Életfa-díj a Magyar Kultúra Napján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Életfa-díj a Magyar Kultúra Napján"

Átírás

1 I. évfolyam, 2. szám. A Csemadok Országos Választmányának kulturális rovata Életfa-díj a Magyar Kultúra Napján Ülésezett a Csemadok Országos Tanácsa A Magyar Kultúra Napján, január 22-én, Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány új székházában került sor a Csemadok Országos Tanácsának ünnepi ülésére, melyet az Országos Elnökség értekezlete előzött meg. Az ülés elején Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke értékelte a szervzet előző évét. Kiemelten foglalkozott az országos rendezvények értékelésével, a területi választmányok és alapszervezetek helyzetével, a Szülőföld Alap támogatási rendszerének elsőéves tapasztalataival, szervezetet érintő tagkönyvcserével, valamint az Ifjúsági kártya bevezetésével. Tájékoztatta az OT-tagokat, hogy az ITTHON nemzeti kulturális havilap az idei évtől a Csemadok-tagság fóruma kell, hogy legyen, és külön értékelte azt, hogy a lapon belül egy 16 oldalas kulturális melléklet kap helyet, melyben kizárólag a Csemadok szervezeti életével, rendezvényeivel és csoportjaival foglalkoznak majd. Jelezte, hogy Európa egyik legnagyobb civil szervezeteként a hagyományos társadalmi és erkölcsi értékeink védelmében kíván állást foglalni a szervezet a jövőben is, hiszen minden, nemzetrészünk ellen indított megválaszolatlan támadás az ellenfelet erősíti és bennünket gyengít. Az elnök bemutatta a központ új munkatársát, Stugel Tibort, aki ezentúl a pályázati lehetőségekkel, szervezeti kérdésekkel, programalkotással és az ITTHON menedzselésével foglalkozik majd. Az elnök úr kijelentette, hogy új fejezetet kíván nyitni a szlovák kormánnyal való párbeszédben. Ennek célja, hogy a Matica slovenskához hasonlóan, a Csemadok is törvényileg garantált államilag finanszírozott szervezetté válljon és a szakmai munka színvonalának emelése érdekében egy tervezetet dolgoz ki, melyben le kívánja fektetni egy országos hálózattal rendelkező Szlovákiai Magyar Közművlelődési Intézet alapjait. Ezután az Országos Tanács az Országos Elnökség javaslatára megvitatta a Csemadok által alapítandó, országos elismerést jelentő ÉLETFA-DÍJAT, mellyel a szervezet minden évben a Magyar Kultúra Napján díjazza majd egyes tagjainak, a kultúra napszámosainak életművét. Az OT Boda Ferenc javaslatára megbízta Stugel Tibort és Petheő Attilát, hogy készítsenek vitaanyagot, mely a Csemadok ifjúsági programjának az alapja lehet. A két érintett javaslatot tett egy ún. Jövőkép-díj megalapítására is, amelyet azon személyek kapnának akik a szervezet jövőjére vonatkozólag kiemelkedő programot, javaslatokat dolgoznak ki. Az OT jóváhagyta, hogy a Magyar Kultúra Napját ezentúl minden évben, országos szinten is megünneplik. Az ülés záróakkordjaként a jelenlévők kultúrműsort tekinthettek meg, előadás hangzott el a Himnuszról, Kovács László tanár tolmácsolásában, majd a galántai Kodály-daloskör tagjai kedveskedtek fellépésükkel. 10 Ülésezik az Országos Tanács

2 Akik vetni tudnak, aratni sem restek A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitéről és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követő pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egy-egy családban; a szórakozást az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak az emberek, felidézték az idősebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követően, rövid időn belül a Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektől fogva sokirányú tevékenységet folytattak. A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedő eredményeket főleg a folklór és a színjátszás, később pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életről, hiszen a két háború közötti időszaban is jelentős társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglők, kocsmák, közösségi házak, iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítéseket, színi előadásokat, irodalmi estekek, folklórbemutatókat rendeztek. Feljegyzésekből tudjuk, hogy októberében Mécs László költő, Kichy Kálmán festő, és Dr. Mikola Guszti nótaköltő társaságában, nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseiből adott elő, Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a későbbi színjátszás hagyományait is ebben az időszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi műkedvelő színészek. Zsigmond Gábor, az Ipolynyéki Magyar Kultúráért- -díj 2007-es díjazottja Az Egressy Béni Országos Szinjátszó Fesztivál nívódíjas előadása Muskátlis ablakok (2005) Színjátszás A Csemadok megalakulásával aztán elkezdődött az amatőr színjátszás virágkora Ipolynyéken,melynek hagyományai a mai napig töretlenül élnek. A számtalan, régebben bemutatott népszínmű közül említsünk meg néhányat: A revizor, Sári bíró, Büszke páva, Kullogók, Ez a falu eladó, Kísértetjárás, Liliomfi, Mirandolína, Időzített boldogság, Doktor úr, Bort, búzát, békességet. Ezen darabok rendezői Korcsog László, Beinrohr Ernő, Dobos Sándor, Böjtös János, Juhász Béla és Mics Károly voltak. A színjátszó csoport néhány évvel ezelőtt Mics Károly vezetésével belevágott egy merész kísérletbe, és a jó hangú énekesekre építve zenés darabokkal rukkolt elő; az első bemutató, a Huszárkisasszony, óriási sikert aratott. A sikeren felbátorodva következtek a jobbnál jobb előadások, a Muskátlis ablakok, a Mágnás Miska, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Egy kis senki, majd a legutóbbi bemutató, a Harapós férj. A zenés darabok sikereivel egyidőben a hazai közönség látóköréből kilépett a csapat a szélesebb, regionális közönség elé, többek között Magyarnándorban, Cserháthalápon, Lukanényén, és beneveztek az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra is. A muskátlis ablakok népszínművel, melyet Mics Károly rendezett, 2004-ben elnyerték a fesztivál nagydíját, de minden évben (2003-tól datálva) elhoztak egy-egy különdíjat a legjobb női, férfi ill. epizódszereplői alakításért. A díjazottak között volt Hrubík Béla, Kelemen Ferenc, Cseri Ilona és Gemer Éva, de Mics Károly is különdíjjal térhetett haza a legjobb rendezésért. Sajnos 2005-ben, néhány héttel a Mágnás Miska bemutatója után, a csoport rendezője, Mics Károly tragikus hirtelenséggel elhunyt. Helyét a színjátszók egyik legtehetségesebb tagja, Balík Judit vette át, aki kellő tapasztalattal vágott neki a nem kis feladatnak. Mára elmondhatjuk, hogy Balík Judit méltó követője lett Mics Károlynak; a csoport, tisztelettel adózva emlékének, 2005-ben felvette a nevét, így lett a neve a Csemadok Mics Károly Színjátszó Csoportja. Az életművét oly nagy hirtelenséggel befejező rendezőre azonban nemcsak Ipolynyéken figyeltek fel, hanem országos viszonylatban is, hiszen 2005-ben, Szepsiben, az Egressy Béni Fesztivál szervezői: Boda Ferenc, Juhász Dósa János, Havasi Péter és Csoltkó Jenő, Mics Károly Életműdíjat alapítottak, melyet minden évben egy arra érdemesrendezőnek adnak át. Eddig hárman részesültek ebben az elismerésben: Kiss Péntek József, Mázik István és Jarábik Gabriella. Az ipolynyéki Mics Károly színját- ITTHON kepalairas 11

3 szó csoport olyan műfajt képvisel a felvidéki amatőr színjátszásban, melynek lassan már nincsenek követői, hiszen a hagyományos zenés népszínművek, melyekkel a 60-as,, 70-es, 80-as években még oly gyakran és oly sok helyen találkoztunk, mára sokak szerint idejüket múlták. Sokak szerint igen, de ez a helyieket nem igen érdekli, főleg a közönséget, amely minden alkalommal telt házzal és vastapssal köszöni meg a műkedvelő színészek szorgalmát, fáradozását. Fent: A huszárkisasszony (2003) Lent: A Karnevál operett-pop-nóta gála (2005) Foklórcsoport A Csemadok alapszervezetének másik sikerágazata a folklór volt, mellyel azért is lehetett sikereket elérni, mert a szereplők nagy része még saját életében részese volt a helyi fonók. fosztók, lakodalmak varázslatos hangulatának, így azt műsorrá formálni nem volt bonyolult feladat. Ami sokkal nehezebb volt, az a helyenként fellépő ember megszólítása, felkészítése, az eredeti népviselet, az eszközök, a szőttesek biztosítása. A folklórcsoport első jelentős sikerét 1973-ban érte el a Nyéki lakodalmas színrevitelével. Ezzel szlovák fesztiválokon, többek között Víglašon és Špačincén is felléptek. A Nyéki lakodalmast, a menyasszonytáncot, a menyecsketáncot és körtáncot 1984-ben a Budapesti Népművészeti Múzeum munkatársai filmre vették. A csoport következő nagy bemutatója 1978-ban a Nyéki fonó volt, mellyel Magyarnándorban és a XXIV. Országos Népművészeti Fesztiválon, Zselízen is nagy sikert arattak, de a műsor 1980-as bemutatóján Pozsonyban is elnyerték a Kulturális Minisztérium különdíját. Ezt követően 1982-ben a Nyéki fosztóval léptek színre, az akkor már 50 tagot számláló csoporttal, majd 1983-ban a Gyetvai Kulturális Napokon egyetlen magyar csoportként arattak nagy sikert a darabbal. Az újabb bemutatókra 1986-ban és 1987-ben került sor a Pásztorpihenő és a Pásztorfogadás Nyéken címmel. Ugyanebben az évben az Ipolynyéki folklórcsoport a sokéves tevékenységéért elnyerte a Csemadok Kiváló Folklórcsoportja címet, vezetője, Korcsog László pedig a Csemadok Kiváló Népművésze címet. A folklórcsoport vezetője mindvégig Korcsog László volt, aki a Csemadoktól kapott elismerés mellett az ezredfordulón megkapta a Szlovák Köztársaság ezüstplakettjét is, melyet Csáky Pál, akkori miniszerelnök-helyettes nyújtott át a djjazottnak. A rendszerváltás után a folklórcsoport tevékenysége sokáig szüne- 12

4 Korcsog László köszöntése telt, mígnem 2004-ben, az egykori szereplők: Gömöry Mária, Bojtos Jánosné, Gömöry Imre és Cseri László segítségével, rendezésében, újra színpadra került a Nyéki fosztó. Az előadás érdekessége volt,hogy a legfiatalabb szereplő 4, míg a legidősebb 82 éves volt. Az előadás közel két órán keresztül tartott, és hatalmas sikert aratott. Az alapszervezet vezetősége jelenleg a nyéki lakodalmas felújításán fáradozik. Táncsoport A helyi néptánccsoport története olyan, mint a mese. Hol volt, hol nem volt. Története, alapítása, az 50-es évek végére tehető, amikor a helyi alapiskola keretén belül működött Korcsog László vezetése alatt. A gyermekcsoportból idővel felnőtté vált tagok, később részt vettek Gombaszögön a Kendertánccal 1960-ban, majd két évvel később a Kanász és páros tánccal Zólyomban, Losoncon, Ipolyságon ban a Népszokások az Ipoly mentéről címmel TV műsor készült, melyben a nyéki táncosok is szerepeltek Sebény Mária vezetésével. A néptánccsoport jelentős sikereket az 1984-es újjászervezés után ért el, amikor magyarországi profi koreográfus, Braun Miklós irányításával és Bojtos Jánosné vezetésével Hont Néptánccsoport néven, éveken keresztül részt vettek Zselízen, Gombaszögön, Léván, és különböző magyarországi fesztiválokon és regionális ünnnepségeken. A néptánccsoport ebben a felállításban1988-ig maradt együtt, majd több generációváltás után időszakonként tevékenykedett főleg Hamerlik Mária irányításával. A néptáncsoport jelenleg megújulás előtt áll. A Harapós férj című zenés vígjáték egyik jelenete Énekkar Az énekkar megalakítása a hetvenes évek elejére tehető. Felléptek irodalmi esteken, ünnepségeken, a Tavaszi szél járási és kerületi fordulóin. Vezetői Bojtos János, Cseri László, Tóth Ágnes, Zsigmond Ernő és mások voltak. Az utóbbi vezetése alatt vették fel az Akáclomb nevet. Az énekkar tevékenységét a kilencvenes évek közepén Hamerlik Richárd újította fel akinek a vezetése alatt a kórus bronzkoszorús minősítést ért el a galántai Kodály Napokon. Jelenleg alkalmi jelleggel áll össze a dalárda és a helyi szüreti ünnepségek, illetve a nyugdíjas szervezet rendezvényein szerepel, Gömöry Mária és Bojtos Jánosné vezetésével. A felnőtt kórus mellett működik egy ifjúsági kar, vezetője Cseri Ilona. A gyermekek főleg helyi és egyházi rendezvényeken lépnek fel. Külön A nyéki fosztó (2004) ITTHON 13

5 dicséret illeti a szervezet magyarnóta énekeseit: Cseri Ilonát és Gömöry Máriát, akik a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által évek óta megrendezett Őszirózsa, a magyarnóta enekesek versenyén, melyet az utóbbi két esztendőben Ipolynyéken rendeztek, aranykoszorús, illetve bronzkoszorús minősítést szereztek. Szüreti ünnepségek és egyéb rendezvények Átfogó képet adni a Csemadok életéről, a közel hatvan évről, néhány oldalon nem lehetséges. Érdekes színfoltja a helyi kulturális életnek az immár 11 esztendő óta folyamatosan megrendezett, hagyományos szüreti ünnepség, amely lehetőséget teremt nemcsak helyi csoportok, szólisták fellépésének, hanem a régióban működő többi csoportnak is ben Ipolynyék volt a kezdeményezője a Nyék-falvak Kárpát -medencei találkozójának, melyen nyolc község vett részt. Néhány éve a farsangi mulatságok idején a szervezet kiváló énekesi mutatkoznak be önálló műsorral, a Karneválon. Hagyományosan megemlékeznek az es szabadságharc évfordulóiról is Pajor István, helyi születésű honvédtisztnek, a község főterén felállított emléktáblájánál. Az idei esztendőtől egy újabb 48-as honvédtiszt, Gyulai Sáska Sándor sírjánál is leróhatják kegyeletüket az ipolynyékiek ő is részt vett a szabadság harcban. Terveik között szerepel a tájház megnyitása is. A néprajzi anyag gyakorlatilag rendelkezésre áll, csupán a megfelelő hely hiányzik. Az alapszervezet tavaly alapította az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat, melyet évente egy Csemadok tagnak adományoznak, aki életművével már bizonyított. Az első díjazott Zsigmond Gábor volt. A Csemadok ipolynyéki alapszervezete Gyurász Gábor irányítása alatt működik; ő a nyolcvanas években már állt a szervezet élén. Most is sikeres elnökként tevékenykedik. Remélhetőleg az idei tagkönyvcserével újabb nők és férfiak, főleg fiatalok válnak a szervezet tagjaivá, hogy bizonyítsák az ipolynyékiek töretlen hűségét az anyanyelvhez, a kultúrához, a szülőföldhöz. A vetés, mely az elődök szorgos keze nyomán sarjadt kalászba, aratásra vár. S akik vetni tudnak, aratni sem lesznek restek. Hiszik, hogy az elvégzett munka meghozza eredményét. Mert nincs újabb vetés aratás nélkül! Palócz 14

6 Szlovákiai kitüntetettek és Zoboralja bemutatkozása a XII. Magyar Kultúra Napja Gáláján Budapesten Az egyetemes és a magyar kultúra ápolása érdekében együttműködő társadalmi szervezetek január 22-én Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban megszervezték a XII. Magyar Kultúra Napja gáláját. Ez a nap immár 12. éve a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület kezdeményezésének eredményeként a társadalmi szervezetek találkozójának ünnepe. A rendezvény egyben a Kultúra Lovagja címre meghirdetett pályázat nemzetközi jellegű záróeseménye. A rendezők ünnepi hangulatot varázsoltak. A Kultúra Lovagrendjének zászlaja fogadása után elhangzott a Boldogaszszony-anyánk, az első magyar himnusz, melynek éneklése alatt a díszőrség kíséretében érkezett a Szent Korona-más. A Magyar Köztársaság himnusza után következett az Egyetemes és a Magyar Kultúra Lovagja címek adományozása. Örvendetes, hogy a kitüntetettek között volt Szíjjártó Jenő szlovákiai magyar zeneszerző, karnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő. Munkássága évtizedei alatt több, mint 500 népdalt gyűjtött - többek között Zoboralján is - és dolgozott fel, mintegy 60 opust, zenekari művet írt. Zoboralji népdalfeldolgozásaiból legismertebb az Esti hangulat Zsérén, a Három zoborvidéki népdal, a Zoboralji lakodalmas és a Gímesi mezőben című kompozíció. Az 1986-ban elhunyt zeneszerző kitüntetését, a Magyar Kultúra Lovagja címet felesége vette át. Zdenko Mikula, Szlovákiából érkezett zeneszerző, aki az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerést vette át, ugyancsak magyar népdalok és magyar egyházi művek feldolgozásával foglalkozik. Jó egészségnek örvend 91-éves korában is. A legújabb művei közé tartozik az Öt zsérei népdal című kompozíció, melyet Szíjjártó Jenő népdalgyűjteményéből dolgozott fel, majd a Zoboralja Zsérei Női Karnak és karmesterének ajánlotta. Bár most Prágában él, nagy érdeklődéssel figyeli a magyar kórusmozgalmat Szlovákiában. A lovagi cím, mely nemes tevékenységének elismerése, nagy örömmel és megelégedéssel töltötte el. Szlovákiából Egyetemes Kultúra lovagja címet kapott még Mgr. Kolivosko István könyvtáros-történész, valamint a Magyar Kultúra Lovagja címet Köteles Erzsébet Kassáról. A kitüntetettek, a családtagok, és a vendégek ünnepi hangulatához hozzájárult többek között Takács Éva csángó népdalénekes, a Szolnok Belvárosi Iskola Gyermek Kara, a Kenderkóc néptánc-együttes, valamint a Zoboralja Zsérei Nöi Kar és a Csitári Menyecskekórus, mindkettő Dr. Simek Viktor karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével. Míg a csitári éneklő csoport népdalokat énekelt Szíjjártó Jenő gyűjtéséből, a zsérei női kar többek között a zeneszerző zoboralji dalfeldolgozását adta elő nagy sikerrel. A rendezvény egyik szép pillanata volt s Zoboralji régió bemutatása és az emlékszalag feltűzése a Kultúra Lovagrendje zászlajára. Ezt Zsebi József mérnök, Zsére község polgármestere, a Zoboralji Községek Regionális Társulatának elnöke vállalta. A zsérei női kart és a csitári éneklő csoportot Csendes Ferenc festőművész, a Magyar Kultúra Lovagja olajfestményeivel, valamint a lovagrend díszoklevelével jutalmazták. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány ajándékát Zsére község polgármestere és az énekkar karnagya vette át. Az ünnepi gála befejező szakaszában elhangzott az Európa Unió himnusza és a Szózat. A rendezők a Zoboralja Zsérei Női Kar karnagyát tisztelték meg a Magyar Köztársaság Himnusza és a Szózat vezénylésével, melyet a közönség az énekkarhoz csatlakozva énekelt. A gála résztvevői számára felejthetetlen élmény volt, hogy nemes érzelmekkel tapasztalhatták meg a kultúra összekötő szerepét régiók, tájak, országok népei között. A Szent Korona kisugárzó ereje is erősít bennünket a hitben, szeretetben és a Kárpát-medence kultúrájának ápolásában. Dr. Simek Viktor ITTHON 15

7 Dóbó István-emléknapok Dobóruszkán A Csemadok hely szervezete, Dobóruszka Önkormányzata valamint a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ XVII. alkalomommal két napos rendezvényen emlékezett meg a község neves szülöttjéről, a híres egri várvédő hősről, Dobó Istvánról. Az ünnepséget Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg. Az ünnepi hangulatról az ágcsernyői CSERFAÁG énekkar gondoskodott. A szavalatok után következett a koszorúzás. Ezzel egyidőben Varga László, a Csemadok helyi szervezet elnöke - egyben a rendezvény főszervezője - megnyitotta a az egri vár történelmét bemutató kiállítást. A tárlatot színesebbé tette a régi pénzek, érmék és bankók gazdag valásztéka, melyeket Károly Róbert, a község lakosa bocsátott rendelkezésre gyűjteményéből. A tárlatnyitó után a kultúrházban tartalmas előadást hallhattak a jelenlévők; az Dobó István maradványainak feltárásáról s az ezzel kapcsolatos aktuális helyzetről szólt. A gazdag, képekkel illusztrált előadást Ján Chovanec, a tőketerebesi múzeum szakembere tartotta. Az előadás után Fodor László, az Egri Vármúzeum régésze szólt az ásatásokról. Az első napot sátoraljaújhelyi Lavotta Kamarazenekar zárta. A zenekar az amatőr muzsikálás több évtizedes sátoraljaújhelyi hagyományát folytatva alakult 1990-ben. Mánasp Lázár Attila bábművész bábjátéka villantotta fel az egri vár történetét. A bábjátékot családi játszóház követte, melyen a nagyszelmenci alapiskola diákjai és tanárai is részt vettek. A délutáni programot színesítette a csicseri Napraforgó néptánccsoport és a nagykaposi Fabotó citerazenekar előadása. Mindezek után fergeteges humorest vette kezdetét, a jó hangulatról és a frappáns viccekről a budapesti Beliczay Balázs gondoskodott. Hegyesi Hudik Margit előadásában népszerű dallamokat hallhattunk. A két napos ünnepséget a Lola-koncert zárta. Tóth Edina Erdélyi Endre élete és munkássága december 7-én Dr. Szabó Attiláné Dr. Erdélyi Erzsébet, e nagykaposi származású festőművész, Erdélyi Endre lánya tartott előadást édesapja életéről és munkásságáról Nagykaposon. Az előadást Gabri Rudolf, a Magyar Közösségi Ház igazgatója nyitotta meg, majd a házigazda szerepét Géczi Lajos tanár úr vette át. A megnyitó után Latóczky Tünde, az Erdélyi János Alapiskola diákja Mécs László versét mondta el. Az előadás kezdetén Demjénné Kovács Erna Jeles nagykaposiak című könyvéről beszélt; megszületésének körülményeiről egészen a cím kiválasztásáig. A jeles nagykaposiak közül jelen volt Pándy Bertalan református lelkipásztor, egyházi író és Géczi Lajos tanár, közíró. A könyvbemutató után Mécs László: Vadócba rózsát oltok című versét Dőry Vivien előadásában hallhattuk. A vers után Dr. Erdélyi Erzsébet meghatottan mesélt édesapja gyerekkoráról, tanulmányairól, pályája kezdetéről, az igazi Erdélyi Endréről úgy, ahogyan ő látta gyerekszemmel és felnőtten. Előadásába beleszőtte a gyerekkorában tett nagykaposi látogatásokat, ahová legtöbbször édesapjával jött. Emlékeit fényképekkel, az édesapja festményeiről készült fotókkal színesítette. Az előadás kötetlen beszélgetéssel zárult. Megemlékezés a mártírhalált halt Esterházy Jánosról Esterházy Jánosra emlékeztek november 30-án Nagykaposon a Magyar Közösségi Házban. A rendezvényt a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, az Apáti Miklós Társaság és a nagykaposi Magyar Közösségi Ház szervezte. Az előadás témája a csehszlovák-magyar lakosságcsere története, a magyarok erőszakos kitelepítése volt; az előadók Molnár Imre történész és Skultéty Csaba publicista. A több, mint két órás előadáson a hallgatóság valós képet kapott a II. világháború utáni történelemről, kiváltképp az akkori Magyarországról, a határon túli magyarok helyzetéről és Esterházy János életútjáról. Az előadás rendhagyó módon zajlott. Molnár Imre beszélt a történelmi eseményekről, majd kérdéseket tett fel Skultéty Csabának, aki megélte a lakosságcserét. A neves publicista élményei egészítetteék ki az előadást. Az est végén gyertyát gyújtottak Esterházy János emlékére. 16

8 Kodály Zoltán emlékest Nagykaposon Ne csak külsőségekben legyen magyar a mi kis világunk, hanem a lelkek mélyéig, mert csak így lesz igazán a mienk. A lelkek mélye pedíg különösképpen a zene országa. (Kodály Zoltán) A Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, a nagykaposi Erdélyi János Vegyes Kar, a Nagykapos és Vidéke Társulás valamint a Bodrogköz és Ung-vidék Kulturális Központja két napon át emlékezett Kodály Zoltánra. Képeink a jól sikerült műsorokon készültek. ITTHON 17

9 Egy szándékkal, testvéri kézfogással! Együttműködési szerződést írt alá a 2008-as évre, a Csemadok és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Muravidék, Szlovénia) nevében Hrubík Béla és Göncz László Pozsonyban, január utolsó napjaiban. Lényegében egy olyan szerződésről van szó, melyet az érintett intézmények minden évben, az aktuális események, rendezvények tükrében, immár másfél évtizede évrőlévre megújítanak. Külön helyet kapnak a megállapodásban azon felvidéki és muravidéki testvértelepülések, melyek már évtizedek óta jó kapcsolatokat ápolnak egymással, mint pl. Vásárút-Csente, Dobronak-Bős, Várkony-Hosszúfalu, Petesháza-Nagymegyer, Völgyifalu- Pozsonyeperjes. A megállapodás fő témája azonban az irodalmi, kulturális együttműködés volt, mely lehetővé teszi írók, költők önálló esteken való bemutatkozását, honismereti kirándulások megszervezését, irodalmi színpadok, néptáncsoportok cseréjét, országos fesztiválokon való részvételét, valamint képzőművészek, fotóművészek kiállításainak bemutatását.. Különösen nagy hangsúlyt fektettek a szerződő felek az ifjúsági csoportok együttműködésére, ezen belül is a nyári Kelepelő Anyanyelvi Táborra, melyet idén a Muravidéken rendeznek meg vajdasági és felvidéki fiatalok részére. Fontosnak tartják az intézmények közötti információ cseréjét is, valamint egymás rendezvényeinek megismerését, ezért a megállapodó felek rendszeresen eljuttatják saját kiadványaikat a másik félnek. Ilyen pl. a Népviseleti batyu bál értékmentés, hagyományőrzés A déli, Garam- és Ipoly menti falvakban az idén III. alkalommal, de mindig más helyszínnel került megrendezésre január végén a Népviseleti batyu bál. Ipolyszalkán a Csemadok alapszervezete által megrendezett bálon nem a nagyestélyik forgatagában és a női frizurák fantázia áradatában merült el a férfiszem, hanem egy egy tájegység már már elfeledett népviseletét csodálhatták meg ők is és a bálozók is. A népviseleti versenynek hirdetett eseményen a bálozók minden korosztálya felvonult a bemutatkozásnál: a legkisebbektől kezdve a 70 év feletti szalkai Rozinéni ig, aki a mányikája fekete ünnepi viseletét mutatta be tetőtől talpig. A kéméndiek szintén a legdíszesebb több mint 100 éves ünnepi viseletben vonultatták fel a kétgyermekes házaspárt. Ugyanezt a viseletet a bényiek is bemutatták. Az ugyancsak kurtaszoknyás barti fiatalok a lányok- fiúk viseletében jelentek meg, amelyet most is gyakran felvesznek ünnepek, rendezvények alkalmából, ugyanúgy mint a szalkai fiatalok, akik még egy leánytánccal is meglepték a közönséget. Jó volt látni a szemet gyönyörködtető szebbnél szebb erdélyi, székelyföldi viseleteket, a szatmári párost, vagy a magyarbődi eredeti régi ruhákat melyekben a tataiak mutatkoztak be. A zebegényiek sváb népviseleti ruhában jelentek meg A kéméndi Baranyai-házaspár a jászsági díszes polgári MURATÁJ és az ITTHON folyóirat. A megállapodás aláírásához csatlakozott a Csemadok Művelődési Intézete is, melyet az intézet igazgatójának, Huszár Lászlónak betegsége miatt Lázok Attila, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára látott el kézjegyével. Az aláírást követően háromtagú lendvai küldöttség Diószegre látogatott, ahol mintegy hatvan érdeklődő jelenlétében megnyitották a,,zalai és Hetési hímzések című kiállítást, majd este íróolvasó találkozó keretén belül Göncz László író, történész mutatkozott be a helyi közönségnek. PZ viseletet mutatta be. Öröm volt nézni a kéméndi VASVIRÁG táncosait is, akik a megnyitó palotás táncot ropták nagy sikerrel, igen szép ruhákban. A kinevezett zsűri igazodott a verseny szabályokhoz, mert nagyra értékelte e nemes célkitűzést, mellyel elindították a népviseleti bálokat a régióban. A mai nyugatimádó-, majmoló világban, ha fiatalok százai hajlandók a ládafiából elővett nagyanyáink legszebb viseletét felvenni, s abban bálozni, az nagyszerű dolog, s talán a gondolkozásuk is más kissé mint az ésszerűtlen divatot követőknek. Értéket mentenek, hagyományt őriznek és teremtenek a szervezők ez volt a különlegessége, értelme ennek a farsangi bálnak. A Csemadok barti szervezetének fiataljai már a jövő évi bálra hívták meg a megjelenteket, azt ők szervezik egy év múlva. Dániel Erzsébet 18

10 Tojjon a tyúkjuk százat naponta! Régi farsangi szokások a gömöri Túróc-völgyben Hohó, farsang kedves idő, Elmúlt már a régi esztendő, Ebben az újban vigadjanak. Nekünk jó darab szalonnát adjanak, Tojjon a tyúkjuk százat naponta, Jövőre is legyen vastag a szalonna, Hogy nekünk is jusson a nyárra, meg a kosarunkba. Kívánunk a lányuknak derék, szép vőlegényt, Hogy most egy évre beköthessük a fejét. A farsangi népszokások tájegységenként is eltérőek voltak, különböző hagyományokat őriztek meg őseiktől. Ez arra vezethető vissza, hogy a régebbi századok alatt gyakori volt a jobbágyság vándorlása egyik helyről a másikra, illetve egyik földesúrtól a másikig. A farsang nemcsak Gömörben, hanem más vidékeken is legkedveltebb és a legszórakoztatóbb népszokások és hagyományok közé tartozott A Túróc-völgy két falujában, Deresken és Lévárton adatközlőim így emlékeztek vissza a régi-régi farsangolásokra, de nagyapám is többször elmesélte a XIX. századi szokásokat. A farsangolás mindig a lányos háznál zajlott le, mert a farsangoló legények csak a lányos házakat keresték fel. Mivel a farsang után való hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt időszaka, a mulatságok ideje is lezárult Húsvétig. A farsang tehát a mulatozás, vigadozás ideje volt. Sok helyen a telet búcsúztatták, más településeken busójárást rendeztek. Deresken mindez nem kötődött a tél búcsúztatásához, hanem a disznóvágások befejezéséhez kapcsolódott, ami kitűnik a farsangoló legények verséből is. Farsang vasárnapján nagyszabású táncmulatsággal kezdődött meg az ünnepség. Mindig valamelyik önkéntes szervezet rendezte a táncmulatságot. Mikor a bálnak virradat tájban vége szakadt, s a táncban elfáradt lányok és szüleik hazaszéledtek, a legények még dalolgattak, majd az egész legénycsapat a cigánybanda kíséretében megkezdte a farsangolást. A táncmulatság előtt két legénynek az volt a feladata, hogy több hosszú nyársat készítsen mogyorófából, mások pedig fűzfavesszőből készült, nagykosarat szereztek, melyet a gazdálkodó emberek szecskáskosárnak használtak. A cigányzene elkerülhetetlen része volt a farsangolásnak., mert menet közben a banda húzta a jobbnál-jobb nótákat. Hogy a nyárs és a nagykosár mire szolgáltak, az a továbbiakban kiderül. Mikor a farsangolók elértek egy-egy lányos házhoz, az ajtó előtt, az udvaron a zenészek eljátszottak egy-egy hallgatót, vagy csárdást. Azt esetleg az a legény kérte, aki az ott lakó lánynak udvarolt, illetve akart udvarolni. Amikor a zene elhallgatott a szónok elmondta a farsangi köszöntőt, amely így hangzott: A múlt század negyvenes éveiben, melyre már én is emlékszem, a szónok csak az első négy sort mondta el. A teljes versszöveget az ötvenes évek elején Viczén Bálint nagyapám mondta el nekem. Az ő legénykorában hosszabban verseltek a legények, a fent leírtak szerint. A jókívánság elhangzása után a házigazda azt megköszönvén, behívta a farsangolókat a pitvarba, illetve a konyhába, aztán megkínálta a legényeket itallal, a lány pedig pampuskával, azaz farsangi fánkkal. A gazdasszony jó darab szalonnát húzott a nyársra, egyes helyeken még füstölt kolbász is került a kosárba, majd a lány egy kisebb tálból, vagy szakajtóból tojást rakott a kosárba. Mikor a legények minden lányos házat meglátogattak, a kultúrház udvarán vagy valamely háznál (az udvaron) nagy üstben, ha az nem volt nagy serpenyőben a tojásból, szalonnából és kolbászból rántottát sütöttek, majd nagyot lakmároztak. Az étket finom borocskával nyomatták lejjebb. A megmaradt szalonnát és tojást elosztották a zenészek között. Ez volt a zenészek fizetése. Akik még hétfőn is bírták szusszal, azok este újra folytatták a táncot, mert Deresken a böjti időszak alatt nem volt táncmulatság, sem lakodalom vagy egyéb vigadalom. A három nap alatt nagyszerűen kiszórakozták, kimulatták magukat a fiatalok, mert akkor még nem volt tévé sem rádió. A farsangolás már csak a legidősebb korosztály emlékeiben él, s ők csak elvétve adják tovább az utókor számára. A farsangi szokásokból már csak a pampuska illetve farsangi fánk készítése maradt meg hagyományként a faluban; azt ma is elkészítik farsang idején. Viczén István illusztrációs fotó: M. Nagy László ITTHON 19

11 A Magyar Kultúra Napja Ipolyságon Kölcsey Ferenc, magyarságunk egyik kiemelkedő költője, Csekén írta a Himnuszt nemzetünk fohászát. A feljegyzés szerint január 22-én fejezte be. S, hogyan lett a nemzet imája, ki tette azzá? A Himnuszt, mely lelket, hitet, meggyőződést erősítő imádság, a nemzet avatta minden magyarok énekévé. Buda Ferenc Rimaszombatban 2008-ban tizedik évfolyamába lépett a Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház, közismert nevén PLIKK, melyet 1999-ben alapított a Csemadok Rimaszombati Területi Válásztmánya az akkori elnök, Polgári László és a titkár, Vörös Attila kezdeményezésére. A PLIKK kéthavi rendszerességgel ad lehetőséget kulturális és közösségi életünk ismert személyeségeivel (írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, színészekkel, sportolókkal, politikusokkal ) való találkozásra, kötetlen beszélgetésre. Az idei évad nyitó rendezvényének vendége február 1-jén a Kossuth-díjas költő, Buda Ferenc volt. Buda Ferenc 1936-ban született Debrecenben, ma Tiszakécskén él. Hat gyermeket nevelt fel, három lányt és három fiút, közülük az egyik, Ádám, a költői est közreműködője volt. Az ő megzenésítésében és előadásában több Buda Ferenc verset is hallhattak a jelenlévők. A szerző csodálatos előadásában számos vers hangzott el a közel két órás műsorban, megfűszerezve a keletkezésükről szóló történetekkel, anekdotákkal. Megosztotta a közönséggel például A kicsi pacsirta című vers születésének kedves történetét: a 70-es években a költő többször is járt az akkori Szovjetunió területén: Kirgiz földön, Kazahsztánban, Baskíriában és valamennyi útján hanglemezeket A Magyar Kultúra Napját méltán ünnepeljük a Himnusz születésének napján. Ipolyságon január 21-én a helyi Vox Nova Ifjúsági Csoport szervezésében került sor a Magyar Kultúra Napjának ünneplésére. A Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium előadótermében a fiatalok Dobos László Kossuth-díjas íróval, a Madách Posonium Könyvkiadó elnökével találkozhattak. A Himnusz közös eléneklése után N. Tóth Anikó a Magyar Kultúra Napjának értékéről szólt, majd Dobos László, közéletünk kiemelkedő személyisége következett. Magvas gondolatokat tartalmazó előadásában biztatta a fiatalokat, hogy nehéz helyzetünkben is vállalni kell magyarságunkat. Ne féljünk megküzdeni jogainkért. Dacára annak, hogy sokan a felvidéki magyarságot másodrendűeknek tartják, merjünk küzdeni egyenlőségünkért. vásárolt. Az egyik ilyen népzenei lemezen fedezett fel egy csodálatos dallamot és nem tudott belenyugodni, hogy egy ilyen gyönyörű dallamhoz nem tartozik szöveg. Nem volt mit tenni, végül írt hozzá! Buda Ádám előadásában meg is hallgathattuk a megszövegesített zeneművet, melyhez a kísérő dallamot eredeti, Kazahsztánból hozott népi hangszeren, dombrán (két húrú, pengetős hangszer) játszotta. A megzenésített verseken kívül Ádám előadásában Szenczi Molnár Albert zsoltárai, Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén versei, Bornemissza Péter Az előadás után Bodonyi Andrástól könynyed hangvételű megzenésített verseket hallhattunk. Az oldott és kellemes hangulatot csak fokozta Vas Ottó, nyugalmazott gimnáziumi tanár szavalata. A diákok Faludy György nyelvét és hazáját szerető verseiből ismerhettek meg egy csokorra valót. Vas Ottó tanár úr előadásában mintha a versek életre keltek volna. Őt Köpöncei Csilla követte, aki Reményik Sándor és Faludy György verseiből szavalt. Végül Bodonyi András és Köpöncei Csilla megzenésített versekkel zárta a tartalmas délelőttöt. A vendégek és a fellépők a szeretet és a tisztelet jeleként Mészáros Attilától, az ipolysági Via Nova Ifjúsági Csoport elnökétől ajándékcsomagokat vehettek át. Köszönjük támogatóinknak: Ipolyság Város Önkormányzatának, a magyarországi Kráter Műhely Egyesületnek és a Via Nova Ifjúsági Csoport elnökségének, hogy segítségükkel megvalósulhatott a rendezvény. /corvin/ Kép: az első sorban balról a harmadik Dobos László. Sebők Valéria, a Rimaszombati Területi Választmány elnöke és Buda Ferenc énekei, de még Kossuth-nóták is felcsendültek. Tartalmas, élvezetes előadás volt, igazán jó kezdet erre az évre. Végezetül álljon itt Buda Ferencnek a gömörieknek címzett üzenete: Valaha Mátyás király jött el Gömörbe igazságtétel végett. Jómagam úgy gondolom, hogy e föld igazsága elsősorban az itt lakókra bízatott! Köszönöm, köszönjük, hogy itt lehettünk és megszólalhattunk. Mi köszönjük! Povinszky Elvira 20

12 Wass Albert századik születésnapján Talán érdemes megvizsgálni, mi a magyarázata: egy évtizedeken át elhallgatott nagy magyar író, akinek még a nevét sem ismertük, s aki ráadásul gróf volt, miért lett napjainkra minden különösebb reklám nélkül a Kárpát-hazában is fogalom? Miért vannak nálunk is rajongói, miért olvassák könyveit a felvidéki magyarok is; miért gyűltünk össze ma délután, hogy századik születésnapját megünnepeljük s így lélekben összekapcsolódjunk vele? Azért, mert ő is kisebbségi volt, mint mi? Vagy azért, mert tehetsége a legtöbb irodalmi műfajban felragyogott? Tudott írni a gyerekeknek, az időseknek, a nőknek, férfiaknak? Vagy azért, mert úgy fogalmaz, hogy a víz szalad, de a kő marad, a kő marad, és eszünkbe sem jut kételkedni hitelességében? Azért vonzódunk hozzá, mert az emigrációban újra tudta tervezni nemcsak a saját életét, hanem a magyar közösségek céljait is? Számomra a szeretet törvénye szerint élők rendkívüliségét is megtestesíti Wass Albert. Lám, egyetlen ember is képes csodát művelni, felszabadítani a benne szunnyadó jézusi energiákat, ha felteszi az életét mások szolgálatára. Wass Albert befogadásra, tanításának hasznosságára nem véletlenül kerül sor éppen mostanában. Úgy látom, megindult a magyar nemzet újjászületése; kialakulóban van a világ magyarjainak összefogása; várható a hiteles magyar nemzetkép megjelenése. Formálódik a nemzeti egység, amely egymás segítségére épül úgy, hogy a felszabadult alkotóerő más népeket is gyarapíthasson. Már itt élnek közöttünk, akik a lelkükben hordozzák a magyar örömhírt, mert jövőnk a Tízparancsolatra, Jézus tanítására és Szent Koronánk örök eszményére önzetlenül tanítani és gyógyítani erre a hármas egységre épül. Ez a küldetésünk a Földön, ezen munkálkodott Wass Albert is. Bizonyságul néhány sor Hagyaték c. írásából: Én csak egyike vagyok azoknak, akik őrzik még a szent hagyatékot, amit őseink hagytak ránk a régi időkből, mikor még az Úr nemzete voltunk. Őrizzük, egyre őrizzük az Úrhoz visszavezető kicsinyke ösvény titkát, amely olyan már ebben a megbolydult világban, mint eltünezedő vadcsapás a havas erdő sűrűjében, amit már csak a lélek láthat meg, nem a szem. Mert egyszer, elébb vagy utóbb, - de minden bizonnyal eljön az idő, amikor felébred a völgyek magyarjaiban a lélek; keresni fogjuk az igaz utat, amely a pusztulásból a győzelembe, a nyomorúságból az Úr gazdag dicsőségébe vezet vissza, ahonnan valamikor nagyon régen, a magunk gyarlósága folytán hibás útra tértünk. Batta György Elhangzott a komáromi Lélekharang Polgári Társulás emlékünnepségén, január l2-én. Komáromban a Széchenyi István és a Lélekharang polgári társulás emlékezett meg Wass Albert századik születésnapjáról. Képeinken a közreműködőket, Acsay Henriettát, Dobi Gézát, Nagy Ferencet, A Borostyán Együttest, Kalmár Zsuzsát, Ölvecky Andrást, Tarics Pétert és Jónás Csabát látjuk Nagy Attila és Czékus Péter felvételei. ITTHON 21

13 Takács András: Hátunkra vettük a magnetofont Az elmúlt közel 60 év alatt a táncos néphagyományok feltárása és megőrzése terén elég sok minden történt. A munkálkodás központi szervezője, a néprajzkutatói feltételek megteremtője, a különböző színtű néprajzi/népművészeti rendezvények létrehozója zömében a Csemadok volt. Mint társadalmi-kulturális szervezet a tagsága körében és segítségével ezt szeretném nagyon is kihangsúlyozni az egész nemzetiségi népcsoportnál, a hagyományok felelevenítésének és megismerésének az igényét igyekezett kialakítani. Ezt mindjárt a megalakulása idejében 1949-ben feladatul tűzte ki maga elé. Így az 50-es évek elején kezdetét vehette a népi hagyományok tudatos feltárásának és a nemzetiségi kulturális életbe való beépítésének folyamata. Már 1951-ben több hagyományőrző faluban folklórcsoport alakult és ezek lakodalmast, fonót és egyéb népszokásokat állítottak színpadra. Ilyenek voltak: Martoson, Kolonban, Zsérén, Deménden továbbá a Garam menti községekben, az Ipoly menti falvakban, Nógrádban, Gömörben, a Bódva partján, Kassa környékén, a Bodrog, a Latorca és az Ung vidékén. Ez a mozgalom átszőtte az egész nemzetiségi nyelvterületünket. Így kerülhetett sor 1952 májusában a Csemadok III. Országos Közgyűlése alkalmából egy népművészeti jellegű és tartalmú, országos bemutató megrendezésére. az első ilyen megnyilvánulásra a II. világháború befejezése, illetve a Benešféle dekrétumok életbe léptetése után, - Pozsonyban, az Új Színpad Színházában. Ebben a műsorban jelentős helyet kaptak a hagyományőrző és ápoló csoportok is. Ez a rendezvény is hozzájárult ahhoz, hogy a folyamat nemcsak Csemadok, de az uralkodó politika részéről is megfelelő támogatást nyerjen, aminek az eredményeként annyira megerősödött, hogy ban már járási, kerületi és központi (országos) népművészeti fesztiválok, dal- és táncünnepélyek, Csemadoknapok rendezésére is sor kerülhetett. Ezeket a fesztiválokat a Csemadok azóta is rendszeresen szervezi, rendezi, igaz az utóbbi évtizedben az országos méretűeket eléggé rapszodikusan. 22 Ilyen társadalmi összefogás sokszorozta meg a Csemadok Központi Bizottságának minimális néprajzgyűjtői tevékenységétlehetőségét végén Ág Tibor kollegámmal együtt, mi is ennek a szervezetnek a megbízásából és anyagi támogatásával vehettük a hátunkra a magnetofont és járhattuk Szlovákia magyar vidékeit. Bartók és Kodály nyomán elindulva Nyitra vidékén, a zoboralji községekben kezdtük: Kolonban, Zsérén, Nyitragerencséren, Nyitraegerszegen majd Martos következett ben eljutottunk a keleti síkságra: Királyhelmecre és környékére: Kisgéresre, Szentesre, Nagykaposra, Kiskaposra. Útközben, pihenésként félnapos megállót

14 Agócs Gergely hegedül, a hajdani legény ropja. tartva Sajótibában, a szülőfalumban. A szüleim szervezésében a falu jó nótásai korán reggeli érkezésünkkor már a családi házban vártak és így Ág Tibor pihenés helyett ott is nagyon jó dalosokra talált. Aztán következett Alsó-Gömör, a medvesalji községek: Óbást, Újbást, Vecseklő, Medveshidegkút és a szomszédos Péterfalva. A sor azóta is folytatódik. Sajnos a néptánc-gyűjtés azokban az időkben csak szóbeli lejegyzéssel történt. Igazában nem is gyűjtés volt az akkoriban, hanem feltárás; feltérképezése annak, hogy hol, mi van? Évek múlva, 1956-ban kezdtük az anyagot filmre rögzíteni. A Szlovák Tudományos Akadémia segített Štefan Tóth támogatásával egy falu, Tardoskedd táncos anyagának a lefilmezésével. Mátyusföld közép és déli anyagával már akkor találkoztunk. Továbbá ígéretes néprazgyüjtői tevékenység kezdett kibontakozni az 1953-ban megalakított Csehszlovákiai Magyar hivatásos Népművészeti Együttesnél, a Népesnél. Mivel ez is a Csemadok KB fennhatósága alatt működött a központból, a szakemberekkel együtt ide helyeződött át az ilyen tartalmú tevékenység. Az együttes adminisztratív módon és úton való feloszlatása után a helyébe megszervezett ú.n. félhivatásos Ifjú Szívek Magyar Dal és Táncegyüttes vállalta magára ezt a funkciót is. Vásárolt egy 16 mm es filmfelvevő gépet és főleg a Népeshez hasonlóan az alkotandó műsor részére végeztünk néptáncgyűjtést is. Így folytak filmezések az együttes 1958-as nyári körútja alkalmából: Kiskövesden, Kisgéren, Szentesen, Nagykaposon, Kaposkelecsényben és Deregnyőn, majd később Szilice, Szádvárborsa /Borzova/, Kőrös, Berzéte, Sajótiba, Nagybalog gömöri községek következtek, aztán újból Martos, Bény, Kismagyar, Izsa, Tardoskedd községekbe látogattunk el. A felgyűjtött anyagból akkor a gömöri, tardoskeddi, martosi és bodrogközi anyag látott alkalmi kiadványokban napvilágot. Gömörből a vasvári csárdás és a verbunk, a pásztorbotoló táncok. Tardoskeddről a váskatánc, a szinalázás, a fonójátékok, a magyar kettős és a magyar verbunk. Martosról a martosi verbunk és bukós csárdás, a bújócska, a pilikézés, az asszonyok ugrós tánca, keletről pedig a kiskaposi pásztortánc, a kisgéresi és kiskövesdi csárdások, a szentesi csárdás, a hármas konyhatánc, a nagy magyar verbunk és a sarkantyús táncok részben eredeti anyagként, részben pedig koreográfiákba beépítve kerültek a táncos kiadványokba. A 60-as években folyamatosan kialakultak a kapcsolatok a magyarországi néptáncés népdalgyűjtőkkel Martin Györgygyel, Pesovár Ernővel és Ferenccel, Borbély Jolánnal, Lányi Ágostonnal, Kaposi Edittel, Olsvai Imrével, Szomjas-Schiffert Györggyel, Kiss Lajossal, Vargyas Lajossal, Újváry Zoltánnal, később a fiatalabbakkal: Felföldi Lászlóval, Pálfy Gyulával, Fügedi Jánossal, Szőkéné Károlyi Annamáriával, Halmos Bélával, Németh Istvánnal és hála Istennek sorolhatnám tovább a névsort. Szoros kapcsolatokat építettünk ki az intézményekkel: Népművészeti később Népművelési Intézet, MTA, Néprajzi Múzeum, Magyar ÁNE, Honvéd Együttes, stb., és némileg rendeződtek a hazai lehetőségek is. Újból a Csemadok vállalta a gyűjtés szervezését annyira, hogy ITTHON 23

15 ben státuszt is létrehozott erre a célra, amit Ág Tibor személyével a zenei néphagyományok gyűjtésére szentelt. Így, legalább ezen a téren válhatott úgy, ahogy rendszeressé a gyűjtés, Később a hetvenes évek közepétől Méry Józsefné Tóth Margit néphagyomány-kutató vált Tibornak a munkában társául. A kapcsolatok bővülése és a szakmai tudásunk gyarapodása eredményeképpen egyegy faluközösségben átfogó módon folytattuk a feltáró és a gyűjtői tevékenységet. Így sikerült 1954-ben Ipolyszalka és Zsére, 1962-ben Martos,1966-ban Tardoskedd és Kéménd, ban Szilice, Szádvárborsa /Borzova/, Kőrös, Berzéte, Szirénfalva, Magyarbőd, Vásárút, Vámosfalu, ben Gömöralmágy, Détér, Péterfalva, 1976-ban a Rozsnyói járás magyar községei: Barka, Kiskovácsvágás, Várhosszúrét, Rudna, Kecső, Lice, Kuntapolca, /sajnos e gyűjtés eredeti filmjei Quittner János disszidálása következtében eltűntek/, 1977-ben Jóka, Zoboralja, ben ismét Bodrogköz és Ung vidék, 1980-ban 24 Martos, Jánok, Bodvavendégi, Zsarnó, Ipolynyék, Ipolyszalka, Jóka, 1984-ben a 12 zoboralji községből szervezett Párta lakodalmas műsora, 1985-ben Ipolykér /Kis- és Nagykér/, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Deménd, 1987-ben medvesaljai községek: Medveshidegkút, Péterfalva, Jeszte, Geszte, Gömöralmágy, 1990-ben Vály völgye: Alsó- és Felsővály, Gergelyfala, Mihályfala, Ráska és még egyszer a medvesaljai községek és Szádvárborsa stb., valamint a későbbiek folyamán még további községek felnőtt tánchagyományát sikerült filmre rogzíteni. A gyűjtésben a kiválasztott községekben mindig voltak saját falujuk kultúráját, hagyományát hűen tisztelő és szerető egyének, akik a gyűjtés előkészítésében, az anyag feltárásában, az adatközlők kiválasztásában nélkülözhetetlen munkát végeztek. Például Jókán Szakál Mária, Szakál Júlia és Görföl Jenő volt az élenjáró. Természetesen, a jelzett területeken a későbbiek során még folytak kiegészítő és ellenőrző gyűjtések. A néprajzi gyakorlat is az, hogy Takács András gyűjtőúton az adott területet év múlva tanácsos újra filmre rögzíteni. Ezt csináltuk ben Szilicével is, Jóka táncos anyaga többször volt filmre-videóra rögzítve. Ezeknek a gyűjtéseknek az anyagát a pozsonyi Népművelési Intézet Koczka István, Tóth Sándor és később Czingel László vezette nemzetiségi osztályának gondozásában Eredeti magyar népi táncok című füzetekben folyamatosan közreadta megjelent 9 füzet -, illetve a koreográfusok, a tánccsoportvezetők, a különböző szakiskolázások hallgatóinak, valamint az ben indult nyári táncház vezetöi, illetve táncház táborok hallgatóinak betanítottuk, leírásban-filmen-videón rendelkezésükre bocsátottuk. Itt szeretném megjegyezni, hogy Mátyusföld és Csallóköz táncanyagáról eddig már három könyv jelent meg: 1981-ben a Mátyusföldi népi táncok, ben a Csallóközi néptáncok, 2005 végén a Bertóké és társai. Ez a három könyv lényegében feltárja, illetve rogzíti a jelzett tájterület megközelítően teljes néptánc-hagyományát. Természetesen kutatni továbbra is érdemes, mert feltárásra és közlésre váró anyag bőven van. /Jóka hagyományából az első nagy koreográfiát Varga Ervin alkotta, a diószegi Új Hajtás, illetve a Szőttes részére. A tánc- és zenei anyag azóta már világot hódított. A hazai táncegyüttesek majd-mindegyike, a magyarországi vezető együttesek nagy része ugyancsak műsorán tart egy-egy mátyusföldi, vagy jókai tánckoreográfiát. A gyűjtések eredménye jelentősen befolyásolta a hazai népművészeti mozgalom tartalmát. Faragó József erdélyi író mondta: Történeti fejlődésünk mai szakaszában nemzetiségünk folklór nélkül elképzelhetetlen volna, - a jövőben pedig egyebek között folklórunk révén maradunk meg magyar nemzetiségnek. E gondolat valóra váltását a néprajzi feltáró és gyűjtő munka, valamint az anyag újbóli közkinccsé tétele jelentősen elősegíti. A Csemadok, mint társadalmi kulturális szervezet erre hivatott. Szervezeti, szerkezeti felépítésénél fogva nem vállalhat többet magára, mint a hagyományok feltárásának, részbeni felgyűjtésének az elősegítését, és annak azonnali alkalmazását a népművészeti kulturális csoportok, énekkarok, éneklőcsoportok, táncegyüttesek, tánccsoportok, folklórcsoportok műsorában. Így járulva hozzá a hagyományok, a nemzeti jelleget őrző és ébren tartó hagyományok újbóli közkincsé tételéhez, nemzeti tulajdonná válásához.

16 Szakolcai kürtőskalács? Bevallom: előre menve az időben ismereteim néha cserben hagynak, s a műveltségem is egyre hiányosabb. Mert itt van a hír: a szlovák élelmiszerek közül az Európai Bizottság elsőként a szakolcai kürtőskalácsnak adott európai védettséget, mondhatni márkát. Na, itt vagyok, amikor az emlékezetem ismét megtréfál, mert én a kürtőskalácsot erdélyi illetőségűnek ismerem. Nálam szakolcai a vörösbor: a rubín, amit a hatvanas-hetvenes években jóízűen kortyolgattam a pozsonyi piacon, de még a vasútállomáson is. Évtizedekkel ezelőtt sehol sem láttam kürtőskalácsot tájainkon, szerintem csak azóta éli reneszánszát, hogy betört hozzánk a demokrácia. Nem tartom szükségesnek lexikonokat felütni, még az elektronikus virtuális bölcsességet is mellőzöm, mert nekem elegendő kútfő volt a sajnálatosan korán távozott apósom, aki Erdély visszafoglalásában lóval és szekérrel vett részt. Egészen Gyergyószentmiklósig jutott. Nehéz út volt embernek, állatnak egyaránt. Az út gyötrelmeivel szaporodva naponta lankadt a nemzeti felbuzdulás. Két dologról mégis mindig ragyogó szemekkel mesélt: a székelyekről és a gyergyószentmiklósi kürtőskalácsról. Székelyekkel először a hatvanas években találkoztam Sepsiszentgyörgyön, kürtőskaláccsal csak a hetvenes évek derekán: Gyergyószentmiklóson, a városka Fő terén. Nem állt halomban, csak annyit készítettek a vevő szeme előtt, ami elkelt. Vettünk vagy kettőt-hármat, de az már városnézés közben elfogyott. Nem lehetett ellenállni a pirított cukor illatának és a fátyolként foszlós tésztának. Visszatértünk és még vettünkkétszer anynyit, majd a Wartburggal nekivágtunk a meredek Kárpátoknak. A Gyilkos-tónál ismét a kürtőskalács került terítékre; mellőztük a konzerveket, amelyekből otthon jól felpakoltunk. Azt jól tudom, hogy a brüsszeli technokraták ilyen szentimentális indítékokra nem adnak, a hírben mégis valami szöget ütött a fejembe. Az ugyanis, hogy a földrajzi megnevezés ellen mármint: szakolcai - lehetett ellenvetéssel élni a tagállamok részéről, s ezt Románia meg is tette késve és nem az előírt formában?! Ez már teljesen érthetetlen, hiszen a román adminisztráció és a román diplomácia a román nemzeti (!) érdekek érvényesítésében képes elmenni a legmesszebb, s ebben nem ismer lehetetlent. Most pedig késett, ráadásul ott van még egy banális adminisztrációs hiba is! Akaratlanul is megmozdul az ember fejében a kisördög: a kizárólagos nemzetállami koncepció számára egy kisebbségi erdélyi hagyomány nem olyan fontos, hogy azt az ország patentjává kellene emelni! Nem törték magukat érte a hivatalnokok, inkább átengedték a partnernek, igazolván ezzel is, hogy a román és szlovák adminisztráció magyarellenességben mindig összekacsint. Szakolca Juhász Gyula óta egy kicsit a miénk is és valóban finom a diós, vaníliás, fahéjas és egyéb kürtőskalács, amiért még sort is állnak az emberek, mint legutóbb a Rozsnyói Vásáron vagy a mostani Kassai Karácsonyon. Mégis nekem vállalva a hazafiatlanság ódiumát az a gyergyószentmiklósi, pirított cukor-páncélba öltöztetett, foszlós kürtőskalács volt az igazi!... Máté László Kézdi kürtőskalács ITTHON 25

Összes költség (Ft) Magyar Kultúra Napjai - Országos Ünnepség 2 000 000 800 000 600 000 600 000 550 000 550 000

Összes költség (Ft) Magyar Kultúra Napjai - Országos Ünnepség 2 000 000 800 000 600 000 600 000 550 000 550 000 A pályázat sorszáma Pályázó neve Pályázat címe Összes költség (Ft) Saját rész (Ft) Egyéb összeg (Ft) Igényelt összeg (Ft) Javasolt összeg (Ft) Megítélt összeg (Ft) 74. 1. 3. 7. 18. 23. 35. 41. 44. 45.

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Zsigárd 2015. július 13-augusztus 8. 2015. július 13-17. Kistérségi nyári kézműves tábor Helyszín: tájház Napi foglalkozások: 09:00-14:00 5 napon keresztül különböző

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év A tevékenység meghatározása 2007 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap Pályázó neve: Kálló Község Önkormányzata Pályázó székhelye: 2175 Kálló, Kossuth utca 16. Pályázó MVH ügyfél - azonosító: 1003299571 Pályázat azonosító: 8569872872; Támogatási határozat iratazonosító: 1623167406

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

XXVIII. Palócnapok és Megyei Vadásznap

XXVIII. Palócnapok és Megyei Vadásznap XXVIII. Palócnapok és Megyei Vadásznap 2014. július 11-12-13. Parád Nagyközség Önkormányzata és Bodony Község Önkormányzata szervezésében A rendezvény fővédnöke: Horváth László Országgyűlési képviselő

Részletesebben

A Debreceni Művelődési Központ Homokkerti Közösségi Ház egységének 2011 évi programterve

A Debreceni Művelődési Központ Homokkerti Közösségi Ház egységének 2011 évi programterve 43.b.sz. melléklet felnőttek 100 HKH 1 2011 január 1 Szilveszteri mulatság homokkerti kertbarát Kör 2011.01.06 Aprók-falvi ficánkoló óvódások 25 HKH 2 3 2011.01.08 "Találnál csodafiú szarvast" családok

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével.

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével. Cantemus IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Nyíregyháza Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével 2012. augusztus 15-22. Nyíregyháza A Fesztivál A Nyíregyházi Cantemus

Részletesebben

VÁROSÜNNEP Rudabánya

VÁROSÜNNEP Rudabánya VÁROSÜNNEP Rudabánya Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása 10. évfordulójának jegyében Programok III. Ásványgyűjtő Fesztivál, Rudabánya 2014. szeptember 5. VII. Városnap, Rudabánya 2014. szeptember

Részletesebben

XXXV. SZEPSI CSOMBOR MÁRTON NAPOK RENDEZVÉNYSOROZATA SZEPSI. A rendezvénysorozat főszervezője: a Csemadok Szepsi Alapszervezete MEGHÍVÓ

XXXV. SZEPSI CSOMBOR MÁRTON NAPOK RENDEZVÉNYSOROZATA SZEPSI. A rendezvénysorozat főszervezője: a Csemadok Szepsi Alapszervezete MEGHÍVÓ XXXV. SZEPSI CSOMBOR MÁRTON NAPOK RENDEZVÉNYSOROZATA SZEPSI A rendezvénysorozat főszervezője: a Csemadok Szepsi Alapszervezete MEGHÍVÓ Társrendezők Szepsi Városi Művelődési Központ és Városi Könyvtár Szepsi

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló SZAKMAI BESZÁMOLÓ PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3508/01095 TÉMA: Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA: 2013. 04.01. 2014. 11.30. MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNE: MNM Palóc Múzeuma,

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

A XXXVI. Duna Menti Tavasz díjai 2010

A XXXVI. Duna Menti Tavasz díjai 2010 A XXXVI. Duna Menti Tavasz díjai 2010 DUSZA ISTVÁN DÍJ a Rimajánosi Magyar Tannyelvű Alapiskola Csicsóka Színjátszó Csoportjának a Kukoricafosztás című népi szerkesztett játékáért, rendezte: Rúgó Gabriella

Részletesebben

A Kürti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 2006/2007

A Kürti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 2006/2007 A Kürti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 2006/2007 2006-2007 2005-2006 2004-2005 2003-2004 2002-2003 2001-2002 2000-2001 A tanulók száma 300 250 200 150 100 50 0 257 267 267 243 225 213 199 Osztályok

Részletesebben

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013.

MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013. A legjobb orvosok: Dr.Elégedettség, Dr. Higgadtság, és Dr. Jókedély (C.H.Spurgeon) A MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2013. Az egyesület kultúraközvetítő, befogadó szervezet. Célja: a

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI

2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI 2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI Horvát nyelv, kulturális élet A tanévet megelőző nyári programok: 1) 2014.Június 22-29.- Pag (Horvátország)- Horvát nyelvi tábor 6 tanuló vett részt az egy hetes horvátországi

Részletesebben

A Csemadok országos elnökének nyilatkozata

A Csemadok országos elnökének nyilatkozata k W r t s Q KÜRTÖS VII. évfolyam 1. szám Közéleti havilap 2009. január Ára 0,40 EUR 12,- korona A Csemadok idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. Az újság oldalain havonta szeretnénk megismertetni

Részletesebben

Tisztelt Képviselő Testület!

Tisztelt Képviselő Testület! ,,Őszi Napfény Nyugdíjas Klub 7144 Decs, Rákóczi u 2-8. Tisztelt Képviselő Testület! Az,,Őszi Napfény Nyugdíjas Klub pénzügyi nehézségei ellenére 2014 évben is folytatta tevékenységét, és az alapszabályban

Részletesebben

FEBRUÁR 2. Bolhapiac Petőfi Művelődési Ház

FEBRUÁR 2. Bolhapiac Petőfi Művelődési Ház at2013. évi rendezvénytervezet JANUÁR Helyszín 14. Doni megemlékezés Polgármesteri Hivatal 19. 22. Magyar Kultúra Napja Polgármesteri Hivatal 31. Szőlészet és borászat, Árkovics József borász előadása

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

Kedves Fesztivállátogató!

Kedves Fesztivállátogató! Kedves Fesztivállátogató! Szeretettel köszöntjük Önöket a tavaszi fesztiválok megrendezése alkalmából és örömmel invitáljuk programjainkra a siófoki Hajókikötőbe. Reményeink szerint olyan színvonalas programot

Részletesebben

E D E L W E I S S M Ó R I N É M E T N E M Z E T I S É G I T Á N C E G Y E S Ü L E T. Mór, 2013-05-24 8 0 6 0 M Ó R S Z E N T I S T V Á N T É R 5.

E D E L W E I S S M Ó R I N É M E T N E M Z E T I S É G I T Á N C E G Y E S Ü L E T. Mór, 2013-05-24 8 0 6 0 M Ó R S Z E N T I S T V Á N T É R 5. E D E L W E I S S M Ó R I N É M E T N E M Z E T I S É G I T Á N C E G Y E S Ü L E T 2012. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE KÉSZÍTETTE: AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE Mór, 2013-05-24 8 0 6 0 M Ó R S Z E N T I S T V

Részletesebben

Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6.

Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6. Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6. Immáron hagyomány a Debreceni Székely Nap, ezzel a címmel jelent meg az egyik debreceni online sajtóorgánum képes tudósítása. Ez is volt a

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére

országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA (Örökség) X. évfolyam országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére FELHÍVÁSA A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P A SZOLNOK KISTÉRSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ MŰVÉSZETI ÉS EGYÉB FELLÉPÉSEKET VÁLLALÓ CSOPORTOKRÓL Az előadó neve: Almási Klára Tevékenységi kör, az előadó

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

A TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN. Hungarikumszeminárium. (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3.

A TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN. Hungarikumszeminárium. (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3. 2011 ((V.. ÉVFOLLYAM)) 8.. SZÁM www..ttmamk..hu A TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN Hungarikumszeminárium (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3. oldal) Berekai Éva

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem 2007. június 29 július 1. Tisztelt Hölgyem / Uram! 2007. június 29 - július 1. közt, immár harmadik alkalommal, a Zele törzs és az

Részletesebben

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS 2008. június 14. szombat 18 óra RAFFAY BÉLA szobrászművész kiállításának megnyitója a Tóparti Galériában (Révfülöp, Halász utca 6.). A kiállítást megnyitja: Kancsal Károly,

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány

Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány Helyszín: -Mezőlaki Általános Művelődési Központ Tagiskola Mihályháza. -Művelődési

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai 1/2015. (II.25.) SZKT határozat 3 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete ülésének jegyzőkönyv

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

HAGYOMÁNYOK HÁZA BARÁTI KÖRE EGYESÜLET. 1011 Budapest, Corvin tér 8. 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

HAGYOMÁNYOK HÁZA BARÁTI KÖRE EGYESÜLET. 1011 Budapest, Corvin tér 8. 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE HAGYOMÁNYOK HÁZA BARÁTI KÖRE EGYESÜLET 1011 Budapest, Corvin tér 8. 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2012. március 8. Dr. Halmos Béla elnök 1 A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület közhasznúsági

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.)

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Program:

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. melyet a kiállításunk képeivel próbálunk megjeleníteni. Próbáltuk az indulással az érkezés folyamatát összevetni, mely meghatározza

Részletesebben

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány Szlama László Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Név: Szlama László Születés: Budapest 1990.07.04 Cím: 2370 Dabas, Dinnyés Lajos Utca. 9. Telefon:

Részletesebben

ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV

ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV TARTALMI BESZÁMOLÓ A Zalaszentgyörgyi Ifjúságért Kulturális és Sport Közalapítványt 2001.

Részletesebben

Aranyosok Arany-hete

Aranyosok Arany-hete Aranyosok Arany-hete Arany János születésének 197. évfordulója alkalmából március másodikától egy teljes tanítási héten keresztül változatos programokon idéztük meg iskolánk névadójának szellemét, tudtunk

Részletesebben

XV. EGRESSY BÉNI ORSZÁGOS SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL. Szepsi és Buzita 2013. december 5-8.

XV. EGRESSY BÉNI ORSZÁGOS SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL. Szepsi és Buzita 2013. december 5-8. XV. EGRESSY BÉNI ORSZÁGOS SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL Szepsi és Buzita 2013. december 5-8. A fesztivál főrendezője: A Csemadok Országos Tanácsa - Pozsony megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! S O M O G Y M E G Y E I Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és aktuális programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi kalendárium 2011.április 16. Februárban útjára indítottunk

Részletesebben

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Közművelődési Osztály 2015. november havi programok

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Közművelődési Osztály 2015. november havi programok Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Közművelődési Osztály 2015. november havi programok 03. 05. 06. 07. 09. 12. Körök Karika Lívia mandala kiállításának megnyitója. Megtekinthető: november

Részletesebben

Szeptember 16-ig megtekinthető a művelődési központ galériájában A Rétsági Fotókör Magyar Fotográfia Napja alkalmából rendezett kiállítása

Szeptember 16-ig megtekinthető a művelődési központ galériájában A Rétsági Fotókör Magyar Fotográfia Napja alkalmából rendezett kiállítása Programajánló Szeptember 12-ig megtekinthető Előtéri fotókiállítás: Nyugat-nógrádi barangoló Szeptember 16-ig megtekinthető a művelődési központ galériájában A Rétsági Fotókör Magyar Fotográfia Napja alkalmából

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt (Ivó, Románia, 2015. július 25-31.) Gyere el, kérünk, légy a vendégünk! S lesz egy szép, közös emlékünk,

Részletesebben

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KAPCSOLATAINK Magyarország Baranya Békés Heves Veszprém Zala Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Franciaország Svédország Maine-et-Loire Värmland

Részletesebben

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program 155 Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program A kutatási osztály ez évi kiemelkedő munkája mely immár nemzetközi érdeklődést is keltett a

Részletesebben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben 2011-ben is bekerült az Igali Gyógyfürdő nyári rendezvénysorozatába a már évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő és töretlen sikernek örvendő gyermeknap,

Részletesebben

REGE KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005. ÉV Budapest, 2006. május 24. Elfogadva: KGy 3/2006 (05.24) 1. A szervezet alapadatai Elnevezés: Rege Kulturális Egyesület Képviselő: Vajna Balázs

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

Fél ötkor mindannyian megérkeztünk az idősek otthonába. Megtekintettük a csodálatos kápolnát, az ünnepség helyszínét.

Fél ötkor mindannyian megérkeztünk az idősek otthonába. Megtekintettük a csodálatos kápolnát, az ünnepség helyszínét. Idősek világnapja Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ez a tény adta az ötletet, hogy egy szép műsorral felkészüljünk, majd ellátogassunk a Máltai Szeretetszolgálat

Részletesebben

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Pográny. Makkosjánosi. Nyékvárkony. Lakszakállas. Bodrogszentes.

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Pográny. Makkosjánosi. Nyékvárkony. Lakszakállas. Bodrogszentes. Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 2.6 1114/2008 Alapiskola és óvoda, Csáb Csáb 2.6 1015/2008 Körtvélyes Község Körtvélyes 2.6 1217/2008 2.6 1260/2008 2.6

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT

X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT 2010. X. Gömör Tornai Fesztivál Tornabarakony X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT Tornabarakony 2010. július 30. 1/9 A végleges program a tervezetthez képest az időjárás (árvizek, súlyos esőzések)

Részletesebben

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11.

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11. 2010. NOVEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK) 15.00-17.00 Nemcsak a húszéveseké a világ! Örökifjak bálja zenél a Seres Duó zártkörû rendezvény helyszín: Aranytíz, Lovagterem, 18.00 Reitter Ferenc Díjátadó Ünnepség A

Részletesebben

J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására

J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására Ózd, 2013. március 28. Előterjesztő: Városimázsért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Tanácsnok Oktatási, Kulturális és Sport

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Bor Baráti Kör. képes krónikája 2001. Október Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból

Bor Baráti Kör. képes krónikája 2001. Október Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból A Bor Baráti Kör képes krónikája 2001. Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból elmegyünk Egerbe, a Szépasszony völgybe. Következő héten borkóstolót tartunk (képen balról jobbra: Miki, Konyak)

Részletesebben

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a Kolping Katolikus Szakiskola Tanulói, tanulóközösségei

Részletesebben