Kalotaszeg-szerte, így Nádasdarócon is sajátos szokások és néphagyományok teszik színesebbé az ünnepnapokat vagy épp a hétköznapokat.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kalotaszeg-szerte, így Nádasdarócon is sajátos szokások és néphagyományok teszik színesebbé az ünnepnapokat vagy épp a hétköznapokat."

Anikó Nagy
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kalotaszeg-szerte, így Nádasdarócon is sajátos szokások és néphagyományok teszik színesebbé az ünnepnapokat vagy épp a hétköznapokat. A még élő hagyományokról röviden: Április végén-tejbemérés /juhmérés/- ma már a Nádasmentén folyik intenzívebb juhtenyésztés. Itt maradtak fenn az ezzel kapcsolatos szokások, melyek közül kiemelkedik a tavaszi legelőre kihajtást követő tejbemérés. Ekkor állapítják meg a juhok száma, vagy az általuk adott tejmennyiség alapján azt, hogy ki milyen sorrendben mennyi tejet kap a nyár folyamán. Május elsejei ZÖLDELÉS /zöldágazás/ -elsejére virradó éjszaka a legények zöld nyírfa ágat hoznak az erdőből és a konfirmált lányok kapujára, vagy a kerítésre tűzik. Az 19oo-as évektől gyakorolt szokás az évtizedek elteltével alakult. A II. világháború után már több ág került a kapukra, ezért szekerekkel indultak az erdőre. Néhány éve már a legkisebb lányoknak is tesznek ágat. Könnyen felismerhető, hogy hol és hány leány van a faluban a legkisebbtől az eladóig... KONFIRMÁLÁS Virágvasárnap /felnőtté avatás/ -különösen a lányok népi viseletének, a cifra ruhának és pártának gazdagsága nagy méreteket ölt, anyagilag alig követhető mércét állítva fel. Legkirívóbb példa erre Daróc... Elengedhetetlen része e napnak az ünnepi istentisztelet és fogadalomtétel mellett a mulatság és az ajándékozás is. 1 / 6

2 Húsvéti HÍMESTOJÁS-festés és LOCSOLÁS - a hímestojás-festés legfelkapottabb módja a cifrázás, vagyis ecsettel és különféle olajfestékkel való festés: a zománcoz ás. E technika központja Nádasdaróc és a szomszédo S Bogártelke. A cifrázás a bútorfestés talajából nőtt ki. Darócon VARGA KATALIN MALMOS, nagyapja nyomdokaiba lépve1974-től kezdte el a festést az egész falunak. Jelentős jövedelmi forrást is jelentett e nem mindennapi "tudás", hiszen több tíz darabot kellett megfesteni helyieknek és környékbeli lányoknak egyaránt. Karácsonyesti KÁNTÁLÁS-istentisztelet után indulnak a fiúk és legények külön csoportokban minden házhoz, hol ünnepi verseket szavalnak, énekelnek. A házigazdák süteménnyel kínálják és pénzt is szoktak adni narancs, édesség kiséretében. A férfiak éjszaka gyülekeznek és a falu lelkipásztorát kántálják meg elsőként. A benti fény jelzi, hogy beengedtetnek a kántások. Rigmust és verset mond a legfiatalabb, közös zsoltárok éneklése és koccintás után sorra járják a falut. De kitartanak, néha reggelbe nyúlóan is, ami nem zárja ki a reggeli istentiszteleten való részvételt. Újévi KÁNTÁLÁS- éjfélkor a harangnál megtörténik az átadás. Elköszön a volt harangozó és átadja helyét az újnak. A gyülekezés után ismét a falu lelkipásztorát keresik fel elsőként, ahol együtt énekelnek zsoltárokat, beszélgetnek, koccintanak Boldog Új Évet kívánva... Majd a jelenlevők családjait járják sorba, együtt örvendezve, közvetlen hangulatban. Újévi KÖSZÖNTÉS-új esztendő reggelén indulnak el a kisebb fiúk és minden házhoz viszik jókivánságaikat rigmusokban, versekben. / v.ö: Vasas Samu-Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek 2oo7. Kráter Műhely Egyesület / 2 / 6

3 E hagyományok mellett felbecsülhetetlen értékkel bír az a népművészet, mit szülők örökitettek át gyermekeikre használat, megbecsülés és megőrzés céljából. A "tiszta szoba" szinte minden háznál megtalálható. Falán festett tányérok, miket egyedi motivumokkal festett bútordarabok -szekrények, lócák, padok, asztal és a vet ett ágy - vesznek közre. Mindenik rendeltetésszerüen elkészítve, feltöltve választékos tartalommal: kézi varráso s és szőttes párnákkal, stafirunggal, ünnepi alkalmak napjaihoz kötött cifra ruhadarabokkal, kendőkkel, gyöngyökkel,a hajadon lányok pártájával, legények bokrétás kalapjával és a tulipán-diszitéses, ráncos csizmával. A fehér vászonból készült vágottas abroszok, terítők - különféle méretben és formában - ügyes asszonykezekből kerülnek ki ma is. Külön említést érdemel a kalotaszegi népviselet. Ünnepi alkalmakkor még ma is szívesen öltik magukra a nádasdaróciak a hagyományos öltözéket, melynek változatos színeiről így ír Máthé Endre, az egykor itt szolgáló Máthé István kántor-tanító fia: KALOTASZEGI RUHA Piros, mint nyári estén az ég alja, Mint büszke lányaid dalos ajka. 3 / 6

4 Kék, mint földed felett az ég, Mint mögötted vén Bihar-háta, Kék, mint szent hegyed, a Vlegyásza. Zöld, mint reményed, mely egyre fogy, Halkul dalod, a zöld remény fia Csak zsoltár szól még s pár ős-ima. Néha fekete, mikor temetsz, Amikor itt hagy cifra párod, Vagy mikor Krisztus vérét várod (Nagypénteken). Elhintve rajta ezernyi fény kacag, Kacag, hogy a gyöngyök között Feledhessed a köves rögöt. De ha piros, ha kék, ha fekete, rajta kismadár, csillag, tulipán, Földkirály csodás ruhája ring a köves barázdák Herceg asszonyán! MEGJEGYZÉS: a leírtakról IDE KATTINTVA bővebb képanyagot is megtekinthet. (A képek kattintással nagyíthatók) /J.K./ 4 / 6

5 5 / 6

6 6 / 6

Hasonló dokumentumok

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta