AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA I.

Átírás

1 ÁLLAMI KÖZÚTI MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1024 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA I. A FŐÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATOK (országos és megyei) BUDAPEST május 31.

2

3 ÁLLAMI KÖZÚTI MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1024 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: Témaszám megrendelőnél: 6521/2/2004 Témaszám vállalkozónál: 15/2004 Megrendelő: Megrendelő témafelelőse: Szakmai konzulens: Vállalkozó: Vállalkozó témafelelőse: Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. Tóth Tibor Thurzó Gábor Hímes-Soft Bt. Koren Tamás Alvállalkozó: Alvállalkozó témafelelőse: Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

4

5 Tartalomjegyzék Oldal 1. Előszó A forgalomszámlálás alapelve A forgalomszámlálási adatok feldolgozása A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása A forgalomjelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Törvényszerűségi (T) állomások Mellékállomások Elsőrendű (M1) mellékállomás Elsőrendű (M1+A) mellékállomás Másodrendű (M2) mellékállomás Forgalomszámláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A közzétett adatok Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása Mellékletetek Egységjármű szorzók Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjelleg-kategóriák (Jelleg1) A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjelleg-kategóriák (Jelleg2) Táblázatok A főúthálózat átlagos napi forgalma Autópályák és autóutak I. rendű főutak. 37 II. rendű főutak.. 65 Összesítő táblázatok A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye (országos és megyei)) 117 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása (országos és megyei)

6

7 1. Előszó Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszeres időközönként biztosítja a fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. A keresztmetszeti forgalomszámlálások két fő és egymással szervesen összefüggő eleme a közúti forgalom figyelemmel kisérése és a mellékállomási programmal bővített átfogó forgalomszámlálás évvel kezdődően az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás az előző évektől eltérően, úgynevezett gördülő rendszerben kerül végrehajtásra. Az új forgalomszámlálási rendszer bevezetésével a teljes körű forgalomszámlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Egy-egy megye úthálózatának évente mintegy 1/5-én végeznek keresztmetszeti forgalomfelvételeket. Az egyes évek számlálóállomás terveit, a gördülő számlálás ütemezését a központilag megadott irányelvek alapján, a megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságok állították össze. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakma minden évben rendelkezzen szinte az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A gördülő forgalomszámlálás tizedik évének eredményeit az előző évekhez hasonlóan, kétkötetes kiadványban tesszük közzé. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok az országos úthálózat 1/5 részére, továbbá a figyelemmel kísérési keresztmetszetekre a évi forgalomfelvételek eredményei, míg 4/5 országrészre tényleges forgalomváltozási tényezők alkalmazásával felszorzott adatok. A becsléshez alapadatként a 2003 évi gördülő" rendszerű forgalomszámlálás adatait használtuk. 5

8 A következő táblázatokban megadunk néhány, - a gördülő rendszerű forgalomszámlálás tizedik évére jellemző - paramétert, részben útkategóriákra, részben megyékre vonatkozóan, továbbá országosan. Megjegyzés: A táblázatok tartalmazzák mindazon utak, útszakaszok össz-hosszát, számlálóállomások db számát, amelyekre a kiadvány mért vagy felszorzott forgalmat közöl. Számlálásba bevont Számlálási útszakasz Úthossz (km) (db) átlagos hossz mért felszorzott összesen (km) Autópálya Autóút I. rendű főút II. rendű főút Főúthálózat Összekötő út Bekötő út Állomáshoz vezető út Csomóponti ág Összekötő- és mellékutak Országos közúthálózat

9 Számlálásba bevont Számlálási útszakasz Megye úthossz (km) (db) átlagos hossz Mért felszorzott összesen (km) Autópálya kezelő Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Országosan összesen

10 A számlálóállomások db állomás-típusonként FCS FCS FCS F F F F F F M1 M1 M1 M1+J M2 OH Össz. +J +A +W +A +J +JA +WJ +W +WA +A +JA Autópálya Autóút I. rendű főút II. rendű főút Főúthálózat Összekötő út Bekötő út Állomáshoz vezető út Csomóponti ág Összekötő- és mellékutak Országos közúthálózat A számlálóállomás típusa: FCS - csúcsóra állomás OH - országhatár állomás F - főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) W,J,A - WIM (Hestia), ADR, RAKTEL, QLD-6CX, (járműosztályozó) és MINILOOP (darabszámláló) forgalomszámláló automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata-mérőhely található. 8

11 Megye A számlálóállomások db állomás-típusonként FCS FCS FCS FCS F F F F F M1 M1 M1 M1+J M2 OH Össz. +J +JA +A +WA +A +J +JA +W +WA +A +JA Autópályák, autóutak Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Országosan összesen

12 2. A forgalomszámlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálást nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a forgalom napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó forgalomszámlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A forgalomszámlálási adatok feldolgozása 3.1 A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és éves periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti forgalom időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi forgalom (Q) értéke egy évre vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = q x,ho,nt,j * a x,jelleg2,ho,nt,j * b jelleg1,ho,nt,j * c jelleg1,ho,j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált forgalom - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q - a forgalom mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt forgalom a - napszaktényező: a teljes napi (24 órás) forgalom és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A forgalom egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b - napi tényező: a heti (havi) átlagforgalom és a napi forgalom arányát kifejező viszonyszám. A napi forgalom egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. 10

13 c - havi tényező: Az egyes naptípusok évi és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlagforgalom egy éven belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az évi átlagos napi forgalmat. x - napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti szaka. ho - hónap: Az év adott hónapja. nt - naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 - A forgalom éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás jelleg2 - A forgalom napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j - járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A forgalom volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a forgalomjelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A forgalomjelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen tehergépkocsi, összes tehergépkocsi (közepesen,, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpár), kerékpár és lassú járművek. Mivel a forgalomszámlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségével állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 11

14 3.2 Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált forgalom volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi forgalom értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-ik járműosztály évi átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sor n - az ismétlések (mintavételek) Q j,i - a j-ik járműosztály i-ik forgalmi mintájából számított átlagos napi forgalom [j/nap] j - a járműosztály sor A forgalomszámlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a forgalom volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a forgalom-lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a forgalom véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi forgalom számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A forgalom nagysága valamely éven belül az idő függvényében változik, ezért a forgalomlefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. 12

15 - A forgalom időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a forgalom jellegétől függnek. A forgalomlefolyás törvényszerűségei - azonos forgalomjellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A forgalomlefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző forgalomjellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A forgalom volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi forgalom eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi forgalom hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi forgalom átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A forgalomszámlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 3.3 A forgalomjelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás forgalomjellegét. A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996 és 2001 években módosították a forgalomjelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy-egy számjeggyel (1-8 és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. A törvényszerűségi állomások 2000 évi adataiból számított új törvényszerűségi tényezőket, - (melyeket külön kiadvány tartalmaz), - már e 8+3 forgalomjelleg kategóriára adtuk meg. 13

16 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Törvényszerűségi (T) állomások A törvényszerűségi állomások cca. 100 keresztmetszetből álló hálózata évtől kezdve - a különböző járműosztályozó automaták mérőhelyeinek telepítése következtében - mintegy 30 %-kal megnövekedett. Az új főállomások fokozatosan térnek át a törvényszerűségi állomások bővített programjára, amely a fő (F) állomásokon havi 1, míg a csúcsóra (FCS) állomásokon havi 2 hetes mérést jelentett. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges volt a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások Elsőrendű (M1) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: 4 nap kézi számlálás volt; 1 áprilisi vagy májusi hétköznap + 1 júliusi vagy augusztusi hétköznap, + 1 tavaszi vagy őszi hétköznap, + a nyári hétköznapi számlálás napját megelőző, vagy követő vasárnap Elsőrendű (M1+A) mellékállomás (automata üzemeltetése esetén) számlálási programja: 2 alkalommal az évben 1-1 hetes mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás volt. A mérési programot április és augusztus között-, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kellett megtartani Másodrendű (M2) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: 3 nap kézi számlálás volt; április és szeptember hónapok között. A kézi számlálások időtartama valamennyi mellékállomáson 12 óra volt, 6-18 óra között A kézi számlálásoknál (fő és mellékállomásokon egyaránt) alkalmazott járműosztályozás a következő volt: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kistehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3.5-tonnánál.

17 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen tehergépkocsi tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi 6. Nehéz tehergépkocsi 7.5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8 Nyerges szerelvény 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva). 9 Speciális jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális járművek. 10. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 15

18 4.3 Forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 70 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségével beszerzésre kerültek angol gyártmányú, ADR 2000 típusú járműosztályozó automaták, melyek a tengelyelrendezés alapján képezik a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeznek méréseket a megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságok. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű Hestia típusú (Weigh- in-motion, WIM) dinamikus tengelysúlymérő berendezésekkel. A WIM eszközökkel az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (ÁKMI KHT MVO-k) vagy az általuk kijelölt szervek végeznek méréseket között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel 8000 típusú forgalomszámláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre óta QLD-6CX (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton, 2004-ban már 32 keresztmetszetben. Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások éves átlagos napi forgalmi adatait a Központi Statisztikai Hivatal által 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi) szolgáltatott alapadatokból számítottuk ki. 16

19 5. A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A felszorzásnál alkalmazott tényleges forgalomváltozási tényezőket egy vizsgálatsorozat eredményeként határoztuk meg. Megvizsgáltuk a mintegy 800 db figyelemmel kísérési állomás 2003 és közötti forgalomfejlődési tényezőit járműosztályonként, országosan, valamint útkategóriák és régiók szerinti bontásban. A fejlődési tényezők eloszlását grafikonokban ábrázoltuk: A személygépkocsi forgalom fejlődése 2003 és 2004 között, állomásonként Fejlődési index Mérés sorszám 17

20 A kiugró értékeket megvizsgáltuk és amennyiben úgy találtuk, hogy ennek oka adathiba (akár tavalyi, akár idei) vagy az adott régió vagy útkategória fejlődésére egyébként nem jellemző speciális ok (pl. elkerülő út miatti forgalomátrendeződés), azokat a további számításokból kihagytuk. Kihagytuk a vizsgálatból az országhatár állomásokat is, mivel azok forgalomfejlődése jelentősen eltérhet a belső úthálózat forgalmának fejlődésétől. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egyes járműosztályok forgalomváltozási tényezőit milyen bontásban állítottuk elő: - Összes személygépkocsi - Szóló tehergépkocsi - Szerelvény tehergépkocsi - Összes autóbusz - Motorkerékpár - Kerékpár - Lassú járművek 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória szerint 3 útkategória szerint 2 útkategória szerint országos átlag Az útkategóriák figyelembevételénél a következő összevonásokat alkalmaztuk: autópályák és autóutak, I. és II. rendű főutak, összekötő- és mellékutak (bekötő-, állomáshoz vezető utak). A megyénként és azon belül főutakra (I. és II. rendű főutak), összekötő- és mellékutakra vonatkozó, összevont járműosztályonkénti tényezőkkel felszoroztuk 2003 évről évre azoknak az állomásoknak az adatait, amelyek nem üzemeltek évben. A főutakon összehasonlítottuk egymással a mért és felszorzott forgalmakat és forgalomfejlődéseket, és ahol jelentős eltérést tapasztaltunk a megyei átlagtól az útvonal forgalomfejlődésében, ott az adott útvonal forgalomfejlődését vettük figyelembe. 18

21 6. A közzétett adatok 6.1 Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A táblázat a következő adatokat tartalmazza: közút, útkategória megnevezése megye megnevezése a számlálóállomás szelvénye (km + m) a számlálóállomás érvényességi szakaszának határszelvényei (km + m) a számlálóállomás érvényességi szakaszának kezdő- és vég OKA csomóponti azonosítója az érvényességi szakasz OKA hossza (km) a számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott a forgalomjellegek számjelei számlálóállomás típusa: részletesen lásd a 8. oldalon forgalmi sávok a számlálás keresztmetszetében; ahol az OKA szerint a két irányban eltérő a sávszám, ott a + jelet használjuk (pl. 2+1) az adat forrása: mért: évi tényleges számlálás eredménye felszorzott: - korábbi számlálás eredményéből a tényleges forgalomváltozási tényezővel a számlált napok : az 2004 évi forgalomfelvételek (kézi és gépi) feldolgozásra alkalmas napjainak db a számlálóállomás kódja Σ forgalom (j/nap, E/nap): a táblázatban szereplő 12 járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, Σ motoros forgalom (j/nap, E/nap): az és 12. járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, motoros forgalom (j/nap, E/nap): a 3., 4., 6., 7., 8. és 9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, pályaszerkezet méretezési forgalom (Et/nap) (a motoros forgalom adataiból számítva), mely segítségével egyszerűen képezhető a tervezési forgalom TF(F100). 19

22 e i A "pályaszerkezet méretezési forgalom" gyakorlatilag a KHVM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című és ÚT :2003 számú Útügyi műszaki előírásban közölt képletből az itt kiemelt szorzatot (ÁNET) adja meg: ÁNET = r s fi ÉÁNFi ei megfelelőek. ÉÁNF i - az évi átlagos napi forgalom i járműosztályonként. k i= 1, ahol i r s fi szóló és csuklós autóbusz, tehergépkocsi és tehergépkocsi szerelvény járműosztályok az irányszorzó; értékét 0,5-nek vettük fel. a sávszorzó; értékét ÚT :2003 számú Útügyi műszaki előírásban közölteknek megfelelően vettük fel forgalomfejlődési szorzó; értékét az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírásban közölteket figyelembe véve vettük fel. - A forgalombahelyezés évének a 2005 évet becsültük. - egységtengelyre való átszámítási szorzók; értékeik az ÚT :2003 számú Útügyi műszaki előírásban foglaltaknak Σ tehergépkocsi (j/nap): a 5-9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban, a 12 járműosztály ÉÁNF értékeit az 1-12-ig terjedő oszlopokban közöljük természetes mérőszámban. Megjegyzés: a kerékpárforgalmak oszlopában a * jelölés, mely a számlálási keresztmetszetre vonatkozik, párhuzamos kerékpárút létére utal. 20

23 A táblázatokban az adatokat útkategóriánként és azokon belül növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben adjuk meg. A közölt megyei és útvonal átlagértékek az útszakaszon, útvonalon lévő számlálóállomások forgalmi adatainak -érvényességi szakaszaik hossza szerint súlyozott - átlagértékei. 6.2 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A táblázat a közúthálózat átlagos napi forgalmi adatait és a forgalom összesített teljesítményadatait tartalmazza - járműosztályonként - országosan és megyei bontásban. Az átlagos napi forgalom adatait járműdarab (j) mértékegységben, %-os összetételben és személygépkocsi egységben (E) is megadjuk. 6.3 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása A táblázat a közúthálózat - személygépkocsi egységben kifejezett - forgalmi terhelésének megoszlását tartalmazza országosan, illetve megyei bontásban. A kimutatás az egyes számlálóállomások ÉÁNF (E/nap) adatai alapján, az érvényességi hosszak forgalomterhelési osztályközökbe sorolásával készült. 21

24 A számítás elvégzéséhez felvett forgalomterhelési osztályközök a következők: Sorszám Személygépkocsi egység (E) felett 22

25 Egységjármű szorzók 1. sz. melléklet Járműtípus K (külterület) Számlálóállomás fekvése L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1,0 1,0 2. kistehergépkocsi 1,0 1,0 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen tehergépkocsi 2,5 1,4 6. tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális jármű 2,5 2,5 10. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár 0,8 0,7 11. kerékpár 0,3 0,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 23

26 Az egyes forgalomjellegek leírása 2.sz.melléklet Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjelleg-kategóriák (Jelleg1) Jelleg 1 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok leírása Júliusi illetve augusztusi forgalom nagysága az évi átlaghoz képest Nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa 1 Éves átlagnál kisebb nyári forgalmú utak legfeljebb 1,00 2 Nagyvárosi (100 ezer lakos fölötti) átkelések és bevezető szakaszaik, iparvidékek és mezőgazdasági térségek útjai 1,0-1,25 között legfeljebb 0,75 3 Átlagos forgalmi jellegű utak, nagy forgalmat lebonyolító sugárirányú főutak nagyobb mint 0,75 4 Jelentősebb hétvégi-, üdülő- és idegenforgalmat lebonyolító utak 1,25-1,50 között legfeljebb 1,25 5 Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak nagyobb mint 1,25 6 Balaton körüli utak (kivéve Balatonfűzfő és a 84. sz. főút között) 1,50-1,90 között sz. főút Balatonfűzfő és a 84.sz. főút között 1,90-2,20 között 8 82 sz. főút Zirc és az M1 autópálya között, kelet-szlovákiai határátkelőhelyek környéke A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjelleg-kategóriák (Jelleg2) Jelleg 2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok, leírása nagyobb mint 2,20 Az éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon 1 nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak, illetve szakaszaik Jelentős nagyobb mint 26% 2 összes egyéb út, mely nem tartozik az a vagy c jellegbe Átlagos 21 és 26% között 3 nagyobb városok (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs) belterületén fekvő utak, főutak egyes szakaszai, Déldunántúl és Kelet-Magyarország másodrendű útjainak többsége, alsóbbrendű utak Kicsi legfeljebb 21%

27 TÁBLÁZATOK

28 .

29 1. A FŐÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA

30 .

31 AUTÓPÁLYÁK ÉS AUTÓUTAK

32 Évi átlagos napi forgalom 2004 A s z á m l á l ó á l l o m á s Közút Megye érvényességi szakaszának forgalmi számlált szelvénye fekvése forrása adat határszelvényei OKA csomópont hossza jelleg 1 jelleg 2 típusa sávok napok [km] [km] [km] kezdő vég [km] kódja M0 Autóút Pest R130881K R130887D K 3 1 M1+J 2x2 mért R130887D R010129A K 3 1 F+J 2x2 mért R010129A R010126C K 3 1 M1+J 2x2 mért R010126C R010125F K 3 1 F+W 2x2 mért útvonal átlagérték M1 Autópálya Pest R130001A R130133A K 3 1 F+JA 2x2 mért R130133A R130003C K 3 1 M1+J 2x2 mért R130003C K 3 1 M1+J 2x2 mért megyei átlagérték Fejér R070004A K 3 1 M1+J 2x2 mért R070004A M000181A K 3 1 M1+A 2x2 mért megyei átlagérték Komárom-Esztergom M000181A R110011A K 3 1 M1+A 2x2 mért R110011A R110013A K 3 1 F+JA 2x2 mért R110013A R110018A K 3 1 M1+J 2x2 mért R110018A K 3 1 M1+J 2x2 mért megyei átlagérték Győr-Moson-Sopron R080023B K 3 1 M1+J 2x2 mért R080023B R080029A K 3 1 M1+J 2x2 mért R080029A R080031A K 3 1 F+W 2x2 mért R080031A R080036A K 4 1 M1+A 2x2 mért R080036A R080035A K 4 1 M1+A 2x2 mért R080035A H K 4 1 OH 3+2 mért megyei átlagérték útvonal átlagérték M3 Autópálya Budapest R010041E R131004H K 3 1 M1+A 2x2 mért Pest R131004H R130045D K 3 1 F+W 2x2 felszorzott R130045D M000382A K 3 1 F+JA 2x2 mért megyei átlagérték Heves M000382A R100054A K 3 1 F+JA 2x2 mért R100054A R100059A K 3 1 M1+A 2x2 mért R100059A R100061A K 3 1 M1+A 2x2 mért R100061A R100064A K 3 1 M1+A 2x2 mért R100064A R100066A K 3 1 M1+A 2x2 mért R100066A R100067A K 3 1 M1+A 2x2 mért megyei átlagérték Borsod-Abaúj-Zemplén R100067A R050082B K 3 1 M1+A 2x2 mért Hajdú-Bihar R050082B R090089A K 3 1 F+A 2x2 mért útvonal átlagérték M30 Autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén R050082E R050090A K 3 1 M1+A 2x2 mért

33 Évi átlagos napi forgalom 2004 Összes Nehéz Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Motor- Lassú A Összes Személygépkocsgépkocsi egyes csuklós közep. pót- speci- Kisteher- Kerékpár motoros motoros méret. tehergépkocsi kocsis ális pár vek kerék- járműszámláló- forgalom nyerges forgalom forgalom forgalom állomás [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) Kerékpársáv 31

34 Évi átlagos napi forgalom 2004 A s z á m l á l ó á l l o m á s Közút Megye érvényességi szakaszának forgalmi számlált szelvénye fekvése forrása adat határszelvényei OKA csomópont hossza jelleg 1 jelleg 2 típusa sávok napok [km] [km] [km] kezdő vég [km] kódja M5 Autópálya Budapest V R010125A K 2 1 F+W 2x2 mért R010125A T010991A K 3 1 M1+JA 2x2 felszorzott megyei átlagérték Pest T010991A R130889B K 3 1 M1+JA 2x2 felszorzott R130889B R130075A K 3 1 F+W 2x2 mért R130075A R130078D K 3 1 M1+A 2x2 mért R130078D R130079H K 3 1 M1+A 2x2 mért R130079H M K 3 1 M1+A 2x2 mért megyei átlagérték Bács-Kiskun M R030070F K 3 1 M1+A 2x2 mért R030070F R030071A K 3 1 M1 2x2 felszorzott R030071A R031040A K 3 1 M1+A 2x2 mért R031040A R031041A K 3 1 M1+A 2x2 mért R031041A R031045B K 4 1 M1+A 2x2 mért R031045B R031046A K 4 1 M1 2x2 felszorzott megyei átlagérték útvonal átlagérték M7 Autópálya Budapest R130094A K 3 2 J 2x3 mért Pest R130094A R130001A K 3 2 J 2x3 mért R130001A R130095A K 3 2 M1+J 2x2 mért R130095A R130096A K 3 2 FCS+JA 2x2 mért R130096A K 4 2 M1+J 3+2 mért megyei átlagérték Fejér R070098D K 4 2 M1+J 3+2 mért R070098D R070101D K 4 2 F+J 3+2 felszorzott R070101D R070104E K 4 2 M1+J 3+2 mért R070104E R070106F K 4 2 F+J 3+2 felszorzott R070106F R070110D K 4 2 M1+J 2x2 felszorzott R070110D K 6 2 F+J 2x2 mért megyei átlagérték Veszprém R190113D K 6 2 F+J 2x2 mért R190113D K 6 2 M1+J 2x2 felszorzott megyei átlagérték Somogy R140118A K 6 2 M1+J 2x2 felszorzott R140118A R140121F K 6 2 F+J 2x2 mért R140121F Y K 6 2 M1+J 2x2 felszorzott megyei átlagérték útvonal átlagérték Elsőrendű főút Somogy Y R140124B K 6 2 M1+J 2x1 felszorzott M9 Autóút Tolna F170613A F031074A K 3 2 M1+J 2x1 mért

35 Évi átlagos napi forgalom 2004 Összes Nehéz Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Motor- Lassú A Összes Személygépkocsgépkocsi egyes csuklós közep. pót- speci- Kisteher- Kerékpár motoros motoros méret. tehergépkocsi kocsis ális pár vek kerék- járműszámláló- forgalom nyerges forgalom forgalom forgalom állomás [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) * * * :,3052, 3007, 3054, 3254, 3008, 3009, 3010, 3738: március 11.-től az M5 autópálya is a matricás rendszerbe tartozik * : A bal pályán mért forgalom kétszerese 33 Kerékpársáv

36 Évi átlagos napi forgalom 2004 A s z á m l á l ó á l l o m á s Közút Megye érvényességi szakaszának forgalmi számlált szelvénye fekvése forrása adat határszelvényei OKA csomópont hossza jelleg 1 jelleg 2 típusa sávok napok [km] [km] [km] kezdő vég [km] kódja 15 Elsőrendű főút Győr-Moson-Sopron R080036B R080014E K 4 1 M1+A 2x1 mért R080014E R080037D K 4 1 M1+A 2x1 mért R080037D H K 8 1 OH 2x2 mért útvonal átlagérték

37 Évi átlagos napi forgalom 2004 Összes Nehéz Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Motor- Lassú A Összes Személygépkocsgépkocsi egyes csuklós közep. pót- speci- Kisteher- Kerékpár motoros motoros méret. tehergépkocsi kocsis ális pár vek kerék- járműszámláló- forgalom nyerges forgalom forgalom forgalom állomás [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) Kerékpársáv 35

38 .

39 I. RENDŰ FŐUTAK

40 Évi átlagos napi forgalom 2004 A s z á m l á l ó á l l o m á s Közút Megye érvényességi szakaszának forgalmi számlált szelvénye fekvése forrása adat határszelvényei OKA csomópont hossza jelleg 1 jelleg 2 típusa sávok napok [km] [km] [km] kezdő vég [km] kódja 1 Elsőrendű főút Pest V F130483A L 2 2 M1+A 2x1 mért F130483A C L 2 2 M1 2x1 felszorzott C R130881T K 2 2 M1 2x1 mért R130881T F130396B K 2 2 F+JA 2x1 mért F130396B K 2 2 M1+A 2x1 mért C K 3 2 F+JA 2x1 mért C M K 3 2 F+JA 2x1 mért megyei átlagérték Fejér M C K 3 2 F+JA 2x1 mért C R070173B K 3 2 M1 2x1 mért R070173B F K 3 2 M1+J 2x1 mért F R070004F K 3 2 M1 2x1 mért R070004F C K 3 2 M2 2x1 mért C M K 3 2 M1+A 2x1 mért megyei átlagérték Komárom-Esztergom M R110177A K 3 2 M1+A 2x1 mért R110177A C K 3 2 M1+JA 2x1 mért C C K 3 2 M1+J 2x1 mért C F118008B K 3 2 M1+A 2x1 mért F118008B C K 3 2 M1+J 2x1 mért C K 3 2 FCS+J 2x1 mért C L 3 2 M1+A 2x1 mért C C L 3 2 M1 2x2 mért C C L 3 2 M1+J 2x1 mért C C K 3 2 M2 2x1 felszorzott C C K 3 2 M1+J 2x1 mért C K 3 2 M1+J 2x1 mért C L 3 2 M1+A 2x1 mért C F118015A L 3 2 M1+J 2x1 mért F118015A C L 3 2 M1+J 2x2 mért C C K 3 2 M2 2x1 felszorzott C M K 3 2 M1+J 2x1 mért megyei átlagérték Győr-Moson-Sopron M C K 3 2 M1+J 2x1 mért C R080026F K 3 2 M1+J 2x1 mért R080026F R080451B K 3 2 M1+J 2+1 számított R080451B R080452B L 2 2 M1 2x3 felszorzott R080452B R080500D L 2 2 F+J 2x2 mért R080500D C L 2 2 M2 2x1 felszorzott C C K 2 2 M1+J 2x1 mért

41 Évi átlagos napi forgalom 2004 Összes Nehéz Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Motor- Lassú A Összes Személygépkocsgépkocsi egyes csuklós közep. pót- speci- Kisteher- Kerékpár motoros motoros méret. tehergépkocsi kocsis ális pár vek kerék- járműszámláló- forgalom nyerges forgalom forgalom forgalom állomás [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) * * * * * * * * 13 * Kerékpársáv *3000: A 3080-as és az 5579-es állomások forgalmának összege 39