Állami Közösségi Magán
|
|
- Márton Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Olaszország Luxemburg Németország Portugália Spanyolország Svédország Nagy-Britannia EU (15) Norvégia Svájc Az állami erdőtulajdonlás és erdőkezelés szervezeti rendszere Összeállította: Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdőtulajdonlás és erdőkezelés a piacgazdasági Európában Erdősültség és tulajdonos alapján megállapítható, hogy az EU tulajdonosi struktúrája sokszínű, nem volt (nem lehet) az erdősültség és a tulajdonlás területén normatíva, elvárás. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Állami Közösségi Magán Forrás: Benkő, ábra. Tulajdonviszonyok alakulása az EU országaiban Az EU erdő tulajdonosi struktúrájában jelentős a közösségi önkormányzati tulajdon szerepe, amely az államinak kb. felét tette ki a speciális funkcióknak megfelelően. Erdőkezelés és változása Az állami erdőkezelés az alábbi típus változatokkal jellemezhető, a vállalkozási költségvetési differenciálódásban (van részletes tanulmány): Svédország Ausztria Nagy-Britannia Finnország Németország -egyes feladatok -állami vállalat költségi szerv közszférához - magán vállalkozás - állam tulajdonú, de magán formájú vállalkozás - más feladatok vállalkozásokhoz 2. ábra. Állami erdőkezelési típusok az EU országaiban
2 2 A következő táblázat az Európában fellelhető szervezeti formákat és jellemzőiket mutatja be. Szervezeti forma Ország Szervezeti forma jellemzői Integrált (adminisztratív és egyben gazdálkodó) szervezet Elkülönült állami erdőgazdálkodó szervezet, állami vállalat, vagy egyéb szervezet Elkülönült állami erdőgazdálkodó vállalkozás (kereskedelmi társaság Privatizált szervezet Németország, Dánia Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia Ausztria, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Norvégia Svédország Költségvetési intézmények, amelyek a hatósági, tanácsadói, gondnoksági feladatok mellett az állami erdőkben gazdálkodnak is. A nem állami tulajdonú erdők (magán, közösségi, egyházi, ) kezeléséért a tulajdonos díjat fizet, amelyet a legtöbb esetben a kitermelt faanyag értékesítéséből származó árbevétel finanszíroz. Általában az agrár-minisztérium alá rendelt, az állami erdőt szerződés vagy jogszabály alapján kezelő, önállóan gazdálkodó szervezetek. Ellátják az erdő védelmi, őrzési és irányítási feladatait és az ehhez szükséges szakszemélyzettel is rendelkeznek, azonban az erdőművelés és fakitermelés munkáit sok esetben vállalkozókkal végeztetik. Jellemző a lábonálló állományok árverésen történő értékesítése, valamint a legtöbbször 10 éves erdő-hasznosítási szerződések megkötése. A keletkezett nyereséget az állam gyakran teljes mértékig elvonja. Állami tulajdonban, általában miniszter felügyelete alatt álló, többnyire Kft. vagy Rt. gazdasági formában működő, magántársaságnak minősülő piaci szereplők. Teljes vertikumban végzett erdőgazdálkodói, kereskedelmi és sokszor fafeldolgozással integrált tevékenységük mellett ellátják az erdővédelmi és szociális feladatokat is. Egyes esetekben vagyonukban az erdő csak hozzárendelt tételként van kimutatva, máshol, amennyiben az erdőtelepítés és a földforgalmazás az üzleti tevékenység jelentős részét teszi ki, a földterület és az erdő is szerepel a társaság vagyonában. Az állami tulajdonú Rt. részvényeinek túlnyomó többsége privatizálásra került, azonban maga az erdő állami tulajdonban maradt. A befektetők profitigénye miatt a társaság csak korlátozottan tudta ellátni a közcélú, szociális és erdővédelmi feladatokat. A közérdek védelmében az állam visszavásárolta a társaság valamennyi magántulajdonba került részvényét. Forrás:Benkő Sopron IUFRO Nemzetközi Konferencia- Gerely Ferenc előadása alapján 3. ábra. Állami erdőkezelési típusok az EU országaiban Németországban sajátos, un integrált szervezet működött, amely egyesítette a hatóság (a magán erdőtulajdonnál) és a közösségi erdőkezelés funkcióit, de az elmúlt időszakban mind a hatósági szervezet (összevont hatósági struktúra), mind a gazdálkodói szervezet (vállalkozási modell) sokat változott. Az önkormányzati tulajdon, az önkormányzati erdők kezelése az önkormányzatokhoz, régiókhoz tartozik, speciális funkciókkal. Magyarországon a helyi elképzelések jobb érvényesítése ugyanakkor a konfliktus kezelésben is segíthet, az erdők funkcióit a térségben, önkormányzatban meghatározva sokkal kisebb a
3 3 civil kezdeményezések mögé húzódó csoportok legitimációja (Ez nem kritikája a 90 -és évek tulajdonosi - szervezeti rendszerének). Az önkormányzati jellegű tulajdon és gazdálkodás az EU belépés után a támogatottság, támogathatóság területén bekövetkező változásokkal felértékelődik. A mindenhol egységes állami (tartományi) kezelési sémát színesíti a regionálitás bevonásával, a kiemelt társadalmi igények kielégítésével (Wienrwald - bécsi erdő Bécs városa kezelésében). Következtetések, tanulságok A nemzetközi összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az Európai Unió évi bővítése előtti tagországokban az állami erdők aránya jóval a magyar átlag alatt van, 5-35% között változik. Kivételt képez ez alól Írország és Görögország, ahol az állami erdők aránya 68 ill. 73%. Az állami erőterület kezelését: - egy állami tulajdonú részvénytársaság végzi: Svédországban, Finnországban, Írországban és Ausztriában. - költségvetési szerv végzi: Dániában, Angliában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. - az állami erdészeti adminisztrációt és a gazdálkodó funkciót egy integrált szervezet látja el: Finnországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. A csatlakozó országok esetében az állami erdőterületek részaránya mindenhol 30% fölötti, az állami erőterület kezelését - egy állami részvénytársaság végzi: Lettországban, Csehországban, Szlovákiában, - több állami részvénytársaság végzi: Magyarországon, - egy állami vállalat végzi: Lengyelországban, - költségvetési szerv és néhány állami vállalat végzi: Észtországban, Litvániában - magán tulajdonú gazdasági társaság végzi: Szlovéniában. A honvédelmi erdőket külön gazdálkodó kezeli Németországban, Lettországban, Litvániában, Csehországban és Magyarországon. Az erdészeti struktúra összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a magyarországi rendszerhez hasonló, rendkívül elaprózott társasági struktúrával egyetlen ország sem rendelkezik, az európai országokban (tartományokban) az állami erdőket egy gazdálkodó (gazdasági társaság) vagy költségvetési szerv kezeli.
4 4 2. Az erdőtulajdonlás és erdőkezelés Magyarországon A magyar erdőgazdálkodásban az új, 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdőterületének mintegy 40%-a került magántulajdonba. 1. táblázat. Az erdőterület tulajdoni megoszlása (%) Tulajdonforma Állami Közösségi Köztulajdon összesen Egyéni tulajdon, társas kezelés Egyéni használat Működésképtelen Magántulajdon összesen Erdőterület (ezer ha) Forrás: Lett B. Mészáros K A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mezőgazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a dominanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (2. táblázat). 2. táblázat. A kialakult birtokstruktúra (%) Megnevezés Mezőgazdasági terület Erdő terület Állami 10,6 58,2 Közösségi 1,2 0,8 Magán 88,2 41,0 nincs bejegyzett erdőgazdálkodó - (12,9) osztatlan közös tulajdon n.a. kb. 30,0 Forrás: Lett B. Mészáros K Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása kötelező a tőkeviszonyok normalizálására. A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitelezők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.) A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező-szolgáltató) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából.
5 5 A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt időszakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (3. táblázat). 3. táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben Erdőgazdálkodó és tulajdonosa 1000 ha % 1. Erdőgazdasági Rt.-k MNV Zrt. - EG ÜVI HM Rt.-k MNV Zrt. - HM Nemzeti parkok KVVM Vízügyi Igazgatóságok KVVM 5. Egyéb kezelésben lévő erdők vegyes 6. Közösségi tulajdonú erdők vegyes 7. Erdőbirtokos társulatok Erdőtulajdonosok 8. Magánszemélyek 9. Egyéb kezelésben lévő magánerdő vegyes 10. Nincs erdőgazdálkodó Erdőtulajdonos MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI MNV Zrt. - NFA ÜVI Gazdálkodási forma Részvénytársaság Részvénytársaság Költségvetés Költségvetés Vegyes 13 1 Közösség Vegyes Összesen Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Erdőbirtokossági társulat Magánszemély Egyéni vállalkozó Vegyes A faállománnyal borított terület rendeltetés szerinti megoszlásának arányában az állami és a magántulajdon jelentősen különbözik (4. táblázat). 4. táblázat. A tulajdonforma és a rendeltetés kapcsolata (%) Tulajdonforma Védelmi Gazdasági Rendeltetés Egészségügyi, szociális, turisztikai Oktatási, kutatási Állami erdő 24,8 30,7 0,8 0,2 Közösségi erdő 0,3 0,4 0,1 0,0 Magánerdő 5,7 25,7 0,2 0,0 Erdőgazdálkodó nélkül 3,6 7,4 0,1 0,0 Összesen 34,4 64,2 1,2 0,2 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelése nem fejeződött be, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése
6 6 megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdálkodási korlátozásra (összességében 41,4%). Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatározók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg. A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből történő finanszírozást kizárja. A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálkodás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m3/ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál. Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (5. táblázat) 5. táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben (Millió Ft) Társaság Egyéni vállalkozó Összes Megnevezés Összes Külföldi Belföldi Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Nettó árbevétel 73193,9 480, , , , Üzemi eredmény 2330,4 50,0 2380,4 1413,7 966,7 Nyereség 3107,3 49,2 3058,1 1414,8 1643,3 Veszteség -777,0-99,3-677,7-1,0-676,7 Adózás előtti eredmény 2313,0-53,5 2366,5 1470,0 896,5 Nyereség 3078,4 46,5 3031,9 1470,3 1561, Veszteség -765,4-100,0-665,4-0,3-665, Adóalap 2154,7 36,2 2118,5 902,8 1215,7 TAO fizetett 343,9 5,8 338,1 144,4 193, Jegyzett tőke 21388,2 233, , ,6 2015,1 Saját tőke 60067,7 378, , ,7 8278,4 Rövid lejáratú kötelezettség Forrás: APEH 2004, ,2 646, , ,7 4892,5
7 7 3. Az állami tulajdonú erdő kezelése átszervezésének vizsgálata 3.1. Az állami erdőtulajdonlás és erdőkezelés Az állami tulajdonról szóló évi LIII. törvény, és az évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19+3 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termőföldről szóló évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerezzenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől. Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulajdonosi jogait. A KVI bízza meg a 19 Erdőgazdasági Rt-t az erdőgazdálkodási feladatokkal, azonban nem választhat a részvénytársaságok közül, ezért ezek között nem alakul ki verseny, tehát regionális monopóliumokként működnek. Annak ellenére, hogy a KVI a telekkönyv szerinti tulajdonos, vétel és eladási döntéseken túl gyakorlatilag nem rendelkezik az erdőterületek gazdálkodásával kapcsolatos egyéb döntési jogkörrel. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű területek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a hatósági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni. Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulajdonát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amennyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szervezetek elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása, gazdálkodása alá. Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítással, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez (a hároméves üzleti terv mellett) az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyekben összesítik a hozamok és a ráfordítások (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá meghatározza a részvénytársaságok menedzsmentet. A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint). Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önkezelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Ezekben a vállalkozásokban túlnyomórészt az erdőgazdaságok korábbi alkalmazottait foglalkoztatják. Azon vállalkozások, amelyek a fakitermelést, és a közelítést végzik, és amelyek részben megfelelő gépesítettséggel rendelkeznek, nagyrészt 3-10 foglalkoztatottal rendelkező, kis vállalkozások. Ezek a vállalatok versengenek egymással, így a fakitermelési szolgáltatások piacán létrejön a versenyár, és a vállalatok ezáltal egy bizonyos fokú térbeli rugalmasságra vannak kényszerítve. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulajdonost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitelezőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló, a 6. táblázat mutatja a nagyságrendeket.
8 8 Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékváltozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ, az erdőtulajdonosok vagyonával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tarthatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA tulajdonosi képviselőként nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képen nem ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre. 6. táblázat. Az állami erdők gazdasági helyzete Vagyoni helyzet Erdővagyon Erdőtulajdonos eszközérték több száz Mrd Ft Erdővagyon-kezelő (Nagyságrend) Tevékenységvégrehajtó Üzemeltetői befekt. eszk. több tíz Mrd Ft elenyésző Saját és vásárolt készletek tíz Mrd Ft Jövedelmezőségi helyzet Árbevétel Ráfordítás Eredmény vagyonkezelői díj száz M Ft (Nagyságrend) több tíz Mrd Ft több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. egy Mrd Ft elenyésző Forrás: Lett B. Stark M Az új szerkezetnél (az erdő és erdőgazdálkodó) tulajdonos és a szabályzó állam szerepét hangsúlyozzuk.
9 9 Tulajdonos állam PM MNV Zrt. KVVM Agrár portf Erd.porf. NFA portf. EG-Zrt-k Régiós kir. NPI Nem védett Föld, erdő TV. Nat.2000 TV. védett Gazdálkodás hozama költsége eredménye pénzügyei Erdővagyon naturális eszmei PM FVM KVVM Adótámogatás Erdőtv., vhr. Termv. tv., Vhr. MGSZH MEGASZAKI Kötevife Erdőterv Szabályzó állam NPI 4. ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a 4. ábrával igyekszem szemléltetni. Az egyes erdőgazdaságok kezelt vagyona, a vagyonkezelési naturális és pénzügyi teljesítménye az előzőekben vázoltak alapján közvetlen összefüggésbe nem hozható. Az erdőgazdálkodásban ezidáig lényegében szektorsemlegesen működő költségvetési kapcsolati és finanszírozási rendszer funkcionált, amely az EU belépés után is fennmaradt, 2008-tól lényegesen megváltozik, egyben befolyásolja a gazdálkodók pénzügyi mutatóit. Az átalakulás időszakában Mészáros et al. a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (erdőfenntartási járulék, erdőfelújítás normatív támogatása) is figyelembe véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel) alkalmazták. Két mutatót használtak: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt 5. ábra, 7. táblázat). Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett veszteségek kivédését jelentették: A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssége megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek. A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak. Az erdőgazdálkodás fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került feladásra. Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításával átértékelődött. (8. táblázat)
10 10 7. táblázat. Az eredmény alakulása (%) Árbevétel a. bruttó eredmény Saját tőke a. adózott eredmény 8-2,29 6,87 4,93 2,29-2,53 2,79 3,02 0,95-1,3-0,8-0,6-0,6 1,54 5,70 4,32 2,54 3,65 4,55 3,88 3,79 1,7 2,7 2,7 1,1 ÁRBEVÉTEL ARÁNYOS BRUTTÓ EREDMÉNY 6 4 % % SAJÁT TŐKE ARÁNYOS ADÓZOTT EREDMÉNY ábra. Az eredmény alakulása Forrás: Mészáros et al. 2005
11 11 8. táblázat. Üzemági termelési érték és fedezeti összeg mutatók alakulása (%) Termelési érték összetétele Fedezeti összeg Termelési érték arányos Időszak (%) összetétele (%) fedezet (%) Fater- Fakitermelédolgozás Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- Fater- Fakiter- Fafel- mesztés mesztés melés dolgozás mesztés melés dolgozás ,7 31,9 45,4 14,5 31,3 45,1 23,9 18,9 19, ,9 34,1 48,1 4,7 51,5 38,9 11,0 28,0 15, ,6 35,7 44,3-2,3 55,5 33,9-5,5 31,6 15, ,2 32,7 47,8-6,8 53,3 31,7-16,3 28,0 11, ,6 38,6 22,5 0,0 75,8 12,6 1,2 45,8 13, ,4 42,7 19,8-0,0 77,6 11,9-1,0 48,7 16, ,2 48,7 21,4 71,0 16,8 36,0 19, ,2 48,2 19,9 70,5 17,0 32,8 19, ,9 20,1 74,7? 30,4 17, ,5 17,5 67,2 16,0 23,9 13, ,7 19,8 68,9 16,1 23,8 14, ,6 19,1 68,5 11,3 22,1 12, ,1 20,3 71,8 14,0 27,0 11, ,9 16,5 83,5 6,7 29,4 7,4 Forrás: Mészáros et al (Megjegyzés: A szervezeti háttér a változások miatt nem teljesen ugyanaz. Lényegesen változott az erdőművelés-fakitermelés elszámolása között, illetve től től már csak a fatermesztést és a fakitermelést összefogó erdőgazdálkodási üzemágnak van ökonómiai értelmezhetősége. Az erdőgazdálkodás termelési érték arányos fedezete: 1995-ben 36,0%; 1996-ban: 32,8% stb. A finanszírozás az elmúlt években is jelentően változott.) Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonoz viszonyítva elenyésző. Az erdőgazdálkodás jövedelem termelő képessége korlátozott (az erdőállománygazdálkodásnak nem elsődleges célja, legfeljebb következménye a nyereség az erdőre vissza nem forgatott pénzérték). Az erdőkezelőknél a nyereség nem cél, hanem éves racionális gazdálkodás következménye. A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból. Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Érdemi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevékenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel. Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kombinációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársasághoz év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdészeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m 3 /ha, erdőfelújítás ha/ha )
12 12 szerint Lett Béla 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (9. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak egyes részvénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal. 9. táblázat. Az állami erdészetek csoportosítása a területnagyság és a tevékenység alapján Mérték egység Kategóriák Min.- Max. Megnevezés Átlag Összes Erdőterület-19 EGRt ezer ha 50,9 967,7 17,6-108,3 Max./ Min. - Erdészetek ezer ha -5,0 5,0-6,5-8,0-10,5-6,5 8,0 10,5 - gyakoriság db erdészetek száma db 7, ,7 - erdészetek területe ezer ha 5,4-11,7 2,2 Fakitermelés-19 ezer m 3 182,3 3462,8 41,9-8,3 EGRt 349,7 - fakitermelés ezer m 3 25,7 3462,8 13,3-68,9 5,2 (135 erdészet) m 3 /ha -2,48 2,48-4,36 4,37-6,24 6,24-8,1 8,1-3,6 2,0-6,2 3,1 - gyakoriság Erdőfelújítás-19 ha ,0 EGRt - erdőfelújítás (135 erdészet) ha ,4-205,7 14,3 ha/ 1000ha -5,0 5,8-11,7 11,7-17,5 17,5-23,3 23,3-1,4-9,3 13,8 - gyakoriság-135 db Forrás: Lett B ,2
13 Megérett változtatások és végrehajtási esélye Az állami erdőgazdasági struktúrát az elmúlt évtizedben többször vizsgálták (Phare átvilágítás 1995., Állami Számvevőszék , ÁPV Rt. erdészeti stratégiát megalapozó tanulmány 2003., és az abból következő szervezeti változtatások 2004.), amelyek különböző szervezetfejlesztési intézkedéseket javasoltak (összevonások, holding forma, tevékenység módosítás stb.). Érdemi beavatkozás az állami erdészeti szervezet rendszerben től történt, a felettes szervek (ÁPV Rt., KVI, NFA) átszervezése MNV Ztr-vé. Az erdőgazdálkodási bizonytalanságok és kudarcok okai között lehet megemlíteni az irányítás, a hatóság szerepét is. Az FVM prioritásai közé nem sikerült beemelni az ország területének 20%-át művelő erdőgazdálkodást, amely ugyanakkor a hatósági bürokráciának is ki van téve. A meglévő és az Európai Uniós csatlakozás után lehetővé váló forrásokhoz való hozzájutás az állami erdőgazdálkodás számára szinte megoldhatatlan feladatot jelenthet. Az FVM prioritása az évi LIV törvény az erdőkről és az erdővédelméről megújítása, amely már 2005-ben megkezdődött, és szervezeti (tulajdon és birtok) problémákra szabályozási technikákkal kíván válaszolni. Az állami és a magán tulajdonú erdőgazdálkodás között markáns különbségek figyelhetők meg, így az azonos témákban is eltérőek a jellemzők, a lehetőségek és a teendők. (10. táblázat) 10. táblázat. Az állami tulajdonú erdőgazdálkodás érzékeny területei Jellemzők Tulajdon Birtok Elvárás és finanszírozás Szervezeti struktúra Gazdálkodás Társadalomerdész viszony Forrás: Mészáros et al Állami erdőgazdálkodás Több tulajdonosi képviselő, összetett szabályozás Az MNV Zrt. lehetőség a rendezésre. Piacon egymással versengő több erdőgazdálkodó Finanszírozatlan költséges társadalmi igények Több dimenziós változtatás bizonytalansága Közérdekű szolgáltatások, természetvédelmi intézkedések térítése Az erdőgazdálkodás imázsának, a természetes faanyag keresletének javítása a PR tevékenység fokozásával A magyar erdőgazdálkodás hagyományainak megfelelő szakmai, gazdasági és társadalmi munkájához különböző szervezetek által kidolgozott javaslatok fogalmazódtak meg Az erdőgazdálkodási ágazat sodródását a változó gazdasági-társadalmi folyamatokban csak egy, a fenti elemeket magában foglaló, tudatos és megszervezett korszerűsítés fékezheti meg.
14 14 Az ÁPV Rt. új erdészeti vagyonkezelési stratégiájának szervezeti vonatkozásai Kívánatos elérni az egy tulajdonosi képviselős állapotot, mert addig a cégcsoport vagyonkezelési szerződésében, elvárásaiban és elszámolásaiban cégenként nagyon nehezen kezelhető kettős irányítás jön létre, amelyet a hatósági felügyelet megosztottsága (erdészeti, vadászati és természetvédelmi, majd várhatóan környezet-, természetvédelmi és vízügyi) növel. Az erdészet MNV Zrt.-n belüli súlyát csökkenti a 19 Rt. szétforgácsoltsága, az Erdészeti és Agrárgazdasági Vagyonkezelő Igazgatóság mellett a funkcionális szervezetek (Kontrolling, Humánpolitika stb.) jelentős szerepe. A fenti helyzetben javasoljuk, hogy belátható időn belül kerüljön megalapításra a Nemzeti Erdővagyon-kezelő Gt., amelynek jellemzői és előnyei a következőkben foglalhatók össze: - a cégcsoport átmenetileg az ÁPV Rt. kereteiben marad, nem okozva feszültséget annak szervezeti jövőjében, a későbbiekben a blokk nagyobb eséllyel tartható együtt, - az ÁPV Rt.-ben az erdészettel kapcsolatos feladatok nagyobb súllyal összefogottan szerepelnek, a felső vezetésnek nem kell foglalkoznia 19 céggel, hanem az egészre koncentrálhat, és azt képviselheti a partnerek (vagyonkezelő, hatóság stb. felé). - a jelenlegi jogi szabályoknak megfelelően biztosítva van a 100%-os állami tulajdonú erdőgazdaság, amely a vagyonkezelésre a tulajdonosi képviselővel szerződést köthet (az elhúzódó KVI NFA kettősségben is képviselheti az egységet, amelyet már belső köreiben differenciálhat), minden állami erdő vagyonkezelői státuszára pályázhat, - az erdőről és az erdő védelméről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel) szóló évi LIV. törvény 3. -ának megfelelő szabályozás megtörténhet (Az állam a feladatainak ellátásáról a tulajdonában lévő erdők esetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a közérdek fokozottabb érvényesítésével gondoskodik. A közérdeknek az erdőgazdálkodásban való érvényesítése érdekében az állam az e törvényben írt feladatok ellátására alkalmas intézményrendszert működtet. Az állam a tulajdonában levő erdőkben a közérdek fokozottabb érvényesüléséről tulajdonosi képviselete útján, az erdővagyon-kezelés szabályainak meghatározásával és betartásával gondoskodik.) - a NEP NES keretében nagyobb esély van az erdészettel foglalkozó magas szintű grémium (tárcaközi bizottság) létrehozására (mivel az erdészet számos minisztérium kapcsolatban van. FVM, KvVM, PM, BM, OM) és az ezen szintű egyeztetések alapján a végrehajtó szervezetek közötti feszültségek, finanszírozás nélküli feladatok stb., csökkenhetnek, - a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható egy vagyonkezelős modellre átállás megtörténik, a különbségek lényegesen csökkennek, - a hatóságokkal kapcsolatban a szakmai érdekek képviselete magasabb szinten érvényesíthető, mint erdőgazdálkodó az ÁESZ-nek, a kialakuló Környezet-, természetvédelmi és vízügyi Hatóságnak megfelelő szintű partnere lehet, - az erdészeti üzemtervet (amely egyben természetvédelmi kezelési terv) saját hatáskörben készítheti el, amelyet a hatóságokhoz jóváhagyásra beterjeszt. A jóváhagyott 10 éves üzemterv érvényessége alatt további éves engedélyezésre nincs szükség (az általános gyakorlatnak megfelelően az erdőgazdálkodó végzi a tervezést, az erdészeti hatóság a felügyeletet látja el). - a pénzügyi elszámolásban önálló költségvetési tételként nevesíthető az államerdészeti forrás, a szükséges megbontásokkal.
15 15 A Nemzeti Erdővagyon-kezelő Gt. az államerdészeti gazdálkodó szervezetét is jobban fejlesztheti, a feltételeknek megfelelő lépések megfelelő időben történő megtételével: - a jelenlegi rendszer azonnali beavatkozást nem kíván, de a szervezet korszerűsítésre fel kell készülni, - a vagyonkezelői szerződés, a szakmai hatósági ügyfél szerep, a finanszírozási partnerség lehetővé teszi az EG rt. szervezet rugalmas, differenciált átalakulását, mind a szervezeti forma pl. Kht., mind a tulajdonosi összetétel pl. dolgozói részesedés, magán tőke bevonás stb. vonatkozásában, - az erdészeti üzem az erdészet (erdészeti igazgatóság), amely a táji erdőgazdálkodásnak megfelel egység, amely viszonylag homogén erdőállománnyal rendelkezik, ennek megfelelően a naturális és érték jellemzők és mutatók tekintetében homogénnek tekinthető, - az időszakosan meginduló (már folyamatban lévő) erdészet összevonás a jelen időszakban is már új tartalommal tölthető meg, - az erdővagyon-gazdálkodó erdészet területi nagysága nemzetközileg is folyamatosan nő, a hazai viszonyok között is már sok helyen megközelíti a 10 ezer ha-t, amely differenciáltan még meg is haladható, - a nagyobb területű erdészetekben a feladatokhoz különböző erdészeti belső szervezetek alakultak ki, amelyek alkalmasak a végrehajtáshoz és az irányításhoz, (differenciált erdészeti szervezetet működtet hosszabb ideje a Szombathelyi Eg. Rt., belső gazdasági szabályozás érlelődött ki a NYÍRERDŐ, vagy az IPOLYERDŐ Rt.-nél, stb. ), - az EG. Rt-knél a kivitelezésre saját tulajdonú Kft.-k szerveződtek, amelyek az erdészetekkel szerződéses kapcsolatban vannak, - az EG. Rt.-k piaci alapon, szakmai-térségi együttműködésben gazdasági társaságokat alapítottak, illetve vegyes (részben magán) tulajdonú gazdasági társaságok tagjai, - a vadgazdálkodás, kereskedelem mellett további együttműködés területei a fafeldolgozás, a piacosított társadalmi szolgáltatások, a közjóléti igények kielégítésének, illetve az erdészeti belső összefogások témaköre, - ezek a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek sokszínű hálót fonnak az Rt.-k köré, amelybe az ÁPV Rt. az Erdészeti Portfolió Gt. -be, illetve már azon keresztül vihati be a szükséges forrásokat, - az EU csatlakozás után várhatóan kialakul a regionális közigazgatás, valószínűen hét régióval, amely majd meghatározott igazgatási, illetve gazdaságszervezési, helyi társadalmi igény kielégítési feladatokat látnak el, - a regionális igazgatás létrejöttéig a jelenlegi megyei szervezésű erdőgazdálkodás átszervezésének hiányoznak a támpontjai, így előresietett lépések jelentős feszültségeket generálnak hosszabb távú stabilitás garantálása nélkül, - az Erdészeti Portfolió Gt. összefogó, koordináló feladatai körében új szervezeteket alapíthat, vagy speciális szervezetekkel társulhat, - az objektív értékelési rendszer kialakítása és működtetése egységes számviteli információs rendszerrel oldható meg, amely elkülönült számviteli szolgáltató egységgel valósítható meg. Minden szervezeti kezdeményezés óhatatlanul a státus quo megváltoztatásával, az érdekek átrendezésével jár, tehát egységes támogatásra nem számíthat. Az előnyök mellett számottevő hátrányok a szervezeti beavatkozás vázolt rendszerével szemben nem állnak fenn, ezért alternatívaként való figyelembe vétele javasolható.
16 A társaságok adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (1) A társaságokkal szemben korábban megfogalmazódott tulajdonosi elvárások alapvetően három nagy csoportba sorolhatók. 1. Az állami erdő tulajdonosa jelenleg az ideiglenes vagyonkezelő szerződésben, várhatóan a végleges vagyonkezelői szerződésben vagy az ÁPV Rt.-vel, vagy a jelenlegi gyakorlatot követően a részvénytársaságokkal köt szerződést. Ez utóbbiak az állam tulajdonosi szerepéből adódóan térnek ki bár jelenleg nagyon általánosan és nem teljes körűen a tulajdonosi elvárásokra. 2. Az ÁPV Rt., mint az erdőkezelő Rt-k tulajdonosa érdekelt abban, hogy a társaságok vagyoni köre gyarapodjék, másrészt folyamatos működési feltételeik biztosítva legyenek és eredményes gazdálkodást folytassanak (az eredményes gazdálkodás alatt a racionális, feladatorientált és költségtakarékos gazdálkodást értjük, amely nem feltétlenül jelent megnövelt pozitív éves eredményt, semmiképpen profitmaximalizálást). 3. Az állami erdővagyonnal kapcsolatos társadalmi igényeket az állam igazgatási szervein keresztül (FVM Erdészeti Hivatal, KVVM Természetvédelmi Hivatal, stb.) látja el, amelyben nem szerencsés, ha az állam ezen képviselői tulajdonosként lépnek fel, de az általuk működtetett mérési és ellenőrzési rendszer révén (erdőfelügyelői mérlegbeszámolók, éves jelentések, stb.) segítséget nyújtanak a tulajdonos államnak az előbb említett tulajdonosi célok érvényesítésében. Ennek alapján megfogalmazhatóak azok az integrált elvárások, amelyek a fenti rendszerből az ÁPV Rt.-re hárulnak. ad 1. - Az állami erdő tulajdonosa az erdő, mint sajátos vagyonkategória kezelésénél átadja a vagyonkezelőnek az erdővagyont az összes mérhető és nem mérhető eleme tekintetében. - Az állami erdő tulajdonosa átadja a vagyonkezelőnek mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amely az erdőtörvény alapján a vagyonkezelőt erdőgazdálkodónak minősíti. A vagyonkezelőnek kötelezettsége megőrizni a kezelésbe adott vagyon ökológiai és genetikai adottságait, biztosítani az erdészeti haszonvételeket és az erdő közjóléti funkcióit. - Kiemelten fontos feladat a védett természeti és tájképi értékek megőrzése. - A vagyonkezelő feladata az állam tulajdonát képező vadállomány megőrzése és hasznosítása mindazokon a területeken, ahol a vadászati jogot gyakorolni tudja, illetve az erdő és vad egységének biztosítása a fenti területeken túl mindazokon az erdőterületeken, ahol a vadászati jog gyakorlása nem kapott lehetőséget. - Az erdőkezelő Rt.-k az erdő tulajdonosával közösen felelősek a vagyonbiztonság feltételeinek kialakításáért és a vagyonban bekövetkezett káreseményekkor azonnal értesíteni szükséges az erdőtulajdonos képviselőit. - Az erdőtulajdonnal kapcsolatos birtokügyek intézését a tulajdonos a vagyonkezelőre átruházhatja, amely különösen célszerű a vagyon jellegét tekintve. - Az államnak, mint erdőtulajdonosnak elemi érdeke a vagyonkezelői díj piaci értékének megállapítása, amelyben szerepel a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti viszony minden lényeges eleme és annak esetleges költsége és a haszonbér is. A vagyonkezelési díj megállapítása mellett a tulajdonos és a kezelő elszámolásába tartozik mindazon hozamcsökkentő és költségnövelő hatások számba vétele, amelyet a nem tulajdonos állam szervezetei kényszerítenek a vagyonkezelőre. - Az erdővagyon-kezelő tevékenysége révén az erdőállomány fejlesztésével vagyonnövekedés következik be, amellyel kapcsolatban a tulajdonos és a vagyonkezelő
17 17 időszakonként külön megállapodást köt. A vagyon növekménye a vagyonkezelési díjba beszámításra kerülhet. - Az állam, mint földtulajdonos érdekelt az állami erdővagyon területi növelésében. E tulajdonosi elvárást az állami földtulajdon esetében az Rt-k útján valósíthatja meg, az állami földtulajdon rendelkezésre bocsátásával és az egyszerű és követhető eljárási rend kidolgozásával. ad 2. - Az ÁPV Rt, mint a kezelői vagyon tulajdonosa köteles közvetíteni az állam erdőtulajdonosokhoz kapcsolódó elvárásait a tulajdonában lévő társaságok felé. Amennyiben nem az ÁPV Rt. köti a vagyonkezelői szerződést mérő és ellenőrző rendszert szükséges kialakítania az erdővagyonnal kapcsolatban bekövetkező változások minősítésére, hogy időben tájékozódhasson a kedvező és kedvezőtlen folyamatokról. Az állami erdő tulajdonosa és a kezelő közti szerződést az ÁPV Rt., mint a kezelő tulajdonosa ellenjegyzi. - Az ÁPV Rt. érdekelt az erdei haszonvételek és az ezen haszonvételeken túli használati lehetőségek kiaknázásában. - A kezelésében lévő erdőterületek természeti adottságai igen heterogének, másrészt a területekkel szembeni társadalmi elvárások is igen eltérőek. Ezen tényezők eredőjeként az erdő természeti járadékának adott társadalmi-gazdasági környezetben realizálható része jelentheti annak az eredményelvárásnak az alapját, amelyet az ÁPV Rt. megfogalmazhat cégeivel szemben. A természeti járadék piaci és nem piaci elemeket tartalmaz, ez utóbbiak jelentősége folyamatosan nő és a társadalom ellenszolgáltatás nélküli elvárásként kívánja őket igénybe venni. - A fentiek érvényesítése annál is inkább indokolt, mivel jelenleg sem a tulajdonosi képviselő vagyonkezelési díjában, sem a gazdasági szabályozás elvonási támogatási rendszerében a különbözeti járadék kiegyenlítése nem történik meg. - A kezelői vagyon tulajdonosának kötelessége mindazon eszközök hatáskörbe vonása, amellyel az említett hasznok vétele hatékonyabban megtörténhet. - Az erdőkezelő Rt-k tevékenységének megítélésénél fel kell használni az erdészeti és természetvédelmi igazgatás erdővagyonra és az erdőkezelési tevékenységre vonatkozó megállapításait, hangsúlyozzuk azonban, hogy döntési helyzetben csakis a tulajdonos lehet, ezen információk hatásai csak a tulajdonos hatásain keresztül érvényesülhetnek. Kivételt képeznek mindazok az elvárások és követelések, amelyek egyformán érvényesek a nemzeti erdővagyon teljes területére, tulajdonosi szektortól függetlenül. - A tulajdonos érdekelt az erdőkezelő társaságok összehangolt tevékenységét kialakítani, a tulajdonosi szándékok könnyebb megvalósítására a bekövetkezett események nyomon követésével és a cégcsoport irányításában. A társaság(ok) adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (2) A társaságokkal szemben megfogalmazható tulajdonosi elvárások alapvetően négy csoportba sorolhatók: - Az állami erdővagyon kezelése, gyarapítása. - Természetvédelmi, közcélú és közjóléti feladatok, szolgáltatások megfelelő szintű ellátása. - A társasági vagyon növelése, gyarapítása. - Eredményes, feladatorientált, költségtakarékos gazdálkodás folytatása, a társaságok eltérő adottságainak figyelembe vétele mellett. Az első két elvárás az erdőhöz, az erdő társadalmi funkciójához kapcsolódik, ezzel szemben erős tulajdonosi elvárás abban az esetben fogalmazható meg, ha a feladat ellátásához
18 18 szükséges feltételek is rendelkezésre állnak (lsd. finanszírozás). A második két elvárás az erdészeti társaságok gazdálkodási teljesítményével kapcsolatosak, ennek megfelelően az ÁPV Rt. által támasztott elvárás rendszerben ezeket javasoljuk a középpontba helyezni. Amíg az erdővagyon és a kezelői vagyon megosztott, valamint amíg a közcélú és közhasznú feladatok finanszírozása nem megoldott a tulajdonosi elvárás rendszerben sem lehet egyértelmű tiszta szempontokat megfogalmazni. Az azonban megvalósítható, és mindenképpen javasolt, hogy e négy elvárás az egyedi adottságok figyelembevétele mellett, egyértelműen legyen megfogalmazva és egységesen legyen mérve minden társaság esetében, a közcélú, közhasznú tevékenységek és a valódi gazdálkodási teljesítmények egymástól elkülönítve legyenek kimutatva. E négy szempont értékelésének, mérésének javasolt módszere a következő: Az erdőgazdasági társaságok elsődleges feladata az állami erdővagyon kezelése, folyamatos gyarapítása. Alapkövetelmény az érvényes üzemterv előírásainak betartása és az üzemtervi lehetőségek ésszerű kihasználása. A tulajdonos ennek teljesítését két időtávon értékelheti: - Az üzemtervezés ciklusához igazodó 10 év és ennek egyszeri félidőben történő vizsgálata (5 évenként). Az értékelési szempontok: - A termőhely lehetőségeinek kihasználása az erdőföld aktuális értéke/potenciális értéke mutató alapján. - A faállomány értéke a kortényezős módszer alapján. A számítás összehasonlító árés költségszinten történik. Figyelmen kívül hagyott költségek: az EFJ rendszer torzító hatása, vállalati általános költségek. Mindkét vagyonelem esetében minimális cél a szinten tartás. Az értékelés természetesen figyelembe kell, hogy vegye a vállalattól független események módosító hatását. - Az erdőgazdálkodás éves értékelése. Az éves erdőállomány gazdálkodási terv feladataira és naturális hozamaira épített Szabályozáshoz kötött jövedelem és az erdőgazdálkodási (fakitermelés I. + erdőfelújítás) üzemi eredmény összevetése. A Szabályozáshoz kötött jövedelem számítása a fakitermelés normatív közvetlen költségeire és árbevételére, valamint az erdőfelújítás normatív költségeire épül, amit a társaság helyzeti járadéka módosíthat. A két jövedelem kategória összevetésénél az eltérés a tényleges végrehajtáson túl bizonyos határon belül (pl. +10%) nem von maga után értékítélet módosulást. Az EFJ- K-1 előjel helyesen módosítja az alapértéket. Továbbá javasoljuk figyelembe venni, hogy az erdőgazdálkodó a tartamos gazdálkodástól a használatok, illetve az erdőművelés területén mennyire tér el. A többlet, jobb fakitermelés vagy az erdőművelési munkák elhagyása úgy növeli az eredményt, hogy közben az erdővagyont leértékeli. Speciális probléma a kalamitások és erdészeti katasztrófák során történő fakitermelés többletek, majd az ezt követő fokozott erdőfelújítási ráfordítások eredményt befolyásoló, eltérítő hatása. Az értékelő rendszer további vizsgálatokat követően megalkotható (ERTI, NYME EVGI) úgy, hogy a év teljesítménye próbaként már ennek alapján megítélhető, és eredményes tesztelést követően évben bevezethető legyen. Továbbra is célszerű megtartani az értékelési szempontok között az ÁESZ naturális adatokra épített éves jelentését. Az ÁPV Rt. el kell, hogy érje az általa tulajdonolt társaságoknál, hogy az Erdőtörvényben az állami erdőkkel szemben megfogalmazott közhasznú és közjóléti szolgáltatások megfelelő szinten folyamatosan teljesüljenek. Az e területen megfogalmazódott követelmények teljesítése a társaságok részéről nem lehet kérdés. A gazdasági hatást azonban ki kell mutatni.
19 19 A nem vagy nem csak a faanyagtermesztés érdekében elvégzett vagy elhagyott beavatkozások az esetek döntő többségében módosítják (csökkentik) az elérhető jövedelmet. Ennek hatása az eljárás bázisán és szellemében meghatározható és a követelményben érvényesíthető. Ezen túl a társaságoknak a számviteli rendszerükben célszerű elkülönítve kimutatni (egységes szemléletben) a közcélú és jóléti szolgáltatások teljesítése érdekében felmerült költségeiket. Az így meghatározott ráfordítások és az e területen kapott támogatások egyenlege fontos információ a tulajdonosi törekvések alátámasztására. Az ÁPV Rt., mint az erdőkezelő Rt-k tulajdonosa érdekelt abban, hogy a társaságok erdővagyona és vagyoni köre gyarapodjék. - Az erdőtulajdonnal kapcsolatos birtokügyek intézését a tulajdonos a vagyonkezelőre átruházhatja, amely különösen célszerű a vagyon jellegét tekintve. - Az erdővagyon-kezelő tevékenysége révén az erdőállomány fejlesztésével vagyonnövekedés következik be, amellyel kapcsolatban a tulajdonos és a vagyonkezelő időszakonként külön megállapodást köt. A vagyon növekménye a vagyonkezelési díjba beszámításra kerülhet. - Az államnak, mint erdőtulajdonosnak elemi érdeke a vagyonkezelői díj piaci értékének megállapítása, amelyben szerepel a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti viszony minden lényeges eleme és annak esetleges költsége és a haszonbér is. A vagyonkezelési díj megállapítása mellett a tulajdonos és a kezelő elszámolásába tartozik mindazon hozamcsökkentő és költségnövelő hatások számba vétele, amelyet a nem tulajdonos állam szervezetei kényszerítenek a vagyonkezelőre. - Az állam, mint földtulajdonos érdekelt az állami erdővagyon területi növelésében. E tulajdonosi elvárást az állami földtulajdon esetében az Rt-k útján valósíthatja meg, az állami földtulajdon rendelkezésre bocsátásával és az egyszerű és követhető eljárási rend kidolgozásával. - Az ÁPV Rt, mint a kezelői vagyon tulajdonosa köteles közvetíteni az állam erdővel kapcsolatos elvárásait a tulajdonában lévő társaságok felé. Amennyiben nem az ÁPV Rt. köti a vagyonkezelői szerződést mérő, és ellenőrző rendszert szükséges kialakítania az erdővagyonnal kapcsolatban bekövetkező változások minősítésére, hogy időben tájékozódhasson a kedvező és kedvezőtlen folyamatokról. Az állami erdő tulajdonosa és a kezelő közti szerződést az ÁPV Rt., mint a kezelő tulajdonosa ellenjegyzi. - Az ÁPV Rt., mint az erdészeti társaságok részvényeinek tulajdonosa a társaságok saját vagyonának növekedésében érdekelt. A saját vagyon, és az összes eszköz megfelelő finanszírozási szerkezet melletti növekedése az éves értékelési és érdekeltségi rendszer részét képezi. Az ÁPV Rt. mint az állami erdőket kezelő társaságok tulajdonosának célja, hogy a társaságok folyamatos működési feltételei biztosítva legyenek és eredményes gazdálkodást folytassanak. Az eredményes gazdálkodás alatt a racionális, feladatorientált és költségtakarékos gazdálkodást értjük, amely nem feltétlenül jelent megnövelt pozitív éves eredményt, profitmaximalizálást. - Az ÁPV Rt. érdekelt az erdei haszonvételek és az ezen haszonvételeken túli használati lehetőségek kiaknázásában. A kezelésében lévő erdőterületek természeti adottságai igen heterogének, másrészt a területekkel szembeni társadalmi elvárások is igen eltérőek. Ezen tényezők eredőjeként az erdő természeti járadékának adott társadalmi-gazdasági környezetben realizálható része jelentheti annak az eredményelvárásnak az alapját, amelyet az ÁPV Rt. megfogalmazhat cégeivel szemben. A természeti járadék piaci és nem
20 20 piaci elemeket tartalmaz, ez utóbbiak jelentősége folyamatosan nő és a társadalom ellenszolgáltatás nélküli elvárásként kívánja őket igénybe venni. - A fentiek érvényesítése annál is inkább indokolt, mivel jelenleg sem a tulajdonosi képviselő vagyonkezelési díjában, sem a gazdasági szabályozás elvonási támogatási rendszerében a különbözeti járadék kiegyenlítése nem történik meg. - A kezelői vagyon tulajdonosának kötelessége mindazon eszközök hatáskörbe vonása, amellyel az említett hasznok vétele hatékonyabban megtörténhet. - A tulajdonos érdekelt az erdőkezelő társaságok összehangolt tevékenységét kialakítani, a tulajdonosi szándékok könnyebb megvalósítására a bekövetkezett események nyomon követésével és a cégcsoport irányításában. A társaságok, objektív alapokon nyugvó eltérő működési feltételei következtében a tulajdonosi elvárásoknak cégenként differenciáltan kell megfogalmazódni. Figyelembe kell venni tehát a termőhelyi adottságokat, az erdőállomány viszonyokat, az egyedi természetvédelmi korlátozásokat és az erdőgazdálkodáson kívüli tevékenységeket és ezek egymáshoz viszonyított arányát. A társaság(ok) adottságaihoz igazodó tulajdonosi elvárási és értékelési rendszer (3) A tulajdonosi elvárásokat az alaptevékenységek tekintetében célszerű három területen elkülönítve megfogalmazni: - Az állami erdővagyon kezelése. A termőhelyi adottságok, az erdőállomány viszonyok és a természetvédelmi korlátozások eredményre gyakorolt hatásainak figyelembevételével meghatározott eredmény elvárás. - A vadgazdálkodási tevékenység jövedelmezőségi elvárásai. Az egyedi adottságok figyelembe vételével az árbevétel arányában meghatározott üzemi eredmény százalék. - Az egyéb tevékenységek. Általános portfolió szintű jövedelem elvárás és/vagy egyedi, a konkrét üzemhez vagy tevékenységhez kötődő eredményesség. A tanulmány készítése során a készítőknek szembesülni kellett azzal, hogy az erdészeti portfoliót 19 önálló részvénytársaság képezi, és akár formailag, de még inkább tartalmilag rendkívül nehéz azonos vagy hasonló adatokhoz jutni. Különösen igaz ez a múltbeli, tárolt információkra, illetve a rutinjelentésekben szereplőktől eltérőkre. Az eltérő szervezeti, tevékenységi összetétel, a legkülönbözőbb szemléleti megközelítések lehet, hogy a túlélés szempontjából erősségei a portfoliónak, de azt valószínűsítjük, hogy a mindenben egyedi megoldások keresése, nagyon szűk körű egyeztetés, a sok esetben megnyilvánuló koordinálatlanság sőt versenytársi pozíció és attitűd összességében a portfolió súlyát csökkenti és esélytelenné teszi az összefogott partnerekkel szemben. Az erdőgazdasági részvénytársaságok a legkülönbözőbb egységekből tevődnek össze, illetve ugyanazokat a tevékenységeket is eltérő szervezetben és formában végzik, így egyedi konglomerátumok, az eltérő adottságú, eredményű erdészetek laza halmaza, sajátos belső átcsoportosítási, szabályzó és ösztönző rendszerekkel. Ennek következtében a bármilyen jellegű részvénytársasági összesített adatok vagy/és mutatók nem jellemzik teljeskörűen a valóságos folyamatokat.
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenA TULAJDONVISZONYOK VÁLTOZÁSA ÉS SZERVEZETI HATÁSA
A TULAJDONVISZONYOK VÁLTOZÁSA ÉS SZERVEZETI HATÁSA A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN Prof. Dr. Lett Béla A tanulmány a magyar erdőgazdálkodás tulajdoni és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. A szervezeti jellemzők
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenÁllami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár
Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Mária Terézia erdőrendtartása (1769) A törökök kiszorítását követően a haditanács ösztönzése, az
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenA magyar építőipar számokban
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
RészletesebbenA NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI
A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA
TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenÚj erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
RészletesebbenAz erdő és az erdőgazdálkodás helyzete és teljesítménye a számvitelben 2008 évi adatok. Prof. Dr. Lett Béla NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Az erdő és az erdőgazdálkodás helyzete és teljesítménye a számvitelben 2008 évi adatok Prof. Dr. Lett Béla NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Az előadás elhangzott 2008. november 6-án az Országos
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenI. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés. Sopron 2008. június 26-27.
I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés Sopron 2008. június 26-27. 1 Gazdasági igazgató Humánpolitikai és Koordinációs igazgató Jogi és Vagyonhasznosítási Igazgató/Vezető Jogtanácsos Értékesítési
RészletesebbenRichter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.
Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában
RészletesebbenRichter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.
Richter Csoport 2014. I. félévi jelentés 2014. július 31. Összefoglaló 2014. I. félév Konszolidált árbevétel: -5,3% ( ), -1,7% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban
RészletesebbenA KONZUM NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
A KONZUM NYRT. 2011. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE A Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. 1988-ban alakult a Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat jogutódaként. Kezdetben a cég meghatározó profilja a kereskedelem,
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:
RészletesebbenKonszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenRichter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 7.
Richter Csoport 2014. I. negyedévi jelentés 2014. május 7. Összefoglaló 2014. I. negyedév Konszolidált árbevétel: -1,0% ( ), +3,1% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban és Ukrajnában valuta
RészletesebbenE R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S K é z í r a t Összeállította: P r o f. D r. L e t t B
RészletesebbenAGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)
Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
RészletesebbenSEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgató 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. tel.: 82/ , fax: 82/ ,
SEFAG Zrt. SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgató 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. tel.: 82/505-102, fax: 82/505-101, e-mail: titkarsag@sefag.hu Ügyiratszám: VEZ/40-4/2015. Tárgy: Intézkedési terv
RészletesebbenAz egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22.
Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. 1 Az MNV Zrt. szervezeti felépítése NVT Titkársága Részvényesi
RészletesebbenAz erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása
Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása Dr Bitay Márton államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság 2016. március 22. Az erdő, a széles körű ökoszisztéma szolgáltatásai,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenAz erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla
Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdészeti társas vállalkozások gazdasági helyzete és teljesítménye 1.1. Erdészeti vállalkozások (kettős
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron 2013. március 20. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Állami Erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlója Az erdőgazdaságok
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
RészletesebbenDÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenMVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS ÉVRŐL
MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS 2008. ÉVRŐL Budapest, 2009. március 2. 1 ÜGYVEZETÉS BESZÁMOLÓJA 1.1 Vezetői Összefoglaló Az MVM Partner ZRt. (továbbiakban MVM Partner) működésének
RészletesebbenFELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE
FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között
RészletesebbenHajdúnánási Holding Zrt. 2012. évi Üzleti jelentés
Hajdúnánási Holding Zrt. 2012. évi Üzleti jelentés A Hajdúnánási Holding Zrt.-t 2011.06.24 dátummal alapította Hajdúnánás Város Önkormányzata. Tulajdonos: Hajdúnánás Város Önkormányzata 100 % tulajdoni
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenNEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET
NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET AZ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Budapest 2013. július 9. TÉMAKÖRÖK A Nemzeti Földalap A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Jogszabályi keretek
RészletesebbenHatártalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.
Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
RészletesebbenPénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok
Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenA hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban
Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz
Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,
RészletesebbenA költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
RészletesebbenElemzés, értékelés 2017.
Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december
Részletesebbenció Magyarországon gon 2009
Kutatás, a fejlesztés és s innováci ció Magyarországon gon 2009 Pálinkás József Kinőni Magyarországot Konferencia tudományról, kutatásról, innovációról 2009. május 20. 1 1. A Parlament feladatai: törvényi
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
RészletesebbenJOGI KÖRNYEZET. Az államháztartásról szóló évi CXV. törvény Végrehajtási rendeletek.
JOGI KÖRNYEZET Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A 38. cikk előírja továbbá hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti
Részletesebben2008-évi. Közhasznú jelentés
EU-MENTOR Integrációt Segítő, Szervező és Szolgáltató Kht. 6000 Kecskemét, Ilona utca 8. 2008-évi. Közhasznú jelentés Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási időszak: 2008. január 01. - 2008. december
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenKiegészitő melléklet 2011.
Adószám: 18195376-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 12.760 'Állat és Ember' Állat és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület 1151 Budapest, Pisztráng u. 3. Kiegészitő
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenA konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
RészletesebbenMAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a
RészletesebbenGazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága
Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia
RészletesebbenKiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz
hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi
RészletesebbenKONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE Pécs, április 4.
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2016. Pécs, 2017. április 4. Az Európai Parlament és Tanács 1606/2002. EK rendelet 4. cikke előírja,
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenAz ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.
Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2011
Adószám: 14603204-1-43 Cégbíróság: Főv. Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 01-09-911437 IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. 2011 Fordulónap: 2011. december
RészletesebbenEgyszerűsített éves beszámoló
TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31
RészletesebbenA Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 29 - i ülésére
1941-1/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29 - i ülésére Tárgy: Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft 2012.évi beszámolója Az előterjesztést
RészletesebbenMagyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár
Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenA fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság
A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika
RészletesebbenAmit a számvitel mutat az erdőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetéről és teljesítményéről
Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 6 Amit a számvitel mutat az erdőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetéről és teljesítményéről Lett Béla Stark Magdolna Horváth Sándor Szűcs Róbert Sopron, 2017 Amit
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.
Részletesebben