Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól"

Átírás

1 Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól Pécs, július 1.

2

3 Előszó 2010 mérföldkő volt Pécs város életében. Városunk lehetőséget kapott arra, hogy az Európa Kulturális Fővárosa év keretében megmutassa magát Európának, megerősítse pozícióját Európa térképén. Az Európa Kulturális Fővárosa cím nem csak azzal járt, hogy a város egy éven keresztül kulturális programok sokaságával kápráztathatta el lakóit, vonzhatta ide vendégeit, tárhatta eléjük értékeit, hanem közterei is új külsőt öltöttek, kulturális intézményei pedig a XXI. századi építészet legkorszerűbb színvonalához mérhető épületekkel gazdagodtak. A rendezvények és a betonba öntött eredmények mellett nagyon fontos az a kapcsolatrendszer, amely a nemzetközi színtéren pozícionálta Pécset, s amely a város életében sokrétűen, kulturális és gazdasági metszetekben egyaránt felhasználható. Milyen volt a 2010-es év? Beváltotta-e az Európa Kulturális Fővárosa cím a hozzá fűzött várakozásokat? Segítette-e a várost ahhoz, hogy új növekedési pályára álljon? Mik a tanulságai? Mit vigyünk tovább, és mit hagyjunk magunk mögött? Ezen kérdések vizsgálata nagyon fontos akkor, ha a 2010-es évnek nem csak tapasztalatait, hanem hosszú távú előnyeit is a város hasznára kívánjuk fordítani. közvetlen A fentiek miatt hét olyan szakembert kértünk fel véleményük megfogalmazására, akik különböző aspektusból szemlélik az EKF év tanulságait. Az általuk készített tanulmányok szubjektív véleményeket tartalmaznak. Megállapításaik közül némelyekkel magam is vitatkozom, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az EKF értékelése sokoldalú megközelítéseken alapuljon, s a városlakóknak és a Pécs városát érdeklődésükkel megtisztelőknek módjuk legyen arra, hogy az eltérő véleményeket eredeti formájukban ismerhessék meg. A tanulmányokban megjelenő gondolatok, javaslatok természetszerűleg eltérőek, a megfogalmazottak mérlegelése viszont hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a 2010-es év lelkekben és épületekben megjelenő hozadéka mielőbb a város kulturális életének szerves részévé, egy új növekedési pálya hajtóerejévé váljon. Dr. Páva Zsolt polgármester

4

5 Közreműködők: Ágoston Zoltán Berkecz Balázs dr. Faragó László Horváth András dr. Kovács Katalin P. Müller Péter dr. Rappai Gábor dr. Szijártó Zsolt

6

7 Tartalomjegyzék A kezdetek... 3 A koncepció... 4 Az EKF társadalmi környezete... 6 A felvezető évek a kulturális fesztivál éve Nemzetközi kapcsolatok az EKF-programban Tanulságok, javaslatok a beruházások menedzselése alapján Az épített környezet fejlesztése Intézményfejlesztések Gazdasági hatások A városfejlesztés lehetőségei 2010 után Utóhang Függelék Ágoston Zoltán... Nemzetközi kapcsolatok Berkecz Balázs... Városfejlesztési kérdések és lehetőségek a kulturális főváros után Faragó László... Az Európa Kulturális Fővárosa program városfejlesztési,... városirányítási tanulságai Horváth András... Az EKF városfejlesztési törekvései Dr. Kovács Katalin... Adalékok az EKF projekt menedzsment szempontú értékeléséhez P. Müller Péter... A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt kulturális... tapasztalatairól és tanulságairól Rappai Gábor... A pécsi EKF-évad gazdaságfejlődésre gyakorolt hatása Szijártó Zsolt... Koncepció és kontextus. Az EKF-projekt és Pécs 1

8 2

9 A kezdetek Aligha lehetséges kétséget kizáróan tisztázni, pontosan honnan eredt az ötlet Pécs Európa Kulturális Fővárosa címre irányuló kandidálására. Az MTA Regionális Kutató Központja, valamint az Echo folyóirat köré csoportosuló értelmiségek mindenesetre sokat tettek az ötlet népszerűsítéséért. 1 A szélesebb nyilvánosságban Takáts József Élet és Irodalomban publikált írása explikálta a kérdést, és állította rögtön a városinál tágasabb kontextusba a magyarországi decentralizáció tétjeként és próbájaként interpretálva a hazai kiválasztás menetét. 2 A kormány által kiírt pályázat első fordulójára benyújtandó munka készítői alig két hónap alatt, november és december folyamán, rohammunkában állították össze az anyagot, melynek egyik részét a koncepciót adó esszé képezte, másik része a város történeti és kortárs kultúrájáról, illetve kulturális intézményrendszeréről adott áttekintést. Már e munka elkészítésekor jelentkezett az a probléma, amely a második pályázati fordulóban is komoly gondokat okozott: az anyag megírásával, illetve összeállításával megbízott személyek egyfajta légüres térben dolgoztak, azaz nem találkoztak olyan felelős szereplővel, aki a helyi (nem párt- )politikai közösség elvárásait legitim módon közvetíthette volna. A munka ennek ellenére elkészült, felkért szakértők, valamint a városháza főként az oktatási és kulturális osztály apparátusának segítségével. A pályázat első fordulójára tizenegy magyar város: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém nyújtott be pályázatot, s a döntés értelmében Pécs az elsők közt, egyhangú szavazással jutott a második körbe. A bíráló bizottság által kifogásolt vizuális megjelenítés a második fordulóra új kézbe került. A második fordulóban aratott és október 19-én kihirdetett végső győzelem egyértelműen A határtalan város címen megjelent pályázati anyagban foglaltaknak köszönhető. A pécsi koncepció magas színvonalon alkotta meg a város jövőképét, amelynek alapját a délkelet-európai régiós decentrummá válásban jelölte meg. 3 1 Utóbbi 2003 végén megjelentetett számában tudósított az osztrák testvérvárosban, Grazban szerzett kulturális fővárosi tapasztalatairól. Lásd a 2003/5-6. számot. 2 Takáts József: Európa magyar kulturális fővárosa. Budapest vagy Pécs?, ÉS, április 2., 17. o. 3 A döntést követő helyzetről érdemes felidézni Pilkhoffer Mónika megállapítását az EKF történetéről szóló írásából: Hiába volt azonban egyértelmű a szakmai zsűri döntése, a sors fintoraként Pécs győzelmét többen nem a pályázat érdemeinek, hanem a helyi politikai elit lobbizásának, politikai alku eredményének tartották. És ez előrevetítette a pályázat megvalósításának ellehetetlenülését. (Pilkhoffer: A pécsi Európa Kulturális Főváros története. Célok és megvalósulás, Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra a mélyen kelet-európai jelenségre, hogy nem csupán a vesztes pályázók köreiben terjedt el az eredmény interpretációjának ezen a nyilvánosan megismerhető és összehasonlítható, valódi teljesítményt negligáló változata. Csak e gondolkodásmód keretei közt értelmezhető, hogy a cím elnyerésével járó politikai nyereséget kiaknázandó Toller László polgármester maga erősítette ezt a kétes értékű mítoszt. 3

10 A koncepció Értelmezésünk szerint az EKF jelensége olyan komplex várostervezési és -fejlesztési projekt, amely új fejlődési pálya megrajzolására adott lehetőséget a gazdasági, társadalmi és identitásválsággal küzdő Pécs városa számára. Ez volt a pécsi pályázat ambíciója is: nem kulturális programok színes füzérét szerette volna összeállítani, nem is kizárólag új, régóta húzódó kulturális létesítmények, nagyberuházások megvalósítását tűzte ki céljaként, hanem a széles körű modernizáció lehetőségének feltételeit kívánta megteremteni. S világos, hogy az EKF sikere vagy sikertelensége, illetve részeredményei a vállalt célkitűzéshez kapcsolódóan ítélhetők meg. Az EKF értékelésének egyik kulcskérdése, hogy ellentétben a rivális pályázó városok anyagaival mennyiben fogalmazott meg korszerű és reálisan megvalósítható célokat A határtalan város című pályázat. E munka egyik legpozitívabb és legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy a benne felvázolt városfejlesztési modell teljes szinkronitást mutat az európai városfejlesztés kurrens törekvéseivel. A kilencvenes évek végétől a városok reneszánszának főleg Amerikában és Nyugat-Európában végigsöprő hulláma 4 ugyanúgy a kulturális városfejlesztés mentén definiálta a tennivalókat és látta meg a városok újrapozicionálásában rejlő lehetőségeket, ugyanúgy a kreatív város, a kulturális ipar, a városi turizmus fogalmait használta, mint a pécsi pályázat. Teljesen szinkronitásban volt a pályázat által használt nyelv és szemléletmód azzal a nyugat-európai városokban a kilencvenes évektől végbemenő folyamattal, amelynek során a várospolitika képviselői, a különböző gazdasági szereplők, a helyi elitcsoportok mindinkább a kultúra terminusaiban fogalmazták meg identitásukat, kulturális jelenségként (is) értelmezték saját tevékenységüket. Ez a fajta önértelmezés, amelyre olyan érzékenyen reagált a pályázat, természetesen nem önmagában érdekes, hanem azért, mert jelentősen átalakította a város egész összefüggésrendszerét. A kultúra és a kreativitás kikerülhetetlen hivatkozási ponttá vált, ugyanúgy megjelent különböző társadalmi gyakorlatokban (ilyen tematikájú pályázatokat fogalmaztak meg, e területen tevékenykedő szervezeteket hoztak létre, stb.), mint ahogyan befolyásolta a gazdaságot vagy az identitást, továbbá a materiális környezetet, például a városépítészetet. Miközben a pályázat számos korszerű és megszívlelendő megjegyzést tett a kulturális és a szimbolikus szféra fontosságáról, a város olvashatóságáról, jelek általi felöltöztetéséről, a város-kép szerepéről, lényegesen kevesebbet foglalkozott a városfejlődést determináló mélyszerkezettel: a városi gazdaság tényleges állapotával, a megállíthatatlannak tűnő zsugorodás 4 Lásd Kocsis János Balázs összefoglaló tanulmányát: Városok válsága és reneszánsza az ezredfordulón. in: Szociológiai Szemle, 2007/3-4. 4

11 (lakosságvesztés) okaival, a növekvő társadalmi-térbeli szegregációval. S ez a féloldalas kép vezetett oda, hogy miközben a pályázat sikeresen felvázolt egy magával ragadó és kurrens fikciót (képes volt mobilizálni a városi elit csoportok egy részét, s az országos nyilvánosságban is kijelölte a városról folyó diskurzus legfontosabb kereteit), szinte teljesen hiányoztak körülötte azok az elképzelések, hogy milyen kompetens szereplők, milyen intézmények bevonásával lehet mindebből cselekvésvezérlő gyakorlati előírásokat létrehozni, amelyek a mélyszerkezet vonatkozásában is hatékonyak lehetnek. A pályázati felhívásból és a második kiírásból egyértelműen kiderült, hogy kulturális alapú, de végső soron nagyszabású városfejlesztési programot, tervet kell készíteni. A határtalan város és az arra épülő EKF-program nem értelmezhető Pécs átfogó fejlesztési koncepciójaként, és különösen nem a város fejlesztési stratégiájaként. Épp az jelentett komoly problémát, hogy kezdettől fogva sokan ekként tekintettek rá, és így kezdett funkcionálni. A város többi tervdokumentuma emiatt leértékelődött, mert azokhoz még ígéret formájában sem rendeltek forrásokat. Megfordult a rész és egész viszonya, a város számos elmaradt fejlesztését megpróbálták beilleszteni az EKF-programba. E problémáért nem a pályázat, az EKF-program a felelős, hanem annak kontextusa. Nem elsősorban a meglévő 2003-ban önkormányzati határozatban elfogadott városfejlesztési koncepció hatott az EKF-programra, hanem idővel a városfejlesztési koncepcióba illesztették a programot. A Pólus-program kidolgozása már nagyobb hatással volt A határtalan városra, hiszen az az egyik fejlesztési irányként a kulturális ipart jelölte meg. E dokumentum 2005-ös elfogadott változata 5 úgy rendelkezett, hogy az EKF-programot integrálni kell belé, ám ez is fordítva történt. Csupán annyi valósulhatott meg belőle, amennyi az EKFprogramba bekerült. A tárgyilagosság jegyében megjegyzendő, hogy nem csak Pécs önkormányzata, hanem általában a magyar városok sem rendelkeznek olyan átfogó, saját indíttatású tervdokumentummal, amely az adott település irányításának, fejlesztésének, a konkrét cselekvéseknek az alapja lehetne. A hazai városokat nem stratégiai alapú, az új helyi kormányzás kritériumainak megfelelő irányítás jellemzi, hanem az ad hoc döntéshozatal. E helyzetnek megfelelően a pécsi önkormányzat is sodródott-sodródik az eseményekkel. Léteznek ugyan tervdokumentumok, ezek jelentős része az önkormányzat által elfogadott, legitim dokumentum, ám nem képezik egységes városi tervrendszer részeit, és a városfejlesztés közvetlenül nem ezeken alapul. A város költségvetését a működési kiadások determinálják saját fejlesztési források hiányában a fejlesztéseket a külső források, pályázati lehetőségek és magánbefektetői 5 A Pólus-program három gazdaságfejlesztési iránya a kulturális ipar, az egészségipar és a környezetipar fejlesztése. 5

12 szándékok határozzák meg. A már létező és készülő tervek e külsődleges feltételekhez igazodnak, és nem a felvetődő kezdeményezések, projektek integrálódnak az elfogadott stratégiába. Az EKF társadalmi környezete Az EKF-hez hasonló nagyprojektek egyik alapvető sikerfeltétele, hogy megfelelő súlyú és felkészültségű támogatói legyenek a várospolitika, az adminisztráció, a városi elit és a városi társadalom meghatározott csoportjai között. A jelen esetben megállapítható, hogy a különböző városbeli csoportok között hiányzott a kooperáció alapvető készsége: a város és az egyetem, a politika és a civil világ, a központ és a periféria, a tudományos/művészeti elit és a városlakók között egyaránt mély, talán nem is teljesen tudatosult kommunikációs gátak léteztek, amelyek akadályozták az együttműködés és a bizalom légkörének megteremtését. Amíg a kilencvenes évek pécsi kulturális életét sajátos kulturális pezsgés, alulról szerveződő civil mozgalmak, új művészeti irányzatok, újonnan létrejövő fesztiválok jellemezték, addig az EKF-projekt a kétezres években egy olyan paternalista, bevallottan a tömegszórakoztatás elsődlegességét hirdető, igénytelen kultúrpolitikát folytató, erősen centralizált városba érkezett meg, ahol a kulturális élet irányítói és szereplői számára meglehetősen szűk mozgásteret jelölt ki a várospolitika. Mivel az intézmények, a beruházások, a fejlesztések sorsa a szinte egyszemélyes hatalommal való alkukban dőlt el, ezért a lokális érzésstruktúra 6 egyik meghatározó eleme a nyilvánossággal szembeni bizalmatlanság volt. Ezért nem fejlődtek ki azok a formális-informális intézmények, amelyek a döntéshozatali folyamat átláthatóságát segítették volna elő. Fokozta a nehézségeket, hogy a területen sajátos hitbizományok épültek ki, nem igazán volt esélyük a körön kívülről érkező, s akár a modernizáció esélyét hordozó pályázóknak mindez egy önmagába záródó, belterjes szervezeti kultúra kialakításához vezetett. Mivel az establishment a fennálló struktúrák fenntartásában, a saját helyzet belső alkukon keresztül történő javításában volt érdekelt, a kulturális terület irányítói meglehetősen bizalmatlanul tekintettek egy nem általuk kezdeményezett, nem kontrollálható modernizációs folyamatra annál is inkább, mert ez könnyen saját szerepüket is megkérdőjelezhette volna. Éppen ezért nem meglepő, hogy a város kulturális intézményeinek többsége nem volt képes kihasználni az EKF-programot saját szakmai kapcsolatrendszere, intézményi lehetőségei 6 Local structures of feeling a helyi közösségek elkülöníthető, érzelmileg is képviselt kulturális meggyőződései, olyan szociálpszichológiai, mentális alapfeltételek összessége, amely tkp. tudattalanul generálódik, s határozza meg a város alapszerkezetét. Lásd Taylor, Ian Karen Evans Penny Frasen: Tale of Two Cities: Global Change, Local Feeling, and Everyday Life in the North of England: A Study in Manchester and Sheffield. London/N.Y., Routledge,

13 újradefiniálására erőinek jó részét lekötötte az intézményi pozíció megőrzése, illetve javítása érdekében folytatott küzdelem. Ha az EKF-projektet mint a várost mobilizáló, újrafogalmazó kísérletet tekintjük, akkor különösen sajnálatos tény, hogy nem történt meg ezeknek a lokális kulturális-művészeti csoportosulásoknak a helyzetbe hozása, aminek több oka is van. Egyrészt ahogyan erre korábban már utaltunk a kétezres évek városi kulturális politikája egyáltalán nem kedvezett a kísérleti jellegű, működésük kezdetén inkább rétegeket, s nem tömegeket megszólító művészeti próbálkozások meghonosodásának. A kulturális politika irányítóitól meglehetősen távol állt az a felfogás, hogy a kortárs művészet segítséget nyújthat a város konkrét kulturális-társadalmi problémáinak megfogalmazásához, mi több, kellően attraktív is lehet ahhoz, hogy szélesebb (nemzetközi) közönséget is megszólítson. 7 Ráadásul s ez az előzőekkel szorosan összefüggő probléma az alternatív csoportosulások innovációs, szervezési és tartalmi potenciálja sem volt meggyőző ebben a környezetben; gyenge intézményesültségük és generációs alapú szerveződésük miatt sokszor szinte maguktól felbomlottak, megszűntek. Az EKF-projekt előkészítésének és lebonyolításának talán legtöbbször s különböző kontextusokban emlegetett szereplői a civilek voltak. Ha végigtekintünk a városi társadalom csoportjain, akkor jól látható, hogy az önmeghatározás egyik legfontosabb hivatkozási pontjává vált ez a fogalom. Jellemző módon főként az érdekérvényesítés különböző szituációiban, a nyilvános szerepléseik során használták a helyi elit tagjai, különböző politikai ambíciókkal rendelkező szereplők, a kulturális/művészeti egyesületek tagjai, sőt, még egyetemi szereplők is ezt az öndefiníciós formát. E nem differenciált szóhasználat, az egyértelmű definíció hiánya oda vezetett, hogy hamar kiürült és hiteltelenné vált a civilség fogalma, amely képes lehetett volna a városi társadalom bizonyos csoportjainak mobilizálására, a kulturális városfejlesztéshez szükséges önszerveződő potenciál létrehozására. A városi elit azok a zömmel értelmiségi szereplők, akik nem töltöttek be sem politikai, sem adminisztratív funkciót a városházán, illetőleg az önkormányzat által működtetett intézményekben kettős szerepet játszott az EKF-projekt előkészítésében és lebonyolításában. Közülük jónéhányan a projekt motorjai voltak, folyamatosan tematizálták, napirenden tartották az ügyet 8, s néha eredményes, néha eredménytelen kísérleteket tettek a politikai döntések nyilvánosságának megteremtésére, ellenőrzésére, valamint a lakossági részvétel kialakítására. A 7 Pontosan Linz, a 2009-es kulturális főváros az ellenpélda a város kulturális programkínálatában kiemelt szerepet játszott a város közelmúltjának kortárs művészeti eszközök segítségével történt feldolgozása. Erről lásd az Echo 2009/2-es számát. 8 A felkészülés időszakában a következő rendezvények kerültek megrendezésre, szinte kivétel nélkül civil kezdeményezésként: EKF, pécsi pályázat (2004. október konferencia, civil + város + Interhouse rendezés), Régió vagy provincia (2005. június konferencia, Művészetek Háza, Pécs2010 kabinet), Kultúra, város, fejlesztés (2006. január konferencia DDÉK), Város, tér, pozíciók (2006. június konferencia Kultúra 2010 Társaság), A kulturális negyed mint városfejlesztési stratégia (2006. november holland magyar szimpózium), Várostervezés, városfejlesztés, menedzselés (2006 november szimpózium, Kultúra 2010 Társaság). 7

14 városban a kétezres évek elején spontán módon ki is alakultak ennek a nyilvánosságnak bizonyos intézmény-kezdeményezései, ami arra utal, hogy ezen a területen létezett valamifajta potenciál, amely ugyanakkor sajnálatos módon kiaknázatlan maradt. 9 Ugyanakkor a városi elit tudás-rendszere, habituális beállítottsága már korántsem értékelhető ilyen egyértelműen pozitívnak: érvelésük gyakran megmaradt a rendszerváltás környékén kialakult panaszkultúra témáinak felemlegetésében. Ráadásul a reális helyzetértékelést sok esetben ellehetetlenítette egy mindinkább anakronisztikus, a tényleges folyamatokkal semmilyen viszonyban nem álló ideológiai fátyol: a hatvanas évekbeli Pécs progresszív kulturális/művészeti életéről, s ebből fakadóan a város kiemelt pozíciójáról, pozitív megítéléséről a magyarországi városok rangsorában. Alig fogalmazódtak meg kritikus hangok abban a vonatkozásban, hogy mennyiben érvényesek a kétezres évek elején a hatvanas években kialakult értékítéletek, rangsorok. Ehhez a beállítódáshoz nemritkán valamifajta előítélet is társult, mely gátolta a kultúra alapú városfejlesztés talán legfontosabb kiindulópontját: a város helyzetének tényleges felmérését, a szembenézést a problémák halmazával. Furcsa módon ebben az attitűdben osztoztak a városi politika képviselőivel talán a legérdekesebb, legjellemzőbb példa, hogy a 2006-ban készített széleskörű városmarketing-felmérést, amely Pécs kulturálisturisztikai versenyképességének, a városok között elfoglalt pozíciójának a kilencvenes években végbement valóban drámai romlását mutatta, széleskörű és egyöntetű hallgatás övezte. 10 Az EKF-projekt szereplői között sajátos helyet foglal el az egyetem. Egy olyan városban, amelyben az egyetem gazdasági, kulturális és társadalmi jelenléte kikerülhetetlen mindennapos tapasztalat, feltűnő volt az egyetem kezdeti tartózkodása az EKF-projekttel szemben. Az egyetem szervezete szinte szóról szóra (legfeljebb a nyilvánosság számára kevésbé látható módon) ugyanazokat a problémákat mutatta fel, amelyekkel az egész EKF-irányítás is küzdött. Nem voltak világosak a célok ennek következtében az egyetem csak késve kapcsolódott be az EKF-projektbe, talán sohasem érezte ezt igazából magáénak, nem is tudta önmagát ezen keresztül sikeresen megjeleníteni. Kezdetben az egyetemi külügyi kapcsolatok bizonyos szintű újragondolásának lehetőségét látták benne, csak jelentős késlekedéssel, s akkor is csak külső politikai nyomásra került be az egyetemfejlesztés lehetősége az EKF-be, s vált például a Tudásközpont-beruházás egyik szereplőjévé. 11 Nem voltak világosak a szervezeti kompetenciák több egyetemi vezető is foglalkozott különböző felhatalmazások alapján a projekttel, ennek ellenére a különböző pályázatok szervezetlenül, előkészítetlenül zajlottak. De ugyanez a helyzet 9 Példa erre az Echo című kritikai lap sorsa, amelynek fontos szerepe volt az Európa Kulturális Fővárosa címben rejlő városfejlesztési potenciál felismerésében, széleskörű elterjesztésében, majd a probléma folyamatos napirenden tartásában. 10 Lásd Törőcsik Mária: Pécs és az EKF-Pécs 2010 marketingstratégiája A másik jelentős nagyberuházást, a Zsolnay Kulturális Negyedet illető egyetemi szerepvállalást még több bizonytalanság kísérte, s kíséri máig. 8

15 a programokkal kapcsolatban is. Csak nagyon kevés, valóban tágabb városi, esetleg országos érdeklődésre is igényt tartó program érkezett az egyetemi szférából, s ami talán még problematikusabb: szinte egyáltalán nem sikerült megszólítani az egyetemi hallgatóság több tízezres tömegét (bár az oktatókét sem igazán) sem a felvezető években, sem 2010-ben. Ezek a tapasztalatok szükségessé teszik a városi önkormányzat és az egyetem közti intézményes kapcsolattartás hatékonyságának javítását. Általánosságban megállapítható, hogy a társadalmi méretekben, reflexszerűen működő antiszolidaritás attitűdjét a pécsi EKF ügyének érdekében sem sikerült meghaladni, így a pályázat egyik legfontosabb célkitűzése a politikai establishment és a civil társadalom, illeve a különböző intézmények együttműködése, a cselekvés társadalmasítása nem valósult meg. Nem tűnik túlzásnak úgy fogalmazni, hogy az EKF eredményei a fejlesztések, a programok stb. tehát mindennek ellenére jöttek létre. Mindez nem kizárólag a helyi közösség felelőssége, hiszen a kormányzati politika állandó és gyakran szükségtelen beavatkozása a folyamatba mindvégig fenntartotta a priméren hatalmi, pártpolitikai érdekek érvényesülését. A helyi politikai közösség mind hivatásos, mind civil részének felelőssége azonban, hogy a mesterségesen is gerjesztett szembenállásokon, illetve saját rossz beidegződésein nem tudott eredményesen felülemelkedni. A felvezető évek A cím elnyerése utáni időszak meghatározó elemeként kell említést tennünk arról a folyamatról, amelynek során a pályázatíró csoport tagjai lépésről lépésre kiszorultak az EKF irányításából. A városvezetésben uralkodóvá vált az az álláspont, hogy a továbbiakban a civilek ne vehessék át a kezdeményezést. Az, hogy a pályázatíró stábból egyetlen tag (Szalay Tamás) maradt, a szakmai és társadalompolitikai szemléletmód gyengülését eredményezte. Általános tanulságként megragadható e ponton a közvetlen pártpolitikai haszonszerzés öngyilkos taktikája, amely szűklátókörűen a hosszabb távú közösségi sikert mely valószínűsíthetően saját politikai sikerének is záloga lenne áldozza fel a mindennapok dzsungelharcként felfogott politikai küzdelmeiben. E történet részletei széles körben ismertek, s az országos sajtónyilvánosságban mindvégig az EKF-ről szóló tudósítások visszatérő szólamát alkották. 12 Az ún. kormány város szerződés rögzítette, hogy a támogatásra javasolt kulturális programsor a projekt művészeti igazgatójának felterjesztése alapján a város polgármesterének, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének jóváhagyásával jön létre. Eszerint 12 Vö. Takáts József: Az újragondolt város. EKF-iratok, Publikon Kiadó, Pécs,

16 a pályázatíró stáb eredeti elképzelésének megfelelően a művészeti igazgató fontos kompetenciával rendelkezett volna, ám a megvalósulás csalódást keltő volt mind a kiválasztás módját, mind a funkció súlyát illetően. Egy sikertelen, felfüggesztett pályázatot követően 2006 végén került egyszerű kinevezéssel a posztjára a művészeti igazgató, ám Méhes Márton tevékenységi körét a menedzsment új főigazgatója oly mértékben leszűkítette, hogy Méhes 2007 novemberében távozni kényszerült. Elvonatkoztatva immár a konkrét személytől, a művészeti igazgatói poszt körül kialakult küzdelem azt bizonyította, hogy a személyi felelősségen és a korábbi teljesítményekkel kiérdemelt bizalmon alapuló, nyugat-európai mintájú személyi politikának ebben a szférában nincsen gyakorlata. Úgy tűnik, a szakmai és kommunikációs rátermettség révén társadalmilag elfogadott, jelentős cselekvési szabadsággal bíró funkciók, mint az art director vagy az intendáns, idegenek a mai magyar társadalmi magatartásrendszerben. A fejlettebb társadalmak ezen operatív funkciók működtetése révén hatékonyabb munkavégzésre képesek, miközben a demokratikus kontrollt is hatékonyabban gyakorolják. Ezzel szemben Pécsett március 1-jével a polgármester, valamint az oktatási és kulturális miniszter hattagú Művészeti Tanácsot 13 nevezett ki, és bízott meg a 2009-es felvezetőés a 2010-es programév programsorának összeállításával. Mivel a Művészeti Tanács 2009-ig semmiféle jogviszonyban nem állt az EKF Menedzsmentközponttal, így bizonyos területeken a kompetenciák párhuzamossága alakult ki. Itt kell említést tennünk a Hungarofest szerepéről, amely az eddigi EKF-ekhez képest példátlan jogkörrel rendelkezett. Korábban sohasem fordult elő, hogy az EKF menedzsmentje ne kizárólag az adott város irányítása alatt állt volna. A Hungarofesthez delegált jogok nyomán sérült a szubszidiaritás elve és az EKF azon alapelve, hogy a címet elnyert város maga szervezi és irányítja saját projektjét. Az elvek sérülése mellett számos kézzelfogható előny veszett el Pécs számára, például a jegybevételek egy része nem Pécset, hanem a Hungarofestet gazdagította, a Hungarofesté lett a HF pénzéből támogatott kiadványok copyright-ja; náluk maradt az EKFkampányok során gyűjtött es levelezési címlista; az ő erősödésüket szolgálta az országos sajtókapcsolatok kezelése; a marketing és a kommunikáció területén alapvető döntésekben játszottak vezető szerepet stb. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy a felvezető évek időszaka nem vagy csak korlátozottan töltötte be a szerepét. Csupán 2010-hez közeledve kezdődött el a közönség nevelésének és az EKF kommunikációjának az a folyamata, amelyre már ban is szükség lett volna. A felvezető évek kudarcos, felemás voltának több oka és vonatkozása van. Az 13 A Művészeti Tanács tagjai: Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója; Koncz Erika, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatóhelyettese; Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója; Pál Zoltán szobrászművész, Giorgio Pressburger író, rendező, Vincze János rendező, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója. 10

17 egyik az EKF általános helyi (és országos) helyzetében és megítélésében bekövetkezett változásokkal függ össze. Ezt az időszakot a személyi/hatalmi konfliktusok, az EKF iránti bizalomvesztés, a pályázatírói csoportnak és szellemi holdudvarának a visszaszorulása jellemezték. Mindez folyamatos és tartós negatív sajtójelenléttel járt együtt. Az EKF többnyire a lemondások, leváltások, érdekütközések miatt szerepelt a hazai és a nemzetközi médiában. Súlyos tehertétele volt a felvezető évek időszakának, hogy a kultúrát a városvezetésben egy arra alkalmatlan, a kulturális főváros képviseletében kulturálisan hiteltelen személy testesítette meg, ami gyengítette és hiteltelenítette az EKF ügyét a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. Pécsett a minőségi kultúra fogyasztóinak száma néhány ezer fő, a kb. százhatvanezer lakosnak mintegy két százaléka. Az 1990-es évek végétől a város vezetése az arcnélküli, vegyes műfajú, ingyenes köztéri programok előtérbe állításával tette le a voksát az általa preferált és támogatásra méltónak ítélt kultúra mellett. A lacikonyhás kitelepülések a történelmi belváros tereire kiegészültek a nyári estéken ott zajló ingyenes zenés-táncos programokkal. Ezek egyrészt a közterek aktívabb használatára sarkallták a városlakókat, másrészt gátolták az EKFpályázatban felvázolt kultúratípus iránti igényt. Erre a helyzetre nem lehetett kulturális léptékváltást alapozni. A pályázatírók felmérték ezeket a pécsi (és régiós) kulturális állapotokat, s többek között ezért építették fel a 2010-ig tartó időszakot a tematikus felvezető évek rendje alapján (2006: a kulturális örökség éve; 2007: a tanítás és tanulás éve; 2008: a környezet- és egészségkultúra éve; 2009: a vallási kultúra éve). A tematikus évek bár más-más címszó alatt egyetlen közös célt szolgáltak (volna): minél nagyobb mértékben kívánták a város és a régió lakosságát rendezvénylátogatóvá, kultúrafogyasztóvá tenni, azaz felkészíteni Pécs és a régió polgárait a kulturális fővárosi évadra. E néhány esztendő adott volna lehetőséget arra is, hogy megfelelő mértékű kulturális marketing segítségével felkeltse Pécs iránt az országos és nemzetközi érdeklődést, vagyis bevezesse a várost a hazai és a nemzetközi kulturális turizmus piacára. Lehetséges, hogy a sikeres felvezető évek sem alakították volna ki a 2010-et követő időszakra a nagyságrendileg megnövekedett kultúrafogyasztó réteget, ám bizonyára kisebb problémának tűnne napjainkban az új, nagy méretű kulturális intézmények rendezvényein a folyamatos látogatottság biztosítása. Az első két felvezető év gyakorlatilag megvalósulatlan maradt ban csupán egy-két egyébként is sorra kerülő eseményt láttak el EKF-logóval, s 2007-ben is csak néhány olyan rendezvényre került sor, amely a 2010-hez vezető koncepcióba illeszkedett. Jellemző, hogy a 2008-as felvezető évről az EKF Művészeti Tanácsa által az év tavaszán kidolgozott koncepció és programterv említést sem tett, és felvezető évként csak a 2009-es évet szerepeltette. E felvezető években rejlő lehetőségek elmulasztásának is tulajdonítható, hogy Pécsett az EKF-re való 11

18 felkészülés időszakában, 2010-et megelőzően csökkent a városba látogató turisták száma (a 2002-es es létszám 2007-re alá süllyedt). A felvezető évek időszakának jellemző folyamataként írható le a civil szféra háttérbe szorulása a programból. A pályázat megírásának időszakában (és magában a pályázatban is) a civil aktivitás meghatározó szerepet játszott, ennek megfelelően a 2005-ben tevékenykedő Programtanács pályázatot hirdetett civil EKF-programok kidolgozására. Ám a beérkezett több száz pályázat csupán jelképes díjazására nyílt lehetőség, még a legjobb elképzelések megvalósítására sem volt mód. A fentiekkel is összefüggésben a felvezető évek folyamán a nyilvánosságban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a pályázatban még a kulturális léptékváltás eszközeként szerepeltetett nagyberuházások kérdései, és részben a korábbinál jelentősebb mértékben nem bővülő kulturális kínálat miatt is háttérbe szorultak a programok. Az intézményalapítás tematizálódását és a kulcsprojektekkel kapcsolatban megjelenő szkepszist nemcsak a beruházások elindításában bekövetkezett késlekedés idézte elő, hanem az is, hogy a város ekkortájt alapított új kulturális intézményeiről nyilvánvalóvá vált, hogy működésképtelenek vagy fenntarthatatlanok. 14 A felvezető évekről a fentiekben adott általános, és átfogóan jellemző képet ki kell egészíteni azokkal a fejleményekkel, törekvésekkel, amelyek a pályázati kötetben leírt koncepció alapján igyekeztek új kulturális projekteket, programsorozatokat elindítani, meghonosítani. E pozitív példák, kezdeményezések súlya, aránya, láthatósága azonban a felvezető évek egyéb történéseinek körében elenyésző volt. A teljesség igénye nélkül ki kell emelni ezek közül a zömükben évről-évre megvalósult programok közül a Pécsi Kulturális Központ által szervezett Kelet-Nyugati Átjáró: Találkozó a Balkán kapujában (nemzetközi konferencia és világzenei fesztivál) sorozatot. A Pécsi Balett Nemzetközi Tánctalálkozó című programját; a Pécsi Harmadik Színház Határtalan város határtalan színház című vendégjáték-sorozatát; a Pécsre látogató vendégírók, azaz a Writers in Residence programját stb. A 2007-ben elkezdődött PAGE (Pécs Ars GEometrica) Fesztivál is jelentős rendezvénnyé vált, amely a tudományok és a művészetek közötti határterületek bemutatására irányuló pályázati célkitűzést is megvalósította. E kezdeményezések jelentőségét növelte, hogy a pályázatban leírt koncepció alapján szerveződtek (s ennyiben eltértek a Pécsett egyébként is évről-évre sorra kerülő rendezvényektől, 14 A két intézmény egyike a mintegy 2.5 milliárd forintért silány minőségben felépült Expo Center, amely évi félmilliárdos hiánnyal működött, s amelytől a városvezetés már annak megnyitása után alig másfél évvel (2007-től) igyekezett megszabadulni. A másik a Városi Képtár, amely egy bankkal kötött 15 éves lízingszerződés alapján évi több tízmillió forintos tételt képezett a kulturális költségvetésben, s amely a szeptemberi megnyitásától a debreceni Antal-Lusztig gyűjtemény (állandó) kiállításának adott otthont 2008 derekáig februárjában ugyanis a város kulturális bizottsága a költségekre való tekintettel úgy döntött, visszaadja a tulajdonosnak a kiállított anyagot, és más célra hasznosítja az épületet. 12

19 mint a Tavaszi Fesztivál, a POSZT, a Kulturális Örökségi Napok stb.). Nem csupán egy szemléletet, egy gondolatot ültettek át kulturális-művészeti programokba, hanem építőkövei lettek a kulturális léptékváltás, a regionális kulturális centrumszerep megalapozásának. (A PAGE például az EKF-évre olyan nemzetközi rangot ért el, hogy házigazdája lehetett a Bridges Világkonferenciának.) További jellemzője e programoknak, hogy valamennyi a minőségi kultúra (tudomány, művészet) jegyében fogant, annak eszmeiségét és értékrendjét képviselte, s így egyszerre kapcsolódott Pécs kulturális arculatának hagyományához, valamint a pályázatban felvázolt jövőképhez. Javaslatok 1. A felvezető évek során felépített és 2010-ben kiteljesített minőségi programokat, rendezvényeket, projekteket Pécs kulturális brand-jévé kell formálni. Tudatosan és tervezetten be kell építeni ezeket Pécs arculatába, a városimázsba (bekapcsolva e projekteket például a konferencia-turizmusba; más esetekben szatellit programok is szervezhetők ezek köré). 2. A pályázatban megfogalmazott pilléreket tovább kell használni a kommunikációban és a városmarketingben, azokat folyamatosan szerepeltetni kell a városimázsban.a civil kezdeményezések számára 2005-ben meghirdetett, 2010-ben realizált pályázati szisztémát fenn kell tartani, módot adva a helyi értékek tagoltságának megmutatkozására a kulturális fesztivál éve január 10-én az ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette az Európa Kulturális Fővárosa évad Pécsett. 15 A sajtónyilvánosságban ekkorra a beruházások késlekedésének témáját részben újra a programok tematizálása vette át. Ugyanakkor az egész 2010-es év tehertételét képezte, hogy egyetlen kulcsberuházás sem készült el időre, és a rendezvények zöme olyan korábban is használt közösségi térben zajlott, amely sem minőségében, sem színvonalában nem volt igazán méltó az EKF nagyságrendjéhez és szellemiségéhez (mint például a PTE Orvosi Kari aulája vagy a ZenePark). A 2010-es pécsi EKF-hez kapcsolódóan közel ötezer rendezvény valósult meg Pécsett, a régióban és a partnervárosokban. Ezek áttekintése és árnyalt értékelése a rendelkezésre álló keretek között lehetetlen. A mennyiségi adatokon túl fontosabb az a kérdés, hogy egyrészt 15 Amennyiben a kulturális fővárosi év megnyitó eseményét egyetlen nagy, koncentrált kommunikációs üzenetként fogjuk fel, akkor a tudatos néző valószínűleg inkább a kevéssé professzionális, ad hoc jellegű, didaktikus karakterjegyekkel jellemzi, semmint pozitív kategóriákkal. Általánosságban elmondható, hogy Czakó Zsolt, az eredeti EKF-dizájn tervezőjének távozása után az arculat nem volt elég egységes, a vizuális megjelenés olykor rögtönzésszerűnek tűnt, továbbá egyes promóciós anyagok nyelvi színvonala rossz fényt vetett az egész projektre. 13

20 mennyiben valósították meg a 2010-es év pécsi programjai az eredeti pályázatban megfogalmazott célokat (például a kulturális léptékváltást), másrészt hogy önmagukban mint kulturális-művészeti események milyen szemléletet és értékrendet képviseltek. Az eredeti pályázat laza és keretet adó programelképzeléseihez képest a Művészeti Tanács 2008-ban jóval konkrétabb és részletesebb programtervet állított össze a 2010-es évre. E grémium Programkoncepció és programterv című dokumentuma a pályázattól eltávolodva léptékváltó év helyett egy komoly programtervnek alig tekinthető fesztivál-sorozattal állt elő, koncepció gyanánt pedig az átmenet rítusainak az antropológiából ismert aztán számos társadalomtudományban felhasznált nézetét visszhangozta, amivel épp Pécs arculatának egyediségét tüntette el a tervezetből. 16 Mindaz, ami 2010 folyamán történt, egyszerre viselte magán A határtalan város szellemiségének jegyeit, a Művészeti Tanács programtervének sajátosságait, és a fő lebonyolító szervezet, a Hungarofest rendezvényszervezői gyakorlatát és pragmatizmusát. E három összetevő elegye adta ki a fesztiválév eklektikus arculatát. Örvendetes volt, hogy megvalósult több, komoly szakmai előkészítést igénylő és nemzetközi rangú program, mint például a Művészettől az életig: magyarok a Bauhausban kiállítás, melynek kiváló anyaga sajnos nem igazán alkalmas terekben kapott helyet. 17 Kulturális rangját és minőségét tekintve a Bauhaus-kiállítás mellett az egyik legjelentősebb esemény az év során a Cézanne és Matisse bűvöletében a Nyolcak Európája címmel megrendezett centenáriumi kiállítás volt a Papnövelde utcai új kiállítótérben. A Nyolcak művészetének valamint a hazai és külföldi művészeti közeg bemutatásával a huszadik század eleji modern magyar művészet olyan szeletét mutatta föl, amely transzformálva a mai kultúránk számára példamutató. 18 A képzőművészet pécsi mesterei sorozat Bencsik István, Gellér B. István, Lantos Ferenc és Pinczehelyi Sándor életművét helyezte a figyelem középpontjába, amit a kiállítások mellett jeles művészettörténészek által írt monográfiák is elősegítettek. Maradandó fejleménye volt az EKF-nek a Gyugyi-gyűjteménynek A Zsolnay Aranykora címmel megnyílt állandó kiállítása a Zsolnay Kulturális Negyedben. A színházművészet terén jelentős új esemény volt a Cirkusz- és Utcaszínházi Fesztivál, Nagy József táncszínházi bemutatója, a Krétakör Majálisa a Széchenyi István-aknán stb. A kóruséneklés igazi örömünnepet hozott a városba a Pécs Cantat nemzetközi rendezvényével, több ezer embert mozgósítva. A komolyzenei programokat a Pannon Filharmonikusok fellépései uralták, akik az egyik végletét képviselték az EKF-ben való pécsi kulturális intézményi részvételnek, mint a legtöbb produkcióval jelentkező helyi intézmény. A zenekar januártól decemberig, a Magyar Kultúra 16 A koncepció kritikáját részletesebben lásd: Echo 2008/2. 17 L. Mélyi József: A művészettől a kiállításig. (A Művészettől az életig. Magyarok a Bauhausban kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeumban), Jelenkor 2010/11., o. 18 Bagi Zsolt: Új magyar modernizmusok (A Nyolcak a Modern Magyar Képtárban), Jelenkor 2011/7-8., o. 14

21 Napján tartott EKF-nyitókoncerttől (melyre a Pécsi Nemzeti Színházban került sor) a Kodály Központ megnyitásának alkalmából adott négy nyitókoncertjéig folyamatos szereplője volt az EKF rendezvénysorozatának, a zenei programoknak. A másik végletet a Pécsi Nemzeti Színház képezte, amely minimális mértékben vett részt saját produkcióval az EKF-évben, alapvetően befogadó helyszínt biztosított különféle rendezvényeknek. A feledés homálya hamar belepte, de tapasztalatként és tanulságként mindenképpen szóba kell hozni az EKF hivatalos nagyjátékfilmjét, a Pozsgai Zsolt által írt és rendezett A Föld szeretője című Zsolnay-filmet. A produkció első vetítését követően joggal írta az esemény szemlézője, hogy a film tartalmi és formai minősége méltatlan Zsolnay Vilmos nevéhez, és szinte botrányos, hogy A Föld szeretőjének vetítését az Uránia mozi nem tiltotta be a bemutató után azonnal. 19 Fontos, a helyben élő (kis)közösségek számára a lokálpatriotizmust erősítő, az ide látogatók számára a hely egyediségét, különlegességét, intimitását bemutató kezdeményezések közé tartozott néhány olyan általában civil iniciatíva, mint a Varázskert (Király utca), a Kultucca (Ferencesek utcája), a Nyitott Kapuk programsorozat (Kertváros), a francia ötletből átvett Szomszédünnepvagy a Városfoglalás elnevezésű akció. Olyan színfoltjai voltak ezek a 2010-es évnek, amelyek a későbbiek során is támogatásra érdemesek. A pécsiséget lokális szinten képviselik és erősítik, és vitalizál(hat)ják azokat a körzeteket, ahol nincsen jelen kulturális intézmény. Ambivalens módon ítélhető meg a rendezvényeknek az a csoportja, amelyeken évvel ezelőtt fénykorukat élt külföldi művészek szerepeltek, akik az idősebb nemzedékek számára ifjúkoruk zenei idoljait jelenthették, mára azonban fényük megkopott. A márciusi dzsesszhétvégén fellépők közül ilyennek tekinthetjük Matt Biancót vagy Rhoda Scottot. A pécsi közönség időutazásban részesülhetett, mikor az amerikai dzsesszorgonistát 1973 után ismét városában köszönthette, de volt valami zavaró is abban, hogy letűnt, már jó ideje nem az élvonalba tartozó előadókat hallgathatott. A legfőbb könnyűzenei attrakcióként felléptetett Seal koncertje (főként a korábban a sajtóban emlegetett U2 vagy Sting esetleges EKF-szereplése árnyékában), ugyancsak magában hordozta a nekünk csak ez jutott keserédességét. 20 A Seal-lel kapcsolatban hiányolható emblematikus jelleg viszont vitathatatlanul jelen volt több, a Dóm téren tartott könnyűzenei koncerten, mint például Goran Bregović és együttesének fellépésén, és a Buena Vista Social Club bemutatkozásán. A hatalmas sikert és maradandó 19 Szabó Nóra: Filmet se [készíthet akárki], Echo 2010/2. Mindez újra exponálja a minőség kérdését, azt, hogy Pécs kulturális arculatának, a léptékváltáshoz (is) szükséges kulturális teljesítményeknek milyen minőségbiztosítása van. Vajon miként fordulhat elő, hogy egy se filmrendezőként, se íróként nem jelentős alkotó jegyezheti az EKF-év adott műfajban egyedüli produkcióját. E film 90 millió forintos támogatása alig kevesebb, mint a 2010-es teljes, városi civil kulturális kezdeményezések számára kiírt pályázati keret összege. 20 Lásd: Koszits Attila: A kulturális évad nyári könnyűzenei nagykoncertjei, Echo 2010/4. 15

22 élményt kínáló estek ezen szereplői a világzene legnagyobb kortárs csillagai közé tartoznak, és jelenlétük az EKF-évben valódi kulturális ünneppé tette a Pécs2010 programsorozatának ezt a részét. A 2010-es év kapcsán említést kell tenni arról is, hogy a városba látogató vendégek mire voltak kíváncsiak, milyen benyomásokat, tapasztalatokat szereztek Pécsről itt tartózkodásuk során. Erről pontos információkkal nem rendelkezünk, mert a vendégek és a vendégéjszakák számának 2010-es növekedését rögzítő statisztikai adatok arra nem adnak választ, hogy mit csinálnak Pécsett a turisták. E kutatás hiányában érdemes pillantást vetni azokra a részletes beszámolókra, amelyeket a Writers in Residence program résztvevői készítettek, akik a turisták pár napos itt tartózkodásához képest gyakran igen jelentős időt, egy-egy hónapot töltöttek Pécsett, 2007 szeptembere és 2010 júniusa között. 21 A minőségi kultúra e huszonkét termelője és fogyasztója közül csupán ketten-hárman vettek részt egy-egy kulturális programon (ők is az EKF-év előtt). Viszont akik írásukat a városnak szentelték, legtöbben beszámolnak az épített környezetről (Dóm, színház, utcák, terek, szobrok, szökőkutak), a múzeumokról (Csontváry, Vasarely, Zsolnay, Várostörténeti, ókeresztény sírkamrák). Említést tesznek egyéb tanulságos tapasztalataikról (például: hogy a templomok zárva vannak; este kihalt a belváros; a pécsiek nyelvismerete hiányos; a vasútállomás képe lehangoló; épp zárva találták a Modern Magyar Képtárat, a TV-tornyot, stb.). E beszámolókból még nem következik magától értetődő módon, de az eddigi EKFvárosok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a városokba érkező vendégek zöme nem valamely rendezvény miatt látogat az adott településre, hanem annak napközben felkereshető helyszínei, látképe, múzeumai, képtárai miatt. A rendezvényeket a városok elsősorban saját lakosaiknak, esetleg a vonzáskörzetükben, a régióban élőknek szervezik, nem a turistáknak. A Pécsett a hazai és külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (1,8 nap az előbbiek, illetve 2,3 nap az utóbbiak esetében) amúgy sem elég tág időkeret ahhoz, hogy e szűkre szabott időt általánosságban rendezvények köré szervezzék. (Kivételt jelentenek természetesen az olyan több napos kulturális rendezvények, mint a könnyűzenei fesztiválok a maguk törzsközönségével vagy egyes művészeti ágak rendszeresen visszatérő seregszemléi.) A 2010-es év kapcsán még egy további szempontot szükséges felvillantani, amely az adott időszak szűkebb és tágabb környezetének állapotát, folyamatait érintette, és amely közvetve vagy közvetlenül hatással volt Pécs életére. A hazai környezetet befolyásolta, hogy 2010 tavaszán országgyűlési, őszén pedig önkormányzati választások voltak, amelyek a magyar tapasztalatok alapján mindig feszültségekkel terhesek, konfliktusosak. Emellett a hazai közegre x Pécs. (szerk. Méhes Károly), Művészetek és Irodalom Háza, Pécs,

23 is jelentős hatást gyakorolt a világgazdasági válság, amelynek azt a negatív hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 2010-es fesztiváldömping olyan időszakban érte a pécsieket és a régióban lakókat, amikor a legtöbb háztartás rosszabb anyagi helyzetben volt, mint korábban, ami a kultúrafogyasztási szokásokat is korlátozta. Míg az ingyenes rendezvények között számos akadt, amelyik tömegeket vonzott, a belépődíjasok között nem egy esetében előfordult, hogy az utolsó pillanatban kellett rá közönséget toborozni (ingyenessé tett belépőkkel). Mindez nem írható az EKF számlájára, de sajnos visszavetette azt a nélkülözhetetlen folyamatot, amely a kultúrafogyasztás körét tágabbra próbálná vonni, intenzitását pedig fokozni szeretné. 17

24 18

25 Nemzetközi kapcsolatok az EKF-programban A leginkább meghatározó viszonylatban, Pécs és Essen közt 18 különböző, mindkét fél által hivatalosnak elismert együttműködési program jött létre (ez meghaladja bármely korábbi EKF-városok közötti programok számát). Mindkét fél azt a célt tűzte ki, hogy a közös programok ne csupán a magas művészet köréből, hanem az iskolások találkozóitól a gasztronómiai eseményekig széles spektrumban szerveződjenek. Ezek közt említendő a Temporary City, amely pécsi, Ruhr-vidéki és török egyetemisták együttműködésében valósult meg; a Virtual Heart, a pécsi és Ruhr-vidéki iskolások alkotótábora; a Ruhr-vidéken és Pécsett is megvalósuló gasztronómiai projekt, A régió ízei ; a helyi kisebbségek altatódalainak felkutatását és kortárs zenei nyelvre átültetését célzó program, A lélek gyökerei ; de érdemes megemlíteni a pécsi, esseni és isztambuli fiatal cserkészek együttműködését is. Berlini és ulmi múzeumokkal közösen valósult meg a Pécs és a régió multietnikus karakterét új nézőpontból feldolgozó kiállítás, a Pécs-Fünfkirchen-Pečuh, mely Pécs mellett négy európai városban (Berlin, Ulm, Samobor, Zágráb) volt látható. A Ruhr-vidék és Pécs által hivatalos EKF együttműködési programként elismert 18 projekt mellett számos egyéb magyar német együttműködés szerepelt Pécs 2010-es EKF-programjában. Ezekkel együtt közel 50 német vonatkozású program valósult meg. A németországi kapcsolatrendszer fontos bázisa volt még Stuttgart, Baden-Württemberg székhelye. E tény bizonyára nem független az egykori magyarországi német kitelepítettek emlékezetétől, ám közvetlen oka Pécs hagyományosan jó és valóban működő testvérvárosi kapcsolata Stuttgart elővárosával, Fellbachhal, valamint a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet hatékony munkája a pécsi EKF-program megismertetése érdekében. Németországi viszonylatban a Ruhr-vidék mellett Karlsruhe és Berlin városaiban zajlottak még Péccsel kapcsolatos programok. A város kommunikációjához a budapesti német nagykövetség számos protokolláris programjának pécsi lebonyolításával járult hozzá. Megemlíthetők továbbá a német, a török és a magyar parlamenti elnökök találkozói az EKF jegyében, ami szintén úttörő kezdeményezés a kulturális fővárosok történetében. Az előzetes várakozásokkal szemben jóval nagyobb fogadókészség, partneri aktivitás jellemezte a Déli Kulturális Övezet országait. Horvátországban Zágrábbal, Eszékkel és Pulával, Szerbiában Újvidékkel, Magyarkanizsával és Szabadkával, Bosznia-Hercegovinában Tuzlával, Szarajevóval és Banja Lukával alakult ki együttműködés. Kiemelendő, hogy Újvidékkel 19

26 kifejezetten az EKF-program révén jött létre a testvérvárosi kapcsolat. A tapasztalatok szerint Pécs ismertsége és elismertsége e területen növekedett leginkább a korábbiakhoz képest. Az elért eredményt nagyban segítette a pécsi horvát főkonzulátus, illetve közvetlenül a horvát kormány munkája, de a szerb kormány és a vajdasági tartományi szintű politika is tevékenyen közreműködött. A kormányzati, tartományi és városi együttműködések nem csupán programokat hoztak Pécsre, de jelentős anyagi támogatást is nyújtottak e programok megvalósításához. Ezeknek az együttműködéseknek a sorából is kiemelkedik Horvátország, melynek főkonzulátusa 2010-ben mintegy hetven programot közvetített a városba. Isztambul kulturális fővárossá válása kétségtelenül elterelt némi figyelmet a potenciálisan Pécsre irányuló nemzetközi érdeklődésből. A török nagyváros esete jelentős mértékben eltért Essen és Pécs EKF-történetétől, az teljes egészében a török állami politika homlokterében zajlott, a remélt EU-csatlakozás jegyében. Így az állami, hivatali hierarchia minden döntésre és eseményre rátelepedett, az EKF-program fő üzenetévé a reprezentativitás vált. Ettől s az előkészítő fázisban mindkét oldalon tapasztalható hibáktól függetlenül a törökországi kapcsolat is számos eredményt hozott, melyek közül talán a reprezentatív körülmények közt megrendezett isztambuli Csontváry-kiállítás volt a legjelentősebb. A francia kapcsolatok terén Aix-en-Provence városa volt a kevesek egyike. Az Építészet és Kontextus program keretében meghirdetett Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázatban a Vasarely Alapítvány is aktívan közreműködött. A Vasarely Múzeum újranyitása a művészeti karok együttműködésére adott alkalmat. A programok együttes hatására a két város hivatalos kapcsolatfelvétele is megtörtént. A nemzetközi kapcsolatok aktivizálásának érdekében Páva Zsolt polgármester 2009-ben hivatalos levélben szólította meg Pécs testvérvárosainak polgármestereit. Ennek hatására leginkább Krakkó kulturális jelenléte erősödött, Arad városának Pécsre irányuló aktivitása azt megelőzően is számottevő volt. Megjegyzendő, hogy a Déli Kulturális Övezet városaival való együttműködéshez hasonlóan a város kizárólag a helyi költségeket (helyszínbiztosítás, kommunikáció, megnyitó költsége) tudta biztosítani, a többi költség a partnereket terhelte. Miközben a magyar turizmus komoly problémája a Budapesten és a Balatonon kívüli alternatív súlypontok megteremtése, a Magyar Turizmus Zrt es Pécs-kampánya felemásra sikerült. Pécs turisztikai vásárokon történő prezentálásán túl szükséges lett volna a várost fizetett hirdetésekben is megjeleníteni, így a külföldi turisták szélesebb köréhez juthatott volna el az új hazai célpontról szóló üzenet. A nemzetközi sajtó ugyanakkor felfigyelt Pécsre: több mint 1000 cikk jelent meg jelentős külföldi sajtóorgánumokban a városról. Az EKF kapcsán létrejött nemzetközi kapcsolatok fenntartása a kulturális és építészeti 20

27 fejlesztésekhez hasonlóan maradandó értékeket eredményezhet. Az Essennel kialakult együttműködés hivatalos formában folytatódik, a polgármesterek által is megerősítést nyert. A léptékváltás jeleként értékelhető a horvát fővárossal, Zágrábbal létesített együttműködés, amelynek az EKF-év nélkül kevés esélye lett volna. A balkáni régióval újonnan kialakított partneri viszonyok bizonyítják, hogy Pécs nemzetközi kapcsolatai a nemzetállami határokat légiesítő regionális együttműködések terén váltak igazán hatékonnyá, termékennyé. Ezt a hatást bizonyára erősítette volna, ha a Művészeti Tanács koncepciója is támogatja e relációt. Az EKF nemzetközi hatásaként írható le, és remélhetőleg állandósul a pécsi nemzetiségi kisebbségek körében az a szemléleti változás, amely a hagyományőrzés mellett az anyaországok és Magyarország közti kortárs kulturális cserében is érdeklődést mutat. Javaslatok A város nemzetközi stratégiájában rögzíteni kell az EKF révén kialakult kapcsolatok ápolását, hiszen az ennek révén nyert külföldi ismertség a város hétköznapi működési rendjében csak igen sok munkával és anyagi ráfordítással lenne megszerezhető. A cím viselése nem csak városi, hanem tartományi, illetve kormányzati szintű nemzetközi kapcsolatokat is eredményezett 22, ezek olyan nem magától értetődő kapcsolatrendszert képeznek, amelynek előnyeit a jövőben ki kell aknázni. Fontos feladat a város iránt megnövekedett érdeklődés fenntartása. Stratégiai célkitűzésként kell kezelni a turizmus kérdését, és a kialakult nemzetközi sajtó-kapcsolatok révén Pécsnek a továbbiakban is jelen kell lennie az európai médiában. Példamutató üzenetet jelentene a tágabb európai közösség számára, ha a Ruhr-vidékkel és Isztambullal az EKF-év után is folytatódna az együttműködés. A határon átnyúló kezdeményezések hosszú távú hátterét jelentheti az EGTCegyüttműködés melyet a pannon térségben Eszékkel és Lendvával hozott létre Pécs városa, különös tekintettel a 2013-tól e célra megnyíló pénzügyi alapokra. 22 Az EKF-év legmagasabb rangú külföldi vendége José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke volt, aki október 12-én Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt részt vett és köszöntőt mondott a PTE által szervezett Jubileumi Rektorkonferencia megnyitóján a Tudásközpontban. 21

28 Tanulságok, javaslatok a beruházások menedzselése alapján A 2000-es évek elején a pécsi önkormányzat fejlesztésre fordítható forrásai évi 4-5 milliárd forint körül alakultak. Ez a pénzügyi nagyságrend határozta meg a tervezési, engedélyezési, kivitelezési gyakorlatot. Az EKF-beruházások e lépték hét-nyolcszorosát jelentették, mintegy kétéves megvalósítási periódusra koncentráltan. Erre a léptékre nem volt felkészülve sem a mintegy harminc milliárd forintnak megfelelő eurót közvetítő támogatási intézményrendszer Budapesten, sem a támogatási források közvetítésében közreműködő Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, sem a nagy ívű fejlesztéseket megfogalmazó, győztes Pécs. A közterek megújulása oly nagy léptékű volt, hogy hasonlóra a város fejlődéstörténetében nem találunk példát. Ugyancsak példa nélkül valók az új kulturális intézmények léptékük és együttes megjelenésük okán is 23. Ma már látjuk, hogy ezek a komplexumok nem várt, és nem csak pozitív hatást (is) előidéztek, hisz a világgazdasági válság, az önkormányzatok általános alulfinanszírozottsága és speciálisan Pécs költségvetési helyzete a fenntartás és fenntarthatóság szempontjából kritikus szituációt teremtett. Ugyanakkor mindeme nehézségek mellett Pécsett olyan fejlesztési boom zajlott le, amely pozitív és negatív városfejlesztési hatásait jóval több év viszonylatában fejti ki. A fejlesztési célkitűzésekhez illeszkedő, azok megvalósulását elősegítő projektek kimunkálásakor különös hangsúlyt kell fektetni a megvalósíthatósági tanulmányokra, a költséghaszon elemzésekre, a hosszú távú üzemeltetési feltételekre, a projektek szűk és tág értelemben vett intézményi, gazdasági, társadalmi konzekvenciáira. Ezek ismeretében előre meg kell határozni azokat a változtatásokat, amelyeket a projekt megkíván, és elkészültének idejére meg kell oldani azokat a jogi, szervezési, átszervezési feladatokat, amelyek működését lehetővé teszik. Ez a közgyűlés és a bizottságok felelőssége. A támogatott projektek megvalósításakor a kedvezményezett ez esetben az önkormányzat szándékai akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha a kedvezményezett gondos előkészítés alapján ismeri és egyértelműen közvetíti a szándékait. Az EKF-projektekhez készültek szabályszerű megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések, az üzemeltetés mégis jelentős (pozitív és negatív irányú) eltéréseket mutat a várakozásokhoz képest. Ezért e tekintetben aktuális feladatként az üzemeltetési körülmények, az üzemeltetések jogi, intézményi feltételei és az indikátorok teljesülése feltétlenül vizsgálatra, és 23 A Közterek és parkok újjáélesztése című fejlesztési program révén több, mint 31 hektáron újultak meg Pécs közterei és parkjai. A Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ révén 44 ezer négyzetméter új kulturális tér jön létre. 22

29 kiegészítésre szorulnak. A projekt-előkészítési fázis elengedhetetlen részeként minden érintettnek rendelkeznie kell az üzemeltetési feltételek teljes körű ismeretével, az üzemeltetés jogi, pénzügyi feltételeit pedig a projektmegvalósítás során rendezni szükséges. A megfelelően előkészített projektek megvalósítása az arra kijelölt menedzsment feladata. A feladatátadást körültekintően, a projekt pénzügyi feltételeinek és a menedzsment megvalósításban játszott felelősségének, beszámolási kötelezettségének rögzítésével kell megtenni. Azt követően viszont nem szabad kézi vezérléssel befolyásolni a menedzsmentet, mert ez akadályozhatja a megvalósítás menetét és elmossa a tiszta felelősségi viszonyokat. A megvalósítás során biztosítani kell a városi közgyűlés számára a folyamat ellenőrzését (monitoring), továbbá az ennek során jelzett problémák korrekcióját, ugyanakkor mindezt tiszta, egyértelműen rögzített kompetenciák szabályrendszerében kell elvégezni a felelősség és számonkérhetőség érdekében. Az EKF-projektek megvalósításának egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a feladatokhoz megfelelő létszámú és szakmai összetételű menedzsment-kapacitást kell biztosítani. A szakmai helyett takarékossági alapon felállított menedzsment elégtelen működésével a projekt elhúzódását, költségvetésének túllépését okozhatja, s így a költségtakarékosság szándéka többlet-kiadásokhoz és egyéb problémákhoz vezethet. Az EKF-projektek megvalósításának folyamata megmutatta azt, hogy az önkormányzat mint kedvezményezett szándékainak megvalósítását a (független) menedzsment szervezet nem tudja ellátni a polgármesteri hivatal közreműködése nélkül, mert vannak olyan feladatok, amelyek speciálisan a városi önkormányzathoz kötődnek (pénzügyi döntések, források biztosítása, tulajdonosi ügyek intézése, döntés előkészítés, rendezési tervi összefüggések, pénzügyi kifizetések, stb.). Ezért a polgármesteri hivatal szervezeti struktúráján belül egyértelműen meg kell határozni azt a szervezeti egységet és annak feladatait, amely egy-egy projekt esetében a fejlesztések megvalósulását biztosítja, illetve kiszervezett projektek esetében a külsős menedzsment szervezettel kapcsolatban áll. Ebben a konstrukcióban kiemelt jelentősége van az átláthatóságnak, a költségvetési kontrollnak és a városvezetés számára történő folyamatos információátadásnak. Az előkészítés és a megvalósítás során is kiemelt figyelmet kell szentelni a projektek belső és külső kommunikációs rendszerének. Fel kell építeni azt a rendszert, amelyben az érdemi társadalmi és szakmai partnerség biztosított, s a megvalósítás szintjei és szereplői a hatékony és korrekt együttműködéshez szükséges információval folyamatosan rendelkeznek. Az EKF értékelésének társadalmi hozadékai tekintetében célszerűnek tűnik egy középtávú vizsgálat, kb ban. A beruházások elkészültét követően szükséges a megvalósult projektek eredményeinek évenkénti értékelése (ezt a fenntartási időszakban, tehát a záró 23

30 dokumentáció támogató általi elfogadásától számított öt éven keresztül évenként kötelezően meg kell tenni a vállalt indikátorok tükrében). A hivatalos évenkénti jelentést célszerű kiegészíteni olyan Pécs szempontjából fontos vizsgálattal, amely összeveti a megvalósíthatósági tanulmányokba foglalt műszaki, üzemeltetési, pénzügyi javaslatokat a megvalósult objektum üzemeltetésének, fenntartásának gyakorlati eredményeivel. Mindez a tapasztalatok rögzítésén túl lehetőséget nyújthat a szükséges korrekciókra is. A városfejlesztési hatások értékelése ugyancsak legalább középtávú perspektívából lehetséges. Így a gazdasági, turisztikai, foglalkoztatási hatások, folyamatok részletes, megalapozott vizsgálatát célszerű 2013 táján elvégezni, majd ezt követően is ciklikusan, középtávú periódusonként megtenni a szükséges korrekciók meghatározása érdekében. Az épített környezet fejlesztése A pályázati anyag rögzítette, hogy a város egyik legfontosabb kulturális tényezője az épített környezet alakítása. Ennek alkotó elemei az utcabútoroktól kezdve a városi információs rendszereken át a magán- és középületekig terjednek, melyeknek tervezése ilyen módon a kulturális politika részévé válik. A beruházások műszaki megvalósításán túl alapvető cél volt, hogy a város által végrehajtott környezetalakítás általánosságban is kihasson környezeti kultúránkra, emelve annak színvonalát. Az EKF kezdeti időszakát civil szakmai törekvések és kezdeményezések sora határozta meg. Az akkor kialakult vitakultúra, a városfejlesztés körüli fogalmakat értő és egymás eredményeire figyelő értelmiségiek köre, a számtalan publikáció és média megnyilvánulás egyértelmű hozadéka a kulturális fővárosi programnak, miközben az EKF is gazdagodott általa elején a DDÉK kezdeményezésére megalakult az Építészeti és Városarculati Tanács (ÉVarc). Tagjai az építészet, az urbanisztika, a képzőművészet és design, illetve a közgazdaság szemléletét jelenítették meg munkájukban. Az ÉVarc 24 elérte, hogy a 2005 vége óta lelassult gondolkodási folyamat újra meginduljon, és a fontos épületekre, valamint közterekre nyílt tervpályázatok legyenek kiírva. A két ötletpályázat gondolata, számos tanulmány és konferencia megszervezése, támogatása, programtisztázó találkozók iniciálása számtalan olyan kezdeményezés köthető ehhez a társasághoz, amelyek a beruházásokat egyértelműen a minőség irányába mozdították el Az ÉVarc tagjai voltak: Getto József építész, Horváth András építész (elnök), Lugosi Ágnes építész, Pál Zoltán festőművész, Pelényi Margit építész, Pinczehelyi Sándor festőművész, Szokolai Zsolt fejlesztési szakember. 25 In: KÖZ_TÉR_KÖZ (szerk. Somogyi Krisztina), Dél-Dunántúli Építész Kamara, Pécs, 2010., 12.o. 24

31 Az építészeti művek megvalósításának egyik kritikus elemévé vált a későbbiekben az ún. sárga könyves lebonyolítási eljárás kényszerű elfogadása. Ennek lényege, hogy a kivitelezőt tender-terv alapján választják ki, és a kiviteli tervek készítését a megrendelő a kivitelezést végző vállalkozóra bízza, tehát az ő érdekkörébe utalja. Az eljárás alkalmas (és ajánlott) a vonalas infrastruktúra építésére, azonban középületek és igényes közterületek esetében alkalmatlan, hiszen ettől kezdve a megrendelő (a város, a megye, az egyetem) csak azt követelheti meg, amit egy alacsonyabb tervkategóriában, a tendertervben előírtak a tervezők. Ez viszont természeténél fogva bizonyos részleteket nem tartalmazhat még, elsősorban a szakipari munkák és a belsőépítészet terén még kidolgozatlan. Hamis az állítás, hogy ezzel a módszerrel időt lehet megtakarítani, hiszen a kiviteli terv elkészítését jogszabály írja elő, ennek megléte a kivitelezés megkezdésének feltétele. Ez azt is jelenti, hogy valójában a tenderterv többletként jelenik meg a folyamatban, hiszen a kivitelező versenyeztetését a kiviteli terv alapján is el lehetne végezni. A tenderterv alapján kiválasztott kivitelezőnek azonban számtalan lehetősége van a költségei csökkentésére vagy többletmunka elfogadtatására, és ezt a gyakorlat igazolta is. Ki kell jelenteni, hogy minden előzetes figyelmeztetés ellenére a sárga könyves eljárás NFÜ-től származó kényszerű alkalmazása lényegesen megnehezítette a város dolgát, és a tendertervekben foglalt minőségi követelmények csak pótlólagos erőfeszítések árán érvényesülhettek. A kulturális alapú városfejlesztés fizikai kereteit az öt kulcsprojekt adta meg, melyen belül a városiasság újrafelfedezése szempontjából legjelentősebbnek a közterek és parkok megújítása tekinthető. A Zsolnay Kulturális Negyed számos intézményi funkciót fogadott magába, ám a befogadó terület jellege miatt nagyon közel állt a közterületi programhoz. A Koncert és Konferencia Központ és a Tudásközpont kulturális infrastruktúra hiányt pótolt, míg a később jelentősen átalakult Nagy Kiállítótér program eredetileg a Múzeum-utca rekonstrukciós és fejlesztési koncepciójába illeszkedett. A projektek között a Zsolnay Kulturális Negyed és a Múzeum utca jelentettek kötött helyszínt, míg a többi esetben a beavatkozások vagy az építkezések helyszínei az előkészítés során dőltek el. Fontos felhívni a figyelmet a következőkre: ne ismétlődjön meg a jövőben, hogy a város felkészületlenül és szakmai vizsgálatok nélkül hoz döntést területek eladásáról, beépítéséről, épületeinek lebontásáról; ne fordulhasson elő, hogy városfejlesztési kérdésekben a város, az egyetem és a megye késve vagy egyáltalán nem egyezteti az elképzeléseit; folytatódjanak az EKF-évvel elindított fejlesztések, hiszen további beavatkozások szükségesek annak érdekében, hogy a megvalósult épületek a megfelelő összefüggésben jelenjenek meg, illetve a fejlesztések remélt hatása megjelenjen a tágabb környezet fejlődésében. Az utóbbi felvetés értelmében folytatni kell a Belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed 25

32 közötti kapcsolat, valamint az EKF-városrész kiépítését is. A Budai külváros remélt fejlődésének egyelőre nincs jele, a magánépíttetői aktivitás stagnál, az ingatlanok remélt felértékelődése nem történt meg. Nem kétséges, hogy hosszú távon az átrendeződés elkerülhetetlen, de a koordinálatlan, spontán folyamatok veszélyeket rejtenek. A város szabályozási terve jelenleg nem tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek ösztönöznék a Breuer sétány melletti terület közparkká alakulását, és a Zsolnay út melletti kisvárosias terület megfelelő színvonalú átépülését. Nyilvánvaló, hogy a korlátozás, kisajátítás a rossz gazdasági körülmények közepette súlyos anyagi terhet jelent a városnak, de ezek hiányában visszafordíthatatlan építkezések vagy átépítések rögzíthetik a jelenlegi sokak által jogos kritikával illetett környezeti állapotot. E területen megoldatlan mind a gyalogos, mind a tömegközlekedés, amely problémákra a kötöttpályás közlekedés koncepciójának kidolgozása során lehet és kell megoldást találni. A Nagy Kiállítótér elnevezés ugyan a Papnövelde utcai volt Megyeháza jelentős bővítését sugallja, valójában azonban csupán egy kisebb épületbővítésre, illetve épület-rekonstrukcióra került sor. Az ennek eredményeként kialakult múzeumi alapterület ugyan számottevő, de nem teremtette meg a lehetőséget az önálló, nagyszabású, sok fizető látogatót vonzó időszakos kiállítások megrendezésére, ami az eredeti koncepció meghatározó eleme volt. A megkésett átadás miatt a Bauhaus-kiállításnak nem adhatott otthont, de a Nyolcak kiállításának bemutatása is csak úgy vált lehetővé a frissen átadott 26 épületben, hogy a Modern Magyar Képtár állandó kiállítási anyaga raktárban maradt. A megye kezelésében álló Múzeum-utca általános felújítása rendkívül fontos volt a kivételes közgyűjteményi együttes életben maradásához. Nem megoldott azonban a Szabadtéri Színpad sorsa, az ún. kismesterek bemutatása, és különösen aggasztó a püspökségi tulajdonú épület rossz állapota miatt a Csontváry-képanyag jövője. Az épületek közül legkorábban átadott 27 Tudásközpontot 28 pillanatokon belül birtokba vették az olvasók. A látványos és kiemelkedően korszerű épület népszerűségének egyik magától értetődő oka az egyetem közelsége. Az egyetemi hallgatók nagy száma különösen érthetetlenné teszi, hogy a tervezés előkészítésének időszakában miért volt olyan nehéz az egyetem együttműködését megnyerni 29. A városi, a megyei és az egyetemi üzemeltetés hármasa úgy tűnik, hogy az üzemeltetés feltételeit is biztosítani fogják. A kérdés ma inkább az, hogy a könyvtári feladatok mellett milyen értéktöbbletet tud az intézmény hozni a város kulturális életébe különös tekintettel a koncepcióban többé-kevésbé megfogalmazott kultúrpláza jellegre. A 26 Többszöri határidő-módosítást követően december 11-én nyitott meg hivatalosan a Nyolcak kiállításával. 27 Átadása szeptember 8-án történt meg. 28 Itt megjegyezhető, hogy a városvezetés politikai akarattal felülírta a nyilvános névpályázatokon kiválasztott Kaptár és Opus2010 elnevezéseket, és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, illetve a Kodály Központ nevet vezette be. 29 A kezdeti időkben a PTE és a városi önkormányzat között alig történt egyeztetés, mivel az egyetem a várostól független beruházások szervezését preferálta. Csak akkor következett be változás az egyetem hozzáállásában, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a PTE az EKF-en keresztül juthat beruházási forráshoz. 26

33 használatbavétel során jelentkező kisebb üzemzavaroknak nagyobb volt a híre, mint a jelentősége. Az idő mutatja meg, hogy a belsőépítészetben és a gépészetben alkalmazott megoldások, a költségtakarékosság miatt kiállják-e a használat próbáját. A környezethez való kapcsolódásban a bejáratok kialakítása tűnik némileg átgondolatlannak az északi kapu előtti téren rendetlenül elhelyezett kerékpárok az innen nagy létszámban érkező egyetemistákra utalnak. A könyvtár épületével együtt a Kodály Központ épülete jelentette az ún. keleti tengely fejlesztésének másik nagy elemét. Az előkészítés késlekedése és a kivitelezés elhúzódása miatt decemberi átadása inkább záróeseménynek számított, ám jó pillanatban irányította Pécsre a figyelmet. A külsőben is impozáns épület belső terei, a koncertterem látványa és technikai adottságai egyöntetű elismerést váltottak ki. Talán ez alkalommal mérhette fel leginkább a város, mekkora léptékű fejlesztési lehetőségekkel rendelkezett az Európa Kulturális Fővárosa program. Az épület adottságai lehetővé teszik, hogy benne Magyarország és a tágabb (déli) régió egyik művészeti központja alakuljon ki, s ehhez az eddigi műsorkínálat megtette az első lépéseket. E funkció kialakításához azonban elengedhetetlen az állami pénzügyi szerepvállalás, mely eddig csupán ígéret formában ismert. A barnamezős területen kialakított Zsolnay Kulturális Negyed összetett programjával önmagában is képes lett volna reprezentálni azt a kulturális léptékváltást és új imázst, amit a pályázati koncepció megcélzott. A négy negyed, a Míves, az Egyetemi, az Alkotó és a Családi jelképezi a kultúra őrzését, tanulását és tanítását, aktív és kreatív művelését és fogyasztását. Súlyos remélhetően nem végzetes hiba, hogy a kivitelezés teljes egészében 2011-re tolódott, azaz semmit nem tudott kihasználni az EKF-év adta lehetőségekből 30. Azért különösen fájdalmas ez, mert az eredetileg tervezett kulturális ipari fellendülés helyszíne helyett a negyed nagyrészt múzeumi helyszínné, illetve a pécsi közművelődési intézmények skanzenjává vált. A nagy kiállítótérnek megfelelő létesítmény végül Pécsi Galéria név alatt a ZsKN egyik meghatározó elemeként, városi intézményként valósult meg. A tervezési programba az NFÜ statáriális utasítására, már a tervpályázat kiírását követően, tehát a folyamatban lévő tervpályázat közben került bele 31. Mivel lényegében szakmai program sem tartozott hozzá, így működésének első hónapjaiban nem rajzolódott ki pontosan, hogy milyen szerepet tölt majd be a város művészeti életében Kivéve a szeptember 1-én megnyitott Gyugyi gyűjteményt, mely az építkezési területen belül már igazolta a felfokozott várakozás jogosságát. 31 Az utasítás valójában egy időben, és szoros összefüggésben született meg azzal, hogy a Nagy Kiállítótér program elem elmarad a Múzeum Utca együttesből. A Múzeum Utca ilyen módon lényegében egy felújító fejlesztést kapott. 32 A zavart némileg növeli, hogy megnyitását követően is működik a Széchenyi téri Pécsi Galéria amúgy nagyon helyesen de párhuzamosan. Ezt a helyzetet csak egy magas színvonalon irányított és következetesen vezetett városi művészeti politika képes kezelni, mely egyelőre nem érzékelhető. 27

34 A kulturális negyed már most is érzékelhető problémája, hogy a telepített intézményeken, kiállításokon és az egyetemi funkciókon túl nincsenek betelepülni szándékozó, életképes kreatív ipari vállalkozások. Ennek több oka is van, melyek között egyenlő súllyal szerepel a gazdasági válság és az előkészítés hiányossága. Utóbbi azért fájó, mert a témát nemzetközi összefüggésben tárgyaló A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia című holland magyar szimpózium már 2006 novemberében felhívta a figyelmet két alapvetően fontos és minden új kulturális intézményre érvényes követelményre. Az első, hogy a tervezés megkezdésekor ki kell jelölni azt a vezetőt, aki gazdaként felügyeli a teljes folyamatot. Erre nem került sor 2010 végéig, amikor a kivitelezésben már lényegében majdnem minden eldőlt, ami pedig nem, annak pénzügyi lehetőségei beszűkültek. A második fontos intelem szerint a negyedet nem szabad teljesen készre építeni, tehát időt kell hagyni az ötletek, funkciók használat közbeni beérésének. Ennek akadályaként a beruházások irányítói azt hangoztatták, hogy a kezdéstől számított két éven belül be kell fejezni a munkát, azaz halasztani nem lehetséges. Az élet azonban úgy látszik utolérte a valóságot, mert a lakók hiánya miatt egyes épületek várhatóan üresen maradnak. Ezeken a területeken így a város lehetőséget nyújthat olyan kísérleti kulturális tevékenységek gyakorlására, amelyekről, illetve ezek hiányáról e dolgozat elején esett szó (l. a társadalmi környezetről szóló fejezetet). 33 A várost legátfogóbban érintő, a legtöbb lakossági reakciót kiváltó projekt a közterek és parkok megújítása volt. Országosan komoly szakmai elismerést váltott ki az a módszeres és nyílt tervpályázati rendszer, amellyel az egyes területek terveit és tervezőit kiválasztották. A nagyobb tervpályázatok megfelelő érdeklődést váltottak ki, de a pécsi beruházások körüli rossz hírek miatt a kisebb pályázatok esetében csekélyebb volt a résztvevők száma. Bár a pályázatok a nemzetközi építész szakma előtt is nyitva álltak, külföldi résztvevő csak néhány esetben, az épületek tervezésénél jelentkezett. Ezzel együtt az eredmény különösen az azonos időszak hazai teljesítményével összehasonlítva jónak mondható. A hiányérzet, ha van, abból fakad, hogy Pécsett az elvárások e téren eredetileg meghaladták a hazai átlagot. A korábbi munkák folytatásaképpen vagy közvetlenül kiadott megbízások 34 már nem minden esetben hoztak egyértelműen jó eredményt, a negatív példával is bizonyítva a tervpályázati módszer helyességét. Az EKF keretében zajló városfejlesztés egyik alapvető gondolata volt a terek újrafelfedezése, az új városiasság kialakítása. Az előrelépés e vonatkozásban egyértelmű, ha nem is a remélt mértékű. A városlakók mindennapi életét, általános közérzetét javítja a jó minőségű 33 A ZsKN megvalósítása együtt járt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. átalakításával. A gyár sokat profitált az ZsKN számára eladott területéből (formailag ez adta az anyagi alapot az átköltözésre a terület keleti végébe), és az épületek felújításából kapott megrendelésekből. Az időszak ugyan hozott némi szervezeti és technológiai változást, de a valóságos megújulás, és a piaci pozíció megerősítése a tulajdonosok tényleges döntéseinek hiányában várat magára. 34 A Kossuth tér megújítása, a Köztársaság tér megújítása, a Rókus sétány megújítása, a Kórház tér Ferencesek utcája megújítása, a Király utca keleti végének megújítása és a Felsővámház utca megújítása. 28

35 városi környezet, s örömmel fedezik fel a közösségi lét új téri dimenzióit. Ugyancsak elismerőek a városba látogatók visszajelzései is, akiket meglep az összefüggő, rendezett, magas építészeti színvonalú közterületek minősége. Az DDÉK Építészet és Kontextus 35 címmel összefüggő tematikát kínáló építészeti és művészeti rendezvénysorozat indított el 2010-ben, mely előadássorozatok, konferenciák, workshopok, köztéri és kiállítótéri akciók, szimpóziumok, kiállítások, művészeti pályázatok formájában jött létre. A rendezvénysorozat programjai a művészetek és a tudományok megközelítésein keresztül értelmezték az építészet jelenségeit és arra törekedtek, hogy a közönség szélesebb rétegei számára is értelmezhetővé váljanak a kortárs építészet jellegzetes tendenciái, a környezetünket formáló alkotó folyamatok. Az építészet nem csak tárgya kívánt lenni a programoknak, hanem egy bizonyos nézőpontja is: az a pozíció, ahonnan összefüggéseiben tárulkozik fel az építészeti alkotás értelme ahonnan az építészeti alkotás szélesebb kontextusban nyeri el értelmét. Az EKF során több civil kezdeményezésű program is foglalkozott az épített környezettel, a közterek és a művészetek kapcsolatával, a város- és közösségfejlesztéssel 36. A kiélezett és feszült helyzet, az energiák és források végessége miatt ezek a kezdeményezések általában önállóan próbáltak eredményt elérni, holott kellő szervező és irányító munkával a Pécs2010 Menedzsment Központ az EKF-év egyik vezérmotívumává tehette volna. Javaslatok a városfejlesztés és az építészet területén A Város beruházásainak előkészítése során: 1. A döntési kompetenciák legyenek tisztázottak, és ezekre a helyekre legyen megfelelő szakmai tudás delegálva. A döntés minden esetben a lehetséges alternatívák szakszerű vizsgálatát követően történjen. 2. A várost építészeti ügyekben minden esetben az elkötelezett és szakmailag magas szinten felkészült Főépítésze képviselje. Legyen az ő feladata a tervezési program előkészítése, egyeztetése, részletes kidolgozása és prezentálása. 3. A tervező kiválasztása soha ne nyers árversenyen alapuljon, mert az elsődleges a megfelelő tervkoncepció kiválasztása. Ennek módja a nyilvános vagy meghívásos formában lebonyolított tervpályázat. 4. A város a tervezőt tekintse bizalmi partnerének, akivel közös érdeke az építészeti mű kiváló színvonalú megvalósítása. Vegye igénybe a tervező szolgáltatásait a 35 Az Építészet és Kontextus programsorozat elemei: Térépítés Európában (kiállítás), 12 Év (kiállítás), El Away (kiállítás és előadás-sorozat), Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat, Breuer Pécsett / Oda-vissza (meghívásos nemzetközi művészeti pályázat), Építészet Ma (előadás-sorozat), A Kulturális Város után (nemzetközi konferencia). A programsorozat felelősei Horváth András, Bencze Zoltán, Patartics Zorán építészek. A DDÉK a lebonyolításban együttműködött a PTE PMMK Építész Intézettel. Tematikai felelősként jelentős szerepet kaptak Kondor Tamás, Szemerey Samu és Polyák Levente építészek, Christian Gracza művészeti menedzser, valamint Héctor Solari és Mélyi József kurátorok. Az Építészet és Kontextus honlapja címen érhető el. 36 Városfoglalás, Kultmegálló, Bridges Pécs2010, Krétakör Városterápiás Akciósorozat, Bauhaus Movi(e)ing Modern (Xport), Placc Fesztivál, Pécs Mobilart, 21 Párbeszéd, Temporary City, Építészet és Kontextus, El Away 29

36 koncepció kidolgozásától a kiviteli terv készítésén túl a kivitelezés során a tervezői művezetésben. Soha ne utalja át a tervezőt a kivitelező érdekkörébe! A város beruházásainak megvalósítása során: 5. Honosítsa meg saját munkájában a legkorszerűbb városfejlesztési stratégiákat, járjon élen ezek alkalmazásában. Kezelje az urbanisztikát, a közgazdaságtant, a jogot, a képző- és iparművészetet, valamint a kommunikációt szerves egységben, hívja ezek szakembereit partnerként a munkába. 6. A folyamatokat helyesen tervezze meg előre, tehát soha ne az idő, a pénz, vagy a jogi feltételek szorítása kényszerítse ki a döntéseket, hanem a tényleges közösségi igények. A tervezési feladatokat programozza és ütemezze. A független civil szakmai kompetencia használatának szüksége a döntés előkészítésben: 7. Részvételük az egyik garanciája az átláthatóságnak. 8. Adjon számukra a tanulmányok készítése, a közös műhelymunka lehetőséget a szakmai munkára. 9. Konzultációk, tervtanács, véleményezés biztosítsa a tudásuk beépülését a folyamatokba. 10. Moderált vitafórumok adjanak lehetőséget a vélemények előzetes megjelenítésére, így a problémákról az előtt lehet beszélni, mielőtt azok társadalmi feszültséget okoznának. 11. Építészeti mű kivitelezésének megrendelését a Város kizárólag részletes kiviteli terv alapján végezze, ellenkező esetben nem tudhatja, hogy mit fog kapni. Intézményfejlesztések Az elkészült (és meglévő) EKF-es létesítmények jó lehetőséget nyújtanak a hivatás- és konferenciaturizmus fejlesztéséhez. A Kodály Központ önmagában is a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű konferenciaközpontja, kapcsolódó létesítményekkel együtt országosan is az egyik legjelentősebb. E létesítményekben akár fős nemzetközi kongresszusok is rendezhetők. Ez a fejlesztési irány tartósan növelheti a Pécsre látogatók és az eltöltött vendégéjszakák számát. Ennek érdekében célszerű lenne olyan kiadványt készíteni (nyomtatott és video formában is), amely bemutatja a létesítményeket, a szálláslehetőségeket, a kapcsolódó szolgáltatásokat (étkeztetés, off-programok stb.), továbbá megalkotni az ezekre vonatkozó marketingstratégiát. (Az egyetem például számos nemzetközi szervezettel áll jó kapcsolatban.) A konferencia céljára történő hasznosítás jól kiegészíti a hangversenyeket és az egyéb kulturális rendezvényeket, ám azoknál jelentősebb pozitív hatást gyakorol a pécsi, baranyai szállodaiparra és vendéglátásra. A konferencia résztvevői egyben fizető fogyasztói is a kulturális rendezvényeknek %-os alulméretezés lehetséges, nem mindenki érkezik egyszerre és nem mindenki látogatja a plenáris üléseket, valamint megoldható hogy az épületben lévő szeminárium termekben kivetítőn nézzék a részvevők a plenáris ülést. 30

37 Javaslat Az EKF intézményeinek megszüntetése/átalakítása kapcsán át kell gondolni és meg kell újítani az önkormányzati intézményrendszert. Meg kell szüntetni a párhuzamos tevékenységeket és hatásköröket. Komoly dilemma, hogy a polgármesteri hivatalon belül erősödik-e meg a városfejlesztés és a főépítészi funkció, vagy a Városfejlesztési Nonprofit Kft. mint önálló feladatkörű egység kap továbbra is fontos szerepet e téren. Az első esetben a közgyűlés, illetve bizottságai és a városfejlesztés irányítása szorosabban képes együttműködni. Az önkormányzat 2010 decemberében mégis úgy döntött, hogy a Városfejlesztési Nonprofit Kft.-t bízza meg közszolgáltatási szerződés keretében a város településfejlesztési feladatainak előkészítésével, koordinálásával, végrehajtásával, a fejlesztési tevékenység szakmai támogatásával, az önkormányzat, valamint gazdasági társaságai és intézményei fejlesztési programjainak és projektjeinek végrehajtásával és koordinálásával. 38 Az EKF-es új intézményekkel kapcsolatban fontos kérdés, milyen keretek között működnek a jövőben. A tudásközpont (DDRTK) működési keretei kialakultak. Ha a Kodály Központ (KK) nemzeti intézmény lesz (erről elvi döntés született), akkor az a kérdés, ki üzemelteti a létesítményt: önálló szervezet-e vagy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZsÖK). A jelenlegi elképzelések szerint a ZsÖK a Zsolnay Kulturális Negyednek és a Kodály Központnak is üzemeltetője lesz. További választ igényel, hogy a ZsÖK működését, belső munkaszervezetét milyen elvek alapján alakítsák ki. Az egyes intézmények különböző feladatait integráltan, központilag lássa el (marketing, programszervezés stb.), vagy maradjon meg a jogi önállóság mellett az egyes intézmények nagyfokú szakmai önállósága is, és csak az üzemeltetéssel, a fenntartással kapcsolatos feladatokat lássák el központilag. Mivel különböző típusú kulturális intézményekről van szó, számos érv szól (kreativitás, egyediség stb.) amellett, hogy maradjon meg az egyes intézmények szakmai önállósága az önálló programkialakítás és - szervezés jogával. Ha a ZsÖK feladata csak az üzemeltetés, karbantartás, felújítás és az esetleges új beruházás lesz, akkor a jelenleg tervezettnél jóval kisebb létszámú szervezetre lesz szükség. Követendő példa lehet a MÜPA többéves gyakorlata. Az egységes arculat, az egységes fellépés a közös ügyekben a bérleti és szolgáltatási szerződéseken keresztül biztosítható. Több intézmény egyetlen szervezetbe történő összevonásának akkor van értelme, ha az költségtakarékossággal és nagyobb hatékonysággal jár. A működtetés kiadásainak jelentős hányadát teszik ki a bérek és közterheik. El kell kerülni, hogy minden beköltöző intézmény 38 Rendeletalkotás a városrehabilitációhoz és városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft-hez kapcsolódó döntések meghozatala. E döntés révén nagyon erős hatalmi (politikai?) funkció került ehhez az intézményhez. Ezzel párhuzamosan a városi főépítészt mint a kabinet tagját szervezetileg elkülönítették a Városfejlesztési és Kommunális Referatúra csoporttól, ami a napi munkavégzés szempontjából nem túl szerencsés. Az építész szakma évek óta a főépítészi funkció megerősítését szorgalmazza, ám az így tovább gyengült. 31

38 megtartsa az összevonás előtti létszámát, miközben egy viszonylag nagy létszámú szervezetet rendelnek föléjük az üzemeltetői feladatok ellátására 39. Végül szükségesnek tűnik szóvá tenni az új kulturális intézményfejlesztések nemkívánatos következményét. Egyetérthetünk azokkal a véleményekkel, amelyek az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését nem a város rétegzett történeti múltjára és kultúrájának gazdagságára adott jeles bizonyítványként értelmezték, hanem mindenekelőtt esélyként a város többoldalú fejlesztésére. Ugyanakkor nem vitatható, hogy mind a régmúltban, mind a közelebbi, rendszerváltást megelőző évtizedekben olyan kulturális értékekre mutathatunk rá a város történetében, amelyek a mai Magyarországon Pécset önálló karakterrel ruházzák fel. Egyértelműen ezek közé tartozik az a kiterjedt kulturális intézményrendszer, amely a hatvanashetvenes-nyolcvanas években alakult ki, s amely alapját képezte számos nemzetközi rangú egyéni vagy csoportos művészeti teljesítménynek. Ez az intézményrendszer az elmúlt két évtizedben súlyosan erodálódott ugyan, de napjainkban többé-kevésbé kontinuusan létezik. Az utóbbi fél évszázad kortárs magyar művészetének a fővárost követően kiemelkedő jelentőségű bázisa volt Pécs, s ahhoz, hogy ez a továbbiakban is így maradjon, nem engedhető meg azoknak a hagyományos kulturális műhelyeknek az elsorvasztása az újonnan alapított intézmények javára, amelyek a város arculatának kialakulásában meghatározó szerepet játszottak. Bár a globalizált világban a kulturális javak jelentős része a korábbiaknál sokkal könnyebben elérhető, ám ez nem vezethet oda, hogy Pécs a nemzeközi kulturális piac termékeinek importjára szorítkozzon. Nem csak a város kulturális életére, de az egész város élhetőségére nézve nélkülözhetetlen a helyben létrehozott szellemi, kulturális értékek minél gazdagabb köre. Csakis a saját kreativitásból fakadó kulturális értékek országos és nemzetközi megjelenítése képes megkülönböztetni Pécset a számos hasonló nagyságú európai várostól. Gazdasági hatások Mit mutatnak a pécsi számok? Elsősorban azt, hogy a 2010-es EKF-év a kiterjedt pénzügyi-gazdasági válság kilábalási periódusának elején zajlott, magán viselve ennek minden jelét. Örvendetes a turizmus adataiban kimutatható növekedés az előző évhez képest, ám mindez arra volt elég, hogy a város visszakapaszkodjon a két évvel korábbi szintre (Pécsett például 2006-ban vendég, éjszakát töltött, vagyis mindkét mutató közel 10%-kal volt magasabb, mint 2010-ben!). Ezek a tények nem adnak okot elégedetlenségre, hiszen a vendégek 39 A nemzetközi példák azt mutatják, hogy nem lehetséges a kulturális menedzsment minden munkatársát az EKF-év után is alkalmazni. 32

39 és vendégéjszakák száma gyorsabban bővült, mint az ország többi részében (különösen örvendetes a külföldiek számának kedvező alakulása), de átütő változást, kiugróan magas növekedési rátát nem sikerült ezen a területen elérni. Az általános gazdasági tendenciákat illetően kijelenthető, hogy az EKF-év mindössze az előző időszak visszaesését követő gyorsabb ütemű felzárkózást tette lehetővé, nemritkán az elhalasztott (vagy éppen előrehozott) kereslet kielégítésével. A belföldi turistákat kevésbé vonzotta a kulturális fővárosi program (ami úgy is megfogalmazható, hogy a Pécs irányába megjelenő belföldi turisztikai kereslet telített), a külföldi turisták közül főként a környező országokból sikerült jelentősebb tömegeket megmozgatni. Ugyanakkor a legnagyobb növekedést az első számú küldőország, Németország produkálta, amely nem szomszédunk. A vendégéjszakák számát tekintve pedig az USA a 4. helyen áll, ami árnyalja a turisztikai statisztika általános tendenciáit. Az alapvető gazdasági mutatókat (foglalkoztatottak, vállalkozások száma, ipari termelés, stb.) tekintve kijelenthető, hogy az EKF-év nem hozott áttörést. A megvalósított beruházások, illetve programok noha pozitív hatást gyakoroltak a város gazdasági életére csak az évtized elején-közepén mért szinthez való visszatérést tették lehetővé. 40 Mindemellett le kell szögezni, hogy a 2010-es év tényleges hatásainak megítélése, a pécsi gazdaságfejlődés érdemi értékelése csupán néhány év távlatában válik lehetségessé. 40 A Baranya megyei építőipar EKF-beruházásokkal együtt 2010-ben 4%-kal kisebb termelési értéket produkált, mint az előző évben, amikor szintén 4,5%-os csökkenés volt kimutatható a 2008-as esztendőhöz képest. Csekély vigasz, bár a város számára pozitívum, hogy az országos termelés-csökkenés jóval drasztikusabb, mintegy 9%-os volt 2010-ben. 33

40 Tanulságok, javaslatok Az alábbiakban néhány, a város, illetve a régió szempontjából lényeges, a gazdaságfejlődést komolyan érintő tanulság olvasható. A következtetések egy része objektív, empirikusan (igaz, sokszor csak kismintán) igazolható, más részük teljes mértékben szubjektív, ebből következően nyilvánvalóan vitatható. 1. Valószínűsíthető, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének hosszú távon legfontosabb eredménye az M6-os autópálya megépítése volt. A város megközelíthetősége, illetve erről a megközelíthetőségről alkotott befektetői kép egy csapásra megjavult, s ez remélhetőleg jelentősebb termelő kapacitás térségbe költözésével kamatozik a következő években. Ugyanakkor a város közlekedési és parkolási struktúrája semmit sem változott, a kulturális fővárosi évadot nem, illetve minimális mértékben sikerült kihasználni a közösségi közlekedés átalakítására, a P+R koncepció meghonosítására. Az új beruházások, a köztérfelújítások érzékelhetően igyekeztek ügyelni a megközelítés-parkolás problémakörére, ám a Zsolnay Vilmos úti új kulturális tengely esetén a kérdés szinte teljesen háttérbe szorult, a Kodály Központ parkoló-ellátottsága már most szűk keresztmetszetet okoz, a Széchenyi térre történő behajtás kérdése körül kialakult vita mellőzte a szakmai szempontokat. A parkolási rendszer önkormányzati működésbe kerülése talán lehetővé teszi a probléma újragondolását, a közösségi közlekedés fejlesztésére elnyert európai pályázati forrás pedig esélyt ad a komplex közlekedésfejlesztési koncepció alapján történő átalakításra. 2. Biztosan jelentős hozadéka az évadnak, hogy létrejött az önkormányzat-közeli projektmenedzsment kapacitás és tudásbázis. A következő években dől el, hogy a Pécsi Városfejlesztési NKft., illetve a Zsolnay Örökségkezelő NKft. milyen mértékben (és hol) képes hasznosítani az EKF-projekt során megszerzett tudását. A város eljövendő nagyprojektjei remélhetőleg az elmúlt időszakban megszerzett tapasztalatokra támaszkodnak majd, elkerülve ezáltal számos, az EKF-projektben elkövetett menedzselési hibát. 3. Sajnálatos, de le kell számolni egy magát hosszú időn keresztül tartó, sokszor hangoztatott félreértéssel, miszerint a nagyberuházások legfontosabb hozadéka a helyi építőipar megerősödése lesz. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy bizonyos projektméret felett a szükséges likviditás, illetve kapacitás garantálhatósága okán csak nemzetközi vagy nagy hazai építőipari cégek kerülhetnek szóba kivitelezőként, míg a helyi ipar csupán 34

41 alvállalkozói szerepben vehet részt a nagyprojektekben. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy azokkal az egymilliárd forintos nagyságrendű beruházásokkal, melyeket a pécsi, Pécs környéki építőipari cégek fővállalkozóként elnyertek, gyakran nem, illetve alig tudtak megbirkózni. Ezek a közterület-felújítások néhány kivételtől eltekintve silány minőségben, lassan, állandó elszámolási vitákkal és garanciális javítási igényekkel terhelve teljesültek. Kijelenthető tehát, hogy a helyi építőipar, illetve ennek beszállítói köre nagy lehetőséget szalasztott el, a potenciális tőkeinjekció talán újabb évtizedekig várat magára. 4. Miközben az általános sikertényezők között igen előkelő helyen állnak az ipar és a szolgáltatások párhuzamos növekedésében rejlő lehetőségek, ki kell jelenteni, hogy Pécsett a kulturális projektekre épülő termékfejlesztés szinte teljes egészében elmaradt. Még olyan kézenfekvő innovációk is a tervek szintjén maradtak, mint például az egységes belépőjegy-design, illetve ennek reklám-felületként való kihasználása vagy az ajándéktárgy-dömping központi lefölözése. Valószínűleg az EKF-év többször említett beruházási határidő orientáltsága az oka, de alig maradt kapacitás például a vendéglátás megnövekedett eszközigényéhez kapcsolódó termékfejlesztésre, vagy a Tudásközpont létrejöttével megjelenő informatikai többletigény (pl. az állománydigitalizálás vagy a hálózat-egységesítés) kielégítésére. Nem hallgatható el, hogy a Pécsi Tudományegyetemet sem inspirálta az EKF, legalábbis ami a szakportfoliójának fejlesztését illeti (pl. nem létesült hangmérnök-képzés a Kodály Központ bázisán, vagy szinte semmilyen bővülés nem mutatható ki a könyvtáros szakmai képzőpalettán, holott a Tudásközpont kitűnő gyakorló terep lehetne). 5. Bebizonyosodott, hogy a pécsi kereskedők és vendéglátóipari szolgáltatók kreativitása alacsony, az ezen a területen megjelenő vállalkozások kevéssé adaptívak. E gazdasági szektor képviselői sokat panaszkodtak a városba érkező turisták alacsony vásárlói/fogyasztói keresletére, ugyanakkor kevesebb szó esett arról, hogy a turistaútvonalak mentén a nyitvatartási idők 41 szinte változatlanok maradtak, a csomag-árak, akciók szinte meg sem jelentek, a több napos itt tartózkodást ösztönző programösszehangolásra alig akadt példa. A külső, nemzetközi okok mellett e problémákkal is szembe kell nézni az EKF-turizmus adatainak értékelésénél. 6. Az elmúlt év programkínálatát áttekintve kimondható, hogy a helyi lakosság kultúrafogyasztási kereslete az árszínvonal vonatkozásában végtelenül rugalmatlan. Mindez nagyjából annyit jelent, hogy míg az ingyenes rendezvények látogatottsága meglehetősen 41 Amúgy is elgondolkodtató, hogy egy magát mediterránként aposztrofáló városban meddig tartható az általános munkaidővel szinte teljes mértékben egybeeső múzeumi, illetve belvárosi kiskereskedelmi nyitvatartási rend. 35

42 magas volt, szinte a legkisebb költség megjelenése is drasztikusan csökkentette a pécsiek (de ami szomorúbb, még a hazai idelátogatók nagy részének is) program-keresletét. (Bármennyire hihetetlen, kimutatható, hogy a Kossuth téri, korábban este 6 óra után ingyenes parkoló fizetőssé válásával a belvárosi programokra autóval igyekvő pécsiek, illetve környékbeliek jelentős hányada elállt az esti beugrástól.) Mihamarabb felmérést kell készíteni, mi az a költségszint, amit egy-egy kulturális programért a magyar turista, illetve városlakó hajlandó megfizetni A programok, projektek nagy részére igaz volt, hogy a kulturális események költségeinek előkalkulációja általában hibás (alultervezett), költségviselőként, illetve a finanszírozási források végső kiegészítőjeként gyakran a közszféra jelent meg (Pécs esetében általában maga a városi költségvetés, illetve a városüzemeltető cég büdzséje). Mindez nem csak azért szerencsétlen, mert a finanszírozók számára a kulturális projektek feneketlen kútnak tűnnek, de azért is, mert azok a szereplők, akik hosszabb távon valóban profitálhatnának a város-imázs javulásából, viszonylag rövid távon ellenérdekeltté válnak, sokszor inkább akadályozói lesznek a folyamatoknak (pl. közterület-foglalási engedélyek kiadása, bérlemények díjának meghatározása), mintsem támogatói. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen mértékben tudatosult a városban (mind az önkormányzat munkatársai, mind a városlakók körében), hogy a tavalyi év mintegy 50%-kal magasabb városüzemeltetési költséget igényelt, miközben ennek a költségvetésben (értsd: a város, illetve a Pécs Holding költségvetésében) semmilyen forrása nem volt. 8. Annak ellenére, hogy hatalmas összegeket fordíthatott a város beruházásokra, ma még nem látható, vajon keletkeztek-e új emblematikus terek, épületek. Általánosságban elmondható előrebocsátva, hogy nem pécsi, hanem magyar sajátosságról van szó, hogy nem alakult ki a projekt iránti kellő mértékű lakossági azonosulás. A városlakók döntő hányada fogyasztóként és nem résztvevőként viszonyult a kulturális fővárosi évhez, eltúlzott várakozásaiból következően végül csalódottan zárta az elmúlt évet. Összességében megállapítható, hogy a hasonló projektek tanulságaiként megállapított sikertényezők bizonyos része a pécsi kulturális fővárosi projektben is teljesült, ugyanakkor a vizsgált gazdasági indikátorok alapján léptékváltás vagy a fejlődési ütem felgyorsulása nem valósult meg. Megfontolandó, hogy konszenzussal elfogadott, hosszú távú, komplex városfejlesztési stratégia hiányában, a meglévő stratégiákat pillanatnyi érdekek alapján mellőző gyakorlat mennyi lehetőséget szalasztott el. Ugyanakkor a beruházások eredményeképpen létesült-megújult közterek és épületek, az ezekben működő vagy működtethető intézmények a 42 Nyilvánvaló, hogy a felnőtt belépőjegyek Nyugat-Európában szinte általánossá vált 6-10 eurós (azaz durván forintos) árai a magyar jövedelmi viszonyok közt eltúlzottnak tűnnek. 36

43 továbbiakban hatalmas fejlődési potenciált rejtenek magukban. Mindennek Pécs városa érdekében történő hatékony kihasználása mindenképpen igényli a városlakók és döntéshozók gondolkodásbeli léptékváltását is. A városfejlesztés lehetőségei 2010 után A pályázat eredeti célkitűzéseit szemügyre véve megállapítható, hogy Pécsett a városiasság újrafelfedezése irányában tett lépések eredménye az új köztereket és azok lelkes használóit szemlélve minden felmerült probléma ellenére nyilvánvaló. A városfejlesztés kulturális fordulata és a városi kulturális politika átváltoztatása kérdéseiben már nem ennyire egyértelmű a helyzet. 1. Mint a gazdasági hatásokról szóló fejezetben olvasható, 2010-ig nem sikerült új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát (habár utóbbi esetében egyértelmű a pozitív hatás) e folyamatokat tízéves távlatban érdemes majd megvizsgálni. 2. A helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltása egyelőre várat magára, bár az elkészült új épületek fenntartása valószínűleg kikényszeríti majd a hatékony működtetéshez szükséges új szemléletet. (Amennyiben mégsem, az magát a csődöt jelenti.) 3. A dél-dunántúli régiós önazonosság kialakításában az EKF alig tehetett valamit, e pályázati cél már a program megvalósulása során lekerült a napirendről. (A közös hagyomány nélküli, mesterséges módon kialakított közigazgatási egységek lakóiban amúgy sem alakítható ki olyanfajta régiós identitás, mint a történelmileg megképződött területi egységek esetében.) 4. Az ország kívánatos kulturális decentralizációjához hozzájárulhat például a Kodály Központ vagy a Zsolnay Negyed létrejötte, amennyiben működésük valóban képes alternatívát nyújtani országos, nemzetközi szinten. 5. Pécs nemzetközi kulturális szerepe megerősödött az elmúlt években, ám ahhoz, hogy valóban nemzetközi szerepkörűvé váljanak a város kulturális intézményei, központi költségvetési forrás is szükséges. 6. A nemzetközi regionális innovációs központ szerep irányában nincs elmozdulás. 37

44 7. Hogy Pécs fog-e a jövőben mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, illetve a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez, az 2011-ben még nem megválaszolható. E tekintetben sok függ attól, hogy a város milyen fejlesztési pályát jár majd be 2010 után. Komoly hiányosság, hogy Pécs jelenleg nem rendelkezik olyan megvalósítható városfejlesztési stratégiával, amely fenntartható fejlődési pályát rajzolna fel a következő tíz év távlatában az elért eredményekre támaszkodva. Ezzel függ össze az EKF-program kapcsán elkövetett legfőbb hiba is, azaz hogy a város nem tekintett előre megfelelő távlatban. Az EKF-projekthez elkülönített uniós támogatások lehívásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok melléktermékeként sebtében készült integrált városfejlesztési stratégia egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a fent említett kérdéseket megválaszolja, és a következő nyolc-tíz évre adekvát iránymutatást adjon Pécs város- és gazdaságfejlesztéséhez. Ezért életbevágó, hogy a város megfelelő szakértői háttérrel mielőbb készíttessen megvalósítható városfejlesztési stratégiát. E stratégiát részben helyettesítheti egy teljesen új városfejlesztési koncepció és annak megvalósítását segítő integrált városfejlesztési stratégia (IVS). 43 Pécs további városfejlesztési lehetőségeire azonban jelentős korlátozó tényezőként hat a város kritikus nagyságú adósságállománya (mely pénzügyi helyzetet feltételezhetően nem javít az új kulturális intézmények tetemes fenntartási költsége) és az az egyre reálisabb veszély, hogy a következő három évben nem (vagy csak nagyon korlátozottan) állnak majd rendelkezésre vissza nem térítendő uniós és hazai városfejlesztési támogatások. Ennek ellenére sem reménytelen a helyzet: megvalósítható, komplex városfejlesztési stratégiával, bevételtermelő kiadásokkal, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével akár uniós támogatások nélkül is komoly fejlődési pályát futhat be a város, ám ez elválaszthatatlan a helyi gazdaság fejlődésétől 44. Ezért most a legnagyobb hangsúlyt a megfelelő városfejlesztési stratégia kidolgozása mellett a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Pécsnek és az EKF-projektnek szüksége van a befektetői tőke támogatására is, amely készen áll az új minőségek létrehozására (például a kreatív iparban), a városnak pedig célszerű lenne elősegítenie az egyetem és a legfejlettebb technológiákat alkalmazó ipari vállalkozások együttműködését. Hiába válik ugyanis egyre vonzóbb és lakhatóbb hellyé Pécs ha a város polgárai nem találnak helyben képzettségüknek megfelelő munkát, más lakhely után kell nézniük. Ugyanez igaz a gazdasági szereplők oldaláról is: ha nincs vonzó befektetői környezet 43 Az évi LXXVIII. törvény alapján készülő városfejlesztési koncepció hátránya, hogy az a jelen gyakorlat és a Belügyminisztérium szándéka alapján elsősorban a településrendezési tervezést és nem a komplex városfejlesztést alapozza meg. A jelenleg hatályos IVS pedig nem a helyi prioritásokon alapul, nem a pécsi igényekből indul ki, hanem olyan forrásorientált terv, amely az aktuális pályázati lehetőségekhez, uniós előírásokhoz igazodik. 44 Bajnai László: Városfejlesztés (Scolar, 2006) 38

45 (képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, megfelelő helyi gazdasági szabályozás, stb.), akkor nem Pécsre kerül a befektetés. A jó előkészítés kulcsa a Pécshez méltó minőségben elkészített integrált városfejlesztési stratégia és az eredményesen használható gazdaságfejlesztési stratégia együttese, majd az EKF eredményeit kiaknázni képes, adott városrészre vonatkozó akcióterületi terv(ek) kidolgozása. Az akcióterületi tervnek a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervek jóváhagyása és azok végrehajtása között kell elkészülnie, a rendezési tervben elhatározott önkormányzati fejlesztési tevékenység összehangolt megvalósítási terveként, amely komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyvként szolgál az önkormányzat számára. 45 A városfejlesztési célok megvalósítását irányító szervezet már megalakult Pécsi Városfejlesztési Nkft. néven, jó és kipróbált szakemberekkel, ám ahhoz, hogy visszatérítendő forrásokkal is operálni képes, nyugat-európai értelemben vett, professzionális városfejlesztő társasággá váljék, szükséges az önkormányzat és a Pécsi Városfejlesztési Nkft. közötti kompetencia kérdéseket újragondolni. A jó városfejlesztési módszertan és eszköztár azonban önmagában nem csodaszer, Pécs sikerességéhez hatékony és eredményes gazdaságfejlesztésre van szükség az ismert, illetve feltárandó kedvező adottságokra alapozva. Nem feledhető el, hogy a Pécsi Tudományegyetem nélkül elképzelhetetlen a város és gazdasága komplex fejlesztése, ezért az egyetemet már a stratégia kidolgozásának első pillanatától be kell vonni a folyamatba. A város lakosságának bevonása pedig a legfontosabb kérdés, megfelelő mélységgel és módszertannal végrehajtott participáció nélkül minden városfejlesztési projekt bukásra van ítélve. Mindehhez igénybe kell venni az uniós és a nemzeti fejlesztési politika támogatási eszköztárát, és a szomszédos déli országokkal közös gazdasági térség egyik központjaként megnyíló fejlődési perspektívát kell kialakítani. 45 Ha a rendelkezésre álló rendezési tervek városépítészeti szempontból nincsenek az adott fejlesztési elképzelésnek megfelelően, a megfelelő mélységben kidolgozva, szükséges városépítészeti koncepció kidolgozása is az akcióterv készítésének folyamatába illesztve, a munka egyik első fázisaként. A városépítészeti koncepció a megvalósíthatóság műszaki és pénzügyi paramétereit rögzítő akcióterv tartalmával összehangolva a rendezési tervnél pontosabban határozza majd meg a tervezett beépítés építészeti és funkcionális jellemzőit, a pécsi városfejlesztés eredményeként kialakításra kerülő városépítészeti minőséget. 39

46 Utóhang A létrejött-létrejövő új intézményrendszer belakásához, beüzemeléséhez, funkcióinak pontos kialakításához idő kell. Türelemre van szükség valamennyi érintett részéről abban, hogy ezek az intézmények, amelyekkel az EKF kapcsán Pécs és a régió gazdagodott, felépíthessék a maguk arculatát, működési rendjét, bekacsolódhassanak a kultúratermelés és -fogyasztás vérkeringésébe. Ennek elengedhetetlen része a helyi és regionális közönség bővítése, amit a cselekvő részvétel ösztönzésével, a minőség felmutatásával és képviseletével indokolt megteremteni. Arra a kérdésre, hogy miként mérhető az EKF-év eredménye, sokféle válasz adható. Íme az egyik, a maga megfontolásra érdemes szempontjaival: Szerintem két alapvetően fontos szempont van. Az első: meg kell vizsgálni, hogy a város milyen új lehetőségekhez jutott, milyen új dolgokat tudott megvalósítani a kultúrán keresztül. Az a fontos, hogy a kultúra mennyire töltötte fel élettel, energiával a várost. A másik tényező a város lakóinak lelkületében végbemenő változás. A kérdés az, hogy az EKF-év kapcsán sikerült-e új kötődéseket kialakítani a lakók és városuk között. Az a lényeg, hogy az emberek értsék, Pécs az ő városuk, az ő életterük és mindez rajtuk is múlik. Az a cél tehát, hogy a város fogyasztóiból egyre inkább a város létrehozóivá lépjenek elő. ( ) Az új városi mentalitás megszületése a legalapvetőbb. Erre kiváló példa az 1999-es EKF helyszín: Glasgow. A város nagyon nagy bajban volt. Piszkos volt és az emberek nem szerettek ott lakni. Nagy volt a munkanélküliség. A Glasgow1999 program olyan értelemben volt sikeres, hogy az emberek megértették, elhitték, hogy az ő segítségükkel, az összefogásukkal, közös akaratukkal a városuk jó hely lehet. Hogy ők maguk tudnak segíteni a városukon. Megcsinálták. Ezek az eredmények a legértékesebbek, már csak azért is, mert a hatásuk sokáig értékelhető. 46 Bert van Meggelen szavai ezek, aki a Pécs2010 EKF-tanácsadója volt. Érdemes hallgatni rá, és az előttünk álló évek során tovább dolgozni azon, hogy az a szellemiség, amely táján meghatározta az EKF-cím érdekében munkálkodókat, újra megjelenjen és szélesebb körben is elterjedjen, hogy az EKF történetében etalonnak tekinthető Glasgow példáján és tapasztalatain is okulva a kulturális léptékváltás a fejekben és a lelkekben is bekövetkezzen. 46 Köz_tér_köz 293. o. 40

47 Függelék Ágoston Zoltán: Nemzetközi kapcsolatok Berkecz Balázs: Városfejlesztési kérdések és lehetőségek a kulturális főváros után Faragó László: Az Európa Kulturális Fővárosa program városfejlesztési, városirányítási tanulságai Horváth András: Az EKF városfejlesztési törekvései Dr. Kovács Katalin: Adalékok az EKF projekt menedzsment szempontú értékeléséhez P. Müller Péter: A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt kulturális tapasztalatairól és tanulságairól Rappai Gábor: A pécsi EKF-évad gazdaságfejlődésre gyakorolt hatása Szijártó Zsolt: Koncepció és kontextus. Az EKF-projekt és Pécs 41

48 42

49 Ágoston Zoltán Nemzetközi kapcsolatok 1. Az előkészítés szakaszában Mivel a magyar EKF-cím kiválasztása a németországihoz hasonlóan a kandidálók versenyében, demokratikus jellegű és szakmai alapú megmérettetésben dőlt el szemben például Graz és Linz esetével, amelyek a kormány kijelölése révén nyerték el a címet, és az EKF-ek történetében rendhagyó módon a versengő német és magyar városok találkozót szerveztek az együttműködés érdekében. (E találkozó résztvevői ebben a szellemben ajánlást fogalmaztak meg az EU felé 2005-ben, a Budapesti nyilatkozatot.) E pozitív kezdeményezés a későbbiekben aztán nem hozott érdemi eredményeket, hiszen Pécs fő partnerévé egyértelműen Essen vált, s ezzel több német város irányában nyíló kapcsolat veszendőbe ment. (Megjegyzendő továbbá, hogy az EKFmenedzsment vezetésében vita alakult ki a némettel szemben az angol és francia kapcsolatok erősítésének kérdésében.) Az art director helyettesítésére felkért Művészeti Tanács a Mészáros András által vezetett menedzsment központtal párhuzamosan működött, s ez a helyzet magában hordozta a két szervezet közti kompetencia-vitákat, konfliktusokat a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában is. A cím elnyerését követő idők tétovasága, rögtönzései után a Művészeti Tanács által 2008 áprilisára megalkotott koncepció volt hivatva összefüggő cselekvési programmá formálni a város kulturális ambícióit. A koncepció bizonyos pontokon továbbvitte a pályázat és az utána következő a kelleténél néha több spontaneitással jellemezhető időszak értékszempontjait, ám például a Déli Kulturális Övezettel folytatandó kapcsolatépítést szinte teljesen mellőzte. A Művészeti Tanácsba Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Tasnádi Péter polgármester által delegált budapesti tagok jelenléte nyilvánvalóvá tette a központi kormányzati akarat érvényesítésének szándékát. A kormányzat az állami nagypolitika szempontjainak megfelelően kísérelte meg felülírni az EKF nemzetközi kapcsolatépítését, kevés fogékonyságot mutatva a saját koordinátarendszerében nem értékelhető jelenségek iránt. 43

50 2. A megvalósítás időszakában Pécs és Essen közt 18 különböző, mindkét fél által hivatalosnak elismert együttműködési program jött létre (ez meghaladja bármely korábbi EKF-városok közötti programok számát). A cél az volt, hogy a közös programok széles spektrumban létesüljenek, ne csupán a magas művészet körében, hanem az iskolások találkozóitól a gasztronómiai eseményekig. Ilyen volt például a Temporary City, amely pécsi, Ruhr-vidéki és török egyetemisták együttműködésében valósult meg; a Virtual Heart, a pécsi és Ruhr-vidéki iskolások alkotótábora; a Ruhr-vidéken és Pécsett is megvalósuló gasztronómiai projekt, A régió ízei ; a helyi kisebbségek altatódalainak felkutatását és kortárs zenei nyelvre átültetését célzó program, A lélek gyökerei ; de érdemes megemlíteni a pécsi, esseni és isztambuli fiatal cserkészek együttműködését is. Berlini és ulmi múzeumokkal közösen valósult meg a Pécs és a régió multietnikus karakterét új nézőpontból feldolgozó projekt, a Pécs-Fünfkirchen-Pecuh, mely Pécs mellett négy európai városban (Berlin, Ulm, Samobor, Zágráb) volt látható. A Ruhr-vidék és Pécs által hivatalos EKF együttműködési programként elismert 18 projekt mellett számos egyéb magyar német együttműködés szerepelt Pécs 2010-es EKFprogramjában. Ezekkel együtt közel 50 német vonatkozású program valósult meg. A németországi kapcsolatrendszer fontos bázisa volt még Stuttgart, Baden-Württemberg székhelye. E tény bizonyára nem független az egykori magyarországi német kitelepítettek emlékezetétől, ám közvetlen oka Pécs hagyományosan jó és valóban működő testvérvárosi kapcsolata Stuttgart elővárosával, Fellbachhal, valamint a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet hatékony munkája a pécsi EKF-program megismertetése érdekében. Németországi viszonylatban a Ruhr-vidék mellett Karlsruhe és Berlin városaiban zajlottak még Péccsel kapcsolatos programok. A város kommunikációjához a budapesti német nagykövetség számos protokolláris programjának pécsi lebonyolításával járult hozzá. Megemlíthetők továbbá a német, a török és a magyar parlamenti elnökök találkozói az EKF jegyében, ami szintén úttörő kezdeményezés az EKF-ek történetében. Az előzetes várakozásokkal szemben jóval nagyobb fogadókészség, partneri aktivitás jellemezte a Déli Kulturális Övezet országait. Horvátországban Zágrábbal, Eszékkel és Pulával, Szerbiában Újvidékkel, Magyarkanizsával és Szabadkával, Bosznia-Hercegovinában Tuzlával, Szarajevóval és Banja Lukával alakult ki együttműködés. Megjegyzendő, hogy Újvidékkel kifejezetten az EKF-program révén jött létre a testvérvárosi kapcsolat. A tapasztalatok szerint Pécs ismertsége és elismertsége e területen növekedett leginkább a korábbiakhoz képest. Az elért eredményt nagyban segítette a pécsi horvát főkonzulátus, illetve közvetlenül a horvát kormány 44

51 munkája, de a szerb kormány és a vajdasági tartományi szintű politika is tevékenyen közreműködött. A kormányzati, tartományi és városi együttműködések nem csupán programokat hoztak Pécsre, de jelentős anyagi támogatást is nyújtottak e programok megvalósításához. Ezeknek az együttműködéseknek a sorából is kiemelkedik Horvátország, mely 2010-ben több mint 70 programmal volt jelen a városban. Isztambul kulturális fővárossá válása valószínűleg elterelt némi figyelmet a potenciálisan Pécsre irányuló nemzetközi érdeklődésből. Isztambul esete nagy mértékben eltért Essen és Pécs EKF-történetétől, az teljes egészében a török állami politika homlokterében zajlott, a remélt EUcsatlakozás jegyében. Így az állami, hivatali hierarchia minden döntésre és eseményre rátelepedett, az EKF-program fő üzenetévé a reprezentativitás vált. Ettől s az előkészítő fázisban mindkét oldalon tapasztalható hibáktól függetlenül a törökországi kapcsolat is számos eredményt hozott, melyek közül talán a reprezentatív körülmények közt megrendezett isztambuli Csontváry-kiállítás volt a legjelentősebb. A nemzetközi kapcsolatok aktivizálásának érdekében Páva Zsolt polgármester hivatalos levélben szólította meg Pécs testvérvárosainak polgármestereit. Ennek hatására leginkább Krakkó kulturális jelenléte erősödött, Arad városának Pécsre irányuló aktivitása azt megelőzően is számottevő volt. Megjegyzendő, hogy a Déli Kulturális Övezet városaival való együttműködéshez hasonlóan a város kizárólag a helyi költségeket (helyszínbiztosítás, kommunikáció, megnyitó költsége) tudta biztosítani, a többi költség a partnereket terhelte. Miközben a magyar turizmus komoly problémája a Budapesten és a Balatonon kívüli alternatív súlypontok megteremtése, a Magyar Turizmus Zrt es Pécs-kampánya felemásra sikerült. Pécs turisztikai vásárokon történő prezentálásán túl szükséges lett volna a várost fizetett hirdetésekben is megjeleníteni, így a külföldi turisták szélesebb köréhez juthatott volna el az új hazai célpontról szóló üzenet. A nemzetközi sajtó ugyanakkor felfigyelt Pécsre: több mit 1000 cikk jelent meg jelentős külföldi sajtóorgánumokban a városról. 3. A jelen tapasztalatai Pécs kezdeményező szerepet játszott az EKF-városok közötti kulturális diplomáciában. A régi, hivatalos és csekély hatékonysággal működő helyett új EKF-hálózat kiépítését javasolta néhány partnerével közösen, amely jelenleg is működik, bár nem formalizált módon. Ehhez hasonlóan sikeres kezdeményezésnek bizonyult az EKF-városok egyetemi hálózatának kialakítása, mely pécsi ötletből eredt. Az Essennel kialakult együttműködés hivatalos formában folytatódik, a polgármesterek által is megerősítést nyert. A léptékváltás jelének értékelhető a Zágrábbal kialakult kapcsolat, 45

52 amelynek az EKF-év nélkül kevés esélye lett volna. A balkáni régióval kialakult új kapcsolatok bizonyítják, hogy Pécs nemzetközi kapcsolatai a nemzetállami határokat légiesítő regionális együttműködések terén váltak igazán hatékonnyá, termékennyé. Ezt a hatást bizonyára erősítette volna, ha a Művészeti Tanács koncepciója is támogatja e relációt. Nem készült összesítés arról, így nem tudható, hogy a Balassi Intézet által felügyelt külföldi magyar kulturális intézetek milyen mértékben és minőségben segítették a pécsi EKFprogramok nemzetközi kommunikációját. (Számos eseménynek adtak otthont az intézetek e célból, ám az ezekkel kapcsolatos döntésekbe a felelős pécsi EKF-munkatársakat nem vonták be.) A turisztikai adatok egyértelműen sikerként könyvelhetők el. Pécsett 25%-kal nőtt a turisták száma (az EKF-ekben a 15-20%-os növekedés már sikernek számít), és e növekedés közel 80%-át külföldi látogatók tették ki. A fő küldőországok: Németország, Ausztria, az USA, és jelentősen megnőtt a szomszédos országokból (elsősorban Horvátországból és Szerbiából) érkező vendégek száma. Az EKF hatásaként írható le, és remélhetőleg állandósul a pécsi nemzetiségi kisebbségek körében az a szemléleti változás, amely a hagyományőrzés mellett az anyaországok és Magyarország közti kortárs kulturális cserében is érdekeltnek mutatkozik. 4. Ajánlás A város készülőben lévő nemzetközi stratégiájában rögzíteni kell, hogy az EKF révén kialakult kapcsolatokat fenn kell tartani, hiszen az ezáltal nyert külföldi ismertség csak igen sok munkával és anyagi ráfordítással lenne megszerezhető a város hétköznapi működési rendjében. A cím viselése nem csak városi, hanem tartományi, illetve kormányszintű nemzetközi kapcsolatokat is eredményezett, ezek olyan nem magától értetődő kapcsolatrendszert képeznek, amelynek előnyeit a jövőben ki kell aknázni. Fontos feladat a város iránt megnövekedett érdeklődés fenntartása. Stratégiai célkitűzésként kell kezelni a turizmus kérdését, és a kialakult nemzetközi sajtókapcsolatok révén jelen kell maradnia a városnak az európai médiában. Jelentős üzenet értéke lenne Európa számára, ha a Ruhr-vidékkel és Isztambullal folytatódna az együttmködés az EKF-év után is. A határon átnyúló kezdeményezések hosszú távú hátterét jelentheti az EGTCegyüttműködés melyet a pannon térségben Eszékkel és Lendvával hozott létre Pécs városa, különös tekintettel a 2013-tól e célra megnyíló pénzügyi alapokra. 46

53 Berkecz Balázs Városfejlesztési kérdések és lehetőségek a kulturális főváros után Ha a rendszer nem működik rendesen, ha a rendszer nem korrigálja a hibákat, de még csak nem is jelzi a hibákat, és emiatt azok kijavítására nincsen mód, akkor az a rendszer rossz. (Michael Charlton) A határtalan város névre keresztelt EKF pályázatban közel hat éve megfogalmazottak szerint Pécs városfejlődése szempontjából három jelentős folyamat katalizátora lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése: felgyorsíthatja az ipari és bányavárosból kulturális várossá változást, a regionális várossá alakulást és a nemzetközi regionális kulturális központtá válást. A pályázati dokumentum szerint a lehetséges gazdasági kitörési pont Pécs és régiója számára a kulturális ipar és a turizmus lehet, az EKF cím éppen e két összekapcsolódó stratégiai ágazat fejlődését segíthetné / segíthette volna elő. A tervezett (és azóta nagyrészt megvalósult) öt kulcsprojektből álló fejlesztési csomag a kulturális várostervezést állította a középpontba: a városiasság újrafelfedezése, a városfejlesztés kulturális fordulata és a városi kulturális politika átváltoztatása eszméinek háromszögében. Az EKF révén várt hozadékok pedig nem voltak kisebbek, mint 9. új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát; 10. hozzájárulni a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltásához; 11. elősegíteni a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását; 12. egy nagy lökést adni a Dél-dunántúli régió regionális önazonossága felépítéséhez; 13. hozzájárulni az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá válásához; 14. nemzetközi várossá tenni Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolni a nemzetközi kulturális hálózatokba, és hozzájárulni ahhoz, hogy nemzetközi szerepkörű intézmények települjenek meg a városban; 15. hozzásegíteni a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon; 16. mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, a keletközép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez. 47

54 Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat készítőinek (Takáts József, Tarrósy István, Szalay Tamás, Szokolai Zsolt és Patartics Zorán) elképzelése az volt, hogy az EKF projekt illetve a cím elnyerése arra fogja ösztönözni a várost, hogy régióközpontként és ne csak megyeszékhelyként tekintsen magára. További lehetőségként jelent meg, hogy a Bécs- Budapest fejlődési folyosón kívül elhelyezkedő Pécs egy nemzetközi régió kulturális központjává válhat az EKF által. Ez kiemelten fontos, hiszen egy középváros fejlődési potenciálja az interregionális együttműködésben is rejlik. Takátsék abban is bíztak, hogy az EKF projekt révén létrejövő városközi kulturális kommunikációt hamarosan követheti a gazdasági kommunikáció is. Pécs pedig egy többközpontú nemzetközi kisrégió egyik központjaként másként építheti fel városidentitását, mintha csak nemzetállamának egyik periférikus helyzetű középvárosa volna. Pécs egy hosszú távú folyamat elindítása mellett döntött, amikor A határtalan város című pályázatát benyújtotta. Hamar megjelentek a pécsi pályázat kritikusai is. Az egyik első és leghelytállóbb kritika Szíjártó Zsolté volt, aki így fogalmazott az Echo Pécsi Kritikai Szemle című lap hasábjain 47: Hogyan olvassuk ezt a kötetet? ez sem egyszerű kérdés. Olvassuk-e úgy, mint a város tudományos igénnyel megírt történetét, afféle Pécs-monográfiát ám a használt fogalmak ( európai városiasság, középváros ) sokszor nem pontosan definiált, tudományos terminusok, s az érvelés sem támaszkodik empirikus vizsgálatokra, történeti forrásokra, nem csatlakozik hozzá bibliográfia sem. Tekintsük egy városfejlesztési kézikönyvnek, mondjuk: Hogyan fejlesszük kedvenc városunkat címmel? De az igényesen megformált szöveg kilóg a mérnöki nyelven megírt, térképektől hemzsegő dokumentumok tömegéből, miközben teljességgel hiányoznak a fejlesztéseket megalapozó közgazdaságtani számítások. A (politikai) döntéshozatalt segítő háttértanulmány volna? Ez sem valószínű, hiszen a politika szférája még az említés szintjén sem jelenik meg a kötetben. Leginkább a kötet szerzőjének sorai igazíthatnak el a műfaj tekintetében: meggyőző fikciót kell alkotnom a városról és a lehetőségeiről, amit egyként elhisznek a városlakók és a pályázat döntnökei, s ha elhiszik, akkor elkezdhet valóságot alakító fikcióként működni. Egy 47 Szíjártó Zsolt: A képzeletbeli város (Echo, 2005.) 48

55 meghatározott narratíva - afféle fikcionalizált városszöveg - mentén mutatja be a kötet a várost, és fogalmaz meg a jövőre irányuló terveket. ( ) Az érvrendszer központi fogalmai a városok kulturális gazdasága, szimbolikus ökonómiája, a kultúra szerepének és gazdasági jelentőségének felismerésén alapulnak; tehát azok a meglátások köszönnek vissza, amelyek az amerikai városszociológiai irodalomban már a nyolcvanas években megjelentek, s amelyek nagyjából pár évvel ezelőtt érkeztek meg magyar területre. ( ) A sok szereplő által létrehozott és fenntartott fikcionális városszöveg nem nagyon törekszik arra, hogy a kulturális városfejlesztésben, a városok kulturális termelésében ténylegesen érdekelt gazdasági szereplőket azonosítson be, mint ahogyan arról sincs sok mondandója, hogy például a fogyasztás szféráját illetően egyáltalán jelen vannak-e azok a társadalmi csoportok, akik képesek és hajlandók a szimbolikus ökonómia termékeit fogyasztani, s ezáltal fenntartani azt. Természetesen nem lenne helyes felróni a pécsi EKF pályázat íróinak azt, hogy annak idején nem egy megvalósíthatósági tanulmányt magában foglaló városfejlesztési stratégiát készítettek 2005-ben (nem is ez volt a cél, de a megvalósíthatósági tanulmányokat valamint az integrált városfejlesztési stratégiát jegyző Pécs2010 Konzorciumnak 48 már az volt a feladata, hogy ezekre a konkrét városfejlesztési és beruházási kérdésekre adekvát választ adjon). Ahogy Sir Bob Scott, a kulturális főváros uniós bizottságának elnöke, a liverpooli EKF pályázat sikerre vivője is fogalmazott egy interjúban: A sikeres pályázatok hazugságra, reményekre és optimizmusra épülnek. Udvariasan azt mondjuk, hogy reményekre. 49 A város és a civilek pályázata azonban magasan kiemelkedett a többi EKF aspiráns anyaga közül. Pécs végül egy kis Budapest vs. Vidék huzavona után október 19-én elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet; ahogy az lenni szokott, ezzel egy időben a dolgok rajzolata is kezdett megváltozni, többek között a városfejlesztési kérdésekben is. A városiasság újrafelfedezése, a városfejlesztés kulturális fordulata és a városi kulturális politika átváltoztatása eszméi a pályázat elnyerését követően az EKF programot érdemben befolyásolni tudó személyek és szervezetek részéről már inkább csak a szlogenek szintjén 48 Pécs2010 Konzorcium tagjai (DHV Magyarország Kft., a COWI Magyarország Kft., az Ernst & Young Tanácsadó Kft., az EconoConsult Kft. és az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft.) nyerték el 2007-ben az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010 című projekt megvalósíthatóságának vizsgálatára, a pályázati dokumentációk és formanyomtatványok valamint az Integrált Városfejlesztési stratégia elkészítésére vonatkozó, több mint 300 millió forintos megbízást. 49 Somlyódy Nóra: Ott élek ma, ahonnan az időt és a teret mérik Sir Bob Scott, pályázó (Magyar Narancs 2008) 49

56 hangzottak el, mintsem komoly tényezőként hatva az egyes komplexumok helykijelölésekor vagy a konkrét tervpályázati kiírások megfogalmazásánál. Néhány fontosabb rendezvény 50 ugyan szerveződött még a kulturális városfejlesztés témaköre vonatkozásában, de a gyanútlan külső szemlélő (az átlag magyar polgár) számára mégis úgy tűnhet, hogy: Pécsett csupán az EKF évad kulisszáit próbálták megépíteni (ami csak az évad vége felé sikerült az esetek többségében). Az a szemléletmód - ami az EKF pályázat készítésekor még átjárta a fejlesztések előkészítésén dolgozó csapat munkáját - az eredeti pályázati team tagjainak távozásával szépen fokozatosan elhalványodott. Ez a leépülés ahogy Takáts József is fogalmazott egy interjúban 51 természetes. Más dolog tervezni, fikciót alkotni, és más dolog megvalósítani. A praktikus feladatok gyakran elfelejtetik a megvalósítókkal azokat az ideákat, amiknek a jegyében elindultak. De azért sajnálom, hogy a kulturális decentralizáció országosan kisugárzó első lépése elmarad. Az a célkitűzés, hogy Pécs kulturális léptékváltást hajtson végre az EKF évvel, tehát hogy voltaképpen minden (fejlesztési, kommunikációs, rendezvényszervezési, stb.) lépés a kulturális léptékváltás érdekében történik eltűnt, a megvalósításnak ez a horizontja ma nem látható. Lehetséges, hogy a megvalósuló beruházások és programok elhoznak majd valami lassú változást, de a kulturális léptékváltás nem valósul meg. Nagyon leegyszerűsödött a megvalósítás évei alatt sok alapvető idea, és visszaszorult kisebb jelentőségű projektekbe ( ). Az eredeti elképzelések lényege az volt, hogy a városban rejlő kreatív potenciálokat lehetőségekhez juttatják, (városi) teret adnak nekik úgy, hogy miközben értékek jönnek létre, a teremtő kedv állandóan képes újratermelni önmagát - ezzel beindítva egy fejlődési spirált. A koncepció hatékonyabb kifejtése okán érdemes Takáts József egy interjúban 52 elhangzott visszaemlékezéséből idézni: Van egy bilbaói képeslapom, amelyen a Guggenheim Múzeum látható, előtte Puppyval, Jeff Koons hatalmas növénykutyájával. Egy alkalommal, amikor önkormányzati politikusoknak és hivatalnokoknak tartottam tájékoztatót a munkánkról (persze, a meghívottak tizede sem jött el rá), elvittem magammal a képeslapot, hogy a segítségével magyarázzam el, mire jó a művészeti beruházás a városfejlesztésben. Hogy nem 50 Város, tér, pozíciók (2006. június, szervező: Kultúra 2010 társaság), A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia (2006. november, szervező: Pécs 2010 Menedzsment Központ), Várostervezés, városfejlesztés, menedzselés (2006 november, szervező: Kultúra 2010), A kulturális város után (2010. szeptember, szervezők: DDÉK, PTE) 51 A hivatkozott és idézett Takáts-interjú a KÖZ-TÉR-KÖZ című könyvben jelent meg, az interjút készítette és a könyvet szerkesztette Somogyi Krisztina 52 Városi kulturális tervezés? Mintha Pécsett nem akarna sikerülni... Vargha Mihály interjúja Takáts Józseffel az Építészfórumon (2007) 50

57 költséges dísz, hanem a fejlesztés motorja; hogy ha Puppy Pécsett állna a jövendő Zenei és Konferenciaközpont előtt, csak e szobor miatt százezerrel nőne Pécs turizmusa egy év alatt. Mindegy, hogy tetszik-e nekünk Puppy vagy sem, mondtam; ha a kutya itt állna, többszörösére nőne a város tőkevonzó képessége, ez a kutya közvetve több munkahelyet hozna létre a városban, mint tíz bevásárlóközpont idetelepítése. Városfejlesztési szempontból tehát az volt a vízió egyik lényeges eleme, hogy a nagyberuházások és az azokban rejlő kulturális/művészeti értékek majd felhúzzák a környezetük minőségét és további beruházásokat ösztönöznek. 53 Wessely Anna szociológus, művészettörténész is egyetértett a pécsi EKF pályázat íróival abban, hogy a kulturális alapú megközelítés egy nagyon jelentős erőforrást, vagy legalábbis egy biztos alapot és kiindulópontot jelenthet a város rehabilitációjához és fejlesztéséhez. Szerinte azonban gyakran előfordul, hogy az ambiciózus polgármestereket és a proaktív önkormányzatokat az ingatlanfejlesztők és/vagy ékesszóló tanácsadók arra sarkallják, hogy próbálják meg megfordítani kulturális megközelítés irányát és fókuszáljanak a várostervezésre és a megfelelő építészeti formatervekre, amivel kulturálisan feldobhatják a helyszínt abból a célból, hogy az új tudásalapú gazdaság és kreativitásalapú iparágak vonzó telephelyeként reklámozhassák városukat. A színházak, hangversenytermek, múzeumok, mozik, művészeti galériák, kávéházak, különböző etnikumok éttermei és különféle szórakozóhelyek hálózatai kétségtelenül javíthatják az életminőséget egy városban, és előkelő kulturális események helyszíneként növelhetik egy város hírnevét is 54. Mindemellett a felülről lefelé történő, megtervezett, fejlesztésre irányuló mély benyomást keltő törekvések általában nem képesek hatni a mindennapi, megszokott kultúrára. Az olyan beruházások, melyeket elválasztottak a helyi közélettől, és a helyi lakosok aktív részvétele nélkül valósítják meg őket nem igazán helyettesíthetőek egy közösségi épülettel és a helyi kultúra megfelelő fejlesztésével. Wessely szerint a vernakuláris (helyi) kultúra alapjául a középen való elhelyezkedés és a helyesség elgondolása szolgál, amely kijelöli az utat a vagy-vagy megoldások között. A helyi kultúra hajlamos arra fókuszálni, hogy az emberek mit tudnak tenni saját magukért a kultúrán mint folyamaton keresztül ahelyett, hogy megpróbálná megérteni a kulturális negyedek fejlődését mint a kulturális fejlődésnek a műszaki megközelítésben az 53 Patartics Zoránnal készült, a KÖZ-TÉR-KÖZ című könyvben megjelent interjú nyomán, az interjút készítette és a könyvet szerkesztette Somogyi Krisztina (2010) 54 Sharon Zukin: Urban Lifestyles: Diversity and Standardisation in Spaces of Consumption, Urban Studies 35 (1998) 51

58 intézményileg előre meghatározott végső szakaszát. A hagyománykövető kulturális döntéshozók az állami szektorban rutinszerűen kínálnak számos konzultációs és kommunikációs lehetőséget a szélesebb közösséggel a kulturális fejlődésirányításuk részeként. Azonban a kulturális negyed irányításának vernakuláris szemlélete egy sokkal radikálisabban kiterjesztett politikai elképzelésként értelmezi azt, hogy miből is tevődik össze a kultúra és a kulturális fejlődés, és kinek kell azt meghatároznia. Azt sugallja, hogy a kulturális mindentudás többé már nem róható fel a kulturális szervezeteknek. Megmutatja hogy a kulturális negyed fejlődésével kapcsolatos szociológiai, politikai és technológiai szempontból vett kulcsfontosságú tudás helyhez kötött az egész informális kulturális ökológiában. Az ilyen városvezetés kritikusan viszonyul a műszaki megközelítésű szemlélethez azért, hogy politikailag a funkcionális felelősségek hierarchikus elkülönítésére, és a város kulturális fejlődéséhez szükséges bürokratikus mechanizmusok formalizmusára koncentrálhasson. Ezt olyan próbálkozások kísérik, melyek megpróbálnak hangot adni a mindennapi kölcsönös kulturális kapcsolatok informális aspektusainak, inkább mintsem hogy egy műszaki fejlesztési tervezetet kelljen követniük. Bár ez triviális tény, mégis a jelen elemzésünkkel összefüggésben ki kell hangsúlyozni, hogy az összes modern város kulturálisan heterogén, mivel a lakosaik különböző társadalmi osztályokhoz, etnikai, foglalkozási és vallási csoportokhoz és különböző generációkhoz tartoznak, és a többségük több ilyen csoportban is képviselteti magát. Mivel a hagyományos magaskultúra azon képessége, hogy felkeltse a figyelmet és az embereket részvételre csábítsa drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben még a tanultak körében is, ezért egy kulturális alapú településfejlesztésnek figyelembe kell vennie és ki kell használnia a befektetők és a célközönség kulturális különbözőségét, vagyis alaposan meg kell ismernie minden egyes csoport sajátos hagyományait, vagyoni helyzetét, szükségleteit és életstílusát. Napjaink Magyarországának egyik legsúlyosabb problémája éppen a társadalmi integráció rendkívül alacsony szintje, ami a kölcsönös bizalom hiányában nyilvánul meg, amelynek a társadalmi csoportok viselkedésében meg is vannak a következményei. Az emberek vonakodnak, vagy egyáltalán nem képesek arra, hogy együttműködjenek egymással, hogy az eltérő érdekeket összekapcsolják, és hogy a konfliktusokat elismerjék és megoldják. Ezek olyan társadalmi készségek, melyek elsajátítása időigények és folyamatos figyelmet, gyakorlást igényelnek. Ezért jelenlegi Magyarországon egy ilyen kérdés kapcsán vagy ellenségeskedésekbe bonyolódunk, vagy teljes mértékben igyekszünk a vitát elkerülni. 52

59 Hajlamosak vagyunk arra, hogy kibújjunk a felelősségvállalás alól és hallgatólagosan elvárjuk a hatóságoktól, a mindenkori hatalomtól, hogy tegyenek valamit a problémánk megoldása érdekében, még akkor is, ha már jó előre tudjuk, hogy ez nem fog nekik sikerülni. Megmarad nekünk az az olcsó elégtétel, amely abból származik, hogy kipanaszkodhatjuk magunkat és vádaskodhatunk kedvünkre. 55 Wessely Anna a fenti gondolatokat még 2006-ban fogalmazta meg, akkor még csak előjelei voltak annak, hogy a fejlesztések megvalósítása során a bottom up szcenárió helyett a felülről építkező rendszer fog érvényesülni. Wessely azonban azt is felveti a fent idézett írásában, hogy az alulról felfelé történő, informális, csináld magad típusú kezdeményezések ugyan általában sikeresebbek, azonban akár több évtized is eltelhet addig, mire látványos és fenntartható eredményeket érnek el vele a gazdasági haszon tekintetében. Wessely több fenti utalása is önbeteljesítő jóslatként elevenedett meg Pécsett: ha a kultúra városfejlesztő szerepéről az elmúlt 5 évben szó esett, akkor az esetek többségében a kulturális negyedek valós műszaki/gazdasági működési mechanizmusai helyett inkább a mindennapi kölcsönös kulturális kapcsolatok informális aspektusai kerültek a középpontba. És a végén valóban megmaradt nekünk pécsieknek az az olcsó elégtétel, hogy kipanaszkodhatjuk magunkat és vádaskodhatunk kedvünkre. Bert van Meggelen is valami hasonlóra tett utalást egy vele készült 2010-es interjúban: Sajnos az az érzésem, hogy a NAGY áttörés nem jön ( ) létre. Ennek szerintem pszichológiai okai vannak. Pécsett leginkább az egymás iránti bizalom hiányzott, amikor én ott jártam. Senki sem bízott a másikban. A civilek nem bíztak a politikusokban, a politikusok a civilekben, a szakmákban. Az állami hivatalnokok nem bíztak a helyi ügyintézőkben és persze ez fordítva is igaz volt. Ilyen helyzetben, ha tehát a bizalmatlanság az uralkodó hangulat, problémás valami nagyot alkotni. Úgy gondolom Magyarországon ez történt. A bizalomhiány miatt kívánatos, alulról jövő szemlélet helyett a felülről való irányítás struktúrája állandósult. Nem mellesleg a bizalom szorosan összefügg az önbizalommal: a magyaroknak sokkal nagyobb önbizalomra is szükségük lenne Idézet Wessely Anna A kulturális negyed mint városfejlesztési stratégia / The cultural quarter as an urban development strategy című könyvben megjelent Városi kultúrák és kulturális negyedek című írásából (szerk.: Berkecz Balázs, Pécs2010 Menedzsment Központ, 2007.) 56 részlet a Bert van Meggelennel készült, a KÖZ-TÉR-KÖZ című könyvben megjelent interjúból, az interjút készítette és a könyvet 53

60 Természetesen, ha a tervezett beruházások mind elkészülhettek volna már a 2010-es év elején, akkor talán a pécsiek is nagyobb önbizalommal vághattak volna bele az EKF évbe és az új intézmények nyújtotta varázzsal és kapacitásokkal egy jóval színvonalasabb EKF évet lehetett volna szervezni. Viszont ma már ezek a kulcsprojektek - a Zsolnay Kulturális Negyed kivételével nagyjából készen vannak. Fent kell őket tartani, működtetni kell, élni az EKF adta lehetőségekkel. De hol tart Pécs az eredeti célok és a várt hozadékok vonatkozásában? A városiasság újrafelfedezése irányában - az új köztereket és azok lelkes használóit elnézve megállapítható, hogy - Pécs minden felmerült probléma ellenére jó úton halad. A városfejlesztés kulturális fordulata és a városi kulturális politika átváltoztatása történt lépések értékeléséhez azonban már célszerűbb a várt hozadékokat újra felidézni (még akkor is, ha a várt hozadékok közül több már 2005-ben sem tűnt öt éven belül elérhető célnak): túlzás lenne azt állítani, hogy 2010-ig sikerült új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát (habár utóbbi esetében egyértelmű a pozitív hatás), de ezt inkább egy tízéves távlatban érdemes majd megvizsgálni; a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltása még várat magára (az elkészült új épületek fenntartása valószínűleg kikényszeríti majd a hatékony működtetéshez szükséges új szemléletet ha nem, akkor az egyenlő lesz a csőddel); a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását talán segítheti Pécs egyre több helyen hangsúlyozott kulturális szerepe, de a népesség megtartó képesség nem fog javulni újabb munkahelyek nélkül; a Dél-dunántúli régió regionális önazonosságának felépítése, mint elem megjelent az EKF programban a régióban folyamatban lévő társberuházások és programok révén, de az EKF országos kommunikációjában ez már nem kapott megfelelő szerepet; az ország decentralizációjához és kulturális életének többpólusúvá válásához nagyban járulhat a Kodály Központ állami fenntartásba kerülése (de nyilván itt sok múlik majd a működtetés részletein); szerkesztette Somogyi Krisztina (2010) 54

61 Pécs nemzetközi kulturális szerepe sokat javult az elmúlt években, de ahhoz, hogy valóban nemzetközi szerepkörűvé váljanak a város kulturális intézményei, szükség van a fent említett központi költségvetési forrásra is; a nemzetközi regionális innovációs központ szerep irányában azonban nem történtek határozott lépések; az a kérdés, hogy Pécs fog-e a jövőben mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához illetve a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez, az 2011-ben még nem megválaszolható, de e tekintetben sok függ attól, hogy a város milyen fejlesztési pályát tud bejárni a kulturális város után? Sajnos Pécs jelenleg nem rendelkezik olyan megvalósítható városfejlesztési stratégiával, amely megnyugtatóan megmutatná, hogyan lehet a várost fenntartható fejlődési pályára állítani a következő tíz év távlatában, az elért eredményekre támaszkodva. Mihez fog kezdeni a város az EKF eddigi eredményeivel, milyen új fejlesztésekkel tud nagy számú munkahelyet teremteni, hogyan tudja ebben a fejlesztési munkában integrálni az EKF kapcsán létrejött, és a fejlesztés egyik húzóerejének szerepére alkalmas kreatív kulturális ipart? Hogyan válaszolja meg a rendezvényév utáni időszak fő városfejlesztési és gazdasági kérdését: milyen lesz az élet Pécsett 2010 után? A pécsi EKF program kapcsán a város talán azzal vétette a legnagyobb hibát, hogy nem tekintett előre megfelelő távlatban. Nem látni mi következik 2010 után: az EKF projekthez elkülönített uniós támogatások lehívásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok melléktermékeként sebtében készült integrált városfejlesztési stratégia egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a fent említett kérdéseket megválaszolja, és a következő nyolc-tíz évre adekvát iránymutatást adjon Pécs város- és gazdaságfejlesztéséhez. Ezért nagyon fontos, hogy a város - megfelelő szakértői háttérrel - mielőbb készítsen egy megvalósítható városfejlesztési stratégiát. Pécs további városfejlesztési lehetőségeire azonban jelentős korlátozó tényezőként hat a város jelentős adósságállománya (mely pénzügyi helyzetet feltételezhetően nem javít az új kulturális intézmények tetemes fenntartási költsége) és az az egyre reálisabb veszély -, hogy a következő három évben nem (vagy csak nagyon korlátozottan) állnak majd rendelkezésre vissza nem térítendő uniós és hazai városfejlesztési támogatások. 55

62 Mégis van remény: megvalósítható, komplex városfejlesztési stratégiával, bevételtermelő kiadásokkal, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével - akár uniós támogatások nélkül is megtalálható a lehetőség komoly fejlődési pályát befutni, de ez elválaszthatatlan a helyi gazdaság fejlődésétől 57. Ezért most a legnagyobb hangsúlyt a megfelelő városfejlesztési stratégia kidolgozása mellett a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítani! Pécsnek és az EKF projektnek szüksége van a befektetői tőke támogatására is, amely készen áll az új minőségek létrehozására (például a kreatív iparban), a városnak pedig célszerű lenne elősegítenie az egyetem és a legfejlettebb technológiákat alkalmazó ipari vállalkozások együttműködését. Ugyanis hiába válik egyre vonzóbb és lakhatóbb hellyé Pécs, ha a város polgárai nem találnak helyben képzettségüknek megfelelő munkát, akkor kénytelenek lesznek más lehetőségek és más lakhely után nézni. Ugyanez igaz a gazdasági szereplők oldaláról is: ha nincs vonzó befektetői környezet (képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, megfelelő helyi gazdasági szabályozás, stb.), akkor nincs miről beszélni A Pécs2010 Menedzsment Központ szervezésében még 2006-ban zajlott egy kétnapos holland-magyar szimpózium A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia címmel 58. A holland szakértői csoport 59 öt évvel ezelőtti ajánlásaiból érdemes kiemelni a következő fontos szövegrészletet: A projektnek a következőkre van szüksége: 2. egy őrültre, aki igazán beleszeret a Zsolnayba, és soha nem adja fel; 3. több politikai támogatásra ahhoz, hogy az útközben felmerülő akadályokat és veszélyeket el tudjuk hárítani; 4. a politikai kockázatok csökkentése érdekében javasoljuk, hogy kérjék fel az ellenzéket a programhoz való csatlakozásra és annak támogatására; 5. a kockázati magántőke anyagi támogatására, amely készen áll az új minőségek létrehozására; 57 Bajnai László: Városfejlesztés (Scolar, 2006) 58 A kulturális negyed mint városfejlesztési stratégia / The cultural quarter as an urban development strategy (szerk.: Berkecz Balázs, Pécs2010 Menedzsment Központ, 2007) 59 A holland szakértői csoport tagjai voltak: Evert Verhagen, az amszterdami Westergasfabriek kulturális negyed projektvezetője, Jeroen Saris, Amszterdam volt alpolgármestere, Wessel de Jonge és Eric Gude, a van Nelle gyár rekonstrukciójának tervezői és irányítói, Bert van Meggelen, a Rotterdam Európa Kulturális Fővárosa 2001 projekt általános és művészeti igazgatója 56

63 6. Pécs nemzetközi támogatására, például az egyetem és a vállalkozói réteg részéről, illetve külső támogatásra; 7. a kulcsfontosságú partnerek egyesítése egy vállalkozói koalícióban. Hozzunk létre egy think-tanket a város vezető polgáraiból, leleményes vállalkozóiból, hazai szakértőkből és a kulturális avantgárd képviselőiből, akik segítik a városvezetést azon stratégiai döntések meghozatalában, amely előmozdítja a Zsolnay-gyár kulturális negyeddé történő átalakítását. Vegyük rá a think-tanket, hogy szervezzen nyilvános vitát a városban. Keressük meg a lehető legokosabb és legkreatívabb embereket Pécsről, a régióból (Baranya), az országból és külföldről is; a kreatív ágazatokból, a társadalomtudományok területéről, az ipari (kereskedelmi) szektorból, a politikai szférából, a fiatalok kultúrájának közegéből (ez körülbelül 7-9 tagot jelent). Az EU finanszírozás és a Kulturális Főváros-program előírásai lehetővé teszik a mielőbbi kezdést, ennek kikényszerítése viszont nagy kockázattal és magas költségekkel járhat. Önálló lendülettel a fejlődés felgyorsítható és kiegyensúlyozható. Önálló lendületet szabadíthatunk fel azzal, hogy kreatív vállalkozókat kérünk fel a programban való részvételre és a program megvalósítására a következő három évben. Erősítsük meg a város szervezési képességeit a kreatív vállalkozók hozzáadott értékeivel. Nekik megvannak a saját hálózataik és erőforrásaik (tudás, technika, tőke). Az alapvető feladat az, hogy a program a lehető legnagyobb támogatást élvezze, és hogy higgyünk benne. Minden egyes probléma lehetőség arra, hogy bizonyítsuk elkötelezettségünket az új iránt, de minden szakértelmünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy innovatív megoldásokat találjunk. Ne kérjünk fel minden potenciális felhasználót a Zsolnay-programhoz való csatlakozásra. Bátortalanítsuk el őket azzal, hogy megmondjuk nekik az igazat: ha a Zsolnayban akarsz letelepedni, magadnak kell megoldanod a problémáidat. A fenti ajánlások sajnos még az évad lezárultával is aktuálisak, de nem csak a Zsolnay Negyedre, hanem az egész városra vonatkozóan is: ha Pécs és a régió nem folytatja a 57

64 fejlesztéseket egy megvalósítható stratégia mentén, akkor a korábbi szép remények ködbe vesznek. Amennyiben folytatódik a szorgos építkezés, akkor Pécsnek komoly esélye van arra, hogy 2011-hez képest közép- vagy hosszútávon (8-15 év) hozni tudja azokat a hozadékokat, amiket 2005-ben remélt és ezzel elfoglalja méltó helyét az európai kulturális városhálózatban. A város anyagi helyzete viszont finoman szólva sem stabil. Szinte minden projekt költségvetése meghaladja az eredetileg tervezettét, és úgy tűnik, hogy - az EKF fejlesztési fonalát tovább szőni hivatott - keleti városrész szociális városrehabilitációjának első ütemére félretett másfélmilliárdot is feneketlen tó módjára nyeli el a Zsolnay Kulturális Negyed. Mindeközben a régió városfejlesztési akcióit támogatni hivatott Dél-Dunántúli Operatív Program as városrehabilitációs kerete is kimerült, és uniós városfejlesztési ingyenpénzre 2014 után is csak halvány remény van (de az is egy reális szcenárió, hogy 2014-től már csak visszatérítendő, ún. JESSICA típusú források lesznek, ami azt jelenti, hogy kizárólag gazdaságilag megtérülő városfejlesztési akciókat fog támogatni az EU, ehhez viszont stabil helyi gazdaság szükségeltetik). Az eredményes városfejlesztés szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelő stratégiai (politikai) döntés, mert azt követően ki kell találni az eredményes végrehajtás legmegfelelőbb módját, és ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat és eszközöket, amelyekkel ez biztosítható. De milyen lépéseket kell a városfejlesztés operatív szintjén mielőbb meglépnie Pécs városának? A jó előkészítés kulcsa egy Pécshez méltó minőségben elkészített integrált városfejlesztési stratégia és egy eredményesen használható gazdaságfejlesztési stratégia együttese, majd az EKF eredményeit kiaknázni képes, adott városrészre vonatkozó akcióterületi terv(ek) kidolgozása. Az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervek jóváhagyása és azok végrehajtása között kell, hogy elkészüljön, a rendezési tervben elhatározott önkormányzati fejlesztési tevékenység összehangolt megvalósítási terveként, a megvalósítás komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként kell majd szolgáljon az önkormányzat számára. 58

65 Ha a rendelkezésre álló rendezési tervek városépítészeti szempontból nincsenek az adott fejlesztési elképzelésnek megfelelően, a megfelelő mélységben kidolgozva, szükséges városépítészeti koncepció kidolgozása is az akcióterv készítésének folyamatába illesztve, a munka egyik első fázisaként. A városépítészeti koncepció a megvalósíthatóság műszaki és pénzügyi paramétereit rögzítő akcióterv tartalmával összehangolva a rendezési tervnél pontosabban határozza majd meg a tervezett beépítés építészeti és funkcionális jellemzőit, a pécsi városfejlesztés eredményeként kialakításra kerülő városépítészeti minőséget. Az alapelvek: partnerség, hatékonyság, professzionalizmus, a megvalósítás pénzügyi terheinek megosztása a közszféra és a magánszféra között (társfinanszírozás). 60 Ahhoz, hogy egy olyan bonyolult folyamatot, mint egy városfejlesztési akció végrehajtása, eljuttassunk abba a célállapotba, amit az akcióterületi terv és az azt megalapozó urbanisztikai dokumentumok meghatároznak, kell valaki, aki az operatív irányítást elvégzi. Komplex célok elérésére irányuló komplex tevékenységről lévén szó, az irányítást nem egy személy végzi, erre a feladatra egy szakértőkből álló munkacsoport, szervezet lehet alkalmas. Ez a szervezet Pécsett már megalakult Pécsi Városfejlesztési Nkft. néven, jó és kipróbált szakemberekkel, de ahhoz, hogy egy visszatérítendő forrásokkal is operálni tudó, nyugat-európai értelemben is helytálló városfejlesztő társasággá váljék, szükséges az önkormányzat és a Pécsi Városfejlesztési Nkft. közötti kompetencia kérdéseket újragondolni. A jó városfejlesztési módszertan és eszköztár azonban önmagában nem csodaszer, Pécs sikerességéhez hatékony és eredményes gazdaságfejlesztésre van szükség az ismert, illetve feltárandó kedvező adottságokra alapozva. Ne felejtsük el, hogy a Pécsi Tudományegyetem 61 nélkül elképzelhetetlen a város és gazdasága komplex fejlesztése, ezért az egyetemet már a stratégia kidolgozásának első pillanatától be kell vonni a folyamatba. A város lakosságának a megfelelő mélységű bevonása pedig a legfontosabb kérdés, megfelelő mélységgel és módszertannal végrehajtott participáció nélkül minden városfejlesztési projekt bukásra van ítélve. Mindehhez lehetőségként ne felejtsük majd el igénybe venni az uniós és a nemzeti fejlesztési politika támogatási eszköztárát és a szomszédos déli országokkal közös gazdasági térség egyik központjaként megnyíló fejlődési perspektívát sem. 60 Bajnai László: Városfejlesztés (Scolar, 2006) 61 A Pécsi Tudományegyetem az EKF pályázat készítésekor minimális szerephez jutott, holott városi és regionális súlya miatt megkerülhetetlen szereplő. Az egyetem fontosságát bizonyítja az is, hogy a megvalósult kulcsberuházások felénél (Zsolnai Negyed, Dél- Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont) végül kulcsszerepe lett. 59

66 Nagyon sok igazság van abban a gondolatban, hogy Pécs városának és lakosainak valamint az itt boldogulni kívánó vállalkozásoknak azt a tényt is fel kell ismerniük, hogy magukon kívül senki másra nem számíthatnak, nekik kell megküzdeniük a saját sikerükért. Nem számíthatnak másra, mint a saját erejükre, tudásukra és ügyességükre. Meg kell tanulniuk bízni egymásban, a közösségben és meg kell tanulniuk együttműködni, meg kell tanulniuk, hogy miként lehet egy építő-jellegű kritikát megfogalmazni és megtanulni (legalább) végighallgatni a másik véleményét. Hinniük kell önmagukban is és abban, amit tesznek. Nem lesz könnyű, és nem fog menni máról holnapra, de ahogy egy angol mondás tartja: a sikerhez nem visz föl lift, keresd a lépcsőházat Hankiss Elemér: Csapdák és egerek Magyarország 2009-ben és tovább (Manager Könyvkiadó, 2009) 60

67 Az Európa Kulturális Fővárosa program városfejlesztési, városirányítási tanulságai Faragó László Az ex-ante típusú értékelések elsődleges célja nem a hibák számbavétele, a felelősök megnevezése, hanem a tanulságok és ajánlások megfogalmazása, az újabb döntések stratégiák megalapozása! Ehhez nem elég egy újabb Somlyódy-féle korrekt látlelet (Somlyódy 2010), hanem az értékelést javaslatoknak is követniük kell. Az EKF-programot általában egyedi, rendkívüli lehetőségként/eseményként kezelték, de véleményem szerint nem szabad az eredményeket csupán a pályázat eredeti célkitűzéseivel összevetni, az EKF-et önmagához mérni, hanem a város egészének fejlesztése, fejlődése tükrében kell azt értékelni. Kétségtelen tény, hogy a pályázat elnyerése, de még inkább a program lebonyolítása jól tükrözi a hazai közállapotokat, a túlzott (központi) politikai beavatkozások hátrányait, de erre való hivatkozás nem ment föl bennünket pécsieket az elkövetett hibáink alól. Az EKFprogram rávilágított a helyi kormányzás számos problémájára, a pécsi önkormányzat működésének hiányosságára, viszont ezeket elemezve, ezekből tanulva jobb rendszer alakítható ki a jövőben. 1. Várostervezés és az EKF-idea A tervezés részben abból áll, hogy szakmai és társadalmi kommunikáció során felmerült ideákat, célokat, sokak által elfogadott jövőképet (víziót) formalizáljuk, de beletartozik a végcélhoz vezető plauzíbilis akciók konkrét meghatározása és a megvalósítás irányítása is (stratégiai management). A határtalan város esztétikailag 63 és formailag is jó dokumentum, de hiányzott belőle a (gazdasági) megalapozás, a pragmatizmus és a cselekvésorientáció. Ez a dokumentum jó koncepció, jó politikai típusú (értékválasztás) soft terv volt, a hiba akkor került a tervezési folyamatba, akkor vesztette el pozitív heurisztikáját és koherenciáját, amikor a jó ideákból megvalósítható stratégiát és operatív (cselekvési) programokat, hard tervet kellett készíteni és azt meg kellett valósítani. Sokan a hibát/törést abban látták, hogy a pályázatkészítő csapatot leváltották, de most már sohasem fogjuk megtudni, hogy ugyanazok 63 Sokkal inkább esztétikailag és morálisan közelített a teendőkhöz, mint racionálisan és célirányosan. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a pályázat sikeréhez jelentős mértékben nem az elhíresült tolleri alku, hanem a dokumentum készítésének a módja, a nyelvezete, a moralitása, a használt metaforái, a közösségépítő ereje járult hozzá. 61

68 a személyek és intézmények alkalmasak lettek volna a más típusú feladatra. Mivel a következő tervezői lépések más típusú gondolkodást és tervezői gyakorlatot igényeltek mindenképpen szükség lett volna más szakemberek bevonására. A pályázati felhívásból és a második kiírásból egyértelműen kiderült, hogy egy kulturális alapú, de végső soron egy nagyszabású városfejlesztési programot, tervet kell készíteni. A határtalan város és az arra épülő EKF-program nem Pécs átfogó fejlesztési koncepciója, és pláne nem a város fejlesztési stratégiája. (Nem is volt feladata, hogy foglalkozzon a térség leértékelődésével, periferializálódásával, elemezze Pécs gazdasági potenciáljának csökkenését stb.) Problémát jelentett, hogy a kezdetektől sokan ekként tekintettek rá, és így kezdett funkcionálni. A város többi tervdokumentuma leértékelődött, mert azok mellé még csak ígérvény szinten sem rendeltek forrásokat. Megfordult a rész és egész viszonya, a város számos elmaradt fejlesztését megpróbálták beilleszteni az EKFprogramba. E probléma nem a pályázatban, az EKF programban volt/van, hanem a nagyobb rendszer működésében. Nem elsősorban a meglévő 2003-ban önkormányzati határozatban elfogadott városfejlesztési koncepció hatott a programra, hanem a későbbiek során a városfejlesztési koncepcióba illesztették az EKF-programot. A Pólus-program kidolgozása nagyobb hatással volt A határtalan város -ra, hiszen annak egyik fejlesztési iránya a kulturális ipar volt. A 2005-ös elfogadott változatában konkrétan nevesítve az is benne volt, hogy az EKFprogramot integrálni kell a Pólus-programba, de ez is fordítva történt. Annyi valósulhatott meg belőle, amennyi bekerült az EKF-programba. Nem csak Pécs önkormányzata, hanem általában a magyar városok sem rendelkeznek olyan átfogó saját indíttatású tervdokumentummal, ami a város irányításának, a fejlesztésének, a konkrét cselekvéseknek az alapja lenne. A városainkat nem stratégiaalapú, az új helyi kormányzás kritériumainak megfelelő irányítás jellemzi, hanem az ad hoc döntések, a pécsi önkormányzat is sodródik a folyamatokkal. Vannak tervdokumentumok, ezek jelentős része az önkormányzat által elfogadott, legitim dokumentum, de azok nem egy egységes városi tervrendszer részei és a városfejlesztés közvetlenül nem ezeken alapul. A város költségvetését a működési kiadások determinálják, és saját fejlesztési források hiányában a fejlesztéseket a külső források, pályázati lehetőségek és magánbefektetői szándékok határozzák meg. A meglévő és készülő terveket ezekhez igazították, és nem a projektek integrálódtak a meglévő elfogadott stratégiába. Országos szinten tervezési hiba akkor történt, amikor az EKF program nem került be az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe (ÚMFT/NSRK), mint kiemelt nagy projekt. Ha így 62

69 került volna be, akkor a tervdokumentum és az operatív programok elfogadásával egy időben Brüsszelben döntöttek volna róla, 64 és időveszteség nélkül, akár a pécsi intézményekhez telepített Közreműködő Szervezet segítségével lehetett volna lebonyolítani a programot. Ebben az esetben nem okozott volna csúszást, hogy meg kellett várni, míg a különböző operatív programok alapján készült akciótervek elfogadását követően megjelennek a pályázati kiírások. A központi kormányzat 2006-ban azért nem vállalta fel, hogy kiemelt nagy projektté minősítse, mert tovább akarták lebegtetni és a későbbiekben is kézben szerették volna tartani az EKF-fel kapcsolatos döntéseket. A nagyberuházások tervezési mechanizmusa is magában rejtette a kivitelezési és majdani üzemeltetési gondokat. Azzal, hogy a győztes pályázó készítette el a kiviteli terveket (sárgakönyves eljárás), amelyeknek szakmai egyeztetése, kontrollja nem volt megfelelő, előrevetítette, hogy számos probléma lesz a majdani funkció teljesítése, az üzemeltetés terén. 65 A kiviteli tervek a beruházási és nem az üzemeltetési költségek minimalizálásának megfelelően, vagy legalább azt is figyelembe véve készültek. A rengeteg hibával elkészült létesítményeket nem lett volna szabad átvenni, a hiányosságok későbbi teljesítése nehezen behajtható a kivitelezőn. A rossz tervezésből és kivitelezésből eredő hibák, hiányosságok pótlása az üzemeltetést fogja terhelni, amelynek nincsenek meg a forrásai. Javaslat: Meg kell változtatni a városirányítás szemléletét. Stratégiai menedzsmentre, új típusú helyi kormányzásra van szükség! A városnak készítenie kell egy hosszú távú városfejlesztési koncepciót is magába foglaló középtávú fejlesztési stratégiát, amely megalapozza az önkormányzat fejlesztéseit és koordinálja az egyéb pécsi fejlesztéseket. Ennek egyik akcióterülete és programja kell, hogy legyen az EKF-beruházásokkal érintet terület fejlesztési stratégiája. De természetesen ilyen stratégiai és operatív tervezési dokumentumok csak akkor tölthetik be funkciójukat, ha ezeket használják, pontosabban a városirányítás integráns részévé válnak. E stratégiát részben helyettesítheti egy teljesen új városfejlesztési koncepció és annak megvalósítását segítő integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Az évi LXXVIII. törvény alapján készülő városfejlesztési koncepció hátránya, hogy az a jelen gyakorlat és a Belügyminisztérium szándéka alapján elsősorban a településrendezési tervezést és nem a komplex városfejlesztést alapozza meg. A jelenleg hatályos IVS pedig nem a helyi 64 Kétségtelen, hogy ez esetben a későbbiek során nehezebben lehetett volna változtatni a projekteken, de akkor Pécs érdeke éppen az volt, hogy az eltervezett beruházások biztosan megkapják a támogatásokat. 65 Az ellentmondást jól mutatja a következő példa: A Bóbita Bábszínház épületében a lépcső korlátja műemlékileg védett, de nem felel meg a szabványnak, így azzal nem üzemeltethető az épület. A tervben nem szerepel e probléma megoldása (pl. üveg kiegészítés), így a kivitelező nem foglalkozik e kérdéssel. 63

70 prioritásokon alapul, nem a pécsi igényekből indult ki, hanem egy forrásorientált terv, amely az aktuális pályázati lehetőségekhez, uniós előírásokhoz igazodik. Eldöntendő kérdés, hogy ki készítse el Pécs önkormányzatának e tervdokumentumokat. A döntéshozó magától értetődően az önkormányzat testülete. Az előkészítésért felelhet a hivatal vagy ezzel megbízott önkormányzati cég. Nem gondolom, hogy a jelenlegi hivatali apparátus vagy a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. személyi állománya el tudná készíteni e tervet. A Kft.-nek elsősorban a fejlesztésekre, a megvalósítás lebonyolítására kellene berendezkednie, ami más felkészültséget/tudást igényel, mint a hosszú és középtávú tervezés. Járható út, hogy önkormányzati koordinációban, de a pécsi szakmai és társadalmi szervezetek széles körű bevonásával készüljön a terv. Az EKF éve elmúlt, nincs olyan kényszerítő helyzet, hogy a továbbiakban is számos hiányossággal vegyék át a 2011-ben elkészülő épületeket. 2. Személyi és intézményi hiátusok és problémák Ideális esetben minden nagyobb városnak rendelkeznie kell olyan intézményekkel, amelyek mindenkor képesek elkészíteni az aktuális pályázatokat, és le tudják bonyolítani a városi beruházásokat, a programokat, a rendezvényeket. Ha valamilyen kivételes lehetőség kapcsán a szokásosnál több, nagyobb feladat van, akkor átmeneti létszámbővítéssel, külső megbízásokkal meg kellene tudni oldani a feladatot. Ezzel szemben az EKF-cím elnyerését követően azzal kellett szembesülni, hogy a hivatali apparátus és a meglévő városi intézmények nem alkalmasak e feladatok megfelelő időben és minőségben való ellátására. Ezért egy bonyolult párhuzamos EKF-es intézményrendszert hoztak létre, amely nem integrálódott az önkormányzat működési és szervezeti rendszerébe. Ezzel egy időben a meglévő önkormányzati pozíciók/intézmények leértékelődtek, elbizonytalanodtak. Ez annak veszélyét erősítette, hogy az EKF-program nem lesz a városfejlődés integráns, szerves eleme, hanem egy ide települt egyszeri program. A párhuzamos döntési kompetenciák, a túl sok szereplő nehezítette, esetenként átláthatatlanná tette a történéseket. Az EKF-et lebonyolító intézményrendszer működését végigkísérte a kompetencia és a hatalmi harc: a központi kormányzat, elsősorban a Hiller vezette minisztérium és az általa megbízott szervezetek (Hungarofest) valamint az NFÜ és a helyiek között, a meglévő helyi apparátus/személyek és az új intézmények/személyek között, az EKF-s intézmények és a civilek között, és az egyes személyek (hatalmi pozíciók) között is. 64

71 Ha a város rendelkezett volna egy olyan tekintélyes főépítésszel, akinek jó szakmai és társadalmi kapcsolatai vannak, és csapatával együtt megfelelően van pozícionálva az önkormányzati hivatal struktúrájában, akkor nem lett volna kérdés, hogy szükséges-e építészeti igazgató (Freivogel) vagy később tanácsadó (Tóth). Ha egy kompetens, a kulturális ügyekért felelős alpolgármester és a Kulturális Bizottság irányítása alatt a pécsi (és megyei) kulturális intézmények vezetői, a helyi kultúra kiemelkedő személyiségei képesek lettek volna együttműködve megszervezni saját területük kulturális programjait, akkor nem lett volna szükség EKF-es művészeti vezetőre, Művészeti Tanácsra. És így tovább. Javaslat: Az EKF intézményeinek megszüntetése/átalakítása kapcsán át kell gondolni és meg kell újítani az önkormányzat intézményrendszerét. Meg kell szüntetni a párhuzamos tevékenységeket és hatásköröket. Alapkérdés, hogy a polgármesteri hivatalon belül erősítik-e meg a városfejlesztést és a főépítészetet, vagy a Városfejlesztési Nonprofit Kft., mint önálló feladatkörű egység, továbbra is fontos szerepet kap. Az első esetben a közgyűlés a bizottságaival és a városfejlesztés irányítása napi szinten szorosabban együtt tud működni. Az önkormányzat 2010 decemberében úgy döntött, hogy a Városfejlesztési Nonprofit Kft.-t bízza meg közszolgáltatási szerződés keretében a város településfejlesztési feladatainak előkészítésével, koordinálásával, végrehajtásával, a fejlesztési tevékenység szakmai támogatásával, az Önkormányzat, valamint gazdasági társaságai és intézményei fejlesztési programjainak és projektjeinek végrehajtásával és koordinálásával. 66 Ezzel egy nagyon erős hatalmi (politikai?) pozíció került ehhez az intézményhez. Ezzel párhuzamosan a városi főépítészt, mint a kabinet tagját, szervezetileg elkülönítették a Városfejlesztési és Kommunális Referatúra csoporttól, ami a napi munkavégzés szempontjából nem túl szerencsés. Évek óta a szakma a főépítész (csoport) megerősítését szorgalmazta, de az tovább gyengült. Konkrétan az EKF-es új intézményekkel kapcsolatban fontos kérdés, hogyan, milyen keretek között fognak működni a jövőben. A tudásközpont (DDRTK) működési keretei kialakultak. Ha a Kodály Központ (KK) nemzeti intézmény lesz (amiről elvi döntés született), akkor a kérdés az, hogy a létesítmény üzemeltetését ki végzi. Önálló szervezet vagy a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. (ZsÖK). Jelenleg a terv, hogy a ZsÖK a Zsolnay Kulturális Negyednek és a Kodály Központnak is az üzemeltetője lesz. Napirenden lévő eldöntendő kérdés, hogy a ZsÖK működését, belső munkaszervezetét milyen elvek alapján alakítsák ki. 66 Rendeletalkotás a városrehabilitációhoz és városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft-hez kapcsolódó döntések meghozatala. 65

72 Az egyes intézmények különböző feladatait integráltan, központilag lássa el (marketing, programszervezés stb.), vagy maradjon meg a jogi önállóság mellett az egyes intézmények nagyfokú szakmai önállósága is, és csak az üzemeltetéssel, a fenntartással kapcsolatos feladatokat lássák el központilag. Mivel különböző típusú kulturális intézményekről van szó, sok érv szól (kreativitás, egyediség stb.) amellett, hogy maradjon meg az egyes intézmények szakmai önállósága, ami kiterjed az önálló programkialakításra és -szervezésre is. Ha a ZsÖK feladata csak az üzemeltetés, karbantartás, felújítás és az esetleges új beruházás lesz, akkor a jelenleg tervezettnél jóval kisebb létszámra lesz szükség. Jó követendő példa lehet a MÜPA több éves gyakorlata. Az egységes arculat, a közös ügyekben az egységes fellépés a bérleti és szolgáltatási szerződéseken keresztül biztosítható. Több intézmény összeköltözésének, közös szervezet létrehozásának akkor van értelme, ha az költségtakarékossággal és nagyobb hatékonysággal jár. A működtetés kiadásainak jelentős hányadát teszik ki a bérek és közterheik. El kell kerülni, hogy minden beköltöző intézmény megtartsa a beköltözés előtti létszámát, és egy viszonylag nagy létszámú szervezet kerüljön velük (üzemeltetői) kapcsolatba (azok fölé). A ZsÖK létszámát 74-re tervezték (ebből 12-en a Cella Septichoraban dolgoznak), ami önmagában is elfogadhatatlan, de a későbbiek során a létszám ezt is meghaladta A nagyberuházások helyszíne és következményei (következménytelensége) Az EKF-es nagyberuházások helyszíneinek kiválasztása, a korábban e funkciókra fenntartott területek más célú hasznosítása is azt példázza, hogy a városfejlesztés nem tudatos stratégia, de még nem is a rendeletekbe foglalt rendezési terveknek megfelelően történt, hanem a város érdekeit sértő ad hoc döntések mentén. A Zsolnay kulturális negyed helyszíne adottság, ami kétségtelen vonzerőt jelentett a többi tervezett EKF beruházás számára. E ténytől eltekintve a létesítmények elhelyezése sokkal inkább ismeretlen politikai csatározások során alakult, mint szakmai szempontok alapján a transzparencia elvét betartva. Kiinduláskor koncepcionális döntést igényelt, hogy a jelentősebb beruházások egy városrészben, vagy több helyen valósuljanak meg. A jelenlegi helyszíneknek voltak reális alternatívái, amelyekkel érdemben talán csak néhány szakember foglalkozott, de a politikai döntéshozók nem. A telephelyválasztás lehetőségeit megvitatta az állami főépítész által 67 Nem megoldás, hogy az EKF-re szerződött alkalmazottakat át akarják menteni új, gyakran nem valós funkciót betöltő munkahelyekre. Például tipikus túlfoglalkoztatás, hogy a Zsolnay negyedbe 3 élő infópontot akarnak üzemeltetni (az eredeti előterjesztés 7-ről szólt). Jó táblarendszer és egy infópont elegendő. 66

73 vezetett tervtanács is és a Balokányt alkalmatlan helyszínnek tartotta. Korábbi városrendezési elképzelések szerint a belvárost a Rákóczi út és a vasút között déli irányba kell továbbfejleszteni. A Zsolnay-negyed közelsége mellett a két egyetemi kar és kollégium szomszédsága sok érvvel szolgált a tudásközpont (DDRKT) 48-as tér közelében való elhelyezése mellett. Ennek korábbi alternatívája a Szigeti úti volt lovardatömb volt, amelyre beépítési tanulmány már az 1990-es évek közepén is készült (Koller és Társa Tervező Kft.). A létesítmény ide helyezésével a campusosodást is elő kívánták segíteni. A PTE passzivitása/hezitálása nem segítette e helyszín kiválasztását. A tudásközpont jelenlegi helyének kijelölésével párhuzamosan a Szigeti úti tömb egy pécsi kft. tulajdonába került, majd ők (a vételi ár többszöröséért?) eladták egy spanyol befektető cégnek. Jelenleg az egyetem tárgyal a visszavásárlásról, de a tudásközpont megvalósításával a Szigeti úti beépítés leendő funkció bizonytalan. Évtizedeken keresztül a Búza téri önkormányzati telek (ma a Királyház telke) volt fenntartva egy konferencia- és koncertközpont számára. Az elmúlt 20 évben számos beruházó szemelte ki magának ezt a telket, de mindig el lettek utasítva, mert a beruházási programjuk nem egyezett a város szándékával. A város azért is ide szánta ezt a létesítményt, mert e projekthez kapcsolódóan revitalizálni lehetett volna a Tudomány és Technika Házát, az abban lévő konferencia- és szemináriumtermeket. A telek más célú értékesítése azért is meglepetés volt, mert nem előzte meg szakmai egyeztetés, a felhasználásról hivatalos önkormányzati koncepcióváltás. Toller polgármester úr zárt ülésen sürgősséggel terjesztette elő javaslatát, hogy adják el a telket iroda- és lakóház céljára, amit az MSZP-SZDSZ koalíció megszavazott. A Király-ház beruházója nem talált a beruházáshoz előre elég befektetőt, így a beruházás késett és a város visszavásárolhatta volna a telket a koncertközpont számára. A város nem élt a lehetőséggel, vélhetően az adásvételt kísérő háttéralkuk megnehezítették a visszavásárlást. A balokányligeti telekalakítás az egyik legdrágább megoldás volt. Mivel nem indult meg időben a B52-es tömb kisajátítása, és a várost szorította az idő, így a tulajdonos csak irreális áron adta el a telket a városnak. A Pécs Városi Tenisz Club telkét a város a magyar államtól a funkció megtartásával kapta, így gondoskodni kellett annak visszapótlásáról (a telek értékétől eltekintve a beruházás meghaladta a 300 millió Ft-ot) meg kellett szerezni a MÁV-tól is egy telekrészt és szociális bérlakásokat is le kellett bontani és vissza kellett pótolni. A vasút közelsége az építészeti megoldásokat is megdrágította. Ehhez képest a Búza tér nem csak kedvezőbb helyszín, de lényegesen olcsóbb megoldás is lett volna. Amikor kiderült, hogy a volt megyeháza udvarán nem megépíthető a nagy kiállítótér, 67

74 akkor annak elhelyezésére is voltak alternatív javaslatok. 68 Például az elhelyezési viták idejében eladásra kínálták az Új Centrum Áruházat, amelyet végül egy kínai befektető vett meg. Az ingatlan megvásárlása, átalakítása, az előtte lévő tér és az Ifjúsági Ház felújítása olcsóbb lett volna, időben elkészülhetett volna, és illeszkedett volna a belváros déli irányban eltervezett bővítéskoncepciójába. Az áruház átalakítása nem növelte volna a beépítést, a funkcióváltás a jelenleginél nem terhelte volna jobban a városrészt. Javaslat: A KK és a DDRKT pontszerűen, környezetétől függetlenül lett elhelyezve a Balokányban, és a döntéskor nem tudatosították, hogy ezzel milyen későbbi többletköltségek járnak. Egyrészt a McDonald s-tól a Penny Marketig ki kellene sajátítani az ingatlanokat, másrészt a Búza tértől a Zsolnay- negyedig társadalmilag és városépítészetileg is rehabilitálni kell a területet. Erre jelenleg se koncepció, se pénz! Ennek hiányában félő, hogy az új létesítmények nem felértékelik a területet, hanem a létesítmények használata értékelődik le. 4. A gazdaságra (foglalkoztatásra és a turizmusra) gyakorolt hatás elmaradt a várakozásoktól Pécs az elmúlt 2000 évben a régiójának kulturális, adminisztrációs, a középkortól egyházi és folyamatosan erősödő szolgáltató központja. A 19. század második felétől egyre jelentősebbé vált az ipar, és az 1950-es éveket követően Pécs iparvárossá vált. A szocialista időszakban a város népessége növekedett és gazdasága fejlődött, majd az 1980-as évek közepétől, a posztszocialista átalakulás időszakában mind a megye, mind a város relatív hanyatlásnak indult. Pécs elvesztette ipari munkahelyeinek jelentős részét és népességének több mint egy tizedét. A város kereste új identitását és gazdasági szerepkörét, amit részben az ipari fejlődés előtti hajtóerőkben vélt megtalálni. Annak ellenére, hogy közgazdászok számára mindig is egyértelmű volt, hogy az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar fejlesztése jó irány, de önmagában kevés Pécs gazdaságának fellendítéséhez, mégis sokan csak magától az EKFprogramtól is azt várták, hogy a város gazdaságára is jelentős és tartós hatással lesz. Közvetlenül a kulturális iparban alig több mint 50 vállalkozás volt 2005-ben, amelyek jó esetben főt foglalkoztattak. A kreatív iparban működő vállalkozások és a foglalkoztatottak számát tekintve a Dél-Dunántúl az ország sereghajtója (Lásd a melléklet 1. és 2. ábráját), bár Pécsnek a vidéki nagyvárosok között kétségtelen előnye volt. Már akkor lehetett tudni, hogy ebben az ágazatban bármilyen látványos fejlődés abszolút értékben nem 68 Ebben az időben ürítette ki az Ágoston téri iskolát az önkormányzat, és funkciót keresett neki. Múzeumi szakemberek (pl. Romváry Ferenc) szerint a volt iskola átalakítva alkalmas lett volna múzeumi funkciókra, az udvarán akár nagy kiállítóteret is lehetett volna építeni, és jó kapcsolatot lehetett volna kialakítani a Búza térrel, illetve a Király utcával. E javaslat nem került mérlegelésre. 68

75 hoz jelentős gazdasági változást sem Pécs, sem a megye gazdasági teljesítményében. 69 A kulturális léptékváltás hatása kimerült abban, hogy a megszokott programokból kicsit több és nagyobb volt, de nem lett tartós és lényeges hatása sem a helyi társadalomra, sem a gazdaságra ben a megye vállalkozásainak száma valamivel az országos átlag felett, 4,5%-kal növekedett, amivel a megyék rangsorában a 7. helyre került. Pécsett a foglalkoztatottak száma, ha kis mértékben is, de a válság ellenére növekedett (1,3%-kal) ben az országban csak két megyében csökkent az ipari termelés, az egyik Baranya megye, de ehhez hozzá kell tenni, hogy minél gyorsabb fejlődést ért el egy térség az elmúlt 15 évben, annál jobban érintette a válság. Az egy lakosra jutó ipari termelésben csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét sikerült megelőzni. A felvezető évek alatt nagyon mérsékelten nőtt a vállalkozások száma december 31-én 1%-kal volt több egyéni vállalkozás és 8%-kal több társas vállalkozás, mint év végén. Az EKF létrehozott néhány új vállalkozást és a forgalomnövekedés 70 átmenetileg megnövelte a foglalkoztatást, de kérdés, hogy e munkahelyek fenntarthatóak-e? A pécsi kulturális ipar munkahelyeinek jelentős hányada támogatott állás, nem a piac tartja el őket. A kulturális rendezvények, intézmények és civil szervezetek többsége támogatásra szorul 71, anélkül nem tud megélni a piacon. Kérdés, hogy hosszú távon ki lesz a mecénás, ki lesz a szponzor. Sikerül-e a nem túl fényes helyzetben lévő helyi gazdaságot megnyerni, vagy az önkormányzatra hárul a döntő teher, amelyet nem tud fölvállalni. Az EKF-es rendezvényekre (koncertek, kiállítások stb.) elköltött támogatások/pénzkeret jelentős része sem maradt a városban. Külső szolgáltatásokat vettünk rajta, azaz nem exportáltunk, és nem Pécsen keletkezett a haszon, hanem importáltunk, a helyi támogatások és a pécsiek kultúrára fordított kiadásai elkerültek innen. Ehhez képest az oly sokszor szidott nagyberuházások ( betonba fektettünk ) legalább itt maradtak. Legtöbben azt várták az EKF programtól, hogy sok turista érkezik a városba ben a megelőző évhez képest 12 %-kal több vendég 9 %-kal több vendégéjszakát töltött Baranyában. 11 ezerrel több külföldi volt 2010-ben Baranyában, mint 2009-ben, ami alig növelte az általuk eltöltött vendégéjszakák számát. Pécsett jelentősen emelkedett a turistaforgalom, az előző évhez képest negyedével nőtt a vendégek és a vendégéjszakák száma. A kulturális programok gyakran csak egy napra vagy néhány órára vonzottak és 69 Érdekesség, hogy 2010-ben nem nőtt, hanem kismértékben csökkent a művészet, a szórakozás, a szabadidő, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a kereskedelem terén az alkalmazásban állók száma, és e területeken volt a legalacsonyabb az egy főre jutó átlagkereset. 70 A megkérdezett galériák és antik tárgyakkal foglalkozó kereskedésekben nem volt forgalomnövekedés. 71 A mintegy program közül 450 pénzügyileg is támogatott program volt, anélkül nem jött volna létre. 72 A PTE FEFI 2008-ban végzett felmérése szerint a megkérdezettek 74,9%-a ezt tette a várható hozadék első helyére (Koltai 2010). 69

76 vonzanak turistákat Pécsre. Az idelátogatók jelentős része megnézte a kiállítást vagy előadást, meghallgatták a koncertet és elutaztak. Legjelentősebb kivétel ez alól a konferenciaturizmus volt. Számos nagy létszámú nemzetközi konferenciát tartottak Pécsett, ami megnövelte a vendégéjszakák, különösen az idelátogató külföldiek számát. 73 Félő, hogy számos konferenciát éppen az EKF éve miatt rendeztek Pécsett 2010-ben, és kérdés, hogy ez az érdeklődés fenntartható-e a jövőben. A KSH 2010-es adatai (vendégéjszakák) azt mutatják, hogy például egy jó termálfürdő vonzereje a sokszorosa lehet a kulturális rendezvényeknek. Sőt, ezek látogatói potenciálisan nagyobb kultúrafogyasztók, mint egy átlagos magyar/pécsi polgár. Javaslat: A tudásigényes gazdaság fejlesztése nem zárja ki az újraiparosítást. A kreatív ipar fejlesztése ennek csak katalizátora. Megfelelő szakképzett munkaerő esetében (nem betanított munkás) lehetne új beruházásokkal ipari munkahelyekkel számolni. Az elkészült (és meglévő) EKF-es létesítmények jó lehetőséget nyújtanak a hivatás- és konferenciaturizmus fejlesztéséhez. A Kodály Központ önmagában is a Dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű konferenciaközpontja, kapcsolódó létesítményekkel együtt országosan is az egyik legjelentősebb. E létesítményekben akár fős nemzetközi kongresszusok is rendezhetők. A KK-ban megtarthatóak a plenáris ülések és négy szemináriumterem is berendezhető (köztük 368 és 287 fős). A DDTK-ban is rendelkezésre áll egybenyitható 2x200 fős, egy 150 fős terem, valamint ide kapcsolhatóak a PTE ÁJK és KTK épületében meglévő előadók (köztük 350 fős) is. Szükség esetén csatlakoztathatók a Zsolnaynegyedben kialakuló rendezvényterek is (Ifjúsági Ház, Bóbita Bábszínház, 1000 m 2 -es kiállítótér stb.). Ez lehet az a fejlesztési irány, ami tartósan növelheti a Pécsre látogatók és az eltöltött vendégéjszakák számát. Ehhez célszerű lenne egy kiadványt készíteni (nyomtatott és video formában is), ami bemutatja a létesítményeket, a szálláslehetőségeket, a kapcsolódó szolgáltatásokat (étkeztetés, off-programok stb.), és marketingstratégiát készíteni és végrehajtani. (Például az egyetemnek számos nemzetközi szervezettel van jó kapcsolata.) A konferenciacélú hasznosítás jól kiegészíti a hangversenyeket és az egyéb kulturális rendezvényeket, de azoknál jelentősebb pozitív hatást gyakorol a pécsi baranyai szállodaiparra és vendéglátásra. A konferencia részvevői egyben fizető fogyasztói is a kulturális rendezvényeknek ben országosan 53%-kal növekedett a nemzetközi konferenciákon résztvevők száma! 74 30%-os alulméretezés lehetséges, nem mindenki érkezik egyszerre és nem mindenki látogatja a plenáris üléseket, valamint megoldható hogy az épületben lévő szeminárium termekben kivetítőn nézzék a részvevők a plenáris ülést. 70

77 5. Az EKF-el kapcsolatos pesszimista hangulat Pécsett az elmúlt évtizedekben a hagyományos ipari munkahelyek elvesztése, a fiatal jól képzett munkaerő elvándorlása, az épített környezet romlása mind pesszimista hangulatot eredményezett. A tanácstalanságot fokozta, hogy a geopolitikai helyzet (balkáni háború közelsége) és az infrastrukturális hiányosságok miatt a rendszerváltást követően kevesebb ipari működő tőke érkezett a Dél-Dunántúlra, a megyébe és Pécsre, mint az ország középső és észak-nyugati régióiba, sőt akár Észak-Magyarországra. A város egy-két cég kivételével nem volt képes jelentősebb ipari beruházást vonzani, és az ide települt külföldi tulajdonú cégek mobilitási készsége igen nagy. A kereskedelmi beruházások ugyan javították az ellátást és a foglalkoztatást, de rontották a történelmi város építészeti arculatát, átgondolatlanul rajzolták át a városszerkezetet, a hagyományos magyar cégek felszámolódtak és a helyi kiskereskedők többsége bezárt. Talán mindezzel magyarázható, hogy a pécsiek igen pesszimisták voltak az EKF-el kapcsolatban is. A PTE FEFI felmérése szerint (Koltai 2010) a megkérdezettek több mint fele arra számított, hogy a program ugyan megvalósul, de nem lesz sikeres hez közeledve egyre többen kudarcra számítottak, nőtt a pesszimizmus, 2009-ben a megkérdezett pécsiek 17,9%-a a program elmaradását feltételezte. A negatív médiaszereplést nem értékelte a többség negatív irányba elhajlónak, hanem tárgyilagosnak, sőt 32,4%-uk úgy gondolta, hogy pozitív irányba elfogult a média. Azaz a helyzet még rosszabb, mint azt a média bemutatja. A tervezett EKF-es (kulturális) programok alig mozgatták meg a pécsieket. Egy szűk tábor látogatta a programok többségét, míg sokan távol maradtak. A felvezető évek alatt, 2008-ban és 2009-ben, a megkérdezett pécsieknek körülbelül a fele úgy nyilatkozott, hogy még bizonytalan, hogy egyáltalán meglátogatja-e valamelyik programokat, és 2008-ban csak 16%, 2009-ben csak 12,4% nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy, és 35% úgy nyilatkozott, hogy biztosan nem vagy nem valószínű, hogy elmegy a rendezvényekre. Javaslat: Az állami gazdaság- és várospolitika megváltozásával, jelentős központi anyagi támogatással meg kell állítani Dél-Dunántúl és Pécs gazdasági hanyatlását, meg kell erősíteni Pécs régióközpont szerepét, ezzel meg kell akadályozni a térség további leszakadását. Ez országos érdek is, mert különben újabb válságrégió már a kitűzött országos célok elérését is veszélyeztetheti. Nekünk, helyieknek hitelesebb politizálással, jobb társadalmi kapcsolatépítéssel, civil összefogással meg kell változtatni a rólunk az utóbbi időben formálódó képet és a pécsi közhangulatot. 71

78 Utószó E értékelés előkészítése és megvalósítása, már a munka elhatározására való külső reagálás, nagyon hasonló szindrómákat mutatott, mint az EKF-re való felkészülés. Még mindig nem tanultunk a saját hibáinkból. Irodalom Csite A. és Jakobi Á. 2009: Területi diszharmónia: A 33 LHH kistérség NFT-s és ÚMFT-s fejlesztési forrásszerző teljesítményének néhány sajátossága. Dél-dunántúli Statisztikai Tükör. 2010/4 és 6. szám Európai Bizottság 2010: Befektetés Európa jövőjébe. Ötödik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról. Luxembourg : Az Európai Unió Kiadóhivatala, Faragó L. 2010: Pécs fejlődési pályája Egy pécsi polgár szemével. Területfejlesztés és innováció, 4:1, pp. Koltai Z. 2010: Lakossági vélemények az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 Programról. In. Évkönyv III. kötet. PTE. Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola pp. Somlyódy N. 2010: A Balkán kapuja?: Pécs Európa kulturális fővárosa. Pozsony-Budapest: Kalligram 72

79 Mellékletek A kreatív cégek* száma régiónként (n= ) Közép- Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak- Magyarország Dél-Dunántúl *Kreatív cégek: Kreatív iparágak (film, média, reklám, divat stb.), pénzügyi és jogi szolgáltatások (auditálás, nemzetközi tőketranszfer stb.), ICT szektor, K+F és felsőoktatás A kreatív foglalkozásúak száma régiónként Közép- Magyarország Dél-Alföld Közép- Dunántúl Észak-Alföld Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Dél-Dunántúl

80 Egy főre jutó támogatások alakulása kistérségenként az ÚMFT első két évében Forrás: Csite-Jakobi

81 Az EKF városfejlesztési törekvései Horváth András Bevezető Pécs minden ellenkező híresztelés ellenére 2005 végén azért nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, mert A határtalan város 75 című pályázati dokumentuma olyan kulturális alapokon nyugvó városfejlesztési programot vázolt fel, mely megfelelt a legkorszerűbb városfejlesztési stratégiáknak és az európai elvárásoknak. A megcélzott kulturális és ezen keresztül a remélt gazdasági - léptékváltást összhangba tudta hozni a régió, és az ország érdekeivel, sőt ezen túlmutatóan önmagát egy dél-kelet európai regionális összefüggésben tudta elhelyezni. A program pontosan körvonalazott vállalásokat rögzített, és a várható eredmények tekintetében sem volt kishitű. Kívülről szemlélve, látogatók véleményét hallgatva rendkívüli a változás, ami ilyen rövid idő alatt a városban láthatóvá vált. A feladat összetettsége, a külső és belső körülmények bonyolultsága miatt a teljesítmény kétség kívül elismerésre méltó: a felhasznált beruházási összegek, a leburkolt felületek, a teljesített programok száma lényegében megfelel a tervezettnek. Kimutatásokban, hivatalos kommunikációkban és látványban is viszonylag könnyű sikerességről számot adni, amennyiben önmagában a mennyiségi mutatók teljesítése volt a cél. A valódi kérdés azonban a tartalmi elemekre vonatkozik: honnan, hová jutott el Pécs, történetének talán legnagyobb léptékű városfejlesztési akciójával? Elértük-e legalább részben a város újrapozícionálását Magyarországon, illetve elhelyezését Európa kulturális térképén? Mértékadó lesz-e számunkra a pályázat által felvázolt jövőkép? Belülről látva, átélve az eseményeket számos kérdés és ellentmondás merül fel, amit az EKF-hez aktívan kötődő értelmiségiek közül sokan erős konfliktusként, vagy hiányként éltek meg. Távolodva 2010-től már látható, hogy nem tudtuk átugrani a saját árnyékunkat, bizonyos folyamatok elindultak, de még nem értek, nem érhettek célba. Az eredmények, a konfliktusok, a folyamatok megvitatása, megértése, és a belőle való tanulás lehet az EKF valódi és maradandó eredménye. A kérdés, hogy még úton vagyunk-e, és ha igen, akkor jó irányban haladunk-e? 75 A város pályázati anyagát a mai napig nagyon kevesen olvasták el, különösen döntéshozói körökben. Ez a dokumentum várospolitikai téren élenjáró, európai színvonalon fogalmaz, Magyarországon iskolateremtő. Ha Pécs felismerné ennek jelentőségét, akkor vezető szerepre törhetne a magyar városfejlesztés területén, és a tudást akár városmarketing eszközként is használhatná. 75

82 Fontos rögzíteni, hogy minden kritikai megállapítás alapja a segíteni akarás, kizárva a megsemmisítő rombolás gondolatát. Jó lenne, ha eredményeinket a közösség magáénak érezné, hiszen a hibákat is közösen szenvedjük el. Az értékelést 2011-ben azért érdemes és azért kell a város eredeti programja alapján elindítani, mert ez a dokumentum volt hosszú idő óta az első, mely stratégiailag egységes és részleteiben is rendezett gondolati alapokon nyugodott, és a város számára egy jól körvonalazott, vonzó jövőképet jelenített meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kulturális alapú városfejlesztés gondolata a Pólus program részeként jelent meg eredetileg, melyben a Kultúra ipar az Egészség és Környezet iparral együtt adta volna meg a város fejlődésének fő irányait. Az egyik alapvető gondot a mai napig az jelenti, hogy a Pólus program íve 2006 körül megtört, és a három biztos lábból csak egy maradt. A városfejlesztés koncepcióját ezért sürgető újragondolni. Bert van Meggelen 76 szóhasználatával az EKF pályázatban Pécs meg tudta fogalmazni saját városiasságát. Minden település büszke a múltjára, melynek ismerete és tisztelete jó alapot teremt az érték alapú együtt-gondolkodásra. A jelen alkotó munkája nélkül azonban a múlt halottá válik, kiüresedik és tevékenységünknek nincs perspektívája. Az EKF városfejlesztési modellje éppen azért példamutató, mert a célt nem egy újabb statikus állapotban jelöli meg, hanem cselekvési programot ad városiasságunk újraértelmezésére, mely megváltozott látásmódra és viselkedésre ösztönzi a város vezetését és lakosságát. A gazdag múlt ritkán ad elegendő muníciót a jövő építésére, mert ehhez szükség van a célok helyes meghatározására, a folyamatos munkára, megfelelő pénzügyi forrásokra, széleskörű összefogásra és nagy adag kreativitásra. Az EKF időszaka a helyes irányok kijelölése után folyamatos, és egyre intenzívebb munkavégzést feltételezett, ám ennek hatékonyságát nagyban rontotta a felkészületlenség, a szervezetlenség vagy a döntésképtelenség. A pénzügyi források a nagyprojektek és a kulturális rendezvények számára biztosítottak voltak, de az idő tényezőt szinte mindenki alul becsülte. Minden előzetes figyelmeztetés ellenére az előkészítő munkák késve indultak el 77, amihez aztán hozzáadódott a bürokrácia, a jogi herce-hurca, a 76 Kulturális városszociológus, a Rotterdam2001 Kulturális Főváros program intendánsa, a kezdeti időkben a Pécs2010 nemzetközi tanácsadója. Számos pécsi konferencia előadója, illetve közreműködője a szervezésben. 77 A kezdeti időkben már nyilvánvaló szervezési problémákat jól illusztrálja az Index június 27.-i cikke: Kulturálisfővárosbotrány: Egész éves ökörsütés? / Földes András 76

83 váratlan külső és belső körülmények, a politikai praktika és a gazdasági válság. A városi és a városhoz kapcsolódó szellemi közösségek széleskörű összefogásának kezdetben voltak bíztató jelei, azonban ennek ellenében hatott a döntések átláthatatlansága, a kialakuló kölcsönös bizalmatlanság, majd egyre inkább a csalódottság. Az egyik legfontosabb elem, a kreativitás pedig épp egy olyan képesség, mely a feltételek szerencsés együttállása esetén tud csak igazából kiteljesedni. Hogy a kreativitás mégis megjelent Pécsett, és számos ponton felülkerekedett a körülményeken, az éppen a városban rejlő és gyakran kiaknázatlan energia tartalékokra utal 78. Az épített környezet fejlesztése A pályázati anyag rögzíti, hogy a város egyik legfontosabb kulturális tényezője az épített környezet alakítása. Ennek alkotó elemei az utcabútoroktól kezdve, a városi információs rendszereken át a magán- és középületekig terjednek, melyeknek tervezése ilyen módon a kultúrpolitika részévé válik. A beruházások műszaki megvalósításán túl alapvető cél volt, hogy a város által végrehajtott környezet alakítás általánosságban is kihasson környezeti kultúránkra, tehát 1. jöjjön létre példamutatóan magas színvonalú, korszerű építészeti teljesítmény, 2. jelenjen meg minden szinten a tudatos környezetalakítás, 3. a beavatkozások jelenjenek meg a város belvároson kívüli meghatározó területein is, 4. a közterületek és közintézmények fejlesztése legyen hatással a közéletre, 5. a közösségi beruházások hozzák helyzetbe a város fejlesztésre alkalmas területeit, 6. a példa legyen ösztönző a magán befektetőknek a közösségi célokhoz való csatlakozásra. A kulturális alapú városfejlesztés fizikai kereteit az öt kulcsprojekt adta meg, melyen belül a városiasság újrafelfedezése szempontjából legjelentősebbnek volt tekinthető a közterek és parkok megújítása. A Zsolnay Kulturális Negyed számos intézményi funkciót fogadott magába, de a befogadó terület jellege miatt nagyon közel állt a közterületi programhoz. A Koncert és Konferencia Központ és a Tudásközpont kulturális infrastruktúra hiányt pótolt, míg a később jelentősen átalakult Nagy Kiállítótér program eredetileg a Múzeum-utca rekonstrukciós és fejlesztési koncepciójába illeszkedett. 78 lasd még: A Tüke Fenomén 77

84 Fejlesztési területek kijelölése A projektek között a Zsolnay Kulturális Negyed és a Múzeum utca jelentettek kötött helyszínt, míg a többi esetben a beavatkozások, vagy az építkezések helyszínei az előkészítés során dőltek el. Ma már felesleges az alternatívákat felemlegetni, hiszen az EKF városrész, vagyis az un. keleti-tengely létrejötte már tény. Fontos azonban hangsúlyozottan felhívni a figyelmet a következőkre: 8. ne ismétlődjön meg a jövőben, hogy a város felkészületlenül és szakmai vizsgálatok nélkül hoz döntést területek eladásáról, beépítéséről, lebontásáról, 9. ne ismétlődjön meg, hogy városfejlesztési kérdésekben a város, az egyetem és a megye késve, vagy egyáltalán nem egyezteti az elképzeléseit, 10. folytatódjanak az EKF évvel elindított fejlesztések, hiszen további beavatkozások szükségesek annak érdekében, hogy a megvalósult épületek a megfelelő összefüggésben jelenjenek meg, illetve a fejlesztések remélt hatása megjelenjen a tágabb környezet fejlődésében. Az utóbbi felvetés értelmében folytatni kell a Belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed közötti kapcsolat, valamint az EKF városrész kiépítését is. A Budai külváros remélt fejlődésének még nincs jele a magántulajdon oldaláról, az ingatlanok remélt felértékelődése nem történt meg. Nem kétséges, hogy hosszú távon az átrendeződés elkerülhetetlen, de a koordinálatlan, spontán folyamatok veszélyeket rejtenek. A város szabályozási terve még nem hozta meg azokat az intézkedéseket, melyek ösztönzik a Breuer sétány melletti terület közparki átalakulását, és a Zsolnay út melletti kisvárosias terület megfelelő színvonalú átépülését. Nyilvánvaló, hogy a kisajátítás vagy a korlátozás alkalmazása a rossz gazdasági körülmények közepette súlyos anyagi terhet jelent a városnak, de ezek hiányában visszafordíthatatlan építkezések, vagy átépítések rögzíthetik a jelenlegi sokak által jogos kritikával illetett környezeti állapotot. Ennek a területnek megoldatlan problémája a gyalogos és a tömegközlekedés is, melyre a kötöttpályás közlekedés koncepciójának kidolgozása során lehet és kell megoldást találni. 78

85 Nagy Kiállítótér és a Múzeum utca megújítása A Nagy Kiállítótér nevében ugyan a Papnövelde utcai volt Megyeháza bővítéséhez kacsolódik, de valójában itt csak egy kisebb épületbővítés, illetve épület rekonstrukció zajlott le. Az így kialakult múzeumi alapterület ugyan számottevő, de nem teremtette meg a lehetőséget az önálló, nagyszabású, sok fizető látogatót vonzó, időszakos kiállítások rendszeres megjelenésére, ami az eredeti koncepció meghatározó eleme volt. A megkésett átadás miatt a Bauhaus kiállítás jelentőségéhez képest méltatlan körülmények között került megrendezésre, és a Nyolcak kiállítás bemutatására is csak úgy volt a frissen átadott 79 épületben lehetőség, hogy ugyanakkor a Modern Magyar Képtár állandó kiállítási anyaga raktárban maradt. A megye kezelésében levő Múzeum-utca általános felújítása rendkívül fontos volt a kivételes közgyűjteményi együttes életben maradásához. Az azonos minőség, és a folyamatos kulturális tartalom a Modern Magyar Képtártól a Világörökség helyszínekig vezeti a látogatót, ami kivételes értéket kínál. Nem megoldott azonban a Szabadtéri Színpad sorsa, az un. kismesterek bemutatása, és különösen aggasztó a püspökségi tulajdonban levő épület rossz állapota miatt a Csontváry képanyag jövője. Tudásközpont Az épületek közül legkorábban átadott 80 Tudásközpontot 81 pillanatokon belül birtokba vették az olvasók. A látványos és kiemelkedően korszerű épület népszerűségének egyik magától értetődő oka az egyetem közelsége. Az egyetemi hallgatók nagy száma különösen érthetetlenné teszi, hogy a tervezés előkészítésének időszakában miért volt olyan nehéz az egyetem együttműködését megnyerni. 82 A városi, a megyei és az egyetemi üzemeltetés hármasa úgy tűnik, hogy az üzemeltetés feltételeit is biztosítani fogják. A kérdés ma inkább az, hogy a könyvtári feladatok mellett milyen értéktöbbletet tud az intézmény hozni a város kulturális életébe különös tekintettel a koncepcióban többé-kevésbé megfogalmazott kultúrpláza jellegre. A használatbavétel során jelentkező kisebb üzemzavaroknak nagyobb volt a híre, mint a jelentősége. Az idő mutatja meg, hogy a belsőépítészetben és a gépészetben alkalmazott megoldások, a költségtakarékosság miatt kiállják-e a használat próbáját. A környezethez való kapcsolódásban a bejáratok kialakítása tűnik némileg átgondolatlannak az északi kapu előtti téren rendetlenül elhelyezett kerékpárok az innen nagy létszámban érkező egyetemistákra utalnak. 79 Többszöri határidő módosítást követően december 11.-én nyitott meg hivatalosan a Nyolcak kiállítással. 80 Átadása szeptember 8-án történt meg. 81 Itt megjegyezhető, hogy a városvezetés politikai akarattal felülírta a nyilvános névpályázatokon kiválasztott Kaptár és Opus2010 elnevezéseket, és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, illetve a Kodály Központ nevet vezette be. 82 A kezdeti időkben a PTE és a város között alig történt egyeztetés, mivel az egyetem a várostól független beruházások szervezését preferálta. Változás csak akkor következett be a hozzáállásában, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a PTE az EKF-en keresztül juthat beruházási forráshoz. 79

86 Kodály Központ A könyvtár épületével együtt a Kodály Központ épülete jelentette az un. keleti-tengely fejlesztésének másik nagy elemét. Az előkészítés késlekedése és a kivitelezés elhúzódása miatt decemberi átadása inkább záróeseménynek számított, de ilyen módon a kommunikációban a jó pillanatban irányította Pécsre a figyelmet. A külsőben is impozáns épület belső terei, a koncertterem látványa és technikai adottságai egyöntetű elismerést váltottak ki. Ilyen módon, talán ez volt az a pillanat, amikor a város felmérhette, hogy milyen elképesztő lehetőségek voltak az EKF fejlesztési törekvéseiben. Az épület adottságai alkalmassá teszik, hogy Magyarország és a tágabb (déli) régió egyik művészeti központja legyen, amit az első hónapok műsor kínálata már igazolt is. Ehhez azonban a fenntartásban az állam részvétele elengedhetetlen lesz, mely úgy tűnik, hogy a mai kormányzati viszonyok mellett sem tud politikai alkuk nélkül megtörténni. Zsolnay Kulturális Negyed A barnamezős területen kialakított Zsolnay Kulturális Negyed összetett programjával önmagában is képes lett volna reprezentálni azt a kulturális léptékváltást és új imázst, amit az EKF megcélzott. A négy negyed, a Míves, az Egyetemi, az Alkotó és a Családi jelképezi a kultúra őrzését, tanulását és tanítását, aktív és kreatív művelését és fogyasztását. Nagy remélhetően nem végzetes - hiba, hogy a projekt kivitelezése teljes egészében 2011-re tolódott, tehát semmit nem tudott kihasználni az EKF év adta lehetőségekből 83. Ez különösen fájdalmas, mert az eredetileg tervezett kulturális ipari fellendülés helyszíne helyett a Negyed nagyrészt múzeumi helyszínné, illetve a pécsi közművelődési intézmények skanzenjévé vált. Mivel a város nem tudta kellő elszántsággal és hittel képviselni a kulturális élet megújulásának elvét, így az intézmény-fenntartói és szociális szempontok erősebbek voltak, mint a tényleges új értékteremtés, és a versenyhelyzet előállítása a kulturális szektorban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gazdasági válság elsősorban érintette a kulturális ágazatot, így természetesen a mozgástér is beszűkült de ez nem mentség a döntéshozóknak, mert téves viselkedésüknek nem ez volt a kiváltó oka. 83 Kivéve a szeptember 1-én megnyitott Gyugyi gyűjteményt, mely az építkezési területen belül már igazolta a felfokozott várakozás jogosságát. 80

87 A nagy kiállítótérnek megfelelő létesítmény végül Pécsi Galéria név alatt a ZsKN egyik meghatározó elemeként, városi intézményként valósult meg. A tervezési programba az NFÜ statáriális utasítására, már a tervpályázat kiírását követően, tehát a folyamatban levő tervpályázat közben került bele 84. Mivel lényegében szakmai program sem tartozott hozzá, így működésének első hónapjaiban még nem rajzolódott ki pontosan, hogy milyen szerepet fog betölteni a város művészeti életében 85. A ZsKN már látható problémája, hogy a telepített intézmények, kiállítások és az egyetemi funkciók mellett nincs igazán betelepülni szándékozó életképes kreatív ipari vállalkozás. Ennek több oka is van, melyek között egyenlő súllyal szerepel a gazdasági válság és az előkészítés hiányossága. Utóbbi azért fájó, mert a témát nemzetközi összefüggésben tárgyaló A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia című holland magyar szimpózium már 2006 novemberében felhívta a figyelmet két alapvetően fontos és minden új kulturális intézményre érvényes - követelményre. Az első, hogy a tervezés megkezdésekor ki kell nevezni a vezetőt, aki gazdaként és koncepcionálisan felügyeli a teljes folyamatot. Ez nem történt meg 2010 végéig, amikor a kivitelezésben már lényegében majdnem minden eldőlt, és ami nem, annak pénzügyi lehetőségei beszűkültek. A második fontos figyelmeztetés az volt, hogy nem szabad a negyedet teljesen készre építeni, tehát időt kell hagyni az ötletek, funkciók használat közbeni beérésének. Ennek akadályaként a hivatalos irányítás mindig azt hangoztatta, hogy a beruházást a kezdéstől számított 2 éven belül be kell fejezni, tehát nem lehet halasztani. Az élet azonban úgy látszik, hogy utolérte a valóságot, mert a lakók hiánya miatt egyes épületek várhatóan üresen maradnak. Ajánlás a város számára, hogy ezen területeken adjon lehetőséget kísérleti tevékenységek folytatására, melyek ugyan gyakran nehezen kezelhetőek, de minden esetben a legmozgékonyabb kulturális szereplőket vonultatják fel. A ZsKN megvalósítása együtt járt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. átalakításával. A gyár sokat profitált az ZsKN számára eladott területéből (formailag ez adta az anyagi alapot az átköltözésre a terület keleti végébe), és az épületek felújításából kapott megrendelésekből. Az időszak ugyan hozott némi szervezeti és technológiai változást, de a valóságos megújulás, és a piaci pozíció megerősítése a tulajdonosok tényleges döntéseinek hiányában várat magára. 84 Az utasítás valójában egy időben, és szoros összefüggésben született meg azzal, hogy a Nagy Kiállítótér program elem elmarad a Múzeum Utca együttesből. A Múzeum Utca ilyen módon lényegében egy felújító fejlesztést kapott. 85 A zavart némileg növeli, hogy megnyitását követően is működik a Széchenyi téri Pécsi Galéria amúgy nagyon helyesen de párhuzamosan. A helyzetet csak egy magas színvonalon irányított és következetesen vezetett városi művészeti politika tudja kezelni, melynek nyoma jelenleg a Városházán nem ismerhető fel. 81

88 Közterek és parkok megújítása A várost legátfogóbban érintő, a legtöbb lakossági reakciót kiváltó projekt a közterek és parkok megújítása volt. Országosan komoly szakmai elismerést váltott ki az a módszeres és nyílt tervpályázati rendszer, amivel az egyes területek terveit és tervezőit kiválasztották. A rendszer elemei a következők voltak: Ötletpályázatok 1. Az én kulturális fővárosom - lakossági ötletpályázat (365 ötletből végül egyetlen egy sem valósult meg ez több mint hiba!) 2. Pécs belváros észak-déli tengelye (a Széchenyi tér, az Irgalmasok utcája és az Indóház tér további tervezéseit készítette elő) Tervpályázatok 1. EKF városrész közterületeinek megújítása 2. Pécs városközpontjának megújítása 3. Pécs-Tettye városrész közterületeinek megújítása 4. Pécs-kelet központi területeinek megújítása 5. Pécs-Uránváros főterének megújítása 6. Pécs-Megyer városrész központi területeinek és kapcsolódó közterületeinek rendezése 7. Pécs-Indóház tér és környéke rendezése 8. Diana tér megújítása (meghívásos formában) A nagyobb tervpályázatok megfelelő érdeklődést váltottak ki, de a pécsi beruházások körüli rossz hírek miatt a kisebb pályázatok esetében már csökkent a résztvevők száma. Bár a pályázatok nemzetközileg is nyitottak voltak, külföldi résztvevő csak néhány esetben az épületek tervezésénél jelentkezett. Ezzel együtt az eredmény különösen az azonos időszak hazai teljesítményével összehasonlítva jónak mondható. Hiányérzet csak azért fogalmazható meg, mert a mércét Pécsett eredetileg magasabbra tettük, mint a hazai átlag. Az előzmények alapján, vagy közvetlenül kiadott megbízások 86 már nem minden esetben hoztak egyértelműen jó eredményt, a negatív példával is bizonyítva a tervpályázati módszer helyességét. 86 Kossuth tér megújítása, Köztársaság tér megújítása, Rókus sétány megújítása, Kórház tér Ferencesek utcája megújítása, Király utca keleti végének megújítása, Felsővámház utca megújítása 82

89 Az EKF városfejlesztés egyik alapvető gondolata volt a terek újra felfedezése, az új városiasság kialakítása. Az előrelépés ebben a vonatkozásban egyértelműen leolvasható, még ha nem is abban a mértékben, mint remélni lehetett. Az eredmény az emberek várakozását és igényét igazolja, akik a jó minőségű városi környezetet örömmel használják, és a közösségi életnek szívesen fedezik fel új dimenzióit. Kimondottan jó a városba látogatók visszajelzése, akiket meglep az összefüggő, rendezett, építészetileg magas szintű közterületi minőség. A város által irányított komplex városfejlesztés egyik feladata kell legyen ennek a szocio-kulturális tanítási/tanulási folyamatnak a szervezése és koordinálása. Kinek építünk? Mit építünk? Amíg a koncertterem, vagy a könyvtár esetében a tervezési program egyértelműen szakmai kérdés, a közterületek esetében ma már elvárás a közösség bevonása az előkészítésbe. A közösségi tervezés rossz értelmezésével ezt úgy képzelik el, hogy a lakosság ötleteit összegyúrják, és a tervet a végén a résztvevőkkel megszavaztatják. Helyesebb a folyamatot úgy elképzelni, hogy felkészült szakemberek jó kérdéseket tesznek fel, és a válaszokat elemezve pontosítják a tervezési programot. Többszöri visszacsatolással az egyeztetés során értelmezik a lehetséges megoldásokat, és az új információk alapján korrekciókat hajtanak végre. A részvétel ilyen módon megmarad a szakmailag elfogadható szinten, de a leendő használók szemlélete mégis együtt fejlődik a tervvel. Ez lehet a garanciája annak, hogy a lakosok a végeredményt magukénak érzik majd, és úgy is használják, védik, gondozzák. A pécsi közterületek tervezése során a módszert lényegében nem alkalmazták. Ennek oka részben a tervezést irányítók felkészületlensége, illetve az EKF főépítészi feladatok ellátása körüli fiaskó, részben az időhiány volt. Voltak kisebb próbálkozások (kérdőíves közvélemény kutatás), illetve bizonyos esetekben formálisan lebonyolított lakossági fórum. A jövőre nézve mindenképpen tanulság, hogy az előkészítés komoly szakmai feladatot jelent, és az erre szánt idő a későbbiekben megtérül. 83

90 A helyi kompetencia Ahogyan az épített környezet alakítása sem szűkíthető le az épületekre, a városfejlesztés sem kizárólag az építészek feladata. Nem sajátíthatja ki azonban a politika sem, vagy a pénzügyi gazdálkodás. A folyamatok összetettsége ma megköveteli az interdiszciplináris együttgondolkodást, és ennek az együttműködésnek a magas szintű szervezését. Az EKF kezdeti időszakát civil szakmai törekvések és kezdeményezések 87 sora határozta meg. Az akkor kialakult vitakultúra, a városfejlesztés körüli fogalmakat értő, egymás eredményeire többé-kevésbé figyelő értelmiségiek köre, a számtalan publikáció és média megnyilvánulás egyértelmű hozadéka az EKF-nek, miközben az EKF is gazdagodott általa. Ennek jelentőségét csak akkor látjuk, ha kitekintünk városunkból, és szembesülünk a hazai közélet realitásaival. Az EKF egyik célkitűzése az európai csereszabatosság 88 megvalósítása volt, tehát ügyelni kell rá, hogy az egyszer magasra helyezett léc továbbra is magasan legyen elején a DDÉK Kultúra, város, fejlesztés címmel konferenciát szervezett, melynek egyik fontos eredménye lett az Építészeti és Városarculati Tanács létrejötte. Tagjai az építészet, az urbanisztika, a képzőművészet és design, illetve a közgazdaság szemléletét kívánták ötvözni a munkájukban. Az ÉVarc 89 elérte, hogy a 2005 végén megtorpant gondolkodási folyamat újra meginduljon. Nekik köszönhető, hogy a fontosabb beruházások tervezőit nyílt pályázatokon választották ki, vagy, hogy a Patartics által felvetett EKF építészeti igazgatói poszt végül meghirdetésre került. A két ötletpályázat gondolata, számos tanulmány és konferencia megszervezése, támogatása, programtisztázó találkozók iniciálása számtalan olyan kezdeményezés köthető ehhez a társasághoz, amelyek a beruházásokat egyértelműen a minőség irányába mozdították el. 90 Az Évarc tagjai 2007 elején lemondtak, és ennek csak egyik oka volt a remény, hogy a frissen megválasztott építészeti igazgató átveszi az irányítást. Freivogel Gábor intelligens gondolatokkal fogott hozzá tevékenységéhez, de személye nem volt szerencsés választás, 87 A felkészülés időszakában a következő rendezvények kerültek megrendezésre, szinte kivétel nélkül civil kezdeményezésként: EKF, pécsi pályázat (2004 október konferencia, civil + város + Interhouse rendezés), Régió vagy provincia (2005 június konferencia, Művészetek Háza, Pécs2010 kabinet), Kultúra, város, fejlesztés (2006. január konferencia DDÉK), Város, tér, pozíciók (2006. június konferencia Kultúra 2010 társaság), A kulturális negyed, mint városfejlesztési stratégia (2006. november Holland magyar szimpózium), Várostervezés, városfejlesztés, menedzselés (2006 november szimpózium, Kultúra 2010) 88 Pál Zoltán szobrászművész kiváló megfogalmazása. Olyan saját értékeket, helyi kulturális terméket kell előállítanunk, amelyik bármikor kicserélhető egy másik európai térség értékével. Az érték az értékkel összevetve biztosítja a helyi sajátosságot, egyúttal megóv a provincializmustól. 89 Az ÉVarc tagjai voltak Pál Zoltán festőművész, Pinczehelyi Sándor festőművész, Lugosi Ágnes építész, Horváth András építész, elnök, Pelényi Margit építész, Getto József építész, Szokolai Zsolt fejlesztő 90 Idézet a KÖZ_TÉR_KÖZ című könyvből, 12. oldal, szerkesztette Somogyi Krisztina 84

91 mert sem a politikai irányítással, sem az akkor már háttérbe szorított szakmai szereplőkkel nem tudott konstruktív kapcsolatot kialakítani. Eltávolítását követően az építészeti irányítás végképp megoldatlanná vált, és ezen Tóth Zoltán jó szándékú építész koordinátori szerepe sem tudott lényegesen változtatni. Mészáros András főigazgató a nyilvánosságot végképp kirekesztette az üzleti érdekekre hivatkozva, a tanácsadókat méltatlanul csak fedezéknek használta, titkosította a megvalósíthatósági tanulmányokat. Jellemző, hogy a tervpályázatok úgy zajlottak le, hogy a létfontosságú adatokat, háttér információkat tartalmazó tanulmányokat a pályázók nem ismerhették meg. Az ő regnálásához kötődik, az un. Sárga könyves lebonyolítási eljárás elvtelen elfogadása is, mely a helyi szakmai körök egyértelmű figyelmeztetése ellenére a megvalósítás egyik kritikus elemévé vált a későbbiekben. A helyi építész szakmai közösség Egyes építészek és a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöksége az első pillanattól meghatározó szerepet vállaltak az EKF-hez kapcsolódó városfejlesztés előkészítésében és tartalmi összefüggéseinek kifejtésében. Tették ezt azért, mert korán felismerték, hogy a fejlesztés sokkal többet jelenthet az egyes beruházások lebonyolításánál, és az építészet eszköz lehet a komplex célok, tehát a kulturális és gazdasági pozíciók, a városról alkotott kép és a társadalmi kapcsolatok megváltoztatására. Ezen a téren Patartics Zorán végzett rendkívüli munkát, aki az első, 2003-as civil szakmai kezdeményezésektől kezdve a mai napig dolgozik a közösség szemléletének formálásán, és a társadalmi tőkét növelő tartalmi párbeszéd kialakításán 91. Ennek a munkának a jelentőségét a város vezetése csak részben ismerte fel, a civil szakmai szereplőknél felhalmozott tudást (mely országosan is kiemelkedő) még nem, vagy csak kismértékben használja ki a városfejlesztés stratégiájának újrafogalmazásához. Az előkészítés időszakának sok konfliktust felvállaló tanácsadó testületét az előbb említett Évarc-ot - is a DDÉK kezdeményezése hozta létre 2006-ban. Több városfejlesztéssel és az épített környezetünkkel foglalkozó kiadvány is megjelent ezekben az években. A Dél-Dunántúli Építész Kamara 2009-ben javasolta a Somogyi Krisztina által szerkesztett KÖZ_TÉR_KÖZ című album kiadását, mely a beruházásokra, azok építészeti felvetéseire koncentrál: az ideától egészen az építésig. A könyvben a város EKF pályázatának eredeti felvetéseit megfogalmazók közül többen megszólalnak. 91 Patartics Zorán szervezte az Építészet és Kontextus program keretében az El Away kiállítást és az ehhez kapcsolódó előadássorozatot, létrehozva ennek című nternetes felületét. A városi közvélemény szervezése és a nyilvánosság biztosítására Kis Esti Viták címen fórumot, illetve néven internetes közösségi portált működtet. 85

92 A genezishez való visszanyúlás célja a közös szándék, a közös élmény megidézése, a már ott hangsúlyozott közös tanulási folyamat folytatása. A folyamatban természetes módon tükröződnek a politikai, gazdasági, szabályozási, adminisztratív és egyéb társadalmi jellemzők is, hiszen ezek is alapvető módon alakították a beruházásokat. Az alkotókkal és a folyamat résztvevőivel készített riportok sokoldalú, hiteles képet adnak a történésekről, és természetesen kritikát is megfogalmaznak. Ezért volt fontos, hogy a könyvet az EKF keretében Pécs városának támogatásával lehetett kiadni, mert ezzel a város önmaga hitelességét is szolgálta. Sajnos ez ellen hatott, hogy a könyv csak rendkívül lassan tudott elkészülni, és a Hungarofest Kft (a hivatalos kiadó) a könyv terjesztését és a hivatalos kommunikációban való megjelenését bürokratikus okokra hivatkozva nem támogatta. Az DDÉK Építészet és Kontextus 92 címmel egy összefüggő tematikát kínáló építészeti és művészeti rendezvénysorozat indított el 2010-ben, mely előadássorozatok, konferenciák, workshopok, köztéri és kiállítótéri akciók, szimpóziumok, kiállítások, művészeti pályázatok formájában jött létre. A rendezvénysorozat programjai a művészetek és a tudományok megközelítésein keresztül értelmezték az építészet jelenségeit és arra törekedtek, hogy a közönség szélesebb rétegei számára is értelmezhetővé váljanak a kortárs építészet jellegzetes tendenciái, a környezetünket formáló alkotó folyamatok. Az építészet nem csak tárgya kívánt lenni a programoknak, hanem egy bizonyos nézőpontja is: az a pozíció, ahonnan összefüggéseiben tárulkozik fel az építészeti alkotás értelme - ahonnan az építészeti alkotás egy szélesebb kontextusban nyeri el értelmét. Az EKF során több civil kezdeményezésű program is foglalkozott az épített környezettel, a közterek és a művészetek kapcsolatával, a város- és közösségfejlesztéssel 93. A kiélezett és feszült helyzet, az energiák és források végessége miatt ezek a kezdeményezések általában önállóan próbáltak eredményt elérni, holott kellő szervező és irányító munkával a Pécs2010 Menedzsment Központ az EKF év egyik vezérlő gondolatsorává tehette volna. 92 Az Építészet és Kontextus programsorozat elemei: Térépítés Európában (kiállítás), 12 Év (kiállítás), El Away (kiállítás és előadás sorozat), Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat, Breuer Pécsett / Oda-vissza (meghívásos nemzetközi művészeti pályázat), Építészet Ma (előadás sorozat), A Kulturális Város után (nemzetközi konferencia). A programsorozat felelősei Horváth András, Bencze Zoltán, Patartics Zorán építészek. A DDÉK a lebonyolításban együttműködött a PTE PMMK Építész Intézettel. Tematikai felelősként jelentős szerepet kaptak Kondor Tamás, Szemerey Samu és Polyák Levente építészek, Christian Gracza művészeti menedzser, valamint Héctor Solari és Mélyi József kurátorok. Az Építészet éls Kontextus honlapja címen érhető el. 93 Városfoglalás, Kultmegálló, Ars GEometrica, Bridges Pécs2010, Krétakör - Városterápiás Akciósorozat, Bauhaus Movi(e)ing Modern (Xport), Placc Fesztivál, Pécs Mobilart, 21 Párbeszéd, Temporary City, Építészet és Kontextus, El Away 86

93 Lebonyolítás Gondot jelentett különösen a körüli kezdeti időben hogy a döntési kompetenciát magánál tartó Városháza szakmai felkészültségben és ismeretekben nem volt képes ellátni az előkészítés feladatait. Különösen kínos volt ez a Toller László 2006-os balesetét megelőző, majd Tasnádi Péter hivatalba lépésének időszakában, hiszen a tehetetlenség miatt döntően ekkor alakult ki a késés, ekkor jelentek meg teljesen inkompetens vezetők a projektek élén, és uralkodott el a bizalmatlanság a civil szakmai partnerek körében. Tanulságként kell megjegyezni a mindenkori városvezetésnek, hogy politikai kivagyiságból, értetlenségből, szakmai alkalmatlanságból szervezett döntéshozói kör csak rossz kimenetet eredményezhet. A város a fejlesztések előkészítésének megindításakor nem rendelkezett önálló lebonyolító szervezettel. Helyes döntés volt a Menedzsment Központon belül létrehozni a beruházási részleget, még ha ennek kapacitása lassan is érte el a szükséges szintet. A lebonyolítás területén dolgozó szakemberek munkáját elismerés illeti, hiszen kívülről nem igazán volt érzékelhető az a jogi és ügyintézési háttér munka, mely nélkül az EKF beruházásai nyilvánvalóan nem valósultak volna meg. Pályázati kiírások, szerződések, egyeztetések, engedélyek rengetege volt szükséges az előrehaladáshoz. Az, hogy az EKF ügye fokozatosan elveszítette eredeti összefüggéseit, és egy idő után beruházás központúvá, majd a késlekedés nyilvánvalóvá válása után egy hirtelen fordulattal program központúvá vált, nem közvetlenül ő hibájuk. A megfelelő vezetőt a városvezetésnek kellett volna a program élére állítani, akinek tudása, és kellő felhatalmazása lett volna a célok együtt tartására, a művészeti és a városfejlesztési célok elérésére. Ezt azonban a helyi és az országos politika bonyolult és átláthatatlan érdekrendszere lényegében az elő pillanattól megakadályozta. Kivétel csupán a 2006 közepéig tartó rövid időszak volt, amikor a helyi vezetés tanácstalansága Takáts Józsefet és Tarrósy Istvánt dolgozni engedte. A valódi gazdasági és intézményi döntések megjelenésekor munkájukat már ellehetetlenítette. Az építészeti művek megvalósításának egyik kritikus elemévé vált a későbbiekben az un. Sárga könyves lebonyolítási eljárás kényszerű elfogadása. Lényege, hogy a kivitelezőt tender-terv alapján választják ki, és a kiviteli tervek készítését a megrendelő a kivitelezést végző vállalkozóra bízza, tehát az ő érdekkörébe utalja. Az eljárás alkalmas (és ajánlott) a vonalas infrastruktúra építésére, azonban középületek és igényes közterületek esetében alkalmatlan, hiszen ettől kezdve a megrendelő (a város, a megye, az egyetem) csak azt 87

94 követelheti meg, amit egy alacsonyabb tervkategóriában, a tendertervben előírtak a tervezők. Ez viszont középületek és igényes közterületek esetében természeténél fogva bizonyos részleteket nem tartalmazhat, hiszen elsősorban a szakipari munkák és a belsőépítészet terén még kidolgozatlan. Hamis az állítás, hogy ezzel a módszerrel időt lehet megtakarítani, hiszen a kiviteli terv elkészítését jogszabály mindenképpen előírja, és megléte a kivitelezés megkezdésének feltétele. Ez azt is jelenti, hogy valójában a tenderterv többletként jelenik meg a folyamatban, hiszen a kivitelező versenyeztetését a kiviteli terv alapján is el lehetne végezni. A tenderterv alapján kiválasztott kivitelezőnek azonban számtalan lehetősége van a költségei csökkentésére, vagy többletmunka elfogadtatására, és ezt a gyakorlat igazolta is94. Ki kell jelenteni, hogy minden előzetes figyelmeztetés ellenére95 a Sárga könyves eljárás NFÜ-től származó kényszerű alkalmazása jelentős károkat okozott a városnak! A megépült, és használatba vett épületeket üzemeltetni kell. Az intézmények esetében könnyebb átlátni, hogy az épületek karbantartása, javítása milyen feladatköröket jelent. A közterületek esetében azonban már bonyolultabb a helyzet, bár hagyományos értelemben a közterület fenntartás is szokványos városi feladat. A probléma összetettségét az jelenti, hogy egy új közterületi minőség, és új közterület használati módok jelentek meg Pécsett. Ez a fenntartásban is más hozzáállást igényel, ami részben magától értetődő (új eszközök, anyagok használata, magasabb szintű felügyelet, stb.), részben viszont tanulni kell (a terek be- és átrendezése, a minőség és a rendszerek egységének megtartása, stb.). Az első időszak tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek sokkal érzékenyebbek lettek a megjelenő hibákra, hiányosságokra. Ez nagyon fontos jelenség, mert a tulajdonosi magatartás megjelenését mutatja. A kedvező jelenség azonban csak akkor tartható meg, ha a fenntartás ezt visszaigazolja, tehát nincsen minőségi romlás, valamint a további városfejlesztés az EKF által magasra tett mércéhez igazodik. Alkotás, alkotó és városmarketing A Tudásközpont épületének átadásakor az avató beszédek sora, az újságok és a televíziók tudósításai sem voltak elegendőek, hogy egyetlen egyszer megemlítsék az épület tervezőjének, Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építésznek a nevét. Nem került említésre 94 Lásd Kodály Központ alapozási munkák, Tettye park környezetrendezése, Zsolnay Kulturális Negyed többlet költség igénye, stb. 95 Egy hivatalos közbeszerzési tanácsadó által készített szakvélemény a vezetők rendelkezésére állt, de nyilvánosságra hozatalát büntetőjoggal való fenyegetéssel megtiltották. 88

95 Nagy Márta, Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész sem, pedig a Kas belső burkolata valószínűleg nem fog hiányozni egyetlen Pécsről szóló kiadványból sem. Folytathatnánk a sort a megújult Széchenyi térrel, Uránvárossal, Meszessel, a Tettyével, vagy a Múzeum Utcával. Megannyi beruházás, mely a város számára úgy látszik, nem tudott több lenni, mint négyzetméter, műszaki probléma, vagy a hatalom demonstrációja. Pécs ezekben az esetekben elszalasztott egy lehetőséget, hogy az alkotást - mint minden emberi cselekedet legnemesebbikét - a megfelelő rangra emelje. Ez nem hiúsági kérdés, hanem a jogszerűségen túl már városmarketing is. Az alkotás leminősítésével magunkat is leminősítjük, ami a rólunk alkotott képet elrontja. Álljon itt ugyanakkor jó példaként a Kodály Központ ünnepélyes átadása. Katartikus élmény volt, amikor az építésztervezők zúgó vastapsot kaptak, miközben átvették a Polgármestertől a kitüntetést. Az alkotók személyének méltó megünneplésével valójában a közösség ünnepelte magát, és ez nem került többe, mint odafigyelésbe. Pécs építészeti teljesítményének megjelenése a médiában Az építészeti mű könnyen és jól kommunikálható, hiszen a látvány önmagáért beszél. Az építészeti tervpályázatok bemutatásától kezdve, a kivitelezés folyamatán át az elkészült épületig folyamatos figyelem kísérte a megvalósulást. A tervpályázatok eredményét általában jól szervezett rendezvényeken hirdették ki, és a műveket kiállításon mutatták be Pécsett. A Magyar Építész Kamara néhány esetben Budapesten is szervezett értékelő vitát, ami hasznos volt, de térben és időben megosztotta az érdeklődőket. Az kulturális és építészeti szaksajtó nagyon komoly és értékes munkát végzett. Meg kell említeni az országos jelentőségű Revizor.hu és Kultúra.hu című kritikai portál, az Építészfórum.hu, és a hg.hu web oldalakat, melyek rendszeresen és bőséges tartalommal informáltak a pécsi eseményekről. A helyi médiában a teljesség igénye nélkül - a Dunántúli Napló, és ennek web-es változata a BaMa.hu mellett az ILOVEPÉCS.hu végzett kiemelkedő munkát az épített környezet alakításának bemutatásában, de rendkívüli jelentősége van az események dokumentálásában a Kismányoki Károly által készített PÉCSKÉP.hu oldalnak. Az MTV Pécsi Keringő, az MR1 Kultúrkör című műsora, a Rádió Aktív, az MR6 és a Katolikus Rádió riportjai fontos kommunikációs csatornák voltak. Külön fejezetet érdemelne az ECHO című kritikai szemle, amely az országban egyedül álló példaként, kivételesen magas színvonalon szemlézte a pécsi 89

96 kulturális életet, és következetes tematikai szerkesztéssel mutatta be az EKF tartalmi összefüggéseit. Sajnálatos tény, hogy a lap 2011 elején 13 évi megjelenés után, lényegében anyagi ellehetetlenülés miatt megszűnt Együttműködés és kapcsolati tőke Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós, Szekszárd, Dombóvár, Marcali és Sellye a sora azoknak a településeknek, melyek közel 3 milliárd Ft forrásra pályázhattak az EKF-hez kapcsolódóan. Ehhez a kulturális programsorozat Határtalan város" fejezetének központi témái szolgálták az alapot, amelyre rendezvényekkel és önálló kulturális stratégiával pályázhattak a régió városai. Az események és a fejlesztések komoly nyom nélkül múltak el. A rendezvények a helyi közösségek számára valószínűleg fontosabbak voltak, mint a saját gondjaival és túlkínálatával elfoglalt Pécsnek. A beruházások semmilyen összefüggésbe nem kerültek a pécsi eseményekkel, és így nem jelentettek többet, mint egy politikai döntéssel elrendelt regionális forrás felosztást. A beruházási pénzek felhasználásán túl érdekes feltenni a kérdést, hogy Pécs városfejlesztési törekvéseire milyen kölcsönhatásban voltak az EKF évek kulturális eseményeivel?. A programok többsége megvásárolt produkciókból, vagy tematikus fesztiválokból tevődött össze, melyek a szórakoztatást szolgálták. A jól szervezett, jól sikerült programok értelemszerűen növelték a város regionális szerepét, tehát maradandó hasznot hoztak. Néhány, akár jelentős költséget is felemésztő presztízs produkció azonban a pénz felesleges elköltésén túl akár rombolhatta is a kialakulóban levő kedvező megítélést. A városfejlesztés szempontjából elsősorban a városról alkotott képet erősen befolyásoló kiállítások létrejötte volt fontos (pl. Magyarok a Bauhaus, Térépítés Európában, 12 Év, El Away, Bauhaus Movi(e)ng Modern (Xport)). A közterek átalakulásával és a benne megjelenő kortárs képzőművészettel kapcsolatos civil kezdeményezésű akciók jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltottak ki (pl. 21 Párbeszéd, Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat, Breuer Pécsett / Oda-vissza, a Nádor Galéria tevékenysége,, Érzékek labirintusa, Temporary City). Szintén jelentős eredményként kell számon tartani a helyi lakosság bevonásával elindított közösségi tudatot formáló akciókat (pl. Városfoglalás/Parti Galéria, Szomszédünnep, Kultutca, Krétakör Majális/Városterápiás akciósorozat, Placc Fesztivál, Pécs Mobilart, Pécsmegálló). Ezek igazi, maradandó eredményei ezeknek az éveknek, melyekre alapozva Pécs továbbra is meghatározó szereplője lehet a közösségi életről és a városfejlesztésről komplex módon gondolkodó településeknek. 90

97 Javaslatok a városfejlesztés és az építészet területén 2. A Város beruházásainak előkészítése során: 1. A döntési kompetenciák legyenek tisztázottak, és ezekre a helyekre legyen megfelelő szakmai tudás delegálva. A döntés minden esetben a lehetséges alternatívák szakszerű vizsgálatát követően történjen. 2. A várost építészeti ügyekben minden esetben az elkötelezett és szakmailag magas szinten felkészült Főépítésze képviselje. Legyen az ő feladata a tervezési program előkészítése, egyeztetése, részletes kidolgozása és prezentálása. 3. A tervező kiválasztása soha ne nyers árversenyen alapuljon, mert az elsődleges a megfelelő tervkoncepció kiválasztása. Ennek módja a nyilvános vagy meghívásos formában lebonyolított tervpályázat. 4. A város a tervezőt tekintse bizalmi partnerének, akivel közös érdeke az építészeti mű kiváló színvonalú megvalósítása. Vegye igénybe a tervező szolgáltatásait a koncepció kidolgozásától a kiviteli terv készítésén túl a kivitelezés során a tervezői művezetésben. Soha ne utalja át a tervezőt a kivitelező érdekkörébe! 3. A város beruházásainak megvalósítása során: 1. Honosítsa meg saját munkájában a legkorszerűbb városfejlesztési stratégiákat, járjon élen ezek alkalmazásában. Kezelje az urbanisztikát, a közgazdaságtant, a jogot, a képző- és iparművészetet, valamint a kommunikációt szerves egységben, hívja ezek szakembereit partnerként a munkába. 2. A folyamatokat helyesen tervezze meg előre, tehát soha ne az idő, a pénz, vagy a jogi feltételek szorítása kényszerítse ki a döntéseket, hanem a tényleges közösségi igények. A tervezési feladatokat programozza és ütemezze. 4. A független civil szakmai kompetencia használatának szüksége a döntés előkészítésben: 1. Részvételük az egyik garanciája az átláthatóságnak. 2. Adjon számukra a tanulmányok készítése, a közös műhelymunka lehetőséget a szakmai munkára. 91

98 3. Konzultációk, tervtanács, véleményezés biztosítsa a tudásuk beépülését a folyamatokba. 4. Moderált vitafórumok adjanak lehetőséget a vélemények előzetes megjelenítésére, így a problémákról az előtt lehet beszélni, mielőtt azok társadalmi feszültséget okoznának. 5. Építészeti mű kivitelezésének megrendelését a Város kizárólag részletes kiviteli terv alapján végezze, ellenkező esetben nem tudhatja, hogy mit fog kapni. 92

99 Adalékok az EKF projekt menedzsment szempontú értékeléséhez Dr. Kovács Katalin június 93

100 1. Alapvetés Pécs számára az EKF év a város történelméhez és kultúrájához méltó fejlődési lehetőséget kínált. Az EKF az eredendő szándékok szerint egyfajta kárpótlást (is) kívánt jelenteni a sikeres, növekvő iparváros pozíciójában megroppant, népességszámában, gazdasági erejében és foglalkoztatási lehetőségeiben visszaeső Pécsnek. Az EKF év értékelési szempontjai között főként turisztikai és rendezvényszervezési adatok szerepelnek joggal. Szó esik a 34 milliárdos beruházási volumenről, a mega-beruházások üzemeltetése feletti aggodalomról, vagy rossz ízű kárörvendésről, isztambuli, esseni, grazi összevetésekről. Ritkán esik viszont szó a léptékről. Az EKF beruházások Pécshez mért léptékéről. A 2000-es évek elején a pécsi Önkormányzat fejlesztésre fordítható forrásai évi 4-5 milliárd Ft körül mozogtak. Ez volt az a lépték, amely a tervezési, engedélyezési, kivitelezési gyakorlatot meghatározta. Az EKF beruházások e lépték 7-8 szorosát jelentették, mintegy két éves megvalósítási periódusra koncentrálva! Erre a léptékre senki nem volt felkészülve. Sem a mintegy harminc milliárd forintnak megfelelő eurót közvetítő támogatási intézményrendszer Budapesten, sem a támogatási források közvetítésében közreműködő Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, sem a nagy ívű fejlesztéseket megfogalmazó, győztes Pécs. Ha valaki bármily csekély beruházási gyakorlattal rendelkezik, könnyen el tudja képzelni, miféle nehézséget jelentett a fejlesztések megvalósulásának minden pillanatában az, hogy a bejáratódott rendszerekhez képest mintegy nyolcszoros nagyságrend jelenik meg és feszíti szét a kereteket! A fejlesztési projektek előkészítői és megvalósítói egy tevét igyekeztek folyamatosan áttuszkolni a tű fokán annak reménye nélkül, hogy ha átér győzelem, - hisz a győztes percet követően ismét indulni kellett újabb tű fokán át újabb engedélyért, újabb közbeszerzésért! S e harcok közben Pécsett évtizedes adósságok törlesztődtek. A közterek megújulása olyan nagy léptékű volt, hogy hasonlóra a város fejlődéstörténetében nem találunk példát. Ugyancsak példa nélkül valók az új kulturális intézmények léptékük és együttes megjelenésük 94

101 okán is. Ma már látjuk, hogy ezek a komplexumok nem várt, és nem csak pozitív hatást (is) előidéztek, hisz a világgazdasági válság, az önkormányzatok általános alulfinanszírozottsága és speciálisan Pécs Város Önkormányzata költségvetési helyzete a fenntartás és fenntarthatóság szempontjából kritikus szituációt teremtett. Az Önkormányzat évi gazdasági programja mentén kísérel meg úrrá lenni a helyzeten. Ugyanakkor mindeme nehézségek mellett Pécsett olyan fejlesztési boom zajlott le, amely pozitív és negatív városfejlesztési hatásait jóval több év viszonylatában jeleníti meg a mag-év volt. Ezt előzte meg és ebből sarjadzik ki számos további fejlesztés, pl. egyházi ingatlanok felújítása, bankok, más közintézmények homlokzatfestése, szállodák létrejötte. És igen, a leszáradt sarjak, a kiürülő Belváros, a palánkok mögé rejtett szegénység, vagy ásító építési gödör-területek is. E problémák - ha most viták kereszttüzében állnak is, ha megoldásuk kétséges, vagy súlyos terheket jelent -, a fejlesztések velejárói, mértékük azonban attól függ, hogy miként vagyunk képesek kezelni azokat. S ez a mérték nem közömbös, mert évtizedekre vethet vissza, vagy évtizedes hátrány behozását segítheti elő. A települések történelmi léptékbe helyezett vizsgálata azt mutatja, hogy a település - élő szövedék, melyben épületek, utcák, városrészek születnek és meghalnak, növekednek és átalakulnak. Egy városnak mindig van központja, mely a hagyományos, a történeti, az emblematikus funkcióit és megjelenítését hordozza. Aktuális intézményi átrendeződések módosíthatják a korábbi konstrukciót, de a városközpont mágnesként vonzza funkcióit, azok új, vagy megújult konstellációban a vaspor mintájára - elrendeződnek, megmutatván a vonzás erővonalait is. Az EKF nagyon erőteljes és gyors beavatkozást jelentett a város - elsősorban kulturális intézményi szövetébe, és köztereibe. A cím elnyerésével járó heuréka élményt követően a felkészülési időszak botrányaival, majd a kulturális év a rendezvényeivel felrázta a városlakó és a Péccsel érzelmi, kulturális, turisztikai kapcsolatban lévő ill. kerülő népességet. Azokat, akiket így, vagy úgy megérintett a 2010-es kulturális főváros év. (A fentiek száma, népességen belüli aránya vitatott, erre vonatkozóan ellentmondásos eredményeket hozó kutatások folytak). Jelen tanulmánynak nem tiszte megítélni az EKF érintettség erősségét, az azonban igen, hogy az EKF beruházások kapcsán kialakult új struktúrák városi szövetbe simulásáról véleményt formáljon. 95

102 Az EKF projekt értékeléséhez elengedhetetlen kicsit hátradőlni és megteremteni azt a látószöget, amelyben a tegnap, a ma és a holnap is értelmezhető. Az alábbiakban az EKF program történéseit és tapasztalatait a beruházásokra vonatkozóan, a menedzsment-szintek, a városigazgatás, városgazdálkodás tükrében tekintem át a teljesség igénye nélkül, arra törekedve, hogy a tapasztalatokból levonható következtetések és javaslatok ne egy 100 év múlva következő EKF-év megszervezésében, hanem a város jelenében hasznosulhassanak. 2. A felkészülés és a megvalósítás időszaka: a lépték és a struktúra diszharmóniája 2.1. Az EKF beruházásokhoz kötődő tények A pécsi pályázat győzelmét október 19-én jelentették be hivatalosan. Ez gyakorlatilag négy év felkészülési időt jelentett a 2010-es kulturális év kezdetéig. A pályázatban négy nagy, pontszerű beruházás került nevesítésre (amennyiben a Zsolnay negyedet is ide számítjuk), továbbá a Közterek felújítása c. projekt, mely a város emblematikus főterének felújításán túl az egyes városrészek főtereinek, és más, fontos köztereinek felújítását is magába foglalta. A tervezett fejlesztés léptéke hatalmas volt, a projektek tervezett összköltsége megközelítette a 34,6 milliárd Ft-ot októberétől 2011 márciusáig tényszerűen az alábbiak valósultak meg: Megkezdődött és a fizikai, valamint pénzügyi indikátorok teljesülése alapján összességében mintegy 85 %-os szinten elkészült Magyarország legnagyobb városfejlesztési projektje. Ezt megalapozandó szeptember 16-án megköttetett az a Támogatási Szerződés (NFÜ-URB-01/2006), mely lehetővé tette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek előkészítésének finanszírozását. Pécs városa (tényszerűen az Önkormányzat) 1 milliárd forint vissza nem térintendő támogatást kapott 10 % 96

103 önerő biztosítása mellett - az összesen 11 tervpályázati eljárás lebonyolítására, a projektek komplex előkészítésére. A rendkívüli feladat iránti rendkívüli érdeklődést reprezentálja, hogy az EKF-hez kapcsolódó tervpályázatokra az építész szakma összesen 230 pályaművel pályázott. A tervpályázati eljárások nyerteseivel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében, valamint egyéb területek tervezőivel meghívásos közbeszerzési eljárás keretében összesen 15 tervezési szerződés köttetett március 15-én mutatta be Pécs pályázatát az Európai Unió EKF bíráló bizottsága előtt, melynek eredményeképpen az Európai Unió Kulturális Minisztereinek Tanácsa november 13-án hivatalosan is Pécsnek ítélte a címet Essen és Isztambul mellett. A 2142/2007. (VII.27.) Kormány határozat értelmében, a Dél-Dunántúli Akciótervben 2007-ben nevesítésre kerültek az Európa Kulturális Fővárosa Pécs Program kiemelt projektjei. Ennek értelmében megkezdődött a projektjavaslatok részletes kidolgozása és megvalósíthatóságuk vizsgálata. Mindez azt jelentette, hogy a projektek megvalósításához szükséges támogatás pályázati úton nyerhető el a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (DDROP) keretében június 5-én jelent meg az a pályázati tervezési felhívás és útmutató, melynek értelmében a pályázatok benyújthatóvá váltak. Projektgazda szerepkörben - projektenként eltérő konstellációban - konzorciumi együttműködés keretében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett megjelent a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a helyi szintű menedzsment feladatokat ellátó Pécs2010 Menedzsment Központ. Az előkészítési támogatásból megfinanszírozott szakértői anyagok alapján június 30-án benyújtásra kerültek az elsők, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont 97

104 és a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont pályázatai, majd pedig folyamatosan a többi nagyprojekt pályázati dokumentációi. A pályázatok projektenként tartalmazták a megvalósíthatósági tanulmányokat, környezeti hatástanulmányokat, közgazdasági költség-haszonelemzéseket. A kiemelt projektek egészére vonatkozóan szükséges volt elkészíteni az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, az Akcióterületi Tervet és a Kulturális Stratégiát. Az un. EKF beruházásokhoz összesen 95 építési, bontási, útépítési, használatbavételi és forgalomba-helyeztetési, és egyéb engedély beszerzése vált szükségessé. A menedzsmentnek a beruházások tulajdoni és telekviszonyainak rendezése érdekében 47 bérleti szerződést 24 adásvételi szerződést, 4 ingyenes önkormányzati tulajdonba adást, valamint 59 tulajdonosi és vagyonkezelői hozzájárulást kellett előkészíteni és lebonyolítani, továbbá közreműködni a területek jogi szempontú rendezettségéhez szükséges elidegenítési és terhelési tilalmak feloldásában. Gyakorlatilag négy év alatt nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű beruházások valósultak meg Pécsett. Ehhez több, mint 50 közbeszerzési eljárás lefolytatására volt szükség. Jelenleg az eszközök beszerzését célzó közbeszerzési eljárások vannak folyamatban. A mintegy 28 milliárd Ft megítélt támogatás lehívása érdekében a Pécs2010 Menedzsment Központ (névváltozást követően Pécsi Városfejlesztési Kft., ez idáig több mint 150 kifizetési kérelmet, több mint 70 projekt előrehaladási jelentést nyújtott be a Közreműködő Szervezet felé. A projektekben bekövetkezett változtatások miatt összesen több mint 30 támogatási szerződésmódosítás történt. Az elhúzódó előkészületeket követően a pontszerű létesítmények a kivitelezési szerződések megkötése után léptékükhöz képest rekordgyorsasággal készültek el. 98

105 A Közterek és parkok újjáélesztése c. projektek megvalósításával több, mint 31 hektáron újultak meg Pécs közterei és parkjai. A Zsolnay Kulturális Negyed és a Konferencia- és Koncert Központ révén 44 ezer négyzetméter új kulturális tér jön létre. A fentiekből érzékelhető a feladat léptéke. Időben ennyire koncentráltan, s ugyanakkor ennyire sokrétű területet érintően ebben a nagyságrendben soha nem valósított meg egyetlen magyar város sem fejlesztési programot. Ugyanakkor éltük és érezzük a problémákat, ezért különösen fontos számba venni az eredmények mellett a tanulságokat, megfogalmazni a tapasztalatokat és visszailleszteni helyébe a kizökkent időt Az EKF projektek előkészítésének és megvalósításának menedzsment szemléletű tapasztalatai Az EKF körüli viták egyik sarkalatos kérdése az, hogy maga az Európa Kulturális Fővárosa pozíció igényelte-e azt a millió köbméter számban mérhető betont, amelyet a megvalósult építési projektek képviselnek? Vannak példák arra, hogy rendeztek EKF-évet úgy, hogy nem kapcsolódtak hozzá a pécsiekhez hasonló, hatalmas fejlesztések. S meg kell állapítanunk, hogy a beruházások időbeli csúszása miatt Pécsett is jórészt az új objektumok nélkül zajlottak a kulturális események 2010 jelentős részében. Ugyanakkor nem feledhető, hogy az EKF a nyertes pályázat szellemiségének megfelelően városfejlesztési program volt azzal a céllal, hogy új növekedési pályára állítsa indítsa Pécset. Ennek vetületében ma a beruházásokat tényként kell kezelnünk, megvalósításuk folyamata viszont nagyon fontos konzekvenciákkal jár, és feldolgozandó tapasztalatokat kínál. Az alábbiakban ezen elemzés során érdemeik maximális elismerése mellett - nem elemzem a város EKF-et érintő civil kezdeményezéseit és a civil szféra közreműködését, illetve nem térek ki a kulturális programok menedzsmentjére, tekintettel arra, hogy e területek nem tartoznak szakmai kompetenciakörömbe és a jelen értékelési folyamatban e területek elismert szaktekintélyei fogalmazzák meg a fenti témákhoz kapcsolódó véleményüket. 99

106 Az alábbiakban az EKF projektek menedzsmentjének előkészítési és megvalósítási struktúráját tekintem át a hasznosítható tapasztalatok és tanulságok igényével. Az EKF beruházási projektjeinek mintegy 34,6 milliárd forintos költségvetése az európai uniós támogatások rendszerébe illesztve vált csak finanszírozhatóvá. Ez a menedzsment három szintjét igényelte: Irányítóhatóság Közreműködő Szervezet Pécs város szintje: o Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és konzorciális partnerei (Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem), o a Polgármesteri Hivatal és o a konkrét projektmenedzsmentet végző szervezet. Rendkívül fontos rögzíteni azt, hogy az EKF-ről szóló, Pécs számára pozitív döntés pillanatában egyik szinten sem volt tisztázott a megvalósítás feltételrendszere, beleértve a forrást, az egyes szintek kompetenciáját és feladatkörét. Ez önmagában nem lett volna baj, ha a döntést követően viszont gyorsan és a feladat súlyához mérten, hatékonyan kialakult volna az a struktúra, együttműködés és kapacitás, amely ehhez a - Magyarországon példa nélkül álló - projekt megvalósításához szükséges lett volna. Ehelyett félévekben mérhető idő veszett el azzal, hogy Pécs győzelem feletti öröme és a külvilág részéről mozduló irigység-faktorok egymásnak csaptak. A siker érzete a gyorsan hadba induló fanyalgók ellenére eufórikus hangulatot teremtett. A várakozás, az öröm, a remény, számítás, hatalmi törekvések és ellentörekvések olyan konstellációkat szabadítottak fel, amelyben nem hangzott el vagy az ujjongástól nem hallatszott - Beke Kata elhíresült mondata: Jézus, Mária győztünk! Ez pedig - a későbbiek tükrében a menedzsment szempontjából súlyos következményekkel járt. 100

107 Nemzeti szint A nemzeti szinten megjelenő feladatok áttekintéséhez fontos visszatérnünk a Pécs város győzelmének hivatalos bejelentési dátumához: október 19-éhez. Ez idő tájt kezdődött - zajlott a 2007-től induló II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése. Nyilvánvaló volt, hogy csak ennek keretei között lehet biztosítani az EKF beruházások pénzügyi forrásait. Több kérdés vált nagyon gyorsan tisztázandóvá: dönteni kellett a projektek Nemzeti Fejlesztési Tervbe való illesztéséről; a projektek önálló ill. együttes kezeléséről; a projektek előkészítéséről és finanszírozásáról; a megvalósítás nemzeti szintű menedzsmentjéről. Ezek a döntések nagy horderejűek voltak és nem illeszkedtek a kitaposott döntési mechanizmusokba. Elő kellett teremteni a forrást nem csak a beruházásokra és kulturális programokra, hanem ezek előkészítésére is. A város ekkor szembesülhetett először azzal, hogy milyen léptékű fejlesztések várhatóak. A beruházási projektek előkészítésére a Nemzeti Fejlesztési Hivatal gyakorlatilag a közlekedési és környezetvédelmi nagyprojektek előkészítési forrásából biztosította a soha nem látott mértékű előkészítési forrást, az 1 milliárd Ft. támogatást. A projektek megvalósításához pedig voltaképpen kapóra jött, hogy az előkészítés alatt álló II. Nemzeti Fejlesztési Terv EU által (is) támogatott célkitűzései között szerepelt az integrált funkcióbővítő városfejlesztés és a városrehabilitáció, ebbe illeszthetőek voltak a tervezett pécsi projektek. A projektek együttes, vagy önálló megjelenítése rendkívül fontos kérdés volt. Az együttes kezelés esetén az EKF beruházások un. nagyprojekt kategóriába kerültek volna - meghaladván az 50 millió euró-s határt-, míg projektenkénti kezelésük un. kiemelt projekt eljárásrendben hagyta őket, ugyanakkor lehetővé tette azt, hogy szükség esetén mintegy burokban, egységesen kezeljék az egyes projekteket. Finanszírozásukra, az EU támogatás biztosítására a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben önálló sor szolgált. (Az EU támogatások eljárásrendje szerint a nagyprojektekről minden döntés, módosítás engedélyezése, stb. Brüsszelben születik, míg a kiemelt projektek menedzsmentje nemzeti szintre tartozik, ebből adódóan kezelésük lényegesen rugalmasabb). Az EKF élvezte a hazai gyakorlatban az egységes kezelés előnyeit, ugyanakkor a projektek kiemelt státusa minden nehézség ellenére kezelhetőbbé tette őket és segítette megvalósulásukat. 101

108 Az előkészítésre és a megvalósításra azonban nem hoztak létre nemzeti szinten az EKF-re definiált menedzsmentet. Megjelent a lépték és a struktúra diszharmóniája, mely aztán végigkísérte, (kíséri) a projektek egészét. Az EKF beruházások nemzeti szinten a nagy környezetvédelmi, hulladékos, kármentesítési, közlekedési projektekkel egy sorban, azok módszertana alapján voltak kezelve, elkülönítés nélkül, fiatal, tehetséges és rendkívül túlterhelt munkatársak teljesítőképességére hagyatva. A tárcák közötti viták és kompetencia harcok kereszttüzében vándorolt a projektek előkészítése az OKM és az NFÜ között, majd az NFÜ-n belül főosztályok között. Speciális mivoltából fakadóan rendszeridegen volt, nem volt személyhez köthető erős képviselet sem nemzeti szinten, sem a Toller László balesete utáni hatalmi átrendeződés időszakát élő Pécsett. (A regionális szint jellegénél fogva csak közreműködő szerepet töltött be). A helyzetet jól példázza az, hogy csak június 5-én csaknem három évvel a pozitív döntés után(!) - jelent meg az a ROP pályázati tervezési felhívás és útmutató, melynek értelmében a pályázatok benyújthatóvá váltak. És ekkor másfél év volt az EKF év kezdetéig!!! A különböző bizottságok és konzultációs fórumok az erőviszonyok mindenkori leképezésére alkalmasak voltak ugyan, de a hatékony irányításra és tárcaközi koordinációra semmiképpen. Amikor felmerült a kormánybiztos lehetősége, minden szereplő tartott ettől Pécsett, mert a helyi önállóság csorbítását vélték nem alaptalanul - felfedezni benne. A beruházások menedzsmentjének nemzeti szintű tapasztalatai azt mutatják, hogy: nem voltak egyértelműek és szabályozottak a kompetenciák az un. főhatóságok között; nem alakult ki nemzeti szinten hatékony és egyértelmű irányítási struktúra; erős koordináció helyett rivalizálás jelentkezett; hiányoztak a hasonló jellegű nagy projektekhez kötődő megvalósítási tapasztalatok; rendkívül kevés volt az a személyi kapacitás, amelyet a rendszer az EKF projektekhez biztosított. (Leírni is nehéz, hogy a vezetői feladatkörök ellátásán túl - gyakorlatilag 1 fő projektmenedzser feladata volt a közvetlenül az EKF projektekhez kötődő összes irányító hatósági teendő ellátása, pl. a több ezer oldalas előkészítési dokumentációk áttekintése, pályázati kiírások előkészítése, pályázatok döntés előkészítése, stb.). Végezetül, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben a - kiemelt projektek között minden késlekedésük ellenére országosan élen járó EKF - projekteknek kellett kitaposni eljárásrendeket, a támogatás felhasználáson belül finanszírozási technikákat. 102

109 Javaslatokat megfogalmazni nemzeti szintre e tanulmány aspektusából szokatlannak tűnhet. Ugyanakkor érdemes végiggondolni két metszetet: nemzeti szinten (is) kiszámítható, hogy mikor kaphatja meg ismét Magyarországon egy város Európa Kulturális Fővárosa címét. Ez várhatóan 12 év. A pécsi tapasztalatokat látva érdemes mintegy hat évvel korábban megkezdeni a nemzeti szintű kiválasztást, felkészülést, forrásbiztosítást, és a megvalósítási struktúra körvonalazását. Fontos lenne kidolgozni olyan irányítási-együttműködési modelleket, amelyek az EKF-hez hasonló mértékű, több tárca kompetenciakörébe tartozó projektek kormányzati szintű irányításának alapjai lehetnek A Közreműködő Szervezet (KSZ) szintje Az EU által támogatott projektek esetében megjelenik az un. Közreműködő Szervezet, mely gyakorlatilag a közvetlen kapcsolatot tartja a kedvezményezettel, követi a projekt(ek) szabályos megvalósulását, az esetleges változtatásokat, közvetíti a kifizetések dokumentumait. A döntés pillanatában még nem volt egyértelmű az, hogy mely szervezet fogja betölteni a KSZ szerepét, pedig ez a megvalósítás szempontjából rendkívül lényeges. A KSZ, mint szervezet meghatározottsága attól függ, hogy milyen forrásból a Nemzeti Fejlesztési Terven belül mely Operatív Programból - történik a projekt támogatása. Azzal, hogy a finanszírozás a Regionális Operatív Programból (ROP) valósult meg, eldőlt, hogy a KSZ szerepét a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) fogja betölteni. A DDRFÜ as létrejötte óta - nagy számú projekt kezelésében szerzett gyakorlatot és jól képzett, fiatal munkatársakkal dolgozott, ugyanakkor nem rendelkezett megközelítőleg sem olyan léptékű projekt-gyakorlattal, amelyet az EKF jelentett, s az EKF-től eltekintve is folyamatosan túlterhelt volt. (Megjegyzendő, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv indulásáig, 2007-ig regionális szinten olyan léptékű projekt(ek) menedzselésére, mint az EKF egyáltalán nem került sor Magyarországon, tehát ennek a gyakorlata, tapasztalata egyszerűen nem létezett!). Ennek ellenére a Regionális Fejlesztési Ügynökségen fokozatos létszámfejlesztéssel törekedtek arra, hogy megfeleljenek a kihívásnak, de ez lassú folyamat volt és naponta 103

110 találták szembe magukat olyan eljárási és egyéb kérdések tucatjával, amelyre regionális szinten, az országban sem volt kialakult gyakorlat. A 2010-es csúcsra járatott beruházási évben összesen 4 fő foglalkozott az EKF projektekkel az Ügynökség vezetésén kívül, akik erőn és sokszor kompetencián felül vállalták azt, hogy segítsék az információs csatornák kialakulását, hárítsák a megvalósítás elé kerülő eljárásrendi akadályokat. Ebbe a folyamatba illeszkedett a Projektirányító Bizottság (PIB) létrejötte tól a Regionális Fejlesztési Ügynökség katalizálásával került sor olyan rendszeres értekezletekre, amelyek az irányítóhatóság és az érintett tárcák, a KSZ, valamint a kedvezményezett Pécs szintje (Pécs M.J.V. Önkormányzat, Baranya Megyei Közgyűlés, Pécsi Tudományegyetem, Polgármesteri Hivatal és a Pécs2010 Menedzsment Központ) közti kapcsolatot voltak hivatottak intézményesíteni. Az érintettek a szervezeti átrendeződések, a gyakran változó státusok és erőviszonyok tükrében ugyan változó módon képviseltették magukat, mégis ezeken az értekezleteken definiálódott közös problémaként a megvalósítás (megvalósíthatóság) időütemezése, a finanszírozással kapcsolatos információk tervezésének (tervezhetőségének) hiányossága, stb. A PIB összekötő kapocsként szolgált a szereplők között és megkísérelte a folyamatmenedzsmentet a százfejű projekt-hidra kordában tartására. Érdemi hatáskör, jogosítványok nélkül intézményesülésére nem került sor, így tagjainak változó intenzitású együttműködési hajlandóságától függően szervezhette az Ügynökség üléseit és hatékonysága is e változó viszonyrendszer függvényében alakult Pécs város szintje: az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a menedzsmentet végző szervezet A legnagyobb felelősség, súly Pécs városára nehezedett ám természetesen az eredményekből és sikerekből is elsősorban Pécs profitálhat. Az EKF ötlet megfogalmazódása, a pályázat megírása, a megvalósítás kezdeti útkeresése az intézményesített formációk mellett jelentős társadalmi, civil és szakmai együttműködést vetített előre. A pozitív döntés megszületését követően Pécs város szintjén is elengedhetetlenné vált (volna) egyértelmű, hatékony menedzsment és a szereplők és szintek közötti együttműködési struktúra felállítása. Sajnálatos, hogy ez még hiányosan is csak rendkívül lassan, sok vargabetűvel, gyakorlatilag a 2009-es évre alakult ki rengeteg időcsúszást, konfliktust, többletmunkát okozva a folyamat összes szereplőjének. A továbbiakban Pécs szintjén az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a több átalakuláson is átesett, de az EKF időszakában használatos nevén - Pécs2010 Menedzsment Központ feladatmegosztását és munkáját tekintem át. 104

111 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata városvezetés szempontjából rendkívül nehéz időszakot élt át a pozitív döntés kihirdetésétől (2005) az EKF év (2010) lezárultáig. Ez alatt a négy és fél év alatt két polgármester hunyt el, két polgármester-helyettes ült különböző időszakokban a polgármesteri székben, polgármester választás és két helyhatósági választás zajlottak le, melyek a közgyűlés összetételének megváltozásával jártak. Ebben a kontextusban folyamatosságot biztosítani gyakorlatilag lehetetlen volt, a rendszer kódolta önmagába a résztájékozottságot, az EKF projektek részletes ismeretének hiányát. Ilyen körülmények között különösen fontos kérdés, hogy mi az a döntési szint, amely a Közgyűlés kompetenciáját igényli? Ez természetesen szabályozott (stratégiai döntések, kötelezettségvállalások, stb.). Ugyanakkor a lépték problematikája megjelent a Közgyűlés szintjén is. Míg az előkészítés szakaszában véres viták zajlottak célokról, szervezetekről, pozíciókról, vezetőkről, az idő és a projektek előre haladtával lavinaszerűen egyre több és több, nagy horderejű és terjedelmű előterjesztés került a Közgyűlés elé, melyekről a részletes véleményformálás speciális kulturális, vagy beruházási szakmai ismeretet (is) igényelt volna. Fontos és külön említést érdemel, hogy a közbeszerzési törvény által megszabott határidők az EKF igényelte nagy számú közbeszerzési eljárás esetében - gyakorlatilag nem alkalmazhatóak a bizottsági, közgyűlési struktúrában meghatározott előterjesztési határidők betartási mellett. Ez hatáskör átadással, rendkívüli ülések sorával volt csak áthidalható. Az előterjesztések gyakori megkésettségének ellenére az idő fogytával kialakult egy olyan elvárás, hogy legalább a Közgyűlés ne akassza meg a folyamatokat. Az idővel való versenyfutás azonban akadályozta az egyes előterjesztésekben való elmélyülés lehetőségét. Az EKF döntési dömping átrohant a Közgyűlésen, miközben a kedvezményezetti felelősség a Közgyűlést terheli (konzorciumi partnereivel együttesen). A beruházások megvalósításának és az EKF programok lebonyolításának sodrában a szükségesnél kevesebb figyelem fordult az EKF projektek üzemeltetési feltételeire, azok jogi, intézményi, és pénzügyi vonatkozásainak tisztázására. Ez a jelen és a közeljövő fontos feladataként jelentkezik. A Polgármesteri Hivatalból közfeladat ellátási szerződéssel a Pécs2010 Menedzsment Központhoz került az EKF projektek konkrét megvalósítása. Ugyanakkor a tulajdonosi, rendezési tervi, intézményi, városüzemeltetési ügyektől kezdve a támogatások lehívásáig és a pénzügyi források kezeléséig rengeteg olyan feladat volt (van), amely nem szervezhető ki, s amelynek ellátása csak a Polgármesteri Hivatalon belül biztosítható. 105

112 folyamán több belső szakmai javaslat született arra vonatkozóan, hogy a Polgármesteri Hivatalon belül nevesített stáb foglalkozzon az EKF ügyeivel, segítse a Közgyűlés és a bizottságok folyamatos információ ellátását, teremtse meg az operatív menedzsmentet ellátó Pécs2010 Menedzsment Központ munkájának azon feltételeit, amelyek a Polgármesteri Hivatal kompetenciakörében rendezhetőek, s nem utolsó sorban biztosítsa a feladatokhoz mért idő- és pénzügyi ütemterv érvényesülését. Ezek a javaslatok érdemben nem kerültek elfogadásra. A szervezeti struktúra ábrában megjelent ugyan egy EKF csoport, azonban ez soha nem lett létszámmal feltöltve. A Polgármesteri Hivatal szerepe oly módon definiálódott, hogy mindenki, az egész hivatal dolgozik saját szakterületén az EKF-ért. Ez szép gondolat és mozgósító erejű lehet lendületes kezdeményezéseknél, de a megvalósítás szempontjából elhibázott. A mindennapok gyakorlata kikövetelte, hogy egyes kollégák feladatkörében nagyobb, másoknál kisebb mértékben mégis nevesítve legyen az EKF-hez kötődő feladatok ellátása, de ez nem foglalódott egységes irányítási és információs rendszerbe. Bár 2007-től, majd 2008-tól - különböző körben szervezetten - heti koordinációs értekezleten találkoztak egymással a Polgármesteri Hivatal és a Pécs2010 Menedzsment Központ részéről érintettek, az eseti menedzsment szituáció rengeteg plusz időt és energiát emésztett fel, továbbá nehezítette a partnerek együttműködését, a folyamatos vezetői és pénzügyi informáltság biztosítását. Pécs2010 Menedzsment Központ néven rögzült az EKF megvalósítási idején az a szervezet, amely több névváltoztatáson, szervezeti átalakuláson átesve a beruházási projektek operatív menedzsmentjét biztosította. A Közgyűlés 16/2005 ( ) számú határozata alapján az Európa Centrum Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht. látott hozzá az EKF pályázat előkészítéséhez szükséges munkaszervezet kialakításához, a kulturális és civil szféra oldaláról jelentkező pályázati törekvés és előkészület intézményi hátterének megteremtéséhez. Már a pozitív döntés ismeretében, 2006 februárjában született döntés a Pécs Fejlesztési Kft. létrehozásáról, mely a Pólus Program mellett az EKF-fel kapcsolatos előkészületeknek is munkaszervezetévé vált. Az Európa Centrum Kht ban Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.-vá alakult, majd 2007 májusától az Európa Centrum Kht. tevékenységének folytatásaként végzett EKF kulturális és művészeti projektfeladatokat integrálta a Pécs Fejlesztési Kft. keretében ellátott projektfejlesztési tevékenységgel. Ez a folyamat a tulajdonosi és irányítási struktúra többszöri változásával és a vezetői stáb 106

113 gyakori átalakulásával járt nyilván valóan visszavetve az alkotómunkát és rontva a hatékony feladatellátást. Viszonylag szerencsésnek tekinthetjük azt a körülményt, hogy a vezetőváltás(ok) kevésbé érintették élesben a fejlesztési vonulatot, így ott a folytonosság némileg biztosítva volt. Ugyanakkor ezekhez a sajtóbotrányokat és negatív hírspirált is eredményező változásokhoz kapcsolódóan fontos szólni arról, hogy társadalmi megítélésbeli, érzelmi és szakmai deficitet jelentett az, ahogy az EKF pályázat megálmodói a későbbiekben kiszorultak a menedzsmentből. Itt ismét megjelent a lépték és struktúra diszharmóniája. Egy EKF jellegű és léptékű projekt felvázolása, pályázati formába öntése és megvalósítása több, egymástól elkülönülő és gyökeresen más kompetenciákat igénylő szakaszra osztható. Ezek a szakaszok egymással össze nem keverhetők, és a kompetenciák egymással nem helyettesíthetők. Mindegyikre szükség van: az álmodóra, a tervezőre, a közgazdászra, a beruházóra, a pénzügyi szakemberre, az üzemeltetőre, stb. A projektek komplex értelmezése esetén az a célszerű, ha kiépül és fennmarad közöttük a projekt iránti felelősségérzeten alapuló kommunikáció. Mindenki akkor adja tudása legjavát, amikor az a megvalósulás szempontjából szükséges, de érdemei elismerése mellett továbbra is részese marad a folyamatnak, véleményével segíti a közös gondolkodást, a megvalósulás további fázisait. Az EKF e tekintetben nem volt szerencsés, az EKF gondolat és megvalósítás ívét ért megszakítások humán veszteségekkel jártak és nem tettek jót a város hírnevének. Visszatérve a projektek megvalósításához, Pécs M.J. Város Önkormányzata 577/2007, ( ) sz. határozata alapján az Önkormányzat és a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. között olyan feladat-átadási megállapodás megkötésére került sor, amely szabályozta az Önkormányzat és a Kht. kapcsolatát, a feladat-ellátási és felelősségvállalási viszonyokat és a finanszírozás normatív szabályait. Erre a megvalósítás gyakorlati kényszerén túl az EU támogatások felhasználhatósága érdekében is szükség volt, hisz a támogató felé igazolni kellett a projektek végrehajtásához kapcsolódó, arra alkalmas projektmenedzsment egység rendelkezésre állását. Ez a feladat-ellátási megállapodás mely a későbbiek során többször módosult -, vázolta a projektenként létrehozandó teameket, a Menedzsment Központ saját kompetenciájában ill. alvállalkozók bevonásával ellátandó feladatait. Az elfogadott szervezeti modell, melyben projektenként kialakítva a Menedzsment Központból 3, a Polgármesteri Hivatalból pedig 2 munkatárs látta volna el a menedzsment feladatokat számos tevékenység (pl. közbeszerzés, jogi tanácsadás, nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, stb. alvállalkozói kiszervezése 107

114 mellett) tiszta formájában gyakorlatilag nem valósult meg. A Menedzsment Központban csak a kivitelezések megindulásának idejére állt fel a 3-3-fős stáb projektenként, a Polgármesteri Hivatalban pedig a szervezeti modellben foglaltak szerint, projektekre fókuszáltan akkor sem. Ez különösen a projektek pénzügyi lebonyolításánál okozott információhiányt, túlterheltséget, nem egyértelmű kompetenciákat még a belső eljárásrendek kialakítását követően, azok ellenére is. A fentiekből megállapítható, hogy az EKF projektek menedzsment kapacitása a projektciklusok teljes időszakában elégtelen ill. szűkös volt. Ezt tetézte a zászlóhajóattitűddel járó eljárásrendi bizonytalanság, - lévén, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben az EKF projektek voltak az elsőkként megvalósuló integrált városfejlesztési és városrehabilitációs projektek - továbbá az egységes irányítás, valamint a tiszta felelősségi és együttműködési struktúrák hiánya. A megvalósításban résztvevők a menedzsment minden szintjén heroikus küzdelmet folytattak, de a rendszerben kódolva volt az időcsúszás: a 2010-es év elejére pótolhatatlanul hiányzott a és részben a 2007-es év A menedzsment-problémák globális elemei Összességében: az EKF projektekkel kapcsolatos menedzsment problémák a fentiekben részletezettek alapján négy globális elemben foglalhatók össze: 5. Az EKF cím elnyerésétől máig nem volt kitalálva és eldöntve az, hogy kié a projekt! A nemzeti szint, a tárcák, Pécs, Pécsen belül a politika, a civilek, a kulturális és városfejlesztési szakma változó, részben látható, részben láthatatlan erőviszonyai között vergődött a projekt. Megjelent a lépték és a struktúra ellentmondása. Túl nagy volt ahhoz, hogy bármelyik szint, ill. hatalmi, szakmai stb. érdekcsoport maga alá gyűrje, de túl nagy volt ahhoz is, hogy bármely szint, csoport, stb. egyedül megbirkózzék vele. (Jó példa erre a Kodály Központ nemzeti intézménnyé válása, mely a város alapvető fenntartói érdeke, ugyanakkor érzelmileg hasadásos szituációt eredményez a kulturális szférában). Sem globálisan, sem az egyes menedzsment szinteken nem állt rendelkezésre az előkészítés és a megvalósítás teljes időszakában elegendő számú és felkészültségű humán kapacitás. Ez alól a 2009-es év hajrája képez némileg kivételt, de az ott született eredmények is erőn felüli teljesítményekből adódtak össze. A beruházás menedzsmentnek pedig nem a hősi pátosz és a szabályokat áthágó megvalósítási drill 108

115 az alkotóeleme, hanem az emberi erőforrások optimális kihasználására építő szakmaiság. A pozitív döntés kihirdetésétől kezdve a projektek előkészítésének, megvalósításának teljes időszakában hiányzott a menedzsment szintek között egységesen kialakított és feladatokra lebontott time-management. Az időütemezésre és annak betartatására törekvő kísérletek részben szakmai kompetenciák, részben az egységes irányítási struktúra hiányában nem valósultak meg. Így minden szint és szereplő képessége és ambíciója szerint haladt előre. Ez a körülmény természetesen ahhoz vezetett, hogy az előrehaladás ütemét mindenkor az aktuálisan leggyengébb láncszem határozta meg. A menedzsment szintek között és azokon belül sem alakult ki a projekt teljes időszakára egységes és hatékony kommunikáció. Erre vonatkozóan jó törekvést jelentett a Projektirányító Bizottság működése, a Polgármesteri Hivatal heti koordinációs megbeszéléseinek rendszere, valamint a személyfüggően és esetlegesen kiépített jó munkakapcsolatok hálója, de mindez nem helyettesíthette az EKF projektek belső kommunikációs rendszerét. A megfelelő információ áramlás hiánya akadályozta a projektek pénzügyi áttekinthetőségét, a likviditási terv elkészítését és maradandó problémákat jelent az üzemeltetés terén. A kommunikációs rendszer hiányos működése olyan feszültségeket épített be a konzorciális partnerek, a megvalósítás szereplői és a későbbi üzemeltetők közé, amely korlátozza az eredmények együttes elismerését és a problémák együttes megoldását. 3. Az EKF hozadéka Az EKF hatásait több metszetben értékelhetjük. A legfontosabb megközelítések: A betonba öntött EKF, az EKF-hez kötődő beruházások, A rendezvények és azok kulturális, turisztikai hatásai, A 2010-es éven túlmutató városszerkezeti, gazdasági, társadalmi hatások. Az általam vizsgált tématerületek a beruházásokkal összefüggő szervezet, menedzsment, vezetés tükrében tekintem át az alábbiakban a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa cím hozadékát a város számára azokból az aspektusokból, amelyek a Határtalan város c. pályázatban megfogalmazódtak. A Határtalan város írói Átváltozó várost vizionáltak - a város történetében rendkívüli lehetőség tükrében. (115. old.). Vegyük sorra a prognosztizált hozadékok teljesülését: 109

116 Pécs 2010-es Európa kulturális Fővárosa-címe: új növekedési pályára állítaná a város és a dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát, új munkahelyeket hozva létre, a gazdasági kitörés lehetőségét teremtve meg egy stagnáló régió számára Mindenek előtt le kell szögezni, hogy e célkitűzés megvalósulása csak középtávon, legalább 5-7 éves vetületben vizsgálható érdemben. Ma úgy érzékelhető, hogy a város gazdasága, termelési foglalkoztatási struktúrája nem képezett olyan ha nem is korszerű, de legalább stabil - bázist, amely a kreatív ipar és az idegenforgalom várt fejlődése és bővülése időszakában biztos hátteret jelentett volna foglalkoztatási és jövedelemtermelési szempontból a város számára, addig is, amíg az új növekedési pálya eredményei érzékelhetővé válnak. A gazdasági kitörés feltételeinek megteremtődéséhez a lehető legrosszabbkor jött a világgazdasági válság, a pénzügyi megszorítások. Az EKF kapcsán az új növekedési pályához az alapok egyes elemei létrejöttek, úgymint a formálódó kulturális és kreatív ipari klaszter, a turizmus Pécset érintő negatív tendenciáinak megfordulása, új kulturális intézmények, a kulturális infrastruktúra átalakulása. Ugyanakkor új munkahelyek érdemben csak a támogatásokhoz kötődően teremtődtek és félő, hogy ezek jelentős részben áldozatául esnek a költségracionalizáló törekvéseknek. Az EKF önmagában a rendkívül kedvezőtlen kül- és belgazdasági körülmények között - nem lehetett elegendő fejlesztési potenciál a Dél-Dunántúl stagnáló jellegének megváltoztatásához, de esélyt teremtett ehhez azzal, hogy Pécset elhelyezte Európa kulturális turisztikai térképén...hozzájárulna a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltásához; a mai kihívásokra (a nemzetközi térbe való belépésre, a digitális kommunikáció előtérbe kerülésére és a művészetbefogadás formáinak megváltozására) adandó korszerű intézményi válaszok kimunkálásához; Az EKF program ezt a célt megvalósította. A létrejött, ill. felújított kulturális és művészeti objektumok fő vonásaikban megteremtik a paradigmaváltás esélyeit. XXI. századi kubatúrák jöttek létre, szabadjára engedett tervezői fantáziával, korszerű technikai, technológiai megoldásokkal. Látnunk kell azonban, hogy míg az építés köthető határidőkhöz, a szemléletformálás, az emberi attitűdök, a társadalmi 110

117 környezet befogadóképességének változása - nem. Ugyancsak nehéz ügy az intézményi átstruktúrálódás, hisz az is emberi viszonylatokat, szemléleteket érint. o Az EKF beruházások kapcsán késlekedésük, határidőcsúszásaik ellenére is a beton tekintetében feltolult az idő, a kulturális objektumok úgy készültek el, hogy az építkezések idejét műszaki objektivitások határozták meg. A beruházási összköltség tekintetében 2 év alatt a város 8 évnyi fejlesztése valósult meg. o A paradigmaváltást biztosító intézményi struktúra kialakítása egyszerűbbnek tűnik, mint az építkezés, mégis ez a folyamat húzódott el rendkívüli módon és tartalmaz ma is bizonytalan elemeket a Kodály Központot érintő állami szerepvállalástól a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltethetőségéig. A korszerű intézményi válaszokhoz az intézményesült keretek kialakítása még napjainkban is folyik, s ez a folyamat jelentős konfliktusokkal terhelt. o Az üzemeltetők, valamint a kulturális intézmények szereplői és befogadói körében összességében tapasztalható az új fejlődési pályához szükséges szemléletváltás, de ez - az üzemeltetési és intézmény átalakítási problémákkal súlyosbítva - a mindennapok gyakorlatában sok esetben sérül, feszültségeket generál. Mindez jól reprezentálja azt, hogy az élettelen, tárgyiasult fejlesztések bonyolultságuk ellenére is egyszerűbben hozhatók létre, mint a szemléletben, személyiségekben, attitűdökben megtestesülő változások. elősegítené a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását E tekintetben az EKF év bizonyíthatóan hozott egy olyan hullámot, amely a fiatalok számára elsősorban a művészeti vonatkozásban perspektívát jelentett. A tendencia tartósságának megítéléséhez azonban legalább középtávú időszak vizsgálata szükséges. Egyenlőre az számszerűsíthető, hogy az utóbbi két évben lassult Pécs népességfogyása (mely két komponens, így a természetes szaporodás, ill. fogyás, és a vándorlási egyenleg eredője). A fiatal nemzedék számára a cselekvési, foglalkoztatási lehetőség a meghatározó. E tekintetben az EKF csak a 2010-es évben tudott kínálni érzékelhetően felfutó lehetőséget, a világgazdasági válság körülményei között új növekedési pálya ilyen rövid idő alatt nem nyílhatott meg. Az EKF pozitív hozadéka e tekintetben a következő 5-7 év vizsgálata során mutatható ki. 111

118 nagy lökést adna a dél-dunántúli régió (nyitott) regionális önazonossága felépítéséhez Bár az EKF évhez kapcsolódtak regionális programok és maguk a fejlesztések is léptéküknél fogva legalább regionális, sőt azt meghaladó nemzeti, nemzetközi léptékűek, az EKF - nem, vagy alig járult hozzá a regionális önazonosság kialakulásához, felépítéséhez. Az EKF a régióban gyakorlatilag Pécs ügye volt és maradt, botrányaival, konfliktusaival és sikereivel együtt - eltekintve attól a marketing, stb. vonulattól, amelyet a HUNGAROFEST révén Budapestről irányítottak. Az indulás nehézségei, a hosszú ideig rendkívül negatív sajtóvisszhang inkább elfordította, mintsem együttműködésre ösztönözte a regionális szereplőket, s kiváló terepet biztosított a város EKF cím miatt irigykedő kárörvendőinek. A Dél- Dunántúl, mint régió sem külső, sem belső identifikációját nem segítette a program. hozzájárulna az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá válásához Pécs értékeihez alapvetően hozzátartozik az, hogy tradicionálisan önálló központként jelenik meg az ország kulturális térképén. Budapest után a második, az ország régióközpontjai közül a legautonómabb kultúrájú város. Ez (is) alapvető indoka volt annak, hogy elnyerhette a kulturális főváros címet. A decentralizáció ilyen értelemben adott volt Pécs számára. Bár a központosítási törekvések mindig nagyon erősek voltak Magyarországon Budapest vonatkozásában, és ez természetesen megnyilvánult a kulturális szféra életét, színvonalát és kínálatát befolyásoló forráselosztásban is, az EKF ebben ha átmenetileg is enyhülést hozott. Annak ellenére, hogy az EKF megvalósulása során a cím elnyerésétől napjaink intézmény hasznosítási problémáiig végig érezhető az, hogy különböző metszetekben megjelenik Budapest a felettes én szerepkörében, Pécs kulturális szerepköre, potenciálja, ismertsége és vonzereje az EKF által megerősödött még akkor is, ha ez a decentralizáció számos ellenlépéssel szemben és a dekoncentráció elemeivel vegyülve valósulhatott meg. A várt hozadék e téren teljesült, az önálló kulturális pólus-lét megerősödve, elvitathatatlanul jelenik meg Pécsett. 112

119 nemzetközi várossá tehetné Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolná a nemzetközi kulturális hálózatokba, s hozzájárulhatna ahhoz, hogy nemzetközi szerepkörű intézmények települjenek meg a városban; Az EKF pontszerű nagyberuházásaival: Kodály Központ, Tudásközpont, Nagy Kiállítótér ez a várt hozadék megvalósul(t), ill. a nemzetközi lét feltételei megteremtődtek. További lehetőséget fog kínálni elkészültével a Zsolnay Kulturális Negyed. Az, hogy ezen intézmények, valamint a város kulturális vonzereje alapján milyen mértékben sikerül további, nem feltétlenül betonhoz kötött nemzetközi intézményeket idetelepíteni, a város belső, kulturális vonzerején kívül kultúrdiplomáciai kérdés is. Erre a városfejlesztési stratégia mentén tudatosan és következetesen végigvitt stratégiát kell kidolgozni, megteremtve hozzá a nemzeti és nemzetközi szintű partnerséget. Az EKF a továbblépéshez szükséges alapokat megteremtette. hozzásegítené a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon, elsősorban az észak-balkáni területek felé nyitottan; Az innovációs folyamatok eredményeinek érvényesülése országos léptékben is lassabban valósul(t) meg annál, mint ahogy az a 2000-es évek közepén, a fogalom hazai divattá válása idején várható volt. Az EKF pályázatban megfogalmazott elvárások az un. pólus program beágyazottságában jelentek meg, melyhez akkor - a tervezés alatt álló as EU tervezési (támogatási) periódus küszöbén jelentős támogatások voltak remélhetőek. Ezen támogatások pályázati formában lehetőségként megjelentek, melyre Pécs, mint pólusváros három fejlesztési irányt határozott meg: az egészségipart, a környezetipart és a kulturális ipart. E területeken érvényesültek innovációs törekvések, de azok eredménye meglehetősen ellentmondásos volt (pl. az egészségügyben nagy, nyertes pályázat megvalósulási anomáliáival, a környezetipar területén néhány óvatos kezdeményezéssel). Az EKF hatása a nagy számú rendezvényben való részvételi lehetőséggel felerősítette a kulturális és kreatív ipari klaszter kezdeményeket, a szereplők identifikálták magukat és végbement egy olyan piac-vezérelt tisztulási folyamat körükben, amelynek eredményeként a perspektívikusan is életképesek maradtak fenn, alakítottak ki maguk között hallgatólagos, vagy deklarált munkamegosztást és együttműködést. 113

120 Mindez hozzájárult Pécs regionális szintű megerősödéséhez, de nemzetközi innovációs központtá válása sem az időtáv, sem a gazdasági környezet, sem a belső erőforrások feltételei között nem valósulhatott meg. Nem érzékelhető az északbalkáni területekkel való intenzív és tartós kapcsolat kibontakozása, az eddigi eredmények törékenyek. Az EKF cím hozadéka Pécs nemzetközi regionális innovációs központtá válásában gyenge, a jelen körülmények között csak adalék lehet ahhoz a ma még több esélyes folyamathoz, amelyet a városnak egyetemével együtt további erőforrásainak összerendezése révén kell végigharcolni. felgyorsítaná a balkáni kultúrák integrálódását a sokszínű európai kulturális térségbe; Az EKF rendezvények körében nagy szerepet kapott a Balkán, a sokszínűség megjelenítése. Mindez léptékénél fogva - új vonást jelentett magában Pécs hagyományos kulturális vonulatában, kínálatában is. A jelzett hozadék teljesült, ugyanakkor kérdéses, hogy távlatos fenntartása a kultúra szűkülő forráslehetőségei között miként lehetséges. Ez fontos kérdés és Pécs EKF utáni arculatának kialakítása kapcsán meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek egyes elemei fenntartásáról, vagy elhagyásáról szólnak. mintául szolgálhatna az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez. Ezen elvárás teljesülése az EKF év zárását követő 4-5 hónappal még nem ítélhető meg. Az előkészületi időszak értékelése elvégezhető, a viták, törekvések és ellentörekvések hullámverései között formálódó program feltétlenül tanulságokkal szolgál, de mintaként nem említhető. Mintává akkor válhat, ha a jelzett, legalább középtávú periódus, 3-7 év bebizonyítja a célok helyességét és azt, hogy az EKF év alapjaira épülve tartós, kibontakozó kulturális decentralizáció mutatkozik meg. Ennek megítélése a jövőben visszatérő vizsgálatokat igényel. 114

121 4. Az EKF tapasztalatokra épülő javaslatok 4.1. Az EKF értékelése tárgyában Vitathatatlan, hogy az EKF projekt megvalósulását, mint Pécs történelmének kiemelkedő jelentőségű lehetőségét értékelni szükséges. Az értékelésnek több időbeli és tematikus metszete és különböző mélysége, célja lehet. A jelen munka tárgyát képező értékelés kereteit a következők adják: o 7, különböző szakterületet képviselő szakember; o az értékelésre rendelkezésre álló mintegy két hónap; o a gyűjtés állapotában lévő, még fel nem dolgozott adatsorok; o a beruházási projektek állapota (melyek közül még egyik sem zárult le, így a teljes körű áttekintést biztosító zárójelentéseik nem állnak rendelkezésre). Ezek a keretek most csak azt teszik lehetővé, hogy a felszínen látható jelenségek, hatások értékelése történjen meg. A jelenlegi értékelés arra vállalkozhat, hogy feltárja: o a város vonatkozásában rövid távon jelentkező, ill. értelmezhető hatásokat; o a programok, és a beruházási projektek megvalósulásának 2011 júniusáig tárgyiasult, ill. számszerűsíthető vetületeit; o a kultúra, a turizmus és a gazdasági hatások tekintetében a 2010-es év viszonyát a nyers adatok alapján az előző évekhez; o a városigazgatásban, városüzemeltetésben akut módon megjelenő problémákat. Rögzítenünk kell, hogy az EKF cím elnyerésének alapgondolata - a nemzetközi példákat is figyelembe véve az volt, hogy segítse Pécset új fejlődési pályára állni. Ma nem tudhatjuk megítélni, hogy ez milyen mértékben sikerült, ill. egyáltalán melyek azok a hatások, amelyek tartósan fennmaradnak. Ezért mindenképpen fontos az EKF eredményeinek értékeléséhez az, hogy: 17. társadalmi hozadékai tekintetében történjen meg egy középtávú vizsgálat, kb ban; 115

122 18. a beruházások értékeléséhez - a projektek zárását követően - történjen meg a megvalósult projektek eredményeinek évenkénti értékelése (ezt a projektek fenntartási időszakában, tehát a záró dokumentáció támogató általi elfogadásától számítva öt éven keresztül évenként kötelezően meg kell tenni a vállalt indikátorok tükrében). A hivatalos évenkénti jelentést célszerű kiegészíteni olyan - Pécs szempontjából fontos vizsgálattal, amelyben feltárásra kerülhet a megvalósíthatósági tanulmányokban foglalt műszaki, üzemeltetési, pénzügyi javaslatok összevetése a megvalósult objektum üzemeltetésének, fenntartásának gyakorlati eredményeivel. Ez a tapasztalatok rögzítésén túl lehetőséget nyújthat a szükséges korrekciókra is. 19. A városfejlesztési hatások értékelése ugyancsak legalább középtáv vetületében lehetséges. Így a gazdasági, turisztikai, foglakoztatási hatások, folyamatok részletes, megalapozott vizsgálatát 2013-ban célszerű elvégezni, majd ezt követően is ciklikusan, középtávú periódusonként megtenni a szükséges korrekciók meghatározása érdekében A fejlesztések előkészítése tárgyában Értékelésem alap-megállapítása az, hogy az EKF projekt és holdudvarában megjelenő feladatok olyan léptékű fejlesztéseket indukáltak, amelyek az előkészületek ellenére a létező rendszerek léptékében nem, vagy nagyon nehezen voltak kezelhetőek. Új feladatokat és újszerű hozzáállást igényeltek. Megvalósításuk még abszolút pozitív hozzáállás és szándékok esetén is konfliktusokkal terhelt lett volna, s a tapasztalatokból tudjuk, hogy az EKF-et körülvevő szándékok nem voltak mentesek negatívumoktól sem. Amikor ajánlásokat teszünk, némi szkepticizmussal felvetődhet az, hogy mikorra, a következő EKF-hez, 100 év távlatára fogalmazzuk-e meg azt?! Természetesen nem. Bár valószínűsíthető, hogy az EKF-hez hasonló méretű, koncentrált fejlesztési csomag belátható időn belül nem fogja elérni a várost, a levonható tanulságok az EKF-nél kisebb léptékű városfejlesztési beavatkozásokhoz is támpontként szolgálhatnak. 116

123 11. Stratégiai tervezés stratégiába illeszkedő fejlesztés Szakmai közhely a stratégiai tervezés szükségessége, mégis rendre megbicsaklik a fejlesztések stratégiai illesztése az aktuálisan változó érdekek hálóján. Az EKF cím és a hozzá kapcsolódó fejlesztések a nemzetközi városrehabilitációs tendenciákon túl - illeszkedtek a bányászat leépülése utáni Pécs régi-új arculatához, az évezredes történelmen túl a 60-as évek időszakától érzékelhető kulturális centrum-léthez, megkülönböztetettséghez. Ezen túlmenően illeszkedetek abba a korábbiakban említett fejlesztési pólus programba is, amely Pécset az életminőség pólusaként definiálta, s ennek egyik lábát a kulturális iparban határozta meg. Pécs 2007-ben elkészült komplex fejlesztési stratégiája, majd az erre épülő, az EKF projektek pályázati anyagát 2008 nyarán kötelezően kísérő Integrált Városfejlesztési Stratégia olyan irányokat határozott meg, amelyek időről időre természetesen felülvizsgálatra szorulnak, de hosszú távú érték kijelöléseik ma is relevánsak. Ezeket az EKF a maga hatásaival, valamint a világgazdasági válság a maga komplex nemzetközi és nemzetgazdasági konzekvenciáival új megvilágításba helyezi ugyan, ugyanakkor rendkívül fontos az, hogy ne következzenek be rángások a városfejlesztési irányokban. A jelen fejlesztési dokumentumok értékelésének és átértékelésének a társadalmi-gazdasági koherencia és folyamatosság jegyében kell megszületni a hatékonysági követelmények szem előtt tartásával. Egy Pécs léptékű városban érdemi gazdasági, infrastrukturális változások legkevesebb éves távlatban érzékelhetőek, társadalmi változások pedig még hosszabb időintervallumban. Az a várospolitika, amely az aktuálisan leghangosabb igényekhez, aktuális pályázati forráslehetőségekhez, vagy befektetői érdekvillanásokhoz méri a cselekedeteit, diffúz módon, óriási hatékonysági veszteségekkel fog dolgozni. Ezért hatalmas jelentősége van annak, hogy rendkívül körültekintően, szakmai alapokon, a város társadalmát is bevonva szülessenek meg a fejlesztési stratégia fő irányai (jelen esetben Pécsett az Integrált Városfejlesztési Stratégia aktualizálása az első lépés ehhez, de ezt követnie kell majd a város rendezési tervi dokumentumainak is), majd következetesen ennek mentén 117

124 határozódjanak meg a fejlesztések, ehhez illeszkedve, ennek irányait támogatva A fejlesztések megvalósítása tárgyában 12. A fejlesztési célkitűzésekhez illeszkedő, azok megvalósulását elősegítő projektek kimunkálásakor különös hangsúlyt kell fektetni: 1. a megvalósíthatósági tanulmányokra, 2. a költség-haszon elemzésekre, a hosszú távú üzemeltetési feltételekre, 3. a projektek szűk és tág értelembe vett intézményi, gazdasági, társadalmi konzekvenciáira. Ezek ismeretében előre meg kell határozni azokat a változtatásokat, amelyeket a projekt megkíván és elkészültének idejére le kell bonyolítani azokat a jogi, szervezési, átszervezési ügyeket, amelyek működését lehetővé teszik. Ez a Közgyűlés és a bizottságok felelőssége! A támogatott projektek megvalósításakor a Kedvezményezett- esetünkben az Önkormányzat szándékai akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha a Kedvezményezett gondos előkészítés alapján ismeri(!!!!) és egyértelműen közvetíti önmaga szándékait! Az EKF projektekhez készültek szabályszerű megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések, mégis üzemeltetésük kapcsán jelentős (pozitív és negatív irányú) eltéréseket tapasztalunk a várakozásoktól. Ezért e tekintetben aktuális feladatként - az üzemeltetési körülmények, az üzemeltetések jogi, intézményi feltételei és az indikátorok teljesülése feltétlenül vizsgálatra, és kiegészítésre szorul. Az üzemeltetési feltételek teljes körű ismerete - az érintettek számára - a projekt előkészítési fázisának része kell, hogy legyen, az üzemeltetés jogi, pénzügyi feltételeit pedig a projektmegvalósítás során rendezni szükséges. 13. A megfelelően előkészített projektek megvalósítása az arra kijelölt menedzsment feladata. A feladatátadást körültekintően, a projekt pénzügyi feltételeinek és a menedzsment megvalósításban játszott felelősségének, beszámolási kötelezettségének rögzítésével kell megtenni. Azt követően viszont 118

125 nem szabad kézi vezérléssel befolyásolni a menedzsmentet, mert ez akadályozhatja a megvalósítás menetét és elmossa a tiszta felelősségi viszonyokat. A megvalósítás során a Közgyűlésnek folyamat monitoringot szükséges biztosítani és problémák felmerülése esetén megtenni a szükséges korrekciókat, ugyanakkor ennek is tiszta, egyértelműen rögzített kompetenciák szabályrendszerében kell megvalósulni a felelősség és számonkérhetőség érdekében. 14. Az EKF projektek megvalósításának egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a projektek megvalósításához megfelelő kapacitást kell biztosítani létszámban és szakmai összetételben. A szakmai indokok helyett takarékossági elven felállított menedzsment elégtelen működésével a projekt elhúzódását, költségtúllépését okozhatja, s így a költségtakarékosság többlet kiadásokhoz és más megvalósítási problémákhoz vezethet. 15. Az EKF projektek megvalósításának folyamata megmutatta azt, hogy az Önkormányzat, mint kedvezményezett szándékainak megvalósítását a (független) menedzsment szervezet nem tudhatja ellátni a Polgármesteri Hivatal közreműködése nélkül, mert vannak olyan feladatok, amelyek a projektgazda, sőt, speciálisan a városi Önkormányzat léptékéhez kötődnek. (Pl. pénzügyi döntések, forrás biztosítás, tulajdonosi ügyek intézése, döntés előkészítés, rendezési tervi összefüggések, pénzügyi kifizetések, stb.). Ezért a Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúráján belül egyértelműen meg kell határozni azt a szervezeti egységet és feladatait, amely adott projektek esetében a fejlesztések megvalósulását biztosítja, valamint a menedzsment szempontjából kiszervezésre kerülő projektek esetében a menedzsment szervezettel való kontaktust egyértelműsíti, a kapcsolattartást egycsatornássá teszi. Ebben a konstrukcióban kiemelt jelentősége van az átláthatóságnak, a költségvetési kontrollnak és a városvezetés felé a folyamatos vezetői információ biztosításának. Az előkészítés és a megvalósítás során is kiemelt figyelmet kell szentelni a projektek belső és külső kommunikációs rendszerének. Fel kell építeni azt a 119

126 rendszert, amelyben az érdemi társadalmi és szakmai partnerség biztosított, s a megvalósítás szintjei és szereplői a hatékony és korrekt együttműködéshez szükséges információval folyamatosan rendelkeznek. 5. Zárszó Az EKF nagyon sok tekintetben hatalmas lehetőséget kínált Pécsnek ahhoz, hogy pozícionálja magát Magyarországon és Európában. Az elmúlt négy-öt év számos pozitív folyamatot indított el a város számára, de el is veszített lehetőségeket. Ugyanakkor a város nemcsak, hogy nem ért lehetőségei végére, hanem - épp az EKF beruházásokból fakadóan is lehetőségei számos területen kibontásra várnak. A tapasztalatok tényszerű értékelése után két alapvető feladatunk lehet: elvarrni az EKF beruházások körüli elvarratlan szálakat és konzekvensen hasznosítani a városfejlesztésben a leszűrt tanulságokat, dolgozni azon, hogy ami létrejött, az mielőbb a város kulturális-gazdasági életének szerves részévé, hajtóerejévé váljon. 120

127 Felhasznált dokumentumok jegyzéke Az EKF Projektirányító Bizottság jegyzőkönyvei Készítette a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Európa kulturális Fővárosa Pécs 2010 Menedzsmentszervezet bemutatása, 2009 Kézirat, készítette a Pécs2010 Menedzsmentközpont Kft. Európa kulturális Fővárosa Pécs 2010 Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft január Kézirat Jelentés-tervezet az európai uniós források igénybevétele és felhasználása szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény ellenőrzéséről Pécs M.J.V. Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Osztály, ügyiratszám: 21-21/320/2011. Pécs M.J.V. Kulturális Bizottság határozatai: 59/2006.(04-06.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlési előterjesztései és határozatai: /2006.(03.30)sz. határozat /2006 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata június 22-i ülésére /2006/2 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata július 19-i ülésére /2006/2 ikt sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata július 19-i ülésére /2006/13 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata november 30-i ülésére 121

128 /2006/16 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata december 14-i ülésére /2007/3 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata március 1-i ülésére /635-7/2008 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata május 22-i ülésére /31-53/2008 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata május 22-i ülésére /646-2/2008 ikt. sz. előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata október 09-i ülésére Pécs M.J.V. Önkormányzata EKF vonatkozású határozatai a es években 122

129 P. Müller Péter A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt kulturális tapasztalatairól és tanulságairól 1. A felkészülés időszaka ( ) A. A pályázat körülményei az EKF címért folytatott előkészületek során Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatra történő felkészülés kezdeti időszaka már önmagában ellentmondásként felkészületlenül érte a résztvevőket, döntéshozókat, társadalmi és politikai szereplőket. Mind a pályázat előkészítésébe bekapcsolódók, mind az azt rokonszenvvel figyelők, támogatók között csak kevesen voltak tisztában azzal, hogy az Európai Unióban milyen hagyománya van az EKF-nek, melyek a program 1985-ös megindulása óta felhalmozódott tapasztalatok, melyek a pályázati előkészületek velejárói, és melyek azok a szervezeti és szellemi előfeltételek, amelyek nemcsak egy sikeres pályázathoz, hanem ami ennél nyilvánvalóan fontosabb egy sikeres megvalósításhoz elengedhetetlenek. Az EKF valamilyen pozitív tartalmú ámde homályos fogalomként, kitüntető címként, ordóként jelent meg sokak felfogásában. A felkészülés ezzel is összefüggésben az első időszakban nem professzionális módon, nem egy tervezési folyamat keretében / részeként, intézményi közegben és jogosítványok között kezdődött, hanem a spontaneitásnak és esetlegességnek az öntevékenységre jellemző módján. A különböző irányból elinduló kezdeményezések (MTA RKK, Takáts József cikkei és konferenciája, Echo) a pályázati helyzet élesbe fordulásával nem találkoztak az önkormányzat intézményi és működési gyakorlatával. Annak ellenére nem, hogy az önkormányzat korábban (bár nem az EKF-re gondolva) több városfejlesztési dokumentumot készíttetett, amelyeket szervezett és hatékony módon lehetett (lett) volna (indokolt) a pályázatba kanalizálni. Az EKF pályázatot író Takáts József ezeket a korábbi anyagokat a pályázati kötet megírásakor kikérte a városházától, s mint tavaszán egy interjúban megemlítette: Fejlesztési koncepciókat, városszerkezeti elemzéseket kaptam néhány ezer oldal terjedelemben lehet, hogy volt köztük olyan, amelynek én voltam az első olvasója. 123

130 (Köz_tér_köz 265. old.) Az előpályázat elkészítésére alig két hónap jutott. Aztán amikor Pécs az első pályázati körből (11 pályázó város közül, hetedmagával) továbbjutott, és lehetőséget kapott a nagypályázat augusztus 17-ig történő elkészítésére, beigazolódott, hogy van Pécsett akkor szellemi potenciál, amely megnyerhetővé és megvalósíthatóvá teszi az EKF címet. A felkészülésnek ez a második szakasza immár tudatosabban és hatékonyabban integrált korábban elszigetelten létező szellemi erőket, fókuszba gyűjtötte és motiválta őket a pályázat sikere érdekében. Ugyanakkor egyes hivatalos személyek (városvezetők) tájékozatlansága időnként zavart, adott esetben kárt okozott a pályázat előkészítése során. (Ilyen volt például az az EKF hagyományától és szellemiségétől idegen polgármesteri ötlet, hogy Pécs egy tőle 200 km-re lévő másik várossal, Szegeddel együtt pályázza meg a címet.) A határtalan város című pályázati kötetnek, amellyel Pécs az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet elnyerte, több fejezete is azzal foglalkozott különböző összefüggésekben, hogy melyek ennek a kulturális fővárosi címre történő törekvésnek, és a pályázatban eltervezett célok megvalósításának a tétjei. Ezek között az EKF címmel elérhető eredmények között szerepelt (1) az az országos hatás, amely a kulturális decentralizáció irányába hathat; (2) az a regionális következmény, amely a leszakadóban lévő Dél-Dunántúlon lehetővé teheti a kulturális iparra és turizmusra épülő gazdasági léptékváltást; és (3) az a városi tét, amely biztosíthatja a kulturális léptékváltást, és elősegítheti a peremhelyzetben lévő Pécsnek délkelet-európai regionális kulturális centrummá való válását. A pályázatban megfogalmazott célkitűzések 2005 derekán kerültek rögzítésre. A megelőző közel egy éves időszakot az intenzív önkéntes munka, szellemi műhelyek formálódása és a pályázati célkitűzéseknek alárendelt együtt gondolkodás és együttműködés jellemezte. A pályázati kötet végén, a pályázat elkészítésében közreműködőket felsoroló névsor több mint kétszáz nevet tartalmaz. A pályázati kötet háttéranyagként számos hasznos, értékes tanulmány, koncepció született a különböző művészeti ágak EKF keretében történő szerepeltetéséről. A résztvevők túlnyomó része a pályázatban való részvételt szellemi kihívásnak, a városért való önzetlen munkálkodásnak tekintette, és alkalomnak arra, hogy az iparvárosként és ezzel az identitással marginalizálódott Pécset hozzásegítse egy másik pályára történő átálláshoz, egy új, vonzóbb, sikeres arculat megteremtéséhez. Ugyanakkor a pályázatot megalkotó kezdeményezőkészség a város meglévő kulturális intézményrendszerében nem, vagy csak 124

131 részben talált viszonzásra, megerősítésre. Voltak intézmények, amelyek csak a plusz terhet (feladatot) látták az elérendő címben, és passzívan, a kivárásra játszva asszisztálták végig a pályázatírási folyamatot. B. Problémák a cím birtokában A cím bejelentését követően szinte azonnal változás következett be az EKF addigi városi helyzetében. A pályázati kötet ha nem is hangsúlyozta, de világossá tette, hogy Pécs meglévő kulturális intézményrendszere alkalmas és elegendő (volt) arra, hogy kiszolgálja a város addigi kulturális igényeit, de kevés ahhoz, hogy rajta keresztül egy kulturális léptékváltás végrehajtható legyen. A cím birtokában azonban a meglévő (kulturális) intézmények egy része saját léte és tevékenysége igazolásaként, kiválósági tanúsítványként fogta fel a kulturális fővárosi címet. Mindezzel alapvetően leképezték az akkori városvezetésnek azt az attitűdjét, amely a pályázat tényleges céljától és szellemiségétől eltérően az EKF címet nem egy kulturális léptékváltás eszközének tekintette, hanem egy, az EU által odaítélt kitüntetésnek, amely mintegy legitimálta a város addigi (kulturális, várospolitikai) tevékenységét. A helyi kulturális intézményekben az elnyert EKF-cím kapcsán olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez a cím arra lesz jó, hogy több lesz a fizetés. A pályázatban közreműködőknek és a városi intézményeknek az elnyert címhez való eltérő viszonya eltérő tevékenységgel párosult. A korábban a pályázaton dolgozó szakemberek az elnyert címben a pályázatban leírt tervek mielőbbi és minél teljesebb megvalósításának a lehetőségét látták. A politikai szereplők és a városi intézmények jelentős része viszont tétlenül és önelégülten nyugtázta, hogy a pályázat bírálói elismerték: Pécs Európa Kulturális Fővárosa. És míg a pályázatíró-előkészítő szakemberek elejétől egyre tanácstalanabbul majd kétségbeesettebben nézték, hogy miként kótyavetyélik el a döntéshozók a drága időt, addig ez utóbbiak a betakarítás jól megérdemelt nyugalmával kezelték a helyzetet. A cím elnyerését követően több érintett intézmény még a pályázati kötettel sem ismerkedett meg, és arra várt, hogy valakik megmondják (felülről, a városházáról), mit is kell tenni. Ez az attitűd épp az ellenkezője volt annak, amely a pályázat létrejöttét jellemezte. A késlekedés további összetevője volt az is, hogy a cím elnyerését követően nem született meg kellő időben a megvalósításhoz szükséges szervezeti felépítés és (politikai) akarat. 125

132 Az EKF cím elnyerését követő indokolatlan tétlenkedésnek máig ható következményei vannak, amelyek a kulcsprojektek csúszásában, a városi elit különböző csoportjai közötti bizalomvesztésben, a pályázatírási időszakra jellemző támogató lakossági mentalitás megrendülésében, a kitűzött és elérhető közelségbe került célok iránti szkepszisben mutatkoznak meg. 2. A felvezető évek időszaka ( ) A. Problémák a 2010-es úton A pályázati kötet a felvezető éveknek négy szerepet szánt. Egyrészt, hogy Pécs ezen időszak alatt kialakíthassa regionális és nemzetközi partnereivel a (kulturális) együttműködés új formáit. Másrészt, hogy a közötti évek kulturális fővárosaival Pécs hozzon létre partnerkapcsolatot. Harmadrészt, hogy a címet elnyert város lakossága hozzászokjon az Európa Kulturális Fővárosa-év hétköznapjaihoz, s ráhangolódjon a közös kihívás együttes megoldására és a vendéglátói büszkeségre; negyedrészt, hogy fokozatossá tegye a 2010-es évre intenzívvé váló kommunikációs kampányt (A határtalan város, 92. old.). Míg a nemzetközi kapcsolatok, a más kulturális fővárosokkal való együttműködés terén a 2010 előtti évek a pályázati elképzelések nyomán haladtak, addig a lakosságnak a 2010-es fesztiválévre történő ráhangolásában és az EKF-marketingben súlyos elmaradások, mulasztások történtek a 2010-et megelőző években. A felvezető évek esetében az utólagos (2011-es) összefoglaló háttéranyag is hibásan nevezi meg például a 2006-os évet, amely a pályázatban mint a kulturális örökség éve szerepel (92. old.), ezzel szemben a háttéranyag az épített örökség éve -ként említi, és egyetlen megvalósult eseményt sem tüntet fel abban az évben (Háttéranyag, 1. old.). Visszatekintve elmondhatjuk, hogy az elmaradások, mulasztások nyomán a felvezető évek időszaka nem, vagy csak korlátozottan töltötte be a szerepét. Csupán 2010-hez közeledve kezdett kibontakozni a közönség nevelésének és az EKF kommunikációjának az a mértéke, amelyet már ban is gyakorolni kellett volna. A felvezető évek kudarcos, felemás voltának több oka és vonatkozása van. Az egyik az EKF általános helyi (és országos) helyzetében és megítélésében bekövetkezett változásokkal függ össze. Ezt az időszakot a 126

133 személyi/hatalmi konfliktusok, az EKF iránti bizalomvesztés, a pályázatírói csoportnak és szellemi holdudvarának a visszaszorulása jellemezték. Mindez folyamatos és tartós negatív sajtójelenléttel járt együtt. Az EKF többnyire a lemondások, leváltások, érdekütközések miatt szerepelt a hazai és a nemzetközi médiában. Súlyos tehertétele volt a felvezető évek időszakának, hogy a kultúrát a városvezetésben egy arra alkalmatlan, a kulturális főváros képviseletében kulturálisan hiteltelen személy testesítette meg, ami gyengítette és hiteltelenítette az EKF ügyét a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. A cím elnyerése és az EKF-év közötti időszakot intenzív felkészülési időszakként kellett volna kezelni (támogatni). Ebbe bele tartozott volna a tudatos tervezés, a városi / regionális előkészítés, a közönség-nevelés, egy szélesebb közönségbázis kiépítése. Tisztázni kellett volna a kulturális rendezvények kapcsán a mennyiség és a minőség viszonyát, arányát. Épp így a (passzív) közönség és a tevékeny részvétel arányát a tervezett programokban. Pécsett a minőségi kultúra fogyasztóinak száma néhány ezer fő, a kb. százhatvanezer lakosnak mintegy két százaléka. Az 1990-es évek végétől a város vezetése az arcnélküli, vegyes műfajú, ingyenes köztéri programok előtérbe állításával tette le a voksát az általa preferált és támogatásra méltónak ítélt kultúra mellett. A lacikonyhás kitelepülések a történelmi belváros tereire kiegészültek a nyári estéken ott zajló ingyenes zenés-táncos programokkal. Mindennek mérhető hatása volt a városlakók kultúrafogyasztási szokásaira. Erre a helyzetre kulturális léptékváltást nem lehetett alapozni. A kultúrának ezzel a pécsi (és régiós) helyzetével a pályázatírók tisztában voltak, és többek között ezért építették fel a ig tartó időszakot a tematikus felvezető évek rendje alapján. (2006: a kulturális örökség éve; 2007: a tanítás és tanulás éve; 2008: a környezet- és egészségkultúra éve; 2009: a vallási kultúra éve.) A tematikus évek (bár más-más címszó alatt) ugyanazt a célt szolgálták (volna), hogy a város és a régió lakosságát nagyobb arányban tegyék rendezvénylátogatóvá, kultúrafogyasztóvá, azaz hogy felkészítsék a kulturális fővárosi évadra Pécs és a régió polgárait. Továbbá, hogy a megfelelő mértékű kulturális marketing segítségével is felkeltsék Pécs iránt az országos és nemzetközi érdeklődést, vagyis bevezessék a várost a hazai és a nemzetközi kulturális turizmus piacára. Lehet, hogy a sikeres felvezető évek sem hozták volna meg a 2010-et követő évekre azt az eredményt, hogy nagyságrendileg megnövekedjen a közönség száma, de mindenesetre a jelenleginél kisebb problémának tűnne az új, nagyméretű kulturális intézmények rendezvényein a folyamatos látogatottság biztosítása. 127

134 Az első két felvezető év gyakorlatilag megvalósulatlan maradt ban csupán egy-két egyébként is sorra kerülő esemény EKF-logoval való felcímkézése történt meg, 2007-ben pedig csak néhány olyan rendezvényre került sor, amely a 2010-hez vezető koncepcióba illeszkedett. Jellemző, hogy a 2008-as felvezető évről az EKF Művészeti Tanácsa által az év tavaszán kidolgozott koncepció és programterv említést sem tett, és felvezető évként csak a 2009-es évet szerepeltette. E felvezető évek elmaradásának, kiaknázásuk elmulasztásának is tulajdonítható, hogy Pécsett az EKF-re való felkészülés időszakában, 2010-et megelőzően csökkent a városba látogató turisták száma (a 2002-es es létszám 2007-re alá süllyedt). A felvezető évek programjainak sorában voltak egy kulturális fővároshoz méltatlan rendezvények is, mint például olyan kulturális eseményként meghirdetett alkalmak, amikor egy lejátszóba betett DVD volt a hivatalos EKF-program, amire alig pár érdeklődő volt kíváncsi. De épp így bár fordított előjellel előfordultak komoly szervezéssel és ráfordítással előkészített, de szinte a teljes érdektelenségbe fulladó programok (pl. Kamera Hungária). A felvezető évek időszakának további sajátossága volt a civil szféra kiszorulása a programból. Míg a pályázat megírásának időszakában (és magában a pályázatban is) ez fontos tényező volt, és a 2005-ben tevékenykedő Programtanács pályázatot is hirdetett civil EKF programok kidolgozására, azonban a beérkezett több száz pályázatnak csupán jelképes díjazására került sor (volt lehetőség), a legjobb elképzelések megvalósításának támogatására nem volt mód. A felkészülés éveiben voltak a városnak olyan kulturális intézményei, amelyek egyáltalán nem vettek részt a felvezető évek programjaiban, a 2010-es év előkészítésében, legfeljebb helyszínt biztosítottak bizonyos rendezvények számára. Ez az elhatárolódás, rezisztencia annál sajnálatosabb, mivel az EKF valóban összvárosi, összkulturális ügy volt. A felvezető évek során az eredeti pályázati célkitűzések, az azok által megkívánt tennivalók és a tényleges cselekvések között aszinkron jött létre. Egy időben fokozatosan erősödött a divergencia az elnyert cím mint eszme, és az annak megvalósításához szükséges előkészületek között. A pályázatban körvonalazott holisztikus és integrált városfejlesztési, városarculati szemlélet a felvezető évek során fokozatosan elpárolgott, és átadta a helyét a részletkérdések vakvágányainak, amelyek gyakorlati megvalósításában, a tervek kivitelezésében egyszerre 128

135 volt jelen a késlekedés és a kapkodás. A fentiekkel is összefüggésben a felvezető évek időszakában az érdeklődés és a közbeszéd fokozatosan, a pályázatban a kulturális léptékváltás eszközeként szerepeltetett, nagyberuházásokra tevődött át, és részben a korábbinál jelentősebb mértékben nem bővülő kulturális kínálat miatt is háttérbe szorultak a programok. Az intézményalapítás tematizálódását és a kulcsprojektekkel kapcsolatban megjelenő szkepszist nemcsak a beruházások elindításában bekövetkezett késlekedés idézte elő, hanem az is, hogy a város ugyanekkor (vagy csak egy-két évvel korábban) alapított új kulturális intézményeiről ebben az időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy működésképtelenek vagy fenntarthatatlanok. A két intézmény egyike a mintegy 2.5 milliárd Ft-ért silány minőségben felépült Expo Center, amely évi félmilliárdos hiánnyal működött, s amelytől a városvezetés annak megnyitása után alig másfél évvel (2007-től) már próbált megszabadulni. A másik a Városi Képtár, amely egy bankkal kötött 15 éves lízingszerződés alapján évi több tízmillió forintos tétel a kulturális költségvetésben, s amely a szeptemberi megnyitásától a debreceni Antal-Lusztig gyűjtemény (állandó) kiállításának adott otthont derekáig. Azért csak addig, mert februárjában a város kulturális bizottsága a költségekre tekintettel úgy döntött, visszaadja a tulajdonosnak a kiállított anyagot, és más célra hasznosítja az épületet. B. Pozitívumok a tematikus évek során A felvezető évekről a fentiekben adott általános, és az időszakra átfogóan jellemző képet azonban ki kell egészíteni azokkal a fejleményekkel, törekvésekkel, amelyek a pályázati kötetben leírt koncepció alapján igyekeztek új kulturális projekteket, programsorozatokat elindítani, meghonosítani, megszilárdítani. Mindezekről a pozitív példákról azért nem a fejezet elején, hanem a végén esik szó, mert e kezdeményezések súlya, aránya, láthatósága a felvezető évek egyéb történéseinek körében csak ekkora helyet adott nekik ebben az időszakban. A teljesség igénye nélkül ki kell emelni ezek közül a kezdeményezések zömükben évrőlévre megvalósult programok közül a Pécsi Kulturális Központ által szervezett Kelet-Nyugati Átjáró: Találkozó a Balkán kapujában (nemzetközi konferencia és világzenei fesztivál) sorozatot. A Pécsi Balett Nemzetközi Tánctalálkozó című programját; a Pécsi Harmadik 129

136 Színház Határtalan város határtalan színház című vendégjáték-sorozatát; a Pécsre látogató vendégírók, azaz a Writers in Residence programját stb. A 2007-ben elkezdődött PAGE (Pécs Ars GEometrica) Fesztivál is jelentős rendezvénnyé vált, amely a pályázati kötetben szereplő egy további célkitűzést, a tudományok és a művészetek közötti határterületeknek a bemutatását valósította meg. Ezeknek a kezdeményezéseknek az (volt) a jelentősége, hogy a pályázatban leírt koncepció alapján szerveződtek (s ennyiben eltértek a Pécsett egyébként is évről-évre sorra kerülő rendezvényektől, mint a Tavaszi Fesztivál, a POSZT, a Kulturális Örökségi Napok stb.). És nemcsak egy szemlélet, egy gondolat kulturális-művészeti programokba történő átültetését jelentették, hanem építőkövei lettek a kulturális léptékváltás, a regionális kulturális centrumszerep megalapozásának. (A PAGE például az EKF évre olyan nemzetközi rangot ért el, hogy házigazdája lehetett a Bridges Világkonferenciának.) További jellemzője e fenti programoknak, hogy valamennyi a minőségi kultúra (tudomány, művészet) jegyében fogant, annak eszmeiségét és értékrendjét képviselte, s így egyszerre kapcsolódott Pécs kulturális arculatának hagyományához, valamint a pályázatban felvázolt jövőképhez. Javaslat - A felvezető évek során felépített és 2010-ben kiteljesített minőségi programokat, rendezvényeket, projekteket Pécs kulturális brand-jévé kellene formálni. Tudatosan és tervezetten be kellene építeni őket Pécs arculatába, a városimázsba (bekapcsolva őket például a konferencia-turizmusba; esetenként körülvéve őket szatellit programokkal). - A pályázatban megfogalmazott pilléreket tovább kellene használni a kommunikációban és a városmarketingben, folyamatosan szerepeltetni kellene őket a városimázsban. - A civil kezdeményezések számára 2005-ben meghirdetett, 2010-ben realizált támogatási keretet fenn kellene tartani, módot adva a helyi értékek tagolt voltának megfelelő megmutatkozására és támogatásának biztosítására. 130

137 3. A kulturális fesztivál éve (2010) A. & B. Kedvező és kedvezőtlen elemek a célévben január 10-én az ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette az Európa Kulturális Főváros évad Pécsett. Már az előző év utolsó napjaiban, december 30-án és 31-én is zajlottak nyitóeseménynek tekinthető szabadtéri programok a Széchenyi téren, a ráhangolódás és a várakozás fokozásának érdekében. Ekkorra a beruházások késlekedésének témáját részben a programok médiabeli tematizálása vette át. Ugyanakkor az egész 2010-es évnek tehertétele volt, hogy egyetlen kulcsberuházás sem készült el időre, és a rendezvényhelyszínek zöme olyan korábban is használt hely volt, amely sem minőségében, sem színvonalában nem igazán volt méltó az EKF nagyságrendjéhez és szellemiségéhez (mint például a PTE Orvosi Kari aulája, a ZenePark). A 2010-es pécsi EKF-hez kapcsolódóan közel ötezer rendezvény valósult meg Pécsett, a régióban és a partnervárosokban. Ennek áttekintése és árnyalt értékelése a rendelkezésre álló keretek között lehetetlen. A mennyiségi adatok mellett fontosabb az a kérdés, hogy egyrészt mennyiben valósították meg illetve szolgálták a 2010-es év pécsi programjai az eredeti pályázatban megfogalmazott célokat (így a kulturális léptékváltást), másrészt hogy önmagukban mint kulturális-művészeti események milyen szemléletet és értékrendet képviseltek. Az eredeti pályázat laza és keretet adó programelképzeléseihez képest született 2008-ban egy jóval konkrétabb és részletesebb programterv a 2010-es évre, amelyet a hattagú Művészeti Tanács jegyzett. A Művészeti Tanács összetétele (fele részben nem pécsi tagok, ketten budapesti intézmények vezetői) direkt módon jelezte azokat a hatalom- és kultúrpolitikai erőviszonyokat, amelyek az országos politika jótékony (s egyben kártékony) beavatkozását modellezték. A Művészeti Tanács Programkoncepció és programterv című dokumentuma a pályázattól eltávolodva léptékváltó év helyett egy komoly programtervnek alig tekinthető fesztivál-sorozattal állt elő, koncepció gyanánt pedig az átmenet rítusainak az antropológiából ismert aztán számos társadalomtudományban felhasznált nézetét visszhangozta, amivel épp Pécs arculatának egyediségét mosta ki, tüntette el a tervezetből. (A koncepció kritikáját részletesebben lásd: Echo 2008/2.) 131

138 Így az, ami 2010 folyamán történt, egyszerre viselte magán A határtalan város szellemiségének jegyeit, a Művészeti Tanács programtervének sajátosságait, és a főlebonyolító Hungarofest rendezvényszervezői gyakorlatát és pragmatizmusát. E három összetevő elegye adta ki a fesztiválév felemás arculatát. Örvendetes volt, hogy megvalósult több, komoly szakmai előkészítést igénylő és nemzetközi rangú program, mint a Művészettől az életig: magyarok a Bauhausban kiállítás, a Cézanne és Matisse bűvöletében a Nyolcak Európája kiállítás (ez utóbbi immár a Papnövelde utcai Kiállítóteremben). Maradandó fejleménye volt az EKF-nek a Gyugyi-gyűjteménynek A Zsolnay Aranykora címmel megnyílt állandó kiállítása a Zsolnay Kulturális Negyedben. A színházművészet terén jelentős új esemény volt a Cirkusz- és Utcaszínházi Fesztivál, Nagy József táncszínházi bemutatója, a Krétakör Majálisa a Széchenyi István-aknán stb. A komolyzenei programokat a Pannon Filharmonikusok fellépései uralták, akik az egyik végletét képviselték az EKF-ben való pécsi kulturális intézményi részvételnek, mint a legtöbb produkcióval jelenlévő helyi intézmény. A zenekar januártól decemberig, a Magyar Kultúra Napján tartott EKF nyitókoncerttől (melyre a Pécsi Nemzeti Színházban került sor) a Kodály Központ megnyitásának alkalmából adott négy nyitókoncertjéig folyamatos szereplője volt az EKF rendezvénysorozatának, a zenei programoknak. A másik végletet a Pécsi Nemzeti Színház jelentette, amelyik semmilyen saját produkciót nem hozott létre az EKF-év alkalmából, csupán befogadó helyszínt biztosított különféle rendezvényeknek. A feledés homálya hamar belepte, de tapasztalatként és tanulságként mindenképpen szóba kell hozni az EKF hivatalos nagyjátékfilmjét, a Pozsgai Zsolt által írt és rendezett A Föld szeretője című Zsolnay-filmet. A produkció első vetítését követően joggal írta az esemény szemlézője, hogy a film tartalmi és formai minősége méltatlan Zsolnay Vilmos nevéhez, és szinte botrányos, hogy A Föld szeretőjének vetítését az Uránia mozi nem tiltotta be a bemutató után azonnal. (Szabó Nóra: Filmet se [készíthet akárki], Echo 2010/2.) Mindez újra exponálja a minőség kérdését, azt, hogy Pécs kulturális arculatának, a léptékváltáshoz (is) szükséges kulturális teljesítményeknek milyen minőségbiztosítása van. Hogy miként fordulhat elő, hogy egy se filmrendezőként, se íróként nem számon tartott, harmad-negyed vonalbeli alkotó jegyezheti Pécs 2010-re elkészített, az adott műfajban az EKF-év egyedüli alkotását. 132

139 Fontos volt, a helyben élő (kis)közösségek számára a lokálpatriotizmust erősítő, az ide látogatók számára a hely egyediségét, különlegességét, intimitását bemutató kezdeményezések közé tartozott néhány olyan nem ritkán civil iniciatíva, mint a Varázskert (Király utca), a Kultucca (Ferencesek utcája), a Nyitott Kapuk programsorozat (Kertváros), vagy a francia ötletből átvett Szomszédünnep. Ezek olyan színfoltjai voltak a 2010-es évnek, amelyek a későbbiek során is támogatásra érdemesek. A pécsiséget lokális szinten képviselik és erősítik, és vitalizál(hat)ják azokat a körzeteket, ahol nincsen jelen kulturális intézmény. Ambivalens módon lehet megítélni a rendezvényeknek azt a csoportját, amelyeken évvel ezelőtt fénykorukat élt külföldi művészek szerepeltek, akik az idősebb nemzedéknek ifjúkoruk sztárjai voltak/lehettek, ma azonban már fényük megkopott, és a nevük sem cseng olyan jól. A márciusi jazz hétvégén (az Orvosi Kar aulájában) fellépők között ilyennek tekinthetjük Matt Bianco-t vagy Rhoda Scott-ot. Lehet örülni annak, hogy a pécsi közönség időutazásban részesülhetett, hogy 1973 után az amerikai jazz orgonista megint Pécsre jött, de volt valami zavaró is abban, hogy letűnt, már jó ideje nem az élvonalba tartozó szereplőknek kellett örülni. A legfőbb könnyűzenei attrakcióként felléptetett Seal koncertje (főként a korábban a sajtóban emlegetett U2 vagy Sting esetleges EKF szereplése árnyékában), ugyancsak magában hordozta a nekünk csak ez jutott keserédességét. Mint a produkcióról írták, Seal egy kevés híján lefutott/kifakult sztár, aki már majdnem a süllyesztőbe került ben azért ennél nagyobb durranást és minőséget, EKF-hez méltó értékrendet tükröző, emblematikus, a pop-rockzenében meghatározóbb előadó/együttes szerepeltetése szerencsésebb lett volna (Koszits Attila: A kulturális évad nyári könnyűzenei nagykoncertjei, Echo 2010/4). A Seal-lel kapcsolatban hiányolható emblematikus jelleg viszont vitathatatlanul jelen volt több, a Dóm téren tartott könnyűzenei koncerten, mint Grogan Bregovic és együttesének fellépésén, és a Buena Vista Social Club bemutatkozásán. A hatalmas sikert és maradandó élményt kínáló estek ezen szereplői a világzene legnagyobb kortárs csillagai közé tartoznak, és jelenlétük az EKF évben valódi kulturális ünneppé tette a Pécs2010 programsorozatának ezt a részét. A 2010-es év kapcsán említést kell tenni arról is, hogy a városba látogató vendégek mire voltak kíváncsiak, milyen benyomásokat, tapasztalatokat szereztek Pécsről itt tartózkodásuk 133

140 során. Erről pontos információkkal nem rendelkezünk, mert a vendégek és a vendégéjszakák számának örvendetes 2010-es növekedését rögzítő statisztikai adatok arra nem adnak választ, hogy mit csinálnak azok a turisták itt, akik Pécsre jönnek. E kutatás hiányában érdemes pillantást vetni azokra a részletes beszámolókra, amelyeket a Writers in Residence program résztvevői készítettek, akik a turisták pár napos itt tartózkodásához képest igen jelentős időt, egy-egy hónapot töltöttek Pécsett, szeptembere és júniusa között. A minőségi kultúra e 22 termelője és fogyasztója közül csupán ketten-hárman vettek részt egy-egy kulturális programon (ők is az EKF év előtt). Viszont akik írásukat a városnak szentelték, legtöbben beszámolnak az épített környezetről (Dóm, színház, utcák, terek, szobrok, szökőkutak), a múzeumokról (Csontváry, Vasarely, Zsolnay, Várostörténeti, Ókeresztény sírkamrák). Említést tesznek egyéb tanulságos tapasztalataikról (például: hogy a templomok zárva vannak; este kihalt a belváros; a pécsiek nyelvismerete hiányos; a vasútállomás képe lehangoló; épp zárva találták a Modern Magyar Képtárat, a TV-tornyot; stb.). E beszámolókból még nem következik magától értetődő módon, de az eddigi EKF-városok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a városokba érkező vendégek zöme nem valamilyen rendezvény miatt látogat az adott településre, hanem annak napközben felkereshető helyszínei, látképe, múzeumai, képtárai miatt. A rendezvényeket a városok elsősorban saját lakosaiknak, esetleg a vonzáskörzetükben, a régióban élőknek csinálják, nem a turistáknak. A Pécsett a hazai és külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (1,8 nap az előbbiek illetve 2,3 nap az utóbbiak esetében) amúgy sem elég tág időkeret ahhoz, hogy e szűkre szabott időt általánosságban rendezvények köré szervezzék. (Kivételt jelentenek természetesen az olyan több napos kulturális rendezvények, mint a könnyűzenei fesztiválok a maguk törzsközönségével, vagy egyes művészeti ágak rendszeresen visszatérő seregszemléi.) A 2010-es év kapcsán még egy további szempontot szükséges felvillantani, amely az adott időszak szűkebb és tágabb környezetének állapotát, folyamatait érintette, és amely közvetve vagy közvetlenül hatással volt Pécs életére. A hazai környezetet befolyásolta, hogy tavaszán országgyűlési, őszén pedig önkormányzati választások voltak, amelyek a magyar tapasztalatok alapján mindig feszültségekkel terhesek, konfliktuózusak. Emellett a hazai közegre is jelentős hatást gyakorolt a világgazdasági válság, amelynek azt a negatív hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 2010-es fesztiváldömping egy olyan időszakban érte 134

141 a pécsieket és a régióban lakókat, amikor a legtöbb háztartás rosszabb anyagi helyzetben volt, mint korábban, ami a kultúrafogyasztási szokásokat is meghatározta-korlátozta. Míg az ingyenes rendezvények között sok volt, amelyik tömegeket vonzott, a belépődíjasok között nem egy esetében előfordult, hogy az utolsó pillanatban kellett rá közönséget toborozni (ingyenessé tett belépőkkel). Mindez nem írható az EKF számlájára, de sajnos visszavetette azt a nélkülözhetetlen folyamatot, amely a kultúrafogyasztás körét tágabbra próbálná vonni, intenzitását pedig magasabbra igyekezne emelni. Az EKF lezárultát követően a sajtónyilatkozatokban a pozitív mozzanatok kiemelése került előtérbe: a rendezvények nagy száma, a turizmus növekedése stb. Ahhoz azonban, hogy az EKF-et a helyén kezeljük, nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a tervezés és felkészülés időszakában szorosan összekapcsolódtak, és egymást feltételezték a 2010-es év nagyrendezvényei és az ezeknek otthont adó új kulcsberuházások. Annak érdekében, hogy Pécs 2010-ben világra-, de legalább is Európára szóló programok helyszíne legyen, megfelelő léptékű és minőségű intézményekre volt szükség. A város 2010 előtt meglévő kulturális helyszínei, amelyek vagy középintézmények (pl. Nemzeti Színház, PTE Orvosi Kari aula, Pécsi Galéria), vagy kicsik, klubszerűek (pl. IH, Dominikánus Ház, Művészetek és Irodalom Háza) elvileg nem lettek volna alkalmasak a kiemelt fesztiválév lebonyolítására. De mégis ez történt, az ismert okok miatt. Részben e pótmegoldásoknak is a következménye, hogy az EKF keretében, ahhoz kapcsolódóan létrejött dolgokban (eseményekben, beruházásokban) a városlakók nem maradéktalanul a saját céljaik megvalósulását látták/látják, hanem egyúttal valamilyen kényszert, tehertételt is. Ez jól látszik az új épületekhez való viszonyban, amelyekről nemegyszer mint olyan problémaforrásokról esik szó, amelyek nehézségeket generálnak. Mindez valószínűleg másként alakul, ha 2010 folyamán az új helyszínek bejáratódnak, és a fesztiválév során, működésben közben igazolják saját különlegességüket és szükségességüket. 4. A jövő: 2011, és ami utána jön Pécsnek az Európai Uniótól kapott EKF-támogatás értelmében az új kulturális intézményeket legalább tíz évig az eredeti funkciójuknak megfelelő, használható állapotban fenn kell tartania. Ezt a feltételt azonban nem kényszerként, hanem lehetőségként kellene felfogni, 135

142 szemlélni és kommunikálni. Ez az elkövetkező évtized lehetőséget kínál azoknak az elmaradásoknak a korrekciójára, amelyeket a felvezető évek és a fesztiválév során az előkészítésben és a kulcsprojektek kivitelezésében elkövetett késlekedés előidézett. Az új intézmények hatásában és működésében már pár hónap elteltével kirajzolódnak bizonyos korrekcióra szoruló mozzanatok. Az egyik ilyen a lépték- és aránytévesztés. Felülvizsgálandó gyakorlat az új nagyintézmények kapcsán a klubokba való, párszáz fős rendezvényeknek a Kodály Központ nagytermébe való szervezése. Ez egyszerre torzítja és leértékeli az intézmény tényleges funkcióját, illetve külön kihívást jelent a terem megtöltése. Világossá kell tenni, hogy az új intézmények más léptékű és szerepű helyek, mint a Pécsett korábban meglévő kulturális intézmények, és nem arról van szó, hogy ami korábban az IHban, a Művészetek és Irodalom Házában vagy a Laborban szerepelt, annak át kell kerülnie például a Kodály Központba. Az új intézmények profiljának, arculatának kialakítása folyamatban van. Fontos, hogy a Kodály Központ a minőségi zene (komolyzene, jazz), a minőségi kultúra és a tudomány helye legyen, azzá váljon. Ezzel a helyszínnel a jelenleginél takarékosabban kellene bánni. Nem indokolt és nem szükséges a Kodály Központban naponta nagyrendezvényt tartani (ahogy a Művészetek Palotájában sem ez a gyakorlat, egy közel kétmilliós populáció közegében). Az új helyszínekre, így a Kodály Központba is bővíthető volna a hatókör és a látogatói kör, ha a régió fokozatosan be lenne kapcsolva a működésbe, beleértve a régióból jövő fellépőket, akik hozhatnák magukkal saját, otthoni törzsközönségük egy részét is. A nagyberuházások a belváros kulturális telítettségét oldva a keleti városrész irányába mozdították el a kulturális intézményrendszer súlypontját. Ennek hatásaként megkezdődött a belváros kiürülése, funkcióvesztése. Az Egyetemi Könyvtár és a Megyei Könyvtár integrálódása a Tudásközpontba, a Bóbita Bábszínház átköltözése a Zsolnay Kulturális Negyedbe, a Művészetek és Irodalom Háza eredeti jellegű működésének megszűnése üres épületeket hagyott maga után a város szívében. Ezek a kiürülő ingatlanok már minőségi változást idézhetnek elő az eddig is hosszú ideje üresen álló épületekkel együtt (mint a Nádor Szálló, a Nick-udvar, a Fegyveres Erők Klubja stb.), és elindíthatják a városközpont gettósodását és szlömösödését. E folyamat megakadályozása vagy visszafordítása érdekében rendkívül fontos a városközpontban még meglévő kulturális intézmények megvédése, vagy a kiürült kulturális helyszíneknek számára új funkció keresése, illetve ilyen új funkciónak a lehetővé tétele. Egyes épületek esetében erre megoldás lehet, ha a város pályázati eljárás 136

143 keretében a kiürült és funkcióját vesztett helyszíneket civil csoportok (alkotó közösségek) rendelkezésére bocsátja. Az EKF évben kulturális túlkínálat volt Pécsett, hatalmas kulturális dömping árasztotta el a várost. Ilyen, egész éven át tartó dömpingre a következő évtizedekben nem kerül sor. Érdemes volna viszont kialakítani, megerősíteni a város kulturális kínálatának azokat a csúcsidőszakait, amelyek a városarculat építőkövei is lehetnek. Nincs szükség (és lehetőség) folyamatos csúcsüzemre (mint az 2010-ben volt), viszont indokolt volna akár a korábbi időszak gyakorlatát is tekintetbe véve, de már az új intézményrendszerre építve a kulturális csomópontokat meghatározni. A létrejött-létrejövő új intézményrendszer belakásához, beüzemeléséhez, funkcióinak pontos kialakításához idő kell. Türelemre van szükség valamennyi érintett részéről abban, hogy ezek az intézmények, amelyekkel az EKF kapcsán Pécs és a régió gazdagodott, felépíthessék a maguk arculatát, működési rendjét, bekacsolódhassanak a kultúratermelés és -fogyasztás vérkeringésébe. Ennek elengedhetetlen része kell, legyen a helyi és regionális közönség bővítése, amit a cselekvő részvétel lehetővé tételével, a minőség felmutatásával és képviseletével indokolt megteremteni. Arra a kérdésre, hogy miként mérhető az EKF év eredménye, sokféle válasz adható. Íme az egyik, a maga megfontolásra érdemes szempontjaival: Szerintem két alapvetően fontos szempont van. Az első: meg kell vizsgálni, hogy a város milyen új lehetőségekhez jutott, milyen új dolgokat tudott megvalósítani a kultúrán keresztül. Az a fontos, hogy a kultúra mennyire töltötte fel élettel, energiával a várost. A másik tényező a város lakóinak lelkületében végbemenő változás. A kérdés az, hogy az EKF év kapcsán sikerült-e új kötődéseket kialakítani a lakók és városuk között. Az a lényeg, hogy az emberek értsék, Pécs az ő városuk, az ő életterük és mindez rajtuk is múlik. Az a cél tehát, hogy a város fogyasztóiból egyre inkább a város létrehozóivá lépjenek elő. ( ) Az új városi mentalitás megszületése a legalapvetőbb. Erre kiváló példa az 1999-es EKF helyszín: Glasgow. A város nagyon nagy bajban volt. Piszkos volt és az emberek nem szerettek ott lakni. Nagy volt a munkanélküliség. A Glasgow1999 program olyan értelemben volt sikeres, hogy az emberek megértették, elhitték, hogy az ő segítségükkel, az összefogásukkal, közös akaratukkal a városuk egy jó hely lehet. Hogy ők maguk tudnak segíteni a városukon. 137

144 Megcsinálták. Ezek az eredmények a legértékesebbek, már csak azért is, mert a hatásuk sokáig értékelhető. (Köz_tér_köz 293. old.) Bert van Meggelen szavai ezek, aki a Pécs2010 EKF tanácsadója volt. Érdemes hallgatni rá, és az előttünk álló évek során tovább dolgozni azon, hogy az a szellemiség, amely ben meghatározta az EKF-cím érdekében munkálkodókat, újra megjelenjen és szélesebb körben is elterjedjen, hogy az EKF történetében etalonnak tekinthető Glasgow példáján és tapasztalatain is okulva a kulturális léptékváltás a fejekben és a lelkekben is bekövetkezzen. FELHASZNÁLT IRODALOM 22 x Pécs. Szerk. Méhes Károly. Pécs, Művészetek és Irodalom Háza, A határtalan város. Európa Kulturális Főváros Pécs Szöveg: Takáts József. Pécs, Európa Centrum Kht., é.n. [2005] Echo, kritikai szemle Pécs (A folyóirat közötti évfolyamainak EKF-fel foglalkozó írásai) Háttéranyag a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program felvezető éveinek eseményeiről Kézirat (szerző és intézmény megjelölése nélkül) Köz_tér_köz /Space_public. Szerk. Somogyi Krisztina. Hungarofest, h.n., Pécs. A kultúra vonzásában / Captured by culture. Szerk. Cseri László. Hungarofest, h.n., é.n. Somlyódy Nóra: A Balkán kapuja? Pécs Európa Kulturális Fővárosa. Pozsony,

145 A PÉCSI EKF-ÉVAD GAZDASÁGFEJLŐDÉSRE GYAKOROLT HATÁSA (RAPPAI GÁBOR VÉLEMÉNYE) Nyilvánvalóan az egyik legfontosabb kérdés az EKF-évad megítélése szempontjából, hogy milyen hatással voltak a felkészülés évei, a kiemelt beruházások, valamint a 2010 során megvalósított programok Pécs városa, illetve tágabb értelemben a régió és az ország gazdaságának fejlődésére. Nem kívánok hosszabban foglalkozni azzal a problémával, hogy milyen összetett feladat a gazdasági fejlődés mérése, mennyi szempont, illetve indikátorváltozó használata lenne szükséges a kérdés korrekt megválaszolásához, mindössze két dolgot bocsájtok előre: a 2010-es évre vonatkozóan megbízható statisztikai adatokkal alig-alig rendelkezünk, a gazdasági változások (fejlődés) tényleges megítéléséhez szükséges időhorizont biztosan hosszabb, mint az elmúlt szűk fél év 96, ráadásul a 2010-es év bázisaként felhasználható 2009, az általános gazdasági válság miatt minden szempontból rossz viszonyítási alap. Biztosan kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok inkább csak az értékelők szubjektív érzéseinek nagyon ingatag alátámasztását teszik lehetővé, semmint korrekt, idősoros vizsgálatokon alapuló elemzések készítését. Ha cinikus akarnék lenni, azt írhatnám, hogy a statisztikailag alátámasztható tények szempontjából legfontosabb eredménye a pécsi EKF-évadnak, hogy az Európai Központi Statisztikai Hivatal a 2010-es évre vonatkozó regionális statisztikai évkönyvének (Eurostat Regional Yearbook 2010) címlapjára, illetve az európai városokkal foglalkozó 2. fejezetének bevezető oldalára pécsi fényképet választott illusztrációként. 97 Ugyanakkor biztosan nem haszontalan összegyűjteni azokat a szempontokat, amelyek alapján akkor, amikor az empirikus adatok majd rendelkezésre állnak, lehetőség lesz objektíven értékelni az EKF gazdaságfejlődésre gyakorolt hatását. A következő, rövid elemzés tehát legalább oly mértékben szól a potenciális indikátorok kiválasztásáról, mint a tényadatok elemzéséről. 96 Biztosan az is vitatható, hogy a gazdaság fejlődési pályájának megítélése szempontjából mi az EKF-projekt kezdete (pályázatírás megindulása, a cím elnyerése, a támogatási szerződés megkötése), illetve vége (az évad lezárulta, a beruházások elkészülte, az elszámolások és revíziók megtörténte). 97 Lásd valamint a Függelékben. 139

146 Korábbi EKF-projektek alapján tipizálható fejlődési modellek Áttekintve a korábbi kulturális fővárosok az évad megrendezését követő gazdaságfejlődési tendenciát; megvizsgálva a kibocsátás, az értékesítés, illetve a turizmus-vendéglátás idősorait, alapvetően három szcenáriót azonosíthatunk 98 : 1. évadra koncentráló, 2. felpörgető (beindító), 3. lépték-váltó gazdaságfejlődés. Nagyon sematikusan ábrázolva a fenti három típust feltételezve, hogy az adott térség gazdasága az EKF-projekttől függetlenül fenntartható fejlődési pályán mozog az alábbi fejlődési tendenciákat kapjuk: Az évadra koncentráló városok 100 esetén a legfontosabb gazdasági indikátorok az EKF-évben megugranak, majd azt követően szinte azonnal visszatérnek a korábban követett fejlődési pályára. Nyilvánvalóan ez egy erősen egyszerűsített séma, ugyanis elképzelhető, hogy a kiugrás nem csak egy évre koncentrálódik, hanem a felvezető, illetve a lecsengető évek is az eredeti növekedési pálya felett teljesítenek, de az alapgondolat tetten érhető. Ebben a szcenárióban a kulturális főváros évad nagy 98 A tipizálás tőlem ered, nyilvánvalóan szubjektív és vitatható. 99 Az ábra vízszintes tengelye az idő múlását jelzi, T-vel jelöltem a kulturális főváros évet, értelemszerűen T-1 az ezt megelőző, T+1 az ezt követő év, és így tovább. A függőleges tengelyen a gazdasági fejlődés valamely kiemelt indikátorát mérhetjük (az ábrán fiktív!). 100 Itt és későbbiekben is kulturális fővárosokról (tehát városokról) írok, ám a gazdaság fejlődési tendenciái általában nem városi, hanem legalább regionális szinten értelmezhetők, a rendelkezésre álló statisztikai adatok nagy része is ilyen aggregátumra vonatkozik. Ennek ellenére, az egyszerűség kedvéért úgy teszek, mintha a városoknak lenne önálló gazdaságfejlődési pályájuk. 140

147 turistaforgalmat generál, ebből adódóan az értékesített szolgáltatások mennyiségének és árának (talán minőségének is) jelentős növekedése mutatható ki, a megvalósított beruházások viszont mindössze pontszerűen hatnak a város gazdasági teljesítményére, illetve a foglalkoztatásra (gyakorlatilag az elszámolás pillanatában megemelik a GDP-t, ám hosszabb hatást nem eredményeznek). 2. A felpörgető (beindító) típusú kulturális főváros projektek alapvető jellemzője, hogy korábbi fejlődési (növekedési) pálya az EKF-évad következtében megváltozik, a növekedési ütem megemelkedik, a gazdaság és a foglalkoztatás felpörög, és tartósan (évekig, akár egy évtizedig is) a korábbinál magasabb fejlődési ráta mérhető. Ez a forgatókönyv azon alapul, hogy a projekt új termelési, szolgáltatási irányokat tár fel, ezek kiteljesedése évekig eltart, miközben a rések kitöltéséből adódó versenyelőny hosszú időtávon fennmarad. Itt is kijelenthető, hogy a növekedési ütem változásának egyetlen évhez kötése bizonyára egyszerűsítés, ám a fejlődési pályák megkülönböztetése szempontjából kézenfekvő. 3. Az EKF kihasználásával fejlettségi szintjükben és gazdaságnövekedési ütemükben léptéket váltó városok tipikusan már régebb óta várnak arra, hogy bizonyos, a város gazdaságfejlődése szempontjából rendkívüli fontosságú, elsősorban szolgáltató jellegű beruházásaik végre elkészüljenek, miáltal magasabb kibocsátási szint elérése válik számukra lehetővé. Az ilyen, un. fejnehéz projektek beruházás-gazdaságossági szempontból csak akkor vállalhatóak, ha a kezdeti nagy beruházási összegek minél magasabb arányban külső (lehetőség szerint vissza nem térítendő) forrásból finanszírozódnak. Jellemzője az ilyen beruházásoknak, hogy noha a piacon általánosan elvárt megtérülési rátánál alacsonyabb, ám még mindig pozitív megtérüléssel rendelkeznek, ez a jövőbeni hozam ugyanis a biztosítéka későbbi most már magasabb szintről induló növekedési pályának. (Ezért hibás minden olyan vélekedés, miszerint a kulturális jellegű projektektől elégséges a nullszaldót elvárni, hiszen részben a megvalósult beruházás jövőbeni amortizációja, részben a működési költségek vélelmezhetően növekvő tendenciája viszonylag gyorsan veszteségessé teszi a kezdetben 0 egyenlegű projekteket! Az természetesen más kérdés, hogy az ilyen projektek megtérülési számításai számos nem jól számszerűsíthető pozitív externáliával is bírnak, melyek nem feltétlenül pénzben mérhető megtérülést is eredményeznek.) Valószínűleg nem igényel külön bizonyítást, hogy szigorúan gazdasági szemszögből nézve az 141

148 előbbiekben vázolt szcenáriók sorrendje egyben emelkedő rangsor is, vagyis a legkedvezőbb forgatókönyv a lépték-váltó (harmadik), a legkevésbé kívánatos az évadra koncentráló (első). Jól látható, hogy egy konkrét kulturális főváros projekt besorolása a fenti típusokba egyben értékítélet is, vagyis a tipizálással egyidejűleg a sikerességről is nyilatkozunk. Graz példája Annak érdekében, hogy a fenti tipizálás kézzelfoghatóbb legyen, tekintsük a sokszor példaként emlegetett Graz gazdaságfejlődésének néhány adatát. Közismert, hogy Graz a 2003-as évben volt Európa Kulturális Fővárosa, az alábbi ábra a 2000 és 2008 közötti (korábbi jelöléseinkkel T-3 és T+5 közötti) időszakot szemlélteti. (Sajnos az Eurostat adatközlése bizonyos esetekben NUTS2 régió szinten [Stájerország], más esetekben NUTS3 mélységben [Graz] közli az adatokat 101, de a tendenciák valószínűleg ettől nem torzulnak lényegesen.) Az adatok a 2000-es év bázisán számítódnak, azaz láthatjuk, hogy pl. a kulturális főváros évad évében a Stájerországba látogató turisták száma mintegy 15%-kal haladja meg a bázisév adatát. Ha az előzőekben bemutatott tipizálást elfogadjuk, akkor Graz esetében a felpörgető (beindító) forgatókönyv tűnik beazonosíthatónak. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy a növekedési ütem megváltozása (a gazdaságfejlődés gyorsulása) nem feltétlenül az EKF-évben történt, sőt bizonyos idősorok tekintetében nyilván a kulturális főváros évadra koncentrálódó elhalasztott, vagy éppen előrehozott kereslet következtében a 2004-es (T+1) évben még visszaesés is kimutatható volt. Összességében kimondható, hogy még egy oly sikeresként beazonosított projekt, mint a graz-i EKF is csak néhány év távlatában hoz 101 Az alapadatokat a Függelék tartalmazza. 142

Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól

Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól Pécs, 2011. július 1. Előszó 2010 mérföldkő volt Pécs város életében. Városunk lehetőséget kapott arra, hogy az Európa Kulturális

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Időpont Utazás helye Utazás célja Utazási mód. Költségek

Időpont Utazás helye Utazás célja Utazási mód. Költségek Időpont Utazás helye Utazás célja Utazási mód Költségek 2009. június 21-24. Poitiers/ részvétel a SESAME Regionális Fővárosok éves közgyűlésén 2009. július 9. Tuzla/Bosznia- Hercegovina részvétel Tuzla

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani.

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani. Marketing koncepció: A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark megvalósítása során nagyon fontos szerepet szánunk a marketing tevékenységnek. A jól megtervezett PR és marketing munkát, már a projekt előkészítő

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága, valamint Költségvetési Bizottsága 2010. július 29-i együttes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága, valamint Költségvetési Bizottsága 2010. július 29-i együttes ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési Bizottsága elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága elnöke 569-8/2010 ELŐTERJESZTÉS Baranya Megyei

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 irányítási szerkezetének kialakítása és formálódása 2004-2006 között 1 Kunszt Márta

Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 irányítási szerkezetének kialakítása és formálódása 2004-2006 között 1 Kunszt Márta 1 Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 irányítási szerkezetének kialakítása és formálódása 2004-2006 között 1 Kunszt Márta Kormányzati szint A Kultúra Fővárosa európai uniós cím megpályázása és elnyerése

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa

Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 Európa Kulturális lis Fővárosa Célok Európa Kulturális Fővárosa: Kulturális alapú városfejlesztési stratégia Kulturális léptékváltás Pécs pozicionálása Kreatív ipar fejlesztése: művészeti innováció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Pécsi Országos Színházi Fesztivál. Nonprofit Közhasznú Kft. 2010 évi közhasznúsági jelentés

Pécsi Országos Színházi Fesztivál. Nonprofit Közhasznú Kft. 2010 évi közhasznúsági jelentés Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Közhasznú Kft 2010 évi közhasznúsági jelentés 2 I. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. A X. POSZT 2010. június 3. 12. között került megrendezésre.

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi beszámolóhoz A közhasznú minősítésű Fészek Művészklub már 112 éve az országban, de a világban is egyedülálló összművészeti művelődési központként és most már befogadó színházként

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. MNVH feladatai Nemzetközi és térségközi kapcsolatok kialakítása Segítségnyújtás

Részletesebben

Közös értékeink a hungarikumok

Közös értékeink a hungarikumok Közös értékeink a hungarikumok Terra Madre Világnap A hagyományos termékek és az értéktárak jelentősége 2014. december 9. 2012. évi XXX. törvény a nemzeti értékekről és a hungarikumokról A Hungarikumok

Részletesebben

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28.

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. 1. A Közhasznú Egyesület rövid bemutatása A társaság neve: Székhelye: Besorolása: A Tea Útja Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA. A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei

FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA. A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei Tóth Károly hálózati alprogram vezetője Iván Zsuzsanna intézményvezető Porkoláb

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE 2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE KIT TEKINTÜNK TEHETSÉGNEK? 26/11/2014 Page 1 KI A TEHETSÉG KIK PÁLYÁZHATNAK A BONAFARM CSOPORTBAN? VEZETŐI SZAKEMBER - Lelkesedés, erős teljesítmény

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben