Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS"

Átírás

1 A szerep Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a társadalmi szerepek felosztásával, betekintést kap az egyén társadalmi szereppozícionálásának elméleti iskoláiba, esettanulmányok segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhet, és saját álláspontját kialakíthatja. A tanegység a sztereotipizálást és annak hátterét részletesen taglalja, miközben kitér a mediatizált férfi-és nőképek és az általuk sugallt szerepek összefüggéseire. Az angol nyelvű szövegek az idegennyelvi kompetenciák fejlesztése mellett a multikulturális nézőpontot is hivatottak erősíteni.

3 Tartalom A tanegység tartalma 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok 1.2 Esettanulmány (Oscar Wilde: Bunbury (1825) 2. A kommunikátor szerep 3. Sztereotípiák 3.1 Esettanulmány (Jelinek: A zongoratanárnő (1983) 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Nemzeti sztereotípiák Kulturális sztereotípiák 3.3 A sztereotíp nőképekről Mediatizált nőképek 3.4 A férfiasság sztereotípiái Angol nyelvű szöveg Malboro Man 4 Források

4 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok

5 Mi a státus? Mi a szerep? Forrás: David Christal: A nyelv enciklopédiája (2003): A státus az egyénnek a közösség társadalmi szervezetében elfoglalt helye (pl.tisztviselő, férj, feleség, tanító) A szerep egy konvencionális viselkedésmód,amit a társadalom egy bizonyos státusú személytől elvár (pl.paptól, polgármestertől). A közéleti szerepekhez néha formális jelölők kapcsolódnak (pl. egyenruha), de a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője a nyelv. Hány szerepünk van? Egyszerre több is lehet. Lehet egyfajta státus a családban (pl. családfő) egy másik a munkahelyen, egy harmadik a lakóközösségben, egy negyedik az egyházban, stb. Minden pozícióhoz más nyelvi konvenciók társulnak (pl. megszólítás, beszédmód, speciális szókincs) A nyelv által játszott szerep a kommunikációban (pl. gondolatok, érzések kifejezése) vagy egy meghatározott (jogi, vallási, stb.) szituációban a nyelv funkciója (Christal : 524)

6 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Státusok és viselkedés minták Szerepelvárás: A szerep megvalósítójával szemben támasztott követelmények Szerepkonfliktus: Két fajtáját lehet megkülönböztetni 1. A szerep összeegyeztethetetlen elvárásokat tartalmaz 2. Két, vagy annál több szerep elvárásai ütköznek a szerepkészleten belül

7 Forrás: David Inglis-Chrisopher Thorpe: An Invitation to Social Theory. Polity.Cambridge: Hogyan illeszkedik a társadalmi rendszer és az egyén egymáshoz? Milyen szerep jut a normáknak és szabályoknak? A társadalmi rendszerek szerepekből (pl. foglalkozás), és az azokhoz kapcsolódó elvárásokból állnak, A lényeges kérdés: mit csinálnak, és mit várnak el tőlük? Az elvárt normák a társadalmi szerepekhez kötöttek, a kulturális rendszer részeként jelennek meg. A kultúra irányítja a cselekedetek és az interakciót. A szerepek időről-időre koherensek, jelzik, hogy egy konkrét interakcióban a résztvevők kulturális elvárásainak megfelelően minek kellene történnie. A nem megfelelő interakció során a szabályszegő megsérti a normát, és ez bizonyos szankciókat vált ki. A normák és szankciók megakadályozzák, hogy az interakció felborítsa a társadalmi rendet. Ez az alapötlet Durkeim-től származik, de Talcott Parson mindezt kiegészíti Freud szocializációs szerepeivel (szerep-elvárásokkal), hogy mindezzel a megkérdőjelezhetetlen és természetes viselkedést erősítse. Talcott Parson ( ) a második világháború után a 70-es évekig az egyik legbefolyásosabb társadalomkutató, aki a funkionalizmusta elméletét az egész társadalomtudományra ki akarta terjeszteni. Ezért a nagyon általános absztrakciók szintjéről indult ki. Spencer és Durkheim eredeti gondolatait bontva tovább (ld. Kommunikációs kódok rendszere témakör) Vizsgálatai központjába a cselekvő egyént helyezi, a cél, az eszközök, a szituációs környezet, a normák, értékek, gondolatok, vagyis a kulturális kontextusba ágyazva. Megállapítja, hogy a rendszer attól működik, hogy az egyének állandóan motiváltak arra, hogy cselekedeteik során azt válasszák, ami a rendszer reprodukálását segíti. A fő szerep a kulturális értékeké, de nem ez a meghatározó, sokkal inkább az egyén cselekedetei azok, amelyektől működik a struktúra. Az egyének interakcióját befolyásoló tényezők: biológiai szervezet, a gondolatok, az emberi lélek, az egyén kapcsolatai, és a kultúra (nyelv, értékek, normák). Összegezve: A kulturális rendszer formálja a személyest, meghatározó tényező abban, hogy az egyén mit tartson fontosnak, mi legyen a célja, az adott körülmények között mi jó, vagy rossz. Az egyén a kijelölt szerepe szerint gondolkodik, és kommunikál, a személyiség pedig nem más, mint a psziché internalizált formája.

8 Hogyan viszi tovább Goffman a durkheimi irányt? Ervin Goffman ( ) Tovább folytatva a durkheimi irányt, Durkheim nyomán úgy tekintett a szabályokra, mint a humán interakciót struktúráló, szervező, összerendező kódokra. Az egyén viselkedését szabályozó társadalmi szabályok a társadalmi élet alapjat adják. Parsontól eltérően ellenezte a társadalmi rendet, mint valami mély társadalmi struktúra jelenlétét, sokkal inkább humán interakciókat működtető, láthatatlan kódokat vizsgálta. Milyen problémákat vet fel a társadalom elszemélytelenedése? A szabályok a mindennapi élet szintaxisai, nélkülük értelmezhetetlenek a mindennapi interakciók. Az elméletet kibontva Goffman felteszi a kérdést, hogy lehetséges az interakció egy olyan társadalomban, amely egyre inkább személytelen, és az egyén egyre inkább anonímmá válik? A logikai szabályokat feltételező szabályok mellett kiemeli a társadalmi interakció fontos elemeit: a bizalmat (pozitív önkép kialakítására törekvés), mivel ha ez megsérül, a társadalmi szituáció és rend fog megrendülni. A metaforáknak megkölünböztetett jelenőséget tulajdonít a társadalmi interakciók során. Mit értünk dramaturgiai metafora alatt? A goffmani dramaturgiai metafora párhuzamot von a mindennapi interakciók és a színházi előadás között. Az egyének, attól függően, hogy egymást hogyan szeretnék befolyásolni, szerepeket játszanak. A közönség szereti előrejelezni a szerepjátszás kimenetelét, a korábbi szerepekhez fűződő tapasztalatok tükrében. Az előadások a sikerestől a sikertelenig több fokozatú skálán bárhol, és bárhogy megtörténhetnek. A jó színészek tudják, hogy kell másokat meggyőzni, és a szituációt helyesen definiálni, ezzel létrehozva egy fenntartható arculatot, az elvárások absztrakt sztereotípiáját. A meggyőző arculathoz kellékek is kellenek, mint például gesztusok, arckifejezések, és a szerepattitűd elsajátítása. Az előszínpadon (front stage) zajlanak a sikeres, és a közösség által elfogadott, támogatott publikus előadások, míg a háttérszínpad (back stage) arra való, hogy-a segítés szándékával- azoknak adjanak elő, akik nem merik a valós, rendszerint intim érzéseiket, gondolataikat megosztani másokkal. A szereptávolságot az egyén valós helyzete, személyisége és a szereppel való azonosulás pszichés nehézsége jelenti. Goffman később ejtette az interakciós dramaturgiai metaforát, mivel azt a cinikus hozzáállást sugallta (amit több kritikusa nem győzőtt kiemelni), hogy az egyének rendkívül manipulatívak, és képmutatók.

9 Esettanulmány Goffman: Forms of Talk (1987) A DJ-k jobban beszélnek, mint mások? A Beszélgetési formák (Forms of Talk 1981) c. tanulmányában Goffman rádiós műsorokban szereplő DJ-k beszélgetési stílusát elemezte. Rámutatott, hogy a DJ-k nagy lelkesedéssel előadott beszédstílusában szinte alig van csúszás, vagy hiba (Goffman 1981:146). Goffman ezekre a nagy gonddal létrehozott retorikai beszúrásokat friss beszélgetés -nek (fresh talk) hívta. Emellett a keret-tér (frame space) fogalmát is megalkotja, amellyes a DJ-k megpróbálják saját arculatukat, személyiségüket is úgy megalkotni, és bevinni a műsorba, hogy az minél több hallgatónak tetszen. Mindezt a bizalmasság, fesztelenség és intimitás légkörét teremtve igyekeznek elérni (Goffman 1981:128). Összegezve: míg Goffmannak nem sikerült teljesen meggyőző módon felvázolni a szemtől-szembeni (face to face) interakciók alapvető működési elveit, az ezekre utaló kísérletekkel, az interakciós szabályszerűségek elemzésével mérföldkőnek számít az interperszonális kommunikáció mikrodimenziós interakciónak vizsgálatánál.

10 2. A kommunikátor szerep

11 A kommunikatív jelenség és a személyközi kommunikáció megkülönböztetéséről Ki a közvetlen emberi kommunikáció résztvevője? Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik a résztvevői a személyközi (közvetlen emberi) kommunikáció eseteinek, a válasz - természetesnek tűnő módon az, hogy mi magunk. Ha azonban arra a kérdésre is választ akarunk keresni: mit is jelent a mi, vagy egy kissé pontosabban fogalmazva: ha a mi értelmezési tartományába eső dolgokat is meg kívánnánk nevezni, már korántsem volnánk egyszerű helyzetben. Kommunikátor vagy/és személyiség Személyiség-vagy kommunikátor Kommunkátor: sajátos szerep, vagy szerepek (szülő beszél tanárral, szülő beszél a gyerekével; a szülői szerepek megnyilvánulása, de ugyanaz a személyiség, más személyiségjegyek hangsúlyozásával) Forrás: A személyközi kommunikáció (In: Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció.1999)

12 Ki kommunikál? A mi természetes módon volna feloldható azzal, hogy voltaképpen én, vagyis hogy a személyiségünkkel veszünk részt a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben, azaz teljes emberi valónkkal. Igaz, vannak olyan esetek (például annak tudakolásáé egy számunkra ismeretlen járókelőtől, hogy merre is van a Honvéd utca Pesten), amikor nincs szükség személyiségünk teljes bevetésére, de kétségtelen vannak olyan esetek is (például sokszorosan megbántott feleségünk sokadik kibékítésének esete), amikor csak személyiségünk teljes bevetésével vagyunk képesek sikereseknek lenni, ha egyáltalán. Általában igaz az, hogy a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben a kommunikátor (a kommunikáció ágensének megnevezésére használva a terminust) sem fogalmilag nem azonos a személyiséggel, sem pedig azt nem lehet állítani, hogy a személyközi kommunikáció szerkezeti elemeként értelmezett kommunikátor terminus értelmezési tartományában szükségszerűen csak személyiségek találhatók (a személyiségről vö. például Carver Scheier 1995).

13 Kommunikátor több szerepben Azzal a szemlélettel inkább egyet lehet érteni, hogy szóbaelegyedve gyermekünkkel apaként vagy szülőként nyilvánulunk meg. Egyetemi kollégáinkkal diákként vagy tanárként vagyunk kapcsolatban. Ezen viszonyok között, természetesen, nincs szükség, nem is lehetséges személyiségünk teljes kikapcsolása, de az sem valószínű, hogy minden esetben személyiségünk teljessége kell a kommunikációs sikerhez. Igaznak tűnik fel tehát azt állítani, hogy a kommunikátor valójában sajátos szerep, vagy másként fogalmazva: a kommunikátor értelmezési tartományában szerepek találhatók (a szerepről vö. például Berger Luckmann 1966, Buda 1976, Csepeli 1997, László 1998). Foglalkozása: kommunikátor Személyiség háttérbe húzódik (szóvivő, politikus, mediátor, stb.) Vannak olyan szerepek, amelyek jellegzetesen kommunikátor szerepek és a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben is megjelennek. Ilyen például a tanáré, az íróé, az olvasóé, a lelkipásztoré, ilyen az ujságíróé, a szóvívőé is (aki foglalkozásszerűen, vagy éppen hivatásszerűen nyilatkozik meg egy csoport, vagy éppen valamilyen szervezet nevében). Alighanem a kommunikációkutató szerepe is kommunikátor szerep. Aktív-passzív kommunikátor Vannak olyan kommunikátor szerepek, amelyek voltaképpen nem azok, hanem inkább egy-egy jellegzetes kommunikáció-fogalom következményei, de kétségtelenül részévé váltak a mindennapi beszédnek, szóhasználatnak: a feladóról vagy a beszélőről, más szóhasználat szerint a címzőről, illetőleg a vevőről vagy a hallgatóról, más szóhasználat szerint a címzettről van szó. Vannak olyan kommunikáció-fogalmak, amelyek igénylik azt a szerepkülönböztetést a kommunikátor szerepen belül, amelyet ezek a terminusok rögzítenek és aktív, illetőleg passzív résztvevőt különböztetnek meg (ilyen például a kommunikáció tranzaktív felfogása, amelynek a magjában valamiféle információtovábbítás áll, vö. például Barnlund 1970, Jakobson 1960), vannak olyanok, amelyekben ez a megkülönböztetés értelmezhető, de tulajdonképpen nincs semmi értelme (ilyen például a kommunikáció interaktív felfogása, amelyben a kommunikáció valamennyi résztvevője egyaránt aktív is, passzív is; vö. például Newcomb 1953, Turner 1988).

14 Kommunikáció interaktív felfogása: aktív és passzív szerepek Szerepmegvalósításhoz szükséges tudás Közös élmények, közös személyes tudás Tárgyi tudás (adott környezet adott viselkedésmintákat feltételez) Mintha már ezer éve ismernénk egymást Semmi meglepő nincs abban, hogy másként beszélek a barátommal, mint egy vad idegen emberrel. Talán nem az a lényeges különbség, hogy a barátommal beszélhetek lazán vagy éppen kollokviálisan is, s ugyanaz a stílus egy idegennel szemben talán illetlen volna. Sokkal inkább az a valódi különbség a két beszédtípus között, hogy a barátommal van valamiféle olyan közös (kölcsönös) személyes tudásunk, ami barátságunk előéletében gyökerezik; egy idegennel viszont efféle személyes, akár azt is mondhatjuk: életrajzunkból következő közösség nincs. Ugyanakkor viszonylag kevés közös személyes tudás elegendő ahhoz, hogy a diák a tanárral sikeresen legyen képes kommunikálni. Elegendő olyan közös nem személyes tudás feltételezése ehhez, amely az adott közösségben minden normálisan szocializált ember számára adott: mi az például, amit a diák megtehet; és mi az, amit adott esetben meg kell tennie; mi az, ami a tanártól elvárható; és mi az, amitől a tanárnak mindenképpen tartózkodnia kell és így tovább. Ezek normális körülmények között személytelen tudásként, vagyis nem életrajzi adattal összefüggésben ismeretesek (a kölcsönös tudásra, illetőleg a személyes vagy személytelen és kölcsönös tudásra vonatkozóan)

15 A szerepnek megfelelő kommunikáció A szerep, mint például a baráté vagy a tanáré és a diáké vagy a szülőé és a gyereké vagy a főnöké és a beosztotté, bizonyos viselkedésminták készlete, olyan specifikus elvárások összessége, amelyekkel általában a társadalmi környezet, közelebbről a kommunikációban résztvevő partnerek, az adott szerepet megvalósító ágenssel szemben fellépnek. Egy adott szerepben az adott társadalmi környezet várakozásainak megfelelően megjelenő viselkedésmintákat a szerep megvalósítójának természetesen előzetesen (a priori) ismernie kell: felkészültnek kell lennie a szerepmegvalósításra. Ebből az is következik, hogy egy adott szerep tartalmát illetően az ágens lehet tévedésben, lehet felkészültsége hiányos vagy nem elegendő is és így tovább. A szereppel szembeni társadalmi elvárások, viselkedés minták Vannak olyan szerepek, amelyekről azt vélhetnénk, hogy az elvárások (feltételezések), illetőleg a viselkedésminták forrása nem a társadalmi környezet: a férjről és a feleségről akár természetesnek is tűnhet azt feltenni, hogy biológiai meghatározottságú, vagyis genetikusan rögzített viselkedésminták készlete. Ez azonban még a férfi és a nő szerepe esetében sincs így. A férfi és a nő szerepének viselkedésminta készletében kétségkívül vannak olyan viselkedésminták, amelyeket erősen vagy talán kizárólagosan biológiai tényezők határoznak meg, de még a nemi szerepek is igen erőteljes társadalmi meghatározottságban állnak. A biológiai és a társadalmi tényezők meghatározó jellegének arányát tekintve igen eltérő felfogások ismeretesek, a szélsőségeket is beleértve. Több szerepben egyszerre A személyközi kommunikáció kommunikátorának szerepét tekintve ezek a különböző felfogások egyetlen tanulsággal minden bizonnyal szolgálnak: arra irányítják rá a figyelmet, hogy a szerep terminus nem feltétlenül olyan dologra vonatkozik, amely szükségképpen önálló tapasztalat tárgya. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a férfiak másként viselkednek, mint a nők, másként is beszélnek, de ez a másként való megmutatkozásuk azokkal a szerepekkel együtt (azoktól a szerepektől nehezen elválasztható módon) jelennek meg, hogy e férfiak és nők egyúttal tanárok és diákok, főnökök és beosztottak és így tovább. Nincs ez másként a kommunikátor szereppel sem. Sohasem az a helyzet, hogy valamelyikünk esetenként kommunikátorként nyilvánul meg, utána férfiként és ezt követően valamilyen harmadik szerepben.

16 A szerepek személyiségre gyakorolt hatása Amikor férfiasként jellemzünk valakit vagy azt mondjuk róla, hogy domináns személyiség, akkor a szerepek terminusaiban beszélünk valaki személyiségéről. Nem gondolhatjuk azt, hogy a személyiség azonos azon szerepek összességével, amelyekben valaki megnyilvánul, de az talán mondható a kommunikáció kutatásának szempontjából, hogy egy személyiség leírható (operacionalizálható) mindazon szerepek összességével, amely szerepeket az adott személyiség szokásosan megvalósít, illetőleg adott esetben (esetleg valamiféle kényszer hatására) hajlandó azon szerepben megmutatkozni. A személyiség teljes leírásához - természetesen azok a szerepek is hozzátartoznak, amelyekben nem hajlandó megmutatkozni (adott esetben kényszer hatására sem), de az adott kommunikációs közösség szerepkészletének része. A sikeres kommunikáció alkalmazkodás a szerepekhez A szerep megvalósításához fel kell készülni (előzetes ismereteket gyűjteni, tájékozódni) Sikeres kommunikátor: ismeri a szerepeket, és az azokhoz kapcsolódó elvárásokat, a szerepnek megfelelően mutatkozik meg, a szerephez előnyös személyiségjegyeire támaszkodik. Felismeri a másik fél szerepét, ehhez alkalmazkodik

17 Társadalmi szerepmegvalósítások Kulturális, jog korlátok, normák. Pl. A tanárnak legyen diplomája. Normaként jelenik meg az elvárás, hogy legyen szaktudása (szaktudás saját magával szembeni elvárás is)., míg a diákoknak mindez normatív várakozás A társadalmi státust tekinthetjük egyfajta mozgástérnek, amelyet a társadalom biztosít adott tagjának. Az ágens tehát szerepeken keresztül ágyazódik be a társadalmi struktúrákba, illetőleg folyamatokba. Saját szerepeivel kapcsolatos tudása, felkészültsége normaként jelenik meg saját maga számára az adott esetben és normatív várakozásként kommunikációs partnereit illetően.* Szerep-megvalósítás, normakövetés A szerep-megvalósítás egyenlő normakövetéssel. Alkalmilag azonban normaszegésről is lehet beszélni. A normaszegés vagy deviáns, vagy pedig kreatív. Ágens szerep megvalósítása konfliktus nélküli, harmónikus (kongruens) konfliktusos (inkongruens harmónikusak kongruens kommunikáció konfliktusosak inkongruens kommunikáció eredményez. Erről részletesebben ld. a nem verbális kommunikáció tananyag egységet. *Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége (1974) c. könyvében ír a normatív paradigmáról, más szóval szerepekről. : Ez azt jelenti, hogy az ember társadalmi élete során társadalmi előírásokat, normákat követ és társadalmi normáknak próbál megfelelni. Az emberi magatartás társadalmi előírásokat követ a társadalmi kommunikációs rendszerben is. A norma: előírások sorozata, amely megszabja, hogy egy adott személy egy adott viszonylatban hogyan viselkedhet. A normatív paradigma: egy taxonómikus modell, azaz olyan viselkedési formákat határoz meg, amelyekben társadalmi életünk során kerülünk.

18 A szerepek csoportosítása Buda B. (1974)alapján 1.pervazív (látható) szerepek (nő, férfi, szőke stb.) 2.családi (rokonsági) szerepek 3.organizációs (foglalkozási) szerepek 4.passzazsér (változó) szerepek A szerepviselkedés és a normák megvalósítása szempontjából történetileg meghatározott viszonyformák jönnek létre. Ezek utalnak tagságunkra az adott kultúrában/szubkultúrában, társadalmi réteghelyzetünkre, tagságunkra társadalmi referencia csoportokban, illetve a családi csoportok sajátos miliőjében. Forrás Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (1986) (57. old) mediapedia.hu/normativ-paradigma

19 3. Sztereotípiák

20 3.1 Esettanulmány Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elfriede Jelinek A zongoratanárnő (Die Klavierspielerin) (1983) c. regénye az emberi viszonyok és szerepek bonyolultságát taglalja. A cím: A zongoratanár helyett A zongoratanárnő gender-specifikus megközelítést sejtet. A regényből készült cannes-i nagydíjas film tabudöntögető, provokatív jelenetei rávilágítanak a női szerepek (gender, biológiai nem, kulturális nem) normálistól való elhajlásaira, és annak láthatatlan/látható következményeire. A zongoratanárnő (La pianiste) színes, magyarul beszélő, német-lengyel-francia-osztrák zenés dráma, 126 perc, 2001 Dolby Digital The Piano Teacher Official Film Trailer

21 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A zongoratanárnő sztereotípiák Milyennek képzelünk egy átlagos zongorapedagógust? Neme, külseje, modora, beszédstílusa, kora, családi állapota, lakhelye, stb. Vessük össze a válaszokat a többiekével. Mi okozza a hasonlóságokat?

22 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Sztereotípiák Viszonylag tartós, merev és rögzült látásmód, illetve ezen alapuló meggyőződések kategorizálása. A sztereotipizálás veszélye, hogy viszonylag kevés információból von le következtetéseket, általánosít.

23 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Nemzeti sztereotípiák Nemzetek sztereotípiái Játékos példa a Sulineten

24 3.2.2 Kulturális sztereotípiák Példa: Kulturális sztereotípiákra Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) c. könyvében találunk példákat. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (részlet) Forrás: Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (online könyvtár) Mennyiben deviáns és mennyiben normakövető a narrátor?

25 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Mediatizált nőképek Mediatizáltság nem csupán tükrözik az aktuális állapotot, hanem a mutatott kép által formálják, befolyásolják őket A mediatizáltság kiemeli a maga sztereotipikus jellegével a meghatározott vonásokat, és alakítja a hangsúlyokat. sztereotípiákkal történik (ld. 3.1) A sztereotíp szerepek meghatározó vonásait kiemelik és hangsúlyozzák, majd azokat erősítve tovább szűkítik a képet (szerepet). A médiumokban megjelenített nőképek A médiumokban megjelenített nőkép (anyakép) szükségképpen sztereotipikus, és nyomon követi az uralkodó (trendi) elvárásokat. A jó anya feleség mítosz

26 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A NŐ-ANYA-FELESÉG ikon A társadalom nő és anyaképének eredete a jó család társadalmi-kulturális toposzként való megjelenítése. Az anya a családi mikrotársadalom főszereplője, középpontja, aki a családi békéért, harmóniáért, a gyerekek fejlődéséért, a családtagok fizikai és mentális jólétéért felel. Ezt a közgondolkodásban az anyai ösztön társadalmi normája egészíti ki. A normatív paradigma alapja a család menedék, oltalom, biztonság és boldogság forrása, ahol az anya feladata a feltétlen szeretet, az önfeláldozás, együttérzés, és mindenek felett a család összetartása.

27 3.4 A férfiasság sztereotípiái Mediatizált férfiképek A maszkulinitás sztereotípái az amerikai akciófilmek alapján több kategóriába sorolhatók. Az alábbi példák egyfajta megközelítést, szemléletmódot tükröznek. Saját, médiás befogadói tapasztalatok alapján hozzunk létre több (al)kategóriát, szerep sémákat.

28 1. Fehér testépítő férfiak a középpontban. A közelharcról a figyelem átterelődik a kidolgozott, izmos testekre (Jean Claude Van Damme) 2. Apaság, családi élet narratívái (Mostohaapa, Vásott szülők, Hús a húsból, stb. filmek)* 3. A keményfiúk mellett megjelennek az észkombájnok, vagy az okostojások. 4. Hallgatag, erős hős helyett szellemes akciókarakter lép színre, mint pl. Bruce Willis 5. A férfi test hangot is kap, sőt ez központi jelentőségű lesz a férfi identitás szempontjából: a beszédre és a cselekvésre való képességre fókuszál *Az apai nézőpont naplószerű leírása

29 3.4.2 Angol nyelvű szöveg Malboro Man A mellékelt cikk a The Chronicle of Higher Education online kiadásában jelent meg. (Az eredeti cikk olvasása előfizetéshez kötött!) Mondhatjuk-e azt, hogy a férfiak ugyanúgy a tömegmédiumok árucikkei, mint a nők? Mennyire globális (nemzeti) kultúrához kötött a férfi és a férfiasság szterotípia megjelenítése?

30 4 Források Felhasznált irodalom Béres-Horányi (szerk.) (1999). Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Buda, Béla (1974). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége. Carver, Charles S -Michael F. Scheier. (1998). Személyiségpszichológia. Budapest. Osiris. Chrystal, David. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest. Osiris. Fodorné, Tóth Krisztina: Nő és anya a mediatizált nő- és anyakép a kisgyermekes anyáknak szóló magazinokban Inglis, David -Chrisopher Thorpe (2012). An Invitation to Social Theory. Cambridge. Polity. Terestyéni, Tamás Kommunikációelmélet. (2006). Wilde, Oscar. Bunbury. MEK.

31 További források Akin, J. és mások (szerk.) (1988).. A Transactional Model of Communication [A kommunikáció tranzakciós modellje A Theory of Social Interaction. S:U.P. Berger, P. L. and T. Luckmann (1966), The Social Construction of Reality Csepeli, György (1997).. Szociálpszichológia. Budapest. Osiris. Erving Goffman, The Interaction Order. American Sociological Association Presidential Address -X Jacobson, Roman. (1960). The Functions of Language. Newcomb, Theodore (1953) M. A kommunikatív aktus. In: Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, p Forms of Talk. Philadelphia. UPP

32 Esettanulmányok Oscar Wilde: Bunbury (1825) Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) The Chronicle of Higher Education Examining the Stereotypes of Men and Masculinity.

33 Képek elérési útja 1. Kép aláírás: A formális és informális kapcsolatrendszerben elfoglalt státuszhoz rendelt viselkedés minta.http://regi.sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=0e3038f4-92e0-4b2e b2602fc95&v=1&b=5&t=lap&newnav=true&cid=d4a bef-4dfd-a6b0-37d01a77729b 2. (színházi előadás) 3. (filmjelenet) 4. Jelinek: A zongoratanárnő. Kép elérésének módja: 5. Nemzetek sztereotípiái. Kép elérésének módja 6. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák szerelmek. Kép elérésének módjai:

34 Ikonok Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag alcíme Szerző: Béres István Lektor: Horányi Özséb Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a személyközi kommunikáció

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas SasIstván István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu Hurka Gyurka 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas István A JÖVŐ ÉPÍTŐI Kommunikációs Akadémia Hurka nóta 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM (SZŰRÉS) (SZŰRÉS) KELL KELLAAREKLÁM REKLÁM ELLEN? ELLEN?

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet

Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet 3. A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra fogalma, sajátosságai; a szervezeti kultúra tartalma; a kultúra megnyilvánulási

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Havasi Éva Rakovics Márton

Havasi Éva Rakovics Márton Havasi Éva Rakovics Márton Súlyos gender kérdés, avagy a túlsúlyban, az elhízottságban megnyilvánuló nemi különbségek 1 Ebben a rövid terjedelmű írásban a férfiak és a nők testsúlyában meglevő különbségekről

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014.

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. 1. Háttér A Magyar Jégkorong Szövetség életében egyre nagyobb szerepet kap a marketingkommunikációs eszközök hatékony használata, a bennük rejlő lehetőségek

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben