AZ E-BUSINESS FEJLESZTÉSE EURÓPAI VERSENYKÉPESSÉGÜNK FELTÉTELE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ E-BUSINESS FEJLESZTÉSE EURÓPAI VERSENYKÉPESSÉGÜNK FELTÉTELE"

Átírás

1 79 Papp Ferenc AZ E-BUSINESS FEJLESZTÉSE EURÓPAI VERSENYKÉPESSÉGÜNK FELTÉTELE A XXI. század kezdetén a társadalomban és a gazdaságban egyaránt paradigmaváltás zajlik. A gazdaság társadalmi beágyazottságának körülményei között egyre nõnek a társadalmi és gazdasági ellentétek. A pénzügyi és termelõ eszközök felett rendelkezõ tõkés társaságok profitérdekei olykor már saját létüket veszélyeztetik. A gazdaság, ha jelenlegi fejlõdési tendenciáit követi, pénzügyi összeomlás felé haladhat. Ennek megakadályozása minden józanul gondolkodó ember számára létfontosságú. A helyzet nagyon felelõsségteljes döntéseket kíván és az Új Gazdaság viszonyainak megértését követeli. Az ellátási lánc fejlõdésében és menedzsmentjének átalakulásában revolúciós fejlõdést okozott az Új Gazdaság technológiája, az internet, és leghatékonyabb eszközévé az általa generált e-business lett. Az internet-penetráció dinamikus növelése elengedhetetlen az Új Gazdaság fejlõdéséhez. A gazdaság és a vállalkozások számára szükséges információk döntõ többségét a legrövidebb idõ alatt és a legteljesebb mértékben az Interneten keresztül lehet elérni. Az Internet-hozzáférések növeléséhez szükség van az elõfizetések jelentõs számú bõvülésére és az azt biztosító mûszaki-technológiai feltételek megteremtésére Ehhez viszonyt kormányzati akaratra, és tényleges tettekre van szükség, hiszen a jó szándék az anyagi és infrastrukturális feltételek megteremtése nélkül mit sem ér. A változó és jelentõsen fejlõdõ informatika arra kényszeríti a tradicionális üzleteket, hogy alapvetõen újragondolják üzleti stratégiájukat. A vásárlók szükségleteit kielégíteni akkor lehet a legjobban, ha a fizikai és az on-line csatornát kombináltan használjuk. Amikor a vevõ több független csatorna közül választhat, az kevésbé hatékony, mintha egy olyan rendszerrel kerül kapcsolatba, amelyben az egyes csatornákat keresztkapcsolatok rendszere köti össze. Ma a cél a vevõközpontú, keresztcsatornás értékesítési rendszer kialakítása és hálózatként történõ mûködtetése. Ez egyrészt eredményezheti az üzemeltetési költségek csökkenését, másrészt viszont párhuzamosan, a tradicionális üzletek bezárásával járhat. Az e-business tartalma Mi is tehát az e-business, és miért olyan fontos hazánk számára? Sokan próbálták meghatározni az új kifejezés tartalmát, azonban általánosan elterjedt definíció még nincs. 1 Az e-business szó jelentése: elektronikus üzlet, amely magában foglalja az e-kereskedelmet, a tudásbázisokat, az üzleti intelligenciát stb. Az e- * Fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola 1 Olyan üzleti környezet, ahol a szereplõk mûködésük során az információs technológia eszközeit internetes környezetben használják Báthory Balázs a Webigen Rt. igazgatója. Az e-business piacok, szervezetek, folyamatok és rendszerek integrációja internetes, vagy ahhoz kapcsolódó technológiákkal Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég meghatározása. Az e-business az üzleti folyamatok internetes technológiákon alapuló támogatása az IBM meghatározása szerint. Az e-business, azaz az elektronikus üzletvitel nem más, mint kereskedelmi, üzleti és adminisztratív tranzakciók megvalósítása az informatika és a telekommunikáció segítségével a KPMG Consulting tanácsadó szerint.

2 80 business nem azonos az elektronikus kereskedelemmel. Bõvebb annál, magában foglalja a vállalat külsõ és belsõ folyamatainak elektronizálását és integrációját. Része az e-commerce (e-kereskedelem), az internet (az on-line) marketing, a modern vevõtájékoztatás, a logisztika, a vállalati költségek csökkentése, tehát minden, ami kapcsolatba hozható a világhálóval és az azon keresztül történõ pénzszerzéssel. A kis- és középméretû vállalkozások számára is lehetõvé teszi, hogy azonos feltételek mellett versenyre kelhessenek akár a multinacionális vállalatokkal is. A világháló számtalan információt biztosít. A vállalkozások rugalmasságától függ, milyen gyorsan reagálnak az új trendekre, hogyan használják ki az új lehetõségeket. Sokszor a gyors válaszreakción múlik egy vállalakozás sikere vagy bukása. Az e-business kialakulásának négy fázisát különböztetik meg. Elsõ lépés, amikor a vállalat felismeri, hogy a technológiai haladást nem hagyhatja figyelmen kívül. A vállalkozás méreténél, összetettségénél fogva megérik a helyzet arra, hogy a mindennapi adminisztratív folyamatokat szoftver segítségével integrálja. 2 A második fokozat az, amikor a rendszer mûködésbe kezd, és beépül a vállalkozás ügyvitelébe. A szoftver által a vállalkozásról információkhoz jutnak a jogosultak. A tudást visszacsatolják a cég mûködtetésébe. A harmadik fázis az, amikor a cég a beszállítóival, vevõivel, partnereivel elektronikusan tartja fenn a kapcsolatot. A vertikális iparágakat bekapcsolja a rendszerbe. A negyedik szakaszban a horizontális iparágak bekapcsolása is megtörténik. Ekkor már a cég minden beszerzését az üzletmeneten kívülit is on-line valósítja meg. Az e-commerce, azaz e-kereskedelem értelmezésébe tartozik az üzleti tranzakcióknak minden olyan formája, melynek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton vagy közvetlenül érintkeznek. Tágabb értelemben az is e-kereskedelem, ha a kereskedelmi folyamat legalább egy része elektronikus formában bonyolódik. A Business to Consumer (B2C) kereskedelem jelentése elektronikus kiskereskedelem, tulajdonképpen a végfelhasználók felé történõ on-line eladás. A kereskedés on-line áruházakban (web-boltokban) folyik, ahol a fogyasztók hozzá jutnak a termékekkel kapcsolatos információkhoz. Ez lehetõséget ad a termékek árak összehasonlítására. 3 A köznapi beszédben sokan hajlamosak az elektronikus kereskedelmet az on-line kiskereskedelemmel azonosítani. 4 Az elsõ pillantásra az internetes vásárlásban nincs semmi különös újdonság, közeli rokonságot mutat a katalógus áruházakkal, vagy a televíziós csomagküldõkkel. Lényegét tekintve a vásárló a kereskedõ katalógusából válogat, a kiválasztott árut a számára leginkább megfelelõ csatornát (levél, fax, telefon, ) használva megrendeli, majd azt az eladó postán vagy egyéb más módon elküldi. A különbségek azonban jelentõsek, hiszen az internetes katalógus elkészítésének költségei lényegesen kisebbek, mint a nyomtatott változaté. Az on-line katalógus ráadásul gyakorlatilag korlátlanul bõvíthetõ, frissíthetõ, amíg a nyomtatott katalógus terjedelme mindig kötött. A televíziós home shopping vállalkozások meg egyszerre legfeljebb csak néhány termékre koncentrálhatnak. 5 Elektronikus piactérrõl akkor beszélünk, amikor a vállalkozás nem építi ki saját rendszerét, hanem egy szolgáltatóhoz csatlakozik. A B2B szolgáltatók vállalkozásokat képviselnek, a legfrissebb piaci információkkal szolgálnak. A vállalkozásoknak nem kell beszállítókat keresni; vásárlási igényüket jelzik a B2B szolgáltatónak, aki konkrét ajánlatokkal válaszol. Így az elektronikus piactérben nem kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépíteni az egyes üzleti partnerekkel, hanem egyedül csak a piactérrel kell kialakítani és karbantartani azt. Az e-piacon csak a vevõk és eladók vannak jelen a kínálatukkal és keresletükkel, ezáltal alkalmas arra, hogy az iparágak szereplõit összehozza egymással. Az ehhez szükséges technológiát és biztonságot, a keresõeszközöket, katalógusokat a piactér biztosítja. 2 Ekkor vállalati szoftvert vásárol és kialakítja az üzemgazdasági funkciók széles körét lefedõ saját felépítésének megfelelõ integrált vállalati információs rendszerét (pl. SAP). Ezt ERP-nek, azaz vállalati erõforrás-tervezésnek hívják. 3 Az internet áruházakban leginkább elektronikai cikkeket lehet kapni, de népszerûek a könyvek, bútorok, háztartási gépek is. Elsõsorban olyan termékek iránt van bizalom, ahol kevésbé fontos az, hogy a vevõ mondjuk megfoghassa, megszagolhassa, közelrõl megvizsgálhassa a terméket, és egyéni értékítélete alapján döntsön. 4 A manapság leggyakrabban B2C néven emlegetett kereskedelem modelljét az Amazon.com könyvkereskedés alakította ki 1996-ban. 5 A gyakran több tízezer tételt tartalmazó on-line katalógusok kezelését a jól megválasztott navigációs rendszer (menü, linkek, keresõ, térkép) segítik. A webes katalógusokban rejlõ lehetõséget egyes hagyományos üzletek is felismerték, mikor boltjaikba úgynevezett interaktív oszlopokat ( touch me ) telepítettek. Ezek segítségével ugyanis megsokszorozhatják a bolt fizikai méretei miatt korlátozott árukínálatukat.

3 81 A Business to Business (B2B) kereskedelem a vállalatközi elektronikus piacterek mûködtetése. A fogalom olyan üzleti kapcsolatot jelöl két vállalkozás között, amelynek színtere a világháló. Általában nem csak adás-vétel folyik itt, hanem például a vállalati rendszerek összekapcsolásával nyomon követhetõ a szállítások teljesítése. 6 A B2B-forgalom teszi ki az e-kereskedelem legnagyobb hányadát. A B2B-piacterek az árukat és szolgáltatásokat értékesítõ és keresõ cégek virtuális találkozó helyei az Interneten. A vevõk és az eladók automatizálhatják beszerzéseiket, eladásaikat, esetleg alkalmi vagy tartós csoportokba szervezõdve kedvezõbb árakat érhetnek el. Az internetes piactereknek három alaptípusa létezik. A vásárlói tõzsdén (buyer exchange) a vevõ diktál, a szállítói piacokon (supplier marketplaces) a vásárlóknak kell alkalmazkodniuk az eladókhoz, a neutrális központokban (neutral hub) viszont mindenki mindenki ellen harcol. A semlegesség elvileg alapfeltétele a marketplace sikeres mûködésének. A gyakorlatban azonban miközben a neutrális piacok gyakran csak komoly nehézségek árán képesek összekapcsolni a vevõket és eladókat az egy-egy iparág által anyagilag kellõképpen támogatott (vertikális) piacterek akkorára nõnek, hogy nehéz volna õket figyelmen kívül hagyni. A B2C kereskedelemben megszokott fix katalógus-árakkal szemben a B2B kereskedelemben régóta használatosak a dinamikus árazás olyan formái, mint az áralku (negotiation), a fordított árverés (reverse auction), vagy a tõzsde (exchange). Ezek alkalmazhatóságát, az eladók, és a vevõk száma szabja meg. A B2B dinamikus árazású megoldásai nem jelentenek mást, mint a hagyományos, offline környezetben korábban használatos áralku módszerek átültetését elektronikus környezetbe. 7 Az árverést a vállalatok rendszerint felesleges, használt berendezéseik eladására használják. Míg a horizontális piactereken egy-egy iparág speciális gépeit árusítják, a felszámolásra kerülõ cégek javait, több iparágat is átfogó aukciókon bocsátják áruba. 8 6 Az információszerzéstõl, a megrendelésen át a teljesítésig az üzlet az interneten bonyolódik. A beszerzés, a raktározás, a logisztika területén az elektronikus út alkalmazása költségcsökke nést eredményez, meggyorsítja az üzletkötést. 7 Az áralkura, a dinamikus árazás legegyszerûbb formájára akkor kerül sor, amikor a vevõ és az eladó egyaránt üzletet kíván kötni, de még nem egyeztek meg az árban és az üzletkötés egyéb feltételeiben. Egyes e-piacterek lehetõvé teszik az interaktív áralkut. Ilyenkor a vevõk meghatározzák vételi kondícióikat, majd a program sorba rendezi az ezeknek eleget tevõ szállítókat. Miután a vevõ kiválasztja a neki megfelelõ szállítót, ajánlatok és ellenajánlatok sorozatával tisztázzák a végsõ árat, a termék minõségét, a fizetési feltételeket és a szállítási határidõt. Várhatóan egyre több elektronikus piactér bõvíti eszköztárát interaktív áralkuval. Ez kiválóan alkalmazható olyankor, amikor a legjobb ajánlat is erõsen eltér a kívánt vételi ártól. A piactereknek köszönhetõen az olyan kisebb vállalatok is alkupozícióba kerületnek, melyek különleges, egyébként nehezen elérhetõ termékeket, szolgáltatásokat kínálnak. 8 A weben számos árverés-típus létezik. Valamennyi lefolytatható direkt vagy fordított módon. A direkt árverések típusai közül, az egyik legelterjedtebb az angol árverés, mely az elfogadható legalacsonyabb árral indul majd a licitálással folyamatosan növekszik. Az árverés lezárásakor azé a termék, aki a legmagasabb árat ajánlotta. A holland árverés egy tételre, vagy egy árucsoportra történõ licitálás olyan módon, hogy az árverés a legmagasabb árral kezdõdik, majd az árak csökkentésével addig tart, míg valamennyi áru el nem kel. A vickrey árverés az angol árveréstõl oly módon tér el, hogy a második legmagasabb ajánlat nyer. A japán árverés is a legalacsonyabb árral kezdõdik, de az árverés során az ár kötött lépésekben növekszik. Minden lépésnél kiszállhatnak azok, akik az adott árat nem hajlandók megadni. Az utolsó bennmaradó nyer. A lepecsételt árverés során valamennyi ajánlattevõ egyszeri, titkos ajánlatot tesz, melybõl az ajánlatok elbírálásakor a legmagasabb összeget ígérõ nyer. Mivel az egymással versenyzõ vevõk nem látják egymás ajánlatát, ennél az árverési típusnál nem jelentkezik az árfelhajtó hatás. A fordított árverésen egyetlen vevõ teszi közzé a vásárolt javak és szolgáltatások specifikációját egy piactéren, ahol azután több eladó licitál. Ez a módszer olyan azonnali beszerzésekre használatos, ahol a vásárló el akarja kerülni az off-line vásárlásnál szokásos hosszadalmas és fáradtságos árajánlatkérést, a szállítói lista összeállítását és az ár-összehasonlítást. A fordított árverés igen elterjedt a nem-produktív termékek beszerzésénél. A fordított aukciókkal kapcsolatban számos eladó és vevõ tart attól, hogy a szemfülesebb versenytársak fontos információkhoz juthatnak. Különös figyelmet kell fordítani a biztonságra és az anonimitásra.

4 82 Az on-line tõzsde lényege a vételi és eladási ajánlatok valós idõben történõ közvetítése. Leginkább a jól körülírható, gyorsan mozgó áru termékek adás-vételére alkalmas. Az on-line tõzsde minden olyan iparágban kiválóan alkalmazható, ahol korábban sikeres hagyományos tõzsdei kereskedés folyt. 9 Az eladók számára a B2B kereskedelem nem csupán az on-line módon generált profitra fókuszál. Inkább van szó kapcsolatépítésrõl és kapcsolattartásról az üzleti partnerek között. A B2B üzletek többsége nem egyszeri tranzakció, hanem egy hosszú távú folyamat. Az új eljárásoknak és technológiáknak köszönhetõen a vállalati beszerzés a korábbiaknál sokkal gyorsabbá és átláthatóbbá vált. Ennek ára viszont egy rendkívül komplex procedúra. Miközben a hasonló profilú cégek vertikális piacokba szervezõdnek, a globális cégek a horizontális piacterekbe szervezõdõ szolgáltatók (személyzeti és pénzügyi szolgáltatások, karbantartás és üzemeltetés) alkalmazásával további megtakarításhoz juthatnak. Az on-line üzletkötés hatására a vállalkozásoknál lerövidül és leegyszerûsödik a beszerzési ciklus, csökkennek az alapanyag- és adminisztratív költségek, javul a raktározási gyakorlat. B2B szolgáltatóhoz való csatlakozás 10-20%-ban csökkenti a beszerzési költségeket. 10 Az elektronikus piacterek üzleti modelljeit áttekintve a piactérnek több típusát különböztetjük meg. Beszélhetünk az egy iparágban mûködõ, úgynevezett vertikális piacterekrõl és iparág-független, azaz horizontális piacterekrõl. Különbséget tehetünk földrajzi szempontból a regionálisan, illetve a globálisan mûködõ piacterek között. Csoportosíthatjuk a piactereket piaci fragmentáció és az áru komplexitása függvényében is. A résztvevõk viszonya alapján három alapmodellt lehet elkülöníteni. Elsõ típust a közvetlen B2B piacterek alkotják, melyek az egytõl-a-sok-felé modell alapján mûködnek. A piacteret egy adott cég hozza létre a vevõkkel és szállítókkal való kapcsolattartás elõsegítésére. Ezek tehát vertikális piacterek. Beszélhetünk a koalíciós vagy konzorciumos piacterekrõl, amelyek a soktól-a-sok-felé modellt követik. Egy iparág vezetõ cégei hozzák létre, hogy egyesítsék vevõi és szállítói kapacitásaikat. A közös fellépésbõl mindegyiküknek származhat haszna (például méretgazdaságossági elõnyök kihasználásával, s így a vásárlóerejük növelésével). A független elektronikus piacterek tipikusan semleges piacterek, melyeknél a beszállítói és a vevõi oldal egyaránt hangsúlyos. Általában horizontális piacterek, a piactér maga csak közvetítõ és szolgáltató szerepet tölt be. A gyártó-közvetítõ vertikális kapcsolatrendszerben az internet a legnagyobb veszély a közvetítõk számára. Erõs a kockázata a dezintermediációnak vagyis, annak, hogy egyszerûen kihagyják õket a csatornából. 11 Az értékesítési csatorna lerövidülhet, amennyiben a gyártó, illetve nagykereskedelmi cég úgy dönt, hogy közvetlenül kiszolgálja végsõ fogyasztóit. A termelõ illetve a nagykereskedõ akkor mellõzheti közvetítõit, ha kapacitásait és forrásait tekintve felkészült az egyéni vevõk kiszolgálására. 9 A legtöbb piactér mûködtetõi elektronikus katalógusokat kérnek be az eladóktól. Ezeket úgy szerkesztik egybe, hogy a vásárlók könnyen összehasonlíthassák bennük az általuk keresett cikk árait, jellemzõit, a szállítás és a fizetés feltételeit. Egyes e-piacok fenntartói vállalják a katalógusok karbantartását. Alkalmanként azt is, hogy a szereplõk számára testre szabják a rendszert. Így a vevõk csak az õket érdeklõ információkkal találkoznak. A piac szereplõi egyegy fontos eseményrõl például a befutó megrendelésrõl, licitrõl, áruk szállításáról ben külön értesítést is kapnak, de kérhetik az üzenetet SMS-formában is. 10 Magyarországon az elsõ internet-alapú vállalatközi horizontális elektronikus piactér a Marketline, amelyet a MatávNet (a Matáv csoport képviseletében), az Accenture (korábban Andersen Consulting), a Compaq Computer és az SAP Hungary közösen hozott létre. (HVG május 10.) 11 A gyártónak ugyanis sok elõnye származhat a vevõk közvetlen kiszolgálásából. Csak a legfontosabbakat említve: a költségek csökkenek; a vevõkkel kialakított közvetlen kapcsolat hatékonyabb piaci munkát tesz lehetõvé; a készletek felett nagyobb kontrollal rendelkezik; gyorsabban vezetheti be új termékét a piacra, mivel nem marad régi termék a csatornában.

5 83 On-line kereskedelem A Taylor Nelson Sofres felmérést végez 27 országban az on-line vásárlókról. Évente közel interjút készítenek, négy kontinensen. Az internetet használóknak átlagosan 27%-a vett részt a felmérésben országonként. 12 A válaszadók a B2B megoldásokkal szembeni követelményként a folyamatos on-line kapcsolatot, a biztonságot, a vállalati rendszerekhez való jó illeszkedést és a skálázhatóságot jelölték meg. A B2B szolgáltatások tulajdonképpen az üzleti ajánlatok bekérését, az információk közvetítését (vállalati katalógusok begyûjtése), a kapcsolatteremtési lehetõséget jelentik az értéklánc szereplõinek (fórum, chat). Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartják az üzleti kapcsolatok egészének vagy egyes elemeinek bonyolítását (ajánlatok közvetítése, üzleti dokumentáció, aukciók, pénzforgalom, áruszállítás), melyek mind-mind elõnyt jelentenek a résztvevõk számára. Véleményük szerint a B2B szolgáltatást nyújtó vállalatok bevételei a virtuális piacon résztvevõ szereplõk regisztrációs díjaiból és a hálón kötött üzletekbõl származó jutalékból (2-5%) tevõdik össze. A B2B elõnyei között a gyorsaságot, a forgalomnövekedést, a jobb vevõkapcsolatok kialakítását, a hatékonyság növelését és az ellenõrizhetõség javulását tartják legfontosabbnak. A B2B hátrányai közül kiemelték, hogy drága és bonyolult kiépíteni a rendszert, illetve magasak a fenntartási költségek. Az on-line kereskedelem következõ ágaként a B2A kapcsolatot jelöljük meg. Jelentése Business to Administration, azaz a vállalkozás és a közigazgatás közötti on-line kapcsolatot jelöli. A C2A pedig nem más, mint a Consumer to Administration, azaz az ügyfél és a közigazgatás közötti kapcsolat. Amikor az állam is megjelenik a világhálón, annak szerepe megváltozik, új funkcióra tesz szert. Az állampolgárok, és az üzleti szféra számára információt nyújt, és szolgáltatásokat teljesít. 13 A hazai viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy egyelõre várat magára a hazai e-kereskedelem fellendülése. A felnõtt lakosság százalékát kitevõ magyar netezõk csupán 8 százaléka vásárolt már a weben. 14 A fogyasztókat kiszolgáló on-line eladóhelyek száma egyre szaporodik. A skála majdnem olyan széles, mint a valóságos kiskereskedelemben, a bolhapiactól kezdve a sarki fûszeresen át a hatalmas hipermarketekig és bevásárlóközpontokig. Kis és nagy e-üzletek közt egyaránt akadnak olyanok, melyek valóságos bolt(ok)ra, kiskereskedelmi hálózatra épülnek. 15 Az internet-hozzáféréssel rendelkezõ vállalatoknak csupán tíz százaléka folytat e-business tevékenységet a hálón keresztül, és közülük is csak minden második foglalkozik e-commerce-szel. A cégek jelentõs része azért lépett be a piacra, mert attól forgalomnövekedést várt vagy, mert arra versenytársaik kényszerítették õket. Sokan PR- vagy marketing-okokat neveztek meg. Az internetes kereskedelemben való részvétel a legtöbb esetben presztízskérdés. A magyarországi elektronikus kereskedelemnek ma legfontosabb jellemzõje a tõkeigényessége. Túlságosan nagy befektetést igényel egy cégtõl az, hogy kereskedésbe fogjon az interneten. Nem elégséges ugyanis egy honlap kialakítása. Rengeteg pénz, energia és szaktudás szükséges, hogy oda el is jussanak az emberek. Nem kevés befektetést kíván a megfelelõ kommunikáció kialakítása, az árukészlet feltöltése és fenntartása, illetve a házhoz szállítás és a logisztika megszervezése sem. Az internetes-kereskedelem jóval könnyebb nagyobb (és így nagyobb költségvetéssel, szaktudással stb. rendelkezõ) cégek számára. A nagy cégek viszonylag késõi megjelenése az e-kereskedelemben a piac jelenlegi állapota miatt még nem nevezhetõ elkésettnek. 12 A kutatás eredménye alapján az internet-használók 10%-a vásárol on-line; 15%-a fontolgatta az on-line vásárlást, de mégsem vásárolt; 14%-a tervez on-line vásárlást a felmérést követõ hat hónapban; 13%-a az interneten gyûjtött információt a hagyományos módon történõ vásárláshoz. A kutatás a vásárolt termékek típusát is vizsgálta és megállapította, hogy egyértelmûen a könyvek vezetik a rangsort. Forrás: ITC Report, Taylor Nelson Sofres, Az internetet felhasználva gyorsabbá és olcsóbbá teszi a közigazgatást, folyamatos hozzáférést biztosít az információkhoz (pályázatok, jogszabályok, ingatlan-nyilvántartás stb.). Felgyorsulhat az ügyintézés és csökkenhetnek a hibalehetõségek. Ennek alapján mûködteti az APEH on-line bevallási rendszerét, illetve ezen célokat valósítja meg a portál. 14 A GfK Piackutató Intézet 14 országban készített felmérése szerint az általános trendhez hasonlóan Magyarországon is a CD-re jut a legtöbb on-line vásárlás 61 százalék-, ezután 29 százalékkal a számítógépes szoftver és szintén 29 százalékkal az élelmiszer következik, a belépõjegy-rendelés, pedig 26 százalékot ért el. Sajátosan magyar jelenség az on-line élelmiszervásárlások magas száma és az on-line jegyfoglalás is. 15 A Fotexnet 2004 év végi megszûnéséig ráépült a Fotex-csoporthoz tartozó cégekre.

6 84 Az on-line vásárlások legfõbb oka a nyitvatartási idõtõl való függetlenség, valamint az, hogy a világon bárhonnan be lehet szerezni a kiválasztott árut, ráadásul általában olcsóbban, mint a hagyományos boltokban. Az egy helyrõl beszerezhetõ termékinformációk elõnye sem elhanyagolható. A vásárlás ellen szóló érvek közül a két meghatározó a drága internet-használat, és a kereskedõk iránti bizalmatlanság. Visszatartó erõ még a termékekkel való fizikai kontaktus hiánya, a bizonytalanság a garancia körül. A kiszállítási idõpont miatt a megrendelõ kénytelen hosszabb ideig otthon tartózkodni. A vásárlók aggódnak hitelkártya- és bankszámla-adataik biztonsága miatt. Csak kevés magyar hitelkártyát lehet használni on-line fizetésre. Az on-line vásárlások nehézkes terjedésének a szociológiai oka az, hogy Magyarországon nincsenek hagyományai a megrendelésen keresztül bonyolódó vásárlásnak. Az internetes vásárlás hátrányait és kockázatait az árkülönbözetnek kell kompenzálnia. A felhasználók jellemzõen 10-15%, kisebb értékû árucikkeknél 20-30% engedményt várnak el az on-line áruházaktól, aminek egyébként a legtöbb kereskedõ nem tud megfelelni. A kételyeket eloszlathatják a pontos és részletes termékadatok, valamint a sikeres (próba)-vásárlásokból származó pozitív tapasztalatok. 16 A vállalatok és költségvetési intézmények esetében az elektronikus beszerzésre (eprocurement) való áttérést leginkább a folyamatok felgyorsítása iránti igények indokolják A beszerzõk a legnagyobb elõnyöket, a költségcsökkentésben, az árak könnyû összehasonlíthatóságában, a nagyobb áruválasztékban, a mûködés nagyobb kontrolljában és a beszállítók simább koordinációjában látják. Fontos momentum, hogy a cégek mûködésének átgondolása kikényszeríti a hatékonyság növelését. Segítségével drámaian leszûkíthetõ a szállítók köre, megszüntethetõk a felelõtlen vásárlások, csökkenthetõk az adminisztrációs költségek miközben sokkal világosabbá válik a vásárlási stratégia egésze. Az on-line vásárlást elutasító beszerzõk legtöbbször a (külsõ vagy belsõ) partnerek, beszállítók on-line felkészültségének hiányára hivatkoznak. Szintén gyakori érvnek számít, hogy nem kívánják felbontani a jelenlegi beszállítókkal jól mûködõ, hagyományos szerzõdéseket. További akadályt jelent az általános gazdasági lassulás, a háttérrendszerek integrációjának nehézségei, illetve az adatstandardok hiánya. A B2B piacon a partnerek közt cserélõdõ, nagy mennyiségû és sokszor igen heterogén adathalmaz mellett akár egy kisebb hiba miatt is könnyen jelentkezhet olyan adatszivárgás, melyet az üzleti partnerek nehezen tolerálnak. A B2B technológia sikeres adaptálásához, bevezetéséhez nem csak pénz és megfelelõ technikai eszközök kellenek, hanem szemléletváltás is. Nagyon sok múlik a vállalati kultúrán, az emberek hozzáállásán, ami sok esetekben nagyobb problémát jelent, mint a technológia integrálása. A B2B alkalmazások bevezetése elõtt mindenképpen megéri átvizsgáltatni a cég mûködését és hatékonyságát, mivel az automatizálás önmagában nem fogja megoldani az alacsony hatékonysággal mûködõ szervezet problémáit. A piacterek bonyolultsága sok vállalatvezetõt megijeszt. Az e-beszerzés maga azonban messze nem ennyire bonyolult. Leginkább a termeléshez nem közvetlenül kapcsolódó (non-produktív, indirekt vagy MRO) vásárlásokkal érdemes kezdeni, majd az itt szerzett tapasztalatok alapján fokozatosan lehet terjeszkedni az egyéb területek felé. 17 Az e-beszerzés nem egyszerûen a vásárlási döntések internetre vitelét jelenti. A folyamatos internetes kommunikáció és interakció révén a vállalatok dolgozói, ügyfelei és beszállítói teljesen újfajta kapcsolatba kerülnek egymással. A számos elõny ellenére a B2B kapcsolat során is szembe kell nézni a hagyományos kereskedelemi problémákkal, melyeket például a nemzetközi kereskedelem, az adózás, a különbözõ pénznemek közti átváltás, a nemzetközi jogi ügyintézés és felelõsségvállalás kérdései jelentenek. 16 Az elektronikus kereskedelmi csatornák dinamikus növekedése ellenére a hazai internetes áruházak évi árbevétele a kiskereskedelmi forgalom 1%-át sem közelítette meg, és a magyar on-line üzletek többéves lemaradásban vannak nyugati társaikhoz képest, tehát jelentõs fejlesztések szükségesek a kínálati oldalon. 17 Az a vállalat, amelyik elszánja magát az e-beszerzés bevezetésére, ma már számos (fõképp amerikai) szoftver közül válogathat. Az olyan neves gyártók, mint az Ariba, Commerce One, vagy az i2 külön ágazatot építettek ki az e-procurement programok készítésére. Természetesen nem szükséges a beszerzés azonnali, teljes internetesítése, érdemesebb elõször egy részterületen bevezetett pilot projekttel indulni.

7 85 Az e-kereskedelem szabályozása Az internet törvényi szabályozásával kapcsolatban ma a világ az Amerikai Egyesült Államokra figyel, mint meghatározó példára. A jelenlegi amerikai törvénykezés szerint nem szedhetõ adó az interneten lefolytatott adás-vételi tranzakciókért. Lehetséges azonban, hogy a több éve fennálló gyakorlat rövidesen megváltozik. Ha a legújabb amerikai törekvések megvalósulnak, könnyen lehet, hogy hamarosan megjelenik az interneten értékesített áruk és szolgáltatások után is illetéket behajtó digitális adószedõ. Az online adószedés bevezetését pártolók hangjai az Egyesült Államokban érvényes, az e-kereskedelem megadóztatását tiltó moratórium lejártával erõsödtek fel. 18 A moratóriummal egyidõben létrejött testület 2000 áprilisában közzétett tervezete a moratórium 2006-ig történõ meghosszabbítását javasolta. Az eredeti határidõ lejártával azonban mégis úgy tûnik, hogy megszûnhet a kedvezmény. Egy friss törvényjavaslat központilag szabályozott adórendszer bevezetését látja szükségesnek. A tervezet szerint nem csak az elektronikus úton megrendelt termékek, elõfizetett szolgáltatások, hanem a letöltött szoftverek, elektronikus könyvek és médiatartalmak is adókötelesek lennének. Az adómentesség 1998-as deklarálásának egyik indítéka az internet és az akkoriban még gyerekcipõben járó e-commerce támogatása volt. Az azóta eltelt idõben a világháló jelentõs fejlõdésen ment keresztül. Sokan hangoztatják, hogy az internet és az elektronikus kereskedelem már megáll a saját lábán és képes elviselni az adóterheket. Az elmúlt idõszak visszaesése ellenére még mindig az IT-szektor a gazdaság legdinamikusabban fejlõdõ ágazata. Ez különösen igaz az USA-ra, ahol a háztartások több mint ötven százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Fontos tényezõ az utóbbi egy év gazdasági lelassulása az Egyesült Államokban, ami új bevételek keresésére ösztönzi az állami, a szövetségi és a helyi szerveket egyaránt. 19 Nem tudni, hogy végül melyik szándék lobbistáinak akarata érvényesül az amerikai törvényhozásban. Annyi azonban biztos, hogy az olykor országhatárokon is átívelõ on-line kereskedelmi tranzakciók megadóztatása egy egységes és könnyen adaptálható rendszer használatával történhet meg. Az adókérdés jövõbeli mikéntje a törvényhozók kezében van. Az e-adómentesség megszüntetése mindenképpen illeszkedne a korábban teljes mértékben szabályozatlan internet megregulázására irányuló törekvések sorába. Az elektronikus kereskedelem európai szabályozását a jövõben két fõ jogforrás tartalmazza. Az egyik egy új, közösségi direktíva, a másik a majdan a brüsszeli konvenció helyébe lépõ tanácsi határozat. Az Európai Bizottság által 1997 és 2000 novemberében között kidolgozott, szeptember 1-jén kisebb módosításokkal az Európai Parlament által is elfogadott direktívatervezetet még a tagállamok szakminisztereibõl álló Tanácsnak is el kell fogadnia. Az e-kereskedelmi vállalkozások alapításának és mûködtetésének feltételeit tisztázó elõírás kiterjedne mind a vállalkozások egymás közti, mind a vállalkozások és a fogyasztók közti üzleti tranzakciókra. Az árucikkek kereskedelmén túl érvényes lenne egyebek között az on-line szolgáltatást nyújtó újságokra, pénzügyi szervezetekre, ügyvédekre, könyvelõkre stb. A tervezet talán legfontosabb pontja szerint az internetes szolgáltató székhelyének az a hely minõsül, ahol a vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységét folytatja, függetlenül attól, honnan mûködteti az internetes honlapját, szerverét. Ez az elõírás megszüntetné az elektronikus kereskedelemben jelenleg uralkodó jogbizonytalanságot, kimondva, hogy a szolgáltató felügyeletére az elõbbi módon definiált székhely országának hatóságai jogosultak. A direktíva az EU-s jogalkotás jellemzõ gyakorlataként nem közvetlenül állapít meg kötelezettségeket az interneten kereskedõ cégeknek, hanem a tagországok számára írja elõ, milyen tartalmú jogszabályokat kell meghozniuk. 20 Az uniós kormányoknak ugyanakkor ki kell venniük meglévõ jogszabályaikból minden olyan paragrafust, amely az interneten való szerzõdéskötést akadályozza (például az olyan jogszabályokat, melyek szerint egy szerzõdés csak papíron, írott formában jogszerû) ban a Kongresszus által elfogadott törvény három évre megtiltotta mind az internethozzáférési díjak, mind az elektronikus kereskedelmi tranzakciók megadóztatását 19 Egyes becslések szerint, ha a jelenlegi helyzet nem változik, az állam az adózatlan on-line el adások következtében 2006-ig mintegy 45 milliárdos bevételkiesést könyvelhet el. 20 A tagállamoknak törvényileg kell majd kötelezniük a területükön mûködõ internetes eladókat arra, hogy mind a fogyasztók, mind pedig a hatóságok számára könnyen hozzáférhetõ módon tüntessék fel a weben az alapvetõ tudnivalókat önmagukról (nevüket, címüket, címüket, cégjegyzék- és adószámukat, esetleges hatósági engedélyeiket).

8 86 A tervezet azokra is gondolt, akiknek kellemetlen tapasztalata, hogy a cégek kéretlen reklámüzenetekkel (spam) árasztják el elektronikus postaládájukat. A direktíva a tagállamok jogszabályain keresztül kötelezné az eladókat, hogy kínálják fel a reklámözönbõl való kimaradás lehetõségét. A javaslat kötelezné a tagállamokat, hogy engedélyezzék az internetes-szolgáltatásokat az úgynevezett szabályozott foglalkozások például ügyvédek, könyvelõk körében. Mindez nagyon is találkozik a vállalkozók igényeivel és szempontjaival, akik különösen amiatt elégedettek, hogy a direktívatervezeten végigvonul a származási ország elve, vagyis hogy az internetes kereskedelem legtöbb aspektusát illetõen a vállalkozás székhelyének számító ország jogszabályai lennének érvényesek. Kevésbé sikeres a másik tervezet, mely az elektronikus kereskedelem menetét hivatott szabályozni. A még 1996-ban Hágában megindult és 2001 februárjában Ottawában újrakezdett tárgyalásokat éppen az e-kereskedelemnek a kilencvenes évek második felében rendkívül felgyorsult fejlõdése szakította félbe. Nem elég, hogy összhangba kell(ene) hozni a különbözõ országok kereskedelmi, adózási, vám, szerzõi jogi, szabadalmi és még sok egyéb jogszabályát, de egyszerre várnak kielégítõ megoldást az egymással kereskedõ (B2B) vállalatok, a kiskereskedelemmel (B2C) foglalkozó cégek és persze az interneten keresztül vásároló magánszemélyek is. A kiskereskedelemnél a fõ kérdés az, hogy melyik ország törvényeit kell figyelembe venni, ha a vevõ és az eladó különbözõ országokban található. Nem várható el ugyanis egyik féltõl sem, hogy ismerjék a másik ország vonatkozó törvényeit. 21 Nem egyszerûbb a helyzet a vállalatközi kereskedelemben sem. Az exportõrök és az importõrök egyaránt ragaszkodnak ahhoz, hogy a kereskedés során a náluk hatályos jogszabályok érvényesüljenek. Így itt is patthelyzet alakul ki. Még bonyolultabbá válik az egész ügy azáltal, hogy jó néhány cég egyidejûleg mind exportõrként, mind pedig importõrként megjelenik. Megfigyelõk szerint a megegyezés hiánya könnyen alááshatja az e-kereskedelem további fejlõdését. Valószínû ugyanis, hogy egyes cégek bizonyos célországok jogszabályainak betartása helyett inkább blokkolják az ottani felhasználók hozzáférését a szolgáltatáshoz. Veszélyben érzik magukat a távközlési vállalatok és az internet-szolgáltatók is. Egyes országok törvényei szerint ugyanis felelõsek a hálózatukon keresztülmenõ tartalomért. A cégek számára elviselhetetlen terhet jelentene a tartalom figyelése és szûrése. Erõsen vitatott, mire is terjedjen ki a most készülõ egyezmény. Míg a távközlési cégek által is támogatott felhasználói csoportok és az internet-aktivisták a szellemi tulajdon kérdésének kizárásával csak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére szeretnék korlátozni a megbeszéléseket, a lap- és könyvkiadók, valamint a hanglemezipar szakemberei éppen ennek ellenkezõjében érdekeltek. Ezek a vállalatok azt várják a készülõ egyezménytõl, hogy lehetõvé tegye számukra a szellemi tulajdon védelmét azokban az országokban is, melyek jelenleg jogi eszközökkel csak nehezen elérhetõk. A fentiekre a mai napon még nincs válasz, de annyi bizonyos, hogy a törvényhozás eldöntheti az Európai Unió e-kereskedelmének jövõjét. A hazai helyzetet leginkább az jellemzi, hogy 2001 októberére készült el a T/5141-es tervezet, a magyar internet-törvény, melynek kapcsán sajnos rengeteg értelmezési és jogi probléma, sõt alapvetõ hiányosságok jelentkeznek. A következõkben a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány problémát, melyeket honatyáink remélhetõleg megoldanak a évi CVIII. törvény alkalmazása során. A tervezet továbbra is az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseirõl rendelkezõ a 2000/31/EK uniós irányelvvel harmonizáló hazai szabályozást törekszik kialakítani. Ezen túl más nem tartalmazza a jogi elõfeltételek megteremtését, így jelen formájában hiányos, számos esetben értelmezhetetlen. A gyakorlat a tervezet alapján megoldhatatlan helyzetek kialakulását eredményezheti. A tervezetben a végrehajtott módosításokat követõen sem található olyan rendelkezés, amely tartalmazná mindazon feltételeket és elõírásokat, melyek alapján a kibocsátandó törvényben meghatározott elõírások ellenõrizhetõk, számon kérhetõk és megfelelõen szankcionálhatók. A 21 (Egy kereskedõre hatalmas terhet ró, ha minden EU ország törvényeit ismernie és alkalmaznia kellene, illetve hátrány, ha bizonyos országokat tiltólistára kellene helyeznie, elvesztve a lehetséges vásárlóit. Ugyanígy nem várható el egy vásárlótól sem, hogy minden vásárláskor mérlegelje a kereskedõ országának törvényeit figyelembevéve, hogy érdemes-e vásárolnia). Ez klasszikus patthelyzetet eredményezne.)

9 87 tervezet nem szabályozza egyértelmûen a kéretlen reklámüzenetek (ún. spam -ek) kérdését és a popup-ad -ekkel sem foglalkozik. Kérdéses tényleg biztosítja-e az elektronikus kereskedelem fejlõdésének elõmozdítását és a fogyasztók jogainak megnyugtató védelmét. Uniós támogatások Az uniós támogatások alapvetõ rendszerét a következõ ábra szemlélteti, kiemeli a területre vonatkozó támogatási alapokat: EU támogatások rendszere EU TÁMOGATÁSOK ELÕCSATLAKOZÁSI ALAPOK STRUKTURÁLIS ALAPOK KOHÉZIÓS ALAP SZAKPOLITIKÁK PHARE ERFA K + F KERET- PR OG RAM ISPA ESZA kör nyeze tvédele m infr asru ktúra SAPARD EMOGA FIFG KÖR NYEZET- VÉDELMI KERET- PR OG RAM CIP's INTELIGENS ENERGIÁT EURÓPÁNAK Céljainkat csak a konkrét lehetõségek tudatában fogalmazhatjuk meg ig az alábbi összegek lehívására van lehetõségünk (ha tudunk élni a pályázatok által nyújtott keretekkel):

10 88 Ezen támogatások felhasználása (felosztása) a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejezetei és prioritásai alapján történik. A NFT operatív programjai közül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4. prioritása tartalmazza az Információs Társadalom és Gazdaság Fejlesztése alapvetõ céljait: 1. Az e-gazdaság fejlesztése, az e-kereskedelem ösztönzése. 2. Az információs iparág (digitális tartalom) fejlesztése. 3. Az e-közigazgatás fejlesztése. 4. A szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztése. A fenti területeken rendelkezésre álló összegek pályázatonként az alábbiak: Források pályázatonként (M Ft) Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kkv-k számára Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése Az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítése Természetesen azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken erõs pozíciókkal rendelkezünk mind a régióban, mind a világpiacon. Ezek közé tartoznak az IT-adatbiztonság, az adatvédelem, a CAD/CAM tervezés, a karakterfelismerés, a mobil eszközök szoftverfejlesztése a vírusvédelem és a digitális filmkészítés. El kell vetnünk azt a korábbi illúziót, hogy szoftver-nagyhatalom vagyunk. A világpiacon lévõ réseket kell kihasználni, ott, ahol még viszonylag erõsek vagyunk. Hazánknak az unión belüli versenyképessége azon múlik, hogy milyen pozíciókat tudunk megszerezni az európai információs társadalom fejlesztésében, milyen fejlesztéseket leszünk képesek megvalósítani az információ-technológiában. A legjobb nemzetközi gyakorlat átvételével, a fejlesztési irányvonalak kijelölését és a támogató környezet kialakítását illetõen olyan országoktól kellene tanulnunk, mint Írország, Finnország, India, Észtország, Szingapúr. Jobban ki kellene aknázni a szoftver-export növelésében rejlõ lehetõségeket. Ösztönözni kell a multinacionális ICT cégek azon gyakorlatát, hogy a magyar tudásra, emberi erõforrásokra támaszkodva Magyarországon hozzák létre közép-európai központjukat, vegyes vállalataikat. Teljesítményünk megítéléséhez az eeurope EICTA által javasolt értékelési mutatókat használva az alábbi területeket vizsgálhatjuk: Szélessávú internet szolgáltatások aránya. Tartalom, közszolgáltatás minõsége. Digitális szakadék (PC és Internet penetráció %-os aránya). Digitális TV-penetráció és az átállás helyzete. Digital Rights Management, (Digitális Jogok Kezelése). etransport. Kutatás és Fejlesztés (nemzeti K+F büdzsé kialakítása).

11 89 Elektronikus piacterek Magyarországon A legismertebb hazai elektronikus piactér a Marketline katalógusszolgáltatást, tranzakció-közvetítést, aukció-bonyolítást, tendereztetést, beszállító bekapcsolást és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kis-, középés nagyvállalatok számára, személyre szabott árakon. A piacon megjelenõ áruféleségek elsõ lépésben a mindennapi üzletvitelhez szükséges általános cikkeket ölelik föl, többek között a számítástechnikai cikkeket, az irodaszereket, a karbantartási és tisztítószereket, az utazási és marketingszolgáltatásokat. 22 A WebTime Webbusiness oldala konkrét üzleti ajánlatok közvetítésével foglalkozik. Az ajánlatok elhelyezésének lehetõségét nyújtja egy magyar, angol, német és lengyel nyelvû adatbázisban. Az elhelyezett üzleti ajánlatokra rá lehet keresni. A rendszer egyedülálló elõnye, hogy a beérkezett üzleti ajánlatok díjmentesen megrendelhetõk telefaxkészülékre, mobiltelefonra (SMS-üzenetként), személyhívóra (szöveges üzenetként), címre, valamint WebBoxba. 23 A legismertebb piacterek Magyarországon: Vertikális piacterek: Print-X Pharmalink Sunbooks HungaroTex Spednet TruckScout 24 Horizontális piacterek: Vatera DemandNet Online Infoáradat Marketline Primer Business Club WebBusiness Online aukciós site-ok ebay eeebid EV Netaukció Tétrakó Az elektronikus piacterek mûködtetésébõl számtalan haszon és elõny származik, s nagyon jelentõs a beszerzési folyamatok hatékonyságának növelése. Az eddig általában manuálisan mûködtetett beszerzési folyamatok helyét egy legalább részeiben automatizált beszerzési folyamat veszi át. Ennek elõnye, 22 A kis- és közepes-vállalatok csatlakozási díja cégmérettõl függõen 75 ezer és másfél millió forint között mozog, ám a nagyvállalatok mintegy 15 millió forintért léphetnek be a rendszerbe. A havi elõfizetési díj nagyvállalatoknak egymillió, kis- és közepes vállalatoknak ezer forint. A beszállítóknak bizonyos esetekben ingyenes a belépés és az elõfizetés,illetve esetükben a díjak felsõ határa 150 ezer forint. A tranzakciók díja 400 forint. Az alapítók várakozása szerint a Marketline 2-3 év elteltével válik nyereségessé. 23 A megoldás nagyon gyors, az egyes üzleti ajánlatok beérkezésétõl számított 1-3 percen belül azok továbbításra kerülnek az ügyfelekhez. A szolgáltatás bárki számára elérhetõ. A magyar valóság ismeretében biztosított a levélben elküldött ajánlatok feldolgozása is. A mindenkori aktualitás érdekében az egyes ajánlatok maximum 30 napos határidõvel élnek. Jelenleg 700 partnertõl érkeznek üzleti ajánlatok, amelyek 11 ezer ügyfél számára kerülnek továbbításra.

12 90 hogy jól áttekinthetõ. Egy helyen egymással összehasonlítható módon rendelkezésre álló, strukturált, kevés erõfeszítéssel elérhetõ információtömeg segíti elõ a lehetõ legjobb beszerzési döntés kialakítását. A másik lehetõség a tranzakciós költségek csökkenésében jelentkezik. A nagyobb kínálathoz való hozzáférés következtében lehetõvé válik az elvárásoknak leginkább megfelelõ termék (áru vagy szolgáltatás) kiválasztása, a kapcsolódó költségek (szállítás, tárolás, készletezés stb.) kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá tétele. A tranzakciós költségeket illetõen akár 30-50%-os költségcsökkenés is elérhetõvé válik majd. Manapság az a kérdés, hogy a cégek mennyire képesek megtalálni és kihasználni a világháló üzleti lehetõségeit. Az internet az értékesítési rendszer részét képezheti. A világháló egyre több fogyasztó és vállalat részére a termékek és szolgáltatások egyik beszerzési csatornája. Az internetet mint vásárlási lehetõséget fõleg a bonyolultabb és idõigényesebb vásárlások esetében veszik igénybe. Az on-line csatornák két típusát, az on-line kereskedelmi csatornák és az internet alkotják. A piaci résztvevõk az on-line marketing négyféle változatával élhetnek: elektronikus elárusítóhelyet hozhatnak létre; fórumokon, hírcsoportokban vehetnek részt; on-line reklámokat helyezhetnek el és elektronikus levelezést alkalmazhatnak. Ezekkel kapcsolatban, a technológia dimenziójában rendkívül fontos az interaktivitás és az elérhetõség. Az üzleti életben egyre erõsebben érezhetõ az értékesítési csatornák folyamatos telítõdése. Egy-egy új piaci szereplõ, vagy a már meglévõ partnerek számára is rendkívül nehéz és drága a rendelkezésre álló csatornákban helyet szerezni és bõvíteni. Az internet ebbe a környezetbe robbant be és egyik új vonása, hogy az értékesítési rendszer részeként alkalmazható. 24 Új eszközök az elektronikus kereskedelemben Az e-kereskedelem után második generációként megérkezett az m-kereskedelem (a mobileszközökkel történõ vásárlás) amely, úgy tûnik, a túlzott optimizmus idõszakának mostohagyermeke lesz. A vártnál jóval kisebb érdeklõdést az elemzõk a mobileszközök korlátozott lehetõségeinek (apró gombok, kis képernyõ) és a lassú hálózatoknak tulajdonítják. A legutóbbi felmérések szerint a vásárlóknak kevesebb, mint 7 százaléka vásárolt azzal a céllal internetezésre is alkalmas mobilkészüléket, hogy azon kereskedelmi tranzakciókat bonyolítson le. 25 Az m-kereskedelem azokon a területeken sikeres, ahol az igények azonnali kielégítése lehetséges. Ehhez a felhasználókat agresszív lerohanás helyett óvatos csalogatással ajánlatos megnyerni. Ennek kiváló módja a vásárlási kényszer nélküli ár-összehasonlítás, a termékismertetés, a boltkeresõ szolgáltatás, vagy az áru elérhetõségének jelzése. Vannak akik szerint az m-kereskedelem valójában nem is kereskedelmi megoldás, hanem a marketing és az ügyfélkezelés újfajta kiterjesztése, amelynek segítségével a potenciális vásárló éppen akkor érhetõ el, amikor vásárlásra kész helyzetben (pl. a bolt kirakata elõtt) van. Ez az átalakulás azonban évekig is eltarthat. Mások szerint a mobileszközök nem annyira a kereskedelmet forradalmasítják, mint inkább az ügyfélszolgálat eszköztárát gyarapítják. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb mobil eszközrõl kezdeményezett tranzakció más csatornákon fejezõdött be. Az egyik legújabb irányzat az e-kereskedelem kibõvítésében a t-kereskedelem. Ez a passzív tévénézõt aktív érdeklõdõvé, majd vásárlóvá alakító koncepció, évek óta élénken foglalkoztatja a TV-társaságok, a kábelhálózat üzemeltetõk és a marketingesek fantáziáját. Korábban a szakértõk az interaktív tartalomban, elsõsorban a fizetõs otthoni mozizásban (video-on-demand) látták a jövõt, mostanában egyre inkább a televíziós mûsorok és az on-line vásárlás összekapcsolása tûnik reális lehetõségnek Az estart szerint az internet-kereskedelemben az alábbi területek a népszerûek: katalógus és csomagküldõ szolgálatok, számítógépes termékek, pénzügyi szolgáltatások, az online brókerek, kisvállalatok speciális termékekkel és szolgáltatásokkal, információs szolgáltatások, utazási szolgáltatások 25 Az elsõ hazai ilyen lehetõség, a T-Mobile által bevezetett mozijegy-vásárlás. 26 Az Ovum elõrejelzései szerint 2005-re a digitális televíziózáshoz kapcsolódó szolgáltatásokból (fizetõs csatornák, játék, oktatás, szerencsejáték) származó bevételek elérik majd a 60 milliárd dollárt. A bevétel túlnyomó részét, 45 milliárd dollárt a televíziós kereskedelemtõl remélik.

13 91 Az internet és a televízió ötvözésére tett kísérletek eddig sorra megbuktak. Úgy tûnik ennek oka minden alkalommal a média sajátosságait figyelembe nem vevõ, mechanikus megközelítés volt. Tévedésnek bizonyult például az a próbálkozás, hogy a televíziós készüléket internetes böngészésre alkalmas eszközzé alakítsák át. A t-kereskedelem nem a hagyományos televíziózás megszüntetését célozza meg, hanem a televíziós szórakoztatást igyekszik egyesíteni az on-line vásárlás kényelmével. A televíziózási és az internetezési szokások különféle vizsgálatai is arra a megállapításra jutottak, hogy különösen a fiatalabbak között szép számmal akadnak, akik a két tevékenységet szimultán végzik. 27 A t-kereskedelmi megoldásoknak köszönhetõen a tévénézõ az infra távirányító egyetlen gombnyomásával kiegészítõ információkat kérhet egy reklámozott termékrõl. Teheti mindezt úgy, hogy közben nem lép ki a nézett mûsorból. Az on-line vásárlás lehetõségei nem korlátozódnak a reklámokra. Bármilyen látott termékre kattintva elérhetõ annak kereskedõje. A t-kereskedelmi megoldások megvalósítása az olcsó internetes technológia alkalmazásának köszönhetõen viszonylag olcsó. Ami ennél lényegesen bonyolultabbnak tûnik, az a felhasználók (nézõk-vásárlók) megnyerése. Az elmúlt évek tendenciája szerint a hagyományos boltok és kereskedõk terjesztették ki tevékenységüket az internetre. Újabban azonban tapasztalható ennek az ellentéte is. A dot-com típusú cégek, melyek eddig csakis interneten keresztül árusítottak, megpróbálják a fizikai világban is megvetni lábukat. E kezdeményezés gyümölcsei a web-kioszkok, melyek egyelõre csupán az USA boltjaiban jelentek meg. Számtalan elõnnyel kecsegtetnek, melyek közül a legfontosabb, hogy a választék a boltok mérete és a raktárkészlet növelése nélkül bõvíthetõ. Csökkenthetõ viszont annak veszélye, hogy a boltba betérõ vásárló nem találja meg a keresett árut, és vásárlás nélkül távozik. 28 Az áruminta fizikai jelenléte és az online rendelés kombinációja várhatóan olyan vásárlókat is képes megnyerni, akik eddig idegenkedtek az internetes vásárlástól. Ebben nagy szerepe van azoknak a speciálisan kiképzett eladóknak, akik segíteni tudnak az interneten kevésbé járatos vásárlóknak. A bolton belüli internetes vásárlás sajátosságai közé tartozik, hogy a vevõ nem csak az e-boltoknál megszokott módon, on-line, hanem a hagyományos kasszánál készpénzzel, csekkel, vagy hitelkártyával is fizethet. A hagyományos fizetés lehetõsége az internetes vásárlás körébe vonzhatja azokat is, akik biztonsági aggályok miatt idegenkedtek az e-kereskedelemtõl. A web-kioszokok egyelõre nem hódítottak igazán jelentõs teret, a bennük rejlõ lehetõségek miatt azonban érdemes odafigyelni rájuk. Sokszor jelent problémát az elfekvõ árukészlet, melyen hogy ne növelje a költségeket, és a kereskedõk pénze ne álljon benne mélyen áron alul kell továbbadni. Az elfekvõ árukészlet felduzzasztásához jelentõsen hozzájárulhatnak a visszaadott termékek is. 29 A felesleges raktárkészlettõl a kereskedõk csak rendkívül alacsony áron tudtak eddig megszabadulni. Ebben hozhatnak változást azok az on-line barter közvetítõk, akik mostanában tûntek fel az amerikai piacon. Az e-üzlet érettségi szintjei Az elektronikus kereskedelem bevezetése sajátos konfliktushelyzethez vezethet. Egy induló vállalkozásnál az egyik legfontosabb feladat az értékesítési csatornák kiépítése. A csatornákhoz, az egyes csatornákra jellemzõ értékesítési módokhoz, kapcsolattartási és kommunikációs lehetõségekhez a vevõk hozzászoknak, saját rendszereikkel alkalmazkodnak hozzájuk. Ez persze szintén pénzbe kerül. Egy meglévõ csatorna bezárását vagy egy új csatorna megnyitását éppen ezért alaposan át kell gondolni. 27 Sokan vannak, akik a televíziót a számítógép monitorán nézik, de még ennél is többen, akiknél a két készülék egy helyiségben található. Innen már csak egy lépés, hogy a televíziós mûsor és az on-line vásárlás egybeépüljön. 28 A web-kioszk nemcsak a sok apró cikket árusító boltnak kínál jó megoldást. A nagyméretû, a bolt eladóterében nem tárolható cikkek bemutatására és megrendelésére is kiválóan alkalmas. Sõt, olyan fokú termékbemutatásra is használják, melyre a hagyományos kereskedelem nem képes. A mûködtetéséhez viszont megfelelõ sávszélességû internet összeköttetés szükséges. 29 A legtöbb országban a csomagküldõ vállalkozásokhoz hasonlóan az on-line boltokat is törvény kötelezi a feltétel nélküli visszavásárlásra.

14 92 Lehetséges, hogy egy elektronikus kereskedelmi csatorna bevezetésével a vállalkozás új ügyfelekhez jut. Sokkal valószínûbb azonban az, hogy a régi vevõk közül is idõvel többen átállnak az új csatornára. Ez alapvetõen megváltoztathatja a meglévõ csatornák hatékonysági mutatóit, aminek következményei lehetnek. Egy boltot például csak egy bizonyos forgalom fölött érdemes fenntartani, különben a költségek nem térülnek meg. Az új és sikeres elektronikus értékesítési csatorna elszívhatja a meglévõk elõl a forgalmat. Ezt a helyzetet nevezzük csatorna-konfliktusnak. A megoldás többféle lehet. A vezetés dönthet úgy: az új mellett a régi csatornákat is fenntartja, hogy a vevõk a megszokott módon is vásárolhassanak. A második lehetõség: a régi csatornák vevõit át lehet terelni az új csatornába (ezt nem szabad erõszakosan csinálni). A harmadik lehetõség is fennáll, hogy versenyeztetik a régi és az új csatornákat, és a sorsukról való döntést késõbbre halasztják. Ha egy vállalkozás elektronikus értékesítési csatornát nyit ügyfeleinek, akkor azt ígéri nekik, hogy gyorsabban, kényelmesebben, teljes biztonságban tudnak majd vásárolni. A rendszer mûködésének megtervezésénél nemcsak az információtechnológiai oldalt, hanem a fizikai árumozgásokat, a logisztikai hátteret is gondosan meg kell tervezni. Az ügyfélkapcsolatok menedzsmentje Customer Relationship Management (CRM) az elektronikus üzlet és az elektronikus kereskedelem egyik leggyorsabban fejlõdõ területe. A CRM-alkalmazások egyik legfontosabb funkciója az úgynevezett 360 fokos ügyféllátás. Egy ügyfél több helyen, sok érintkezési ponton léphet kapcsolatba a vállalattal. Az ügyfél megfelelõ kezeléséhez információkra van szükség: mit tudunk róla, mit vásárolt eddig, mekkora forgalmat bonyolítottunk le vele, mennyire fontos nekünk. Minél pontosabb az ügyfélrõl alkotott kép, minél több törvényszerûséget sikerült feltárni a viselkedésében, annál nagyobb az ajánlatok találati valószínûsége. Ha a vállalat kereskedelmi rendszere központosított, akkor egy részlegnél futnak össze az értékesítési információk. A nagyobb vállalatok közül azonban sok önálló stratégiai üzleti egységekbe, üzletágakba, nyereségközpontokba, divíziókba szervezi a tevékenységét. A modern információs rendszerek lehetõvé teszik, hogy az egyes üzletágak értékesítõi az ügyfél egészét és a teljes vállalati kínálatot lássák, a vevõnek más üzletágak termékeit is ajánlják. A múltbeli adatok segítségével az ügyfelek jövõbeli viselkedése is elõre jelezhetõ. Bizonyos jellemzõkbõl következtetni lehet arra, hogy kibõl lesz hûséges ügyfél. A vevõkrõl összegyûjtött, adatbankban gondosan elhelyezett adatok alapján az ügyfelek pénzügyi értéke is kiszámítható. Az ügyfélértékek kiszámítása alapján a vállalat eldöntheti, hogy kikkel érdemes egyáltalán foglalkoznia, az egyes ügyfelek megtartásáért mennyit érdemes áldoznia, kikhez kell személyes ügyfélgazdákat rendelnie, kiket kell bevenni a hûségprogramba, az egyes ügyfelekkel kapcsolatban milyen értékesítési módokat célszerû szorgalmaznia. Az automatizált elektronikus kereskedelmi rendszerek képesek arra, hogy óriási tömegû vevõt egyedileg kezeljenek. A vállalat adatbázisára és elemzési technikáira támaszkodva meghatározhatja, hogy az akcióval a piac mely szegmenseit veszi célba, mivel igyekszik hatni rájuk, milyen kommunikációs és értékesítési csatornákat fog használni. A multinacionális nagyvállalatok körében egyre határozottabban terjed a koordinált beszerzés gyakorlata. A cégek elvárják, hogy a szállítóik egy ponton (általában egy ügyfélgazdán, key account manageren) keresztül tartsák velük a kapcsolatot; a föld minden pontján azonos feltételekkel szerzõdjenek velük, a termékek, és a kiszolgálás minõsége egységes legyen; az árak között ne legyen eltérés. A korai CRMrendszerek általában a szállító cég értékesítési szakembereit szolgálták ki. Az internet megjelenésével számos ügyfélkapcsolati tevékenység kontrollja az ügyfelek kezébe került. Sok ügyfél számára az önkiszolgálás a legkényelmesebb megoldás. Az önkiszolgálás erõsödõ igénye arra készteti a szállítókat, hogy megnyissák információs rendszereiket, egyes adatbázisaikat az ügyfelek elõtt. Összegzésként elmondható, hogy a megfoghatatlan és igazából korlátozhatatlan a szerves fejlõdését tekintve is mélyen demokratikus internet, olyan lehetõségeket hozott az emberiség számára, amelyeket lehet jóra és lehet rosszra használni, de nem lehet tudomást nem venni róluk, és nem lehet nem használni azokat. Válság és kiút Az információs társadalom korában élünk. Az információ megszerzése alanyi jogon biztosított mindenki számára. A kérdés csupán az, hogy az alanyok vajon tudnak-e élni vele. Hazánk történelmi kihívás elõtt áll. Az elkövetkezendõ öt év fejlõdése el fogja dönteni, hogy sikerül-e felzárkóznunk a világ élvonalához, vagy még lejjebb csúszunk a nemzetek sorában. Ma még nem vagyunk túlzottan lemaradva a világ internet kultúráját vezetõ országokhoz képest. Az internet üzleti felhasználásának 2000-es mélyrepülése, az úgynevezett dot-com válság számunkra annyi haszonnal feltétlenül járt, hogy lemaradásunk következtében nem követhetük el azokat a hibákat, amelyeket az információ-technológia tõzsdére bevezetett cégek jelentõs számban elkövettek. Mások ta-

15 93 pasztalataiból okulva tervezhetjük meg saját jövõnket. A tervezõ munka lehet hogy már meg is késett, mert a kivitelezésnél kellene tartanunk. Talán ma még rendelkezésre áll a szükséges szaktudás, a felkészült szakembergárda. Ám ha az eddigiekhez hasonlóan kezeljük a megbecsülésüket, akkor az Európai Unió tagországaként félõ, hogy elveszítjük õket. Az uniós tagság árnyoldala lehet sajnos a szürkeállomány elszívása, hiszen a világ fejlettebbik részén, a jó és felkészült szakemberek iránti igény ma is nagyobb, mint amit az oktatási kapacitások lehetõvé tesznek. A technológiai tõzsde válsága megmutatta, hogy a többszörösen túlértékelt árfolyamok hosszú távon nem tarthatóak. Fõleg itthon nem, ha csak remények vannak mögöttük és semmi tényleges érték. A hatalom persze, szokásához híven, túlreagálja a dolgokat. Az inga átlendült az ellenkezõ oldalra, egyre érezhetõbb jelei vannak a túlszabályozási szándékoknak. Az államnak most nem a szigorítások, hanem a feltételekhez kötött finanszírozás oldaláról kellene a kérdéseket megközelíteni. Erre annál is inkább szükség van, mivel a hazai vállalkozói réteg tõkeszegénysége közismert. Akár a számadatokat, akár a jelenlegi helyzetet és a várható tendenciákat vizsgáljuk, mindenképpen azt kell megállapítani, hogy a hazai internet-gazdaságnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Értéke az 1% alatt van. A többi ágazathoz képest gyermekcipõben jár. Mivel a hatékonyság növelésének már szinte valamennyi eszközét kimerítettük, nem szabad kihagynunk a még majdnem utolsóként lehetséges opciót, az Új Gazdaság megteremtését és mûködtetését. Az internet gazdaság a hagyományos gazdasággal együttmûködve sok nehézségen átsegítheti a világot. Az értékalkotási folyamat Porteri-modellje ma már nem mindenben mûködik, és az eredményeket sem úgy hozza, mint korábban. Át kell tehát térni az információs társadalom értékmodelljének elterjedtebb alkalmazására. Az ellátási lánc fejlõdésére és menedzsmentjének átalakulására a legnagyobb hatást az internet gyakorolja. Az üzleti sikerhez ma már nem elegendõk az általában rendelkezésre álló erõforrások, egyedi erõforrás-struktúra létrehozására van szükség. A vállalatok számára az egyedi erõforrások biztosítják a hosszú távú versenyelõnyt. Hatásuk a verseny intenzitásának csillapításában, az üzleti ciklus és a termék megújulásához szükséges idõ hosszításában nyilvánul meg. Az e-business szerepe éppen itt, az egyedi erõforrások építésében jeletkezik. Olyan egyedi erõforrások kiépítésére van szükség, amelyek ritkák, s ezért különlegesen értékesek, tökéletlenül másolhatóak, nehezen helyettesíthetõek. Használatuk lehetõvé teszi az üzleti ciklus lassítását, amin keresztül a versenyelõny fenntartását eredményezik. A stratégiai hatású Internet-képességek nagy költségeket felemésztõ kiépítése önmagában nem biztosítja számunkra a versenyelõny kialakítását és fenntartását. A virtuális értékesítési csatornákon sem lehet olyan árút vagy szolgáltatást eladni, amely a való világban értékesíthetetlen. Az internet a maga kiváló tulajdonságaival sem tudja jóvátenni a szakértelem hiányát és nem képes pótolni a szorgalmas munkát. Az Internet-képességek kiépítésének elhanyagolása viszont versenyhátrányhoz vezet. Tehát nem azért kell foglalkozni ezzel a területtel, mert mások is ezt teszik, és az internetes kereskedelem, vagy az üzletvitel internetes alapokra helyezése divat, hanem azért, mert lemarad, aki kimarad. A magyar vállalatok a fejlõdés ütemének fokozásához, a növekedéshez, egyáltalán a jelenlegi szint fenntartásához szükséges tartalékaik zömét kimerítették. Az egyetlen még haszonnal kecsegtetõ terület az ügyfélkapcsolat-menedzsment. A CRM mint szemlélet és mint gyakorlat át kell, hogy hassa, a modern vállalatok életét, mûködésük módját. Nem elfogadható, ha a vállalati vezetõk a források hiányára, a technológia eszközigényességére és drágaságára hivatkozva elutasítják a változásokat. Hiszen a CRM elsõsorban szemlélet és csak másodsorban az internet-gazdaság technológiai vívmánya. A szemlélet megváltoztatásához nincs szükség jelentõs tõkére. Az internet elterjedtsége, használatának fejlõdése és az alkalmazott technológiák vizsgálata, rá kell, hogy irányítsa a figyelmet az állapotok tarthatatlanságára. A digitális gerinchálózat fejlesztésének gyorsítására és a korszerûségének emelésére 1992-ben született döntés (IIF program) Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, de a színvonalas megvalósítással, több területen, azóta is adósok vagyunk. Minden, egyébként bármilyen jó rendszer teljesítõképességének, kapacitásának értékét a rendszer leggyengébb láncszemének teljesítménye határozza meg. Ezen pedig csak a megfelelõ politikai akarat képes javítani. Elengedhetetlen a terület fejlesztése során a kormányzat nagyobb felelõsség- és tehervállalása. Ha azt akarjuk, hogy az Új Gazdaságot leginkább jellemzõ e-business fejlõdésnek induljon, akkor dinamikusan kell fokozni az internet-penetrációt, hiszen a minõségi ugráshoz a nemzetközi tapasztalatok alapján legalább százalékos magánfelhasználói arány kell.

16 94 FELHASZNÁLT IRODALOM Anitesh Barua Andrew B Whinston Fang Yin: Value and productivity in the Internet economy. Bert Rosenbloom: Az online marketing nemzetközi kihívásai a XXI. században. Elõadás a BKÁE Az online gazdaság marketing kihívásai szakmai szimpóziumon, Bõgel György: Verseny az elektronikus üzletben, Mûszaki Könyvkiadó, Carl Shapiro Hal R. Varian: Az információ uralma, Geomédia Kiadó, Cerf V. G. et al.: Brief of the Internet, Csóri Balázs: Új gazdaság: az információ és a hálózatok, tanulmany=260. Daniel S. Janal: Online marketing kézikönyv, Bagolyvár, David C. Korten: Tõkés társaságok világuralma, KAPU, David Ford: Business Marketing, KJK KERSZÖV, Demeter Krisztina: Termelés és logisztika, AULA, Eperjesi Eszter: A logisztikán múlik az e-boltok jövõje, Eszes M. Bányai E.: Online Marketing, Mûszaki Könyvkiadó, Hajnal János: Internet-marketing elsõ kézbõl, Hans G. Tondorf: Kereskedelem európai színvonalon, Novorg, Hans-Peter Martin Harald Schumann: A globalizáció csapdája, Perfekt, Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, Computer Books, Hetyei József: ERP-rendszerek Magyarországon a XXI. században, ComputerBooks, Julian E. Markham: The Future of Shopping, International Council of Shopping Centers, New York, K. E. Sveiby: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás, KJK KERSZÖV, Kenneth Deans: Online marketing lehetõségek a szolgáltatási és FMCG cégek számára. Elõadás a BKÁE Az online gazdaság marketing kihívásai szakmai szimpóziumon Kiss Ferenc Major Iván Valentiny Pál: Információgazdaság és piacszabályozás, Akadémia Kiadó, Kiss Mariann: Marketing, Független Pedagógiai Intézet, Kovács Gabriella: Honlap ráncfelvarrás, Molyzes Imre Talyigás Judit: Elektronikus kereskedelem, Technika Alapítvány, Mózes Roland: Piacok elektronikus térben,

17 95 R. C. Camp: Üzleti folyamat Benchmarking, Mûszaki Könyvkiadó, R. Kalakota M.M. Robinson: Az e-üzlet, Tipotex, R. Levine C. Locke D. Searls D.Weinberger: Cluetrain,Tipotex, Robbin Zeff Brad Aronson: Reklám az Interneten, Geomédia Kiadó, Salamonné Huszty Anna: Jövõkép és stratégiaalkotás, Kossuth Könyvkiadó, Szegedi Z. Prezenszki J.: Logisztika-Menedzsment, Kossuth Kiadó, Szegedi Zoltán: Logisztika menedzsereknek, Kossuth Kiadó, Vern Terpstra Ravi Sarathy: International Marketing The Dryden Press, Vörös József: Termelési-szolgáltatási rendszerek vezetése, JPTE, (II. 5.) Kormányrendelet a távollévõk között kötött szerzõdésekrõl. 18/1999. (II. 5) Kormányrendelet a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsített feltételekrõl évi CLV. törvény a fogyasztók védelmérõl. Magyar Információs Társadalom Stratégia, IHM, C2A Elektronic Commerce cordis.lu/esprit/src/ecomint.htm.

18 96

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

E-Beszerzés sikertényezői

E-Beszerzés sikertényezői E-Beszerzés sikertényezői Szomor László és S.Farkas Imre 1 Tartalom Az elektronikus beszerzés módjai Logisztikai webáruház a www.zenitkft.hu www.zenitkft.hu sikertényezői Logisztika Portálban rejlő lehetőségek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Innováció és növekedés Az elektronikus kereskedelem lehetőségei. Kis Ervin Egon elnök Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért www.szek.

Innováció és növekedés Az elektronikus kereskedelem lehetőségei. Kis Ervin Egon elnök Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért www.szek. Innováció és növekedés Az elektronikus kereskedelem lehetőségei Kis Ervin Egon elnök Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért www.szek.org Üzleti stratégiák gazdasági krízis túléléséhez Rövid távú stratégiák

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

Papp Ferenc* AZ E-BUSINESS GYAKORLATA. 1. Az e-business lényege

Papp Ferenc* AZ E-BUSINESS GYAKORLATA. 1. Az e-business lényege Papp Ferenc* AZ E-BUSINESS GYAKORLATA Mi is az e-business? Sokan próbálták és próbálják meghatározni az új kifejezés mögött meghúzódó tartalmat, azonban általánosan elterjedt definíció még nem született

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

A fizetési forgalom és várható változásai

A fizetési forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) piaci szereplők i megoldásait teszi elérhetővé az EFER szolgáltatásait

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

http://vigzoltan.hu http://vigzoltan.hu (Klasszikus) vállalkozás új lehetıségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa

http://vigzoltan.hu http://vigzoltan.hu (Klasszikus) vállalkozás új lehetıségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa 1 (Klasszikus) vállalkozás új lehetıségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa 2 Profit maximalizálása Termék önköltség minimalizálás Maximális darabszám eladása / új vásárlók

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Beszerzés a Tesco-ban

Beszerzés a Tesco-ban Beszerzés a Tesco-ban Császár László Regionális Beszerzési & Flotta Menedzser 2015 december 09. 1 Tartalom Egységes Európai Tesco - Struktúra váltás a Tescoban Egységes Európai Beszerzés - A beszerzés

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

avagy a beszerzés informatikai támogatása Cserveni Attila, 2012.02.28

avagy a beszerzés informatikai támogatása Cserveni Attila, 2012.02.28 avagy a beszerzés informatikai támogatása Cserveni Attila, 2012.02.28 Gondolkodók és modelljeik Beszerzés Összegző modellek Feladatok, kihívások Beszerzési IT Cél Gyors és szubjektív áttekintés, tájékoztatás

Részletesebben

Állami és önkormányzati adatbázisok

Állami és önkormányzati adatbázisok On-line adatbázisok Adatbázis Az valamilyen alkalmazáshoz tartozó (általában nagy mennyiségű) rendezett adatok összessége, gyűjteménye. Az adatbázisban több szempont szerint lehet keresni, kérdéseket feltenni,

Részletesebben

Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok

Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok Sebõ Elektronik - Sebõ Attila e.v. internetes csomagküldõ kereskedelem Általános fizetési rendelési és szállítási feltételek és tájékoztató a panaszkezelés módjáról Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

E-ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

E-ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK E-ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltatások és alkalmazások Szemán József jozsef.szeman01@gmail.com E-BUSINESS ÉS E-COMMERCE Az Internet megjelenése új lehetőséget teremtett a vállalatok számára Új fajta kommunikációs,

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Business to business (Ipari) marketing 3.

Business to business (Ipari) marketing 3. Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás

Részletesebben

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s a kiszámítható jövő a vállalat A vállalatot 2013 szeptemberében hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy innovatív felhő technológián alapuló grafikai szolgáltatást nyújtsunk a világ bármely pontján működő

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul Miért CRM? Minden cég alapvető érdeke, hogy lehetséges vevői közül a lehető legtöbbet szerezzen meg, a legtöbbjük számára tudja értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait. A megfelelő eszközzel ezek az

Részletesebben

PRÉMIUM TULAJDONSÁGOK VALÓS IDEJŰ NYOMKÖVETÉS ÜZLETI INTELLIGENCIA (BI) JELENTÉS

PRÉMIUM TULAJDONSÁGOK VALÓS IDEJŰ NYOMKÖVETÉS ÜZLETI INTELLIGENCIA (BI) JELENTÉS Mobil megoldások A Mobiz egy, az értékesítést támogató mobil alkalmazás, ami az területi képviselők napi feladatainak végrehajtását segíti. Széleskörű kommunikációt tesz lehetővé a cég központja, az értékesítők

Részletesebben

www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik!

www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik! www.family-business.hu VÁSÁRLÓI KLUB FAMILY BUSINESS Ahol a család és az üzlet találkozik! A Family Business egy 100%-os magyar tulajdonban lévő hálózatos értékesítési rendszer, amely 2001 elején alakult.

Részletesebben

Webáruházi trendek 2015 BCM Nagykereskedelmi és Konferencia Központ 2015. február 19. Készült: 2015. 02.19.

Webáruházi trendek 2015 BCM Nagykereskedelmi és Konferencia Központ 2015. február 19. Készült: 2015. 02.19. Webáruházi trendek 2015 BCM Nagykereskedelmi és Konferencia Központ 2015. február 19. Készült: 2015. 02.19. 1 2015 enet Internetkutató Kft. Minden jog fenntartva! 2 Teljes lakosság: 9.877.000 fő KSH lakónépességi

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Kertész Csaba, Horváth Gergő 2015 október 16. Agenda Az NI bemutatása Ellátási lánc, ellátási lánc menedzsment Az NI egységei, kapcsolatai

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás Budapest, 2015. április 9. Váradi László 1 itelligence 21 éve Magyarországon

Részletesebben

Üzleti úttal egybekötött utazás Dél-Afrikában

Üzleti úttal egybekötött utazás Dél-Afrikában Üzleti úttal egybekötött utazás Dél-Afrikában 1. Alapítás éve: 2000 2. Céljai: Elősegítse a Dél-Alföldi Régióban az információ technológia szolgáltatásainak elterjesztését, megismertetését, részt vegyen

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Business-to-business (B2B) Vállalatok közötti kereskedelem Business-to-consumer (B2C) Kereskedő és vásárló közötti kereskedelem

Business-to-business (B2B) Vállalatok közötti kereskedelem Business-to-consumer (B2C) Kereskedő és vásárló közötti kereskedelem Balogh Zoltán: Az elektronikus kereskedelem térhódítása, logisztikai és pénzügyi vonzatai Az Internet által nyújtott lehetőségek napjainkban a gazdaság minden szegmensében egyre nagyobb szerepet kapnak.

Részletesebben

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 2. Fejezet: A személyes eladás helye a többutas értékesítési rendszerben 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. Az értékesítési rendszer 2. Többcsatornás értékesítési

Részletesebben

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít A MARKETING TERÜLETEI Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít Az Alcatel multinacionális nagyvállalat hálózati kommunikációs rendszerek, tartalomszolgáltatási megoldások fejlesztője.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási láncokban ÖSSZEFOGLALÓ K+F+I terület: nyílt élelmiszer ellátási láncok terméknyomonkövetési problémáinak megoldása. Kihívás:

Részletesebben

Cégátvilágítás. A sikeres pályázati felkészülés kulcsa

Cégátvilágítás. A sikeres pályázati felkészülés kulcsa A sikeres pályázati felkészülés kulcsa 1. Alapítás éve: 2000 2. Céljai: Elősegítse a Dél-Alföldi Régióban az információ technológia szolgáltatásainak elterjesztését, megismertetését, részt vegyen a fejlesztésekben

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben e(szes)-tanulmányok Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben 1999. Dr. Eszes István A tanulmány / esettanulmány csak oktatási célra használható! Másolása és kereskedelmi forgalomba hozatala tilos.

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást?

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Webáruház elemzés Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Tudatos e-kereskedelem (üzleti terv tervezés profi kivitelezés / mérés tesztelés elemzés optimalizálás) Internetes vásárlás támogatása, népszerűsítése,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A kutatás a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával jött létre (GVH

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben