Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
|
|
- Eszter Oroszné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szerep Szerző: Bajner Mária Lektor: Horányi Özséb
2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a társadalmi szerepek felosztásával, betekintést kap az egyén társadalmi szereppozícionálásának elméleti iskoláiba, esettanulmányok segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhet, és saját álláspontját kialakíthatja. A tanegység a sztereotipizálást és annak hátterét részletesen taglalja, miközben kitér a mediatizált férfi-és nőképek és az általuk sugallt szerepek összefüggéseire. Az angol nyelvű szövegek az idegennyelvi kompetenciák fejlesztése mellett a multikulturális nézőpontot is hivatottak erősíteni.
3 Tartalom A tanegység tartalma 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok 1.2 Esettanulmány (Oscar Wilde: Bunbury (1825) 2. A kommunikátor szerep 3. Sztereotípiák 3.1 Esettanulmány (Jelinek: A zongoratanárnő (1983) 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Nemzeti sztereotípiák Kulturális sztereotípiák 3.3 A sztereotíp nőképekről Mediatizált nőképek 3.4 A férfiasság sztereotípiái Angol nyelvű szöveg Malboro Man 4 Források
4 1. Elméleti háttér 1.1 Társadalmi szerepek és státusok
5 Mi a státus? Mi a szerep? Forrás: David Christal: A nyelv enciklopédiája (2003): A státus az egyénnek a közösség társadalmi szervezetében elfoglalt helye (pl.tisztviselő, férj, feleség, tanító) A szerep egy konvencionális viselkedésmód,amit a társadalom egy bizonyos státusú személytől elvár (pl.paptól, polgármestertől). A közéleti szerepekhez néha formális jelölők kapcsolódnak (pl. egyenruha), de a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője a nyelv. Hány szerepünk van? Egyszerre több is lehet. Lehet egyfajta státus a családban (pl. családfő) egy másik a munkahelyen, egy harmadik a lakóközösségben, egy negyedik az egyházban, stb. Minden pozícióhoz más nyelvi konvenciók társulnak (pl. megszólítás, beszédmód, speciális szókincs) A nyelv által játszott szerep a kommunikációban (pl. gondolatok, érzések kifejezése) vagy egy meghatározott (jogi, vallási, stb.) szituációban a nyelv funkciója (Christal : 524)
6 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Státusok és viselkedés minták Szerepelvárás: A szerep megvalósítójával szemben támasztott követelmények Szerepkonfliktus: Két fajtáját lehet megkülönböztetni 1. A szerep összeegyeztethetetlen elvárásokat tartalmaz 2. Két, vagy annál több szerep elvárásai ütköznek a szerepkészleten belül
7 Forrás: David Inglis-Chrisopher Thorpe: An Invitation to Social Theory. Polity.Cambridge: Hogyan illeszkedik a társadalmi rendszer és az egyén egymáshoz? Milyen szerep jut a normáknak és szabályoknak? A társadalmi rendszerek szerepekből (pl. foglalkozás), és az azokhoz kapcsolódó elvárásokból állnak, A lényeges kérdés: mit csinálnak, és mit várnak el tőlük? Az elvárt normák a társadalmi szerepekhez kötöttek, a kulturális rendszer részeként jelennek meg. A kultúra irányítja a cselekedetek és az interakciót. A szerepek időről-időre koherensek, jelzik, hogy egy konkrét interakcióban a résztvevők kulturális elvárásainak megfelelően minek kellene történnie. A nem megfelelő interakció során a szabályszegő megsérti a normát, és ez bizonyos szankciókat vált ki. A normák és szankciók megakadályozzák, hogy az interakció felborítsa a társadalmi rendet. Ez az alapötlet Durkeim-től származik, de Talcott Parson mindezt kiegészíti Freud szocializációs szerepeivel (szerep-elvárásokkal), hogy mindezzel a megkérdőjelezhetetlen és természetes viselkedést erősítse. Talcott Parson ( ) a második világháború után a 70-es évekig az egyik legbefolyásosabb társadalomkutató, aki a funkionalizmusta elméletét az egész társadalomtudományra ki akarta terjeszteni. Ezért a nagyon általános absztrakciók szintjéről indult ki. Spencer és Durkheim eredeti gondolatait bontva tovább (ld. Kommunikációs kódok rendszere témakör) Vizsgálatai központjába a cselekvő egyént helyezi, a cél, az eszközök, a szituációs környezet, a normák, értékek, gondolatok, vagyis a kulturális kontextusba ágyazva. Megállapítja, hogy a rendszer attól működik, hogy az egyének állandóan motiváltak arra, hogy cselekedeteik során azt válasszák, ami a rendszer reprodukálását segíti. A fő szerep a kulturális értékeké, de nem ez a meghatározó, sokkal inkább az egyén cselekedetei azok, amelyektől működik a struktúra. Az egyének interakcióját befolyásoló tényezők: biológiai szervezet, a gondolatok, az emberi lélek, az egyén kapcsolatai, és a kultúra (nyelv, értékek, normák). Összegezve: A kulturális rendszer formálja a személyest, meghatározó tényező abban, hogy az egyén mit tartson fontosnak, mi legyen a célja, az adott körülmények között mi jó, vagy rossz. Az egyén a kijelölt szerepe szerint gondolkodik, és kommunikál, a személyiség pedig nem más, mint a psziché internalizált formája.
8 Hogyan viszi tovább Goffman a durkheimi irányt? Ervin Goffman ( ) Tovább folytatva a durkheimi irányt, Durkheim nyomán úgy tekintett a szabályokra, mint a humán interakciót struktúráló, szervező, összerendező kódokra. Az egyén viselkedését szabályozó társadalmi szabályok a társadalmi élet alapjat adják. Parsontól eltérően ellenezte a társadalmi rendet, mint valami mély társadalmi struktúra jelenlétét, sokkal inkább humán interakciókat működtető, láthatatlan kódokat vizsgálta. Milyen problémákat vet fel a társadalom elszemélytelenedése? A szabályok a mindennapi élet szintaxisai, nélkülük értelmezhetetlenek a mindennapi interakciók. Az elméletet kibontva Goffman felteszi a kérdést, hogy lehetséges az interakció egy olyan társadalomban, amely egyre inkább személytelen, és az egyén egyre inkább anonímmá válik? A logikai szabályokat feltételező szabályok mellett kiemeli a társadalmi interakció fontos elemeit: a bizalmat (pozitív önkép kialakítására törekvés), mivel ha ez megsérül, a társadalmi szituáció és rend fog megrendülni. A metaforáknak megkölünböztetett jelenőséget tulajdonít a társadalmi interakciók során. Mit értünk dramaturgiai metafora alatt? A goffmani dramaturgiai metafora párhuzamot von a mindennapi interakciók és a színházi előadás között. Az egyének, attól függően, hogy egymást hogyan szeretnék befolyásolni, szerepeket játszanak. A közönség szereti előrejelezni a szerepjátszás kimenetelét, a korábbi szerepekhez fűződő tapasztalatok tükrében. Az előadások a sikerestől a sikertelenig több fokozatú skálán bárhol, és bárhogy megtörténhetnek. A jó színészek tudják, hogy kell másokat meggyőzni, és a szituációt helyesen definiálni, ezzel létrehozva egy fenntartható arculatot, az elvárások absztrakt sztereotípiáját. A meggyőző arculathoz kellékek is kellenek, mint például gesztusok, arckifejezések, és a szerepattitűd elsajátítása. Az előszínpadon (front stage) zajlanak a sikeres, és a közösség által elfogadott, támogatott publikus előadások, míg a háttérszínpad (back stage) arra való, hogy-a segítés szándékával- azoknak adjanak elő, akik nem merik a valós, rendszerint intim érzéseiket, gondolataikat megosztani másokkal. A szereptávolságot az egyén valós helyzete, személyisége és a szereppel való azonosulás pszichés nehézsége jelenti. Goffman később ejtette az interakciós dramaturgiai metaforát, mivel azt a cinikus hozzáállást sugallta (amit több kritikusa nem győzőtt kiemelni), hogy az egyének rendkívül manipulatívak, és képmutatók.
9 Esettanulmány Goffman: Forms of Talk (1987) A DJ-k jobban beszélnek, mint mások? A Beszélgetési formák (Forms of Talk 1981) c. tanulmányában Goffman rádiós műsorokban szereplő DJ-k beszélgetési stílusát elemezte. Rámutatott, hogy a DJ-k nagy lelkesedéssel előadott beszédstílusában szinte alig van csúszás, vagy hiba (Goffman 1981:146). Goffman ezekre a nagy gonddal létrehozott retorikai beszúrásokat friss beszélgetés -nek (fresh talk) hívta. Emellett a keret-tér (frame space) fogalmát is megalkotja, amellyes a DJ-k megpróbálják saját arculatukat, személyiségüket is úgy megalkotni, és bevinni a műsorba, hogy az minél több hallgatónak tetszen. Mindezt a bizalmasság, fesztelenség és intimitás légkörét teremtve igyekeznek elérni (Goffman 1981:128). Összegezve: míg Goffmannak nem sikerült teljesen meggyőző módon felvázolni a szemtől-szembeni (face to face) interakciók alapvető működési elveit, az ezekre utaló kísérletekkel, az interakciós szabályszerűségek elemzésével mérföldkőnek számít az interperszonális kommunikáció mikrodimenziós interakciónak vizsgálatánál.
10 2. A kommunikátor szerep
11 A kommunikatív jelenség és a személyközi kommunikáció megkülönböztetéséről Ki a közvetlen emberi kommunikáció résztvevője? Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik a résztvevői a személyközi (közvetlen emberi) kommunikáció eseteinek, a válasz - természetesnek tűnő módon az, hogy mi magunk. Ha azonban arra a kérdésre is választ akarunk keresni: mit is jelent a mi, vagy egy kissé pontosabban fogalmazva: ha a mi értelmezési tartományába eső dolgokat is meg kívánnánk nevezni, már korántsem volnánk egyszerű helyzetben. Kommunikátor vagy/és személyiség Személyiség-vagy kommunikátor Kommunkátor: sajátos szerep, vagy szerepek (szülő beszél tanárral, szülő beszél a gyerekével; a szülői szerepek megnyilvánulása, de ugyanaz a személyiség, más személyiségjegyek hangsúlyozásával) Forrás: A személyközi kommunikáció (In: Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció.1999)
12 Ki kommunikál? A mi természetes módon volna feloldható azzal, hogy voltaképpen én, vagyis hogy a személyiségünkkel veszünk részt a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben, azaz teljes emberi valónkkal. Igaz, vannak olyan esetek (például annak tudakolásáé egy számunkra ismeretlen járókelőtől, hogy merre is van a Honvéd utca Pesten), amikor nincs szükség személyiségünk teljes bevetésére, de kétségtelen vannak olyan esetek is (például sokszorosan megbántott feleségünk sokadik kibékítésének esete), amikor csak személyiségünk teljes bevetésével vagyunk képesek sikereseknek lenni, ha egyáltalán. Általában igaz az, hogy a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben a kommunikátor (a kommunikáció ágensének megnevezésére használva a terminust) sem fogalmilag nem azonos a személyiséggel, sem pedig azt nem lehet állítani, hogy a személyközi kommunikáció szerkezeti elemeként értelmezett kommunikátor terminus értelmezési tartományában szükségszerűen csak személyiségek találhatók (a személyiségről vö. például Carver Scheier 1995).
13 Kommunikátor több szerepben Azzal a szemlélettel inkább egyet lehet érteni, hogy szóbaelegyedve gyermekünkkel apaként vagy szülőként nyilvánulunk meg. Egyetemi kollégáinkkal diákként vagy tanárként vagyunk kapcsolatban. Ezen viszonyok között, természetesen, nincs szükség, nem is lehetséges személyiségünk teljes kikapcsolása, de az sem valószínű, hogy minden esetben személyiségünk teljessége kell a kommunikációs sikerhez. Igaznak tűnik fel tehát azt állítani, hogy a kommunikátor valójában sajátos szerep, vagy másként fogalmazva: a kommunikátor értelmezési tartományában szerepek találhatók (a szerepről vö. például Berger Luckmann 1966, Buda 1976, Csepeli 1997, László 1998). Foglalkozása: kommunikátor Személyiség háttérbe húzódik (szóvivő, politikus, mediátor, stb.) Vannak olyan szerepek, amelyek jellegzetesen kommunikátor szerepek és a közvetlen emberi kommunikáció eseteiben is megjelennek. Ilyen például a tanáré, az íróé, az olvasóé, a lelkipásztoré, ilyen az ujságíróé, a szóvívőé is (aki foglalkozásszerűen, vagy éppen hivatásszerűen nyilatkozik meg egy csoport, vagy éppen valamilyen szervezet nevében). Alighanem a kommunikációkutató szerepe is kommunikátor szerep. Aktív-passzív kommunikátor Vannak olyan kommunikátor szerepek, amelyek voltaképpen nem azok, hanem inkább egy-egy jellegzetes kommunikáció-fogalom következményei, de kétségtelenül részévé váltak a mindennapi beszédnek, szóhasználatnak: a feladóról vagy a beszélőről, más szóhasználat szerint a címzőről, illetőleg a vevőről vagy a hallgatóról, más szóhasználat szerint a címzettről van szó. Vannak olyan kommunikáció-fogalmak, amelyek igénylik azt a szerepkülönböztetést a kommunikátor szerepen belül, amelyet ezek a terminusok rögzítenek és aktív, illetőleg passzív résztvevőt különböztetnek meg (ilyen például a kommunikáció tranzaktív felfogása, amelynek a magjában valamiféle információtovábbítás áll, vö. például Barnlund 1970, Jakobson 1960), vannak olyanok, amelyekben ez a megkülönböztetés értelmezhető, de tulajdonképpen nincs semmi értelme (ilyen például a kommunikáció interaktív felfogása, amelyben a kommunikáció valamennyi résztvevője egyaránt aktív is, passzív is; vö. például Newcomb 1953, Turner 1988).
14 Kommunikáció interaktív felfogása: aktív és passzív szerepek Szerepmegvalósításhoz szükséges tudás Közös élmények, közös személyes tudás Tárgyi tudás (adott környezet adott viselkedésmintákat feltételez) Mintha már ezer éve ismernénk egymást Semmi meglepő nincs abban, hogy másként beszélek a barátommal, mint egy vad idegen emberrel. Talán nem az a lényeges különbség, hogy a barátommal beszélhetek lazán vagy éppen kollokviálisan is, s ugyanaz a stílus egy idegennel szemben talán illetlen volna. Sokkal inkább az a valódi különbség a két beszédtípus között, hogy a barátommal van valamiféle olyan közös (kölcsönös) személyes tudásunk, ami barátságunk előéletében gyökerezik; egy idegennel viszont efféle személyes, akár azt is mondhatjuk: életrajzunkból következő közösség nincs. Ugyanakkor viszonylag kevés közös személyes tudás elegendő ahhoz, hogy a diák a tanárral sikeresen legyen képes kommunikálni. Elegendő olyan közös nem személyes tudás feltételezése ehhez, amely az adott közösségben minden normálisan szocializált ember számára adott: mi az például, amit a diák megtehet; és mi az, amit adott esetben meg kell tennie; mi az, ami a tanártól elvárható; és mi az, amitől a tanárnak mindenképpen tartózkodnia kell és így tovább. Ezek normális körülmények között személytelen tudásként, vagyis nem életrajzi adattal összefüggésben ismeretesek (a kölcsönös tudásra, illetőleg a személyes vagy személytelen és kölcsönös tudásra vonatkozóan)
15 A szerepnek megfelelő kommunikáció A szerep, mint például a baráté vagy a tanáré és a diáké vagy a szülőé és a gyereké vagy a főnöké és a beosztotté, bizonyos viselkedésminták készlete, olyan specifikus elvárások összessége, amelyekkel általában a társadalmi környezet, közelebbről a kommunikációban résztvevő partnerek, az adott szerepet megvalósító ágenssel szemben fellépnek. Egy adott szerepben az adott társadalmi környezet várakozásainak megfelelően megjelenő viselkedésmintákat a szerep megvalósítójának természetesen előzetesen (a priori) ismernie kell: felkészültnek kell lennie a szerepmegvalósításra. Ebből az is következik, hogy egy adott szerep tartalmát illetően az ágens lehet tévedésben, lehet felkészültsége hiányos vagy nem elegendő is és így tovább. A szereppel szembeni társadalmi elvárások, viselkedés minták Vannak olyan szerepek, amelyekről azt vélhetnénk, hogy az elvárások (feltételezések), illetőleg a viselkedésminták forrása nem a társadalmi környezet: a férjről és a feleségről akár természetesnek is tűnhet azt feltenni, hogy biológiai meghatározottságú, vagyis genetikusan rögzített viselkedésminták készlete. Ez azonban még a férfi és a nő szerepe esetében sincs így. A férfi és a nő szerepének viselkedésminta készletében kétségkívül vannak olyan viselkedésminták, amelyeket erősen vagy talán kizárólagosan biológiai tényezők határoznak meg, de még a nemi szerepek is igen erőteljes társadalmi meghatározottságban állnak. A biológiai és a társadalmi tényezők meghatározó jellegének arányát tekintve igen eltérő felfogások ismeretesek, a szélsőségeket is beleértve. Több szerepben egyszerre A személyközi kommunikáció kommunikátorának szerepét tekintve ezek a különböző felfogások egyetlen tanulsággal minden bizonnyal szolgálnak: arra irányítják rá a figyelmet, hogy a szerep terminus nem feltétlenül olyan dologra vonatkozik, amely szükségképpen önálló tapasztalat tárgya. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a férfiak másként viselkednek, mint a nők, másként is beszélnek, de ez a másként való megmutatkozásuk azokkal a szerepekkel együtt (azoktól a szerepektől nehezen elválasztható módon) jelennek meg, hogy e férfiak és nők egyúttal tanárok és diákok, főnökök és beosztottak és így tovább. Nincs ez másként a kommunikátor szereppel sem. Sohasem az a helyzet, hogy valamelyikünk esetenként kommunikátorként nyilvánul meg, utána férfiként és ezt követően valamilyen harmadik szerepben.
16 A szerepek személyiségre gyakorolt hatása Amikor férfiasként jellemzünk valakit vagy azt mondjuk róla, hogy domináns személyiség, akkor a szerepek terminusaiban beszélünk valaki személyiségéről. Nem gondolhatjuk azt, hogy a személyiség azonos azon szerepek összességével, amelyekben valaki megnyilvánul, de az talán mondható a kommunikáció kutatásának szempontjából, hogy egy személyiség leírható (operacionalizálható) mindazon szerepek összességével, amely szerepeket az adott személyiség szokásosan megvalósít, illetőleg adott esetben (esetleg valamiféle kényszer hatására) hajlandó azon szerepben megmutatkozni. A személyiség teljes leírásához - természetesen azok a szerepek is hozzátartoznak, amelyekben nem hajlandó megmutatkozni (adott esetben kényszer hatására sem), de az adott kommunikációs közösség szerepkészletének része. A sikeres kommunikáció alkalmazkodás a szerepekhez A szerep megvalósításához fel kell készülni (előzetes ismereteket gyűjteni, tájékozódni) Sikeres kommunikátor: ismeri a szerepeket, és az azokhoz kapcsolódó elvárásokat, a szerepnek megfelelően mutatkozik meg, a szerephez előnyös személyiségjegyeire támaszkodik. Felismeri a másik fél szerepét, ehhez alkalmazkodik
17 Társadalmi szerepmegvalósítások Kulturális, jog korlátok, normák. Pl. A tanárnak legyen diplomája. Normaként jelenik meg az elvárás, hogy legyen szaktudása (szaktudás saját magával szembeni elvárás is)., míg a diákoknak mindez normatív várakozás A társadalmi státust tekinthetjük egyfajta mozgástérnek, amelyet a társadalom biztosít adott tagjának. Az ágens tehát szerepeken keresztül ágyazódik be a társadalmi struktúrákba, illetőleg folyamatokba. Saját szerepeivel kapcsolatos tudása, felkészültsége normaként jelenik meg saját maga számára az adott esetben és normatív várakozásként kommunikációs partnereit illetően.* Szerep-megvalósítás, normakövetés A szerep-megvalósítás egyenlő normakövetéssel. Alkalmilag azonban normaszegésről is lehet beszélni. A normaszegés vagy deviáns, vagy pedig kreatív. Ágens szerep megvalósítása konfliktus nélküli, harmónikus (kongruens) konfliktusos (inkongruens harmónikusak kongruens kommunikáció konfliktusosak inkongruens kommunikáció eredményez. Erről részletesebben ld. a nem verbális kommunikáció tananyag egységet. *Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége (1974) c. könyvében ír a normatív paradigmáról, más szóval szerepekről. : Ez azt jelenti, hogy az ember társadalmi élete során társadalmi előírásokat, normákat követ és társadalmi normáknak próbál megfelelni. Az emberi magatartás társadalmi előírásokat követ a társadalmi kommunikációs rendszerben is. A norma: előírások sorozata, amely megszabja, hogy egy adott személy egy adott viszonylatban hogyan viselkedhet. A normatív paradigma: egy taxonómikus modell, azaz olyan viselkedési formákat határoz meg, amelyekben társadalmi életünk során kerülünk.
18 A szerepek csoportosítása Buda B. (1974)alapján 1.pervazív (látható) szerepek (nő, férfi, szőke stb.) 2.családi (rokonsági) szerepek 3.organizációs (foglalkozási) szerepek 4.passzazsér (változó) szerepek A szerepviselkedés és a normák megvalósítása szempontjából történetileg meghatározott viszonyformák jönnek létre. Ezek utalnak tagságunkra az adott kultúrában/szubkultúrában, társadalmi réteghelyzetünkre, tagságunkra társadalmi referencia csoportokban, illetve a családi csoportok sajátos miliőjében. Forrás Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (1986) (57. old) mediapedia.hu/normativ-paradigma
19 3. Sztereotípiák
20 3.1 Esettanulmány Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elfriede Jelinek A zongoratanárnő (Die Klavierspielerin) (1983) c. regénye az emberi viszonyok és szerepek bonyolultságát taglalja. A cím: A zongoratanár helyett A zongoratanárnő gender-specifikus megközelítést sejtet. A regényből készült cannes-i nagydíjas film tabudöntögető, provokatív jelenetei rávilágítanak a női szerepek (gender, biológiai nem, kulturális nem) normálistól való elhajlásaira, és annak láthatatlan/látható következményeire. A zongoratanárnő (La pianiste) színes, magyarul beszélő, német-lengyel-francia-osztrák zenés dráma, 126 perc, 2001 Dolby Digital The Piano Teacher Official Film Trailer
21 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A zongoratanárnő sztereotípiák Milyennek képzelünk egy átlagos zongorapedagógust? Neme, külseje, modora, beszédstílusa, kora, családi állapota, lakhelye, stb. Vessük össze a válaszokat a többiekével. Mi okozza a hasonlóságokat?
22 3.2 Sztereotípiák és megjelenítésük Sztereotípiák Viszonylag tartós, merev és rögzült látásmód, illetve ezen alapuló meggyőződések kategorizálása. A sztereotipizálás veszélye, hogy viszonylag kevés információból von le következtetéseket, általánosít.
23 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Nemzeti sztereotípiák Nemzetek sztereotípiái Játékos példa a Sulineten
24 3.2.2 Kulturális sztereotípiák Példa: Kulturális sztereotípiákra Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) c. könyvében találunk példákat. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (részlet) Forrás: Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (online könyvtár) Mennyiben deviáns és mennyiben normakövető a narrátor?
25 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését Mediatizált nőképek Mediatizáltság nem csupán tükrözik az aktuális állapotot, hanem a mutatott kép által formálják, befolyásolják őket A mediatizáltság kiemeli a maga sztereotipikus jellegével a meghatározott vonásokat, és alakítja a hangsúlyokat. sztereotípiákkal történik (ld. 3.1) A sztereotíp szerepek meghatározó vonásait kiemelik és hangsúlyozzák, majd azokat erősítve tovább szűkítik a képet (szerepet). A médiumokban megjelenített nőképek A médiumokban megjelenített nőkép (anyakép) szükségképpen sztereotipikus, és nyomon követi az uralkodó (trendi) elvárásokat. A jó anya feleség mítosz
26 Az adatok védelme érdekében a PowerPoint nem engedélyezte a kép automatikus letöltését. A NŐ-ANYA-FELESÉG ikon A társadalom nő és anyaképének eredete a jó család társadalmi-kulturális toposzként való megjelenítése. Az anya a családi mikrotársadalom főszereplője, középpontja, aki a családi békéért, harmóniáért, a gyerekek fejlődéséért, a családtagok fizikai és mentális jólétéért felel. Ezt a közgondolkodásban az anyai ösztön társadalmi normája egészíti ki. A normatív paradigma alapja a család menedék, oltalom, biztonság és boldogság forrása, ahol az anya feladata a feltétlen szeretet, az önfeláldozás, együttérzés, és mindenek felett a család összetartása.
27 3.4 A férfiasság sztereotípiái Mediatizált férfiképek A maszkulinitás sztereotípái az amerikai akciófilmek alapján több kategóriába sorolhatók. Az alábbi példák egyfajta megközelítést, szemléletmódot tükröznek. Saját, médiás befogadói tapasztalatok alapján hozzunk létre több (al)kategóriát, szerep sémákat.
28 1. Fehér testépítő férfiak a középpontban. A közelharcról a figyelem átterelődik a kidolgozott, izmos testekre (Jean Claude Van Damme) 2. Apaság, családi élet narratívái (Mostohaapa, Vásott szülők, Hús a húsból, stb. filmek)* 3. A keményfiúk mellett megjelennek az észkombájnok, vagy az okostojások. 4. Hallgatag, erős hős helyett szellemes akciókarakter lép színre, mint pl. Bruce Willis 5. A férfi test hangot is kap, sőt ez központi jelentőségű lesz a férfi identitás szempontjából: a beszédre és a cselekvésre való képességre fókuszál *Az apai nézőpont naplószerű leírása
29 3.4.2 Angol nyelvű szöveg Malboro Man A mellékelt cikk a The Chronicle of Higher Education online kiadásában jelent meg. (Az eredeti cikk olvasása előfizetéshez kötött!) Mondhatjuk-e azt, hogy a férfiak ugyanúgy a tömegmédiumok árucikkei, mint a nők? Mennyire globális (nemzeti) kultúrához kötött a férfi és a férfiasság szterotípia megjelenítése?
30 4 Források Felhasznált irodalom Béres-Horányi (szerk.) (1999). Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Buda, Béla (1974). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsége. Carver, Charles S -Michael F. Scheier. (1998). Személyiségpszichológia. Budapest. Osiris. Chrystal, David. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest. Osiris. Fodorné, Tóth Krisztina: Nő és anya a mediatizált nő- és anyakép a kisgyermekes anyáknak szóló magazinokban Inglis, David -Chrisopher Thorpe (2012). An Invitation to Social Theory. Cambridge. Polity. Terestyéni, Tamás Kommunikációelmélet. (2006). Wilde, Oscar. Bunbury. MEK.
31 További források Akin, J. és mások (szerk.) (1988).. A Transactional Model of Communication [A kommunikáció tranzakciós modellje A Theory of Social Interaction. S:U.P. Berger, P. L. and T. Luckmann (1966), The Social Construction of Reality Csepeli, György (1997).. Szociálpszichológia. Budapest. Osiris. Erving Goffman, The Interaction Order. American Sociological Association Presidential Address -X Jacobson, Roman. (1960). The Functions of Language. Newcomb, Theodore (1953) M. A kommunikatív aktus. In: Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, p Forms of Talk. Philadelphia. UPP
32 Esettanulmányok Oscar Wilde: Bunbury (1825) Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő (1983) Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (2006) The Chronicle of Higher Education Examining the Stereotypes of Men and Masculinity.
33 Képek elérési útja 1. Kép aláírás: A formális és informális kapcsolatrendszerben elfoglalt státuszhoz rendelt viselkedés minta (színházi előadás) 3. (filmjelenet) 4. Jelinek: A zongoratanárnő. Kép elérésének módja: Nemzetek sztereotípiái. Kép elérésének módja 6. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák szerelmek. Kép elérésének módjai:
34 Ikonok Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész
A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete
A tananyag címe: A személyközi kommunikáció szerkezete A tananyag alcíme Szerző: Béres István Lektor: Horányi Özséb Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a személyközi kommunikáció
RészletesebbenBevezetés a kommunikációelméletbe 4.
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:
RészletesebbenKonfliktuskezelési módszerek
Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenSzemélyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása
Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenKommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története
Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan
Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenKommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenTerületi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás
Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenKonfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenPedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke
Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenMÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu
MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas SasIstván István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu Hurka Gyurka 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenEgy kis kommunikáció
Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső
RészletesebbenBevezetés a. Takács Judit.
Bevezetés a kommunikációelméletbe Takács Judit 2016-17. őszi félév judtaka@gmail.com Bevezetés a kommunikációelméletbe Tematika I. A kommunikáció fogalmának értelmezései II. A kommunikáció kutatása, iskolák
RészletesebbenNaiv kommunikációelméletek
Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenMíg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább
Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció kurzus
Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenTOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak
COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenVélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenEmelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenDRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon
RészletesebbenA beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői
A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A
RészletesebbenMindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK
2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenA GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia
MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas István A JÖVŐ ÉPÍTŐI Kommunikációs Akadémia Hurka nóta 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM (SZŰRÉS) (SZŰRÉS) KELL KELLAAREKLÁM REKLÁM ELLEN? ELLEN?
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenDr. Judit Kerekes AMIT 2017, New York
Dr. Judit Kerekes AMIT 2017, New York Örökségünk a magyar nyelv megőrzése megtartása A nagymama Idősebb szomszéd Családi barátok regéiből Régi kézimunkák újra használatából Magyar festmények, képek a
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenTársadalmi és vizuális kommunikáció
Nyomtatás Társadalmi és vizuális kommunikáció Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenKÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!
KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások
RészletesebbenCsaládi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX
Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat
RészletesebbenHavasi Éva Rakovics Márton
Havasi Éva Rakovics Márton Súlyos gender kérdés, avagy a túlsúlyban, az elhízottságban megnyilvánuló nemi különbségek 1 Ebben a rövid terjedelmű írásban a férfiak és a nők testsúlyában meglevő különbségekről
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenTánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam
Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció
RészletesebbenAz érett személyiség Allport szerint
A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.
RészletesebbenEsettanulmány készítése
Esettanulmány készítése Az anyag a KPMG Academy szervezésében tartott Esettanulmányok az oktatásban című tréning anyagának felhasználásával készült (tréner: Pusztai Csaba) Miért írjunk esettanulmányt?
Részletesebben