EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL augusztus Tartalom Információs Az információs legfontosabb kategóriái Internet és információs ITI rangsor Információs -e Magyarország? Információs Az információs fogalmának - kiterjedtsége miatt - nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (IKT) alkalmazása. Az információs legfontosabb kategóriái Virtuális könyvtárak Nyitott kultúra Fordított szocializáció lehetősége Internet Tanulásalapú Távtanulás Hálózatállam Kölcsönös összekapcsolhatósággal párosuló demokrácia Internet és információs Áttörünk vagy leszakadunk? Eseménynaptár i2010: az új stratégia Pályázatok Versenyképes emagyarország pontok Szolgáltató közigazgatás fejlesztés Contact 3. Szakkiállítás Szeptemberi számunk a fenntartható fejlődés témakörével foglakozik s Az internetről és ezen keresztül az információs ról, valamint annak mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról szinte mindenki véleményt alkot még akkor is, ha konkrét számítástechnikai ismeretekkel nem rendelkezik. Az ellenzők szerint az internet erőszakra buzdít és gyűlöletet kelt, nem beszélve arról, hogy az internetező függővé, magányossá és kommunikációképtelenné válik. Sokszor az emberek akaratlanul is félnek az ismeretlentől, az újtól és a változástól. Gyakran véleményt nyilvánítanak arról is, amit nem ismernek és nem is kívánnak megismerni. Az internet pont olyan, mint maga a világ, ami körülveszi. Folyamatosan változik, az élet negatív és pozitív lenyomata is visszaköszön benne. Az internet és az információs közé nem tehető egyenlőségjel. Míg az első egy számítógépes világhálózat, addig a második egy társadalmi együttélési formáció. Aki az első alapján utasítja el a másodikat, az elhamarkodottan ítél olyasvalamiről, amit meg sem ismert. A technológiai fejlődés nem old fel minden társadalmi egyenlőtlenséget, nem csak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek a folyamatnak. Kialakul az ún. digitális szakadék: a fejlődés egyesek számára előnyös, mások számára kedvezőtlen változásokat hoz. Az ún. Athén-modell képviselői, a technofilek szerint a technológia felszabadító erejű és az ember jólétét fogja növelni, ennek végeredménye pedig egy új elektronikus demokrácia. De ki az, aki a közvetlen demokrácia érdekében idejének egy jó részét politikai döntések meghozatalára szánná, ha erre esetleg nincs is feltétlenül szükség? Nem minden ember szeretne ezen mindennapi döntésekben aktívan részt venni. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az elektronikus nyilvánosságon keresztül bárki kifejthesse véleményét, de nem szerencsés politikai rendszert csinálni belőle. Az ellenzők, az Orwell-modellhez tartozó technofóbok szerint az új technológia az emberek teljes alávetését teszi lehetővé, hiszen mindenki megfigyelhetővé válik. Az állam egyre inkább olyan eszközök birtokába jut, amelyek révén az állampolgárok ellenőrizhetővé válnak. Eközben ugyanez az állampolgár egyre könnyebben jut információhoz, a korábbiakhoz képest átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váló államról. Növekszik az állampolgár szabadsága és az állam transzparenciája vagyis ugyanazokat az eszközöket egymásnak ellentétes célokra is fel lehet használni.

2 Információs index (ITI) rangsor 1. Dánia 2. Svédország 3. Egyesült Államok 4. Svájc 5. Kanada 6. Hollandia 7. Finnország 8. Korea 9. Norvégia 10. Egyesült Királyság 11. Hong Kong 12. Ausztrália 13. Szingapúr 14. Ausztria 15. Németország 16. Belgium 17. Új-Zéland 18. Japán 19. Franciaország 20. Tajvan 21. Spanyolország 22. Izrael 23. Írország 24. Olaszország 25. Portugália 26. Szlovénia 27. Csehország 28. Magyarország 29. Chile 30. Görögország 31. Horvátország 32. Egyesült Arab Emírségek 33. Lengyelország 34. Dél-Afrika 35. Szlovákia 36. Malajzia 37. Argentína 38. Brazília 39. Mexikó 40. Bulgária 41. Oroszország 42. Thaiföld 43 Kolumbia 44. Kína 45. Venezuela 46. Egyiptom 47. Szaúd-Arábia 48. Románia 49. Fülöp-szigetek 50. Törökország 51. India 52. Vietnam 53. Indonézia Információs -e Magyarország? Magyarország a tudományos megközelítés szerint már információs, a politikai szerint pedig most zajlik az átalakulás, az utópikus felfogás viszont azt sugallja, hogy ettől még távol állunk, hiszen a technológia még nem járta át a egészét. A helyzetet bonyolítja, hogy információs ból sem csupán egyetlen egy van, hanem ahogyan társadalmak sokasága létezik a Földön, úgy többfajta információs ról, információs társadalmak sokaságról is beszélhetünk. Castells és Himanen 2002-ben megjelent könyve szerint több út lehetséges ahhoz, hogy egy információs má váljon: Finn-modell: nyitott, jóléti információs Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs Szingapúri-modell: autoriter, államilag vezérelt információs Ernest J. Wilson szerint az állam, a magánszektor, a civil szféra és a kutatói-egyetemi világ között minden irányban nyitott kommunikációs háló jön létre, amit gyémánt-struktúrának nevezett el. Az átmenet akkor sikeres, ha ez a gyémánt ki tud alakulni, vagyis többirányú kommunikáció alakul ki a szereplők között. Az internet használók települések szerinti megoszlásban 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Budapest Megyeszékhely Város Község Internet hozzáférők és felhasználók Magyarországon (ezer fő) % 70% 60% 50% Hozzáférők Felhasználók A felhasználók a hozzáférők százalékában Magyarország nem sorolható egyértelműen egyik castellsi kategóriába sem, nem tisztán piaci, pláne nem autoriter, de nem is jóléti az itthon tapasztalható információs fejlődés. Sokkal inkább elmondható, hogy egy sajátos kelet-közép-európai útról van szó, egy kettős átmenetről: ami egyszerre célozza a demokráciát és a kapitalizmust (politikai és gazdasági rendszerváltás), illetve, ami egyre inkább a globális információs ban kapja meg a maga helyi értékeit és keretét. Így az információs kapitalizmus egy helyi, kelet-közép-európai változata jön létre. Ebben meghatározó a Wilson-gyémántban szereplő négyes közötti viszonyrendszer, az állam kezdeti túlsúlya, a gazdaság és a (multinacionális) tőke megerősödése, a bizalmatlansága és egyúttal lelkesedése az átalakulásért, a civil lassú erősödése és a kutatói, akadémiai szféra marginalizáltsága, valamint a négy szereplő közötti kommunikáció nehézkessége. Forrás: IDC World Times (2004) 2

3 INFOKOMMUNIKÁCIÓ: Áttörünk, vagy leszakadunk Provokatív jelentés látott napvilágot 2004 végén az Unióban: ha az EU az USA egyik tagállama lenne, a legszegényebbek közé tartozna. A holland elnökség felkérésére a PwC azt vizsgálta, milyen pontok mentén kellene átgondolni a tagállamok infokommunikációs technológiai fejlesztéseinek irányait. A tanulmány tíz kitörési pontot jelölt meg és megállapítása szerint az európai növekedés ösztönzésének kulcsa az infokommunikációs technológia (IKT). Európa ezen a területen lemaradt, Korea, India, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok sokkal intenzívebb növekedést értek el. Ma már nincs olyan része a nak, amely az információtechnológia nélkül működne, vagy valamilyen formában ne profitálna belőle, az IKT jelentős gazdasági növekedést indukál. Az ágazatban a beruházások - az OECD becslése szerint - 0,3 és 0,8 százalék közötti éves GDP-növekedést generáltak az elmúlt évtizedben, de önmagának a szektornak a bővülése is jelentős gazdasági fejlődést vált ki: például Koreában, Írországban vagy Finnországban évente egy százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ráadásul azok a cégek, amelyek fejlett technológia alkalmazásával növelik hatékonyságukat, szintén komoly gazdasági növekedést produkálnak. A referencia országok - India, Dél- Korea, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok - komoly haladást értek el néhány elkötelezett döntés eredményeképpen. Európa, bár jól megalapozott IKT-szektorral, erős eszközparkkal és jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, teret vesztett ezekkel az országokkal szemben. A referencia országokban tapasztaltak alapján a cégek újraszervezésébe, az adminisztrációba és a szakértelembe kell beruházni. Szeptemberben záró pályázatok Az áttörés tíz pontja KIOP Ivóvízminőség javítását célzó beruházások GVOP Kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése GVOP Kkv-k számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása GVOP Kkv-k részére emeltszintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtása GVOP Kkv-k közötti együttműködés szervezésének támogatása GVOP Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (2005) 1. Az e-business és az e-kormányzati politika fókuszának áthelyezése az öszszekapcsolhatóságról a komplex IKT-alkalmazások bevezetésére. 2. Az európai IKT-környezetek szabványosítása az új vállalkozások elindítása és működőképessé tétele érdekében. 3. Az átütő technológiák bevezetésének felgyorsítása. 4. "Bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platform. 5. Vezető hely az IKT-iparágban. 6. Stratégiai válasz kidolgozása az alacsony bérekkel fellépő országokba irányuló munkahely-áttelepítésekre. 7. Az innovatív európai elektronikus kommunikációs szektor fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása. 8. A frekvencia kiosztás új és rugalmas modellje. 9. Valódi megoldások a fogyasztói bizalomért és biztonságért. 10. Az e-esélyegyenlőség fókuszának áthelyezése a "hozzáférés mindenkinek" elvről a "szakértelem mindenkinek" elvre. Európában ugyanis lassabban terjednek el az új technológiai alkalmazások, és nehezebben alakulnak át a szervezeti struktúrák is, mint az Egyesült Államokban. A termelékenység növekedése számos tényezőtől függ, és ez nem feltétlenül a számítógépek rendelkezésre állása vagy a távközlési infrastruktúra megléte. Ezekben nincs hiány a legtöbb európai országban. Az IKT-felhasználás szintjében legalább ilyen fontos szerepe van a szakértelemnek, a munkaerőpiac rugalmasságának, valamint a tudás és az úgynevezett legjobb gyakorlatok terjesztésének. Ezek mindegyikében jobbak a referencia országok mutatói. Másik, a fejlődést gyorsító terület a globális platform irányítás. Az Intel és a Microsoft sikere is bizonyítja, hogy az egész világra kiterjedő platformvezetés az egyik legversenyképesebb erő. A társadalmi részvétel összefügg a gazdaságival, vagyis befolyásolja a gazdasági növekedést. A "hozzáférés mindenkinek" stratégia kiegészül a "készségek mindenkinek" politikával. A PwC tanulmány javasolja: az Európai Bizottság ösztönözze a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját nemzeti szabályozásukat a legjobb gyakorlatról a közös gyakorlatra való átállást felgyorsító tevékenységek európai szintű elterjesztésére, a K+F-eredmények alkalmazásának támogatására, a vállalatok - különösen a kkv-k - IKT-beruházásainak ösztönzésére. A szakértelem fejlesztésére történő ráfordítás, valamint a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelő működőképesség elérése szintén a támogatandó területek közé tartozik. Az innovatív állami szolgáltatások kialakítása példaértékű lehet az üzleti szektor számára is. Az unió egyik feladata tehát a közeli jövőben, hogy a hangsúlyt az IKT felhasználására helyezze át. A tanulmány e téren külön kiemeli a kkv-k támogatásának fontosságát. Európa a szabványosítás terén is elmaradt, pedig ahhoz, hogy az iparágak és szervezetek nyitottá váljanak az újabb technológiák alkalmazására, a legmodernebb IKT-környezetre van szükség. Ehhez az elektronikus hitelesítésre, az e- fizetésekre és a biztonságra kidolgozott páneurópai megoldások adhatnak lendületet, hiszen a bizalom bármely megoldásban alapvető követelmény, így az IKT növekedésnek is az egyik fő ösztönzője. A tartalom és az internet kapcsolatának fontossága is kirajzolódott a referencia országok fejlődése és a szakértői interjúk alapján. Európában történelmi szempontból a kapcsolat gazdasági értéke még mindig nagyobb, mint az általa szállított tartalomé. Ebben az áttörést a szélessávú internet jelentheti; új lehetőségeket kínálva a régió tartalomszolgáltató ipara számára. 3

4 i2010: az új stratégia Az Európai Bizottság június 1-jén nyilvánosságra hozta az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia központi eleme az információs és a médiaipar fellendítése. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése. A Bizottság a feladatok között tartja számon a szélessávú internet népszerűsítését és gazdag, változatos tartalmak megjelenését ígéri a felhasználóknak. Az i2010 finanszírozása a 802 millió eurós költségvetésű ICT Policy Support Programme, valamint a stratégiai kutatásokra 1,8 milliárd eurót fordító 7. Keretprogram IST (Information Society Technologies) programja terhére történik majd. A Bizottság az információs mal és médiával kapcsolatos politikák terén három fő prioritást jelöl ki: 1. Egységes Európai Információs Tér létrehozása A célkitűzések szerint növelni kell a sebességet (szélessávú internet), gazdagítani kell a tartalmat, elő kell segíteni az interoperabilitást (a rendszerek, alkalmazások együttműködését, átjárhatóságát), és fokozni kell a biztonságot (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem). 2. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházás növelése Európa hagyományosan jó eredményeket ér el a kutatás terén, azonban nem mindig jellemző rá a sikeres innováció és a kutatások gazdasági megtérülése. A K+F beruházások, a versenyképesség növelése érdekében a Bizottság - többek között - 80 %-kal növelné az IKT kutatások támogatását, a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre irányítaná, a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak, valamint e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében. 3. Befogadó európai információs létrehozása Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs vívmányaiból származó előnyökből. Az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak. A közszolgáltatásokat hatékonyabbá, olcsóbbá és akadálymentessé kívánja tenni, hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani. Az internet használat céljának változása 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% inf ormációk,híre k levelezés tanulás játék munkavégzés cha t, társkeresé s hivatali on-line tv, rádió vásárlás online bank Mitől lesz egy térség/település intelligens? 1. Egyéni és közösségi (szélessávú) hozzáférés. 2. A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása. 3. Tudásalapú gazdaság, tudáspiac és K+F. 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése. 5. Lokális tudásközpontú és kohézió. 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése. 7. Virtuális önkormányzás. 8. Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e- közigazgatássá. 9. A helyi e-demokrácia létrejötte. 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása. 11. Az új tudás térségi megteremtésének és alkalmazásának növekedése. 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása. 13. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra. 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése. 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben. 16. A tudásban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik alapvetően megváltoznak. Csengőhang a digitális szakadék fölött Sürgősen be kell temetni a digitális szakadékot, különben nem zárkózhatnak fel a szegényebbek. Igaz ez a szegény országokra is? Zanzibárban nem tudnak róla. A digitális szakadék betemetésének jelszava egyesíti a technooptimizmust és a szociális érzékenységet. Sokak szerint az ázsiai és afrikai országok demokratizálódása is az interneten áll vagy bukik. A közgazdászok és gazdasági újságírók azonban egyre kevésbé hatódnak meg a lelkesítő szlogentől. Mindinkább felismerik, hogy a digitális szakadék csak tünete más, sokkal súlyosabb bajnak, mint például az éhínségnek, a rossz egészségi állapotnak, vagyis a szegénységnek. A szegény országokban rengeteg az írástudatlan, és sokhelyütt áram sincs. Ezért nem sokra mennek a számítógépekkel és az internettel. A tüneti kezelés helyett inkább magát a szegénységet kellene enyhíteni. Ebben pedig nagy szerepe lehet a mobiltelefon elterjedésének. A BBC riporterei beutazták az afrikai országokat, és mindenütt belenéztek a digitális szakadékba. Simon Hancock Tanzániában járt, s áthajózott Zanzibár szigetére is, ahol a halászat az egyik fő jövedelemforrás. Azt tapasztalta, hogy a halászok mobiltelefonon tájékozódnak a piaci árakról. Ha Zanzibárban túl sok a hal, a főváros, Dar es Salaam felé veszik az útjukat, ahol jobb árat érnek el. Egész Tanzánia le van fedve, a lakosság 97 százaléka számára elérhető a mobilkapcsolat. Olyan nagy a lefedettség, hogy nem lehet számítani a vezetékes hálózat kiépülésére. Azt szokták mondani írja Hancock, hogy ebben nagy veszély rejlik, a digitális szakadék veszélye. Amióta az első internet-guruk előbukkantak a ködből, azóta prédikálják, hogy az internet nélkülözhetetlen a gazdaság növekedéséhez és az üzlet virágzásához. Elvégre így van ez Nyugaton is. Vezetékes hálózat híján nem lesz internet-hozzáférés, s mindenféle gazdasági rémségekre lehet számítani. A szegény zanzibáriaknak azonban senki sem telefonálta meg a szörnyű hírt, ők vígan mobiloznak tovább. 4

5 Pályázatok GVOP Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek GVOP Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése "A" pályázati cél: Az integrált üzleti rendszerek bevezetésének, korszerűsítésének, illetve bővítésének támogatása, és ezáltal a hatékonyság növelésének, működési költségek csökkenésének elősegítése a vállalkozások belső-üzleti, ügyviteli folyamataiban. "B" pályázati cél: A vezetői döntéstámogató, illetve üzleti intelligencia rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a döntéshozatali folyamatok felgyorsulása révén javulás elősegítése a termelékenység, ajánlattételi, szerződéskötési és teljesítési határidők, működési költségek terén, továbbá, a vállalati folyamatok átláthatóbbá, a vezetés által naprakészen követhetővé tétele. "C" pályázati cél: A munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a vállalati belső menedzsmenti és adminisztratív folyamatok felgyorsulásának, átláthatóbbá válásának elősegítése, a működési költségek, teljesítési határidők csökkentése, így a termelékenység javítása, továbbá, a dokumentációhoz felhasznált papírmennyiség így a környezetre gyakorolt káros hatások mérséklése. Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások Forrás összege: 2500 millió Ft Támogatás maximum összege: A cél: 50 millió Ft; B cél: 20 millió Ft; C cél: 20 millió Ft "A" pályázati cél: Elektronikus piactér létesítése: olyan üzleti és technológiai rendszer kialakítása, melynek révén a kkv-nak lehetősége nyílik tevékenységeikhez szükséges eszközök, anyagok, szolgáltatások elektronikus úton történő beszerzésére, illetve értékesítésére, beleértve a felmerülő logisztikai, pénzügyi és egyéb adminisztrációs feladatok ellátását is. "B" pályázati cél: Vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása: a pályázó kkv-k elektronikusan értékesíthetik a termékeit, szolgáltatásait, és az ügyfeleinek online ügyfélszolgálati szolgáltatást nyújthat. "C" pályázati cél: Vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítása: a hazai kkv-k egymásközti és/vagy a nagyvállalatokkal folytatott rendszeres kereskedelmi tevékenységének elektronikus megoldására szolgáló rendszerek fejlesztése, illetve ilyen rendszerek beszerzése és bevezetése. "D" pályázati cél: Csatlakozás elektronikus piacterekhez: a kkv-knak lehetőségük nyílik az üzleti tevékenységükhöz szükséges eszközök, anyagok, szolgáltatások e-piactéren keresztüli beszerzésére. Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák Forrás összege: 2500 millió Ft Támogatás maximum összege: A cél: 50 millió Ft; B cél: 40 millió Ft; C cél: 50 millió Ft; D cél: 5 millió Ft GVOP Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kkv-k számára GVOP Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése Cél: Új, on-line tartalmak létrehozása és szolgáltatása; meglévő tartalmak on-line hozzáférhetővé tétele, szolgáltatása, a hozzáférés javítása. Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák, egyesületek, szövetségek, alapítványok, közalapítványok, köztestületek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények; állami és nonprofit szervezetek Forrás összege: 1300 millió Ft Támogatás maximum összege: 100 millió Ft Cél: Közcélú, közérdekű üzleti, tudományos és kulturális tartalmak online elérhetővé tételének, szolgáltatásának, kereskedelmének, újrafelhasználásának elősegítése. Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák, egyesületek, szövetségek, alapítványok, közalapítványok, köztestületek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények; állami és non-profit szervezetek Forrás összege: 800 millió Ft Támogatás maximum összege: 100 millió Ft GVOP Szélessávú internet-infrastruktúra támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein GVOP Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein Cél: Szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. Magyarország más tervezési-statisztikai régióiban csupán a fő lakosságszám alatti településeken megvalósuló pályázat támogatható. Kedvezményezettek köre: regisztrált elektronikus hírközlési szolgáltató kis- és közepes vállalkozások Forrás összege: 1600 millió Ft Támogatás mértéke: 46% Támogatás maximum összege: 250 millió Ft s Cél: Szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. Magyarország más tervezési-statisztikai régióiban csupán a fő lakosságszám alatti települések, illetve ilyen települések társulásai jogosultak támogatásra. Kedvezményezettek köre: önkormányzatok Forrás összege: 4700 millió Ft Támogatás mértéke: 75% Támogatás maximum összege: 250 millió Ft eeurope közösségi program További közösségi programok econtent digitális tartalomfejlesztés Safer Use of Internet IDA hatóságok közötti adatfeldolgozás eten e- szolgáltatások terjesztése EU6 K+F és demonstrációs keretprogram E-learning oktatási és képzési rendszerfejlesztés MEDIA PLUS audiovizuális fejlesztések és politikák 5

6 Versenyképes gazdaság régiók állampolgárok vállalkozásfejlesztés infrastruktúra-fejlesztés humán erőforrás fejlesztés Az Eu által előírt szolgáltató közigazgatás fejlesztés Állampolgároknak közigazgatás szolgáltató közigazgatás fejlesztés Jövedelemadó Szociális juttatások emagyarország pontok Álláskeresés Közkönyvtárak 40 eönkormányzati projekt 900 település 14 Mrd Ft euro támogatás Egészségügyi szolgáltatások Személyi dokumentumok Gépkocsi nyilvántartásba vétele Építési engedély kérelem Születési és házassági bizonyítványok Felsőbb oktatásba történő jelentkezés Költözés bejelentése Rendőrségi bejelentések Elektronikus cégeljárás Magyarországon Vállalkozásoknak Szeptember 1-jétől indul élesben az elektronikus cégeljárás. Ettől az időponttól nyújthatók be elektronikus úton is a részvénytársaságok cég- és változásbejegyzési, illetve a kft-k egyes változásbejegyzési kérelmei. Az e-cégeljárás lépései január: iratok digitalizálása szeptember: rt. Cégbejegyzés Társasági adó Közbeszerzés Vámnyilatkozat A cég- és a társasági törvény módosításának alapjául szolgáló koncepció elvei alapján az új jogszabályok egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb cégalapítást tesznek majd lehetővé től pedig a tervek szerint elektronikus cégbejegyzésre is lehetőség lesz. bejegyzése (e-másolat, e-illetékezés) 2006: e-mérleg (kft. teljes körű bejegyzése) Általános forgalmi adó Munkavállalóknak nyújtott hozzájárulás Környezetvédelmi engedélyek Adatközlés a statisztikai hivatalnak Olvasóink figyelmébe ajánljuk a szeptember között megrendezésre kerülő CONTACT 3. Beszállítóipari Szakkiállítást és Üzleti Fórumot. A rendezvényen külön standdal képviselteti magát az MKB Bank, ahol személyesen is megismerkedhetnek az Európai Uniós Desk és a Bank békásmegyeri és szentendrei fiókjának munkatársaival. Szeptemberi számunk a fenntartható fejlődéssel foglalkozik Helyszín: SYMA Rendezvénycsarnok Budapest XIV., Ifjúság útja 2. Felhasznált szakirodalom: A Bizottság közleménye: i2010: európai információs a növekedésért és a foglalkoztatásért, Brüsszel ; Dr. Bakonyi Péter (IHM): A tartalomfejlesztés szerepe a Magyar Információs Társadalom Stratégiában és az NFT-ben; Juhász Lilla (ITTK): A Bangemann-jelentés, április; Juhász Lilla (ITTK): World Progress Report 2004, április; Juhász Lilla (ITTK): A magyar információs politika rövid története, A magyar információs modellje, április; Kovács Kálmán (IHM): Modern Magyarország - Információs Társadalom, június; Magyar Információs Társadalom Stratégia; Pajna Sándor (IHM): Tudásalapú Gazdaság és Társadalom A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása; június, Levendel Ádám (Szonda-Ipsos), Pintér Róbert: Információs (2004), Sebők Orsolya: Infokommunikáció, Metazin: Csengőhang a digitális szakadék felett Internet: (pályázati felhívások); 6

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap A EUROSTARS2 program Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes H2020 ICT Információs nap 2014.02.20. A kezdetek - az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA

EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA 2012.11.15. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 2016 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION 2016 1 ITT TALÁLJÁK AZ IPSOS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL? CÍMŰ KUTATÁSÁNAK RIPORTJÁT. AZ EREDMÉNYEKBŐL KIVILÁGLIK, HOGY MENNYIRE

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 20. Heti Válasz konferencia K+F ráfordítás adatai A kutatás-fejlesztés ráfordítás

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Big Data: lehetőségek és kihívások

Big Data: lehetőségek és kihívások Big Data: lehetőségek és kihívások A kutatás módszertana CISCO CONNECTED WORLD TECHNOLOGY REPORT 3. KIADÁS 1800 Informatikai szakember megkérdezésével készült Az adatfelvétel 2012. augusztusában történt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Nagykövetségek March 13.

Nagykövetségek March 13. Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

ció Magyarországon gon 2009

ció Magyarországon gon 2009 Kutatás, a fejlesztés és s innováci ció Magyarországon gon 2009 Pálinkás József Kinőni Magyarországot Konferencia tudományról, kutatásról, innovációról 2009. május 20. 1 1. A Parlament feladatai: törvényi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben