EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/553/ 2006 Ügyintéző: dr. Kádár Tamás Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Citibank Zrt. (1051 Budapest, Szabadság tér 7.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Hatóság megállapítja, hogy a Citibank Zrt. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy szemben a fogyatékossággal nem rendelkező ügyfelekkel Kérelmezőtől a személyi kölcsön szerződés alapján őt megillető pénzösszeg folyósításának feltételéül olyan közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot követelt meg, amely az adós nemfizetése, késedelmes fizetése, vagy a Hitelező általi azonnali felmondás esetén polgári peres eljárás nélkül azonnali végrehajtást tesz lehetővé. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását és elrendeli, hogy eljárás alá vont az ehhez szükséges intézkedések megtételéről a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Hatóságot írásban értesíteni. A Hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont Citibank Zrt.-t Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számú Előirányzat-felhasználási Keretszámlájára történő átutalással kell megfizetni. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál 3 példányban benyújtott keresettel. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A vizsgálat során eljárási költség nem merült fel. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

2 I n d o k o l á s Kérelmező kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, arra hivatkozva, hogy a Citibank Zrt. (továbbiakban: Bank, vagy eljárás alá vont) vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Kérelmében előadta, hogy februárjában a Bank azzal kereste meg, hogy mint jó adósnak egyszerűsített hitelbírálati eljárással (azaz hétszázezer) forint személyi kölcsönt tudna biztosítani. A tájékoztatás alapján a látássérült (vak) Kérelmező március 7. napján megjelent a Bank Budapest, VIII. kerület Rákóczi u. 11. szám alatti fiókjában, és megkötötte a kölcsönszerződést. A szerződés aláírását követően a Bank munkatársa arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy vakságára tekintettel a kölcsön folyósítására csak aláírásának közjegyzői hitelesítése után kerülhet sor. Ezt követően március 10. napján Kérelmezőt felhívta XY közjegyző titkárnője, időpontegyeztetés céljából. A beszélgetés során a titkárnő közölte Kérelmezővel, hogy tudomása szerint a közjegyzőnek az ügyben egy tartozáselismerő nyilatkozatot kell elkészítenie. Kérelmező válaszában kifejtette, hogy ez csak tévedés lehet, minthogy az ügyben csupán az aláírása hitelesítése szükséges. A telefonbeszélgetés után kérelmező felhívta a Citibank ügyfélszolgálati telefonszámát, ahol az ügyintéző hölgy határozottan kijelentette, hogy személyi kölcsön felvétele esetén senkinek nem szükséges közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tennie. Kérelmező március 13. napján megjelent XY közjegyző Budapest alatti irodájában, aki ekkora már előkészítette a tartozáselismerő nyilatkozatot. Kérelmező ismételten kifejtette, hogy véleménye szerint csak tévedésről lehet szó, mivel az ügyben csak az aláírása hitelesítésére van szükség. A közjegyző ezt követően felhívta a Bank hitelosztályát, és ott beszélt az osztályvezetővel, majd odaadta a telefont Kérelmezőnek, akit az osztályvezető arról tájékoztatott, hogy a Citibank Zrt. belső szabályzata értelmében a vakokkal történő szerződéskötés esetén minden esetben közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozatot íratnak alá az ügyféllel. Kérelmező elmondta az osztályvezetőnek, hogy ezt méltánytalannak és hátrányos megkülönböztetésnek tartja, ezért megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kérelmező március 20-án levélben fordult a Bankhoz, és felszólította a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó belső szabályzata megváltoztatására, valamint forint (azaz kettőmillió forint) nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A Bank válaszában (melyet Kérelmező másolatban becsatolt) nem vitatta a Kérelmező levelében leírt tényeket, ugyanakkor eljárását nem tekintette diszkriminatívnak, ezért igényeinek teljesítését visszautasította. E levelében a Bank kifejtette, hogy a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalását az a szándék indokolta, hogy a szerződés valóban azzal a tartalommal jöjjön létre, amelyben a felek megállapodtak. A Bank elismerte, hogy a közjegyzői okiratnak a végrehajthatóság tekintetében is van joghatása, de állítása szerint e forma alkalmazását nem e körülmény, hanem a szerződés Kérelmező általi teljes és bizonyítható megértésének szándéka indokolta. Kérelmező a Bank fenti válaszát nem fogadta el, és beadványában azt sérelmezte, hogy a Bank vele (és más vak személyekkel) a fogyatékossággal nem rendelkező ügyfelekhez képest súlyosabb következményeket tartalmazó jogviszonyt létesített. A Hatóság szeptember 14. napján tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a Bank képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A tárgyaláson Kérelmező nem kívánta kiegészíteni kérelmét, de elmondta, hogy tagja a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének is, így az eljárást nem csak saját érdekében, de precedens teremtése céljából is indította. A Hatóság október 3. napján ismételten tárgyalást tartott, amelyen megjelent a Bank képviselője. A Hatóság a Banktól az idézéssel egyidőben bekért iratokat (a Citibank Személyi

3 Kölcsön Általános Szerződési Feltételek /ÁSZF/ egy példánya, a vitatott közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat egy példánya, valamint a Citibank Zrt. belső használatra rendszeresített Személyi Kölcsön Szabályzatnak a látássérült ügyfelek kölcsönigényléséről rendelkező szakaszai) az ismételt tárgyalást megelőző napon kapta meg. A Bank képviselője írásbeli és szóbeli nyilatkozatában is kifejtette, hogy álláspontjuk szerint a Bank eljárása jogszerű volt, tekintettel az ÁSZF 6.2 pont rendelkezéseire, melyek kimondják, hogy: a Bank a Kölcsön folyósításának feltételeként előírhatja, hogy az Adós a Szerződés alapján fennálló kötelezettségeit saját költségen, végrehajtható közjegyzői okiratban erősítse meg. Ebben az esetben a Kölcsön folyósításának feltétele a Bank által elfogadhatónak tartott közjegyzői okirat elkészülte és annak a Bank által történő kézhezvétele. A fenti szakasz alapján a Bank Személyi Kölcsön Szabályzata pontja többek között fogyatékkal élő személyek esetében teszi kötelezővé a közjegyzői okirat elkészítését, ennek oka a Bank képviselője szerint a kockázat magasabb szintje, mivel ilyenkor a Banknak fokozott óvatossággal kell eljárnia. A fokozott kockázat okát a szerződéskötés folyamatában látta, mivel nem lehetne olyan független tanút találni, aki hitelesen biztosíthatná és bizonyíthatná a szerződés teljes és maradéktalan megértését. Elmondása szerint ezért a közjegyzői közreműködés célja a leendő adós érdekében is, hogy utóbb ne merülhessen fel kétség abban a tekintetben, hogy a nem látó ügyféllel esetlegesen olyan okirat került aláíratásra, amely nem az akaratának megfelelő tartalommal bír. Kifejtette, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítés csak egy közjegyzői tanúsítvány, ami csak azt igazolja, hogy a nyilatkozatot az adott személy tette meg, de nem hitelesíti a nyilatkozat tartalmát, nem eredményez közokiratot. A Bank képviselője utalt a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényre (Hpt.) is, amely a prudens működés érdekében szigorú követelményeket állít a hitelintézetek számára, így bármilyen pénzösszeg kihelyezését fokozott gondossággal kell megvizsgálni, a szerződéskötés előtt teljeskörű, közérthető és pontos tájékoztatást kell adni a feltételekről. Az, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kétoldalú szerződés helyett egyoldalú tartozáselismerésről szól az okirat, a Bank képviselője szerint egyfelől pénzügyi (feleannyiba kerül), másfelől szervezési (aláírásra jogosult banki képviselő jelenlétének nehézsége) okokkal magyarázható. Külön kiemelte, hogy a bank az ÁSZF rendelkezése ellenére nem hárította át a közjegyzői okirat elkészítésének költségeit Kérelmezőre. A Hatóság a fenti tényállásra figyelemmel a kérelmet alaposnak találta. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. -a az általánostól eltérő, osztott bizonyítási kötelezettséget ír elő az egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárásokban. Ennek megfelelően a jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania, hogy őt hátrány érte, és a jogsérelem bekövetkeztekor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv. 8. -ában meghatározott valamely ún. védett tulajdonsággal. Ennek bizonyítása esetén az eljárás alá vont akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Kérelmező a Bank által sem vitatottan rendelkezik védett tulajdonsággal, vak, hiszen az őt ért sérelem éppen ennek következménye. A Kérelmezőt ért hátrány kettős: ilyenként ismerte el a Hatóság azt, hogy a rá vonatkozó szerződési többletkövetelmények következtében lakóhelyétől igen távolra, lényegében a főváros másik szélére kellett utaznia, ami egy vak személynek a fogyatékkal nem rendelkezőkhöz képest aránytalan többletterhet jelent. További hátrányként fogadta el a hatóság azt, hogy Kérelmező a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírásával jelentősen hátrányosabb eljárásjogi pozícióba került, mint azok, akiktől ilyen nyilatkozat aláírását nem követelték meg.

4 A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) 21. -a, valamint a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény (Ktv.) a alapján a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza az a)-d) pontban felsorolt elemeket. A Vht. 20. (2) és 21. (3) bekezdése alapján a végrehajtási záradékra a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, tehát közvetlenül lehetséges a végrehajtás, feltéve, hogy a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a teljesítési határideje letelt. Ezzel szemben közjegyzői okirat hiányában a Banknak nincs lehetősége közvetlenül végrehajtást kérni, előtte a követelés lejárta után a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) szabályai szerinti eljárást kell kezdeményeznie. Fentiekből következően Kérelmező a közjegyzői okirat aláírásával jelentősen hátrányosabb eljárásjogi helyzetbe került, mint azok, akiknek ilyet nem kellett aláírniuk. A Hatóság a hátrányt annak ellenére is megállapíthatónak tartotta, hogy közvetlen anyagi kára Kérelmezőnek az eljárásból nem származott. Eljárás alá vont kimentésként adta elő, hogy a Hpt. igen szigorú szabályokat szab a fogyasztási kölcsönök nyújtására egyfelől a pénzügyi intézmény prudens működése című III. fejezetében, másfelől a kifejezetten a fogyasztási kölcsönről szóló /C. -ban. A hatóság nem tudta elfogadni eljárás alá vont ezen hivatkozását, tekintettel arra, hogy a megjelölt szakaszok közül a III. fejezet a a pénzügyi intézmények kockázatvállalásának optimalizálására, míg a /C. a fogyasztási kölcsönök nyújtásának részletes szabályaira vonatkoznak, ám egyik sem nevesít olyan feltételt, amely szerint vak személyeknek a kölcsön csak közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat aláírása után lenne nyújtható. Ebben az esetben a jogalkotó azt feltételezné, hogy a vak személyek pusztán ezen állapotuk miatt magasabb pénzügyi kockázatot jelentenek. A Hatóság nem tudta elfogadni eljárás alá vont azon hivatkozását sem, amely szerint a közjegyzői okiratba foglalást úgy Kérelmező, mint a Bank érdekében az a szándék indokolta, hogy a kölcsönszerződés valóban azzal a tartalommal jöjjön létre, melyben a felek egybehangzóan megállapodtak. A Hatóság álláspontja szerint egyfelől nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná, hogy a teljes megértés érdekében feltétlenül szükséges lenne közokirat készítése, hiszen a szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva is érvényes lenne (Pp (3)), az alaki kellékek megfelelően biztosítanák és bizonyítanák, hogy Kérelmező megismerte és megértette a szerződés tartalmát. Másfelől a Hatóság álláspontja szerint a Bank képviselője által állítottakkal ellentétes a Személyi Kölcsön Szabályzat pontjának első mondata, amely a közjegyzői okiratba foglalás célját határozza meg: A közjegyzői okiratba foglalás elsődleges célja a jogi eljárás megkönnyítése és egyszerűsítése, arra az eshetőségre figyelemmel, ha behajtási ügyben jogi lépés megtétele válik szükségessé. Ez a megfogalmazás éppen azt tükrözi, hogy a Bank célja a vitatott követelmény előírásával annak biztosítása, hogy követeléseit hosszadalmas bírósági procedúrák elkerülésével behajthassa. A Hatóság megjegyezi továbbá, hogy önmagában az a körülmény, hogy a Bank elsődleges célja nem a hátrányokozás volt, annak bekövetkezése esetén nem mentesíti a jogkövetkezmények alól. A Hatóság nem tudta elfogadni eljárás alá vont azon védekezését sem, hogy a közjegyzői aláíráshitelesítés nem hitelesíti a nyilatkozat tartalmát, tekintettel arra a fent említett tényre, hogy a fogyasztási kölcsönöknek nem alaki feltétele a közokirati forma. Emellett megjegyzi még a Hatóság, hogy a Ktv (3) bekezdése értelmében ha a fél vak, vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni. Ennek megfelelően a közjegyzői aláírás-hitelesítés is biztosította volna, hogy kérelmező megismerhesse az okirat tartalmát. Eljárás alá vont nem fejtette ki és nem tudta megfelelően alátámasztani sem azon hivatkozását, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel történő szerződéskötés számára magasabb pénzügyi kockázatot jelent. Fentiekre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy eljárás alá vont nem tudta bizonyítani, hogy az okozott hátrány és a védett tulajdonság között nincs okozati összefüggés, és az Ebktv. 7. (2) bekezdésében foglalt kimentési lehetőséggel sem tudott megfelelően védekezni.

5 A Hatóság döntése meghozatalakor az alábbi jogszabályokat vette még figyelembe: Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése kimondja, hogy: A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A (2) bekezdés szerint: Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Hatóság figyelemmel volt a 9/1990. (IV.25.) AB határozatra is, amelyben az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. (1) bekezdést értelmezve kimondta, hogy: A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Jelen esetben megállapítható, hogy eljárás alá vont cselekményeinek következtében azzal, hogy pusztán Kérelmező vakságára hivatkozással támasztott vele szemben többletkövetelményt a kölcsön folyósítására Kérelmező emberi méltósághoz való alapvető joga sérült. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (Fot.) alapelvi rendelkezései között, a 2. (4) bekezdésében kimondja, hogy a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Emellett a Fot. 3. -a kimondja, hogy a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Fenti szakaszok a fogyatékos személyekkel szembeni egyenlő bánásmód követelményén túlmutató módon általános előnyben részesítési felhatalmazást is adnak. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. g) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt fogyatékossága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése e rendelkezés alól általános kimentési lehetőséget biztosít, amikor kimondja, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. -ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás, vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A fentebb kifejtettek alapján azonban a Hatóság álláspontja szerint eljárás alá vont nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy a megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka lett volna. Fenti jogszabályokat figyelembe véve a bizonyítási eljárás eredményeként a Hatóság azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont Bank azzal, hogy a fogyatékos személyektől szemben a fogyatékossággal nem rendelkezőkkel a személyi kölcsönszerződéssel kapcsolatban közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírását követelte meg, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a Hatóság azt állapította meg, hogy jelen esetben azok preventív, visszatartó hatásának eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán

6 túl szükséges a pénzbírság kiszabása, valamint a határozat nyilvánosságra hozatala is, ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. a), c) és d) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A Hatóság a bírság összegének megállapítása során tekintettel volt az Ebktv. 16. (2) bekezdésben meghatározott körülményekre, különös tekintettel a jogsértő Bank évi nyilvános éves jelentéséből következtetett teljesítőképességére, valamint arra, hogy Kérelmezőnek az eset következtében tényleges anyagi kára nem keletkezett. A végrehajtás felfüggesztéséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a, a késedelmi pótlékról a a rendelkezik. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. A Hatóság a határozatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Budapest, december 8. Dr. Demeter Judit Elnök A határozatot kapja: Citibank Zrt. (1367 Budapest, Pf. 123.) 3. Irattár 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)