A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április

2 vízgyűjtő VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetőségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Honlapok: (a VKKI intézményi honlapja) ( a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) (a DDKÖVIZIG honlapja) Központi cím: vkki@vkki.hu titkarsag@ddkovizig.hu Központi telefonszám:

3 TARTALOM BEVEZETŐ VÍZGYŰJTŐK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE Természeti környezet Domborzat, éghajlat Földtan, talajtakaró Vízföldtan Vízrajz Élővilág Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szereplői Hatáskörrel Rendelkező Hatóság A tervezést végző szervezetek Határvízi kapcsolatok Érintettek Víztestek jellemzése Vízfolyás víztestek Állóvíz víztestek Erősen módosított és mesterséges víztestek Felszín alatti víztestek EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Pontszerű szennyezőforrások Települési szennyezőforrások Ipari szennyezőforrások, szennyezett területek Mezőgazdasági szennyezőforrások Balesetszerű szennyezések Diffúz szennyezőforrások Települések Mezőgazdasági tevékenység Természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások Keresztirányú műtárgyak, duzzasztások Folyószabályozás, árvízvédelemi töltések Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás Mederrendezés és partvédelem Vízkivételek Vízkivételek felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből Egyéb terhelések Közlekedés Rekreáció Halászat Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás várható hatásai Az éghajlatváltozás kezelése a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK Ivóvízkivételek védőterületei...52

4 3.1.1 Felszíni ivóvízbázisok Felszín alatti ivóvízbázisok Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természeti értékei miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK Felszíni vizek Felszín alatti vizek Védett területek A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA Felszíni víztestek állapotának minősítése Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése Felszín alatti víztestek állapotának minősítése Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minősítése Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése Védelem alatt álló területek állapotának értékelése Ivóvízkivételek védőterületei Nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természeti értékei miatt védett területek Halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek A víztestek állapotával kapcsolatos jelentős problémák Vízfolyások és állóvizek Felszín alatti vizek KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK Mentességi vizsgálatok Döntési prioritások Környezeti célkitűzések ütemezése VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás költség-megtérülésének értékelése Mezőgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése A vízszolgáltatások külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete INTÉZKEDÉSI PROGRAM Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések...134

5 8.3.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések Finanszírozási igények KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS TERVEK A KÖZVÉLEMÉNY BEVONÁSA A tájékoztatás folyamata A konzultációk eredményei és hatása a terv tartalmára A tájékoztatásához felhasznált anyagok elérhetősége A TERV KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVETT SZAKÉRTŐK Ábrák 1-1. ábra: A tervezési terület - Az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén ábra: Jellemző talajtípusok aránya az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén ábra: A területhasználat alegység átlagértékei ábra: Vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján ábra: A hegyvidéki és karszt víztestek elvi modellje ábra: A porózus víztestek elvi modellje (Tóth József ábrája nyomán) ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minősítési rendszer sémája ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint élőlény együttesenként ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint ábra: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésnek eredményei kategóriák szerinti felbontásban ábra: Vízfolyások megoszlása az ökológiai minősítési osztályba sorolás szerint ábra: Felszín alatti vizek minősítésének módszere ábra: Víztestekre vonatkozó intézkedések megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva %-ban) ábra: Víztestekre vonatkozó célkitűzések megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva %-ban) ábra: A VGT célfája Táblázatok 1-1. táblázat: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés Magyarország, a Duna rész-vízgyűjtő és az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén táblázat: Jellemző talajtípusok Magyarország, a Duna rész-vízgyűjtő és az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén... 12

6 1-3. táblázat: Az erdők fafaj és védettség szerinti adatai, Magyarország, a Duna rész-vízgyűjtő és az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén táblázat: A területhasználat országos, részvízgyűjtő és alegység adatai táblázat: Vízfolyás típusok meghatározási szempontjai táblázat: A vízfolyások típusai táblázat: Az alegység területén található természetes vízfolyás víztestek táblázat: A természetes eredetű állóvíz víztestekre vonatkozó tipológia szempontjai táblázat: Az állóvizek típusai táblázat: Az alegység területén található erősen módosított vízfolyás víztestek táblázat: Az alegység területén található mesterséges vízfolyás víztestek táblázat: Az alegység területén található felszín alatti víztestek táblázat: Víztől függő védett természeti területek az alegység területén táblázat: Víztől függő védett természeti területek főbb jellemzői táblázat: A biológiai minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként táblázat: Az összesített biológiai minősítés eredményei víztest kategóriánként táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés összesített eredménye táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésének eredményei kategóriák szerinti felbontásban táblázat: Vízfolyások integrált ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban táblázat: Állóvizek integrált ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése táblázat: A nitrát-szennyezettség jellemzői táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése táblázat: Nitrát-érzékeny-területek táblázat: Természetes fürdőhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdővíz minőségi követelmények szempontjából táblázat: Jelentősen károsodott víztől függő védett természeti területek az alegység területén táblázat: Vízfolyások problémafa táblázat: FAV problémafa táblázat: A mentességi vizsgálatok eredményei (az ok előfordulása a víztestek %-ában) táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás) (%) táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat: A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, Mrd Ft táblázat: Előkészítő és átfogó intézkedések költségei, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, alegységi Mrd Ft

7 Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1. melléklet: Népességstatisztika 1-2. melléklet: Víz keretirányelvvel kapcsolatos határvízi egyeztetések jegyzőkönyvei 1-3. melléklet: Települések alegységi besorolása 1-4. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői 1-5. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői 2-1. melléklet: Szennyvízterhelés jellemzői 2-2. melléklet: Hulladékgazdálkodás jellemzői 2-3. melléklet: PRTR köteles telephelyek 2-4. melléklet: Bányászat 2-5. melléklet: Felszín alatti víztesteket érő szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-6. melléklet: Állattartó telepek 2-7. melléklet: Halászat, horgászat 2-8. melléklet: Balesetszerű szennyezések 2-9. melléklet: Diffúz nitrogén és foszfor terhelés melléklet: Hidromorfológiai beavatkozások melléklet: Felszíni vízkészletek és vízkivételek melléklet: Felszín alatti vízkivételek melléklet: Közlekedés melléklet: Rekreáció 3-1. melléklet: Közcélú ivóvízbázisok főbb jellemzői 3-2. melléklet: A 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek 3-3. melléklet: Víztesteken található, természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1. melléklet: Felszíni vizek monitoring programja Monitoring helyek és vizsgált jellemzők 4-2. melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Monitoring helyek és vizsgált jellemzők 4-3. melléklet: Védett területek monitoring programja 4-4. melléklet: Jogszabályok, szabványok, műszaki előírások 4-5. melléklet: Víz Keretirányelv felszíni vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 5-1. melléklet: Felszíni víztestek állapota 5-2. melléklet: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 5-3. melléklet: Felszín alatti víztestekre vonatkozó háttérértékek és küszöbértékek 5-4. melléklet: Nitrát-szennyezett területek aránya 5-5. melléklet: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése 5-6. melléklet: Vízbázisok veszélyeztetettsége 5-7. melléklet: Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szennyezettségi viszonyok 5-8. melléklet: Víztől függő védett természeti területek állapota 6-1. melléklet: Mentességek indoklása útmutató 6-2. melléklet: Célok, intézkedések 6-3. melléklet: Védett élőhelyek állapotának fenntartására és javítására vonatkozó intézkedések 8-1. melléklet: Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2. melléklet: Kiegészítő és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése 8-3. melléklet: Műszaki intézkedések tartalma 9-1. melléklet: Alegységi szintű programok, tervek és projektek melléklet: Alegységi fórum emlékeztető melléklet: Tematikus fórumok melléklet: Vélemények feldolgozása Térképek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1. térkép melléklet: Átnézeti térkép

8 1-2. térkép melléklet: Területhasználat 1-3. térkép melléklet: Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. térkép melléklet: Vízfolyás víztestek típusai 1-5. térkép melléklet: Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. térkép melléklet: Állóvíz víztestek típusai 1-7. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek Sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek Porózus és hegyvidéki 1-9. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek Porózus termál térkép melléklet: Felszín alatti víztestek Karszt és termálkarszt 2-1. térkép melléklet: Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2. térkép melléklet: Hulladékgazdálkodás 2-3. térkép melléklet: Szennyezett területek 2-4. térkép melléklet: IPPS és SEVESO üzemek, káresemények 2-5. térkép melléklet: Diffúz foszforterhelés 2-6. térkép melléklet: Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7. térkép melléklet: Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8. térkép melléklet: Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9. térkép melléklet: Vízkivételek felszíni vizekből térkép melléklet: Vízkivételek felszín alatti vizekből Sekély porózus és sekély hegyvidéki térkép melléklet: Vízkivételek felszín alatti vizekből Porózus és hegyvidéki térkép melléklet: Vízkivételek felszín alatti vizekből Porózus termál térkép melléklet: Vízkivételek felszín alatti vizekből Karszt és termálkarszt térkép melléklet. Közlekedés térkép melléklet: Rekreáció 3-1. térkép melléklet: Ivóvízkivételek védőterületei 3-2. térkép melléklet: Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3. térkép melléklet: Természetes fürdőhelyek és fürdővizek 3-4. térkép melléklet: Védett természeti területek 3-5. térkép melléklet: Natura 2000 és egyéb védett területek 4-1. térkép melléklet: Felszíni vizek monitoringja 4-2. térkép melléklet: Felszín alatti vizek monitoringja Sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. térkép melléklet: Felszín alatti vizek monitoringja Porózus és hegyvidéki 4-4. térkép melléklet: Felszín alatti vizek monitoringja Porózus termál 4-5. térkép melléklet: Felszín alatti vizek monitoringja Termál és termálkarszt 4-6. térkép melléklet: Védett területek monitoringja 5-1. térkép melléklet: Felszíni víztestek ökológiai minősítése 5-2. térkép melléklet: Felszíni víztestek osztályozása Biológiai elemek 5-3. térkép melléklet: Felszíni víztestek osztályozása Fizikai-kémiai elemek 5-4. térkép melléklet: Felszíni víztestek osztályozása Hidromorfológiai elemek 5-5. térkép melléklet: Felszíni víztestek kémiai minősítése 5-6. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Porózus és hegyvidéki 5-8. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Porózus termál 5-9. térkép melléklet: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Termál és termálkarszt térkép melléklet: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Sekély porózus és sekély hegyvidéki térkép melléklet: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Porózus és hegyvidéki térkép melléklet: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Porózus termál térkép melléklet: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Termál és termálkarszt térkép melléklet: Nitrátérzékeny és szennyezett területek térkép melléklet: Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Az országos és a vonatkozó részvízgyűjtő terv a mellékelt CD-n található.

9 Rövidítések jegyzéke VKI Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelve) VGT vízgyűjtő-gazdálkodási terv FAVÖKO felszín alatti víztől függő ökoszisztéma ICPDR Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium LE Lakosegyenérték Rvgy Részvízgyűjtő EKHE egységes környezethasználati engedély KEOP Környezet és Energia operatív program MePAR Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer EU Európai Unió ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet EQS ökológiai állapotminősítési rendszer indikátora CIS számítógépes információs rendszer (Computer Information System) TOC összes szerves szén (total organic carbon) KÁRINFO Országos Kármentesítési Program adatbázisa PAH policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) TPH összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) RSD Ráckevei (Soroksári) Duna-ág KÖVIZIG Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság OVGT Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv VIZIR Vízgazdálkodási Információs Rendszer OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer TIR Településirányítási Információs Rendszer K+F Kutatás és Fejlesztés NPI Nemzeti Park Igazgatóság MgSzH Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MAKE Magyar Agrárközgazdasági Egyesület ÖM Önkormányzati Minisztérium FAV felszín alatti vizek FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ROP Regionális Operatív Program NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KHEM Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium BAT legjobb elérhető technológia (Best Available Techniques) REACH vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) HMKÁ helyes mezőgazdasági és környezeti állapot AKG agrár-környezetgazdálkodás IPPC Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés (Integrated Pollution Prevention and Control) MTA Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) NÉS Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change A Alapintézkedések TA további alapintézkedések K kiegészítő intézkedések P pótlólagos intézkedések jktt Különleges Természetmegőrzési Terület jkjtt Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Terület NPK Nitrogén-foszfor-kálium műtrágyázás LKV legkisebb víz LNV Legnagyobb víz TK Tájvédelmi körzet TT Természetvédelmi terület KMT Különleges madárvédelmi terület

10 Bevezető A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek Bevezető 1

11 eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentőséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek első lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt december és június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdődött, és a véleményezők részvételével tartott fórumon, szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése december 22-én kezdődött és november 18-ig tartott. Ezen idő alatt a honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel és az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sőt később részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a oldalon, vagy a information honlapon. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megőrzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttműködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyűjtőn (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra eső területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyűjtőjéből jelentősége miatt kiemelendő a Balaton részvízgyűjtője, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyűjtő terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). Bevezető 2

12 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyűjtőkerület 2. térkép: Magyarország részvízgyűjtő területei Bevezető 3

13 3. térkép: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei Felelősök A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó Bevezető 4

14 ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét műszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.) is, sőt más ágazatok együttműködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell működésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési folyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. Bevezető 5

15 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Természettudományos és műszaki szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Gazdasági szempontok Intézkedések programja M o n i t o r i n g A környezeti célkitűzések meghatározásában, a műszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom véleményének. A végrehajtás ezért iteratív jellegű volt és a célkitűzések gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesítődtek. Figyelembe kellett venni, hogy a környezeti célkitűzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló műszaki és gazdasági feltételeket csak a tervezési alegység szintjén lehet értelmezni, míg a szabályozási kérdéseket általában országosan lehet kezelni. Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggő elemként jelent meg a nyílt tervezési folyamat eredményeként, amelynek két jelentős fázisa volt: a vizek állapota szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentős vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitűzések meghatározása, a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történő összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejűleg a környezeti célkitűzések véglegesítése. Bevezető 6

16 A VKI intézkedések tervezése több pilléren nyugszik: ökológiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartozó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányok, megfizethetőség), az intézkedések megvalósítását lehetővé tevő szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenőrző szervezetek). A hatékony tervezés érdekében és hogy minden pillér megfelelő erősségű legyen először az intézkedések országos háttéranyaga és a 42 tervezési alegységi terv kézirata (konzultációs anyaga) készült el. A háttéranyagra és az alegységi tervekre érkezett vélemények figyelembe vételével először a részvízgyűjtők, végül az országos terv kéziratának összeállítása történt meg. Az országos terv társadalmi véleményezése és a végleges terv közigazgatási elfogadása után - azzal összhangban került sor a részvízgyűjtő és alegységi tervek véglegesítésére. A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentős eltérés volt, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdődött az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nem lett volna értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthető, a fő problémákat tartalmazó összefoglalók kerültek közzétételre az interneten, lehetőséget adva a webes fórumokon keresztül történő hozzászólásra. A javaslatok véleményezésére vitafórumokat is szerveztek, amelyek időpontját interneten meghirdették, és az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy en értesítették. Emellett a legjelentősebb érdekeltek lehetőséget kaptak az őket érintő kérdések külön, személyes megbeszéléseken történő egyeztetésére is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. Az egész országra kiterjedő alegységi VGT-k alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes kritériumai év végéig. A víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz), valamint a vízgyűjtők szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata , majd között, illetve azt követően. A VKI célkitűzései új keretet adnak a vízügyi hatósági tevékenységeknek is. A VGT-ben megfogalmazott és 2012-ig hatályba léptetendő új, vagy módosított jogszabályokon keresztül a hatósági intézkedéseknek is a tervben kitűzött környezeti célok teljesítését kell segíteniük. Bevezető 7

17 1 Vízgyűjtők és víztestek jellemzése Az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység a Dél-dunántúl délkeleti részében található, mely Baranya megye keleti és Tolna megye délkeleti részét foglalja magába. A tervezési terület nagyobb része a Dél-dunántúli, a többi a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területére esik. Az alegység Magyarország 4 fő részvízgyűjtője közül a Duna részvízgyűjtőhöz tartozik, mely 16 alegységre tagolódik. Az Alsó-Duna jobb part a Duna magyarországi szakaszának legdélebbi jobb parti vízgyűjtője, mely a Karasica, a Borza-patak, a Kölkedi- és Vizslaki-főcsatorna, a Lánycsók- és Csele-patak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőréti-patak, a Szekszárd-Bátai-főcsatorna és a Duna ezen szakaszának közvetlen jobb oldali vízgyűjtőjét foglalja magába. Névadó vízfolyása az alegységnek nincs. Tervezési lehatárolása abból adódik, hogy míg tőle keletre a Dráva részvízgyűjtőjeként a Fekete-víz alegység található, addig északra a Sió vízgyűjtője alkot egy tervezési egységet. Az alegységet nyugaton a Duna, délen az országhatár határolja. 1.1 Természeti környezet A vízgyűjtő természeti adottságai alapvetően meghatározzák a tervezési területen lévő víztestek környezetét. A víztest állapotértékelése, a jó állapot meghatározása, a környezeti célkitűzések, a műszakilag lehetséges intézkedések mind függenek a természet adta lehetőségektől. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezés elméletben, külső körülményektől mentes, vízválasztókkal lehatárolt vízgyűjtőkön történik, azonban a gyakorlatban politikai és igazgatási határokat is figyelembe kellett venni a tervezési területek meghatározásakor. Így e fejezetben uralkodóan a tervezési terület természeti tulajdonságai találhatók meg, de a határokon átnyúló hatások figyelembe vételével. A tervezési terület természetföldrajzi témájú átnézeti térképe az 1-1. térkép mellékletben található Domborzat, éghajlat A terület egymástól jól elkülöníthető sík és dombvidéki részből áll. Síkvidéki rész a Duna jobb partján, Mohácstól délre húzódó belvízöblözet, melynek területe 53,1 km 2, valamint a Szekszárdbátai öblözet 250 km 2 -es területtel. A dombvidéki részt észak felé elnyúló mikro-vízgyűjtőkkel tagolt területek jellemzik. A vízfolyások a domborzati viszonyoknak megfelelően, észak-déli, északnyugat-délkeleti lefutásúak, a felső szakaszon nagy eséssel, mélyülő jelleggel, míg az alsó szakaszon kis eséssel, hordaléklerakódással. A terület meghatározó méretű középső kistája a Dél-Baranyai-dombság. Az északi területrész a Mecsek-hegység és a Baranyai-hegyhát része, míg a sík déli terület a Nyárád-Harkányi-síkhoz tartozik. A területre ékelődően található még a Villányi-hegység és a Geresdi dombság. A Duna jobb partja és Gemenc az Dunamenti-síksághoz tartozik. A táj hazánk egyik legmelegebb éghajlatú vidéke. A csapadék sokéves átlaga mm közötti. A szárazabb terület a Duna menti térség, csapadékosabbak a Kelet-Mecseki területek. A terület csapadékjárását a május, júniusi maximumok, míg a minimumok általában az év eleji hónapokat január, február jellemzik. Az éves középhőmérséklet a víztest középső részén 10.5 C körüli, Délen 10,8 C körüli, az É-i, ÉK-i részen hűvösebb 10,0 C alatti. A napsütéses órák átlaga a 2000 órát meghaladja. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, de ősszel megnő a DK-i szelek valószínűsége is. Az átlagos szélerősség 3 m/s körüli. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 8

18 1-1. ábra: A tervezési terület - Az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 9

19 1.1.2 Földtan, talajtakaró A terület legidősebb képződményei a paleozoikumi gránit, gneisz, csillámpala, fillit sorozatok, melyek a felszínen és fúrásokból is ismertek. A medencealjzatokra permi, szárazföldi üledéksor települt (Korpádi Formáció), de a Gyűrűfűi Formáció savanyú vulkanitjai is megtalálhatók. A permi összletre üledékfolytonossággal települnek az alsó-triász, Korpádi és Jakabhegyi Formáció konglomerátum-homokkő-aleurit rétegei. A terület karsztos képződményeinek első rétegcsoportját a Hetvehelyi, Lapisi Zuhányai és Csukmai Formációk mészkő- és dolomitrétegei alkotják. Mészköves-dolomitos üledékek a jura és a kréta folyamán is képződtek, a köztes, szárazföldi időszakokban a karbonátos üledékek karsztosodtak a Villányi-hegység területén. A miocén üledéksor a Szászvári Formáció törmelékes rétegeivel indul, a partszegélyi kifejlődési területeken a lajtamészkő is elterjedt. (Lajtai és Tinnyei Formációk) Az alsó-pannóniai üledékképződés viszonylag kis vastagságú konglomerátum-homokkő lerakódásával indul (Zámori Formáció), melyre nagy vastagságú aleurit-márga-agyagmárga rétegcsoport (Csákvári-Száki és Algyői Formációk) települt. A felső pannóniai időszakra az agyaghomok rétegváltakozás (Kállai, Somlói és Zagyvai Formációk) és több helyen a Tengelici Formáció vörösagyagja a jellemző. A dunántúli bazaltvulkanizmust a Bári Formáció bazaltja képviseli. A negyedidőszakra a löszképződés a jellemző, a Duna és a Karasica árterén jelentős vastagságú folyóvízi üledéksor is keletkezett. A völgyek irányítottsága az ÉNy-DK-i irányú törésrendszerhez igazodik ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén 10,2% 28,8% 17% 3% 2% 5% 24% feltöltés vastag finom kőzetliszt, agyag vastag durva kőzetliszt vastag homok mészkő 5% 0% 5% finom kőzetliszt, agyag durva kőzetliszt homok homokkő, breccsa mélységi magmás Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kőzetkifejlődése M=1: fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 10

20 1-1. táblázat: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés Magyarország, a Duna rész-vízgyűjtő és az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén Kőzettípus Magyarország km 2 Duna részvízgyűjtő km 2 Alsó-Duna jobb part tervezési alegység km 2 feltöltés agyag finom kőzetliszt, agyag vastag finom kőzetliszt, agyag durva kőzetliszt vastag durva kőzetliszt homok vastag homok kavics vastag kavics homokkő, breccsa mészkő márga dolomit vulkanit mélységi magmás metamorfit Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kőzetkifejlődése M=1: Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása a talaj. A termőtalaj bio-geokémiai körfolyamatokat meghatározó környezeti elem, a biológiai produkció legmeghatározóbb alapja és egyben helye. A talaj - típusra jellemző puffer képessége alapján - közvetve hozzájárul a felszín alatti vízkészletek, földtani képződmények védelméhez, az azokat érő terhelés csökkentéséhez Az alegységen talajtani szempontból négyféle terület különíthető el. A lombos erdők alatt kialakult délkelet-európai barna erdőtalajok két típusa dominál. A Mecsek, és a Völgység területén elsősorban az ún. agyagbemosódásos barna erdőtalajok, míg a Dél- Baranyai- és a Geresdi-dombság felszínét a Raman-féle barnaföldek borítják. E vidékeknek a szárazabb síkságok felé alacsonyodó lankás peremein, a füves, pusztai, lágyszárú vegetáció alatt fejlődött ki a mezőségi talajok két típusa: az ún. mészlepedékes- és a réti csernozjomok. Az erdőés a mezőségi talajok közötti átmeneti helyeken az ún. csernozjom-barna erdőtalajok találhatók. Ezek a feketeföldek a terület legjobb minőségű, legtermékenyebb talajai, amelyeken a nálunk honos összes gazdasági növény nagy terméshozamokkal termeszthető. A második csoportot a folyók árterületei, vagyis a vízellátottság függvényében létrejött talajok képviselik. Ilyenek a kevésbé nedves térszínekre jellemző réti talajok és a nedvesebb, vízjárta helyekre jellemző réti öntés, a lápos-réti és a fiatal, nyers öntéstalajok. A Mecsek a Villányi-hegység és a Geresdi-dombság területén a felszínre bukkanó kőzetek minőségétől befolyásolt talajféleségek találhatók. Ilyenek a mészköveken kialakult rendzina talajok és a homokköveken és grániton létrejött savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok. Végül meg kell említeni, hogy egyre nagyobb azon felszínek nagysága, amelyekről a természetes talajok hiányoznak. Ilyenek a települések beépített terei, az ipari- és bányafelszínek, az útvonalak természetközeli viszonyoktól megfosztott felszínei. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 11

21 1-3. ábra: Jellemző talajtípusok aránya az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén 25% 4% 3% 8% 60% Kőzethatású talajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Réti talajok Öntéstalajok Forrás: TAKI, AGROTOPO 1-2. táblázat: Jellemző talajtípusok Magyarország, a Duna rész-vízgyűjtő és az Alsó-Duna jobb part tervezési alegység területén Forrás: TAKI, AGROTOPO Vízföldtan Talajtípus Magyarország % Duna részvízgyűjtő % Alsó-Duna jobb part tervezési alegység % Víz vagy nincs adat 1,17 1,07 0 Váztalajok 8,16 7,07 0 Kőzethatású talajok 2,81 4,58 3,28 Barna erdőtalajok 34,26 40,37 59,68 Láptalajok 1,42 1,4 0 Csernozjom talajok 22,13 22,66 7,65 Szikes talajok 6,00 1,7 0 Réti talajok 21,23 18,74 25,18 Mocsári erdők talajai 0, Öntéstalajok 2,73 2,42 4,22 A vízgyűjtő északi határát a Mecsek hegylába alkotja. A vízgyűjtő a Villányi hegység északi határától a hegységet keletről megkerülve folytatódik horvát területen is a batinai torkolatig. A vítgyűjtőt DDK-i irányú dombhátak közti völgyek jellemzik, jellegzetesen mezőgazdasági műveléssel. A völgyekben duzzasztással tavak sorozatát alakították ki. A vízgyűjtő északi részén a Mecsek alap- és miocén fedőhegységi sorozata fokozatosan a felszín alá kerül, Pécsváradtól délre már a pannóniai homok található a felszínen. Dél felé haladva a pannon összlet is a mélybe zökken, a dombokat jelentős vastagságú (30-40 m) lösz-rétegcsoport alkotja. A völgyek irányítottsága az ÉNy-DK-i irányú törésrendszerhez igazodik. A Villányi hegység északi határa szintén tektonikus, a Villány-pogányi vízfolyás völgyében a holocén-pleisztocén 1 Az AGROTOPO az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetében kiépített térinformatikai alapú Agrotopográfiai térképsorozat tematikus adataiból kialakított számítógépes adatbázis, amely EOTR szabványos, 1: méretarányú és országos adatokat tartalmaz. Az adott felbontásban homogén agroökológiai egységekhez a termőhelyi talajadottságokat meghatározó főbb talajtani paraméterek tartoznak. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 12

22 folyóvízi üledék vastagsága a 20 m-t is eléri, benne kavicsos rétegek és szerves agyagrétegek is megtalálhatók. A legfiatalabb, jó vízadó rétegek a folyóvízi, felsőpleisztocén-holocén üledékekhez tartoznak (Duna). A pannóniai és szarmata üledékekre több kút mélyült (Lajtai, Zámori, Kállai és Somlói Formációk). Jelentős vízadó a Villányi-hegység és a Mohácsi-rögök karsztos összlete. A termálkarszt feltárása és hasznosítása napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. A Duna holocén kavicsrétegei a vízellátásban is hasznosított, jó vízadók Vízrajz Az alegység legnagyobb vízgyűjtője a Karasica vízrendszer, mely a Mecsek K-i oldalából ered és több ágból összetevődve vezeti le Horvátországon át a Dunába a vizeket. Vízgyűjtője a határszelvény felett 812 km 2. A vízgyűjtő nagy része dombvidéki jellegű, síknak csak a Drávamente mondható. A vízfolyás elszivárgás miatt nyaranta néha kiszárad (Szederkény, Villány térsége). A sokéves középvízhozama Villánynál 1,345 m 3 /s. A dombvidéki területeken számos halastó, horgásztó létesült. A víztesthez tartózó több lényegesen kisebb rész-vízgyűjtő (100 km 2 alattiak) tartozik, amik közvetlenül a Dunába torkollnak. Ezek sokéves középvízhozama 100 l/s körüli. A Lánycsók-marázai és Csele patak is időszakossá vált a túlzott mértékű felszíni, zömében halastavi vízhasználat miatt. A mohácsi Duna-kanyartól lefelé a jobb parton az országhatárig, illetve a Mohács-Udvar összekötő útig terül el a Mohács-bédai belvízöblözet mély fekvésű területe, melyet a Duna árvizeitől árvízvédelmi töltés és támfal véd. Az elsőrendű védvonalon kívül az öblözetben, valamint az országhatáron lokalizációs töltések is találhatók. Az árvízvédelmi töltéseken keresztül csak a kiépített zsilipeken át, vagy szivattyútelepek átemelésével vezethetők a felszíni vizek a befogadóba. Mohácstól északra, a Duna menti dombvidék felszíni vizeit összegyűjtő kisvízfolyások közvetlenül a Dunába torkollnak. A terület hajlásirányában halad a Szekszárd-Bátai-főcsatorna, amely régi holt medrek felhasználásával létesült. A Lankóci Kis-Duna-csatorna az öblözet másik felének víztelenítését szolgálja, a lankóci szivattyútelephez vezeti a vizet. A két főcsatornát a Dárfoki-csatornával kötötték össze. A szivattyútelepeket a Közép-dunántúli KÖVIZIG működteti. A két jelentős dombvidéki vízfolyás a Szekszárdi-Séd, illetve a Lajvér-patak. A tervezési alegységen több öntözővíz-tározó és záportározó található, melyek közül legjelentősebb a Szálkai-tározó. A Szálkai-záportározó a Lajvér-patakon található, kezelője a Szekszárd-Paksi Vízitársulat. A tározó célja a Lajvér-patak alsó szakaszán az árvízhozam csökkentése, a Bátai szivattyútelep részbeni tehermentesítése, hordalékcsökkentés, üdülés, pihenés, sport. Árvízmentesítési beavatkozások A Tolnai területen a tervezési alegységet érinti a számú Báta-Siótorok-Szekszárdi árvízvédelmi szakasz dunai és Sió jobb parti töltése. A 43,111 km hosszú töltés 249 km 2 területet véd az elöntéstől. A töltés a bátai magaspartból kiindulva a Duna jobb partján tart a Sió árvízkapuig. A Sió-csatornán az árvízkaputól tart a jobb parton Szekszárd térségéig a 6. számú főközlekedési út hídjáig. A Baranyai területen a Duna jobb parti fővédvonal 20 km hosszú, melyből 18,5 km a földgát és 1,5 km a vasbetonból készült árvízvédelmi fal. Ez utóbbi Mohács város közvetlen védelmét szolgálja. A fővédvonal (05.01.számú árvízvédelmi szakasz) az 53 km 2 -es mohácsi ártéri öblözetet védi a Duna árvizeitől. Az öblözet területén helyezkednek el Mohács, Kölked és Erdőfű települések. A 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 13