Az angol nyelvű elnökségi program nem hivatalos fordítása! AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ELSŐ FÉLÉVI MAGYAR ELNÖKSÉGÉNEK PROGRAMJA STRATÉGIAI KERET

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ELSŐ FÉLÉVI MAGYAR ELNÖKSÉGÉNEK PROGRAMJA Erős, emberközpontú Európa STRATÉGIAI KERET Az állandóan változó Európai Unióban az utóbbi időben a megszokottnál is jobban felgyorsultak az események, lényegi változásokat idézve elő az Unió előtt álló kihívásokban és még sürgetőbbé téve az azokra adandó közös válaszokat első félévében számos stratégiai jelentőségű, összetett feladat vár megoldásra. Magyarországnak a spanyol belga magyar trió utolsó tagjaként folytatnia kell a gazdasági válságból kivezető út keresését és a jövőbeni fejlődés alapjainak lefektetését. Az Unió számos válságot megélt már, és azokból mindig megerősödve került ki. Erős Európa ez a mottónk. Mégpedig azért, mert úgy gondoljuk, hogy a válság és annak leküzdése érdekében hozott tagállami döntések megmutatják, hogy az előttünk álló hatalmas kihívásokra a válasz a több, és nem a kevesebb Európa kell, hogy legyen. Ez a célunk elnökségként is: gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez történő hozzájárulás. A magyar elnökség napirendjét erőteljesen meghatározzák a gazdasági válság következményeinek kezeléséhez és az új együttműködési formák kialakításához kapcsolódó feladatok; a cél annak biztosítása, hogy a jövőben jobban fel legyünk készülve a válságok megelőzésére. Európa kulcsfeladatai közé tartozik egy állandó európai stabilitási mechanizmus felállítása, a gazdasági koordináció és a fiskális fegyelem kontrolljának megerősítése. A gazdasági válság leküzdéséhez szükséges eszközeink megerősítésének sürgető kényszere mellett nagy figyelmet kell fordítanunk azokra a hosszú távú reformokra is, amelyek az európai gazdaság globális sikerének és versenyképességének megteremtése érdekében nélkülözhetetlenek. A gazdasági növekedést fenntarthatóvá, a válságból való kilábalást pedig visszafordíthatatlanná kell tennünk az Európa 2020 stratégia hatékony végrehajtása és a munkahelyteremtés prioritássá tétele révén. Az EU 2020 stratégia alapján kell megújítanunk és megerősítenünk Európát. A foglalkoztatás csak a gazdasági növekedésen keresztül erősíthető Európában. Nem érdekünk a munkahelyteremtés nélküli kilábalás a válságból, mint ahogy a polgárok is elsősorban a foglalkoztatás növelését várják tőlünk. A fellendülés záloga a tagállamok közös céljait szolgáló és a kohéziót erősítő uniós politikák rendszere. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk továbbá Európa innovációs képességeire, amely növeli gazdasági partnereivel szembeni versenyképességét is. A soron következő években ennek szellemében erősítenünk kell a tagállamok közötti szolidaritást és kohéziót, valamint mélyíteni az európai egységet a közös európai politikák megerősítése révén. A magyar elnökségi program négy alapvető célkitűzésre épül: a gazdasági növekedés elősegítése a gazdasági kormányzás erősítése révén, valamint a munkahelyteremtés és társadalmi befogadás előtérbe helyezésével; a közös politikák megerősítése azok hatékonyságának és versenyképességének növelésével, ugyanakkor megőrizve alapvető értékeiket és kohézióteremtő képességüket; az Unió polgárközelibbé tétele; valamint a bővítési folyamat felelősségteljes folytatása és hitelességének fenntartása. 1

2 A magyar elnökségi program az emberi tényezőre épül; átfogó célkitűzése, hogy Európát az uniós polgárok szolgálatába állítsa, az uniós politikák emberközpontúságának erősítésével. A Lisszaboni Szerződés elfogadása után még mindig nagy a várakozás azzal kapcsolatban, hogy az új jogi keretek valóban közelebb hozzák-e az Uniót a polgárokhoz. Közös célunk ennek az előmozdítása, megmutatva, hogy az Unió a polgárokért van; képes jobbá és teljesebbé tenni polgárai életét. Ezt a szempontot az uniós politikák minden területén érvényesíteni kell, legyen szó akár a gazdasági kormányzásról hogy ne a jövő nemzedékek tartalékait éljük fel, oktatásról, munkahelyteremtésről, a szociális biztonság erősítéséről, a belső piaci szabályokon keresztül a stabilabb és átláthatóbb lehetőségek megteremtéséről, a biztonságos élelmiszerek megtermeléséről, a környezet védelméről vagy például a tiszta ivóvíz garantálásáról, a kulturális sokszínűség megőrzéséről, illetve akár a legtágabb értelemben vett biztonságukról: annak személyes, gazdasági, környezeti, egészségügyi stb. vetületeit mind figyelembe véve. A polgárok hatékony, gyorsan reagáló Európai Unióra vágynak jólétük és biztonságuk erősítése érdekében. Ehhez szükség van az Unió valamennyi intézményének szoros és zökkenőmentes együttműködésére. Az erős Európa erős intézményeket és a közös ügy érdekében együttműködő erős tagállamokat feltételez. A magyar elnökség ezt a célt kívánja szolgálni. 1. Növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi befogadás A gazdasági válság a kihívások mellett lehetőségeket is teremt: lehetőséget a szorosabb együttműködésre, összehangoltabb európai fellépésre. Az elmúlt időszakot meghatározó gazdasági és pénzügyi világválság megmutatta a szabad piac hiányosságait és a jövő gazdasági fejlődését elősegítő új szabályozási keret kialakításának szükségességét. Európának egyszerre kell biztosítania az államháztartások fenntarthatóságát, a szigorú költségvetési fegyelem betartását, valamint a gazdasági növekedés ösztönzését. Ez utóbbihoz nélkülözhetetlen a foglalkoztatáspolitika előtérbe helyezése. Európa nem lesz képes előrelépni a versenyképesség terén eredményes foglalkoztatáspolitika és új munkahelyek teremtése nélkül. Ezt a célt kell szolgálniuk az Európai Unió politikáinak is. Továbbra is kulcsfeladatunk az európai gazdaság konszolidációja. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak együttes erőfeszítéseket kell tenniük az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtása és a gazdaságpolitikai koordináció további erősítése érdekében, kiemelt figyelemmel az európai félévre. Az európai gazdaságpolitikai koordináció megerősítését célzó folyamat továbbvitele és az új eszközök alkalmazása a magyar elnökség prioritása. A tagállamok az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy stabilabb gazdaságpolitikai koordinációs rendszert alakítsanak ki. Fontos, hogy az uniós intézmények és a tagállamok együttműködve megtalálják a megfelelő fejlődési pályát, amely lehetővé teszi a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor támogatja a gazdasági növekedést is. A bizalom erősítése, a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és versenyképesség növelése érdekében közös feladatunk, hogy 2011 júniusáig megállapodást érjünk el azokról a javaslatokról, amelyeket a Bizottság 2010 szeptemberében terjesztett elő a gazdasági kormányzás erősítéséről, figyelembe véve a task force jelentésében foglaltakat és az EiT decemberi ülésének döntéseit. Kulcskérdésnek számít a költségvetési fegyelem növelése, a gazdasági felügyelet kiterjesztése, az együttműködés elmélyítése, az intézmények megerősítése, 2

3 valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozása 2013 közepéig. Az Európai Tanács december ei döntésének megfelelően 2011 márciusáig be kell fejezni az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó kormányközi megállapodással kapcsolatos munkát, valamint el kell fogadni az ehhez szükséges szerződésmódosításról szóló határozatot. Az Európa 2020 stratégia közös eszközünk a munkahelyteremtés ösztönzésében, valamint a versenyképesség és a társadalmi befogadás erősítéséhez, amely három szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen támogató célkitűzés. Az uniós célokról döntöttünk, 2011-ben feladatunk ezek megvalósításának elindítása tagállami és uniós szinten egyaránt. A magyar elnökség idején közös feladatunk a nemzeti reformprogramok végrehajtásának értékelése és az európai félév beindítása. Folytatjuk a tárgyalásokat a zászlóshajó-kezdeményezésekről, amelyek során a hatékonyság növelése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a kezdeményezések közötti szinergiákra és azok egymást kiegészítő jellegére. Megkezdjük az Innovációs Unió zászlóshajó program részletes kidolgozását és végrehajtását. Fontosnak tartjuk, hogy az állam- és kormányfők tartalmi vitát folytassanak az innovációról az Európai Tanács februári ülésén. Európa egyedülálló lehetőséget kínál új technológiák kifejlesztésére és terjesztésére. Elnökségünk során fel kívánjuk tárni innovációs képességünk fejlesztésének lehetőségeit. Így például kiváló lehetőséget látunk a Digitális Európa menetrend előmozdítására. Az Új Készségek és Munkahelyek napirend tárgyalása során a foglalkoztatás lesz a középpontban; a Mozgásban az Ifjúság kezdeményezést a tanulmányi mobilitásról és az akadályok leépítéséről szóló viták során fejlesztjük tovább. Emellett tanácsi következtetések elfogadását tervezzük a Szegénység Elleni Platformról és a Forráshatékony Európa kezdeményezésről. A szegénység elleni platform keretében a magyar EU-elnökség a romaintegráció és a gyermekszegénység elleni küzdelem ügyére összpontosít. Kiemelt prioritásunk, hogy elfogadjuk a Nemzeti Romabefogadási Stratégiák Európai Keretét, és új lendületet adjunk e fontos európai ügy kezelésének. Elsősorban az oktatásra és a munkahelyteremtésre kell ennek során koncentrálnunk. Az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása során indokolt figyelemmel lenni az azokat befolyásoló demográfiai tényezőkre és a tagállamok család- és szociálpolitikai intézkedéseire. Ezek hatását érdemes közösen megvizsgálni és a legjobb gyakorlatokat a hatékonyság növelése érdekében egymással megosztani. A stabil és kiszámítható pénzpiacok megteremtése érdekében hatékonyabb szabályozásra és a pénzügyi felügyeleti rendszer korszerűsítésére van szükség. A magyar elnökség elősegíti, hogy 2011 elejétől megkezdje működését az új európai felügyeleti struktúra. A pénzügyi szolgáltatások menetrend dossziéiról szóló viták tovább folytatódnak. A gazdasági válságból való kilábalás globális szinten is közös fellépést igényel, például a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos kockázat, a pénzügyi ágazat helyreállításának befejezetlensége, a magas munkanélküliség, a globális nyersanyagárak ingadozása, valamint az újra megjelenő globális makrogazdasági egyensúlyhiány kezelése érdekében. Életbevágó, hogy az Unió a G20 keretében továbbra is kiemelt szerepet játsszon a folyamatban, és egységes álláspont szerint lépjen fel. A belső piaci jogszabálycsomag végrehajtása a magyar elnökség napirendjén kiemelt helyen fog szerepelni. Szükséges a belső piac kiteljesítése az áruk és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó, még fennmaradt korlátok leépítése révén, amelyek gátolják a 3

4 méltányos versenyt. A gazdasági koordináció reformja, a megszigorított pénzügyi felügyeleti rendszer és az Európa 2020 stratégia hatékony végrehajtása szintén megkívánja a még fennálló belső piaci akadályok lebontását. A kis- és középvállalkozások Európa versenyképességének kulcsát jelentik és emellett jelentős munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. Az európai kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálatának növelnie kell a kis- és középvállalatok mobilitását és versenyképességét. Az egységes szabadalmi oltalom megteremtése alapvető fontosságú és szimbolikus jelentőségű eleme az Unió egységes belső piacának. 2. Erősebb Európa építsünk az alapokra és védjük meg a jövőt Az Unió érdekelt az erős és hatékony közös politikák fenntartásában. Az Unió jövőjét, fejlődését közös céljaink, közös fellépésünk, az uniós politikák továbbfejlesztésével kapcsolatos elkötelezettségünk határozza meg ebből a szempontból meghatározó év lesz. A magyar elnökség feladata lesz, hogy áttekintse az Unió alapjait jelentő közös politikák jövőjét. Az Unió az új kihívásoknak akkor tud megfelelni, ha épít az elmúlt 50 év során fejlődő uniós politikák eredményeire, foglalkozik azok jövőjével, modernizálásával, hatékonyságának növelésével; valamint kiaknázza mindazokat az új politikákban rejlő lehetőségeket, amelyeket a Lisszaboni Szerződés nyitott meg előttünk. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió az Unió egyik legfontosabb pillére. A belülről egységesebb Európa globális szinten sokkal versenyképesebb és külső fellépését tekintve is hatékonyabb. Biztosítanunk kell, hogy a kohéziós politikának ez maradjon a központi célkitűzése, és hogy a megvalósításhoz szükséges források megmaradjanak, illetve tovább erősödjenek. A közös agrárpolitika (KAP) értékeinek megőrzése mellett az új kihívásokra is összpontosítanunk kell a KAP jövőjéről a következő félévben folytatandó tárgyalások során. Amikor a közös agrárpolitika eszköz- és célrendszerét meghatározzuk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kiszámítható és biztonságos élelmiszertermelés fenntartásához kapcsolódó elvárásokat. A mezőgazdaság nemcsak élelmiszert állít elő, hanem gondoskodik a táj és a vidéki élet fenntartásáról, fontos ökológiai szolgáltatásokat biztosít, miközben foglalkoztatást növelő és a demográfiai gondokat orvosoló lehetőséget nyújt. Az új kihívások új politikákat helyeznek előtérbe. Az egységes és hatékony közös energiapolitika megteremtése új prioritás és fontos lehetőség Európa számára. Az Unióban az egyik legnagyobb kihívást jelenti jelenleg az energiabiztonság megteremtése. Közös célunk egy valóban egységes energiapiac létrehozása, a hiányzó infrastrukturális kapcsolatok megteremtése, a piaci mechanizmusok és az árazás átláthatóságának növelése, valamint az infrastrukturális fejlesztések megfelelő finanszírozási módjának megtalálása. Az energiabiztonság külső dimenziójának tekintetében közös célunk az Unió koordinált fellépésének megteremtése, valamint az útvonalak diverzifikálása. Az energiabiztonság megteremtésén túl a közös energiapolitika kitörési lehetőséget is biztosít a gazdasági válságból. Az energetikai szektor zöldítése megújuló energiaforrások fejlesztése, az energiahatékonyság fokozása kivételes foglalkoztatásnövelő lehetőséget nyújt. Az energiabiztonság és innováció témájával foglalkozó februári energiacsúcs a magyar elnökség alatti egyik legkiemelkedőbb jelentőségű esemény lesz. A csúcs politikai iránymutatást fog adni a kulcsfontosságú infrastrukturális kapcsolatok megteremtése és a szükséges befektetések finanszírozása, valamint a nemzeti technikai szabályozások harmonizálása tekintetében. 4

5 Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretének az uniós politikák jövőjével és fejlődésével kapcsolatos elképzelésekhez kell igazodnia. A közösen elfogadott céljainkhoz eszközöket kell hozzárendelni. A magyar elnökség idején tervezzük elindítani a stratégiai egyeztetéseket a közös agrárpolitika és a kohéziós politika jövőjéről. Az egyeztetéseknek az lesz a célja, hogy levonhassuk azokat a következtetéseket, amelyek majd a 2014-től induló pénzügyi keretről szóló vita alapjául szolgálhatnak. A jövő nemzedékekért érzett felelősség az uniós politikák egyik közös motívuma. Az uniós polgárokat kiemelten foglalkoztatja a környezeti fenntarthatóság, így különösen az éghajlatváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása. Az Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a klímaváltozás elleni globális küzdelemben. A magyar elnökség elkötelezett a decemberi cancúni csúcs eredményeinek végrehajtása iránt, valamint tovább kívánja vinni a vonatkozó tárgyalásokat annak érdekében, hogy 2011 végére jogilag kötelező érvényű intézkedések szülessenek. A biológiai sokféleség közös örökségünk, amelyet meg kell őriznünk gyermekeink számára. Célunk a biodiverzitás tágabb összefüggésbe helyezése, a biológiai sokféleség védelme szempontjainak figyelembe vétele az egyéb ágazati politikák megreformálásáról szóló viták során. A változó éghajlati körülmények és az extrém vízügyi jelenségek szükségessé teszik az uniós szintű fellépést. A magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet az extrém vízügyi jelenségek integrált és fenntartható kezelésének jelentőségére. A makro-regionális együttműködési formák bizonyították hozzáadott értéküket a kohézió és versenyképesség erősítése terén. Következésképpen a magyar elnökség prioritásként kezeli az Európai Duna Régió Stratégia jóváhagyását és végrehajtásának beindítását 2011 első félévében. 3. Polgárbarát Európai Unió Mindannyian egy biztonságos Európában akarunk élni, amelyben az intézmények és a polgárok nem állnak messze egymástól. A polgárok szabadságának és jogainak biztosítása érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tennünk. Az Unió lehetőséget is jelent minden polgára számára, de ezt a lehetőséget tudni kell megragadni, tudni kell vele élni. Meg kell mutatnunk a polgároknak, miként tehetik ezt. A Lisszaboni Szerződés új utakat nyit meg, új eszközöket ad az uniós polgárok kezébe. Jogaik jelentősen kiteljesednek, így egyre több területen bekapcsolódhatnak az Unió döntéshozatali folyamatába, minden korábbinál tisztábban hallathatják hangjukat, erősítve ezzel az Unió demokratikus legitimációját. Fontos ugyanakkor további előrehaladást elérni a polgárok egymás közötti viszonyait rendező szabályozások egységesítése, és ezáltal a polgárok mindennapi életvitelének könnyebbé, egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tétele terén is. Kiemelt figyelmet kell kapniuk a polgárok biztonságát szolgáló intézkedéseknek. Mindezen célok elérése hozzásegít ahhoz, hogy az uniós polgárok valóban megtapasztalják az európai együttműködés előnyeit, illetve azt, hogy a tagállamok értük és velük együtt munkálkodnak. Az Európai Unió állampolgárai csak abban az esetben tudják teljes mértékben kihasználni szabadságukat és jogaikat, ha biztonságuk is garantálva van. Kiemelkedő feladat tehát az ezek egyensúlyát biztosító, a szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztése. A magyar elnökség folytatni fogja a Stockholmi Program végrehajtását, amely 2014-ig terjedően stratégiai keretül szolgál az Unió e téren elérni kívánt céljainak megvalósításához. A magyar elnökségi program egyik fontos eleme a bűncselekmények áldozatainak segítése. A biztonságos életkörülmények megteremtése 5

6 érdekében kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a szervezett bűnözés, valamint a számítógépes (cyber-) bűnözés elleni hatékonyabb küzdelemre. A polgárok magánjogi viszonyai tekintetében hangsúlyt kívánunk helyezni a személyes adatok védelmére, valamint a határon átnyúló ügyekben történő örökösödési ügyek rendezésére. Elnökségi célkitűzéseink további részét képezi az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása az Európai E- justice portálon keresztül. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Alapjogi Charta új fejezetet nyitott Európában az alapvető jogok biztosítása és védelme terén. A Chartában biztosított jogok érvényesülésének áttekintése segít minket az abban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználásában és további intézkedések alapjául szolgálhat. A magyar elnökség célja tanácsi következtetések elfogadása. Az európai polgári kezdeményezés új lehetőséget teremt a polgárok számára akaratuk közvetlen kifejezésére. A kezdeményezés összefogásra és közös gondolkodásra is ösztönöz, tagállamokat átívelő, immár uniós keretek közötti fellépést tesz lehetővé, amelyre minden uniós intézménynek figyelnie kell. A magyar elnökség mindent megtesz, hogy a polgárok mihamarabb élni tudjanak a kezdeményezés adta lehetőségekkel. Az uniós polgárok számára az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb eredményét a schengeni övezeten belüli belső határok ellenőrzésének megszűnése jelenti. A magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez. A két tagállamot üdvözölni kívánjuk a schengeni országok sorában, amint az összes szükséges feltételt teljesítik. Jogaink érvényesítése mellett fontos értékeink ápolása, megőrzése is. Az Európai Unió egység a sokféleségben mottója jól mutatja ennek jelentőségét és összetettségét. Gazdagít és közelebb hoz minket egymáshoz, ha folyamatosan foglalkozunk Európa eredendő kulturális sokszínűségének és örökségének megőrzésével. Egymás megismerése, megértése, a kölcsönös megbecsülés erősítése a kohézió erősítését is jelenti az európai polgárok közötti kapcsolatokban. A magyar elnökség ezt a folyamatot kívánja támogatni a közös gondolkodás és a civil társadalom kapcsolódó kezdeményezéseinek felkarolásán keresztül az Önkéntesség Európai Éve. A Tanács az aktív állampolgári magatartás elősegítésének egyik eszközeként az önkéntesség felkarolását, megbecsülését, terjesztését tűzte ki célul. Minden tagállamban és uniós szinten is támogatni kell a másokért és a közösségért tenni akaró magatartásforma erősítését. Az Európai Unió stabilitása, biztonsága és fejlődése szempontjából fontos a migrációs áramlatok jobb kezelése. Európának földrajzilag kiegyensúlyozott migrációs politikára van szüksége, amely előnyöket hordoz a küldő, a fogadó állam, valamint maguk a migránsok számára egyaránt. 4. Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség Az Európai Unió a nemzetközi színtér egyik legfontosabb szereplője. Egy erős külkapcsolatokkal rendelkező Unió polgárai támogatását is élvezi. Nemzetközi kapcsolatai révén az Unió határain belül és kívül egyaránt hozzájárulhat a fejlődéshez, békéhez és jóléthez. Az Európai Unió növekvő befolyásának egyik fő motorja a folyamatosan változó összetétele: új államok csatlakozásakor az Unió nemzetközi ügyekre való befolyása növekszik. 6

7 Az EU bővítése stabilitást és kohéziót eredményez a kontinens egyre növekvő részén. Az elnökség az Unió nyitottságának megőrzésére törekszik. 4a. Bővítés Az európai integráció történelmi sikeréhez hozzájárult annak összehangolt és következetes mélyítése és bővítése. A magyar elnökség fontos feladatának tekinti a bővítési folyamat továbbvitelét. Az Európai Uniónak továbbra is nyitottnak kell maradnia azon államok felé, amelyek készek az európai értékek, az emberi jogok, a szabadság és jogállamiság megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket. Az Unió hitelessége e folyamat kiszámíthatóságán is múlik. Az elnökség célja a bővítési folyamat továbbvitele. Az elnökség minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy minden egyes tagjelölt esetében haladást érjen el: szorosan együttműködik a tagállamokkal, a Bizottsággal és a tagjelöltekkel a bővítési folyamat előre vitele érdekében. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása karnyújtásnyira van tőlünk. Horvátországnak az összes kötelezettség teljesítését követően megvalósuló majdani EU-csatlakozása bátorító üzenetet közvetít az egész nyugat-balkáni régió irányába és nagyban hozzájárul annak stabilitásához. Horvátország pozitív példája - az európai sztenderdek elérése érdekében - nagyobb erőfeszítések tételére kell, hogy ösztönözze a térség más államait. Ezért célunk, hogy a magyar elnökség alatt a tárgyalásokat sikeresen lezárjuk. Törökország esetében célunk, hogy - annak felkészültsége által meghatározott ütemben - előrehaladást sikerüljön felmutatni a csatlakozási tárgyalások menetében a teljesítményjelzőkre és belső reformfolyamatra alapozva. Az elnökség törekedni fog arra, hogy az Izlanddal való tárgyalások első, kézzelfogható eredményei is megszülessenek. Célunk a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának további előmozdítása. A Tanács döntése a szerb csatlakozási kérelemmel kapcsolatos bizottsági vélemény megkéréséről és Montenegró tagjelölti státuszáról egyértelmű üzenet az integrációs perspektíva hitelességéről és folytonosságáról. Készen állunk a vonatkozó elnökségi feladatok teljesítésére, amennyiben a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntenek Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal (FYROM). 4b. Külső kapcsolatok A Lisszaboni Szerződés új struktúrát adott az Unió külső kapcsolatainak. Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek koherenciája és hatékonysága érdekében a magyar elnökség kész szorosan együttműködni ezen új keret szereplőivel. Különösen fontos az Unió szomszédságpolitikájának megújítása. Az Uniónak kiemelt figyelmet kell fordítania a legközelebbi szomszédjaira, illetve szorosabbra kell fűznie gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait ezen országokkal. Fenn kell tartani az Euro- Mediterrán Partnerséghez fűződő elkötelezettségünket. Erősíteni kell továbbá az Unió külkapcsolatainak keleti dimenzióját, amelyre megfelelő alkalmat jelent a magyar elnökség alatt megrendezésre kerülő második Keleti Partnerség csúcstalálkozó. A Keleti Partnerséggel kapcsolatos célunk, hogy az abban részt vevő hat nem EU-tagállam kapcsolatait az Unióval szorosabbra fűzzük, és ezt az egységes politikai keretet olyan célzott együttműködési 7

8 programokkal töltsük ki, amelyek az egyes partnerországok között igényeik és adottságaik szerint differenciálnak. Az Unió erős globális szereplő. A Lisszaboni Szerződés új intézményi struktúrával és lehetőségekkel ruházza fel az Európai Uniót abból a célból, hogy globális pozícióinak javítása érdekében fejlessze kapcsolatait a harmadik országokkal, különös tekintettel a stratégiai partnerekre és az EU jszomszédjaira, illetve értékeit és érdekeit hatékonyabban képviselje. Az Európai Külügyi Szolgálat a magyar elnökség alatt kezdi meg munkáját. Közös feladatunk, hogy az új intézmény lehetőségeit kihasználjuk, működését mihamarabb teljes mértékben biztosítsuk a világ bármely pontján. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Unió küldöttségei egy, az Európai Unió egészét képviselő hálózatot alkotnak. Az Unió kapcsolatai stratégiai partnereivel egységesebb és határozottabb keretekben alakulnak. A harmadik országokkal való kapcsolatokat is folyamatosan igazítani kell a változó világ új kihívásaihoz. Az Európai Tanács által meghatározott irányvonalat a magyar elnökség is érvényesíteni fogja, hogy az Unió partnereire szabott egyéni stratégiák szerint fejlessze külkapcsolatait, érdekeinek és lehetőségeinek figyelembevételével, nemzetközi befolyásának növelése céljából. Előttünk álló feladat a Lisszaboni Szerződés közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos újításainak kibontása, tartalommal való megtöltése: az EU civil és katonai válságkezelő képességeinek erősítése, továbbá a kiépülő Európai Külügyi Szolgálat keretében a válságmegelőzéssel és válságkezeléssel foglalkozó struktúrák közötti összhang erősítése. Az Unió fejlesztéspolitikája (nemzetközi fejlesztési együttműködés) a kül-, biztonság- és kereskedelempolitika mellett fontos része a külkapcsolati rendszernek. A világ legnagyobb donoraként az Unió jelentős szerepet játszik a szegénység elleni globális küzdelemben. Magyarország a nemzetközi fejlesztéspolitika szempontjából fontos időpontban veszi át az elnökséget. Az uniós fejlesztéspolitika megújításáról és a fejlődő országok gazdasági növekedését segítő új ötletekről szóló viták megkezdődtek. Nyomon kell követni a Millenniumi Fejlesztési Célokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítését, és terveket kell készíteni a 2015-ig terjedő időszakra. A magyar elnökség alatt folytatódni fognak az Unió és tagállamai által a fejlődő országoknak nyújtott segélyek hatékonyságának növeléséről szóló viták. 8

9 OPERATÍV PROGRAM 1. ÁLTALÁNOS ÜGYEK A Lisszaboni Szerződés alapján létrejött intézményi keretben az Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) elsődleges feladata az Európai Tanács üléseinek előkészítése és nyomon követése. A magyar elnökség biztosítani kívánja azt, hogy az ÁÜT ezt a szerepet hatékonyan és teljes mértékben betöltse. Prioritásunk az ÁÜT általános szerepének erősítése. Ennek megfelelően az ÁÜT napirendjén szerepelni fog fontos horizontális kérdések nyomon követése, illetve politikai szintű megvitatása, elősegítve ezzel a különféle ágazati szempontok összehangolását. Ilyen kérdés lesz például a romák társadalmi beilleszkedése, a kohéziós politika jövője, egy valódi közös energiapolitika megteremtése és a következő többéves pénzügyi keret előkészítését segítő orientációs viták lefolytatása. Szerződésmódosítás A december i Európai Tanácson megegyezés született az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 136. cikkét módosító döntéstervezet szövegéről, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozása követelt meg. Az Európai Tanács szintén döntött az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás elindításáról és annak időkeretéről. A döntésből eredő feladatok az Európai Tanács elnökének hatáskörébe tartoznak. A szerződésmódosításról szóló döntés formális elfogadására a márciusi Európai Tanácson fog sor kerülni. Többéves Pénzügyi Keret: közösségi politikák A Bizottság várhatóan 2011 júniusában teszi közzé javaslatát a 2014-től kezdődő többéves pénzügyi keretről, illetve ezzel egy időben megjelenik a többéves kerethez kapcsolódó jogszabálycsomag első része. A magyar elnökség orientációs vitát kíván kezdeményezni a többéves pénzügyi kerethez szorosan kapcsolódó fontosabb kiadási tételekről mint például a Közös Agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika a témában megjelenő bizottsági javaslatok alapján. Az Általános Ügyek Tanácsának feladata lesz a különböző tanácsi formációban futó munkák szintetizálása, illetve állapotfelmérés készítése az elért előrehaladásról. Elnökségünk alatt ki kívánjuk emelni a kohéziós politika fontosságát, amely képes integrált módon választ adni az Unió gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeinek kezelésére. A kohéziós politika jövőjéről az Általános Ügyek Tanácsa keretében orientációs vitát fogunk folytatni. Alapjogok Az Alapjogi Charta kötelező erővel történő felruházása mérföldkő az uniós polgárok jogainak védelme terén. A Charta azonban csak akkor őrizheti meg központi helyét az Európai Unióban, ha végrehajtását mind az uniós intézmények, mind pedig a tagállamok következetesen biztosítják az uniós jog alkalmazása során. A magyar elnökség megítélése szerint a Charta végrehajtásáról szóló éves jelentés megfelelő alkalmat nyújt arra, hogy az első következtetéseket levonjuk, és áttekintsük a Chartában foglalt jogok érvényesülését. Európai polgári kezdeményezés 9

10 Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés egyik legjelentősebb újítása, ugyanis az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget arra, hogy közvetlenül befolyásolják az uniós politikák alakulását. Intézménye hozzájárul az Unió polgárközeliségének kiteljesítéséhez és az uniós témákról szóló érdemi viták kibontakozásához. A magyar elnökség mindent megtesz, hogy az alkalmazás feltételeit és eljárási szabályait rögzítő jogszabályt a belga elnökség alatt megszületett politikai megállapodás alapján formálisan is a lehető leghamarabb el lehessen fogadni. Romaintegráció Fontos koordináló szerepet kell majd betöltenie az Általános Ügyek Tanácsának a romaintegrációs kérdések politikai előkészítése kapcsán. A romaintegráció egyes aspektusait az illetékes szakminiszteri tanácsok tárgyalják majd. A romaintegráció politikai keretének kialakítása és az egyes szakpolitikai aspektusok összefogása horizontális kihívás. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a tagállami roma befogadási stratégiák európai keretéről a legmagasabb politikai szinten szülessen megállapodás és kézzel fogható eredményeket sikerüljön felmutatni e közös európai kihívás kezelése terén. Duna Régió Stratégia A magyar elnökség kiemelt célja a Duna Régió Stratégia jóváhagyása az Európai Tanács júniusi ülésén. A Duna Régió Stratégia az Unió második makro-regionális területfejlesztési stratégiája, amely a Balti-tengeri stratégia tapasztalataira épül és célja a területfejlesztés. A stratégiában részt vevő tizennégy állam közül nyolc EU-tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) és hat nem EU-tagállam (Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna). A stratégia célja a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésén túl a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatának megerősítése, valamint az, hogy közelebb hozza az Uniót a polgárokhoz és elősegítse a harmadik országokkal való együttműködést. A Duna Régió Stratégia tizenegy prioritási területet jelöl meg. A prioritási területekhez kapcsolódó projektek jelentősen hozzájárulnak majd a régióban a fenntartható fejlődéshez. Bővítés Az elnökség külön hangsúlyt fektet a bővítési folyamat lendületének fenntartására. A folyamat a decemberi megújított bővítési konszenzus alapján halad tovább, a korrekt és alapos feltételekhez kötöttség jegyében, a vonatkozó tanácsi következtetések és meglévő eljárások keretében. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása karnyújtásnyira van tőlünk, és a magyar elnökség célja, hogy a tárgyalásokat sikeresen befejezze, amint az ország teljesítette valamennyi ehhez szükséges kötelezettségét. Az elnökség célja olyan feltételek biztosítása, amely teljesítménye alapján képessé teszi Törökországot a tárgyalásokon történő előrelépéshez. Az elnökség elősegíti a konszenzus kialakítását további tárgyalási fejezetek haladéktalan megnyitása érdekében, amennyiben a szükséges mutatókat (benchmark) a tagjelölt teljesíti. 10

11 A júliusi Európai Tanács döntésével összhangban az elnökség készen áll kezelni az Izland csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos feladatokat. Az elnökség figyelemmel kíséri a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási folyamatával kapcsolatos fejleményeket. Az elnökség összességében azon dolgozik, hogy a Nyugat-Balkán minden államának integrációs folyamatát előmozdítsa. 2. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK A globális pénzügyi-gazdasági válság és következményeinek hatására számos nagy jelentőségű kérdéssel foglakozik a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN). Az ECOFIN-nek emellett jelentős szerepet szánunk az Európa 2020 stratégia végrehajtásával kapcsolatos kérdések tekintetében. A gazdasági és pénzügyi válság felhívta a figyelmet a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésének szükségességére az Európai Unióban. A Bizottság ehhez kapcsolódóan hat jogszabályjavaslatot terjesztett be, amelyek tanácsi és adott esetben az Európai Parlamentbeli vitájának minél sürgősebb előre vitele és 2011 júniusáig történő elfogadása elnökségünk kiemelt prioritása. A gazdaságpolitikai koordináció egyik legfontosabb pontja a költségvetési fegyelem megerősítése, a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szankciórendszerének szigorítása, az államadósság alakulásának fokozottabb figyelembe vétele a túlzott deficit eljárásban és a tagállami költségvetési keretrendszerek szigorítása. Egy másik kiemelt kérdés a versenyképességi, egyensúlyi problémákat időben kezelő felügyeleti mechanizmus létrehozása. Az eurózóna állandó stabilitási mechanizmusának kialakítása szintén kiemelten fontos, és ez a Szerződés módosítását is igényli. Annak érdekében, hogy az eurózóna egészének stabilitását megőrizhessük hosszú távon, a 2013 júniusáig érvényben lévő Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt és az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmust felváltja az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism ESM). Az európai félévre történő áttérés 2011-ben az uniós szintű gazdaságpolitikai koordináció számára egyértelműen ún. ex-ante jelleget kölcsönöz majd, a tagállamok számára az eddiginél aktuálisabb iránymutatást adva. Az európai félév keretrendszert biztosít arra, hogy a makrogazdasági kilátásokról és költségvetési tervekről szóló tagállami Stabilitási és Konvergencia Programok, valamint az Európa 2020 célkitűzései felé tett lépéseket összefoglaló Nemzeti Reformprogramok beadásának határidejét összehangoljuk. Mindemellett a Stabilitási és Növekedési Egyezmény integritása teljes mértékben megmarad, hasonlóképpen az ECOFIN tanácsi formáció végrehajtást felügyelő szerepéhez. Az éves növekedési jelentésről folytatott megbeszélések során a tavaszi Európai Tanács kijelöli a fő iránymutatásokat, amiket figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai programok és a tagállami költségvetés készítésekor. A programokról kiadott véleményeket és ajánlásokat a tagállamnak figyelembe kell vennie a nemzeti költségvetés elkészítésekor. A hatékonyabb pénzügyi szolgáltatási szektorra vonatkozó szabályozás tárgyalása a globális banki, tőkepiaci és szuverén adósságválság következtében nagy lendületet kapott. Az elkövetkező hat hónap során számos, a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jelentős 11

12 dosszié indul, illetve több téma tárgyalása van folyamatban, ezeket tovább fogjuk vinni. A magyar elnökség kiemelt figyelmet fog fordítani a különböző reformok összehangoltságára és általános hatásukra. Egy új pénzügyi felügyeleti rendszer (Európai Rendszerkockázati Testület és az Európai Felügyeleti Hatóságok) kezdi meg működését uniós szinten. Ennek a struktúrának a felállítását szeretnénk támogatni többek között a területre vonatkozó számos jogszabály (Ominbus II) felülvizsgálatával. A jövőbeli pénzügyi válságok elkerülése érdekében fontos a tőkepiaci transzparencia növelése; ennek érdekében a még nem szabályozott pénzügyi piacok, valamint a piacok stabilitását veszélyeztető ügylettípusok szabályozásáról tanácsi szintű általános megközelítést kívánunk elérni. Elengedhetetlenül fontos fejleszteni az átfogó válságkezelési rendszer megelőzésre és válságkezelésre használt eszközeit, különösképpen azokat, amelyek a rendszer szempontjából fontos, de nem jól működő intézményeket és határon átnyúló problémákat hivatottak kezelni. Az adózás közvetlenül érinti a tagállami fiskális szuverenitást. A közös politikák fejlődése érdekében azonban elengedhetetlen az adózással összefüggő problémák megoldása. Lényegi előrelépést szeretnénk elérni a pénzügyi szektort érintő adózási technikák harmonizálásával kapcsolatban. Erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy megállapodást érjünk el a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelvvel kapcsolatban és támogatjuk az energiaadó irányelv felülvizsgálatáról szóló tárgyalás megkezdését. Költségvetési területen a magyar elnökség prioritásai a évi zárszámadás és a lisszaboni csomag véglegesítése lesz. 3. BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY Az elmúlt évek erőfeszítéseit és a Lisszaboni Szerződésben lefektetett általános célkitűzést követve törekedni fogunk arra, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk polgáraihoz. A magyar elnökség egyik célja ezért, hogy kézzelfogható, mérhető, érzékelhető eredményeket tudjunk felmutatni a polgárok mindennapjait leginkább meghatározó bel- és igazságügyi területeken. Ebből a szempontból a közbiztonság, a jogok érvényesítése és a jogbiztonság kulcsterületnek számítanak. A Stockholmi Programban lefektetett elvekkel és célkitűzésekkel összhangban azon fogunk dolgozni, hogy a polgárok napi életük során tapasztalják a bel-és igazságügyi együttműködése területén elért konkrét eredményeket. Belügyek A magyar elnökség támogatni fogja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. A két ország figyelemreméltó erőfeszítéseket tesz a csatlakozásra való felkészülésük során és az uniós jogban előírt feltételeknek való megfelelés érdekében. A két tagállamot üdvözölni kívánjuk a schengeni országok sorában, amint az összes szükséges feltételt teljesítik. Az Európai Unió belső határok nélküli térségében a szervezett bűnözés komoly veszélyt jelent az uniós polgárok, valamint a tagállamok biztonságára. A magyar elnökség kiemelt célja az uniós polgárok biztonsághoz való jogának érvényesítése, ezért prioritásként fogja kezelni a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságának erősítését. Ennek érdekében összhangban a Belső biztonsági stratégiáról szóló tanácsi következtetésekkel továbbvisszük a közelmúltban megindult operatív együttműködési ciklust, amely koherensebb operatív együttműködést fog eredményezni. Törekedni fogunk továbbá az uniós ügynökségek aktívabb 12

13 bevonására és szerepvállalására a tapasztalatok megosztása és a képzés tekintetében. A határokon át megvalósuló közvetlen bűnüldözési információcsere terén nagy jelentőségű feladatként merül fel a tárgyban elfogadott Prümi Határozatok gyakorlati végrehajtásának ellenőrzése. Fontos feladat marad a migrációs áramlatok jobb kezelése, illetve annak elősegítése, hogy a küldő- és célországok is élvezhessék a migráció előnyeinek teljességét. Az elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a földrajzilag kiegyensúlyozott migrációs politika szükségességére. Európának olyan menekültügyi rendszerre van szüksége, amely hatékony, és képes az Unió teljes területén a védelem magas szintjét nyújtani azok számára, akiknek valóban szüksége van rá. Ennek a rendszernek életszerűnek, pragmatikusnak kell lennie, és figyelembe kell vennie az egyes tagállamok kapacitását is. Ennek érdekében a magyar elnökség hozzá kíván járulni a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő megvalósításához. Ha azt akarjuk, hogy a közös rendszer valósággá váljon, a jogharmonizációs lépésekkel azonos hangsúlyt kell helyeznünk a tagállamok közötti gyakorlati együttműködésre és szolidaritásra. A magyar elnökség támogatni fogja az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal ez irányú erőfeszítéseit. A migráció hatékony kezelése határigazgatás nélkül elképzelhetetlen; ezért az elnökség folytatni fogja a FRONTEX megerősítése érdekében megkezdett munkát, valamint dolgozni fog a Schengeni Határellenőrzési Kódex az alkalmazásával kapcsolatos több éves tapasztalatokra reflektáló és az előttünk álló új kihívásokra választ nyújtó módosításán. Polgáraink biztonságának garantálásához a technológia csúcsát képviselő informatikai rendszerek szükségeltetnek. A Schengeni Információs Rendszer második generációjával (SIS II) kapcsolatos munkáltatok folytatódni fognak, és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) központi része a magyar elnökség alatt fogja megkezdeni működését. Az elnökség elkötelezett a terrorizmus elleni európai fellépés belső és külső dimenziójának szorosabb koordinálása, és a két aspektus közötti szinergiák feltérképezése iránt. Az elnökség lépéseket tesz majd egy európai utasnyilvántartási rendszer (PNR) létrehozása érdekében. A közlekedés biztonsága szintén fontos polgáraink számára. A magyar elnökség minden lehetőséget ki fog használni arra, hogy felgyorsítsa a közúti szabályszegésekkel kapcsolatos határokon átnyúló információcsere kapcsán zajló tárgyalások menetét. A világban a természetes és emberi eredetű katasztrófák gyakoriságának és súlyosságának növekedése észlelhető; ezért különösen fontos, hogy a katasztrófakezelés terén erősítsük a tagállami együttműködést. A polgárok védelmének hatékonyabbá tétele érdekében a magyar elnökség külön figyelmet fog fordítani az árvízkezelési és kockázatelemzési tevékenységekre. Igazságügyek Az uniós polgárok jogait a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta kiszélesítette. Ezzel minden polgárnak tudnia kell élni, a tagállamok és az intézmények feladata pedig ennek lehetőségét biztosítani. Az elnökség a következő félévben több szempontból is foglalkozik az alapjogok érvényesülésével. 13

14 Az Európai Unió csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez lehetővé teszi majd, hogy a polgárok az Európai Unió ellen indítsanak eljárást az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, a bíróság pedig az Európai Uniót marasztalja el a jogsértésért. Az Unió saját alapjogi politikájáról is vitát kívánunk folytatni; továbbá az Alapjogi Charta végrehajtásáról szóló első éves jelentés bemutatásával különleges lehetőség nyílik a tagállami gyakorlatok megvizsgálására. Végezetül, de nem utolsósorban, a mindennapi életben megjelenő határon átnyúló viszonyokat (házasság, válás, öröklés) nehezítő adminisztratív akadályok egyszerűsítése érdekében vitát folytatunk az uniós polgársággal járó jogok érvényesüléséről. Kiemelt figyelmet fordítunk majd a gyermekek jogaira. A magyar elnökség fő célkitűzése ezen a téren az Európai Unió gyermekvédelmi politikája eredményeinek számbavétele és bemutatása lesz, valamint a jó gyakorlatok áttekintése a L Europe de l Enfance kormányközi csoport bevonásával. Annak érdekében, hogy biztosítsuk az Alapjogi Charta érvényesülését a polgárok mindennapjaiban, az elnökség figyelmet szentel a személyes adatok védelmének: a vonatkozó uniós joganyag közelgő újraalkotása, valamint az Európai Unió partnereivel így az Egyesült Államokkal folytatott adatcseréje kapcsán egyaránt. A bűnüldözésben új eszközökre van szükség. Egyre sürgetőbb az új információtechnológiai megoldások, valamint a személyes adatok védelméhez való jog közötti világos egyensúly megteremtése. Az Európai Unió biztosítja polgárai számára jogaik szabad gyakorlásának lehetőségét, és garantálnia kell, hogy biztonságban élhessenek az Unió egész területén. A bűncselekmények áldozatául esett polgárok segítésére, védelmére vonatkozó kezdeményezés előrelépést jelent ebben az irányban. Az Unió ezen kívül folytatni fogja a tisztességes tárgyaláshoz való jog közös minimumszabályainak lefektetését, különösen a tájékoztatáshoz való jog büntetőeljárásban történő érvényesülése kapcsán. A polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés területén az öröklésről és végrendeletekről szóló rendeletet prioritásként kezeljük majd. Ezen túl megkezdődik a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság kérdését szabályozó, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását lehetővé tevő ún. Brüsszel I. rendelet felülvizsgálata. Bel- és igazságügyi külkapcsolatok Az elmúlt években magától értetődővé vált, hogy az egyre szorosabb bel- és igazságügyi együttműködés jelentős mértékben összefonódik az Unió külkapcsolati politikájával. A Lisszaboni Szerződés új lehetőségeket kínál a szabadság, biztonság és jog érvényesülésével kapcsolatos szakpolitikák külső és belső dimenziója közötti koherencia fokozására. A magyar elnökség törekszik arra, hogy elmélyítse az Unió stratégiai transzatlanti kapcsolatait a Washingtoni Nyilatkozattal és a Toledói Közös Nyilatkozattal összhangban. A személyes adatok védelme alapvető cél az Egyesült Államokkal büntetőügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködésben, és fontos elem lesz az utasadatok cseréjével (PNR) kapcsolatos megállapodások megkötése érdekében az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával folytatott tárgyalásokban csakúgy, mint az EU USA adatvédelmi keretmegállapodás kapcsán. Az elnökség a tárgyalásokat szorosan nyomon fogja követni. Az eddigi eredményekre építve folytatni kívánjuk az Oroszországgal, Ukrajnával, Moldovával megkezdett vízumpárbeszédet, valamint a Keleti Partnerség országait illetően támogatjuk a térség egészének stabilitását és biztonságát erősítő kezdeményezéseket. 14

15 A nyugat-balkáni országokat illetően célunk a regionális együttműködés előmozdítása belés igazságügyi területen, ami elősegíti a térség európai integrációs törekvéseit is. 4. MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT Mezőgazdaság: az új közös a grárpolitika felé A mezőgazdaság napjainkban egyebek mellett olyan alapvető funkciókat tölt be, mint a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerekkel történő ellátása, a környezet megóvása, a vidék életképességének biztosítása. Az ágazat amely a világgazdasági válság idején is bizonyította munkahelyteremtő képességét megújulását az új globális kihívásokhoz (éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség megőrzése stb.) való megfelelő alkalmazkodás mellett az agrárkutatás, valamint -innováció szerepének megerősítése biztosíthatja. Az EU első közös politikáját jelentő közös agrárpolitika (KAP) létrehozása óta több mélyreható reformon ment keresztül és a mai napig az Unió egyik legösszetettebb, kiemelt jelentőségű politikája. Az Európai Bizottság közleménye alapján a magyar elnökség elő kívánja segíteni a vitát a KAP jövőbeni fő irányairól. A magyar elnökség mindent megtesz a tagállami álláspontok közelítése, egy ésszerű kompromisszum elérése céljából. Az elnökség prioritása, hogy hozzájáruljon egy korszerű, az európai mezőgazdasági termelők számára védelmet biztosító közös agrárpolitika megteremtéséhez, valamint az európai társadalom felé a KAP valódi értékeit tükröző információáramlás biztosításához. Az elmúlt időszakban kialakult tejpiaci válság kapcsán szoros összefogás eredményeként foganatosított intézkedések nyomán némileg javult a szektor helyzete. A magyar elnökség feladata lesz a bizottsági tejpiaci jogszabálycsomag megvitatásának lefolytatása. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi európai élelmiszerek megkülönböztetését szolgáló földrajzi árujelzők. Az európai fogyasztók számára is prioritást élvező kérdéskör kapcsán kiemelt jelentőséggel bír, hogy az élelmiszerek minőségére vonatkozó szabályokat tartalmazó ún. élelmiszerminőségi intézkedéscsomagra vonatkozó, Európai Bizottság által benyújtandó javaslat a magyar elnökség napirendjén szerepel. A Lisszaboni Szerződés alapján a KAP négy legjelentősebb jogalkotási aktusának technikai jellegű és lényegi módosítása egyaránt szükséges. A 2008-ban lezárult állapotfelmérést követően felgyorsult a KAP egyszerűsítése. A magyar elnökség elő kívánja segíteni a további előrehaladást a kérdéses dossziék kapcsán annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb sikerüljön megállapodásra jutni. A magyar elnökség mindent megtesz, hogy az elmúlt négy évben megvalósított közösségi állatvédelmi akciótervvel kapcsolatos értékelő munka az elnökségi félév alatt lezáruljon. Ezen értékelés nélkülözhetetlen elem lesz az új közösségi állatvédelmi stratégia tervezésekor. A dosszié jelentőségére tekintettel a magyar elnökség az új élelmiszerekre vonatkozó javaslat kapcsán végső megállapodás elérésére törekszik. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló tervezet egyik fő célja a jelenlegi szabályozás egyszerűsítése, továbbá olyan új elemek bevezetése, mint például a kötelező tápértékjelölés. A magyar elnökség elő kívánja segíteni az új jogszabály elfogadását. 15

16 Az egyszerűsítés jegyében és az elmúlt időszak fejleményeinek tükrében indokolttá vált a kéknyelv betegségre vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás felülvizsgálata, amely a Tanács napirendjén szerepel. A mezőgazdasági haszonnövények beporzásában a méhállománynak kiemelt szerepe van. Az elmúlt években felmerült egészségügyi problémák kezelését elősegítendő az Európai Bizottság a közeljövőben nyilvánosságra hozza a méhegészségügyi helyzetre vonatkozó közleményét. Az ehhez fűződő széleskörű vita eredményeire alapozva a magyar elnökség következtések elfogadását tűzte ki célul. Az európai erdők védelméről rendezendő oslói miniszteri konferencia és globális szinten a New Yorkban tartandó ENSZ erdészeti fórum 9. ülése (UNFF9) napirendjén szerepel egy esetleges európai erdészeti egyezmény létrehozása. A magyar elnökség az európai és a globális erdészeti szakpolitika kapcsán erőfeszítéseket tesz a kérdés előmozdítása érdekében. A közös halászati politika reformjának előkészítése A magyar elnökség kiemelt figyelmet szentel a közös halászati politika (KHP) reformjának. A KHP 2005-ben megkezdett egyszerűsítése, az Európai Bizottság által elfogadott zöld könyv, a 2009-ben folytatott nyílt konzultációk továbbá a magyar elnökség vége előtt megjelenő bizottsági javaslatok a környezet megóvását célzó fenntartható halászat és akvakultúra biztosítását hivatottak elősegíteni. A javaslatok benyújtását követően a magyar elnökség elindítja azok tanácsi vitáját. A magyar elnökség feladata lesz a horizontális jellegű műszaki halászati intézkedéseket érintő közösségi átmeneti szabályozás meghosszabbítására vonatkozó döntés elfogadása. A Tanács tárgyalni fogja a bizottsági transzpozíciós típusú, a harmadik országokkal kötendő halászati partneregyezményeket. Az új jogszabály javaslatok, illetve módosítások közül a magyar elnökség a többéves állománykezelési tervekkel, a mélytengeri fajokhoz való hozzáférés különleges szabályaival valamint a halászati erőkifejtés szabályozásával kapcsolatos javaslatokkal kapcsolatos vitát kívánja elősegíteni. 5. KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS ÉS ENERGIA Versenyképes, fenntartható, biztonságos és közös európai energiapolitika A magyar elnökség alatt több, az európai energiapolitika irányait hosszútávon meghatározó, stratégiai kérdés megtárgyalása is napirendre kerül. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az Európai Bizottság két közleménye: az Energia 2020: a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és-felhasználás stratégiája, valamint az Energiainfrastruktúraprioritások 2020-ig és azt követően. Az elnökség egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye lesz az energetika és innováció kérdéseivel foglalkozó február 4-ei első tematikus Európai Tanács (EiT). Az ülés célja kulcsfontosságú politikai és stratégiai iránymutatások elfogadása az Európai Unió energiapolitikájának egyik fő prioritását képező energiabiztonság növelése érdekében. Az európai energiapolitika alappillére egy integrált belső energiapiac, amelynek megvalósításához infrastrukturális fejlesztésekre és további szabályozási lépésekre van 16

17 szükség. A magyar elnökség az Európai Tanács elnökével együttműködésben arra törekszik, hogy az EiT határozott politikai iránymutatást adjon az összeurópai érdekű, sürgető infrastrukturális beruházások előre viteléhez és a nemzeti szabályozásokban még mindig fennálló technikai akadályok lebontásához. Az energia csúcson kialakított iránymutatások előrevihetik a zöld technológiák jövőbeni fejlesztését, valamint egy hatékony, átlátható és megfelelően szabályozott partnerségi együttműködés alapjait fektethetik le a legfontosabb kitermelő és tranzit országokkal. Az Európai Bizottság Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és- felhasználás stratégiája címmel középtávú európai energiastratégiára tett javaslatot. Az Energia 2020 a hosszú távú célokkal összhangban meghatározza az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtését célzó európai uniós energiapolitika fejlődési irányait, összhangban a korábban már elfogadott, 2050-ig elérendő 80-95%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési céllal. A magyar elnökség prioritása konszenzus kialakítása tanácsi következtetésekről, amelyet a márciusi Európai Tanács is megerősít majd. Az energiapolitikáért felelős miniszterek egyeztetni fognak továbbá az Informális Energia Tanács keretében az útitervről és az alacsony széndioxid-kibocsátású európai gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó lépésekről is. Az Európai Uniónak az előttünk álló évtizedben új energiainfrastruktúra-politikára van szüksége annak érdekében, hogy az elavult és széttöredezett hálózatok fejlesztését és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási szükségletek optimalizációját összeurópai szinten koordinálja. A magyar elnökség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-infrastruktúrák és összeköttetések kérdését kiemelt prioritásként kívánja kezelni, összhangban a belga elnökség alatt megjelent Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően című bizottsági közleménnyel. A magyar elnökség célja a februári Európai Tanács iránymutatásai alapján tanácsi következtetések elfogadása az európai infrastruktúra prioritásokról. Az Európai Unió klíma- és energiapolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése, a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében szükséges az energiahatékonyság növelése elsősorban az energiatakarékosság és a megújuló energiák használatának növelése révén. A 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Cselekvési Terv is előirányozta már a 2012-ig meghatározott célok teljesítésének folyamatos ellenőrzését. A 2008-ban elfogadott ún. klíma energia csomagban és az Európa 2020 stratégiában is szerepelnek az európai uniós célkitűzések: 2020-ig végső energiafogyasztásunk 20%-a megújuló energiaforrásokból kell, hogy származzon; az üvegházhatást okozó gázkibocsátásoknak 20%-kal kell csökkenniük és az energiahatékonyság nyomán 20%-kal több energia megtakarítást kell elérni. A magyar elnökség kiemelten kezeli az energiahatékonyság általános 2020-ig tartó megközelítését: az elnökség a felülvizsgált Energiahatékonyság Cselekvési Terv megalkotására és a közösségi energiahatékonysági címkézési program ( Energy Star ) tárgyalásának megkezdésére törekszik. A globális pénzügyi válság következtében megrendült energiapiaci bizalom helyreállítása érdekében a magyar elnökség célja politikai megállapodás elérése az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezetről. A 2010-ben a Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkatasztrófa ráirányította a figyelmet arra, hogy a kiemelt környezetvédelmi kockázatok miatt az offshore olaj- és gázkitermelés engedélyezésével, működésével és felügyeletével összefüggő biztonsági kihívások és felelősségi kérdések felülvizsgálata sürgető feladat. Ennek eredményeként az Európai 17

18 Bizottság közleményt jelentetett meg A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági kihívásainak kezeléséről címmel. A magyar elnökség célja a bizottsági közleményhez kapcsolódó szabályozási tervezet tárgyalásának megkezdése. Fenntartható, integrált és biztonságos európai közlekedéspolitika A közös közlekedéspolitika területén a Tanács egyik legfontosabb feladata a közötti európai uniós közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv megvitatása lesz. A magyar elnökség célja annak biztosítása, hogy a hatékonysági, környezetvédelmi, kohéziós és pénzügyi szempontok megfelelő súllyal jelenjenek meg a Tanács által elfogadandó következő tízéves stratégiában és a transzeurópai hálózatokról (TEN-T) szóló irányelv felülvizsgálata során. A TEN-T kérdésköre, amely szorosan kapcsolódik az európai közlekedés jövőjéhez, a februári informális közlekedési miniszteri tanácsülés fő témája lesz, ahol a magyar elnökség célja előzetes vita lefolytatása a javaslat bizottsági elfogadása előtt. A magyar elnökség kiemelt figyelmet szentel az egységes európai vasúti térség kialakításáról szóló irányelvnek, melyben előrehaladást kíván elérni, mivel az előirányzott intézkedések a verseny és a hatékonyság növelésével segíthetik a környezetbarát vasút szerepének erősödését a többi közlekedési módhoz képest. Tanácsi következtetések elfogadását tervezi a magyar elnökség az európai belvízi hajózás előmozdításáról szóló NAIADES program félidei felülvizsgálatáról. A téma kapcsolódik a tervezett Duna Régió Stratégiához is, amelynek egyik prioritása a belvízi hajózás környezetbarát módon történő fejlesztése. A magyar elnökség célkitűzése, hogy második olvasatban megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló irányelv (Euromatrica) módosításáról, amely lehetővé tenné a tehergépkocsik által okozott egyes környezeti károk megtérítését az útdíjakban. A magyar elnökség le kívánja zárni a tárgyalásokat a GALILEO által nyújtott kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásokhoz való hozzáférés részletes szabályozásáról. Az európai GNSS program bizottsági félidei felülvizsgálata szintén bemutatásra kerül az elnökségünk alatt. Stratégia, Biztonság, Spektrum: Biztonságosabb és hatékonyabb információs és kommunikációs technológiák és erőforrások a gazdasági növekedés szolgálatában Az információs és kommunikációs technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapjainkban. Ezt kifejezendő az Európai Bizottság kiadta az Európa 2020 stratégia részét képező Digitális Menetrendet, amely horizontális intézkedéseivel, ágazatokon átívelő akciótervvel támogatja a gazdasági fellendülést. Az Európai Digitális Menetrend, az ágazat fejlődési irányait hosszútávon előrevetítő stratégia, végrehajtásának sikere meghatározó jelentőségű az európai fellendülés és versenyképesség biztosítása szempontjából. A magyar elnökség elkötelezett az akcióterv megvalósításának folytatását illetően. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2011 júniusában rendezi meg első ízben a Digitális Közgyűlést az érdekelt összes szereplő bevonásával. Az Európai Bizottság várhatóan a magyar elnökség alatt készíti el az Európai Digitális Menetrend végrehajtásával kapcsolatos első eredményösszesítőt (Digital Scoreboard), amely az első évben elért eredményekről és a fő teljesítménycélokról ad képet. 18

19 Az infokommunikáció területén az elnökség a biztonságra fog összpontosítani. Az infokommunikációs hálózatok működését veszélyeztető támadások elhárítása érdekében a hálózati biztonságra egyre több figyelmet kell fordítani. Az elnökség az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség modernizálásáról folyó tárgyalások eredményes lezárásán fog munkálkodni. Az informatikai biztonság témakörében a magyar elnökség a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének kérdéseiről miniszteri konferenciát rendez. A magyar elnökség folytatni kívánja az első Európai Rádióspektrum-politikai Programról szóló tárgyalásokat, és megkísérli a politikai megállapodás elérését. Miután a spektrum korlátos erőforrás, nagyon fontos, hogy azzal hatékonyan és előremutatóan gazdálkodjunk egy olyan világban, ahol a mobilkommunikáció és a frekvenciák központi jelentőséggel bírnak. E terület másik fontos eleme a globális spektrumharmonizáció. A magyar elnökség tervei között szerepel, hogy megkezdi a 2012-es Rádiótávközlési Világértekezlettel (WRC- 12) kapcsolatos előkészítő munkát annak érdekében, hogy a tagállamok egységes európai érdekeket tükröző állásponttal vegyenek részt a tárgyalásokon. 6. VERSENYKÉPESSÉG Az Európa 2020 stratégia lendületét felhasználva kell választ találnunk az európai versenyképesség kihívásaira. Meg kell ragadnunk az alkalmat, és mindent meg kell tennünk az európai gazdaság fellendítése érdekében. A triópartnereink által megkezdett munkát folytatva veszi át a magyar elnökség az Európa 2020 stratégia gyakorlatba történő átültetésének feladatát. Célunk az Európai Unió fenntartható és befogadó növekedési pályára való állítása, így az első európai félév elindítására is különös figyelmet fogunk fordítani. A Versenyképességi Tanács feladata az iparpolitikai és az Innovációs Unióról szóló zászlóshajó-kezdeményezések végrehajtása. Ezek a kezdeményezések olyan eszközöket adnak a tagállamok kezébe, amelyek segítségével biztosítani lehet a stratégia céljának és számszerű célkitűzéseinek elérését. A belső piac elmélyítése A tagállamok, illetve piaci szereplők közötti kölcsönös bizalmon alapuló megerősített és elmélyített egységes uniós belső piac megfelelő alapot biztosít a válságból való kilábalásra. A fennálló, illetve a gazdasági válság során kialakuló akadályok felszámolása sarokköve egy jól működő egységes piacnak. Ebben a tekintetben különös hangsúlyt kell fektetnünk a 2010 októberében megjelent Egységes Piaci Intézkedéscsomagra (Single Market Act). A Versenyképességi Tanácsnak kulcsszerepe lesz a fennálló szűk keresztmetszetek felszámolását célzó jogalkotási javaslatok elfogadásában és az Európa 2020 stratégiával való szinergiák leghatékonyabb kihasználásában. A nyilvános konzultáció eredményeire építve az elnökség a prioritás-javaslatok meghatározását és azok gyorsított eljárásban történő elfogadását tűzi ki célul a belső piac 20. évfordulójára. Rajtunk is múlik, hogy segítsünk a vállalkozásainknak abban, hogy költséghatékony módon tudják szellemi tulajdonjogaikat érvényesíteni az Unió területén. Az egységes szabadalmi oltalom létrehozása ezt a célt fogja szolgálni. A magyar elnökség elkötelezett, hogy a megerősített együttműködésre vonatkozó határozat tekintetében előrehaladást érjen el. Ezen kívül kulcsfontosságú a szellemi tulajdoni jogosultak számára elérhető jogérvényesítési 19

20 keretrendszer megerősítése is. A közös jogkezelésről, illetve az árva művekről szóló jogszabályok jelentős hozzáadott értékkel bírnak majd a szerzői jogok területén. Az Európai Feltalálói Díj átadási ünnepségére 2011 májusában Budapesten kerül sor az Európai Szabadalmi Hivatal és az Európai Bizottság közös szervezésében. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási szektor több mint 60 %-át adja az európai gazdaságnak, a szolgáltatások egységes piaca kulcseleme a vállalkozások fellendülésének. A szolgáltatási irányelv végrehajtása hozzájárul a jogszerűtlen akadályok felszámolásához, illetve a szolgáltatási szektor jogszabályi keretének modernizációjához. Az elnökség a szolgáltatási irányelv által előírt kölcsönös értékelési folyamat eredményeire támaszkodva kíván továbbdolgozni, és felkéri a Tanácsot, hogy a folyamat értékelésével járuljon hozzá egy jól működő, egységes szolgáltatási piac kialakulásához. Az európai kis- és középvállalkozások (KKV) kulcsszerepet játszanak az európai gazdaság teljesítőképességének vonatkozásában. A KKV-k versenyképességének növelése kiemelkedő jelentőségű a foglalkoztatás és a szociális kirekesztéssel összefüggő célszámok elérése területén, illetve a belső kereskedelem és határon átnyúló üzleti tevékenység, valamint az európai iparpolitika megújítása kapcsán. A magyar elnökség felkéri a Tanácsot, hogy vizsgálja meg az összefüggéseket a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégia különböző zászlóshajó-kezdeményezési (mint például az Innovációs Unió) között. A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag félidei felülvizsgálata arra ösztönzi az elnökséget, hogy hozzájáruljon KKV-k piacra jutásának és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javításához. Az egységes piac erősítése érdekében az elnökség megegyezést kíván elérni az európai zártkörűen működő részvénytársaság statútumáról. Az egységes piac megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele az uniós polgárok és a fogyasztók folyamatos tájékoztatása belső piaci jogaik érvényesítéséről. Fogyasztói jogaink az Unióban a belső piaci jogalkotás egy olyan pozitív hozadékát jelentik, amelyet mindnyájan személyesen is megtapasztalhatunk. Meggyőződésünk: a fogyasztói jogokról szóló irányelvről megszülető megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok közvetlenül érzékeljék az európai integráció egyik legjelentősebb vívmányát jelentő belső piac nyújtotta előnyöket. A belső piaci jogszabályok megfelelő átültetése és alkalmazása szintén alapvető fontosságú az egységes piacba vetett kölcsönös bizalom erősítése érdekében. Az elnökség különös figyelmet fordít a tagállami hatóságok közötti igazgatási együttműködés fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy az uniós döntéshozatali eljárásban az intelligens szabályozás módszereit és eszközeit szisztematikusan alkalmazzuk Európa versenyképessége erősítésének szolgálatában. Innováció: az európai versenyképesség motorja Az európai vállalkozások innovációs képességeinek kiaknázása az európai versenyképesség egyik sarokköve. Innovációra van szükségünk adminisztráció helyett. Fontos, hogy az üzleti környezet és a pénzügyi finanszírozási lehetőségek javításával támogassuk a vállalkozásokat - beleértve a kis- és középvállalkozásokat - az innovációt ösztönző módszerek alkalmazásában és az innovatív termékek előállításában. Ezért a magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kisvállalkozói Intézkedéscsomagot közelebb hozza a polgárokhoz és az Európa 2020 stratégia innovációs dimenzióját előmozdítsa. A Versenyképességi Tanács feladata, hogy intézkedéseket tegyen az Innovációs Unió zászlóshajó program végrehajtása céljából. Az Európa 2020 stratégia céljaihoz igazodva és a február 4-i Európai Tanácson lefolytatandó vita alapján lépéseket kívánunk tenni egy európai kutatási térség kialakítása felé. 20