ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN AUGUSZTUS. Nemzetköziesedés Kutatók éjszakája. Vonalhúzás Diploma után.

Átírás

1 ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN AUGUSZTUS Vonalhúzás Diploma után Nemzetköziesedés Kutatók éjszakája

2

3 TARTALOM Alapok és mesterek Kilencvennégyezer gólya a felsõoktatásban 4 Nemzetköziesedhetnek a magánintézmények 7 Ötödik alkalommal rendezik meg a tudomány-népszerûsítõ éjszakát 12 Válogatás az EduPress Karrier aloldalának tartalmából 20 Diploma után hogyan tovább? 16 országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Takács Erzsi, Zákányi Virág, Szõke Johanna Lapterv és tördelés: Shortcut design ISSN: Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) monilisa@shortcut.hu NYÁR AKTÍV SZEMESZTER 3

4 Kilencvennégyezer gólya a felsõoktatásban Megvannak a ponthatárok en kezdhetik meg 2009 szeptemberétõl felsõoktatási tanulmányaikat, a jelentkezõbõl ennyien nyertek felvételt idén. A legmagasabb ponthatárt, 469 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakján kellett teljesíteniük a hallgatóknak, az átlagos felvételi ponthatár pedig 344 pont volt. A maximálisan elérhetõ 480 ponttal 495 felvételizõ várta a felvételi eljárást. Több ezren várták együtt a felvételi ponthatárokat a Millenárison július 23-án Budapesten Az idei ponthatárok némiképp magasabban alakultak a tavalyiaknál. Mivel a ponthatárokat kalkuláló számítógépes algoritmus a felvételizõk által hozott pontok alapján az általuk megjelölt szakos sorrendet, az intézmények kapacitásszámát és az adott tudományterületre elkülönített államilag támogatott keretszámot vizsgálja, a jobb teljesítmények feljebb tolták a felvételhez szükséges álomhatárokat is. A legnépszerûbb intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, a legnagyobb hazai egyetem fogadja szeptembertõl a legtöbb gólyát, összesen, minden képzési szintet és formát beleértve, 9282 hallgatót. Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem követi, ahol összesen 7925 új hallgató kezdheti meg a 2009/2010-es tanévet. A harmadik legkapósabb intézmény a Debreceni Egyetem, amely a szegedi egyetemnél mindössze 66 hallgatóval kevesebbet, 7859 felvettet képez majd szeptembertõl. A legtöbb hallgatót fogadó fõiskola a Budapesti Gazdasági Fõiskola, 5918 elsõéves hallgatója lesz az új tanévben. A legnépszerûbb szakok ponthatárai Az idei jelentkezések során legnépszerûbbnek minõsülõ turizmus-vendéglátás szakon 451 pont volt a legmagasabban megállapított ponthatár, 4 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

5 Keretszámok Az 56 ezer államilag elkülönített hely amelyet az alap-, az egységes osztatlan képzésre, illetve a szakirányú továbbképzésre különített el a tárca betelt, az ebbõl a szakirányú továbbképzésre félretett helybõl 11 ezret szintén feltöltöttek az intézmények, mindössze a mesterképzésre szánt helybõl maradt jelentõs számú hely üresen. Ezek egy részét meghirdetik a pótfelvételi keretében, de csak azokon a szakokon, amelyek akkreditációja január óta zárult le ben a törvényi szabályozás szerint hely áll majd a mesterképzésen továbbtanulni kívánó felvételizõk rendelkezésére. Az alap-, egységes, osztatlan és felsõfokú szakképzésre elkülönített helyek száma a 2010/2011-es tanévben is 56 ezer lesz. azt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kérte jelentkezõitõl. A Budapesti Gazdasági Fõiskolán, ahova egyébként is a szakot megjelölõ felvételizõk egyharmada akart bekerülni, 427 pont kellett az államilag támogatott helyek eléréséhez. Volt azonban olyan intézmény is (16 helyen oktatják a szakot), ahol elegendõ volt a 352 pont az államilag támogatott hely megszerzéséhez. A második legnépszerûbb szak a gazdálkodás és menedzsment szak volt, itt a maximálisan elvárt pontszám 454 pont volt, de egyes helyeken elegendõ volt a 367 pont is. A harmadik helyen álló mérnök informatikus képzés lóg ki valamelyest a sorból, amelyre államilag támogatott formában be lehetett kerülni már 222 ponttal is. Ezt mindenféle többletpontot igazoló dokumentum nélkül, 55 százalékos, közepes érettségi eredménnyel el lehet érni. A negyedik helyen álló kommunikáció és médiatudomány szak, alkalmazkodva a többi népszerû szakon tapasztalat tendenciához, 345 és 455 pont közötti teljesítményt várt el jelentkezõitõl. A Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE kérte a legjobb eredményeket, elõbbi 455, utóbbi 451 ponton határozta meg az államilag támogatott ponthatárt. A legtöbb helyen egyébként 400 pont felett voltak a ponthatárok a kommunikációs képzésre, ám a költségtérítéses helyek esetében sok helyen beérték az intézmények a 160 pontos minimumteljesítménnyel. Ötödik helyen a pénzügy és számvitel szak áll. A gazdasági tudományterülethez tartozó szak esetében is a BCE-n kérték a legmagasabb ponthatárt, 452 pontot, de a költségtérítéses diákoknak is meg kellett küzdeniük a helyért, 400 pontot kellett teljesíteniük. A harmadik legmagasabb ponthatár a szakon a 396 pont, amelyet nyolc intézmény esetében állapított meg az algoritmus. 396 pont kellett tehát a Károly Róbert, a Zsigmond Király, a Tessedik Sámuel és a Szolnoki Fõiskolára, valamint a Nyugat-magyarországi, a Pannon, a Szent István Egyetem államilag támogatott, továbbá a Szegedi Tudományegyetem költségtérítéses képzésére. További 17 helyen volt elegendõ a 160 pont a költségtérítéses helyekre. A hatodik helyen álló jogászképzésben amely tavalyhoz képest javulást mutat az elsõ helyes jelentkezések tekintetében 426 pont volt a legmagasabb határérték, ez a pontszám az ELTE jogi karán szükségeltetett a bejutáshoz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 411 pont is elegendõ volt a felvételhez. A mai napig elitképzésnek számító jogász szakon államilag támogatott formában 405 pontig ment le a ponthatár, a költségtérítéses formában meghirdetett helyeket a Károli Gáspár Református Egyetemen viszont már 255 ponttal el lehetett vinni. Gépészmérnök szakon az utóbbi idõben jellemzõen a mûszaki és természettudományi szakokhoz híven alacsonyan alakultak a ponthatárok. A legjobb teljesítményt a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követelte jelentkezõitõl, 367 pontot. Hasonlóan a szintén mûszaki Az összes jelentkezõ 74 százaléka nyert felvételt, az összes jelentkezõ 45 százaléka az elsõ helyen megjelölt szakra jutott be NYÁR AKTÍV SZEMESZTER 5

6 Pótfelvételi A pótfelvételi eljárás keretében augusztus 10-éig lehet jelentkezni az intézmények által meghirdetett szakokra. A pótfelvételi eljárásban az a jelentkezõ vehet részt, aki az általános eljárás során egy helyre sem nyert felvételt, vagy egyáltalán nem is próbálkozott a felvételivel. Mindenki egy helyre jelentkezhet csak. A külön gyakorlati vizsgát tartó intézmények várhatóan az augusztus 20-ai héten bonyolítják le a felvételiket, a ponthatárok újabb megállapítása augusztus 29-e után várható. A pótfelvételi keretében meghirdetett helyekrõl többek között a oldalon, vagy az intézmények honlapján tájékozódhatnak az érdeklõdõk. Kerekasztalbeszélgetés a POP 2009 rendezvényen területhez tartozó mérnök informatikus képzéshez, államilag támogatott formában is már 256 pontos eredménnyel felvételt lehetett nyerni a szakra a Nyíregyházi Fõiskolán. (Érdekesség azonban, hogy az országban megállapított legmagasabb ponthatárok rangsorában a Nyíregyházi Fõiskola a harmadik helyen áll, a közlekedésmérnöki szakján 457 pontot követelt jelentkezõitõl a szerk.) A mûszaki képzésben elismertnek számító Budapesti Mûszaki Fõiskolára is már elegendõ volt 299 pont állami képzésben. A nyolcadik legnépszerûbb képzés, a kereskedelem és marketing szak esetében is a BCE állapította meg a legmagasabb ponthatárt, 452 pont kellett az államilag támogatott helyekhez. A képzést meghirdetõ többi intézményben is magasan, 410 pont felett alakultak az államilag támogatott ponthatárok. Az általános orvos képzést meghirdetõ intézmények közül amely a kilencedik helyen áll a szakok népszerûségi listáján, a Semmelweis Egyetemen kellett a legmagasabb pontszám, 437 pontot kellett teljesíteni a felvételhez. Meglepõ eredmény azonban, hogy költségtérítéses formában a közepes érettségi eredménnyel elérhetõ 240 pontos teljesítménnyel be lehetett kerülni a pécsi egyetemre. A tizedik a pszichológia szak a sorban, az ELTE-n és a Károlin is 453 pont kellett az államilag támogatott képzéshez. Minden államilag támogatott meghirdetett szakon több mint 430 pontot kellett elérni, és a költségtérítéses helyeket is nagyjából csak 400 pont fölötti teljesítménnyel engedték feltölteni az intézmények. Mesterek kevesebben A mesterképzésekre idén elkülönített államilag támogatott hely állt a jelentkezõk rendelkezésére. Idén jelentkezés érkezett elsõ helyen a mesterszakokra, közülük körülbelül 10 ezer jelentkezõ felvételt is nyert állami képzésben. További kétezer hallgató pedig költségtérítésesként kezdi meg tanulmányait mesterszinten. A legtöbb hallgató tanári mesterképzést kezd szeptembertõl. A második legtöbb jelentkezõt fogadó képzési terület a társadalomtudományi, azt a gazdasági szakok, illetve a természettudományi képzés követi. A mesterképzésre felvettek közül is a legtöbben az ELTE-n tanulnak majd, azt követi a Szegedi Tudományegyetem, majd a pécsi. A legtöbb mesterdiákot fogadó fõiskola az egri Eszterházy Károly Fõiskola, vélhetõen a sok tanári mesterszaknak köszönhetõen. ZÁKÁNYI VIRÁG 6 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

7 Nemzetköziesedhetnek a magánintézmények Az állami intézmények felett továbbra is marad a MAB szigora Mostantól a Közép-európai Egyetem (CEU) és az Andrássy Gyula nevét viselõ kétnyelvû felsõoktatási intézményen kívül számos külföldi képzés számára nyílhatnak meg a magyar felsõoktatás kapui. Az eredeti elképzelés szerint az állami egyetemek számára is fennállt volna a lehetõség arra, hogy nemzetközi jellegû felsõoktatási intézményekké alakuljanak, az elfogadott törvénymódosítás viszont kizárja õket a kivételezettek körébõl. Számukra marad a lobbi. Aszabaddemokrata és szocialista képviselõk javaslata az említett két intézmény helyzetét kívánta tisztázni és egyben Magyarországon is meghonosítani a nemzetközi jellegû intézmények rendszerét, az eredeti elképzelésektõl azonban számos ponton eltér a június 29-én elfogadott és július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás. Például kizárja a nemzetközi jellegû felsõoktatási intézmények körébõl az állami intézményeket, miközben többek között az alapítványok, a külföldi jogi személyiségek mellett alapítási jogot birtokolnak a már egyébként is kivételes helyzetet élvezõ magánegyetemek, -fõiskolák. Így például ha egy magánfõiskola teljesíti a kitételeket, további korlátozás nélkül változtathatja át nevét egyetemmé, és a rektori kinevezés megszerzésének lehetõsége is fellazul. Míg ugyanis az egyetemek esetében egyetemi tanári kinevezés szükséges a felsõoktatási intézmények vezetõi tisztségének betöltéséhez, addig a nemzetközi egyetemeken az Európai Gazdasági Térség (EGT) vagy a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet, tehát az OECD valamely részes tagállamában szerzett hároméves munkatapasztalat is elegendõ. A szerkezetre vonatkozó szabályozás is kevésbé szigorú: a törvény a nemzetközi egyetemeket nem kötelezi arra, hogy több szakot indítsanak legalább egy tudományterületen, de az oktatók esetében sem szükséges a munkavállalási engedély kiváltása. Képzési programok a MAB szakértõ véleménye nélkül Másokhoz hasonlóan a CEU is szeptember 1-jétõl kezdeményezheti nemzetközi jellegû felsõoktatási intézményi minõsítését, és mihelyt ez sikerrel jár, egyszerûbben akkreditálhatják Magyarországon az Egyesült Államokban regisztrált képzéseiket, mivel számos oktatójuk az OECD, illetve az EGT tagállamaiban szerzett doktori NYÁR AKTÍV SZEMESZTER 7

8 a MAB továbbra is vizsgálja a képzési feltételek törvényben szabályozott meglétét Könnyített feltételek fokozatot számol be a felkínálkozó lehetõségekrõl Rüll Ildikó, az egyetem pr-munkatársa. Hozzátette: Továbbra is arra törekszünk, hogy képzési programjainkat a felsõoktatási törvény általános rendelkezéseivel összhangban a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) közremûködésével létesítsük, illetve indítsuk, de nem kizárt, hogy esetenként élni fogunk a módosítás biztosította azon lehetõséggel, hogy a MAB szakértõi véleménye nélkül regisztráltassunk egy adott programot. Hiába került ki azonban a szakindítás a bizottság A nemzetközi jellegû felsõoktatási intézmények alapításának feltétele, hogy az adott képzési ciklusban az általa indított szakok többségén a képzés idegen nyelven folyjon, miközben kikerült a törvénymódosításból a hallgatói és az oktatói létszámra vonatkozó, a javaslatban szereplõ 30 százalékos részvételi limit. Fontos, hogy az intézmény az EGT vagy az OECD valamely tagállamának területén akkreditálva legyen és több külföldi képzést is folytasson. A képzések elindításának feltétele továbbá, hogy megfeleljen az itthon elvárt végzettségi szintnek, ebbõl a procedúrából azonban már kimarad a MAB. szakértõi véleményezési hatáskörébõl, az intézményi akkreditációban a MAB továbbra is vizsgálja a képzési feltételek törvényben szabályozott meglétét nyilatkozta az Aktív Szemeszter megkeresésére az oktatási tárca. A lobbi megoldhatja A nagyobb nemzetközi aktivitás mellett teszi le a voksát Derényi András, az Országos Kredittanács Irodájának vezetõje, aki szerint a magyar felsõoktatás túlságosan zárt a nemzetközi programokkal szemben. Elmondta: a jogszabály pozitív hatása lenne, ha a magánintézmények számára biztosított engedmények hatására az állami egyetemek, fõiskolák is lobbizásba kezdenének és elérnék a képzések engedélyezésének egyszerûsítését. Mostantól a Magyarországon nemzetközi jellegû felsõoktatási intézményben indított képzést nem kötelezõ itthon akkreditáltatni, ha azt az egyetem egy másik országban már megtette vázolta a módosítás egy fõ pontját az iroda vezetõje, majd hangsúlyozta: a hazai jogszabályok és nyomukban a MAB túl szoros béklyóban tartja az intézményeket, be- 8 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

9 és kimeneti, valamint tartalmi követelményeket egyaránt támasztva a szakindítási engedélyekhez. Ha mégis akkreditálnak valamilyen külföldi képzést itthon, az többnyire kiskapukon keresztül történik véli Derényi András. Hiányzik azonban itthon a felsõoktatásra vonatkozó nemzetközi stratégia, nincs távlati célja az egyes lépéseknek. Anglia, Hollandia vagy Franciaország számára például elfogadható intézményi stratégiát jelentenek a más országokban indított képzések, vagy a kihelyezett kampuszok, amelyek úgymond leányvállalatokként mûködnek. Úttörõ intézmények A külföldi hallgatók képzésének gyakorlatában példaként tekinthetõ a magyar orvosképzés, amelynek csaknem két évtizedes munkával sikerült elérnie, hogy a hazai orvosképzés világszerte ismert és szakmailag keresett legyen. A nagy, tradicionális felsõoktatási képzés és intézmények mellett azon NYÁR AKTÍV SZEMESZTER 9

10 Elindult valami A nemzetközi képzések indítása Magyarországon még gyerekcipõben jár, egyes intézmények azonban már reagáltak az egész világon megfogalmazott igényre, és a Leuveni Nyilatkozat fontos részét képzõ célkitûzést, a mobilitás szélesítését is szolgálva külföldi, idegen nyelvû képzéseket indítottak. Az angol nyelvû képzések azonban nemcsak a külföldi hallgatók hazai tanulmányainak lehetõségét teremtik meg, de a magyar diákoknak is alternatívát kínálnak a szaknyelv elsajátítására, illetve az oktatási struktúra kiválasztására. Oktatási és gazdasági szakemberek egyetértésben hangsúlyozzák: egyértelmû gazdaságélénkítõ hatása lenne a külföldi hallgatók Magyarországra csábításának, sõt, egyesek az EFT leszakadását prognosztizálják, ha a tradicionálisnak tekinthetõ európai felsõoktatás nem nyit a prosperáló délkelet-ázsiai oktatási piac felé mindkét irányú mobilitással. Ez azonban nagy ugrás a magyar felsõoktatás fejlesztését érintõ kitûzött célok sorában, hiszen dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a közelmúltban számszerûsítette a hazai, angol nyelvû képzést kínáló szakok számát, egyelõre mintegy 25 angol nyelvû képzést kínál a magyar felsõoktatás mondta. ban tapasztalatok szerint elsõsorban a piaci igényekre dinamikusabban reagáló, kisebb magánfõiskolák ismerték fel az angol nyelvû képzésben rejlõ lehetõséget és indítottak külföldi intézményekkel kooperációban képzést. Ezek a szakok nem kizárólag külföldi hallgatók számára indultak, sõt a hazai hallgatók is egyre inkább felismerik az interkulturális környezet, a nemzetközi nyelven oktatott szaknyelv és elérhetõ szakirodalom, illetve esetleg a külföldi, angol nyelvû diploma elõnyeit. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskolán a londoni Middlesex University Business School Masters in Marketing Communications képzése például marketingkommunikációt oktat egy éven át, angol nyelven, brit MA diplomát kínálva, tehát nem a magyar tematikát lefordítva, idegen nyelven zajlik, hanem a londoni képzésnek megfelelõen. A fõiskola oktatói szerint az angolszász mesterképzési struktúra sokkal koncentráltabb oktatási tematikával rendelkezik, mint a helyenként elaprózott és széttartó, Magyarországon is bevezetett mesterképzési rendszer. Az egyéves képzés során négy tárgyban integrálódik az átadni kívánt tananyag, amelyeket azonban nagyon magas óraszámban tanulnak a hallgatók. A Middlesex-képzésre bármilyen végzettségû hallgató jelentkezhet, ha azonban nem gazdasági, kommunikációs vagy marketingdiplomája van, kétéves, a területen eltöltött szakmai tapasztalatot elvár az intézmény. Szintén jó példa a Gábor Dénes Fõiskolán idén induló IT-mesterképzés, amelyet a University of Hertfordshire-ral indít. A Master of Science in Computer Science ún. belended learning (kevert oktatási) rendszerû program ötvözi a hagyományos tantermi és az online oktatás elõnyeit. A képzés szintén külföldi diplomával zárul és angol nyelven zajlik. A hagyományos magyar felsõoktatásban alapképzésszinten ugyan inkább eltûnõben van a távoktatásos képzési forma, ugyanakkor a cégek, nyelviskolák egyre inkább törekednek az elektronikus tanulási módszerek kiépítésére. TAKÁCS ERZSI 10 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

11

12 Ötödik alkalommal rendezik meg a tudomány-népszerûsítõ éjszakát Az évrõl évre egyre népszerûbb, az Európai Bizottság által kezdeményezett rendezvénysorozat, a Kutatók Éjszakája idén szeptember 25-én csábítja a kíváncsi látogatókat a tudomány oltára elé. A Tempus Közalapítvány által koordinált rendezvénysorozat Losonczi Áron a fényáteresztõ beton feltalálójának fõvédnöksége alatt áll. Atavaly összesen 45 ezer látogatót vonzó rendezvényt idén is hasonló várakozásokkal rendezik meg szeptember 25-én tizenkilenc város egyetemén, laboratóriumában és kutatóhelyén. A Kutatók Éjszakája egy egész napos, fesztivál jellegû eseménysorozat, melynek célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerûsítése, elsõsorban a éves diákok körében. Öt éve mottója: A kutatók köztünk élnek, melyet úgy kell értelmezni, hogy a kutatók nem különleges bolygókról származó csodabogarak, akik semmiféle táplálékot nem vesznek magukhoz és csak a mikroszkóp által feltárt világ az érzékelt valóságuk, hanem hús-vér emberek, akik nagyban hozzájárulnak a világ és a társadalom jobbá tételéhez. A rendezvény a Kreativitás és Innováció Európai Éve keretében valósul- 12 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

13 hat meg, az EU támogatásával. Az év célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, milyen fontos szerepet játszik a kreativitás és az innováció saját személyes életükben, önmegvalósításuk és társadalmi jólétük elérésében csakúgy, mint a vállalatok és szervezetek sikerében, Európa versenyképességének növelésében és a fenntartható fejlõdés biztosításában. Az összeurópai rendezvényt 30 országban rendezik meg ugyanakkor. Az év hazai koordinátora az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány. Ízelítõ a programból A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lesz kipróbálható szélcsatorna és repülésszimulátor, a robotpilóta tervezési folyamata mellett bemutatnak egy pilóta nélküli saját készítésû négyrotoros helikoptert, valamint az érdeklõdõk megismerkedhetnek az intelligens lágy anyagokkal, a táncoló molekulákkal is. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a látogatók részt vehetnek finnugor nyelvek elsajátításában, néptáncot tanulhatnak a csángó táncház keretein belül, építhetnek saját vulkánt, elmélyedhetnek a horoszkópkészítés tudományában. Továbbá dunai mederfenék-letapogatásos hajótúrán fedezhetik fel a Duna rejtett titkait, megtanulhatják a robotok programozását, átélhetik Amerika XX. századi újrafelfedezését, betekintést nyerhetnek a magyar nyelvjárások világába és megismerhetik a nonverbális kommunikáció rejtelmeit. A nagyérdemû ezenkívül láthat spagettihíd-építést és színielõadásokat, valamint megkóstolhatja a A Kutatók Éjszakája programban részt vevõ városok a következõk: Budapest, Debrecen, Hajdúböszörmény, Eger, Gödöllõ, Gyõr, Martonvásár, Miskolc, Sárospatak, Pécs, Piliscsaba, Esztergom, Szeged, Nyíregyháza, Baja, Veszprém, Sopron, Szombathely és Mosonmagyaróvár NYÁR AKTÍV SZEMESZTER 13

14 Kisfilmpályázat A rendezvénnyel párhuzamosan egy kisfilmpályázat is megcélozza a pályaválasztás elõtt álló korosztályt. A pályázaton minden év közötti fiatal részt vehet a bármilyen technikával készült kisfilmjével (legalább 1, legfeljebb 3 perc hosszúságú lehet), akire illik a következõ Einstein-idézet: Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. A kisfilm témájának kapcsolódnia kell a Kutatók Éjszakája általános célkitûzéseihez. Ezek közé tartozik a kutatók hétköznapi arcának bemutatása, valamint a kutatási eredmények és folyamatok közérthetõ formában való ismertetése. A szeptember 11-ig az internetre föltöltött ( kisfilmeket szakmai zsûri bírálja el. A díjátadás szeptember 25-én, a Kutatók Éjszakája központi eseményén lesz. kõkorszaki ökobüfé finomságait, megismerkedhet Budapest éjszakai fényeivel, a rovargyûjtés rejtelmeivel, a növények stresszes és intim életével, a virtuális világgal, az éjszakai égbolttal. A szervezõk várják a fiatalokat és idõseket, diákokat és tanárokat, laikusokat és szakembereket, azaz mindazokat, akik kíváncsiak arra, mit csinál egy kutató, és akiket érdekel a tudomány világa. A részletes program augusztus elsejétõl tekinthetõ meg a rendezvény honlapján, a címen. SZÕKE JOHANNA 14 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

15

16 Diploma után hogyan tovább? Alternatív megoldások a karrierépítéshez Merre tovább a diploma után? Az álláskeresésnek számtalan fórumon nekikezdhetünk, az online portálok és az ismerõsök ajánlásai segíthetnek az elsõ lépések megtételében, ha pedig egy kicsit szeretnénk nyaralni, kikapcsolódni, akkor õsszel az állásbörzék kínálata közül is válogathatunk. Arra azonban figyelnünk kell, hogy ebben az idõszakban nagyszámú diplomás kerül ki a munkaerõpiacra, az aktuális pozíciók száma pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben meglehetõsen szûkös. A jó munkahelyekért folyó verseny nagy, ezért nem biztos, hogy azonnal sikerül munkát találni. Nem kell elkeseredni, ha valaki nem talál azonnal megfelelõ munkahelyet. Érdemes továbbképzésekben, külföldi vagy hazai gyakornoki programokban, lehetõségekben is gondolkodni, és kihasználni minden olyan ajánlatot, amely segítségével szakmai gyakorlatot, munkatapasztalatot lehet szerezni, fejleszteni az eddig megszerzett szakmai vagy nyelvtudást. Különösen hasznos lehet a továbbtanulás azoknak a most végzõ BSc-s friss diplomásoknak, akik alapszintû diplomájuk mellé tervezték a jövõben egy mesteroklevél megszerzését. Õk várhatóan az MSc képzés befejezésekor, 2-3 éven belül jóval kedvezõbb munkaerõ-piaci környezetben próbálhatnak majd szerencsét. Azoknak, akik az elhelyezkedéssel, álláskereséssel csak a szünidõ után szeretnének foglalkozni, fontos álláskeresési fórumok lehetnek a hazai állásbörzék. Ilyen álláskeresési fórum például a HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapok, mely október án két napig hazai és nemzetközi kiállítók közremûködésével számtalan olyan lehetõséget 16 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

17

18 Néhány jó tanács Hajdú Csongortól, a HVG Állásbörze fõszervezõjétõl az állásbörzékre való felkészüléshez: Elsõként azt ajánlom, hogy tisztázd magadban, mik a céljaid, milyen területen képzeled el a jövõdet. Ezután a rendezvény honlapja segítségével érdemes feltérképezni, hogy melyek azok a munkaadók, továbbképzõ intézmények, akiknél a terveidbe illeszkedõ lehetõségek vannak. Érdemes annyira pontosítani az elképzeléseid, hogy a végsõ listán legfeljebb kiállító legyen. Ha már elegendõ információt gyûjtöttél össze róluk ahhoz, hogy magabiztosan léphess oda a standhoz, és feljegyezted a kérdéseid is, nagy meglepetés nem érhet a börzén. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig az alkalomhoz illõen, elegánsan öltözzenek az álláskeresõk. Érdemes kerülni a hétköznapi utcai viseletet, hiszen az elsõ benyomás nagyon fontos. Minden álláskeresõnek azt ajánlom, használja ki, hogy egy állásbörzén mindent megtudhat, ami érdekli. A személyes beszélgetés azonban nem elég, mindenképpen vigyél magaddal önéletrajzot is. Szerencsés, ha a nyelvtudást idegen nyelvû önéletrajzzal is alá tudod támasztani. A találkozó végén kérdezd meg, mire számíthatsz, várhatóan mikor fognak értesíteni a pályázat eredményérõl. Minden munkaadó szereti a proaktív, határozott viselkedésû, talpraesett álláskeresõket, és reményeink szerint a jelenlegi gazdasági helyzet kikényszeríti az ilyen típusú viselkedést a munkavállalóktól, így mindenki egyre eredményesebben szerepelhet majd nemcsak az állásbörzéken, hanem akár élesben, egy állásinterjún is. felvonultat, mely a karrierépítést, a lehetõségek felmérését és az elhelyezkedést segíti. A kétnapos börzén a munkaadók aktuális állásajánlatai mellett továbbképzési lehetõségek, nemzetközi ajánlatok és az álláskeresést segítõ szakmai programok támogatják a fiatalok útkeresését. Az állásajánlatokon túl A rendezvény KépzésTerén hazai felsõoktatási intézmények MSc és posztgraduális képzései, felnõttképzõ vállalkozások, intézmények szakmai képzései, nyelviskolák aktuális nyelvi kurzusai és nyelvvizsgaközpontok ajánlatai kapnak helyet idén õsszel. A képzési lehetõségek végiglátogatása és feltérképezése akkor is hasznos, ha valakinek már van állása vagy mindenképpen munkába szeretne állni a közeljövõben, hiszen sosem lehet tudni, mikor lesz szükség képességeink továbbfejlesztésére. Idén õsszel a HVG Állásbörzén külön területet kapnak a nemzetközi ajánlatok, így a külföldön tanulni vagy dolgozni akaró látogatók egy helyen ismerkedhetnek meg az összes olyan lehetõséggel, amely nemzetközi tapasztalatokat biztosít az érdeklõdõknek. A Nemzetközi Téren külföldi állás- és képzési ajánlatok, szakmai gyakorlati lehetõségek, csereprogramok, ösztöndíjak, nemzetközi diákszervezetek ajánlatai közül válogathatnak az érdeklõdõk. Azok, akik bizonytalannak érzik magukat az álláskeresési taktikákban, a börzén szakmai programokon is részt vehetnek. Ezeket a programokat mindig nagy érdeklõdés övezi, a személyre szabott karrier-tanácsadás, önéletrajz-tanácsadás és a próbainterjúk szabad helyei általában már napokkal a rendezvény elõtt betelnek. A részletes program jellemzõen 2-3 héttel a rendezvény elõtt már elérhetõ a börze honlapján. A rendezvény további újdonsága, hogy a fiatal mérnökök számára egy Mérnök Napot is szerveznek, melynek tervezett programja: találmánykiállítás; szakmai verseny; a rendezvényen részt vevõ vállalkozások termékeinek kiállítása, technológiájuk bemutatása; mérnököknek szóló népszerû, tudományos szakmai elõadások. ASZ 18 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

19

20 Válogatás az Edupress Karrier aloldalának tartalmából A legfrissebb, munkaerõpiaccal kapcsolatos hírmorzsák. A cikkek teljes tartalmukban a címen olvashatók. 45 évesek hungarikuma: nyelvtudás hiánya a munkaerõpiacon Félelembõl egyre többen ragaszkodnak a munkahelyükhöz a negyvenöt év feletti korosztályból áll a Workania kutatásában. Kiderült még továbbá, hogy a résztvevõk alig több mint fele beszél angolul. Ebbõl a korcsoportból tavaly óta több mint 41 százalékkal nõtt az álláskeresõk száma. A legnagyobb változás Pest megyében történt, munkakörök szerint pedig a faiparban dolgozók és a textil-, bõr- és ruhaipari dolgozók érintettek a legjobban. Legalább hat hónapos szakmai gyakorlatot javasolnak a szakemberek Pozitívum a bolognai képzés által kötelezõen elõírt szakmai gyakorlat, ám a használható tudás megszerzéséhez legalább hat hónapot kellene egy cégnél tölteni. A szakemberek továbbá pártolják a diplomás-pályakövetést is, mivel annak segítségével kiderülne, mi segíti, és mi gátolja egyes csoportok elhelyezkedését. Fontos a nyelvtudás és a személyes képességek fejlesztése Nem szabad elhanyagolni a nyelvtudás fejlesztését, hiszen ez a legfontosabb tényezõ az összes nemzetközi és egyre több magyar cégnél. A szakmai gyakorlat nemcsak a munka világába nyújt betekintést, hanem a személyes képességeket (kommunikáció, elõadói készség, a meggyõzõerõ, a szervezés, asszertivitás) is fejleszti. Friss diplomások: fontos a cégek társadalmi és környezeti szerepe A vállalatok felelõsségvállalási tevékenysége aktívan befolyásolja a friss diplomások munkahelyválasztását derül ki a Nestlé egyetemisták körében végzett felmérésbõl. Továbbá a válaszadók több mint kétharmada számára fontos, hogy a munkaadó folyamatosan képezze, elsõsorban a nyelv- és a szaktudás terén. Ezzel 20 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR

21

22 szemben a hátrányos társadalmi helyzetben lévõk felkarolását és a kultúra támogatását kevesen tartják lényegesnek. Érdemes igénybe venni a karrierirodák szolgáltatásait A diákok többsége nem él a felsõoktatási intézményekben kötelezõen mûködõ karrierirodák szolgáltatásaival, pedig azok nemcsak a pályakezdõk útjának egyengetésében tudnak segíteni, hanem az intézmények többségében a megfelelõ gyakorlati hely kiválasztásában, valamint a karrier-tanácsadásban is szerepet vállalnak. Tisztában vannak egyéni felelõsségükkel a magyar munkavállalók Növekszik az elkötelezettség, a felelõsségvállalás és az együttmûködési készség a hazai munkavállalók körében, ugyanakkor a foglalkoztatottság aránya és a mobilitási hajlandóság alacsony, a gyakorlati nyelvtudás hiánya pedig riasztó áll az IBM tanulmányában. A megkérdezettek nagy része érdeklõdéssel várja új munkafolyamatok beindítását, ám az 50 évesnél idõsebb korosztály többsége már egyáltalán nem tervez hoszszú távra, holott õk az egyik legnépesebb korcsoport. Vonzó fizetés, stabil munkahely vezetõ szempontok a választásnál A Your Future Potential Research 2009 szerint az álláskeresés folyamán nem lényeges szempont a nemzetközi háttér és karrierlehetõség, a vonzó fizetés, a stabil munkahely annál inkább. A friss diplomások számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek saját szakterületük munkaerõ-piaci helyzetével és saját értéksorrendjükkel is, mert e nélkül elõfordulhat, hogy csalódni fognak elsõ munkahelyükön. A pályakezdõk több mint 55 százaléka a végzés elõtt már keres munkát A jó állásokért folyó küzdelem most még kegyetlenebb és ezt a friss diplomások is fölismerték. Az álláskeresõk 65 százaléka már szerzett átlagosan 6-7 hónapnyi szakmai tapasztalatot diákévei alatt áll az idei HVG Állásbörzén készített felmérésben. Az ilyen háttérrel rendelkezõ álláskeresõk jobb eséllyel indulhatnak el a munkaerõ-piaci versenyben. Ezzel párhuzamosan a munkaadók között is verseny van kialakulóban a legjobb pályakezdõkért. Kevesen lépnek ki a munkaerõpiacra az érettségit követõen Mindössze 15,4 százalék keres munkát érettségi után derül ki az Educatio Kht. OFIK 2000 óta rendszeresen végzett elemzésébõl. A megkérdezettek háromnegyede továbbra is tanulni akar, sokan kívánnak középfokú szakképesítést szerezni a már megszerzett szakmájuk mellé, de sok gimnazista választja egy szakma kitanulását, és vannak, akik felsõfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. A tanulmányaikat otthagyók jobban keresnek diplomázott társaiknál A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait állítják a canterburyi University for the Creative Arts kutatói. Az oktatást ott hagyó ún.»drop-outok«többsége akár százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5-6 évvel mondta a kutatás vezetõje. EDUPRESS KARRIER 22 AKTÍV SZEMESZTER NYÁR