SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE"

Átírás

1

2

3 SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE KÖZLEKEDÉSI SZÖVETSÉG Készítette: Városkutatás Kft. Közlekedés Kft. konzorciuma Városkutatás Kft. Ekés András Gertheis Antal Kózel Miklós Petrovácz Rózsa Rita IFUA Horváth & Partners Kft. Rozgonyi Márton Dr. Denke Zsolt 2010

4

5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Bevezetés Közlekedési szövetség alakításának szükségessége, indokai Helyi és helyközi utasok Közforgalmú közlekedési díjak Helyközi járatokkal végzett helyi személyszállítás Közigazgatási határon belüli helyközi vonal Regionális közlekedési szakbizottságok (RKSZ) működése Helyi közlekedés ellátási felelősének megrendelői pozíciója Közlekedési szövetségek Európában Zürich régió Genf régió A Boden tó régiója Rostock régió A nemzetközi kitekintés legfontosabb megállapításai A közlekedési szövetség kialakításának stratégiai opciói A közlekedési szövetség földrajzi kiterjedése A közlekedési szövetség feladat és hatásköre A szövetség fejlődésének fokozatossága A közlekedési szövetség tagjai Szervezet kialakítása A közszolgáltatási szerződés odaítélése A stratégiai opciók összefoglalása A Szekszárdi Közlekedési Szövetség szervezeti felépítése

6 6.1 Feladat és hatáskörök A szövetség jogi formája, felépítése és működése A közlekedési szövetség létrehozása A szövetség létrehozásának és működésének személyi és tárgyi feltételei Javasolt szövetségi tarifarendszer Viteldíjrendszerek elméleti bemutatása Díjhordozó független feladatok a Közlekedési Szövetség viteldíjrendszerének elvi leírása Díjhordozó függő feladatok A szövetség létrehozásának és működésének kritikus sikertényezői Szekszárd és térsége közlekedési rendszerének hierarchiája és alapelvei A közösségi közlekedési rendszer hierarchiájának tagolása Szekszárd és térségének elérhetősége az egyes szinteknek megfelelően Szekszárd városának kiegészítő közösségi alapú közlekedési lehetőségei A menetrendi rendszer és kínálat alapelvei A közlekedési szövetség arculati csomagja és kommunikációs ajánlásai Az arculat kialakítása és a kommunikációs tevékenységek A Szekszárdi Közlekedési Szövetség belső arculati elemei A külső arculati elemek rendszere Felhasznált irodalom Mellékletek A közlekedési szövetségek összetételének nemzetközi példái A személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló 15/2010 (III. 5.) KHEM rendelet Változó km övezeti díjrendszer és fix területi övezeti rendszer összehasonlítása Kiegészítő táblázatok, mellékletek

7 1 Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, a DDOP 5.1.2/A jelű, Közösségi közlekedés projektgenerálás Szekszárd MJV közösségi közlekedési rendszerének fejlesztését célzó koncepció, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készítése című pályázat keretében készülő munka egyik tanulmánya. A tanulmány célja, hogy Szekszárd és térségében vizsgálja a közlekedési szövetség kialakításának szükségességét, valamint a legfontosabb alternatívák elemzésén keresztül modellszintű javaslatot fogalmazzon meg a szövetség felépítésére és működésére. Álláspontunk szerint közlekedési szövetség alapítását az alábbi körülmények indokolják: Noha a város működése és fejlődése szempontjából fontos lenne, a városnak nincs érdemi ráhatása a helyközi (elővárosi) szolgáltatás jellemzőire (menetrend, tarifa). A helyi és helyközi forgalom szétválasztása nehézségekbe ütközik (pl. helyi járat helyközi forgalomban és viszont). A közösségi közlekedés jogszabályi környezete átalakulóban van, a regionális szint kialakítása és jellege szükségessé teszi, hogy a város képes legyen saját érdekeinek képviseletére. A szolgáltatóval való együttműködés esetleges, a város érdekérvényesítő képessége gyenge, amely a város számára előnytelen helyzetek kialakulásához vezet (pl. szerződéshosszabbítás, alvállalkozásba adás). A város érdeke, hogy a szolgáltató felé jelenleg fennálló szakmai és információs aszimmetriát oldani tudja, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a város a szolgáltatás meghatározása és nyújtása felett érdemi befolyást gyakorolhasson. Mivel a város saját erőforrásai e tekintetben korlátozottak, ezért egy olyan modellt javasolunk, amelyben a város és a szolgáltató együttműködésének javítására helyeződik a hangsúly. Ennek eszköze egy olyan közös szervezet létrehozása, amely a város és vonzáskörzetének irányítása mellett a szolgáltató(k) szaktudására és erőforrásaira támaszkodik. A szervezetben kerül sor a menetrend kialakítására és elővárossal való összehangolására, a díjszabás átjárhatóságának megteremtésére, a fejlesztések koordinációjára, az arculati és marketing jellemzők közös kialakítására. A szervezet javasolt jogi formája az egyesülés. A szervezet alapítása és fenntartása nem igényel jelentős pótlólagos finanszírozást, megvalósításának időigénye pedig hónapokban mérhető. 7

8 2 Bevezetés A közösségi közlekedés napjainkban hatalmas kihívások előtt áll. Miközben fontossága nehezen vitatható, az ellátásért felelős állami és önkormányzati szereplők számára különösen a gazdasági körülményekre való tekintettel egyre nagyobb terhet jelent a szolgáltatások finanszírozása, a finanszírozás fenntarthatóságának megteremtése. A szektor önmagában is számos ellentmondással tagolt. Miközben az ellátásért való felelősséget az önkormányzatok viselik, finanszírozást nem vagy csak áttételesen kapnak hozzá. A vasúti és közúti szektor egymástól rendszerszinten elkülönül, a közöttük való verseny vagy éppen munkamegosztás állandó témája a mindenkori közlekedési reformoknak. A közlekedés helyi és helyközi jellegű felosztása nem képes az utóbbi évtizedben felerősödött elővárosi közlekedési kihívásokra választ adni. A problémafelvetést hosszan lehetne folytatni; látszik azonban, hogy a közösségi közlekedés problémái kezdik elérni azt a nagyságrendet, amely halaszthatatlanná tesz a szektorban bizonyos átfogó, rendszerszintű intézményi változásokat. Ennek egyik elemét az a nemzetközi gyakorlat által bizonyított felismerés adja, mely szerint a közösségi közlekedésről való döntéseket a szubszidiaritás elvét követve a közigazgatási hierarchiában az utasokhoz minél közelebb kell meghozni (ebből a megfontolásból kerültek létrehozásra a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ) is). Ugyanakkor a régiós szint megjelenése az önkormányzatokat, térségeket is új helyzet elé állítja, hiszen a Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI) által képviselt lehetőségekhez képest immár hangsúlyosabb szerephez jutnak a helyközi szolgáltatások meghatározásában. A városok és vonzáskörzeteik egységét megvalósító közlekedési szövetségek az intézményrendszer egy szinttel mélyebb rétegeit képviselik. Az elsősorban német nyelvterületen elterjedt szövetségi rendszer meghonosítására korábban is születtek elképzelések, azonban ezek a központi akarat hiányában nem tudtak igazán érvényesülni. Ugyanakkor a szövetségek kérdése ahogy jelen pályázat is mutatja várhatóan ismét napirendre fog kerülni. Szekszárd város számára tehát egyszerre van szó lehetőségről és fejlődési szükségről. Mivel Budapesten kívül az országban ez idáig nem jött létre működő közlekedési szövetség, a város a vidéki közlekedési szövetségek kérdésében kedvező és sikeres precedenst teremthet. 8

9 3 Közlekedési szövetség alakításának szükségessége, indokai Ebben a fejezetben érveket sorolunk fel, hogy miért tartjuk szükségesnek Szekszárd térségében közlekedési szövetség alakítását. 3.1 Helyi és helyközi utasok A helyi utasokhoz képest is jelentős a Szekszárdra (helyközi forgalomban) bejáró utasok száma, az akik által igénybe vett szolgáltatás nem a település kompetenciája, hanem a minisztériumé. Mivel ezek az utasok a város működése és fejlődése szempontjából fontos szerepet töltenek be, a település érdekében áll, hogy a közlekedési szövetségen keresztül legyen rálátása a helyközi szolgáltatások meghatározására, azok minőségére és mennyiségére is. 3.2 Közforgalmú közlekedési díjak A helyi és helyközi díjak megállapítása eltérő. A helyi közlekedésben átalánydíjas vonaljegyek és bérletek vannak érvényben. A vonaljegyek egy felszállásra jogosítanak, függetlenül a megtett út hosszától. A helyközi közlekedésben ún. változó, km övezeti díjszabás él. A beutazott távolság függő díjat kell fizetni. A helyi és helyközi díjakat össze kell hangolni, valamint egységes díjhordozót kell bevezetni a helyi és helyközi közforgalmú közlekedés kínálatának összehangolásával párhuzamosan, amelyet közlekedési szövetség keretében lehet megvalósítani az ellátásért felelősök együttműködésében az attraktív, személygépkocsival versenyképes közforgalmú közlekedés megvalósítása érdekében. 3.3 Helyközi járatokkal végzett helyi személyszállítás Szekszárd 11 es Autóbusz állomás és Mocfa csárda közötti helyi autóbusz vonalán nem közlekednek helyi járatok. A Gemenc Volán Zrt. az 5400, 5410, 5430, 5435, 5440, 5445 és 5447 es számú helyközi vonalakon közlekedő helyközi járatokkal végzi a helyi szolgáltatást is. Ebben az útirányban a helyi közlekedési igényeket a helyközi járatokon lévő szabad kapacitás terhére a közlekedési szolgáltató el tudja látni, ezért nem közlekednek önálló helyi járatok. Az autóbuszos törvény értelmében a helyközi járatokkal végzett helyi személyszállításra az ellátásért felelősöknek megállapodást kell kötniük. Szekszárd más bevezető útján is felmerül, hogy helyközi járatokkal helyi személyszállítást is végezzenek. A közlekedési szövetség keretében ilyen igények és azok ellátásért felelősök közötti rendezése könnyebben megvalósítható. 3.4 Közigazgatási határon belüli helyközi vonal Sajátos helyzetű az 5411 es számú Szekszárd és Keselyűs helyközi autóbusz vonal. A vonal mindkét végpontja Szekszárd közigazgatási határán belül található. Ezért e vonal valójában helyi autóbusz vonalnak minősül. A jogszabályok alapján a helyközi ellátásért felelős 9

10 közlekedésért felelős miniszternek nem feladata ennek a szolgáltatásnak a megrendelése, dönthet úgy, hogy nem rendeli meg a szolgáltatást, ekkor Szekszárdra hárul a szolgáltatás megrendelése. Közlekedési szövetség keretében intézményes formában rendezhető a felmerülő probléma. 3.5 Regionális közlekedési szakbizottságok (RKSZ) működése A megjelent miniszteri rendelet alapján a 12.2 fejezetben összefoglaljuk a Regionális közlekedési szakbizottságok munkaszervezetét és munkamenetét, különös tekintettel a Déldunántúli régió RKSZ ére. A régiós RKSZ ekben a megyei jogú városok egy fővel, a kistérségek megyénként egy fővel képviseltetik magukat az RKSZ ben. Célszerűnek mutatkozik, hogy Szekszárd és környékének települései egy közlekedési szövetséget alakítva annak képviselőjével képviseltessék érdekeiket a Dél dunántúli RKSZ ben. 3.6 Helyi közlekedés ellátási felelősének megrendelői pozíciója Szekszárd városának, mint a helyi közlekedés ellátási felelősének megrendelői pozícióját gyengének találjuk. Ennek alátámasztására a következő két momentumot hozzuk fel: helyi közforgalmú közlekedés 2004 évben, versenyeztetés nélkül, 8 évre kötött szolgáltatási szerződését a felek a hatályos jogszabályok alapján 4 évvel, 2016 ig meghosszabbították, ugyanakkor a helyi személyszállítási közszolgáltató, a Gemenc Volán Zrt. a helyi közszolgáltatási feladat ellátását teljes mértékben alvállalkozói körbe kívánja kiszervezni, közbeszerzési eljárás kiírásával. Az ellátásért felelős város helyett a szolgáltató versenyezteti meg a helyi közlekedés feladatát. A verseny nélkül 2004 ben 8 évre megkapott, további 4 évre elnyert feladatot a szolgáltató tovább értékesíti, ezzel a versenyeztetéssel a szolgáltató olyan nyereségre tesz szert, ami a várost illette volna meg, ha az a korábbi szerződéskötéssel és módosítással nem zárta volna ki magát a versenyeztetés lehetőségéből. A közszolgáltatási szerződéshosszabbítás részben politikai döntés lehetett, részben a hivatali apparátusban lévő szaktudás hiánya miatti racionális döntés. Közlekedési szövetség alakításával az azt létrehozó települések számára szaktudás alakítható ki közforgalmú közlekedési feladataik ellátására. 10

11 4 Közlekedési szövetségek Európában A közösségi közlekedésben az 1960 as évektől megfigyelhető tendenciák (növekvő autóhasználat, szuburbanizáció, olajárrobbanás, munkabér növekedés, emelkedő minőségi elvárások, valamint ezzel szemben a csökkenő kereslet) együttesen vezettek oda, hogy a közösségi közlekedési feladatok egyre növekvő terhet róttak az ellátásért felelősökre, miközben az egyéni közlekedés negatív hatásai (légszennyezés, zsúfoltság, stb.) mindinkább felhívták a figyelmet a közösségi közlekedés szükségességére. A kihívásra válaszul először a szolgáltatói oldalon keresték a választ. Az első közlekedési szövetséget a szolgáltatók alapították Hamburgban azzal a céllal, hogy szolgáltatási kínálatukat összehangolják. Azonban a közösségi közlekedés finanszírozási igényének növekedésével az 1980 as években egy deregulációs és liberalizációs folyamat vette kezdetét, amely az 1990 es években még jobban kiszélesedett. A kedvező tapasztalatok alapján az Európai Unió a szabályozott versenyt jelölte meg kívánatosnak, és a december 3 án hatályba lépő 1370/2007/EK rendelettel megteremtette a szabályozási környezet alapjait. A folyamat során Európa szerte megfigyelhető trend a közösségi közlekedés intézményi oldalának átrendeződése. Az ellátásért felelősök általában saját szolgáltatóval biztosították a közlekedési szolgáltatásokat, azonban a közlekedési szolgáltatások piaci elvek mentén történő beszerzése szükségessé tette az ellátásért felelősök megrendelői szerepének megfelelő kialakítását és ellátását. A megrendelői pozícióban ugyanakkor fokozottan jelentkezik a közösségi közlekedés kérdéseinek komplexitása. A komplexitást alapvetően az alábbi okokra lehet visszavezetni: A közösségi közlekedés általában multimodális, több közlekedési módot magába foglaló rendszer. Ezért megjelenik az egyes közlekedési módok közötti integráció igénye, amely mind műszaki, mind a közlekedési módok közötti munkamegosztás, mind pedig díjszabási szempontból kérdéseket vet fel. A közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladatok és felelősségek általában több állami/önkormányzati szervezet vagy szervezeti egység között oszlanak meg, mind funkcionális, mind pedig földrajzi/közigazgatási értelemben. A közlekedési szolgáltatásokat számos esetben egyidejűleg több szolgáltató biztosítja, ahol összhangra van szükség mindenekelőtt a menetrendek és tarifák, illetve olyan további tevékenységek között is, mint az utastájékoztatás, vagy a marketing. Az egyéni közlekedéssel szemben csak jól szervezett közösségi közlekedés képes valódi alternatívát nyújtani. A fenti kérdésekben jelentkező koordinációs és integrációs szükségszerűség eredményeként a közlekedési szövetségek egyre inkább a megrendelést végző ellátásért felelősök fórumaivá alakultak át. 11

12 Ugyanakkor mivel a közlekedési szövetségek általában több lépcsős, fokozatos fejlődésen mentek keresztül a nemzetközi gyakorlatban az egyes közlekedési szövetségek feladat és hatásköre térségenként eltér, jellemzően a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodik. A nemzetközi benchmark elkészítéséhez olyan térségeket kerestünk, melyek méretben még nem a nagyvárosok szintjét jelentik, de amelyeken keresztül a közlekedési szövetségi rendszer szervezeti és működési gyakorlata jól bemutatható. A vizsgált közlekedési szövetségeket az alábbi térképen jelöltük. 4 1 Zürich 2 Genf Bodeni tó Rostock 1. ábra: Nemzetközi benchmark régiók 4.1 Zürich régió A svájci Mittellandban elterülő Zürich az ország északkeleti részének kiemelkedő gazdasági központja. A jelentős turisztikai célpontnak is tekinthető térség vasút és közútvonalakkal jól ellátott; autópálya a Zürichi tó déli partja mentén található. Vizi forgalma jelentős, az egész évben működő kompjárat közel kétmillió utast szállít évente. 12

13 2. ábra: A Züricher Verkehrsverbund térképe A ZVV működése 2 A Zürichi Kanton közlekedését a Zürcher Verkehrsverbund (ZVV) szervezi meg. A ZVV t 1988 ban alapították, működését valójában május 27 én kezdte meg, egy napon a zürichi S Bahn indulásával. A közlekedési szövetség mai formája a működés első 5 évében fokozatosan alakult ki, s melynek alapjául a később részletesen is bemutatott ún. Marktverantwortliches Verkehrsunternehmen ek (MVU) szolgálnak. A Közlekedési Szövetség 1 Forrás: 2 Forrás: 13

14 legfőbb ellenőrző testülete a Kanton kormánya felé tartozik elszámolással, de a tényleges tulajdonosi jogköröket az ún. Közlekedési Tanács (Transport Council) gyakorolja, lényegében úgy, mint a ZVV igazgatótanácsa. A ZVV igazgatótanácsának elnöke a kantoni kormány gazdasági ügyekért felelős tagja, mellette a kanton pénzügyi szervezetéből egy személy, Zürich és Wintherthur városából egy egy személy, az összes többi városból három személy, a szövetségi kormány Közlekedési Hivatalából egy személy, és a Svájci Vasúttól (SBB) egy személy van delegálva testületbe. A testület hatáskörébe tartozik: az alapvető stratégiai irányelvek meghatározása; üzleti teljesítmény vizsgálata; költségvetési fegyelem ellenőrzése. A kantoni alkotmányra épülő Zürich kantoni közlekedési törvény adja a jogszabályi hátteret a ZVV felelősségi köréhez. A törvény kimondja, hogy a ZVV szoros együttműködésben dolgozik a közlekedési szolgáltatókkal és egységes tarifarendszert működtet. A ZVV közvetlen beszámolással a kantoni kormánynak tartozik, amelynek két évre előre meghatározza a közösségi közlekedés finanszírozási keretét, valamint a közép és hosszú távú stratégiát. Az Energiaügyi, Közlekedési és Környezeti Bizottság hatósági szerepkörben a szabályozási háttérrel kapcsolatos ügyekben illetékes. A Zürich kantonba tartozó 171 település szintén egyeztet a főbb irányvonalakról, elsősorban a menetrendek és a tarifa egyeztetések során kapnak jelentős szerepet a települések. Az egyeztetéseken témakör szerint tizenkét csoportba szerveződnek a települések, és évente kétszer szélesebb fórumon találkoznak (Regional Transport Conferences). Szövetségi Állam Finanszírozó Finanszírozó Tarifaszabályozó Tarifaszabályozó Ellenőrző Hatóság Zürich Kanton Kormánya Kantoni Tanács 171 kommuna Energiaügyi, közlekedési és környezetvédelmi Bizottság ZVV Közlekedési Tanács Finanszírozó Megrendelő Finanszírozó Regionális hatáskörű közlekedési vállalat 1. Regionális hatáskörű közlekedési vállalat 8. Versenyeztetés Közvetlen odaítélés Engedélyes operátor(ok) Magánoperát or(ok) Magánoperát or(ok) Engedélyes operátor(ok) Magánoperát or(ok) Régió 1 Belső szolgáltató Régió 8 Belső szolgáltató S-bahn Busz Villamos Trolibusz Helyi vasút Hajó Omnibusz 14

15 3. ábra: Zürich régió közösségi közlekedésének intézményrendszere 3 A ZVV széleskörű feladatokat lát el, így felelős: a hosszú távú stratégiai célok és irányok lebontásáért; a közlekedési szolgáltatás irányelveinek meghatározásáért, amelyek implementálása a régiófelelős vállalatok hatáskörébe tartozik; a szolgáltatókkal történő szerződéskötésért: a ZVV köt szerződést a régiófelelősökkel, illetve a belső szolgáltatókkal; a finanszírozási igény meghatározásáért; operátorok finanszírozásáért, az operátori hálózat refinanszírozásáért; az egész hálózaton átívelő marketing tevékenységért; infrastruktúra projektek menedzseléséért; hivatali engedélyeztetési eljárásokért; adatfeldolgozásért. A Zürichi kantonban nyolc régió található, amelyek külön külön is felelősek a közösségi közlekedés megszervezéséért. A feladataik az alábbiak: A ZVV meghatároz konkrét részterületeket, amelyek menedzseléséért a nyolc régióért külön külön felelős vállalatok (Marktverantwortliches Verkehrsunternehmen vagy MVU) egyike felel a hálózat teljes területén ( lead house koncepció). A régiófelelősök kötnek szerződést a szerződéses magánoperátorokkal, akik jellemzően egy egy vonal üzemeltetéséért felelnek. Kínálatmenedzsment: a nyolc MVU bontja le a stratégiai irányelveket részletes menetrendekre. Az MVU k biztosítják, hogy az operátorok hatékonyan és menetrendszerűen közlekedjenek, valamint ellenőrzik a költségvetés betartását. Az MVU k feladata a régión belüli marketing és értékesítés. 3 Forrás: 15

16 Felsővezetés Támogató funkciók 10 fő 6 fő 8 fő Forgalomtervezési Marketing osztály Pénzügyi osztály osztály Stratégiai tervezés Közös mobilitás termékek marketing tevékenysége Teljesítmény controlling Feladatkörök Stratégiai terméktervezés Menetrend kialakítása Infrastruktúra projektmenedzsment Hivatali engedélyeztetési eljárások Környezetvédelem Operátorok finanszírozása Operátor-hálózat refinanszírozása Könyvelés IT, adatfeldolgozás 10 fő Jogi iroda Információ Kommunikáció Adminisztráció HR 4. ábra: Zürichi régió közlekedésszervező szervezeti felépítése és feladatai 4 A ZVV szervezeti felépítésének célja, hogy a stratégiai és operatív szinteket jól elkülönítsék, így hatékony és felhasználóbarát működést biztosítsanak. Az elvárt teljesítményt, a szolgáltatási szinteket Zürich Kanton kormánya illetve a ZVV területén működő települések határozzák meg, de a szerződéskötés hatásköre a ZVV hez, illetve a régiófelelősökhöz tartozik, ők rendelik meg a szolgáltatást a belső szolgáltatóktól, illetve az engedélyes és magánoperátoroktól. A ZVV és a régiófelelősök finanszírozzák a hozzájuk tartozó belső szolgáltatókat, operátorokat előre szerződésben lefektetett követelmények és díjak szerint. Ez alól csak az állami vasút (SBB) képez kivételt, mivel tevékenysége finanszírozását különállóan, központilag biztosítják. A többi magánszolgáltató bevételeit a ZVV gyűjti össze, majd az állami támogatásokkal kiegészítve mivel a jegybevételek csak a költségek körülbelül felét fedezik fizeti ki őket a szerződések szerint. A működési deficit finanszírozása kisebb részben a szövetségi államra, nagyobb részben pedig Zürich kantonra és a településekre hárul. A településeken belüli felosztás egy többtényezős modell szerint történik, amely figyelembe veszi a település adóbevételeit, pénzügyi helyzetét, és az ott elvégzett teljesítményt is. 4.2 Genf régió A turisztikailag és gazdaságilag egyaránt fontos régió a Svájc és Franciaország határán elterülő Genfi tó mellett fekszik. Vasútvonalakkal a terület jól ellátott, közúthálózata is sűrű, de autópályákat csak az északi, svájci parton találunk. Mivel a régió svájci területei jelentős 4 Forrás: 16

17 gazdasági és kulturális kapcsolatban állnak Franciaországgal, ezért jelentős a két ország közötti helyközi közlekedés. 5. ábra: A DTPR által lefedett terület közlekedési térképe A DTPR működése A genfi régió legfontosabb jellemzője, hogy két ország határán fekszik, így a közösségi közlekedés megszervezése egy határon átnyúló feladat. A két ország, Franciaország és Svájc között nagyon intenzív a gazdasági kapcsolat, az ingázó lakosság aránya nagyon magasnak tekinthető, így egyértelmű feladat volt a regionális közösségi közlekedés összehangolása. Ennek a feladatnak az ellátására, egy egységes stratégia kialakítására hozta létre 2003 ban a francia Rhone Alpes megye és svájci Genf Kanton a Dévelopement des Transports Publics Régionaux t (DTPR). A DTPR lényegében egy stratégiai szövetség, amelynek célja, hogy a lakosok igényeit kielégítve az egyes közlekedési stratégiákat összehangolják a két ország környező településein. 5 Forrás: DTPR Charta

18 A DTPR egy döntés előkészítő, stratégia alkotó közösségi közlekedéssel foglalkozó szervezet. A DTPR tagjait a Genf Kanton és a francia Rhones Alpes régió jelöli ki. A szervezet megrendelői és döntéshozói funkciókkal nem rendelkezik. A DTPR fontosabb feladatai: egységes jogalkotás; közszolgáltatási kínálat összehangolása; közlekedési ágak összehangolása; döntés előkészítés; projekt nyomon követés; tájékoztatás; tarifa összehangolás; DTPR Stratégiai döntéselőkészítő szervezet, Tarifa összehangolás Rhone-Alps Megye (Fr.) Megrendelő Megrendelő Finanszírozó Finanszírozó Versenykiíró Genf Kanton (CH) Magánoperátor Magánoperátor Magánoperátor Magánoperátor UNIRESO Szolgáltatók szövetsége Menetrendek összehangolása 6. ábra: Genf régió közösségi közlekedésének intézményrendszere Az Unireso tarifaközösség A genfi kanton és a környező francia települések hét közlekedési szolgáltatója egy tarifaközösséget alapítottak Unireso néven. Az Unireso feladata a tarifa összehangolása mellett kiterjed a menetrendek összehangolására is. A tarifaszövetség kiterjed a régiókban üzemelő 450km es hálózatra, így: hat vasúti vonalra; hat villamos vonalra; 63km buszvonalra; 18

19 négy hajóvonalra. Stratégiai Bizottság Tagok: Francia Állam, Rhone-Alps megye, Svájci Szövetségi Kormányzat, Genf Kanton, Genf Város Meghívottak: Szolgáltató társaságok Technikai Bizottság Kommunikáció Kapcsolattartás más szövetségekkel Feladatkörök: Egységes jogalkotás Közszolgáltatási kínálat összehangolása Közlekedési ágak összehangolása Döntés-előkészítés Projekt nyomon követés Munkacsoportok Témák szerint Funkcionális szervezet Egyéb munkacsoportok (időszakos) 7. ábra: Genf régió közlekedésszervező szervezeti felépítése Tájékoztatás Tarifa összehangolási javaslat készítése 4.3 A Boden tó régiója Közlekedési lehetőségeit tekintve a három ország által határolt Boden tó térsége vasútvonalakkal jól ellátott; a közúthálózat is sűrűn átszövi a régiót. A térség vízi közlekedése is jelentős, a Konstanz Meersburg és Friedrichshafen Romanshorn vonalon rendszeres kompjárat üzemel A régió közlekedése 19

20 8. ábra: Boden tó közösségi közlekedésének rendszere A Boden tó körüli közlekedési rendszer meglehetősen széttagolt. A tóval határos három ország között létezik ugyan együttműködés, de területenként különböző szervezetek a felelősek a közösségi közlekedésért. Németországban a Bodo közlekedési szövetség, mely tevékenységét a Boden tó Oberschwaben területen végzi, illetve a Konstanz térséget ellátó VHB szervezi meg a közösségi közlekedést. Utóbbi szolgáltatása Svájc területére is átnyúlik. A Boden tó svájci területein az Ostwind Tarifaszövetség biztosít egységes tarifákat St. Gallen illetve Thurgau kantonokban, míg a Schaffhausen Tarifaszövetség biztosítja az egységes tarifákat Schaffhausen kantonban. A két szervezet a területi átfedés következtében együttműködik. A harmadik határos országban, Ausztriában pedig a Voralbergi Közlekedési Szövetség látja el zónatarifa rendszerben a megrendelő funkciót, mely szintén határokon átívelő szervezet, az általa lefedett területhez tartozik ugyanis a német Lindau, valamint a svájci Sargans és St. Margrethen is. Az Ostwind Tarifaszövetség, a Schaffhausen tarifaszövetség, a Bodo közlekedési szövetség valamint a VHB együttműködik, ennek egyik példája a közös harmonizált napijegy. 20

21 Schaffhausen kanton St Gallen Kanton Thurgeau Kanton Voralberg tartomány Baden- W ü rttemberg tartom ány Megrendelo Finanszírozó 8 szolgáltató Konstanz térség Ravensburg t érség Bodensee térség 22 szolgáltató Megrendel o Schaffhausen Tarifasz övets ég Ostwind Tarifaszö vetség VVV VHB Bodo kö zlekedésszervezo 9. ábra: Boden tó régió közösségi közlekedésének intézmény rendszere A tanulmány további részében a Boden tó régiójából a két német szervezet működése kerül részletes bemutatásra, a Bodo Közlekedési Szövetség illetve a VHB. Ezen szervezetek úgynevezett vegyes közlekedési szövetségek, melyekben az ellátásért felelősök és a szolgáltatók egyaránt tulajdonosok A Bodo Közlekedési Szövetség A 2004 ben alapított vegyes modellű Bodo Közlekedési Szövetség két térség közösségi közlekedését fogja össze. A Bodo a Boden tó térsége, a Ravensburg térség és 22 szolgáltató irányítása alatt áll. A szolgáltatók 140 busz és vasúti vonalon működtetnek járatokat. A megrendelői oldalt a két érintett térség képviseli, amelyek meghatározzák az elvárt szolgáltatói szinteket. A működési deficit, tarifa harmonizáció finanszírozásának terhét is nagyobb részben a két érintett térség viseli, Baden Württemberg tartomány hozzájárulása mellett. 21

22 10. ábra: A Bodo Közlekedési Szövetség közlekedési térképe 6 Maga a Bodo menedzsmentszervezetként funkcionál, feladatai közé tartozik: tarifa harmonizáció; menetrend koordináció; szövetségen belüli elszámolás, bevételfelosztás; az egész szövetségre kiterjedő marketing; értékesítés; jegyinformációs rendszer működtetése és karbantartása. 6 Forrás: 22

23 Baden-Württemberg tartomány Finanszírozó Megrendelő 22 szolgáltató Bodensee térség Ravensburg térség Megrendelő Bodo közlekedésszervező Tarifa szabályozó; Menetrendek összehangolása 3 fő 1 fő 1 fő Marketing Koordináció Pénzügy 11. ábra: A Bodensee térség és Ravensburg térség (Boden tó) régiójának közösségi közlekedésének intézményrendszere A VHB Közlekedési Szövetség A Boden tó közlekedésének másik meghatározó eleme a Konstanz régió közlekedési szövetsége: a VHB, amely Konstanz régió (és benne Konstanz város) közösségi közlekedését koordinálja. A közlekedési szövetséget 1996 novemberében alapították, tulajdonosa Konstanz régió és nyolc közlekedési vállalat. A VHB esetében fontos, hogy az általa lefedett terület keresztezi a német svájci határt, a tulajdonos vállalatokat is a két országból kikerülő közlekedési vállalatok teszik ki. A megrendelő Konstanz régió határozza meg a szolgáltatóktól elvárt teljesítményt. A szövetség költségeit illetve a tarifaharmonizációs veszteségeket Konstanz régió, illetve Baden Württemberg tartomány viseli fele fele arányban. A VHB Közlekedési Szövetség hasonló feladatokat lát el, mint a Bodo Közlekedési Szövetség, így fő feladatai közé tartozik: tarifa harmonizáció; menetrend koordináció; szövetségen belüli elszámolás, bevételfelosztás; az egész szövetségre kiterjedő marketing; értékesítés; jegyinformációs rendszer működtetése és karbantartása. 23

24 Megrendelő Baden-Württemberg tartomány Finanszírozó Megrendelő 8 szolgáltató Konstanz térség VHB közlekedésszervező Tarifa szabályozó; Menetrendek összehangolása 12. ábra: Konstanz régió (Boden tó) közösségi közlekedésének intézményrendszere 4.4 Rostock régió A Balti tenger és a Warnow folyó találkozásánál elterülő Rostock régió közel négyszázezer lakossal rendelkezik. Az egykori Hanza város térségének közutakkal és vasutakkal való ellátottsága egyaránt kiemelkedő. Rostock Lübeck után Németország legnagyobb személyforgalmú Balti tengeri kikötője, közel két millió utast szállít a környező balti országokba. 24

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

Vasúti Erősáramú Konferencia

Vasúti Erősáramú Konferencia Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 1. A személyszállítás közgazdasági jellemzői és gazdasági szabályozása Levelező tagozat 2016 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile A

Részletesebben

Busz tendereztetés Movia Public Transport

Busz tendereztetés Movia Public Transport Busz tendereztetés Movia Public Transport Søren Englund, Contract Manager E-mail: SEL@moviatrafik.dk 2011.12.15 / Budapest Dok.nr. 2261305 Movia Public Transport A pénzügyi osztály 2010-es adatai 300 alkalmazott

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályzata az Pécs Európa Kulturális Fővárosa támogatások rendjéről. I. A szabályzat célja

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályzata az Pécs Európa Kulturális Fővárosa támogatások rendjéről. I. A szabályzat célja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályzata az Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa támogatások rendjéről I. A szabályzat célja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

TransHUSK és TransHUSK Plus

TransHUSK és TransHUSK Plus TransHUSK és TransHUSK Plus Közforgalmú és egyéb természetkímélő közlekedési kapcsolatok a magyar szlovák határ térségében dr. Siska Miklós KTI NAT-NET-DUNA/DUNAJ Mosonmagyaróvár, 2014. augusztus 26. Néhány

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Ózd, 2012. május 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településf. és Vagyong. O.

Ózd, 2012. május 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településf. és Vagyong. O. J a v a s l a t Ózd Város Önkormányzata által Ózd város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításra kiírandó pályázati felhívás feltételeinek meghatározására

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 1 Tartalom A BKK létrehozásának okai és céljai A BKK feladatai

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Szabó Zsolt Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiindulási

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Dokumentum: Operatív javaslatok

Dokumentum: Operatív javaslatok Tevékenység: Támogatói infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Dokumentum: Operatív javaslatok ÁROP-1.A.5; ÁROP-3.A.2 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Szervezeti felépítés Tevékenységi (funkció) szerkezet A rendszer adaptivitása funkcionális

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék A 2014 2020 közötti EU-s költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021 2027 közötti ciklusra előkészítendő vasútfejlesztési projektek meghatározása és elő-megvalósíthatósági tanulmányaik elkészítése.

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 15-én tartandó rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 15-én tartandó rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: Kerékpárút építésére vonatkozó pályázat benyújtása Iktatószám:

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

Intézményirányítási modell javaslat

Intézményirányítási modell javaslat Aszód Város Önkormányzata Intézményirányítási modell javaslat Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 Kiindulási adatok, információk a team-munka alapján

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI KOVÁCS ÁRON Pécsi Tudományegyetem Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Mellékletek. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (4. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Mellékletek. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (4. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Mellékletek Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN

Részletesebben

DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság. 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai:

DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság. 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai: A DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai: Szervezeti, személyzeti adatok I.1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos

Részletesebben

A közlekedéspolitika országos céljai

A közlekedéspolitika országos céljai A közlekedéspolitika országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Salgótarján, 2015. október 1. IX. Határok nélküli partnerség konferencia A hazai közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben