Környezeti nevelés a szakkörön

Átírás

1 Dobóné Tarai Éva 1 Környezeti nevelés a szakkörön Környezeti nevelési szempontból a szakköröket két nagy csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe azok a szakkörök tartoznak, amelyek nevükben és tematikájukban nem fogalmazzák meg direkt módon a környezeti nevelést, mert speciális területekre irányulnak, pl. versíró, kórus, elsősegélynyújtó, könyvbarát stb. Természetesen az ilyen típusú szakkör is rengeteg környezeti nevelési lehetőséget nyújt pl.: Ének szakkör: dalok a természetről, növények, állatok megjelenítése a magyar népdalkincsben és más népek dalaiban. Rajz- és képzőművészeti szakkörök: természetábrázolás (legjobb, ha élőben és nem a tanteremben). Könyvbarát szakkör, olvasóklub: kicsiknek állatmesék, nagyobbaknak tájleírások, útleírások, Fekete István művei stb. Ügyes kezek kézimunka szakkör: virág- és levélábrázolás a magyar népművészetben, termésképek, ékszerek, játékok, díszek termésekből. A szakkörök másik csoportja, a kimondottan természettudományokhoz kapcsolódó szakkörök tálcán kínálják a környezeti nevelési lehetőségeket, külön nehézséget okozna megkerülésük. A későbbiekben bővebben ezekről esik szó. A) Általános megjegyzések Mivel a szakkör szabadidős tevékenység, tagsága önkéntes alapon szerveződik, és a gyerekek az élményszerzés igényével csatlakoznak a munkához. Olyan programot kell összeállítanunk, amely az oktatási és nevelési célok megvalósításán túl a gyerekek érdeklődését, lelkesedését is fenntartja, így minimálisra csökkenthető az évközi lemorzsolódás. Mielőtt véglegesítenénk az éves szakköri programot, feltétlenül szükséges, hogy a gyerekek is elmondhassák, mire kíváncsiak, miről szeretnének többet tudni. (ötletbörze, kérdések órája) A szakkör meghirdetése előtt mérjük fel saját erőforrásainkat! Iskolai munkánk mellett van-e annyi energiánk, hogy hétről hétre megújultak és érdekesek tudjunk lenni, vagy talán elég csak kéthetente (de akkor hosszabb foglakozást tartva) találkozni? Milyen tárgyi feltételek állnak rendelkezésünkre? - könyvtár - határozókönyvek, lexikonok, kézikönyvek - laboratóriumi eszközök, vegyszerek - nagyítók, mikroszkópok, távcsövek - akváriumok, terráriumok - üvegház, iskolakert stb. Találjuk ki a Mi szakkörünket! Igyekezzünk kihasználni a lakókörnyezet adta lehetőségeket. Teljesen más tevékenységeket célszerű egy természet közeli kis település iskolájában szervezni, mint egy budapesti belvárosi iskolában. Elsődleges szempont a közvetlen tapasztalatszerzés: hajoljon le, figyelje meg, vegye kézbe, próbálja ki! Ne szervezzünk primőr foglakozásokat! Minden évszak, helyszín kínálja a megfigyelni valót, vegyük észre, használjuk ki a lehetőségeket! Környezetbarát módon, a zöld kémia/fizika alapelveit betartva kísérletezzünk!

2 2 Minél kevesebbet gyűjtsünk, helyette vizsgálódjunk a helyszínen, vagy állítsuk elő, neveljük, csíráztassuk, ültessük magunk a vizsgálati anyagokat! Igyekezzünk minél több oldalról megközelíteni egy jelenséget, keressük a mindennapokhoz fűződő kapcsolatokat! Az élő rendszerek bonyolult kapcsolati hálóba ágyazottak, ne csak egyedi jelenségekre, élőlényekre összpontosítsunk, hanem vegyük /vetessük észre az összefüggéseket is! B) Konkrét témák, tevékenységek Azt, hogy a bőséges, és tetszőlegesen bővíthető kínálatból melyiket választjuk, a gyerekek életkora, érdeklődése, iskolánk felszereltsége, a helyi adottságok és nem utolsó sorban saját elkötelezettségünk és személyes érdeklődésünk határozza meg. Abban tudunk a legtöbbet adni, amiben mi magunk is a legelhivatottabbak vagyunk. Néhány lehetőség: Növény- és állatismeret a közvetlen környezetünkben: - Növényhatározás és állatfelismerés határozó könyvek segítségével. - Közös jellemzők megfigyelése. - Csoportosítás, Miért ilyen? Alkalmazkodás. - Az élővilág évszakonkénti változása; természetfotók, rajzok, házi tárlatok. Dísznövények ismerete, ápolása, szaporítása, iskolai zöldsarok körüli rendszeres feladatok Akváriumok, terráriumok gondozása, karbantartása Iskolakerti lehetőségek: az évszakonként esedékes munkák elvégzése, folyamatos megfigyelés, rajzok, jegyzetek készítése, a növények egyedfejlődésének nyomon követése, dokumentálása, kapcsolat a rovarvilággal és a talajlakókkal. Fűszernövénykert jellegzetes magyar fűszernövények, vadon termő változataik, étel receptek, saláta parti, felhasználásuk a népi gyógyászatban, potpourri készítés. Mesterséges életközösségek megfigyelése: - Sövények, parkok élővilága, - Környezetünkben élő védett fák felkeresése, térképkészítés, ismerkedés,(rajzok, kéreglenyomatok, mérések, méretek). - Madár lesen (madármegfigyelés, határozás, odúk, etetők, megfigyelése, gondozása, madárkalács készítése és kihelyezése, madárvendéglő, a folyamatos téli etetés megszervezése. - Tegyük iskolakertünket Madárbarát kert -té! (Csatlakozás, regisztráció és adatlap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján: - Városrészkutatás és öröm-bánat térkép készítés.- Biotóp térkép készítése: a városrészt olyan szempontból vizsgáljuk, hogy hol találkozhatunk élőlényekkel (park, járdarepedések, virágos erkélyek, foghíjas telkek, stb.) - Valóban sivatag a betonrengeteg? Ízeltlábúak, fűfélék, gazok és rokonaik. - Nézz a lábad elé! az iskolaudvaron, vagy a környéken rövid sétát teszünk, és próbáljuk megtalálni azokat a növényeket, amelyek eddig is ott voltak, de nem fordítottunk rájuk figyelmet. Környezetvédelmi megfigyelések: - Időjárási jelenségek megfigyelése évszakonként, hőmérsékleti és csapadék adatok gyűjtése, grafikus ábrázolása. - Savas eső mérés, adatok rögzítése, grafikus megjelenítése. Van-e összefüggés az időjárási jelenségek és a levegő szennyezettsége, az eső savassága között?

3 3 - Levegő szennyezettség vizsgálata: Por-portya -forgalomszámlálás és ülepedő por mérése; javasolt útvonal térkép az iskolába jutáshoz. Az ülepedő por tömegének meghatározása analitikai mérleggel. Környezetvédelmi modellkísérletek: - Savas eső hatása a csírázásra és egyéb növényi életműködésekre. - Kipufogó gáz hatása különböző növényi magvak csírázóképességére. - Az eutrofizáció modellkísérlete (zöldalgák szaporodását vizsgálhatjuk különböző töménységű tápsó oldatok hozzáadása és levegőztetés hatására; keressünk összefüggést a természetes vizek állapota és a lakossági kommunális szennyvíz elhelyezése között!) - Bevetjük sóval különböző töménységű konyhasóoldatok hatása a csírázásra és a növények életműködéseire. (Az utak téli sózásának következményei). - Az olaj szennyezés következményei (növények gázcseréje, madarak tolla és emlősök szőrzetének hőszigetelő képessége károsodik) Környezetvédelmi akciók: - Figyelemfelkeltő plakátok, megmozdulások a jeles napok alkalmából (Takarékossági Világnap, Ne vásárolj semmit Nap, Autómentes Nap, Víz Világnapja, Föld Napja, stb.). - Környezetvédelmi őrjáratok szervezése (illegális hulladéklerakók feltérképezése; Tájsebészet (HUMUSZ szervezésében C) Itt élünk Szakköri foglakozások leírása a Környezetismereti és helytörténeti füzetecske felhasználásával, amelyet az angyalföldi Kék Általános Iskola 6. A osztályos tanulói készítettek 2001-ben a Mocorgó puli pályázatra. A XIII. kerület Egészítsd ki a szöveget: Kerületünk a pesti homoksíkságon terül el. Északról a., keletről a.. és.., délről a.. kerület, nyugatról a Duna határolja. Területe több mint 13 km 2, külterülete nincs. Több mint 130 ezren élnek itt; azt mondjuk, hogy a népessége fő. A térképvázlatunkon számokkal jelöltük meg a környező utcákat. Nyomozz, és derítsd ki, mi a nevük a megszámozott utcáknak! Számoljátok ki hány lakos él 1 km 2 -en?. Az így kapott értéket egy terület népsűrűségének nevezik. A mi kerületünk Budapest sűrűn lakott része, a népsűrűsége 2 és félszerese a budapesti átlagnak. Mikor érezted úgy, hogy nagyon sokan vagyunk egy területen?. Milyen érzéseid voltak ezzel kapcsolatban?. Keresd meg a térképvázlaton az iskolánkat és a lakóhelyedet! Jelöld meg színessel! Készítsetek egy nagy méretű térképet az osztályotok falára! Jelöljétek meg az iskolánkat. Mindenki rajzolja be a lakóhelyét a térképre, és színes fonallal ki-ki jelölje meg az útvonalát az iskoláig. Szép, színes pókhálót fogtok kapni eredményül. A kerület története A kerület első állandó lakói a révészek voltak és a Vizafogó szigeten éltek. A sziget ma már nem létezik, de nevét és a jellemző vízparti foglakozások emlékét utcanevek őrzik. Keress a kerület térképén ilyen utca neveket!.. Amelyik név jelentését nem ismered pontosan, nézd meg a Magyar Értelmező Kéziszótárban! Pl. Mivel foglakozik a révész?.. A környékünkön nagyon sok folyó nevű utca van. Melyek ezek?

4 Az előbbi folyókat nézd meg Magyarország domborzati térképén! Hol erednek és hová torkollanak?.. Beszélgessetek róla, milyen nehézségeken kell átjutnia egy, a Vág folyón elindított papírhajónak, amíg a Fekete tengerbe érkezik? Élővilág ABC Készítsetek egy nagy, kerületi Élővilág ABC-t. Egy nagy lapra írjátok fel az ABC betűit! Mindenki írja fel azoknak az élőlényeknek a nevét, amelyeket az iskolába jövet felismer. Ha többen láttak házi verebet, mindenki írja fel a H betűhöz. Ha valaminek nem tudjátok a nevét, le is rajzolhatjátok. Ebből a nagy ABC-ből több dolog is kiderül: megtudhatjátok például azt, hogy melyek azok a növények és állatok, amelyeket közületek sokan ismernek és melyek azok, amelyekkel szinte mindenki találkozik. Barátaink: a fák Készítsetek alaprajzot az iskolátok udvaráról. A miénk ilyen: Legtöbben ismerjük a fát, leggyakrabban találkozunk.-vel. Keressétek meg az udvaron a számokkal jelölt fákat! Látogassátok meg párban, vagy csoportosan és ismerkedjetek meg velük! Nézzétek meg, milyen magasak? Milyen színű a kérgük? Láttok-e rajtuk sérülést? Milyen a koronájuk? Terebélyes, vagy inkább felfelé törő? Milyen a levelük alakja? Van-e a fának termése? Láttok-e rajta madárfészkeket, vagy a törzsén hangyákat? Készítsetek mindegyik fáról kéreglenyomatot! Egy írólapot kell a kéregre simítani és zsírkrétával óvatosan beszínezni. Hasonlítsátok össze az eredményeket! Ilyen a levele:. Egyéb megfigyeléseim: Párkereső: Az előbb megismert fák levelét és termését gyűjtöttük össze, de egy kóbor szél mindent összezavart. Segítesz rendet tenni? Keresd meg az összetartozókat! Nézz a lábad elé! Persze, tényleg szebb egy árnyékos erdőben sétálni, mint a zsúfolt fővárosban, de azért itt is sok érdekeset láthatsz. Van néhány olyan növény, ami jól viseli a nagyvárosi körülményeket. Mi mindent kell kibírnia az iskolaudvaron, vagy a járda szélén növő fűféléknek?. Vizsgáljatok meg egy 1m hosszú és fél méter széles szakaszt az udvar betonozott része és a füves térség határán! Készítsetek feljegyzéseket a megfigyeléseitekről! Hányféle növényt tudtatok megkülönböztetni?.. Amelyiknek tudjátok a nevét, írjátok le! Megfigyeltetek-e valamilyen közös tulajdonságot az itt megtalálható növényekben? Pl. szín: méret: a szár alakja (felálló, vagy elterülő): a levelek mérete: virágok mérete: a virágok színe: egyéb: A városokra mindenütt jellemző, hogy a talajt lebetonozzák, aszfalttal burkolják, így sem vízhez, sem levegőhöz nem jut a burkolat alatti talaj, és az a kis számú élőlény, amelyik ezt mégis kibírja. Megtaláltátok-e ezek közül valamelyiket a vizsgált sávban? 4 Irodalomjegyzék: Adametz Gyula: Angyalföld. Sprint Kft., Budapest, 1947.

5 Ajánlások a helyismeret tanításához a fővárosi iskolák számára. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, Dobóné Tarai Éva Tarján András: Környezetvédelmi praktikum tanároknak. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Dömötör Ákos: Vizafogótól Tripoliszig A főváros XIII. kerületének olvasókönyve. Petit Print Kft., Budapest Nyiratiné Németh Ibolya: Módszertani kézikönyv nemcsak környezeti nevelőknek. Magyar Környezeti Nevelési egyesület, Budapest, Rösner-Krish, N., Herlt, B.: Natur und Lebensräume in der Stadt- Felfedezések a városban, szakköri munkafüzet. KTM, Budapest, AQUA Kiadó, Szerényi Gábor (szerk.): Környezeti nevelés a szakkörön. Réce-füzetek 3. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár. Tercium Kiadó, Budapest,