B/23 A FELELŐSSÉG MÓDJA, A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE; ÁLTALÁNOS KÁRTÁLRÍTÉS, NEM VAGYONI KÁRTÉRÍTÉS ÉS A KETTŐ VISZONYA

Átírás

1 A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ez a cél kétféle módon érhető el: - eredeti állapot helyreállítása ( B/5) - a kár megtérítése útján A kártérítés fő elvei (részleteket ld. alább): teljes kártérítés elve, káronszerzés tilalma, a károsult magatartásának értékelése a kárenyhítés és kármegelőzés körében A kártérítés elhatárolása más jogintézményektől: KÁRTALANÍTÁS NEGATÍV, POZITÍV INTERESSZE UTALÓ MAGATARTÁS KÁRPÓTLÁS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS Minden károkozás jogellenes, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A kártalanítás tehát vagyoni helytállást jelent bizonyos, jogszabályban meghatározott jogszerű károkozásért. Sajátos, hogy a jogszerű károkozásnál a kártalanítás, a helytállás súlyosabb, mint a jogellenes károkozás esetén, ugyanis a felróhatóság eleme közömbös, jogellenes magatartás esetén viszont kimentést jelenthet a felróhatóság hiánya. Kártalanítás akkor jár, ha jogszabály külön kimondja. Hatályos jogunk szerint csupán a negatív interesse (kiadások, költségek stb.) - kifejezetten szabályozott egyes esetekben követelhető, de nem követelhető az elmaradt haszon. A pozitív interesse megtérítése esetén azt kell vizsgálni, hogy mekkora lett volna a jogosult vagyona, ha a szerződés teljesül. 6. A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Sem a jogalkotó, sem a jogalkalmazó nem használja következetesen a kártérítés-kárpótlás fogalmát, az új Ptk. koncepció egységes terminológiát kíván bevezetni (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A kártérítés módja tekintetében a Ptk. sorrendet állít fel: 355. (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. Kártérítés címén elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását rendeli, másodsorban a kár megtérítését, amelyre kétféle módon kerülhet sor: pénzben vagy természetben való megtérítéssel. A pénzbeli kártérítés pedig lehet egyösszegű, avagy járadék formájában fizetett. A kártérítési módok kombinált alkalmazására is lehetőség van. A bíróság a Ptk. által előírt sorrendiséghez nincs kötve. Ha ugyanis az eset összes körülményének gondos mérlegelése kapcsán úgy ítéli meg, hogy a törvény által felállított sorrend nem a legmegfelelőbb a reparációra, ettől eltérő módon dönthet. A kár megtérítése történhet pénzben vagy természetben: (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. 1

2 A bíróság azonban természetbeni kártérítésként nem ítélhet meg olyan dolgot vagy szolgáltatást, amely más, mint amiben a kár keletkezett. A törvény ugyan nem ad a károsultnak választási jogot a kártérítés módja vonatkozásában, nem köteles azonban elfogadni a kártérítés fogalmi körén kívül eső kárpótlási módot. Ennek következtében a bíróságnak kell eldöntenie azt a kérdést, hogy milyen eszközzel érhető el a leginkább az, hogy a károsult a károkozás előtti helyzetbe kerüljön. Ennek érdekében azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének érvényesítését a legcsekélyebb sérelemmel és a legeredményesebben biztosítja. (3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. A bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján belátása szerint dönti el, hogy az egyösszegű kártérítés vagy a járadék formájában való kártérítés az indokoltabb. A járadéknak két formája van: a károsult javára megállapítható járadék, illetve a meghalt károsult által eltartott személyek részére járó, tartást pótló vagy tartást kiegészítő járadék. A járadék leggyakoribb esete a baleseti járadék. A károsult javára megállapítható járadék esetében a károsult korábbi keresetének, illetve jövedelmének összege az irányadó, azaz a baleseti járadék összege a keresetveszteség, illetve a jövedelemveszteség. A meghalt károsult által eltartott személyek részére járó tartást pótló, vagy tartást kiegészítő járadék esetében a járadék összegének meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy az eltartott a balesetet megelőzően milyen életszínvonalon élt, pontosabban az eltartó milyen életszínvonalat biztosított a számára. Tartást pótló járadék csupán annak jár, akivel szemben a baleset folytán elhunyt személyt tartási kötelezettség terhelte. Járadék megállapítására nemcsak jövedelemveszteség címén kerülhet sor, hanem például olyan esetben, amikor a károsult a baleset folytán maradandó károsodást szenved, így a könnyebb vagy nehezebb háztartási munkák tekintetében folyamatosan háztartási kisegítőre szorul, stb. Nem vagyoni kártérítés iránt indított perben a károsultat ért hátrányt egészében és egységesen kell értékelni, valamennyi tényezőt együttesen kell mérlegelni, ezért nem kerülhet sor a nem vagyoni kártérítésnek részben egy összegben, részben pedig járadék formájában való megítélésére (3) A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. PK 44. szám A bíróság a kártérítés módjának megállapításánál nincs kötve a felek kérelméhez, ebben a vonatkozásban tehát a kereseti kérelemhez kötöttség nem érvényesül. A károkozó főszabályként teljes kártérítést köteles nyújtani: 355. (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A vagyoni kárért járó kártérítés összetevői: 2

3 1. felmerült kár (damnum emergens) az az érték, amellyel a károsult vagyona a károsító magatartással közvetlen okozati összefüggésben csökkent, amelytől a károsult valamely dolog megsérülése, elpusztulása, elveszése vagy megrongálódása folytán elesik. Ebbe a körbe tartozik az az értékcsökkenés is, amely a megrongált dolog kijavítása ellenére is fennmarad. Gyakorlati problémák adódhatnak abból, hogy a tényleges kárt mikori értékviszonyok figyelembevételével kell meghatározni, a kár bekövetkeztekori avagy a kártérítés fizetésére kötelező ítélet meghozatalakori értéken. Amennyiben a károsodás bekövetkezte és az ítélethozatal időpontja között az értékviszonyok számottevően nem változnak, ez a probléma nem jelentkezik. A kártérítés megállapítható a kár bekövetkeztekori értéken anélkül, hogy a károsult érdekei hátrányt szenvednének. A teljes jóvátételhez a késedelmi kamat fizetésére való kötelezés megfelelő eszközt jelent. Amennyiben azonban a két időpont között jelentős értékkülönbség mutatkozik, helyesebb az ítélet hozatalakori értékviszonyokat figyelembe venni, mert a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés csak ily módon küszöbölhető ki. 2. elmaradt haszon (lucrum cessans) az az érték, amivel a károsult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a károsító magatartás nem következett volna be (pl. munkából eredő jövedelem megszűnése). A károsult csak olyan elmarat vagyoni előny megtérítését követelheti, amelyhez károkozás hiányában bizonyítottan hozzájutott volna. 3. indokolt költség az a kiadás, amely a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Csak a ténylegesen felmerült, feltétlenül szükséges, indokolt összegek vehetők figyelembe az ésszerűség és a méltányosság elvei szerint. Adott esetben ide tartozhatnak kegyeleti és egyéb költségek, gyógykezelési költségek stb. Káronszerzés tilalma: A károsultat a kár nettó értéke illeti meg. A károsultat megillető vagyoni hátrányból levonásba kell helyezni a nála jelentkező vagyoni előnyt. Ezen alapszik a káronszerzés tilalma, a residuum, illetve a surrogatum kiadására irányuló kötelezettség. A káronszerzett előnyök vagy megtakarításban vagy értéknövekedésben jelentkeznek. Káronszerzésnek minősülnek a társadalombiztosítási szolgáltatások is, így ezeket is le kell vonni a kártérítés összegéből. A károkozó a károsult részére teljes kártérítést fizet, ezért a residuumot, a maradványt a károsult köteles a károkozónak kiadni. A surrogatum olyan érték, amelyet a károsult harmadik személytől, nem pedig a kártérítésért felelős személytől kap. A surrogatum értékét le kell vonni a kártérítés összegéből, ellenkező esetben a károsult jogalap nélkül gazdagodna. Surrogatumnak minősül például a biztosítási összeg, amelyet a biztosító intézet a biztosítási esemény (a kár) bekövetkezte esetén fizet a károsult részére (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét neki fel nem róható okból nem éri el. Baleseti járadék az alábbi feltételek együttes megléte esetén állapítható meg: - a károsult a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent, - a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét nem éri el, - a keresetveszteség (jövedelemveszteség) oka nem róható fel a károsultnak. 3

4 (2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. PK 46. szám A baleset következtében munkaképtelenné vagy csökkent munkaképességűvé vált személy által kártérítés címén igényelt járadék összegének meghatározása szempontjából a baleset előtti átlagkereset, illetőleg ennek a munkaképesség-csökkenés mérvéhez igazodó része és a társadalombiztosításról szóló jogszabályok alapján folyósított társadalombiztosítási ellátás között mutatkozó különbözetet kell olyan kárnak tekinteni, amelyet a balesetért felelős személy a felelőssége arányában megtéríteni köteles. Ennek a figyelembevételével kell meghatározni a baleset következtében meghalt személy által eltartottakat megillető járadék öszszegét is. (3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el. PK 45. szám A baleset folytán munkaképesség-csökkenést szenvedett személy kártérítési járadékát a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mérvének és a baleset folytán bekövetkezett keresetveszteségének együttes vizsgálata alapján kell megállapítani. EBH Az általános kártérítésként megítélt járadék szemben az egy összegben megítélt kártérítéssel a körülmények alakulásához képest módosítható. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a járadék összetevőit meghaladó egyéb költségek érvényesítésével igényeljék a járadék összegének a felemelését [Ptk (1) bek.] (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. (2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni. (3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző személyek átlagos havi keresete az irányadó. (4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni. PK 35. szám 4

5 A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. BH II. Ha a keresetveszteséget pótló járadékot az azonos, vagy hasonló munkát munkaviszony alapján végző személy átlagos havi keresete alapján kell megállapítani, egy évnél rövidebb időszak alatt elérhető jövedelem is figyelembe vehető, és nem jogszabálysértő a minimálbér alapulvétele sem [Ptk (1) bek., 355. (1) és (4) bek., 357. (1) (3) bek.]. BH Önmagában az a tény, hogy a felperes a balesetet megelőző évnek egy részében munkanélküli volt, nem zárja ki azt, hogy a balesetet követő időre keresetveszteséget pótló járadékot igényeljen [Ptk (1) és (3) bek., 356. (1) bek., 357. (1) (4) bek.]. PK 48. szám A baleseti járadék felemelése béremelkedés címen csak akkor igényelhető, ha a béremelésben a járadékos is részesült volna, ha nem szenved balesetet (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja. (2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. (3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, illetőleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek. PK 47. szám A baleset következtében meghalt szülő tartásra jogosult gyermekét megillető baleseti járadék összegének meghatározásánál a gyermek terhére nem lehet figyelembe venni azt, hogy a gyermeket eltartó másik szülő után családi pótlékra vált jogosulttá. A baleset következtében meghalt szülő által életében kapott családi pótlékot viszont a gyermek javára figyelembe kell venni a baleseti járadék összegének meghatározásánál akkor, ha a gyermeket eltartó másik szülő családi pótlékra nem jogosult. ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS 359. (1) Ha a kár mértéke akár csak részben pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés megítélésére akkor kerülhet sor, ha egészen bizonyos, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, illetve teljes bizonyossággal előre tudható, hogy az a jövőben be fog következni, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem. Az általános kártérítés az eset körülményeitől függően megállapítható egy összegben, de járadék formájában is. 5

6 GK 34. szám Ha a bíróság az eset összes körülményének mérlegelése alapján bizonyítottnak látja, hogy a szerződésszegés az ellenérdekű félnek kárt okozott, de a kár összege pontosan nem számítható ki és a további bizonyítástól nem várható eredmény, a bíróság a kártérítést a Ptk nak (1) bekezdése alapján is megállapíthatja. PK 49. szám Az általános kártérítés megítélésénél a bizonyítási nehézségek csak annyiban jelentősek, amennyiben azok a kár mértéke tekintetében jelentkeznek. Annak megállapításához, hogy a kár mértéke pontosan nem számolható ki, szükséges, hogy a bíróság előzetesen minden rendelkezésre álló és célravezető bizonyítást lefolytasson a kár felderítése végett. Az általános kártérítés tárgyában hozott bírósági határozattal elbírált igény ítélt dolog, az elbírált kártérítési igény újból vitássá nem tehető. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az általános kártérítés fejében az arra jogosított fél perújítási kérelmében az ítélet megváltoztatását kérje, ha a perújítás feltételei egyébként fennállnak. BH A kár mértékét a kártérítést igénylő félnek kell bizonyítania. Általános kártérítés megállapítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki [Ptk (1) bek., 359., Pp (2) bek.]. (2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti. Az általános kár kategóriáját el kell határolni a nem vagyoni kártól. Az általános kár vagoni kár, a nem vagyoni kár a személyiségi jogok megsértésének magánjogi szankciója 360. (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. (2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell. (4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A kártérítés esedékességének az alábbiak miatt van jelentősége: - a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete; - a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni; - ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja; - ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet a perben érvényesíteni. 6

7 PK 50. szám A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. PK 51. szám A kártérítési követelés elévülése akkor is a követelés esedékességétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben azonban indokolt lehet a Ptk a (2) bekezdésének alkalmazása. PK 52. szám Baleseti járadékkövetelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére, tehát a jövőben lejáró részletekre vonatkozóan is egységesen akkor kezdődik, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképességcsökkenés, illetőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Az egyes járadékrészletek iránti követelés azonban az elévülési határidőn belül is csak a Ptk ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között érvényesíthető bírósági úton. BK-PK 1. szám Kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár. Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a kamatfizetés kezdő időpontjaként átlagos számítás alapján egységes kamatfizetési kezdő időpont is meghatározható 318. (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének ha a jogszabály kivételt nem tesz nincs helye. NEM VAGYONI KÁRTÉRÍTÉS 355. (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése. A törvény felsorolása azonban nem taxatív, ebből tehát az következik, hogy léteznek nem nevesített személyhez fűződő jogok is. Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jogot sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére. A személyhez fűződő jogok egy része kizárólag a természetes személyeket illeti meg (például az emberi méltóság). A személyhez fűződő jogok másik része azonban a jogi személyeket is megilleti. Ebből következik, hogy a jogi személyek is érvényesíthetnek nem vagyoni kártérítési igényt abban az esetben, ha személyhez fűződő jogaik felróható módon való megsértése következtében nem vagyoni hátrányuk keletkezik. 7

8 A nem vagyoni kártérítés akkor ítélhető meg, ha a károkozó magatartása felróható volt. Amennyiben a károkozó bizonyítja, hogy a magatartása nem volt felróható, mentesül a nem vagyoni kártérítés megfizetése alól. A nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, személyhez kötött, csak személyesen érvényesíthető. Amennyiben a károsult magatartása közrehat a kár bekövetkeztében, nincs lehetőség a kár megosztására a Ptk (1) bekezdésére hivatkozással. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásakor a károsult közrehatása figyelmen kívül maradna. A nem vagyoni kárpótlás összegét a bíróságnak az eset összes körülményének a mérlegelésével kell meghatároznia, ezek közül az egyik elem az, hogy a károsult magatartása mennyiben hatott közre a kár keletkezésében. Figyelemmel arra, hogy a nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek és a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, nem lehet általános iránymutatást adni az összegszerűség meghatározásához. A kártérítés összegének meghatározása során kell tekintettel lenni a jogsértés súlyára és annak tartósságára is. A nem vagyoni kárpótlás összege után a károsodás bekövetkeztétől késedelmi kamat jár. A károsodás bekövetkeztének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a társadalmi életben való részvétel vagy az élet tartós, súlyos megnehezedése megkezdődött. Az évi XCII. törvény 40. (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte a Ptk át (pontosabban annak az AB határozata után megmaradt részét is) és a nem vagyoni kárt a Ptk (1) bekezdésében és a (4) bekezdésében foglalt felsorolás között helyezte el november 1-je óta tehát nincs hatályban olyan törvényi előírás, ami meghatározná a nem vagyoni kár fogalmát avagy az alkalmazási kört illetően bármilyen törvényi útmutatást adna. A Ptk (1) bekezdésében és a (4) bekezdésében való elhelyezéssel a nem vagyoni kár az ott meghatározott kárfajták egyike. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ának:...ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja. szövegrészében foglalt rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A részbeni megsemmisítés folytán a törvény a a következő szöveggel marad hatályban: A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát. Főbb esetkörei:élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő jog megsértése; jó hírnév, becsület, képmáshoz való jog megsértése; kegyeleti jog megsértése stb. Ptkné. 14. Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt. BH Nem vagyoni kártérítés a Hepatitis C vírussal fertőzött vérkészítmény felhasználásával okozott egészségkárosodás miatt. BH II. Nincs akadálya annak, hogy a kereset benyújtását követően elhalt jogosult helyébe a perbe a jogutódok belépjenek, és a jogelődöt haláláig terjedő időre megillető nem vagyoni kártérítés összegét ők követeljék. 8

9 BH Amennyiben a nem vagyoni kár összegét az ítélet a meghozatalakor érvényesülő ár- és értékviszonyok alapulvételével határozza meg, úgy a késedelmi kamatot nem lehet visszamenőlegesen megállapítani [Ptk. 354., 360. (1) bek.]. BH I. A személyhez fűződő jogok megsértése miatt érvényesített igények elbírálásánál a kölcsönösen elkövetett jogsértések egymással való összefüggéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni. 9