/1 fold gombalaku es nem all egy helyben, hanem forog, meg pedig l<etfele iranyba. ivlegfordul "'inden 24 6rllban sajat tengelye koriil es 365 nap

Átírás

1

2

3 I. Altalimos ismeretek. /1 fold gombalaku es nem all egy helyben, hanem forog, meg pedig l<etfele iranyba. ivlegfordul "'inden 24 6rllban sajat tengelye koriil es 365 nap ajatt egyszer a nap koriil. Az el6bbi a napot, az ut6bbi pedig az evet kepezi. FoldtengeJy az az egycnes vonal, melyet a fold k6zeppontjan keresztiil kepzellink es a mely koriil a nap forog. J<;nnek a vonalnak' a ket veget sa1' kolmak nevezziik. T gyik az eszaki, masik a deli sark. A vilagternek azon resze, mel yet szemlinkkel' eg'yszerre attekinthetlink: sze",hatd,. (horizont). A szemhataron negy f6i1'anyt kiiliinbiiztetiink meg. Ha arczunkkal azon irany fele fordulunk, a a napot felkelni latjuk, akkor e16ttiink van J,e/et, t6lunk jobbra: del, m6g6ttiink ny"gat es 'llalra eszale. E negy jj'any kepezi a fi!vildgtdjalcat. K6nnyebh tajekozas vege!t meg mellektajakat is kiil6nhiiztetnek meg. Igy eszak es kelet koz6tt van' eszakkelet, kelet es del koz6tt ctelkelet, del es nyuga! kiizott delny"pat, nyugat es eszak koz6tt eszak- 1ty",qat. p

4 -.; A fold feliiletim tobb yonalat kepzoltinlt. Azl a vonalat, mely a folde! kozepen, egyen16 tavolsagra a sarkokt61 kiirti1veszi, epyenlit6nelc (aoquator), mig azokat a vonalakat, melyek a foldet a sarkokon keresztiil veszik koriii: delkii,. iknek (meridian) n8- vezziik. Az elahbi, ilietve az egyenlitavel parhuzamos. vonalakat meg szelessegi, az ut6bbiakat hosszusagi k6roknek is nevgzik. Ezek a vanalak 360 egyenla reszre lesznek felosztva es minden ilyen resz egy fokot kepez. A fold feliiletenek baromnegyod resze viz 6s csak egynegyed resze szarazfold. A szarazfold tobh fareszre oszlik, melyeket nagyobb vizek (tengerok, oezecin) valasztanak el egymast6l: Ezek a foldreszek: Etw0l'n, A zsia, Afrika, Anszh'dlia es A mcrika. A foldrciszelmek azon resze, mely a tengerbe nyulik: felszipet, azon kisebb foldteriilet pedig, mely vizzel van koroskoriil veve: szipct. A tenger-. nek az a resze, mely benynlik a szarazfoldbe: iib il. A tengertai elzart es szarazfolddel l<6riuvett all6viz: to. Keskeny szarazfold, moly ket oldalon van viz :iltal osszeszoritva: fiilclszoros. Az a keskeny tengerresz, mely Mt szomszedos szarazf6ld' koze van fogva: tengarszoros. Azt a belyet, a hoi a szarazf61d es a tenger. szelei tai,i.lkoznak, part-nak nevezik. A tenger feiszinet 0 m. magassaggal je161jiik. Az a f6idresz, mely onnei is alaesonyabban fekszik: ho']j(,dds. Az a, foldteriilet, mely nem magasabb, raint 300 m. "lfiilcl, ha ennei magasabb: felfsld. A nagyobb emelkedesek: hegyek. A hegy azon resze, a hoi I,iemelkedik a sikteriiletb6i: a hepy ldba, a hegy aldala: lejtg, felso vege pedig: csues, i[[et61eg kii IOmbozQ alakuhisa szerint: teto, O1"OJn, vagy szcwv. A szarazfoldon tahuhat6 foly6vizek forrasokb61 erednek. Tobb forras egyesiueseh6l lesz a cse,. mely, tob]) csermelyh61: jjcdak, tobb patakh6l: folyo es tobh foly6b61: folyam. A foly6v;z azon reszet, a boi mas fol1'6ba, t6ba, vagy a tengerbe omlik: IOTlcolal-nalt hivjilk. Az a melyedes, melyet a foly6 dfoglal: meclet. II. M agyaro rszag. Magyarorszag Kozepeur6pa delkeleti reszen fckszik es terulete i5854 O-mertf6ld vagyis B km2 Lakosainak szama: 19 muli6. Az orszagnak majdnem mindeniitt termeszeti (hegy es foly6) hatara van. Ezekct a hatarokat a Morva, Lajta, Szilva es Duna foly6k, az Adriaitenger ris a Karpathegyseg kepezik. Hegys6gei a Kd,. pdtok es az Alpole agai. A Karpatok felhold alakban veszik koriil az orszagot es feloszlanak: 1. eszalmyugati, 2. eszakkemi es 3. delkeleti Karpatokra. Az eszalcnyt,gati Kdrpdlok Pozsonyt61 a Hernad Tareza v61gyeig terjednek. Ide tartoznak: az eszaknyugati hatarhegylancz, a Feherhegyseg, a magyarmorva hatarhegyseg, a Beszkidek, a kis- es nagy Tatra, az Osztroszki-Vepor hegycsoport. (ennek egyik agat Magyar-erczhegysegnek nevezik), az alacsony es magas Tatra (ez ut6bbin van a I<'erimcz Jilzsof es a Lomniczi-csucs), a 15ese-lubI6i es bra-

5 - -f-i - nyiszk6i hegycsopol;t, a Szepes-gomori erczhegyseg, a tornai meszkohegyek, a Matra, mely utobbinak reszei! a BlHdrhegyseg es a Cserhat kepezik. Az &sze<lckeleti Kat'JJlito7ca Tarcza s a. Hernite! VGIgyelOl a Tisza forras vie!ekeig vonulnak. Ide tartoznak: az Erdos-Karpatok, az Eperjes-tokaji hegylancz, a hires Hegyalja-val es a Vihorl"tgutini hegylancz. A delkeleli Karpatok majdnem negyszog alaicban veszik koriil Magyarorsztig Kinilyhag6n tuli reszet. Ide tartoznak: az eszaki hatirlanczolat (Unaka, Pietrosz, CZiblesz), a keleti hatarl<inczolat (gyergy6i, csiki, htiromszeld. hegyek), az erdelyi havasok, a bansagi hegyseg, az erdelyi Erczhegyseg, a Biharhegyseg es a Meszeshegyseg.. Az Alpok az orszag delnyugati videkein terillnek e1. Ide tartoznak: a Lajta-,Rozitlia- s BorostyankO-hegyek, a Bakony, a Vertesnek legkeletibb {tgai: a Pilisi-hegyek (ezekhez tartoznak a budai hegyek is), a somogy-baran),ai hegyseg es a horvat-szlavon hegyseg. Folyok. Az orszag leg-nagyohh foly6ja a D",w, moly Pozsonyon fewl, ])ev8nynel lep az orszagha s Orsovan(tl hagyja el az orszag hatarat. A ])ulltlnak loghatalmasahb melleltfoly6ja: a 1'isza, moly illaramarosmegyeben ered. Nevezetesebb foly6kmeg: a Drava, SZ{Lva, Szamos, Zagl'va, Vag, Feher-, Fekete S. Sebes-Koros, luba, Mura, HerMtd, Saj6, Maros. Tc,vak. A Balaton, Zala-, Somogy-' es Veszpremmegyek kozott, a FertJ, Sopron- es lvlosonmegyekben;a Palesi-to Szahadka mellett, a Velenczei-t6, Fehermegyeben es a Szb'lcnna megyeben. '1 t i 'J;" 1 J i i i, W l' 7 Csatorncik. A Fe1-'encz-csutMTla, mely a Tiszat koti ossze a Dunaval, a _Ferencz J 6zsef-csatorna mely a Verenoz-osatorn(Lt kapcsolja iissze a DunttvalJ tovabjnl a B6ga-, Si'o- 68 Sarviz-csatorna. Magyarorszag kiizigazgatasi beosztasa. Magyarorszag kozigazgatasi tckintetben 63 vtirmegyere van felosztva. A magyar allam teriiletehez tartozik meg Horvat- es Szlavon01'szag, moly Ii megyeb61 tm os Ji'iulJ1w, mely szin!en kiilon kerluetet kepez. A magyarorszagi varmogyek es ezeir 8z61<helyei a kovetkeziik: A) A Duna balpar1jj,1n. 1. A",'a va,-,nc.qye. SzeIrhelye: Alsolc%bin (1674 laltg ) ; 2. Bm's va,.,negye. Szekhelye: Amnyos-ll1a"ot (2786 lalms); 3. Esztergom vcirnwgye. Szekhelye: Esztergom (17,909 lakos); 4. Hont 1.'arm qye. Szekhelye: Il'olysag (3720 lalws) ; 5. Lipt6 varinegye. Szekhelyo: Lipt6-Szt-l11iklos (2993 lakos); 6. N q1'ad varnwgye. Szekhelyo: Be<lassa.qyarmut (8580 lakos);, 7. Nyitm rmme[!ye. Szekhelye :Xyitm (15,169' lakos) ;. 8. Pozsony vdnnc.r;ye. Szekhelye: Pozsony (65,867 lakos); 9. Trenesen va1'lneqye. Szekholye.: Trenesen (7011 Jakos);

6 - B TUI'6cz vannegye. Szekhelye: T1.wocz-SztffIat ton (3357 lakos) ; 11. Z6lyom vc', megye. SzekheJye: Beszterczebanya (9264 la)ms). B) A Duna jobb par jan. 12. Ba,'anya varmegye. Szekhelye : Pees (413,982 lakos) ; 13. Fojervc'rmegye. Szekhelye: Szekesfejervdr - (32,167 lakos) ; 14. Gyo1' vdrmegye. SzekheJye: Gyor (28,989 Jakos) ;. 15. Komaron,. vat megye. Szekhelye: KomMo", (19,996 lakos) ;. 16. Moson va, megye. SzekheJye: 1.Iagyar6vd>' (3669 Iakos) ; 17. Somogy va, megye. SzekheJye: Kaposva,' (18,218 Jakos) ;. 18. Sop"on varmegye. SzekheJye: Sopron (33,478 Jakos) ; 19. Tolna va,.megye. SzekheJye : Szegzlird (13,895 lakos) ; 20. Vas varmegye. Szekhelye: Szombathely (24,751 lakos) ; 21. Veszpn,m varmegye. SzekheJye: Veszp"em (14114 lakos) ; 22. Zala varme.gye. SzekheJye: Zalaegerszeg (9782 Jakos). C) Duna-'l'isza kiize. 23. Baes-Bodrog va,.,negye. SzekheJye: Zombm' (29,609 Jakos); 24. CS01 grad vlit megye. SzekheJye: Szentes (31,308 Jakos) ; } } "'" 25. Heves vritmegye. Szekhelye: E.ge,. (25,8911 Jakos) ; 26. Jasz-Nagykun-Szolnok vannegye. SzekheJye: Szolno7c (25,379 Jalms) ; 27. Pest-Pilis-Solt-Kislcun varrnegye. Szekhelye: Budapest (732,322 Jakos). D) A 1'isza,jobb part jan. 28. Abauj-Torna va1'11wgye. Szekhelye: Kassa (40,102 Jakos) ; 29. Bereg varmegye. SzekheJye: BeregszaJ3z (9627 Jakos) ; 30. Borsod uarrnepye. Szekhelye: lviiskolcz ( lakos) ; 31. Glima,- cis Kis-Hont vdrmepye. Szekhelye: Rimaszombat (5849 Jakos) ;. 32. Sa,'os varmegye. Szekhelye: El'erjes (14,447 Jakos) ; 33. Szepes vlirmegye. SzekheJye: Loese (7866 lakos) ; 34. Ung vli1'1negye. SzekheJye: Ungvar (14,723 Jakos) ; 35. Zeml'len varrnegye. SzekheJye: Sdtom(jaujhely (16,886 lalms). E) A 'l'isza baipal'tjan Be7ces 'ra, megye. SzekheJye: Gyula (22,445 Jakos) ; 37. Biha,' varmegye. Szekhelye: l'{aqyvmad (50,177 lakos); 38. Hajdu "Mmegye. SzekheJye: Dob"eczen (7D,OOG Jakos):

7 - 10-3U. IVIam1nMOS vlirmeqye. Szekhelye : JIlin"na "os$ziqet (17,445 lakos); 40. S&abolcs vrirmeqye. Szekheiye : lvyiteqyhciza (33,088 lakos); 41. Szatmri, vomneqye. Szekhelye : Naqykrirollj (15,382 lakos); lakos) ; 42. Szildqy vdrmeqye. Szekhelye : Zilah ( Uqocsa vli1"lneqye. Szekhelye : Naqysz6llo$ (5750 lakos). Ie) 'L'isza-Dlaros szogen. 44. Amd vdrrneqye. Szekhelye : An(d (M5,2GO lakos) ; 45. Csanrid vdnneqye. Szekhelye : lvlak6 (38,722 lakos) ; 46. Krass6-8zo;'eny vdrmeqye. Szekhelye : Lnpos (Hi,126 1akos); 47. 1'ern8$,'drmeqye. Szekhelyc : Temesuir (53,033 lakos);. 48. Torontdl vdtmegye. Szekhelyc : Na,qybecskere7c (26,407 lakos), G) IUralyJu1gon tul. 4U, Als6 Feher' vrirmeqqe, Szekhelye : Naqyenyed (7494 lakos); 50. Besztercze,Nc,sz6cL vrirmeqye, Szej(helye: Besztercze (12,081 lakos); lakos) ; lakos) ; 51. Brasso vd1"lnepyc. Szekhelye : Brass6 (36,f54f5 52. Csilc vrirmeqye. Szekhelye : Csiksze''BCla ( J;'oqaras vr.ijnn gye. Szekhelye : Foga""s (6407 lakos); Hdromszek rcit'megye, Szekhelye : Bepsiszentpyorgy (7131 lakos); 55. Hunyael veirmeyye. Szekhelye : Deve, (70S9 lakos) ; 56. Kis-Kiikiill6 varmeqye. Szekhelye : Dicsoszentma,'ton (3360 lajws); G 7. Kolozs vrinneqye, Szekhelye: Kolozs,xir (49,295 lalms); 58. l,icwos-torcla vd, megye. Szekhelye : :J1MOS Vliseirhel!! (19,522 lakos); 59. Naqy-Kiikiillo vcit'meqye, Szekhelye : 8eqeSt,d1' (10,86S lakos); 60, Szeben vrirmeqye. Szekhelye : Napyszeben (2D,577 lakos); 61. Szolnok-Dobolca vcinnepye. Szekhelye Des (9888 lakos); 62. Torda-Aranyos vdnnepye, Szekhelye : Torila (12,1l7 lakos); 63. Uclvlwhely Va1'1neqye, Szekhelye : Szekelyndvarhely (8045 lakos). Ill. Leirasok. A haza. Tudjatok'e, mi a haza, a hon? Hogyne tnetm'ttok, ugy-e? Mikol' esendes tlizhelyetek fele inetnltok, azt mondjatok : haza megyiink es mikor odaertek, azt mondj,uok : 11ala Istennek, itthon vagyunk. Tehitt ti ngy ertitek, hogy a haza, a hon nem egyeh, mint az a lak6hely, a mely titeket az id6 viszon-

8 tagsagai ellen vedelmez, vagy legfolehh az a falu, az a vfiros, melyben nevelkedtetek es 6ltek..Legyen ugy; a haza nem mas, mint az az egyszerii hajlek, melylyel az isteni gondviseies bennetcket megaldott; a haza nem mas, mint Ii magatok, rokonaitok. Szel'etitek-e hat a hazat '! Hogyne szeretnok hajlekunkat, taplalo faldeinket, hogyne szeretn6k mimagunkat s Mes mieinket! Hogyne szeretnilk a helyseget, melyhen sziilettiink, melyben meghalni ohajtunk, hogy csontjaink elhunyt apaink poraval egyesuljenek! Ezt feleii kerdesemre, kiben csak egy szikra erzes van is. N emcsak szova! feleii: tettel is megmutatja. Ha hajlekat, folde termeset vagy esaladjat veszedelem fenyegeti: kesz azokat.elete kooz IGiztatasilval is oltalmazni. Mit is mondananak az olyan emherrol, a ki mid6n hl:tza eg, elszaladna es veszni hagymi a,rtat: Ian Jdsdedeit, noha meg volna mod mindazokat megszabaditani? Azt mondal11ik, hogy alabbvalo a7 o],talan allatmil A farkas es medve utols6 esepp vel'ig oltalmazza feszmt, barlangj{lt, a hoi nostenye eskblykei tartozkodnak. Probltlja csak valaki a sas feszket haborgatni, midon az anya-sas jelon van! Egy haszontalan kotlos tyuk ragadoz6 madal'aj,kal szitll szembe esil'keiiel't! Az ember tobb a haromnal, az.ember Isten kepere van teremtve, okos lelekkel van felrllhazva. A vad:matball csak az erzes dolgozik, az emberhen erzesen kiviil ertelem is lakik. Hozzad sz6lok, Isten kepere alkotott ertelrnes ember! Ha folded termeset "a1aki eroszakosan elrabolna, mit esimumu? - 1:l - En felelek helyetted. Szembeszallnek a rabloval eletre-halajra es vcrem hullasaval vedelmeznem h:izamat, kedvesoimet, a ftildet, mely ezelmek taphilekol nyujt. Eddig renden van. De hatha a szomszed haza egne, hatha tavolabb a helysegben tiiz iitne ki; oltanad-e azt es mieri? OItanam, eloszar felebarati katelessegbol;' masodszor azert, hogy a tiiz tovabb ne terjedjen s valahogy az en hazam is meg ne gyuljon. Es igy, ha a magad hilzat meg akarod menteni, a mas hazat is oltalmaznod kell a faluban. Hazad nemcsak a magad kis I\izhelye, hazad az egesz falu; a mit annak jobb volutert eselekszel, azt magad Ott teszed; midon azt vmed, magadat, keclveseidet 01talmazod. Tovahb menjiink. Valahol a Karas menten tortent. A Karas foly6 partja egy helyen alaesonyabb volt, mint egyebiitt, s ha a viz :lradt, mindjart kicsapott rajta s elontotte vagy tiz falu hatarlit. A falukhan becsiiletes, j6 emberek laktak, szorgalmatos nep, a ki nem restelte megfogni a kaszakapa nyelel. De sokszor dugaba dolt minden faradsliga :.neki jott az arviz s elvitte bllzakorosztjeit vagy tomi kimosta zald veteset. Iparkodott ugyan min denik szabaditani, a mit lehetett; minden gazda csonakot tartott os ha jott a viz, dete veszelyeztetesevel sietett osszehordani gabomijat; vagy ha a viz oil' nagy volt, hogy lakohazaba is berontott, haj6ba ra!rla <ides aveit, hogy ezeket legalabb szamz helyre vihesse. Ez, mondom, a Koras menten torlent, de megtortenhetett volna szax helyen is', mert Magyarorszagon minden folyoviz arra megy,

9 " - H a merre 6 akarja. A tiz falu nepe koldusbotra,illtott, hiaba volt mind szorgalmas, beesliletes embel'; hiaba szanta el eietet mindenik vagyominak oltalmazasara. gyszer egynek eszebe etiott, hogy jo volna az alaesony partot gattal felt6lteni. l'\[egmondta szomszedjimak, de ez azt felelte, neki nines ra sziiksege, ma,id biz 6 Wltest csinal masmill Megmondta a helyseg el6ljaroinak, de ezek azt feleltek : majd bizony egy helyseg dolgozik IlileneznelL Vegre bejarta mind a tiz helyseget, de czek egy darabig egymasra ntaltak; de ez az egy okos ember addig sarkalta oket, mig megfogadtak lanaesat. A gat kozer6b61 elkesziilt, t6bbe az arviz' hataraikat el nem boritotta. No lam!.tiz falut kellett az arvizt61 megmenteni, hogy egy-egy hajlek, egy-egy buzakereszt meg legyen mentv8. Addig, mig kiki csak magar61 gondoskodott, semmire scm. mehettek; tiz falunak kellett osszefogni, hogy 1>01- doguljanak. Tiz falu volt egy haza, melyet kozel'ovel, eletiik elszanasaval oltalmazniok kellett. Menjiink tovahb. Tiz fain helyett kepzeljiink egy orszagot; ltrviz helyott kepzeljiink valamely pusztito veszedelmet, pelda111 ellenseget. Peter gazda, a, ki egyebirant 'hecsuletes ember, igy gondolkozik: En nagyon szeretem felosegemet es gyermekeimet. Kesz vagl'ok eket utolso esepi' veremig oltalmazni. Van hazam, foldem, van okrom, juhom, ezek az en- hazam : ezeket, akarom en vedelmezni. Minden ember tegyen igy, mentse meg a magaet,.a hogy, tndja, en masert egy ta-: podlat sem lepek, egy garast. sem fizetek. Ez a Peter gazda nagyon okos embornek ItHe szik! De (;sak. latszik. Ugy tesz, mint a czigillly katona, ki midon haboruba vittek : monnyl'e-feldre.kbl'te a I{(iplart, mutassa meg, molyik torok az 6 ellensege, mert neki szornyu kedve volmi avval kibekiilni. Pet r gazda olyan okos ember, mint a korosmentiek. A gat el tawl szakadni, az arviz kitor, aztan 3.llhat kend elebe, Peter gazda, akar vasvilliival, al«;r ovez61apattal. Jobb lett vain a il1k(tbh a ko (js gcitat tartani.16 cthapothan. A k6zqs g{lt a haza; ezt kel1 yedelm8zni. A haza nomesak az en hazam, foldem es hlizi cseledem; hanem- a szomszedome is, a falume is,. a videkeme is, a megyeme is; egyszoval az orszttgomhan leva minden hajlek 6s tlizhely, minden fold es barom, minden gyenge femr csel8d es ne-. velctlen gyermek. Ezek a haza, mit 1<iizel'iivel' veclelmczni kell. Mert csak egyesl,lt erii nz, mit megtiirni nem Jehel. Egy szit! vekony vessziit a gyermek is el hir torni, de k6ssiink ossze egy l{( ve vesszot s az apja sem tori el. Ezert kozos Brovel kell vedcniink.a hazlit. E:gycsitsiik oronket a szel'etett haza boldogitasara.,kit boldogitunk1 ha a haza jav11.ra mun InUkodunk? Magunkat, Mes minclnyajunkat, Hac zat epitlink, melyben mindnyajan enyhitest talalunk, mely minclny,\junkat meg6v a kiilsii viszontagsagok ellen, melyet orokiil hagyhatunk fiainkra,. hogy,ildjak erette emlekezetiinket. Szeressiik a. hazat.. Aldozzunk erette vagyonunklml, Jiainkkal, vel'unkkej, eletiinkkel. A ki. azt mondja :. "En a hazat-,nem szeretem,- vele nom gondolok('_l az 1\aromhist szol Isten es ember ellen, mintha azt mondana: En nem szeretem a falut, a h,izat, a mely-

10 ben lakom, a [aldet, a marhat, mely ulan olek; el hagyom veszni olell1edett apamat, apr6 gyermekeimet, felosegemet, kilmek Islon gy'lmol6ul rendelt. Kesz vagyok gyalazatosan elfutni inmbb, mintsem a kazas haza vedelmere felmljak. Kesz vagyok inlnwh minden vagyonom nelktil o11onni, mintsem abba I valamicsl"it a haza javclra fordilsak. " Ket hajll uszott a nagy lengeren, mindenik terhelve aranynyal, eziisttel. Csunya ido tamadt rajok. A szelvesz oly nagy hullamokat hajtott, mint a Matra hegye s egyik pillanatban a fellegekig emelte a haj6t, masiic perczben lesiilyesztette. A haj6kban 'lev6 nep ketsegbe esve jajgatott, soh'se hittek, hogy megszabaduljanak. A haj6k kezdtek sfllyedni. Ekkor kapja magat az egyik haj6 kapillmya, parancsolja, hogy minden portekat, aranya!, eziista!, a mi nehez volt a haj6n, a tengerbe kell hanyni. Sokan sajnmtak dniga kincsaket, de megis sz6t fogadtak. Mi lett belole? Az egyik haj6 megszabadult, a nep 61etben maradt, elveszett kincso helyett mast kereshote; a masik haj6 aranyostul, nepesliil elmerult. Melyik jart jobban? ivielyik tett okosabban? Haj6 a haza; tenger a veszely, mely a hazlit sokszor karnyekozni szokta; a kapititny az orszagbeli fohatalom, a kiraly es korm{myzo tanacsosok, kiket miniszterelmek hivnak: vegre a haj6- beli utaz6 a nep. Az arany es eziist jelenti a vagyont, melylyel az orszag nepe bir. Szent az aldozat, molyet a haza oltarara teszilnk, diososeges a halal, midon a haza oltalma-' z{lsaban eslink 01. A""'V!J,J linos. I! I A puszta, tejen. Hejh, JllOstan puszta am igadlll a puszta! Mert ax. az 5s:!. olyan gondatlan rossz gazda, A mit a. kikelet Es a n1'a1' gyiijwgct, 1 z nagy konnyelmuen mind elfecsereli, A sok ki;ncsnek a tel csak hiilt helyet leli. Nines ott kinn a juhnyij,me1a kolompjaval, Scm a p{tsztorlegeny kescl'go sipjayul, S a dalos' madal'ak. 1hnd elnemultanaj" Nem 5z61 a harsog6 haris' a fii k6ztil, j\-ieg esak egy kicsiny kis priicsok scm hegedtil. A haza. Tuclj<Uok-c, :ini a haza? Az a hajl6k, hoi szulettlink, HoI a dajka altatoan Dndolgatott dalt felelwnk ; HoI az akacz lombja horul Ablak alatt az el'eszre, S cresz aljim csicscl'eg a VilIasfarkn vidor feeske. ' - Bcirhovu. visz - szerencs6tek Ezt a haz,u szeressetck! Tltdj{ttok-e, mi,1., haza? Az az udvar, hoi tipegttink, S gyange - kezzel a h0111okh61 Aranyvarat epitettunk; Az a kis kert, hoi viragot K6tozgettunk hokretaba, S bokretasan szenderegtilnk Hozsabokor a,rnyekaba. - Barhova visz szerencs6tek, EzL a haz{tt szcressetek I 2

11 D TildjaJok-e, mi a huza? Az,a. templom, lsten haza, Hal az cnek szal'llyain szalit Lelktink fel a mennyorszagba, A hoi egytitt imadkoztunk) Szul6, gyel'mek, testver, rokod, Hallgattuk a pap hesz6d6t,,..., S hit ragyogott az arczokon. - Barhova visz szcl'encsetek, Ezt a hrzat szcrcssetek! Tudjatok-e, mi a haza? Az a jitszohely a domhon, HoI labdaztunk:, kergewztilnk. A haza az odes otthon, Az a fain, az a v"aros, A hal vessz6n lovagoltunk; 1\z a. habir, hal kala.ppa.l Tarka szarnyu " lepket fogtunk. Barhova visz szerencs6tel, Ezt a hazitt sze1'0ssetek [ TudjiLtok-e, mi a haza? K6kl6 hegyek koszoruja, Ifol a pasztor ful'ulyajat Edesbusan fujja, fujja; HoI a t61gyek 111ohos aijiul Kek iboly<ik illatoznak, GyOngyoket sz6r li:ristaiy\'ize A zuhog6 patakoknak. - Barhova visz szerencsetek, Ezt a hazat szeressetek 'l'udjittok e, mi a haza? Delibcl.bos arany rona, HoI a sze1l6 messze sikon Sarga kalasz l'ingat6ja ;,Hal a nepnek veritek6t lszsza be a mid gor(jngye, S kenvel'et ad, itld{tst terem M1.lnkijimak hun6 gyongye. I I B[u'ho-ra vlsz szel'cncsetrk, Ezt a haz{tt szeressetek! Tudjatok-e, mi a haza? Erda, mezo, berek, liget, A mormo16 habok kc'iziil Hank mosolygo tundersziget; KUl'pitoknak buszke bel'c2c, A Tisza es Duna i<lja, nnden kicsi Ids l'6g()cske: Arp.ad Yere hullott raja.,,- Bal'ho\"a 'Yisz szerencsolek, Ezt a hazat szcl'essetek. Tudjatok 'e, mi a haza? it1indnyajunimak szent hiilcs6je, Oseinknck pihentew Szep viragos temetoje; Alindnyajunlmak odes anyja, Hi-vcn 01e1 kebelcre. J1:rte eljhnk, ba kell, haljunk! Ald<is minden porszemere! - J3itrhova yisz szerencsetek, A hazilt hi-in szeressetek 1 P6.sa. L( jo.<;. A magyar Alfold. A nagy magyar Alfiild az orsz;'g l<ozepen tertii el, a Karpatok eszaki hegykoszorujat61 delre a Dunaig. Alakja hosszul!l\s negysz6g, mely eszakon l,isse keletnek csucsosodik ki. A Tisza e negyszoget majdnem a k6zepen szeli at. Az Alf6ld egeszben veve eszakrol delnek lejtosmik, de keleti es nyugati szmei fel6l is loillen a J!ozepe fele. Legmelyelolo vonahit epen f6foly6j,\. nak, a Tiszanak, a medre je16li meg. Ugyanazon szelesseg alatt a Duna medre joval magasahb, 2'

12 mint a Tiszae ;') kj tese is nagyobb, azert a Duna j(ival. sebesebben f01yik, mint a 10mMn ide-oda csavargo Tisza. Nagyjab61 tekintve ugy hitszik, n:iintha az Alf01d sima, egyhangu sii{sag valna. De vai6jaban nines ugy. Legmelyebben az a sik. fekszik, melyen a Tisza, BereUy6, Harmas, K6ros es az also Temes oly feltiino lassusaggal kigy6znak v gig. Ezt a legalacsonyabb sikot magasabb, ezt ismet magasabb sill: veszi k6rlil, mig vegre C az Alf01d szelein a legmagasabb 5ikok kovetkeznek. Az egyes sikok kozt azonban az. atmene!. oly szelid, hogy alig lehet eszrevenni. AUag veve az. Alfold eszaki videkeinek kozepes magassaga a tenger szing folott 120 meter, a deli videkeie. pedig 80 l,l1eter. De vannak olyan videkei is, amelyelmek magass{tga70 meter sines, egyes magasabb reszei pedig a 200 metert is meghaladjak. Ha a hegyes videkek felol a TiS:\ja volgye fete mcgyiink, akkor elsoben alacsony, tobbnyire hoszszan elnyulo, torlaszforma f6ldhatakra akadunk, melyek az AlfOld szeleit hullamzatossa, valtozatossa teszik. Fuzes pusztak; zoldel6 retck, kop{lr homokbuczkak, teknoalaku meiyedesek, midasok es fel-felcsillano toesal" hu1lamzo gabonafiildek, 8z6110k,. gyiimiilcs6sok, helylyel kozzel kisebb na gyobb erdok valtogatjak egl'mast. az Alf61dneke hahirszeli videkein. Es e tajak sz6pseget meg a latohat'tron keltlo. hegysorok korrajzai is nov6lik. Minel jobban kozelediink. a Tisz,ihoz, anmtl la, *) A magassagot rendszcl'inl a tenger - felszinetgl szumit-" j'-lk os mcrn6k6k Mlapilj{Lk meg honyodalmas lejt6mcre-... sekkcl. I I posabbak a dombhulhill10k, annal egyhanguhb a t,ijek. A tavoli lathataron a hegyek inar csak mint fclh6k kodlenek, vegre egeszen alameriilnek' a huhatar ala. Kor6ski:iriil a veglelen, sima, erdotlen siksag teriil el, melynek szeleire az eg roppant mennyezete holm1. Ez mar aztan a va16di puszta, a tavoli' oczeanr61,i1modoz6 puszla:) melyet Petofi legszebb koltemenyeiben dicsoitett. Az alfi:ildi nagy ronas{tg kepe csak az utols6. negy'6t evtized ota is nagyot valtozotl. A hajdan nagy -ldterjedesii mocsarak ugyan meg nem tuntck el egeszen, a belvizeket meg nem sikeriil! mind levezetni, sot nedves esztcndoben a f6ld,irja most 'olyan helyeken is folfalmd, a hoi azelott. alloviznek hire sem volt. De a roppant. kiterjedesulegel6ket legnagyobb reszt f6lszantouak, k6ruhirlwltak es el6fakkal szegelyeztek. MegnepcsiHtek a pusztak, uj meg uj tanyak es szallasok keletkeztek rajta. A tanyakon gazdasagi epiiletek es esinos lakohazak epiiltck. A szeriiskerten kiviii, hoi az asztagok, kazalok es boglyak allanak, vetemenyes, vir,igos 68 gyum61csos kertek is gyonyorkodtetik a szemel. A fol)'ok partjait magas Wltesek szegelyezik. Az utak - nagyreszt ugyan meg ma is olyanok, mint azelott : nedves idoben jctrhatatlanok. Mert ko az Alf61don niocsen, a messzefcldrol hordott ko es kavies pedig a f6lazott, laza foldben nyom nelkiil elmeriil. De ma mar a vas- ") A puszta az oczeanr61 almodozik: olyan vegtclen nagy siksitg szel'elne lenni. Pusztfmak tnlajdonkep cgy egy Osszetartozo. {jhallo f6ldtcl'iiletet neveznek az Alf6ld6n, mehr yalaha. kihon kiszseg tcl'iilete volt. Nelia gazdas;:\g, SZttll{lS, tanya 6rtdmcn'l hir.

13 - ; a - utak potoljt'tk a k6z6nseges utakat: azok {tt- meg atszelik az Alfoldet minden iranyban. Tiiniifelben van a futohomok *) is. A sivilr homokterlileteket, melyeken azelott a sze! kenye-kedve szerint nyargalazott vegig es hordta egyik helyral a masikl'a a homokot, most mill' miiveles ala fogjuk, foldal'aboljak, fiilsz<lntjilk, erd6kkel <is. szollokkel iiltetik hel es a lwpal\ termeketlen sivatagot viragz6 gazdas{tgokkii alakitjttk at. Helys<ig aranylag keyes van az A!fo!don. Gyakran tobb mertfoldnyire sem tal,unnk v,"rost vag)' falut. Regen tobb lehetett a helysegek szama, de a tati"trja.rtls meg a torok Ul'alom idejen sorhan pusztultak e! a kozsegejr, foleg a kisebbek. Lakosaikat rabszijra fiizte va,;y legyilkolta a tatar, torok, esak a nagy b helyek tudtak magukat megvedelmezni vagy megvultani. Az elpusztult kozsegek helyen a (6rok kitakprodusa utan legfeljebb pusztilk keletkeztek gazdasagi epiiletekkel es baromtenyeszto, fiildmivel6 cselectseggel. De ma mar a pusztai< mind jobban es jobban nepeslilnek, s lassanldnt omm6 kozsegekke lesznek. A hoi meg nem regen csak vegtelen legel6k teriiltek el, mo 'lyeken menesek, glllyak, juh- es sertesnyajak koboroltak es a melyeken csak imitt-amott lehetett l{ttni egy-egy rozzant kunyh6tl csardatj allast meg gemes kulat: ott most jol miivelt szant6foldek, dusan termo gyiimolcsosok, nyajas tanyak integetnek felenk. Sot talan mar. nagyon is megszori- tottalr a legel6ket, kevesebb marhat tartanak, mint kellene. Az cgykor oil' hires alfoldi pasztorok: a csikosok, j uhaszok, gulyasok es kondasok mindinkabb fogynak. A csardak torzsvendegei pedig, 8. betyarok es szegenylegenyek, mar csak a mesekben elnek. 11Z AlfOld mind gazdagabba, miiveltebm lesz, de ezzel egyuttal mind jobhan kivetkozik regenyes, kolt6i szepsegeimj is, bar maradt meg rajta eleg sok el'edeti, megragad6 szepseg igy is. Az Alfold. Mit neli:ein te, zol'don I(;irp aoknak Fcnyvesekkel vadrcg6nycs tbja! Tim csodiljiak, amde nem szereuek, S k6pzetem hegy-vihgyedct nem jitl'ja. Loun az Alfi>ld tengersik vid6k6n, Ott vagyok h011n, ott az en vilagom; BOl'toneh61 szabadult sas lclkcm, Ea a ronak vegtelenjet litom. F61rcplilok ekko1' gondolatban TnI H. Wldon, felhak kozelebe; 1fosolyogva llez ram a Dnnat61 A Tiszaig nyulo rona kepe. Delib,'tbos eg alatt kolompol Kis-Kunsagnak sziz k6ver gulyaja; Delelcskor hosszu gcmti kutnal Szeles v8,lyu kcttds aga vitrja. *) Futbhomok. Nemely h01yon egy sztil fh, cgy boko1' cscl'je nem terem 11 homokos fi}ldi)l1, a mi megkotne a homokot. Ilyen hclyeken a 5z61 {)ssze-yissza hordja a homoli::ot, cgyik helyr{:il i\icneseknek nyargalb futasa Zug a szelben, lu>1'meik dobognak, S a esikbsok kurjantitsa hallik, S pauogasa hangos ostoroknak. a masikra fut a hornok

14 ill> A tanyikn,u szelwk -higy 616hen Ringatozik a kalitszos buza, S -a sinaragdnak cleven sziney 1 A kiirny6ket 'vigan k08zo1'1.1z2a.. Ide Jarnak szomsz6a nadasokb()l A vadludak esb szurkuletben, Es ijedve kelnek legi utra, Hogyha - a mid a szc!wi meglolben. 1}- tanyitkon tul, a puszta m61ycn, All maganyos, dolt kemenyu csal'da; Latogatjak a szomjas betyarok, Kecskemetre me:q.vcjl a vas,i.rra. A csardamlj torpe nyal'facl'd6 S<il'gul a l{il'alyclinny6s _homokban: Oda f6szkel. a visit6 'lerese, Gyermekcktol nem haborgatottan. Ott tenyeszik a bus {tl'va.lanyhaj S b k viraga a szamarkenyernek; Hus tov6hez dedi nap hev6bclt Megpihenni tatka gyikok iambic lviessze, hal az 6g " a folde!: eri, A homaiyb61 kek gyumolcsf,ik Ol'lna Nez, s megett6k" mint halvimy kodoszlop, Egy egy varos templomimak tornya. Szep vagy, AlfOld,.legaUlhb. nekem sze l '! Itt ringattcik b01csom, itt szthettem; Itt bol'uljon ram a szemfod61,. itt Domborodj6k a sir is f<iliittem.!.l:',;'tlif - 8dnrlor. I t : A Vag volgye.. Yanna7c vid6leek, l1ielyeknek gezo hatasa az embe>'i keclely,'e el nem tagadhato es melyelmek muhja. belesugall a jelenbe. Pozsonyt61 fiilfele haladva elenk tarul az elrag'ad6 szep Vag-v6Igy. Minden fordulata egy-egy Hj, megkap6, festiii panoramat mutat elenk. Eqy szeszelyesen kanya"go folyoviz ii"iikke valtozrf mederrel, a mit hoi elhagy, hoi vissza{oglal; ket 01- elahin erdopalasttal fedett hegyhatak. Partjain az orsz{tg leg6donszeriibb v{trosai, egesz. k6zepkori jelleggel, nemelyik meg kiifallal keritve; a lombfeelte hegyoldalakban (tdakta osi varkastelyok, kiviil harc:zi v<idelemre szant sanczmiivek koze feszkelve s benn franczia izl6sli pomptival bercndezve. Kii- 1--iiliittiik csodaszep parleok; 1niniJket csa7c _na,c;y'ltri bokezii8eg alkothatott vazaha, hattyus ta vakkal, tuncieri barlangokkal, vizesesekkel, damvad-csordakka!. TaroZaM az '<1'anyJciklbe bur7cozt hegyelc o1'1na ;n emelked6,'oppant vci1'rom07c, mezye7cbijl csale nenn'ey halt lei az olet. Amott hajlik ki a folyam [Ole a maganyosan itilo bercz, mint egy 6riasi szilda, molynek tetejen Stibor vajda egy Beozk6 nevii "bolond" szavara emeltotett vtirat. (Boczk6 v'ira,) Ott littszik az orom, melyrol a ven vajda alt'tbukott, ott a kerti kopad, mel yen aludt, midon a vipera szemeit kimarta. Aztan It6zeledik felenk a negyedik rom; nem Val', egy egbsz varos az (Trencsen); itten uralkodott fer IHagyul'orszag fblatt a videk ura, Csitk, ki vit1:1ssa tetto R6bert Kal'olynak a koronat s ha.rczolt vele az nralomert, mint egyonlo rangll ellenfe!. my"n

15 - 26 /",talmce volt, hoyy. tndott l"ibo""et v'iselni egyszlyrre leet kiraly,. a magyar es c8eh cllen S ketten sem b'urtak vele. Ez a romokban gazdag videk -volt a magyar fuggetjcnscgi harez legzajosabb kiiid6 tere. Varait minden ida ben hatalmas dinaszt<ik lakt,ik, birt0kaikra nezve Idskiralyok a felfoldon. Itt vetettek meg labukat a nemzeti fejedelmek, ide vettek be magukat a tronkavetelak, itt gyiijtek assze hadaik t, ttt halmoztak fel hadszereiket, itt vivtak dant6 csat<likat. Agyuik dargese athangzott a hat,\ron. V,\raik ormairol szep deriilt idaben odamutogattak a varurak a lathat,\ron kimagas16 beesi Szent Istvan tornyara: "ada megyunk!" De nemcsak a nagyurak hagytak maguk utan siremleldhjelseges v;irromokat; a koldns remetemek is ott ltll a siremleke s romnak a koldlls h,\za is olyan szep, mint a herczege. Az clpusztult zarda kafalai ott tiikrozodnek vissza a zmonyos, sima viztiikorbol; csak a rem etc barlangja alattuk maradt meg epen. Olt van a pcneszes szobor is egy oduba lwporodva. A nel' azt hiszi, hogy 6 ",aya u,z, ({, 8f3ent, 7ciJV6 vdlv t u hossz'l& idotol. Olyan dn fa6riasolmt sehol az orszagban nem talitlni m{lsutt. - S azokhoz is mennyi emlek van Mlve. - Az c, t ilgyfa, ",ely a "Olm!!ei leis tcmplornot egesze-n betalca1-ja; Lorantffy Zsuzsdnna- 1'01 ") snsog; -- amottan RiikOczi M.rsfai hullajljiik a foldre hajdani gazdajllk izonetet s,\rgult falevelben. ") LorantlIy Zsuzstmna. ( ) I. Hc\,k6czi - GyOl'gy cl'd6lyi fejcdelcm nagy j6tokonysagarol 6s vallaso"ssagarbl ismcrctcs fclcs6gc, - 27 Csodillatos nepfaj lakik e vidcken! Szegenyehb <is szaporabb, mintsem hogy megelhesson az isten-. adta foldb61: kenytelen szetvandorolni a szdes vilagba. -- De nem koldulni jar, mint a dervis: *) nem swlgalatba allni, mint a svajczi, hanem dolgozni, kereskeclni., A vihg minden nagy v(lrosaban ave - az ulcza, kesz szallasa - a hazkiiszob.**) Ismeri e vandoralakokat Paris ugy, mint Sztambul;. az egyik ismeri az utat Londonig, a masik 1'ehoranig meg Asztrahanig. - A mi penzt iisszeszereznelc 'idegen orszdgokban, azt ham hozzdle az 5si. / zsuptetii ala es javitnak vele a SOl'S mostohastigan. A nagy vilagban szerteszet bolyongva megtanultak angolul, francziaul, nemetul, toriikiil, per-. zsau! annyit, a meill1yivel a bejiirt orszagban erthetiive tudjak magukat tenni. li:s' epen annyit tndnak a sajat orszitguk urnak va16 nyelvebiil is_ J genis, ez a t6tok nepe. Hanem azert al: 6 apflili: harczoltak Rak6czival vegsa esatai alkonyat,\ig s az 0 [jaik ostromoltak meg 1848-ban a legelso S'lIlczot Szent-1'am'ls ***) elsa megrohan{lsamu. - Beszelni nem igen tttdna7c -magyantl, hanem etezni " haza szerelmbt nagyon jol tndjdk s verzeni is tndnak ezert. Meg Wbbet is: tiimi es dolgozni is tudnak erle_. 'IYljekulmt krulllpli- es pohilllka-foideik, szilvasaik, ]niposztas-ker\jeik, kender- es lentablacskaik, pirosviritgu, paszulylyal igen siirtln befuttatott Dervis = mohamed{m szerzetcs. Ezek a vitndor dr6los-totok. Szent-Tamas nagykozseg a. Ferencz-csatorna. mellett, Dilcsmcgyeben; ncvezctcsse lett a.rr61 a hal'czr61, melyet elsa honvcddnk vlvtak a simczait vcd6 szerhek ellell.

16 28 - zsupfedelii bazikoik egeszitik ki. Tengeri es s2010 ott mal' nem terem. Ezen a f6ldon tiszta b1m\! nem aratnak mar. Azert megis vjg dal hangzik vegig a mez6:n. Most mar vasut kanyarog -at a volgyon. Mikol' a vagtat6 vonatroi az elragad6 panof(;lman vegig teldnwnk, a SZeH} csai6dilsa azt a kaprclzatot jlltszsza vehink, mintha a tavol hegybatak rengeteg erd6ikkel mind futminak egymas eliil tornyos epiileteikkel, varaikkal; a sik lapaiy pedig csendesen bontakoznek azalatt boglyarakta sik mezoiblji, zold vetes-szalagjaib61, a miken jokedvii nep hangya-munlnlja foly, - egy orokke ugyanazon k6ppe. J6kai 1116,. Az aggteleki barlangban. I. N6gyezer olnyi ulat lenni melyen a fold alatt, koszikllikkal borilolt hegyek gyomniban; jal'lli napfenyt soha nem latott barlangiiregekben, melyek iszonyuan kiszelosednek s boltozaluldont a magashan OS5zo-vissza ekelt, f6iolmes, ivezetet alkolo sziklakbol all; bamulni a termeszetnek egy e50- (blatos munkaja.t, a termeszet folytonos mtlkod6 erejet, a vil,igallrotonak egy megfoghatatlannl nagyszcrii alkotasat; - es imadkozni a fold alau az Istennek rcmektemplom'ihan, hoi minden pillanatban a legfobb Jora, e kifogyhatlan josagu TeremtO atyara gondolllnk: nemde valam! rendkiviili,valami kep7.,e.lhetlen vagyakozas '? Tekintsd meg az aggteleki barlangot s ezen v'lgyad sokszoros mertelrbon teljesli!. Es konnyen 2B - teheted ezt, merf a termeszet c nagy ritkasaga edes hazanirban van. Szep G6mormegyenek.ogyiIr batar,hegysegeben nyulik el az a remseges nagy barlang, melynel nagyobb sehol a vilagon nincsen, PeIs6cz nevii varostol, moly egyiror GomorneIr a f6vlirosa vala, par 6ranyira feirszik Aggtelok. KicsiIre Iris magyar falu ez, nepe f61dmive!esb61 s meszegetesb61 Cl szegenyesen ugyan, de megis elegedetten.. Pelso.czig >;yasutoll_ Iehet menni, Innen aztan vagy. gyalog. vagy lrocsin teheto meg a szep ligetek s hegyek'volgyek kozt vezetb kellemes ul. Az utas nem allhatja meg, hogy 1"8lsoezol meg ne nezze; olyan baratsagos, olyan vonzo tekintete van 0 varoslr(mak. Igen szep fekvesii s nagy epiiletei s diszes.. varmogyehaza hirdetiir, hogy hajdanta a megye szekhelye volt, iviost azonban iiresek az epiiletelr, esendes minden, a megye odahagyta az osi feszket s H.imaszombatban litott tanyal. glhagyva e csinos varoskitt, kedves!repel mutato hegy-volgyes lejt6kon visz utunk a.ezelpont fele, AggteleIrre, ZNd n6venyzet horitotta lrisehbszorii hegyek!rozt haladunk, s a volgyekben mindeniitt munkas kezek nyomai szemlelhet6k, aldas horitja a hegyet, a romit s. a kerteket. Mikol' 01- crjiilr azt a kjs falut; melynok kinesehez oly messze f61dr61 zarandokoltunk el: a hegyekr6l e1tiintek a. zold takaro/{, s. latni engedik.meztelen, kop;lr sziklaikal. Ezen kopar m6szhegyseghen agazik 01 az. aggteleki barlang, vagy mikent itt nev.ezik, a Baradla. Kozel a falucskaboz halra az uttol megszakad a hegy, s egyenesen lesieto sziklafalak

17 '11 tlllllogatj"k a k<itiimegeket. KocsiS-unk gepileg mutat e sziklafalra, figyelmeztetven, hogy ott van a barlang nyilasa. Vligyakozo tekintettel vizsgaljuk a jelzett pontot, azonban a bej(,ratot nom lathatjuk, mert a koosis uj abb felvilagositasa szerin! az lenyulik a szildafal toveben. A leis falucska egyszert., baratsagos }ulzik6ival vegre el6ttiink :ill, s mi dobogo kebellel kerestiik fel a vezet6t, kinel kilenez faklyara tettiink megrendeles!. A vezet6 elhozta a harlang konyvet is, melybe a latogat6k neveiket heszokta.l( irni. Nagy konyv ez, telve nevekkel. Orszagos emherek, nagy ferfiak nevei tiind5kolnek e konyv sargul6 lapjain ben kezdtek beirni a neveket s az6ta foil" tatjak. Miutlm a barlangi uthoz alkalmas oltozetet vettem fei, delutan harom 6rakor elindultunk. A vezet6vef egyiitt harom tagb61 allott kis ll'rsas[tgom. A falu alatti szant6foldek kozt haladva, csakhamal' ele1'tiik a sziklafalat, melynek aljaban van a barlang nyilasa. Csak most, hogy e16tte alltam, Il,thattam teljes pompajaban a felseges pontot, mely egymaga megerdemelne az idefaradast. Ketszaz labnyi magassagu e sziklafal, fiiggolegeseu mered fel, s. szelesen fut ala. Ezen szikiafallal egy m"sik, mely oldalvast j6 kifele, szegletet kepez. I bben, a 'Jnit sziklafal altai I"lpezett szegletben van a barlang nyilasa. Egy Ids lejt5n kell lemenni az egyszerii faajt6ig, mely elzarja. a barlangba valll bejaratot. Vegre feharul az ajto, s mi a barlangban vagyunk. J 15I, a bejaratnal, pinezeszerii a barlang. Nem igcn szeles es nom nagyon magus (ireghen haladtunk lerele. Semmi kiilonos, semmi figyelemremolt6 itt meg nincsen. A szemet csiklandoz%a a badangi sotetseg, a kiviileol behato vihlgossu.g s a fliklya fenye. Meg akkor sem- l;itunk tiszt6n, mikol' a barlang elsi) kiszelesedesebez jutunk, mely felet! egy magas tolcserformllju ireg alakjanal fogva kemenl'uek neveznek. Innen kezdve m(" folyv"st szelesedik a barlang s nem is megyiink tohbc eszrevehet6leg lefele, s mire a nagy pitvar nevezetii reszhez jutunk, mar szemiink is mcgszokja a f,'klyafenyt s a boltozaton itt-ott eszrevcszsziik az elso esepegok6-kepzodmenyt, melyek mint aped p;,lczikak, esiingenek lerele. A barlang ezen 1'eszebiil, a nagy pitva1'b61, nyilik egy.kis mellemg, mely esonthaznak neveztetik es pedig azert, mert ezen meuekagban igen sok esont talalhat6. A rege azt mondja, hogy a torok', tatarpusztitlls idejeben a k6rnyekbeli lakossag ide menekiilt s itt lelte halalat. A csonthazban egy kis patakocska fakad, az Acheronpatakja, mely aztan az egesz barlangot vegig futja. E patak men ten folytatva utunkat, csakbamar sz5rnyii nagy,. leomlott szikladarabokartalalunk. Ugy 1atsz1k, hogy ezen 6ri,tsi nagy koszirtek valami. f61drenges k6vetkezteben szakadoztak Ie. Legnagyobb ez omladekok kozt az ngynevezett OrSZl\g tablaja, mely a barjang oldalahoz van tamaszkodva s felenk forditotl sima lapjara tome1' dek nev van,lmrczolva. A k6omladekon tul mar mindig siiriibben tahhjuk a csepegoko-kepzodmenyeket. A barlang oldala mellett egy kis emelvenyed, egy vizmedencze tlinik szemlinkbe, mejyben

18 02 - csakugyan kristalytiszta viz van. Ez a medencze esepeg6k6-kepzodmeny s olyan form,\ja van,. mint a fesiicsigalhijnak. A medenezebe egy Ids vizeeske sziv,\rog a barlang olda),\b6l A viz krist1ilytiszta es jeghideg s -az utasok nen1 mlllasztjuk e1 mcgk6stolni a "Kir,tlykut" vizet - mikent azt elneveztek Innen kezdve igen sok a latnivalo. Itt van az elso nagyobb csepeg6k6-kepzodmeny, a Mozes olb,ira. Egy szeles talapzaton- igen - magas es szeles k6osziop ez,- ldczifrazva 8z<:lmos apr6hh' k6osz1opocskakkal A barlang e reszeben.itt is, ott is lehet latni ilyen k60szlopokat,, ferit a magasban pedig a boltozatrol szinten. ilyen kohasabok fiiggnek Ie, egyik vastagabb, masik vekonyabb. Nemelyik oly nagy es. nelhiz, hogy szinte fel az ember alalta illlani, gondolvim, hatha lezuhan a szornyii k6tomeg?! A mint e kiuanas tiinemenyeket, ezen szep k6alakzatokat vizsgalgatja az ember, azon elmelkedven, hogy ugyan mikent ullouak e16, honnan veltek eredetiiket: egyszer esak egy hideg vizcseppecsket erez arezara hullani s ha figyelmesen kemlelodik a, nema esandben, tabb belyr61 hallja az ilyen lehu1l6 vizcseppecskek locscsamisut. TeMt ezek a perezenkent lehullo esoppek volna." na,k e szarnyli nagy l<5oszlopoknak alkot6i?... Igenis, ezen paranyi vizcsoppek alkotjak a barlang gyiiny6rii nagy kol<epzodmenyeit. Mikent? A barlang egy meszhegyben agazik. A hegy nom valami borzalmas magas, sem nem meredek,. I (: - as inh\bb lehetne halomnak, mint hegynek nevezni, teteje esaknem egyenes siksag. A barlangot redo vastag retegr6i, vagyis a hegytetorol a viz lassankent utszivarog es becsurog a barlangba. A mint az egyes vizcseppek elerik a barlangot, mar utjokban a meszhegysegb61 egy keyes meszet felolvasztoltak, magukba felvettek. Mikor cieri egy-egy ilyen csepp a barlangot, termeszetesen lecseppen a barlang aljura. Ebb61 a lecseppent vizb61 lassankent elparolog a viz es ott marad az a keyes mesz, a mi benne volt. Most. erre a kis megszilardult meszre ismet racseppen egy masik csepp viz s az hason16kepen elparolog, egy bizonyos id6 alatt s ott marad belole a mesz, igy most mar a ket csepp vizmi kivalt meszhez jo a harmadik esepp viz s annak mesztartalma ismet noveli azt, majd a negyedik, atiidik s szuzezredik kovetkezik, mid6n vegrp sok-sok lehullolt vizcseppb61 a kivalt mesz egymasra tapadvan, egy koosilop all e16, mely a hegyire hu1l6 vizcseppecskek altai folytonosan novekszik es vastagodik. Ezek a kaoszlopok gyonyariiek, neha vekonyak mint egy rud, muskor vastagok, s hasonlitanak egy derekban kelte tiirt toronyhoz s ismet maskor agbogasak, mint a fa. Tormeszotesen hosszu, nagyon hosszu id6, talun szliz vagy ezer ev alalt kepzodhetik egy olyan nagy, oly vastag oszlop, mint. a M6zes oltara. Hat azok a magasb61 leesugg6 kat'-, husangfavagy lefele a1l6 oszlopalaku kepzodmenyek hogy jattek letre? Mikor a leszivargo vizcseppek nem jiinnek gyorsan, s6t oly lassan es esendesen szivarog Ie 3

19 Bo a cseppecske, hogy meg Ie se hir cseppenni a foldre: akkor belole a viztartalom ott fent a magasban, a hoi fiiggve mm'ad, parolog el s ott marad a megszihirdult ffiesz is. Most azttin, az ezutan erkezo cseppek szinten oly lassan szivarogv \Jt lefele, nem bil'l1ak lecseppenni, tehat hasonl6 m6don ott fent parolog el beioliik a viz, s ott inaradnak a meszreszecskek, melyek ekkent egymast novelik felulrol lefeie. 19y kopzodnek fent azok a szep alakzatok, azok a lefeie cstiggo OS2- lopok. Ily bamulatos a vizcsepp munkaja! iviegertve ekkent a Baradla cseppko-kepzodmenyeinek szarmazasi titmt, most mar sokkal tanulsagosabban folytathatjuk utunkat, s szemlelhetjtik azokat a bamulatosan nagyszerii kokepzodmenyeket, inelyek ugy csepegtek ki, s melyeknek csodalas"ra messze f6ldrol, idegbn orszagokmi eljarnak a tel' meszet nagyszerti munmiban gy6nyorkodni szeret6k. II. De folytassuk utunkat s ahitattal vegyes csodal' kozassal 'lzemleljtik a "Nagy oltar"-t, szamtalan lrepzodmenyeivel, sa" Szoszek",et, mely hatalmas ()szlop:,ataimil es kti16nos alalmhisainal fogva meglepoeu hasonlit egy templomi szoszekhez, Mint nagyszerti rojtos MpzOdmenyti oszlopot megemiitern meg a "Szent Istvan tornyut", lll"elynek magas csucsam(tr-mar a tetot erinti.. Meltan almelkodhatik az ember azon, hogy mily lassan, mennyi ido, tal<\n ezredevek alatt (t1lhatott elo ez oszlop, Eddig tett utunkban, a barlang minden resze- hen igen nagy terjedelmii szeles es magas; a "N agytemplom" -mil pedig o1'iasilag kiszelesedik, ugy, hogy a7, itt elstitiitt fegper siketit6 s perczekig tarto durranast okoz, De most, mikor a barlang leirhatatlanul nagyszerii reszebe a "Paradi- 9somba" erunk, a barlang falai osszeszol'ulnak \is egy nehezen jarhato ut marad csak, s ezt ezen tulajdonsaganal fogva "P urgatorium "-nak neveztek el Ezen sztik es keskeny nyilason Mtret gornyedve jutunk a "Szechenyi emlek"-hez, mely az "E I6- csarnok" -bari egyediil all Gyonyorti magas, 16bb labnyi atmerojii kepzodmeny ez. Es most feltarul elottlink a legszebb latvanyok egyike, Egy aranylag nem felette nagy tiregben vagyunk, mely rakva van mindenfele alaku es kepz6ctesii oszlopokkal, szobrokkal es tornyocskakkal Egy korivel alkotva, 13 kisebb <is nagyobb alakot olvasunk meg, mely csoportozatot epen azert az "A radi tizenharom vertanu"-nak neveztek el Ott van az "A bel koporsoja", "K iti!, bunkos botja", mely egyetlen a maga nemeben. Oriclsi magas, vekony oszlop, -osszeforrva mindket vegen a talajjal, s fent hatalmas bunko nehezedik a vekony szarra. Botja mellett termeszetesen ott,ui "Kain" is egy barna oszlop kepeben, Ezen Mp70dmenyeken kiviil meg szai11- lalan szebbnei-szebb alakzat van ott egy esoporthan, a mennyezetrol pedig stirti fodrokhan eslingnek ala az ujabb kepzodmenyek, teljesse teve a ltinder; latvanyt. A "P aradicsom"-nak meg egy mas iirege is van, hoi szinten a legnagyobb valto ato$sagban. talaljuk a kepzodmenyeket. Ott all "Adam." es "Eva«( szobra a "T iltott faval", ott van "David harfaja" <is az elbajol6 szepsegti ;,Veres 3'

20 :l6 -- _. 37 torony" az 6 szaz meg szaz aprahb kepz6dmenye ve!. A )Paradicsom"-b6t az "O-ag" vegcig nagy ut van s a ),Nadar utczajan \ a "Virago,s I<erten" es "Kerekv;lgason" at a legszebb k6kepz6dmenyeket jobbra s balra hagpa, kenyelmesen es faradsag neikiil elerjiik az' "O-fig" veget, mely eros sziklafalakkal ivolt, lefele siot6 boltozatot mutat, termeszetesen megrakva ezer es ezer fi5liratta!. Az "O-ag" nem felette nagy, egy kis merfoldnyi hosszusagu negy mellekagaval: a "esont"-, "Denever"-, "R6ka"- es "Retek('-aggal egytitt. (A "Denever-ag"-ban hajdan rendkiviil sok denever tanyazott, de mi6ta a barlang zarhat6 ajtaval van ellatva, kipusztultak a barlang -ezeu egyediili lami. A "Retek-ag"-ban pedig igen sok reiekhez hasonl6 kepz6dmeny van.) A szazad elejen fedeztetett fel a Baradla "Uj aga'(, mely az,,6-ag"-nal haromszor is hqsszabh. Igen nagy kiterjedesii es nemely reszeiben nehezen jarhat6, s6t epen veszedelmes, uttalan zegzligos iireg. Szaz es szazfele termeszetben elmordul6- alakot, szobrot, tornyot, oszlopot, gulat, fa agat mutate kepz6dmenyek, Mfeher es alab:istrom szinben tiindokolve, eddig soha sem tapasztalt benyomast tesznek rank. Itt van a "Galambhiiz," a "Feher hegy," az "Ezer ranczu szoknya," a "Szultan-szobor" stb. nemi reszben jeuegezve a nevezetiik altal felvett hasonlatot. Gyonyor(i az "Olympus" is, mely egy 120 hibnyi magassagu hegy, megrakva szamtalan kisebb-nagyobb oszloppa!. Az "Olympus" hegy tetejere maszva, a vezet6 I 1 \ I 1 erdekesen tudja cl6tiintetni a nap felkeltet. Ugyanis a tet6n elrejt6zve, lassankint vilagitja meg a te1't es mr lent festai latviinyban gyonyorkodhetiink, a mint a szamtalan oszlop mogul szetlovelnek a sugarak. epen ugy, mint a kelo nap bibor-fenye. Egyszersmind meghitjuk a hegytet6n azokat a esodiis alaku gulakat es oszlopokat, melyek mint erdo boritjak el a magaslatot. Tlinderi latv{ll1y... Toyabb haladva a patak,ilt l beiszapolt saros uton, a legszebb kepz6dmenyeket hagyva hittra, egy kitagulasban ele1'juk a "Vasyarat" s a 30 labnyi magass,igu. "Torok mecsetet," melynel szehbet, gyonyorl1bbet, azt hittem nem mutat fel a hm'lang. l>edig csa16dtam, mort a "Szemiramis fugg6 kertje" minden eddig latottakat foliilmul szepsegben es nagyszeriisegben. Szeszelyes eseppkovek s kaprazatos alakulasu Mpz6dmenyek tomege vesz koriil, itt-ott 6rias-alakzatokkal tarkalva. Azt veljl1k, tl1nelerek t81'm&ben' vagyunk; azl veljuk, hogy az ezer ponton csillog6 alakzatok csupa mero gyemantk6vek. Pedig meszk6 az egesz, jege. czesedett cseppk6-kepzodmenyek 16velik felenk valdte sugaraika.t. Most uj szepseg, uj nagyszeriiseg. Egy szaz fodorral &kesitett ariasi "Papi palast" fiigg ala, bamulatba ejtve csodalatos voltaval a nez6t. Itt kovetkezik a "Mehes," mely oly esodalatos alakulast mutat, mintha mehes kerthen lobb kas allana ej6ttiink. A l) Nagy zongora ({ az 0 egymas me. lle sorakozott orgonasip-alaku kepz6dmenyeivel, -!HelyeI< kovel utve zengzetes harang-hangot adnak - ta _ Ull1 minden eddigi kepz6dmenynel szebb. Nem, a