CRISKÖR. A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés. (munkaanyag)
|
|
- Alexandra Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 YA CRISKÖR G A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös AN A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés KA (munkaanyag) M U N A tanulmány a HURO/090/238/.3.4 számú projekt által támogatott projekt keretében készült
2 Bevezető A litoszféra felszínén a kőzetmállás folytán kialakuló talaj a benne élő talajlakó állatokkal, növényekkel és mikroszervezetekkel együtt egy sajátos ökoszisztémát alkot. Fontos szerepe, hogy benne történik egyes elemek újrahasznosulása és víz körforgásának egy része, a szárazföldi növény- és állatvilág, valamint az ember létfeltételeit határozza meg, emellett részt vesz a Föld felszínére jutó napenergia átalakításában és különböző anyagcserefolyamatokban, továbbá jelentős funkciója van a káros környezeti hatások tompításában is. A környezeti elemek közül a települési (városi, nagyvárosi) környezetben a talaj károsodik a leginkább a talajkészlet eltávolítása, vagy lefedése következtében, a szerkezeti (tömörödése) és kémhatás változásának, valamint a szerves, szervetlen és biológiai szennyeződések következtében. A szennyeződés a szilárd és a folyékony háztartási hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából, a közlekedésből, az ipari üzemek tevékenységéből, a talajművelő és növénytermelő tevékenységéből, a keletkezett hulladékok nem megfelelő tárolásából adódik. Ezek az antropogén hatások nemcsak a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, hanem az itt élő rendszer egészét bolygatják meg, aminek következtében csökken a talaj öntisztuló képessége is. A talajt érő káros antropogén hatások nem korlátozódnak csupán a termőtalajra, hanem például a mélyépítészeti tevékenységek folytán kiterjednek a földtani közegre, a talaj és rétegvizekre is. A települési ökoszisztémában történő állandó emberi tevékenység (építkezés, szennyező anyag kijuttatás, talajelhordás) miatt a talaj ökoszisztémán belüli funkciók erősen beszűkülnek, s az egyre jobban csak az épületek alapzatát képezi. A mesterséges anyagok elzárják, lefedik a talajt, aminek következtében a benne előforduló élővilág elpusztul. Így ezek a talajok kilépnek az ökoszisztémában lezajló anyagkörforgalomból is. E a tekintetben különösen a baktériumok lennének jelentősek. A légkör nitrogénjét lekötni képes baktériumok (rhisobiumok, asotobacter-fajok)az atmoszférából nyert e fontos elemet a talaj anyagforgalmába viszik. A legtöbb nitrogén (N) azonban az elhalt szerves anyag lebontása útján jut ismét a nitrogén-körforgásba. A fehérjék bomlásának egyik végterméke az ammónia, amit a talaj baktériumai kötnek meg és tesznek hasznosíthatóvá (a baktériumok ennek egy részét nitrátokká oxidálják, így tárják fel a növény számára) másik része beépül a humuszba, humuszban szegény talajoknál azonban ez veszendőbe megy.
3 . Talajszennyező források A talajszenyező források számos változatának egyikét az. táblázat tartalmazza, amit az. ábra követ, amely néhán fejlett európai állam talajszennyező-forrásainak arányát ábrázolja, s mely szerint az ipari tevékenységek (ipar működés), az ipari és a háztartási hulladék a domináns szenyezőforrás. Maagyarországi (és a vizsgált terület sajátosságai szempontjából) a mezőgazdaságból származó terhelések is még jelentősek esetenként.. táblázat A talajszennyezés forrásai (talajszennyező források) Pontszerű szennyezőforrások Nem pontszerű szennyezőforrások a) Természeti eredetű források - ásványi lelőhelyek - természetes eredetű neves és száraz kiülepedés a légkörből - egyes geológiai képződmények - árvizek, nagy esőzések, belvizek - természetes rádioaktív sugárzások b) Emberi eredetű szennyezőforrások - szennyvizek - légszennyezésből eredő neves és száraz kiülepedés -szennyvíziszapok - mezőgazdasági vegyszerek (műtrágyák, -hígtrágyák peszticidek, tüzelőanyag elégtéséből - hulladékok származó szennyezés) - ipari emissziók Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992. Külonös tekintettel a tanulmány célterületén tapasztalható potenciális szennyező forrásokra
4 . ábra Európai államok talajszennyezési gyakoriságának arányai a különböző szennyezési források szerint Forrás: EEA, A háztartási hulladék általi talajszennyezés Állandó környezeti problémát jelent a települések mindennapjai során keletkező háztartási hulladék.a házi szennyvizek, a fekália, valamint a háztartási szeméttel nagy mennyiségű szerves anyag, valamint patogén baktérium tartalmú hulladék szennyezi a talajt.az égető berendezések (háziszemét-égető, vagy a szenes kályhák, egyedi központi fűtésű kályhák) visszamaradt vízben oldódó salakanyagát is a talajon tárolják. A hulladékok vízben oldódó részei a csapadék hatására könnyen a talajba és a talajvízbe kerülnek. A hulladéklerakás által a szerves hulladék lebomlásával nagymennyiségű nitrogén és foszfor halmozódik fel, valamint megnő a talaj szervesanyag-tartalma, ezzel együtt az adszorbciós kapacitása az adszorbeált kationok, elsősorban a kalcium mennyisége, kémhatása pedig rendszerint lúgossá válik. A nitrogén nitrát formájában könnyen kimosódik a talajból, ezért a szemétlerakó helyek környékén a talajvíz nitráttartalma is megnő. Gyakori a háztartási és ipari eleven iszap derítése is, amelynek következtében a talajban és a termesztett növényekben különböző nehézfémek halmozódnak fel.
5 A hulladéklerakók talajának felszíne ugyanolyan közegészségügyi sajátossággal jellemezhető, mint maga a hulladék, vagyis kis titerben anteropatogén baktériummal, perfringens-szel, proteussal fertőzött, és tartalmazza a férgek és legyek petéit. Ennek következtében a környék talajai oly mértékig fertőzöttek, hogy azok a nagyon szennyezett kategóriába tartoznak, mivel a bélbaktériumok száma kisebb a -3, aperfrigenseké< -4, a helmitek tojásaié >0 a legyek lárváinak száma pedig >0. A lerakókhoz vezető utak mentén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a lerakótól számított km távolságra a mikrobiológiai-terhelés magas, s a mikroorganizmusok száma elérheti a 80 milliót is grammonként..2. A közlekedés talajszennyező hatása A közúti közlekedésből származó ólom, kadmium és más nehézfém is szennyezi a talajt. Bár az ólommentes benzin forgalmazásával lényeges szennyezéscsökkenés állt be a fejlett világ számos országában, s a leromlott, régi gépkocsik (teherautók, kétütemű motoros személygépkocsik) számának csökkenésével ez a terhelés megszűnőben van, elmondható az, hogy a közlekedés könnyítése végett alkalmazott téli sózás 2, valamint az üzemanyag tárolásából, haváriákból eredő terhelések állandó veszélyforrásai a talajszennyezésnek. A rendszerváltozás és privatizációs folyamatok káros következményeként könyvelhető el a benzinkutak, üzemanyag-tárolók, autóbontók városon belüli, vagy a periférián kimondottan jó talajokon történő kialakítása is, ami a komplex szennyezés és talajdegradáció forrása..3. A mezőgazdaság szennyezőforrásai A település periféria intenzív mezőgazdasági területeinek talajai gyakran szennyeződnek talajjavításra, növényi kártevők elleni védekezésre használt mérgező hatóanyagokkal, amik többnyire a csomagolóanyagon maradt, vagy a szél által szállított hatóanyagok. Ugyanakkor további talajszennyezés következhet be, a szakszerűtlen növényvédelmi munkálatok során is (2. ábra). Az agrokémiában jelentkező új törekvések ma már a gyorsan lebomló és/vagy szuperszelektív vegyszerek alkalmazását helyezik előtérbe. 2 A hótakaró a településeken főleg a városban keletkező és kiülepedő szenny természetes összegyűjtője. A hó összetétele ezt teljes mértékben alátámasztja. A lehulló hó magával viszi az alacsony légrétegek összes szennyező anyagát, a lebegő szilárd részecskéket és a gyáriparból származó szennyező anyagok széles skáláját. Az eltakarított, lesöpört és összegyűjtött hó ill. hólé is nagy mennyiségű sót tartalmaz, amit a hó lefagyása és az utak síkosságának ellen használnak. A só jelenetős mértékben terheli egyrészt a talajt, valamint a talaj- és felszíni vizeket is. A több évtizede használatos szórósók (a legveszélyesebb a konyhasó) megváltoztatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait.
6 2. ábra A Peszticid használatból eredő kockázati tényezők ok-okozati összefüggései Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, Ipari eredetű terhelések Az ipar okozta talajszennyeződések általában a technológiai és iparág-specifikus terhelésekből (folyékony és szilárd mérgező hulladékok) származnak. Ezek a mérgező elemek a nehézfémek, műtrágyák, biocidek. A talaj mérgezett övezetei főleg az ipari objektumokon belül és azok 2 km-es körzetben jelentkeznek, ahol nagy mennyiségű arzén, higany, flór, réz, ólom, mangán és egyéb nehézfém található. A szuperfoszfátot termelő üzemeknél pl. kg talajminta,3 4,63 mg higanyt tartalmazhat, attól függően, hogy a gyártól milyen távolságra történt a talajmintavétel. Ezen kívül még rákkeltő anyagok is találhatók, melyek a mérgező melléktermékek alkotórészei: korom, kátrány-termékek, kőolajszármazékok, stb. A talajszintek nehézfémtartalma akkor is megnövekedhet, ha a települések szennyvizét, vagy szennyvíziszapját öntözésre használják fel. Ez történt a Melbourne környéki farmokon, melyeken azután a talajokban annyi kadmium, króm, réz, ólom, nikkel és cink halmozódott fel, hogy azokat a legelők növényeiben is ki tudták mutatni. Ez a legelő állat táplálékláncon keresztül az emberi egészségre is ártalmas. A magyarországi városok talajainak nehézfém-terhelését illetően TÓTHNÉ FARSANG A. (998) kiemeli, hogy a vizsgálatok általában a forgalmas útvonalak mentére vonatkoznak, s hogy ez esetben a közlekedésből származó nehézfém-terhelések az úttesttől 0 0 m
7 távolságig 20 2 cm mélységig jelentkeznek legintenzívebben, ami a lakosság egészségére nézve nem jelent különösebb veszélyt (2. táblázat). A szerző azonban utal a parkok, zöldterületek talajának nehézfémtartalmából származó veszélyre, ami a szálló por belélegzése, homokozók, játszóterek talajának közvetlen érintése (különösen a gyerekeknél), városi kertek művelésével a haszonnövények elemfelvétele által jelent potenciális veszélyt az ember egészségére. 2.táblázat Szeged város talajának nehézfém-szennyezettsége (ppm) Cd Co Cr Cu Ni Pb Zn Városi talajok átlagos 0, ,6 37,3 66 nehézfémtartalma (0 cm)* Antropogén terheléstől mentes 0, 0, talajok nehézfém-tartalma** Javasolt határérték a gyermekjátszóterek talajhasználatának függvényében*** Szegedi zöldterületek átlagos,7 46,7 7, , 47,0 nehézfém-tartalma Megengedhető maximális 0, mennyiség a talajokban (A 3 B 4 )**** * Fiedler-Rösler 993 ** Brümmer et al. 99 *** Kloke 980 ****/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2 sz. melléklete. Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció talajra és határértékek földtani közegre,2 J. D. Mather Canadian Council of Ministers of the Environment alapján Forrás: Mezősi et al táblázat A talaj higiénés értékelésének fontosabb adatai kg talajban Kólititer Anaerobtiter Nitrogénindex található féregszám Erősen szennyezett >0 <0,00 <0,000 <0,7 Mérsékelten 0 0,0 0,00 0,00 0,000 0,7 0,8 szennyezett Enyhén szennyezett 0 0, 0,0 0, 0,00 0,8 0,98 Tiszta 0 >0, >0, >0,98 Forrás: Moser Pálmai, háttér koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyag természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemző koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban 4 szennyezettségi határérték
8 A környezetszennyezés, elsősorban a légszennyezés fő forrásai a közlekedés, a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj égetése (fűtés, energiatermelés), metallurgiai ipar, bányászat stb. A települések valamint az ipar növekvő hulladéktermelése, szennyvize mellett nem elhanyagolható a mezőgazdaság terhelése műtrágyákkal, peszticidekkel, szerves trágyákkal, mezőgazdasági eredetű szennyvizekkel, iszapokkal és porral. A szennyezők jelentős része közvetlenül a levegőbe kerül gázok, gőzök, füst, korom, por alakjában. Bizonyos idő után száraz vagy nedves üledékként kicsapódnak, a felszínre jutnak. A talajok és növények összetétele jelezheti a szennyezést. A vízbe kerülő anyagok a lebegő vagy leülepedő kolloidokhoz kötődnek, vagy oldatban maradnak és beépülhetnek a vizi élőlények testébe. A vizek, vizi élőlények (növények és állatok), valamint az üledékek analízise szintén jelzi a szennyezés mértékét. Az élőlények bizonyos csoportjai különösen érzékenyek a terhelésre, visszaszorulásuk vagy kipusztulásuk a növekvő szennyezésre utalhat. (Lásd a békák eltűnését vízpartjaink többségéből). A légszennyezés kiváló indikátorai pl. a zuzmók. Budapest nagy része napjainkban sivatagnak minősül a legtöbb zuzmófaj számára. A közeg (levegő, víz, talaj) szennyezettsége mérhető közvetlenül is. A mérés azonban nem tükrözi az élővilágra gyakorolt hatást, a környezet és a szervezet kölcsönhatását, a táplálékláncba kerülést vagy a felvétel hiányát. A bioteszt vagy bioindikátorok vizsgálata gyakran jobban tájékoztat a környezet minőségének változásáról. Az élő szervezet rendelkezik azzal a képességgel, hogy a nyomokban jelen levő elemeket gyakran sok ezerszeresen is koncentrálja testében, így az emberi tevékenység nyomán szétszóródó anyagokat szelektíven felhalmozza. A bioindikátorok lehetővé teszik olyan anyagok mozgásának vizsgálatát is, melyek a közegben (levegő, víz, talaj) alig mérhetők, vagy kimutathatatlanok még a jelenkori technika számára is. Ilyen tesztszervezetek lehetnek a mikroorganizmusok, zuzmók, gombák, mohák, cserjék, útszéli gyomfajok, városi sorfák, vizi és szárazföldi kultúrnövények. A terhelés kimutatására gyakorta azon növényfajokat alkalmazzuk, melyek jelentős akkumulációs képességgel és rezisztenciával rendelkeznek. A vizi növények nemcsak jelezhetik a tavakat érő terhelést, hanem nagy fitomasszájuk és akkumulációs képességük révén részt vesznek az állóvizek biológiai tisztításában is. 2. Talajszennyezettség indikátorok (nemzetközi kitekintés) Vajon létezhet-e közös mértékegység a levegő, víz, talaj, növény, állat, ember, tehát az egész élettér terhelésének mérésére? Nyilvánvalóan nem, hiszen más minőségű objektumok és szervezetek számára más lesz a veszélyes vagy nemkívánatos koncentráció. Szervezetünk terhelése lényegében négy úton történik: a belélegzett szennyezett levegő és por, valamint az elfogyasztott élelem és ital által valamint a bőrön keresztül. A káros anyagok jelenlétét (pl. Hg, Cd, Pb) sem az állat, sem az ember nem észleli az élelemben. Ösztöneink nem alkalmasak különösen a mesterségesen kezelt élelmiszerek terhelésének felismerésére, kiszűrésére. A káros anyagok nemkívánatos hatása összeadódhat és nemcsak egy-egy funkciót vagy szervet érint. Az emberi test egésze károsodik (idegrendszer, vese és a máj funkciói, vérképzés, légzőszervek, szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés stb.).
9 Számos ország gyakorlatában a határértékek nem differenciáltak a talajhasználat függvényében, mert a kockázatelemzésre bízzák a beavatkozás szükségességének megítélését a helyi viszonyok és a tervezett hasznosítás függvényében. Ezzel szemben a német gyakorlat részletesen differenciál. Erre például szolgálhatnak az ismert Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek, melyet az 4. táblázat mutat be. Az ún. "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélését segítik a vízvédelmi prioritások szerint. Utóbbiak Berlin város és környéke vizsgálata ill. kármentesítése során szolgáltak iránymutatóul (. táblázat). Az általános határértékek segítik a hatóságot a döntés meghozatalában, de gyakran nem differenciáltak a talajtulajdonságok szerint. Utóbbi, a helyi viszonyok ismerete teszi lehetővé az értelmes mérlegelést a szakember számára, melyre a kockázatelemzésnél kerül sor. Előfordulhat, hogy a tudomány nem tud ma még választ adni számos kérdésre, ugyanakkor a környezeti kár elhárítása nem tűr halasztást. Ilyen esetekben a biztonság elsődlegessége érvényesítendő. Minden esetben a környezet állapotának javítása a cél, hosszabb távon a multifunkcionális használatra alkalmas talaj. 4.táblázat Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek a talajhasználat függvényében, mg/kg összes tartalom királyvízben oldva Talajhasználat As Be Cd Cr Cu Hg Ni Pb Se Zn 0. Multifunkció A Gyermekjátszó B C Házikert, telek B C Sportpálya, B játszóterek C Park, üdülőterület B C Ipari terület B C Ipari fedett terület B C Mezőgazd. terület B C Nem mg-i B ökoszisztéma C A Alapérték, szennyezetlen talajban érdemi antropogén hatás nélkül. A talaj sokoldalú, multifunkcionális használatra alkalmas. B Tolerálható érték, melynél káros hatás sem rövid sem hosszabb távon nem jelentkezik. C Toxikus érték, károsodik a védendő objektum (növény, állat, ember), ezért beavatkozás szükséges.
10 Forrás: Eikmann és Kloke (99).táblázat A "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélésére, 99 (összes tartalom) Elem Talajban mg/kg Talajvízben µg/l Talajban* jele Ia Ib II III I II III mg/kg As Cd Cr(VI) Hg Pb Cr Co Cu Ni Zn Sn Ia Vízvédelmi terület Ib Érzékeny talajhasznosítású terület II Ősfolyamvölgyek III Felföldi síkságok * Megtisztított talaj határértékei Forrás: Contaminated land policies in some industrialized countries. W. J. F. Visser. The Hague Techn. Soil Protection Committee. Bemutatásra méltó a lengyel talajszennyezettségi osztályba sorolás, melyet néhány nehézfémre dolgoztak ki talajcsoportonként a hasznosítás függvényében. A 3. táblázatban megadott "összes" tartalmak a tápláléklánc védelmét szolgálják, így ezek a maximálisan megengedett koncentrációk kiskerti talajokban a legalacsonyabbak. A talajok 3 csoportját különböztették meg, úgymint savanyú és homokos; savanyú és közepesen kötött; agyagos vagy szerves anyagban gazdag és semleges talajok. Talán hazai viszonyaink között indokolt lehetne a "D" talajcsoport bevezetése is (kötött és humuszban gazdag meszes termőhelyek). A talajcsoportonként javasolt talajhasználat az alábbi az egyes szennyezettségi osztályokban Lengyelországban: 0 A szennyezetlen talajokon bármilyen növény termeszthető (multifunkcionális). Enyhén szennyezett talajokon szántóföldi növénytermesztés folytatható, kivételt képeznek a I. gyermektápszerül szolgáló zöldségfélék. Mérsékelten szennyezett talajokon a gabonafélék, burgonya, cukorrépa és a takarmánynövények művelése II. megengedhető. A leveles és gyökér zöldségfélék termesztése tilos. A közepesen szennyezett talajokon fennállhat bármely növény szennyeződésének kockázata. Szükséges a károselemek felvételét csökkentő agrotechnika (trágyázás, meszezés stb.), valamint az élelmiszer- és III. takarmánynövények minőségének gyakori ellenőrzése növényanalízissel. Ipari növények és fűmagtermesztés javasolt.
11 Erősen szennyezett talajokon az élelmiszer- és takarmánynövények termesztése nem megengedett, különösen IV. ha a termőhely savanyú és homokos. Javasolt az ipari növények elterjesztése alkohol, energia és ipari célú olaj nyerése céljából. Az extrémen szennyezett talajok mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanok, a művelés alól kivonandók. V. Lehetőség szerint talajtisztítást kell végezni e területeken. Bizonyos körülmények között, elsősorban meszes kötöttebb talajokon, ipari növények termeszthetők (lásd: IV. hasznosítása). Az egyes elemek ill. országok tekintetében hasonlóak vagy összevethetők ugyan a megadott értékek (limitek), de lényeges eltérések is előfordulhatnak, amint az 6. táblázatban látható. Mivel az adatok az "összes" becsült tartalomra vonatkoznak és az analitikai módszerek is eltérhetnek országonként, a táblázatos értékek csak iránymutató jelleggel bírnak. Annál is inkább, mert a növények számára "felvehető" frakciók meghatározása jelenthetné az igazi előrelépést, melyek szorosabb kapcsolatban vannak a növényi reakciókkal és a felvétellel. A "felvehető" frakciók kalibrálásához ma még részben hiányoznak a különböző talajokon elvégzett növénykísérletek, ezzel a kutatás még adós. 6. táblázat Talajszennyezettségi határértékek nehézfémekre Lengyelországban a mezőgazdasági hasznosítás függvényében, talajcsoportonkénti összes tartalom, mg/kg, 0-20 cm réteg. Talajcsoport Talajszennyezettségi osztályok v. határkoncentrációk 0 I II III IV Cd a b c 3 20 Cu a b c Ni a b c Pb a b c Zn a b c Talajcsoportok: a - gyengén és közepesen kötött talajok, ph. alatt b - kötött és erősen kötött talajok, ph. alatt
12 c - agyagos és szervesanyagban gazdag talajok, ph.-6. Szennyezettségi osztályok: 0 szennyezetlen I - enyhén szennyezett II - közepesen szennyezett III - jelentős szennyezés IV - erős szennyezés (Felette extrém szennyezés) Forrás: Kabata-Pendias, táblázat Mikroelemek maximálisan megengedett tartalma néhány országban Összes tartalom a szántott rétegben, mg/kg (Kabata-Pendias és Adriano 99) Elem Ausztria Kanada Lengyelország Magyarország* Anglia Németo. Zn Pb Cu Ni Cr As Co Mo Be - - Cd Hg Megjegyzés: Németországban erősen toxikusnak tekintett koncentrációk: Zn=600, Pb=00, Cu=200, Ni=200, Cr=00, As=0, Be=20, Cd=, Hg=0, mg/kg * FM (990) Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, Magyarországi talajminősítési határértékek Az Egyszerűsített Területalapú Támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének keretében elvégzendő talajvizsglatokkal kapcsolatos előírások az alábbiak: A termőföldről szóló 994 évi LV. törvény 64. -a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő műtrágyák használata esetén vizsgálatra alapozott környezetkímélőtápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Ezt segíti elő az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat"
13 feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 3.) FVM rendelet illetve az ezt módosító 6/2004 (X. 27.) FVM rendelet, valamint az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 0/2004. (X.2) FVM rendelet. Mindegyik rendeletben a gazdálkodás követelményei között szerepel a talajvizsgálatok elvégzése, és az ezen alapuló tápanyag-gazdálkodás. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, melyeket a támogatás első, illetve utolsó évében kell elvégeztetni, s nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti: Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: ph, humusztartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O. A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. A teljes körű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, **Toxikus elemvizsgálat csak a felszíni 0-30 illetve el_írás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges. A toxikus elem-tartalom értékelésére a 6. táblázat ad iránymutatást. Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló /2000. (VI. 2.) KöM-FVMEüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát, mivel szigorú szabályozás van érvényben az élelmiszerek (9/2003. (III. 3.) ESZCSM rendelet és a takarmányok (44/2003. (IV. 26) FVM rendelet) megengedhető toxikus elem tartalmára vonatkozóan.
14 8. táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek Forrás: /2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A 9. táblázat talajra és szennyezettségre vontakozó háttér-koncentrációk határértékeit, valamint a földtani közegre vonatkozó intézkedési határértékeket szemlélteti, míg a. táblázat a talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékeiről tájékoztat. A. táblázat tájékoztató jellegel az élelmiszerek maximálisan megengedhető nehézfémek (Hg, Pb,Cd) tartalmát (mg/kg friss anyagban) mutatja az NSZK-ban amit a szövetségi egészségügyi hivatal határozott meg 986-ban (Bundesgesundheimamt, 986). A 2. táblázat különböző elemek megengedhető maximális mennyiségét körvonalazza a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetére. 9.táblázat Háttér-koncentráció (A) talajra, szennyezettségi (B) és intézkedési (C-C2-C3) határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag) Anyag A B C C2 C3 Kockázatos anyag minősítése. Fémek és félfémek Króm Kobalt Nikkel Réz Cink Arzén Szelén Molibdén Kadmium Ón Bárium Higany Ólom ,8 3 0, 0 0, ,
15 Ezüst 0, Szervetlen vegyületek Cianid ph 4, Cianid osszes 0, Összes alifas szénhidrogén C -C Benzol és alkilbenzolok (BTEX) Benzol Toluol Etilbenzol Xilolok Egyéb alkilbenzolok összesen. Fenolok Fenol Krezol Összes fenol 6. Policiklikus aromás 0, 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, 0, 0,2 0, 0, 0, 0, szénhidrogének (PAH) Összes PAH 0, Halogénezett aromás szénhidrogének (XAH) Összes XAH 0, Halogenezett alifas szénhidrogének ( XPH) Összes XPH Vinil-klorid 0,0 K 0, 0,00 2 0,0 0,0 2 0, 9. Klórfenolok Összes klórfenol 0,003 0,0 3. Poliklorozott bifenilek(pcb) 7 PCB Összesen 0,02 0, 0,2. Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuranok(pcdd/f) PCDD/F, ng TEE/kg 0, Növényvédő szerek Összes HCH foszforsavészterek fenoxikarbonsav származékok Karbamatok k k k k 0,0 0, , Egyébb vegyületek Piridin Tetrahidrofuran 0,0 0, 0, 0, 0, 2 0, , k TEÉ a kockázatos anyagok I. jegyzékében szereplő anyag a kimutathatósági határ értéke toxicitási egyenérték Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992.
16 Talajszennyezettségi kategóriák.táblázat A talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékei Fekál coliform szám/g Fekál Streptococcus szám/g Salmonella sp/2xg Humán parazita Béféreg-pete/0g Tiszta < < negatív negatív Kissé szennyezett -0-0 negatív negatív Szennyezett pozitív pozitív Erősen szennyezet >200 >0 pozitív pozitív A kategóriába sorolás mindig a legnagyobb zennyezettségi fokozatnak megfelelő mutató alapján történik. táblázat Élelmiszerek maximálisan megengedhető Hg, Pb,Cd tartalma mg/kg friss anyagban az NSZK-ban (Bundesgesundheimamt, 986) Élelmiszer neme Hg Cd Pb Buza szem 0,03 0, 0,3 Rozs szem 0,03 0, 0,4 Burgonya 0,02 0, 0,2 Fejeskáposzta 0,0 0, 2,0 Egyéb leveles zöldség 0,0 0, 0,8 Zöldség hajtása 0,0 0, 0, Zeller 0,0 0, 0,2 0,3Gyökérzöldségek 0,0 0, 0,2 Gyümölcsök 0,03 0,0 0, Bundesgesundheimamt, táblázat Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei (Különböző elemek megengedhető maximális mennyisége a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetén MI-08-73:990 ágazati műszaki irányelv alapján) Elem (mg/kg) Adszorbciós kapacitás (mgee70g talaj) megjegyzés As 7 B Be + Cd Co Cr
17 Cu F Hg +0 Mo Ni Pb Se Zn Forrás: MSZ /3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p.. 4. Mintavételezés különböző szennyezési profiloknál Végezetül a talajszennyezés elemzésekor használatos (sugaras és sávos) mintavételezési lehetőségek kerülnek bemutatásra.
18 Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992.
19 Irodalom:. Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás, EPA 42-F Barótfi I. (2000): Környezettechnika. Budapest, Mezőgazda. 3. European Environmental Agency, Eikmann T., Kloke A.(88): Nutzungs- und schutzgutbezogene Orientierungswerte für. (Schad-)Stoffe in Böden. In: Rosenkranz/Einsele/Harreß (Hrsg.): Bodenschutz, Ergänzbares 6. Handbuch, Erich Schmidt Verlag 7. KABATA-PENDIAS, A.-ADRIANO, D.C. (99): Trace Metals. Chapter 4. In: Soil amendments and environmental quality. Ed.: J.E. Rechcigl. Boca Raton, New York, London, Tokyo: Lewis Publishers, Kovács M. (980): A nagyvárosok környezete, Gondolat Kiadó, Budapest. 9. Mezősi et al. Mezősi G. Mucsi L. M. Tóthné Farsang A. (999): A városökológia szerepe a területi tervezésben. In:. Rakonczai J. Timár J. (szerk.) Alföldi Tanulmányok Békéscsaba, Nagyalföld Alapítvány. pp Moser Pálmai (984): A környezetvédelem alajai. Budapest, Tanönyvkiadó, Nagy I. (2008): Városökológia. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, Stefanovits P.(992.) Talajtan. Budapest, Mezőgazda Kiadó 4. W. J. F. Visser (993): Contaminated land policies in some industrialized countries.. The Hague.. Techn. Soil Protection Committee.. MSZ /3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mez_gazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p..
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenA Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja (CRISKÖR)
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja (CRISKÖR) Projektösszefoglaló Békéscsaba Temesvár 2012.február Készült az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézet
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenTelepülési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet
10. Melléklet 3. számú melléklet a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelethez Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció és határértékek felszín alatti vizekre CAS szám = Chemical Abstract
RészletesebbenCRISKÖR. www.huro-cbc.eu
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös CRISKÖR KÖRNYEZETI
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
Részletesebben- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
Részletesebbena NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenA komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése
A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése Botosné Olasz Zsuzsanna NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 2016. október 26. Jogi háttér
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
Részletesebben10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL
10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelme, a
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1003/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.)
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1003/2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe II.
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
Részletesebben0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm)
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; MSZ 2604:1971; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenA szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
Részletesebbendr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására
dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására Az ökológiai gazdálkodás helyzete és jövője a Homokhátságon Lakitelek Népfőiskola, 2014. február 17. Forrás: Wikipédia
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,
Részletesebben0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség
Részletesebben6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet
6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről A környezet védelmének
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló
RészletesebbenFÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenMagyar joganyagok - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet - a földtani 2. oldal 2. (1) A szennyező anyag elhelyezésével, bevezetésével járó
Magyar joganyagok - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet - a földtani 1. oldal 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27. ép.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
Részletesebben6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl A környezet védelmének
RészletesebbenA vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.
89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1433/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajszennyezés forrásai és következményei 47.lecke Talajszennyezés Az ipari-technikai
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKözüzemi szerződés minták
2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
Részletesebbena NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27.
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
Részletesebben1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám
1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési
Részletesebben2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenDr. Horváth Amanda emlékére
Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,
Részletesebben2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ
RészletesebbenA hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba
A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés
Részletesebben