ISTENEMBEREK A FÖLDÖN

Átírás

1 ISTENEMBEREK A FÖLDÖN Az emberiség ma még nehezen képes elfogadni, hogy nálánál sokkalta magasabban fejlett lények, spirituális nyelven szólva lelkek is léteznek, akik olykor-olykor ugyanolyan testet öltenek, mint mi. A különbség csak annyi, hogy ők az isteni mivoltuk tökéletes tudatosságában élnek. De vajon kik ezek a titokzatos és mégis a legemberibb emberek? Mi az istenemberek valódi üzenete a számunkra? Mi teszi őket felismerhetővé a számunkra? KIK AZ ISTENEMBEREK? Amikor emberről beszélünk, akkor nem csupán egy kis isteni ideáról és egy maréknyi porról van szó. Jóllehet, ez a megközelítés is megállja a helyét bizonyos gondolkodásmódok számára. Én azt gondolom, hogy ettől létezik sokkal precízebb megközelítés is. Válasszuk külön a két fogalmat: Istent és embert egyetlen pillanatra! De gyorsan hozzáteszem: ez nem valóságos különválasztás, hiszen minden ember lényegében maga az álruhába bújtatott Isten. Tulajdonképpen ezzel már meg is magyaráztuk álláspontunk, miszerint az ember Isten egyik teremtménye. Hogy mennyire nevezhető az ember a teremtés koronájának, azt nem érdemes firtatni, mert egyrészt mindenki úgyis érzi a maga bőrén, másrészt mindenkinek egyéni hite van, ami így vagy úgy állítja be a saját eredetét. Ezek az egyéni vélemények azonban mit sem változtatnak a valós lényegen, nevezetesen azon, hogy a Teremtő Isten akiből csak egy van egyszer kiötlött egy csodás ideát, egy gondolatot, amelynek neve Lélek. A Lélek így nagybetűvel a teremtés csúcsa, az örök és legszebb vívmány, amit Isten ki tudott találni. Kezdetben csak 4 Lelket lehelt ki magából, később 144-et. Ők lettek Isten kezei, legfőbb helytartói, ha úgy tetszik, a végrehajtói. Őket nevezik a vallások Arkangyaloknak és Angyaloknak, más hitrendszerek Félisteneknek, megint mások, mint például a különféle mitológiák isteneknek és istennőknek. Ami közös bennük, az az Eredettel való kapcsolatuk. Ők állnak a legközelebb a Teremtőhöz. Ők még pontosan tudják, emlékeznek rá, hogy mi a terve az Úrnak, hogyan működik a láthatatlan és a látható világ. Ők az isteni törvények letéteményesei. Ők a megéltetők és sok esetben ők az élőlények teremtői. Ha közülük valamelyik itt a Földön megszületik, emberi testbe bújik, akkor istenembernek neveztetik, mivel Isten egy része nyilvánul meg általa, illetve rajta keresztül. Furcsa, hogy az emberek többsége nem tudja, csak hiszi, vagy feltételezi, hogy a Földön kívül van élet. Nos, a spirituális oldalról szemlélve csak élet van és nincs is rajta kívül más. A halál réme és az egyéb hasonló tragédiának beállított dolog azért egy felfújt lufi, mert nem jelenti az örök megsemmisülést, csupán valaminek a végét, s egy új létforma kezdetét. Az csak az isteni törvények és végrehajtók által működtetett folyamat, a nagy átalakulás. De mivel minden emberi lélek halhatatlan és elpusztíthatatlan, ezért nem kellene aggódnunk emiatt. Viszont éppen itt a bökkentő: az ember amnéziában szenved. KIK AZ EMBEREK? Az ember Istennek az a teremtménye, amelyik az Ő képmására lett teremtve. Tehát olyan lény, aki a Teremtő kicsiben. Ezt azért szokták így kihangsúlyozni, mert nincs még egy olyan teremtmény az univerzumban, amely ezzel a kiváltsággal büszkélkedhetne. Mire gondolok? Nyilvánvalóan nem arra, hogy halhatatlan lény az ember. Hanem arra a kivételezett helyzetre, hogy az ember egyszerre halhatatlan és halandó. Van lelke, szelleme és teste. Más szóval: van egy isteni eredetű lelke, van egy tudata és van egy teste, amit átmenetileg használ. A lélek és a test között a tudat az összekötő kapocs. Mivel azonban az ember evolúciója folyamán eltávolodott az eredetét jelentő lelkétől, amelyik egyébként tökéletesen tisztában van azzal, hogy őt Isten teremtette. Csakhogy a szellemünk a születésünkkel együtt járó okok miatt nem emlékszik már arra, hogy a lélek, akit szolgál az egy Istennel.

2 Voltaképpen kijelenthetnénk, hogy potenciálisan minden ember Isten, csak nem a tudatában és a testében, hanem a lelkében. Mivel azonban erre nem emlékszik az ember, tévútra tévedt. Elfelejtette, hogy kicsoda ő valójában. Hiába alkotott ezerszámra vallásokat, hitrendszereket, kultuszokat, filozófiai irányzatokat, tudományágakat és megannyi furábbnál furább gondolati konstrukciót, nemhogy közelebb került volna élete értelmének megfejtéséhez, sokkal inkább eltávolodott. Mára teljes tudati sötétségben botorkálunk, de ez nem kifejezetten ennek a pár évtizednek a sajátossága,erről szólt az elmúlt több ezer évünk. Mivé lett a teremtés koronája, akiket Isten az angyalaira bízott? Elkorcsosult. Tudatilag degenerálttá vált. Visszaélt a nagy kiváltságával: a szabad akarattal. S ma lépten-nyomon vét az isteni törvények ellen. Miért? Többek között a tudati szűklátókörűsége, a morális züllései, a tudás hiányosságai, a feltétel nélküli szeretetre való képtelensége, a békétlenségre és agresszióra való hajlamai, az isten igazságossággal és tervszerűséggel való szembehelyezkedése és az egoizmusa miatt. Az emberiség egy szellemi kátyúba jutott kétezer éve. Ebből szemmel láthatóan a mai napig nem jutott ki, csupán vergődik és egyre jobban mélyíti a gödröt. Talán nem állunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy ha eddig nem sikerült a választott életvitelünkkel kikecmeregni a mélypontról, akkor ezután sem fog sikerülni. Hacsak nem iktatunk be gyökeres átalakításokat, változtatásokat az emberképünkbe, a világképünkbe és az istenképünkbe. Isten pedig elküldte a követeit, a képviselőit az emberek megsegítésére, hogy kivezessék őt ebből a zsákutcából. A Teremtő megkérte alattvalóit, a Félisteneket/Arkangyalokat, hogy szolgálják és segítsék át az emberiséget a sötétség korszakából a következő fejlődési szintre. Ezért érkeztek és érkeznek istenemberek a Földre. Feladatuk a valódi, tiszta isteni eszmék képviselete, megvalósítása, a példamutatás és az emberiség vezetése. REINKARNÁCIÓN KÍVÜL Minden lélek a spirituális megvalósulásnak, a felemelkedésnek a rögös útján poroszkál. A lélek azért költözik testből testbe, hogy gyűjtse a megtapasztalásokat és fejlődjön általuk. Ezt nevezik reinkarnációnak, vagyis újra testet öltésnek. Az isteni törvények gondoskodnak arról, hogy ez a rendszer hibátlanul működjön, s hogy a Teremtő elképzelései/tervei mindig megvalósuljanak. A fejlődő lélek életről életre közelebb kerül az isteni mivoltához és a mindentudás állapotához. Ezt nevezhetjük az isteni képességeihez és az előző életből hozott tapasztalataihoz való hozzájutás folyamatának. Amikor egy lélek eljut arra a szintre, hogy már hozzáfér az isteni tudásának egy részéhez, akkor az emberi szemmel nézve csodákat vihet véghez. Belőlük lesznek a guruk, a bölcs tanítók, az avatárok keleten. A nyugati világban többnyire parafenomén, illuzionista, csodadoktor vagy mágus lesz az illetőből, mert a mi anyagias és vallásos kultúrkörünkben még nem nyert létjogosultságot a megvilágosodás eme univerzális útja. Holott itt egy határok nélküli jelenségkörről van szó. Teljesen mindegy, hogy Kínában, az Egyesült Államokban, Indiában, Egyiptomban, vagy Brazíliában születik meg az ember lelke ez a karmájától függ, mindig van isteni küldetése. A misszió nem más, mint felnyitni az emberek szemét és ráirányítani a valóságra. A megvilágosodott mesterek küldetéséhez szervesen hozzátartozik a gyógyítás, a tanítás és a csodatételek véghezvitele, egyszóval a bizonyosságtevés. Ilyenek lelkekről lesz szó a továbbiakban. SATHYA SAI BABA Sai Baba november 23-án született Dél-Indiában. Sai Baba életét mindig is a csodák töltötték ki. Születésekor maguktól szólaltak meg a hangszerek a házban. Nem sokkal később egy kobrát találtak az újszülött mellett. Sohasem volt hajlandó húst enni. Négyéves korában a koldusok között osztotta szét ebédjét. Isteni erejének köszönhetően üres zsákból prashadot, vagyis áldott ételt osztogatott a rászorulóknak. Tizennégy éves korában elhagyta családját és követőihez csatlakozva elindult

3 beteljesíteni isteni küldetését. Gyógyíthatatlan betegségektől szabadította meg a haldoklókat. Több tudós is felkereste, hogy természetfeletti képességeit megvizsgálja és próbára tegye. Csodáihoz a mai napig nem fér kétség. Képes materializálni, azaz tárgyakat teremteni a semmiből, valamint képes a bilokációra, vagyisfizikai testben megjelenni egyidejűleg két helyen. Egy ideje ismeretes, hogy egyszerre több helyen is meg szokott nyilvánulni hívei számára. SathyaSai Baba isteni képességeit először egy testét megszálló gonosz szellemnek tulajdonították, ezért többször megkísérelték fizikai kínzásokkal kiűzni belőle a megszálló démont. Sai Baba isteni nyugalommal tűrte a kínzásokat, majd kinyilvánította, hogy Ö az újjászületett ShirdiSai Baba. Elődje, jobban mondva korábbi Énje, az 1000 km-re északnyugatra fekvő Shirdiben élt korábban. Manapság tömegesen keresik fel őt a zarándokok és hívők a világ minden tájáról, hogy isteni kegyében részesülhessenek, s hogy lássák a csodatételeit. Fő székhelye (ashramja) Puttapartiban található, melynek neve PrasanthiNilayam, azaz a Béke Otthona.Küldetésének summázata: Tartsanak ki meglévő hitük mellett és azt erősítsék. Sai Baba nem óhajt új vallást alapítani, csupán (!) a szeretet tüzét kívánja fellobbantani minden ember szívében, hogy az még nagyobb fénnyel tündököljön.sai Baba öt Alapvető Emberi Értéket jelöl meg. Úgy, mint az Igazság, az Erkölcs, a Béke, a Szeretet és az Erőszakmentesség. Ezek sorrendben a fizikai, az értelmi, az érzelmi, a pszichikai és lelki megnyilvánulásaink legmagasabb szintjei. E princípiumok alkotják nevelési metódusának a lényegét és az élet értelmét. SathyaSai Baba India szerte általános, közép- és felsőfokú iskolákat, gyógyító központokat és kórházakat alapított, ahol a gyógyítás és az oktatás teljesen ingyenes. Lenyűgöző munkásságának és karizmatikus személyiségének köszönhetően követői Sai Központokat hoztak létre világszerte. Számuk százezres nagyságrendű. Hívei ezeken a helyeken képviselik, terjesztik tanításait és közösségi munkát folytatnak. AMMA AZ ÖLELŐ SZENT Hívei ezt tartják róla: A szeretet megállíthatatlan forrása árad Ammától az Univerzum minden létező élőlénye felé. Ez Ammá veleszületett természete. Ammá egy dél-indiai halászfaluban látta meg a napvilágot. Saját bevallása szerint mindig tudatában volt a magasabb rendű valóság létezésének. Gyerekkorától kedve azon tépelődött, miért kell az embereknek szenvedniük ebben a világban, miért van annyi szegény ember, miért kell sokaknak nélkülözniük a napi betevőt. Ammá látta, hogy nem csupán a felnőtteknek, a gyermekeknek is ez a sorsuk. Buddhához hasonlóan nem talált kielégítő, elfogadható magyarázatokat a betegségek, az éhezés és az öregség jelenségeire. Ammá mélységesen átérezte az emberek szenvedését és mindenben segíteni igyekezett rajtuk: sokat imádkozott értük, saját családjától lopott el dolgokat és odaajándékozta nekik, megfürdette őket és próbálta megérteni nyomoruk okát. Ammáa világ polaritásának ellentmondásosságát ismerte fel: az emberek egymásért dolgoznak, de közben nem értik meg egymást, mert nem találják meg az igazi szeretetet. Ez indította el Ammát a megoldáshoz vezető úton. Ammá felismerte, hogy az emberek szenvedése a karmában keresendő, vagyis korábbi cselekedeteinek gyümölcsében. Rájött, hogy neki és a többi szentnek az a kötelessége, hogy az emberiség szenvedésének karmáját feloldja. Ezt egy hasonlattal tette érthetővé hívei számára: ha valaki gödörbe esik, akkor helyes-e elsétálni mellette és a sorsára hagyni a szenvedőt, vagy éppen kötelességünk segíteni neki kikecmeregni a veremből. Így végül arra a következtetésre jutott, hogy Ammá folyamatosan járja a világot és mágnesként vonzza magához az embereket. Mindenkit egyesével megölel, aki elé járul és isteni energiákat ad át számára. Ezért kapta az Ölelő Szent epithetonornans-át (díszítő jelzőjét). Ölelései nyomán a betegségek egyszerűen megszűnnek, a szívekbe béke kötözik és az emberek egészen más színben kezdik látni a világot.

4 Ashramja Indiában található. Naponta több ezren látogatnak el oda. Arc poeticája: A szeretet az egyetlen orvosság, ami képes begyógyítani a világ sebeit. Ebben az univerzumban a szeretet az, ami összeköti az embereket. Ha ezt felismerjük magunkban, a diszharmónia eltűnik és állandó béke lesz a jutalmunk. DALAI LÁMA A tibeti hagyomány alapján TendzinGyaco, született LhamoDonrup, a 14. dalai láma. A tradíciók szerint a láma elődei reinkarnációjaként született újra. TendzinGyacot kétéves korában ismerték el hivatalosan a 13. dalai láma tulkujaként, vagyis újjászületéseként. Tizenöt évesen lépett a trónra november 17-én, nem sokkal a kínai hadsereg tibeti inváziója után. Így csakhamar a tibeti emigráns kormány vezetőjévé lépett elő. A kínai kormány 1959-ben végleg megszállta Tibetet, ezért a dalai láma a hegyeken keresztül Indiába menekült. Jelenleg Dharamszalában tölti kényszeredett száműzetését. A dalai láma vallási és politikai vezető egy személyben, hiszen részint a tibeti lámaizmus emblematikus alakja, részint a tibeti ellenállási mozgalom feje. Buddha nyomdokain lépdelve a részvét, a béke, a szerénység, a szelídség, a tudat fejlődés eszméit hirdeti. S teszi ezt olyan hatékonyan, hogy spirituális és politikai pályafutása során számos díjjal kitűntették. A legnevezetesebb mindközül a Nobel-békedíj, melyet december 10-én vehetett át Oslóban. Ezen kívül több mint száz tiszteletbeli cím és díj birtokosa. S bár sokan kritizálják a buddhista szentet, az emberiség szolgálatáért végzett munkássága és érdemei vitán felül állnak. JÉZUS A keresztény szemlélet szerint Jézus az Újszövetség főszereplője és a keresztény vallás központi alakja. A többségi keresztény tanítás értelmében a Szentháromság egyik személye, Isten fia - az Atya Isten és a Szentlélek mellett. Jézus az emberiség Megváltója, aki emberré lett, keresztre feszítették, meghalt, eltemették, de három napra rá feltámadt. Jézus a héber Józsué, Józsua név görög alakjának magyarosított változata, amely az első században igen elterjedt volt. A héber név jelentése Jahveh a szabadító. E név egyben kifejezte Jézus küldetését, hisz Ő - a keresztény hagyomány szerint - azért jött, hogy megmentse a világot, és bűneiktől megszabadítsa az emberiséget. Jézus ismert a Jézus Krisztus, a názáreti Jézus, a Messiás, az Ember Fia, az Isten Fia, az Üdvözítő és a Megváltó néven is. A legtöbb mai keresztény azt hiszi Jézusról, hogy ő az Ószövetségben megjövendölt és várva várt Messiás (görögül Krisztosz), az Isten Fia. A Szentháromságban hívők szerint ő is öröktől fogva való Isten, ám személyében mégsem egyenlő az Atyával, hanem az Atyának Fia, aki elküldte az emberiségnek a Szentlelket. A keresztény felfogás szerint Jézus azért lett emberré, hogy halála és feltámadása által a benne hívők megváltást (bűnbocsánatot) nyerjenek, ami örök életet jelent számukra. A krisztológia nevű tudományág azzal foglalkozik, hogy ki volt Jézus a hittudomány szempontjából. A krisztológiai érvelés Jézus személyét és tevékenységét vizsgálja a rá vonatkozónak tartott ószövetségi próféciák, a saját magáról adott evangéliumi kijelentések, és egyéb újszövetségi tanítások alapján. Isten szeretetből nyilatkoztatta ki és ajándékozta önmagát az embernek. Így végleges és bőséges választ ad azokra a kérdésekre, melyeket az ember élete értelmével és végével kapcsolatban föltesz magának. Isten a Fiát küldve nyilatkoztatta ki magát teljesen, akiben örökre megalapította Szövetségét. Ő az Atya végleges Igéje, s így utána nincs Kinyilatkoztatás.

5 A zsidóság Jézust hamis Messiásnak véli és a vallásos zsidók még mindig várják az igazi Messiás eljövetelét. Jézust csupán csodatevőnek, vagy bukott lázadónak tekintik, de azt elismerik, hogy nagy tanító volt. A zsidó Talmud Jesut említ ugyan néhány helyen, azonban ez időben száz évvel korábbra helyezi a vele kapcsolatos történetet, ami megkérdőjelezi a hitelességét, vagy az említett személy azonosságát. A muszlim felfogás szerint Jézus az iszlámnak a Koránban megjövendölt egyik prófétája. Jézus volt az egyetlen bűntelen próféta és maga a Messiás, de a csodákat Jézuson keresztül Isten maga vitte végbe. A mohamedánok Jézus istenségébe vetett minden hitet az iszlám egyistenhitével összeegyeztethetetlen eretnekségnek tartanak. Az iszlám hit szerint, amely a Koránon alapul, Jézust nem feszítették keresztre, hanem mielőtt megölhették volna, Isten felemelte a mennyekbe, és egy hasonmás lett az áldozat. A hinduizmus megosztott Jézus megítélésében. Egyfelől úgy tartják, hogy ő is csak egy ember volt, másfelől nagy gurunak vagy jóginak vélik, míg mások egy avatárnak (istenség földi megtestesülésének) gondolják. Más megközelítésben Jézust a Teozófia Felemeltetett Mesterének tartják. Bizonyos kutatók úgy vélik, hogy gyermekkorát egészen a nyilvános munkájának elkezdéséig (azaz 6-tól 29 éves koráig) Egyiptomban töltötte a görög Hermész és az egyiptomi Thot isten rejtett (okkult) tudományai, valamint a Himalájában a miszticizmus tanulmányozásával. Nicolai Notovitchorosz történész és tudós publikálta először ezt az elképzelést. Forrásként olyan általa látott és olvasott szentiratokat jelölt meg, amelyet Indiában, Ladakh tartomány északnyugati csücskében található Hemis kolostorban látott. A későbbiekben ezekről az iratokról ellentétes állítások jelentek meg, egyesek cáfolták, viszont mára a szövegek köddé váltak. Az egyik spirituális nézet szerint Jézus egy testet öltött magasan fejlett intelligencia volt, aki a küldetését nem tudta befejezni, mert bizonyos ellenerők ezt megakadályozták. Viszont azért tért vissza halála után, hogy elindítsa a Szent Grál vérvonalát. Jézus Messiás volt, mert karmikusan megváltotta az emberiséget: a csoportkarmából kiemelte és egyéni útra segítette a lelkeket. A közelgő korszakváltásban vissza fog térni, hogy befejezze a küldetését, de akkor már olyan formát fog választani, amelyben nem lehet őt félreállítani. E nézet szerint Jézusnak nincs köze a keresztény gyülekezetekhez és a vallási irányzatokhoz, s ezt majd a történelmi események igazolni is fogják. Bárkinek is legyen igaza, Jézus példamutatása és szeretetről szóló tanításai fáklyaként világítanak az emberiség szellemtörténetében. A többi pedig majd kiderül. Száraz György Boldog napot! A VÍZÖZÖN Ismerkedjünk meg a biblia özönvíztörténet egyik változatával. Figyeljük meg, mi a különbség és az eltérés a kanonizált változathoz képest! Nézzünk utána annak is, hogy vajon tudósaink találtak-e bizonyítékokat az özönvíz történetére. Próbáljuk megfejteni, mi lehetett a vízözön célja? NOÉ EREDETI TÖRTÉNETE Először ismerkedjünk meg Noé és a vízözön történetével. Amikor pedig elkészült a bárka, azt mondta Noénak az Úristen: Menj be a bárkába házad népével és állataiddal, mert hét nap múlva esőt bocsátok a Földre, és eltörlök a Föld színéről minden állatot,

6 melyet teremtettem. Noé pedig úgy cselekedett, amint az Úr megparancsolta neki. Heted napra az özönvíz megérkezett. Felfakadtak a mélység forrásai és az ég csatornái, és esett az eső negyven nap, negyven éjjel. Megáradtak a vizek, egyre növekedtek és egyszer csak felemelkedett a bárka és lebegett a víz színén, majd még tovább nőttek a vizek és elborították a legmagasabb hegyeket is. S elveszett minden élő, mely a Földön járt. Madár, barom, vad, a földön nyüzsgő összes csúszómászó állat és minden ember. Minden elpusztult a Földön, csak Noé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkán. S így folytatódik mely a Bibliába már nem került bele: Majd a Szolár jött, s megkerült mindent, majd elment. Ezt a pici részt az egyház kihagyta belőle. A Szolár egy különleges fény, amely a kozmoszban kering, s a Teremtő irányítja. A Szolár egy része pusztít, másik része teremt. Az özönvíz vége: Miután a Szolár elment, az Úristen nem feledkezett meg Noéról és mindazokról, akik vele voltak a bárkán, mert szelet küldött a Földre, mely a Szolár utószele volt. És bezárultak a mélység forrásai és az ég csatornái és már nem esett az égből. A vizek pedig fogyatkozni kezdtek, mert a nap ismét erősen sütött és a bárka megfeneklett az Ararát (Orárát) hegyén. Negyven nap múlva Noé kinyitotta az ablakokat, és a bárka tetején állott, kibocsátotta az egyik hollót. Az el is repült, de visszaszállt, mert csak vizet látott. Később Noé egy galambot bocsátott ki a bárkából, de az sem talált a bárkán kívül nyugvó helyet, s visszarepült. Hét nap múlva Noé újra kibocsátotta a galambot, de este megint visszatért az, csak most egy leszakított olajfa levele volt a csőrében, és ebből látta Noé, hogy a víz már apadt. 7 nap múlva pedig a galamb már nem tért vissza a bárkához. Noé akkor megnyitotta a bárka tetejét, kinézett, s látta, hogy a föld megszikkadt. Egy hónap múlva pedig már teljesen felszáradt. Akkor azt mondta Isten Noénak: menj ki a bárkából, a Szolár mindent megtisztított. Magamból küldtem és belém tért vissza és tisztaságot teremtett ott nektek. Menjetek ki a bárkából! Menjetek ki mindnyájan! Kimehet hát Noé feleségével, fiával és menyeivel és minden állat, madár, csúszómászó kimehet Noéval a bárkából. A bárkából arra a földre, amit a Szolár már megtisztított, amin a Teremtőből kivált fény már végigment. És akkor Noé oltárt épített az Úrnak és égő áldozatot mutatott be neki az arra megfelelő állatokból. Az Úr megérezte a kedves illatot, és azt mondta a szívében, nem átkozom meg többé a Földet az ember miatt, bármennyire gonosz az ember szívének gondolata ifjúságától fogva, és többé nem pusztítom el az élőlényeket, az állatokat, amint azt cselekedtem. Ezután, amíg a föld meglesz, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnnek. Ezután pedig megáldotta az Úristen Noét és fiait, és azt mondta nekik: szaporodjatok és sokasodjatok. Töltsétek be a Földet emberekkel. Emberekkel, akik majd jók lesznek és tesznek az igazért. - Ez is egy olyan rész, ami nem szerepel a Bibliában. Féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állata, az égnek minden madara, minden, ami élő a Földön, csak embert ne öljetek, mert a magam képére teremtettem az embert, és számon kérem az ember kiontott vérét állattól, embertől egyaránt. Most pedig szövetséget kötök veletek és minden ivadékotokkal és az összes állattal soha ezután élő el nem vész és a szivárvány íve legyen jele annak, hogy örökké való szövetséget kötöttem minden testből való élővel, állattal és emberrel. ELŐZŐ CIVILIZÁCIÓK NYOMÁBAN Ha tudományos tényekre pillantunk, akkor azt találjuk, hogy a geológusok meglehetősen sok bizonyítékot találtak, amelyek alátámasztják az egyes népes őstörténetében és a mitológiájában szereplő civilizációk pusztulását és a ciklikusan ismétlődő, világméretű kataklizmákat. A periodikusan ismétlődő tűzözönök vagy vízözönök szinte teljesen megsemmisítettek minden korábbi alkotást, szinte alig maradt valami utánuk. Ámde a tenger mélye és az üledékes kőzetek őrzik a letűnt korok létezésük bizonyítékait. Ezekből megtudhatjuk, hogy a mai emberiség előtt is léteztek

7 fejlett civilizációk a Földön. Éppen ezért a negyedik civilizációt megsemmisítő vízözön végbemenetelében egyre kevesebben kételkednek. A Der Spiegel tudósítása szerint amerikai geológusok a Fekete-tenger üledékes kőzeteiben hatalmas árhullám nyomait fedezték fel. A fúrási magminták és üledékes kőzeteket egy orosz kutatóhajó hozta a felszínre. Az óceánkutatókból és geológusokból álló nemzetközi tudóscsoport értékelése alapján semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a kőkorszak végén a Fekete-tenger hullámai százezer négyzetkilométer szárazföldet nyeltek el. A kutatók vélekedése szerint a Fekete-tenger a Földközitengertől teljesen elzárt édesvizű tó volt. Ekkor azonban az óceán világméretű víz szintemelkedése következtében a Földközi-tenger felől, a Boszporuszon át (a Niagarát négyszázszorosan meghaladó hatalmas vízesésként) óriási mennyiségű víz zúdult alá. A Fekete-tenger partja naponta nagyjából egy kilométerrel haladt a szárazföld belseje felé, a magminta elemzések pedig arra utalnak, hogy a vízszint összesen 150 métert emelkedett. Ennek következtében az összes édesvízi élőlény elpusztult. A neolitikum földművelői a part menti területekről kénytelenek voltak elmenekülni. METEORITBECSAPÓDÁS OKOZHATTA A VÍZÖZÖNT? A nagyteljesítményű fúróberendezések lehetővé tették az altalaj vizsgálatát. A világ különböző helyeiről származó kőzetminták tanulmányozása során megállapították, hogy néhány centiméter vastag hamuréteg található bennük. Ennek keletkezése i. e re tehető. Az egész Földet beborító hamuréteg minden bizonnyal abból az óriási mennyiségű kőzettörmelékből származik, amely egy meteorit becsapódásának a kráteréből kilökődött. Ehhez járult a sorozatban működésbe lépett vulkánok által légtérbe juttatott több ezer köbkilométernyi pernye és füstgáz. A legkülönösebb azonban ennek a rétegnek a magas irídium-tartalma. Az irídium ilyen koncentrációban sehol sem található meg a Föld felszínén. Ebből arra következtethetünk, hogy kívülről érkezett hozzánk. A becsapódott meteorit szétrobbanásakor került a levegőbe, és porral, pernyével keveredve ülepedett a talajra. SZAKADÁS AZ ÉLET FOLYTONOSSÁGÁBAN Libby, a Nobel-díjas amerikai tudós, azt a következtetést vonta le kutatásaiból, hogy évvel ezelőtt valamilyen szakadás történt az élet folytonosságában, mert az ember nyomai hirtelen eltűntek a Föld felszínéről. Erre a felismerésre az egyes kontinensek kultúrrétegeinek tanulmányozása útján jutott. Megfigyelései szerint az emberiség történetének 100 ezer éves krónikájában a rétegek egymásra épülnek, egyik korszak a másikat váltja, míg i. e körül egy hirtelen szakadás következett be. Ekkor az emberi tevékenységre utaló nyomok szinte egyik napról a másikra megszűntek. Helyette a barlangok falain és egyéb élőhelyek környékén víz porlasztotta üledékes kőzet található, ami arról tanúskodik, hogy mindent elöntött az ár. Az elnéptelenedett barlangokban a megfulladt emberek csontvázai mellett olyan szikladarabok is találhatók, amelyeket a környéket megrázó heves földrengés szakított ki a mennyezetből. A katasztrófa előtt a Földön megközelítőleg 500 millió ember élt, majd kb. 11 ezer évvel ezelőtt a számuk hirtelen lecsökkent 5 millió alá. A VÍZÖZÖN CÉLJA Mivel a Teremtőről, Félistenekről és az Arkangyalokról nem feltételezhető, hogy cselekedeteiket a pusztítás öröme motiválná, így a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a nagy kataklizmák célja a fejlődés menetének helyreállítása volt. Nyilvánvaló az is, hogy a szükségszerűség motiválta az emberiség civilizációjába történő drasztikus beavatkozásokat, amelyek egyike az általunk ismert vízözöntörténet Noé vezetésével. Sajnálatos tényszerűség, hogy az emberiség már többször eljutott arra a szintre, amikor szabad akaratából elfordult az isteni törvényekről, s felborította a létének alapjait képező elveket nem számolva a tragikus következményekkel és nem tanulva a korábbi történésekből. Ez persze felfogható

8 egyfajta büntetés gyanánt is. Miért kaphatott az emberiség ilyen nagyfokú retorziót? Miért nem lehetett megtisztítani más eszközökkel és apróbb részletekben a Földet? A problémák gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő. A teremtő lények jóindulatával és adományaival (szabad akarat, teremtői képességek) való visszaélés, az önzés eszméinek uralomra jutása, a kapzsiság és a végtelen önteltség olyan helyzetet teremtett, amelyet nem lehetett megoldani több pici lépéssel, mint ahogyan egy szakadékot sem lehet sok kis lépéssel átugrani. Oly mértékű volt az emberiség által okozott kár erkölcsi, spirituális és energetikai, hogy már csak így, a globális méretű változtatásokkal lehetett helyrebillenteni az egyensúlyt. Egyébként az újabb esély és a megkötött szövetség is azt sugallja, hogy a Teremtő abszolút jóindulattal és szeretettel viszonyult az emberekhez és biztosította az emberiség jövőjét. Csupán egyetlen kérése volt: embert ne ölj! Összegezve, az ember nem először szegte meg Isten kérését, parancsolatait és nem először lázadt fel Isten akarata ellen. Ez az ellenszegülés megmételyezte az emberek elméjét, amit természetesen nem vettek észre a megélők. Az ember, ez a nagyszerű csoda, gonoszságba süllyedt, s viselkedésével, életvitelével felborította a dolgok kozmikus rendjét. S mivel az ember alapvetően jónak teremtetett, ezért vissza kellett téríteni őt a helyes ösvényre. Meg kellett tisztítani a bolygót azoktól a negatív energiáktól, amelyeket az emberi egók termeltek, hogy ne befolyásolja tovább az embereket és ne szennyezze be a Földanyát sem. Már csak egy kérdés maradt hátra: vajon a Noé utáni emberiség tanult elődeik hibáiból? Száraz György Boldog napot! DOBOGÓKŐ A Kárpát-medence rengeteg titkot rejt előttünk. Ennek a helynek hatalmas múltja van. energiái a földön egyedülállóak. Hazánk telis-tele van csodahelyekkel. Dobogókőről azt tartják, hogy ott lüktet a Föld szíve. Eredjünk a dobogókő nagy titkainak nyomába! TÉNYLEG ITT VAN A FÖLD SZÍV CSAKRÁJA? Az egyik ezoterikus megközelítés szerint Dobogókő és vidéke egy mágikus hely. Ezt a jelzőt elsősorban azzal érdemelte ki, hogy egyes radiesztéták (földsugárzást mérő szakemberek) és látó képességgel megáldott emberek megmérték és kijelentették, hogy a Föld bolygó szív csakrája a Pilisben található. az energiák egyik fő fókuszpontja merthogy több is van belőlük Dobogókő híres köveinél található. Ebből az energiából bárki töltődhet, mivel a terület viszonylag könnyen, egy kis túrázással megközelíthető. Vannak, akik a szív csakrát a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál jelölték meg. Állítólag a laoszi és a kambodzsai lámák és buddhista szerzetesek is felkeresték a helyet és megerősítették a feltevést. Az elmélet alátámasztására többek között a dalai lámának tulajdonított következő idézet szolgál: A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív csakrája Magyarország területén van. Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint aki a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt a láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik.

9 Mindezt a hazánkba való újabb látogatása során, án, a Papp László Arénában egy nézői kérdésre válaszolva maga a láma is cáfolta. Szerinte már a kérdés is nagyon "Magyarországközpontú", de ezzel semmi gond nincs, mert minden nép szeretne kicsit a középpontban lenni... Egy másik elmélet szerint Dobogókő nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik. Állítólag már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével. Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt. Lásd: Attila-fej a Rám-hegy oldalában. SZENT GYÖRGY-VONALAK Sokaknak jól esik a tudat, hogy egy ilyen különleges erőközpont közelében élnek. A magyarság ősi tudásával és hitével szorosan összefonódik Dobogókő rejtélye és nyílt titka. A spirituális nézőpontok abban nagyjából megegyeznek, hogy kell lennie valamilyen csodálatos erőtérnek vagy energiaközpontnak a Pilis több körzetében. Szent György-vonalak és Ley-vonalak keresztezik, metszik egymást ezen a vidéken több helyen is, s ez szolgáltatja azt a hihetetlen erőtöbbletet, amelyet a hely magáénak tudhat. Ezek az erőösvények behálózzák Földünket és ahol találkoznak, ott megváltoztatják a természet törvényeit. A földnek ezek a neuralgikus pontjai nem feltétlenül csakrái lehetővé teszik a dimenziók közötti energiaáramlások felerősödését, s az segítségével létrejövő csodákat. Csoda alatt itt az energiák érzékelését, kézzelfoghatóságát, az erőkkel való betöltekezést értem. Dobogókő olyan, mint egy különféle energiakapuk láncolatából álló szakrális hely. A kapuk voltaképpen hidak a magasabb világok és a mi világunk között. Ezeken keresztül akadálytalanul tudnak bizonyos magasabb rezgésű például angyali energiák áradni a mi világunkba, az emberek megsegítésére. Az év kitüntetett időpontjaiban ezek a kapuk egészen nagyra nyílnak és szinte minden nyitott, befogadó lelkülettel rendelkező embert szívesen táplálnak erejükkel. Ilyen dátum például a Szent György-vonalak névadójának ünnepnapja, április 24-e. Azért is gondolhatják sokan, hogy a Kárpát-medencében és azon belül a Pilisben található a Föld szív csakrája, mert a csakráknak nevezett energiaközpontok felelősek azért, hogy az ember, illetve a Föld esetében magának a Föld szellemének Földanyának a lényét összekössék az érzékfeletti világokkal. A csakrák áramoltatják az energiát magukon át. Feltöltik és elosztják az egyes részek között az életenergiát, a szellemi információkat és különféle erőket. Minden alacsonyabb rendű dolog egy magasabb intelligenciához tartozik. Így van ez az ember esetében is, aki egy szellemi lélek megtestesült formája, de ugyanez a helyzet a Föld esetében, aki egy fantasztikusan ősi és fejlett szellemiség. Igaz, a mai modern gondolkodásunkba nem úgy ivódott be, hogy a Föld is egy intelligens élőlény, de ezen azért lehet változtatni. A Földnek is vannak a fizikai szemekkel nem látható részei, aurája és erővonalai. A föld is érző lény, s egy része, méghozzá a nagyobbik része, nem matériából áll, hanem szellemből és energiákból. S minthogy a Föld is képes érezni, ezért nem mindegy, hogy mi, akiknek életet ad, tiszteljük őt és figyelembe vesszük az ő igényeit is, vagy csak a saját egoista érdekeinknek megfelelően használjuk ki az ő alázatos, életet adó és tápláló szolgálatát. Minként az emberi testben a vérerek szállítják a vért, úgy az élőlények aurájában az energiavezetékek közvetítik az életfényt, az energiát. Az emberi aurában az indiai filozófia szerint 72 ezer kisebbnagyobb energiapálya van. Nyilvánvalóan a Földanya esetében ez a szám jóval magasabb, hiszen egészen más léptékben kell gondolkodnunk az ő esetében. Vannak helyek, ahol az energiák összefutnak, metszik egymást és hatásuk ezért felerősödik. Illetve találunk olyan helyeket is, ahol az energiák ki- és beáramolnak az univerzum síkjai és az élőlények aurái között. Az ilyen helyek a csakrák, ahol az energia örvénylések sorozatában kerül be az aurába vagy éppen kerül ki az élőlény kisugárzásából. A csakrák olyan kereket, amelyek igyekeznek a legmegfelelőbb módon elosztani az

10 energiát a szervezeten és az aurán belül. A Földnek is van aurája, vannak fő energiaközpontjai, csakrái és számos energiaösvénye, amelyet a radiesztéták képesek megmérni és érzékelni. ezt úgy is felfoghatjuk, hogy léteznek erőterek, amelyeken keresztül az energiák át tudnak áramolni az egyik világból a másikba: ezek a Föld akupunktúrás pontjai. Az erővonalak töltésüktől függően lehetnek negatívak és pozitívak. Az ősi tudás szerint az úgynevezett Szent György-vonalak (Sárkányvonalak) nagy erősségű pozitív energiákat áramoltató energiaösvények. Dobogókő egy olyan hely, ahol több ilyen vonal keresztezi egymást. ENERGIÁVAL FELTÖLTŐDNI Vannak a világ más tájain is hasonló metszéspontok. Ilyen például az angliai Stonehenge, a mexikói piramisok javarésze, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Nagy Piramis. Ha ezen helyek valamelyikére vagy Dobogóköre ellátogat az érdeklődő, akkor fantasztikus feltöltődésben lehet része. Megízlelheti a föld lüktetését, az energiák csontig hatoló pulzálását és ráhangolódhat a Föld nemes, éltető és tanító vibrálására. A táj lenyűgöző, a levegő mindig friss és a helynek történelme van. Dobogókő elérhető Budapest felől a 11-es főúton, a Pomáz Pilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon távolsági autóbusz-közlekedés működik. Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Száraz György Boldog napot! GÁBRIEL AJÁNDÉKA ÁBRAHÁMNAK A FEKETE KŐ A Fekete kő az iszlám vallás szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai Nagy Mecset közepén áll ez a kocka formájú kőépítmény, a Kába. A muszlim valláselőírja a hívők kötelezettségeit, amelyek között szerepel, hogy életükben egyszer ha tehetik zarándokoljanak el a legfőbb szentélybe. A FEKETE KŐ A JELEN KORBAN A Kába maga egy nem teljesen szabályos kocka alakú építmény (innen a neve is: kába arabul kocká -t jelent). Négy sarka a négy világtáj irányába mutat. A Mekka környéki hegyekből származó kövekből emelt, lapos tetejű építményt mind a négy oldalán fekete brokát borítja, amit arannyal hímzett Korán-feliratok díszítenek. A Kába dél-keleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély alapköve, a Fekete kő. A Fekete kő egy viszonylag kisméretű, kb centiméter átmérőjű, tojás alakú kő. A geológusok azon az állásponton vannak, hogy a Fekete kő egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig a magas vastartalma adja. A kő múltját több évezredes hiedelmek és legendák lengik be. A mohamedánok isteni jelnek tekintik. Úgy gondolják, hogy ez Allah földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely az egyistenhit elterjedésétől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.

11 A mai zarándokok szintén megpróbálják megérinteni a csodatévő erővel felruházott követ, miközben megszabott rituáléja szerint körüljárják a Kábát. Természetesen sokaknak ez nem sikerülhet, ezért akik nem jutnak elég közel hozzá, fejet hajtanak, amikor azon az oldalon haladnak el, ahol a kő van. A követ 930-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A karámita szekta fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ Bahreinbe vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szögek tartják össze. AZ ARAB HAGYOMÁNY Az arab hagyomány szerint, amikor Isten elhatározta, hogy megteremti a földet és lakóit, az angyalok le akarták erről beszélni. Isten azonban nem hallgatott rájuk. Az angyalok ekkor azt hitték, hogy megharagudott rájuk, ezért kiengesztelésképpen háromszor körbe járták trónját. Isten erre egy smaragdoszlopokon nyugvó templomot állított fel trónusa alatt, az angyalokat pedig felszólította, hogy inkább ezt járják körbe. Miután Ádám, a Paradicsomból kiűzetvén a földre került, elpanaszolta Istennek, hogy nem hallja az angyalok hangját. Ekkor azt a tanácsot kapta, hogy építsen templomot az Úrnak, s járja körül, ahogy az angyalok tették. Ádám ekkor elment a mai Mekka vidékére, s az angyalok által odaszállított sziklakövekből lerakta az alapokat, amire Isten leeresztette az égi templomot. Kapott Ádám egy vörös jácintkőből készült sátrat is, s ebben egy fehér jácintkő szolgált pihenőhelyül számára. Ez lett a későbbi Kába-kő, melynek fehér színe a bűnös emberek érintésétől változott feketére. Az özönvíz idején a templom a sátorral együtt ismét felemelkedett az égbe, a fekete követ azonban a közeli Abu Kubajsz hegyben rejtették el. Az arab legenda szerint ugyanis Izsák és Iszmael születése után Sára nem tűrte többé Hágárt, így Ábrahám Gábriel arkangyal kíséretében elvitte őt Iszmaellel együtt a sivatagba, Mekka környékére, majd visszament Sárához. Hágáréknak rövidesen elfogyott a vizük, s az anya kétségbeesetten kezdett el rohangálni két közeli domb, a Szafá és a Marva között, azt remélve, hogy a távolban majd csak felfedez valamilyen forrást. Amikor eredménytelenül visszatért Iszmaelhez, látta, hogy friss víz tör fel mellőle a földből. Ez lett a későbbi Zemzem forrás. A hely így lakhatóvá vált. Hágár és Iszmael megtelepedett, együtt éltek az idevándorló amálekita, majd a délarab Dzsurhum törzzsel. Iszmaeldzsurhumita nőtt vett feleségül, így ő lett az arabok egy részének ősapja is. Egyszer Ábrahám meglátogatta fiát, s közölte vele: Isten megparancsolta neki, hogy építsen templomot számára. Hozzáfogtak az építkezéshez, megtalálták az Ádám által lerakott alapokat, s erre húzta fel Ábrahám az új szentély falait. Iszmael szállította a köveket, Gábriel pedig elhozta az Abu Kuhajszban elrejtett fekete követ. Ábrahám ezzel jelölte meg azt a sarkot, ahonnan a szentély körbejárását el kell kezdeni. A falba egy bejáratot készítettek, az épület tetejét pedig fedetlenül hagyták. Mikor elkészültek mindennel, Gábriel megparancsolta Ábrahámnak és fiának, hogy hétszer járják körül a Kábát és közben érintsék meg sarkait. Ezután kivezette őket Minába, Muzdalifába és Arafába, s eközben MinábanAbrahám háromszor hét kavicsot dobott a Sátánra. Végezetül Ábrahám Isten parancsára felszólította az embereket, hogy végezzék el ezt a zarándoklatot. A FEKETE KŐ EREDETE A muszlimok abban hisznek, hogy a Fekete kő az égből, egyenesen az Édenből hullott le Ádám és Éva idején, hogy Ádám megtisztulhasson, miután kiűzetett a földi Paradicsomból. A kő eredetileg fehér volt és csak azután lett fekete, hogy magába szívta az eredendő bűnt.

12 Egy másik legenda úgy tartja, hogy a Fekete követ Gábriel arkangyal (Dzsibril angyal) adta Ábrahámnak, hogy azzal építse házát. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén megmaradt az arkangyal lábnyoma. A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a római DiodorusSiculus írta le i. e. 100 körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását Ptolemaiosz hagyta az utókorra a Macorabát, azaz Mekkát bemutató, második századi írásaiban. A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és kötelességgé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását. Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült. Sok muszlim szemében a Kő csak egy egyszerű kő. Egyszer, amikor Omár bin al-hattáb, a második kalifa megcsókolta a Fekete követ, azt mondta az egybegyűltek füle hallatára: Én tudom, hogy te csak egy kő vagy, nem segíthetsz, és nem árthatsz nekem semmit, és ha nem láttam volna Allah prófétáját ekként cselekedni, én sem tennék így. A három darabból álló, ezüstfoglalattal összetartott láva vagy bazaltkő azonban egyáltalán nem játszik annyira központi szerepet a ceremóniában, mint ahogy azt a közhiedelem tartja, mert a tisztelet mindenekelőtt magát az épületet illeti meg. Sok-sok muzulmán követte Omár példáját: megadják a tiszteletet a Fekete kőnek, mert ezt sugallja szeretetük és tiszteletük Mohamed iránt, aki a szentély átépítésekor a követ a Kábába helyezte. A kő érintése vagy csókja csupán egy szabadon választott cselekedet, nem kötelesség, vagy előírás. Azok, akik a követ amely az egyetlen, amely megmaradt a szent építményből, amelyet Ábrahám próféta, az arabok ősatyja épített megcsókolják vagy megérintik, nem azért teszik, mert hisznek a kőben vagy felsőbbrendű tulajdonsággal ruháznák azt fel. Egyedül Istenben hisznek. Száraz György Boldog napot! PANDORA SZELENCÉJE A görög mitológia szerint egy nap Pandora kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, amiből az emberiségre szabadult az összes csapás: betegség, bűn, kín, bánat, szegénység, ínség, öregség, gonoszság és a többi. Ekkor Pandora megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. A világra szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandóra újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon. PANDORA TEREMTÉSE A Pandora görög eredetű név, jelentése csupa ajándék. Legelőször a klasszikus görög irodalom Homéroszt követő legnagyobb mesterénél, Hésziodosznál találkozunk vele.

13 A görög mitológia arról számol be, hogy Pandora volt az első nő, akit Zeusz teremtett, hogy megbüntesse az emberiséget, amiért Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Magát Prométheuszt azzal sújtotta a főisten, hogy egy sziklához láncolta, ahol egy sas lakmározott rendszeresen a májából. Pandorát igazi csábítóvá tette Zeusz. Pandorát a többi isten segítségével teremtettezeusz: Héphaisztosz formálta meg agyagból az első asszonyt, Aphrodité adott neki szépséget, Apollón zenei tehetséggel és a gyógyítás képességével ruházta fel, Hermész pedig egy szelencét adott Pandorának és hazugságot, csábító szavakat, tolvaj hajlamot rejtett a keblébe. Az istenek követe tett hangot a szájába, és ő adott nevet is neki. Pandoranak, Csupa ajándéknak nevezte az asszonyt, mert az Olympos minden lakója ajándékozott neki valamit. PANDORA VÉGZETE Prométheusz, mielőtt a sziklához láncolták, figyelmeztette testvérét, Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el ajándékot az istenektől, Epimétheusz azonban beleszeretett Pandorába. Hermész elmagyarázta neki, hogy Pandora Zeusz ajándéka, és figyelmeztette, hogy ne nyissa ki a szelencét, amelyet az asszony hozott. Ebben az időben az emberek még paradicsomi állapotban, az aranykorban éltek, semmiféle baj nem gyötörte őket. Egy nap azonban Pandora olthatatlan kíváncsiságától hajtva nem bírta tovább, egyszer csak kinyitotta a ládikát, amiből az emberiségre szabadult az összes csapás. Pandora ekkor megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. A világra szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandora újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon. Az emberek megharagudtak az istenekre, Zeusz bosszúja tehát teljesült. Ám ezzel magára haragította az emberek többségét és magát a fiát, Herculest (Herkulest) is. Hercules ezután mindent arra tett fel, hogy önzetlenül segítsen az embereken, s harcoljon a gonosz istenek ellen. Pandora és Epimétheusz lánya volt Pürrha, aki az emberiség ősanyja. A bibliai Évát a görög mitológiabeli Pandorával a kíváncsiságuk köti össze. Egy másik történet szerint Pandora nem a gonosz természete, hanem kíváncsisága miatt lett minden szerencsétlenség forrásává. Pandoráról nevezték el a Szaturnusz 18 holdja közül a negyediket. A nők - akárcsak az életben - jók és rosszak, hűségesek és hűtlenek. Ám közös vonásuk, hogy látszólag az események hátterében húzódnak meg és célhoz soha nem a fizikai erejükkel, hanem nőiességükkel, furfanggal jutnak. Száraz György Boldog napot! A KANÓPUSZOK Bizonyára sokan hallottak már a balzsamozáskor használt kanópuszokról. Ezekben az edényekben helyezték el a halott fáraó vagy előkelőség szerveit, hogy ha majd vissza óhajt térni a testébe, akkor fel tudják támasztani a mágikus rituáléik során. Ismerkedjünk meg közelebbről a kanópuszokkal! A HÓRUSZ FIÚK A halott belső szerveit tároló edényeket alabástromból, égetett agyagból vagy mészkőből készítették. A hengeres tartóedényeket rendszerint feliratokkal látták el. Ezek az edények az Alexandria melletti Canopus (ma Abu-Kir) városáról kapták a nevüket. A belső szerveket (gyomrot, beleket, májat és a tüdőt) nátronban kiszárították, mielőtt ezekbe beletették volna. Úgy hitték, hogy ez megvédi a belső szerveket a gonosz varázslatoktól.

14 Az egyiptomiak hite szerint az Égboltot négy kanoposz (kahin-nub) tartja. Őket szokás Hor fiainak nevezni. Lássuk pontosan kik is ők: 1. AMSZET Hórusz emberfejű fia, a máj védelmezője. 2. DUAMUTEF Hórusz sakálfejű fia, a gyomor védelmezője. 3. HAPI Hórusz egyik páviánfejű fia, a tüdő védelmezője. 4. KEBEHSZENUF Hórusz sólyomfejű fia, a belek védelmezője. Ami a belső szervek balzsamozását illeti, egyes források szerint negyven, más kútfők és beszámolók szerint hetven napra szilárd nátronlúgba helyezték őket, majd gyantával és olajjal kezelték, végezetül a preparált zsigereket négy kanópusz edénybe rakták. Úgy vélték, hogy ez a szertartás megvédi a belső szerveket a gonosz varázslatoktól. A mumifikálás teljes procedúrája minden bizonnyal azért tartott hetven napig, mert éppen ennyi időre tűnik el a Szíriusz (óegyiptomiulszopdet) csillag heliakális (nappal együtt történő) kelése előtt. Ez a látszólagos eltűnése azzal magyarázható, hogy a Kutya-csillag erre a rövid időre egy vonalba kerül a Földdel és a Nappal. Mivel ez évenként megismétlődik, kitűnő jelzés lett belőle, jelesül a Nílus áradásának az égi jelölője. Ez pedig egybeesett az egyiptomi újévvel (wepetrenpet). A BELSŐ SZERVEK VÉDELMEZŐI Amikor a belső szerveket mumifikálták, akkor először szétválogatták azokat, majd pálmaolajjal megmosták, beszórták illatos gyógyfűvel és négy kőedénybe zárták el. A kanópuszokat többnyire mágikus feliratokkal látták el. Minden egyes szent edényt istenek őriztek, akiknek ezeket fel is ajánlották. Kezdetben lapos fedelük volt, majd a Középbirodalomtól emberfej alakot kaptak, az Újbirodalom második felétől pedig megjelentek a Hórusz-fiúk: az emberfejű (Amszet), a majomfejű (Hápi), sakálfejű (Duamutef), sólyomfejű (Kebehszenuf). Mindegyiket egy-egy védőistennő oltalmazta: Ízisz Amszetet, NephtüszHápit, NéithDuamutefet, SzelketKebehszenufot. A vizsgálatok szerint Amszetbe rendszerint a máj, Hápiba a tüdő, Duamutefbe a gyomor, míg Kebehszenufba az alsó test egyes szervei (belek, zsigerek) kerültek. A kanóopuszokat a halottal együtt temették el. A KANÓPUSZOK SZÍNEI Az egyiptomi balzsamozók urnákba helyezték a halott belső részeit, de előbb különböző színűre festették: a tüdőt Észak vörös színére, a májat Dél fehér színére, a gyomrot Kelet sárga színére, a beleket Nyugat fekete színére. A maják úgy hitték, hogy a bacabok:can, Muluc, Ix és Cauac szellemek tartják a négy sarkpontot, s mindegyik más színű: a keleti bacab vörös, az északi fehér, a déli sárga, a nyugati fekete. A holtak belső részeit urnákba helyezték, mindegyikre egy-egy bacabot festettek a maga színében, s az urnákat a koporsó négy sarkára állították. Érdemes megjegyezni, hogy a maja és az egyiptomi balzsamozási kultúra között csak a színek elosztásában van különbség. VALÓDI ÉS ÁLKANÓPUSZOK A kanópuszedényeket tehát az ókori egyiptomi temetkezéseknél alkalmazták az elhunyt belső szerveinek tárolására. Mindig pontosan négy volt belőlük. A kanópuszedényeket többnyire díszes tartóba, ládába téve helyezték az elhunyt sírjába. Királyi temetkezéseknél a kanópuszedényeknek külön hely is készülhetett a síron belül. A Szaiszi korban a balzsamozók a belső szerveket visszahelyezték a testbe, miután nátronban kiszárították őket, de a kanópuszedényeket ekkor is odatették a halott mellé, hogy vigyázzanak a szervekre. Ezek az úgynevezett álkanópuszok. Formára hasonlóak a kanópuszedényekhez, de nem üregesek. A KANÓPUSZOK RENDELTETÉSE

15 Végül már csak azt a kérdést kell megválaszolnunk, hogy miért éppen ezeket a belső szerveket tárolták el az egyiptomi Anubisz-papok, s miért nem másokat. Ehhez pedig az okkult anatómiai tudományokat hívhatjuk segítségül. E titkos tudástár elárulja a kíváncsiskodónak, hogy minden fizikai szervnek van egy energetikai változata az aurában, a fizikai testen belüli aurában. Ezek az energiaszervek éltetik és tartják fenn a fizikai szerveink működését is amellett, hogy spirituális funkciókat is betöltenek. Ezért a kanópuszokba helyezett, balzsamozott szervek múlhatatlanul fontosak voltak a test feltámasztásában, mert olyan információkat és erőket tároltak magukban energiahologramjukban, amelyek segítségével a túlvilágról visszatérő lélek és szellem képes volt teljes életnagyságban és valóságban újraépíteni és újraéleszteni a fizikai mivoltát. De erről már a balzsamozás ceremóniája szól, ami egy másik történet. Száraz György Boldog napot! A FÁRAÓK FELADATAI Kik voltak a rejtélyes fáraók? Kitől nyerték isteni hatalmukat? Mik voltak az istenkirályok jogkörei és kötelességei? Hogyan gyakorolták a feladataikat? Milyen elveket ültettek át a gyakorlatba, amelyeknek köszönhetően a Föld legfejlettebb kultúráját sikeresen tudták kormányozni? Egyiptom mindenkori egyeduralkodója a fáraó. A fáraók eredetileg emberi testbe költözött istenek, tehát megtestesült istenek voltak. Később az istenek saját udvartartásukból bíztak meg lelkeket, akik istenkövetekként foglalták el helyüket a trónon. A valódi fáraók a Félistenek helytartói, megbízottjai, felhatalmazottjai és egyben az akaratuk végrehajtói voltak. A fáraó a Napisten gyermekeként Ré fiaként mindig a fényt szimbolizálta, illetve a fényt hozta el a Földön élő emberek számára. A fény itt a tiszta, isteni tudatot és tudást, valamint az erőt, a bölcsességet, az igazságot és a békét jelenti. A fáraó mindig ezeket az isteni elveket képviselte és felügyelte. Nélküle a világ kozmikus rendje felborult volna, és mindent felemésztett volna a káosz és az enyészet. A fáraó egyik legfontosabb feladata a rend (maat) fenntartása volt és az ország békéjének megóvása, valamint a birodalom védelme minden külső ellenséggel szemben. A fáraó minden évben áldozatokat mutatott be a Nílus istenének azért, hogy a termés bőséges legyen. Előfordult, hogy szűk esztendőket kellett Egyiptomnak megélnie, olyankor a fáraó a saját raktáraiból adományozott terményt a népnek. A fáraó volt a legfőbb kiválasztott. S bár voltak külön főpapok is, mindközül a legfőbb hatalmú főpap ő volt. Nem csoda, hiszen Egyiptom berendezkedését tekintve istenkirályság volt. A világi és a szakrális hatalom letéteményese volt a fáraó. E jogkör minden előnyét élvezte, de ugyanakkor a súlya is az ő vállaira nehezedett. A fáraó kötelességei közé tartozott a templomok felépíttetése a Félistenek számára, illetve tiszteletére. Naponta többféle szertartást kellett elvégeznie, hogy a nép jóléte folyamatosan biztosított legyen. Természetesen a fáraó feladata volt a többi főpap kinevezése, felszentelésük jóváhagyása és a vezető papok felhatalmazása, hogy a nevében végezzenek a ceremóniarend szerint szertartásokat és mutassanak be áldozatokat az egyes istenségek számára a templomokban. A fáraó beavatott volt. A leszületett istenséget vagy követét hosszú évek alatt képezték ki az ország irányítására. Neki is végig kellett járnia a beavatások lépcsőfokait. Igaz, sok esetben az isteni

16 képességei révén gyorsabban birtokába került a veleszületett adottságainak, mint a többi beavatott. Természetesen a fáraó nem egyedül irányította a Két Országot, Alsó- és Felső-Egyiptomot, hanem a titkos és féltitkos papi szervezeteken keresztül. A legnagyobb papságot a Hórusz Szem papjai és Ré papjai alkották, de rajtuk kívül szinte minden komolyabb istenségnek megvoltak a beavatottjai. A szellemi elit, illetve a hivatalnoki réteg nagyon összehangolt, felsőbb vezetettség alatt álló rendszer alapján irányította a birodalmat. A fáraó elnevezés az egyiptomi nagy ház jelentésű per-aa szóból származik, ami eredetileg a királyi palota neve volt és a benne élő, hozzátartozó emberek összességére vonatkozott.míg eleinte csak a királyi udvart jelölte, később, az Újbirodalom idején jelentése összeolvadt a király személyével.a fáraó tisztségeit nehéz lenne egyesével felsorolni, hiszen egy személyben volt a hadsereg főparancsnoka, az igazságszolgáltatás feje (legfőbb bíró) és az államigazgatás elnöke. A per-aa kifejezés Ekhnaton uralkodása alatt keletkezett. A pharao szó először az i.e. 3. században jelent meg II. Ptolemaiosz parancsára a görögre fordított Bibliában. A király akarata törvény volt, gyakorlatilag korlátlanul rendelkezett alattvalóinak élete és javai fölött. Aki a királyhoz közeledett, annak földre kellett előtte borulnia. Pompás díszöltözetben, legelőkelőbb tanácsosaitól körülvéve fogadta a király a belépőt. Kiváló kegyjelnek számított már az is, ha a király megengedte a belépőnek vagy hozzá közeledőnek, hogy a lábát csókolja meg és ne a földet. Olyan nagy volt a tisztelet a király iránt, hogy minden hozzá intézett megszólítást hosszabb himnusszal vezettek be. Ahogy Egyiptomnak kezdett bealkonyulni, úgy váltotta fel az isteni leszármazottakat az emberből lett fáraók sora. Ők sokszor önkényesen nevezték ki magukat és gőgjüktől vezérelve bitorolták Egyiptom trónját. Ennek okaira itt most nem térnék ki részletesen. Legyen elegendő annyi, hogy ez egy tervezett leállítása, lecsengése volt Egyiptomnak. Mindenesetre az ember fáraók is megpróbálták ugyanazokat a jogokat gyakorolni, mint az isteni eredetű kiválasztottak. Rendszeresen járták az országot, ellenőrizték az építkezéseket, kivetették az adókat és bíráskodtak a kétes ügyekben. A fáraó feladata volt a kormányzók kinevezése is, akik a birodalom kerületeit, a nomoszokat irányították. A bürokrácia éppolyan hierarchikus volt, mint maga az egész teremtés benne minden létformával. A fáraónak a feladatait minden körülmények között el kellett látnia. Nem volt lehetősége arra, hogy lemondjon a trónról, illetve a koronáról. Ő közvetlenül a Félisteneknek tartozott elszámolással. A fáraók az idők folyamán megosztották feladatköreiket másokkal. Így például a vezírrel. A vezír sokszor a király után állt a hierarchiában, nem ritkán ő volt Egyiptom tényleges uralkodója és az adminisztráció irányítója, az egész közigazgatás feje. Úgy lehet megkülönböztetni őket, hogy a vezír tunikája fedetlenül hagyja a jobb vállát. A vezír feladatait részletes előírások szabályozták. Hatáskörébe tartoztak a gazdasági életet irányító intézmények és hivatalok, ő irányította az építkezéseket és ő volt, mint legfőbb bíró, az igazságszolgáltatás feje is. A vezír ellenőrizte az egyes munkafázisokat, de ő foglalkozott a munkaerő toborzásával és elosztásával is. Az egyiptomiak mélységesen szerették és tisztelték uralkodójukat, akit a nép atyjának tekintettek, ezért minden tekintetben, kényszer alkalmazása nélkül is engedelmeskedtek neki. A szent könyvekben lefektetett törvények határozták meg az uralkodó életmódját, kötelességeit és tevékenységét. A túlzásokat az élet minden területén kerülnie kellett. Még azt is pontosan meghatározták, hogy milyen fajta és minőségű ételt ehet, elöljárói pedig minden alkalmat megragadtak, hogy személyesen vagy nyilvánosan emlékeztessék kötelességeire.

17 Száraz György Boldog napot! A BODHISZATTVA Ezt a fogalmat a buddhizmusból ismerhetjük. A Bódhiszattva kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy Megvilágosodott Lény. Pontosabban vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy. A szanszkrit szerint a hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi). A Bódhiszattva kifejezés olyan törekvőket takar, akik a jövőben Buddhává válnak. A Théravádabuddhizmusbanez a cím elsősorban a Sakyamuni Buddhát takarta megvilágosodása előtt; jelezve ezzel, hogy neki ez az utolsó születése, amiben eléri a Buddha állapotot. A Mahajáná buddhizmusban ez a fogalom kibővül és olyanokat takar, akik minden érző lény üdvéjért világosodnak meg és saját szellemi erejükkel másokat is a megvilágosodáshoz vezetnek. Az ilyen Bódhiszattva nem távozik a nirvána állapotába, hanem halála után a Tushita-mennyben várakozik, míg minden lény el nem éri a megvilágosodás állapotát. A Hínajána buddhizmusban csupán 24 Bódhiszattva van. A Bódhiszattva először maga világosodik meg és ezután másokat is a megvilágosodáshoz vezet. A Bodhi szó a szent emberek által elért bölcsességre utal. Akkor válik valaki igazán Bódhiszattvává, ha olyan tudatállapotig jut el, amelyben már semmi nem fordíthatja el a megvilágosodástól. Ekkor öt kiváltságban részesül: 1. nem kell többé alacsony létformába megszületnie, hanem csak istenek és emberek közé; 2. soha többé nem születik szegény, vagy alacsony-kasztú családba; 3. mindig férfiként születik meg, s nem nőként; 4. mindig jó testfelépítésű és mentes minden fizikai hibától; 5. visszaemlékszik elmúlt életeire, és nem felejti el őket. A következő idézet KunzigSamarRinpocse-tól származik. Bodhiszattva fogadalom célja Az első az óhaj vagy a szándék nézőpontja. Ez azt jelenti, hogy kitűzünk egy célt a tudatunknak, egy célpont irányába. Mi is lehet ez? Ez az összes élőlény, amelyek betöltik a teret a legkülönbözőbb létformákban, minden világban és bolygón. Miről ismerszik meg egy élőlény? Arról, hogy az élőlény rendelkezik tudattal. Létformáját a szenvedés jellemzi, köszönhetően annak a ténynek, hogy a tudat mélyen gyökerezik az alapvető tudatlanságban. Egy, az alapvető tudatlansággal megbélyegzett tudat semmi mást nem alkot, kizárólag zavaró érzelmeket. Ilyen befolyás alatt elkerülhetetlenül tetteket fogunk végrehajtani, és karmát halmozunk fel, s azt rossz karmaként éljük meg. A karmikus magok, amikor beérnek, szenvedést hoznak létre. Ez pedig az a szenvedés, amely megalapozza és létrehozza a különféle létformákat. A folyamat életről életre létrehozza önmagát, s kiváltja a létezés körforgását. Azáltal, hogy törődünk az összes lénnyel, a körülményeikkel s a szenvedésükkel, kifejlesztünk egy valós együttérzést. Valós belső késztetés kifejlesztése minden lény megszabadulásáért Nem megfeledkezve arról a szenvedésről, amit átél az összes lény, ki kell fejlesztenünk egy hozzáállást. Ez egy olyan tudati hozzáállás, amely mélyből jövő óhaj, amit őszintévé kell kifejlesztenünk. Ez az óhaj miden lény számára: a teljes és végleges megszabadulás a szenvedéstől. Szembesülve a lények e szenvedésével, az egyénnek bátorítania kell saját magát, hogy kifejlessze azt a tudatállapotot, amely bodhicsitta néven vált közismertté. Annak érdekében, hogy valaki megvalósítsa ezt az óhajt, egyszóval megszabadítsa a lényeket a szenvedéstől egy meghatározott

18 módon, dolgoznia kell saját magán és meg kell szabadulnia saját szenvedésétől, zavarodottságától. Akkor aztán szert tehet arra az igazi képességre, hogy másokat segítsen, és hogy megszabadítsa őket. Ez a képesség egy teljes és tökéletes felébredés; ez a Buddhaság állapota. Ez egy valóságos képesség: önként mások hasznára válni. Annak érdekében, hogy megvalósítsuk ezt a felébredett tudatállapotot, szükséges az ok határozott megteremtése. A felébredett tudat A bodhicsitta kifejlesztése, vagyis a megvilágosodás utáni vágy a felébredés oka. Ennek a vágynak a kifejlesztése egy magot ültet el a tudatban, amely megvilágosodásként fog beérni. Hogy formába öntsük elkötelezettségünket, Bodhiszattva fogadalmat teszünk. A fogadalom letételével folytatjuk a tudat ezen hozzáállásának megvalósítását, és spirituálisan fejlődünk. Életről életre mindinkább képessé válunk arra, hogy mások javára legyünk. Végül majd elérjük a végső eredményt, ami a teljes és tökéletes felébredés, a Buddhaság állapota. Akkor spontán hasznára leszünk másoknak, többé nem egy művi, hanem egy teljesen magától értetődő módon, minden akadálytól mentesen. Ahogy a nap ragyog az égen és megvilágít mindent, a Buddha tevékenysége olyan természetes lesz mások javára. Ez az, amit a felébredés eredményének neveznek, ez egy teljes és tökéletes felébredés, amely a bodhicsitta kifejlesztésének lehetőségével együtt lett megszerezve. Ennek következtében ez a két nézőpont, a két hivatkozási pont a megvilágosodás felé vezető ösvényen az eredmény maga, és a mag vagy ok, ami megteremti az eredményt. Az eredmény az eredendő képesség, hogy hasznára váljunk másoknak. Ennek oka a bodhicsitta kifejlesztése, a megvilágosodott hozzáállás kifejlesztése, formába öntve a Bodhiszattva fogadalommal. Száraz György Boldog napot!