Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam"

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam TANulóI munkafüzet Készítette: Budaváriné Béres Erzsébet Oláh Zsuzsa 1. A prokarióta és eukarióta egysejtűek 3 2. Az állatok életműködései és szervei A növények önfenntartó működései Környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolata 26

2 A KIADVÁNY KHF/ /2008 ENGEDÉLYSZÁMON IDŐPONTTÓL TANKÖNYVI ENGEDÉLYT KAPOTT. EDUCATIO KHT. KOMPETENCIAFEJLESZTŐ OKTATÁSI PROGRAM KERETTANTERV A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. a kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. FEJLESZTÉSI programvezetõ Kerner anna szakmai bizottság B a l á z s G é z a, C h a c h e s z E r z s é b e t, H a j a s Z s u z s a, T ó t h L á s z l ó Felelõs szerkesztõ nagy milán Szakmai lektorok B a l á z s G é z a, C h a c h e s z E r z s é b e t, H a j a s Z s u z s a, T ó t h L á s z l ó a TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK Tantárgypedagógiai szakértő: Penksza Károlyné T u d o m á n y o s - s z a k m a i s z a k é r t ő : Vámosiné Dr. Hegyi Andrea Technológiai szakértő: Ábrahám Julianna Budaváriné Béres Erzsébet, Oláh Zsuzsa, 2008 EDUCATIO KHT., 2008 RAKTÁRI SZÁM: TÖMEG: TERJEDELEM: h-bsze GR. 5,04 a/5 ÍV

3 A prokarióta és eukarióta egysejtűek 3 PROKARIÓTa ÉS EUKARIÓTa egysejtűek Az élőlények sejtes felépítésűek. Ha fénymikroszkóppal megnézzük az egyik sejtünket (1. ábra), akkor látjuk a sejthártyát, a sejtplazmát, valamint a sejtmagot. Már a XVII. században megállapították, hogy az állatok, a növények és a gombák lényegében ugyanilyen felépítésű sejtekből állnak. Amikor a XIX. században nagyobb felbontású mikroszkópokat is elő tudtak állítani, és ezzel megnézték az eddig ismert sejteknél tízszer kisebb baktériumsejteket, akkor nagyon elcsodálkoztak azon, hogy bennük nem találtak sejtmagot. E különbség alapján a tudósok az egész élővilágot két nagy csoportra osztották: a sejtmagvas és a sejtmag nélküli élőlényekre. A tudomány akkori nemzetközi nyelvén eukariótának és prokariótának nevezték őket. (A két kifejezés eredete a görög karyon, mag jelentésű szó, melyből az eu- valódi és a pro- elő-, első jelentésű képzővel alkották a két új szót.) A tudomány százéves eredményei lassanként az iskolai tananyagba is bekerülnek, ugyanakkor a prokarióta és eukarióta szóra magyar köznyelvi kifejezés nincs, hiszen a különbség nem nyilvánvaló, szabad szemmel nem látható. A művelt, érettségizett embernek azonban azt ma már illik tudni, 1. ábra Emberi hámsejt fénymikroszkópi képe, 500-szoros nagyítással hogy a pro- és az eukarióta élőlények között nagyobb különbség van, mint például a növények és az állatok között. A legújabb kutatások szerint a prokariótának nevezett, sejtmaggal nem rendelkező élőlények nem alkotnak egységes csoportot. A különleges sejthártyával és speciális anyagcsereutakkal rendelkező, úgynevezett ősbaktériumok felfedezése után ma már úgy gondolják, az eddig egységesnek vélt prokarióták további két részre, ősbaktériumokra és baktériumokra oszthatók. Így tehát az élővilág három nagy részét az ősbaktériumok, a valódi baktériumok és az eukarióták alkotják, és az eukariótákon belül különböztetjük meg a növényeket, a gombákat és az állatokat. TESTFELÉPÍTÉS A XX. században alaposabb, immár elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kiderült, hogy az eukarióták és a prokarióták között nem csak a sejtmag létében vagy hiányában van a különbség. A prokarióta típusú sejt mérete tizede vagy százada az eukarióta típusú sejt átmérőjének. A kisméretű prokariótasejteknek a tömegükhöz viszonyított testfelületük nagy. Ez azért fontos, mert a sejthártya belső felszíne elegendő hártyafelszínt ad a biokémiai folyamatokhoz. A nagyobb méretű eukariótasejtek sejthártyája tömegükhöz viszonyítva csekély, ezért további felületnövelésre, egy belső hártyarendszerre van szükségük. A prokarióták örökítő anyaga a károsító hatásoktól kevésbé védetten, a sejtplazmában szabadon található. Az eukarióták örökítő anyagát a fejlett belső hártyarendszerből kialakuló maghártya borítja, vagyis náluk kialakult a sejtmag. A prokarióták kicsi, kevéssé bonyolult sejtjei alig néhány kezdetleges sejtszervecskét tartalmaznak. Az eukarióta típusú sejtekre jellemzőek a sejtszervecskék. Például fotoszintézisre alkalmas színanyaga lehet a prokarióta és az eukarióta típusú sejtnek is. A prokarióták színanyaga akárcsak az örökítő anyaguk a sejtplazmában szabadon van. Az eukarióták színanyaga külön sejtszervecskékben, a színtestekben van. A prokarióták az ivaros folyamatok során csak információik egy részét cserélik ki, általában pedig ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak. Ezzel a módszerrel állandó körülmények között gyorsabban elszaporodnak, mint az eukarióták, de a környezet megváltozásához kevésbé tudnak alkalmazkodni, mert a tulajdonságok nem fordulnak elő bennük mindenféle kombinációban. Az eukarióták szaporodását általában megelőzi egy ivaros folyamat, két sejt összeolvadása, így információtartalmuk a két szülő tulajdonságainak új kombinációja lesz. A prokarióták testszerveződésüket illetően egysejtűek, ritkán a sejtek gömbszerű halmazokat vagy fonalakat alkotnak. Az eukarióták is lehetnek egysejtűek, de a többségük többsejtű.

4 4 szövegértés-szövegalkotás biológia 9. szempont prokarióta eukarióta méret 1-10 µm µm belső hártyarendszer gyakorlatilag nincs fejlett maghártya nincs van örökítőanyag sejtplazmában sejtmagban sejtszervecskék kevés típusa van sokféle típusa van színanyag a sejtplazmában szabadon van a színtestekben van szaporodás változatlan információtartalommal, gyorsan 1. táblázat A pro- és eukarióta szervezetek összehasonlítása az információk új kombinációjával, lassabban testszerveződés főleg egysejtű főleg többsejtű ANYAGCSERE Látjuk, hogy a prokarióta típusú sejt egyszerű felépítésű, kicsi az eukarióta sejthez képest. Miért maradhattak fenn mégis a prokarióták? Mit tudnak, amit az eukarióták nem? Az eukarióták alapvetően kétféle táplálkozási típusba sorolhatók: autotrófok vagy heterotrófok lehetnek. Az autotróf szó azt jelenti, hogy az élőlény képes a szervetlen anyagokból testének szerves anyagait felépíteni, tehát táplálkozását tekintve nincs más élőlényre ráutalva. A hosszas körülírás helyett használjuk ezt a megint görög eredetű szakszót. Autotróf élőlények például a növények. (Az auto- szóösszetételekben arra utal, hogy önmaga képes valamire, vesd össze: automobil, vagyis magától mozog. A -tróf a táplálkozásra, táplálásra utal.) A heterotróf szó azt fejezi ki, hogy az így táplálkozó élőlény csak a másik élőlény által már felépített szerves anyag átépítésével tudja létrehozni saját testének szerves anyagait. Heterotróf élőlények például az állatok vagy a gombák. (Heteroa szóösszetételekben másikat, különbözőt jelent, például heteroszexuális.) A legtöbb prokarióta autotróf és heterotróf táplálkozásra egyaránt képes. Ráadásul az autotróf és a heterotróf táplálkozási típus az anyagcsere lehetséges útjainak csak a két fő típusa, ezeken belül sokféle út megvalósítható. A prokarióták az élővilágban előforduló összes táplálkozási típust mutatják, és általában egy faj is az eukariótáknál többféle kiindulási anyagból és többféle úton is elő tudja állítani saját teste anyagait. A sokféleség megtartása viszont azt is jelenti, hogy a prokarióták sokféle anyagcsereutat tudnak, de kevésbé hatékonyan; míg az eukarióták csak néhányat, de azt nagyon jól. SZAPORODÁS A kis sejt felépítéséhez kevés anyag kell, az egyszerűbb belső szerkezetet könnyebb újraépíteni, ezért a prokarióták nagyon gyorsan tudnak szaporodni. 20 percenként képesek kettéosztódni. Számuk tehát 20 percenként kettő hatványainak sorozatában nő. Ha egyetlen baktérium és a belőle keletkező utódok minden huszadik percben kettéosztódnának, akkor 48 óra alatt 4000 Földnek megfelelő tömeg jönne létre. Természetesen a tápanyagok hiánya ennek gátat szab.

5 A PROKARIÓTA ÉS EUKARIÓTA EGYSEJTŰEK 5 ÉLETmÓD Az élet számára kedvező körülmények között az eukarióták kiszorítják a prokariótákat. Szélsőséges körülmények között (hideg, meleg, sugárzás, kiszáradás) és különleges élőhelyeken (jégen, hőforrásokban, mélytengerekben, bizonyos ideig a világűr körülményei között is) azonban szinte kizárólag prokariótákkal találkozunk (2. ábra). Az életre éppen csak alkalmas helyeken az eukarióták már nem versenyképesek. 2. A prokarióták szélsőséges körülmények között versenyképesek A prokarióták különleges anyagcseréjére sok eukarióta nem képes, de számára is hasznos lenne. Például a cellulózbontás vagy a légköri nitrogén megkötése sok esetben előnyös. A prokarióták e tulajdonságait az eukarióták úgy tudják igénybe venni, hogy kellemes környezetben elszaporítják a prokariótákat (például a növényevő állatok vakbelében cellulózbontó baktériumok, a pillangós virágú növények gyökérgümőiben a nitrogénkötő baktériumok élnek). Ez a mindkét faj számára előnyös együttélés a szimbiózis, az együtt élő élőlények a szimbióták. A szün- görög eredetű, szóösszetételekben az együttességet fejezi ki, a biosz görög szó pedig életet, élést jelent. A prokarióták gyakran szimbióták pillangósvirágú növények gyökerén élő nitrogénkötő baktériumok élőhelye a gyökérgümő. A gyors szaporodással sok esetben előnyhöz lehet jutni. A prokarióták kis testmérete és gyors szaporodása például könnyűvé teszi az élősködő életmódot, a parazitizmust. A betegségeket okozó baktériumok mind paraziták. A prokarióták kis testméretéből az is következik, hogy náluk kisebb élőlény nincs. így sem növényevők, sem ragadozók nem lehetnek. A szerves anyaggal táplálkozó prokarióták (ha nem szimbióták és nem paraziták, akkor) az elpusztult élőlények anyagait fogyasztják, szaprofiták. Közben légzésükkel szén-dioxidot szabadítanak fel, és ezt a növények újra fel tudják venni. A prokarióták és a gombák nélkül megállna a szén körforgása. Az összes szén az elpusztult növényekben és állatokban lenne. A prokarióták és a gombák nélkülözhetetlen lebontó, szaprofita szervezetek. A prokarióták legtöbbször szaprofiták ilyenek a talajban élő baktériumok milliárdjai (3. ábra). 3. Szántás

6 6 szövegértés-szövegalkotás biológia munkalap 1. Milyen felépítésűek az élőlények? Húzza alá a megfelelő választ! elemes felépítésűek, szervetlen felépítésűek, sejtes felépítésűek, fajta szerinti felépítésűek 2. Határozza meg az idegen szavak jelentését, ha szükséges, használja az Idegen szavak és kifejezések szótárát! biológia: eukarióta: prokarióta: Mit jelentenek összetételekben az alábbi előtagok? bio- eu- pro- mikro- elektro- utótagok? -karyon -logosz 3. Miért találkozunk a tudományos szövegekben gyakran idegen görög, latin szavakkal? Egy mondattal válaszoljon! 4. Töltse ki a táblázat hiányzó adatait, és indokolja választását! eukarióták baktériumok növények, gombák, állatok

7 A prokarióta és eukarióta egysejtűek 7 2. MUNKALAP 1. Határozza meg az alábbi szavak jelentését először egy szóval, majd egy mondattal a szöveg, és ha szükséges, az Idegen szavak szótára segítségével! típus: plazma: kombináció: információ: 2. A szövegben többször is szerepel a mikroszkóp szó mi a jelentése? Hányféle mikroszkópot említ a szöveg? Milyen összefüggés van a mikroszkóp tökéletesedése és a tudományos kutatás fejlődése között? Milyen tudományágak elengedhetetlen eszközei még a mikroszkópok? 3. A szöveg 1. táblázatából válasszon ki három szempontot, és az ott található adatokat mondatba foglalva hasonlítsa össze a prokariótákat az eukariótákkal! szempontok mondatok

8 8 szövegértés-szövegalkotás biológia MUNKALAP 1. Magyarázza meg a szavak jelentését! autotróf: heterotróf: Mit jelent a szavakban előtagként az auto- hetero- Mit jelent a szavakban utótagként a -tróf 2. Adjon új címet a szövegegységnek, indokolja röviden címadását! cím: a címadás indoklása: 3. A szövegben az alábbi mondatok olvashatók: Miért maradhattak fenn mégis a prokarióták? Mit tudnak, amit az eukarióták nem? Válaszoljon a kérdésekre két-két bizonyító érv mondatba építésével! A prokarióták azért maradhattak fenn, mert Az eukarióták képesek

9 A prokarióta és eukarióta egysejtűek 9 4. MUNKALAP 1. Határozza meg a szavak jelentését! szimbióta: szimbiózis: parazita: parazitizmus: szaprofita: cellulóz: gümő: Keresse ki az Idegen szavak és kifejezések szótárából az előtagok jelentését! para- szapro- 2. Igazak vagy hamisak a megállapítások, válasszon! Állítások Igaz Hamis A prokarióták és eukarióták anyagcseréje azonos. Vannak a prokariótáknál kisebb élőlények is. Az eukarióták gyakran igénybe veszik a prokariótákat saját létfenntartásukhoz, ezt nevezzük parazitizmusnak. A biosz görög szó életet jelent. A szaprofiták az elpusztult élőlények anyagait fogyasztják. 3. A szövegrész utolsó mondatában szerepel, hogy a prokarióták és a gombák nélkülözhetetlen lebontó, szaprofita szervezetek. Az alábbi szavakat és kifejezéseket helyes sorrendben beépítve fogalmazza meg az állítás okát! megállna, növények újra fel tudják venni, szén körforgása, felszabadítanak, szén-dioxid, elpusztult.

10 10 szövegértés-szövegalkotás biológia 9. AZ ÁLLATOK ÉLETMűKÖDÉSEI ÉS SZERVEI I. TESTFELÉPÍTÉS Az élővilág állandó fejlődésben, változásban van. Ma is pusztulnak ki és keletkeznek is új fajok. A ma élő fajok hosszú fejlődés eredményeként alakultak ki, de vannak olyan csoportok közöttük, amelyek ma is őrzik a testfelépítés ősi, egyszerűbb típusait. Az egyszerűbb felépítésű csoportok kevésbé fajgazdagok, életterük szűkebb. Egy állat csak akkor tud jelentősen különböző életterekben elterjedni, ha életműködései a környezettől nagymértékben függetlenek. Az élőlény úgy válhat a környezetétől függetlenné, hogy a sejtjei számára ideális belső környezet alakul ki, amelynek minél több tényezőjét minél pontosabban szabályozza. Az ilyen bonyolult működés nagyon egyszerű felépítéssel nem képzelhető el. Egy pár száz sejtből álló élőlény nyilvánvalóan nem tud például a sejtjei körül állandó oxigéntartalmat létrehozni, mert ahhoz légzőszerv és vérkeringés kellene, de az ennyi sejttel nem valósítható meg. A szabályozott belső környezet kialakítása tehát olyan bonyolult működés, amely csak bonyolult felépítéssel valósítható meg. Végső soron az összetettebb testfelépítés a fejlettség mutatója is (1. és 2. ábra). 1. A földigiliszta testfelépítése egyszerű, kevés szerve van 2. A birka szervei finoman szabályozott működést tesznek lehetővé KÜLTAKARÓ A kültakaró feladata a külvilágtól való elhatárolás, védelem, illetve a külvilággal való kapcsolat kialakítása. Az érzékszervek is kültakaró eredetűek. Kezdetben a kültakarót egyszerűen a kívül elhelyezkedő sejtek képezik. A differenciálódás azonban megteremti a szöveteket, így a kültakaró is külön szövet lesz, a hámszövet. Ez kezdetben egyetlen sejtsor vastagságú, vagyis egyrétegű hám. Persze ez nagyon sérülékeny, így kifelé egy védőréteget, kutikulát termel; amely aztán elmeszesedhet (például a puhatestűek háza, 3. ábra) vagy megvastagodhat (pl. az ízeltlábúak kitinpáncélja). A gerincesek kültakarója mindig többrétegű hám, amely az alatta lévő kötőszövettel együtt egységes szervet alkot: a bőrt. A szárazföldi gerincesek hámrétege is termel egy védőréteget, a szarut. A hüllők (4. ábra) szarurétege olyan vastag, hogy egyes kígyófajok képesek egészben levetni (vedleni). Az állandó testhőmérsékletű madarak és emlősök kültakaróját a szarurétegen kívül a bőr különleges képletei, a tollak és a szőrök is szigetelik.

11 AZ ÁLLATOK ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS SZERVEI-I. 3. A csiga kültakarója egyrétegű hám A gyík kültakarója többrétegű, erősen elszarusodott hám mozgás A mozgás szerepe a táplálék, a fajtársak, az élet szempontjából kedvezőbb helyek felkeresése, illetve a kedvezőtlen helyekről való távozás, a ragadozók elleni menekülés. A mozgás mindig kapcsolatos az érzékszervekkel és az idegrendszerrel is (az állatnak érezni kell, hogy épp milyen helyen van, és tudnia kell, hogy ez jó-e). Az állatokra általában jellemző a mozgás, bár a szivacsok többsége és egyes csalánozók úgynevezett helytülők. A mozgáshoz mindig egy aktív és egy passzív rész szükséges (ami mozgat, és amit mozgat). Az aktív rész az izom, a passzív valamilyen váz. A simaizom lassú és tartós mozgásra képes. A legegyszerűbb esetben a simaizom az egyrétegű hámmal közös szervet alkot, a bőrizomtömlőt. A passzív rész az összenyomhatatlan testfolyadék, az így létrejövő mozgás a féregmozgás, avagy perisztaltikus mozgás. A simaizom külső vázhoz is tapadhat, például a kagylók, csigák esetében. A harántcsíkolt izom gyorsabb mozgású, de energiaigényesebb és fáradékonyabb. A passzív rész lehet külső váz, például az ízeltlábúak esetében, illetve belső váz, amely a gerincesek jellemzője. A váz a gerinctelen állatok esetében külső váz (csigaház, rovarok, 5. ábra), a gerincesek esetében belső váz (6. ábra). 5. A rovarok váza külső váz, harántcsíkolt izmok mozgatják 6. Az emlősök váza belső váz, harántcsíkolt izmok mozgatják

12 12 szövegértés-szövegalkotás biológia 9. TÁPLÁLKOZÁS Az állatok heterotróf élőlények, ami azt jelenti, hogy szerves anyagokkal táplálkoznak. A szükséges szerves anyagot a táplálkozás szállítja. A kémiai kötésekben rejlő energiát alapvetően csak a táplálék elégetésével tudják felszabadítan, ezért az energiafelszabadításhoz oxigént is fel kell venni. Az oxigént a légzés szállítja. A tápláléknak és az oxigénnek el kell jutnia a sejtekbe. Ha az állat kicsi, akkor a molekulák diffúziója képes a sejtekig elszállítani ezeket az anyagokat. A diffúzió azonban csak néhány milliméteres távolságon hatékony, ezért a kicsit nagyobb, vastagabb állatoknak a tápanyagok és a légzési gázok szállításáról külön kell gondoskodniuk. Az anyagszállításra a keringési rendszer specializálódott. A sejtek az anyagcsere során bomlástermékeket is termelnek, azokat pedig el kell szállítani a sejtektől. Az oldott bomlástermékek kiürítéséért a kiválasztás szervei a felelősek. Az anyagcsere szerveinek működése és felépítése tehát egymással és az állat méretével szoros kapcsolatban van. A táplálkozás feladata az állatok életműködéseihez szükséges energiadús szerves anyagok biztosítása. A táplálék felvétele is igen különböző lehet, ezt szájszervek, csőrök fogak, gyomortípusok segíthetik. A táplálék nagy molekuláinak lebontása, szállítható formára alakítása a táplálkozás lényege, és ebben a törzsfejlődés folyamán jól kivehető a fejlődés. Kezdetben minden sejt képes sejten belül emészteni, aztán egyre inkább előtérbe kerül a tápcsatornában zajló, sejten kívüli emésztés. A tápcsatorna egyes szakaszainak a működése is egyre inkább elkülönül, a bontást pedig az emésztőmirigyek váladéka segíti. A salakanyagok ürítésében is mutatkoznak különbségek. Egyes csoportokban a tápcsatorna nyílása önállóan nyílik a külvilágba (végbél), másutt a húgy-ivari szervekkel közösen (kloáka). 7. A Hervis-héja ragadozó 8. A patások növényevők LÉGZÉS A nagyon kis testméretű állatok tömegéhez viszonyított felülete nagy, ezért a légzés az egész testfelületen diffúzióval mehet. Amennyiben a testméret ezt nem teszi lehetővé, a légzésre alkalmas felületet valamilyen módon meg kell növelni, légzőszervre van szükség. A légzőszerv hámjának mindig vékonynak kell lennie, hogy a gázcsere akadálytalan legyen. A vékony hám azonban nagyon sérülékeny, ezért valahogyan el kell rejteni. Az állatvilág törzsfejlődése során két irányból alakult ki légzőszerv: vagy a kültakaró betűrődött a testbe, vagy az előbél kitüremkedése vált légzőszervvé. Kültakaró eredetű légzőszerve van a gerinctelen állatoknak, előbél eredetű légzőszerve pedig a gerinceseknek. Mindkét típusban a vízi légzésre kopoltyú, a szárazföldire pedig tüdő jött létre. (A rovarok légzőszerve speciális, kültakaró eredetű légcsőrendszer.)

13 AZ ÁLLATOK ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS SZERVEI-I munkalap 1. Húzza alá a szövegegység kulcsszavait! 2. Magyarázza meg a fogalmakat! testfelépítés: fajgazdagság: élettér: életműködés: 3. Tegyen fel egy kérdést az első rész szövege alapján úgy, hogy a kulcsszavak valamelyike szere peljen a kérdésben vagy a kérdésre adható válaszban! kérdés: válasz: 4. Fejezze be a mondatokat! Az összetett testfelépítés azért előnyös, mert Az egyszerű testfelépítés azért hátrányos, mert 5. Helyettesítse más szavakkal az alábbi kifejezéseket! végső soron: a fejlettség mutatója: 6. Készítse el a szövegegység rövidített tartalmi változatát az alábbi tagolásban! A téma általános megközelítése: Konkrétumok: Következtetés:

14 14 szövegértés-szövegalkotás biológia MUNKALAP 1. Húzza alá a szövegegység kulcsszavait! 2. Válaszoljon a kérdésekre! Mi a kültakaró? Mi a kültakaró feladata? Melyik szó utal a második szövegrész második bekezdésében arra, hogy a kültakaró folyamatosan változott, alakult? 3. Jellemezze az egyrétegű és a többrétegű hámot! Válasszon szempontokat az összehasonlításhoz! egyrétegű hám szempontok többrétegű hám 4. Mi a kutikula? 5. Írjon példát az elmeszesedett kutikulára! 6. Írjon példát a megvastagodott kutikulára! 7. Írjon az értelmezésnek megfelelő rokon értelmű szót a dőlt betűs kifejezés helyébe! A bőr különleges képletei a tollak és szőrök.

15 AZ ÁLLATOK ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS SZERVEI-I MUNKALAP 1. Húzza alá a szövegegység kulcsszavait! 2. Fogalmazza meg, mi a mozgás szerepe az állatok életében! 3. Mi szükséges a mozgáshoz? A szöveg alapján párosítsa az összetartozó elemeket, és írja be azokat a táblázatba! aktív rész, izom, passzív rész, amit mozgat, váz, ami mozgat aktív rész amit mozgat 4. Jellemezze a simaizom és a harántcsíkolt izom működését! Az Állatismeret segítségével keressen példát az állatvilágból az izomműködésekre! JELLEMZőK PÉLDÁK simaizom harántcsíkolt izom 5. Kérdezzen! Tegyen fel minél több kérdést az alábbi mondattal kapcsolatban! A passzív rész az összenyomhatatlan testfolyadék, az így létrejövő mozgás a féregmozgás, avagy perisztaltikus mozgás.

16 16 szövegértés-szövegalkotás biológia MUNKALAP 1. Húzza alá a szövegegység kulcsszavait! 2. Határozza meg röviden a fogalmakat! heterotróf: anyagcsere: bomlástermék: tápcsatorna: emésztőmirigy: salakanyag: 3. Keresse meg a negyedik szövegegységben a választ a feltett kérdésre, és írja ki a pontozott vonalra! Melyik rendszer specializálódott az anyagszállításra? 4. Mi a táplálkozás feladata? Húzza alá a megfelelő választ! Az állatok életműködéséhez szükséges szervetlen anyagok biztosítása. A környezetben lévő növények teljes körű hasznosítása. Az állatok életműködéséhez szükséges szerves anyagok biztosítása. 5. Az állatok köréből írjon példákat a táplálékfelvétel és táplálékfeldolgozás különböző formáira! száj: csőr: fogak: gyomor:

17 AZ ÁLLATOK ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS SZERVEI-I Készítsen vázlatot a szövegrész tartalmából a kulcsszavak kiemelésével!

18 18 szövegértés-szövegalkotás biológia MUNKALAP 1. Húzza alá a szövegegység kulcsszavait! 2. Értelmezze a fogalmakat! diffúzió: előbél: kopoltyú: 3. Olvassa el a légzésről szóló szöveget, és minden mondathoz tegyen fel legalább egy kérdést! 4. Pótolja a hiányzó megállapításokat, és fejezze be a mondatot! Az állatvilág során irányból alakult ki légzőszerv:. 5. Töltse ki a táblázat hiányzó adatait, és írjon példát az egyes típusokhoz az Állatismeret segédkönyvből! szárazföldi kopoltyú speciális légcsőrendszer medve

19 AZ ÁLLATOK ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS SZERVEI-I MUNKALAP 1. Írja ki és használja az aláhúzott, illetve összegyűjtött kulcsszavakat! 2. A szöveg kulcsszavai segítségével készítsen fogalmi hálót! Jelöljön minél több összefüggést az egyes témák és fogalmak között!

20 20 szövegértés-szövegalkotás biológia 9. A NÖVÉNyEK ÖNFENNTARTÓ MűKÖDÉSEI Fotoszintézis és légzés A növény legfontosabb önfenntartó működése a fotoszintézis (1. ábra). A fotoszintézis során a növény szén-dioxidból és vízből fényenergia felhasználásával cukrot és oxigént készít. A cukor energiatartalma nagyobb, mint a szén-dioxidé és a vízé, tehát a növények a fényenergiát a szerves vegyületek kémiai kötéseiben raktározzák el. A cukor lebomlásakor keletkező energia egy részét a növény saját életműködéseihez, rendezett állapotának fenntartásához használja. A cukor lebomlása tulajdonképpen lassú égése a növények légzése. A növények légzése ugyanolyan folyamat, mint az állatok légzése, és lényegét tekintve a fotoszintézis megfordítása. A légzéshez a növények az általuk készített oxigén egy részét használják fel. 1. A növények fotoszintetizálnak és lélegeznek 6 H 2O + 6 CO2 (víz + szén-dioxid) fotoszintézis, a fényenergia megkötése légzés, a kémiai energia felszabadítása C6H12O6 + 6 O (cukor + oxigén) A növények fotoszintézise nagyobb mértékű, mint a légzése, ezért képesek a növények növekedni, cukrot és cukorból készült egyéb anyagokat (keményítőt, cellulózt, fehérjét, olajokat) felhalmozni. A növények által felhalmozott anyagot az állatok, valamint a korhasztó és a rothasztó élőlények (baktériumok, gombák) légzése alakítja vissza szén-dioxiddá és vízzé. A közben felszabaduló kémiai energiát ezek a szervezetek is saját életműködéseikre fordítják. A fotoszintézis mértéke függ a szén-dioxid, a fény és a víz mennyiségétől. A víz mennyisége a Földön tág határok között változhat. A vízinövények a vízben élnek ugyan, de a szárazföldi növények többsége sem a túl sok, sem a túl kevés vizet nem viseli el. Az elviselhető szélsőértékek között normáleloszlás szerint változik a fotoszintézis mértéke (2. ábra). Ahogy a teljes szárazságtól közeledünk az optimális vízmennyiség felé, egyre több szerves anyagot képes termelni a növény, a fotoszintézis mértéke A fotoszintézis mértéke a víz mennyisége 2. A fotoszintézis mértéke függ a víz mennyiségétől

21 majd a túl nedves környezetben ismét csökken a fotoszintézis intenzitása. A fény mennyisége ugyancsak fontos tényező. Ha nincs fény, akkor lehetetlen a fotoszintézis. Ha növeljük a fény mennyiségét, akkor gyorsan nő a fotoszintézis mértéke is. Ez azonban nem korlátlan folyamat, határt szab ennek a beépítést végző színtestek mennyisége (3. ábra). A levegőben lévő szén-dioxid mennyisége az egész Földön 0,03 %. Ez igen csekély koncentráció, erősen korlátozza a növények életét. Ha a vizsgált növény levegőjébe több széndioxidot juttatunk, akkor intenzívebb lesz a fotoszintézis. 21 a fotoszintézis mértéke A NÖVÉNYEK ÖNFENNTARTÓ MŰKÖDÉSEI a fényerősség mértéke 3. A fotoszintézis mértéke függ a fényerősségétől és a szén-dioxid mennyiségétől Szervek a fotoszintézis szolgálatában A szárazföldi növények fotoszintéziséhez szükséges víz a talajból származik, a szén-dioxidot pedig a levegőből diffúzióval veszik fel a növények. A fotoszintézis helyszíne a fényenergia megkötésére képes zöld színtest. A talaj víztartalmának felvételéhez nagy felszívófelület, terjedelmes gyökérzet kell (4. ábra). A növény a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nyúlványain, a gyökérszőrökön keresztül veszi fel a vizet és az ionokat. A gyökérszőrök a legvékonyabb gyökereken, a gyökér végéhez közel folytonosan képződnek, az elöregedett gyökérszőrök pedig egy idő után tönkremennek. A gyökérszőrökön felvett víz a szár szállítószövetének farészén áramlik felfelé. Minthogy a gyökérzet nem tud fotoszintetizálni, ezért szerves anyagokkal kell táplálni, vagyis a szár háncsrészén a szerves anyagok a gyökér felé haladnak. A száron át felfelé áramló víz a levelekbe jut. A levelek a feljutott víz nagyobbik részét a gázcserenyílásaikon át elpárologtatják, és így folyamatos vízáramlást hoznak létre. A felszívott víz kis része viszont a fotoszintézishez szükséges. A szén-dioxidot a levél gázcserenyílásain keresztül diffúzióval veszi fel a növény. A gázcserenyílások, amint 4. A vízfelvételhez körülbelül akkora gyökérzet nevük is mutatja, a fotoszintézishez szükséges szénkell, mint amekkora a lombozat dioxid beáramlását is lehetővé teszik, és a fotoszintézis során keletkezett oxigén is itt jut ki a levélből. A fény megkötéséhez szükséges színanyag elsősorban a zöld klorofi ll, de sárga és narancsszínű színanyagok is részt vesznek a fotoszintézisben (5. ábra). A klorofi ll a levél sejtjeinek zöld színtesteiben van. A levelek laposak, így nagy felületen veszik fel a fényenergiát. A levél-ben tehát a fotoszintézis minden kelléke együtt van: a gyökéren át felszívott és a szár által továbbított víz, levél gázcserenyílásain át felvett szén-dioxid, valamint a fényenergia megkötésére alkalmas zöld színtest. 5. Ősszel, amikor a zöld színanyag elbomlik, láthatóvá válik a sárga segédszínanyag

22 22 szövegértés-szövegalkotás biológia munkalap 1. Magyarázza meg a fogalmakat! (Először egy szóval, majd egy mondattal.) fotoszintézis: energia: lebomlás: 2. Alkosson mondatot a cukor szó felhasználásával úgy, hogy az első mondatban mint energiahordozó, a másodikban mint édesség szerepeljen! 3. A szövegbeli 1. ábra alapján ismertesse szóban vagy írásban a növények fotoszintézisét és légzését! 4. Milyen kölcsönhatás van a növények fotoszintézise és az állatok légzése között? A szövegből vett idézettel válaszoljon! 5. Válaszoljon a kérdésekre a megadott mondatkezdések figyelembevételével! Miért képesek a növények növekedni? A növények azért képesek növekedni, mert Miért van szükség a fotoszintézishez fényenergiára? A fotoszintézishez azért van szükség fényenergiára, mert

23 A NÖVÉNYEK ÖNFENNTARTÓ MŰKÖDÉSEI MUNKALAP 1. Határozza meg az alábbi szavak jelentését először egy szóval, majd egy mondattal a szöveg, és ha szükséges, az Idegen szavak és kifejezések szótára segítségével! optimális: színtest: intenzív: 2. A szövegben többször is szerepel a foto- előtag. Mi a jelentése? Ha szükséges, használja az Idegen szavak és kifejezések szótárát! Milyen területen fordulnak elő még a foto- előtagú szavak? 3. Milyen összefüggés van a fotoszintézis és az alábbi tényezők között. A szöveg alapján írjon néhány jellemzőt! A szempont a mérték (kevés-sok) legyen! tényező fotoszintézis-jellemzők víz fény szén-dioxid

24 24 szövegértés-szövegalkotás biológia MUNKALAP 1. Magyarázza meg a szavak jelentését! ion: diffúz: klorofill: 2. Adjon új címet a szövegegységnek, indokolja röviden címadását! cím: a címadás indoklása: 3. A szövegben a növények vízfelvételével találkozunk. Készítsen sematikus rajzot vagy ábrát a szöveg alapján! Az ábra utaljon a talajra, a vízfelvétel útjára, a közreműködő növényi szervekre!

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws Nagy Erika Biológiából Ötös 7. osztályosoknak www.biologia.ws 1 Készítette: Nagy Erika 2009 Társszerző: Kasszán Zsuzsanna MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 1. félév A kiadvány KHF/4632-14/2008. engedélyszámon 2008.12.16. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei 2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei Eszembe jutott, hogy a sejtekről és a sejtalkotókról már az általános iskolában is szó volt. De mi is tulajdonképpen a sejt? Az is érdekes

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila Tanulói Bmunkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Péter Orsolya Albert Attila kémia ember a természetben műveltségterület 3 A klór reakciói 8 A kén olvadása és forrása 10 A

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00 Név (nyomtatott betűkkel): Osztály:... Iskola:.. Város:..... Szaktanára:...... Heti óraszám:. Elért összpontszám: Javító tanár aláírása:.. Kedves Versenyző! A teszt feladatoknál minden rövid pontozott

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Madarak, mint élőhelyek

Madarak, mint élőhelyek Madarak, mint élőhelyek Birds, as habitats - the hidden world of avian ectoparasites Célcsoport: általános iskola felső tagozat, biológia szakkör. A tanösvény célja egy általános iskolai tantervekből hiányzó,

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 1. évfolyam TANULÓI eszközök 2. félév A kiadvány KHF/3986-15/2008. engedélyszámon 2008.08.22. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Voda a jej okolie - 1. časť

Voda a jej okolie - 1. časť Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére VEZETŐFÜZET a Kalanderdő tanösvényeihez általános iskolások részére Kedves Olvasó! A Kalanderdő kitűnő terep a játékra, ügyességed próbára tételére, és egyúttal lehetőség a természet megismerésére is.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Ternákné Gábori Gabriella Molnár Krisztina 3 Az ókori Egyiptom építészete 8 Az ókori görög szobrászatról A

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve.

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve. Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE....... a tanuló neve pauz westermann HAZAI ERDÔK A VÁLTOZAT 1. Nevezd meg és jellemezd az ábrázolt

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM IKT eszközökkel támogatott órák Használt taneszközök: BIOLÓGIA 8. (MOZAIK KIADÓ) tankönyv, munkafüzet; filmek, szemléltető eszközök, számítógépek, kivetítő, SDT, Realika,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0822 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 15. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.)

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.) EÜvizsga 1 ETI EÜTESZT (2001. február 22.) 1. Sorolja fel a szív rétegeit magyarul! maximálisan adható pontszám 100/ (Helyes válaszonként 11 pont adható!) 2. Határozza meg a lép elhelyezkedését az emberi

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. FÉLÉV A kiadvány KHF/4356-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 2. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 1. félév A kiadvány KHF/4001-18/2008. engedélyszámon 2008.08.18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 11. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

MATEMATIKA A. feladatlapok. 2. évfolyam. 2. félév

MATEMATIKA A. feladatlapok. 2. évfolyam. 2. félév MATEMATIKA A feladatlapok. évfolyam. félév A kiadvány KHF/3993-18/008. engedélyszámon 008.08.18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv A

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 14. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Biológia kerettantervek

Biológia kerettantervek Biológia kerettantervek Készítette: Csorba F. László Budapest 2013. február 20. Témakörök 7-8. Az élőlények változatossága: Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a

Részletesebben

I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)

I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) Azonosítsd a felsorolt felfedezéseket a betűkkel jelölt tudósokkal valamint életrajzi adataikkal és írd a megfelelő betűjeleket az állítások mögötti négyszögekbe!

Részletesebben

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 1. félév A kiadvány KHF/2568-5/2009. engedélyszámon 2009.05.13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

ÁLLATOK R.: ANIMALIA ÁLLATOK R.: ANIMALIA Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) heterotróf soksejtűek diploidok, haploid stádium a gamétákra korlátozódik laza sejttársulás álszövetes szövetes kb. 600 millió éve

Részletesebben