Tokaj és a kistérség bemutatása, illetve a területfejlesztések turizmus szempontú értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tokaj és a kistérség bemutatása, illetve a területfejlesztések turizmus szempontú értékelése"

Átírás

1 Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaj, Bodrogkeresztúri út 5. Tokaj és a kistérség bemutatása, illetve a területfejlesztések turizmus szempontú értékelése Konzulens: Csicsek Attila Idegenforgalmi szaktanár Készítette: Hajnal Roland Idegenforgalmi szakmenedzser szak Szállásszervező és menedzselő szakirány Nappali tagozat

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Tokaj és a kistérség bemutatása Tokaj történelme Tokaj bortermelése A térség földrajza A település szerkezete A település megközelíthetősége Társadalmi helyzet Gazdasági helyzet Mezőgazdaság Ipar Borászat Tokaj és a kistérség látnivalói Tokaj A kistérség SWOT analízis Tokaj SWOT analízise A kistérség SWOT analízise Tokaj és a kistérség fellendülése Tokaj és a kistérség megvalósítás alatt álló és tervben vett projektjei Fesztivál Katlan Városi Művelődési Központ Arany Sas Hotel Bodrog-parti szálló Infrastruktúra Egyéb megvalósításra váró programok Saját vélemény Összegzés Irodalomjegyzék... 31

3 3 1. BEVEZETÉS Szakdolgozatomban Tokajt mutatom be részletesebben, de emellett a kistérséget is ismertetném. Az általános bemutatás mellett főként az idegenforgalmi fejlesztésekkel kapcsolatosan foglalkoznék, illetve a térség területfejlesztéseit említem meg. Olvashatóak lesznek az eddigiek és a betervezettek egyaránt, illetve kifejtem ezekkel felmerülő véleményeimet és észrevételeimet, a végén pedig saját ötleteimet is megpróbálom összefoglalni. Azért választottam ezt a témát, mert ez az, ami szerintem leginkább közel áll hozzám és érdekel. Emellett rengeteg dolgot ki lett ebben a témában fejteni. Választásom pedig azért esett pont Tokajra, mert ezen az éven már hetedik éve járok a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolába, illetve egyéb dolgok is idekötnek, tehát szinte otthon érzem magam, így kapva-kaptam az alkalmon, hogy miért is ne birkózzak meg ezzel a témával.

4 4 2. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2.1 TOKAJ TÖRTÉNELME Tokaj város történelme már a honfoglalás kori időkig visszanyúl, mivel régészeti leletek alapján már a X. században is fontos szerepet tölthetett be a környéken. Emellett valószínűsíthető, hogy a magyarság egy része a letelepedéskor itt szállt meg. Az első írásos emlék, amely Tokaj nevét őrzi, az a tihanyi apátság 1067-ben megírt alapítólevele, illetve a XIV. századi Képes Krónikában is megemlítik. A régi idők óta (Árpád-kor) fontos átkelőhely a város, mivel a Tisza és a Bodrog itt találkozik. A településen először földvár épült a XII. században, de ez a tatárjárás idején el lett rombolva, ezt követően pedig a XIV. században egy kővárat építettek, ami a diósgyőri uradalomhoz tartozott től a város és a hozzá tartozó uradalom a Hunyadi család birtokába került, de később a Szapolyai család kapta meg ban Szapolyai János megpróbálta szerezni a király koronát, de a királlyá választás után elveszítette az uradalmat, így új korszak kezdődött a Tokaj történetében. 1. kép: A tokaji vár Forrás: ban megerősítették a várat és újra királyi uradalom lett, miután János Zsigmondot visszahívták Erdélybe. A vár a későbbiekben Bethlen Gábor lett, majd pedig a Rákóczi családé. A város folyamatosan fejlődött és ezért sokan meg akarták maguknak szerezni, de katonai jelentőséggel is bírt az átkelőhely. Az 1700-as évek elején a kurucok elfoglalták, majd lerombolták a várat. A bortermelésnek köszönhetően fejlődött a város, illetve a népesség is megnőtt, ezért mezőváros lett és megkapta a Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város címet. Az I. világháborúig folyamatosan fejlődött a város, de a háborúnak köszönhetően sajnos félbeszakadt, ez után volt egy rövidebb felvirágzás, de ezt a II. világháború hiúsította meg. A világháború után nem sikerült visszaszerezni a város jelentőségét, mivel

5 5 vonzáskörzeteket csatoltak el és 1952-ben a járási címet is elvették, illetve a megye peremén helyezkedik el. Az értékek újrafelosztásánál se kapott szinte semmit, már csak azért is, mert a Hegyalja borászati központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely töltötte be. Ennek oka az volt, hogy a település nem tudott megfelelő ingatlant biztosítani annak érdekében, hogy megépítsék a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát központi irodaházát. A városi rangot elveszítette az évek folyamán, és ezt csak 1986-ban kapta vissza, viszont vonzáskörzetet nem kapott, így felemásra sikerült ez az időszak, de így is újra virágzásnak indult a térség. Infrastrukturális és építészeti fejlesztések megkezdték a felzárkózást. Ezek eredményeként kapták meg a Hild-érmet 1 (1997) és világörökségi helyszínné nyilvánították Tokaj-Hegyalját (2002). Ezzel a ranggal pedig az egyik leghíresebb és legvédettebb táj lett a világon, illetve az idegenforgalom szempontjából is kecsegtető ben megkapta a Kistérségi Központi rangot a Kormánytól, ezt követően a kistérség települési megalapították a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulatot. Tokajjal együtt 11 település tartozik ide, név szerint: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Csobaj, Taktabáj, Tiszatardos. 2.2 TOKAJ BORTERMELÉSE Tokajban már a XI. században is szőlőt termeltek, legalább is a fennmaradt írások ezt támasztják alá. Miután megépült a kővár a településen, a borászati tevékenység és ezzel összefüggően a szőlőtermesztés is fellendült a Hegyalján. A XVI. századig folyamatos bortermelés folyt a környéken, de ez a század végére egyre inkább jövedelmezőbb volt. E század előtt a tokaji bor nem volt túl népszerű külföldön, mivel a Szerémség (mai Horvátországban találhatón a Duna, Száva és Dráva köze) volt a vezető bortermelő vidék. Miután a törökök lerombolták a hódítások során ezt a területet, így szinte azonnal a tokaji borvidék lett Magyarország elsőszámú bortermelő központja. Ezt követően szerették volna minél többen megszerezni ezt a területet, de csak a kurucoknak sikerült az 1700-as évek elején. Ebben az évszázadban királyi rendeletet vezettek be, mivel a környéken minden termelő tokaji néven akarta értékesíteni a saját borait. Ezzel szabályozva lett, hogy mely területen lehet tokajiként árulni. 1 Céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén kimagasló eredményeket elért települések pályázhatnak rá (forrás:

6 6 Így megalakult az ország és a világ első zárt borvidéke. A békés fejlődés során bekövetkezett a polgárosodás, de mindezek mellett a város mezővárossá vált. 2. kép: A tokaji Kopasz-hegy Forrás: A szőlő- és bortermelés fénykora a XVII-XVIII. század közé tehető. Ekkoriba jelentek meg a városban az idetelepedett görögök és zsidók, akik felvásárolták a környék nagyobb termőterületeit. Emiatt tapasztalható az, hogy Tokajban sokkal kisebb ültetvények vannak, mint Mádon, Erdőbényén vagy Tolcsván is. Fellendítették a borkereskedelmet, aminek egyik legnagyobb előnye az volt, hogy a város könnyen megközelíthető és közlekedési csomópontként is kezelhető. A településen megépültek ebben az időszakban a görög kereskedőházak is, amelyek a mai napig megtekinthetőek. Mindezek után megjelentek a lengyel és orosz felhívások, felvásárlók, akiknek köszönhetően új piacok jelentek meg, ezáltal a bevételi források is megnőttek. A tokaji bor már ebben az időszakban-is világhírű volt. Sajnálatos módon a filoxéra járvány hatalmas károkat okozott az ültetvényeken, amelyeken régebben több féle szőlőfajtát is termesztettek. Viszont miután megtörtént a beoltás, kezdetben csak a régebbi domináns szőlőket termesztettek (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály), de a későbbiekben újra megjelent a kövérszőlő, az Oremus és a gohér. Ezek a szőlőfajták vannak engedélyezve a mai napig. Így a fellendült borászat mellett természetesen a kereskedelem is jelentős volt (a görögöknek és a zsidóknak köszönhetően), ahogy a kőbánya is. A fellendülés egészen 1910-ig tartott, itt érte el a tetőpontot ben súlyos fagykárok érték a területetek, amiket csak a 40-es évekre tudtak helyrehozni.

7 7 A bortermelésben is mélypontra került a város a világháborúk idején, de ez után se sikerült a fellendülés, mivel a központi szerep egyre inkább Sátoraljaújhelyé volt. Akkoriban is leginkább sárgamuskotályt, hárslevelűt és furmintot termesztettek a hegyen, ezek megművelésével igazán nem a tokajiak foglalkoztak, hanem a Taktaközben élők. A Tokaj-helyaljai borvidékhez 27 település tartozik, egészen Abaújszántótól Sátoraljaújhelyig. Miután megkapta a térség a Világörökségi helyszín címet, még inkább szabályozva van különböző törvényekkel a termesztés és termelés, illetve a borkészítés is. Leginkább az aszú készítés az, amit szabályoznak, ez egyben a térség legkeresettebb export terméke is. A tokaji bor világhírű, de a hiedelemmel ellentétben nem ismerik a világ bármely pontján. A borvidék egyediségét a különleges termőterület adja. A vulkanikus alapú agyag- vagy löszös talaj, napsütötte déli hegyoldal, illetve a mikroklíma biztosítja a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulását, ami az aszúsodáshoz vezet. 3. kép: A Tokaj-Hegyaljai borvidék Forrás: 2.3 A TÉRSÉG FÖLDRAJZA Ez a térség Magyarország észak-keleti részén található, ezen belül is az Észak-Magyarországi Régióban. Ehhez a régióhoz három megye tartozik: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Ez a régió az ország egyik legváltozatosabb területe, hiszen dombságok, középhegységek mellett az Alföld egy része is idetartozik, emellett itt található meg az ország legnagyobb magasságkülönbsége is, Kékes és Kisköre. B-A-Z. megye az ország második legnagyobb területű megyéje. Rengeteg termál- és gyógyvízforrással rendelkezik (például: Egerszalók, Miskolc-Tapolca, Tiszaújváros).

8 8 A tokaji kistérség területe 256 km 2 és fő a népessége (egy 2004-es felmérés szerint). A központja Tokaj és ezt nem csak adminisztratív okokból kapta meg, hanem azért is, mivel a fejlesztések nagy része itt zajlanak, illetve a látnivalók többsége is itt tekinthető meg. A település a Bodrog és a Tisza torkolatánál, illetve az Alföld és a Zemplén találkozásánál fekszik. Ezeknek köszönhetően a város kialakulása és gazdasági tevékenysége is ezekhez a tényezőkhöz alkalmazkodik. A település és a kistérség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp, de ezt felváltotta a szőlőkultúra az alacsonyabb területeken. Éghajlata ugyanolyan változatos, mint a felszíne. Az évi középhőmérséklet a déli területeken akár 10 C o is lehet, míg az északi területeken már csak 6-7 C o. Az évi napfény tartalom eléri a 1900 órát is, az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650mm, míg a sík területeken 600 mm, emellett jelentős a források és a felszíni folyások száma is. Ezen éghajlati tényezők által kialakult mikroklíma miatt különleges a tokaji borkultúra, amit világszerte ismernek. Mindezek mellett természetesen a Zemplénben rengeteg védett természeti érték és terület található. 2.4 A TELEPÜLÉS SZERKEZETE A település térbeli szerkezete különleges, hiszen a folyókkal párhuzamos utcákat, rájuk merőleges utcák és közök kötik össze. Erről már egy 1704-ből fennmaradt térkép is tanúbizonyságot tesz, és ez az évszázadok alatt szinte semmit se változott. A XVIII. században történtek jelentős változások a településen még pedig a Tisza-híd, illetve a Kistokaj városrész megépülése. Ezáltal két nagyban eltérő része oszlott a város, még pedig az óvárosi és az új építésű félre, az előbbi arányaiban kisebb Az épületek nagy része a XVIII-XIX. században épült. Jellemzően copfstílust képviselnek az építmények, de a másik jellemző építésiforma a főút déli szakaszán találhatóak. Ezek olyan kereskedő- és üzletházak, amelyek üzletajtókkal nyílnak és a XIX. században épültek. A főutca összességében városias kinézettel rendelkezik, de ezen váltakoznak a földszintes és emeletes házak egyaránt. Többek között sűrűn beépített, de már vannak olyan szakaszai ahol fésűs jelleggel építkeztek. A főutcán találjuk leginkább a különféle gazdasági épületeket és a gazdag kereskedők házait. A hegyoldal beépítését jobban megkímélték az árvizek, így ez a rész sokkal dísztelenebb és egyszerűbb. Ezen a részen lelhetőek fel a zsúfolt és zajos utaktól menekülő értelmiségi és hivatali épületek. A főtértől a hegyre vezető Dózsa

9 9 György út felső szakaszán épültek a szőlősgazdák jellegzetes kétszintes házai. Az itt épült házak nagy része támpilléreken van. Mivel itt nincs nagy nyüzsgés és védettebb terület, így itt vannak a település legrégebbi épületei. 4. kép: A város jelenlegi térképe Forrás: A főtér (Kossuth tér) és ennek a környéke a város egyik legrégebbi magja. Valószínűsíthető, hogy mindig is központi szerepet töltött be. Igazából nem is tér, hanem az itt összefutó utak kiszélesített része, ennek oka pedig az itt található intézmények. A piactér is templom mellett volt elhelyezve. A szabálytalan alakját pedig valószínűleg az évszázadok eseményei alakították ilyenre. 2.5 A TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE Tokaj több módon és irányból megközelíthető, hiszen természetesen közúton és vasúton is elérhető, de a Tiszának és a Bodrognak köszönhetően vízen is. Közúton két fontosabb útvonalon is el lehet jutni a királyi borok városába, mivel BudapestMiskolc irányból a 37-es úton, míg Nyíregyháza irányából a 38-as úton lehet érkezni. A vasútállomás a Miskolc-Nyíregyháza útvonalon található. Rendszeres vasúti forgalmat bonyolítanak le, személy- és teherszállítás egyaránt gyakori. InterCity megálló hely is, így Budapestről akár kettő és fél óra alatt eljuthatunk.

10 10 Vízi közlekedés annyira nem jellemző, de ez az egész országra igaz, viszont a város rendelkezik kikötővel és hajóállomással. A Tiszán sokkal nagyobb a forgalom, mint a Bodrogon, de azért a Bodrogon is előfordul, hogy kisebb hajók vagy vízi járművek is közlekednek. 2.6 TÁRSADALMI HELYZET A lélekszámváltozás Tokajban jelentős, hiszen a 1940-es évektől a rendszerváltásig csökkent a település létszáma, ezt követően a 2000-es évekig növekedés állapítható meg, valószínűleg a 90-es években történő fejlesztések miatt. Sajnos a 2000-es évektől pedig újra apadt az itt élők száma as adatok szerint körülbelül 4800-an laknak a városban. Ez a csökkenés természetesen nem csak itt figyelhető meg, mivel ez a népességcsökkenés országszerte jellemző. Az utóbbi években elkészített korfák alapján megállapíthatjuk, hogy a éves korosztály kiugróan magas lélekszámot mutat. Ez a középiskoláknak köszönhető, mivel KSH adatai nem csak az állandó lakosokra vonatkoznak, hanem azokra is, akik csak itt tartózkodnak, más néven a kollégistákat is beleszámolják a népességbe. 1. ábra: A tokaji népesség változása 1870 és 2006 között Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A lakosság nemzetiségi összetétele kb. 98%-a magyar, a maradék 2% pedig roma, szlovák, német, ukrán, görög és ruszin származású es adatok alapján kimutatható, hogy a házaspárok túlnyomó része nem vállal gyermeket, mivel a gyermektelen párok száma magasabb, mint az egy, kettő vagy több gyermekesek száma. Ezt a tényezőt világszerte meg lehet figyelni, hiszen egyre kevesebben mernek belevágni a gyerekvállalásba.

11 11 Vallási hovatartozásokat vizsgálva, 2001-es adatok szerint a lakosság 40%-a római katolikus, 26%-a református, 14%-a pedig görög katolikus, illetve a maradék 20%-ot azok tették ki, akik nem kívántak válaszolni, nem tartoznak egyik vallási közösségbe se, de voltak, akik evangélikusnak vagy egyéb vallásúnak vallották magukat (izraelita, ortodox). 2. ábra: Vallási hovatartozás Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.7 GAZDASÁGI HELYZET A kistérségben szintén Tokajnak van kiemelkedő szerepe a gazdasági helyzetet tekintve, illetve a Taktaköz, ami az elmaradottabb. A térségben inkább a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság jelentős, az ipar nem igazán megfigyelhető MEZŐGAZDASÁG A tokaji kistérségben sokkal inkább jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, mint a megyében. Egyedi természeti adottságainak köszönhetően sok féle lehetőséggel bír a terület. Pontosabban a hegyen szőlő- és gyümölcstermesztés, a Bodrogzugban gyepművelés, míg a Taktaközben gyep- és szántóföldművelés jellemző. A mezőgazdasági tevékenységet emellett két fő területre lehet osztani: Hegyalja és Taktaköz. A Taktaközben a meghatározó tevékenység a földművelés mellett az állattenyésztés. Igaz, mindkét ágazat szerepe csökkent az utóbbi években, ezt a vállalkozások számánál is észrevehetjük. Napjainkban már inkább csak kis családi vállalkozásokat tartanak számon, amik leginkább saját ellátásra termelnek. A szerencsi Cukorgyár bezárása után a cukorrépa termelés csökkent, de a gabonafélék és az ipari növények termesztése a mai napig dominál.

12 12 A Hegyalján pedig a szőlőtermesztésnek van kiemelkedő szerepe. Közel 6000 hektáron termesztenek szőlőt, ez a kistérségnek csaknem 8%-át teszi ki, ami országos szinten is páratlan. Mivel ennek a tevékenységnek igen csak jelentős szerepe van a térségben, ezért az elmúlt években a terület 40-50%-át vagy újratelepítették, vagy korszerűsítették IPAR Az különféle ipari tevékenység nem jellemző a térségben, mivel az itt lakók előszeretettel emlegetik azt, hogy a térségben csak környezetkímélő ipari folyamatokat fogadnak el. Így megmaradtak azok az ipari cégek, amelyek a mezőgazdaságra és azok termékeinek feldolgozására alakultak (borászatok). Persze megfigyelhető faipari, bányászati, kis mértékben fém- és gépipari, illetve építőipari tevékenység is BORÁSZAT Ennek a gazdasági tevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Igaz hozzákapcsolódó iparágak száma alacsony, hiszen a kistérségben nagyobb borospalack, dugó vagy hordókészítő vállalkozás nem jegyezhető fel, inkább csak kisebb borászati feldolgozó üzemek. Mindezek beszerzése külföldről történik, főként Németországból, Olaszországból és Franciaországból. Ebbe az iparágba történt a legtöbb beruházás, ezáltal több új pincészet is megnyitotta kapuit a turisták előtt. A borászok elmondása alapján a munkavállalók többsége környékbeli, illetve mivel fontos a szőlőültetvényeken a kézi munka, így szerencsés helyzetben van a térség. 3. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG LÁTNIVALÓI A térség számos műemlékkel, épített és természeti értékkel is rendelkezik, igaz ezek nagy része Tokajban található, de a nagyobb hegyaljai településeken is előfordulnak. A kultúra szinte 1000 éves múltra tekint vissza, tehát a térség régóta lakott terület. A következő felsorolásban olyan látnivalókat és látványosságokat fogok megemlíteni, amelyeket turistaként érdemes megtekinti az itt tartózkodás idején.

13 13 5. kép: Paulay Ede Színház Forrás: /ismertetok/latnivalok/ _szinh.jpg.jpg_orig.jpg 3.1 TOKAJ borospincék (Szerelmi Pincesor) egykori Zsinagóga és a szökőkút Paulay Ede Színház Rákóczi Pince görög és római katolikus templom Tokaji Galéria Tokaji Múzeum Tokaji Borok Háza a sétáló utca és a belváros (régi lakóházak, főtér, Bacchus-szobor) kilátó (a torkolatnál) Rákóczi-Dessewffy kastély köztéri szobrok (Rákóczi szobor, Kiss Albert lovas szobor) görög kereskedőházak Tokaji Manufaktúra Kiállítóterem és Alkotóház

14 A KISTÉRSÉG Tarcal: o kilátó o bányató o 6 puttonyos borfalu (komplex borászati szolgáltatás) o Andrássy pince o Gróf Degenfeld Kastélyszálló Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud o o o o o Patricius Borház Tájház (Bodrogkisfalud) Kiállító épület római, görög és református templom Magyar Motorok Múzeuma (Bodrogkeresztúr) Erdőbénye o o Béres Pincészet Kovács-műhely Múzeum Szegi, Szegilong, Tiszaladány o Tájház Tolcsva o o Bormúzeum Borászati Kultúra Háza 4. SWOT ANALÍZIS 2 Ezzel a típusú elemzéssel megállapíthatjuk egy terület, iparág, üzlet, szolgáltatás, stb. piacon elfoglalt helyét, életképességét, illetve kialakíthatjuk a stratégiai szempontokat. Az analízisnek 4 területe van, mivel a SWOT egy angol mozaik szó, azaz a Strenghts (erősségek), a Weaknesses (gyengeségek), az Opportunities (lehetőségek) és a Threats (veszélyek). A lényege, hogy olyan külső és belső tulajdonságokat vizsgálunk meg, amelyek ismeretében még jobbak lehetünk, illetve elkerülhetjük azokat a helyzeteket, amelyek hátráltatnának minket. 2 Forrás: Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

15 TOKAJ SWOT ANALÍZISE Erősségek: gyönyörű és egyedi földrajzi adottságok borkultúra jó infrastruktúra központi szerep a térségben folyamatos fejlesztések (gazdaság, vendéglátás, infrastruktúra, stb.) bővülő rendezvényszám számos turisztikai érték és látnivaló jó színvonalú szakmai képzések Gyengeségek: nincs kialakult arculata a városnak alacsony azon kiadványoknak, prospektusoknak a száma, amelyek hirdetnék a települést (programkínálat) folyamatosan csökkenő és idősödő lakosság alacsony vagy közepes kihasználtság a vendéglátóhelyeken szezonalitás (tavasz végétől a Szüreti Napokig) kevés turisztikai létesítmény és szolgáltatás nincsenek igazán összehangolva a szálláshelyek, a borászatokkal, illetve a rendezvényszervezőkkel B.-A.-Z. megye túlságosan is elmaradott ahhoz, hogy fő turista célpont legyen, így ez a tény Tokajnak se jelent előnyt alacsony a gazdasági beruházások száma Lehetőségek: borászatok további fejlődése kihasználni még inkább a borkultúra előnyeit rendezvények és programcsomagok szervezése, készítése turisztikai marketing kihasználása az ország egyik legismertebb városa (országon belül és kívül is) a bor miatt, így a tokaji márkanév használata mivel elmaradott régióhoz tartozik, így valószínűbb, hogy sikeresen nyújtanak be fejlesztési pályázatokat a tokaji borokat a külföldi piacra is kivinni

16 16 nagyobb együttműködés a szálláshelyek, kiszolgáló egységek és rendezvényszervezők között ugyanez az együttműködés a gazdaságban is, a helyi vállaltok között kiszolgáló egységek, szolgáltató központok kialakítása a Bodrog és a Tisza, illetve a Kopasz-hegy nagyobb mértékű kihasználtsága Veszélyek: mindenféleképpen, ha nem használják ki a lehetőségeket passzív jelenlét a turizmusban más térségek gyorsabb és folyamatosabb fejlődése ha nem nyeri meg a város a beadott vagy a későbbiekben beadandó pályázatokat nem érkeznek befektetők ha megszűntetik a kistérségeket és megalakulnak a járások, akkor nem feltétlenül biztos, hogy annak is Tokaj lesz a központja, így nem valószínű, hogy ennyi fejlesztés fog végbemenni 4.2 A KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE Erősségek: a kistérség nagyobb része Világörökségi helyszín az ország egyik, ha nem a leghíresebb borvidékén található a hegyvidék és az Alföld találkozása nemzetközi befektetők a borászatban (németek, spanyolok, franciák) a térségben számos turisztikai érték és látnivaló található növekedő férőhely szám a szálláshelyeken több területen is történő korszerűsítés, fejlesztés a Taktaközön kívül megfelelő/jó az infrastruktúra Gyengeségek: a térség egyik legnagyobb előnye Tokaj, de ez az egyik hátránya is, mivel nagyon centralizált a terület csökkenő lélekszám a központon kívül máshol nem nagyon valósulnak meg a beruházások nincsenek programcsomagok, prospektusok, marketing tevékenységek

17 17 alacsony a vendégéjszakák száma és nem is igazán költekeznek az ideérkezők nem igazán rendelkezik a térség (ahogy Tokaj sem) komplex turisztikai létesítménnyel nincs összehangoltság a gazdaságban Lehetőségek: itt is az, hogy világörökségi helyszín és a borkultúra szolgáltató létesítmények építése, kialakítása gazdasági fejlesztések, korszerűsítések a falusi- és ökoturizmus fellendítése, főként a Taktaközben még több rendezvény és ezek népszerűsítése a borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása a minőségi borok marketingjének fejlesztése, akár a külföldi piacokra való betörés folyamatos pályázati lehetőségek figyelése, és kihasználása Veszélyek: csökkenhet az érdeklődés a térség iránt, mivel nem megfelelő vagy elavult a turisták számára nem jön több befektető a gazdasági helyzet miatt továbbnő a fejletségi különbség a települések között (Tokaj fejlettebb, míg a Taktaköz elhanyagoltabb lesz) az elvándorlásnak köszönhetően nem lesznek megfelelően képzett dolgozók az infrastruktúra nem fejlődik 5. TOKAJ ÉS A KISTÉRSÉG FELLENDÜLÉSE Ebben a részben a kistérségben, de ezen belül is inkább a Tokajban tervezett és megvalósult területfejlesztési terveket fogom bemutatni. A térség a Világháborúk miatt teljesen lepusztult, így fontos volt, hogy újra virágzásnak induljon, ezért számos fejlesztést terveztek be már a rendszerváltás előtt is, de főként az ez utáni időszakban volt jellemző. A fejlesztések terén is két részre osztjuk a térséget, a Taktaközre és a Hegyaljára, sajnos a Taktaköz miatt a kistérség még inkább elmaradott.

18 18 Az első konkrét időpont, amikorra Tokaj újbóli kiteljesedése elkezdődött, az a rendszerváltás előtti évekre tehető, pontosabban január 1-ére. Ekkor kapta meg ugyanis a városi rangot, de sajnos emellett nem rendeltek hozzá vonzáskörzetet. Miután megtörtént a rendszerváltás, a városban beindultak a még nagyobb olyan típusú fejlesztések is, amikkel még inkább kiérdemelte a település a városi rangot. Ezek után egyre inkább olyan szolgáltatások jelentek meg, amelyek megfelelőek voltak egy központi szerepben lévő város számára. Szerencsés helyen található, mivel Miskolchoz (megyeszékhely) és Nyíregyházához (tradíciók) is közel van, illetve más fejlesztési területek találkozásánál található (Budapest-Kijev, Miskolc- Kassa, debreceni és miskolci területfejlesztési pólusa). Viszont ezek a tényezők az esetek többségében nem hordoznak előnyt, de annak a tudata, hogy Tokaj és a borvidék milyen lehetőséget biztosít, mivel az ország egyik legismertebb terület, így a fejlesztések ide is eljutnak, sikeresen. Ebben az időszakban is tudták, hogy Tokaj és környékének a legnagyobb kitörése lehetősége a turizmusban van. Ezáltal olyan vállalkozások és gazdaságok jöttek létre, amelyek a turisták igényeik kielégítését célozták meg, megnőtt a vendéglátó egységek száma, így a szálláshelyek száma is. A mai napig működő (igaz napjainkban már nem annyira gyakori a teltház, mint akkoriban) Tokaj Hotel, az Áruház, az akkori tanácsi lakások, illetve a szennyvízhálózat egy részének a kiépítésén kívül említésre méltó fejlesztés nem történt a szocialista évek alatt, tehát tényleg szükség volt, hogy fejlődésnek induljon a város. A folyamatos fejlesztések hatására a város tényleg virágzásnak indult. A továbbiakban a 2000-es évek elejétől ismertetem a város fejlődését. Elsősorban az infrastruktúrát kellett rekonstruálni és korszerűsíteni, így mind két hidat felújították, a közlekedési útvonalakat (Tarcal, Bodrogkeresztúr, Rakamaz irányába) is át kellett építeni, mert eléggé elavultak voltak, és ezek az átépítések a mai napig folyamatban vannak, mivel a város hatalmas teherforgalmat bonyolít le. Pedig a kamionforgalom még így is csökkent az M3-as autópálya megépülésével, de sajnos még így is jelentős a zaj- és környezetszennyezés. A Tarcali úton teljes rekonstrukció ment végbe, ami a benzinkútig tart a közúti hídtól. Így ez az utca teljesen városias hatást kelt, illetve könnyed áthaladást biztosít. A Tiszaladány felé vezető út nagyon rossz állapotba volt, így ezt is fel kellett újítani, ez hasonló lett, mint a Tarcali út. Sajnos egy akkoriban bevezetett Kormányrendelet miatt a Bodrogkeresztúr felé vezető utat, nem sikerült teljes mértékben felújítani, csak kisebb javításokat végeztek és végeznek rajta. A város belső úthálózata se volt már

19 19 igazán megfelelő így ezeket is muszáj volt korszerűsíteni, persze előnyben voltak azok az utcák, amelyek a belvárosban találhatóak, de más kistokaji utcák, gyalogos - és bicikli utak is új aszfaltszőnyeget kaptak. A közút hálózat felújítása mellett kiemelt prioritást kapott az árvízvédelem korszerűsíteni. Így a Tisza kistokaji szakaszánál a védőtöltést fejleszteni kellett, még pedig tokaji gátőrháztól az ÉKÖVIZIG irodaházáig. Ez a töltés szakasz ez által a turisták és a helyi lakosok számára is vonzó lett, mivel kitűnő helyszín akár a délutáni sétákra. Az árvízvédelemhez hozzátartozik, hogy a belső vízrendezést is korszerűsíteni kellet. A rendszerváltás után kiemelt tényező volt, hogy a szennyvíz hálózatott minél hamarabb megoldják a város és a kistérség teljes egészén, illetve kiépítették a vezetékes gázhálózatot a település teljes területén. 6. kép: Tourinform Iroda Forrás: A következő jelentős terv a belvárosban elhelyezkedő Tourinform Iroda átépítése, illetve bővítése, amit 2007-ben adtak át, ez az INTERREG program keretében került megpályázásra. A fenntartó szerepet az Önkormányzat tölti be. A kistérség, azon belül is főként Tokaj turisztikai marketingjét is az itt dolgozó szakemberek végzik. Különféle prospektusokat és bemutató anyagokat szerkesztenek a térség turisztikai kínálatáról, illetve terjesztik is őket. Kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztési és pályázatírási munkálatokban is, többek között segítenek a pályázóknak szakmai tartalommal is megtölteni a beadandó anyagot. Kapcsolatot tartanak a Művelődési Házzal és a középiskolákkal, mivel ezek tekinthetőek szakmai központnak. Így ez az épület már nem csak információs irodaként működik. Bemutató és kiállító teremmel rendelkezik, és helyi készítésű termékeket is árulnak a

20 20 turisták számára. Tehát egy komplex turistáknak megfelelő épületet adhattak át a közel múltban. Az infrastrukturális fejlesztéshez hozzátartozik az is, hogy az racionalizálják az energia felhasználását. Ennek köszönhetően kicserélték a közvilágítási lámpákat, amelyek már korszerűtlenek voltak és ezek helyére kompakt fénycsöveket helyeztek el. A lámpatestekben már régebben kicserélték az izzókat energiatakarékos, nátrium lámpákra. Mindezek mellett a városban megépült az új Városi Ravatalozó, amelyet már régebb óta terveztek, illetve a Jókai úti lakótelepen a gyerekeknek kedvezve kapott a település egy új játszóteret. Régebbi időszakban felépült a Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége, a Tokaji Rendőrőrs modern és látványos épülete, a Kistérségi Iroda (Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás), az évek óta várt Bonchidai Csárda is megnyílt, új szárnnyal bővül a Toldi Fogadó, a Tokaj Hotel belsejét is korszerűsítették, illetve átépítették a konyhát és az éttermet, és ezek emellett számos kereskedelmi szálláshely nyílt meg vagy bővítette befogadóképességét. A Kistérségi Iroda egy különálló és önálló munkaszervezet, amelynek székhelye a Városházán belül található. Legfőbb célja, hogy segítsen a különböző projektek megtervezésében, előkészítésében és menedzselésében. Emellett a közmunkaprogram koordinátori pozícióját is betölti, azaz felügyeli és igazgatja a programban résztvevőket. Az önkormányzattal folyamatos kapcsolattartás figyelhető meg, aminek kereteiben értesítik az illetékeseket az esetleges pályázati lehetőségekről. Segítenek összehangolni a projekteket, illetve kisebb pályázatok megírásában is segítséget nyújtanak. Az Irodának köszönhetően szerveződött meg az Irány Tokaj-Hegyalja LEADER+ program, amely sikeres fejlesztéseket vitt véghez, viszont egy nagy kudarccal is rendelkezik a szervezett. Ez a kudarc az, hogy nem sikerült semmilyen módon se csatlakozásra bírni a taktaközi településeket. A Taktaközben megpróbáltak önállóan csatlakozni a LEADER-hez, de ez nem volt sikeres, így kikerült ebből a programból. Ennek oka az, hogy a kistérségben nincs egy összefogó, egységes turisztikai kezdeményezés. Az Iroda a kistérség egyik kulcsszereplője. A város vezetősége kiemelten foglalkozik a kultúrával, ennek köszönhető, hogy átalakították a Zsinagógát, így megnyílt a tokaji Kulturális és Konferenciaközpont, amit Európai Uniós forrásból finanszíroztak. Ezt 2006-ban adták át azóta bebizonyosodott, hogy teljes mértékben megfelel és ideális különféle

A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között:

A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között: 4. sz. melléklet: A városi Önkormányzat által elnyert pályázatok 2002-2006. között A városban a különböző tárcák által megvalósult- és megvalósuló beruházások, amelyek nem az önkormányzat költségvetésén

Részletesebben

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017. évi 2 szám 591 16. Tákos 17. Tarpa 18. Tiszabecs 19. Tiszakanyár 20. Tiszamogyorós 21. Tiszatelek 2 Tivadar 2 Tuzsér 2 Túristvándi 2 Vásárosnamény Nyírség kiemelt turisztikai

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük városunkban!

Szeretettel köszöntjük városunkban! Szeretettel köszöntjük városunkban! Európa szívében vagyunk Három ország vonzáskörzetében (melyek 1,5 órán belül elérhetőek) Az M3-as autópálya révén az európai autópálya hálózat része InterCity vonatok

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap:

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap: A Balaton-felvidék a Balaton-környéki borvidékek közül eddig eléggé ismeretlen volt a borkedvelő közönség körében. Néhány bor, néhány pincészet ugyan fel-felbukkan a fővárosi borszaküzletekben, éttermekben

Részletesebben

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP A LEADER Helyi Akciócsoporthoz (HACS) a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. Képviseletre jogosult

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL HACS neve: Déli Napfény LEADER Egyesület Projektlátogatás helyszíne és időpontja: Algyő A projektlátogatást végző személy/ek: Terhes Csaba Az ügyfél képviseletében: Katona

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Helemba, május 11.

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Helemba, május 11. Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség Helemba, 2016. május 11. Javasolt napirend (1) Rövid összefoglalás a program helyzetéről (2) Az aktív turisztikai projektelképzelések véglegesítése (3) Kulturális

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17.

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17. TOKAJI KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, 2008. október 17. AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE (RÉSZLET) EGYÉB ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 68. szám 11297 IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A B 1 Pénzügyi terv összesen: 2 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max.

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Ipolydamásd, 2015. november 16.

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Ipolydamásd, 2015. november 16. Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség Ipolydamásd, 2015. november 16. Javasolt napirend (1) A projektötletek bemutatása (2) A további munka megtervezése (partnerség és munkaszervezés) (3) Javaslat az

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit -

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit - A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA - Horváth Judit - - Történelmi áttekintés, - Szlovákia adminisztratív felosztása, - Kistérség és Diószeg városának bemutatása, - Kistérség és Diószeg városának turisztikai

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE évi éves fejlesztési terv

ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE évi éves fejlesztési terv ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2016. évi éves fejlesztési terv 3 I. BEVEZETÉS Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. évi Éves Fejlesztési Terve a 2014-2019.

Részletesebben

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező Szak megnevezése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező A tanegység Féléves Ajánlott Köv. előfeltétel

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány

Részletesebben

Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 I. Bükkszentkereszt helyzetelemzése Bükkszentkereszt elhelyezkedése Bevezető Bükkszentkereszt Magyarország Észak-Keleti régiójában,

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze:

A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze: 1 A Tokaj Kistérség A Tokaji Kistérség 2004. január 1-én alakult, 11 település önkormányzatának egybehangzó elhatározása alapján. A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj,

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 2 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 3 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29.

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Kiadó: Perkátai Polgárőrség Közhasznú Egyesület. Felelős kiadó: Horváth István. Kiadási év, 2014.

Kiadó: Perkátai Polgárőrség Közhasznú Egyesület. Felelős kiadó: Horváth István. Kiadási év, 2014. Kiadó: Perkátai Polgárőrség Közhasznú Egyesület Felelős kiadó: Horváth István Kiadási év, 2014. Perkáta és a polgárőrség Perkáta története - röviden Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

biz. sor Nev.szám Cég Cím Megnevezés egyéb Évjárat cukor Érem 1 30 97 Csubák József Sárospatak 5 puttonyos aszú 2008 Nagy arany 2 19 263 Varga György

biz. sor Nev.szám Cég Cím Megnevezés egyéb Évjárat cukor Érem 1 30 97 Csubák József Sárospatak 5 puttonyos aszú 2008 Nagy arany 2 19 263 Varga György 1 30 97 Csubák József Sárospatak 5 puttonyos aszú 2008 Nagy arany 2 19 263 Varga György Sárospatak furmint késői szüret 2011 édes Nagy arany 1 26 58 Royal Tokaji Borászati Zrt. Mád 5 puttonyos aszú 2008

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout 1 2008.11.29. 13:10 Page 1

03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout 1 2008.11.29. 13:10 Page 1 03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout 1 2008.11.29. 13:10 Page 1 03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout 1 2008.11.29. 13:10 Page 2 03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout 1 2008.11.29. 13:10 Page 3 03(35-53)ESZAK-MAGYARORSZAG:Layout

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban. 1. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Szolnok, Tószegi út 21. Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és

Részletesebben

Fejlődő városunk Előadó : Tóth Ivett osztályvezető

Fejlődő városunk Előadó : Tóth Ivett osztályvezető Fejlődő városunk Előadó : Tóth Ivett osztályvezető Hatvani utak, közterületek, parkok fejlesztése Vasúti felüljáró híd építése 10,3 milliárd Ft átadás: 2015. nyár Hatvani utak, közterületek, parkok fejlesztése

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Felvételi tájékoztató 2014/2015. tanév Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda u. 23. OM azonosító: 201190 Igazgató: Németh

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben