Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium HÁZIREND

Átírás

1 Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium HÁZIREND

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések... 4 I.1. A házirend célja és feladata... 4 I.2. A házirend hatálya... 4 I.3. A házirend nyilvánossága... 4 II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 5 II.1. Tanulói jogok... 5 II.2. Tanulói kötelességek... 6 II.3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 7 III. A tanulók közösségei... 9 IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása V. Az iskola működési rendje VI. A tanulók tantárgyválasztása VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében VIII. A tanulók mulasztásának igazolása IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei IX.2. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése IX.3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek X. Tanórán kívüli foglalkozások XI. A tanulók jutalmazása XII. A tanuló fegyelmi felelőssége XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába XIV. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Záró rendelkezés I. sz. Melléklet: Kollégiumi Házirend II. sz. Melléklet: A Központi tanműhely házirendje III. sz. Melléklet: Tanszervíz házirendje IV. sz. Melléklet: Építőipari tanműhely házirendje V. sz. Melléklet: Az előadóterem használati rendje

3 VI. sz. Melléklet: Tornateremre és a hozzátartozó helységek használati rendje VII. sz. Melléklet: A konditerem használati rendje VIII. sz. Mellélet: A számítástechnikai és informatikai eszközökkel felszerelt szaktantermek használati rendje

4 I. Általános rendelkezések I.1. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket, melyek kiegészülnek a kollégium házirendjével és a tanműhelyek munkarendjével. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. I.2. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. I.3. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend megtekinthető: az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői választmány vezetőjénél; az iskolatitkárnál. az iskola honlapján 4

5 3. A házirendet a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek átadjuk, és a hozzáférhetőséget biztosítjuk. Az újonnan beiratkozott tanulók a jogaikat a tanév első napjától gyakorolhatják. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulói általános jogokat és kötelességeket a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény a tartalmazza. Ezek közül a legfontosabbak és iskolánk működésére jellemzők: II.1. Tanulói jogok - A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. - A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. - A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: 5

6 - hogy az iskolánk pedagógiai programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában; - válasszon a választható tantárgyak és szakmacsoportok közül - a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni; - A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. - A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. - A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; - Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. - Ugyanakkor tilos a jogszabály által tiltott rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak viselése az iskolában. II.2. Tanulói kötelességek A tanuló kötelessége különösen, hogy - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; - eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében; - megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; - becsengetés után fegyelmezetten várja a terem előtt ill. a tanteremben a tanárt - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; 6

7 - iskola rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg: a lányok ünnepi viselete: fehér blúz, sötét alj vagy nadrág, a fiúk ünnepi viselete: sötét nadrág (öltöny), fehér ing; - az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, minden tanuló kötelessége továbbá az alapvető emberi normáknak megfelelő kulturált viselkedés és beszéd. - minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. A házirend további pontjai egyéb jogokat és kötelességeket határozhatnak meg. II.3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökeitől, oktatóitól, valamint nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának, oktatójának, nevelőjének vagy az iskolában elérhető iskola-egészségügy dolgozóinak amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét (tűzriadó terv), és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra (ISK) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; 7

8 a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, amely balesetveszélyes. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményünkben iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskolai fogorvos biztosítja az iskolában történő rendelési időben. 4. Az iskolaorvos és a fogszakorvos elvégzi és biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente két alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a szakképzési beiskolázásoknak megfelelően, szakmánként. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 6. Az iskola területén a 18. életévét betöltött tanuló és a felnőtt dolgozó a kijelölt helyeken dohányozhat. A 18. év alatti tanulóknak, az iskola teljes területén tilos a dohányzás. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. 7. Tanulók munkaruha használatára vonatkozó előírások A tanműhelyben gyakorlaton lévő tanuló köteles a munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben megjelenni a gyakorlati foglalkozásokon. Ezek a következők: - Zárt kétrészes munkaruha, amit az iskola biztosít év elején. - A szakmának megfelelő védőbakancs: o villanyszerelő : gumitalpú o a többi szakmában: acélbetétes - 8. Ha a tanuló munkaruha vagy védőbakancs nélkül jelenik meg a gyakorlati oktatáson: 8

9 első alkalommal a szakoktató eltiltja a gyakorlati tevékenységtől és elméleti feladatot ad a tanulónak. második alkalommal az írásbeli fokozatok közül az aktuális beírásával és a szülő értesítésével figyelmezteti a tanulót. harmadik alkalommal a tanulót eltiltja a foglalkozáson való részvételtől és igazolatlan mulasztást ad a foglalkozás óraszámának megfelelően. III. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség a.) Az azonos évfolyamra járó tanulók szakmacsoportos beosztása szerint, osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. b.) Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választhatják meg: osztály diákbizottság titkára, aki az iskolai diákönkormányzat tagja a diákok döntése alapján az osztályt egy-két tanuló képviselheti az iskolai diákönkormányzat választmányában. c.) A tanulók nagyobb közösségét alkotja a teljes iskolai tanuló közösség 25%-a. Az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés kikérheti a véleményüket. 2. Szakkörök, öntevékenységi körök, ISK foglalkozások a.) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére működnek szabadidős tevékenységi formák. Ezek lehetnek: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkörök stb. b.) A szabadidős tevékenységi formák létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, tanár, oktató, nevelő, a diákönkormányzat, illetve a szülői választmány. A javasolt szabadidős tevékenységi forma létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. c.) A szabadidős tevékenységet tanár, szakoktató, nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezethet. 9

10 d.) Szabadidős tevékenységi formát (csoportot) önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott csoport munkáját a csoport által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A csoport megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a csoport működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő az iskola igazgatójának egyetértésével végezheti munkáját. e.) A csoportba a tanulóknak az előző tanév végén kell jelentkezniük, május 20.-ig írásban, szülői beleegyezéssel, és a csoport tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. f.) A csoportok saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat és az iskolai sportkör vezetőségébe. 3. Az iskolai diákönkormányzat a.) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. b.) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákbizottság irányítja. A iskolai diákbizottság tagjai: az osztályokban megválasztott küldöttekből, a szabadidős tevékenységi formák, csoportok és iskolai sportkörök képviselőiből kerülnek ki, választás útján. c.) A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d.) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a választott vezetőség látja el, képviseli a diákság érdekeit. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásában, a diákság véleményének kialakításában, megfogalmazásában a diákönkormányzatot segítő nevelő működik közre. 4. Az iskolai diákközgyűlés a.) Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. b.) A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója és a diákönkormányzatot segítő nevelő a felelős. c.) Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. d.) A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai munkatervről, 10

11 a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a) az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalmanként, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a minőségbiztosítási programja, a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére betekinthetők legyenek. b) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják: 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról. A tanárok, oktatók, nevelők folyamatosan szóban, és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, oktatóihoz, nevelőihez, és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja: a.) az iskola igazgatója a szülői választmány alakuló ülésén tanév elején. gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a minőségbiztosítási programja, 11

12 a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére betekinthetők legyenek. b.)az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein 6. A szülőket a tanárok, oktatók és nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: a.) szóban a szülői értekezleteken, a tanárok, oktatók, nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. b.) Írásban az ellenőrző könyvön keresztül, valamint bizonyítványon keresztül a tanulók félévi és az év végi értékelése után. c.) Amennyibena technikai feltételek adottak az iskola informatikai hálózatának igénybevételével web es felületen keresztül. 7. Az iskolai és osztály szülői értekezletek és a tanárok, oktatók, nevelők fogadóóráinak időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. 8. A szülők, a tanulók a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az osztályfőnökhöz, az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett tanuló az iskola nevelőtestületéhez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői választmányhoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az osztályfőnökkel, az iskola tanáraival, oktatóival, nevelőivel, az iskola igazgatójával, vagy az iskolai szülői választmány elnökével. V. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 20 óráig látgathatók, belépéskor az iskolai tanulóviszonyt tanúsító diákigazolvány felmutatásával. 12

13 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét a mindenkori érvényes osztályórarend, tanműhelyi munkabeosztás, illetve a szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok, és az ISK foglalkozások időrendje határozza meg. 3. A tanulóknak a tanítási óra, gyakorlati oktatás, valamint a szabadidős tevékenységei foglalkozások megkezdése előtt perccel kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra : óra: óra: A harmadik óraközi szünet a tízórai- (nagy) szünet, amikor az iskolarádió adását is közvetítheti. 6. Az iskola működésével kapcsolatban indokolt esetben a rövidített tanítási órák rendje is alkalmazható, ami 30 perces órákat és 5 perces szüneteket jelentenek. 7. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök vagy a szaktanár adhat engedélyt. 8. A tanulók távozását az iskola épületéből a tanárok, oktatók, nevelők csak az ellenőrző könyvbe beírt írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor be kell mutatnia a portán. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.00 óra és óra között. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és a hirdetőtáblán kifüggeszti. 11. A tanulók az iskola szaktantermeit, létesítményeit, speciális helyiségeit csak valamelyik tanár, oktató, nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 13

14 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és az iskola tanulóin kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 13. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántarthatja. 14. Az iskolai foglalkozás keretében a tanulók gyakorlati munkájuk során létrehozott értékek után díjazásban részesülhetnek a közreműködő tanulók. A tanulóknak kifizetett díj mértéke a mindenkori jogszabályban meghatározott összeg. A fenti kérdésben javaslattevő joga van az iskolai diákönkormányzatnak és a szaktanárnak, szakmai oktatónak. VI. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve és szakmai programja határozza meg a kötelező, valamint a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyakat. 9. évfolyamon: a kötelező idegen nyelvből az angol vagy a német a választható tantárgy 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A tanuló 10. szakközépiskolai valamint a 11. ifjusági tagozatos évfolyamon választhat a tanuló a szabadon választható érettségi tantárgyak közül, és dönthet a felkészítés szintjéről. Alacsony jelentkezés esetén a választást elutasíthatja, ill. más középiskolával közösen szervezheti meg. 3. A szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással és a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskolatitkárnak. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 14

15 VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, ne rongáljon, maga és társai után az iskola helyiségeiben és udvarán rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két-két hetes, - tantárgyi felelősök. (szertárosok) 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik, felügyelnek a rendre - az óra kezdetén a tanár, az oktató, a nevelő megérkezéséig felügyelnek - az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó tanárnak, oktatónak, nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, - ha az órát tartó tanár, oktató, nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatói titkárságot, - az utolsó tanítási óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet a szertáros, a térképfelelős stb. Az oktatásban a tanár, oktató, nevelő, óraadó csak az iskolában rendelkezésére álló hivatalos eszközállományt használhatja, vagy olyan szemléltető anyagot, melynek bemutatására, a 15

16 munkaközösség vezetőjétől vagy a gyakorlati oktatásvezetőtől engedélyt kért. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai, osztály és szabadidős rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős személy és a tanulóközösség tagjai a felelősek. VIII. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, tanévenként egy alkalommal. három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A határidő elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényersítésére nincs lehetőség. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül, amely lehet igazolt vagy igazolatlan. A késésről az igazolást a tanuló a késés napján köteles bemutatni. 7. A tanuló hiányzása esetén a szülő (nagykorú tanuló esetén a tanuló) köteles az érintett osztályfőnököt értesíteni a hiányzás tényéről és annak várható időtartamáról. 8. Tartós hiányzás esetén a tanuló mulasztását két heti időszakonként igazolni kell. A kétheti időszak kezdőnapja a hiányzás első napja. Az igazolás bemutatásának határideje a kétheti időszakot lezáró napot követő 5 munkanap. A határidő 16

17 elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényersítésére nincs lehetőség. 9. Amennyiben a tanuló az osztályfőnök szakoktató - osztályfőnök hiányzása esetén az érintett szaktanár(ok) írásos engedélye nélkül elhegyja az iskola épületét az így érintett tanítási-, gyakorlati órák igazolatlan hiányzásnak minősülnek. IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről: amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. IX.2. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. 3. A térítési és tandíjakat minden hó 12. napjáig, ill. az SZMSZ-ben rögzítettek szerint kell befizetni az iskola pénztárosánál. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 17

18 4. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 12. napjáig kell befizetni. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre a kollégiumi csoportvezetőnél vagy az osztályétkezési felelősénél, vagy az étkezéssel megbízott felnőtt dolgozónál lemondja. 7. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. A kollégiumban nem lakó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola pénztárába kell befizetni minden hónapban, de legkésőbb az adott hónap tizenkettedik napjáig. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja IX.3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek - A középiskolai felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. - E tekintetben sajátos helyzetűnek minősül az a tanuló, aki sajátos nevelési igényű. X. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók által előzetesen igényelt tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 18

19 Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, művészetiek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola tanárai, oktatói, nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Amennyiben a kirándulás tanítási napon történik és az iskola a felmerülő költségeket fedezi, úgy a részvétel kötelező. Szakmai bemutatók, kirándulások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, iskolai foglalkozások, amelyeken főleg egy-egy szakmai téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele iskolán kívüli foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 19

20 Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári, oktatói, nevelői felügyelet mellett használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév végén kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 4. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 9,00 órától óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 5. Az iskola általszervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken az iskola házirendje van érvényben, így a tiltott tanulói magatartások is ennek megfelelőek. 20

21 XI. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el (jeles, kitűnő), vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, (közismereti és szakmai) sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon eredményesen vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Több éves eredményes munkájáért a tanuló Bornemissza Emlékplakett kitüntetést is kaphat 2. Az iskolában a következő dicséretek adhatók: tanári, oktatói, nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni. 5. A tanulók jutalmazásához a Bornemissza Gergely Alapítvány is hozzájárulhat.(kitűnő, jeles: 4,7 feletti átlag) 21

22 XII. A tanuló fegyelmi felelőssége XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, figyelmeztetésben lehet részesíteni. 2. A kötelességszegő tanulóval szemben a kötelességszegés megszüntetése érdekében a nevelőtestület által megbízott fegyelmi ügyekben eljáró tanárok, fegyelmező beszélgetést folytathatnak le. 3. Az iskolai figyelmeztetés formái szaktanári, oktatói, nevelői figyelmeztetés, intés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés igazgatói figyelmeztetés, intés Fegyelmi eljárás útján adható: megrovás, szigorú megrovás meghatározott kedvezmények juttatások megvonása másik osztályba vagy iskolába helyezés eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából 4. Az iskolai figyelmeztetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a figyelmeztetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megfélemlítése, zsarolása az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása más testi épségében kártevésre alkalmas eszköz ( vipera, fegyvernek minősülő tárgy stb.) iskolában hozatala. iskolai mulasztás igazolásának hamisítása, okirattal való visszaélés szerencsejáték űzése a szándékos károkozás 22

23 az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. 7. A fegyelmi eljárás megindítását írásba kell foglalni, a fegyelmi döntést határozatba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni a jogszabályi határidők betartásával. 8. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg. XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje - Amennyiben a fegyelemsértés valamely tanulóval szemben valósult meg, úgy a sértett tanuló, kiskorú esetén a szülő hozzájárulásával egyezető eljárás lefojtatásáról gondoskodik az iskola. A sértett, ill. a szülő írásban nyilatkozik mind az eljárás elfogadásáról mind az elutasításáról a fegyelemsértést követő öt tanítási napon belül. A nyilatkozatok beszerzésének felelőse az iskola gyermekvédelmi felelőse. Amennyiben a nyilatkozat a határidőn belül nem érkezik meg vagy elutasító, akkor a fegyelmi eljárás a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindítható. - Amennyiben az egyeztető eljárásra kerül és azon megegyezés születik, úgy az adott esetben a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapig fel kell függeszteni. A megállapodás tényét és tartalmát írásban rögzíteni kell. Az egyeztető eljárás eredményéről a gyermekvédelmi felelős tájékoztatást ad az igazgatónak. Ha a felfüggesztés alatt a sértett, ill. a szülő nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, úgy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni és erről határozatot kell hozni. - Ha a kötelesség szegő tanuló hasonló esetben ismételt fegyelemsértést követ el, úgy az újbóli egyeztető eljárástól el kell tekinteni. - Az egyeztető eljárás lefojtatásában a szülői szervezet képviselője(i) a diákönkormányzat képviselője(i), a gyermekvédelmi felelős, a nevelőtestület által megválasztott fegyelmi bizottság képviselője(i) vesz részt. 23

24 XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik tanárral, oktatóval, nevelővel megbeszélik, és arra engedélyt kapnak. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő, ellenőrző könyvbe beírt engedélyével rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Az így behozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot (mobiltelefon, zene lejátszására alkalmas eszköz, valamint egyéb technikai eszköz stb.), és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. XIV. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a tanárok, oktatók, nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készítette el. 2. A házirend tervezetét megvitatták az osztályok közösségei, és véleményüket küldötteik útján eljuttatták az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesítette, és erről tájékoztatta az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatták a tanárok, oktatók, nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatták az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója az iskolai szülői választmány véleményét is kikérte. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a tanárok, oktatók, nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészítette a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója a diákönkormányzat és az iskolai szülői választmány egyetértésével, készítette el a házirend végleges tervezetét. 24

25 6. A házirendet a nevelőtestület fogadta el nevelőtestületi értekezleten, s az az Eger Megyei Jogú Város Polgármesterének jóváhagyásával lépett hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását bármely tanár, oktató, nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy az iskolai szülői választmány. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. 25

26 Záró rendelkezés Ez a házirend év március hó 07. napján készült. Eger, március 07. P.H... Borbély András igazgató Elfogadó határozat A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 57. (1) bekezdés f) pontja alapján a törvényben biztosított jogunknál fogva az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: Eger, március 07.. A nevelőtestület képviseletében Elek Ilona Véleményezés A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/11194.(VI.8) MKM rendelet 30/A- -a alapján a jogszabályban biztosított jogunknál fogva az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjét elfogadjuk. A szülői szervezet nevében:... Szülői választmány elnöke Linter Zoltánné Eger, március

27 Egyetértés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 64. (3) bekezdése alapján a törvényben biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjének tartalmával egyetértünk. A Diákönkormányzat nevében:.. A Diákönkormányzat képviseletében Soltész Tamás Bence Eger, március

28 I. sz. Melléklet: Kollégiumi Házirend Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium KOLLÉGIUMI HÁZIREND

29 Bevezető A házirend legfontosabb feladata azoknak a rendelkezéseknek a meghatározása, amelyek megtartása biztosítja a közösségi élet zavartalan megszervezését, a tanulók egymással való kapcsolatait; azoknak a belső rendszabályoknak a meghatározása amelyek betartásával garantálható az egyéni jogok érvényesülése anélkül, hogy az megzavarná a közösség munkáját. Általános rendelkezések A házirend a kollégium életének helyi szabályozása, ezért az abban foglaltak a kollégium minden lakójára, nevelőjére és más dolgozójára egyaránt vonatkozik. A házirendben foglaltak megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után A házirend kialakításában mind a kollégium diákjai, illetve képviseletük, mind a kollégium nevelőtestülete, a nevelő oktató munkát segítő dolgozók részt vesznek, részt vehetnek. A dokumentumot az intézmény vezetője és a kollégium diákjainak képviselője írja alá. A házirend a záradékban megadott időponttól lép életbe A kollégium diákjává az válik, akit az adott tanévben felvettek. A felvétel mindig egy tanévre szól. A kollégium az új diákokat fényképes igazolvánnyal látja el, mellyel a diák a portán igazolni tudja a kollégiumhoz tartozását. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 1. A tanulói jogok gyakorlásának hatályba lépése A felvétel napjától: o A kollégiumi rendezvényeken, o A felkészítő foglalkozásokon, A beköltözés napjától: o A szociális támogatások, o Egyéb kedvezmények, o A különböző részvételi és választási, stb. jogok 2. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához A tanulók nagyobb közössége: 29

30 a kollégium diákközösségének 50 %-a + 1 fő A fenti közösség érintettsége esetén az adott témában ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. 3. A diákkörök, szakkörök létrehozásának rendje A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, szakköröket hozhatnak létre. A diákkör alakításának feltételei: Működésük nem ütközhet jogszabályokba, Működésük a társadalmi szocializációs folyamatot segíti, Minimálisan 10 tanuló vesz részt a munkájában, Megalakulását a diákkör vezetője írásban a kollégiumvezetőnek bejelentette és az intézmény igazgatója jóváhagyta, A diákkörök helyiséghasználatának és támogatásának módjáról és mértékéről a nevelőtestület egyetértésével az igazgató dönt. A szakköri foglalkozásokon esetlegesen létrehozott érték után díjazásban részesülhet a közreműködő tanuló. A tanulóknak kifizetett díj mértéke a mindenkori jogszabályban meghatározott összeg. A fenti kérdésben javaslattevő joga van az kollégiumi diákönkormányzatnak és a szakkört vezető tanárnak. 4. A kollégiumból történő hazautazás megtiltásának esetei A tanulók hétvégeken, tanítás nélküli napokon hazautazhatnak, ennek megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. Az alábbi esetekben az intézmény igazgatója kötelezővé teheti a bennmaradást: Közegészségügyi, egészségügyi szempontból a tanuló érdekében Rendészeti okokból (katasztrófa, közlekedés, természeti csapás, rendkívüli helyzet, bűnmegelőzés, nyomozás, stb.) a tanuló érdekében, Az SZMSZ-ben meghatározott ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel céljából, A pedagógiai programban meghatározott foglalkozásokon való részvétel céljából, A fenti esetekben a hazautazási tilalomról a szülő, gondviselő értesítést kap. 30

31 5. A szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása A kollégium minden tanulójának joga van mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítani, észrevételeit kifejteni őt, vagy társait érintő kérdésekben. A véleménynyilvánítás alapvető formái: o a különböző szintű diák-önkormányzatigyűlések, o csoportgyűlések, o diák-közgyűlések, o kollégiumi stúdió. A fentieken kívül a kollégista kérelmeivel, panaszaival forduljon nevelőtanárához, illetve a kollégiumvezetőhöz, igazgatóhoz. A kéréseire, javaslataira, panaszaira legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. 6. A magánlakáshoz való jog gyakorlása A kollégista tanulónak a lehetőségek adta keretek között joga van különösen a nyugodt tanulásra, a pihenésre, a személyes használatában álló berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatára. A tanulók hálószobáiba a nevelőtanárok ellenőrzés céljából kopogtatás után lépnek be. Feleslegesen nem zavarjuk tanulóinkat. Az ellenőrzés kiterjed a szekrényekre is (tiltott eszközök, személyi higiénia), melyeket a tanuló jelenlétében végzünk. Az ellenőrzés során talált tiltott tárgyakat elkobozzuk és erről a szülőt értesítjük. A kollégium minden tanulójának jogában áll vendégeket fogadni (szülő, rokon, barát) az erre kijelölt helyen és időben. A szobába bemenni csak a nevelőtanár (ügyeletes nevelő) előzetes engedélyével lehet. A tanulók egymás szobáiba csak akkor léphetnek be, ha a keresett személy bent tartózkodik. Nagyobb összegű pénz és értéktárgyak megőrzését a csoportvezető tanárnál lehet kezdeményezni. A leadásra nem került személyes értékekért, tárgyakért a kollégium felelősséget nem vállal. A lakószobák turisztikai hasznosítása kapcsán a csoportvezető tanár utasítása szerint a személyes tárgyakat a szekrénybe el kell zárni. 31