Bszázadelõn, Budatétényi morzsák címmel. Mindhárom kiadvány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bszázadelõn, Budatétényi morzsák címmel. Mindhárom kiadvány"

Átírás

1 Budatétényi morzsák

2 udatétény (Kistétény) múltjáról eddig három füzetet jelentettünk meg: Erzsébet királyné úti villák, Kistétény társasági élete a Bszázadelõn, Budatétényi morzsák címmel. Mindhárom kiadvány a múltba kalauzolja a kedves olvasót. Szándékunk az volt, hogy az utókornak megõrizzünk valamit a múltból. Emléket állítottunk olyan népszerû embereknek, akik itt jártak vagy itt éltek. Bemutattuk azt, hogy hogyan éltek, mivel foglalkoztak. Egy-egy utca, épület története, fotója szintén azért került a füzetekbe, hogy megõrizzük, hiszen nagyon sok már eltûnt és csak ez a dokumentum õrzi emlékét. Úgy gondoltuk sokan vannak olyanok, akiket érdekel, hogy ahol most élnek milyen volt a múlt. A ránk nehezedõ XXI. század küzdelmesnek ígérkezik. Nagy változásoknak lehetünk tanúi az élet minden területén. A társadalmi és a családi élet az építkezési szokások átalakulóban vannak. Kérjük, ha pihenésre, kikapcsolódásra vágynak vegyék kezükbe kiadványaink valamelyikét, olvassanak bele, nézegessék a képeket és vegyenek példát elõdeinkrõl! Végezetül köszönjük mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak a helytörténeti füzetek megszületéséhez, megjelenéséhez. Kolláthné Hollóssy Rita a Budatétényi Polgári Kör elnöke

3 Elöljáróban M orzsák, azaz budatétény történetének morzsái címet adtam annak a számítógépes könyvtáramnak ahol gyûjtöm e témában a helytörténeti emlékeket, történeteket, emlékezéseket, dokumentumokat. Ezek a kincsek egyrészt a családi levéltárból és elbeszélésekbõl vannak a birtokomban, de sok mindent a helybéli ismerõsöktõl kaptam és reményeim szerint kapom is, végül, de nem utolsósorban a különbözõ online kutatható internetes adatbázisokból, archívumokból kerülnek elõ bogarászásaim során. Ebbõl a gyûjteménybõl és a korábban megjelent újságcikkeimbõl állt össze ez a kis helytörténeti füzet annak reményében, hogy amit leírunk az talán így nem vész el. Helytörténeti ismereteim, gyûjteményem egy szûk területre, Kistétényre/Budatétényre korlátozód-nak, hiszen a családom több mint 110 éve lakója a hajdani községnek. Az itt olvasható történetek az egykori budatétényi patikáról, egy valaha itt élt festõmûvészrõl, Csebi Pogány Gyuláról, Baranyay József épületszobrászról, az alkalmanként ide látogató Csontváry Kosztka Tivadarról, a Borhy fivérek jóvoltából elterjedt cikóriatermelésrõl szólnak. Mostanában többször szóba került a budatétényi Jókai mozi épülete, amirõl a fiatalabb korosztálybéliek, akik napjában elhaladnak mellette, már csak azt tudják, hogy itt valami üzem mûködött. Garbóczi László múltidézõ cikkével zárul ez a kiadvány, hogy a hajdan volt mozi története se vesszen el. A patika M ár egyre kevesebben tudják, hogy hol is volt Budatetény elsõ gyógyszertára, pedig az épülete még áll. A budatétényi Szent Szív gyógyszertárat nemes Kajdacsy Pál alapította 1930-as évek elején. A patika rövid ideig az Iskola utcában a 3. szám alatt a Boytha házban volt. Néhány év múltán, még mindig a Mayer/Marton doktor orvosi rendelõjének 200 méteres körzetében maradva, az Iskola u. 4. szám alatti végleges helyén nyílt meg. A Lahmann-villát vásárolta meg Kajdacsy Pál gyógyszertár és egyben lakás céljára (ma Kapu utca). A Lahman úrtól, az egykori helybéli tanítótól vásárolt villához nagy kert és gyümölcsös is tartozott, amely egészen a Jókai moziig húzódott. A továbbiakban 2002-ig itt volt található a budatétényi gyógyszertár, változó tulajdoni viszonyok mellett. Korabeli pirulásskatulya cimkéje, és a büszkén emlegtett nemesség jelképe, a Kajdacsy címerrajz. 3

4 Budatétény elsõ patikusa 1869-ben született, Pressburgban és ugyanott is érettségizett le 1887-ben. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte el az 1893-ban kiállított diplomájának bizonysága szerint. Gyógyszerész gyakornoki évét Komáromban töltötte ki, ezt a tényt az akkori hivatali eljárásnak megfelelõen a komáromi polgármester sajátkezû bejegyzésével igazolta 1894-ben, amely a diploma hátlapján olvasható. A késõbbiekben Komáromban, majd az I. vh. után már Budapesten mûködött, mint gyógyszerész. Miután a fõvárosban 1926-ban eredménytelenül folyamodott új személyes jogú gyógyszertár felállításának engedélyezése ügyében Óbudán, ezért a patikanyitási engedélyért végül a Budapest melletti Budatétényt pályázta meg, sikerrel. Kajdacsy Pál diplomáját Pesten szerezte 1893-ban Kajdacsy Pál és felesége, szül. Galambos Mária Galambos Mária a 1879-ben született, és valamikor a 60-as évek elején hunyt el, Balatonszéplakon. 4 gy kis kortörténet. A Kajdacsy család Komárom környéki ága a Füssy birtok javarészét felélte a szokásos módon. A nemesi birtokok, jellemzõen a leányokkal adott hozományok és a fiúk részére kiadott birtokrészek miatt, lassan Eelfogytak. Mindezekbõl következõen Kajdacsy Pálnak már csak egy diploma megszerzéséig finanszírozott taníttatásra jutott a családi vagyonból. Kajdacsy gyógyszerész úr Komáromban házasodott meg. Az 1940-es évek elején halt meg, a budafoki temetõben hantolták el, sajnos a pontos dátumot már nem volt lehetséges megnézni, mert a sírhelyét megszüntették. Halála után özvegye, Mariska néni lett a patika jog örököse, az özvegyi jogon tovább mûködõ gyógyszertár vezetésére Lápossy gyógyszerész úrnak adott megbízást, melyet õ ellátott egészen 1949-ig mikor is megházasodott, és elköltözött Budatéténybõl. Éppen a gyógyszertárak államosítása elõtti évben, 1949-ben érkezett haza Budatéténybe a négy és fél éves orosz hadifogságból Sarnóczay Pál gyógyszerész ben, amikor már köztudott volt hogy államosítják a gyógyszertárakat, Kajdacsy Pál özvegye, Mariska néni felküldte a Baranyay házba Margitot azzal az üzenettel, hogy sürgõsen beszélni szeretne a Sarnóczay gyógyszerész úrral, aki ott lakott az Erzsébet királyné úti villában. Margit mindenes volt Kajdacsyéknál, késõbb elõlépett gyógyszertári takarítónõvé, cselédkönyvesbõl állami alkalmazott lett, így neki legalább hozott valamit az államosítás. Az özvegy azért kérette Sarnóczay Pált, hogy még idõben vállalja el a patika vezetését, mert megtudta, hogy nem csak az üzletet, hanem a házat is államosítják. Számára nem volt mindegy, kivel kell majd együtt laknia. Így lett Budatétény háború utáni idõszakában 1950-tõl 1972-ig Sarnóczay Pál a gyógyszertár vezetõje, aki még 1972 után is, nyugdíjasként is szolgálta egy ideig a községet. Az államosított villa szolgálati lakásának lakója lett a Sarnóczay család, tiszteletbeli nagymamájuk pedig Kajdacsy Mariska néni.

5 assan az is feledésbe merül, hogy a patikusok soha nem ültek, mindig álltak a tára* mögött is, és a laboratóriumban dolgozva is, ma ez már nem jellemzõ. A tára mögött állók kényelmét csak egy vékony kis fából készült Ldobogó volt hivatva szolgálni, hogy ne fázzanak a hideg kövön állva. Változik a világ, ma már patikaszag sincs, hiszen alig van már olyan gyógyszer, amit a gyógyszertár laboratóriumában a mester készít el. Tudni illik, pontosan ezért hívják az így elkészített gyógyszereket magisztrálisnak, az elõállításukhoz szükséges alkotóelemek, anyagok adták a jellegzetes patikaszagot. A környék gyógyszerészei össze is jártak, szabadnapjaikon meglátogatták egymást a patikákban. Haulik Béla, az albertfalvai gyógyszerész, gyakori vendég volt a budatétényi patikában. Érdekességként említhetõ meg, hogy õ volt egy ideig a Magyar nõi röplabdaválogatott edzõje is ban végzett a Prágai Károly egyetemen, a budatétényi Sarnóczay Pali bácsival egy évfolyamban, sõt a gyakornokéveik egy részét is együtt töltötték Bártfán, a mai Szlovákiában. Felvidéki ismeretség az Diploma a prágai Károly egyetemrõl Sarnóczay gyógyszerész a tára mögött A háttérben látható patikai berendezések, edények, a patikahangulat már a múlt emlékei, az ilyen csiszolt üvegek és egyéb berendezési tárgyak legfeljebb múzeumban láthatók ma már. Érsekújvári gimnáziumból a Deák téren lévõ nagy gyógyszertár vezetõje, Földes László. Õ is sokszor megfordult a Kapu utcai (Iskola u.) patikában. Bálint doktor leánya, dr. Bálint Anikó, a Baross Gábor-telepi gyógyszertár vezetõje is tagja volt az összejáró társaságnak. aulik Béla nagy mókamester volt. Amikor a két patikus anekdotázni kezdett, azt nagy élve- Hzet volt hallani: Béla bá: Hogy volt áz Pálikám, amikor nem fért be a recept az inspekciós áblakon? (Ízes palócos kiejtését a sokéves budapesti léte ellenére megõrizte.) Még Bártfán történt, hogy ügyeletes voltam és jóval éjfél után csengetnek is, dörömbölnek is a redõnyön. Kimegyek és mondja a ruszin gazda, aki csengetett, hogy receptet hoztam, pane nyissa ki az ajtót, mert nem fér be ezen a lyukon, aztán már ment is a lovaskocsihoz és emelt le róla egy ajtót. Kiderült, hogy az inspekciós orvost kihívták egy tanyára a gazda feleségéhez sürgõsen, a nagy sietségben a recepttömb otthon maradt. A tanyán papír legfeljebb a legszükségesebb személyes iratoknak volt, így az orvos az istállóajtóra írta fel a receptet egy darab vasalószénnel, azt emelte le a gazda és hozta magával. Annak rendje módja szerint ki is lett adva a sürgõsséggel (statim) felírt gyógyszer, de a receptet ott tartottam mondván, hogy az elõírás. Szegény Kamillkának, az orvosnak sokat kellett hallgatnia a receptje történetét. Mesélte a kérdezett. * Tára: a gyógyszertári pult 5

6 Az egykori patika, amely vasárnaponként is nyitva tartott, vonzotta a vendégeket is. Télen a sokablakos (Heating) kályha ontotta a meleget, a jól fûtött iroda és laboratórium gyakran megtelt a vasárnapi mise után az egy kis melegedésre, jó idõben egy kis beszélgetésre betérõ barátokkal, ismerõsökkel. A régi iskolát járt patikusok likõrök és egyéb röviditalok készítésében is járatosak voltak, így a társaság hangulatát mindig volt ami megalapozza. A praktikusan az orvosi rendelõ közelében 70 évig mûködõ gyógyszertárat a rendszerváltást követõen privatizálták és magánkézbe kerülte után 2002-ben eladták. Budatétény új gyógyszertárát a Camponában nyitották meg. Egy festõmûvész Kistéténybõl 6 alán már nincs is olyan lakója Budatéténynek, aki emlékezne egy magas, szõke festõmûvészre Kisté- Ttényben. Az I. világháborút megelõzõ és az azt követõ években pedig gyakran látható volt, amint festõállványával, ecsetjeivel a célja felé igyekezett, vagy már éppen valahol vászna elõtt állva dolgozott. Pogány Gyula festõmûvész Budapesten született, szeptember 2-án. Apja id. Enyerei és Csébi Pogány Gyula. Anyja Nicora Ilona. Középiskoláit a Kegyes-Tanítórendiek Budapesti Fõgimnáziumában végezte. Ezután kezdte meg fõiskolai tanulmányait 1907-ben a Magyar Királyi Képzõmûvészeti Fõiskolán, és 1910-ben fejezte be. Ezt követõen Firenzében is tanult, majd dolgozott ben megházasodott, Kistétényben Baranyay Pogány Gyula feleségével, apósa családja társaságában József szobrászmûvész leányát, Máriát vette feleségül. G yakori vendégek voltak az Erzsébet királyné úti villában a mûvészeti élet ismert alakjai. Báró Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Glatter Gyula festõmûvészek, Lehel Ferenc mûvészettörténész, kritikus, aki egyben Csontváry elsõ életrajzírója, ismert budapesti mûkereskedõk is gyakran ültek a gesztenyefák alatt a Baranyay villa kertjében. Mednyánszky festményei közül a pincelakásokról készültek tétényi ihletésûek. Pogány Gyula Kistétényi/Budatétényi tartózkodásának számos festményével ad bizonyságot, ezek között fellelhetõ a Dézsmaház utcai pincelakások képe a Wolf villa udvarából nézve, a Szent Mihály kápolna napsütésben és borús idõben a Pauks kertbõl, az Erzsébet királyné úti kép, amely a Borhy testvérek megrendelésére készült, a Napraforgók a Hosszúdûlõben címû festménye. (A festmények a honlapon színesben is megtekinthetõk.) Pogány Gyula a A levél, kelt Bp., július 30. Nemzeti Szalon (mai Galéria) alapító tagja volt, olvashatjuk a ma is meglevõ okiratban, Déry Béla igazgató hitelesítõ levelében.

7 Mózes a faraó elõtt Pincelakások a Dézsmaház utca Jókai út sarkon Szent Mihály kápolna 7

8 z elsõ világháborúban önkéntes hadifestõként mûködött Mednyánszky csoportjában, a 69. gyalogezredben. Egy Aalkalommal a harctéren festett, és megmozdult a halottak, halottnak véltek között egy sebesült bajtársa, akit hátára véve bevitt a tudósítói sátorba, megmentve ezzel az életét ben a háborúban teljesített kitûnõ harctéri festõmûvészi tevékenységének elismeréseként, a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki a vitézségi érem szalagján (olvasható a Budapesti Közlöny május 18. számának 4. oldalán). Pogány Gyula a háború során festett képeit a bécsi Hadi Múzeumban helyezték el. Rendszeres kiállítója volt a budapesti tárlatoknak. Többször szerepelt Bécsben, Münchenben, Krisztiániéban (Oslo) különbözõ kiállításokon. A Képzõmûvészek és Mûbarátok Szövetsége 1924-ben elnökéül választotta. A Fészek klub ügyvezetõ igazgatója 1924-ben. Legnagyobb méretû, Mózes és Áron a fáraó elõtt címû képét 1924-ben A Mednyánszky-csoport Balról a második Pogány Gyula, jobb szélen az idõs Mednyánszky báró. festette, ezt a mûvét a család a budatétényi Szent Imre Otthonnak ajándékozta. Képeibõl több fellelhetõ a bécsi Hadi Múzeumban, Osloban, a családtagok tulajdonában, barátoknál, és mûgyûjtõknél. mikor az egészsége megromlott, orvosai tanácsára Dalmáciában, majd Lessinában keresett gyógyulást, de ott egy sirokkós szélroham idején hirtelen meghalt. Temetési költségeit az a bajtársa (zágrábi kereskedõ) állta, akinek életét a Aháborúban megmentette. Annak a festõgárdának, amely a magyar naturalizmuson nevelkedett, volt tehetséges és becsületes kultúrájú mûvésze. Szürke tónusok, becsületes természetábrázolás, erõs rajztudás voltak jellemzõ tulajdonságai. Halálával a magyar piktúra egy tisztes értékét vesztette el. olvasható egy korabeli napilap méltatásában, február 26-án, korai halála másnapján. Tárlaton Budapesten, 1924-ben szerepelt utoljára egy nagyobb méretû templomi interieurrel, amely jellegzetes képe volt mûvészi felfogásának. (Ez a képe feltûnt 2007-ben egy németországi aukción.) A második világháború elõtti mûvészeti lexikonokban neve rendszeresen szerepel. Az 1974-ben kiadott Mûvészeti lexikonban újra megtalálható. 8 Kosztka Ö reg néném, az 1897-es születésû Tercsi, gyermekkorom nagy mesemondója volt. Nekem õ volt az egyik nagyanyám, a korán elhunyt igazi nagyanyám sok testvére közül az egyik, neki mindig voltak érdekes történetei. A nagyapádhoz (a már korábban emlegetett Pogány Gyulához), mesélte, ide járt az Erzsébet királyné útra ez a Kosztka. Nyáron szép idõben a gesztenyefák alatt terítettünk a vendégeknek, és ez a Kosztka az asztalnál faksznizott, nem volt hajlandó a húsételeket megenni. Csutinak (nagyanyám másik lánytestvére, aki a háztartást vezette becsületes nevén Piroska) külön zöldséges, gyümölcsös tálat kellett készíteni, mert csak azt volt hajlandó elfogyasztani, na meg a papírhéjú mandulát, mert azt nagyon szerette. Furcsa egy ember volt ez a Kosztka. Egyszer együtt festettek valahol a Horvát tengerparton a nagyapáddal, ez abban az idõszakában volt, amikor a plenert kereste, és tengerparti naplemente fényeit szerette volna élethûen megörökíteni. Kifeszített egy óriási nagy vásznat és munkához látott, de jött az esti szél, az belekapaszkodott a vásznába, mint a vitorlába, és még õt is belelökte a tengerbe állványostól.

9 mikor Spalatóban (Split) az utcán festettek, egyszer csak odaállt egy túrista Kosztka mögé, és nézte, ahogy dolgozik, Amajd azt mondta neki: Mester, ha kész lesz, ezt a képet megveszem. Nem eladó volt a kurta válasz. Miért? Fest majd magának másikat. Erre Tivadar, a festõ azt kérdezte a turistától, hogy mondja, van magának gyermeke? Igen, van kettõ is válaszolta az gyanútlanul. Na, akkor az egyiket megveszem. Hová gondol?! mondta a másik felháborodott hangon. Miért? Majd csinál magának másikat! volt a válasz. Mert ez a Kosztka nem akarta a képeit eladni, azt mondta, hogy ezek a Magyar Nemzet kincsei lesznek. Na, szegényen is élt, és úgy is halt meg. Sokan kinevették, froclizták, a Magányos cédrusára is azt mondák gúnyolói, hogy gumifa. De õ hitt magában. Egyszer azt mesélte, hogy hangot hallott a háta mögül felülrõl, talán az égbõl. Ez a hang azt mondta neki, hogy Te leszel a világ legnagyobb festõje. Késõbb pontosított, mondván, még volt egy szó, amit nem értett, de most már emlékszik: napút festõje (plener) volt a pontos kifejezés. Ilyen volt: Konstantinápolyból is lapot küldött a Japán kávéházbelieknek, és velük üzent még a kormánynak is z a Kosztka haragudott a nõkre mesélte öreg néném. Volt ennek szeretõje kettõ is, de ezek kibeszélték a szokásait, és ezért nagyon megharagudott rájuk. A halála elõtt készült, a Magyarok bejövetele címû képén le is rajzolta a kép Eelõterébe a két nõt, bosszúból pucéran állva, úgy, hogy szégyenükben takarják az arcukat. Egyszer nagyapád a Japán kávéházban felbíztatott két rosszéletû nõt, hogy fixírozzák Kosztkát. Hát az egy ideig tûrte, de aztán a nagy csontos öklével úgy rácsapott az asztalra. hogy a márványlap kettérepedt. Bolond volt ez a Kosztka és önfejû, a kommün alatt nem kapta meg már a segélyt, sem ami a megélhetéséhez igen csak kellett volna, talán azért, mert nagy királypárti volt. Megsértõdött, és aztán már akkoriban nem is mozdult ki otthonából. Halála elõtt a mai XI. kerületi Bartók Béla úti mûtermébõl elköltözött, és itt lakott egy bérleményben Albertfalván, a mai Hengermalom útnál, a Haranglábnál, ahol most már lakótelep van. Amikor megbetegedett, innen vitték be az Új Szent János korházba, ott is halt meg. A Kikinda utcai lakásában, amikor azt felnyitották, a szomszéd földekrõl szedett szilvamagok és kukoricatorzsák voltak szétszórva a földön, már a kedvenc savanyúkáposztájára sem tellett neki. Baranyay József épületszobrász Baranyay család hosszú utat járt be, mire végre 1901-ben kistétényi lakossá vált. Idõsebb Baranyay József az Eszterházy birtokon, Fertõszéplakon élt feleségével, Fábián Teréziával, mint számadó juhász. Három gyermekük született, József, AMihály és Vendel. József április 29-én született Fertõszéplakon, ahol mindjárt másnap meg is keresztelték annak rendje módja szerint, a római katolikus hit elõírásainak megfelelõen. Amikor már apja mellett bojtárkodott az Eszterházy birtokon, felfigyelt rá az intézõ, mert szépen faragott. Az uradalom költségére elküldték a tehetséges fiatalembert Bécsbe, ahol épületszobrászatot tanulhatott. Tanulmányaiból hazatérve Zalaegerszegen élt és dolgozott, majd Budán, a Kruspér utcában vett lakást, és a fõvárosban vállalt munkát. 9

10 Mozdony u. 22., Baranyay-szobrászat emsokára megnyitotta a Déli Vaspálya Társaság Nközelében, a Mozdony u. 22. szám alatt elsõ épületszobrász mûhelyét. Késõbb a Gyõri úton volt már egy nagyobb területtel rendelkezõ székhelye az akkor már 40 segéddel dolgozó épületszobrászatának ben házasságot kötött Egri Pirithy Cornéliával, házasságukból az idõk folyamán 12 gyermek született. A Baranyayszobrászat egyre ismertebb lett az Ezeréves Magyarország ünnepségre készülõ, épülõszépülõ fõvárosban. Vállalkozása még A kitüntetés és a kitüntetett vidékrõl is kapott megbízásokat, kastélyok homlokzati díszítésére jöttek megrendelések. A jó üzletmenet lehetõvé tette a család részére a gyarapodást. Az idõközben egyre több segéddel dolgozó szobrászat így tudta megvásárolni az I. kerület Gyõri út 7. sz alatti ingatlant, sõt még a Márvány utcában is egy házat ban kitüntették, mint kiállítót. A Vajdahunyad vára 21 épületbõl álló romantikus együttesét 1896-ban emelte Alpár Ignác. Egyes részletei az erdélyi Vajdahunyad várat utánozzák, innen származik neve is. Homlokzati díszítõelemeit, szobrait Baranyay József épületszobrászata készítette, ezért kapta az itt látható kitüntetést. 10 A cég fejléces számláján ott büszkélkednek a gyarapodó kitüntetések, díjak Vajdahunyad a kiállítás évében

11 Kehely és sétapálca, faragta Baranyay József, Fertõdszéplak, 1870-es évek 11

12 dõközben, 1903-ban Baranyay József alkalmazást nyert a Kereskedelem ügyi minisztérium Ifelügyelete alá tartozó Magyar Királyi Állami Felsõ Ipariskola gipszöntõ mûhelyében, mint mûhelyfõnök és oktató. Feladata volt a tanulók gyakorlati oktatásán túl az iparosok továbbképzésében, mint szakoktatónak részt vállalni. Mint állami alkalmazottnak fel kellett esküdnie Õ Császári és Apostoli Felségére, Õfelsége uralkodó házára és a Magyar Korona országainak alkotmányára. A mûhelyben a kor élenjáró technológiáját és mesterfogásait sajátították el a tanulók, ennek szemléltetéséül itt tekinthetõ meg egy a British Múzeum részérõl Pest-Budán kiállított korsó gipszmásolata. Egy ezüstkrajcár vastagságában galvanizálták, ezüstözték. A mûhelyben készült igényes másolat Egy az állami alkalmazásról és fizetési osztályba sorolásról szóló, 1903-ban kelt korabeli dokumentum A korabeli hivatali eskü 12

13 aranyay József 1903 szeptemberében megvásárolta az Erzsébet királyné út. 10. szám alatt a Bkistétényi telekkönyvben 20-as számon nyilvántartott kertet és a rajta álló villalakást a melléképületeivel együtt, dr. Reichfeld Izdortól, a tulajdonosától. Kistétény nem volt ismeretlen a családnak, mert akkoriban már a Szent Mihály kápolna feletti térségben, a mai Aradi utca mentén, a dombtetõn volt egy majorság a tulajdonában. Ezt az ingatlant késõbb eladták a Magyari Marschild családnak, ezért ma már a Kistéténybõl lett Budatétényben a késõbbi tulajdonos neve után Magyari-villának emlegetik az idõsebbek. A 12 gyermek megszülése és felnevelése nem múlt el nyomtalanul, november 25-én, 40 évesen elhunyt Egri Pirithy Kornélia. Baranyay József az itt maradt árvákra tekintettel hamarosam új feleséget hozott a házhoz, Kosik Teréziát, aki Baranyay József Ez az Erzsébet Királyné u. 10. sz. alatti ház volt a létszámában is egyre gyarapodó család lakhelye Kistétényben haláláig élt Kistétényben, majd ezt követõen hamarosan visszaköltözött Ceglédi birtokára 1919-ben. Az idõsebb testvérek már addigra nagykorúvá lettek és a fiatalabb kiskorú testvérek gyámja ként szerepelhettek. A Baranyay-épületszobrászat munkái Budapesten járva néhány régi épület homlokzatán, például az Andrássy úton még látható. A család leszármazottjai itt élnek Budapesten, egy részük Budatétényben. A cikóriatermesztés hagyományai Budatétényben szent Mihály kápolna alatt, ahol most a Hûség utca van, volt a Borhy-birtok, ahonnan hûtõkocsikkal szállítottak virágokat, virág- és rózsatöveket még Párizsba is, Aegészen a 20-as évek derekáig. Borhyék felfigyeltek arra, hogy francia partnereik a téli hónapokban cikóriát is hajtatnak a szezonális termelés kiesésének pótlására. Õk hozták a magot meg az ötletet a tétényieknek, így többek között a nagy pincével rendelkezõ Baranyay család gazdálkodó tagjainak is, az I.világháború után. Kétféle magot is kaptak, az egyiknek a gyökerébõl hajtatott termése sárga, a másik, a ritkább, a halvány bordó fodros levélrózsát hozta a pincében. Ezt, az ezúton idekerült cikóriát honosították meg és termeltek. Minden évben szaporítottak vetõmagot is a helybéli termelõk. A növény ismert volt a környéken, legalábbis annak elvadult válfaja, a kék virágú katángkóró. Nem is tudták a vállalkozó kedvû budatétényi termelõk, mibe vágtak bele, mennyi dolguk lesz, mire a téli vitaminpótlást biztosító, ízletes cikóriahajtások a piacra kerülnek és pénzt hoznak. Katángkóró (Cychorium intybus) 13

14 14 cikóriagyökeret a kertben kell termelni magról, majd õsszel felszedni és pincébe vinni, ahol leveleitõl megfosztva a föld- Abe dugva kezdõdött a fogyasztható húsos hajtású levélrózsák fejlõdése. A cikóriamagot kicsit késõn május elején kell elvetni, ha szép gyökeret akarunk hajtatni, így nem öregszik el. (Magba csak a második évben megy.) Kapálni, egyelni, szárazabb idõben akár árasztással öntözni is szükséges volt, ha szép vastag gyökereket akartak a termelõk õsszel felszedni. A sorok között, akinek volt, egykerekû tolókapával gondozta a cikória ültetvényét. Október végén, november elején szedték fel a gyökeret a földbõl, és kukoricaszárak között leterítve kint hagyták a földön. Az volt a hiedelem, hogy jó, ha egy kicsit megcsípi a fagy. Mivel az elsõ szállítások a piacra, de leginkább a budapesti nagycsarnokba a karácsonyi ünnepek elõtt voltak aktuálisak, ezért a pincébe ezt megelõzõ A húsos levélrózsák öt héttel kellett a gyökereket a földágyásokba eltenni. November közepén behordták a gyökereket, letépték a leveleit, amit összevágtak és kukoricadarával keverve a tyúkok kaptak meg. Még egyszer kézbe vették a gyökeret és a letépett levelek csonkját úgy faragták körbe, hogy a középsõ két-három szívlevele maradjon meg. A C fokos pincében mély sorokat húztak a földágyásokban, a gyökereket belehelyezték, majd betakarták teljesen, kb. 2-4 cm-rel kerültek a föld alá. Locsolás a termesztési idõ elején 2-3 alkalommal is szükséges volt, és a vízbe tyúktrágya is került. Öt hét elteltével szép nagy fehér hajtások bújtak ki a földbõl, ezeket letörték a gyökerekrõl, és vitték csomagolni. A nagyságuk és a bordó, ill. a sárga színek alapján szétválogatták, a külsõ levelekbõl szükség esetén egyet-kettõt leszedtek, és csomagolópapírral kibélelt ládákba tették, soronként papírral elválasztva. A pincében, a földben maradt gyökerek még új hajtásokat hoztak oldalt a megfaragott széleken, ezek már kisebb méretûek voltak akkor is, ha locsolták õket. A második szedés után a gyökereket felszedték és üstben megfõzték, így jutott a csomagoláskor letört leveleket is beleértve már másodszor, ezúttal meleg élelem a tyúkoknak a téli idõszakban. cikória ára a szintén pincében termesztett sampinyon gomba ára felett volt, ennek ellenére alig néhányan foglalkoztak vele. A 70-es évek végén még Óbudán is volt egy a pincéjében cikóriát termelõ család. Igaz, e technológia alapján Atermelõknek a gyökerek öt alkalommal kerültek kézbe, mire befejezték az útjukat, és minden állomást bejártak. A ritkább halvány bordó fodros hajtások magasabb áron keltek el, mint a sárgák, talán, azért mert az volt a szóbeszéd, hogy az idõsebb uraknak jót tesz. A nagycsarnokban a különbözõ követségek bevásárlói és néhány hotel konyhai beszerzõje voltak a fõbb állandó vevõk. Az utolsó szállítási dömping a húsvéti ünnepekre volt idõzítve, és ezzel a szezon le is zárult. Valójában a teendõknek nem volt vége, az utolsó termést adó gyökerek felszedését a pince szellõztetését és a pincébe lehordott föld átrostálását még el kellett végezni. A hajdani munkaigényes termelés nem jövedelmezett rosszul, persze nem jött könnyen az a jövedelem. Megfigyelhetõ, hogy szinte semmi nem ment kárba mindennek megvolt a felhasználása, hasznosítása. A 60-as években a Kertészeti Kutató Intézet budatétényi telepén már hajtattak cikóriát eladásra, és a technológia fejlesztésére kísérleteket is végeztek. Az 50-es évek végén vizsgatéma is volt a cikóriatermesztés a Kertészeti Fõiskolán. Budatétényben már évek óta nem termeszti senki értékesítésre a cikóriát. A hazai termelési gyakorlat nem volt túlzottan ismert, ezt a régi technológiát, mint érdekességet, a 70-es évek vége felé itt Budatértényben nézte meg a Kertészeti Fõiskola zöldségtermesztési tanszékének egy professzora.

15 Magyarországon a cikóriagyökeret a nemzetközi bértermeltetés keretében, Holland hibrid vetõmagból, az egykori Royal Sluis termelte Hernádi Ottó igazgatósága alatt, a 70-es években, a szépemlékû cibakházi Lenin TSZ és a gyõri Csehszlovák Magyar barátság TSZ földjein. Az egyik országban termelt gyökeret a globalitás jegyében egy másik ország melegházaiban csíráztatják fekete fólia alatt, és egy harmadik ország áruházlánca értékesíti. Ma már a globalitásnak köszönhetõen a nagyáruházak zöldséges polcain ott van a cikória. Érdemes vásárláskor figyelemmel lenni arra, hogy kellõ gondossággal, sötét papírral, fóliával le van-e takarva, mert ha erre nem figyeltek az üzletben, akkor a fényben zöld színt kap a levél fodra, és megkeseredik, fogyasztásra alkalmatlanná válik az egyébként kinézetre szép áru. Nyersen, ecetes lében, vagy öntetekkel és kékerezetû sajtreszelékkel fogyasztják, de rengeteg párolt fõzött stb. elkészítési módja is ismert. Az orosz laktanya C sak azért, hogy Budatétény közelmúltjának történelmérõl is szó essék, már csak a szovjet megszálló csapatok kivonulásának 20. évfordulójának aktualitásából is ide kívánkozik a következõ történet. A budatétényi laktanya itt a Kápolna utcában a korábban kõbányászatból fennmaradt pincék fölé/köré épült. A magyar hadsereg, lõszer- illetve fegyverraktárai voltak itt, ezt õrizték a magyar katonák az 1956-os forradalom kitöréséig. Miután a raktárakat kiürítették október végén a felkelõk, a magyar katonák szétszéledtek novemberében érkeztek meg az orosz páncélosok Budatéténybe is, és a magyar katonaság által elhagyott laktanyában szállásolták el magukat. Mindjárt a megérkezésüket követõen, a nyomorékgyermekotthon kapuja elõtt a kanyarban bele is ment egy tank Libál Rózsi néni raktárépületének falába. Ott állva lefelé nézegettek a tankból kimászó orosz katonák a Duna irányába és kérdezgették az bámészkodó gyerekeket, osztálytársaimat, hogy Szuez? Szuez? A ma már csak fotón látható épület falának sérült részét, amit a tankkal lebontottak becsülettel helyre is állították. Az egykori raktárépület V égül is megtetszhetett a környék az orosz parancsnokságnak, mert hamarosan tiszthelyettesi iskolát létesítettek a régi laktanya és a fegyverraktárak helyén. Az ott oktató tiszteknek, akik családostól éltek itt, lakótelepet építettek, ezek most is állnak, és lakás célját szolgálják. A közkatonák a lakosokkal kapcsolatot nem tarthattak, börtönszerûen zárt körben éltek, ezért túl sokat nem tudtunk róluk, õk sem rólunk. Az 50-es évek végén baráti kapcsolatainkat szimbolizálva az április 4-ei és november 7-ei iskolai ünnepélyeken az elnök-ségi asztalnál ült egy-két magasabb rangú tiszt. Késõbb azért valami kontaktus mégis teremtõdött, így tudtuk meg a velük kap-csolatba kerülõktõl, hogy a katonák hat-hét évi szolgálatuk alatt két alkalommal mehettek haza, a tisztek gyakrabban. A kiskatonák a hosszú ittlétük alatt a Sándor utca Klauzál Gábor u. felé esõ kerítésen ki-ki szöktek az akkor még mûködõ Lajkó kocsmába. Árulták a kantinban olcsón kapható kincseiket, legsikeresebben a borotvapengét, cigarettát. Miután elterjedt a hír, hogy ezek a fiatal kiska-tonák milyen hosszú idõre vannak elszakítva a hazájuktól, családjuktól, valami együttérzés féle alakult ki az irányukba a lakosság részérõl. Ezeket a szerencsétleneket 18 évesen hívták be katonának, és évesen térhettek vissza a családjukhoz. Groteszk és egyben megható volt, hogy a kocsmába kiszökött orosz katonákat az öreg, hajdan volksbundista svábok kínálgatták, hogy na, igyál te szerencsétlen. Ekkorra már világossá vált, hogy egy megszálló birodalom politikai rendszerének áldozatai vagyunk mi is, õk is. 15

16 budatétényi patikát hamarosan megtalálták. Elõször 1956 novemberében két fegyveres járõr jött be a patikába, nagy határozottan elõ is adta az egyik, hogy ja vam patrul mármint, hogy én vagyok a járõr. Amikor határozott választ kap- Atak anyanyelvükön, hogy ez itt egy gyógyszertár, itt semmi keresnivalótok, ezen meglepõdtek és azonnal el is mentek. Késõbb, amikor már orosz tiszthelyettesi iskola lett a laktanyából, a tisztek, tisztfeleségek gyakori ügyfelek lettek a patikában. Az orosz tisztek közül elsõként bejött az ezredorvos, aki a XVIII. században a Volga mentén letelepített sváb családból való volt, és talán ezért németül próbálkozott szót érteni. Amikor a patikus jó oroszsággal szólalt meg, õ is meglepõdött alaposan. Mindjárt tisztázódott is a dolog, hogy a patikus a háború után egy négy és fél évig tartó, negyven lágert bejáró körutazáson vett részt a nagy Szovjetunióban, mint hadifogoly. Ettõl fogva a tisztek, tisztfeleségek gyakran jöttek a patikába gyógyszereikért, de nemegyszer csak egy kis beszélgetésre, informálódásra is. Az idõk múltával az orosz tiszti lakótelep lakói kezdtek egyre több szálon kapcsolatba kerülni a helybéliekkel. Az Erzsébet királyné úti Bíró-villából lett óvodába írattak be a tiszti családok gyermekeibõl néhányat, akiknek az anyja tudott itt munkát vállalni. Ekkoriban még egy bizonyos kereskedelemi kapcsolat is kialakult a lakossággal. Hazautazásaik alkalmával megrendelésre hoztak varrógépet, vasalót, itt-ott ékszereket aranyból, borostyánból stb. A patikai kapcsolatukban mindig figyelmesek voltak, ha valamelyikük hazautazott, biztos, hogy ajándékokkal jött legközelebb Sarnóczay gyógyszerész úrhoz. Lenin emlékrubelt, karórát, köztük egy aranyat is találtam apám hagyatékát rendezve az ajándékaik között. Az ezredorvos, amikor leszerelt, nagy csomaggal jött elbúcsúzni a gyógyszerész úrtól, A gellérthegyi emlékmû elõtt álló orosz katona szobrának Kisfaludi Stróbl által elkészített kisbronz változatát hozta el barátsága jeléül. Sarnóczay György szeptember A szovjet gárdistáról, bizonyos Vaszilij Mihajlovics Golovcovról mintázott szobor A budatétényi mozi 16 udatétényben, a Jókai Mór út nagy kanyarulatában áll egy elhagyott, magányos épület. A dí- Bszeitõl megfosztott, mégis impozáns alkotás sok ott élõben, arra járóban veti fel a kérdést. Vajon ez az épület is eltûnik a közeljövõben? A Dél-budai régióban, Budafokon 1909-ben nyílt meg az elsõ mozi. Több mint 10 év késéssel, 1921-ben, már a nagytétényi közönség is élvezhette az új technikai csoda, a film mindent elsöprõ erejét. Budatétény, utolsóként, 1929-ben kapott mozit. Fotó: Örsi Károly

17 A kapott kifejezés nem véletlen, hiszen ifjabb Láng István budafoki sváb zenész 1927-ben azzal a kéréssel fordult a budatétényi községi hivatalhoz, hogy a település területén mozit szeretne létesíteni. Az engedélyt azzal a kikötéssel kapta meg, hogy egy teljesen új épületet kell építenie. Így 1928 folyamán felépíttette a nagy befogadóképességû filmszínházat. z 1929 õszén megnyíló mozi a Jókai Mór út Erzsébet királyné út csatlakozásánál épült meg. A közel ötszáz nézõ befogadására alkalmas mozi a Jókai nevet kapta az utcáról. A szép reményekkel indult vállalkozás, a hatalmas beruházási Aköltségek, valamint a mozi üzemeltetésben való jártasság hiánya oda vezetett, hogy már 1930 nyarán tetemes adósságokat görgetett maga elõtt az építtetõ. Hiába volt Láng István kiváló és elismert zenész ez nem mentette meg a mozit. Ezért 1929 õszén, fájó szívvel bár, de megvált a mozitól. Új vezetõi a Szlabony házaspár lett, akik Székesfehérvárról jöttek a mozi miatt Téténybe. Természetesen feltételekkel vették át az üzemeltetést, az elsõ években mint bérlõk. Tekintettel arra, hogy õk Székesfehérvárott megtanulták a szakmát és felmérték a helyi igényeket, új mûsorpolitikájukkal nyereségessé tudták tenni a mozi müködését. Szlabony Lajos mozigépész és üzemvezetõi képesítéssel rendelkezett, míg felesége, Ilonka néni,üzemvezetöi képesitéssel, pénztárosként, jegyszedõként, vagyis afféle mindenesként mûködött a mozinál. A sikeres vállalkozásnak mégis az volt az alapja, hogy mielõtt a házaspár Budatéténybe költözött, Gábor mesternél tanulta ki a szakmát. Gábor mester pedig nem volt más, mint Gábor Miklós színmûvész apja, akinek a Dunántúlon öt mozija volt, Székesfehérváron két, Veszprémben egy, Zalaegerszegen egy, valamint Pécsett is egy mozit üzemeltetett. Emellett Szlabony Lajos ügyes üzletpolitikával a filmforgalmazókkal is igen jó kapcsolatokat épített ki. Ennek következtében a budapesti úgynevezett premier mozikban vetített filmeket mindössze 3-4 nap késéssel már a budatétényi moziban mutatta be. (Ezzel nem kis bosszúságot okozott a nagy riválisnak, a budafoki Attila mozi vezetõjének, Meckl Gusztávnak, akivel egyébként jó barátságban volt.) A filmvetítések elõtt nemegyszer bohócok, máskor artisták, bûvészek szórakoztatták a nagyérdemût. Bevezették az ún. matinémûsorokat, ahol a fiatalság kedvezményes árú jegyekkel mehetett be az elõadásokra. A Szlabony házaspár végül is 1937-ben lett véglegesen tulajdonosa a filmszínháznak, mikor az már biztos megélhetést jelentett számukra. A mozit üzemeltetõ házaspár és Budatétény számára az idill mindössze nyolc esztendeig tartott. A II. világháború végsõ epizódjaként március elején a tulajdonos Szlabony Lajost az oroszok málenkíj robotra hurcolták el, ahonnan nem volt visszatérés. Felesége, Ilona asszony a gyerekekkel Ausztriába menekült, és mire visszatértek, addigra nem csak a férjét, de a mozit is elvesztette. Bár az épületet hivatalosan csak 1948-ban államosították, annak a közelébe sem engedték. 17

18 A Jókai moziban 1950-tõl vezették be a napi vetítéseket. Az 1960-as évek eleji átalakítás (szélesvásznú filmek vetítésére tették alkalmassá) a nézõtér befogadóképességének csökkenéséhez vezetett. Az 1960-as évek elsõ felében, a mozi nyilvántartási adatai szerint feltételezhetõen 1963-ban, a nevét Délibábra változtatták. Azonban sem a szélesvásznúvá történt átalakítás, sem a névváltoztatás nem menthette meg Budatétény egyetlen moziját. Az idõ felette is eljárt, és az 1960-as évek vége felé végleg bezárták. Az épület eléggé elhanyagolt állapotban, de ma is áll. Napjainkban lelkes budatétényi lokálpatrióták és kerületi civilek közösen összefogva próbálják megmenteni Budatétény múltjának eme darabját. Garbóci László szeptember * Tartalom Elöljáróban 3 A patika 3 Egy festõmûvész Kistéténybõl 6 Kosztka 8 Baranyay József épületszobrász 9 A cikóriatermesztés hagyományai Budatétényben 13 Az orosz laktanya 15 A budatétényi mozi 16 18

19 Sarnóczay György, Garbóci László 2011 Készült a Budatétényi Polgári Kör gondozásában, az NCA-KM számú pályázat finanszírozásával. Felelõs kiadó: Kolláthné Hollóssy Rita Szerkesztõ: Papp Tibor Nyomta és kötötte a Carta Trade Bt. ISBN

20

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat.

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat. Törökbálint egykor. És ma? - (régi képeslap reprodukció: Scheiblinger Péter) A levelezőlap Róth Miksáné, született Walla Jozefának szól, Walla József lányának. A szöveg német nyelven íródott, de sajnos

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Prof. Dr. Maróti Mihály ( )

Prof. Dr. Maróti Mihály ( ) Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési

Részletesebben

Az OLFA kés születése

Az OLFA kés születése 1956-ban Mr. Yokada az OLFA vállalat megalapítója, találta fel az első tördelhető pengéjű kést. Az ihletet ehhez a különleges ötlethez a táblacsoki szeletek töréséből és a törött üvegek szilánkjainak elemzéséből

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Gerlóczy Gedeon műépítész

Gerlóczy Gedeon műépítész Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött

Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött KÖNYVTÁR Szatmári Jánosné Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött 1985-ben kerültem a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolába. Iskolánk abban az évben költözött át a Vas utcából a VII. kerületbe,

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról A Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár pályázatot (3509/01184) nyújtott be az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához a körmendi Gergő

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5 Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa.

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grün János? 1919 Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb. 1852 1945/46 Apa Grün

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apa D. Sámuel 1870 1945 Anya D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) 1875 1949 Testvérek D. Piroska 1898? D. Imre 1900 1924 F. M.-né (szül. D. Ilona)

Részletesebben

S C.F.

S C.F. Ref. 1219 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Trento Antik kastély eladó Trentoban LEIRÁS Az észak-olasz

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE

A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről

Részletesebben

Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk

Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Iskolánk diákjai ismét külföldi tanulmányi kiránduláson vehettek részt a Határtalanul! program jóvoltából: április 10. és 13. között Szlovéniában

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

1.) Petőfi-emléktábla

1.) Petőfi-emléktábla 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1.) Petőfi-emléktábla A Városháza falában emléktábla van elhelyezve, amely Petőfinek állít emléket. Az emléktáblát

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Családfa. Jakubovics Ignácné (szül.? Hani)? Ferencné (szül. Breuer Sári)? 1910-es évek. Gottesmann. Jakubovics Ignác? 1930 előtt. Ferenc?

Családfa. Jakubovics Ignácné (szül.? Hani)? Ferencné (szül. Breuer Sári)? 1910-es évek. Gottesmann. Jakubovics Ignác? 1930 előtt. Ferenc? Családfa Apai nagyapa Jakubovics Ignác? 1930 előtt Apai nagyanya Jakubovics Ignácné (szül.? Hani)? 1944 Anyai nagyapa Gottesmann Ferenc? 1944 Anyai nagyanya Gottesmann Ferencné (szül. Breuer Sári)? 1910-es

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba.

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. PÁLYÁZAT Gömörországban jártunk Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. Izgatottan készültünk az utazásra. Két előkészítő

Részletesebben

Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok:

Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok: 1 JEGYZŐKÖNYV CSÓR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2009. DECEMBER 11-ÉN TARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL 2 Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok: 160/2009. (XII. 11.) számú határozat a székesfehérvári

Részletesebben

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József?

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József? Családfa 1890-es Apai évek 1944 nagyapa Schlesinger József? 1920-as évek Apai nagyanya Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) 1864 1944 Schlesinger Mihály Anyai nagyapa Löbl Imre?? Anyai nagyanya Löbl

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Beszámoló. Szakmai gyakorlatról. Lengyelország május. Készítette: Nedreu Flórián

Beszámoló. Szakmai gyakorlatról. Lengyelország május. Készítette: Nedreu Flórián Beszámoló Szakmai gyakorlatról Lengyelország 2018. május Készítette: Nedreu Flórián Első hét Reggel 5-kor indultam Kétegyházáról, nagyon szép tájakon vezetett az utunk. Az első megálló egy benzinkútnál

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Napló. Egy nagykorúvá lett szervezet 18. országos tanácskozása Gödöllõn Gödöllõ, 2011. július 6 8.

Napló. Egy nagykorúvá lett szervezet 18. országos tanácskozása Gödöllõn Gödöllõ, 2011. július 6 8. Egy nagykorúvá lett szervezet 18. országos tanácskozása Gödöllõn Gödöllõ, 2011. július 6 8. Napló Mennyeiné Várszegi Judit Mándli Gyula, aki tizennyolc éve lendületben tartja a szervezet munkáját, elnöki

Részletesebben

Elisch Jánosné. Ki van a fényképen?

Elisch Jánosné. Ki van a fényképen? Elisch Jánosné Ki van a fényképen? Bemutatkozás Elisch Jánosné vagyok Solymáron lakom, 10 éve foglalkozom családfakutatással és helytörténettel. Tagja vagyok a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Családfa. Illés Miksáné (sz. Stark Berta) Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) vagy Illés (Jajtelesz) Miksa

Családfa. Illés Miksáné (sz. Stark Berta) Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) vagy Illés (Jajtelesz) Miksa Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Singer Bernát 1871 1943 Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) 1867 1944 vagy 1945 Illés (Jajtelesz) Miksa 1883 1944 Illés Miksáné (sz. Stark

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

EGER SIKERE, minden egri sikere!

EGER SIKERE, minden egri sikere! EGER SIKERE, minden egri sikere! Tisztelt Olvasó, Kedves Egri Polgár! Ahány egri ember, annyiféle látásmód és érzésvilág. A történetünk azonban közös, így a sikerek is azok: minden elért eredmény értünk

Részletesebben

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A Honvédség harmadik L 410-es repülőgépe 924-es fedélzeti számmal állt szolgálatba. 1987. szeptember 8-án érkezett meg a tököli 93-as számú vegyes szállítórepülő

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens Egy hónap Hollandiában Nagy Nikolett Fogászati asszisztens A kezdetek Úgy érzem, duplán is szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült kijutnom Hollandiába.Egyrészt, mert hatalmas élményt jelentett számomra

Részletesebben

S C.F.

S C.F. Ref. 0445 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Toszkána - Firenze KASTÉLY ELADÓ FIRENZÉBEN LEIRÁS A

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Családfa. Kohn Móricné (szül.? Vilma)? Grünbaum?-né (szül.?)? Kohn Móric? Grünbaum??? Apa. Anya. Grünbaum András

Családfa. Kohn Móricné (szül.? Vilma)? Grünbaum?-né (szül.?)? Kohn Móric? Grünbaum??? Apa. Anya. Grünbaum András Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünbaum??? Grünbaum?-né (szül.?)? 1945 Kohn Móric? 1918 Kohn Móricné (szül.? Vilma)? 1945 Apa Grünbaum András 1890 1951 Anya Grünbaum Margit

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 201 évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: 1. Bolgár gyermeknapi rendezvény.

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

S C.F.

S C.F. Ref. 0510 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Castiglioncello Villa eladó a toszkán tengerparton,

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

VIII. DUDIK Fesztivál

VIII. DUDIK Fesztivál VIII. DUDIK Fesztivál Szakmai beszámoló 2016.09.12. Dunaújvárosi Egyetem Dunaújvárosi Főiskola DUDIK fesztivál 2016. június 9-10-11-12. Dunaújváros, Alsó-Duna part Szakmai beszámoló Tartalom 1. DUDIK a

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Családfa. Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Nincs adat. Spitzkopf Jenő?

Családfa. Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Nincs adat. Spitzkopf Jenő? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya D. Jakab D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Spitzkopf Jenő? 1943 Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek 1945 Apa D. Tibor

Részletesebben

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség az idén is pályázatot hirdetett, A szó az első, a tett a második címmel, melynek célja a hagyományok ápolása, a kossuthi emlékek

Részletesebben

Communitas beszámoló

Communitas beszámoló Communitas beszámoló Az ösztöndíj legnagyobb részét nyersanyagokba fektettem, így születtek az új festményeim. Az összeg másik részét pedig arra használtam, hogy néhány utazást finanszírozzak a környező

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Családfa. Salamon Gáspárné (szül.?)?? Blum? (szül.? Scheindl)? 1930-as évek. Salamon Gáspár?? Blum??? Apa. Anya. Blum Móric

Családfa. Salamon Gáspárné (szül.?)?? Blum? (szül.? Scheindl)? 1930-as évek. Salamon Gáspár?? Blum??? Apa. Anya. Blum Móric Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Blum??? Blum? (szül.? Scheindl)? 1930-as évek Salamon Gáspár?? Salamon Gáspárné (szül.?)?? Apa Blum Móric 1888 1944 Anya Blum Móricné (szül.

Részletesebben

Az élő hadtörténelem óra

Az élő hadtörténelem óra Az élő hadtörténelem óra A komáromi várlátogatás Június másodikán, ismét megrendezésre került a már lassan szokásosnak mondható éves, hadtörténelmi indíttatású tanulmányi kirándulás Komárom városába és

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

S C.F.

S C.F. Ref. 0537 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Toszkána - Firenze LUXUS INGATLAN ELADÓ FIRENZE KÖZELÉBEN

Részletesebben

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Városzöldítő Majális 2008. május 25-én Budapesten, az Erzsébet téren, a Gödör klub területén

Városzöldítő Majális 2008. május 25-én Budapesten, az Erzsébet téren, a Gödör klub területén Városzöldítő Majális 2008. május 25-én Budapesten, az Erzsébet téren, a Gödör klub területén A Levegő Munkacsoport pályázatot indított annak érdekében, hogy Budapest belső kerületeiben megnöveljék az egy

Részletesebben