Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben

Átírás

1 Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Japán világgazdasági szerepváltozása Japán részvétele a világkereskedelemben Japán külföldi működő-tőke befektetések jellege és szerepe a világgazdaságban Japán bekapcsolódása és szerepvállalása a világpolitikában Japán bilaterális kapcsolatai Japán belpolitikai változásai és azok hatása az USA-val folytatott kapcsolatára, az együttműködés területei Japán EU-val folytatott kapcsolata, együttműködésük főbb területei Japán- orosz kapcsolat jelenlegi kihívása Japán részvétele az ENSZ-műveletekben és törekvései az ENSZ (BT) és más nemzetközi intézmények reformját illetően Japán hadsereg-fejlesztése és biztonságpolitikájának átalakulás Japán multilaterális kapcsolatai Japán szerepe és viszonyulása az ázsiai fejleményekhez Japán az ASEAN kapcsolata Japán és a Shanghai Együttműködési Szervezet (SESZ) Japán reagálása Kína előre törésére A Kína-szindróma és hatása Japán külpolitikájára Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek Japán exportjának legfontosabb iránya és importjának származássi országa 2009-ben.. 95 Ábrák és táblázatok listája

3 1. Bevezetés A szakdolgozat megírását Japánhoz fűződő személyes kötődésem motiválta végén egy business hotelben töltött szakmai gyakorlat keretében látogattam először Japánba. Kint létem nyolc hónapja nagyon meghatározó volt, akkor döntöttem el, hogy szakítva az addig tanult idegenforgalom és turizmus témakörrel a külgazdaság, a diplomácia és a nemzetközi tanulmányok irányában szeretném tovább folytatni tanulmányaimat. Különösen az ázsiai régió és Japán keltette fel az érdeklődésemet. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Karra való jelentkezésemkor a Nemzetközi Gazdálkodás szak, Gazdaságdiplomácia szakiránya motivált valamint az, hogy a Főiskolán alkalom van japán nyelvet tanulni. Részt vettem a Távol-Keleti Interkulturális Menedzsment másod szakirányos tantárgyi blokk képzésén, melynek tárgyai keretében alkalmam volt részletesen megismerkedni a távol-keleti régió gazdaságával, üzleti életének és kulturális vonásainak jellemzőivel, történelmével, kommunikációs sajátosságaival. A Főiskolán oktatott számos gazdasági, diplomáciai, pénzügyi vonatkozású tárgyának keretében tanultak során sokszor előkerült az ázsiai térség, mely szintén elmélyítette érdeklődésemet. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Japán Alapítvánnyal és a Josai International University-vel ápolt kapcsolatának köszönhetően alkalmam volt visszatérni Japánba, ahol a számomra lehetővé tett ösztöndíjak keretén belül nem csupán nyelvet tanultam, de alaposabban megismerkedtem a japán kultúra sajátosságaival és forráskutatásokat végezhettem tanulmányaimmal kapcsolatosan. Témaválasztásomat a világrendben jelenleg végbemenő változások iránti érdeklődés motiválta. Napjainkban a világ átalakulóban van és a tényt, hogy az elmúlt évben Kína megelőzte Japánt, s ezzel Kína lett a világ második gazdasága, nagy jelentőségű eseménynek tartom. Míg korábban a kelet-ázsiai térség főként az USA gazdasága mögött lemaradva inkább támogatta az USA gazdasági és biztonságpolitikai törekvéseit, napjainkra a térség államainak fokozatos megerősödésével bekapcsolódnak nem csupán a világkereskedelembe és világpolitikába, de egyre inkább alakítói annak. Egy új gazdasági struktúra van kialakulóban a térségben, melyben már nem csak az USA szerepe a domináns. Olyan változások indultak el az elmúlt években a világban, melyek jelenlegi világrendünk teljes átalakulásához vezetnek. Egy bipoláris világrend kialakulásának lehetünk szemtanúi, ezúttal USA és Kína központtal. Japán éveken át volt a régió vezető országa. Az elmúlt években Kína regionális politikájának és gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően, Kína lett Ázsia motorja és a világ egyik legnagyobb termelői 3

4 központja. Japán szerepe egyre inkább a háttérbe szorul, mely nem csupán gazdasági, de politikai, biztonságpolitikai és társadalmi fronton is érzékelteti hatását. Nem csupán a döntéshozók fejezik ki aggodalmukat nyilatkozataikban, de ismerőseimmel folytatott beszélgetéseimből is kiderült, hogy a mindennapi élet átlagemberét is foglalkoztatják ezek a változások. Ez indítatta dolgozatom megválaszolandó kérdéseit, vagyis 1. Hogyan változik Japán szerepvállalása a világpolitikában? és 2. Hogyan reagál Japán Kína előretörésére? Ezek a kérdések, valamint az ázsiai régió országainak kapcsolata, annak átalakulása már régóta foglalkoztat. A kérdéseket Japán világgazdaságban betöltött szerepének vizsgálatával kezdem, különös tekintettel a világgazdasági pozíciójára, világkereskedelmére és működő-tőke kihelyezésére. Azt követi Japán bilaterális és multilaterális kapcsolatainak vizsgálata. Ezen kérdések vizsgálata nem történhet meg Japán USA-val, EU-val, Oroszországgal és Kínával folytatott legfontosabb kapcsolati területei és konfliktus pontjai, valamint Japán hadsereg fejlesztésének vizsgálata nélkül. Japán multilaterális kapcsolatainak elemzése elsőként az ENSZ ben betöltött szerepe és az ENSZ Biztonsági Tanácsába való bekerülés ambíciójának tükrében nézzem, de az ASEAN, a SESZ jelentősége és Japánnal folytatott kapcsolatai megemlítése nélkül a kép nem lenne teljes. Dolgozatomban arról szeretnék áttekintést adni, hogy az említett országok és régiók milyen jelentőséget töltenek be a másik országgal folytatott politikai, gazdasági kapcsolatában, melyek a legfontosabb konfliktuspontok és melyek a kapcsolatok legfontosabb formálói. Valamint ezen országok szerepvállalása milyen mértékben formálja a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokat és az országok, régiók milyen szerepet vesznek fel a nemzetközi rendszerben. Terjedelmi okokból kifolyólag nem térek ki az országok és regionális együttműködésék kapcsolatának történelmi jellemzésére, csupán a legfontosabb területeket vizsgálom. Tárgyalom a változásokat a politikai kérdések és biztonság politikai háttér vonatkozásában, a legfontosabb diplomáciai kérdéseket, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat és a felmerülő konfliktus pontokat. Dolgozatom során végig az országok és a régiók Japánnal folytatott kapcsolatát, Japánra gyakorolt hatásának vizsgálatát tartom szem előtt, és az említett régiók és országok egymással folytatott kapcsolatát csak a téma szempontjából szükséges esetben említem meg. A kapcsolatok részletes vizsgálata helyett dolgozatom célja, hogy egy átfogó képet mutasson Japán jelenlegi világgazdasági és külpolitikai szerepvállalásával kapcsolatosan. 4

5 Kutatásom alapját a japán kormány által nyilvánosságra hozott adatok képezték, melyeket az illetékes minisztériumok és statisztikai hivatalok honlapján értem el. Felhasználtam továbbá magyar és nemzetközi újságok, folyóiratok kapcsolódó cikkeit, magyar és külföldi tudósok témába illő kutatásait és könyveit, a legfontosabb nemzetközi intézmények publikációit és honlapján nyilvánosságra hozott adatait. Emellett felhasználtam a youtube internetes oldalon nyilvánosságra hozott davosi Világgazdasági Fórum video anyagát, valamint a 2011.március 3.-án a Magyar Külügyminisztériumban megrendezésre kerülő Japán-EU szimpóziumon elhangzottakat, melyen alkalmam volt személyesen részt venni. A dolgozat egyes adatai és forrásai a Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás szak, Gazdaságdiplomácia szakirány zárására írott szakdolgozatomban megemlítésre kerülnek, azonban más kontextusban és azokból más következtetéseket vonok le. Az alapképzésre írott szakdolgozatom címe: Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására. A japán nevek átírásánál a hagyományos japán nevek írás rendjét vettem figyelembe, vagyis először szerepel a személy vezetékneve és azt követően utóneve. A megemlítésre kerülő japán nevek esetében a nemzetközileg elfogadott, nemzetközi irodalomban és gazdasági nyelvben elterjedt Hepburn-féle átírást használom. Technikai okokból kifolyólag a Hepburn-féle átírásban alkalmazott vízszintes ékezeteket a magyarban használt függőlegesen jelölt ékezetekkel helyettesítem. 5

6 2. Japán világgazdasági szerepváltozása Japán, Ázsia egyik legfejlettebb piacgazdasága. Gazdaságában az iparé és a szolgáltatás szektoré a vezető szerep, ezek együttesen a nemzeti jövedelem közel 95%-át adják 1. Területe, népességének száma (megközelítőleg 126,5 millió fő) kisebb, mint az Egyesült Államoké, sőt az ország területén végighúzódó hegyvonulatok miatt lakossága koncentráltabban él, mégis gazdasági fejlettségét tekintve a világ egyik legnagyobb vezető gazdasági hatalma. Japán gazdasági fejlődése sikertörténet, mely a másfél évszázaddal előtti, kissé elmaradott feudális társadalomból fejlődött jelenlegi állapotáig ban, a Meidzsirestauráció ideje alatt a Japán társadalom szamuráj kardforgatókból, és a társadalom jelentős részét képviselő földművelő parasztokból állt. Később a Tokugava sógunátust felváltó restauráció alatt egy hosszú modernizációs folyamat kezdődött, mely során agrártársadalomból az 1930-as évek végére ipari és katonai hatalommá vált. A második világháború után jelentős a külföldi tőke beáramlása, elsősorban az Egyesült Államokból. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy Japán vesztes félként került ki a világháborúból. A kapituláció után amerikai csapatok szállták meg az országot és megkötötték az amerikai-japán biztonsági szerződést, mely biztosította a haderők biztonságos állomásozását Japán területén és vizein. A biztonsági szerződést barátsági, kereskedelmi, és sok más olyan egyezmény követte, amely függő helyzetbe hozta Japánt az USA-tól. Ebben az időszakban az ipart erős koncentráltság jellemezte, a gazdasági életben a monopoltőke játszott vezető szerepet. A második világháború után a monopoltőkés egyesületeket formálisan megszüntették. A megszállók úgy gondolták, hogy ezek az egy család kezében összpontosult "cégbirodalmak" voltak a japán fasizmus melegágyai, de azok rövidesen más formában újraszerveződtek. A világháborúban elszenvedett vereség után az 1950-es évektől kezdődően az ipar az Egyesült Államok támogatásával gyors ütemű fejlődésnek indult. Rövid időn belül Japán ipari termelése előkelő helyet foglalt el a világ ipari termelésében. A japán kormány jelenlegi elsődleges célkitűzése a gazdaság élénkítése, a növekedés megtartása, a szerkezetátalakítást szolgáló reformok végrehajtása és ezzel egy időben a defláció leküzdése, a költségvetési hiány csökkentése és a bankrendszer megerősítése. 1 CIA Factbook, 6

7 A 2008-as világgazdasági válságot követően 2009-et világ szerte a válságból való kilábalási kísérletek jellemezték. A recesszió első sorban a termelési ágazatokat sújtotta, de hatása a gazdaság minden ágában érzékelhető volt. A recesszió tömeges elbocsájtásokkal, a gazdaság, a termelői, a szolgáltató és a pénzügyi szektor lassulásával, cégek és gyárak megszűnésével gyűrűzött be az ország életébe. A nemzetközi sajtóban talán a legnagyobb port kavarták a Sony, a Pioneer, a Hitachi, a NEC tömeges létszám csökkentései, de emellett a törpe, a kis- és középvállalkozások életében is drámai fordulatok jellemezték a válság időszakát. A leépítések mellett a befektetések mértéke is lassult, példának okáért számos gyárat, melynek létesítéséről korábban megállapodás született, a bekövetkezett lassulás következtében a létesítés megkezdését későbbre halasztották. A vállalatok helyzetét a világgazdasági válságon túl még az exportot sújtó erős japán valuta is nehezítette. Amellett, hogy erőteljes visszaesés volt megfigyelhető Japán legfontosabb exportpiacain, csökkent a japán termékek iránti keresletet is, aminek következtében a kivitel rekord mértékű zuhanásba kezdett. A japán vállalatok a csökkenő külföldi megrendelések miatt visszafogták a termelést, rövidebb munkanapokat, munkaheteket vezettek be, ezzel is ellensúlyozva a kialakult helyzetet. Az országot keményen érintő válság ellenére 2009 áprilisára az ipari termelés 5,2%-kal növekedett. Hasonló mértékű növekedésre az ipari termelés területén legutóbb az 1950-es években volt példa második negyedévében a japán gazdaság éves szinten 3,7%-kal, az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy a gazdaság élénkítésének és az erőre kapó exportnak köszönhetően Japán végül sikeresen kezdett kilábalni a recesszióból. 2 A JETRO Japán Külkereskedelmi Szervezet statisztikája szerint 2008-ban a japán cégek által végrehajtott külföldi beruházások 2007-hez képest 77,1%-kal növekedtek és rekordértéket értek el ben azonban a válság hatására a japán cégek külföldi beruházásai (75,1 Mrd USD) 2008-hoz képest 43%-kal, gyakorlatilag a 2007-es szintre estek vissza. Az elmúlt években a zöldmezős beruházások értékét meghaladták a vállalati felvásárlások ben a legtöbb japán tőke a pénzügyi szolgáltatás, biztosítás szektorba áramlott, ezt követte az élelmiszeripar, a nagy- és kiskereskedelem, a vegyipar és a bányászat. A célországok közül a Kínába irányuló beruházások kis mértékben, az indiai 2 Jetro annual report 2010, p.30 7

8 befektetések 33%-kal csökkentek. Az USA-ban megvalósult japán befektetések értéke 76%-kal zuhant, az EU tagállamaiba 26%-kal esett vissza ben a Japánba irányuló működő-tőke értéke (11,8 Mrd USD) az előző évi felére csökkent, ugyanakkor jóval magasabb, mint a 2007-et megelőző évek értékei. A Japánban megvalósuló külföldi beruházások közel 70%-a az OECD felmérése szerint nem zöldmezős, hanem M&A 4 típusúak ben a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás szektorba érkezett a legtöbb külföldi tőke. Ezt követte az elektromos gépgyártás, majd az általános szolgáltatási, nagy- és kiskereskedelmi szektor ben a Japánban történt külföldi befektetések 78%-át európai cégek valósították meg. A legnagyobb befektető országok: Nagy-Britannia (47%-os részesedés), Hollandia (21%), Egyesült Államok (15%), Svájc (10%) voltak. 5 Japán legjelentősebb partnerei közül Kína és India gazdaságát rázta meg legkevésbé a válság. Oroszország esetében a recesszió erősen érzékeltette hatását, 2009-es GDP-je 7,9%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az orosz gazdasági visszaesést leginkább a természeti erőforrások árának csökkenése okozta, de gazdasága 2010 első negyedévére ismét a kilábalás pozitív jeleit mutatta. Az IMF előrejelzése szerint az USA gazdasági kilábalása gyorsabb lesz, mint az EU 27 tagállamaié márciusában a Dow Jones Ipari Index korábban tizenkét éve nem tapasztalt mélypontra jutott, de ezt követően Obama pénzügyi szektort érintő intézkedéseinek, és 787 billió USD értékű pénzügyi ösztönző csomagjának köszönhetően USA gazdasága is lassú, de folyamatos fejlődésnek indult. Az USA-ból kiinduló pénzügyi krízis a pénzügyi intézmények vonatkozásában kevéssé érintették Japán pénzügyi intézményeit, hiszen Japán befektetései többnyire a biztonságosnak mondható, nem hitelpiaci területen valósultak meg. 7 Azonban a gyenge gazdasági teljesítmény és az USA-tól való erős függőség következtében Japánt sem kerülte el a recesszió. Európa esetében a gazdasági felzárkózás megkésve jelentkezett és hasonlóan 3 Jetro annual report 2010, p.30 4 Mergers and Acquisitions, 5 Nemzetgazdasági Minisztérium, Japán- országismertető, 6 World Economic Outlook Update, Global Recovery Advances but Remains Uneven, 7 BOJ Reports and Research Papers Japan s International Investment Positionat the Year-End 2009, (September 2010) International department, Bank of Japan, 8

9 az USA vagy Japán gazdaságához lassan indult meg, a külpiacok lassú élénkülésének és az ösztönző hiteleknek köszönhetően. 1. táblázat: Japán legjelentősebb partnereinek GDP növekedése százalékban Japán és legjelentősebb partnereinek GDP növekedése (%) előrejelzés USA 2,1 0,4-2,4 3,1 2,6 EU 27 3,1 0,9-4,1 1 1,8 Japán 2,4-1,2-5,2 1,9 2 Kína 13 9,6 8,7 10 9,9 Dél-Korea 5,1 2,3 0,2 4,5 5 ASEAN 6,6 4,4 1,3 5,4 5,6 India 9,4 7,3 5,7 8,8 8,4 Oroszország 8,1 5,6-7,9 4 3,3 Brazília 6,1 5,1-0,2 5,5 4,1 Dél-Afrika 5,5 3,7-1,8 2,6 3,6 Világ 5,2 3-0,6 4,2 4,3 Forrás: JETRO Japán Külkereskedelmi Szervezet Statisztikája, Japán iparában a kiterjedt hálózatú multinacionális vállalatoknak és a kis- és középvállalkozásoknak a szerepe meghatározó. Iparának vezető ágazata az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos ágazatok. Magas minőségű technológia és magas támogatottságú kutatás-fejlesztés politika jellemzi. Hatalmas skálát fed le piaca és annak részaránya stabilan növekszik ben az információs technológiában dolgozottak aránya megközelítőleg 1,1 millió fő volt. 8 Más országok információs és telekommunikációs technológiájával összehasonlítva az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások, a számos funkcióval bíró telekommunikációs eszközök, 8 Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Science and Technology 9

10 elektronikus eszközök és szolgáltatások, televíziós és navigációs eszközök és szolgáltatások, valamint az új generációs eszközök piacán van Japánnak versenyelőnye. 9 Japán autó ipara világvezető, ha a piacra bocsájtott és eladott termékek számát nézzük. Nem csupán több vezető autóipari (Toyota, Nissan, Mitsubishi, Mazda, Honda, Suzuki, Subaru stb.) és motor ipari (Honda, Suzuki, Yamaha, Kawasaki) vállalat, de számos alkatrészt gyártó vállalat otthona is egyben, melyek ellátják és kiegészítik az autóipari szolgáltatások termelését és piacát. A leányvállalat hálózatának köszönhetően nem csupán a japán piacot, de a világ számos más régiójának a piacát is lefedik. Jelenleg az első helyet foglalja el a világ Top 5 autógyártó országa között, megelőzve az Egyesült Államokat, Kínát, Németországot és Francia országot. 10 A Japán Alkatrész Gyártók Szövetsége jelenleg 445 céget tart számon nyilvántartásában, melyek egy 2007-ben készített felmérés alapján 84%-a gyártott belső piacra és 16%-uk bonyolódott külkereskedelmi ügyletbe. Jelentős részük anyavállalat és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkeznek világ szerte. 11 A környezetvédelem és a kapcsolódó kutatás fejlesztési projektek kiemelt szerepet töltenek be a Japán gazdaság-politikai céljai között. 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos piaci tevékenysége gyorsan és lendületesen fejlődik, melynek a japán kormány politikai vezetése is erős hátteret biztosít. Kemény szabályozásokat foganatosítottak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények megalkotásakor, illetve egyre elterjedtebb a környezet barát technológiák alkalmazása. Környezetbarát termékek használatát preferálják mind az ipari, mind a civil fogyasztók. A mindennapi élet területeit is a környezet tudatosság jellemzi, mely új piaci rések felfedezését, illetve a meglévő piac ágak szolgáltatásának bővülését hozta magával a Japán piacon. Bár a környezet tudatosság a gazdaságban a Kiotói Egyezmény megalkotásával egy időre tehető, mégis a kormányok évről évre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kérdésre. A 2009-es választásokat követően Hatoyama miniszterelnök vezetésével egy tudományos kabinet ült az ország élére, mely elsődleges céljaként jelölte meg a széndioxid 9 Nomura Research Institute, Ltd., (2009) Japan s Major IT Markets: Scale and Trends, 10 Japan Automobile Manufacturers inc. (JAMA), 11 Japán Autó-Alkatrész-Ipar Egyesülete, Nihonjidóshabuhinkójókai, 日 本 自 動 車 部 品 工 業 会, Japan Auto Parts Industries Association, 12 A téma a Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására elnevezésű szakdolgozatomban is megemlítésre kerül. 10

11 kibocsájtás 25%-os csökkentését 2020-ig. 13 A kormány által kidolgozott program biztosítja a politikai és jogi hátteret az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások támogatására. Japán világ első szerepet kíván betölteni a zöld ipar megteremtésében, exportálásában és a globális környezetvédelmi problémák hosszú távú kezelésében, megoldásában. 14 A program kiemelt figyelmet szentel a vállalati kutatás fejlesztés támogatására, hiszen a környezet védelemmel kapcsolatos iparágak a világgazdasági válságból történ kilábalás húzóágazatai voltak. Ugyanakkor Japán hasonlóan gazdasága többi területéhez, itt is nagy versenyre számíthat az iparágba folyamatosan bekapcsolódni kívánó kínai vállalatok okozta túlkínálat miatt. A kutatás-fejlesztés alapjául a Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) valamint a Tudományos és Technológiai Alapterv ( ) biztosít hátteret. Idén készül el a negyedik alapterv, mely hangsúlyozza az alapkutatások erősítésének fontosságát, szemléletmód váltás szükségességét, a kreatív humán erőforrás biztosítását és a szükséges anyagi háttér megteremtését, mely a mindenkori GDP 1%-át fordítaná K+F tevékenységre. 15 A japán gazdaság legütőképesebb kártyáit azok a vállalatok tartják kezükben, amelyek a világ vezető vállalatai sorában is kiemelkedő helyet foglalnak el, valamint a kisés középvállalkozások, melyek a GDP közel felét adják. Amellett, hogy jelentős mértékben hozzá járulnak a gazdasági teljesítményhez, külföldi működő-tőke kihelyezésüknek köszönhetően behálózzák az egész világot, biztosítva ezzel termékértékesítési csatornájukat. A kutatás-fejlesztésre történő magas ráfordításuknak köszönhetően nemzetközileg versenyképes, jó minőségű és folyamatosan megújuló skálájú termékekkel vannak jelen a világpiacon. Emellett Japán hálás piaca a külföldről érkező kutatóknak, akiket technikai eszköz ellátásával és versenyképes fizetéssel csábítanak kutató intézeteikbe, vállalataikhoz, egyetemeihez. 13 Új Növekedési Stratégia Programja, Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, Economic and Industrial Policy, 14 Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, 15 Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, 11

12 2.1. Japán részvétele a világkereskedelemben A 2008-as világgazdasági válságot követően a világkereskedelem volumenében 2009-re 23%-os visszaesés következett be az áruexport nominálértékének tekintetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg az azt megelőző vizsgált években a világkereskedelem áruexportja folyamatosan növekedett és minden évben 10% fölötti növekedés volt megfigyelhető, addig a 2008-as hitel, a piaci válság következtében a kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezte re a világ összes országának exportja lecsökkent 12,3 trillió USD forgalomra. A világkereskedelem import részesedését megvizsgálva a számadatok azt mutatják, hogy a lassú, évente átlagosa 10% fölötti növekedés megtorpant és a recesszió 2009-ben 23,2%-os csökkenést generált az előző év azonos időszakának adataihoz képest, így az import 12,7 trillió USD forgalommal zárt. 16 (2. sz. táblázat) Ha nem vesszük figyelembe az árnövekedés hatásait és csupán a reálnövekedés adatait vizsgáljuk, a reálexport tekintetében 12,4%-os, a reálimport esetén pedig 10,6%-os visszaesés figyelhető meg. A világkereskedelem volumenét leginkább a kereslet csökkenése befolyásolta. Az árak növekedése 2008-ig folyamatos volt és 2008-ban tetőződött a válság következtében annak ellenére, hogy 10% körüli esés következett be. Ez mégsem ösztönözte az ipari termelést és emellett magának a kereskedelemnek az értékét is csökkentette. (2. sz. táblázat) 2. táblázat: Világkereskedelem mutató Világkereskedelem mutatói Világkereskedelem, áruexport bázis (billió USD) Nominál növekedés (%) 14, ,1-23 Reálnövekedés (%) 9,6 11,5 5,6 5,4-12,4 Árnövekedés (%) 4,7 4,5 8,4 10,7-10,6 16 Jetro White Paper 2010, 12

13 Világkereskedelem, áruimport bázis (billió USD) Nominál növekedés (%) 13,8 14,8 15,2 14,3-23,2 Reálnövekedés (%) 8,2 9,4 7,2 3,6-10,6 Árnövekedés (%) 5,7 5,4 8 11,7-12,6 Világ reál GDP növekedése (%) 4,5 5,1 5,2 3-0,6 Növekedés az ipari termelésben, fejlett gazdaságok esetén (%) 2 3,1 2, ,3 Forrás: Jetro White Paper 2010, A világkereskedelem megoszlása 2009-ben elnevezésű ábra a világ legfejlettebb országainak kereskedelmét mutatja reálexport és reálimport bázison ben az EU 27 áru kereskedelme import bázison 4,689,461 millió USD, export bázison 4,590,840 millió USD volt, melyből az EU 15 export bázison 4,082,018 millió USD és import bázison 4,082,018 millió USD értékű részesedést képviselt (3. sz. táblázat). Az EU 27 árukereskedelme a világ összes reálexportjának és reálimportjának 37%-át képviseli (1.-2. sz. ábra). A világkereskedelem második legaktívabb szereplője az USA volt. A Lehmann Brothers csőd hatására az USA-ban erőteljes recesszió következett be. Az exportja 18%- kal, az importja 25,9%-kal 17 esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Exportja 8%-át, (1. sz. ábra) importja 12,2%-át (2. sz. ábra) képviselte a világkereskedelem 2009-es összteljesítményéből. Kína reálexportja 15,9%-kal, reálimportja 11,3%-kal zuhant vissza, világkereskedelemben betöltött szerepét tekintve a világ export 10%-át (1. sz. ábra), a világ összes importjának pedig 8%-át (2. sz. ábra) adta. A fejlődő országok közül Oroszországban 36,4%-os visszaesés volt megfigyelhető a kivitel és 39,3%-os visszaesés a behozatal területén. 18 Világkereskedelmi részesedése 17 Jetro annual report 2010, oldal 18 Jetro annual report 2010, oldal 13

14 pedig csupán a világ összes exportjának 2%-át (1. sz. ábra) és összes importjának 1%-át (2. sz. ábra) adta. Oroszország 233,963 millió USD értékű (3. sz. táblázat) exportjának jelentős része az olaj és gáz exportjából származik ben az árak 10% körüli visszaesése érzékelteti hatását az orosz export tekintetében melynek gazdasága elsősorban az olaj és egyéb természeti erőforrások kivitelétől és azok árától függ. Említésre méltó az ASEAN országok együttes teljesítménye, amely meghaladta Japán reálexport és reálimport teljesítményének értékét, exportjuk és importjuk a világexport-világimport 6% körüli értékét adják. (1.-2. sz. ábra). 3. táblázat: Világkereskedelem megoszlása 2009 (millió USD) Export Import USA EU EU Japán Kína Dél-Korea Hong-Kong Tajvan ASEAN Oroszország India Forrás: Jetro White Paper 2010, 14

15 1. ábra: Világ főbb exportálóinak megoszlása 2009 Forrás: Jetro White Paper 2010, 2. ábra: Főbb importrészesedésű országok a világkereskedelemben Forrás: Jetro White Paper 2010, 15

16 Japán kivitelében a 2009-ben 25,2%-os visszaesés figyelhető meg. A 2008-as közel 776 millió USD export érték 2009-re 27 %-os csökkenés eredményeként 581 millió USD forgalommal zárt (4. sz. táblázat). Japán exportja a világkereskedelem export bázisának 5%-át (1. sz. ábra) és import bázisának 4%-át (2. sz. ábra) adja. A JETRO, Japán Külkereskedelemi Szervezet 2010-es felmérése alapján ekkora visszaesés a második világháború befejezése óta nem következett be, a mostani eredmények közel a duplájuk az eddigi legrosszabb kereskedelmi mutatóknak, melyet 1991-ben a globális IT recesszió idején mértek. 19 Kereskedelmi mérlegének egyenlegét vizsgálva Japán export többlettel rendelkezik, 2008-ban millió USD, 2009-ben az importnál millió USD értékkel magasabb exportot regisztráltak. Figyelembe véve a YEN/USD-re való váltásának árfolyamát (4. sz. táblázat), 2008-ban közel 14%, 2009-ben 10,5%-os felértékelődés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. 4. táblázat: Japán kereskedelem trendjei ( ) Japán kereskedelem trendjei Export (millió USD) Exportnövekedés (%) 8,9-25,2 Import (millió USD) Importnövekedés (%) 21,7-27 Kereskedelmi mérleg egyenlege (millió USD) Árfolyam (Yen/ USD) 103,4 93,5 Árfolyam növekedés (%) 13,9 10,5 Forrás: Trade Statistics - Ministry of Finance, Foreign Exchange Quotations - Bank of Japan, Jetro White Paper 2010, 19 Jetro annual report 2010, p.28 16

17 Japán legjelentősebb kereskedelmi partnere Kína. Míg korábban a japán export elsődleges iránya az USA volt, addig az USA felé irányuló kivitel szerepét fokozatosan a Kína felé irányuló kivitel váltotta fel ban az 5%-kal, 2009-ben 31,2%-kal (5. sz. táblázat) csökkent Japán kivitele USA viszonyában, az előző év azonos időszakához képest. Kína irányába a növekedés volumene 2008-ban 13,7%-os volt ben a japán kivitel megtorpant, s közel 12% pontot romlott az előző év azonos időszakában mért adatokhoz képest, a visszaesés negatív változása mégsem volt olyan kiugró, mint az USA irányába történő kivitel esetén. Japán harmadik legjelentősebb partnere, az EU 27 irányába realizálódó külkereskedelem esetén is csökkenés figyelhető meg, közel 34%-kal esett vissza az export forgalom. Az ASEAN országokkal folytatott külkereskedelme tekintetében is visszaesésnek lehetünk tanúi és Japán Tajvannal, Dél-Koreával és Hong-Konggal folytatott külkereskedelmét is jelentős mértékben megviselte a recesszió táblázat: Japán legjelentősebb kereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelme (millió USD, %) Export Változás (%) Export Változás (%) Import Változás (%) Import Változás (%) USA , , ,3 EU , , , ,4 Kína , , , ,9 ASEAN , , , ,6 Dél-Korea , , , ,8 Tajvan , , , ,2 Hong Kong , , ,9 20 A Japán export irányának legfontosabb célországainak listája és vonatkozó számadatai es statisztikai adatokat alapul véve-, valamint legjelentősebb import partnereinek listája és importjukra vonatkozó számadatai az 1. számú mellékletben tekinthetők meg. 17

18 Közel- Kelet , , , ,9 Forrás: Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan Japán export áruszerkezetét vizsgálva legjelentősebb export cikke a gépek, gépi berendezések és alkatrészek, elektronikus berendezések, közlekedési eszközök (autók, tömegközlekedési eszközök, motorok), vegyi anyagok, fém alapú termékek, nem fém alapú termékek. Legfontosabb célterületei az USA, EU 27, Kína és az ASEAN országok. 21 Japán legnagyobb ellátója Kína lett, felváltva az USA vezető pozícióját. Őt követi a közel-keleti régió, ahonnan Japán elsősorban kőolajat importál. Őket követik az ASEAN országok, majd az EU27 és az USA. Legfontosabb import cikkei a gépek és berendezések, elektronikai berendezések és közlekedési eszközök, autóipari alkatrészek, vegyi anyagok, élelmiszer (hal, hús, gabona, zöldségek, gyümölcsök), alapanyagok (fa, vas), ásványi anyagok, kőolaj, földgáz, szén, fémek táblázat: Japán külkereskedelmi áruszerkezete 2009 Japán kereskedelmi áruszerkezete 2009 (millió Yen) Import Export Élelmiszer Alapanyag Ásványi anyag Kémiai anyag Iparcikk Gép Elektronikus berendezés Közlekedés Egyéb Forrás: Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan, Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Trade Statistics, export and imports 21 Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan 22 Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan 18

19 2.2. Japán külföldi működő-tőke befektetések jellege és szerepe a világgazdaságban Az első világháború kitöréséig Japán elsősorban Mandzsúriában irányította külföldi működő-tőke befektetései nagy részét. Befektetései értéke az első világháborút megelőző időszaktól kezdődően a második világháború kirobbanásáig 1650 millió jen érték körül mozgott. A Kínában beruházók rangsorában Japán a század eleji 0,1 százalékos részesedésével szemben 1931-re 35,1 százalékkal a második legjelentősebb külföldi befektetővé vált. A Japán befektetéseket csupán Nagy-Britannia befektetései haladták meg. Japán külföldi működő tőke-befektetéseinek állománya 1938-ban elérte a 2,8 milliárd USD-t. 23 A második világháborút követően a győztes nagyhatalmak, valamint a tőke befogadó országok privatizálták a Japán FDI-t, valamint az USA által diktált strukturális átalakításoknak köszönhetően az újonnan felállított Japán kormány is devizakorlátozási intézkedésekkel gátolta a működő-tőke exportot. Magát az FDI kihelyezést, mind a közvetlen, mind a portfólió befektetéseket komoly szabályozás alá vették, így nem csupán a Japánból kiáramló, de a Japánba beáramló rövid és hosszú távú befektetések is jelentéktelen számban valósultak meg től kezdődően kezdődött meg a tőkekivitel és behozatal liberalizációja. 24 A Japán gazdaság nagy ütemű növekedése következtében megnövekedett a nyersanyag iránti igény a szigetországban. Japán földrajzi adottságaiból adódóan nyersanyagban szegény ország. Növekvő ipara és gazdasága egyre nagyobb nyersanyag felhasználásra kényszerítette, így idővel a Japán kormány elsődleges geopolitikai prioritása a nyersanyag szükséglet kielégítése lett. A korábbi devizakorlátozások valamint tőkekivitelt szabályozó rendeletek átértékelésével elindult a gazdaság nyitása. A gyors terjeszkedésnek köszönhetően Japán a nyolcvanas-kilencvenes években a világ egyik legnagyobb működő-tőke exportőrévé vált Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10.szám 24 Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám 25 Ministry of Finance Japan 19

20 Az ugrásszerű növekedés hátterében a fizetési mérleg-többlet, a bérek emelkedése és a jen felértékelődése volt, melynek következtében emelkedtek a hazai termelési költségek, míg a külföldi tulajdon szerzés olcsóbb lett. Az olajválság és a kelet-ázsiai pénzügyi válság vissza fogta a Japán befektetések volumenét, de a válsághelyzet elvonulásával a befektetések mértéke ismét növekvő tendenciát mutatott. Az FDI értéke között évi 7-8 milliárd USD, majd 1986-ban a dinamikus bővülés eredményeként elérte a 22,32 milliárd USD-t. Ezt az időszakot a második nagy ugrásnak tekintik. Átrendeződött a japán tőkekivitel ágazati szerkezete is, háttérbe szorultak a kitermelő ipari befektetések és túlsúlyba kerültek a feldolgozóipari és szolgáltatások területén végrehajtott beruházások. Megváltozott a tőkekivitel földrajzi szerkezete is: a Japánból származó külföldi befektetések egyre nagyobb hányada realizálódott az amerikai és az európai kontinensen. A tőkekivitel áthelyezésének hátterében a Japánban végbemenő pénzügyi dereguláció, a folyó-fizetési mérleg növekedése, kereskedelmi korlátok megjelenése, valamint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a jen felértékelődése állt. 26 Részben a kereskedelmi korlátok megjelenésének eredményeként jelentősen csökkent a japán befektetések száma 1989 és 1998 közötti időszakban az említett területeken. Nyugat-Európa helyett előtérbe kerültek a közép-kelet Európába irányuló befektetések. A feldolgozóipari ágazatokban végrehajtott befektetéseket jelentős mértékben motiválta a vám- és nem vámjellegű akadályok kikerülésére való törekvés. Ezért Japán közvetlen földrajzi környezetében, vagyis Délkelet-Ázsia (többek között az ASEAN országok felé), Ausztrália és Óceánia országai felé valósított meg jelentős tőkekivitelt. Az 1990-es évek legelején a japán pénzügyi buborék kipukkadása, melyet a fizetési mérleg-többlet mesterségesen magas szinten tartása eredményezett, valamint a gazdasági konjunktúra visszaesése a japán tőkekivitel visszaeséséhez vezetett. A tendencia 1993 után megfordulni látszott, ám az as recesszió ismét csökkenést eredményezett. A délkelet-ázsiai pénzügyi válság Japán legjelentősebb regionális tőke importőreinek, Indonéziának, Malajziának, Thaiföldnek, Dél-Koreának helyzetét ingatta meg. 26 Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám 20

21 7. táblázat: Japán befektetések mértéke a világban (billió Yen) Észak- Amerika Latin- Amerika Ázsia Közel-Kelet Európa Afrika Óceánia TOTAL Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan 3. ábra: Japán befektetések mértéke a világban Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan Japán működő-tőke kihelyezése meglehetősen későn indult el, helyette inkább a portfólió befektetések voltak számottevőek. A késői működő-tőke és tényező áramlásba való bekapcsolódás ellenére japán ma a legnagyobb FDI exportőr országok egyike, azonban a Japánban jelen levő külföldi tőke aránya elenyésző, s az ország határokon belül megtalálható külföldi tőke aránya elmarad a hasonlóan nagy FDI exportőr országok (USA, 21

22 UK, Németország, Hollandia) mögött. Japánban az egyik legalacsonyabb arányú a külföldi tőke jelenléte a fejlett országok sorában. 4. ábra: Külföldi működő-tőke befektetések Japánban Forrás: Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, 5. ábra: Külföldi működő-tőke értéke a tőzsdén Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan, Ministry of Economy, Trade and Industry, A japán befektetők külföldi befektetéseikben többségi tulajdonra törekednek és előnyben részesítik a zöldmezős beruházásokat. A leányvállalatok jellemzően sokkal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, mint a főirodák. Azok elsődleges szerepe inkább az értékesítési tevékenység. A nagyvállalatok tőke kihelyezése mögött megbúvó 22

23 legfőbb motiváció az új piacok megszerzése, emellett az olcsóbb gyártási tevékenység és a gyártott termékek harmadik országba történő exportja. 27 A nyolcvanas évek végéig a többi jelentős tőke exportőrhöz képest viszonylag alacsony volt a feldolgozóipar részesedése az összes japán működő tőke-exportban, de ez a tendencia a kilencvenes években megváltozott. A FDI kihelyezési kedv növekedésének eredményeként a feldolgozóipari befektetések aránya minden régióban jelentősen megemelkedett, különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. A 2008-as világgazdasági válság azonban csökkentette a befektetési kedvet. Számos beruházás megkezdését elhalasztották, de a JETRO 2010-es jelentése szerint a helyzet azóta stabilizálódott. A fizetési mérleg alapján 2008-ban 42,9%-os visszaesés következett be az előző éves adatokhoz viszonyítva és 74,7 billió USD értékre esett vissza a Japán FDI értéke külföldön. 28 A válság okozta nehézségek következtében számos támogatási intézkedést kellett bevezetni mind az egyesült államokbeli, mind az európai piacokon, azonban a japán befektetések stabil alapokon álltak. Japán jellegzetességnek tekinthető a kis-és középvállalatok nemzetközileg szokatlanul nagyobb külföldi aktivitása. 29 A kis-és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) jelentik a gazdaság egyik alapját, s adják a GDP jelentős részét. Ezen vállalatok többsége méretükből adódóan nem tudnak jelentős tőke export beruházást megvalósítani külföldi piacokon és meglehetősen későn is kapcsolódtak be az export piac élénkítésébe ben a Japán Bank által készített gazdasági felmérésben a KKV-a exportból való részesedése 7% körüli volt, míg a nagyvállalatok esetén ugyanez 26,1%-ot tett ki ben a JETRO-val kapcsolatban álló 935 vállalat között végzett kutatás szerint (a cégek 30%-a adott értékelhető választ a felmérés során) a nagyvállalatok 81,6%-nak, a KKV-k 49,4%-nak volt külföldi irodája. Jelenleg Japánban 370 nagyvállalatot (302 rendelkezik külföldi kirendeltséggel) és 565 KKV-t (279 rendelkezik külföldi kirendeltséggel) tartanak 27 Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám 28 Jetro annual report 2010, 29 Japánban a nagykereskedelemben háromszáz főnél, a kis kereskedelemben száz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalat, illetve a nagykereskedelemben a 30, kiskereskedelemben a 10 millió jennél kisebb alaptőkéjű cégeket tekintik kis- és középvállalatnak. 23

24 nyilván. A KKV FDI kihelyezése mögött megbúvó motiváció, hogy a vállalatok nem teljes mértékben elégedettek a belső piaccal. 30 Jelentős a japán külföldi működő tőke-befektetések aránya a feldolgozóiparban. A beruházási kedv a nyolcvanas években indult meg, azóta töretlen fejlődés figyelhető meg a területen. A japán termelési célú külföldi működő tőke-befektetések motivációja alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik a vámok és a nem vám jellegű akadályok kikerülése érdekében megvalósított külföldi beruházások. Ezek értéke általában nem jelentős, értékük lényegesen kisebb a hazai termelés mértékétől és a hazai beszállítás aránya is alacsony. Az ilyen jellegű befektetések területei elsősorban az autóiparban, az elektronikai iparban, a háztartási gép, az irodatechnikai eszközök gyártásában, a szerszámgépgyártásban jellemző, elsősorban az Egyesült Államokban és Európa nyugati részében. A másik az újonnan iparosodott országok piacait meghódítani kívánó befektetések voltak, melyeket a piacok nyitottsága, az alacsony bérköltségek, az államok támogatási hajlandósága és a kihasználatlan piaci rések motiváltak. Az ilyen befektetések esetén a kevésbé kifinomult, kevesebb technikai igényű tevékenységek kihelyezését részesítették előnybe, de azok jelentősége nem maradt el az anyavállalatok hazai termelése és jelentősége mögött. Mivel a gyártási gyakorlat átrendeződött, ezért idővel az anyavállalatok a termelésorientáció helyett inkább kutatás-fejlesztésre és globális, regionális marketing tevékenységre kezdtek összpontosítani. Az autóipar stagnálása jelentős mértékű csökkenést okozott az iparban tevékenykedő nagyvállalatok exportjában. 3,6%-kal esett vissza az iparhoz kapcsolható export mértéke 2008-as adatokhoz képest a válságot követő évi összesítések alapján. Ezt megelőzően Japánban az iparhoz kapcsolható export aránya 16.9% volt. A nyolcvanas évek közepéig a japán eredetű külföldi működő tőke-befektetések inkább kiegészítették, mintsem helyettesítették a belföldi felhalmozást. Majd az FDI kihelyezés növekedés következtében nőtt Japán világkereskedelemben betöltött szerepe. A külföldön befektetett japán tőke egyre inkább a termelés meghatározó részévé vált inkább helyettesítve, mintsem kiegészítve az exportot és a belső felhalmozást. Ez a növekedő 30 Jetro annual report 2010, p

25 nemzetközi tényezőáramlás az olajválságot követően nagymértékben meghatározta Japán kereskedelmi és befektetési partnerei közötti kapcsolatát. A bretton woods-i rendszer fölbomlása fordulópontot jelentett. A jen elkezdett felértékelődni, ami hozzájárult az export növekedéséhez és ez által a japán működő tőke-kivitel emelkedéséhez. 3. Japán bekapcsolódása és szerepvállalása a világpolitikában szeptember 2 -án az Egyesült Államok Missouri nevű hadihajóján Japán hivatalosan megadta magát a szövetségeseknek. A békeszerződést követően erőteljes kísérletek vették kezdetüket, amelyek elsősorban az ország politikai intézményeinek és társadalmi struktúrájának gyökeres átalakítását célozták meg. Az amerikai oldalon arra törekedtek, hogy az átalakítások során úgy építsék fel újra az ország szerkezetét, hogy kizárják az esetleges jövőbeni fenyegetés esélyét, ezért elsőként vették górcső alá a háborút megelőző, agresszívan terjeszkedő japán politikát eredményező ultranacionalizmus és militarizmus társadalmi gyökereit. Az átszervezés nem titkolt elsődleges célja, Japán demilitarizálása és demokratizálása volt. Ezen célok megvalósítása érdekében megfosztották Japánt tengerentúli területeitől és visszatelepítettek hatmillió, külföldön állomásozó katonát és polgári alkalmazottat is, akik Észak- és Délkelet Ázsiában, a háborút megelőzően vállaltak hivatalt. Lefegyverezték és leszerelték a katonaság teljes személyzetét, feloszlatták a teljes haderőt és lerombolták, illetve drasztikusan átalakították a fegyveripart is. Ezt követően belefoglalták Japán új alkotmányába a híressé vált 9. cikkelyt, a békezáradékot, melynek értelmében a örökre le kell mondania az offenzív haderő alkalmazásáról. A békeparagrafus világosan kimondja, hogy az államnak nincs joga hadviselésre, és a cél érdekében soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált." Ennek értelmében Japán nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében sem vehet részt. A második világháború utáni békeszerződések azt azonban 25

26 nem zárják ki, hogy Japán önvédelmi célokra létrehozzon és fenntartson katonai egységeket. A japán haderőt ezért is hívják Japán Önvédelmi Erőknek. 31 A megszállás második fő céljaként definiált demokratizálás a demilitarizációval ellentétben sokkal kevésbé volt meghatározható. Mély és drasztikus változásokat követelt, amelyek közül talán az egyik legproblémásabb terület a politikai intézmények gyökeres megreformálása volt. Az első lépések egyikeként megszüntették a Meidzsi-restauráció ideje alatt megfogalmazott alkotmány autoritárius jellegét, ami akadályozta a demokrácia szilárd alapjainak megteremtését. Ezzel párhuzamosan megkezdődött egy társadalmi és gazdasági szerkezetet gyökeresen átalakító kísérlet. A szövetséges hatalmak elsőként a császári rendszert szüntették meg. Úgy gondolták, hogy a császári rendszerből táplálkozó nemzeti felsőbbrendűségi tudat volt a felelős azért, hogy a militarizmus és ultranacionalizmus eszméi elterjedtek az országban. Ugyanis a Meidzsi alkotmány a császári szuverenitás elvén alapult és az uralkodó felsőbb hatalmát ismerte el, ennek következtében antidemokratikus volt. A császári dinasztia megszüntetése olyan csapás lett volna az országnak, amelyet nem viselt volna el, ezért a megszálló hatalmak úgy döntöttek, hogy megőrzik a császárság intézményét. A megegyezést elősegítette a császár együttműködése. Nélküle sem a katonaság sem a lakosság nem lett volna hajlandó megadni magát és teljesíteni a leszerelési parancsot, illetve részt venni a reform programban. Ezt követően a császárság intézménye jelentősen megváltoztatott formában kezdett tovább működni. Megfosztották isteni jellegétől és igyekeztek elválasztani a császár személyét mindenfajta vallásos hittől, rituálétól, intézménytől. Betiltották császárimádáson alapuló állami sintoizmust és belefoglalták az alkotmányba az állam és a vallás szétválását. Megfosztották a császárt birodalmi hatalmától és szuverenitásától és belefoglalták az alkotmányba, hogy a császár az államnak és a nép egységének szimbóluma, pozícióját a nép akaratából nyerte, a népből, amelynél a szuverén hatalom lakozik. 32 A szuverén hatalom hivatalosan is átkerült a császártól a néphez. Az alkotmányba foglalták azt is, 31 Corvinus Külügyi és Kultúrális Egyesület, Biztonságpolitikai Szemle, 32 Corvinus Külügyi és Kultúrális Egyesület, Biztonságpolitikai Szemle, 26

27 hogy a császárnak nincs a kormányhoz kapcsolódó hatalma, vagyis a császár minden állammal kapcsolatos cselekedetéhez szükséges a felelős kormány javaslata, hozzájárulása. Ezek az események voltak az alapjai annak a biztonság-politikailag kialakult helyzetnek, amely a mai napig egyedinek mondható a világtörténelemben. A japánamerikai függőség, bár példátlanul jól működött, magában rejt több konfliktus pontot Japán bilaterális kapcsolatai Japán belpolitikai változásai és azok hatása az USA-val folytatott kapcsolatára, az együttműködés területei A jelenlegi világrend szereplői között az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan szereplő, amely képes politikailag, gazdaságilag, katonailag, pénzügyileg, kulturálisan befolyásolni a világ többi országát és a nemzetközi környezetet úgy, hogy azt minden szereplő érzékelje. A második világháborút követően a bipoláris világ a hidegháború időszakát élte, amely során a pólus két oldalán elhelyezkedő nagyhatalmak (az Egyesült Államok és a Szovjetunió) biztonság politikájának irányvonala a másik legyőzése, illetve szövetséges szálainak erősítése volt. Japán volt az Egyesült Államok legnagyobb régióbeli szövetségese. Területén több százezer katona állomásozott, ezzel biztosítva pozícióját az ázsiai régióban. Napjainkban, húsz évvel a Szovjetunió felbomlása után az állomásozó csapatok száma jelentősen lecsökkent. Jelenleg Okinaván koncentrálódik a Japánba rendelt USA által fenntartott hadsereg több mint fele. A két ország kapcsolatában fordulópontnak számít a 2009-es választás, melynek következtében az addig ötven éven át hatalmon lévő Liberális Demokrata Pártot (LDP) súlyos többséggel legyőzte a Japán Demokrata Párt (DPJ). Hatoyama miniszterelnök vezetésével az új kormány, új irányelvekkel, belpolitikai elképzelésekkel és geopolitikai stratégiával lépett hatalomra. Japán belpolitikájában történelmi változásoknak lehettünk szemtanúi az irányváltással, melynek prioritása az USA-val meglévő szálak gyengítése volt és egy aktívabb szerep vállalása a régióban és nemzetközileg. Azonban még mielőtt 27

28 Hatoyama sikerre vihette volna célkitűzéseit, lemondott. Lemondása hátterében az állt, hogy Hatoyama nem tudott megbirkózni a választási kampánya során tett legérzékenyebb ígéretének végrehajtásával, az USA katonai csapatainak Okinaváról való kivonásával. 33 Tovább hűtötte a hangulatot, hogy nem sikerült megegyezni a Futenma ügy néven elhíresült problémát illetően. A Futenma bázis áthelyezése jelenlegi helyéről, képezte a vita alapját. A Bush kormány alatt kezdődtek meg a tárgyalások a bázis Guamra történő áthelyezéséről és további biztonságpolitikai kérdésekről, mint például a hadsereg létszámának csökkentéséről, az X-Band radar rendszer telepítéséről, a bilaterális együttműködés kiterjesztéséről a katonák felkészítése területén, valamint erősebb kooperáció előmozdításáról a titkosszolgálatot érintő ügyekben. Emellett, hogy Japán hajlandó legyen befogatni a Yokosuka Bázisára egy nukleáris töltettel felszerelhető repülőgép hordozót. A Futenma ügy kapcsán a hadsereg bázisának áthelyezése három tengeri felderítő haderőt érintett volna, megközelítőleg 8000 fő személyzetet és hozzátartozót, valamint több ezer hektárnyi japán földterület visszaszolgáltatásával járt volna. A hadsereget érintő ügyek évek óta fontos napirendi pontját képezik a kétoldalú tárgyalásoknak, s részben a problémák nem megfelelő kezelése, részben az újonnan megalakult kormány tapasztalatlansága elégedetlenséget váltott ki a japánokból, melynek következtében Hatoyama lemondott. Hatoyamát Kan Naoto követte a miniszterelnöki poszton. Kan miniszterelnök már elővigyázatosabban közelítette meg a kérdéskört, így színrelépésekor első sorban a gazdaság helyreállítására, a pénzügyi stabilitás megteremtésére és a szociális rendszer újra gondolására koncentrál. Továbbá kiemelte, hogy a Japán- USA között fennálló kapcsolatok jelentik Japán külpolitikájának alapját, ezért annak lazítása nem tartozik a programjába. Ugyanakkor hangsúlyozza az ázsiai regionális politikai célkitűzéseknek a fontosságát is Yuri Kageyama, Japan PM apologizes as U.S. Okinawa base stays Navy Times, May 23, President Obama stated that Japan-US relations are important not just in the bilateral context, but for the stability of the Asia-Pacific, and for the peace and prosperity of the world; and that he wishes to further deepen our alliance so that it will be appropriate in the 21st century context. I also confirmed that the Japan-US alliance is the cornerstone of Japan's diplomacy because this is the infrastructure not only for the Asia Pacific region but also for global peace and stability. Press Conference by Prime Minister Naoto Kan Following His Visit to the United States, Sept.24, 28

29 A kapcsolatokat erősítette az időről-időre előtérbe kerülő provokáció Észak-Korea részéről. Ez egy pont, melyben a két ország szorosan együttműködik a six-party talks / hatpárti tárgyalások néven elhíresült nemzetközi tárgyalások során. A tárgyalások az észak-koreai nukleáris kísérletek konfliktus pontjait tárgyalják, az USA, Dél-Korea, Kína, Japán, Oroszország és Észak-Korea részvételével zajlanak. Mindegyik fél igyekszik az előmozdításra és a problémák diplomáciai úton történő kezelésére, azonban a különböző prioritásoknak, korábbi történelmi konfliktusoknak és az ebből adódó eltérő látásmódnak köszönhetően nem tudnak megegyezésre jutni. 35 Japán, USA és Dél-Korea trilaterális együttműködése erősödött 2010 márciusában, amikor az észak-koreaiak egy dél-koreai hajó ellen intéztek torpedótámadást. Hasonló reakciót váltott ki a Yeonpyeong szigetén történt provokáció és tűzharc is. Ezen közös érdekek mentén történő kommunikáció javította Japán kapcsolatát Dél- Koreával. A két ország közötti ellenséges viszony a második világháború alatti, agresszív japán külpolitikából adódó történelmi konfliktusokra vezethető vissza. Japánnal szemben szinte minden szomszédos országa ellenérzéseket táplál, amelyen nem javított a korábbi miniszterelnökök viselkedése sem. Az ellentét oka, hogy az előző kormányok miniszterelnökei minden évben látogatásukkal fejezték ki tiszteletüket a Yasukini Szentélynél, azon katonák emlékére, akik elestek a háborúban. 36 A környező országok részéről nagy felháborodás kíséri ezeket a látogatásokat, hiszen a Szentély nem csupán az elesett katonákat, de azon háborús bűnösök hamvait is magába fogadta, akik a legkegyetlenebb bűnöket követték el a környező leigázott országok lakói és hadifoglyai ellen. Hatoyama és Kan miniszterelnökök, szakítva a hagyományokkal nem látogatták meg az emlékművet, aminek következtében a diplomáciai kapcsolatok egyértelműen javultak. Dél-Koreával mondhatni rendeződni látszanak. Pozitív megítélés kíséri a gesztust Kína részéről is, annak ellenére, hogy a kapcsolatok jelenleg mélypontjukat élik az utóbbi évek konfliktusai hatására. A közelmúlt legélesebb incidensei közül talán az egyik legelhíresültebb az volt, amikor egy kínai halászhajó nem a megengedett területen halászott és összeütközött a japán vízi őrség hajójával. A határőrök büntetésképpen fogva tartották a halászhajó kapitányát, ami tovább 35 John S. Park (2005) Insidde Multilaterism: The Six-Party Talks, The Center for Strategic and International Studies and the Massachusetts Institute of Technology, published by: The Washington Quartely (Autumn) 28:4 page: A szentély és a látogatások diplomáciai kárának kapcsolatáról részletesebben a The New York Times, Koizumi s shrine visits cast pall over his legacy 2006, augusztus 18.-i számában, Howard W. French írása alatt olvashatók adatok, összefüggések, vélemények. 29

30 szította a feszültséget. A felségvizek területi megsértésének gyarapodása és a Senkaku szigetek kapcsán felerősödött területi viták sem kedveznek a hullámvölgyből való kilábalásnak. 37 A helyzetet tovább súlyosbítja a történelmi okokra visszavezethető érzékenység, a rivalizáció felerősödése, valamint esetenként a nem megfelelő konfliktuskezelés és az erőforrások birtoklásából adódó feszültségek a kérdéses szigeteknél. Az USA mint közvetítő, próbál részt venni a problémák rendezésében. 38 A történtek gyakorisága arra enged következtetni, hogy Kína aktivitása felerősödött és nem feltétlenül riad vissza álláspontja kikényszerítésétől. A régió biztonságpolitikája változó képet mutat, melyben egyértelműen érzékelhető Kína erőegyensúly megváltoztatást előmozdító törekvése. 39 Amellett, hogy kiterjeszti kapcsolatait és növeli szövetségesei számát a dél-kelet és nyugat ázsiai térségben, erőteljes beruházásokat kezdeményezett Afrikában, Közép-Ázsiában, mely nem csupán gazdasági síkon, de befektetési, üzleti, kulturális, katonai, biztonságpolitikai, politikai együttműködésre is kiterjed. Vagyis éppen azokat a fejlődő országokat célozza meg, amelyek kimaradtak az eddigi világrend főszerep osztásából és még nem indultak el a demokratizációs folyamatok göröngyös útján. A nagyhatalmak közötti versengés, az erőviszonyok átrendezése, erődemonstrációja és politikai érdekek kikényszerítése az elkövetkezendő években esélyt teremtenek arra, hogy akár USA és Kína pólussal kialakuljon a világtörténelem második hideg háborús időszaka. A területsértések hivatalosan okot is adnak az USA jelenlétére, melynek keretet biztosít a Japán és az USA által aláírt biztonsági szerződés. Az Ötödik cikkely kimondja, hogy fegyveres támadás Japán ellen úgy értelmezhető, mint ha magát az USA-t támadták meg volna, ezért azt haladéktalanul jelenteni kell az ENSZ Biztonság Tanácsának, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a biztonság és a béke megteremtése és fenntartása érdekében. 40 Éppen ezért az USA-Japán együttműködés stabilitása a kapcsolatok kulcskérdését képezi. A japánok ellenzik a kormány engedékenységét a kérdésben, az Obama kormány pedig határozottan azt várja a Kan kormánytól, hogy tudatosítsa az emberekben és fogadtassa el a hadsereg jelenlétének fontosságát. 37 The Japan Times, Austin Ramzy: China increases pressure on Japan over ship collision Sept. 13, A problémákról és a rendezésről bővebben a The New York Times 2010 október 30.-i számában Maark Landler: U.S. works to ease China-Japan conflict cikkében olvasható. 39 The Japan Times, Ishaan Tharoor: China broadens its strategy in the South Pacific Sept. 07, Japan-U.S. security Treaty, Treaty Of Mutual Cooperation And Security Between Japan And The United States Of America, article V. 30

31 Személyes véleményem, hogy a Kan kormány drasztikus ellenintézkedésre számos okból kifolyólag nem képes. A legfontosabb ok Kína, s annak, Tajvan felé irányuló politikája, mely 1949 óta a Kína-Tajvan viszony rendezetlenségével súlyosbítva a térség egyik legérzékenyebb problémája. Ezért két ponton is veszély van fegyveres konfliktus kialakulására. A Japán-Kína Senkoku-szigetek területi vitái, valamint a Kína-Tajvan között fennálló viták miatt is lényeges az amerikai csapatok jelenléte. Egy esetleges provokáció akár háborút is kirobbanthat a két nagyhatalom között, amelybe egyik fél sem menne bele szívesen. Egy háború ugyanis megosztaná a világot, melynek következménye az lenne, hogy USA-t eltávolíthatná szövetségeseitől. Japán életében drasztikus változások következnének be, amelyre Japán egyértelműen nincs felkészülve és emellett az USA pénzügyi helyzetét a csőd veszélye fenyegetné. Egy esetleges konfrontáció nagy eséllyel Kína győzelmével zárulna. Emellett tagadhatatlan, hogy Ázsiában jelenleg nincs az Európai Unióhoz hasonló, jól működő regionális együttműködés, amely önmagában képes lenne bármilyen problémával megbirkózni. Nincs a NATO-hoz hasonló biztonságpolitikai szövetség sem, amely képes lenne biztonsági stabilitást hozni a térségben. Bár a múltban történtek kísérletek hasonló biztonság-védelmi szervezetek létrehozására, azok mégsem tudták sikerrel teljesíteni célkitűzéseiket. Az egyik ilyen kísérlet a SEATO (South East Asia Treaty Organization) megalakítása volt 1954-ben. Az USA, Franciaország, Egyesült királyság, Új-Zéland, Ausztrália, Thaiföld, Pakisztán és a Fülöp-szigetek voltak az aláíró felek és elsődleges célja a kommunizmus előretörésének megakadályozása volt. Bár Dél-Kelet Ázsiai Szerződésről beszélünk, az aláíró felek között mégis csupán két dél-kelet ázsiai ország található. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a többi környező ország vagy meg kívánta őrizni semlegességét (Mianmar, Indonézia), vagy nem kívánta politikailag támogatni a szerződést (Szingapúr) és voltak, akik megfigyelői státuszban kívántak maradni (Vietnám, Kambodzsa, Laosz). A csatlakozott államok többségének geopolitikai céljai voltak a szálak erősítésére (Ausztrália, Új-Zéland), illetve már korábban is kolóniákkal rendelkeztek a régióban (Egyesült Királyság, Franciaország), amelyek fejlesztésében érdekeltek voltak. Pakisztán csatlakozása az Indiával fennálló konfliktusai miatt volt lényeges. Az USA csatlakozása mögött a kommunizmus elleni harc és hideg-háborús politikai célkitűzéseinek véghezvitele állt, valamint a vietnámi háborúba való bekapcsolódásának egy hivatalos, igazoló keretet adott. A szerződés kudarca az volt, hogy ellentétben a NATO-val, a 31

32 SEATO nem tartott fenn hadsereget és nem volt képes beavatkozásra, vagy ha képes is volt, korlátozottan. A dél-kelet ázsiai országok tagságának hiánya a régióban ellenérzéseket váltottak ki. Kulturális és nyelvi nehézségekkel is szembesültek a tagok. A hetvenes években többen is kiléptek különböző konfliktusokra hivatkozva. Sokan például nem támogatták a vietnámi-háborút, amely lezárása 1975-ben megszüntette a SEATO létezésének legfontosabb indokát is. 41 A másik NATO-hoz hasonló biztonság-politikai célokat megvalósítani kívánó szervezet a Központi Szerződés Szervezete nevet viseli. (CENTO-Central Treaty Organization), melyet 1955-ben a Bagdadi Paktum aláírásával alakítottak, Törökország, Irak, Irán, Pakisztán, az Egyesült Királyság voltak az aláírók és az USA mint támogató lépett föl. Célja a béke megteremtése, valamint a konfliktusok békés rendezése volt. A szerződés nem működött eredményesen és a hetvenes évek vége felé az iráni forradalom kirobbanásával, valamint több tag kiválásával meg is szűnt. Ezért a térségben biztonság-politikai szempontból nincs stabilitás. Folyamatosan kialakulnak konfliktusok, belső harcok (Mianmar, Thaiföld, Nepál, Tibet stb..), valamint a világhatalmi szerepek átalakulására is érzékenyen reagálnak az országok. Többek között ezért is stratégiai fontosságú az amerikai csapatok jelenléte az USA és legfőbb szövetségese, Japán számára is, még ha ez a japán nép évről-évre növekvő ellenállását eredményezi is. Hatoyama kormányát részben az amerikai támaszpontok drasztikus csökkentésével kapcsolatos ígéretek juttatták hatalomra és ezen ígéretek megszegése okozta bukását is egyben. Az ellenállás háttérében az amerikai csapatok megszállóként való viselkedése, a katonák folyamatos erőszakoskodása és ezek egyéb hozományos problémái állnak. Bár az elmúlt években a japánok demonstrációjának eredményeként csökkentették a fenntartott bázisok számát, a problémákat mégsem sikerült orvosolni. A problémák ellenére a japán kormány még sem teheti meg a szálak lazítását. 42 Gazdasági kapcsolatok és a felmerülő problémák A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, mind az Egyesült Államok, mind pedig Japán részéről. Azok nem csupán egymásra, de a világ A feszültség hátteréről az Asia Times, Kosuke Takahashi: Scandals strain US-Japan relations (Mar. 12, 2011) cikkben olvashatók bővebb részletek. 32

33 többi országára is hatást gyakorolnak. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat vizsgálva 2009-ben Japán volt az USA negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, s Japánnal realizált kereskedelmét csupán az USA két NAFTA partnerével (Kanada, Mexikó), továbbá Kínával folytatott kereskedelem előzte meg. Ami a külföldi működő-tőke befektetéseket illeti, a legtöbb Japán befektetés egy adott ország viszonylatában az Egyesült Királyság után az Egyesült Államokban található. A világválság következtében a kapcsolatok gyengültek, 2009-ben USA exportja 23,1%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, míg az import tekintetében 31,1%-os visszaesés volt megfigyelhető. 6. ábra: USA és Japán Kereskedelme Forrás: U.S. Commerce Department, Census Bureau. FT900, 2010 Az 1980-as, 1990-es évek alatt kialakult kereskedelmi kapcsolatokból adódó feszültséget a két ország többé-kevésbé orvosolta a WTO tárgyalások során, s Japán stagnáló gazdasága is megerősítette az USA-t abban, hogy Japán nem jelent jelentős fenyegetést. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben tapasztalt rohamos fejlődés és a világrend megváltoztatási igénye Kína részéről egyre inkább az USA figyelmét Kínára irányította, aminek következtében a két ország egyre inkább törekedett kereskedelmi vitáik rendezésére, a gazdasági szálaik erősítésére és megnövekedett a kétoldalú párbeszéd a politikai és biztonság politikai területeken is. 33

34 2011-ben az USA Kongresszusához íródott CRS Report-ban a következő kereskedelemmel kapcsolatos kérdések kerültek megemlítésre, mint megoldásra váró problémák. 1, Tilalom az USA-ból importált marhahúsra A 2003-ban Washington államban kirobbant kergemarhakór botrány eredményeként Japán megtiltotta az USA-ból érkező marhahús importot. Nagy felháborodást keltett akkoriban, hogy Japánban is találtak fertőzött állatot ben a Bush kormányzat nyomására a korlátozást feloldották, azonban a bilaterális kapcsolatok ismét megrendültek, amikor 2006-ban, több hónapos tárgyalásokat követően az első szállítmányban a nem engedélyezett alapanyagokat találtak nyarán ezért Japán bejelentette, hogy korlátozzák az importot, továbbá csakis 20 hónaposnál fiatalabb marhát importálnak ezután szeptemberében kezdődtek meg a tárgyalások a korlátozások csökkentéséről, de a CSR Reportban megfogalmazottak alapján egyértelmű állásfoglalás még történt a japán hivatalnokok részéről a tényleges korlátozások csökkentése érdekében. 2, Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (Trans-Pacific Partnership Aggreement- TPP) A Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás egy kialakuló stádiumban lévő kezdeményezés, amely szabad kereskedelmi megállapodást jelent az alapító tagok, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei között. A megállapodáshoz 2008-ban az USA, Ausztrália, Peru, Vietnám, Malajzia csatlakozott. Az Obama kormány a szabad kereskedelmi szerződést ki akarja terjeszteni az áruk szabad áramlása mellett a szolgáltatások, mezőgazdasági javak, befektetések, szellemi termékek és a munkaerő szabad áramlására, a tagok kormányainak szorosabb együttműködésére, környezetvédelmi projektek és szabályok létrehozására valamint a vámok lebontására. A japán vezetés is fontolgatja csatlakozását, azonban kétségeit fogalmazta meg néhány pontban, példának okáért vonakodik megnyitni mezőgazdasági piacát az USA-ból és Ausztráliából származó import számára. Jelenleg az USA-nak 14 szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező 43 Chanlett-Avey, Emma; Cooper, William; Manyin, Mark; Japan-U.S. Relations: Issues for Congress (13.January 2011) Congressional Research Service Report RL

35 partnere van. 44 Japán csatlakozása minőségbeli változást is jelentene a két ország kapcsolatában, amelyre ahogy a döntéshozók vonakodása is jelzi, még nincs felkészülve. Ugyanis Japánban a japán termékek védelme szervesen beleivódott a lakosok tudatába. Minden régiónak megvan a jellegzetes terméke, melynek nagy kereslete van a belső piacon, s amelynek vásárlását a japánok előnyben részesítik a külföldi termékekkel szemben. Japán természeti adottságaiból adódóan szűkös erőforrásokkal rendelkezik, ezért a kormány politikájával, az emberek pedig választási preferenciájukkal törekednek arra, hogy első körben a japán termékeket vásárolják, megóvva a honi ágazatokat. A szükséglettől függően engedélyezik a további importot külföldről. Ha az olcsóbb Ausztráliából és USA-ból származó termékek elárasztanák a japán piacot, az a japán mezőgazdaság végét jelentené. 3, WTO-n belüli viták Japán zárt belső piacából adódóan a piacnyitás a bilaterális problémák egyik legégetőbb kérdésköre. A külföldi vállalatok piacra jutása szinte az összes gazdasági ágazatban nehezített. A japán piac zártsága visszatérő kérdéskör a WTO tárgyalások során, s Japánt számos vád éri mind az USA-ból, mind az EU-ból származó befektetők részéről. Ugyanakkor Japánnak is van számos ellenvetése az USA kereskedelem politikájával kapcsolatban Januárjában Japán engedélyt kért a WTO-tól, hogy szankciókkal sújtsa az USA-ból származó importot megtorlásképpen, mivel az USA nem engedelmeskedett a WTO egy korábbi döntésének. 45 A döntés 2007 januárjában született meg az USA antidömping intézkedések megszüntetése érdekében ben a WTO Tanácsa Japánnak kedvező döntést hozva, engedélyezte a szankciók bevezetését és egyetértett abban, hogy az USA nem tartotta be a WTO szabályozását, megsértve ezzel számos pontban a WTO által támasztott kötelezettségeket májusában Japán a WTO döntését kérte a szankciók kapcsán, ugyanakkor informálisan bejelentette, hogy kész megegyezni az USA-val a kérdéses pontokban. Így a döntést 2011 szeptemberéig felfüggesztették. A Doha Fejlesztési Agendát (Doha Development Agenda) illetően mind az USA, mind pedig Japán elkötelezett híve a fejlesztések véghez vitelének, bár néhány 44 International Trade Reporter, Trade Reporter Current reports. (July ) 45 WTO Dispute Settlement, Dispute DS322-es, United States-Measures Relating to Zeroing and Sunset Review (Letöltve: ) 46 Bővebb információ a kérdésben a WTO Dispute Settlement, Dispute DS322-es, United States-Measures Relating to Zeroing and Sunset Review elnevezésű vita rendezési dokumentumban olvashattó. (23 April 2011) 35

36 kérdéskörben ellentétes álláspontot képviselnek. Az egyik ilyen kérdés, Japán zárt piacából adódó probléma. A fő mezőgazdasági cikkeket exportáló országok, mint az USA vagy Ausztrália a tárgyalások során azt szorgalmazták, hogy csökkentsék, illetve szüntessék meg teljesen a vámokat a mezőgazdasági termékekre, valamint a mezőgazdasági termelést célzó támogatásokat. Ez erős ellenállást vált ki mind az EU-ból, mind pedig Japánból óta elhúzódó viták, találkozók vannak a kérdéskörben, melyek megoldása a jelenlegi állás szerint még várat magára. A viták alapvetően három területet érintenek, magába foglalva a piacra jutás, az export támogatások és a tagországok hazai támogatásainak kérdésköreit Japán EU-val folytatott kapcsolata, együttműködésük főbb területei Az Európai Unió szerteágazó külkapcsolattal rendelkezik. A világ számos országával kötött társulási, együttműködési vagy kereskedelmi megállapodást, tagországait folyamatos bővítések jellemzik és a világ egyik legnagyobb exportőre, importőre is egyben. A kétoldalú, Európai Unió és Japán közötti kapcsolatok az 1991-ben aláírt Politikai Nyilatkozat óta dinamikus fejlődésnek indultak. Amellett, hogy jelentős gazdaságai partnerek, jól működő együttműködés jellemzi a politikai és kulturális kapcsolatokat is. Az Unióhoz hasonlóan Japán is komoly anyagi támogatásokkal segíti a katasztrófa, háború sújtotta területeket, valamint jelentős mértékben hozzá járul a fejlődő térségek felzárkóztatásához. Jelentős a két ország közötti külföldi tőkebefektetések volumene, az európai államok a japán működő tőkebefektetések második legkedveltebb célterülete, valamint az Európai Unió a világ legnagyobb tőke exportőre. Az európai gyártókat az EU különböző programok keretében segíti a piacra jutásban, egyrészt a japán nemzetközi vásárokon való részvétel támogatásával, másrészt szakmai gyakorlati ösztöndíjjal. Emellett számos szakpolitikai területen születtek egyezmények, megállapodások, így az iparpolitikai, a kutatás-fejlesztési, közlekedésügyi, telekommunikációs, környezetvédelmi területeken, a szociális rendszerek és a fejlesztési segélyek összehangolásában. 47 A témáról bővebben a Agriculture Negotiations: The issues, and where we are now dokumentumban, a honlapján olvasható. 36

37 A Japán és az EU közötti kapcsolatok kölcsönös politikai és gazdasági érdeklődésen alapulnak. A kezdeti kereskedelem orientált kapcsolatok, amelyek az es, 1980-as évektől kezdve indultak, az elmúlt évtizedekben széles körű kölcsönös együttműködéssé nőtték ki magukat a gazdaság és más ágazatok számos területét érintve. Az 1991-ben aláírt Közös Nyilatkozat (Joint Declaration) lefektette a politikai, gazdasági és kulturális együttműködések alapjait, a közös érdekeken alapuló irányelveket az EU és Japán között, valamint létre hozta az évenkénti meetingek és a folyamatos konzultáció keretrendszerét. Ennek szükségességét, az európai térség és a bipoláris világrend átalakulása tette szükségessé. Eddig ugyanis Japán külső kapcsolatai tekintetében elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolata volt a meghatározó. A hidegháborút követő helyzet azonban arra kényszerítette a Nyugat- európai hatalmakat és Japánt is, hogy igazodjon az USA nemzetközi politikájához. A Nyilatkozat felhívja a figyelmet a demokrácia, a piacgazdaság, a béke és a stabilitás, valamint a globális változások kihívásaira. Emellett szándékot fejezett ki a felek közötti információ áramlás élénkítésére, a politikai, a gazdasági, a tudományos és kulturális területeket illetően. Elkötelezték magukat a nemzetközi kérdések, a biztonság, a stabilitás kérdéseibenben való együttműködésre, kiemelt figyelmet fordítva a nukleáris, a vegyi és a biológiai fegyverek terjedésének korlátozásában, és a környezetvédelmet érintő kérdésekben. 48 A 2001-ben kidolgozott Akció Terv ( Action Plan of 2001), amely a kapcsolatok közös jövőjét hivatott alakítani, kulcsfontosságú a 2011-ig terjedő, erős és eredményorientált partnerség alakításában. Ez a dokumentum négy cél kitűzésen alapszik. Magában foglalja a béke és biztonság elterjesztését, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítését, a globális és társadalmi kihívások kezelését, valamint emberek és a kutúra egymáshoz való közelítését. A béke és biztonság megteremtése érdekében előirányozza az ENSZ szükséges reformját, a fegyverkezéssel kapcsolatos szabályozásokat, a fegyverkezés csökkentését, az emberi jogok és a demokrácia stabilitás tiszteletben tartását, a konfliktusok megelőzéséért és a béke építéséért tett kísérletek fontosságát, valamit a különböző regionális kérdések kezelését. A gazdasági és kereskedelmi partnerség érdekben a globalizáció dinamikáját kihasználva, felhívja a figyelmet a kétoldalú kereskedelem és befektetések ösztönzésének fontosságára, az információs technológiai területeket érintő együttműködésre, a kereskedelem és gazdasági 48 EU External Relations, 37

38 ügyek megerősítésére, a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítására, erősítésére és a szegénység elleni küzdelem hangsúlyosságára. A globális kihívások említésekor kitér az elöregedő társadalmi és foglalkoztatási problémákra, az esély egyenlőségre, az oktatásra, a környezeti kihívásokra, tudományos és technológiai kérdésekre, energetikai és közlekedési kérdésekre, a terrorizmusra, a nemzetközi bűnözésre, a drog kereskedelemmel kapcsolatos problémákra és a büntetőjogi együttműködés megteremtésére. Az emberek és a kultúrák közelítése érdekében figyelmet fordít a fiatalok pályakezdési lehetőségeire, a társadalmi kapcsolatok és inter-regionális cserék fontosságára. Emellett az EU és Japán között számos egyéb területet is érintő megállapodások születtek több nemzetközi szervezeten belül. Az ENSZ, a WTO, az OECD, a G7-G8, és a nemzetközi pénzügyi intézmények (stb.) munkája kapcsán folyamatos együttműködésben állnak. 49 Az éves szinten megrendezett EU-Japán Csúcstalálkozó az Európa Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és Japán miniszter elnöke között zajlik és kulcsfontosságú fórumként szolgál a kapcsolatok ellenőrzésére és lendületbe hozásában. Továbbá kétévente miniszteri szintű találkozókra kerül sor, melynek keretében a Trojka és a Japán Külügyminiszter folytat tárgyalásokat. Folyamatosan ellenőrzik az említett Akció Terv alkalmazását és számos alacsonyabb szintű találkozóra is sor kerül a politikai vezetők által folytatott politikai konzultációk keretében. Politikai együttműködés A politikai együttműködés tekintetében a legfontosabb fórum az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) tól kezdődően a találkozó célja, hogy keretként szolgáljon az európai és kelet-ázsiai térség vezetőinek párbeszédére. Mivel az ASEM Csúcstalálkozókon nem csupán Japán, de több keletázsiai ország vezetői is jelen vannak, ez alkalmat teremt a Japán és EU közötti kapcsolatok erősítésére egymás, valamint a többi ázsiai térség országai között. Fontos kiemelni, hogy bár az EU és Japán számos más nemzetközi szervezetben egyaránt jelen van, együttműködik, mégis az ASEM az egyetlen olyan fórum, ahol ezt az Amerikai Egyesült Államok jelenléte nélkül teheti. Így olyan kérdések is előkerülhetnek, melyek nem tartoznak az USA prioritásai közé, vagy nem dominál az USA érdeke, 49 EU External Relations, 38

39 elősegítve ezzel a kelet- ázsiai és európai érdekek térnyerését a hosszú távú kapcsolatok elmélyítését. 50 Az EU és Japán, mint a WTO meghatározó tagjai, a WTO szervezetén belül és aktív együttműködést folytatnak kereskedelmi és beruházási területeken tól kezdődően egy kétoldali konzultációs eljárás keretében együttesen alakítják ki pozíciójukat a WTO tárgyalásai során előkerülő témákban. A Dohai Miniszteri Konferencia során folytatott párbeszéd mindkét fél számára kiemelkedő jelentőséggel bír és hozzásegíti a feleket a közös érdekek feltárásához. A Dohai forduló elhúzódása nagy kihívások elé állították a tárgyaló feleket. Japánt 1995 és 1998 között számos vád érte az EU részéről, különböző intézkedéseit, példának okáért az információs technológiát érintő intézkedéseket illetően. Továbbá importkorlátozását és vámjait az EU számos termék esetében (alkohol, marha, bőrtermékek stb.) kifogásolta. Az USA antidömpingjét illetően közösen léptek fel. Japán is élt kifogásával az EU által foganatosított információs technológiát érintő kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatban. 51 Ezeket a nézeteltéréseket leszámítva az EU és Japán is egyaránt arra törekszik, hogy hozzásegítse a konszenzust a multilaterális tárgyalások során. Osztoznak abban a nézőpontban, hogy egy esetleges új tárgyalási forduló megoldás lehet a továbbgyűrűző recesszió és protekcionizmus megállítására. A kereskedelmi tárgyalások mellett előirányozták, hogy befektetései verseny-és környezetvédelmi szabályozásokat is érintő kérdésekre is ki kell terjeszteni a tárgyalások agendáját. 52 Gazdasági Együttműködés Japán az EU egyik legfőbb partnere. Kettejük gazdasági részesedése 40%-a a világ GDP-nek, 30%-a a világkereskedelemnek és közel fele az összes külföldi működő-tőke befektetésnek. 53 Az EU, köztük az újonnan csatlakozott európai államok a legkedveltebb célterületei a japán külföldi tőkebefektetéseknek. 50 EU External Relations, 51 WTO Dispute Settlemeent, Dispute Cases, 52 Japan, EU push nem round International Centre for Trade and Sustainable Develompment, 53 Jetro annual report 2010, 39

40 A kapcsolatok az 1970-es évektől kezdődően elsősorban kereskedelmi orientáltak voltak és mindkét fél számára másodlagos szerepet töltöttek be, azokat az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kapcsolatok előzték meg. Ettől függetlenül az akkoriban megindult külföldi tőkebefektetések volumene évről évre egyre nagyobb mértékű lett. A kereskedelmi kapcsolatok is jelentős fejlődésnek indultak, melyhez hozzájárult az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok korlátozó intézkedéseket vezetett be a japán termékekre az 1980-as években. Az 1990-es évek elején bekövetkező recesszió és a világrend átalakulás következtében a két régió figyelme egy időre más területekre összpontosult. Az EU-n belül a tagországok számának emelkedésével szerkezeti átalakulások is bekövetkeztek. Az egységes belső piac megteremtésének köszönhetően Japán igyekezett a régióban növelni külföldi működőtőke befektetéseit. Fontos lépésnek számított az Európai Monetáris Unió létrehozása is, hiszen az euró bevezetése arra késztette a japán vállalatokat, hogy gyártási folyamataik jelentős részét áthelyezzék Európába. Ennek köszönhetően a technológiatranszfer következtében jelentős kutatás fejlesztési területet érintő változások történtek. A Maastrichiti Szerződés aláírásával az Unió három pillére biztosította, hogy az EU külpolitikája gazdaságai tekintetben átlátható és jól koordinált kommunikációs csatornát teremtsen a japán kormány és a beruházó gazdasági szereplők számára. A japán üzleti beruházások jelentős részét az autóipar és elektronikai ipar berkein belül mozgó gépkocsi és alkatrész gyárak létesítményei tették ki. Mivel az EU tagországok között számos ország, közöttük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is rendelkezik saját autó gyártással, ezért ezek az országok elsősorban a nemzeti gyárakat védő protekcionista intézkedéseket várták az EU-tól. Hasonló intézkedések meghozatalára került sor az Egyesült Államokban is. Részben az országok védő intézkedéseinek köszönhetően, részben az alacsonyabb árak miatt a japán vállalatok befektetés szempontjából egyik legkedveltebb régiója középkelet európai országok lettek ben a G8-ak csúcstalálkozóján az EU és Japán megkötötte a Kölcsönös Elismerés Megállapodást (Mutual Recognition Agreement, MRA). A megállapodás a kereskedelem növelését hivatott elősegíteni és ez képezi az első jelentős gazdasági megállapodást Japán és az EU között. Az elismerési megállapodás négy területet érintett, így a telekommunikációt, az elektronikai termékek szektorát, a GLP (Good Laboratory Practices) minőségügyi rendszer elismerését a klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezése és lefolytatása során, valamint a GMP (Good 40

41 Manufacturing Practice), azaz a jó gyártási gyakorlat alkalmazását a gyógyszeriparban és élelmiszeriparban. A kölcsönös elismerési megállapodásnak azért volt kiemelkedő jelentősége, mert ennek köszönhetően megkönnyítette a vállalatok piacra jutását, illetve a felállított szabványrendszernek köszönhetően élénkítette a két régió között kereskedelmi megállapodásokat. 54 Az Európai Közösség és Japán kormánya 2003-ban írták alá a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködései megállapodást. Az Agreement on Cooperation on Anti-competitive Activities célja, hogy hozzájáruljon a versenyjog hatékony végrehajtásához. Emellett, hogy előmozdítsa a felek versenyhatóságai közötti együttműködést és koordinációt, valamint, hogy csökkentse a felek közötti konfliktusok lehetőségét valamennyi, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos kérdésben. 55 A piacra jutás szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a Regulatory Reform Dialogue (RRD) elindítása, mely esősorban a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások és az üzleti gazdasági lehetőségek elősegítése érdekében éves szinten megrendezésre kerülő párbeszéd Japán és az EU között. Lényegében ez egy olyan eljárás, mely során a felek a szabályok megújítására, átalakítására tesznek javaslatokat, érintve ezzel a kapcsolatok prioritásait, vagyis a külföldi tőke befektetéseket, az egészségügyi szektort, a légi és hajózási szállítmányozást, pénzügyi szolgáltatások területeit, környezetvédelmi kérdéseket, számviteli standardok felállítását, munkavállalási és lakhatási engedélyezést és az ezekkel kapcsolatos területeket. 56 A külföldi vállalkozások tekintetében, kiemelten a kis-és középvállalkozások segítése érdekében jött létre az EU Gateway to Japan program, mely az Európai Bizottság finanszírozása által lehetőséget biztosít az európai és a japán vállalatok piacon való megjelenésére. A program Magyarországon is elérhető, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában. A program célja, hogy segítse az európai termékek bevezetését a japán piacra. Emellett export támogatási tevékenysége által növeli az értékét olyan iparágaknak, amelyek Japánban is igen fontosak, így az egészségügy, az orvosi 54 Agreement on mutual recognition between the European Community and Japan, hiv Agreement on Co-operation on Anti-competitive Activities, 56 Regulatory Reform Dialogue (RRD), 41

42 technológia, az építőipai technológia, információs és kommunikációs technológia, környezeti és energiával kapcsolatos technológiák, belsőépítészet, divattervezés területén. 57 Az európai és japán vállalatok közötti együttműködés fejlesztésére hozta létre az EU-Japan Centre for Industrial Cooperation elnevezésű non-profit szervezetet az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Iparügyi Főigazgatósága és a japán Gazdasági, Közlekedési és Ipari Minisztérium (METI). A központ 1987 óta számos menedzserképző programot és ipari gyakornoki kurzust szervezett. Szintén a központ szervezésében folyik az Új Energia Program, amely az EU tagállamaiban dolgozó kutatók és más szakemberek számára kapcsolatépítési lehetőséget teremt az alternatív energiaforrások kutatásában érdekelt japán üzleti körökkel. A program célja EU Japán együttműködés kialakítása a K+F és innováció területén a megújuló energiaforrások; hidrogén tüzelőanyag-cellák; szélenergia; erőműi hulladékhasznosítás; villamosenergia-ipari liberalizáció területein. A központ és az oszakai Kereskedelmi és Iparikamara által közösen megrendezett, minden évben megismétlődő Globális Vállalkozási Fórum az új technológiák területén aktív európai innovatív vállalkozásokat ismerteti meg a potenciális japán üzleti partnerekkel. 58 A környezetvédelem tekintetében Japán vezető pozíciót képvisel és egyben ez is egy terület, melyben az EU és Japán erősíteni kívánja együttműködését a jövőben. A környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások terén jelentős exportot bonyolítanak le a felek. Érdekeltek a Joint Implementation, vagyis a Közös Végrehajtási Projektekben, valamint a Tiszta Fejlődési Mechanizmusok (Clean Development Mechanism, CDM) programon keresztül szennyezés elhárítási projektekben működnek együtt. Az üzleti életben jelentősnek mondható a 2007 nyarán a Nippon Keidanren (Japán Üzleti Szövetség) által indítványozott Economic Integration Agreement, mely az Európai Unióval fennálló üzleti kapcsolatok erősítésére szolgált. Az európai-japán Business Dialogue Roundtable ülésén végül elfogadták a dokumentumot, mely azonban csupán általánosságokat tartalmazott. A Bizottság előzetes kalkulációja alapján az Unió és a 57 EU Gateway to Japan hiv " " 42

43 Japán közötti éves gazdasági kapcsolatok nagyságrendje mintegy 40 milliárd euróval elmarad a reális potenciáltól Március 3.-án került megrendezésre az EU-Japan Symposium Europe and Asia in the Globalizing World címmel, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában. Az előadók között volt (felszólalás sorrendjében) Németh Zsolt (külügyminisztériumi államtitkár), Nakamura Shigeru (a japán kormány képviselője és nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős nagykövete), Viorel Isticioaia-Budura (nagykövet, az Asia of the European External Action Service igazgatója), Botos Balázs (nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár), Odano Nobutake (nagykövet, az EU küldöttje), Gergely Attila (a Károli Gáspár Református Egyetem kutatója, szakterülete a japán társadalom és történelem, gazdasági-politikai és nemzetközi kapcsolatai), Soeya Yoshihide (a Keiyo Egyetem, Jogi Kar, politikai tudományok és nemzetközi kapcsolatok professzora), Grúber Károly (Magyarország brüsszeli nagykövete), Magyarics Tamás (külpolitikai-szakértő és az ELTE professzora), Haba Kumiko (az Aoyama Gakuin University professzora), Thomas Roe (az Európa Tanács szingapúri küldötte) és Balogh András (nagykövet, egyetemi tanár Ázsia-európa Alapítvány egyik vezetője). Számos előadó szájából elhangzott, hogy az EU-Japán között fűződő kapcsolatok kölcsönös értékrenden alapszanak, melyek fő mozgatója a gazdasági, társadalmi kapcsolatokon alapuló együttműködés, valamint az élénkülő politikai párbeszéd. Gazdasági szinten bár az EU számára Japán az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere, számos területen kiaknázatlanok a kapcsolatok, mely további együttműködést és a kapcsolatok elmélyítését igényli. Az egyik ilyen terület példának okáért Japán vállalkozás és befektetés ösztönző politikája, mely még mindig meglehetősen megnehezíti az EU-ból irányuló befektetések útját, s mely a WTO tárgyalások során is rendszeresen előkerülő pontja a multilaterális tárgyalásoknak. További jellemzőjük, hogy nem tudatos gazdaságpolitika eredményei, helyette inkább spontán lejátszódó folyamatokról beszélnek, melyeket a piaci igények alakítanak. Magyarország tekintetében Japán jelentősége vitathatatlan, s maga az Ázsia politika is a magyar külpolitika egyik kiemelkedő irányát képviseli. Ezért Magyarország az elmúlt években arra törekedett, hogy szélesítse kapcsolatait, melyek legfontosabb területei a politikai és biztonság politikai, valamint a gazdasági területek, de a kulturális, idegenforgalmi, kutatás-fejlesztési, művészeti 59 ITDH Hungary Zrt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség 43

44 kapcsolatok ápolása is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Hazánk a V4 egyik tagországaként rendszeres párbeszédet folytat Japánnal, s a 2011-es EU elnökségünknek köszönhetően helyszínt biztosít a 2011 júniusában megrendezésre kerülő ASEM csúcsnak. Shigeru Nakamura beszédében a gazdasági kapcsolatok jelentőségére helyezte a legnagyobb hangsúlyt. Japán számára a gazdasági-diplomácia a külpolitika legfontosabb irányvonalát képezi, mely az ország kedvezőtlen természetföldrajzából adódóan nagy igényt tart az erőforrás ellátás hosszú távú biztosítására. Emellett Japán az elmúlt években erőteljesebben törekszik turizmus desztinációi promotálására. Véleménye szerint Japán és az EU között egy gazdasági partnerségi együttműködés létrehozására nagy szükség lenne, mely során a gazdasági és politikai kérdések tekintetében szorosabb együttműködés fejlődhetne ki a két régió között. Véleménye szerint tekintettel Kína és India előretörésére a régióban, az EU-Japán partnerségi együttműködés promotálása mint megoldás lehet annak érdekében, hogy Japán ne maradjon le az előretörő két régió mögött. Kína fejlődése az EU és Japán stratégiai érdeke. Annak fejlődésével ugyanis nagyobb eséllyel állna helyre a biztonság a régióban és joggal lenne elvárható, hogy Kína felelősségteljesebb szerepet játszon a nemzetközi környezetben. Ugyanakkkor a Japán-EU között kialakítható együttműködés erősítené a kölcsönös megértést, valamint a már korábban jól működő területek mellett, amelyek eddig elsősorban kereskedelmi avagy működőtőke export vonalon mozogtak, kiterjedhetnének a természeti erőforrások biztosítására, munkahelyteremtésre és biztonságpolitikai területekre. Shigeru példának hozta állítása igazolására az EU-Japán együttműködést Afganisztánban, avagy a Szomáliai partok mentén folytatott kalózkodás leküzdése érdekében tett erőfeszítéseket, a kölcsönös elveket a környezetvédelem valamint a fegyverkezési verseny csökkentése érdekében. 60 Viorel Isticioaia-Budura nagykövet a működő-tőke exportra és a növekvő függőségre helyezte a hangsúlyt, valamint a térségek együttműködésre a különböző nemzetközi szervezeteken belül. Az EU és Japán partnerek az ENSZ, a G20, a Világbank csoport, az OECD az ASEM berkein belül, szoros egyetértésben folytat párbeszédet a Doha fordulókon és a Davos Nemzetközi Gazdasági Fórum tárgyalásain. Botos Balázs az EU-Japán kapcsolatának történelmi vonatkozásában két jelentős megállapodást emelt ki. Az első az 1991-ben aláírt Együttműködési Megállapodás (Joint 60 A témáról bővebben a Japán Külügyminésztérium honlapján olvasható. 44

45 Declaration), valamint az 1999-ben létre hozott Business Round Table magas szintű üzletemberek találkozója, amely során ajánlásokat fogalmaznak meg az országok döntéshozói számára. Kiemelte Kan Naoto miniszterelnök 2011-es davosi beszédét a Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amely történelmi jelentőséggel bír, s ahogy Botos Balázs fogalmazott, Japán történelmében a harmadik nyitásként lehet számon tartani. Első nyitása a nyugati modernizációs folyamatok adaptációja által a Meidzsi-restaurációt követően történt, melyet a második világháborúban elszenvedet vereség következtében történő, USA által rákényszerített nyitás követte. Japán történelmében a harmadik nagy nyitását Japánnak ezúttal nem külső erő, hanem belső, gazdasági és szociális érdekek és igények késztetik. 61 Kan beszédében elmondja, hogy Japán megnyitása katalizátorként szolgálhat a gazdasági stagnációból való kilábaláshoz. Hangsúlyozza az egyének között kapcsolatok támogatását, általa maga a nyitás is könnyebben valósulhat meg. A nyitás egyik pilléreként az EU-val ápolt kapcsolatokat kívánja erősíteni, melyek tárgyalása 2011-ben veszik kezdetüket. Továbbá ígéretet tett, hogy még idén eldöntik, hogy Japán kíván-e csatlakozni a Trans-Pacific Együttműködéshez, mely az USA kezdeményezése szabad-kereskedelmi szerződései kiterjesztése érdekében. A csatlakozás magával vonná Japán piacainak megnyitását az olcsóbb, importált agrártermékek előtt, amire számos elemző szerint Japán még nincs felkészülve. Ugyanakkor a szerződés aláírásával a japán termékek is könnyebben teret hódíthatnának külföldön, így a nyitás és szabadkereskedelmi szerződések megkötése kölcsönös előnyöket hozhat magával. Soeya Yoshihide professzor Kína előretörésére koncentrált, mely nem csupán regionális, de globális kérdés. Gazdasági és politikai súlyából adódóan Kína politikája meg fogja határozni a jövőbeni irányvonalakat, döntései mindenre és mindenkire hatást fognak gyakorolni. Kína nagyhatalmi pozíciójából adódóan a jelenlegi világrend átalakítására törekszik, mintegy alternatív képet mutatva, az eddigiektől eltérő irányvonal mentén. Kiterjesztvén befolyását egyre inkább a nemzetközi élet alakító szerepkörét veszi fel, s időről-időre lépéseivel megkérdőjelezi a fennálló nemzetközi rendszert és meg akarja változtatni azt. Ezen lépések egyik megnyilvánulása a Koppenhágai Csúcson történtek. A Csúcson Kína maximálisan elzárkózott attól, hogy a környezet megóvása érdekében csökkentse széndioxid kibocsájtását ezzel gátolva gazdasága növekedését. Részvételével 61 Naoto Kan beszéde, Davos Annual Meeting 2011, teljes terjedelemben megtekintheto a online video megosztó portálon. 45

46 mondhatni akadályozta a konszenzus megszületését, hiszen minden olyan javaslatot, mely gazdasága visszafogásával járt volna, elutasított. 62 Kína előnyeiből adódóan kiaknázza a jelenlegi nemzetközi rendszert, megkérdőjelezi azt és mindezt tudatos politikai részeként teszi. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni Soeya szerint arról, hogy Kína eszközeivel (melyeket Tajvanhoz és Tibethez való hozzáállása is tükröz) nem a nyugati társadalmakra jellemző fejlett diplomácia eszközeit követi. Soaya egy érdekes felmérési eredményre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Egy a nép körében végzett felmérés szerint ha az országot külső támadás érné, a japánok 70%-a elmenekülne, fegyvert nem fogna. Ugyanerre a felmérésre a Kínaiak és a Dél-Koreaiak 70%-a úgy felelt, hogy képes lenne fegyvert fogni az ország védelmének érdekében. Ezzel az adattal azt az állítását kívánta alátámasztani, hogy jelenleg Japánban az emberek hozzáállásával is probléma van, s míg az nem változik, addig magának Japánnak a problémákból való kilábalása nem következhet be. A korábbi felszólalókhoz hasonlóan támogatta az EU-Japán együttműködés elmélyítését, amely megoldás lehet világrendben elfoglalt helyének megőrzésére, nem csupán gazdasági, de politikai, társadalmi és kulturális vonalon is. A második szekció felszólalói mind Kína szerepét és előretörésével kapcsolatos kérdéseket taglalták. Felmerült egy esetleges második hidegháború meglétének a gondolata, Kína és az USA pólussal. Hogy ez a két pólus ténylegesen kialakul-e, tagadhatatlanul egyike az elkövetkezendő évtizedek legizgalmasabb kérdéseinek. Tény, hogy jelenleg rohamosan növelte katonai kiadásait. A Shanghai Együttműködés Szervezet megalakításával Oroszország oldalán kívánja ellensúlyozni az USA szerepét. Kemény diplomáciai eszközök alkalmazásától nem riad vissza, s ahogy az egyik felszólaló megfogalmazta, "veszélyes a kínai nép tudatában meglévő, történelmi okokra visszavezethető áldozat tudat keveredése a jelenlegi gazdasági fejlődésből adódó büszkeség érzettel párosítva. 62 A témáról bővebben a következő honlapon olvasható: Jonathan Watts (20 December 2009)- Coppenhagen summit: China s quiet satisfaction at tough tactics and goalless draw, 46

47 Japán- orosz kapcsolat jelenlegi kihívása Nem kedvezett az orosz-japán kapcsolatoknak, amikor Medvegyev orosz miniszterelnök elrendelte további fegyverek telepítését a Kuril-szigeteken. A Kurilszigetek régóta képezik az orosz-japán kapcsolatok konfliktus pontját és a kialakult területi viták a két ország külpolitikájának köszönhetően egy ideig nem valószínű, hogy rendeződni fognak. Egyik fél sem hajlandó tágítani álláspontjától, miszerint a Kurilszigetek déli részén elhelyezkedő kérdéses négy sziget, országa részét képezi. Medvegyev kijelentette, hogy a fegyverek telepítése arra szolgál, hogy megvédje a Kuril-szigeteket, melyek Oroszország elválaszthatatlan részét képezik. 63 Medvegyev mindezt azután tette miután szóváltásba keveredett a szigetek hovatartozását illetően Japánnal. A szigetek feletti területi vita a második világháború vége óta képezik a két ország közötti konfliktusok legsúlyosabb pontját, mely többek között azt is megakadályozta, hogy a felek aláírják a második világháborút lezáró békét. A szigetek stratégiai fontosságúak mind Japán, mind pedig Oroszország számára, ami természeti erőforrásokban gazdag és védelmi pozíciót biztosítanak Japán részvétele az ENSZ-műveletekben és törekvései az ENSZ (BT) és más nemzetközi intézmények reformját illetően Japán legfontosabb agendája az ENSZ-en belül a Biztonsági Tanács (BT) reformjának minél hamarabbi véghezvitele annak érdekében, hogy helyet kaphasson az állandó tagok sorában. Véleménye szerint a BT tagjainak a huszonegyedik század vezető államainak képviselőiből kell össze tevődnie, melyek között Japán jogosan követeli magának az őt megillető pozíciót, tekintettel aktív szerepére a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. A huszonegyedik század legnagyobb kihívásai, mint a békét és biztonságot fenyegető cselekedetek, a stabilitás hiánya, a folyamatos országok közötti konfliktusok a természeti erőforrások birtoklásáért folytatott harc, a területi viták, a terrorizmus, a fegyverkezés és a tömegpusztító fegyverek rohamos terjedése, az emberi jogok megsértése, 63 A témáról bővebben a következő cikkben olvasható: Russia to deploy more arms on Kurils, claimed by Japan, (9 February 2011) BBC News Europe 47

48 a nem megfelelő politikai kormányzás, szegénység, válságok, az országok közötti fejlettségi különbségekből adódó szakadékok mind kihívások elé állítják a világot. A BT szerkezete csupán egy változáson ment át, amikor hat nem állandó tagjának számát tízre emelték. Azonban az elmúlt hatvan évben megváltoztak a kihívások és általa az ENSZ agendája is, melyek hatékonyabb probléma megoldást igényelnek óta folynak a tárgyalások az ENSZ reformját illetően, melyek közül talán az egyik legproblematikusabb kérdéskör a BT állandó tagjainak számának növelése. India, Japán, Németország, Brazília jelezte csatlakozási szándékát és egyben előmozdítva a megegyezést lemondott vétó jogáról. Japán az elmúlt ötven évben a legtöbbször megválasztott nem állandó tagként vett részt a BT munkájában. Számos területen kulcsszerepe van az ENSZ tevékenységében. Legjelentősebb a békefenntartási műveletek területén betöltött szerepe, mely során nem csupán a béke fenntartására, de az ország újra építésére, politikai intézményrendszerének, gazdaságának és társadalmának megerősítésére is figyelmet fordít. Hasonló feladatokat látott el Angolában, Kambodzsában, Mozambikban, El Salvadorban, Kelet-Timorban. Nemzetközi humanitárius segélyezéssel vett részt az ENSZ ruandai, kelet-timori, afganisztáni és iraki műveleteiben. A szabályos választások lefolytatása érdekében megfigyelőként vett részt Bosznia-Hercegovinában, Kelet-Timorban, Koszovóban. Az ENSZ terrorizmus ellen folytatott harcában jelentős szerepe van migrációs, repülés biztonsági, vámeljárási együttműködés, a törvény betartásának kikényszerítése, antiterrorizmus pénzügyi hozzájárulása, a krízis menedzsment és egyéb oktatással kapcsolatos ügyek területén. Erőteljes küzdelmet folytat a fegyverkereskedelem felszámolása és a nonproliferáció érdekében, valamint a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáért. Aktív szerepet vállal a szegénység leküzdéséért folytatott küzdelemben, az egészségügyi ellátás, a szociális jólét megteremtéséért, oktatás elterjesztéséért. Vállalt missziói mellett az egyik legerőteljesebb indok állandó tagsága mellett hozzájárulása az ENSZ büdzséjéhez. Amellett még rendszeres segélyezési programjának, az Official Development Assistance-nek köszönhetően a világ egyik legnagyobb fejlesztési és újjáépítési segélyezője szerepét tölti be Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN security Council- our Viewpoint 48

49 Az USA (22%) után Japán a második legnagyobb befizető 16,62%-os részesedéssel, és befizetése egyedül több, mint a többi négy állandó tag (Oroszország, Kína, UK, Franciaország) együttes befizetése (15% körüli értéket képvisel) ábra: Legjelentősebb ENSZ büdzsé befizetők 2007 (millió USD) Forrás: Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN Security Council 8. ábra: ENSZ büdzsé befizetők megoszlása 2007 Forrás: Forrás: Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN Security Council 65 Japan in the UN Security Council- Our Viewpoint 49