CRISKÖR. A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés. (munkaanyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CRISKÖR. A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés. (munkaanyag)"

Átírás

1 YA CRISKÖR G A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös AN A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés KA (munkaanyag) M U N A tanulmány a HURO/090/238/.3.4 számú projekt által támogatott projekt keretében készült

2 Bevezető A litoszféra felszínén a kőzetmállás folytán kialakuló talaj a benne élő talajlakó állatokkal, növényekkel és mikroszervezetekkel együtt egy sajátos ökoszisztémát alkot. Fontos szerepe, hogy benne történik egyes elemek újrahasznosulása és víz körforgásának egy része, a szárazföldi növény- és állatvilág, valamint az ember létfeltételeit határozza meg, emellett részt vesz a Föld felszínére jutó napenergia átalakításában és különböző anyagcserefolyamatokban, továbbá jelentős funkciója van a káros környezeti hatások tompításában is. A környezeti elemek közül a települési (városi, nagyvárosi) környezetben a talaj károsodik a leginkább a talajkészlet eltávolítása, vagy lefedése következtében, a szerkezeti (tömörödése) és kémhatás változásának, valamint a szerves, szervetlen és biológiai szennyeződések következtében. A szennyeződés a szilárd és a folyékony háztartási hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából, a közlekedésből, az ipari üzemek tevékenységéből, a talajművelő és növénytermelő tevékenységéből, a keletkezett hulladékok nem megfelelő tárolásából adódik. Ezek az antropogén hatások nemcsak a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, hanem az itt élő rendszer egészét bolygatják meg, aminek következtében csökken a talaj öntisztuló képessége is. A talajt érő káros antropogén hatások nem korlátozódnak csupán a termőtalajra, hanem például a mélyépítészeti tevékenységek folytán kiterjednek a földtani közegre, a talaj és rétegvizekre is. A települési ökoszisztémában történő állandó emberi tevékenység (építkezés, szennyező anyag kijuttatás, talajelhordás) miatt a talaj ökoszisztémán belüli funkciók erősen beszűkülnek, s az egyre jobban csak az épületek alapzatát képezi. A mesterséges anyagok elzárják, lefedik a talajt, aminek következtében a benne előforduló élővilág elpusztul. Így ezek a talajok kilépnek az ökoszisztémában lezajló anyagkörforgalomból is. E a tekintetben különösen a baktériumok lennének jelentősek. A légkör nitrogénjét lekötni képes baktériumok (rhisobiumok, asotobacter-fajok)az atmoszférából nyert e fontos elemet a talaj anyagforgalmába viszik. A legtöbb nitrogén (N) azonban az elhalt szerves anyag lebontása útján jut ismét a nitrogén-körforgásba. A fehérjék bomlásának egyik végterméke az ammónia, amit a talaj baktériumai kötnek meg és tesznek hasznosíthatóvá (a baktériumok ennek egy részét nitrátokká oxidálják, így tárják fel a növény számára) másik része beépül a humuszba, humuszban szegény talajoknál azonban ez veszendőbe megy.

3 . Talajszennyező források A talajszenyező források számos változatának egyikét az. táblázat tartalmazza, amit az. ábra követ, amely néhán fejlett európai állam talajszennyező-forrásainak arányát ábrázolja, s mely szerint az ipari tevékenységek (ipar működés), az ipari és a háztartási hulladék a domináns szenyezőforrás. Maagyarországi (és a vizsgált terület sajátosságai szempontjából) a mezőgazdaságból származó terhelések is még jelentősek esetenként.. táblázat A talajszennyezés forrásai (talajszennyező források) Pontszerű szennyezőforrások Nem pontszerű szennyezőforrások a) Természeti eredetű források - ásványi lelőhelyek - természetes eredetű neves és száraz kiülepedés a légkörből - egyes geológiai képződmények - árvizek, nagy esőzések, belvizek - természetes rádioaktív sugárzások b) Emberi eredetű szennyezőforrások - szennyvizek - légszennyezésből eredő neves és száraz kiülepedés -szennyvíziszapok - mezőgazdasági vegyszerek (műtrágyák, -hígtrágyák peszticidek, tüzelőanyag elégtéséből - hulladékok származó szennyezés) - ipari emissziók Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992. Külonös tekintettel a tanulmány célterületén tapasztalható potenciális szennyező forrásokra

4 . ábra Európai államok talajszennyezési gyakoriságának arányai a különböző szennyezési források szerint Forrás: EEA, A háztartási hulladék általi talajszennyezés Állandó környezeti problémát jelent a települések mindennapjai során keletkező háztartási hulladék.a házi szennyvizek, a fekália, valamint a háztartási szeméttel nagy mennyiségű szerves anyag, valamint patogén baktérium tartalmú hulladék szennyezi a talajt.az égető berendezések (háziszemét-égető, vagy a szenes kályhák, egyedi központi fűtésű kályhák) visszamaradt vízben oldódó salakanyagát is a talajon tárolják. A hulladékok vízben oldódó részei a csapadék hatására könnyen a talajba és a talajvízbe kerülnek. A hulladéklerakás által a szerves hulladék lebomlásával nagymennyiségű nitrogén és foszfor halmozódik fel, valamint megnő a talaj szervesanyag-tartalma, ezzel együtt az adszorbciós kapacitása az adszorbeált kationok, elsősorban a kalcium mennyisége, kémhatása pedig rendszerint lúgossá válik. A nitrogén nitrát formájában könnyen kimosódik a talajból, ezért a szemétlerakó helyek környékén a talajvíz nitráttartalma is megnő. Gyakori a háztartási és ipari eleven iszap derítése is, amelynek következtében a talajban és a termesztett növényekben különböző nehézfémek halmozódnak fel.

5 A hulladéklerakók talajának felszíne ugyanolyan közegészségügyi sajátossággal jellemezhető, mint maga a hulladék, vagyis kis titerben anteropatogén baktériummal, perfringens-szel, proteussal fertőzött, és tartalmazza a férgek és legyek petéit. Ennek következtében a környék talajai oly mértékig fertőzöttek, hogy azok a nagyon szennyezett kategóriába tartoznak, mivel a bélbaktériumok száma kisebb a -3, aperfrigenseké< -4, a helmitek tojásaié >0 a legyek lárváinak száma pedig >0. A lerakókhoz vezető utak mentén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a lerakótól számított km távolságra a mikrobiológiai-terhelés magas, s a mikroorganizmusok száma elérheti a 80 milliót is grammonként..2. A közlekedés talajszennyező hatása A közúti közlekedésből származó ólom, kadmium és más nehézfém is szennyezi a talajt. Bár az ólommentes benzin forgalmazásával lényeges szennyezéscsökkenés állt be a fejlett világ számos országában, s a leromlott, régi gépkocsik (teherautók, kétütemű motoros személygépkocsik) számának csökkenésével ez a terhelés megszűnőben van, elmondható az, hogy a közlekedés könnyítése végett alkalmazott téli sózás 2, valamint az üzemanyag tárolásából, haváriákból eredő terhelések állandó veszélyforrásai a talajszennyezésnek. A rendszerváltozás és privatizációs folyamatok káros következményeként könyvelhető el a benzinkutak, üzemanyag-tárolók, autóbontók városon belüli, vagy a periférián kimondottan jó talajokon történő kialakítása is, ami a komplex szennyezés és talajdegradáció forrása..3. A mezőgazdaság szennyezőforrásai A település periféria intenzív mezőgazdasági területeinek talajai gyakran szennyeződnek talajjavításra, növényi kártevők elleni védekezésre használt mérgező hatóanyagokkal, amik többnyire a csomagolóanyagon maradt, vagy a szél által szállított hatóanyagok. Ugyanakkor további talajszennyezés következhet be, a szakszerűtlen növényvédelmi munkálatok során is (2. ábra). Az agrokémiában jelentkező új törekvések ma már a gyorsan lebomló és/vagy szuperszelektív vegyszerek alkalmazását helyezik előtérbe. 2 A hótakaró a településeken főleg a városban keletkező és kiülepedő szenny természetes összegyűjtője. A hó összetétele ezt teljes mértékben alátámasztja. A lehulló hó magával viszi az alacsony légrétegek összes szennyező anyagát, a lebegő szilárd részecskéket és a gyáriparból származó szennyező anyagok széles skáláját. Az eltakarított, lesöpört és összegyűjtött hó ill. hólé is nagy mennyiségű sót tartalmaz, amit a hó lefagyása és az utak síkosságának ellen használnak. A só jelenetős mértékben terheli egyrészt a talajt, valamint a talaj- és felszíni vizeket is. A több évtizede használatos szórósók (a legveszélyesebb a konyhasó) megváltoztatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait.

6 2. ábra A Peszticid használatból eredő kockázati tényezők ok-okozati összefüggései Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, Ipari eredetű terhelések Az ipar okozta talajszennyeződések általában a technológiai és iparág-specifikus terhelésekből (folyékony és szilárd mérgező hulladékok) származnak. Ezek a mérgező elemek a nehézfémek, műtrágyák, biocidek. A talaj mérgezett övezetei főleg az ipari objektumokon belül és azok 2 km-es körzetben jelentkeznek, ahol nagy mennyiségű arzén, higany, flór, réz, ólom, mangán és egyéb nehézfém található. A szuperfoszfátot termelő üzemeknél pl. kg talajminta,3 4,63 mg higanyt tartalmazhat, attól függően, hogy a gyártól milyen távolságra történt a talajmintavétel. Ezen kívül még rákkeltő anyagok is találhatók, melyek a mérgező melléktermékek alkotórészei: korom, kátrány-termékek, kőolajszármazékok, stb. A talajszintek nehézfémtartalma akkor is megnövekedhet, ha a települések szennyvizét, vagy szennyvíziszapját öntözésre használják fel. Ez történt a Melbourne környéki farmokon, melyeken azután a talajokban annyi kadmium, króm, réz, ólom, nikkel és cink halmozódott fel, hogy azokat a legelők növényeiben is ki tudták mutatni. Ez a legelő állat táplálékláncon keresztül az emberi egészségre is ártalmas. A magyarországi városok talajainak nehézfém-terhelését illetően TÓTHNÉ FARSANG A. (998) kiemeli, hogy a vizsgálatok általában a forgalmas útvonalak mentére vonatkoznak, s hogy ez esetben a közlekedésből származó nehézfém-terhelések az úttesttől 0 0 m

7 távolságig 20 2 cm mélységig jelentkeznek legintenzívebben, ami a lakosság egészségére nézve nem jelent különösebb veszélyt (2. táblázat). A szerző azonban utal a parkok, zöldterületek talajának nehézfémtartalmából származó veszélyre, ami a szálló por belélegzése, homokozók, játszóterek talajának közvetlen érintése (különösen a gyerekeknél), városi kertek művelésével a haszonnövények elemfelvétele által jelent potenciális veszélyt az ember egészségére. 2.táblázat Szeged város talajának nehézfém-szennyezettsége (ppm) Cd Co Cr Cu Ni Pb Zn Városi talajok átlagos 0, ,6 37,3 66 nehézfémtartalma (0 cm)* Antropogén terheléstől mentes 0, 0, talajok nehézfém-tartalma** Javasolt határérték a gyermekjátszóterek talajhasználatának függvényében*** Szegedi zöldterületek átlagos,7 46,7 7, , 47,0 nehézfém-tartalma Megengedhető maximális 0, mennyiség a talajokban (A 3 B 4 )**** * Fiedler-Rösler 993 ** Brümmer et al. 99 *** Kloke 980 ****/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2 sz. melléklete. Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció talajra és határértékek földtani közegre,2 J. D. Mather Canadian Council of Ministers of the Environment alapján Forrás: Mezősi et al táblázat A talaj higiénés értékelésének fontosabb adatai kg talajban Kólititer Anaerobtiter Nitrogénindex található féregszám Erősen szennyezett >0 <0,00 <0,000 <0,7 Mérsékelten 0 0,0 0,00 0,00 0,000 0,7 0,8 szennyezett Enyhén szennyezett 0 0, 0,0 0, 0,00 0,8 0,98 Tiszta 0 >0, >0, >0,98 Forrás: Moser Pálmai, háttér koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyag természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemző koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban 4 szennyezettségi határérték

8 A környezetszennyezés, elsősorban a légszennyezés fő forrásai a közlekedés, a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj égetése (fűtés, energiatermelés), metallurgiai ipar, bányászat stb. A települések valamint az ipar növekvő hulladéktermelése, szennyvize mellett nem elhanyagolható a mezőgazdaság terhelése műtrágyákkal, peszticidekkel, szerves trágyákkal, mezőgazdasági eredetű szennyvizekkel, iszapokkal és porral. A szennyezők jelentős része közvetlenül a levegőbe kerül gázok, gőzök, füst, korom, por alakjában. Bizonyos idő után száraz vagy nedves üledékként kicsapódnak, a felszínre jutnak. A talajok és növények összetétele jelezheti a szennyezést. A vízbe kerülő anyagok a lebegő vagy leülepedő kolloidokhoz kötődnek, vagy oldatban maradnak és beépülhetnek a vizi élőlények testébe. A vizek, vizi élőlények (növények és állatok), valamint az üledékek analízise szintén jelzi a szennyezés mértékét. Az élőlények bizonyos csoportjai különösen érzékenyek a terhelésre, visszaszorulásuk vagy kipusztulásuk a növekvő szennyezésre utalhat. (Lásd a békák eltűnését vízpartjaink többségéből). A légszennyezés kiváló indikátorai pl. a zuzmók. Budapest nagy része napjainkban sivatagnak minősül a legtöbb zuzmófaj számára. A közeg (levegő, víz, talaj) szennyezettsége mérhető közvetlenül is. A mérés azonban nem tükrözi az élővilágra gyakorolt hatást, a környezet és a szervezet kölcsönhatását, a táplálékláncba kerülést vagy a felvétel hiányát. A bioteszt vagy bioindikátorok vizsgálata gyakran jobban tájékoztat a környezet minőségének változásáról. Az élő szervezet rendelkezik azzal a képességgel, hogy a nyomokban jelen levő elemeket gyakran sok ezerszeresen is koncentrálja testében, így az emberi tevékenység nyomán szétszóródó anyagokat szelektíven felhalmozza. A bioindikátorok lehetővé teszik olyan anyagok mozgásának vizsgálatát is, melyek a közegben (levegő, víz, talaj) alig mérhetők, vagy kimutathatatlanok még a jelenkori technika számára is. Ilyen tesztszervezetek lehetnek a mikroorganizmusok, zuzmók, gombák, mohák, cserjék, útszéli gyomfajok, városi sorfák, vizi és szárazföldi kultúrnövények. A terhelés kimutatására gyakorta azon növényfajokat alkalmazzuk, melyek jelentős akkumulációs képességgel és rezisztenciával rendelkeznek. A vizi növények nemcsak jelezhetik a tavakat érő terhelést, hanem nagy fitomasszájuk és akkumulációs képességük révén részt vesznek az állóvizek biológiai tisztításában is. 2. Talajszennyezettség indikátorok (nemzetközi kitekintés) Vajon létezhet-e közös mértékegység a levegő, víz, talaj, növény, állat, ember, tehát az egész élettér terhelésének mérésére? Nyilvánvalóan nem, hiszen más minőségű objektumok és szervezetek számára más lesz a veszélyes vagy nemkívánatos koncentráció. Szervezetünk terhelése lényegében négy úton történik: a belélegzett szennyezett levegő és por, valamint az elfogyasztott élelem és ital által valamint a bőrön keresztül. A káros anyagok jelenlétét (pl. Hg, Cd, Pb) sem az állat, sem az ember nem észleli az élelemben. Ösztöneink nem alkalmasak különösen a mesterségesen kezelt élelmiszerek terhelésének felismerésére, kiszűrésére. A káros anyagok nemkívánatos hatása összeadódhat és nemcsak egy-egy funkciót vagy szervet érint. Az emberi test egésze károsodik (idegrendszer, vese és a máj funkciói, vérképzés, légzőszervek, szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés stb.).

9 Számos ország gyakorlatában a határértékek nem differenciáltak a talajhasználat függvényében, mert a kockázatelemzésre bízzák a beavatkozás szükségességének megítélését a helyi viszonyok és a tervezett hasznosítás függvényében. Ezzel szemben a német gyakorlat részletesen differenciál. Erre például szolgálhatnak az ismert Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek, melyet az 4. táblázat mutat be. Az ún. "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélését segítik a vízvédelmi prioritások szerint. Utóbbiak Berlin város és környéke vizsgálata ill. kármentesítése során szolgáltak iránymutatóul (. táblázat). Az általános határértékek segítik a hatóságot a döntés meghozatalában, de gyakran nem differenciáltak a talajtulajdonságok szerint. Utóbbi, a helyi viszonyok ismerete teszi lehetővé az értelmes mérlegelést a szakember számára, melyre a kockázatelemzésnél kerül sor. Előfordulhat, hogy a tudomány nem tud ma még választ adni számos kérdésre, ugyanakkor a környezeti kár elhárítása nem tűr halasztást. Ilyen esetekben a biztonság elsődlegessége érvényesítendő. Minden esetben a környezet állapotának javítása a cél, hosszabb távon a multifunkcionális használatra alkalmas talaj. 4.táblázat Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek a talajhasználat függvényében, mg/kg összes tartalom királyvízben oldva Talajhasználat As Be Cd Cr Cu Hg Ni Pb Se Zn 0. Multifunkció A Gyermekjátszó B C Házikert, telek B C Sportpálya, B játszóterek C Park, üdülőterület B C Ipari terület B C Ipari fedett terület B C Mezőgazd. terület B C Nem mg-i B ökoszisztéma C A Alapérték, szennyezetlen talajban érdemi antropogén hatás nélkül. A talaj sokoldalú, multifunkcionális használatra alkalmas. B Tolerálható érték, melynél káros hatás sem rövid sem hosszabb távon nem jelentkezik. C Toxikus érték, károsodik a védendő objektum (növény, állat, ember), ezért beavatkozás szükséges.

10 Forrás: Eikmann és Kloke (99).táblázat A "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélésére, 99 (összes tartalom) Elem Talajban mg/kg Talajvízben µg/l Talajban* jele Ia Ib II III I II III mg/kg As Cd Cr(VI) Hg Pb Cr Co Cu Ni Zn Sn Ia Vízvédelmi terület Ib Érzékeny talajhasznosítású terület II Ősfolyamvölgyek III Felföldi síkságok * Megtisztított talaj határértékei Forrás: Contaminated land policies in some industrialized countries. W. J. F. Visser. The Hague Techn. Soil Protection Committee. Bemutatásra méltó a lengyel talajszennyezettségi osztályba sorolás, melyet néhány nehézfémre dolgoztak ki talajcsoportonként a hasznosítás függvényében. A 3. táblázatban megadott "összes" tartalmak a tápláléklánc védelmét szolgálják, így ezek a maximálisan megengedett koncentrációk kiskerti talajokban a legalacsonyabbak. A talajok 3 csoportját különböztették meg, úgymint savanyú és homokos; savanyú és közepesen kötött; agyagos vagy szerves anyagban gazdag és semleges talajok. Talán hazai viszonyaink között indokolt lehetne a "D" talajcsoport bevezetése is (kötött és humuszban gazdag meszes termőhelyek). A talajcsoportonként javasolt talajhasználat az alábbi az egyes szennyezettségi osztályokban Lengyelországban: 0 A szennyezetlen talajokon bármilyen növény termeszthető (multifunkcionális). Enyhén szennyezett talajokon szántóföldi növénytermesztés folytatható, kivételt képeznek a I. gyermektápszerül szolgáló zöldségfélék. Mérsékelten szennyezett talajokon a gabonafélék, burgonya, cukorrépa és a takarmánynövények művelése II. megengedhető. A leveles és gyökér zöldségfélék termesztése tilos. A közepesen szennyezett talajokon fennállhat bármely növény szennyeződésének kockázata. Szükséges a károselemek felvételét csökkentő agrotechnika (trágyázás, meszezés stb.), valamint az élelmiszer- és III. takarmánynövények minőségének gyakori ellenőrzése növényanalízissel. Ipari növények és fűmagtermesztés javasolt.

11 Erősen szennyezett talajokon az élelmiszer- és takarmánynövények termesztése nem megengedett, különösen IV. ha a termőhely savanyú és homokos. Javasolt az ipari növények elterjesztése alkohol, energia és ipari célú olaj nyerése céljából. Az extrémen szennyezett talajok mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanok, a művelés alól kivonandók. V. Lehetőség szerint talajtisztítást kell végezni e területeken. Bizonyos körülmények között, elsősorban meszes kötöttebb talajokon, ipari növények termeszthetők (lásd: IV. hasznosítása). Az egyes elemek ill. országok tekintetében hasonlóak vagy összevethetők ugyan a megadott értékek (limitek), de lényeges eltérések is előfordulhatnak, amint az 6. táblázatban látható. Mivel az adatok az "összes" becsült tartalomra vonatkoznak és az analitikai módszerek is eltérhetnek országonként, a táblázatos értékek csak iránymutató jelleggel bírnak. Annál is inkább, mert a növények számára "felvehető" frakciók meghatározása jelenthetné az igazi előrelépést, melyek szorosabb kapcsolatban vannak a növényi reakciókkal és a felvétellel. A "felvehető" frakciók kalibrálásához ma még részben hiányoznak a különböző talajokon elvégzett növénykísérletek, ezzel a kutatás még adós. 6. táblázat Talajszennyezettségi határértékek nehézfémekre Lengyelországban a mezőgazdasági hasznosítás függvényében, talajcsoportonkénti összes tartalom, mg/kg, 0-20 cm réteg. Talajcsoport Talajszennyezettségi osztályok v. határkoncentrációk 0 I II III IV Cd a b c 3 20 Cu a b c Ni a b c Pb a b c Zn a b c Talajcsoportok: a - gyengén és közepesen kötött talajok, ph. alatt b - kötött és erősen kötött talajok, ph. alatt

12 c - agyagos és szervesanyagban gazdag talajok, ph.-6. Szennyezettségi osztályok: 0 szennyezetlen I - enyhén szennyezett II - közepesen szennyezett III - jelentős szennyezés IV - erős szennyezés (Felette extrém szennyezés) Forrás: Kabata-Pendias, táblázat Mikroelemek maximálisan megengedett tartalma néhány országban Összes tartalom a szántott rétegben, mg/kg (Kabata-Pendias és Adriano 99) Elem Ausztria Kanada Lengyelország Magyarország* Anglia Németo. Zn Pb Cu Ni Cr As Co Mo Be - - Cd Hg Megjegyzés: Németországban erősen toxikusnak tekintett koncentrációk: Zn=600, Pb=00, Cu=200, Ni=200, Cr=00, As=0, Be=20, Cd=, Hg=0, mg/kg * FM (990) Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, Magyarországi talajminősítési határértékek Az Egyszerűsített Területalapú Támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének keretében elvégzendő talajvizsglatokkal kapcsolatos előírások az alábbiak: A termőföldről szóló 994 évi LV. törvény 64. -a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő műtrágyák használata esetén vizsgálatra alapozott környezetkímélőtápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Ezt segíti elő az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat"

13 feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 3.) FVM rendelet illetve az ezt módosító 6/2004 (X. 27.) FVM rendelet, valamint az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 0/2004. (X.2) FVM rendelet. Mindegyik rendeletben a gazdálkodás követelményei között szerepel a talajvizsgálatok elvégzése, és az ezen alapuló tápanyag-gazdálkodás. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, melyeket a támogatás első, illetve utolsó évében kell elvégeztetni, s nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti: Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: ph, humusztartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O. A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. A teljes körű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, **Toxikus elemvizsgálat csak a felszíni 0-30 illetve el_írás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges. A toxikus elem-tartalom értékelésére a 6. táblázat ad iránymutatást. Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló /2000. (VI. 2.) KöM-FVMEüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát, mivel szigorú szabályozás van érvényben az élelmiszerek (9/2003. (III. 3.) ESZCSM rendelet és a takarmányok (44/2003. (IV. 26) FVM rendelet) megengedhető toxikus elem tartalmára vonatkozóan.

14 8. táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek Forrás: /2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A 9. táblázat talajra és szennyezettségre vontakozó háttér-koncentrációk határértékeit, valamint a földtani közegre vonatkozó intézkedési határértékeket szemlélteti, míg a. táblázat a talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékeiről tájékoztat. A. táblázat tájékoztató jellegel az élelmiszerek maximálisan megengedhető nehézfémek (Hg, Pb,Cd) tartalmát (mg/kg friss anyagban) mutatja az NSZK-ban amit a szövetségi egészségügyi hivatal határozott meg 986-ban (Bundesgesundheimamt, 986). A 2. táblázat különböző elemek megengedhető maximális mennyiségét körvonalazza a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetére. 9.táblázat Háttér-koncentráció (A) talajra, szennyezettségi (B) és intézkedési (C-C2-C3) határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag) Anyag A B C C2 C3 Kockázatos anyag minősítése. Fémek és félfémek Króm Kobalt Nikkel Réz Cink Arzén Szelén Molibdén Kadmium Ón Bárium Higany Ólom ,8 3 0, 0 0, ,

15 Ezüst 0, Szervetlen vegyületek Cianid ph 4, Cianid osszes 0, Összes alifas szénhidrogén C -C Benzol és alkilbenzolok (BTEX) Benzol Toluol Etilbenzol Xilolok Egyéb alkilbenzolok összesen. Fenolok Fenol Krezol Összes fenol 6. Policiklikus aromás 0, 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, 0, 0,2 0, 0, 0, 0, szénhidrogének (PAH) Összes PAH 0, Halogénezett aromás szénhidrogének (XAH) Összes XAH 0, Halogenezett alifas szénhidrogének ( XPH) Összes XPH Vinil-klorid 0,0 K 0, 0,00 2 0,0 0,0 2 0, 9. Klórfenolok Összes klórfenol 0,003 0,0 3. Poliklorozott bifenilek(pcb) 7 PCB Összesen 0,02 0, 0,2. Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuranok(pcdd/f) PCDD/F, ng TEE/kg 0, Növényvédő szerek Összes HCH foszforsavészterek fenoxikarbonsav származékok Karbamatok k k k k 0,0 0, , Egyébb vegyületek Piridin Tetrahidrofuran 0,0 0, 0, 0, 0, 2 0, , k TEÉ a kockázatos anyagok I. jegyzékében szereplő anyag a kimutathatósági határ értéke toxicitási egyenérték Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992.

16 Talajszennyezettségi kategóriák.táblázat A talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékei Fekál coliform szám/g Fekál Streptococcus szám/g Salmonella sp/2xg Humán parazita Béféreg-pete/0g Tiszta < < negatív negatív Kissé szennyezett -0-0 negatív negatív Szennyezett pozitív pozitív Erősen szennyezet >200 >0 pozitív pozitív A kategóriába sorolás mindig a legnagyobb zennyezettségi fokozatnak megfelelő mutató alapján történik. táblázat Élelmiszerek maximálisan megengedhető Hg, Pb,Cd tartalma mg/kg friss anyagban az NSZK-ban (Bundesgesundheimamt, 986) Élelmiszer neme Hg Cd Pb Buza szem 0,03 0, 0,3 Rozs szem 0,03 0, 0,4 Burgonya 0,02 0, 0,2 Fejeskáposzta 0,0 0, 2,0 Egyéb leveles zöldség 0,0 0, 0,8 Zöldség hajtása 0,0 0, 0, Zeller 0,0 0, 0,2 0,3Gyökérzöldségek 0,0 0, 0,2 Gyümölcsök 0,03 0,0 0, Bundesgesundheimamt, táblázat Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei (Különböző elemek megengedhető maximális mennyisége a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetén MI-08-73:990 ágazati műszaki irányelv alapján) Elem (mg/kg) Adszorbciós kapacitás (mgee70g talaj) megjegyzés As 7 B Be + Cd Co Cr

17 Cu F Hg +0 Mo Ni Pb Se Zn Forrás: MSZ /3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p.. 4. Mintavételezés különböző szennyezési profiloknál Végezetül a talajszennyezés elemzésekor használatos (sugaras és sávos) mintavételezési lehetőségek kerülnek bemutatásra.

18 Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F , Stefanovics, 992.

19 Irodalom:. Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás, EPA 42-F Barótfi I. (2000): Környezettechnika. Budapest, Mezőgazda. 3. European Environmental Agency, Eikmann T., Kloke A.(88): Nutzungs- und schutzgutbezogene Orientierungswerte für. (Schad-)Stoffe in Böden. In: Rosenkranz/Einsele/Harreß (Hrsg.): Bodenschutz, Ergänzbares 6. Handbuch, Erich Schmidt Verlag 7. KABATA-PENDIAS, A.-ADRIANO, D.C. (99): Trace Metals. Chapter 4. In: Soil amendments and environmental quality. Ed.: J.E. Rechcigl. Boca Raton, New York, London, Tokyo: Lewis Publishers, Kovács M. (980): A nagyvárosok környezete, Gondolat Kiadó, Budapest. 9. Mezősi et al. Mezősi G. Mucsi L. M. Tóthné Farsang A. (999): A városökológia szerepe a területi tervezésben. In:. Rakonczai J. Timár J. (szerk.) Alföldi Tanulmányok Békéscsaba, Nagyalföld Alapítvány. pp Moser Pálmai (984): A környezetvédelem alajai. Budapest, Tanönyvkiadó, Nagy I. (2008): Városökológia. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, Stefanovits P.(992.) Talajtan. Budapest, Mezőgazda Kiadó 4. W. J. F. Visser (993): Contaminated land policies in some industrialized countries.. The Hague.. Techn. Soil Protection Committee.. MSZ /3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mez_gazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p..

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja (CRISKÖR) Projektösszefoglaló Békéscsaba Temesvár 2012.február Készült az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézet

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet 10. Melléklet 3. számú melléklet a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelethez Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció és határértékek felszín alatti vizekre CAS szám = Chemical Abstract

Részletesebben

CRISKÖR. www.huro-cbc.eu

CRISKÖR. www.huro-cbc.eu A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös CRISKÖR KÖRNYEZETI

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése Botosné Olasz Zsuzsanna NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 2016. október 26. Jogi háttér

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL

10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelme, a

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1003/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.)

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1003/2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe II.

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm)

0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm) Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; MSZ 2604:1971; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására Az ökológiai gazdálkodás helyzete és jövője a Homokhátságon Lakitelek Népfőiskola, 2014. február 17. Forrás: Wikipédia

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl A környezet védelmének

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület

Nemzeti Akkreditáló Testület Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni. 89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György ÉMI TÜV SÜD Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése Magasházy György 2016.11.29. ÉMI - TÜV SÜD 2016. 12. 01. Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén Slide 1 Szakértelem és tapasztalat

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)

Részletesebben

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

A vizsgált/mért jellemzõ, a vizsgálat típusa,

A vizsgált/mért jellemzõ, a vizsgálat típusa, Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1417/2009 nyilvántartási számú akkreditálási státuszhoz Az AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA Kft. (6500 Baja, Szent László u. 105.) akkreditált területe I.

Részletesebben

KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 2 I. A talaj és védelme

KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 2 I. A talaj és védelme KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 2 I. A talaj és védelme 1. A talaj fogalma és funkciói Fontos meghatározni a talaj fogalmát, hiszen ahányféle módon tekintünk a talajra, annyi definició adható. Az építőipar a

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium (9025 Győr, Bercsényi liget 83.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium

Részletesebben

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Talajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok

Talajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok Talajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről 58. A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása,

Részletesebben

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei:

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei: Adatbázis a bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása érdekében Szakmai, tudományos tartalma: Komposztalapanyagok tulajdonságainak vizsgálata országos szinten összegyőjti, illetve rendszerezi

Részletesebben

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:

Részletesebben

50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL

50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL 50/2001. (IV. 3.) KORM. RENDELET A SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a

Részletesebben