BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE. Kvantitatív adatfelvétel

Átírás

1 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE Kvantitatív adatfelvétel Kutatási jelentés július 1.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÁS... BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE... BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL... BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA... 5 Zöld kerületek... 5 Történelmi kerületek... 5 Pesti külső kerültek... 6 BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE... 6 Építészeti korszakok megítélése... 6 Modernitás... 7 A budapesti épületek imázsa... 8 Fiatalos, modern épületek... 9 Történelmi, polgári épületek... 9 Szocreál Modern, újépítésű épületek megítélése MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN?... 1 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPITÉSZET TERÜLETÉN... 1 Zöldterületek... 1 Leromlott belvárosi házak... 1 Panelházak Toronyházak A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI A KUTATÁS MÓDSZERTANA KVALITATÍV FELTÁRÁS KVANTITATÍV KUTATÁS BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL IGÉNYES VILÁGVÁROSOK... 1 PROBLEMATIKUS VÁROSOK BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA... 7 ZÖLD KERÜLETEK... 0 TÖRTÉNELMI KERÜLETEK... 0 PESTI KÜLSŐ KERÜLTEK BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE... 5 SPONTÁN TETSZÉS... 5 ÉPÍTÉSZETI KORSZAKOK MEGÍTÉLÉSE... 8 MODERNITÁS

3 AZ ÉPÜLETEK FUNKCIONÁLIS CSOPORTJAINAK KIALAKÍTÁSA, A KÉRDÉSFELTEVÉS MÓDJA ÉS AZ ELEMZÉS MÓDSZERE BUDAPEST LAKÓÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE Fiatalos, modern épületek Történelmi, polgári épületek Lakótelep BUDAPEST IRODAHÁZAINAK MEGÍTÉLÉSE Modern, fiatalos irodaházak Történelmi, polgári irodaházak BUDAPEST KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE Történelmi épületek Modern, nyugatias épületek Szocreál BUDAPEST BEVÁSÁRLÓKÖZPONTJAINAK MEGÍTÉLÉSE Klasszikus bevásárlócsarnok Modern üzletközpontok Áruház BUDAPEST TEMPLOMAINAK MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST SZÁLLODÁINAK MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST OKTATÁSI CÉLÚ INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST SPORTLÉTESÍTMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN? SZEMPONTOK FONTOSSÁGA A HÁZ ILLESZKEDÉSE A KÖRNYEZETHEZ ÚJ LAKÓHÁZ KONKRÉT KÖRNYEZETBEN Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban Zuglói társasházas övezet Budai hegyvidék AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPÍTÉSZET TERÜLETÉN ZÖLDTERÜLETEK LEROMLOTT ÁLLAGÚ BELVÁROSI HÁZAK SORSA PANELLAKÓTELEPEK TORONYHÁZAK

4 1. Összefoglalás Budapest építészeti arculatának általános megítélése A fővárosi épített környezet megítélésekor az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet. Budapest építészeti arculata, imázsa összehasonlításban más európai nagyvárosokkal A fővárosiak Rómát és Párizst találták a vizsgált európai nagyvárosok közül építészetileg leginkább értékesnek. Az átlagokat tekintve a harmadik helyre Prága került, s a legtöbbek által látogatott Bécs csak a negyedik helyen áll. Budapest (Londonnal együtt) a középmezőny végén kapott helyet. Építészeti szempontból a budapestiek által legkevésbé értékelt városoknak Varsó, Berlin illetve Isztambul bizonyultak.

5 Budapest egyes városrészeinek építészeti arculata A fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik igazán problematikusnak. A vizsgált városrészek imázsuk alapján három csoportba sorolhatóak. Zöld kerületek E csoportba tartozik Zugló illetve a Budai hegyvidék. A két városrész alapvető megkülönböztető jellemzője, hogy zöld. A megfelelő mennyiségű zöldterület hiányát jelzi Budapesten az, hogy válaszadóink e területeket tekintik otthonosnak, olyan területnek, ahol az ott élők jól érzik magukat illetve ahol szívesen laknának. A főváros lakói tehát jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben zöld is. Zugló emellett fiatalos kerületként él a válaszadók gondolkodásában, s osztozik Angyalfölddel illetve a pesti külső kerületekkel az újító szellemű, modern, fejlődő tulajdonságokon. A zuglói új beépítések tehát a válaszadók percepciójában annak ellenére, hogy ez a zöldterületek csökkenéséhez vezet egyelőre fejlődésként, lendületként jelenik meg. Történelmi kerületek E csoporthoz tartozik a Várnegyed illetve a történelmi városrészek (a Nagykörút által határolt terület). Az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá válaszadóink gondolkodásában. A Várnegyed illetve a történelmi városrészek egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. E területek egyszerre világvárosiak illetve magyarosak, monumentális, reprezentatív épületekkel ellátottak. E tulajdonság-együttest tekintve némiképp úgy érezhetjük, mintha a város XIX. századi fénykorát írnák le, amikor a dinamikusan fejlődő, eklektikus Pest és a történelmi Várnegyed valóban egy a kor színvonalán álló világvárost eredményezett. Mint később látni fogjuk, válaszadóink építészeti ízlése, értékstruktúrája is nagyjából ezen időszak által meghatározott. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak. 5

6 Pesti külső kerültek E szegmensbe tartozik Angyalföld és általánosságban a pesti külső kerületek. E területek közös jellemzője a válaszadók percepciójában a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. Unalmasnak, s egyben zavarosnak látják e kerületeket. Ugyanakkor érzékelnek némi újítást, fejlődést, modernizálódást is. Erre utal, hogy e tulajdonságok a térképen Zugló és a pesti külső kerületek között helyezkednek el. A pesti külső kerületek alaphangulata azonban egyelőre az elmaradottság, lepusztultság. Budapest épületeinek megítélése Építészeti korszakok megítélése Válaszadóink számára a XVIII-XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább. A fővárosiak a XIX. század után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot az 1950-es, 1960-as illetve 1970-es évek építészete jelenti. A fókuszcsoportokon a válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre szocreálként aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80- as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek a tényleges szocreálhoz képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy hajszállal kedvezőbb értékelést kapott a korábbi három évtized építményeiénél, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése pedig már lényegesen kedvezőbb, bár napjaink építményének tetszése még mindig meg sem közelíti a XVIII-XIX. századi épületek tetszését. 6

7 Modernitás A modernitás a hétköznapi szóhasználatban nem egy jól behatárolt, egyértelmű fogalom. A modernitásban, a modernben a hétköznapi szóhasználatban mind az építészet terén, mind pedig más területeken nagyon sok jelentésárnyalat vegyül, s a válaszadók ezek különböző kombinációiként használják a kifejezést. A modernitás jelentésárnyalatainak illetve a kombinációk szociológiai vetületének felderítése mindenképpen önálló kutatást igényelne, jelen kutatásunk kvalitatív szakaszának volumene csak azt teszi lehetővé, hogy felvillantsunk néhányat a modernitás jelentéséből illetve ezek összefüggéseiből: o Új, haladó, a kornak megfelelő, jövőbe mutató A modern mindenképpen újat jelent, s ez az új, felülírja a régit. A modernitás a hétköznapi szóhasználatban a legújabb trendekhez, a kornak megfelelő építészethez, életmódhoz, stb. kapcsolódik. A fogalom meghatározásában ez okozza a legfőbb nehézséget, hiszen az új, korszerű minden korban illetve a fogalmat használó ember informáltságától, életkorától, világlátásától függően mást és mást jelenthet. o Tudományos, a legújabb technológiát használja A modernitás és a korszerű technológia használata alapvetően összefügg. Haladás, modernitás és tudomány egy a felvilágosodásban gyökerező gondolatkört alkot. Problematikus ugyanakkor, hogy posztmodernnek is nevezhető világunkban a tudományba, a haladásba vetett hit már nem annyira erőteljes, a tudományos eredmények, az új technológiák nem megkérdőjelezhetetlen értékek, akár ellenérzéseket, félelmeket is kiválthatnak. A következő a modernitáshoz kapcsolódó - ellentétpárok is erre utalnak. o Magas minőség, praktikum, funkcionalitás múlandóság, eldobhatóság A korszerű technológiák használata összefügg a magas minőség képzetével, a tárgyak, épületek prakticitásával, funkcionalitásával. Ugyanakkor ez a minőség nem jelent egyben értéket is, nem örök, nem megkérdőjelezhetetlen. A modern épületek (legjobb példát erre a válaszadók modern építészetről kialakított képét nyilvánvalóan befolyásoló - panelházak jelentik) praktikusak, jól ellátják funkciójukat, de unalmasak, egyformák, nem időtállóak, nem képviselnek értéket. 7

8 o Mesterségesség természetesség A tudományhoz, technológiához alapvetően kapcsolódik a mesterségesség, a természet leigázása, a korszerűséget azonban napjainkban az életmód területén a természetesség jelenti. (Ezt az ellentmondást legplasztikusabban az intenzív mezőgazdasági technológiák vagy a génmanipulált termékek iránti viszonyban lehet tetten érni.) Mint látni fogjuk az építészet területén ez a természetes anyagok iránti igényben is megmutatkozik. o Amerikából, Nyugatról, nálunk fejlettebb országokból beáramló A modernitáshoz gyakran kapcsolódik a válaszadók gondolkodásában, hogy idegen, nyugatos, máshonnan jött. Ennek okai nyilvánvalóan a történelemben keresendők. Hozzá kell tenni azonban, hogy a válaszadó világlátásától függően ez mind pozitív, mind negatív felhanggal megjelenhet. A kvantitatív fázisban megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mely korszakok építészetét tekintik modernnek. Eredményeink azt mutatják, hogy nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek. A budapesti épületek imázsa Kutatásunk során funkcionális csoportosításban ( Lakóépületek, kulturális célú épületek, szállodák, stb.) vizsgáltuk Budapest épületeit. Képpel segített módon hetvenegy épületről kérdeztük válaszadóinkat, s négy épületcsoportban részletes imázsvizsgálatot is végeztünk. Összefoglalónkban nem térünk ki az egyes épületek, épületcsoportok megítélésére, arra törekszünk, hogy az általánosságban levonható tendenciákat, következtetéseket azonosítsuk. Az imázsvizsgálatok alapján Budapest épületei szinte funkciótól függetlenül három csoportba oszthatók. 8

9 Fiatalos, modern épületek Ezeket az épületeket újító szellemű, modern, fiatalos épületekként érzékelik a fővárosiak. Mint arról a modernitás jelentésárnyalatainak taglalásakor már szóltunk, a modernnel asszociálják egyrészt a nyugatiasságot, másrészt pedig lakóépületek esetében - a praktikumot, azt, hogy az épületek, lakások jól használhatóak. A középületeknél jellemzően a monumentalitás, világvárosiasság is e szegmens jellemzője. Mindennek ellenére a fővárosiak legalábbis a történelmi épületekkel összehasonlítva nem kedvelik ezeket az épületeket, nem azonosulnak velük. Leginkább a fiatalok hajlamosak a modern építészet elfogadására, de nagyon gyakran a történelmi épületek körükben is népszerűbbek. E csoportba tartoznak korunk építészetének jellemző épületei (pl. Alkotás Point, a Beregszászi úti New Bauhaus lakóház, az új Nemzeti Színház, stb.), de néha kevéssé jellegzetes épületek (pl. alsórákosi beépített tetőterű ház) is ide sorolódnak. 1 Történelmi, polgári épületek Az e szegmensbe tartozó épületek közös megkülönböztető jellemzője a válaszadók percepciójában, hogy történelmiek, polgáriak, s szemben a modernként megélt házakkal magyarosak. Válaszadóink e házakat, épületeket tartják minden szempontból szépnek, esztétikusnak, a történelmi épületek értéket képviselnek, kifinomultak, kimunkáltak, s mindenképpen jó anyagokból vannak (szemben a modern épületekkel). Elsősorban az épületek e csoportjához kötődik az otthonosság, válaszadóink leginkább a történelmi házakról gondolják azt, hogy jó bennük élni, dolgozni.. E csoport jellemző épületei a belvárosi eklektikus házak, a történelmi épületek a Nemzeti Múzeumtól egészen a Postatakarékpénztárig vagy a Wekerle telepi házakig., sőt a pasaréti Bauhaus-villáig. 1 A vizsgált házak, épületek képeit a tanulmány megfelelő fejezetében közüljük. 9

10 Szocreál Az 1960-as, 1970-es, sőt némely esetben az 1980-as évek a modern stílusjegyeit magukon hordozó épületei taszítóak a válaszadók számára. Sok esetben úgy érzik, hogy már eljárt felettük az idő, mind stílusukat, mind pedig állagukat tekintve. Ezek a házak alapozzák meg a válaszadókban a modern épületek értéktelenségéről, silányságáról, múlandóságáról szóló elképzelést. Tipikus példái ennek a lakótelepi panelházak, de említhetjük akár a SOTE, akár a Pataky Művelődési Központ épületét is. Modern, újépítésű épületek megítélése A válaszadók építészeti ízlését tehát az eklektikus környezet alakította, a történelmi épületek preferenciája megkerülhetetlen. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megvizsgálni, hogy melyek voltak a leginkább elfogadott modern vagy legalábbis újépítésű épületek, s melyeket utasítottak el szélsőségesen a válaszadók. A következő képeken olyan épületeket láthatunk, melyek modern, vagy legalábbis újépítésű létükre kedvező tetszési értéket értek el épületcsoportjukon belül: 10

11 A következő képeken viszont olyan épületeket láthatunk, melyeket modern házakként a válaszadók erőteljesen elutasítottak: 11

12 Melyek az alapvető különbségek a két épületcsoport között? Az elutasított épületek közé azok a házak kerültek be, melyek lakótelepeken állnak (panelház) vagy legalábbis lakótelepre emlékeztetnek (Újpesti újépítésű tömb). A fővárosiak jól láthatóan nem szeretik a kockaházakat, az teljesen szögletes üveg/beton konstrukciókat. Emiatt erős a SOTE illetve a kifejezetten nemrégiben épült Kálvin Center elutasítottsága. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy az imázsvizsgálatokkor a letisztultság, egyszerűség lényegében soha nem volt megkülönböztető szempont. Az eklektikus környezetben élő, azt etalonnak tekintő fővárosi válaszadók gondolkodási struktúrájában az egyszerű, szögletes formák nem kaphatnak pozitív jelzőket. Elutasítottak emellett a modern épületek közül azok, melyek jól érzékelhetően divatjamúltak (pl. Pataky Művelődési Központ) illetve azok, amelyek már szintén nem korszerűek, s állaguk láthatóan a múlandóságot sugallja (Petőfi Csarnok). Nehezebb meghatározni azt, hogy mi a közös az elfogadott és relatíve népszerű modern épületekben. A négy bemutatott ház közül a budai villa illetve a Hattyúház nem tekinthető stílustörténeti értelemben modernnek. A Hattyúház a modernitást elvető hazai organikus építészet teljesítménye, a budai villa stílusa némiképp nehezen meghatározható (a fókuszcsoportok ironikus kedvű tagjai parasztbarokk-ként aposztrofálták). A budai villa díszítettsége némiképp az eklektikus, polgári stílust idézi (az imázsvizsgálat során az épület ebbe a szegmensbe is került), s ennek egyfajta leágazása. A Hattyúház különleges struktúrája szintén jól illeszkedik az eklektikus környezetbe. 12

13 Nehezebb megmagyarázni a Móricz Gimnázium, de különösen a Kempinski Szálló sikerét. Úgy véljük mindkét esetben szerepet játszhat ebben, hogy az épületek nem négyszögletes, tömbszerű formát mutatnak, ívek, kiegészítő elemek enyhítik a modernitás szigorát. Hatása lehet a modernitás elfogadásában az épület rendezett környezetének illetve az épület funkciójának is. Szállodák, bevásárlóközpontok esetében a modernitás elfogadottabb és érthetőbb, mint pl. lakóépületeknél. Milyen legyen egy újonnan épülő ház Budapesten? Válaszadóink jó anyagokból készülő (ez jellemzően téglát jelent) tartós házat építenének. Fontosnak tartják, hogy a ház praktikus, jól használható, de egyúttal otthonos, harmonikus és szép legyen. Az otthonos kifejezésben, úgy véljük, mindaz benne van, amit a modern épületekből válaszadóink hiányolnak. A fővárosiak fontosnak tartják azt is, hogy a házban épülő lakások olcsón megvásárolhatóak legyenek. (Természetesen annak ellenére, hogy jó anyagokból épülő, igényes házat hoznának létre.) Ez a szempont elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően kedvezőtlenebb jövedelmi, anyagi körülmények között élők számára kiemelkedően fontos. A magas iskolai végzettségű, jobb egzisztenciális helyzetben élő csoportok ehelyett inkább a praktikumot, a jól használhatóságot állítják előtérbe. A megkérdezettek majdnem fele sorolta az öt legfontosabb szempont közé, hogy a ház energiatakarékos legyen, s több mint harmaduk tartotta fontosnak a környezetvédelmet is. (Az energiatakarékosság természetesen nemcsak környezettudatosságra utalhat. Az energiatakarékos lakások csökkentik az ott élők rezsiköltségeit is.) Nem elsődleges fontosságú szempont, de a megkérdezettek harmada sorolta a legfontosabb öt közé, hogy a ház jól illeszkedjen környezetébe. Ez elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők számára jelent releváns szempontot. Nem tűnik fontosnak a fővárosiak szemében, hogy az újonnan épülő épület modern, újító legyen. Válaszadóink inkább a történelmi épületeket kedvelik, voltaképpen nem lenne kifogásuk az ellen, hogy ezek utánzatai szülessenek meg. Ugyanakkor sem a díszességet, díszítettséget, sem pedig a magyaros, csak Magyarországra jellemző stílust nem tartják fontosnak, elengedhetetlennek a megkérdezettek. Nem ragaszkodnak ezekhez a stíluselemekhez tudatosan. 1

14 Válaszadóinkat megkértük arra, hogy három különböző helyszínre tervezzenek új lakóházat. Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink meglehetősen konzervatívak az új házak tervezése terén. Minden helyszínre lényegében olyan típusú házakat terveztek, melyek egyébként is jellemzőek az adott környéken. A legmodernebb megoldásokat jellemzően elkerülték. A házak anyagának megválasztása is konzervatív volt, minden helyszínen a téglát részesítették előnyben a fővárosiak, melyet fával és üveggel kombinálnának. A házak magasságát a területre jellemzőben, a környező épületekhez illeszkedően állapították meg. Általános tendencia a színek területén a világos színek illetve a pasztell árnyalatok preferálása. A legnépszerűbb színek területtől függetlenül a fehér, a sárga és a homok/krém/vajszínű. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a világos árnyalatok a tisztaság, karbantartottság érzetét is keltik szemben az elhanyagolt belvárosi házak sötét- és a panel/betonépületek világosszürkéjével. A zöldterületek/felületek iránti igényt mutatja, hogy ahol csak lehetséges válaszadóink kerttel, parkkal vennék körül a házakat, s még a belvárosi helyszínen is, ahol erre nincsen mód, kertet telepítenének a ház udvarára, belső részére. Aktuális kérdések a budapesti épitészet területén Zöldterületek Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy inkább a zöldterületek nagyságát kellene-e növelni vagy pedig új házakat építeni. A fővárosiak több mint fele egyértelműen a zöldterületek nagyságának növelése mellett döntött, s mindössze a megkérdezettek alig több mint tizede preferálja az új házakat a zöldterületekkel szemben. A zöldterületek növelése tehát alapvető igény a fővárosban. Leromlott belvárosi házak A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha a olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. beépíti a régi homlokzatot). A megkérdezettek mindössze 7%-a nem fogalmazott meg fenntartásokat, kikötéseket a lebontással kapcsolatosan. 1

15 Panelházak Válaszadóink meglehetősen megosztottak a panelházak további sorsának kérdésében. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben vannak azok, akik megtartásokra és felújításukra szavaznak. Toronyházak Válaszadóink nagy többsége, háromnegyede a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde - ellenzi a toronyházak építését. 15

16 2. A kutatás háttere és céljai Kutatásunk alapvető célja az volt, hogy megismerjük Budapest lakóinak véleményét a város épületeiről, építészeti arculatáról, megvizsgáljuk azt, hogyan élik meg a budapestiek az őket körülvevő épített környezetet. A kutatás főbb témakörei ennek megfelelően a következők voltak A város építészeti arculatának, az épített környezet állapotának általános megítélése (más fontos városi problémákkal összehasonlítva) Budapest építészeti arculatának, imázsának megítélése más nagyvárosokkal összehasonlítva Budapest különböző városrészei építészeti arculatának, imázsának megítélése Korszakok, stílusok megítélése A modernitás fogalmának vizsgálata Különböző funkciókat ellátó (lakóépületek, kulturális létesítmények, bevásárlóközpontok, stb.) épületek tetszésének, imázsának mérése Annak vizsgálata, hogy új épületek építésekor milyen szempontokat tartanak fontosnak a válaszadók, különböző fővárosi környezetekbe milyen típusú épületeket képzelnek el a budapestiek Aktuális Budapesthez kapcsolódó építészeti problémák lakossági megítélésének vizsgálata (romló állagú belvárosi épületek és panellakótelepek problémája, toronyházak építésének kérdésköre, stb.) 16

17 . A kutatás módszertana Kvalitatív feltárás A kvantitatív kutatást kisebb volumenű kvalitatív feltáró fázis előzte meg. A kvalitatív feltárás célja a kérdőív tematikájának illetve a kérdésfeltevés módjának megalapozása volt. A kvalitatív feltárás során két fókuszcsoportot folytattunk le: egyet a éves, egyet pedig a 0-50 éves budapesti lakosok körében. A csoportokon 8 fő vett részt, időtartamuk egyenként két óra volt. A fókuszcsoportok június 20-án zajlottak le. A kvalitatív fázis eredményeit mint említettük elsősorban a kérdőív megalapozására használtuk fel, de egyes témakörökben - a tanulmányban is hivatkozunk e fázis eredményeire egyrészt magyarázó, másrészt illusztratív jelleggel. Kvantitatív kutatás Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, személyesen, a válaszadók otthonában történt. A teljes, - a fővárosi 18 év feletti lakosságra - reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 18 éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A megkérdezett háztartások kiválasztása ún. véletlen sétás eljárással, háztartáson belül Leslie-Kish-kulcs segítségével történt. A minta kisebb eltéréseit a fővárosi lakosságra jellemzőtől nem, életkor és iskolai végzettség tekintetében a KSH népszámlálási adatai alapján súlyozással korrigáltuk. A mintanagyságból fakadó statisztikai hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±,% A kutatás terepmunkája július 15-2-én zajlott le.

18 Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához: Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a jellemzően ötfokú skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket. (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket. A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható. A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója. A minta összetétele I. Nemek férfi 6% nő 5% Életkor 18- éves 20% 5-9 éves 25% 50-6 éves 0% 65 éves vagy idősebb 25% Iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb 25% szakmunkásképző 1% középiskola érettségivel 9% főiskola, egyetem 2% 18

19 A minta összetétele II. Kerület I. 2% II. 5% III. 7% IV. 5% V. 2% VI. 2% VII. % VIII. 5% IX. % X. % XI. 8% XII. % XIII. 6% XIV. 7% XV. 5% XVI. % XVII. 5% XVIII. 5% XIX. % XX. % XXI. % XXII. % XXIII. 1% 19

20 . Budapest építészeti arculatának általános megítélése Kérdőíves kutatásunk során először arra kívántunk választ kapni, hogy a főváros lakosai mennyire elégedettek városuk építészeti arculatával valamint az épített környezet állapotával illetve mennyire élik meg problémaként azt. Válaszadóinknak tizenkét különböző városi jellegű - problémát soroltunk fel, s arra kértük őket, hogy tízfokú, nem verbális skála segítségével mondjanak véleményt e problémák súlyosságáról. A budapestiek mint azt más kutatásokból is tudjuk a legsúlyosabb problémának a levegő szennyezettségét illetve a város köztisztasági állapotát tartják piszkosnak, szemetesnek érzik a város utcáit, tereit. Az épített környezet megítélésekor azt tapasztalhatjuk, hogy az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. Egy másik összehasonlításban a házak állapotának leromlottsága a parkolási helyzettel azonos szintű problémát jelen válaszadóink percepciójában. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata a kulturális élet színvonalával együtt - viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet. 20

21 Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú rossz parkolási helyzet magas zajszint kevés a zöldterület rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés nem megfelelõ egészségügyi ellátás nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet 0% 20% 0% 60% 80% 100% egyáltalán nem jelent problémát nagyon súlyos probléma NT Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ piszkos, szemetes a város 8 8 a házak nagy része rossz állapotú rossz parkolási helyzet magas zajszint kevés a zöldterület rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés nem megfelelõ egészségügyi ellátás 7, 7, 7,1 7,1 6,9 6,7 6,5 6,2 nem megfelelõ építészeti arculat 5,2 nem megfelelõ színvonalú kulturális élet, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma 21

22 Problémák Budapesttel kapcsolatban Nemek szerinti eltérések szennyezett a levegõ piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú rossz parkolási helyzet magas zajszint kevés a zöldterület rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés férfi nõ 7,8 8,2 7,8 8,2 7, 7,5 7, 7, 7 7,2 6,8 7, 6,6 7,2 6,8 6,6 6,2 6,8 nem megfelelõ egészségügyi ellátás 6 6, nem megfelelõ építészeti arculat 5,1 5, nem megfelelõ színvonalú, kulturális élet, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma szennyezett a levegõ piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú Problémák Budapesttel kapcsolatban rossz parkolási helyzet magas zajszint kevés a zöldterület Életkor szerinti eltérések I éves 0- éves 5-59 éves 60 éves vagy idõsebb 8,1 8,1 8 7,9 8 8,1 8,1 7,9 7,5 7, 7, 7,7 7, 8,1 7, 6,7 7 7, 7, 6,6 7,1 7,2 7 7, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma 22

23 Problémák Budapesttel kapcsolatban rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés nem megfelelõ egészségügyi ellátás nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet Életkor szerinti eltérések II éves 0- éves 5-59 éves 60 éves vagy idõsebb,7 6,6 6,8 7,2 7,1 6,6 6, 6,9 7 6,7 7 6,5 5,9 6, 6, 6 6, 5, 5,,9 5,,9,6, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma Iskolai végzettség szerinti eltérések I. szennyezett a levegõ piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú Problémák Budapesttel kapcsolatban rossz parkolási helyzet magas zajszint kevés a zöldterület 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 7,6 8 8,1 8, 7,9 8 8,1 7,2 7,5 7,5 7,5 6,7 7,9 7, 7,7 6,7 6,9 7, 7, 7,1 7,2 7, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma 2

24 Iskolai végzettség szerinti eltérések II. rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés nem megfelelõ egészségügyi ellátás nem megfelelõ építészeti arculat Problémák Budapesttel kapcsolatban nem megfelelõ színvonalú kulturális élet 6,9 8 általános 7 vagy kevesebb 6,9 6,8 szakmunkásképzõ 6,8 középiskola érettségivel 7,5 6,7 fõiskola, egyetem 6,2 6,2 7,1 6,5 6,6 6, 5,9 6,5 5,9,9 5,1 5, 5,,,8,6, átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma 2