A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein 3"

Átírás

1 Tóth Tamás 1 Kapocska László 2 A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein 3 Summary The main question of comprehensive use of renewable energy resources is the population knowledge. The people s acquaintance is important since they are affected directed as accomplisher/user, or indirectly as inhabitant, in case of constructions. This knowledgesurvey was accomplished at 30 settlements of Hernád valley by questionnaires. According to the research at survey sites the knowledge, concerning to renewable energy resources was quite little. Such wide-range of acquirements can t be supplied by conventional information sources (such as electronic media, newspapers). Population achievements can be gained by correct and authentic information that is the closest to needs. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások az EU országaiban és köztük Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések a lakosság szintjén sajnos nem hozták a várt eredményeket. A megújulók tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/változtatáshoz elengedhetetlen tőke hiányával, másrészt a támogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, valamint az alulinformáltság és a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás. Az emberek kevés segítséget, információt, ösztönzést kapnak az energiafogyasztásuk csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások felhasználásához és az energiatakarékos szemlélet elsajátításához. A lakosság szemléletformálása, új fogyasztói szokások kialakítása jelentősen meggyorsítaná a környezet- és energiatakarékos rendszerek és megoldások elterjedését. Ezen folyamat első lépéseként képet kell alkotni a lakosság ilyen irányú, jelenlegi ismeretéről ahhoz, hogy a későbbiekben a gyakorlatban széles körben hasznosítható, érdemi információk a megfelelő formában és módon érjék el az embereket. 2. A kutatási terület jellemzése, alkalmazott módszerek Az emberek megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretét számos tényező befolyásolja, mint például az iskolai végzettség, a kor, az információáramlás mennyisége és 1 Tóth Tamás Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen. 2 Kapocska László Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen. 3 A tanulmány a 75794K számú OTKA pályázat támogatásával készült. 1

2 minősége, valamint az egyén szubjektivitása. A városokban kiváltképpen a fővárosban és a megyeszékhelyeken jóval nagyobb és teljesebb a gazdasági potenciál (energetikai cégek, civil szervezetek), jobban koncentrálódik a magasabb végzettségű népesség, intenzívebb az információáramlás, más életvitel és életminőség jellemző, mint a vidéki kistelepülések és falvak esetében. Ezek a tényezők részben azt eredményezik, hogy a városlakók általában több érdemi információval rendelkeznek a megújulókkal kapcsolatban, mint a vidéken élők. A vidéki területek lakossága azonban a természeti erőforrásokhoz jobban hozzáfér és a lokális energiatermelés részben köszönhetően a kisebb fogyasztói méreteknek egyéni és települési szinten is könnyebben kivitelezhető. A fent említettek mellett lényeges szempont, hogy az ország lakosságának 35 %-a, valamivel több, mint 3 és fél millió fő községekben él. Ezek átlagos lélekszáma 1230 fő, a falvak 60 %-ának (1738 településnek) a lakossága nem éri el az 1000 főt, további 1134 településé az 5000 főt (MILASKEY Z. BEZEGH A. 2009). Az eredményes kutatás és az országos helyzetnek való minél jobb megfeleltetés érdekében egy hasonló települési aránnyal rendelkező területet választottunk a vizsgálatok helyszínéül, ami a magyarországi Hernádvölgy Kékékedtől Zsújtáig terjedő szakasza lett (1. ábra, 1. táblázat). Az érintett 30 település közül tizennégy 500 fő alatti, öt 500 és 1000 fő közötti, nyolc 1001 és 2000 fő között alakul, míg a 2001 és 5000 fő közötti települések száma mindössze három volt. A 2008-as adatok alapján a vizsgált települések együttes lélekszáma fő volt. 1. ábra. A vizsgált terület települései. 2

3 1. táblázat. A vizsgált települések névjegyzéke. 1 Kéked 9 Garadna 17 Abaújkér 25 Kiskinizs 2 Abaújvár 10 Vilmány 18 Gibárt 26 Hernádkércs 3 Tornyosnémeti 11 Novajidrány 19 Hernádbűd 27 Nagykinizs 4 Zsujta 12 Vizsoly 20 Hernádszentandrás 28 Halmaj 5 Hidasnémeti 13 Méra 21 Pere 29 Szentistvánbaksa 6 Hernádszurdok 14 Hernádcéce 22 Ináncs 30 Aszaló 7 Gönc 15 Encs 23 Csobád 8 Göncruszka 16 Forró 24 Felsődobsza Az érintett terület Magyarország egyik komoly gazdasági gondokkal és társadalmi problémákkal küzdő vidéki területe. A falvak szinte mindegyike hátrányos helyzetű település. A népesség elvándorlása egyaránt meghaladja a megyei és a régiós átlagot. Az elköltözések következtében leginkább az 500 fő alatti települések lélekszáma csökken, a helyben maradó idősek aránya növekszik és így a korstruktúra alapján elöregedő falvakká válnak. A mintaterületen élők szakképzettsége nem éri el az országos átlagot, azonban a munkanélküliek aránya annak háromszorosára tehető. Részben a fentiek eredményeképpen az itt élők átlagjövedelme kevesebb, mint kétharmada az országos értéknek. A magas munkanélküliség mellett problémát jelent, hogy a legnagyobb foglalkoztató minden településen a kezelésébe tartozó intézmények, valamint a közmunkaprogram révén az önkormányzat. Kedvezőtlen továbbá, hogy a városokat (Encset, Göncöt) és még néhány nagyobb községet (Forrót, Felsődobszát, Halmajt) leszámítva a nagyobb (több embert) foglalkoztató vállalkozások nincsenek jelen a településeken. Az önkormányzatok gazdasági működésének neuralgikus pontjai a rendszeres szociális támogatások biztosítása, a bérköltségek kifizetése, a kezelésük alá tartozó intézmények fenntartása, a rezsiköltségek kiegyenlítése, valamint a korábbi hitelek törlesztő részleteinek fizetése. A Hernád-völgyben élők megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretének felmérése kérdőíves attitűdvizsgálat keretében, véletlenszerű mintavétel alapján történt. Az egyes települések korcsoport és nem szerinti bontását figyelembe véve, a reprezentativitás biztosítása érdekében a lekérdezés a háztartások 10 %-át érintette, ami összesen 1188 darab kérdőíves interjú felvételét jelentette. 3. Eredmények, következtetések A Hernád-völgy településein élők társadalmi-gazdasági problémáinak enyhítése és kezelése annak összetettsége miatt lassú és nehéz folyamat. Egyrészről a jelen gazdasági helyzetben sem közvetlenül az állam, sem az ahhoz köthető önkormányzatok nem rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyekkel hathatós segítséget nyújthatnának. Másrészről a Hernád-völgy nehéz helyzete nem új keletű probléma, ami azt is jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a központi irányításnak itt nem sikerült érdemi eredményeket felmutatnia (TÓTH T. 2011). Ebben a helyzetben, a jelen ismeretek alapján az első lépéseket maguknak a helyi lakosoknak kell megtenniük. A kérdőíves attitűdvizsgálat keretében arra is kerestük a választ, hogy a lakosság mennyi információval rendelkezik a megújuló energiaforrásokról. A válaszadók tényleges tudásának minél pontosabb feltárása érdekében a kérdés két részből állt. Egyfelől a megkérdezettek mely megújuló energiaforrásokról hallottak már, tehát magát a szót ismerik-e, másfelől a puszta fogalmon kívül rendelkeznek-e ezen túlmenően bármilyen információval. A válaszok hitelessége a személy önbevallásán alapult, az ismeretek konkrét ellenőrzése, felmérése nem történt meg, mivel az nem képezte a kutatás tárgyát. A lekérdezés során, valamint az 3

4 adatfeldolgozása eredményeiből kitűnt, hogy az egyes településeken a válaszadók tényleges ismereteit a kérdés második felére vonatkozó válaszok képezik le. A biomassza alapú energiahordozók megjelenése az alapanyag, a késztermék és a felhasználás szempontjából különböző halmazállapotú és fajtájú lehet. Éppen ezért a bioenergia-források közül csak a legáltalánosabbakra vonatkozó ismereteket mértük fel. A vizsgált településeknek csak a felén haladja meg a 40% feletti arányt azok száma, akik már hallottak a biomassza kazánban történő tüzeléséről (2. ábra). A 30 helyszín közül mindössze 11-en haladja meg az ismerettel rendelkezők aránya a 20%-ot. Mind a fogalmak, mind az alapszintű ismeretek terén a fent elemzettől lényegesen alacsonyabb értékek adódnak az energiaerdő, az energiafű, a biobrikett és pellet, a biogáz, a biodízel, valamint a bioetanol esetében. A fenti energiahordozókról egy-két település kivételével a válaszadók kevesebb, mint 20 %-a rendelkezett valamilyen információval. Néhány helyszín azért tűnik ki valamivel magasabb értékkel, mert néhány lakos vagy vállalkozó foglalkozott, vagy éppen csak komolyabban érdeklődött valamelyik bioenergiahordozó iránt. 2. ábra. A biomassza-tüzelés ismertsége a vizsgált településeken A biomassza energetikai alkalmazását legkönnyebben és leggazdaságosabban az előállítás helyén, illetve ahhoz közel, tehát éppen a falvakban, a kisebb községekben lehet megvalósítani. A fent részletezett okok miatt kifejezetten hátrányos, hogy pont ezeken a területeken ilyen alacsonyak a biomassza energetikai hasznosításához köthető ismeretek. A geotermikus energiáról és a földhőről közel annyian hallottak, mint a biomassza tüzelésről, azonban az ismeretek terén a többi bioenergiaforráshoz hasonló alacsony érték jellemző. A csekély mértékű informáltság azért is meglepő, mert a völgy számos területén van alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz, igaz annak kitermelése az encsi uszoda és a gönci strand kivételével jelenleg gazdaságtalan. Az ismertebb energiaforrások közé tartozó vízenergiáról az érintett települések kétharmadán élő válaszadók több mint 80%-a hallott. Az informáltság azonban csak 12 település esetében haladta meg a 20%-os arányt, ami azért is sajnálatos, mert a Hernád-völgy vizsgált szakaszán két helyen Gibárton és Felsődobszán is működik törpe vízerőmű. A napenergia és a hasznosításához kapcsolódó napelem és napkollektor esetében 17 településen 80% feletti a fogalomról hallók aránya, az ismeretekkel rendelkezők aránya a vízenergiához hasonló eredményeket mutat. A kutatás egyes helyszínein csak néhány lakás esetében lehetett napkollektoros rendszerekkel találkozni, azonban napelemes alkalmazások 4

5 nem működtek a térségben a vizsgálatok befejezéséig. Számos önkormányzat (Abaújkér, Encs, Felsődobsza, Gibárt, Gönc, Halmaj, Hernádszentandrás, Ináncs, Kéked, Méra, Nagykinizs, Novajidrány, Tornyosnémeti) tervezi a kezelése alá tartozó egyes épületekben a napkollektoros rendszerek kiépítését. Ezek jelentős része azonban (financiális okok miatt) a közeljövőben nem valósul meg, inkább csak hosszú távú tervek és célkitűzések formájában léteznek. A megújuló energiaforrások közül a Hernád-völgy 21 településén a legtöbben (80% felett) a szélenergiáról hallottak, azonban az ismeretek terén hasonlóan az előbbiekhez mindössze 12 faluban haladja meg a 20%-os arányt (3. ábra). A fogalom ismeretének kiugróan magas értéke részben köszönhető a völgy sajátos szélklímájának, a kassi szélnek, részben a délebbre található már működő felsőzsolcai, és az érintett területen belül Mérán kis híján megvalósult szélerőműveknek. 3. ábra. A szélenergia ismertsége a vizsgált településeken A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos alacsony értékek nemcsak azért riasztóak, mert kevesen tudnak róla, hanem mert az önbevalláson nyugvó alapszintű azaz bármilyen információ még önmagában nem jelenti, hogy az elegendő lenne akármelyik megújuló energiaforrás alkalmazásának átgondolt eldöntéséhez. A pozitív változások eléréséhez kiemelkedően fontos a társadalmi részvétel, amely azonban sokszor az érintettek alulinformáltsága miatt nem valósul meg. Érdemes tudatosítani a lakosságban, hogy ha már kívülről lényeges segítséget nem kap, azért a saját háztartásában önmaga is minimális változtatásokkal megtakarításokat, és kisebb beruházásokkal rövid és középtávon újabb megtakarítást eredményező energetikai fejlesztéseket hajthat végre. Ehhez a lakosság részéről szemléletváltásra van szükség, a változtatáshoz pedig információra. A rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége rendkívül fontos. A fenti eredményekből kitűnik, hogy az egyes települések jórészt nincsenek birtokában a megfelelő ismereteknek, és ily módon érdemben sokszor nem is tudhatnak a hasznosításból fakadó előnyökről és lehetőségekről. Azonban nemcsak a hiány lehet gátló tényező, hanem a kevés és olykor nem teljesen (korrekt) hiteles információ, amely az egyes kérdésekben félreértésekre adhat okot, és emiatt hiúsulhat meg egy fejlesztés vagy beruházás. A lakosság részéről eredményeket csak korrekt hiteles és teljes körű tájékoztatással lehet elérni. A megfelelő információ eredményes célba juttatása sem egyszerű feladat. Az emberek egy része 5

6 meglehetősen bizalmatlan egyrészről az idegenek felé, mivel fél a megkárosítástól és a csalódástól, másrészről valamelyest tart az új dolgoktól is. A kutatás eredményei alapján a jelenlegi hiányos ismeretek forrása leginkább a televízió (75%), az írott sajtó (33%) és az internet (26%). A Hernád-völgyben végzett vizsgálat rámutat a hagyományos tájékoztatási módok alacsony eredményességére a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségei kapcsán. Ennek megfelelően fel kell mérni, hogy maga a lakosság kiktől igényli a felvilágosítást, mik legyenek az ismeretek forrásai, és azok milyen módon jussanak el hozzájuk. Az eredményeink alapján a válaszadók a szakemberektől (45%), valamint a sajtótól, elektronikus médiától (36%), a polgármesterektől (35%) és kisebb részben a kapcsolódó tevékenységet folytató cégektől (18%) várják az információkat. A tájékoztatás módjai (4. ábra) közül leginkább a szórólapok és a lakossági fórumok emelhetők ki. 4. ábra. Az lakossági tájékoztatás elvárt módjai a Hernád völgyében. 4. Összefoglalás A megújuló energiaforrások széleskörű felhasználásának lényeges kérdése a lakosság ismerete. Az emberek tájékozottsága azért lényeges, mert a lakosság vagy közvetlenül mint megvalósító/alkalmazó, vagy a nagyobb beruházások esetében közvetve mint helyi lakos érintett. Az ismeretek felmérése a Hernád-völgy 30 településén kérdőíves attitűdvizsgálat keretében történt. Az elvégzett kutatás alapján, a vizsgálati helyszíneken a megújuló energiaforrásokra vonatkozó valósnak tekinthető érdemi ismeret nagyon kevés. A hagyományos információforrások (elektronikus média, írott sajtó) nem szolgáltatnak teljes körű, az ilyen típusú igényeket kielégítő ismereteket. A lakosság részéről eredményeket csak korrekt, hiteles és teljes körű tájékoztatással lehet elérni, olyannal, ami az igényekhez a legközelebb áll. Irodalom MILASKEY Z. BEZEGH A. (2009), Az elosztott energiatermelés állami támogatás-igénye Az autonómia drága kincs. In: KISS T. SOMOGYVÁRI M. (szerk.) Via Futuri Közösségi tulajdonú energiarendszerek. Megújuló Energia Klaszter Egyesület, Pécs. pp TÓTH T. (2011), A megújuló energiaforrások hasznosításának feltételei a Hernád völgyében. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk.), A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a szerencsi Bocskai István Gimnázium, Nyíregyháza Szerencs. PP

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A HERNÁD VÖLGYÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A HERNÁD VÖLGYÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A HERNÁD VÖLGYÉBEN Tóth Tamás egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, tamas.toth1@gmail.com Bevezetés Magyarországon 2020-ig megközelítőleg

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok

Részletesebben

LEADER jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért.

LEADER jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért. LEADER A LEADER egy francia betűszó (Liaison Entre Actions pour le Developpement de l Economie Rurale), jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért. Az Európai Közösség által 99-ben

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL

KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS CIVIL SZEKTOR KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL EÉŐZETES EREDMÉNYEK 1. A válaszadók lakhelye Település Noszvaj 83 Bogács 63 Cserépfalu

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

körzet Catel Kft. Jászszentlászló 77 Kiskunmajsa 77 Szank 77 Gotthárd Tv Csörötnek 94 Magyarlak 94 Rábagyarmat 94 Szentgotthárd 94

körzet Catel Kft. Jászszentlászló 77 Kiskunmajsa 77 Szank 77 Gotthárd Tv Csörötnek 94 Magyarlak 94 Rábagyarmat 94 Szentgotthárd 94 körzet Catel Kft. Jászszentlászló 77 Kiskunmajsa 77 Szank 77 Gotthárd Tv Csörötnek 94 Magyarlak 94 Rábagyarmat 94 Szentgotthárd 94 Sziti-L Kft Hajdúsámson 52 Nyírábránd 52 Nyíracsád 52 Ártánd 54 Biharkeresztes

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Regional cooperation and knowledge transfer in the field of bioenergy and energy efficiency Regionale Zusammenarbeit und Wissenstransfer im Bereich Bioenergie und Energieeffizienz Régiók együttműködése

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében

A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA II. ORSZÁGOS KONFERENCIA 2015. 03. 04. A megújuló energia-felhasználás kommunikálása a hazai gyógy- és wellness szállodák marketing tevékenységében

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése

A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése The sole responsibility for the content of this brochure lies with the authors.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Jó gyakorlatok az energetikában

Jó gyakorlatok az energetikában ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Jó gyakorlatok az energetikában Vámosi Gábor Ügyvezető Jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét A Magyar Energiahatékonysági

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

79638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 180. szám

79638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 180. szám 79638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 180. szám 1.4. A lakbér mértéke csökkenthető, ha a lakás: a) alagsorban van; b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A SZÉLENERGIA KUTATÁSA A DEBRECENI EGYETEM (1980-2014) egyetemi magántan. ntanár Nyíregyh tarko47@gmail.com

A SZÉLENERGIA KUTATÁSA A DEBRECENI EGYETEM (1980-2014) egyetemi magántan. ntanár Nyíregyh tarko47@gmail.com A SZÉLENERGIA KUTATÁSA A DEBRECENI EGYETEM METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN (1980-2014) Tar KárolyK egyetemi magántan ntanár Nyíregyh regyházi Főiskola, F Turizmus és s FöldrajztudomF ldrajztudományi Intézet tarko47@gmail.com

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft.

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Lakáshitelek Lakástakarékpénztár Kamattámogatott lakáshitel Zöld hitelek Zöld hitel - K&H Energia takarékos finanszírozás Erste Ökohitel UniCredit Új Széchenyi-terv

Részletesebben

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Újabb lehetőség a felzárkózásra? Újabb lehetőség a felzárkózásra? 2012. év a napkollektoros szakma szemszögéből? Varga Pál elnök, MÉGNAP Az Európai napkollektoros piac benne Magyarország Forrás: www.estif.org Az európai napkollektoros

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület 1 Falu -1 MW Programja A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja Dr. Nagy József Bükk Térségi LEADER Egyesület, Kádárné Dr. Horváth Ágnes Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet A BTLE települések 44 település

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben