Művészetábrázolás Harsányi Kálmán A Kristálynézők című művében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Művészetábrázolás Harsányi Kálmán A Kristálynézők című művében"

Átírás

1 Arany Zsuzsanna Művészetábrázolás Harsányi Kálmán A Kristálynézők című művében Olyan nyomorultak vagyunk mi, és olyan tisztátalanok! De mikor a lelkünk már-már megszakad ebben a tudatban, valami nagyság mindig fölemel és megtisztít. A hit. A hit az Igében, a Végtelenben, az örökkévaló gondolatban, a szeretetben, az igazságban, a művészet magasztosságában, az emberi szívek jobbik felében, mindenben, ami a tülekedő állat-ember világán túlvaló! Harsányi Kálmán műve a magyar és az európai értékek megóvására hívja fel a figyelmet, egy olyan korban a 20. század elején, még az első világháború kitörése előtt, mikor ezen értékek pusztulásának veszélyét látta. Amidőn elemezni kívánjuk ezt a részben elfeledett munkát, több olyan kérdéssel kell szembesülnünk, melyeket a korszak magyar irodalomtörténetének kritikusai az elmúlt évtizedek során nem tartottak fontosnak kiemelni. Ennek megfelelően írásom nem léphet fel a teljességre törekvés igényével, hanem inkább vázlatosnak mondható megközelítése lehet a témának, ám utat nyithat további vizsgálódások számára. A mű tárgyalásakor egyrészt nem tudunk pusztán egyetlen motívumot kiemelni, s azt végigvezetni, hanem kénytelenek leszünk több (lényegében minden) szempontot egyszerre figyelembe venni (vagy legalábbis említeni), tekintettel azok együttes megjelenésére, s az előkerülő problémák szoros összefüggéseire. Harsányi regényében ugyanis a címünkben is kiemelt művészetábrázolás ötvöződik részben romantikus hagyományon nyugvó esztétikaifilozófiai nézetek kifejtésével, konkrét művek (zenei és képzőművészeti alkotások) sajátos befogadói látószögön keresztül bemutatott leírásával és egy olyan társadalom- és korkritikával, mely a magyar kultúra válságának tüneteit sorakoztatja fel. Másrészt a fentiekkel szoros összefüggésben a műfaj kérdése is gondolkodóba ejthet bennünket. Vajon regényt tartunk-e a kezünkben, mikor ezt a munkát olvassuk? A cselekmény mindössze tizenegy napra korlátozódik, hisz Harsányi megjelöli a pontos időintervallumot: Történt január A főhős, Balogh Fábián egy tragédia emlékével a szívében idegbeteg felesége megölte közös kisfiúkat hét évi kényszerű magány s vidéki tartózkodás után visszatér a fővárosba, hogy új életet próbáljon kezdeni. Erős intellektualitása áthatja az egész szöveget, s lényegében egyetlen tudat kivetülésének leírásáról beszélhetünk. Olyan tudatról, mely a múlt értékei közt él, saját belső lelkivilágába zárva, abban teljesedve ki, menekülve a jelen problémáitól s egyáltalán a realitástól. Olyan lélekről, mely rendkívül fogékony a művészetekre, nagytudású, érett, ám cselekvésre képtelen. Belső monológjaiban, illetve a párbeszédekben való megszólalásakor esszészerű részleteket olvashatunk. Amikor például a fiatal Divéky Tamás elvezeti egy művésztársaságba a Rózsadombon lévő Bimbó utcába, az ottlévőkkel művészetelméleti vitákba bocsátkozik, de amikor zenét hallgat vagy festményekről beszél, akkor is önreflektív, ám egyúttal elemző igényű benyomásokat ír le. Harsányi műve hasonlóságokat mutat nem egy világirodalmi regénnyel, sőt a magyar irodalmon belül is találhatunk előzményeket, illetve olyan munkákat, melyekre A kristálynézők hathatott. A korábbi művek közül érdemes említenünk Thomas Love Peacock 1818-as, Nightmare Abbey című regényét, mely a történetmondás helyett inkább a párbeszédekre összpontosít, s melynek hőseiben valós történelmi személyeket fedezhetünk fel, mint Coleridge (Ferdinando Flosky), Byron (a száműzött költő, Cypress) és Shelley (Scythrop Glowry) alakját. Nem egy értelmező állítja, hogy Platón A lakoma című filozófiai művét tekinthetjük ezen irodalmi szövegek ősének, melyben szintén a szereplők kiket valós személyekről mintázott a szerző különböző nézeteket képviselnek, s a cselekmény leírása

2 helyett inkább az elméleti jellegű fejtegetések kerülnek túlsúlyba. A későbbi immáron Harsányit követő munkák közül elsősorban Aldous Huxley Point Counter Point című, ban napvilágot látott könyvét hozhatjuk példaként, melynek műfaját Hamvas Béla véleményregényként határozza meg egy, a Nyugatban publikált esszéjében. Ahogyan fogalmaz: két nagy munkája van [ti. Huxley-nek]: a Száraz levelek (Those Barren Leaves) [Nagypál István fordításában: A szerelem útjai] és Point Counter Point. Mind a kettő a véleményregény és az intellektuális osztály típusai szatirikus rajzának kellemes keveréke. Meséről természetesen szó sincs. A modern muzsika, illetve a modern regény nagyon szegény melódiában, illetve mesében. A munka folytonosságának fenntartására, a figyelem lekötésére nem a melódiát, hanem a gondolatmenetet használja fel. A mű elméleti struktúrán épül, a művész filozófussá válik. A művészet és bölcselet egybefolyik. Az irodalom világnézeti irodalom. 2 Eszmefuttatásában Huxley életidegennek, elirodalmiasodottnak tartott hőseit Don Quijote figurájával is összefüggésbe hozza. A regény kulcsfigurái, akik inkább különböző világnézeteket, illetve sztereotípiákat jelenítenek meg, s akik között találjuk magának Huxley-nak, D. H. Lawrence-nek, Katherine Mansfield-nek és Middleton Murraynek regénybe írott figuráit, a hosszú intellektuális párbeszédek melyek bölcseleti jellegűvé is teszik a munkát, rokonságot mutatnak Harsányi szövegének eljárásaival. Ám említhetnénk még Thomas Carlyle, első ízben ben, a Fraser s Magazine hasábjain napvilágot látó, Sartor Resartus című filozófiai-önéletrajzi regényét is, melyben például a ruhák szimbolikája lesz jelentős akárcsak majd Harsányinál, bár csak epizód-szinten, és Walter Pater Marius the Epicurean című könyvét, mely művek mindegyikét ismerhette A kristálynézők szerzője. A Sartor Resartus 1913-ban jelent meg Budapesten, a Franklin Társulatnál, Tankó Béla fordításában (Teufelsdröckh professzor élete és tanai címen), ám Kosztolányi például már korábban is olvasta a művet, hiszen ekként ír Babitsnak bécsi egyetemista éveinek idején: A Sartor Resartus a világ legértékesebb munkái közé tartozik. 3 Walter Pater regényének főhőse szintén kapcsolatba hozható a kristálynéző Balogh Fábiánnal, hiszen pusztán szemlélődő, nem cselekvő, csak a világra érzékenyen reflektáló karakterről van szó. Amennyiben a magyar irodalomban keresünk párhuzamokat, úgy Justh Zsigmond eszmevilágát említhetjük, aki szintén a nemzeti értékek megóvását tartotta szem előtt, illetve a korszerűség követelményének való megfelelést is sürgette. 4 Rónay György pedig lehetséges követőit is megnevezi Harsányinak, amikor ekként ír tanulmányában: Látva kora magyar életének és művelődésének végzetes alkati hibáit, hőse, Balogh Fábián ajkával kiáltotta el intelmét, öt esztendővel Az elsodort falu, hattal a Három nemzedék előtt, hasonló követelésével a reformnak és hasonló eszméket hirdetve, mint Szabó Dezső és Szekfű Gyula. 5 De magyar írónőket is említhetünk példaként, Kaffka Margit (Állomások) és Ritoók Emma (A szellem kalandorai) személyében. A 20. század egyik neves, kanadai irodalomtudósa, filozófusa és teológusa, Northrop Frye magyarul is olvasható, közismert munkájában, A kritika anatómiájában (Anatomy of Criticism), szintén többek közt Thomas Peacock és Aldous Huxley munkáinak említésekor 1 Magyar fordításban: Huxley, Aldous: A végzet bábjátéka, ford. Tábori Pál, Budapest: Nova, 1933.; illetve: Huxley, Aldous: Pont és ellenpont, ford. Látó Anna, Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó, és: Budapest: Európa, Hamvas Béla: Aldous Huxley s a véleményregény, Nyugat, XXIII. évf. 15. sz., aug Kosztolányi Dezső levele Babits Mihálynak, Bécs, okt. 31., in Levelek Naplók, szerk. Réz Pál, Budapest: Osiris, 1998, Az említett összehasonlítási lehetőségekre Szegedy-Maszák Mihály hívta fel figyelmemet, melyért ezúton is köszönetet mondok. Dolgozatomban mindössze jelzem, hogy Harsányi műve szerves részét képezi egy, a magyar és a világirodalomban egyaránt megjelenő hagyománynak, ám ennek részletes kifejtését másik tanulmányban tartanám kivitelezhetőnek. 5 Rónay György: Harsányi Kálmán. A kristálynézők (1914), in A regény és az élet. Bevezetés a századi magyar regényirodalomba, Budapest: Szent István Társulat, 2006, 308.

3 beszél a menipposzi szatíráról mint műfajról, melynek jellemzőivel A kristálynézők elemzésekor is találkozhatunk. Ahogyan Frye fogalmaz: Azt a formát, amelyet ezek a szerzők alkalmaznak, menipposzi vagy ritkábban varrói szatírának nevezik, s feltehetően a Menipposz nevű görög cinikus filozófus találta fel. [ ] A menipposzi szatíra nem annyira az emberekkel mint olyanokkal, hanem szellemi attitűdökkel foglalkozik. [ ] A menipposzi szatíra tehát annyiban hasonlít a konfesszióhoz, hogy képes bánni absztrakt eszmékkel és elméletekkel, s különbözik a regénytől a jellemzés módjában, amely inkább stilizált, mint naturalista, s az embereket az általuk képviselt ideák szócsöveként állítja elénk. [ ] A menipposzi szatíra legsűrítettebb fokán egyetlen intellektuális formának megfelelő terminusokban állítja elénk vízióját a világról. A történetből felépült intellektuális struktúra erőszakosan kizökkenti a menetéből az elbeszélés szokványos logikáját, bár a hanyagság látszata, amit ez maga után von, csak az olvasó hanyagságát tükrözi, illetve hajlamát, hogy a műre a regénycentrikus normát alkalmazza. 6 Frye-hoz hasonlóan Susan Rubin Suleiman is külön műfajról beszél, méghozzá ún. ideológiai regényről (ideological novel), melynek jelzője nem tévesztendő össze az ideológiakritika által bevezetett ideológia-fogalom képzett alakjával, mert ebben az értelemben minden egyes regény ideológiai regény lehetne. Suleiman gondolatmenetét e műfaji meghatározással kezdi: Könyvem olyan regényekről szól, melyek tisztán ideológiai üzenettel bírnak. Regényekről, melyek a fikció közvetítésével próbálják meggyőzni olvasóikat egyéni világértelmezésük»helyességéről«. 7 A szerzőnő Frye menipposzi szatíra fogalmát a tézisregény (roman à thèse) egy regényszerűség-előtti állapotaként fogja fel, ahol a tézisregény lényegében azonos az ideológiai regénnyel, mely egyaránt bír ideológiai és fiktív összetevőkkel. Ám a menipposzi szatíra (menippea) fogalma Mihail Bahtyinnál szintén előkerül, például Dosztojevszkij műveinek elemzésekor, szintén a filozofikus jelleget kiemelve, a polifonikus regényről írott gondolatokkal kapcsolatban. Ahogyan fogalmaz: Remekül szerkesztett menippea A Karamazov testvérekben Ivan és Aljosa beszélgetése a Főváros nevű vendéglőben, a kisváros piacterén. Itt a kocsmai verkli hangjai közepette, a biliárdgolyók koccanásától és a söröspalackok pukkanásától kísérve próbálja megoldani a szerzetes és az ateista a világ végső kérdéseit. Ennek a»menipposzi szatírának«a betéttörténete A nagy inkvizítor legendája, amelynek önálló jelentése van, és amely Krisztus és az ördög evangéliumi szünkrisziszére épül. E két, egymáshoz kapcsolódó menipposzi szatíra a világirodalom legkiemelkedőbb művészi-filozófiai művéhez tartozik. 8 A Harsányi kortársaként is ismert Elek Artúr meglátásai szintén érdekesek lehetnek a műfaj kérdésével kapcsolatban, hisz ő nem pusztán elbeszélés és értekezés vagy bölcseleti jellegű szövegrészek (fikció és ideológia), hanem legalább annyira elbeszélés és líra együttes megjelenését is felfedezi a műben. Az 1914-es, első megjelenést követően a Nyugat Figyelő rovatában a következőket írja: Harsányi mint elbeszélő is lírikus. Hőse nemcsak főszereplője történetének, hanem egyben valamennyi szereplője. Ami a regényben történik, az nem csak hogy az ő nevében történik mind, de az ő módján, az ő egyéniségének megfelelően. A többi szereplő is az ő szemével lát és az ő nyelvén beszél. Olyan könyv ez, melyet mintha maga a hőse írt volna meg. De hőse, mint regényalak, nagyszabású conceptio. Életének eseményeit és törekvéseit ugyan nem látjuk meg eléggé, hogy mit akar, azt csak nagyjából tudjuk meg, de hogy rendkívülit akar és hogy meg is van hozzá az ereje, azt el tudjuk hinni a szerzőnek. 9 Líraiságon érthetjük egyfelől a nyelv költői lüktetését, másfelől gondolhatunk a szubjektív 6 Frye, Northrop: A kritika anatómiája. Négy esszé, ford. Szili József, Budapest: Helikon, 1998, This book is about novels with a clear ideological message novels that seek, through the vehicle of fiction, to persuade their readers of the»correctness«of a particular way of intepreting the world. Suleiman, Susan Rubin: Authoritarian Fictions. The Ideological Novel As a Literary Genre, New York: Columbia University Press, 1983, 1. 8 Bahtyin, Mihail: Dosztojevszkij poétikájának problémái, ford. Könczöl Csaba, Szőke Katalin, Hetesi István, Horváth Géza, Budapest: Osiris, 2001, 9. 9 Elek Artúr: Harsányi Kálmán regénye: A kristálynézők, Nyugat, VII. évf. 9. sz., máj. 1., 652.

4 jellegű esszérészletek (belső monológok, illetve Balogh Fábián más szereplőket megszólító lázas önvallomásai) sajátos kifejezésmódjára, melyet annak érzelmi telítettsége is mutat. De lírai elemnek tekinthetjük a mű erőteljes idealizmusát is, mely főként a romantikus hagyománnyal lesz rokon. A kortársakban, akik elsősorban regényként olvasták a művet, és ismerték Harsányi esszéíró munkásságát, a kultúráról és művészetről vallott nézeteit, önkéntelenül is felvetődött annak kérdése, vajon a főhős nem azonos-e magával a szerzővel. Bodor Aladár újságíró és író levelére válaszolva ekként fogalmaz maga az író a feltevésre: Kedves Aladárom, / Jól esett hogy keserves nagy bánatodban is foglalkoztál a regényemmel, s szeretted. Nem veszekszem veled, a miért te is lírai regénynek, autobiográfiának vagy minek nézed, hiszen régen tudom (s eleinte fájlaltam is) hogy csak felületesen ismersz. 10 Ugyanakkor, ha összeolvassuk Harsányi cikkeivel a mű némely részeit, megállapíthatjuk, hogy Balogh Fábián mégiscsak azonos elveket vall megálmodójával. Noha tudjuk, hogy a szerző mint olyan már régóta halott az értelmezésekben, úgy vélem, mégsem mellőzhetjük teljesen a biográfiai szempontokat. De Rónay György is hasonló következtetésre jut, mikor ezt írja: Hogy az író saját magát gyúrta bele hősébe, az magából a regényből is gyanítható; bizonyos életrajzi párhuzamosságok és vallomások kétségtelenné teszik. 11 S valóban, Harsányi is pénzügyi tanácsosként dolgozott, akárcsak a tehetséges fiatal költő, Divéky Tamás, aminek láttán még Balogh Fábián is beszámol hasonló élményekről múltjával kapcsolatban, illetve Harsányit is egy ideig vidéki visszavonultságba száműzték körülményei. 12 És a fiktív alak problémája a cselekvésre való képtelenség, a szellemvilágba zártság és a gőgösnek is mondható, társadalomból való kivonulási gesztus, illetve (részint nietzschei indíttatásra) 13 a tucatembernek minősítettek megvetése Harsányit is jellemezte. Az okos ember címet viselő tanulmányában például ekként nyilatkozik: A tucatember sohasem érti meg a nagy elméket, de készséggel ballag utánuk mindenkor, mikor tucattársaival már összenézett és megértette szemhunyorgásaikból, hogy hajlandók vele együtt megindulni, ha egyszerre lépnek ki valamennyien. 14 Ám még Schöpflin Aladár is leír rokon észrevételeket nekrológjában, a szerző által képviselt gondolatvilág s a fiktív világ közt vonva párhuzamot: Harsányi Kálmán pályájának tragikuma az, hogy nem élt a maga idejében, idegen volt abban a korban, amelybe a sors belekergette. Költészete folytatása és befejezése volt annak a hangnak és stílusnak, amely az öregedő Arany János mellett és ellenére kezd kicsírázni, Reviczkyben és Komjáthyban virágzott ki és a XIX. század végén vesztette el aktualitását. [ ] A korral való kontaktus bizonytalansága, a kényszerült magány visszhangtalansága természetesen visszahatott írásaira is. Sokszor úgy hatottak írásai, mintha légüres térben keletkeztek volna. 15 Ebből kiindulva talán nem merő véletlen a szövegben Komjáthy művészetének említése, kinek jellemzése metaforikusan utal Balogh Fábián lelkivilágára is: Minek látja például Komjáthy Jenőt? Már ami a képzeletét illeti? [kérdezi Fábián Divéky Tamást] [ ] Elszabadult léggömbnek, mely még légkörünkből is kivág, és a világűrben csatangol. Égig érő növénynek, amelynek gyökere 10 Harsányi Kálmán levele Bodor Aladárnak, Budapest, máj. 27. MTAK Kézirattára: Ms Rónay György: Egy szecessziós regényünkről, Vigilia, 1973/11, A Harsányi-monográfia szerzője, Várhegyi Miklós szintén hasonló következtetésekre jut: A regény hősének mását első pillantásra fölismerjük: maga az író ez a tétlen álomlátó. De nemcsak Balogh Fábiánba oltott bele vonásokat a maga énjéből, hanem a mellékszereplő Divéky Tamásba is, aki a pénzügyminisztériumban rovatokat ad össze s csak loppal mer áldozni múzsájának. Várhegyi Miklós: Harsányi Kálmán élete és munkássága, Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., 1935, Növekvő buzgósággal olvasta Montaignet [!], Hegelt, Schopenhauert, leginkább azonban Nietzsche sok embert megejtő tanításai ejtették gondolkozóba. Várhegyi Miklós, 1935, i. m., Harsányi Kálmán: Az okos ember, in Emberek, írások, problémák, Budapest: Győző Andor kiadása, 1929, Schöpflin Aladár: Harsányi Kálmán, Nyugat, XXII. évf. 12. sz., jún. 16.,

5 a felhőkben van, nem a földön, nem a mi szívünkben. 16 Ha tovább folytatjuk a fentebb már megkezdett metódust, azaz az értekező Harsányit olvassuk össze a szépíróval, nem véve figyelembe a műfaji különbségeket, akkor A Komjáthy-kultusz című esszéjét idézhetjük emlékezetünkbe. Az égbe, illetve a világűrbe való kiszakadás motívuma, valamint az égig érő növény (vagy fa) metaforája mindkét szövegben megtalálható: Nagyszerű hangok a Komjáthy Jenő hangjai, de mindig üveghangok; fölséges harmóniák és diszharmóniák, de basszus nélkül valók. Olyan ez a poézis, mint valami óriási inga, mely csak szélső kilengéseikor villan föl az űrben. Erre is, arra is látjuk roppant messzeségében, de sohasem érezzük, mikor suhan el láthatatlanul a földnek légkörében. Mondhatnám égig érő fának is, melynek, ha van gyökere, a fellegekben van. 17 Ugyanakkor ezen attitűd, a világtól elzárkózva történő alkotás magatartása, bírálat tárgyává is lesz a regényben. Mikor a főhős meglátogatja a szomszédságában lakó Urvári-Unger Fülöp festőművészt, akkor azontúl, hogy feltűnik neki dilettantizmusa, hiányolja képeiből a plein-air hatást. Meglátja a talmit a festményen, amire a modell Balogh Fábián későbbi tanítványa és szerelmes segítőtársa a következő szavakkal válaszol: Hát tudod, mi volt a gyep, Hudy? Ez a zöld pokróc itt, ni! A lomb meg ez a függöny, az atmoszféra pedig a pipafüst. Itt hencseregtem, ezen a díványon. A hegyeket csak úgy mögém képzeltük. 18 Ám az esztétikai ítélet korkritikával is párosul, hisz megtudjuk, hogy a festő később épp Fábián odavetett megjegyzéséből kovácsol tőkét magának, s fizetett kritikusa, Keleti K. Jenő arról zengedez lilagőzös tanulmányt a művészeti közlönyben, hogy Urvári-Unger mekkora újító, hisz a két- és a háromdimenziós ábrázolásmód köztes mezsgyéjén jár. A szubjektív jellegű esszérészletek, valamint a nyelv festőisége és ritmusa valóban részben líraivá is teszi a szöveget ahogyan azt Elek Artúr és Bodor Aladár is megállapították, illetve amely értelmében használva a kifejezést, fentebb már mi is említettük, előlegezve ezzel Kosztolányi azon sikeres próbálkozását, hogy a prózát a líra magaslatára emelje. Ám míg Kosztolányi az egyszerűbb, hétköznapi jelenségek leírását javallotta nem egy ízben alkotótársainak, addig Harsányi az eget ostromolta, azaz szinte wagneri opuszokban gondolkodott, s a mindenséget kívánta formába önteni. Amit Kosztolányi több helyütt is megfogalmazott ezzel kapcsolatban, azt az egyik Pesti Hírlap-beli, szellemes kis tárcájában a következőképpen foglalja össze: Gyakran olvasom, hogy ez, vagy az a regény, valami»nagy«kérdést tárgyal. Megírja például a háborút, vagy a házasság válságát, vagy egy faj, egy nép előretörését és hanyatlását. Azt hiszem, hogy ezek a»nagy«kérdések a jellegzetesen kis kérdések. [ ] Uraim, tessék megérzékeltetni egy pohár vizet jelzők és mesterkedések nélkül szerényen, de oly igézően és kelletően, hogy az olvasó megszomjazzék és inni kívánjon. Aki ezt eléri, az nagy író, az»nagy«kérdésekről ír. Csak ilyen varázslónak érdemes lenni. 19 Harsányi nagyszabású vállalkozásának igyekezete, egy rendkívüli lángelme mint Balogh Fábián tudata univerzumának megjelenítése szét fogja feszíteni a szerkezetet is. Ha azonban Frye és a többi teoretikus nyomán, menipposzi szatíraként olvassuk a szöveget, úgy nem is feltétlen kell a regényt jellemző megformáltságot számon kérni rajta. Maga Harsányi is jelzi eme műfaji bizonytalanságot könyve bevezető részében: A kristálynézők, ez a regény, regénydarab, vagy minek nevezzem, csak egy ember sorsát intézi el, nem valamennyiét, aki benne szerepel. És a korképet is jóformán csak egy látószögön keresztül mutatja. Hiba ez? Lehet. 20 Egy későbbi értelmező, Rónay György szecessziós stílusjegyeket keresett a regényben, ami szintén a líraiság jelenlétét erősíti: Ábrázolásmódjában, kifejezésmódjában is 16 Harsányi Kálmán: A kristálynézők, utószó Bodnár György, Budapest: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1993, Harsányi Kálmán: A Komjáthy-kultusz, in Harsányi, 1929, i. m., Harsányi, 1993, i. m., Kosztolányi Dezső: Igék, Pesti Hírlap, LI. évf sz., júl. 14., Harsányi, 1993, i. m., 8 9.

6 fölfedezhetők jellegzetesen szecessziós festészettel, grafikával analóg jegyek. Abban a jelenetben például, amikor Júlia, a kívül gyönyörű, belül gonoszul üres, gyermekgyilkos egykori feleség megjelenik Fábiánnál, hogy még egyszer visszahódítsa magának: test, színek, vonalak szüntelen, erotikus hullámzása, áradása, túlburjánzása, amint a próza ritmusát is a maga lüktetéséhez formálja, mintha egy szavakra átváltott szecessziós dekoráció, dekoratív festmény vagy véget nem érő grafikai tobzódás volna. 21 És ahogyan Halász Gábor nyilatkozik a szecessziós líráról: A leírás iparművészete így jellemezhetjük a szecessziós lírát is. Kisszerű, intim hatásokra törekszik, mint a kámeát, gondos csiszolással dolgozza ki témáját, a természetet műtárgyak, luxuscikkek, ruhadarabok hasonlataiból építgeti, kedvenc anyaga a selyem és a bársony, kedvenc színei a sárga, arany, bíbor. 22 A regény nyelvének lírai-szecessziós jellegét alátámasztja Júlia ruhájának leírása sőt, egy későbbi jelenetben egész ruhatárának bemutatása is. A hidegzöldből ragyogó pávakékbe játszó selyempongyolát két gyönyörű lángsárga krizantémum díszíti, felidézve a Zsolnay-féle szín- és formavilágot, valamint az egykori gyilkosság idején viselt, aranyfényű beégetett mintákkal ellátott, sötétsárga színű, csipkefelhős, nehéz bársonyruha melyet később Mónika, a Fábiánon segíteni vágyó másik női szereplő is naivan magára ölt, Júlia pokoli tervének részeként Gustav Klimt arany háttérben fürdő fekete asszonyainak világát eleveníti fel. De talán nem véletlen a regényben megjelenő Haller Ödön szerepeltetése sem, aki beszélő nevéből is kiindulva nem más, mint az építész Lechner Ödön, kinek jeles, magyar népi motívumokból is építkező, szecessziós stílusú híres épületei mind a mai napig ékességei Budapestnek (is). Ugyanakkor Lechnert szintén ugyanazon művészi és részben politikai célok fűtik, mint Balogh Fábiánt, azaz a magyar nemzeti kultúrát európai szintre emelni, s már létező értékeit a talmi és gyors sikerekre vágyó, idegen kultúrákat majmoló, részint áltudományos és szándékosan homályosító törekvésekkel szemben megvédeni. Ahogyan Lechner fogalmaz a Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz című tanulmánya elején: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja, utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé, és mialatt törhetetlen hittel és minden buzgalommal azon vagyok, hogy napról napra szaporodó bajtársaim segedelmével ezt az eszményt elérjem, erőt keresek és találok nem csak hazafias lelkesedésemben, hanem művészi meggyőződésemben is. Ez az a pont, ahol művészet és politika találkozik. 23 S (többek közt) ez az a pont is, ahol az írásmű műfaji kérdései s ezzel szoros összefüggésben nyelvének jellegzetességei, a főhős (és egyben Harsányi) által képviselt művészeteszmény és a társadalmi-politikai problémákat felvető korkritika is találkozik. Hasonlóan emblematikus figura a Bimbó utcai művésztársaság többi tagja is, ahol felvonul szinte az egész Gödöllői Művésztelep, azaz amint azt Rónay György is összefoglalja Thoroczkai [a festő] nem más, mint Körösfői-Kriesch Aladár [nem pedig a hasonló hangzású nevet viselő Toroczkai Wigand Ede], akivel Harsányi Kálmán barátságban is volt, [ ] Takáts Sándor még jellegzetes járásával is Nagy Sándor, [ ] Haller Ödön, a nagy építész Lechner Ödön, [ ] Zsibó Ferenc, a fiatal szobrász Sidló Ferenc. 24 Ide kívánkozik ismét egy Bodor Aladárhoz címzett levélrészlet, mely szintén az életrajzi elemek jelenlétét, illetve a főhős és a szerző művészetfelfogásának hasonlóságát mutatja. Harsányi, megtudván, hogy Bodor családjával együtt Pestre készül költözni, ekként ír neki, nem egészen két évvel a regény megjelenése előtt: Elsősorban is belevetnélek benneteket egy kis embertengerszembe, egy jó és mély emberekből álló zárt társaságba, ahol úgy éreznétek magatokat, mint hal a vízben. Lehetetlen, hogy ifj. Aladár meg ne szeresse idősb Aladárt és viszont. 21 Rónay, 1973, i. m., Halász Gábor: Vázlat a szecesszióról, Nyugat, XXXII. évf. 10. sz., okt., Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, in Nemzeti művelődések az egységesülő világban. Szöveggyűjtemény, szerk. Szegedy-Maszák Mihály Zákány Tóth Péter, Budapest: Ráció, 2007, Rónay, 1973, i. m., 745.

7 Bodor Kőrösfői-Kriescht, Kőrösfői-Kriesch Bodort. És Nagy Sándort és Sidló Ferit és Hudi Mariskát és többé-kevésbé az egész társaságot, mely felváltva hol itt hol ott minden hónapban egyszer-kétszer összekerül. 25 Mindemellett említendő, hogy Körösfői-Kriesch Aladár művészetének külön esszét is szentel immáron annak halála után, melyben szintén hasonló gondolatokat vetett papírra: Kőrösfői Kriesch Aladár is átszűrte magán az egész emberi kultúrát. Nincs az egyetemes művelődésnek olyan nagy szelleme, akit ne ismert volna s alig akad olyan, akit ne a maga eredeti igéiben ismert volna meg. 26 De a magyar nép ősi motívumkincseihez visszatérő, hazai szecessziós festészet, szobrászat és építészet alakjainak megidézésén túl más képzőművészeti alkotások ábrázolása is szerepet kap Harsányi munkájában. A műben szereplő festmények nem pusztán dekorációs szerepet töltenek be, hanem legalább annyira szimbolikus jelentéssel is bírnak. Balogh Fábián mikor a hétéves elvonulást követően megpróbálná újrakezdeni életét, két képet vesz le a faláról, melyek korábbi, sötét lelkiállapotát jelképezték: az expresszionista norvég művész, Edvard Munch a Halottas szoba és Az egész természeten átható kiáltás című alkotásainak (feltehetően) reprodukcióit, melyek közül míg az előbbi azonos címen ismert alkotás, az utóbbi valószínűleg a Sikoly című festmény (illetve litográfia) lehet. Az expresszionista disszonancia Fábián korábbi lelkivilágának reménytelenségét, szétesettségét, őrületét mutatja, s a képektől való megszabadulás olyan mágikus aktus, ami az élet újrakezdésének szándékát jelenti: Menjenek nyugalomba. Eleget szolgálták az ólomszínű borút. Sötét, nyirkos, dohos falakra valók, és az én ágyam fölött most mintha táncolna még egy megkésett napsugár. 27 De ugyanilyen szimbolikusnak mondható Raffaello stanzáinak megjelenése is a IX. fejezetben. A reneszánsz nagymester szerepeltetésének gyökerét szintén a főhős sajátos művészetfelfogásában kell keresnünk, illetve utalhatunk a preraffaelitákra is köztük John Ruskinra, kik a 19. század második felétől kezdve a korareneszánsz időszakának stílusjegyeihez tértek vissza, illetve művészeteszményükkel hatottak a Gödöllői művésztelep képviselőire is. Harsányi, romantikus alapbeállítottságából következően megkülönbözteti az igazi, mély, mondhatni dionüszoszi művészetet a pusztán a látszatra összpontosítótól, az apollónitól. Tán kissé erőltetett a nietzschei fogalompár és Balogh Fábián felfogásának közös nevezőre hozása, a két gondolatmenet rokon vonásait azonban mégsem vitathatjuk. Fábián ugyanis Michelangelót tartja az igazi géniusznak, nem pedig Raffaellót. A Sixtusi kápolnát emlegeti a valóban dionüszoszi Utolsó ítélettel és a San Pietro in Vincoli remekét, Mózes szobrát, mely több ízben is megjelenik a cselekmény előrehaladtával. Michelangelo művészetének dionüszoszi jellegét erősíti legutolsó alkotásának, a Rondanini Pietà-nak példája is, melynek torzóban maradt drámaiságát, egy zseni elméjének az anyaggal való küzdelmét csak a század fordulójára fogják igazán felfedezni. De említhetnénk a firenzei Opere di Duomo múzeumban őrzött másik kései Pietà-t is, ahol Nikodémus a halott Krisztust tartja kezében, azt a mozzanatot megelevenítve, mikor még nem tudja senki, eljön-e, eljöhet-e egyáltalán a feltámadás s vele a megváltás. A pillanat szoborba foglalása, az idő megállítása lényegében a kérdés tragikumával szembesíti a befogadót, azaz: a válasz akár nem is lehet. S Raffaello művészete mindehhez képest Harsányi kifejezésével élve lágy és asszonyos. Apollóni felszín és látszat. S eme látszat-lét, mely akár a nem igaz (azaz: hamis) fogalmával is rokonítható, a mű egyik kulcsjelenetét fogja megmagyarázni. Balogh Fábiánnak ugyanis van egy kristálya, melyet ő készített saját maga számára, a legnemesebb anyagból. A kristály képes annak szemlélőjét hipnotizálni, s idegen világokba elröpíteni. Fábián meg van róla győződve, hogy ezek a tér- és időbeli utazások valódiak, s ő nem saját lelkének kivetüléseit látja, hanem a valóságot. Minden egyes utazása jelképesnek tekinthető, s szereppel bír a mű egészének értelmezése szempontjából. Az említett 25 Harsányi Kálmán levele Bodor Aladárnak, Budapest, dec. 13. MTAK Kézirattára: Ms Harsányi Kálmán: Emlékezés Kőrösfői Kriesch Aladárról (1921), in Harsányi, 1929, i. m., Harsányi, 1993, i. m., 48.

8 kulcsjelenetben Fábián arról próbál meggyőződni, igaz-e elmélete: valóban a valóságot adja-e vissza a kristály. Ha már ketten látják ugyanazt, akkor igaznak kell lennie. Mónika, a Thoroczkai-társaság egyik tagja áll rá a kísérletezésre, s néz bele a kristályba Fábiánnal. Júlia, a gonosz feleség azonban ismét felbukkan a főhős életében, s bosszút akar állni rajta, amiért az szeretőjét, éppen a fiatal Divéky Tamást elvette tőle, mivel bebizonyította a fiú számára, hogy a nő pusztán tucatasszony, s nem méltó az ő felsőbbrendű lelkéhez. Júlia válaszként egyetlen kincsétől kívánja megfosztani Fábiánt, a kristályba vetett hitétől. Ezért megkéri Mónikát, játssza el, hogy ő is ugyanazt látja, mint a mágikus kő gazdája, s mikor az már gyermeki boldogsággal nyugtázta sikerét, leplezze le a csalást. E ponton kap szerepet a Raffaello-stanzák megjelenése a műben. Úgy döntenek ugyanis, hogy nem Michelangeló remekeit fogják megcsodálni a kristály segítségével, hanem Raffaello Vatikánban látható falfreskóit. Raffaellót, tehát a felszínt, az esetlegesen hamisat. A jelenet hamisságára, s ezzel végeredményben Júlia cselszövésére és a hazugságra metaforikusan utalhat az is, hogy Mónika színésznőnek készül, tehát a szerepjátszás mint foglalkozás már bemutatkozásakor előrevetíti a majdani csalásban való közreműködését. A képzőművészeti alkotások ábrázolásán és szimbólumokként való alkalmazásán túl egyes zeneművek megjelenítése is szerepet kap a Harsányi szövegében. Az értelmezők mindegyike egyetért abban, hogy az első fejezet a legsikerültebb, mely lényegében keretet alkot a záró passzusokkal. Johann Sebastian Bach Máté-passiójának leírása adja meg ugyanis a mű nyitányát, s az olvasó joggal várhatná ennek a tónusnak a folytatását, ami azonban elmarad, csak nyomokban tér vissza újra. A Vigadó közönségének leírásával indul a jelenet, mely egyfajta katalógus lesz, ahol osztályozásra kerülnek Budapest koncertlátogató lakosai, s már e megközelítésből is sejthető, hogy Balogh Fábián szellemvilága elszigetelt, attitűdje Übermensch-szindrómákat mutat: Mikor egyszerre látott sok embert maga előtt, mindig úgy érezte, hogy ürességbe bámul. Most is úgy volt vele. Nem szenvedhette tömegben az embert. Tudta, hogy csődületeikben a kivételesen nagyszabásúakat az ő embereit majdnem minden esetben maguk alá gyűrik a silányak. 28 Ezt követően azonban magasabb szférákba próbál emelkedni, azaz lényegében a tökéletes befogadást, a műalkotással s az abban rejlő transzcendenciával való eggyéolvadást szeretné átélni és átérezni. Harsányi próbál írni magáról a zenéről is. Azért írom, hogy próbál, mert verbális úton eleve lehetetlennek tartom kifejezni azt, amire a zene képes. Véleményemmel nem vagyok egyedül, hiszen már az ókoriaktól kezdve számos gondolkodó kifejtette elgondolását a zene (f)elsőbbrendűségéről a művészeteken belül. De a romantikus hagyomány is a legtöbbre értékelte, Schopenhauer külön kis kötetbeli fejtegetéseitől egészen a hegeli rendszerig, vagy éppen Nietzsche híres ifjúkori költő-filozófusi, szenvedélyes hangú, esztétikai munkájáig, A tragédia születéséig. Így hát Harsányi komoly kihívások elé állítja magát, amikor ráadásul Bach zeneművét próbálja szó-aprópénzekre váltani. Már a koncert előtti hangolás leírásánál is igyekszik érzékletes képekkel élni, hangfestő barokkos jelzőkbe, szecessziósan indázó mondatokba kapaszkodni, s a hangszerek neveinek említésével metaforikusan magát a zenét megjeleníteni: De még a hangolás is másként folyt le ma, mint egyébkor. A hegedűk briliáns futampróbái, a fúvóhangszerek fölfelé kapaszkodó cikornyái, lefelé kúszó öblögetései mind elmaradtak. Ma nem volt szükség virtuózkodásra, csak művészetre. 29 Ezt követően a víz elemmel összefüggésbe hozható jelzők és igék fogják kifejezni a zene hullámzását, s a koncert leírása a viharos tenger látományát fogja adni: A zene folyt, hullámzott, hömpölygött, dagadt, tornyosult, az egekig vágott föl körülötte; vitte, sodorta magával, és az ő emlékeinek úszó szalmaszálai után kapkodott. 30 A zenéről azonban fokozatosan annak befogadójára terelődik a szó. A zene keltette látomások már Fábián életének filmkockáit fogják elénk 28 Harsányi, 1993, i. m., Harsányi, 1993, i. m., Harsányi, 1993, i. m., 24.

9 vetíteni, s sajátosan ötvöződni fog a műélmény a személyes tragédiával: Hallotta a zenét, de nem tudta, mit hall. Már váltakozva muzsikált neki Bach meg az élete sorsa. Nem tudta különválasztani őket, eggyé forrt bódult agyában mind a kettő, és már nem emelte följebb, csak gyötörte. 31 Gergye László mindebben Fábián tragédiáját látja megjelenni, azaz: amióta kisfia meghalt, azóta egyetlen sort sem volt képes leírni, s kristályának világába menekült az alkotó és cselekvő élet elől. A transzcendens szféráját ostromló Bach-zene ugyanis pontosan annak a szubjektív élményvilágnak lesz érzékfeletti kifejeződése, amelynek alkotó megragadására az írásművészet zsákutcájába jutott Fábián képtelenné vált. [ ] Az isteni és az emberi szenvedés összemérhetetlensége, a földöntúli zene égi, és az önmagára reflektáló Én nagyonis földi meghatározottsága közötti distancia azonban nem teszi lehetővé a műélményben való teljes feloldódást. olvasható a tanulmányban. 32 Harsányi a zenemű befogadására törekvő, az annak transzcendens jellegével eggyéolvadni kívánó Fábián élményeit képzőművészeti analógiával is érzékelteti azontúl, hogy eleve az egész látományt festői színekkel jeleníti meg. Éneklő gyermekarcokat lát maga előtt, saját gyermekkori másával egyetemben, melyek idővel átváltoznak a Van Eyck oltárképéről ismerős angyalarcokká. A gyermekarcok-angyalarcok egyúttal Fábián megölt kisfiának jelképeivé is válnak, s az apa egykori gyerekarca metaforája lesz a fiának, aki azonban halálával a reményteljes jövő, az új élet kezdete helyett a közelgő tragédiát vetíti előre, s Fábián újrakezdési próbálkozásának kudarcát. A zene csúcspontja, s a cselekmény első fordulópontja akkor következik be, mikor a tömeg Krisztus neve helyett Barabásét kiáltja: és a roppant kórus a váratlan égzengésnél szívet dermesztőbb fortisszimóban lökte ki hozzá a leghátborzongatóbb disszonanciát, mely valaha lelkekre lesújtott: Barabás! Fábián nem hitt a fülének. [ ] Föllapozta a partitúrát, ott van-e csakugyan az a szörnyű fölkiáltás. Ott volt. Néhány fekete pont az egész. Iskolásan: szűkített heteshangzat. 33 A mű végén szintén a Máté-passió sajátos leírása olvasható. Fábián, mikor rájön, hogy kristálya hazudott neki, azaz végeredményben saját alkotó fantáziája kivetülésének képeit látta utazásai során, megőrül, s a számos kritikával illetett Budapest helyett egy álomvárosba képzeli magát. Az álomvárosban megvalósul minden: a magyar kultúra virágzik, nem majmol idegeneket, a kellemetlenkedő karrieristákat kitiltották a városból, Haller Ödön épületei díszítik a várost, s a Margit-híd közelében gigantikus óratorony mutatja az időt. Egy óriási topáz uralja a képet, s a Dunán úszó hatalmas hajókról zenélnek a zenészek és énekel a kórus. A kisfiú-motívum újra előkerül, ám ezúttal konkrétan kimondva, hogy a halott gyermekről van szó: Most indul az utolsó, a hófehér, a hattyú! Jézussal és a gyermekekkel. Az én kisfiam is közöttük van, ki fogom hallani a hangját 34 S Fábián ezúttal nemcsak befogadójává, hanem aktív szereplőjévé is válik a zeneműnek, hisz a kezdő jelenetben kiemelt szörnyű jajkiáltás megismétlődésekor ekként ordít fel: Jézust bocsássátok el, ne Barabást! 35 S ahogy azt a kezdőjelenet előrevetítette, a zene írásra fogja sarkallni az előtte tétlen kristálynézőt. Míg a nyitó fejezetben a nézőtéren ülő, átszellemültnek vélt arcú szobrásznőnek címzett levelében sikerült írásban is megnyilatkoznia Fábiánnak, addig a záró fejezetekben az őrült látomást papirosok gyors egymásutánban történő teleírása követi, élet és halál, forma és anyag kérdéseiről. A barátok aggódva figyelik megbolondult társukat, s sorra hagyják magára őt. Egyedül Lydia marad mellette, a kis modell-lány, ki kezdettől fogva szerette őt, s őrületében is csodálja mesterét-szerelmét. 31 Harsányi, 1993, i. m., Gergye László: A beszéd hatalma. Harsányi Kálmán: A kristálynézők, Bárka, 2003/1., Harsányi, 1993, i. m., Harsányi, 1993, i. m., Harsányi, 1993, i. m., 422.

10 Németh László különös munkának tartotta A kristálynézők-et, a dilettantizmus és a zsenialitás határán. 36 A számos művészettörténeti, vallási, filozófiai, esztétikai utalás, a festői láttatás és ábrázolásmód magával ragadó teljesítmény, s szinte egyedülálló a magyar irodalomban. A kor- és társadalomkritika azonban meglátásom szerint túlságosan magasról szemléli a kortárs szereplőket és jelenségeket. Olykor szinte a megvetés hangján szól minden olyan megnyilvánulásról, ami nem a legmagasabb (és egyúttal a legmélyebb) művészet megalkotására és befogadására irányul. A főhős túlságosan kitüntetett, amolyan Übermensch, aki meg nem értettségre van kárhoztatva ebben az elmaradott közegben. Ám a krisztusi elveket (!) is valló Balogh Fábián ítélkezése, gőgje nem vezethet eredményre, bármennyire is nemesek céljai. Épp a kristálynézőnek, a belső lelki értékek e ritka hordozójának kellene a részvét filozófiáját is elsajátítani, amit Nietzsche annyira megvetett, ám amiről Kosztolányi oly sokszor emlékezett meg írásaiban. Harsányi főhőse lényegében saját csapdájába esik, s fura módon épp az általa olyannyira megvetett asszony, a gonosz és szellemtelen Júlia mondja ki sorsának tragikumát: Csak arról kell meggyőzni, hogy a kristálya ő maga, hogy minden világa ő maga, hogy minden csak az ő művészete, ami föltárul előtte, és már vissza is adtad őt a világnak, visszaadtad nekünk, magadnak, önmagának. 37 Nem kiválasztott lény, akinek Fábián saját szavait idézve a természettől több adatott, mint másnak, s ezt a többet még meg is növelték szenvedései. 38 S talán nem véletlenül látja olyannyira gonosz asszonynak Júliát, hisz éppen ő az, aki saját emberi mivoltára esendőségére rá meri ébreszteni. Hamvas Béla pedig Aldous Huxley említett regényéről szólva szintén amolyan kristályba zártság ideáját bírálja, melyet Fábián életidegenségére is vonatkoztathatunk. Szavai Júlia ( vissza is adtad őt a világnak ) szavaival is összecsengenek, mikor ekként fogalmaz: De amikor az ember elirodalmiasodik, önmagát egy önmaga által elképzelt mű hősének képzeli, akkor visszás módon szemben áll a világgal, sőt önmagával is. Mert az embernek, természetesen, nem az a feladata, hogy absztrahálja magát, hanem az, hogy éljen De a műveltségbe vesző szédület, a kultúra jelentéseit láttató hipnotikus álom, a»kristálynézés«sem tarthat örökké. Ezzel számol le a Kristálynézőkben, a magyar irodalom egyik legösszemérhetetlenebb könyvében. Nem lehet semmihez hasonlítani s mérték sincs a lemérésére. Különös munka a dilettantizmus és a zsenialitás határán. Németh László: Harsányi Kálmán, in Készülődés I., Budapest: Magyar Élet Kiadóvállalat, 1941, Harsányi, 1993, i. m., Harsányi, 1993, i. m. 39 Hamvas Béla, 1930, i. m.

Lev Tolsztoj. Anna Karenina

Lev Tolsztoj. Anna Karenina Lev Tolsztoj Anna Karenina Lev Tolsztoj Az orosz irodalomnak kiemelkedő nagysága, regényeinek nagy részét megfilmesítették. Úgy gondolom, hogy az erkölcsi világszemléletéről, a tolsztojánizmusról is muszáj

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

VII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából

VII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából VII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából 1. Miben különbözik a közép- és kelet-európai népek romantikája a nyugat-európaitól? 2. Mi volt Herder jóslata a magyarságról? 3. Mely irodalmi-kulturális

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember

Részletesebben

A realizmus fogalma 1.

A realizmus fogalma 1. A realizmus A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Figyelem! A javítási-értékelési útmutató tartalmi elemeitől eltérő minden jó választ el kell fogadni! NYELVI-IRODALMI

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

XX. A Nyugat további alkotói

XX. A Nyugat további alkotói XX. A Nyugat további alkotói 1. Krúdy Gyula Hol, mikor született és halt meg az író? 2. Mely helyszíneknek van komolyabb szerepe életútján? 3. Milyen kapcsolat fűzte az alábbi nőkhöz? Csákányi Julianna:

Részletesebben

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Elsők és utolsók : elbeszélések. Médea és gyermekei

Elsők és utolsók : elbeszélések. Médea és gyermekei Ljudmilla Ulickaja művei a Debreceni Városi Könyvtár fiókkönyvtáraiban Daniel Stein, tolmács Központi Olvasóterem Elsők és utolsók : elbeszélések Petőfi Emlékkönyvtár Kukockij esetei Benedek Elek Könyvtár

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Kultúrára akadva. Pesti Bölcsész Akadémia. Az ELTE BTK nyitott egyeteme 2013/2014. őszi félév. Kurzusaink:

Kultúrára akadva. Pesti Bölcsész Akadémia. Az ELTE BTK nyitott egyeteme 2013/2014. őszi félév. Kurzusaink: Az ELTE BTK Doktoranduszai bemutatják: Kurzusaink: Pesti Bölcsész Akadémia Kultúrára akadva Az ELTE BTK nyitott egyeteme 2013/2014. őszi félév A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig Labancz Linda Perge Gabriella

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Az európai irodalom története" mint önéletrajz

Az európai irodalom története mint önéletrajz Az európai irodalom története" mint önéletrajz FERENCZI LÁSZLÓ A Szigorú Úrnő uralja a századforduló irodalmát. Neve és neme változik, de mivel már a Múzsák is asszonyok voltak, legillőbb azon a néven

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben

AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben DLA értekezés tézisei Takács Szilvia 2011 Témavezető: Előd Ágnes DLA Egyetemi adjunktus 1. A kutatási

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Várakozásban élünk a következő napokban:

Várakozásban élünk a következő napokban: Művészeti hírlevél Galériánk hírei Ünnepi várakozás Várakozásban élünk a következő napokban: karácsony közeleg, a gyermek-jézus születésének időpontja. Olyan eseményt várunk, amelynek ismerete részlegesen

Részletesebben

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY

Részletesebben

Vizuális nevelés tantárgypedagógia

Vizuális nevelés tantárgypedagógia NEVELÉS KIFEJEZÉS- KÉPZŐMŰVÉSZETTEL, TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRÁVAL alkotó- és elemző feladatok Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa (animációk nélküli változat SZUBJEKTÍV OBJEKTÍV a TÁRGY-

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

Szilánkok KOPPÁNY ATTILA. Festőművész kiállítása. Körmendi Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u július 2 26.

Szilánkok KOPPÁNY ATTILA. Festőművész kiállítása. Körmendi Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u július 2 26. Szilánkok KOPPÁNY ATTILA Festőművész kiállítása Körmendi Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u. 7. 2008. július 2 26. Szilánkok Koppány Attila erőteljes, expresszív képi metaforái és struktúrái az emberi

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar Szak Német nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv és irodalom Német/román

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri 1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria

Részletesebben

Babits és az antikvitás 587

Babits és az antikvitás 587 RITOÓK ZSIGMOND BABITS ËS AZ ANTIKVITÁS ODYSSEUS ÉS A SZIRÉNEK Talán nem kell külön kiemelnem, hogy Babits és az antikvitás viszonyának kérdése nem meríthető ki egy rövid előadás keretében, hiszen az antikvitás

Részletesebben

Preraffaelita testvériség XIX. század közepe

Preraffaelita testvériség XIX. század közepe Preraffaelita testvériség XIX. század közepe Meghatározása Fiatal angol írók, festők mozgalma a természethűség nevében. Raffaello művészetétől kezdődő akadémizmustól akarták elhatárolni magukat, a Raffaello

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI

Részletesebben

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Legjobb kávé kapashow-val Éjszaka a Néprajzi Múzeumban

Legjobb kávé kapashow-val Éjszaka a Néprajzi Múzeumban 2. SZÖVEGALKOTÁS A) ÉRVELÉS Apa képzeld, összeraktam egy szekeret! Rejtélyes szókapcsolat: szekérpuzzle. A Néprajzi Múzeum a kapolcsi kastély hátsó kertjébe hívja az érdeklődőket interaktív szekérösszerakó

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

De vele nem ez volt a helyzet, nem megfontoltságból, alaposságból néztem utána. Hanem egyszerűen szembe jött. Nem

De vele nem ez volt a helyzet, nem megfontoltságból, alaposságból néztem utána. Hanem egyszerűen szembe jött. Nem 2013 március 30. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Előbb olvastam vele interjúkat, mint hogy a könyveit a kezembe vettem volna. Persze, ez akár érthető is lehet,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM EMELT SZINT Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Egy mű értelmezése Reflektálás egy jelenségre, korjelenségre Gyakorlati írásbeliség 240 perc NYELVI-IRODALMI

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «

EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « 292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA nyitott előadások az ELTE BTK-n (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2016/2017. őszi félév 2016. október 10., hétfő 18.00 Digitális bölcsészet szövegen innen és túl I.

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

A Zongorálom sikere külföldön

A Zongorálom sikere külföldön A Zongorálom sikere külföldön Apagyi Mária három kötetes zongoraiskolájának megjelenése óta (2008) öt év telt el. Miután a kiadvány az általános gyakorlathoz képest zeneműboltokban nem beszerezhető, érdekelt

Részletesebben

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned! Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

XIX. Kosztolányi Dezső

XIX. Kosztolányi Dezső XIX. Kosztolányi Dezső 1. Hol, mikor született és halt meg a Kosztolányi Dezső? 2. Hol, milyen tanulmányokat folytatott? 3. Milyen kapcsolat fűzte a következő személyekhez? Ady Endre: Babits Mihály: Brenner

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉPSZINT SZÖVEGALKOTÁS 180 perc SZÖVEGALKOTÁS Figyelem! Az alábbi feladatok közül csak egyet kell megoldania. Kérjük, húzza alá, melyik feladatot választotta!

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében

MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében Ripacs Csak a bukás várt, látom magam is. Elméláztam a fák közt. Óh szelid, Örök kulisszák! S mikor tüzeit Rámköpte a reflektor:

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma

Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Szimbólumok (jelentéseinek) vizsgálata: régen és ma Könyvek: Biedermann, Hans: Szimbólumlexikon. Budapest: Corvina, 1996. (301 B 63) Dhanjal, Beryl: Jelek és jelképek : múlt és jelen. Budapest: Ventus

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház logó és arculat terv pályázat

Magyarországi Evangélikus Egyház logó és arculat terv pályázat logó és arculat terv pályázat Budapest 2009 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. Telefon: 06 1 332 3261 e-mail: civertan@civertan.hu www.civertan.hu A pályázati anyagban szereplô információk, tervek

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei 1. Mechanika Newton törvényei Mozgásformák Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika Hőtágulás Állapotjelzők, termodinamikai

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Könyvajánló KNAPP ÉVA TÜSKÉS GÁBOR

Könyvajánló KNAPP ÉVA TÜSKÉS GÁBOR Könyvajánló KNAPP ÉVA TÜSKÉS GÁBOR Dissimulatio mortis. A halál koncepciói a kora újkori irodalmi emblematikában. In.: G. ETÉNYI NÓRA - HORN ILDIKÓ (szerk.): Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori politika

Részletesebben