A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein 3

Átírás

1 Tóth Tamás 1 Kapocska László 2 A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein 3 Summary The main question of comprehensive use of renewable energy resources is the population knowledge. The people s acquaintance is important since they are affected directed as accomplisher/user, or indirectly as inhabitant, in case of constructions. This knowledgesurvey was accomplished at 30 settlements of Hernád valley by questionnaires. According to the research at survey sites the knowledge, concerning to renewable energy resources was quite little. Such wide-range of acquirements can t be supplied by conventional information sources (such as electronic media, newspapers). Population achievements can be gained by correct and authentic information that is the closest to needs. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások az EU országaiban és köztük Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések a lakosság szintjén sajnos nem hozták a várt eredményeket. A megújulók tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/változtatáshoz elengedhetetlen tőke hiányával, másrészt a támogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, valamint az alulinformáltság és a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás. Az emberek kevés segítséget, információt, ösztönzést kapnak az energiafogyasztásuk csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások felhasználásához és az energiatakarékos szemlélet elsajátításához. A lakosság szemléletformálása, új fogyasztói szokások kialakítása jelentősen meggyorsítaná a környezet- és energiatakarékos rendszerek és megoldások elterjedését. Ezen folyamat első lépéseként képet kell alkotni a lakosság ilyen irányú, jelenlegi ismeretéről ahhoz, hogy a későbbiekben a gyakorlatban széles körben hasznosítható, érdemi információk a megfelelő formában és módon érjék el az embereket. 2. A kutatási terület jellemzése, alkalmazott módszerek Az emberek megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretét számos tényező befolyásolja, mint például az iskolai végzettség, a kor, az információáramlás mennyisége és 1 Tóth Tamás Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen. tamas.toth1@gmail.com 2 Kapocska László Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, Debrecen. kapocskalaci@gmail.com 3 A tanulmány a 75794K számú OTKA pályázat támogatásával készült. 1

2 minősége, valamint az egyén szubjektivitása. A városokban kiváltképpen a fővárosban és a megyeszékhelyeken jóval nagyobb és teljesebb a gazdasági potenciál (energetikai cégek, civil szervezetek), jobban koncentrálódik a magasabb végzettségű népesség, intenzívebb az információáramlás, más életvitel és életminőség jellemző, mint a vidéki kistelepülések és falvak esetében. Ezek a tényezők részben azt eredményezik, hogy a városlakók általában több érdemi információval rendelkeznek a megújulókkal kapcsolatban, mint a vidéken élők. A vidéki területek lakossága azonban a természeti erőforrásokhoz jobban hozzáfér és a lokális energiatermelés részben köszönhetően a kisebb fogyasztói méreteknek egyéni és települési szinten is könnyebben kivitelezhető. A fent említettek mellett lényeges szempont, hogy az ország lakosságának 35 %-a, valamivel több, mint 3 és fél millió fő községekben él. Ezek átlagos lélekszáma 1230 fő, a falvak 60 %-ának (1738 településnek) a lakossága nem éri el az 1000 főt, további 1134 településé az 5000 főt (MILASKEY Z. BEZEGH A. 2009). Az eredményes kutatás és az országos helyzetnek való minél jobb megfeleltetés érdekében egy hasonló települési aránnyal rendelkező területet választottunk a vizsgálatok helyszínéül, ami a magyarországi Hernádvölgy Kékékedtől Zsújtáig terjedő szakasza lett (1. ábra, 1. táblázat). Az érintett 30 település közül tizennégy 500 fő alatti, öt 500 és 1000 fő közötti, nyolc 1001 és 2000 fő között alakul, míg a 2001 és 5000 fő közötti települések száma mindössze három volt. A 2008-as adatok alapján a vizsgált települések együttes lélekszáma fő volt. 1. ábra. A vizsgált terület települései. 2

3 1. táblázat. A vizsgált települések névjegyzéke. 1 Kéked 9 Garadna 17 Abaújkér 25 Kiskinizs 2 Abaújvár 10 Vilmány 18 Gibárt 26 Hernádkércs 3 Tornyosnémeti 11 Novajidrány 19 Hernádbűd 27 Nagykinizs 4 Zsujta 12 Vizsoly 20 Hernádszentandrás 28 Halmaj 5 Hidasnémeti 13 Méra 21 Pere 29 Szentistvánbaksa 6 Hernádszurdok 14 Hernádcéce 22 Ináncs 30 Aszaló 7 Gönc 15 Encs 23 Csobád 8 Göncruszka 16 Forró 24 Felsődobsza Az érintett terület Magyarország egyik komoly gazdasági gondokkal és társadalmi problémákkal küzdő vidéki területe. A falvak szinte mindegyike hátrányos helyzetű település. A népesség elvándorlása egyaránt meghaladja a megyei és a régiós átlagot. Az elköltözések következtében leginkább az 500 fő alatti települések lélekszáma csökken, a helyben maradó idősek aránya növekszik és így a korstruktúra alapján elöregedő falvakká válnak. A mintaterületen élők szakképzettsége nem éri el az országos átlagot, azonban a munkanélküliek aránya annak háromszorosára tehető. Részben a fentiek eredményeképpen az itt élők átlagjövedelme kevesebb, mint kétharmada az országos értéknek. A magas munkanélküliség mellett problémát jelent, hogy a legnagyobb foglalkoztató minden településen a kezelésébe tartozó intézmények, valamint a közmunkaprogram révén az önkormányzat. Kedvezőtlen továbbá, hogy a városokat (Encset, Göncöt) és még néhány nagyobb községet (Forrót, Felsődobszát, Halmajt) leszámítva a nagyobb (több embert) foglalkoztató vállalkozások nincsenek jelen a településeken. Az önkormányzatok gazdasági működésének neuralgikus pontjai a rendszeres szociális támogatások biztosítása, a bérköltségek kifizetése, a kezelésük alá tartozó intézmények fenntartása, a rezsiköltségek kiegyenlítése, valamint a korábbi hitelek törlesztő részleteinek fizetése. A Hernád-völgyben élők megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretének felmérése kérdőíves attitűdvizsgálat keretében, véletlenszerű mintavétel alapján történt. Az egyes települések korcsoport és nem szerinti bontását figyelembe véve, a reprezentativitás biztosítása érdekében a lekérdezés a háztartások 10 %-át érintette, ami összesen 1188 darab kérdőíves interjú felvételét jelentette. 3. Eredmények, következtetések A Hernád-völgy településein élők társadalmi-gazdasági problémáinak enyhítése és kezelése annak összetettsége miatt lassú és nehéz folyamat. Egyrészről a jelen gazdasági helyzetben sem közvetlenül az állam, sem az ahhoz köthető önkormányzatok nem rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyekkel hathatós segítséget nyújthatnának. Másrészről a Hernád-völgy nehéz helyzete nem új keletű probléma, ami azt is jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a központi irányításnak itt nem sikerült érdemi eredményeket felmutatnia (TÓTH T. 2011). Ebben a helyzetben, a jelen ismeretek alapján az első lépéseket maguknak a helyi lakosoknak kell megtenniük. A kérdőíves attitűdvizsgálat keretében arra is kerestük a választ, hogy a lakosság mennyi információval rendelkezik a megújuló energiaforrásokról. A válaszadók tényleges tudásának minél pontosabb feltárása érdekében a kérdés két részből állt. Egyfelől a megkérdezettek mely megújuló energiaforrásokról hallottak már, tehát magát a szót ismerik-e, másfelől a puszta fogalmon kívül rendelkeznek-e ezen túlmenően bármilyen információval. A válaszok hitelessége a személy önbevallásán alapult, az ismeretek konkrét ellenőrzése, felmérése nem történt meg, mivel az nem képezte a kutatás tárgyát. A lekérdezés során, valamint az 3

4 adatfeldolgozása eredményeiből kitűnt, hogy az egyes településeken a válaszadók tényleges ismereteit a kérdés második felére vonatkozó válaszok képezik le. A biomassza alapú energiahordozók megjelenése az alapanyag, a késztermék és a felhasználás szempontjából különböző halmazállapotú és fajtájú lehet. Éppen ezért a bioenergia-források közül csak a legáltalánosabbakra vonatkozó ismereteket mértük fel. A vizsgált településeknek csak a felén haladja meg a 40% feletti arányt azok száma, akik már hallottak a biomassza kazánban történő tüzeléséről (2. ábra). A 30 helyszín közül mindössze 11-en haladja meg az ismerettel rendelkezők aránya a 20%-ot. Mind a fogalmak, mind az alapszintű ismeretek terén a fent elemzettől lényegesen alacsonyabb értékek adódnak az energiaerdő, az energiafű, a biobrikett és pellet, a biogáz, a biodízel, valamint a bioetanol esetében. A fenti energiahordozókról egy-két település kivételével a válaszadók kevesebb, mint 20 %-a rendelkezett valamilyen információval. Néhány helyszín azért tűnik ki valamivel magasabb értékkel, mert néhány lakos vagy vállalkozó foglalkozott, vagy éppen csak komolyabban érdeklődött valamelyik bioenergiahordozó iránt. 2. ábra. A biomassza-tüzelés ismertsége a vizsgált településeken A biomassza energetikai alkalmazását legkönnyebben és leggazdaságosabban az előállítás helyén, illetve ahhoz közel, tehát éppen a falvakban, a kisebb községekben lehet megvalósítani. A fent részletezett okok miatt kifejezetten hátrányos, hogy pont ezeken a területeken ilyen alacsonyak a biomassza energetikai hasznosításához köthető ismeretek. A geotermikus energiáról és a földhőről közel annyian hallottak, mint a biomassza tüzelésről, azonban az ismeretek terén a többi bioenergiaforráshoz hasonló alacsony érték jellemző. A csekély mértékű informáltság azért is meglepő, mert a völgy számos területén van alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz, igaz annak kitermelése az encsi uszoda és a gönci strand kivételével jelenleg gazdaságtalan. Az ismertebb energiaforrások közé tartozó vízenergiáról az érintett települések kétharmadán élő válaszadók több mint 80%-a hallott. Az informáltság azonban csak 12 település esetében haladta meg a 20%-os arányt, ami azért is sajnálatos, mert a Hernád-völgy vizsgált szakaszán két helyen Gibárton és Felsődobszán is működik törpe vízerőmű. A napenergia és a hasznosításához kapcsolódó napelem és napkollektor esetében 17 településen 80% feletti a fogalomról hallók aránya, az ismeretekkel rendelkezők aránya a vízenergiához hasonló eredményeket mutat. A kutatás egyes helyszínein csak néhány lakás esetében lehetett napkollektoros rendszerekkel találkozni, azonban napelemes alkalmazások 4

5 nem működtek a térségben a vizsgálatok befejezéséig. Számos önkormányzat (Abaújkér, Encs, Felsődobsza, Gibárt, Gönc, Halmaj, Hernádszentandrás, Ináncs, Kéked, Méra, Nagykinizs, Novajidrány, Tornyosnémeti) tervezi a kezelése alá tartozó egyes épületekben a napkollektoros rendszerek kiépítését. Ezek jelentős része azonban (financiális okok miatt) a közeljövőben nem valósul meg, inkább csak hosszú távú tervek és célkitűzések formájában léteznek. A megújuló energiaforrások közül a Hernád-völgy 21 településén a legtöbben (80% felett) a szélenergiáról hallottak, azonban az ismeretek terén hasonlóan az előbbiekhez mindössze 12 faluban haladja meg a 20%-os arányt (3. ábra). A fogalom ismeretének kiugróan magas értéke részben köszönhető a völgy sajátos szélklímájának, a kassi szélnek, részben a délebbre található már működő felsőzsolcai, és az érintett területen belül Mérán kis híján megvalósult szélerőműveknek. 3. ábra. A szélenergia ismertsége a vizsgált településeken A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos alacsony értékek nemcsak azért riasztóak, mert kevesen tudnak róla, hanem mert az önbevalláson nyugvó alapszintű azaz bármilyen információ még önmagában nem jelenti, hogy az elegendő lenne akármelyik megújuló energiaforrás alkalmazásának átgondolt eldöntéséhez. A pozitív változások eléréséhez kiemelkedően fontos a társadalmi részvétel, amely azonban sokszor az érintettek alulinformáltsága miatt nem valósul meg. Érdemes tudatosítani a lakosságban, hogy ha már kívülről lényeges segítséget nem kap, azért a saját háztartásában önmaga is minimális változtatásokkal megtakarításokat, és kisebb beruházásokkal rövid és középtávon újabb megtakarítást eredményező energetikai fejlesztéseket hajthat végre. Ehhez a lakosság részéről szemléletváltásra van szükség, a változtatáshoz pedig információra. A rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége rendkívül fontos. A fenti eredményekből kitűnik, hogy az egyes települések jórészt nincsenek birtokában a megfelelő ismereteknek, és ily módon érdemben sokszor nem is tudhatnak a hasznosításból fakadó előnyökről és lehetőségekről. Azonban nemcsak a hiány lehet gátló tényező, hanem a kevés és olykor nem teljesen (korrekt) hiteles információ, amely az egyes kérdésekben félreértésekre adhat okot, és emiatt hiúsulhat meg egy fejlesztés vagy beruházás. A lakosság részéről eredményeket csak korrekt hiteles és teljes körű tájékoztatással lehet elérni. A megfelelő információ eredményes célba juttatása sem egyszerű feladat. Az emberek egy része 5

6 meglehetősen bizalmatlan egyrészről az idegenek felé, mivel fél a megkárosítástól és a csalódástól, másrészről valamelyest tart az új dolgoktól is. A kutatás eredményei alapján a jelenlegi hiányos ismeretek forrása leginkább a televízió (75%), az írott sajtó (33%) és az internet (26%). A Hernád-völgyben végzett vizsgálat rámutat a hagyományos tájékoztatási módok alacsony eredményességére a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségei kapcsán. Ennek megfelelően fel kell mérni, hogy maga a lakosság kiktől igényli a felvilágosítást, mik legyenek az ismeretek forrásai, és azok milyen módon jussanak el hozzájuk. Az eredményeink alapján a válaszadók a szakemberektől (45%), valamint a sajtótól, elektronikus médiától (36%), a polgármesterektől (35%) és kisebb részben a kapcsolódó tevékenységet folytató cégektől (18%) várják az információkat. A tájékoztatás módjai (4. ábra) közül leginkább a szórólapok és a lakossági fórumok emelhetők ki. 4. ábra. Az lakossági tájékoztatás elvárt módjai a Hernád völgyében. 4. Összefoglalás A megújuló energiaforrások széleskörű felhasználásának lényeges kérdése a lakosság ismerete. Az emberek tájékozottsága azért lényeges, mert a lakosság vagy közvetlenül mint megvalósító/alkalmazó, vagy a nagyobb beruházások esetében közvetve mint helyi lakos érintett. Az ismeretek felmérése a Hernád-völgy 30 településén kérdőíves attitűdvizsgálat keretében történt. Az elvégzett kutatás alapján, a vizsgálati helyszíneken a megújuló energiaforrásokra vonatkozó valósnak tekinthető érdemi ismeret nagyon kevés. A hagyományos információforrások (elektronikus média, írott sajtó) nem szolgáltatnak teljes körű, az ilyen típusú igényeket kielégítő ismereteket. A lakosság részéről eredményeket csak korrekt, hiteles és teljes körű tájékoztatással lehet elérni, olyannal, ami az igényekhez a legközelebb áll. Irodalom MILASKEY Z. BEZEGH A. (2009), Az elosztott energiatermelés állami támogatás-igénye Az autonómia drága kincs. In: KISS T. SOMOGYVÁRI M. (szerk.) Via Futuri Közösségi tulajdonú energiarendszerek. Megújuló Energia Klaszter Egyesület, Pécs. pp TÓTH T. (2011), A megújuló energiaforrások hasznosításának feltételei a Hernád völgyében. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk.), A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a szerencsi Bocskai István Gimnázium, Nyíregyháza Szerencs. PP