Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS"

Átírás

1 A szerep Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a társadalmi szerepek felosztásával, betekintést kap az egyén társadalmi szereppozícionálásának elméleti iskoláiba, esettanulmányok segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhet, és saját álláspontját kialakíthatja. A tanegység a sztereotipizálást és annak hátterét részletesen taglalja, miközben kitér a mediatizált férfi-és nőképek és az általuk sugallt szerepek összefüggéseire. Az angol nyelvű szövegek az idegennyelvi kompetenciák fejlesztése mellett a multikulturális nézőpontot is hivatottak erősíteni.

3 Tartalom A tanegység tartalma 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok 1.2 Esettanulmány (Oscar Wilde: Bunbury (1825) 2. A kommunikátor szerep 3. Sztereotípiák 3.1 Esettanulmány (Jelinek: A zongoratanárnő (1983) 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Nemzeti sztereotípiák Kulturális sztereotípiák 3.3 A sztereotíp nőképekről Mediatizált nőképek 3.4 A férfiasság sztereotípiái Angol nyelvű szöveg Malboro Man 4 Források

4 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok

5 Mi a státus? Mi a szerep? Forrás: David Christal: A nyelv enciklopédiája (2003): A státus az egyénnek a közösség társadalmi szervezetében elfoglalt helye (pl.tisztviselő, férj, feleség, tanító) A szerep egy konvencionális viselkedésmód,amit a társadalom egy bizonyos státusú személytől elvár (pl.paptól, polgármestertől). A közéleti szerepekhez néha formális jelölők kapcsolódnak (pl. egyenruha), de a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője a nyelv. Hány szerepünk van? Egyszerre több is lehet. Lehet egyfajta státus a családban (pl. családfő) egy másik a munkahelyen, egy harmadik a lakóközösségben, egy negyedik az egyházban, stb. Minden pozícióhoz más nyelvi konvenciók társulnak (pl. megszólítás, beszédmód, speciális szókincs) A nyelv által játszott szerep a kommunikációban (pl. gondolatok, érzések kifejezése) vagy egy meghatározott (jogi, vallási, stb.) szituációban a nyelv funkciója (Christal : 524)

6 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Státusok és viselkedés minták Szerepelvárás: A szerep megvalósítójával szemben támasztott követelmények Szerepkonfliktus: Két fajtáját lehet megkülönböztetni 1. A szerep összeegyeztethetetlen elvárásokat tartalmaz 2. Két, vagy annál több szerep elvárásai ütköznek a szerepkészleten belül

7 Forrás: David Inglis-Chrisopher Thorpe: An Invitation to Social Theory. Polity.Cambridge: Hogyan illeszkedik a társadalmi rendszer és az egyén egymáshoz? Milyen szerep jut a normáknak és szabályoknak? A társadalmi rendszerek szerepekből (pl. foglalkozás), és az azokhoz kapcsolódó elvárásokból állnak, A lényeges kérdés: mit csinálnak, és mit várnak el tőlük? Az elvárt normák a társadalmi szerepekhez kötöttek, a kulturális rendszer részeként jelennek meg. A kultúra irányítja a cselekedetek és az interakciót. A szerepek időről-időre koherensek, jelzik, hogy egy konkrét interakcióban a résztvevők kulturális elvárásainak megfelelően minek kellene történnie. A nem megfelelő interakció során a szabályszegő megsérti a normát, és ez bizonyos szankciókat vált ki. A normák és szankciók megakadályozzák, hogy az interakció felborítsa a társadalmi rendet. Ez az alapötlet Durkeim-től származik, de Talcott Parson mindezt kiegészíti Freud szocializációs szerepeivel (szerep-elvárásokkal), hogy mindezzel a megkérdőjelezhetetlen és természetes viselkedést erősítse. Talcott Parson ( ) a második világháború után a 70-es évekig az egyik legbefolyásosabb társadalomkutató, aki a funkionalizmusta elméletét az egész társadalomtudományra ki akarta terjeszteni. Ezért a nagyon általános absztrakciók szintjéről indult ki. Spencer és Durkheim eredeti gondolatait bontva tovább (ld. Kommunikációs kódok rendszere témakör) Vizsgálatai központjába a cselekvő egyént helyezi, a cél, az eszközök, a szituációs környezet, a normák, értékek, gondolatok, vagyis a kulturális kontextusba ágyazva. Megállapítja, hogy a rendszer attól működik, hogy az egyének állandóan motiváltak arra, hogy cselekedeteik során azt válasszák, ami a rendszer reprodukálását segíti. A fő szerep a kulturális értékeké, de nem ez a meghatározó, sokkal inkább az egyén cselekedetei azok, amelyektől működik a struktúra. Az egyének interakcióját befolyásoló tényezők: biológiai szervezet, a gondolatok, az emberi lélek, az egyén kapcsolatai, és a kultúra (nyelv, értékek, normák). Összegezve: A kulturális rendszer formálja a személyest, meghatározó tényező abban, hogy az egyén mit tartson fontosnak, mi legyen a célja, az adott körülmények között mi jó, vagy rossz. Az egyén a kijelölt szerepe szerint gondolkodik, és kommunikál, a személyiség pedig nem más, mint a psziché internalizált formája.

8 Hogyan viszi tovább Goffman a durkheimi irányt? Ervin Goffman ( ) Tovább folytatva a durkheimi irányt, Durkheim nyomán úgy tekintett a szabályokra, mint a humán interakciót struktúráló, szervező, összerendező kódokra. Az egyén viselkedését szabályozó társadalmi szabályok a társadalmi élet alapjat adják. Parsontól eltérően ellenezte a társadalmi rendet, mint valami mély társadalmi struktúra jelenlétét, sokkal inkább humán interakciókat működtető, láthatatlan kódokat vizsgálta. Milyen problémákat vet fel a társadalom elszemélytelenedése? A szabályok a mindennapi élet szintaxisai, nélkülük értelmezhetetlenek a mindennapi interakciók. Az elméletet kibontva Goffman felteszi a kérdést, hogy lehetséges az interakció egy olyan társadalomban, amely egyre inkább személytelen, és az egyén egyre inkább anonímmá válik? A logikai szabályokat feltételező szabályok mellett kiemeli a társadalmi interakció fontos elemeit: a bizalmat (pozitív önkép kialakítására törekvés), mivel ha ez megsérül, a társadalmi szituáció és rend fog megrendülni. A metaforáknak megkölünböztetett jelenőséget tulajdonít a társadalmi interakciók során. Mit értünk dramaturgiai metafora alatt? A goffmani dramaturgiai metafora párhuzamot von a mindennapi interakciók és a színházi előadás között. Az egyének, attól függően, hogy egymást hogyan szeretnék befolyásolni, szerepeket játszanak. A közönség szereti előrejelezni a szerepjátszás kimenetelét, a korábbi szerepekhez fűződő tapasztalatok tükrében. Az előadások a sikerestől a sikertelenig több fokozatú skálán bárhol, és bárhogy megtörténhetnek. A jó színészek tudják, hogy kell másokat meggyőzni, és a szituációt helyesen definiálni, ezzel létrehozva egy fenntartható arculatot, az elvárások absztrakt sztereotípiáját. A meggyőző arculathoz kellékek is kellenek, mint például gesztusok, arckifejezések, és a szerepattitűd elsajátítása. Az előszínpadon (front stage) zajlanak a sikeres, és a közösség által elfogadott, támogatott publikus előadások, míg a háttérszínpad (back stage) arra való, hogy-a segítés szándékával- azoknak adjanak elő, akik nem merik a valós, rendszerint intim érzéseiket, gondolataikat megosztani másokkal. A szereptávolságot az egyén valós helyzete, személyisége és a szereppel való azonosulás pszichés nehézsége jelenti. Goffman később ejtette az interakciós dramaturgiai metaforát, mivel azt a cinikus hozzáállást sugallta (amit több kritikusa nem győzőtt kiemelni), hogy az egyének rendkívül manipulatívak, és képmutatók.

9 Esettanulmány Goffman: Forms of Talk (1987) A DJ-k jobban beszélnek, mint mások? A Beszélgetési formák (Forms of Talk 1981) c. tanulmányában Goffman rádiós műsorokban szereplő DJ-k beszélgetési stílusát elemezte. Rámutatott, hogy a DJ-k nagy lelkesedéssel előadott beszédstílusában szinte alig van csúszás, vagy hiba (Goffman 1981:146). Goffman ezekre a nagy gonddal létrehozott retorikai beszúrásokat friss beszélgetés -nek (fresh talk) hívta. Emellett a keret-tér (frame space) fogalmát is megalkotja, amellyes a DJ-k megpróbálják saját arculatukat, személyiségüket is úgy megalkotni, és bevinni a műsorba, hogy az minél több hallgatónak tetszen. Mindezt a bizalmasság, fesztelenség és intimitás légkörét teremtve igyekeznek elérni (Goffman 1981:128). Összegezve: míg Goffmannak nem sikerült teljesen meggyőző módon felvázolni a szemtől-szembeni (face to face) interakciók alapvető működési elveit, az ezekre utaló kísérletekkel, az interakciós szabályszerűségek elemzésével mérföldkőnek számít az interperszonális kommunikáció mikrodimenziós interakciónak vizsgálatánál.

10 2. A kommunikátor szerep

11 A kommunikatív jelenség és a személyközi kommunikáció megkülönböztetéséről Ki a közvetlen emberi kommunikáció résztvevője? Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik a résztvevői a személyközi (közvetlen emberi) kommunikáció eseteinek, a válasz - természetesnek tűnő módon az, hogy mi magunk. Ha azonban arra a kérdésre is választ akarunk keresni: mit is jelent a mi, vagy egy kissé pontosabban fogalmazva: ha a mi értelmezési tartományába eső dolgokat is meg kívánnánk nevezni, már korántsem volnánk egyszerű helyzetben. Kommunikátor vagy/és személyiség Személyiség-vagy kommunikátor Kommunkátor: sajátos szerep, vagy szerepek (szülő beszél tanárral, szülő beszél a gyerekével; a szülői szerepek megnyilvánulása, de ugyanaz a személyiség, más személyiségjegyek hangsúlyozásával) Forrás: A személyközi kommunikáció (In: Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció.1999)

12 Ki kommunikál? A mi természetes módon volna feloldható azzal, hogy voltaképpen én, vagyis hogy a személyiségünkkel veszünk részt a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben, azaz teljes emberi valónkkal. Igaz, vannak olyan esetek (például annak tudakolásáé egy számunkra ismeretlen járókelőtől, hogy merre is van a Honvéd utca Pesten), amikor nincs szükség személyiségünk teljes bevetésére, de kétségtelen vannak olyan esetek is (például sokszorosan megbántott feleségünk sokadik kibékítésének esete), amikor csak személyiségünk teljes bevetésével vagyunk képesek sikereseknek lenni, ha egyáltalán. Általában igaz az, hogy a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben a kommunikátor (a kommunikáció ágensének megnevezésére használva a terminust) sem fogalmilag nem azonos a személyiséggel, sem pedig azt nem lehet állítani, hogy a személyközi kommunikáció szerkezeti elemeként értelmezett kommunikátor terminus értelmezési tartományában szükségszerűen csak személyiségek találhatók (a személyiségről vö. például Carver Scheier 1995).

13 Kommunikátor több szerepben Azzal a szemlélettel inkább egyet lehet érteni, hogy szóbaelegyedve gyermekünkkel apaként vagy szülőként nyilvánulunk meg. Egyetemi kollégáinkkal diákként vagy tanárként vagyunk kapcsolatban. Ezen viszonyok között, természetesen, nincs szükség, nem is lehetséges személyiségünk teljes kikapcsolása, de az sem valószínű, hogy minden esetben személyiségünk teljessége kell a kommunikációs sikerhez. Igaznak tűnik fel tehát azt állítani, hogy a kommunikátor valójában sajátos szerep, vagy másként fogalmazva: a kommunikátor értelmezési tartományában szerepek találhatók (a szerepről vö. például Berger Luckmann 1966, Buda 1976, Csepeli 1997, László 1998). Foglalkozása: kommunikátor Személyiség háttérbe húzódik (szóvivő, politikus, mediátor, stb.) Vannak olyan szerepek, amelyek jellegzetesen kommunikátor szerepek és a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben is megjelennek. Ilyen például a tanáré, az íróé, az olvasóé, a lelkipásztoré, ilyen az ujságíróé, a szóvívőé is (aki foglalkozásszerűen, vagy éppen hivatásszerűen nyilatkozik meg egy csoport, vagy éppen valamilyen szervezet nevében). Alighanem a kommunikációkutató szerepe is kommunikátor szerep. Aktív-passzív kommunikátor Vannak olyan kommunikátor szerepek, amelyek voltaképpen nem azok, hanem inkább egy-egy jellegzetes kommunikáció-fogalom következményei, de kétségtelenül részévé váltak a mindennapi beszédnek, szóhasználatnak: a feladóról vagy a beszélőről, más szóhasználat szerint a címzőről, illetőleg a vevőről vagy a hallgatóról, más szóhasználat szerint a címzettről van szó. Vannak olyan kommunikáció-fogalmak, amelyek igénylik azt a szerepkülönböztetést a kommunikátor szerepen belül, amelyet ezek a terminusok rögzítenek és aktív, illetőleg passzív résztvevőt különböztetnek meg (ilyen például a kommunikáció tranzaktív felfogása, amelynek a magjában valamiféle információtovábbítás áll, vö. például Barnlund 1970, Jakobson 1960), vannak olyanok, amelyekben ez a megkülönböztetés értelmezhető, de tulajdonképpen nincs semmi értelme (ilyen például a kommunikáció interaktív felfogása, amelyben a kommunikáció valamennyi résztvevője egyaránt aktív is, passzív is; vö. például Newcomb 1953, Turner 1988).

14 Kommunikáció interaktív felfogása: aktív és passzív szerepek Szerepmegvalósításhoz szükséges tudás Közös élmények, közös személyes tudás Tárgyi tudás (adott környezet adott viselkedésmintákat feltételez) Mintha már ezer éve ismernénk egymást Semmi meglepő nincs abban, hogy másként beszélek a barátommal, mint egy vad idegen emberrel. Talán nem az a lényeges különbség, hogy a barátommal beszélhetek lazán vagy éppen kollokviálisan is, s ugyanaz a stílus egy idegennel szemben talán illetlen volna. Sokkal inkább az a valódi különbség a két beszédtípus között, hogy a barátommal van valamiféle olyan közös (kölcsönös) személyes tudásunk, ami barátságunk előéletében gyökerezik; egy idegennel viszont efféle személyes, akár azt is mondhatjuk: életrajzunkból következő közösség nincs. Ugyanakkor viszonylag kevés közös személyes tudás elegendő ahhoz, hogy a diák a tanárral sikeresen legyen képes kommunikálni. Elegendő olyan közös nem személyes tudás feltételezése ehhez, amely az adott közösségben minden normálisan szocializált ember számára adott: mi az például, amit a diák megtehet; és mi az, amit adott esetben meg kell tennie; mi az, ami a tanártól elvárható; és mi az, amitől a tanárnak mindenképpen tartózkodnia kell és így tovább. Ezek normális körülmények között személytelen tudásként, vagyis nem életrajzi adattal összefüggésben ismeretesek (a kölcsönös tudásra, illetőleg a személyes vagy személytelen és kölcsönös tudásra vonatkozóan)

15 A szerepnek megfelelő kommunikáció A szerep, mint például a baráté vagy a tanáré és a diáké vagy a szülőé és a gyereké vagy a főnöké és a beosztotté, bizonyos viselkedésminták készlete, olyan specifikus elvárások összessége, amelyekkel általában a társadalmi környezet, közelebbről a kommunikációban résztvevő partnerek, az adott szerepet megvalósító ágenssel szemben fellépnek. Egy adott szerepben az adott társadalmi környezet várakozásainak megfelelően megjelenő viselkedésmintákat a szerep megvalósítójának természetesen előzetesen (a priori) ismernie kell: felkészültnek kell lennie a szerepmegvalósításra. Ebből az is következik, hogy egy adott szerep tartalmát illetően az ágens lehet tévedésben, lehet felkészültsége hiányos vagy nem elegendő is és így tovább. A szereppel szembeni társadalmi elvárások, viselkedés minták Vannak olyan szerepek, amelyekről azt vélhetnénk, hogy az elvárások (feltételezések), illetőleg a viselkedésminták forrása nem a társadalmi környezet: a férjről és a feleségről akár természetesnek is tűnhet azt feltenni, hogy biológiai meghatározottságú, vagyis genetikusan rögzített viselkedésminták készlete. Ez azonban még a férfi és a nő szerepe esetében sincs így. A férfi és a nő szerepének viselkedésminta készletében kétségkívül vannak olyan viselkedésminták, amelyeket erősen vagy talán kizárólagosan biológiai tényezők határoznak meg, de még a nemi szerepek is igen erőteljes társadalmi meghatározottságban állnak. A biológiai és a társadalmi tényezők meghatározó jellegének arányát tekintve igen eltérő felfogások ismeretesek, a szélsőségeket is beleértve. Több szerepben egyszerre A személyközi kommunikáció kommunikátorának szerepét tekintve ezek a különböző felfogások egyetlen tanulsággal minden bizonnyal szolgálnak: arra irányítják rá a figyelmet, hogy a szerep terminus nem feltétlenül olyan dologra vonatkozik, amely szükségképpen önálló tapasztalat tárgya. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a férfiak másként viselkednek, mint a nők, másként is beszélnek, de ez a másként való megmutatkozásuk azokkal a szerepekkel együtt (azoktól a szerepektől nehezen elválasztható módon) jelennek meg, hogy e férfiak és nők egyúttal tanárok és diákok, főnökök és beosztottak és így tovább. Nincs ez másként a kommunikátor szereppel sem. Sohasem az a helyzet, hogy valamelyikünk esetenként kommunikátorként nyilvánul meg, utána férfiként és ezt követően valamilyen harmadik szerepben.

16 A szerepek személyiségre gyakorolt hatása Amikor férfiasként jellemzünk valakit vagy azt mondjuk róla, hogy domináns személyiség, akkor a szerepek terminusaiban beszélünk valaki személyiségéről. Nem gondolhatjuk azt, hogy a személyiség azonos azon szerepek összességével, amelyekben valaki megnyilvánul, de az talán mondható a kommunikáció kutatásának szempontjából, hogy egy személyiség leírható (operacionalizálható) mindazon szerepek összességével, amely szerepeket az adott személyiség szokásosan megvalósít, illetőleg adott esetben (esetleg valamiféle kényszer hatására) hajlandó azon szerepben megmutatkozni. A személyiség teljes leírásához - természetesen azok a szerepek is hozzátartoznak, amelyekben nem hajlandó megmutatkozni (adott esetben kényszer hatására sem), de az adott kommunikációs közösség szerepkészletének része. A sikeres kommunikáció alkalmazkodás a szerepekhez A szerep megvalósításához fel kell készülni (előzetes ismereteket gyűjteni, tájékozódni) Sikeres kommunikátor: ismeri a szerepeket, és az azokhoz kapcsolódó elvárásokat, a szerepnek megfelelően mutatkozik meg, a szerephez előnyös személyiségjegyeire támaszkodik. Felismeri a másik fél szerepét, ehhez alkalmazkodik

17 Társadalmi szerepmegvalósítások Kulturális, jog korlátok, normák. Pl. A tanárnak legyen diplomája. Normaként jelenik meg az elvárás, hogy legyen szaktudása (szaktudás saját magával szembeni elvárás is)., míg a diákoknak mindez normatív várakozás A társadalmi státust tekinthetjük egyfajta mozgástérnek, amelyet a társadalom biztosít adott tagjának. Az ágens tehát szerepeken keresztül ágyazódik be a társadalmi struktúrákba, illetőleg folyamatokba. Saját szerepeivel kapcsolatos tudása, felkészültsége normaként jelenik meg saját maga számára az adott esetben és normatív várakozásként kommunikációs partnereit illetően.* Szerep-megvalósítás, normakövetés A szerep-megvalósítás egyenlő normakövetéssel. Alkalmilag azonban normaszegésről is lehet beszélni. A normaszegés vagy deviáns, vagy pedig kreatív. Ágens szerep megvalósítása konfliktus nélküli, harmónikus (kongruens) konfliktusos (inkongruens harmónikusak kongruens kommunikáció konfliktusosak inkongruens kommunikáció eredményez. Erről részletesebben ld. a nem verbális kommunikáció tananyag egységet. *Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége (1974) c. könyvében ír a normatív paradigmáról, más szóval szerepekről. : Ez azt jelenti, hogy az ember társadalmi élete során társadalmi előírásokat, normákat követ és társadalmi normáknak próbál megfelelni. Az emberi magatartás társadalmi előírásokat követ a társadalmi kommunikációs rendszerben is. A norma: előírások sorozata, amely megszabja, hogy egy adott személy egy adott viszonylatban hogyan viselkedhet. A normatív paradigma: egy taxonómikus modell, azaz olyan viselkedési formákat határoz meg, amelyekben társadalmi életünk során kerülünk.

18 A szerepek csoportosítása Buda B. (1974)alapján 1.pervazív (látható) szerepek (nő, férfi, szőke stb.) 2.családi (rokonsági) szerepek 3.organizációs (foglalkozási) szerepek 4.passzazsér (változó) szerepek A szerepviselkedés és a normák megvalósítása szempontjából történetileg meghatározott viszonyformák jönnek létre. Ezek utalnak tagságunkra az adott kultúrában/szubkultúrában, társadalmi réteghelyzetünkre, tagságunkra társadalmi referencia csoportokban, illetve a családi csoportok sajátos miliőjében. Forrás Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (1986) (57. old) mediapedia.hu/normativ-paradigma

19 3. Sztereotípiák

20 3.1 Esettanulmány Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elfriede Jelinek A zongoratanárnő (Die Klavierspielerin) (1983) c. regénye az emberi viszonyok és szerepek bonyolultságát taglalja. A cím: A zongoratanár helyett A zongoratanárnő gender-specifikus megközelítést sejtet. A regényből készült cannes-i nagydíjas film tabudöntögető, provokatív jelenetei rávilágítanak a női szerepek (gender, biológiai nem, kulturális nem) normálistól való elhajlásaira, és annak láthatatlan/látható következményeire. A zongoratanárnő (La pianiste) színes, magyarul beszélő, német-lengyel-francia-osztrák zenés dráma, 126 perc, 2001 Dolby Digital The Piano Teacher Official Film Trailer

21 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A zongoratanárnő sztereotípiák Milyennek képzelünk egy átlagos zongorapedagógust? Neme, külseje, modora, beszédstílusa, kora, családi állapota, lakhelye, stb. Vessük össze a válaszokat a többiekével. Mi okozza a hasonlóságokat?

22 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Sztereotípiák Viszonylag tartós, merev és rögzült látásmód, illetve ezen alapuló meggyőződések kategorizálása. A sztereotipizálás veszélye, hogy viszonylag kevés információból von le következtetéseket, általánosít.

23 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Nemzeti sztereotípiák Nemzetek sztereotípiái Játékos példa a Sulineten

24 3.2.2 Kulturális sztereotípiák Példa: Kulturális sztereotípiákra Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) c. könyvében találunk példákat. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (részlet) Forrás: Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (online könyvtár) Mennyiben deviáns és mennyiben normakövető a narrátor?

25 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Mediatizált nőképek Mediatizáltság nem csupán tükrözik az aktuális állapotot, hanem a mutatott kép által formálják, befolyásolják őket A mediatizáltság kiemeli a maga sztereotipikus jellegével a meghatározott vonásokat, és alakítja a hangsúlyokat. sztereotípiákkal történik (ld. 3.1) A sztereotíp szerepek meghatározó vonásait kiemelik és hangsúlyozzák, majd azokat erősítve tovább szűkítik a képet (szerepet). A médiumokban megjelenített nőképek A médiumokban megjelenített nőkép (anyakép) szükségképpen sztereotipikus, és nyomon követi az uralkodó (trendi) elvárásokat. A jó anya feleség mítosz

26 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A NŐ-ANYA-FELESÉG ikon A társadalom nő és anyaképének eredete a jó család társadalmi-kulturális toposzként való megjelenítése. Az anya a családi mikrotársadalom főszereplője, középpontja, aki a családi békéért, harmóniáért, a gyerekek fejlődéséért, a családtagok fizikai és mentális jólétéért felel. Ezt a közgondolkodásban az anyai ösztön társadalmi normája egészíti ki. A normatív paradigma alapja a család menedék, oltalom, biztonság és boldogság forrása, ahol az anya feladata a feltétlen szeretet, az önfeláldozás, együttérzés, és mindenek felett a család összetartása.

27 3.4 A férfiasság sztereotípiái Mediatizált férfiképek A maszkulinitás sztereotípái az amerikai akciófilmek alapján több kategóriába sorolhatók. Az alábbi példák egyfajta megközelítést, szemléletmódot tükröznek. Saját, médiás befogadói tapasztalatok alapján hozzunk létre több (al)kategóriát, szerep sémákat.

28 1. Fehér testépítő férfiak a középpontban. A közelharcról a figyelem átterelődik a kidolgozott, izmos testekre (Jean Claude Van Damme) 2. Apaság, családi élet narratívái (Mostohaapa, Vásott szülők, Hús a húsból, stb. filmek)* 3. A keményfiúk mellett megjelennek az észkombájnok, vagy az okostojások. 4. Hallgatag, erős hős helyett szellemes akciókarakter lép színre, mint pl. Bruce Willis 5. A férfi test hangot is kap, sőt ez központi jelentőségű lesz a férfi identitás szempontjából: a beszédre és a cselekvésre való képességre fókuszál *Az apai nézőpont naplószerű leírása

29 3.4.2 Angol nyelvű szöveg Malboro Man A mellékelt cikk a The Chronicle of Higher Education online kiadásában jelent meg. (Az eredeti cikk olvasása előfizetéshez kötött!) Mondhatjuk-e azt, hogy a férfiak ugyanúgy a tömegmédiumok árucikkei, mint a nők? Mennyire globális (nemzeti) kultúrához kötött a férfi és a férfiasság szterotípia megjelenítése?

30 4 Források Felhasznált irodalom Béres-Horányi (szerk.) (1999). Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Buda, Béla (1974). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége. Carver, Charles S -Michael F. Scheier. (1998). Személyiségpszichológia. Budapest. Osiris. Chrystal, David. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest. Osiris. Fodorné, Tóth Krisztina: Nő és anya a mediatizált nő- és anyakép a kisgyermekes anyáknak szóló magazinokban Inglis, David -Chrisopher Thorpe (2012). An Invitation to Social Theory. Cambridge. Polity. Terestyéni, Tamás Kommunikációelmélet. (2006). Wilde, Oscar. Bunbury. MEK.

31 További források Akin, J. és mások (szerk.) (1988).. A Transactional Model of Communication [A kommunikáció tranzakciós modellje A Theory of Social Interaction. S:U.P. Berger, P. L. and T. Luckmann (1966), The Social Construction of Reality Csepeli, György (1997).. Szociálpszichológia. Budapest. Osiris. Erving Goffman, The Interaction Order. American Sociological Association Presidential Address -X Jacobson, Roman. (1960). The Functions of Language. Newcomb, Theodore (1953) M. A kommunikatív aktus. In: Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, p Forms of Talk. Philadelphia. UPP

32 Esettanulmányok Oscar Wilde: Bunbury (1825) Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) The Chronicle of Higher Education Examining the Stereotypes of Men and Masculinity.

33 Képek elérési útja 1. Kép aláírás: A formális és informális kapcsolatrendszerben elfoglalt státuszhoz rendelt viselkedés minta.http://regi.sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=0e3038f4-92e0-4b2e b2602fc95&v=1&b=5&t=lap&newnav=true&cid=d4a bef-4dfd-a6b0-37d01a77729b 2. (színházi előadás) 3. (filmjelenet) 4. Jelinek: A zongoratanárnő. Kép elérésének módja: 5. Nemzetek sztereotípiái. Kép elérésének módja 6. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák szerelmek. Kép elérésének módjai:

34 Ikonok Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete

A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag alcíme Szerző: Béres István Lektor: Horányi Özséb Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a személyközi kommunikáció

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas SasIstván István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu Hurka Gyurka 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási

Részletesebben

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas István A JÖVŐ ÉPÍTŐI Kommunikációs Akadémia Hurka nóta 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM (SZŰRÉS) (SZŰRÉS) KELL KELLAAREKLÁM REKLÁM ELLEN? ELLEN?

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Bevezetés a kommunikációelméletbe

Bevezetés a kommunikációelméletbe Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2015-16. őszi félév Fogadó óra: H 9-10, Sz 9-10 (főép. 336) judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika: I. A kommunikáció fogalmának értelmezései

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 11. Fejezet: Az üzletkötő szerepei 5/15/2010 1 A fejezet tartalma 1. A szerep fogalma a szocialpszichológiában 2. Az eladószemélyzet szerepészlelése 3.

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE

AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE 2015.04.19. Pallai Katalin: Közszolgálati integritás 1 Az új-zélandi régiségkereskedő története AMIKOR AZ ELVEK ÉRVÉNYESÜLNEK,

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela Kötődés és párkapcsolat Nistor Mihaela 2010 Gyerekkori kötődés I. Érzelmileg kapcsolódni valaki máshoz Alapgondolat: biztos alapot nyújtani a másik számára A kötődési kapcsolatban a gyerek, majd a felnőtt

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben