INFRASTRUKTÚRA. infrastruktúráról általában A közlekedésről általában Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Közművek Vízi közlekedés

Átírás

1 INFRASTRUKTÚRA Az infrastruktúráról általában A közlekedésről általában Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Közművek Vízi közlekedés 1

2 INFRASTRUKTÚRA Logisztikai központok A magyar közlekedés teljesítményei Az infrastruktúra-fejlesztés hatósági feladatai A közlekedés környezeti hatásai Katasztrófavédelem, a veszélyes áruk szállítása és a környezetvédelem Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyes kérdései 2

3 Az infrastruktúráról általában Az infrastruktúra fogalma és tanulmányozásának különböző aspektusai Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Infrastruktúra és gazdasági fejlettség Beruházási döntések és stratégiák Jellegzetes nemzetközi tendenciák Infrastruktúránk jelenlegi helyzete 3

4 Az infrastruktúra fogalma és tanulmányozása Az infrastruktúra fogalma Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról Az infrastruktúra mint egész 4

5 Az infrastruktúra fogalma Alapszerkezetet, alépítményt jelent A kifejezés valószínűleg katonai eredetű a napóleoni háborúk idején: olyan katonai berendezéseket foglal össze, mint kaszárnyák, utak, hidak stb. a második világháború alatt: azoknak az objektumoknak az összességét nevezték infrastruktúrának, amelyek meghatározzák a terület átbocsátó képességét, ill. az utánpótlást biztosító potenciált. 5

6 Az infrastruktúra fogalma Az infrastruktúra szakkifejezés néhány szinonim jelentésének jellemzése: az infrastruktúra nem termeli a termékeket anyagi-dologi formában, csak a feltételeket hozza létre, amelyek ezen termékek termeléséhez szükségesek; az infrastruktúra a bővített újratermelés egész folyamatát kiszolgálja, beleértve a munkaerő bővített újratermelését is; az infrastruktúra feltétlenül két alapvető fajtáját különböztetjük meg: termelőit és szociálist (lakosságit); 6

7 Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból HIRSCHMAN: az ún. amerikai iskola egyik kimagasló képviselője ide sorol minden közületi (public) szolgáltatást. A fogalom magva azonban valószínűleg a közlekedésre és az energiára korlátozható. FREY: infrastrukturális kiadások azok, amelyek bár közös javakra fordítódnak, mint beruházások, jövőbeni hozamok jelenlegi ráfordításainak felelnek meg. 7

8 Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból ERLICHER: az infrastruktúrát a tőke oldaláról közelíti meg, termelői és fogyasztási infrastruktúrát különböztet meg. Bevezeti a reprodukálható termelői vagyon és reprodukálható fogyasztói vagyon fogalmakat. JOCHIMSEN: az ún. nyugatnémet iskola megalapítója szerint szellemi és intézményi infrastruktúrára is szükség van. 8

9 Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból TINBERGEN: a strukturális iskola megalapítója. Gazdasági struktúraelméletében minden olyan alapfeltételt, ami a termelés normális működéséhez szükséges, az infrastruktúrával azonosítja. Ezt tekinti alapstruktúrának, a termelést szuperstruktúrának definiálja. E két szféra között van az ún. metastruktúra, a szellemi és intézményi szféra. 9

10 Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból KŐSZEGFALVI: infrastruktúra fogalmában érezhető az ún. mérnöki szemlélet. Az infrastruktúrán műszaki és szociális rendeltetésű és jellegű hálózatoknak és intézményeknek összefüggő rendszerét érti. A legközvetlenebb formában a városok, települések működésének, fejlődésének meghatározó tényezője. 10

11 Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból CSERNOK - EHRLICH - SZILÁGYI: a gazdasági fejlettség adott szintjén, a mindenkori technika követelményeinek megfelelően a termelés-elosztás-fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét, ún. edényrendszerét hivatott biztosítani. PALOTÁS: az a nem termelő (ill. nem közvetlenül termelő) állóeszköz-állomány, amely részben a lakossági ellátás, részben a termelés számára végez szolgáltatásokat. 11

12 Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Sokan (pl.: TÍMÁR, HÁY, SÁNTA): az állóeszköz-centrikus felfogást tartják helyesnek. TÍMÁR és HÁY szerint Közgazdasági értelemben az infrastruktúra olyan álló- és forgóeszközöket jelöl, amelyek a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosítják, vagyis bár közvetlenül nem vesznek részt a termelési folyamatban, mégis meghatározó szerepük van a társadalmi fejlődésben. 12

13 Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Magyarországon eléggé általánosan elterjedt nézet szerint: infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek (úthálózat, közlekedés, kikötők, közművek stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az infrastruktúra színvonala kifejezi, hogy valamely országban mennyire vannak meg a gazdasági fejlődés általános feltételei. 13

14 Infrastruktúra nézetek összegezése KŐSZEGFALVI: az infrastruktúra feladata alapvetően biztosítani egy adott gazdaság normális vérkeringését, tehát a termelést és fogyasztást, továbbá az elosztás folyamatát a gazdaság mindenkori fejlettségének megfelelő technikai és szellemi színvonalon. A lakosság életkörülményeit, életszínvonalát közvetlenül meghatározó anyagi-műszaki infrastruktúra, intézmény és szolgáltatóhálózat, együttesen lakossági infrastruktúrának nevezhető. 14

15 Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Az infrastruktúra munkaigénye csak fokozatosan bontakozik ki, az infrastrukturális fejlődés tőkeigénye viszont majdnem a maga egészében jelenik meg mindjárt az első infrastrukturális jellegű objektumok létesítése idején. 15

16 Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Minél magasabb valamely terület tőkeigénye, annál kisebb a munkaigénye és viszont. Ez a kapcsolat az idő dimenziójában úgy érvényesül, hogy a tőkeigényes infrastrukturális területeken a technika fejlesztésével csökken a munkaerőigény. Ezzel egy időben növekszik viszont a munkaigényes infrastrukturális területek szerepe. E két tényező együttes hatására az infrastruktúra munkaerőigénye egészében növekszik. 16

17 Munkaerő Az infrastrukturális területeken foglalkoztatottak arányának vizsgálatát a rendelkezésre álló statisztikai adatsorok hármas bontásban teszik lehetővé: a közlekedés és hírközlés a kereskedelem (a bankhálózat, a hitel- és biztosítóintézetek létszámával együtt) az egyéb ágazat (egészségvédelem, az oktatás, a kutatás és a közigazgatás stb.) 17

18 Munkaerő Mérőszám: az infrastrukturális ágazatokban foglalkoztatott létszámnak a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyított aránya. Ennek az arányszámnak az alakulásában két tényező sajátos ötvöződése jut kifejezésre: az időé és az általános gazdasági fejlettségi szinté. A két hatás közül a gazdasági fejlettségi szinté a döntő szerep, de ezt az időtényező jelentős mértékben befolyásolja. 18

19

20 Munkaerő A technika legélesebben a közlekedés arculatát változtatja meg. Ezért módosítja olyan lényegesen a fejlettségi szint hatását az, hogy az országok mikor, illetve milyen világtechnikai színvonal idején jutnak el a gazdasági fejlettség adott szintjére. 20

21 Beruházás Az infrastruktúra beruházásainak egyik jellegzetessége, hogy az összes beruházáshoz viszonyított aránya általában nem függ a gazdasági fejlettségtől. Ezért áttekinthetőbb képet nyerünk ezek természetéről és viselkedéséről, ha alakulásukat az idő dimenziójában szemléljük. 21

22 Beruházás A teljes infrastrukturális beruházásnak az összes beruházásokhoz viszonyított aránya széles intervallumban ingadozik (50-80%). Az, hogy az egyes országok infrastrukturális beruházásainak aránya hol helyezkedik el ezen a sávon belül attól függ, hogy milyen volt az iparosodás kezdetén az infrastruktúra általános színvonala. A második világháború után általában növekedett és magas szinten stabilizálódott. 22

23

24 Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról Az infrastruktúra nem csupán elősegíti, hanem ösztönzi is a termelés fejlődését, amennyiben a kiépítés növekvő keresletet jelent a termelés különböző területei számára. Ha a termelőtőke és az infrastrukturális tőke színvonala összhangban van, akkor ugyanazon gazdasági eredmény eléréséhez sokkal kisebb termelő beruházásokra van szükség. 24

25 Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról A tőkeigényesebb, általában a nehézipari ágazatok gyors fejlődésének idején az infrastrukturális beruházások háttérbe szorulnak. A mai gazdaságban a piaci mechanizmus ereje már nem mindig elégséges olyan hatalmas tőkemozgások, átcsoportosítások előidézésére, amelyeket az infrastruktúra megkíván. Főleg össztársadalmi érdekeket szolgáló területeken megerősödött az állam gazdasági szerepe (pl.: kórházak, iskolák). 25

26 Az infrastruktúra mint egész Az infrastruktúrát komplexen vizsgálva az infrastruktúra fejlődésének, fejlettségének, struktúrájának, az iparosodás folyamatával való kapcsolatának, a gazdaság általános fejlettségi színvonalával való összefüggésének problémáihoz jutunk el. A vizsgálat feltétele az infrastrukturális színvonal számszerű jellemzése. 26

27 Mutatószám-rendszer az infrastruktúra összehasonlítására Csak olyan mutatószám használható, amely viszonylag sok országra, azonos tartalommal rendelkezésre áll. Ezek az alábbi infrastrukturális területekre állíthatók össze: közlekedés, hírközlés, lakásellátottság és felszereltség, egészségügyi ellátottság, oktatási és kulturális ellátottság 27

28

29

30 Mutatószám-rendszer az infrastruktúra összehasonlítására A közlekedési hálózatot a közutak, illetve a vasútvonalak sűrűségével szokták jellemezni: ez az ország területének 100 km2-rére eső kilométerhossz. Ez a mutatószám azonban nem minden tekintetben reális mérőszáma az ellátottságnak. Ha a közlekedési vonalak hosszát nem az ország területéhez, hanem a lakosságszámhoz viszonyítjuk, akkor a torzító hatást kiküszöböljük, de egy újabbat idézünk elő. 30

31 Az infrastruktúra szintetizált mutatója BENNET módszerét követve, minden egyes mutató esetében azon ország adatát tekintjük bázisnak, ahol a kérdéses mutató értéke a legnagyobb. Az összes többi ország adatát ehhez a bázishoz viszonyítjuk: a ik A ik = A imax (i=1,2,...,n); (k=1,2,...,m) 31

32 Az infrastruktúra szintetizált mutatója BENNETT az egy-egy országra kapott viszonylagos értékek összegét tekintette a számítás (egyik) eredményének, és nevezte pontszámnak (score): n s Bk = a ik i =1 32

33 Az infrastruktúra szintetizált mutatója Azokra a mutatókra vonatkozóan, amelyekre nem rendelkezünk valamely országra nézve adattal, a többi mutató alapján kapott aik színvonal átlagos nagyságát tételezzük fel. nk sk = a ik i =1 nk 33

34 Az infrastruktúra szintetizált mutatója Az sk mutató és annak a finomított változatai nem tekinthetők valamiféle abszolút pontosságú mérőszámnak. Adatainkat inkább orientációs jelzőszámoknak tekintjük egy olyan területen, amelyet ezek nélkül nem lehetne számszerűsíteni. 34

35 Az infrastruktúra szintetizált mutatója Az útsűrűségre és a vasútsűrűségre 2-2 mutatót iktattunk be, az átlagolásnál automatikusan megnöveltük a közlekedés súlyát a többi infrastrukturális területtel szemben. E hatás elkerülése érdekében célszerű a CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás alkalmazása. 35

36 CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás Az átlagolás két lépésben történik: először az egyes infrastrukturális területekre számítunk összefoglaló mutatót: n jk s jk = a jik i =1 n jk 36

37 CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás A második lépésben az egyes infrastrukturális területek pontszámait átlagoljuk: q sk = s jk j=1 q q - a vizsgálatba bevont infrastrukturális területek száma (esetünkben 5) 37

38 A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Európai iparosodás évei ( ) A századforduló körüli időszak ( ) Az első világháború utáni időszakot (1920) A világgazdasági válság előtti időszak (1929) A második világháború előtti békeév (1937) A második világháború után 1950-es év A második világháború utáni 1960-as év Az év adatai (mivel említett szerzők könyve 1974-ben jelent meg). 38

39 A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Feltétlenül biztosítani kellett, hogy az alkalmazott mutatószámrendszer igazodjon az összehasonlítandó időszakok mindenkori infrastruktúra-tartalmához. A mutatók egy részét tehát időről időre cserélték. Aránylag kevés olyan mutató van, amely a 100 éves periódusnak mind a nyolc kiemelt időszakára rendelkezésre áll. 39

40 A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Az infrastrukturális pontszámok idősora nem alkalmas egy-egy ország infrastrukturális fejlődésének jellemzésére, mert az összehasonlítás bázisa az Aimax időről időre változik. A kapott számadatok, pontértékek nem tekinthetők abszolút pontosságú mérőszámoknak, hanem csak kisebb-nagyobb hibahatárok között mozgó orientációs jelzőszámoknak. 40

41

42

43

44

45

46

47