A kiadás alapja Hugh Laurie: The Gun Seller Arrow Books, London, Fordította ORDÖGH BÁLINT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kiadás alapja Hugh Laurie: The Gun Seller Arrow Books, London, 2004. Fordította ORDÖGH BÁLINT"

Átírás

1 Cimi

2 A kiadás alapja Hugh Laurie: The Gun Seller Arrow Books, London, 2004 Fordította ORDÖGH BÁLINT Kiadványmenedzser KELLY KATA Szerkesztette GYETVAI NIKOLETT Borító PICASSO STÚDIÓ ISBN Minden jog fenntartva! 0 Hugh Laurie C Hungarian translation Ördögh Bálint O Hungarian edition Kelly Kft. Kiadja a Kelly Kft. Tel: Felelős kiadó: Kelly juh Nyomás és kötés: Kaposvári Nyomda Kft_ Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató Cimi

3 Apámnak Cimi

4 Hálával tartozom az író-előadó Stephen Frynak észrevételeiért; Kim Harrisnek és Sarah Williamsnek mindent lehengerlő jó ízlésükért és intelligenciájukért; irodalmi ügynökömnek, Anthony Goffnak, aki nem fukarkodott támogatásával és bátorításával; színházi ügynökömnek, Lorraine Hamiltonnak, amiért nem vette zokon, hogy van egy irodalmi ügynököm is; és feleségemnek, Jónak temérdek dologért, amelyeknek a felsorolásával egy ennél is vaskosabb könyvet is meg lehetne tölteni. Cimi

5 Első rész Cimi

6 Első fejezet láttam ma egy embert Ki meghalni nem kívánt; P. S. STEWART Tegyük fel, hogy el kell törnöd egy ember karját. A jobbat vagy a balt, nem számít. A lényeg, hogy el kell törnöd, mert ha nem... nos, ez sem igazán fontos. Legyen elég annyi, hogy ha nem töröd el, akkor nem számíthatsz túl sok jóra. Na mármost, a kérdésem a következő: gyorsan töröd el a kart - reccs, hoppá, bocs, várj, segítek, itt ez a rögtönzött sín -, vagy elnyújtod az egészet jó nyolcpercnyire, időről időre leheletnyivel növelve a nyomást, egészen addig, míg a fájdalom már lila és zöld és forró és jéghideg, és üvölteni kell, annyira elviselhetetlen? Hát igen. Egyértelmű. A helyes megoldás, az egyetlen megoldás az, ha minél hamarabb letudod az egészet. Kart eltörni, konyakot átnyújtani. Jó állampolgárhoz illően. Nincs más jó válasz. Hacsak. Hacsak, hacsak, hacsak. Mi van akkor, ha a szóban forgó kar tulajdonosát történetesen utálod? De úgy istenigazából. Szívből jövő gyűlölettel. Most fontolóra kellett vennem ezt a lehetőséget is. Amikor azt mondom, most, arra a pillanatra gondolok, amit épp próbálok leírni; a pillanatra, ami egy töredéknyivel, méghozzá igen véres töredéknyivel előzte meg azt a másik pillanatot, amikor a csukló végül eléri a tarkót, és a bal felkarcsont legalább két, de még valószínűbb, hogy több, lötyögve egymáshoz kapcsolódó darabra törik. Az imént említett kar az enyém. Nem valami elvont filozofikus kar. A csont, a bőr, a szőrszálak, a kis fehér sebhely a könyök csúcsán, melyet a Gateshill általános iskola fűtőtestjének sarka okozott - mindez hozzám tartozik. És most érkezett el az a pillanat, amikor fontolóra kell vennem annak a lehetőségét, hogy a mögöttem álló férfi, aki a csuklómat szorítva szinte már szexuális vágytól fűtött odaadással feszíti a karomat felfelé a gerincem mentén, utál engem. De úgy istenigazából. Szívből jövő gyűlölettel. Az örökkévalóságig húzza a dolgot. A neve Rayner volt. Keresztneve ismeretlen. Számomra legalábbis az, és ebből adódóan, azt hiszem, a számodra is. Feltételezem, hogy valakinek, valamikor tudnia kellett a keresztnevét - arra a névre keresztelte, azon a néven hívta reggelizni, megtanította neki, hogyan betűzze le -, megint csak más valakinek pedig egy bár túlsó végéből kellett kiáltania a nevét, hogy meghívja egy italra, vagy azt búgnia szex közben, vagy beírnia egy rubrikába egy életbiztosítási űrlapon. Tisztában vagyok vele, hogy mindezek a dolgok minden bizonnyal megtörténtek. Csak épp nehezemre esik elképzelni. Becslésem szerint Rayner tíz évvel lehetett idősebb nálam. És ez így önmagában még rendben is lenne. Nincs ezzel a világon semmi gond. Rengeteg olyan emberrel tartok fenn kellemes, baráti, kart-el- nemtörő kapcsolatot, aki tíz évvel idősebb nálam. A nálam tíz évvel idősebb emberek zömében tiszteletre méltóak. Rayner azonban emellett nyolc centivel magasabb is volt nálam, huszonöt kilóval nehezebb, és legalább nyolc egységnyi akárhogyan-is-méred-erőszakegységgel eröszakosabb. Rondább volt, mint egy autóparkoló. Nagy, kopaszra nyírt koponyája ki-be dudorodott, akár egy csavarkulcsokkal teligyömöszölt léggömb; nyomott bunyósorra, ami egészen olyan volt, mintha valaki bal kézzel rajzolta volna fel - vagy talán bal lábbal?! -, kanyargó, féloldalas folyótorkolatként terült el kérges deszkához hasonlító homloka alatt. Cimi

7 Mindenemre mondom, nem akármilyen homlok volt! Téglák, kések, üvegpalackok és érvekkel megalapozott viták a maguk idejében egytől egyig ártalmatlanul pattanhattak vissza erröl a súlyos oromzatról, és néhány lagymatag horpadásnál többet nem hagytak hátra a mély, távol ülő pórusok között. Ezek voltak, azt hiszem, a legmélyebb és legtávolabb ülő pórusok, amiket emberi bőrön valaha láttam, olyannyira, hogy hirtelen azon kaptam magam, hogy a Dalbeattie golfpályáján töltött 1976-os hosszú, forró nyár rémlik fel előttem... Az oldalsó kidomborodáshoz érve valószínűnek tűnik, hogy Rayner fülei valamikor a régmúltban le lettek harapva, aztán vissza lettek köpve a feje két oldalára, mivelhogy a bal oldali darab kétségkívül fej jel lefelé csüng, vagy kifordítva, vagy valami efféle, mert az embernek hosszasan kell meresztenie a szemét, míg végül rádöbben, hogy nahát, ez egy fül". És mindezek tetejébe, ha valakinek esetleg ennyiből se állt volna össze a kép, Rayner fekete bórdzsekit viselt egy fekete garbó fölött. De az embereknek általában gyorsan összeállt a kép. Rayner akár csillogó selyembe is bugyolálhatta volna magát, a fülei mögé pedig orchideákat tűzhetett volna, a megszeppent járókelők így is előbb fizettek volna neki, és csak aztán tűnődtek volna el, hogy egyáltalán tartoztak-e valamivel. Én történetesen nem tartoztam neki semennyi pénzzel. Rayner az emberek azon kivételes csoportjába tartozott, akiknek az égadta világon semmivel se tartoztam, és ha a dolgok valamelyest rózsásabban alakultak volna kettőnk között, javasoltam is volna, hogy ő meg a többiek a csoportból csináltassanak egy különleges nyakkendőt, jelezvén a tagságot. A mintázat állhatna például egymást keresztező sorsvonalakból. De, amint már mondtam, a dolgok nem alakultak közöttünk túl rózsásan. Egy Cliff nevű félkarú harcoktatö egyszer azt mondta nekem, hogy a fájdalom olyasvalami, amit saját magunknak okozunk. Mások tehetnek veled egy és mást - megüthetnek, megkéselhetnek, megpróbálhatják eltörni a karod -, de a fájdalmat te magad hozod létre. Ezért aztán, magyarázta Cliff, aki miután két teljes hetet töltött Japánban, feljogosítva érezte magát arra, hogy az efféle baromságokat lelkes hallgatóságára zúdítsa, az embernek mindig hatalmában áll megszűntetnie a saját fájdalmát. Cliff három hónappal ezek után egy kocsmai verekedésben lelte halálát egy ötvenöt éves özvegy keze által, úgyhogy azt hiszem, nem lesz már alkalmam felvilágosítani ebben a kérdéskörben. A fájdalom egy esemény. Megtörténik veled, aztán foglalkozol vele, ahogy akkor éppen tudsz. Az egyetlen dolog, ami mellettem szólt, az volt, hogy mindeddig meg se nyikkantam. Megjegyzem, ennek a bátorsághoz vajmi kevés köze volt, egész egyszerűen eddig nem értem rá. Egészen eddig a pillanatig Rayner meg én azzal foglalatoskodtunk, hogy falakba és bútorokba csapódjunk a férfiizzadsággal terhes csend közepette, és csak azért nyögtünk fel nagy néha, hogy a másik tudomására hozzuk, még nem lankad a fi gyelmünk. De most, amikor öt másodpercnél több nemigen választ el attól, hogy elájuljak, és a csont végre megadja magát - most jött el az ideje, hogy bedobjak valami új elemet. Nagy hirtelen csak a hangadás jutott eszembe. Így aztán az orromon át mélyen belélegeztem, kihúztam magam, hogy olyan közel kerüljek az arcához, amennyire csak lehetséges, egy ideig még bent tartottam a levegőt, majd kieresztettem magamból. A japán harcművészek erre csak úgy utalnak, kiesi - mondhatnád, hogy ez csak egy nagyon erős hang, és nem is tévednél nagyot -, anynyira hirtelen, megdöbbentő, hű-vazze-mi-volt-ez intenzitású üvöltés, hogy elég csúnyán meg is ijesztettem magam. A hatás Rayneren pont olyan volt, amilyennek ígérik. Önkéntelenül is hátrahőkölt, és a szorítása a Cimi

8 karomon a másodperc töredékére meglazult. Hátravetettem a fejem, bele a képébe, olyan erősen, ahogy csak tudtam, és éreztem, ahogy a porc az orrában próbálja felvenni a koponyám formáját, aztán valami selymes, nedves dolog kenődött a fejem tetejére. Ekkor a sarkammal megcéloztam a lágyékát, és futólag még érintve a combja belsejét, belerúgtam nemi szervének tekintélyes méretű batyujába. Mire a másodperc töredéke letelt, Raynert már nem a karom eltörése kötötte le, és én hirtelen tudatára ébredtem annak, hogy csak úgy úszom a verítékben. Lábujjhegyen szökdécselve, mint valami agg bernáthegyi kutya, elhátráltam tőle és fegyver után néztem. A profi-amatőr páros mérkőzésnek ez a tizenöt percnyi egyetlen menete London Belgravia nevű negyedének egy kis, minden eleganciát nélkülöző nappalijában került megrendezésre. A belsőépítész tökéletesen borzalmas munkát végzett, mint minden belsőépítész, minden alkalommal, mindenáron, kivétel nélkül - de jelen pillanatban az illető nehéz, elmozdítható dísztárgyak iránti lelkesedése történetesen egybevágott az enyémmel. A kandallópárkányon álló ötvencentis Buddha-szoborra esett a választásom. A még ép kezemmel megmarkoltam, és örömmel tapasztaltam, hogy az apró emberke fülei kifejezetten markolásra termettek, különösen, ha egy egykezű játékosról van szó. Rayner ekkor épp térdeplő helyzetben öklendezett a kínai szőnyegre, nagymértékben javítva annak színén. Választottam egy megfelelő helyet, összeszedtem magam, és alattomos csapást mértem rá a Buddhaszobor talpának sarokrészével, egyenest a bal füle mögötti puha részre. Nehézkes, tompa hang hallatszott, amilyet csak a támadásnak kitett emberi szövet tud kiadni, és Rayner az oldalára puffant. Nem vesződtem azzal, hogy megnézzem, él-e még. Részvétlennek tűnhetek talán, de hát ez van. Letöröltem némi verítéket az arcomról, és kisétáltam a bejárati ajtóhoz. Megpróbáltam fülelni, de ha volt is valami hang a házon belül vagy kint az utcán, azt amúgy se hallottam volna meg, mert a szívem olyan hangosan kalapált, akár egy fúrógép. Na persze az is lehet, hogy odakint valóban dolgozott egy fúrógép. Túlságosan is lekötött az, hogy hatalmas, bőröndnyi levegőfelhőket szívjak magamba ahhoz, hogy ebből bármit is észleljek. Kinyitottam az ajtót, és azonnal éreztem a bőrömön a hűvös, szemerkélő esőt. Az esőcseppek elkeveredtek az izzadságcseppekkel, felhígították azokat, és felhígították a karomban lévő fájdalmat is. Felhígítottak mindent, én pedig becsuktam a szemem és hagytam, hogy az esőcseppek az arcomat mossák. Ez volt az egyik legjobb dolog, amit valaha átéltem. Mondhatnád erre, hogy ezek szerint elég gyatra kis életem lehet. De ne feledjük, hogy minden nézőpont kérdése. Kilincsre zártam az ajtót magam mögött, leléptem a járdára és rágyújtottam. Fokozatosan és kissé morcosan, de a szívem végül rendbe szedte magát, és rövidesen a légzésem is csatlakozott hozzá. A fájdalom a karomban rettenetes volt, és tudtam, hogy még napokig velem lesz, ha nem hetekig. De legalább a cigizős karom rendben volt. Visszamentem a házba és láttam, hogy Rayner ott van, ahol hagytam, a saját hányadékában fekve. Vagy halott volt, vagy súlyos testi sértést szenvedett, és ezek bármelyike legalább öt évet jelentett. Tízet inkább, ha hozzáadjuk a rossz magaviseletért ráhúzott éveket is. És ez az én szemszögemből nézve nem volt épp kellemes. Az a helyzet, hogy voltam már börtönben. Csak három hetet, és csak vizsgálati fogságban, de amikor az embernek napi két sakkpartit kell lenyomnia egy tőszavakban beszélő West Ham focidrukkerrel, akinek az egyik kezére a HALAL szó van tetoválva, a másikra pedig az, hogy HALÁL - mindezt olyan sakkkészlettel, amiből hiányzik hat gyalog, az összes bástya és két futó -, akkor hirtelen azon kapja magát, hogy elkezdi igen nagyra becsülni az élet apró örömeit. Azt például, amikor nem kell börtönben lennie. Ilyen és efféle dolgokon morfondíroztam, és kezdtek felrémleni előttem mindazon trópusi országok képei, ahova valahogy sose jutottam el, amikor ráébredtem, hogy a hang - ez a halk, nyikorgó, csoszogó, Cimi

9 recsegő hang - egészen biztosan nem a szívemből jön. Sem pedig a tüdömböl vagy ziháló testem bármely más részéből. A hang minden kétséget kizáróan kívülről jött. Valaki vagy valami hihetetlenül tehetségtelenül igyekezett hangtalanul lejönni a lépcsőn. Otthagytam a Buddhát a helyén, felkaptam egy éktelen ronda alabástrom asztali öngyújtót, és az ajtó felé indultam, ami különben szintén borzalmasan csúnya volt. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán csúnya ajtót készíteni. Nos, nem egyszerű, az biztos, de hidd csak el, hogy bármelyik menő lakberendező még a reggeli kávéja előtt összedobja. Próbáltam visszatartani a lélegzetemet, de nem ment, így aztán hangosan várakoztam. Valahol felkapcsolódott egy villany, majd kisvártatva lekapcsolódott. Kinyílt egy ajtó, szünet, ott sincs semmi, becsukódott. Egyhelyben áll. Gondolkozik. Arra jut, hogy megnézi a nappalit. Ruhasuhogást, majd halk lépéseket hallottam, aztán hirtelen éreztem, hogy enyhül a szorításom az alabástrom öngyújtón, és szinte megkönnyebbülten dőlök a falnak. Mert még ebben a rémült, sérült állapotomban is kész voltam kockára tenni az életemet azon tényre alapozva, hogy a Flear de Fleurs Nina Ricci parfüm nem kifejezetten az a verekedős illat. A nő megállt az ajtóban és körbenézett a szobában. A villany nem égett, de a függönyök el voltak húzva, és az utcáról épp elég fény áramlott be. Megvártam, amíg a tekintete összetalálkozik Rayner testével, és csak akkor fogtam be a száját. Végigvettük a Hollywood és az illedelmes társadalom diktálta ilyenkor megszokott összes fordulatot. Ő megpróbált kiabálni és beleharapni a tenyerembe, én pedig kértem, maradjon csendben, mert nem fogom bántani, hacsak nem kiabál. Aztán kiabált, én pedig bántottam. Csak a szokásos, semmi sallang. Egy idő után már a kanapén ült egy pohár itallal, amiről azt híttem konyak, de valójában calvados volt. Én eközben az ajtónál álltam, és igyekeztem a legokosabb és legépelméjűbb arckifejezést ölteni magamra. Oldalára fordítottam Raynert, precíz stabil oldalfekvésbe, hogy ne fulladjon bele a saját hányásába. Vagy bárki máséba, ha úgy alakulna. A nő fel akart kelni a kanapéról és bíbelődni vele, hogy lássa, jól van-e - párnák, nedves ruha, kötések, minden, amitől a bámészkodók általában jobban érzik magukat -, de megkértem, hogy maradjon a helyén, mert már hívtam a mentőket, és különben is, az a legjobb, ha most békén hagyjuk. Ekkor alig észrevehetően elkezdett remegni. A két kezén kezdődött, amikkel a poharat markolta, aztán elérte a könyökét, majd a vállát, és minden egyes alkalommal, amikor Raynerre nézett, csak roszszabbodott a helyzet. Na persze a reszketés aligha szokatlan reakció, amikor az ember az éjszaka közepén egy eszméletlenül heverő férfitestet és némi hányás kombinációját fedezi fel a szőnyegén, de nem akartam, hogy még rosszabbul legyen. Miközben rágyújtottam egy cigire az alabástrom öngyújtóval - és igen, még a lángja és ronda volt -, igyekeztem annyi információt feldolgozni, amennyit csak tudtam, mielőtt a calvados megteszi a kellő hatását, és a nő elkezd kérdezősködni. Három helyen is láthattam az arcát a szobában: egyszer egy ezüstkeretes fényképen a kandallópárkányon - Ray Ban napszemüveget viselt és egy síliften himbálózott; másodszor egy hatalmas és borzalmas olajfestményen, aminek a készítője, úgy tűnt, nem nagyon kedvelte a nőt, a kép az ablak mellett lógott; és végül, és meg kell mondjam, a három közül ez volt a legjobb, egy kanapén ülve, tőlem három méterre. Nem lehetett több tizenkilencnél, a válla szögletes volt, hosszú barna haja pedig vidám zuhatagban tűnt el a nyaka mögött. A magas, kerek arccsont ázsiai származásra utalt, de ez a benyomás azonnal szertefoszlott, mihelyst az ember meglátta a szemét, ami szintén kerek volt, hatalmas és élénkzöld. Ha van ennek bármi értelme. Vörös selyem hálóköntös volt rajta, és egy darab elegáns papucs, az orrán díszes aranyhímzéssel. Körbenéztem a szobában, de sehol nem láttam a papucs párját. Lehet, hogy csak egy darabra tellett neki. Megköszörülte a torkát. Cimi

10 Ki ez? - kérdezte enyhén fátyolos hangon. Azt hiszem, még mielőtt kinyitotta volna a száját, már tudtam, hogy amerikai. Túlságosan is egészségesnek túnt ahhoz, hogy bármi más lehessen. És honnan szedik ezeket a fogakat? Raynernek hívták - mondtam, és mivel úgy éreztem, ez így talán kissé sovány válasznak tűnhet, még gyorsan hozzátettem - Nagyon veszélyes ember volt. - Veszélyes? Ez láthatóan megrémítette, és nem ok nélkül. Valószínűleg átfutott az agyán, mint ahogy most az enyémen is, hogy ha Rayner veszélyes volt, és én megöltem, akkor ezzel, már csak hierarchíaí szempontból is, én is veszélyessé váltam. - Veszélyes - ismételtem, közben figyeltem, ahogy félrenéz. Úgy tűnt, a remegése valamelyest alábbhagyott, ami jó volt. De az is lehet, hogy szinkronban remegett velem, ezért kevésbé vettem észre. És... mit keres itt? - kérdezte végül. - Mit akart? Nehéz megmondani. Nekem legalábbis az. Talán pénzt akart, talán ezüstöt... - Úgy érti... nem mondta el magának? - A hangja hirtelen felerősödött. - Szétveri a fickót, és azt se tudja, kicsoda? Hogy mit keresett itt? A megrázkódtatás ellenére úgy tűnt, az agya rendben múködik. Azért ütöttem ki, mert meg akart ölni - magyaráztam. - Én már csak ilyen vagyok. Próbálkoztam hamiskásan vigyorogni, de aztán felfedeztem magam a kandalló feletti tükörben és beláttam, hogy nem nagyon megy. Maga már csak ilyen - ismételte, és a hangjában nem volt semmi kedvesség. - És ki maga? Na mármost. Ezen a ponton roppant óvatosnak kellett lennem. Ha nem vigyázok, a dolgok hirtelen még annál is sokkal rosszabbra fordulhatnak, mint amilyenek eddig voltak. Próbáltam meglepett arcot vágni, és talán egy kicsit sértődöttet is. Ezek szerint nem ismersz meg? Nem. - Hm. Érdekes. Fincham. James Fincham. - Felé nyújtottam a kezem. Nem fogadta el, így aztán a mozdulatból egy lezser legyintés lett. Ez csak egy név - tiltakozott. - Ebből nem derül ki, ki maga. - Az apád egyik barátja vagyok. Ezen eltöprengett egy darabig. - Üzleti partner? - Olyasmi. - Olyasmi. - Bólintott. - Maga James Fincham, az apám üzleti partnere vagy valami olyasmi, és az imént megölt egy embert a házunkban. Félrebillentett fejjel néztem rá, és az arckifejezésemmel próbáltam közölni, hogy hát igen, némelykor a világ átkozottul bitang tud lenni. Újra megvillantotta a fogait. - Ennyi lenne? Ez az önéletrajza? Újra magamra öltöttem a hamiskás mosolyt, ugyanolyan katasztrofális eredménnyel. Várjunk csak - szólalt meg. Raynerre nézett, majd hirtelen kicsit kihúzta magát ültében, mintha felötlött volna benne egy gondolat. Nem is hívott senkit, igaz? Most, hogy így jobban belegondolok, mindent egybevéve, inkább közelebb lehetett a huszonnégyhez. - Úgy érted... - hebegtem. Úgy értem - mondta -, hogy nincs úton semmiféle mentő. Jeszszusom! Letette a poharát a szőnyegre a lába mellé, felállt és a telefonhoz lépett. Nézd - kezdtem -, mielőtt bármi butaságot tennél... Elindultam felé, de a mód, ahogyan megpördült, azt sugallta, talán mégis jobb lesz, ha nem mozdulok. Nem Cimi

11 állt szándékomban az elkövetkező hetekben egy telefonkagyló maradványait szedegetni ki az arcomból. Maga csak maradjon ott, Mr. James Fincham - sziszegte felém. - Nincs ebben semmi butaság. Kihívom a mentőket és kihívom a rendőrséget. Nemzetközileg elfogadott eljárás. Kijön néhány ember nagy fegyverekkel, és elviszik magát. Egyáltalán semmi butaság nincs benne! - Oké - mondtam -, bevallom, nem voltam teljesen őszinte. Felém fordult, a szeme egészen összeszűkült. Ha tudod, mire gondolok... Vízszintesen szűkült össze, nem pedig függőlegesen. Azt hiszem, ilyenkor azt kéne inkább mondani, hogy összekicsinyítette a szemét, de ezt nem mondja soha senki. Szóval, a szeme egészen összeszűkült. Mi a fenét ért azon, hogy nem teljesen őszinte"? Összesen két dolgot mondott nekem. Úgy érti, az egyik hazugság volt? Ezzel megfogott, ez tagadhatatlan. Bajban voltam. Viszont eddig csak az első számjegyet ütötte be a telefonba. A nevem Fincham - mondtam -, és valóban ismerem az apádat. Igen? Akkor azt is tudja, hogy milyen cigarettát szív? Dunhillt. - Soha életében még csak rá se gyújtott. A húszas éveinek végén járhatott, azt hiszem. Legrosszabb esetben harminc lehetett. Mély lélegzetet vettem, miközben ő benyomta a segélyhívószám második számjegyét is. Jó, jó, nem ismerem az apádat. De próbálok segíteni Értem. Azért jött, hogy megjavítsa a zuhanyzót. A harmadik, utolsó számjegy. Most kell elörukkolní az adu ásszal. Valaki meg akarja ölni - böktem ki. Apró kattanást hallottam és azt, hogy valaki valahol megkérdezi, melyik szolgáltatást kérjük. A lány lassan felém fordult, a kagylót eltartotta az arcától. Mit mondott? - Valaki meg akarja ölni az apádat - ismételtem. - Nem tudom kicsoda, és nem tudom, miért. De próbálom megakadályozni. Ez lennék én, ezért vagyok itt. Hosszan és keményen nézett rám. Valahol egy óra ketyegett. Rondán. - Ennek az embernek - Raynerre mutattam - volt valami köze hozzá. Láttam rajta, hogy azt gondolja, ez így igazságtalan, hiszen Kayner aligha volt abban a helyzetben, hogy ellentmondhasson nekem; ezért egy kicsit finomabbra vettem a hangnemet, közben aggodalmasan tekintgettem körbe, mintha én is éppoly zavarodott és nyugtalan lennék, mint ő. Azt nem mondhatom, hogy azért jött ide, hogy öljön - mondtam -, mert nem volt rá lehetőségünk, hogy hosszasan elbeszélgessünk. De kizárni sem lehet. - Szakadatlan bámult rám. A telefonközpontos hellózott a vonal másik végén, és közben valószínűleg próbálta lenyomozni a hívást. A lány várt. Hogy mire, azt nem tudnám megmondani. - A mentőket kérem - szólalt meg végül, közben le nem vette rólam a tekintetét, majd kissé elfordulva megadta a címet. Bólintott és lassan, nagyon lassan visszatette a kagylót a helyére, majd felém fordult. Egyike volt ez azon csendeknek, amiknek már a legelején tudja az ember, hogy sokáig fognak tartani, úgyhogy kiráztam még egy szál cigarettát, és odanyújtottam neki a dobozt. Elindult felém, aztán megállt. Alacsonyabb volt, mint amekkorának a szoba túlsó felében tűnt. Újra elmosolyodtam, ó kivett egy cigarettát a dobozból, de nem gyújtott rá. Csak lassan játszadozott vele, aztán rám emelt egy szürke szempárt. Azt mondom, egy szempárt. Na persze az ő szemére gondolok. Nem nyúlt be egy fiókba és vette ki onnan valaki másnak a szemét, hogy aztán rám emelhesse. A saját hatalmas, halványszürke szemével nézett Cimi

12 rám. Az a fajta szempár volt, amitől egy felnőtt férfi zagyvaságokat kezd beszélni. Szedd össze magad, az istenért! Maga egy hazudozó - vádolt. Nem volt mérges. Nem volt rémült. Tényszerűen közölte. Maga egy hazudozó. Nos, igen - ismertem el -, általánosságban nézve az vagyok. De ebben a bizonyos pillanatban történetesen igazat mondok. Továbbra is az arcomat bámulta, úgy, ahogy néha én magam is teszem borotválkozás után, de úgy tűnt, neki sincs a tarsolyában több válasz, mint nekem. Aztán egyet pislogott, és ez a pislogás valahogy megváltoztatta a dolgokat. Valami el lett eresztve, vagy le lett kapcsolva, de legalábbis lejjebb lett tekerve egy kicsit. Kezdtem elengedni magam. Miért akarná bárki is megölni az apámat? - A hangja halkabb lett. Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs - feleltem. - Azt is csak most tudtam meg, hogy nem dohányzik. A lány tovább erősködött, mintha nem is hallott volna az imént. És mondja csak, Mr. Fincham - faggatott tovább -, hogy jött rá erre az egészre? Ez rázós kérdés volt. Igazán rázós kérdés. Rázós kérdés a négyzeten. Mert felajánlottak egy munkát - mondtam. Abbahagyta a lélegzést. Úgy értem, konkrétan abbahagyta a lélegzést. És nem is nagyon tűnt úgy, mintha tervezné, hogy valaha újrakezdi. Folytattam a mondókámat és próbáltam nyugalmat erőltetni magamra Valaki felajánlott egy rakás pénzt, hogy öljem meg az apádat - mondtam, mire ő hitetlenül meredt rám. - De nem fogadtam el. Ezt nem kellett volna hozzátennem. Tényleg nem. Newton társalgással kapcsolatos harmadik törvénye, ha létezne, kimondaná, hogy minden állítás feltételez egy ugyanolyan, ellentétes állítást. Azzal, hogy kimondtam, nem fogadtam el az ajánlatot, felvetettem annak a lehetőséget, hogy akár el is fogadhattam volna. És igazán nem akartam, hogy ez a lehetőség ott lebegjen a szobában ebben a pillanatban. De ekkor a lány újra elkezdett lélegezni, szóval az is lehet, hogy nem vette észre. Miért? - Mit miért? A bal szemében volt egy parányi zöld csík, ami a pupillájától északkeleti irányba haladt. Ott álltam, a szemét néztem, és közben próbáltam nem nézni, mert hatalmas bajban voltam. Több szempontból is. - Miért nem Fogadta el? Mert... - kezdtem, de elhallgattam, mert biztosra kellett mennem. Igen? Mert nem ölök embereket Nem mondott semmit, próbálta feldolgozni a hallottakat, elismételte magában néhányszor. Aztán Rayner mozdulatlanul heverő testére nézett. Megmondtam - törtem meg a csendet. - Ő kezdte. Vagy háromszáz évig fürkészte az arcomat, majd, miközben még mindig a cigarettával babrált, igen lassan visszasétált a kanapéhoz, mélyen a gondolataiba merülve. - Őszintén szólva - folytattam, közben próbáltam megértetni magam és a helyzetet -, kedves ember vagyok. Támogatok segélyszervezeteket, újrahasznosítom az újságokat, meg minden. A lány ekkor Rayner mellé ért és megállt. - Na és mikor történt mindez? Hát... épp most - dadogtam, mint egy idióta. Egy pillanatra lehunyta a szemét. - Úgy érteni, mikor kérték fel? Cimi

13 óh, az? - mondtam. - Tíz nappal ezelőtt. - Hol? - Amszterdamban. Az Hollandiában van, igaz? Megkönnyebbülést éreztem. Ettől az utolsó kérdésétől rögtön sokkal jobban kezdtem érezni magam. Jólesik az embernek, mikor néha a fiatalság felnéz rá. Nem kell állandóan ezt csinálniuk, de időről időre jólesik. Így van - erősítettem meg. És ki volt az, aki felkérte? Soha nem láttam, se előtte, se utána. Lehajolt a poharáért, kortyolt egyet a calvadosból, és az ízétől grimasz ült ki az arcára. És ezt higgyem is el? Nos... - Tudja, igazán segíthetne nekem - mondta, és a hangja megint kezdett felerősödni. Rayner felé biccentett. - Itt van ez a fickó, aki, azt hiszem, nem fogja megerősíteni a maga kis sztoriját, és nekem hinnem kéne magának, de miért is? Csak mert jóképű? Nem tudtam uralkodni magamon. Uralkodnom kellett volna magamon, igen, tudom, de egyszerűen nem ment. Miért is ne? - szellemeskedtem, és igyekeztem a legelbűvölőbb mosolyomat felvillantani. - Én elhinnék neked bármit, amit mondasz. Hatalmas hibát vétettem. Óriásit. Ez volt a legostobább, legnevetségesebb megjegyzés, amit a nevetséges megjegyzésektől amúgy is hemzsegő életem során valaha elkövettem. Felém fordult, és ezúttal igazán mérgesen szólt hozzám. - Ezt a jópofizást azonnal befejezheti! Én csak... - próbáltam megvédeni magam, de aztán végül örültem, hogy szinte azonnal félbeszakított, mert őszintén szólva fogalmam sem volt, mit hozhattam volna fel magam mellett. Mondom fejezze be! Van itt egy fickó, aki haldoklik. Bűnbánóan bólintottam, majd mindketten fejet hajtottunk Rayner előtt, mintha tiszteletünket fejeznénk ki. A lány ezután, mintha csak hirtelen becsukta volna a zsoltároskönyvét, egészen megváltozott. A válla ellazult, és felém nyújtotta a poharát. - A nevem Sarah - mondta. - Nézzen körül, talál-e nekem valahol kólát. Végül felhívta a rendőrséget is. Akkor érkeztek meg, amikor a mentősök épp felnyalábolták Raynert, aki ekkor még mindig lélegzett, és felpakolták egy összecsukható hordágyra. A rendőrök hümmögtek és hammogtak, levettek pár dolgot a kandallópárkányról, aztán benéztek alá, és lerítt róluk, hogy legszívesebben valahol egészen máshol lennének. A rendőrök, általánosságban véve, nem szeretik az új eseteket. Nem azért, mert lusták, hanem mert, mint mindenki más, ők is jelentést és összefüggéseket akarnak találni abban a nagy boldogtalan összeviszszaságban, amiben dolgoznak. Ha, miközben épp valami tinédzsert akarnak elkapni, aki dísztárcsákat fújt meg, kihívják őket egy tömeggyilkosság helyszínére, nem tudják visszafogni magukat, és muszáj benézniük a heverő alá, leellenőrizni, hogy vannak-e ott dísztárcsák. Találni akarnak valamit, ami összefügg azzal, amit addig láttak, valamit, amitől némi értelmet nyer a káosz. Hogy aztán azt mondhassák maguknak, az egyik dolog azért történt, mert a másik dolog megtörtént. Amikor nem találnak ilyesmit - amikor nem látnak mást, mint egy újabb halom munkát, dolgokat, amikről jelentéseket kell írniuk, amiket iktatniuk kell, amik aztán elkeverednek és valamikor később újra előkerülnek valakinek az alsó fiókjából, csak hogy ismét eltűnhessenek, és végül nem tudnak egyetlen nevet sem felmutatni az ügyben -, nos, az efféle dolgok kissé Cimi

14 a kedvüket szegik. A mi kis történetünk különösen elszontyolította őket. Sarah és én jó előre begyakoroltunk egy szerintünk hihető mesét, és ezt háromszor is előadtuk egyre magasabb rangú rendőröknek, legvégül egy felháborítóan fiatal nyomozónak, aki azt mondta, Brocknak hívják. Brock a kanapén ült, hébe-hóba szemügyre vette a körmeit, és fiatal fejével végigbólogatta a rettenthetetlen James Fincham történetét, aki a család egyik barátjaként az egyik első emeleti vendégszobában szállt meg. Hangokat hallott, leosont a földszintre, hogy kiderítse, mi okozza a zajt, csúnya, fekete bőrdzsekis, fekete garbós férfi, akit nem, azelőtt sohasem látott, verekedés, elesés, óh, istenem, beverte a fejét. Sarah Woolf, született augusztus 29., verekedés zaját hallotta, lejött, látta az egészet. Inni valamit, nyomozó úr? Teát? Üdítőt? Na igen, a jómódú környezet is elég sokat segített. Ha ugyanezzel a mesével London egyik munkásnegyedében hozakodtunk volna elő egy albérleti lakásban, semmi idő alatt egy furgon padlóján találtuk volna magunkat és fiatal, izmos, rövidre nyírt hajú férfiaktól az iránt érdeklődtünk volna, hogy esetleg egy pillanatra le tudnának-e szállni a fejünkről, amíg kényelmesen el nem helyezkedünk. De a lomboktól zöldellő, stukkódíszítéses Belgravia negyedben a rendőrök sokkal hajlamosabbak hinni az embernek. Azt hiszem, ez be is van építve a rezsibe. Miközben a vallomásainkat írtuk alá, megkértek bennünket, hogy ne tegyünk semmi ostobaságot, például lehetőleg ne hagyjuk el az országot anélkül, hogy erről jó előre értesítenénk a kerületi rendőrkapitányságot, és arra bátorítottak, hogy úgy egyébként is minden helyzetben igyekezzünk betartani a törvényt. Két órával azután, hogy megpróbálta eltörni a karomat, minden, ami hátramaradt Raynerből, keresztneve ismeretlen, a szaga volt. Kiengedtem magam a házból, és minden újabb lépésnél éreztem, ahogy a fájdalom ismét átveszi a központi helyet. Rágyújtottam egy cigarettára és a sarokig füstöltem, ahol befordultam balra egy macskaköves sikátorba, ahol régebben lovakat tartottak. Rettentő gazdagnak kellene lennie annak a lónak, aki manapság itt szeretne tanyázni, ez nyilvánvaló, de a sikátor istállójellege még mindig átitatta a helyet, és éppen ezért éreztem úgy, hogy itt kell kikötnöm a bicajomat. Egy vödör zabbal és némi szénával a hátsó kereke alatt. A bicaj ott volt, ahol hagytam, ami elég semmitmondó megjegyzésnek tűnhet, pedig mostanában már nem az. Ha az ember otthagyja a masináját egy sötét helyen több mint egy órára, még akkor is, ha le van lakatolva és riasztó is van rajta, és aztán amikor visszatér, még mindig ott találja, hát az a bringások között eseményszámba megy. Különösen akkor, ha a kérdéses bicikli egy Kawasaki ZZR 1100-as motorbicikli. Egy percig sem tagadom, hogy a japcsik csúnyán semmibe vették a lesszabályt Pearl Harbornál, és az is biztos, hogy nem nagyon rúgnak labdába, amikor egy halat kell feltálalni az asztalnál - de, mindenemre mondom, a motorbicajokról tudnak egy és mást. Fordítsd csak el a gázkart ütközésig bármelyik sebességben ezen a masínán, és az átpréseli a szemgolyóidat a koponyád hátulján! Oké, oké, lehet, hogy ez nem éppen az az érzés, amit a legtöbb ember keres, amikor felmerül a személyszállítás kérdése, de mivel én ezt a motort egy backgammonpartin nyertem, méghozzá úgy, hogy szédületes mázlival úgy tudtam kimenni, hogy először csak 4-1-es párokat dobtam, aztán háromszor egymás után dupla hatost, meglehetősen kedveltem. Fekete volt és nagy, és még egy átlagos motorosnak is lehetővé tette, hogy ellátogasson más galaxisokba. Beindítottam a motort, épp elég hangosan bőgetve ahhoz, hogy jó néhány belgraviai pénzembert felriasszak legédesebb álmából, és elindultam Notting Hill felé. Vissza kellett fognom magam az eső miatt, így aztán bőségesen volt időm elmerengeni az éjszaka történteken. Amit különösen nem tudtam kiűzni a fejemből, miközben a csúszós, sárgán megvilágított utcákon szlalomozgattam a motoromon, az volt, amikor Sarah megkért, hogy fejezzem be a jópofáskodást. És az ok, Cimi

15 amiért megkért, hogy fejezzem be, az volt, hogy volt egy haldokló a szobában. Newton társalgási törvénye, gondoltam magamban. Ebből az következett, ugyanis, hogy nyugodtan folytathattam volna a mellébeszélést, ha a szobában nincs haldokló. És ez felvidított. Kezdtem azt gondolni, hogy ha nem tudom úgy irányítani a dolgok alakulását, hogy egy szép napon a lány és én együtt lehessünk egy olyan szobában, amiben nincsenek haldoklók, hát ne legyen a nevem James Fincham. Mint ahogyan, persze, nem is az. Cimi

16 Második fejezet Sokáig a hajnali órákban feküdtem ágyba. MARCEL PROUST Miután visszaértem a lakásomba, végigcsináltam a szokásos rutinomat az üzenetrögzítővel. Volt rajta két semmitmondó sípszó, egy téves szám, egy hívás egy barátomtól, ami már az első mondat közben megszakadt, ezt pedig három olyan ember hívása követte, akikről nem is akartam tudni, és akiket most mégis vissza kellett hívnom. Istenem, hogy mennyire utálom ezt a gépet! Leültem az íróasztalom elé és átnéztem a napi postámat. Néhány számlát egyenesen a szemetesbe dobtam, és csak ezután jutott eszembe, hogy hiszen a szemetest valamikor korábban kivittem a konyhába - ettől aztán ideges lettem, a posta maradékát begyömöszöltem a fiókba és lemondtam arról a tervemről, hogy a rutinfeladatok elvégzésétől fog helyreállni a fejemben minden. Túl késő volt már ahhoz, hogy hangos zenét tegyek fel, és más egyéb szórakozást nem találtam a lakásban, csak a whiskyt. Így aztán felkaptam egy poharat és egy üveg The Famous Grouse-t, töltöttem magamnak néhány ujjnyival, aztán visszamentem a konyhába. Felöntöttem annyi vízzel, hogy a méltán híres skót whiskyből rémlik-valami whisky lett, majd leültem az asztalhoz a kézi diktafonommal, mert valaki egyszer azt mondta nekem, hogy ha hangosan kimondom a gondolataimat, az segít tisztábbá tenni a dolgokat. Megkérdeztem tőle, hogy működik-e ez a módszer a piszkos gatyáimmal is? Azt felelte, nem, de működik mindennel, ami csak a lelkemet nyomja. Betettem a masinába egy szalagot, aztán lenyomtam a felvétel" gombot. - Szereplők - kezdtem -, Alexander Woolf, Sarah Woolf apja, egy csinos György-korabeli ház tulajdonosa a Lyall utcában a Belgravia negyedben; vak és rosszindulatú belsőépítészek munkaadója, és a Gaine Parker elnöke és vezérigazgatója. Ismeretlen fehér férfi, amerikai vagy kanadai, ötven körüli. Rayner. Hatalmas, erőszakos, jelenleg kórházi kezelés alatt Thomas Lang, harminchat, D lakás, Westbourne köz 42, azelőtt Skót Gárdista, leszerelés kitüntetéssel, kapitányi rangban. Az eddig ismert tények a következők. Nem tudom, miért beszélek így, ha diktafon van a kezemben, de ez van. - Ismeretlen férfi megkísérli T. Langet felbérelni azon célból, hogy elkövessen egy gyilkosságot A. Woolf ellen. Lang elutasítja az ajánlatot, azzal érvelvén, hogy ő egy jóravaló ember. Akinek elvei vannak. Rendes. Úriember. Számba vettem egy korty whiskyt, a diktafonra néztem és azon tűnődtem, vajon lejátszom-e valaha ezt a monológot valakinek. Egy könyvelő azt mondta nekem, ésszerű beruházás diktafont vennem, mert leírhatom az adómból. De mivel adót egyáltalán nem fizettem, diktafonra egyáltalán nem volt szükségem, a könyvelőben pedig még annyira se bíztam meg, hogy leköpjem, úgy tekintettem erre a masinára, minta kevésbé ésszerű beruházásaim egyikére. Hejhó! - Lang elmegy Woolf házába, azzal a feltett szándékkal, hogy figyelmezteti egy esetleges merényletkísérletre. Woolf nincs otthon. Lang úgy dönt, feszegeti egy kicsit a kérdést. Itt rövid szünetet tartottam, amiből hosszú szünet lett, így aztán kortyolgattam még egy kis whiskyt és félretettem a diktafont, míg végiggondolom a dolgokat. A kérdés feszegetése részemről egy rövid mi a" szókapcsolatban merült ki - és még azt is alig tudtam kiejteni a számon, Rayner máris széket ragadott és fejbevágott vele. Ezenkívül nem tettem mást, mint hogy félholtra vertem egy embert, távoztam és azt kívántam, méghozzá teljes szívemből, hogy bár a másik felét is Cimi

17 holtra vertem volna. És az ilyesmit az ember nem szívesen mondja magnóra, hacsak nem biztos a dolgában. Mint ahogyan én, megdöbbentő módon, egyáltalán nem Toltam az. Mindamellett tulajdonképpen épp eleget tudtam már, hogy felismerjem Raynert, még mielőtt tudtam volna a nevét. Azt azért nem mondanám, hogy követett, de nagyon jó az arcmemóriám - ami kárpótol azért, hogy a nevekben viszont szánalmas vagyok -, és Rayner arcát nem kifejezetten nehéz megjegyezni. Heathrow repülőtér, egy kocsma a King's Roadon és a metrólejáró a Leicester Square-en. Épp elégséges reklámnak bizonyult, még egy magamfajta idiótának is. Volt is egy olyan érzésem, hogy fogunk mi még találkozni, így hát jó előre felkészültem arra a szomorú napra. Ellátogattam a Blitz Electronics üzletébe a Tottenham Court Roadon, ahol megszabadultam két font nyolcvan pennytől cserébe egy harminc centi hosszú nagyátmérőjű elektromos kábelért. Hajlékony, nehéz, és amikor banditákat és útonállókat kell helyben hagyni, akkor többet tud, mint bármely külön erre a célra gyártott gumibot. Csak egyetlen olyan eset van, amikor nem lehet fegyverként használni. Akkor, amikor az ember ottfelejti a konyhaszekrényében, méghozzá kibontatlanul. Ebben az esetben rendkívüli módon veszít a hatékonyságából. Ami az ismeretlen fehér férfit illeti, aki felajánlotta a gyilkolásos munkát, nos, semmi reményt nem tápláltam az iránt, hogy valaha még megtalálom. Két héttel ezelőtt Amszterdamban jártam, ahová egy manchesteri bukmékert kísértem el, aki minden erejével próbálta elhitetni magával, hogy erőszakos ellenségei vannak. Engem is azért bérelt fel, hogy ezzel is igazolja a fantazmagóriáját. Így aztán tartottam neki a kocsik ajtaját, épületeket ellenőriztem le orvlövészek után kutatva, miközben tudtam, hogy nincsenek ott. Aztán egy örökkévalóságnak tűnő negyvennyolc órát töltöttem vele éjszakai bárokban és néztem, ahogyan minden irányban szórja a pénzt, az én irányomat leszámítva, persze. Amikor végre kellőképpen elfáradt, akkor meg a szállodai szobámban találtam magam, ahol pornófilmek nézegetésével próbáltam agyonütni az időt. Aztán megszólalt a telefon - egy kiváltképp remek rész közben, még most is emlékszem -, és egy férfihang lehívott a bárba egy italra. Megbizonyosodtam róla, hogy a bukméker jól be van takarva a finom, puha prostijával egyetemben, aztán leoldalogtam abban bízva, hogy megspórolhatok magamnak vagy negyven fontot, amit valami régi katonai haverből szándékoztam kierőszakolni néhány pohár jófajta italra. De aztán kiderült, hogy a hang a telefonban egy alacsony, kövér emberkéhez tartozott egy drága öltönyben, akit határozottan nem ismertem. És nem is igazán szerettem volna megismerni, egészen addig, amíg be nem nyúlt a kabátzsebébe és elő nem húzott egy köteg bankjegyet, ami legalább olyan vastag volt, mint én magam. Amerikai bankjegyek voltak. Elcserélhetőek árukra vagy szolgáltatásokra, szó szerint több tízezer üzletben világszerte. Elém tolt egy százdolláros bankót az asztalon át, és ettől az ezt követő öt másodpercben igazán a szívembe zártam a kis fickót, de aztán, csaknem ugyanilyen hirtelen, a nagy szeretet el is illant. Leadta a háttéranyagot" egy Woolf nevű emberről - hol él, mit csinál, miért csinálja, mennyiért csinálja -, aztán még hozzátette, hogy az asztalon heverő százdollárosnak van ezer kispajtása, és mind átkerülnének az én tulajdonomba, ha Woolf életét diszkréten kioltanám. Meg kellett várnom, amíg a bár felénk eső vége ki nem ürül, ami, jól tudtam, nem tarthat sokáig. Amennyit kértek a szeszes italokért, azt hiszem, csak néhány tucat ember volt az egész világon, aki megengedhette magának, hogy ott maradjon még egy pohárra. Amikor a bár kiürült, odahajoltam a kövér emberhez az asztal fölött, és tartottam nekí egy kis beszédet. Unalmas beszéd volt, de ő ennek ellenére figyelmesen hallgatott, mivel az asztal alatt átnyúlva megragadtam a heréit. Elmondtam neki, milyen ember vagyok én, milyen hibát követett el ő, és hogy mit törölhet ki a Cimi

18 pénzével. Ezek után pedig búcsút vettünk egymástól. Ennyi volt. Ennyi volt minden, amit tudtam, és fájt a karom. Lefeküdtem. Elég sok mindenről álmodtam, amivel nem is akarnálak most zavarba hozni, de a végén azt képzeltem, hogy ki kell porszívózni a szönyegemet. Egyre csak porszívóztam és porszívóztam, de bármi okozta is a foltot a szőnyegen, nem akart kijönni. Aztán ráébredtem, hogy már nem alszom, és a folt a szőnyegen valójában napfény, mert valaki elhúzta a függönyöket. Szempillantás alatt összerántottam magam. Összekuporodtam, a testem megfeszült, felvettem a gyere-csak-és-próbálkozz testtartásomat, markomban az elektromos kábellel, szívemben készen a véres gyilkolásra. De ekkor rá kellett jönnöm, hogy ezt is csak álmodtam, és hogy a valóságban fekszem az ágyban, és egy nagy, szőrös kezet bámulok az arcomhoz egészen közel. Aztán a kéz eltűnt, és ott maradt egy gőzölgő bögre, valamint egy ismerős forrázat illata, ami a PG Tips márkanév alatt került kereskedelmi forgalomba. Talán ez alatt a szempillantás alatt láttam be azt is, hogy azok a behatolók, akik el akarják nyisszantani az ember torkát, nem teszik fel a teavizet és nem húzzák el a függönyt. - Hány óra? - Harmincöt perccel múlott el nyolc óra. itt az idő egy kis finom cornflakeshez, Mr. Bond. Feltápászkodtam az ágyban és ránéztem Solomonra. Pont olyan alacsony és vidám volt, mint mindig, és ugyanaz a rettenetes esőkabát volt rajta, amit még a Sunday Express végén lévő hirdetésekből választott. - Feltételezem, egy lopást jöttél kivizsgálni - morogtam, és addig dörzsöltem a szemem, amíg kis fehér fényes pontokat nem kezdtem látni. - És miféle lopás lenne az, uram? Solomon mindenkit uramnak szólított, leszámítva a feletteseit. - Az ajtócsengőm ellopása - világosítottam fel. - Amennyiben a magad szarkasztikus stílusában a jelen helyiségbe való csendes behatolásomra utalsz, akkor engedd meg, kérlek, hogy emlékeztesselek rá, hogy én a fekete harcművészet gyakorlója vagyok. És a gyakorlóknak, azon okból, hogy kiérdemeljék eme elnevezést, gyakorolniuk kell. Most pedig légy jó fiú, és kapj magadra valami göncöt. Késésben vagyunk. Eltűnt a konyhában, és hallottam, ahogy a tizennegyedik századbeli kétszersültkészítőm kattogni és búgni kezd. Kikecmeregtem az ágyból, elfintorodtam a fájdalomtól, mikor ránehezedtem a bal karomra, felkaptam egy inget, egy nadrágot, és a villanyborotvámmal kivonultam a konyhába. Solomon már megterített a konyhaasztalon és kitett némi kétszersültet egy olyan tartóra, aminek a létezéséről addig nem is tudtam. Elképzelhető, hogy hozta magával, de nem túl valószínű. Még egy kis teát, plébános úr? - Honnan késünk? - kérdeztem. Egy találkozóról, gazduram, egy találkozóról. Nos, van nyakkendőd? Nagy barna szeme reménytelin csillogott rám. - Van, kettő is - nyugtattam meg. - Az egyik a Garrick Club nyakkendője, aminek nem is vagyok a tagja, a másik pedig a vécé víztartályát erősíti a falhoz. Leültem az asztalhoz és láttam, hogy még egy üveg Keiller's Dundee narancslekvárt is talált valahol. Soha nem jöttem rá, hogy csinálja ezeket a dolgokat, de Solomon beletúrhatott akár egy szemetesbe is, és ha éppen arra volt szükség, hát egy autót is elő tudott húzni belőle. Ilyen embert érdemes magunkkal vinni egy sivatagi útra. Cimi

19 És talán épp egy ilyen útra indultunk. - Szóval, gazduram, mi fedezi manapság a számláidat? Félfenékkel az asztalon pihent és nézte, ahogyan eszem. - Azt reméltem, te. A narancslekvár nagyon finom volt, és szerettem volna hosszasan élvezni, de láttam Solomonon, hogy alig várja, hogy induljunk végre. Az órájára pillantott, majd eltűnt a hálószobámban, ahol hallottam, hogy végigtúrja a ruhásszekrényemet, igyekezve találni egy zakót. - Az ágy alatt - kiáltottam be neki. Felvettem a diktafont az asztalról. Még mindig benne volta szalag. Miközben benyakaltam a teát, Solomon visszatért, kezében egy duplasoros zakóval, amiről hiányzott két gomb. Úgy tartotta a kezében, akár egy inas. A helyemen maradtam. ó, gazduram - mondta -, ne légy már ilyen körülményes! Addig ne, míg véget nem ér az aratás, és az öszvérek meg nem pihennek. Mondd meg, hová megyünk! - Végig az utcán egy nagy fényes autóban. Imádni fogod! És ha jó leszel, hazafelé kaphatsz fagylaltot. Lassan talpra kecmeregtem, aztán magamra kaptam a zakót. David - szólítottam. - Még mindig jelen, gazduram. - Mi történik? Csücsörített a szájával és kissé elkomolyodott: Hogy lehet ilyen kérdéseket feltenni? Nem hagytam magam. - Bajban vagyok? - kérdeztem. Az arca még komolyabb lett, aztán felnézett rám nyugodt, állhatatos szemmel. Úgy néz ki. Úgy néz ki? Van egy harminccentis nehéz kábel abban a fiókban. A fiatal úrfi választott fegyverneme. Na és? Apró, udvarias mosolyt lövellt felém. Ez valakinek bajt jelent. - Ugyan már, David! - mondtam. - Már hónapok óta megvan. Össze akartam drótozni két dolgot, amik nagyon közel vannak egymáshoz - Na igen. A számla kétnapos. Még mindig benne van a zacskóban. Egymásra néztünk. - Sajnálom, gazduram - törte meg a csendet. - Fekete harcművészet. Menjünk! Az autó egy Rover volt, ami azt jelentette, hivatalos az ügy. Senki nem vezet ilyen idióta sznob autót - a fa és a bőr képtelen egyvelegével, amik a belső tér minden egyes összeillesztésénél és résénél rosszul vannak beragasztva -, hacsak nem muszáj mindenképpen. És csak a kormánynak, meg persze a Rover vezetőségének muszáj. Nem akartam Solomont beszélgetéssel megzavarni vezetés közben, mert igen feszült volt a kapcsolata az autókkal, és még azt se szívelte, ha az ember bekapcsolta a rádiót. Vezetéshez való kesztyűt viselt, vezetéshez való sapkát, vezetéshez való szemüveget és vezetéshez való arckifejezést. És kanyarodás közben egy pillanatra ki nem engedte volna a kormányt a kezei közül, éppen úgy, ahogyan bárki más se, egészen négy másodperccel azutánig, hogy letette a vezetői vizsgát. De miközben elhajtottunk a Horseguards Parade mellett, többé- kevésbé negyven kilométer per órás sebességgel, azt gondoltam, megkockáztatom. - Feltételezem, nincs rá semmi esély, hogy megtudjam, mí az, amit állítólagosan tettem. Solomon a fogát szívta, még keményebben szorította a kormányt és dühödten koncentrált, miközben bevettünk egy különösen embert próbáló nagy, széles, teljességgel üres útszakaszt. Miután leellenőrizte a sebességünket, a fordulatszámot, az üzemanyagot, az olajnyomást, a hőmérsékletet, az időt, a Cimi

20 biztonsági övét, természetesen kétszer, úgy döntött, talán megengedheti magának, hogy válaszra nyissa a száját. - Azt kellett volna tenned - mondta összeszorított fogain keresztül -, hogy továbbra is jó és nemes maradsz, gazduram. Amilyen mindig is voltál. Beálltunk a Védelmi Minisztérium mögötti udvarra. - Na és nem így tettem? - érdeklődtem. - Bingó! Parkolóhely. Meghaltunk és a mennybe jutottunk. Habár ki volt függesztve egy hatalmas biztonsági figyelmeztetés, miszerint minden a Védelmi Minisztériumhoz tartozó létesítmény narancssárga riadós készültségben áll, az ajtóban álló őrök minden hacacáré nélkül átengedtek minket, épphogy csak vetettek ránk egy futó pillantást. A brit biztonsági őrök, megfigyeléseim szerint, mindig ezt csinálják; hacsak történetesen nem abban az épületben dolgozol, amit őriznek, mert ebben az esetben mindent átvizsgálnak, kezdve az ember fogtöméseivel, egészen a nadrágja felhajtójáig, hogy minden kétséget kizáróan megbizonyosodhassanak afelől, hogy ugyanazzal az emberrel van dolguk, mint aki negyed órával korábban kiugrott venni egy szendvicset. Ha azonban egy idegen arccal találják magukat szemben, azt minden kertelés nélkül beengedik, mert őszintén szólva, meglehetősen kínos lenne egy ilyen embert kitenni bármiféle kellemetlenségnek. Ha azt akarod, hogy egy hely megfelelőképpen biztosítva legyen, vegyél fel németeket. Solomonnal felcaplattunk háromemeletnyi lépcsőn, végigtrappoltunk vagy fél tucat folyosón, kétszer lifteztünk, és eközben ő többször is bejelentkeztetett engem az út bizonyos állomásain, míg végül meg nem érkeztünk egy sötétzöld ajtóhoz, amin a C188-as felirat állt. Solomon kopogtatott, míre egy női hang először azt mondta, pillanat", majd azt, hogy rendben". Odabent egy méternyire volt a szemközti fal. És a fal meg az ajtó között, ezen a hihetetlenül parányi helyen, egy lány ült egy íróasztalnál citromsárga blúzban, az asztalon szövegszerkesztővel, cserepes virággal, egy ceruzával teli bögrével, valami szőrös kacattal és kötegnyi narancssárga papírral. Felfoghatatlan volt, hogy bárki vagy bármi hogyan tudhat egy ekkora helyen működni. Olyan volt, mintha váratlanul felfedeznél egy egész vidracsaládot az egyik cipődben. Már ha valaha történt veled ilyesmi. Várja magukat - mondta, és mindkét karját aggodalmaskodóan kinyújtva az asztal fölött tartotta abbeli félelmében, hogy elmozdítunk valamit. Köszönjük, kisasszony - mondta Solomon, és átpréselte magát az asztal melletti szűk helyen. Agorafóbia? - tréfálkoztam, miközben követtem Solomont, és ha lett volna rá elegendő hely, azonnal meg is rúgom magam, mert sze gény lány naponta valószínűleg ötvenszer hallhatja ugyanezt az elmés megjegyzést. Solomon bekopogott a belső ajtón, aztán besétáltunk. Minden négyzetmétert, amit a titkárnőtől elraboltak, ebbe az irodába tettek bele. Itt magas volt a mennyezet, kétoldalt hatalmas ablakok voltak kormányzati hálófüggönyökkel, a két ablak között meg egy akkora íróasztal, mint egy squashpálya. Az asztal mögött egy kopaszodó férfi ült, és összpontosításba merülve lehajtotta a fejét. Solomon a perzsaszőnyeg középső rózsája felé tartott, én pedig közvetlenül a bal válla mellett álltam meg. - Mr. O'Neal - mondta Solomon -, itt van Lang. Vártunk. O'Neal, feltéve, hogy ez az igazi neve volt, amiben erősen kételkedtem, úgy nézett ki, mint mindenki, aki Cimi

Hugh Laurie A BALEK (Tartalom) Apámnak

Hugh Laurie A BALEK (Tartalom) Apámnak Hugh Laurie A BALEK (Tartalom) Apámnak Hálával tartozom az író-előadó Stephen Frynak észrevételeiért; Kim Harrisnek és Sarah Williamsnek mindent lehengerlő jó ízlésükért és intelligenciájukért; irodalmi

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Megbánás nélkül (No regrets)

Megbánás nélkül (No regrets) Stargate SG1- Megbánás nélkül (No Regrets) Kategória: Stargate SG1 Romantika Rövid ismertető: Bárcsak a Jég foglyai néhány perccel tovább tartott volna... Írta: Alli Snow Web: http://www.samandjack.net/fanfics/viewstory.php?sid=1251

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Hé, hát így kell bánni egy vendéggel? hallatszott egy rikácsoló férfihang.

Hé, hát így kell bánni egy vendéggel? hallatszott egy rikácsoló férfihang. Jackie megpróbálta felvenni a borítékot. Ez marha nehéz, gondolta. No, nem a boríték volt az, hanem a kidobó, aki a kezén állt, miközben ő a borítékot markolta. Az történt, hogy leejtette, egy két méter

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet Írta: Károlyi Veronika (Ronyka) Copyright Károlyi Veronika, 2015 Minden jog fenntartva! Ingyenes e-könyv 5 bődületes hiba,

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Tudod, mi van ma? Várta, hogy a másik visszakérdezzen, hogy: Nem. Mi? Ma dolgozom utoljára a tűzszerészeknél. Jövő héten áthelyeznek.

Tudod, mi van ma? Várta, hogy a másik visszakérdezzen, hogy: Nem. Mi? Ma dolgozom utoljára a tűzszerészeknél. Jövő héten áthelyeznek. Elmore Leonard: Dinamit (részlet) Fordította: Totth Benedek Chris Mankowski utolsó munkanapja, délután kettő, még két óra van hátra a műszak végéig, amikor befut a riasztás, hogy hatástalanítania kell

Részletesebben

TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv

TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv Időpont: 2007. március 23. Helyszín: Csokonai Színház, Nagy Színházterem CSÁNYI JÁNOS BESZÉDE Tisztelettel köszöntöm a társulatot rendkívüli társulati ülésünkön. Külön köszöntöm

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

A három biciklis leugrik az udvaron. A biciklit begurítják a pitarba. - No, most már szakadhat akár a vízözön is! Bent a csárda csendes.

A három biciklis leugrik az udvaron. A biciklit begurítják a pitarba. - No, most már szakadhat akár a vízözön is! Bent a csárda csendes. A HORTOBÁGYI ORGONA Hirtelen beborult az ég, mintha egy óriás hamuszínű ponyvával vonták volna be. A Hortobágy síkján hűvös fuvallat száguldott végig. A távolban morgott már a zivatar. A kocsiúton három

Részletesebben

Kedves Gyerekek! Miért jó kerékpározni, kerékpárral közlekedni?

Kedves Gyerekek! Miért jó kerékpározni, kerékpárral közlekedni? Kedves Gyerekek! Minél nagyobbak lesztek, annál hamarabb jön el az idő, amikor egyedül fogtok közlekedni az utcákon, viszont ehhez nagyon fontos, hogy jól ismerjétek a közlekedés szabályait! Ezeket először

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos Kurva vagyok (Karriertörténet) Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Csaplár Vilmos 1. Elvárok mindenféle ajándékot férfiaktól, de a tudat, hogy nem vagyok rászorulva,

Részletesebben

AZ A NAP. LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december

AZ A NAP. LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december HD LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december AZ A NAP APRÓ ISTVÁN Az a nap úgy kezdődött, hogy több kilométeres dugóba kerültem az elővárosban. Nem, így akármelyik nap kezdődhet, az a bizonyos

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek.

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. 8 II Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. Mi, többiek maradtunk. Bár a tanárok igyekeztek gyorsan eltüntetni

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Nagyon fontos, hogy szülés után erős legyen a váll és hátizmod, mert a gyereket sokat kell majd cipelned, a mellizom gyakorlatok pedig

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

tünk nagyon megromlott, anya hangja megkomolyodott, arcán ráncok jelentek meg, az addig idilli családi életünk apa halálával a semmibe veszett, és

tünk nagyon megromlott, anya hangja megkomolyodott, arcán ráncok jelentek meg, az addig idilli családi életünk apa halálával a semmibe veszett, és Negyedik fejezet Az a nap, az a szörnyű nap volt az utolsó napom az óvodában. Soha többé nem láttam a kedves szőke óvónénit és a szivárvány minden színében pompázó játékhegyeket sem. Apát sem. Sőt, anyát

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel

Részletesebben

jor ge bucay Caminò a könnyek útja

jor ge bucay Caminò a könnyek útja jor ge bucay Caminò a könnyek útja A Z ÚT RÉTEGEI Biztosan van egy út, mely bizonyára sok mindenben személyes és különleges. Bizonyára van egy út, mely biztosan sok mindenben közös mindenki számára. Van

Részletesebben

II. forduló. Név. Lakcím: Iskola: Osztály: Email cím: Telefonszám:...

II. forduló. Név. Lakcím: Iskola: Osztály: Email cím: Telefonszám:... II. forduló.. Név Lakcím:. Iskola:. Osztály:. Email cím:. Telefonszám:..... 1. Feladat Ki rejtőzik a számok mögött? Válaszoljatok a kérdésekre! A számokkal jelölt betűkből a regény egy szereplőjének nevét

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

A boldog felhasználó

A boldog felhasználó A boldog felhasználó Ingyenes e-book, a Felhasználó Update csapattól Írta: Vidi Rita Mi a különbség a begyakorolt, monoton, örökké félelmetesnek tűnő felhasználás, és a tudás alapú, céltudatos, örömfelhasználás

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A CUNAMI Technika - esettanulmány. írta: Emma Roberts. fordította: Sághy András

A CUNAMI Technika - esettanulmány. írta: Emma Roberts. fordította: Sághy András A CUNAMI Technika - esettanulmány írta: Emma Roberts fordította: Sághy András Néha előfordul, hogy egy kliensnél semmilyen módon nem tudunk közelebb kerülni a kulcs-problémához, nincsenek emlékei, nem

Részletesebben

Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők.

Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők. 1 Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők. Az esőcseppek ólomgolyókként ostromolták a szélvédőt,

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte

Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! Hisz elkérte a számod, és megígérte Miért nem hív?! 10/2. Képzeld el ezt a szituációt: Megismerkedtél egy nagyon vonzó pasival. Úgy érezted magad vele, mintha már ezer éve ismernétek egymást.

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Baróthy Borbála. Kártyák kiterítve. Cards on the table

Baróthy Borbála. Kártyák kiterítve. Cards on the table Baróthy Borbála Kártyák kiterítve Cards on the table 1. Fejezet A tükörből visszabámuló lányra meredtem. Szomorúnak tűnt és félt. Az arca fehérebb volt a szokásosnál és általában csillogó kék szeme most

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

Csukás István Sajdik Ferenc

Csukás István Sajdik Ferenc Csukás István Sajdik Ferenc CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI Szegény Gombóc Artúr Könyv moly kép ző Ki adó A mű címe: Pom Pom meséi. Szegény Gombóc Artúr Írta: Csukás István Rajzolta: Sajdik

Részletesebben

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1. FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

útja a szabadság felé

útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra egy teljesen hétköznapi erdélyi kisvárosban nőtt fel. A családi házuk két kis szobából és egy nappali-konyhából állt. Két húga volt és

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

Gyönyörű, bájos, okos és perverz.

Gyönyörű, bájos, okos és perverz. NICHOLAS SHEAR Kedves boszorkány Gyönyörű, bájos, okos és perverz. Történetem a sebészemmel. David Block vagyok. Negyvenkettedik évemben járok, és ahogy múlnak az évek, egyre tisztábban emlékszem egy kapcsolatomra.

Részletesebben

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,

Részletesebben

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos):

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): 4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): A kiutazásban ludas pasijainkról itt írunk, nem a szexben! Két külön dolog, ugyanis nekik nem sok közük volt a mi kinti életünkhöz,

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Ez a fejezet elsősorban azoknak szól, akiknek bár vannak gerinc (nyaki, háti, deréktáji) problémáik, panaszaik, azonban diagnosztizált deformitásuk

Részletesebben