BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG 2003-2008"

Átírás

1

2

3

4 BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG

5

6 BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG Összeállítás a Társaság 5 éves mûködésérõl, tevékenységérõl GAZDASÁGPÁRTOLÓ NEMZETI GÁBOR BAROSS TÁRSASÁG Budapest február 18.

7 Összeállítás a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 5 éves működéséről, tevékenységéről Szerkesztette: Dr. Pakucs János Lektorálta: Dr. Papanek Gábor A kötet mejelenését támogatták: a társaság tagjai, kiemelten: Benczúr László, építész Dr. Éhn József, mérnök Janitsáry Iván, mérnök továbbá: DBH Group GRP Plasticorr Kft. HÉROSZ Építőipari Zrt. Kemikál Építőanyagipari Zrt. MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Unitef-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. Visualia Design Stúdió ISBN Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, 2008

8 TARTALOM Előszó Köszöntő I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter II. Nemzetstratégiai ügyeinkrő l III. Összefoglalás a BGT öt éves tevékenységéről IV. A Baross Gábor Társaság megalakulása A Baross Gábor Társaság díja 33 V. Állásfoglalások A privatizációs döntésekről 2. A vállalkozói vagyonról A nemzeti tudásvagyonról 11. A nemzeti vízgazdálkodásról Az önkormányzati vagyonról Az állam eladósodásáról Az energetikai vagyongazdálkodásról 5. A felgyorsult privatizációval kapcsolatban 6. Az egészségügyi vagyonról A médiáról Születésnap hármasban 14. A kormányzati negyedről 15. A műemlékekről 16. A sportvagyonról A kulturális vagyonról 8. Budapest helyzetéről 9. A közlekedési infrastruktúráról A nemzeti vagyon kérdéséről 18. A külföldi tulajdonról 19. Az egyházakról VI. A Baross Gábor Társaság tagsága Alapító tagok névsora Alapítás után belépett tagok VII. Sajtóvisszhang

9 ELÕSZÓ 6 A privatizáció kérdése és a nemzeti va- gyon helyzete hazánkban a rendszervál- tozás kezdetétől, 1990 óta folyamatosan a figyelem középpontjában áll. Máig nem csillapodott a nemzeti tulajdon sorsa kö- rüli vita, az Európai Unióhoz való csat- lakozás pedig még jobban előtérbe hozta a nemzeti vagyon, az állami tulajdon, a hazai vállalkozások sorsának ügyét. Öt évvel ezelőtt néhányan barátok, kollégák úgy gondoltuk, hogy ezzel a kérdéskörrel érdemes szakszerűen és szisztematikusan foglalkozni. A spontán összejöveteleket követően döntöttünk, hogy szervezettebb formában, egy egyesület keretei között folytatjuk a folyamatos eszmecserét. Dr. Závodszky Géza történész barátunk, akivel többek között erről beszélgettünk, javasolta: a társaság névadója legyen Baross Gábor ; aki miniszterként a XIX. század második felében a korszerű magyar ipar és gazdaság egyik megteremtője volt. Célunk volt, hogy a társaság szélsőségektől mentesen, mind a túlzottan leegyszerűsítő liberális nézetektől, mind az államtól demagóg módon min- dent elváró illúzióktól függetlenül, ezekkel ha kell vitázva igyekszik vá- laszt adni a sokunkat foglalkoztató kérdésekre. Olyan látszólag egyszerű problémákra kerestük a választ, mint például az, hogy: Mi képezi a nemzeti vagyont? Mi ennek a valós összetétele? Mi az, hogy nemzeti vállalat? Mi tartozik vagy tartozhat ebbe a körbe (különös tekintettel az elkerülhetetlen globalizációra és a közeledő EU belépésre)? A nemzeti vagyonnak milyen részére, milyen hányadára van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniós tagságunk során is meg tudjuk őrizni viszonylagos gazdasági önállóságunkat? Vitathatatlanul szükséges a külföldi tőke és a magántőke részvétele a

10 Elõszó gazdaságban, ám kell-e ezt szabályozni, illetve lehet-e a mértékét meghatározni? Szükség van-e magyar tulajdonú vállalatokra, és ha szükség van, akkor jelenleg miért vannak hátrányban a magyar tulajdonú cégek a külföldi vállalatokkal, befektetőkkel szemben? Mivel hosszabb idő óta napirenden van az oktatási intézmények, egészségügyi intézmények esetleges privatizációja, joggal merült fel az a kérdés is, hogy milyen mértékkel és milyen feltételekkel vegyen részt a külföldi vagy a magyar magántőke az oktatási és az egészségügyi in- tézményekben? Az elmúlt öt évben egyre növekvő létszámban ezekről és hasonló kér- dések ről beszélgettünk, gondolkoztunk közösen vitaestjeinken, klubössze- jöveteleinken. 7 A vitaindító beszélgetések, korreferátumok, tanulmányok, valamint egy nyílt internetes fórum (www.baross.org) mind-mind ezt a közös gondol- kodást segítették. Számos rendezvényünkön, szakmai vitákon igyekeztünk mértékadó véleményt kialakítani és azt hatékonyan képviselni. Az egyes összejöveteleket, vitákat követően állásfoglalás formájában fogalmaztuk meg a közösen kialakított véleményünket. Az elmúlt öt évben 19 esetben minden alkalommal a nemzeti vagyonnal kapcsolatos egyes területeket érintő kérdéskörben adtuk közre a sajtónak, a politikusoknak, valamint a vonzáskörünkbe tartozó több száz értelmisé- ginek állásfoglalásainkat. Ez a kötet a társasági élet bemutatása mellett a hivatalosan kiadott állás- foglalásainkat tartalmazza azzal a céllal, hogy azt a szellemiséget, gondol- kodást, amit a 150 főt meghaladó tagdíjfizető tagunk és több mint 200 pártoló tagunk képvisel, ebben a formában is megörökítsük, és még szé- lesebb körben tegyük hozzáférhetővé. Budapest, január 25. Dr. Pakucs János ügyvezető elnök

11 KÖSZÖNTÕ A BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG LÉTREJÖTTÉNEK 5. ÉVFORDULÓJÁRA 8 Magyarország újkori történelmében a gazdaság kérdése nem úgy jelent meg, mint a szervesebb fejlődésű országok életében. Máshol a gazdaság erejének gyarapodása lett a nemzetek fejlődésének mozgatója, és készítette elő a társadalom egészének fölemelkedését, a közélet, a kultúra virágzását. A magyar történelemben ez nem egészen és nem mindig így alakult. A reformkorban a szellem emberei a másutt látott példá- kat követve, erkölcsi és szellemi indít- tatásuktól hajtva fogalmazták meg a gazdaság fejlesztésének feladatát. Jól látták, hogy ezen a területen dőlhet el a nemzet jövője: a materiális értelemben vett megerősödés nélkül a kultúra, a közélet, az identitás, végeredményben maga a ma- gyarság kerül veszélybe. Ezért a gazdaság fejlődésének sürgetése po- litikai programmá vált, amelynek kidolgozásában a szellem embe- reinek, a társadalmi mozgalmaknak megkülönböztetett szerep ju- tott. Baross Gábor egyike volt azoknak a felelősen gondolkodó hazafiaknak, akik egy kor ideáinak világában született meggyőződésüket a nemzetgazdaság gyakorlatába is át tudták ültetni. Legnagyobb teljesítménye a magyarországi vasútépítés felgyorsítása, a vasúti díjak csökkentése, s ezáltal a gazdaság versenyképessé tétele volt. Az a magyar törté- nelemben páratlan fellendülés, amely a 19. század végén, a 20. század elején mutatkozott, az ő munkássága, tehetsége és akarata nélkül nem bontakozhatott volna ki. Ezért kell nemcsak a történeti vívmányt, ha- nem a példát is látnunk abban, hogy az akkori vasútépítés egyidejű-

12 Köszöntõ leg szolgálta a hazai tájak egymással való összekötését és Magyarfő- és a mellékvonalak nem egy- más rovására, hanem egymást kiegészítve épültek, a nemzeti program országnak Európához közelítését. A egy átfogó európai integrációs törekvéssel együtt bontakozott ki: ettől vált a kor nagy gazdasági sikerévé a magyar vasútépítés. Azt hiszem, hogy amikor a nemzeti gazdaság pártolásakor egy nagyszerű korszak példájára figyelő mai szakemberek Baross Gábort választot- ták társaságuk névadójának, szándékosan vagy tudat alatt erre a jel- képesen is értelmezhető törekvésre gondolhattak. Példája ma is eleven lehet, mert a gazdaság működéséhez ugyanúgy hozzátartozik a világra nyitottság, mint a nemzeti gazdaság szövetének erősítése. 9 Ehhez azonban felelősen gondolkodó, a közérdekre, a nemzetre is figyelő, széles látókörű szakemberekre elengedhetetlenül szükség van. Olyanokra, akik képesek arra, hogy nyilvánosan is képviseljék azokat az értékeket, amelyek tisztelete nélkül egy közösség, egy nemzet elveszti életképességét. Működésének első öt éve után láthatjuk, hogy a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a maga eszközeivel ezt a célt szolgálja. Egye- bek közt a társaság állásfoglalásai is azt bizonyítják, hogy ezt a vállalt feladatát elmélyülten, nagy körültekintéssel és rátermettséggel végzi. Ehhez a munkához kívánok a jövőben is eltökéltséget, kedvet és sok olyan eredményt, amely nemcsak a szellemet, hanem magát a minden- napi életet is gazdagabbá teszi. Budapest, január 18. Dr. Mádl Ferenc

13 I. TÁRSASÁGUNK NÉVADÓJA: BAROSS GÁBOR, A VASMINISZTER 10 Baross Gábor június 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán. Egyetemi ta- nulmányai után Trencsén megyében köztisztviselői pályára lépett. Megalapította és szerkesztette a Vágvölgyi Lapot. 27 éves korában, 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. A tehetséges, nagy munkabírású fiatalember általános figyelmet keltett a képviselőházban. 35 éves korában a Közmunka- és Közlekedésügyi Miniszté- rium államtitkárának nevezték ki, majd 1886-tól 1889-ig a tárca minisztere volt ben elgondolásai alapján létrehoz- ták a Kereskedelemügyi Minisztériumot, melynek szintén az élére került ben az al-dunai folyamszabályozási munkálatok megtekintése közben tüdőgyulladást kapott, ágynak dőlt, s pár nap múlva, május 9-én meghalt. Még csak 44 éves volt. Emlékének az egész ország mély és őszinte gyásszal adózott. Tisztelték és szerették. A képviselőház felfüggesztette ülését, országszerte meghúzták a harangokat. A századvég Európájához gyors ütemben felzárkózó magyarországi polgárság kiemelkedő alakját veszítette el hirtelen bekövetkezett halálával. Mit tett ez az ember? Mivel szerezte meg a nemzet általános megbecsülését? Miért állított a polgárság már halála után 6 évvel szobrot Baross Gábornak? Miért választottuk Társaságunk névadójának? Baross Gábor, ez a rendkívül tehetséges és ambiciózus politikus fel- ismerte, hogy az infrastruktúra: a posta, a telefon, az utak, a vasút, a víziutak és a tágabb értelemben vett pénzügyi és bank-rendszer, valamint a szakoktatás nemzeti tulajdonba tartozásától és fejlesz- t ésétől, minőségétől függ az ország haladása. Ezért Baross kiharcolta, hogy az évtizedek óta súlyos költségvetési hiánnyal küszködő államháztar- tás egyre többet fektessen az infrastruktúra kiépítésébe.

14 I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter 11 Kapcsolóhivatal a fővárosban A kor gazdasági húzóágazata a vasút volt. Az állami gazdaságfejlesztés is a vasút felé fordult. Baross vasútpolitikájának lényege a vasút államosítása és a díjszabási reform. Az 1880-as években a magánvasutak magas árufuvarozási díjai különösen kedvezőtlenül érintették a magyar mezőgazdaságot. Értékesítési válság alakult ki, mert a magas szállítási díjak miatt csökkent a magyar termékek versenyképessége. A magánvasutak szembekerültek az ország gazdasági érdekeivel. Baross 1889-től gyors ütemben 6 magánvasút államosítását hajtotta végre. Az Első Magyar Gácsországi, a Magyar Nyugati, a Budapest- Pécsi, az Arad-Temesvári, a Magyar Észak-keleti Vasút állami megváltása mellett a legnagyobb sikert az Osztrák-Magyar Államvasút-társaság álla- mosítása (1891) jelentette. A vasút megváltásával az állam megszerezte a rendkívül fontos, Pozsonytól Báziásig és Orsovái g terjedő vasútvonalat. Ez tette lehetővé, hogy a kormány kézbentartsa, díjszabási politikájával a nemzet számára kedvezően befolyásolja az összes beviteli és kiviteli forgalmat között összesen 3158 km-rel nőtt az államvasúti hálózat előtt a magyarországi vasutakon igen kevés ember utazott, kevés volt a személykocsi, magasak a díjak. Az emberek rövidebb távolságra a lassúbb,

15 I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter de nagyságrendekkel olcsóbb szekereket vették igénybe. A vasutak részére a személyszállítás vesztes üzletág volt. A személyszállításban keletkező veszteségek et a jegyárak emelésével próbálta a MÁV sikertelenül csökkenteni. Az 1880-as évtized különféle próbálkozásai után az áttörést Barossnak sikerült elérnie az un. Zónatarifa 1889-es bevezetésével. A reform lényege: a személyszállítási díjak nagyarányú csökkentése. 12 Az új díjszabás-politika haszna gyorsan megmutatkozott. A Budapestre irányuló belső idegenforgalom megélénkült. Sokan nagy távolságokból is feljöttek Pestre bevásárolni. Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony is Buda- pestre jöjjön kalapot venni! hangzott a vasminiszternek azóta híressé vált mondása. A zóna nemcsak a fővárosnak kedvezett. A bevezetését követő 11 hónap alatt 7 millióval nőtt az utazók száma. A munkaerőpiac megélénkült, nőtt a mobilitás. Fellendült az üzleti élet, mert a kereskedők, házalók többet tudtak utazni. A személyszállítás nyereséges üzletág lett. Föllendült a vasúti járművek gyártása is, mert egyre több vasúti kocsira és gőzmozdonyra volt szükség ben Baross Gábor lényegesen új alapokra fektette a magyarországi közúti közlekedés ügyét. Megváltoztatta a közutak addigi osztályozását, a Telefonkábel behúzása a fővárosban

16 I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter 13 A Ferenc József híd Pozsonyban közteherviselést, rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados káoszában. Az utak közigazgatását és műszaki szolgálatát egységesen szabályozta és rendezte. Magyarország közútjainak lényegi fejlődése az I. tör- vénycikk elfogadásával vette kezdetét. Baross Gábor a postai szolgáltatások korszerűsítésében is jelentős szerepet játszott. Legfontosabb postai intézkedése: 1887-ben egyesítette a postát a távírdával. A kormány 1888-ban Baross javaslatának megfelelően elhatározta, hogy a közhasználatú távbeszélő-hálózatot az állam saját kezelésében építi meg. A távbeszélő,távíró és villamos jelzők államosításáról szóló rendelkezés a korszerű hírközlési infrastruktúra megteremtését célozta től kezdve az állam 10 éven át a vidéki városokban fokozatosan megváltotta a magántulajdonú telefonhálózatokat ben a magyar állam több telefonvonal építését is elkezdte ban megkezdte működését a Baross kezdeményezésére létrejött postatakarékpénztár. A postatakarékpénztár célja a kis tőkék összegyűjtése, a takarékossági hajlam általános felélesztése. Ezt a célt a Postatakarékpénztár nagy sikerrel hajtotta végre; bevezették a csekk- és klíring forgalmat is ban már az összes hazai csekkszámlák 49,65 %-át a postataka- rékpénztárakban vezették.

17 I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter 14 Áruszállító hajók a fiumei kikötőben, 1900-as évek eleje A postai szolgáltatások is széleskörűen bővültek. Baross 1885-ben elrendelte a csomagok házhoz szállítását Budapesten. Nyilvános távbeszélő állomásokat állítottak fel, a postahivatalokban vasúti zónajegyeket is árusí- tottak, délben közölték a pontos időt. Egyébként a közép-európai zónaidő használatát is Baross Gábor mini sztersége idején, 1891-ben vezették be. A Duna leghatalmasabb hajózási vállalata az osztrák Duna-gőzhajózásfigyelmen kívül Társaság volt. A DGT magas tarifái, a magyar érdekeket hagyó politikája a közvéleményt évtizedek óta foglalkoztatta. Baross megpróbálta rávenni a társaságot kereskedelmi politikájának módosí- tására, de kudarcot vallott. Ekkor megalapította a MÁV Hajózási Vállalatot (1888). A MÁV Hajózási Vállalat sikeresen teljesítette feladatát, a szerb szilva- és sertésexport elhódítását a DGT-től. Ennek hatására a DGT kénytelen volt csökkenteni fuvardíjait. Baross Gábor világosan látta, hogy Magyarország tengeri forgalmát függet- leníteni kell a külföldi haj ózási vállalatok érdekeitől. Ezért Baross felbon- totta a Lloyddal kötött szerződést. A továbbiakban az általa kezdeménye- zett Adria Tengerhajózási Részvénytársaságot támogatta a magyar állam ban kezdődtek meg azok a nagyszabású építkezések, amelyek célja,

18 I. Társaságunk névadója: Baross Gábor, a vasminiszter hogy a fiumei kikötő versenyképessége a szabad kikötői kiváltság megszűnése után is megmaradjon. Hajójavításra szolgáló úszódokkot és darukat szereztek be, raktárakat és javítóműhelyeket építettek, a kikötőt és pályaudvart villanyvilágítással szerelték fel és lehetővé tették a hajók éjszakai rako- dását is. A hátrányos német vámpolitika kiküszöbölésére a vasminiszter felgyor- sította a kikötőépítés ütemét és a Fiuméig szóló vasúti fuvardíjakat pél- dátlanul alacsony mértékre szorította le. Baross Gábor élete nagy sikerének tartotta a Vaskapu szabályozásának megszervezését. Az al-dunai zuhatagokon és a Vaskapun végrehajtott szabályozási munkálatokhoz hasonló kiterjedésű és nagyszabású munkát addig még senki sem végzett. 15 A Grében hegyorom szeptember 15-i ünnepélyes robbantásával megkezdődött al-dunai folyamszabályozást hosszú tárgyalások előzték meg. Mivel a szabályozási munkák nagy része a szerb királyság területére esett, széles körű együttműködést kellett kialakítani a szerb kormánnyal is. Az előmunkálatok 1889-ben indultak el. Az Al-Duna szabályozásában résztvevő szakemberek visszaemlékezése szerint Baross keményen kezébe vette az ügyeket. A Vaskapu szabályozás nemzetközi jelentősége, a végrehajtással járó páratlan technikai nehézségek minden r észletre kiterjedő, alapos szervezést igényeltek. Hajójelző állomások felállítása, új kőbányák nyitása, kőszállító vasutak építése és üzembe helyezése, a munkások elhelyezésére szolgáló épületek, továbbá gépjavító műhelyek, kórházak, vendéglők építése, sziklazúzó gépek beszerzése, fúróhajók vásárlása mellett Baross versenytárgyaláson választotta ki az építési vállalkozókat. Korai halála miatt sajnos már nem lehetett szemtanuja élete egyik leg- jelentősebb alkotásának. Készült: Dr. Frisnyák Zsuzsa tanulmánya alapján

19 II. NEMZETSTRATÉGIAI ÜGYEINKRÕL Öt év nem nagy idő egy civil szakmai szervezet életében; bármilyen tartalmas munkálkodáshoz sikerül keretül szolgál- nia, társadalmi hatása csakis korlátos lehet. A tényleges társadalmi hasznos- ságról úgyis csupán az utókor ítélhet. 16 De nem akármilyen öt esztendőről van itt szó. Igen különös fél évtized volt ez a magyar társadalom és gazdaság életében, mégpedig éppen olyan vonatkozásokban, melyek szorosan kötődnek a Társaság vállalt küldetéséhez, és nem különben névadónk életéhez és munkásságához. Szenteljük ezért az alábbi sorokat azoknak a nemzetstratégiai kérdéseknek, amelyeket az új évezred első évei állítottak hazánk elé s amelyekhez hasonlókkal Baross Gábor kora, az 1867-es kiegyezést követő magyar modernizációs korszak tette próbára az akkori döntéshozókat. Tudjuk: a történelmi párhu- zamokkal mindig óvatosan és körültekintően kell bánni. Társaságunk Baross Gábor nevének felvételét kezdettől fogva inkább értékválasztási jelzésnek tekintette, semmint a névadó akkori munkásságát aktualizáló szolgálatnak. Mégsem volt véletlen, hogy 2003-ban Magyarországon a nemzetgazdaság, nemzeti tulajdon tartalmi kérdéseiben elmélyülni kívánó szakmai vitakör a magyar progresszió történetéből éppen Barosst választotta névadónak, visszanyúlva a XIX. század utolsó harmadához. Történelmi párhuzamok ugyanis valóban léteznek, noha kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. De a folyómeder tartósan fennmarad, és a későbbi kor vándorát az elődökhöz hasonlóan próbatétel elé állíthatja az átkelés feladata. Nos, 2003-ban, amikor már csak hónapokra voltunk attól, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Uniónak mint integrációs szervezetnek teljes jogú tagjává váljon, nagyon is

20 II. Nemzetstratégiai ügyeinkrõl kézenfekvő volt, hogy az új helyzetre és viszonyokra reflektálni szándékozó szakmai kör a kiegyezés utáni időszakból választ névadót. Magyarország es véráldozatával végül is kivívta azt a súlyt és pozíciót, ami a 67-es kiegyezéshez elvezethetett. A történelmi Magyarország gazdasági fejlődéséhez ugyan nem a kor legfejlettebb gazdasága szolgált integrációs keretként, mivel az osztrák birodalom a korszak centrumától fejlettségben egy fokkal el volt maradva, de a dualizmus korában gyorsan modernizálódott az ország: az addigi magyar viszonyokhoz képest a legtöbb téren sokat javultak az intézményi keretek, megnőtt a potenciális piacméret, könnyebb lett a tőkéhez való hozzáférés. 17 És persze hamar kiderült, hogy a nagyobb piacon nagyobb a verseny, a külföldi tőke pedig volatilis természetű, s a potenciális integrációs előnyökhöz a magyar gazdaság szereplői számára nagyon is gyakorlatias versenyhátrányok társultak. A Monarchián belül a császárváros vona- kodva engedett át gazdasági döntési pozíciókat Pestnek; a monetáris ügyekben az osztrákok ragaszkodtak a befolyásuk fenntartáshoz (a Nemzeti Bank az 1848-as márciusi követelések közül a kilencedik csak egészen más viszonyok között, Trianon után valósul meg), a nagy üzletekhez a magyar cégek nehezen fértek hozzá. Ám sok múlott azon, hogy a megszerzett, kialkudott magyar állami hatáskörökkel miként élt az ország vezetése. A magyar ügyet jó és kevésbé jó politikusok, sikeres és kevésbé sikeres kormányok szolgálták; Baross munkássága kiemelke- dik a vonatkozásban, hogy a kormányzati eszközöket hatásosan és ügye- sen használta fel a magyar gazdasági érdekek előmozdítására. Az Olvasó érzi, hogy nem erőltetett párhuzamokról van szó. Amikor 2002 végén lezárultak az EU-val a felvételi tárgyalások, kialakultak (elég kicsinyes alkukban) a kompromisszumok az Unió és a tagjelöltek között, már előre lehetett látni, hogy hazánk olyan új helyzetbe kerül, amelyben egy sor fontos ügy a korábbitól eltérő hangsúlyt kap, sőt új ügyek sorozata keletkezik. Ebben az új helyzetben különösen kritikus a tagállami kormány értékrendje, tehetsége, munkabírása, érdekérvényesítő készsé-

21 II. Nemzetstratégiai ügyeinkrõl ge és képessége. Fontos az érintett társadalom megújulási és önmegtartó képessége; igen, e két képesség együtt szükséges a sikerhez. 18 Társaságunk alapító tagjai és első rendezvényeink látogatói megérezték, hogy noha az uniós tagság régen várt elnyerése elégedettséggel és büszkeséggel tölti el szívünket, de a teendők garmadát állítja a magyar társadalom elé az új helyzet. A vámhatárok végleges megszűnése az Unión belül: egyszerre jelenti a korábbinál sokkal nagyobb piac esélyét és azt, hogy kiéleződik a piac verseny, melyben a magyar versenyzők könnyen lemaradhatnak. Lehetett tudni, hogy az integrációs szervezeten belül a tagországi kormányok már nem alkalmazhatnak jogszerűen korábban létező piacvédő vagy nemzeti ipart támogató eszközöket. De azt is láttuk, hogy máshol megvannak a patrióta gazdaságpolitika finom módszerei, jogi formát már nem is öltő eszközei, legyen szó állami és helyi közbeszerzésről, gazdasági diplomáciáról, fogyasztói tudatosságról. Kétségünk volt, hogy a magyar kormányzati emberek, a közpénzek felett rendelkezők, és általában a magyar társadalom meghatározó körei vajon akarják-e és tudják-e érvényesíteni azt a befolyást, amit máshol bizony nagyon is tudatosan igénybe vesznek ben, a Társaság indulásakor még nem mutatkozott meg a mai brutális egyértelműséggel az, hogy a befolyásolható választói körök megnyerésére vagy inkább: lekenyerezésére amagyar kormány éveken át végiggondolatlanul és felelőtlenül költekezik, eltorzítva a közkiadások és adók rendjét; hamarosan ismét eljuttatva a magyar állampénzügyeket az eladósodás súlyos következményekkel járó zsákutcájába. A jelenlegi kényszerű kiigazítás és megszorítás keményen visszaveti a magyar gazdasági növekedést éppen olyan időszakban, amikor az összes többi sorstárs ország (és egyben ne kerteljünk - versenytársunk) kivétel nélkül sokkal jobb növekedési eredményt mutathat fel. A megnövekvő adóterhek miatt a magyar gazdasági szereplők tartós versenyhátrányba kerültek. A kormány működése által létrehozott bevételi kényszer miatt a megmaradt állami vagyon kapkodó, koncepció nélküli privatizációja fenyeget, miközben túlontúl is

22 II. Nemzetstratégiai ügyeinkrõl sok esetet ismerünk a kényszerhelyzetre hivatkozó magánosítás miatti vagyonvesztésekről, előnytelen privatizációs ügyletekről. A tulajdonjogok megoszlása, a hazai és a külföldi tulajdon szektoronkénti aránya, a megmaradt állami és önkormányzati vagyon állapota mind olyan ügy, amelyről a politikai rendszerváltozást követően másfél évtizeddel immár kellő alapossággal és bizonyos távlattal lehetett szólnunk. Az európai közösségbe sok vonatkozásban problematikus tulajdoni szerkezettel lépett be Magyarország, ezért különösen fontos az a kérdés, hogy milyen eszközök maradtak a honi gazdaság fejlesztésére és védelmére, és a lehetséges eszközökkel miként él a kormányzat. 19 A privatizáció menete és egészében a rendszerváltoztatás folyamata erősen megosztja a magyar társadalmat; Társaságunkat is sokféle felfogású, nézetrendszerű tagok alkotják. A tapasztaltabbaknak élő emlékeik vannak a szerződéses szabadságot és egyéni kezdeményezést háttérbe szorító tervgazdaságról, nekik a piacgazdasági rendszerben rejlő előnyöket nem kell ecsetelni; a legfiatalabbak pedig már a piacgazdaságban nőttek fel. A nemzeti vagyonnal, az állami és egyéb közösségi tulajdonnal való törődésünket ezért nem a kollektivista rezsim iránti nosztalgia vagy valami antikapitalista érzelem motiválja, hanem annak ismerete, hogy a tulajdonviszonyok alakulása és az állam tulajdont védő szerepe nemzetstratégiai fontosságú ügy volt és marad, és különösen érzékeny témakörről van szó a szemünk előtt tovább formálódó globális korszakban, az európai integráció mai fejlődési szakaszában. Sajnos kevés jót regisztrálhattunk ezen öt esztendő alatt, és számos aggodalmunk vált valóra. Aki áttanulmányozza a Társaság közzétett állásfoglalásait, láthatja: sok fontos kérdésben emeltük fel a hangunk, óvtunk és figyelmeztettünk, meg tanácsoltunk is. Szakmai viták során kiérlelt javaslatainkat annak ismeretében tettük közzé, hogy a nemzeti vagyon ügyét és a nemzetgazdaság pártolását lehet megfelelően szolgálni; erre láttunk példákat a magyar rendszerváltozás menetében,

23 II. Nemzetstratégiai ügyeinkrõl 20 és láttunk jó, valamint elriasztó eseteket más országok gyakorlatában. Éppen ebben a körülményben rejlik minden egyes kormányzat, vala- mennyi generáció felelőssége: nem igazak azok a gyakori önfelmentő vagy tudatlanságból fakadó állítások, hogy eleve nem lehet jól privatizálni, vagy az állam csak rossz gazda tud lenni. A rendszerváltoztató országok valóban bőséges példatárát produkálták a felelőtlen társadalmi kísérletezésnek, a nemzeti vagyon elherdálásának, elég csak az orosz vad-privatizáció éveire gondolni, míg a szlovén példa arra mutat rá, hogy kellő körültekintéssel és a nemzeti célokhoz való ragaszkodással gyorsan javítható az ország jóléte, teljesülhetnek a stratégiai alapcélok. A magyar gazdaság átalakulása az 1990-es évek elején a nemzetközi megítélés szerint (nem valami ideálhoz, hanem az adott körülményekhez mérve) meglehetően sikeresen indult. Az Antall-kormány által 1990-ben meghatározott alapelvek és a folyamatosan megalkotott jogi keretek, intézmények a későbbi visszatekintésben, valamint a más sorstárs országokban választott utak (és zsákutcák) ismeretében, egészükben jól szolgálták a piacgazdaságra való áttérés borzasztóan nehéz ügyét. Az ellenőrzött privatizáció kétségkívül jobb formának bizonyult, mint a társadalmi kontrol nélküli (melyre tőlük délre és keletre annyi példát hozott az élet), és versenyképességi hatásait tekintve hasznosabb lett, mint a kuponos vagy egyéb szétosztogatásos kísérlet. Az akkori nehéz helyzet miatt a szükségesnél szerényebb hatóerővel, de mégis megszülettek a hazai vállalkozói kezdeményezéseket segítő formák (E-hitel, Start-hitel, munkavállalói tulajdonlást segítő eszközök), melyek következtében ma is tízezrek folytathatnak független egzisz- tenciát. A középrétegek azonban nem tudtak kellően megerősödni, és idővel a gazdaság differenciálódása felgyorsult. Az 1995-ös stabilizációhoz vá- lasztott eszközök nemcsak a családok anyagi alapjait rázták meg, de a magyar tulajdonú vállalkozások helyzetét is megrendítették. Költ- ségvetési bevételi okokból gyorsan és sokszor szakmailag megala- pozatlanul kerültek kulcsvállalatok külföldi tulajdonba; az 1995-ös év

24 II. Nemzetstratégiai ügyeinkrõl magyar közműeladásait nem elsősorban maga a privatizáció ténye, mint inkább formái és körülményei teszik igen problematikussá. Korrekcióra azonban mindig nyílik mód. Így például sikeresnek ítélhető a későbbi Széchenyi-program, amely egyébként is magabiztos, múltjára büszke, a jövő kihívásai elé óvatos derűvel néző korszakként él emlékünkben különösen a mai kontraszt miatt. Hiszen mára a magyar gazdaság sokat veszített korábban kiharcolt versenyképességi előnyéből, növekedési teljesítménye kiábrándító, elillant a közös európai valutára való áttérés időpontja, ismét gondot okoz az infláció, sőt a megszorítások ellenére még mindig igen nagy az államadósság és annak kamatterhe. Az ország közvéleménye az alapkérdésekben megosztott, a nemzetközi fel- mérésekben a sor élén állunk pesszimizmusban, csalódottságban. 21 Mindezen körülmények miatt látszik ma még időszerűbbnek az, hogy visszatekintsünk a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés sikeresebb időszakaira, és biztatást nyerjünk a nagy elődök munkásságából. A gazdasági és társadalmi fejlődésünk ütemvesztésébe nem szabad belenyugodnunk, és ismerve a Társaság tagjainak világ-felfogását mi nem is fogunk. Kritikánkat és szakmai javaslatainkat továbbra is megfo- galmazzuk, mert hinnünk kell abban, hogy a civil mozgalmak különféle utakon és módokon képesek hatni a társadalom életére. Lesz munkája a Társaságnak a következő öt évben is. Budapest, január 16. Dr. Bod Péter Ákos elnök

25 III. ÖSSZEFOGLALÁS A BAROSS GÁBOR TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉRÕL 22 A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság az elmúlt öt évben az Alapszabályában rögzítettek értelmében folyamatosan figyelemmel kí- sérte az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak és intézmények helyzetét, sorsát, és rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt a nemzeti vagyont érintő eseményekről, a tartós állami tulajdon esetleges megszüntetéséről, vagy korlátozásáról. A Társaság (átlagosan fő részvételével) vita- esteket szervezett, és az ott elhangozottak nyomán 19 Állásfoglalást adott közre, ill. hozott nyilvánosságra. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás általános elveire vonatkozófőbb megállapításaink a következőkben összegezhetők: A Társaság megítélése szerint a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnak elemi előfeltétele, hogy a vagyonról legyen nyilvántartás, ennek hiánya csak a zavarosban halászók törekvéseit segíti. Magyarországon azonban a nemzetközi gyakorlattól és az 1930-as évek hazai eredményeitől eltérően nincs ilyen, ún. vagyon-mérleg. A Társaság ezért javasolta, hogy az Országgyűlés kötelezze a KSH-t ennek rendszeres elkészítésére. A mérlegben célszerű lenne feltüntetni, hogy milyen típusúak az ország területén lévő vagyontárgyak, kik a tulaj- donosok és hogy mekkora külföldön levő tulajdontárgy állomány van a birtokukban. A Társaságnyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a nemzeti örökségünket képviselő kincstári vagyontárgyak feletti tulajdonosi joggyakorlás egységes koncepció híján esetlegesen oszlik meg számos szervezet (Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Műemlékek Állami Gondnoksága, Nemzeti Földalapkezelő Szervezet stb.) között. Ráadásul a KVI bels ő a műemléki, kincstári vagyonnal való gazdálkodás igényét figyelmen kívül hagyó átszervezése következtében teljesen eltűnt a korábban kiépült, sajátos műemléki szaktudást és elkötelezettséget hordozó szakmai apparátus is. Több állásfoglalásban is kiemeltük, hogy a nemzeti vagyonra vo- natkozó döntéseket alá kell támasztani (hatásvizsgálatokkal, szak-

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. melléklet a 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 1.1. Az Ügyrendi bizottság dönt: 1.1.1.

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége)

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1. oldal. Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1./ Alapítási adatok: - Az alapszabály kelte: 2005.03. 22. - Nyilvántartási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató

Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató 1 A CÉG TÖRTÉNETE, JOGELŐDÖK A cég fennállását 1928. október 21-től

Részletesebben

H A T Á R O Z A T I JAVASLAT

H A T Á R O Z A T I JAVASLAT 5. NAPIREND Ügyiratszám: 1/148-24/2007. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2007. augusztus 2-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Dr. Deák Jenő Kórház

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 4-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 4-i rendkívüli ülésére 1. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az ÖKO-DOMBÓ Nonprofit Kft. 2013. évi beszámolója és

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2015. január 19-i rendkívüli képviselő-testületi ülés

2015. január 19-i rendkívüli képviselő-testületi ülés Napirend előtt: 2015. január 19-i rendkívüli képviselő-testületi ülés 1/2015. (I.19.) Kt. H A T Á R O Z A T Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy mai rendkívüli

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

B E S Z Á M O L Ó. a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER B E S Z Á M O L Ó a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről Készítette: Viszkievicz Ferenc mb. intézményvezető

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért Kormányzati lépések Székesfehérvár A kihelyezett kormányülésen meghozott döntések értékelése 2013. augusztus 20. fejlődéséért Fűtőerőmű 2004. Az erőmű privatizálásra került 2012. A cég felszámolása megkezdődött

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Épületenergetikai és Épületenergiahatékonysági. Dr. Csoknyai Tamás

Épületenergetikai és Épületenergiahatékonysági. Dr. Csoknyai Tamás Épületenergetikai és Épületenergiahatékonysági Szakosztály Dr. Csoknyai Tamás A Szakosztály megalapítása A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti-, Energetikai-, Elektrotechnikai és Épületvillamossági Építési

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005.

Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18367193-1-03 Bejegyző szerv: Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét Regisztrációs szám: Pk.60.060/2005/3. Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség 6035 Ballószög, II. körzet 35. 2005. Fordulónap: 2005.

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben