Acélszerkezetek. 1. előadás

Átírás

1 Acélszerkezetek 1. előadás

2 Az acél jellemzői Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, mely 2,11 tömegszázalékot tartalmaz. Az acél olyan vasalapú ötvözet, melyet képlékeny átalakítással lehet megmunkálni (kovácsolás, hengerelés, stb.).

3 Az acél jellemzői Különböző fajta és mennyiségű ötvözőkkel az acél olyan tulajdonságait lehet megváltoztatni, mint a keménység, rugalmasság, hajlékonyság, szilárdság, hőállóság, savállóság, korroziómentesség. A vas 1538 C-on, az acél széntartalmától függően ennél kisebb hőmérsékleten olvad. Ezeket a hőmérsékleteket többé-kevésbé már az ókori technológiai módszerekkel el lehetett érni, ezért a vasat legalább 6000 éve használják (a bronzkorszaktól kezdve).

4 Acél fizikai tulajdonságai Sűrűség (ρ) = 7850 kg/m 3 Hőtágulási együttható (α T ) = 0, K 1 (ferrit-perlites szerkezetű acélra) Hővezetési tényező (λ) = 58 W/mK Rugalmassági modulus (E) = N/mm 2 Poisson-tényező (ν) = 0,30

5 Acélgyártás Az acél az ipar egyik legfontosabb anyaga, előállításával az acélkohászat foglalkozik. Az acélgyártás kiinduló anyaga a nyersvas és az ócskavas. Ahhoz, hogy a nyersvasból acél legyen, annak fölösleges kísérőelemeit (C-, Si-, Mn-, P- és S-tartalmát) el kell távolítani. Ez úgy történik, hogy a megolvasztott fémbetétből kiégetik a káros elemeket, ötvözik hasznos elemekkel, majd a folyékony acélt kokillába vagy folyamatos öntőgépbe öntik és kristályosítják.

6 Acélgyártás története Az acélgyártás története azonos a vasgyártás történetével. Az első használatos vastárgyak feltehetőleg meteoritvasból készültek. Első vaskohók: kis gödrök, melyekben a vasércet faszénnel izzították. A fejlődés során a gödrök agyagbélést kaptak, majd a kemencék tovább nőttek. Később bőrtömlős levegőbefúvásról gondoskodtak buckakemencéknagyolvasztók, vízkerekes fújtatás magasabb hőmérsékletridegség.

7 Acélgyártás története Ridegség és kovácsolhatatlanság miatt új módszer frisstűzi acélgyártás, mely során a nyersvas kísérő elemeit faszénnel fűtött kemencében, oxigénben dús atmoszférában égették ki. A tégelyacélgyártást 1740-ben találta fel Benjamin Huntsman. A nyersvasat fedett tégelyben olvasztották, a szükséges hőmennyiséget faszén-, koksz-, később gáztüzeléssel biztosították. Ezzel a módszerrel kezdődött az ötvözött acélok gyártása.

8 Acélgyártás története A kavaró acélgyártási eljárást Henry Cort szabadalmaztatta 1784-ben. Lángkemencét használtak, az olvadt nyersvas csak a kőszén elégetéséből származó, oxigénben dús füstgázzal érintkezett. Az eljárást a szélfrissítéses (Bessemer- és Thomaskonverteres) és a Siemens-Martineljárás szorította ki a 19. század közepén.

9 Acélgyártás története A Bessemer-féle szélfrissítéses eljárást 1855-ben szabadalmaztatta Henry Bessemer. A módszer lényege az, hogy a folyékony nyersvasat egy körte formájú konverterbe öntik, és a nyersvasrétegen alulról levegő fújtatnak át. A levegő oxigénje hatására kiég a szén, a szilícium és a mangán.

10 Acélgyártás története A Thomas-módszer Sidney Gilchrist Thomas nevéhez fűződik (1878). Az eljárás során alkalmazott konverter szerkezete hasonló a Bessemeréhez, de falazatát bázikus (magnezit és dolomit) tűzálló téglákból építették. Ennek révén az eljárás alkalmassá vált a betét foszfortartalmának csökkentésére is.

11 Acélgyártás története A Siemens-Martin-eljárást az Émile Martin és Pierre Martin testvérpár szabadalmaztatta 1864-ben. A módszer lehetővé teszi folyékony nyersvas és ócskavas felhasználását is, de akár szilárd betéttel is lehetett indulni. Lehetővé tette igen változatos ötvözöttségű acélok gyártását. A gyártási folyamat két lépcsőből áll: egy frissítő (oxidáló) és egy kikészítő (redukáló) szakaszból (ahol az oxidálódott vas visszaredukálását végzik).

12 Acélgyártás napjainkban A konverteres acélgyártási módszerek közül mára az oxigénbefúvásos módszer maradt meg, (LDeljárás). Az oxigénbefúvás felülről történik. Az LD-konverter acéllemez köpenyből és tűzálló bélésből áll. A konverterüzem során keletkező gázok és por teljesen elfedi a konverter száját, így a konverter gyakorlatilag zárttá válik.

13 Acélgyártás napjainkban A II.világháború után a kemencetípus újabb fejlődésnek indult, és megjelentek a nagy teljesítményű HP illetve UHP ívkemencék. Az ívkemencék mellett használatosak még az indukciós és ellenálláskemencék is. Az ívfényes kemence kiinduló anyaga általában hulladékacél, esetleg vasszivacs és fémesített pellet, ritkán nyersvas.

14 Acélgyártás napjainkban Az acélgyártás utolsó mozzanata az előállított folyékony acél leöntése, kristályosítása. Az öntési módszereket az határozza meg, hogy a megszilárdult acélt a továbbiakban valamilyen képlékeny alakító művelettel (hengereléssel, kovácsolással stb.) alakítják. Az acélt alapvetően kétféle módon öntik: kokillába, folyamatos módszerrel. A kokillába öntés mára erősen visszaszorult, az acél jelentős részét folyamatos öntéssel kristályosítják. Kokillába a kovácsolásra, csőhengerlésre szánt tuskókat, a különleges acélminőségeket öntik.

15 Kokillák acéltuskó öntéséhez

16 Folyamatosan öntött szálak és acélbugák

17 Acélok csoportosítása Gyártási eljárás szerint: (SM acélok, Siemens-Martin) (B T acélok, Bessemer-Thomas) Oxigén konverteres acélok Vákuumozott acélok Elektroacélok Átolvasztott acélok

18 Acélok csoportosítása Összetétel szerint: Szénacélok v. ötvözetlen acélok: Mn < 0,8 %, Si < 0,5 %, P, S, Cr, Ni, Nb, V Gyengén ötvözött acélok: S ötvöző < 5 % Ötvözött acélok: 5 % S ötvöző 20 % Erősen ötvözött acélok: S ötvöző 20 % Max. 55 % ötvözésig beszélünk acélról

19 Acélok csoportosítása Szövetszerkezet szerint: Ferrites (F) Félferrites (FF) Hipoeutektoidos (F+ P) Eutektoidos (P) Hipereutektoidos (P + S.c.) Ledeburitos (L) Félausztenites (FA) Ausztenites (A)

20 Acélok csoportosítása Felhasználás szerint: Szerkezeti acélok ( C = 0. 0,6 % ) Szerszám acélok ( C = 0,4. 2,1 % ) Különleges acélok ( vasötvözet, ha S ötv. <55 % ) Hő- és korrózióálló acélok Nem mágnesezhető acélok Kopásálló acélok Stb.

21 Az acélok tulajdonságait meghatározza A kémiai összetétel Alapalkotók C, Mn, Si, S, P O, N, H Ötvözők Cr, Ni, Mo V, Ti, W, Nb Hőkezelési állapot

22 Felhasználás szerinti csoportosítás Szerkezeti acélok Általános rendeltetésű acélok Kis C tartalmú acélok Betétben edzhető acélok Hegeszthető acélok Hidegen alakítható acélok Melegszilárd acélok Hidegszívós acélok Automata acélok Nemesíthető acélok Nemesíthető szerkezeti acélok Nitridálható acélok Rugó acélok Gördülőcsapágy acélok Szerszámacélok Ötvözetlen szerszámacélok Hidegalakító szerszámacélok Melegalakító szerszámacélok Forgácsoló szerszám acélok Gyorsacélok Keményfémek Bevonatos keményfém lapok

23 Különleges szerkezeti acélok Hőálló acélok Ferrites korrózióálló acélok Ausztenites korrózióálló acélok Félausztenites (félferrites acélok) Korrózióálló acélok Ferrites korrózióálló acélok Ausztenites korrózióálló acélok Martenzites korrózióálló acélok Különleges korrózióálló acélok Speciális felhasználású acélok Mágnesezhető acélok Nem mágnesezhető acélok Szelepacélok

24 Határállapotok Határállapotnak tekintünk minden olyan állapotot, amelyen túl a szerkezet nem alkalmas azoknak a követelményeknek a teljesítésére, amelyek az adott határállapothoz tartoznak. Teherbírási határállapot jellemzi a tartószerkezetek tönkremenetelét, míg használhatósági határállapot írja le a használatra való alkalmasság megszűnésével összefüggő korlátozást.

25 Acélszerkezetek méretezési elvei A méretezés parciális biztonsági tényezős méretezési eljáráson alapul, melynek jellegzetességei: Teheroldalon és ellenállásoldalon alkalmazunk biztonsági tényezőket, melyek különböző értékeket vehetnek fel és kombinálódhatnak, A vizsgálatok határállapotokra vonatkoznak, melyeket különböző tervezési állapotokban vizsgálunk, A számításokban szereplő egyes mennyiségek valószínűségi változókként vannak definiálva, melyeket eloszlásfüggvényük jellegzetes pontjai szerint reprezentatív értékek írnak le.

26 Reprezentatív értékek Ellenőrzés: E d R d E d R d állapotjellemző tervezési értéke (Effect of action) állapotjellemző ellenállási tervezési értéke (design Resistance) E d F E k R d R k M

27 A méretezés elve Hatás reprezentatív értékének bizonytalansága Hatások számítási modelljének bizonytalansága Ellenállás számítási modelljének bizonytalansága Anyagjellemzők bizonytalansága γ f γ Sd γ Rd γ m γ F γ M

28 Határállapotok Acélszerkezetre vonatkozó teherbírási határállapot csoportjai: Szilárdsági határállapotokkeresztmetszeti, kapcsolati ellenállás, és első folyás, korlátozatlan folyás vagy képlékeny törés tönkremenetel alapján határoz meg. Stabilitási határállapotok szerkezeti elem ellenállás, és kihajlás, kifordulás vagy lemezhorpadás tönkremenetel alapján határoz meg.

29 Tervezési állapotok Tartós állapot: a szerkezet üzemszerű körülményei Ideiglenes állapot: az élettartam rövid szakaszában érvényesül (építés, karbantartás) Rendkívüli állapot: természeti csapás, járműütközés Földrengési állapot: külön kezelt rendkívüli állapot

30 Hatások Hatás teher G állandó hatás önsúly Q esetleges hatás hasznos, szél, hó A rendkívüli hatás ütközés, robbanás, földrengés

31 Parciális és kombinációs tényezők Parciális tényező Jelölés Érték Állandó hatás, kedvező γ G,inf 1,00 Állandó hatás, kedvezőtlen γ G, sup 1,35 Esetleges hatás, kedvező 0 γ Q Esetleges hatás, kedvezőtlen 1,5 Kombinációs tényező Ψ 0 Ψ 1 Ψ 2 Födém és tetőteher A lakás 0,7 0,5 0,3 B iroda 0,7 0,5 0,3 C egyéb középület 0,7 0,7 0,6 Hóteher (általános) 0,5 0,2 0 Szélteher 0,6 0,5 0

32 Kombinációk Teherbírási határállapot Tartós vagy ideiglenes tervezési állapot Rendkívüli tervezési állapot Szeizmikus tervezési állapot j k j Q j j k Q i i k i G Q Q G,, 1 0, 1 1,, " " " " i j j k j k d i k Q Q A G 1, 2,,1 1,1, " " " " " " i j j k j Ed i k Q A G 1, 2,, " " " "

33 Kombinációk Használhatósági határállapot Karakterisztikus kombináció i G, i" " Qk,1" " Kváziállandó kombináció k Gyakori kombináció Gk, i" " 1,1Q k,1" " i i j1 j1 j1 G k " Q, i " 2, j 0, j k, j Q 2, j k, j Q k, j