Tisztelt Olvasó! Szabó Miklós Inform-Média Kft. Ügyvezető Igazgatója

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! évben második alkalommal jelenik meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a TOP 100 kiadvány, melynek évi első kiadása pozitív fogadtatásra talált az üzleti életben. A kiadványt idén is az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével adja ki. Célunk, hogy az Észak-alföldi régió és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életének bemutatása mellett elemzést végezzünk a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás gazdasági folyamatairól a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört, és az adóteljesítményeket mutatjuk be. Megyei szinten ezeken túl részletesen foglalkozunk a társasági adóbevallásban szerepeltetett adatokkal, a nettó árbevételtől kezdve, az eredményeken és létszámadatokon át a mérlegadatok és a hozzáadott érték elemzéséig. A 100 kiemelt vállalkozásról még nagyobb mélységben írunk, mindig rávilágítva a megyében betöltött részarányukra, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi, és nemzetgazdasági ágazati szintekre is lebontottuk. Idén újdonságként jelentetünk meg egy új fejezetet a megye adóbevételeinek alakulásáról és a TOP 100 vállalkozás ehhez való hozzájárulásáról. Örömünkre szolgál, hogy szép számmal jelezték együttműködési szándékukat a vállalkozások. Úgy gondoljuk, hogy ha egy vállalkozás egyike a 100 legmeghatározóbbnak egy megyében, ez érdem és megtiszteltetés számára. Szakmai kiadványunkkal mindazok munkáját kívánjuk segíteni, akik érdeklődnek a megye gazdasága és a legjelentősebb vállalkozások eredményei iránt. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek, és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között évben! Dr. Nagy Tibor Miklós Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Igazgatója Pekó László Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke Szabó Miklós Inform-Média Kft. Ügyvezető Igazgatója 1

2 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben ABO MILL ZRT. * NYÍREGYHÁZA ABO MIX ZRT. * NYÍREGYHÁZA ABO TRADE ZRT. * NYÍREGYHÁZA AGROKER HOLDING ZRT. * NYÍREGYHÁZA AKTUÁL BAU KFT. * NYÍREGYHÁZA AUTÓMÉRY KFT. * NYÍREGYHÁZA BÁTOR-TRADE KFT. * NYÍRBÁTOR BENETTON TRADING UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ BENETTON UNGHERIA KFT. * NAGYKÁLLÓ BIGE HOLDING GENEZIS KFT. * NYÍREGYHÁZA BOGDÁNY PETROL KFT. * NYÍRBOGDÁNY BOMUL KFT. * NYÍRBOGDÁNY CARBON BLACK KFT. * NYÍREGYHÁZA CARL ZEISS VISION HUNGARY KFT. * MÁTÉSZALKA CARMO KFT. * NYÍREGYHÁZA CAROFLEX KFT. * KISVÁRDA CARPAT CARGO KFT. * ZÁHONY CSŐSZ KFT. * NYÍREGYHÁZA DEKA-HYB KFT. * ÓFEHÉRTÓ DEPONA KFT. * NYÍREGYHÁZA EISSMANN AUTOMOTIVE HUNGARIA KFT. * NYÍREGYHÁZA FÉMSZERKEZET KFT. * NYÍREGYHÁZA GASTOR KFT. * NYÍRBÁTOR GOF HUNGARY KFT. * NYÍREGYHÁZA GROVI KFT. * NYÍRBÁTOR HÁZI GYÓGYSZER KFT. * NYÍREGYHÁZA HÜBNER-H KFT. * NYÍREGYHÁZA IMPRESS VAJA KFT. * VAJA INTERSPAN KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY JOSEF SEIBEL KFT. * CSENGER KELET-FOOD 2000 KFT. * NYÍRSZŐLŐS KELET-TRANS 2000 KFT. * ZÁHONY KISS B. KER. KFT. * VÁSÁROSNAMÉNY LINDAB BUILDING SYSTEMS KFT. * NYÍREGYHÁZA MAGYAR OPTIKAI MŰVEK ZRT. * MÁTÉSZALKA MARSO KFT. * NYÍREGYHÁZA 2

3 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben MASTER GOOD KFT. * KISVÁRDA MASTER-M KFT. * KISVÁRDA MICHELIN HUNGÁRIA KFT. * NYÍREGYHÁZA MSK HUNGARY BT. * NYÍRBÁTOR NYÍRÉP KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRERDŐ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYÍR-ROLL-SPED KFT. * KISVÁRDA NYÍRSÉG-HASSO KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRSÉGVÍZ ZRT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRTÁVHŐ KFT. * NYÍREGYHÁZA NYÍRZEM ZRT. * KISVÁRDA NYKCE KFT. * NYÍREGYHÁZA P & P KFT. * NYÍRBOGÁT PARMEN ZRT. * NYÍRMEGGYES PHOENIX KFT. * NYÍREGYHÁZA PLATÁN AUTÓHÁZ KFT. * NYÍREGYHÁZA PUSZTA KONZERV KFT. * NYÍREGYHÁZA RÉVÉSZ TRANS KFT. * SZORGALMATOS RICOSTA KFT. * NYÍREGYHÁZA SI-VÁR BT. * TARPA SPECIÁL-FORMA KFT. * KISVÁRDA START KHT. * NYÍREGYHÁZA SZABOLCS VOLÁN ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZABOLCS-COOP ZRT. * NYÍREGYHÁZA SZAL-TÓ KFT. * MÁTÉSZALKA SZURO-TRADE KFT. * NYÍREGYHÁZA TAURUS CARBONPACK KFT. * TUZSÉR TISZAVÍZ KFT. * TISZALÖK TISZTATÓ KFT. * TISZASZALKA TURBO TEAM KFT. * BEREGDARÓC UNIVERSAL LEAF TOBACCO ZRT. * NYÍREGYHÁZA V PLUS K KFT. * NYÍRPAZONY VAGÉP ZRT. * NYÍREGYHÁZA VIBRACOUSTIC MAGYARORSZÁG KFT. * NYÍREGYHÁZA ZSINDELYES PÁLINKAFŐZDE KFT. * ÉRPATAK 29 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Észak-alföldi régió bemutatása 5. oldal 1. Adóalanyi kör 5. oldal 2. Adóbevételek 6. oldal II. Az adóalanyi kör alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 7. oldal III. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adóbevételének, és a TOP 100 vállalkozás adóbefizetéseinek alakulása 11. oldal IV. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei társas vállalkozások teljesítményei 13. oldal 1. Értékesítés nettó árbevétele 14. oldal 2. Vállalkozási eredmények 16. oldal 3. A foglalkoztatottak számának és jövedelmének alakulása 18. oldal 4. Mérlegadatok alakulása 21. oldal 5. Hozzáadott érték 22. oldal V. A TOP 100 vállalkozás adatainak elemzése 23. oldal 1. Módszertan 23. oldal 2. Kistérségenkénti megoszlás 24. oldal 3. Cserélődések, pozícióváltások a TOP 100-ban 26. oldal 4. Gazdasági mutatók elemzése 28. oldal Értékesítés nettó árbevétele 28. oldal Export árbevétel 31. oldal Adózás előtti eredmény 33. oldal Üzemi (üzleti) eredmény 35. oldal Foglalkoztatottak száma 35. oldal Mérlegfőösszeg 38. oldal Saját tőke 39. oldal Hozzáadott érték 40. oldal 5. TOP 100 vállalkozás adatai 42. oldal A 100 legnagyobb vállalkozás 43. oldal 4

5 I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék adóhatósági tevékenységét látja el. 1. ADÓALANYI KÖR Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező, működő adóalanyt tartottunk nyilván, 5 %-kal többet a év véginél. A társas vállalkozások illetve az egyéni vállalkozók száma 1-1 %-kal csökkent, az adószámos magánszemélyek száma 35 %-kal emelkedett, az őstermelők regisztrációs kötelezettségéből következően évben társas vállalkozás kezdte, és szüntette meg tevékenységét. Az egyéni vállalkozók közül en váltottak, és an adtak vissza vállalkozói igazolványt. Az adózói kör 38 %-át társas vállalkozások, 40 %- át egyéni vállalkozók, 22 %-át adószámos magánszemélyek alkották REGIS ZTRÁLT ADÓALANYOK S ZÁMA (darab, fő) társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély A társas vállalkozások 38 %-át a jogi személyiségű vállalkozások teszik ki, melyek meghatározó része korlátolt felelősségű társaság, számuk 19 ezer feletti. A jogi személyiség nélküli vállalkozások az összes társas vállalkozás 42 %-át alkotják. Ezen a kategórián belül a betéti társaságok száma emelkedik ki, melyekből a régióban több mint 19 ezer működik. A non-profit szervezetek 18 %-os, a költségvetési szervezetek 2 %-os részaránnyal szerepelnek az adóalanyok között. 5

6 TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN korlátolt felelősségű társaságok Összesen db egyéb jogi személyiségű vállalkozások betéti társaságok non-profit szervezetek költségvetési szervezetek egyéb nem jogi személyiségű vállalkozások ADÓBEVÉTELEK Az Észak-alföldi régió adózói a kiemelt adóés járuléknemekben együttesen 553,3 milliárd Ft befizetést teljesítettek évben, és ezzel a központi költségvetés bevételeinek 6 %-ához járultak hozzá. A befizetések legnagyobb része, közel fele társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás befizetésből származott. Az általános forgalmi adó a bevételek egynegyedét, a személyi jövedelemadó több mint egyötödét tette ki. KIEMELT ADÓNEMEK BRUTTÓ BEVÉTELE (milliárd Ft) ,0 258, ,5 139,2 108,3 128, ,0 27,2 0 Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék évben az adózók felé 111 milliárd Ft kiutalást teljesítettünk, ennek meghatározó részét, 92,3 milliárd Ft-ot az általános forgalmi adónemben. A kiemelt adónemek együttes nettó bevétele 442,3 milliárd Ft volt, 17 %-kal több az egy évvel korábbi 377,1 milliárd Ft-nál. 6

7 KIEMELT ADÓNEMEK NETTÓ BEVÉTELE (milliárd Ft) ,0 100,3 114,7 46,9 20,0 32,8 22,0 258,7 Társasági adó Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék A személyi jövedelemadó évi nettó bevétele 14 %-kal növekedett a bázis évhez viszonyítva, összege meghaladta a 114 milliárd Ft-ot. A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevételei 16 %-kal emelkedtek, közel 259 milliárd Ft-ra. Az általános forgalmi adó nettó bevétele a bázis évi 32,8 milliárd Ft-ról 46,9 milliárd Ftra emelkedett, a befizetések 18 %-os, és a kiutalások 8 %-os növekedéséből következően. A társasági adóbevétel a két év között 10 %- kal növekedett, évi összege 22 milliárd Ft volt. II. AZ ADÓALANYI KÖR ALAKULÁSA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN év végén a megyében adószámmal rendelkező adózó működött, cal több a év véginél. A társas vállalkozások száma 878-cal, az egyéni vállalkozóké 161-gyel csökkent. Az adószámos magánszemélyek fős növekedése 75 %-os dinamikának felelt meg, az őstermelők regisztrációs kötelezettségéből adódóan. Az adóalanyok 36 %-a társas vállalkozás, 40 %-a egyéni vállalkozó, 24 %-a adószámos magánszemély volt év végén. REGIS ZTRÁLT ADÓALANYOK SZÁMA (darab, fő) társas vállalkozás egyéni vállalkozó adószámos magánszemély 7

8 A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele A társas vállalkozások 42 %-át a jogi személyiség nélküli vállalkozások, 37 %-át jogi személyiségű vállalkozások teszik ki. A non-profit szervezetek az adózói kör 18 %-át, a költségvetési szervezetek 3 %-át alkotják évben a jogi személyiség nélküli vállalkozások és a költségvetési szervezetek száma csökkent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Adóalanyi körönként 4 %-kal illetve 3 %-kal kevesebb adóalany volt a bázis évinél. A jogi személyiségű vállalkozások száma emelkedett, év végén 6 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Legnagyobb változás a korlátolt felelősségű társaságok körében volt, számuk 402-vel nőtt. A betéti társaságok száma tal csökkent, de továbbra is meghaladja a korlátolt felelősségű társaságok számát. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében év végén betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság működött. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN korlátolt felelősségű társaságok non-profit szervezetek Összesen db költségvetési szervezetek 500 egyéb jogi személyiségű vállalkozások 352 egyéb nem jogi személyiségű vállalkozások 742 betéti társaságok Ágazatonkénti megoszlás Nemzetgazdasági ágazatonként tekintve, a megyei társas vállalkozások közel fele szolgáltatási tevékenységet végez. Az egyéni vállalkozók körében szintén a szolgáltatók aránya emelkedik ki. Számuk mindkét körben meghaladja a 8 ezret. Ebben a szektorban meghatározó az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozók aránya, 40 %-os részesedéssel. A szolgáltatást követően a kereskedelemben tevékenykedik a legtöbb vállalkozás. A társas vállalkozások közül 5.075, az egyéni vállalkozók közül fő tartozik ide. A társas vállalkozások körében több a feldolgozóipari és kevesebb az építőipari vállalkozás, mint az egyéni vállalkozóknál. Legkevesebben a bányászatban illetve a villamosenergia-iparban érdekeltek. 8

9 MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNTI ÖSSZETÉTELE ÉVBEN (darab, fő) társas vállalkozások egyéni vállalkozók % 20% 40% 60% 80% 100% mezőgazdaság bányászat feldolgozóipar villamosenergia-ipar építőipar kereskedelem vendéglátás szállítás szolgáltatás Adózási forma szerinti összetétel A társas vállalkozások illetve egyéni vállalkozók nagyobb része, több mint 90 %-a a társasági adó illetve a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik. Az egyszerűsített vállalkozói adó törvény hatálya alá évben adózó tartozott, a társas vállalkozások 6 %-a és az egyéni vállalkozók 9 %-a. Az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók nagyobb része egyéni vállalkozó, számuk fő, a társas vállalkozások közül választotta ezt az adózási formát. MŰKÖ DŐ ADÓ ZÓ K SZÁMÁNAK ADÓZÁSI FORMA SZERINTI ALAKULÁSA ÉBEN (darab, fő) társas vállalkozások egyéni vállalkozók egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók személyi jövedelemadó hatálya alá tartozók társasági adó hatálya alá tartozók Kistérségenkénti összetétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szeptemberétől tizenkét statisztikai kistérség van, a korábbi tizeneggyel szemben, a kisvárda-záhonyi kistérségből kiváló záhonyi kistérség létrejöttének következtében. Kiadványunkban az adózók számát a tizenkét kistérség, az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát a tizenegy kistérség alapján mutatjuk be. A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók többsége a nyíregyházi kistérségben végzi tevékenységét. A társas 9

10 vállalkozások közel fele, az egyéni vállalkozók több mint egyharmada a megyeszékhelyen vagy annak közelében működik. Második legnagyobb vállalkozási számú kistérség a társas vállalkozások körében kisvárdai, amit a mátészalkai követ. Az egyéni vállalkozók száma a mátészalkai kistérségben meghaladja a kisvárdaiakét. A nagykállói, nyírbátori, ibrány-nagyhalászi és fehérgyarmati kistérségekben külön - külön a vállalkozások 5-6 %-a működik. Legkevesebben a csengeri kistérségben folytatnak gazdasági tevékenységet. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT Nyíregyháza Kisvárda Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Ibrány-Nagyhalász Fehérgyarmat Tiszavasvári Vásárosnamény Záhony Baktalórántháza Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1000 lakosra 68,9 vállalkozás jut. Ezek kistérségenkénti alakulása eltérő. A nyíregyházi kistérségben 1000 lakosra 118,3 vállalkozás jut, ami a megyei átlag másfélszerese. A nyíregyházit követően a kisvárda-záhonyi kistérségben van a legtöbb társas és egyéni vállalkozás, az 1000 lakosra jutó vállalkozási szám szerint a kistérség a második helyen áll. Harmadik legtöbb 1000 lakosra jutó vállalkozás a nagykállói kistérségben van. A rangsor további részében a vásárosnaményi, a tiszavasvári, a fehérgyarmati, a mátészalkai, nyírbátori, a csengeri és az ibrány-nagyhalászi eredmények következnek LAKOSRA JUTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK KISTÉRSÉGENKÉNTI ALAKULÁSA Megye összesen Nyíregyháza 32,4 59,4 36,5 68,9 58,9 118,3 Kisvárda-Záhony 38,3 29,2 67,5 Mátészalka Nagykálló Nyírbátor 22,4 22,0 20,8 28,2 32,4 29,1 50,6 5 54,4 49,9 Ibrány Nagyhalász Fehérgyarmat 18,7 20,2 27,0 31,7 45,7 51,9 Tiszavasvári 19,6 33,2 52,8 Vásárosnamény 22,6 31,0 53,6 Baktalórántháza 16,3 22,5 38,8 Csenger 20,5 25,6 46, társas vállalkozások egyéni vállalkozók 10

11 Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a baktalórántházi kistérségben a legkevesebb, 38,8, alig több mint a legnagyobb nyíregyházi kistérség egyharmada. A kistérségek közül a nyíregyházi és a kisvárda-záhonyi esetében a lakosságszámhoz viszonyított társas vállalkozások aránya meghaladta az egyéni vállalkozók arányát. A további kilenc kistérségben 1000 lakosra vetítve több egyéni vállalkozó tevékenykedett, mint társas vállalkozás. A legnagyobb eltérés e tekintetben a tiszavasvári kistérségnél figyelhető meg, ahol 1000 lakosra 19,6 társas vállalkozás és 33,2 egyéni vállalkozó jutott. A legegyenletesebb megoszlás a nyíregyházi kistérségnél volt. III. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK, ÉS A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADÓBEFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adózói évben 175 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 37,9 milliárd Ft kiutalásban részesültek a kiemelt adó- és járuléknemekből. A megye nettó adóbevétele 137,1 milliárd Ft volt. A bevételek közel kétharmadát a társadalombiztosítási járulékok, egynegyedét a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. Az általános forgalmi adó kisebb részesedését a kiutalások okozták. A megyei adózók 31,8 milliárd Ft általános forgalmi adó kiutalásban részesültek évben, és 40,5 milliárd Ft befizetést teljesítettek az adónemre. A társasági adó bevételeken belüli aránya 5 % NETTÓ ADÓBEVÉTEL ALAKULÁSA (milliárd Ft) 72,3 86, ,7 6,7 7,3 7,2 8,7 34,3 Társasági adó Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék A megye 100 legjelentősebb vállalkozása a megyei adóbevétel 17 %-ához járult hozzá, együttesen millió Ft-tal. Befizetéseik összege a megyei átlagtól kisebb ütemben, 8,1 %-kal emelkedett évhez viszonyítva. 11

12 Nettó adóbevétel millió Ft Változás millió Ft % Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP 100 vállalkozás Részarány (TOP 100/megye) , ,1 18,6% 17,0% - - Az adóbevételek jelentős része a társas vállalkozások befizetéseiből származik, melyek évben a társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó bevételek feléhez járultak hozzá. A társas vállalkozások befizetésein belül meghatározó a TOP 100 kör pénzügyi teljesítése, % közötti. A 100 legjelentősebb vállalkozás személyi jövedelemadó befizetése millió Ft volt, a megye személyi jövedelemadó bevételének közel egynegyedét tette ki. A Százak társadalombiztosítási járulék befizetése millió Ft volt, a megyei bevétel 18 %-a. A TOP 100 vállalkozás évi társadalombiztosítási járulék illetve személyi jövedelemadó befizetéseinek bázis évhez viszonyított növekedési üteme kisebb volt a megyei átlagnál és a teljes társas vállalkozási körnél tapasztalhatónál is. A megye társadalombiztosítási járulék bevétele évben 20 %-kal emelkedett a évihez viszonyítva, míg a TOP 100 körben 14 %-os növekedés volt. A személyi jövedelemadó bevételek megyei szinten 16 %- kal, a kiemelt cégek körében 14 %-kal emelkedtek. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK BEFIZETÉSEK ALAKULÁSA (millió Ft) Személyi jövedelemadó Tb járulék + EHO TOP 100 Társas vállalkozások Megye A TOP 100 vállalkozások felé teljesített általános forgalmi adó kiutalások meghaladták az általuk teljesített befizetéseket évben millió Ft befizetést teljesítettek és millió Ft kiutalásban részesültek. Ezzel az általános forgalmi adó megyei bruttó bevételének 35 %-ához járultak hozzá, és a kiutalások 58 %-a feléjük irányult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben az általános forgalmi adó befizetések 15 %-kal, a kiutalások 14 %-kal emelkedtek évhez viszonyítva. Az adónem nettó bevétele millió Ft volt, a bázis évi millió Ft-tal szemben. 12

13 A TOP 100 körben a befizetések és a kiutalások is a megyeit meghaladó ütemben növekedtek. A kiemelt adózók befizetései 18 %-kal haladták meg a évit, kiutalásaik összege 32 %-kal növekedett ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ BEFIZETÉSEK ÉS KIUTALÁSOK ALAKULÁSA (millió Ft) Megye Társas vállalkozások TOP 100 Befizetés Kiutalás A társasági adó bevétel összege évben megyei szinten millió Ft volt, 7 %-kal több a évinél. A 100 legnagyobb vállalkozás társasági adó befizetése millió Ft-ot tett ki, a megyei növekedés többszörösével, 44 %-kal emelkedett. A TOP 100 kör a megyei társasági adó bevétel 50 %- ához járult hozzá. IV. A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI Ezen kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait összegeztük, beleértve azon gazdálkodókat is, akik illetékességük szerint az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak, kivéve a felsőoktatási intézményeket. A vállalkozási tevékenységet nem folytató non-profit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek, egyházak) társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek annak ellenére, hogy alanyai a társasági adó törvénynek. Ezek az adózók bevallást helyettesítő nyomtatványon egyszerűsített nyilatkozatot tehetnek. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 13

14 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei társas vállalkozások évben együttesen 1.282,2 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak. Az árbevétel növekedési üteme 5,5 % volt a bázis évhez viszonyítva. A megyei árbevétel nagyobb része, 69,9 %-a belföldi értékesítésből származott, az export aránya 30,1 %-nak felelt meg. A belföldi értékesítés évi folyóáron mért összege 896 milliárd Ft, növekedési dinamikája 3,1 % volt a bázis évről a tárgy évre. Az exportértékesítés ettől jóval nagyobb ütemben, 11,5 %-kal emelkedett, ezzel a nettó árbevétel növekedésének 60 %-ához járult hozzá. Az exportértékesítés nettó árbevétele 386,2 milliárd Ft volt évben. ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA (millió Ft) Export Belföldi A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel nemzetgazdasági áganként változó képet mutat. A két meghatározó szektor a feldolgozóipar 495,9 milliárd Ft, és a kereskedelem 474,3 milliárd Ft árbevétellel. A feldolgozóipar a megyei értékesítés 39 %- ához, a kereskedelem 37 %-ához járult hozzá. A feldolgozóiparon belül a vegyi-, gumiipar és az élelmiszeripar a két meghatározó iparág, együttesen a feldolgozóipari értékesítés több mint felét bonyolították. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNT (milliárd Ft) ,3 439,8 495,9 474, ,6 0,3 93,7 12,8 60,0 77,6 53,5 5,4 0,2 87,0 18,0 65,8 5,6 81,9 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglát ás Szállít ás Szolgáltat ás 14

15 A feldolgozóipar árbevétele 5,4 %-kal, a kereskedelemé 7,8 %-kal emelkedett a évihez képest. Legdinamikusabb árbevétel növekedés a villamosenergia-, gáz-, víz-, gőzellátásban volt 40,4 %-kal, bár részaránya csupán 1,4 %-a a nettó árbevétel egészének. A szállítás, raktározás árbevétele is a többi ágazatot meghaladva 9,6 %-kal nőtt. A szolgáltatási ágazatban 81,9 milliárd Ft nettó árbevétel képződött a bázis évi 77,6 milliárd Ft-tal szemben. A mezőgazdaságban 3,8 %-kal, az építőiparban 7,2 %-kal csökkent a nettó árbevétel a bázis évhez képest. A belföldi értékesítés ágazati alakulását tekintve megfigyelhető, hogy a kereskedelem részaránya itt jelentősebb, mint a teljes értékesítésen belül, mivel a feldolgozóipar értékesítésének nagyobb része külföldre irányult. A kereskedelem árbevételének 80 %- a belföldön képződött, az ágazat 3,3 %-os növekedést ért el belföldi árbevételében évben. A feldolgozóipar belföldi értékesítése 227,2 milliárd Ft volt, 1,4 %-kal több mint az előző évben. A szállítás, raktározás ágazat belföldi értékesítése kimagaslóan 36,9 %-kal emelkedett, mivel 7 milliárd Ft-os exportkiesését belföldi értékesítésének emelésével ellensúlyozta. Az építőipar és a mezőgazdaság nem tudta elérni évi forgalmát, 8,5 %-kal valamint 4,4 %-kal csökkent a belföldi értékesítésük BELFÖLDI ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA NEMZETGAZDAS ÁGI ÁGAZATONKÉNT (milliárd Ft) 371,5 383, ,0 227, ,6 0,3 12,8 92,6 5,4 34,4 75,5 50,3 0,2 18,0 84,7 47,1 5,5 79,2 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglát ás Szállítás Szolgált at ás Export árbevétel Export értékesítés alatt a Magyar Köztársaság államhatárán kívülre történő értékesítést és szolgáltatásnyújtást értjük, mivel a társasági adóbevallás az exportértékesítés során - a hatályos számviteli törvénnyel összhangban - nem különíti el az EU közösségen belülre és a harmadik országba történő értékesítést. Az exportértékesítés szempontjából kiemelkedő részesedésű ágazat a feldolgozóipar, amely évben a megye exportjának közel 70 %-át bonyolította. A kereskedelem a megyei export 23,5 %-ához járult hozzá. A feldolgozóiparon belüli egyes iparágak exportja változó képet mutat. Legnagyobb részarányt a vegyi-, gumiipar és a textil-, bőripar képviselt 35,7 %-os, illetve 28,9 %-os részesedéssel. 15

16 A évi árbevétel és export alakulása a feldolgozóiparban Feldolgozóipar Export Megoszlás Árbevétel Megoszlás Export aránya millió Ft % millió Ft % % Élelmiszeripar , ,6 28,0 Textil-, bőripar , ,0 92,0 Vegyi-, gumiipar , ,4 63,6 Fa-, papíripar , ,1 46,2 Gépgyártás , ,2 47,9 Egyéb iparágak , ,7 43,5 Összesen , ,0 54,2 A textil-, bőripar árbevételének 92 %-a exportból származott, a vegyi-, gumiipar értékesítésének 63,6 %-a irányult külföldre. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő társas vállalkozások adózás előtti eredménye évben 46,8 milliárd Ft volt, 3,7 %-kal csökkent az előző évhez képest. A vállalkozások együttes adózás előtti eredménye 1,8 milliárd Ft-tal volt kevesebb a évinél. A megyei eredmény csökkenéshez nagymértékben hozzájárult egy gazdálkodó, akinek évi eredménye 2,9 milliárd Ft-tal esett vissza. Tőle elvonatkoztatva a megye gazdálkodóinak együttes eredménye 1,1 milliárd Ft-tal, 2,3 %-kal növekedett évben. A nemzetgazdasági ágazatok közül a legmagasabb adózás előtti eredményt a feldolgozóipar produkálta, a megyei eredmény 44 %-a ebben az ágazatban képződött. A kereskedelmi vállalkozások 25,6 %-kal, a szolgáltatásban tevékenykedők 15,7 %-kal járultak hozzá a megyei eredményhez. A szolgáltatás adózás előtti eredménye 16,3 %-kal nőtt az előző évihez képest. A szállítás, raktározás adózás előtti eredménye a bázis évi 0,7 milliárd Ft-os negatív eredményről 1 milliárd Ft pozitív eredményre javult évben. A vendéglátóiparban működő vállalkozások eredménye szintén javult 90 millió Ft-ról 600 millió Ft-ra. A villamosenergia-ipar nyereségének növekedése felülmúlta veszteségének emelkedését, így az ágazat adózás előtti eredménye közel kétszerese lett az előző évinek. A feldolgozóiparban 6,8 %-os eredménynövekedés, a kereskedelemben 16,7 %-os eredménycsökkenés volt évben. A mezőgazdaság és az építőipar eredménye szintén elmaradt a bázis évitől. A mezőgazdaság adózás előtti eredménye 13,5 %-kal csökkent a nyereség csökkenése és a veszteség emelkedése következtében. Legnagyobb negatív irányú változás az építőiparban volt, ahol 86 %-os eredménycsökkenés következett be. Az ágazat eredménye 3,8 milliárd Ft-tal csökkent, melyből 2,9 milliárd Ft csökkenés a már említett nagy veszteségű gazdálkodóhoz köthető. Tőle függetlenül nézve az építőipar eredménye 839 millió Ft-tal maradt el a bázis évitől. A csökkenés 19 %-nak felel meg. 16

17 Adózás előtti eredmény, nyereség és veszteség alakulása Ágazat megnevezése Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Változás Változás Változás millió Ft % millió Ft % millió Ft % Mezőgazdaság , , ,5 Bányászat , , ,4 Feldolgozóipar , , ,0 Villamosenergia-ipar , , ,1 Építőipar , , ,9 Kereskedelem , , ,2 Vendéglátás , , ,6 Szállítás, raktározás , ,1 Szolgáltatás , , ,7 Összesen , , ,8 A megye gazdálkodóinak együttes adózás előtti nyeresége a tárgy évben 2,6 %-kal emelkedett. Az együttes adózás előtti veszteség 22,8 %-os növekedést mutat, de a nagy összegű veszteséget elszámoló gazdálkodó nélkül nézve csak 3,5 %-kal több a bázis évinél. A feldolgozóiparon belül a textil-, bőripar érte el a legtöbb, 6,1 milliárd Ft adózás előtti eredményt, de a vegyi, gumiipar eredménye is kiemelkedő 5,9 milliárd Ft-tal. A textil-, bőripar eredménye a nyereség csökkenéséből adódóan csökkent a bázis évihez képest. A vegyi-, gumiipar közel ötszörös eredménynövekedéséhez a nyereségnövekedés és a veszteség csökkenés is hozzájárult. A legnagyobb arányú kedvező változást a fa-, papíripar produkálta, eredménye 1,4 milliárd Ft-tal emelkedett. A gépgyártás és az élelmiszeripar eredménye jelentősen csökkent évben. A gépgyártásban az elmaradás 63,4 %-os, az élelmiszeriparban 23,2 %-os volt. Adózás előtti eredmény, nyereség és veszteség alakulása a feldolgozóiparban Feldolgozóipar Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Változás Változás Változás millió Ft % millió Ft % millió Ft % Élelmiszeripar , , ,1 Textil-, bőripar , , ,6 Vegyi-, gumiipar , , ,3 Fa-, papíripar , , ,7 Gépgyártás , , ,1 Egyéb iparágak , , ,4 Összesen , , ,0 17

18 Az adózás előtti eredmény összetevői Az adózás előtti eredmény meghatározó eleme az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi és a rendkívüli eredmények súlya lényegesen kisebb. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ALAKULÁSA (millió Ft) Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény A évi adózás előtti eredmény csökkenését az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének visszaesése okozta. Az üzemi (üzleti) eredmény összege évben millió Ft volt, millió Ft-tal kevesebb a bázis évinél. Az üzemi (üzleti) eredmény a kiugró veszteséget elszámoló gazdálkodótól függetlenül nézve is csökkent a megyében. A rendkívüli eredmény összege is elmaradt a bázis évitől, a évi millió Ft-ról millió Ft-ra csökkent. A vállalkozások együttes pénzügyi eredménye kedvező irányban változott évben, a továbbra is negatív egyenleg 1,7 milliárd Ft-tal kevesebb az egy évvel korábbinál, összege millió Ft. 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ÉS JÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA A társasági adóbevallást benyújtó vállalkozás 74,2 %-a foglalkoztatott alkalmazottat évben. A foglalkoztató együttesen főt alkalmazott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók száma is emelkedett, 88-cal több munkaadó 435 fővel több dolgozót alkalmazott. 18

19 Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám Változás Változás Változás fő % fő % fő % Mezőgazdaság , ,5 10,7 10,2 95,3 Bányászat , ,3 3,0 2,9 96,7 Feldolgozóipar , ,7 26,5 27,0 101,9 Villamosenergia-ipar , ,3 46,6 39,7 85,2 Építőipar , ,0 6,5 6,6 101,5 Kereskedelem , ,7 6,0 6,2 103,3 Vendéglátás , ,3 3,9 3,9 100,0 Szállítás, raktározás , ,3 10,4 10,8 103,8 Szolgáltatás , ,9 6,2 6,3 101,6 Összesen , ,2 9,6 9,5 99,0 Legnagyobb számú növekedés a kereskedelemben és a szolgáltatásban figyelhető meg, ahol 635 fővel illetve 585 fővel dolgoztak többen évhez képest. A szállítás, raktározás ágazat 372 új munkalehetőséget biztosított évben. A vendéglátásban, az építőiparban és a bányászatban is több alkalmazott volt az egy évvel korábbinál. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a feldolgozóipar, ahol a megye munkavállalóinak 37,3 %-a, fő dolgozott. A feldolgozóipari vállalkozások évben 837 munkahelyet szüntettek meg, dolgozóik számát 3,1 %-kal csökkentették. A mezőgazdaságban és a villamosenergiaiparban is létszámcsökkentés volt, az alkalmazottak száma 7 %-kal illetve 3,4 %-kal volt kevesebb a bázis évinél. Átlagosan a villamosenergia-iparban tevékenykedő cégek foglalkoztatták a legtöbb dolgozót, bár évi 46,6 fős átlaglétszámuk évben 39,7 főre csökkent. A feldolgozóipari vállalkozások 27 fő, a szállítás, raktározás cégei 10,8 fő, a mezőgazdaságban tevékenykedők 10,2 fő átlaglétszámmal működtek évben. A legkevesebb átlaglétszám a vendéglátásban és a bányászatban volt, 3,9 fő, illetve 2,9 fő. A foglalkoztató vállalkozások közel egyharmada kereskedelmi tevékenységet végez, de a munkavállalóknak csak valamivel több mint egyötödét, 21 %-át foglalkoztatták. A vállalkozások több mint egynegyede, 26,7 %-a a szolgáltatás ágazatba tartozik, együttesen a dolgozók 17,5 %-ának biztosítottak munkalehetőséget. A feldolgozóipari cégek 13,2 %-os foglalkoztatói részesedéssel foglalkoztatták a munkavállalók 37,3 %-át. 19

20 FOGLALKOZTATÓK ÉS FOGLALKOZTATOTTAK ÁGAZATONKÉNTI ÖS S ZETÉTELE ÉVBEN (% ) Foglalkoztatottak 6,4 37,3 2,0 8,2 21,0 6,1 1,5 17,5 Foglalkoztató vállalkozások 6,1 13,2 11,9 32,5 5,4 0,5 3,7 26,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Mezőgazd. Feldolgozóip. Vill.energia-ipar Építőip. Kereskedelem Vendéglát ás Szállít ás Szolgáltat ás BÉRKÖLTSÉG, ÁTLAGBÉR évben a vállalkozások együttesen 10,9 %-kal több bérköltséget számoltak el, mint a bázis évben. A foglalkoztatottak számának emelkedéséből következően az átlagbérek ettől kisebb ütemben, 9,9 %-kal növekedtek. Megyei szinten az egy főre jutó éves átlagbér ezer Ft volt, 120 ezerrel több a évinél évben a havi átlagos bruttó bér 110,8 ezer Ft volt. Az ágazati béreket tekintve a legmagasabb bérjövedelme a villamosenergia-iparban dolgozóknak volt, ezer Ft éves bérrel. Ezt követően a feldolgozóipar ezer Ft és a szállítás, raktározás ezer Ft átlagbére volt a legmagasabb. E három ágazatban a megyei átlag felett kerestek a munkavállalók. Legkevesebb éves jövedelme a vendéglátásban dolgozóknak volt, 839 ezer Ft. Növekedési ütem: 2500 EGY FŐRE JUTÓ ÉVES BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA (ezer Ft) 9,9 % 8,8 % 11,9 % 10,8 % 13,0 % 9,3 % 6,8 % 13,6 % Mezőgazdaság Feldolgozóipar Villamosenergiaipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Szolgáltatás 20