FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ. 3. kötet

Átírás

1 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ 3. kötet BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM BUDAPEST 2012

2 Tudománnyal és oktatással a közjóért kutatási projekt 1. alprojekt kutatási eredményeinek publikációi Szerkesztő és szakmai lektor: Szenteleki Károly és Szilágyi Kinga Szakmai közreműködő: Luda Szilvia Grafikai közreműködő: Varró Dorottya Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem Borítóterv: Szöbölödi Anita Olvasószerkesztő: Csete László Készült és megjelent a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR projekt támogatásával ISBN: Nyomdai munkák: A-Z Buda CopyCAT Kft., Felelős vezető: Könczey Áron Tördelés, képszerkesztés: Király Zoltán

3 TARTALOM Előszó Hufnagel Levente Kúti Zsuzsanna Hlaszny Edit Reiczigel Zsófia Molnár Marianna Homoródi Réka Flórián Norbert Gergócs Veronika Türei Dénes Ladányi Márta A klímaváltozás közösségökológiai hatásainak elemzései Ferenczi Júlia Bodor Péter Bisztray György Dénes Höhn Mária Vadon előforduló Vitis taxonok élőhelyi és morfológiai jellemzői a Kárpát-medence és a Közép-Balkán régió kapcsolatában Juhász Ágnes Sepsi Panna Tőkei László Gyümölcsültetvények nedváramlási dinamikája Gyeviki Márta Steiner Márk Juhász Ágota Szabó Veronika Hrotkó Károly Intenzív cseresznyeültetvény, mint mesterséges ökoszisztéma és biológiailag aktív felület értékelése CO 2 megkötés és vízhasznosulás szempontjából Juhos Katalin Nádosy Ferenc Juhász Ágota Sepsi Panna Magyar Lajos Tőkei László Energetikai Célú Fafajták Termőhelyi Alkalmassága Soroksáron Pusztai Péter Radics László Szalay István Őshonos tyúkfajták tartásának lehetőségei és korlátai a Közép-magyarországi Régióban..75 Gerzson László Szabó Krisztina Bede-Fazekas Ákos Újszerű növényalkalmazási lehetőségek épített környezetben. Dendrológiai kutatások a Kert- és Szabadtértervezési Tanszéken ( ) Oláh András Béla Zöldtetők fejlesztési kérdései és lehetőségei a fenntarthatóság jegyében Fatsar Kristóf Az élhetőség ideája a 19. század első felében: az angol táj mint példakép a magyar közgondolkodásban Bakay Eszter Tértagolás kertépítészeti eszközökkel a budapesti lakótelepek szabadterein 1950 és 1990 között

4 Fekete Albert Planchat Sophie Szöbölödi Anita Takács Dániel Kortárs szabadtérépítészeti alkotások akadálymentességének elemzése Budapest belvárosában Csemez Attila Magyar Veronika Tájhasználatok alakulása az agglomeráció észak-budai kapuiban Sallay Ágnes Molnár József László Valánszki István Szabó Áron Táji és természeti értékek az agglomeráció szorításában Kollányi László Jombach Sándor Filepné Kovács Krisztina Nagy Gergő Gábor Tájindikátorok alkalmazása a tájképvédelmi területek lehatárolására és a tájkarakter meghatározására Illyés Zsuzsanna Gergely Attila Az értékes fajok fennmaradásának dilemmái az ökológiai hálózathoz tartozó Sas-hegyen Földi Zsófia Településszegélyek tájvédelmi feladatai Szerzők

5 ELŐSZÓ A TÁMOP Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj alprojektje négy tudományterület szakembereit fogta össze. Az eredmény három kötet, és bennük összesen negyvenhárom tanulmány. A Corvinus Egyetem négy karának, a Gazdálkodástudományi, a Közgazdaságtudományi, a Kertészettudományi és a Tájépítészeti Karok munkatársainak három éves kutatómunkáját tükrözik a kötetek, ami nyilván nemcsak a szerzők, hanem azoknak a műhelyeknek a szellemisége is, amelyekben a szerzők dolgoznak. Konferenciákon, műhelyvitákon csiszolódtak a tanulmányok, mégsem állíthatjuk, hogy mindegyikben letisztult, konszenzust jelentő álláspontokat fogalmaztak meg a szerzők. Különösen igaz ez a társadalomtudományi tanulmányokra, de a klímaváltozással foglalkozó határterületi írásokra is, ahol sokszor még a fogalmak jelentését illetően nem jutottak konszenzusra. Vannak szerencsésebb diszciplínák, például a kertészeti tudományok, amelyeknél reprodukálható eredményekről adhatnak számot a kutatók, és vannak tanulmányok, amelyek a művészetek, a táj- és település tervezés területére vezetnek el bennünket, de a művészeteket illetően is felesleges a konszenzust keresni. A világ, és benne hazánk is olyan mértékű gazdasági-társadalmi válságot él át, ami legfeljebb az as válsággal mérhető össze. A politika a pillanat nyomása alatt cselekszik, ilyenkor nemigen figyel a tudományra. Valami történik, de nem az, aminek történnie kellene ahhoz, hogy Európa és benne hazánk a fenntartható fejlődési pályára állhasson. A TÁMOP konferencia mottójának keresése közben Kenneth Boulding szavai jutottak eszünkbe: És a politikusok beleborzongnak, hogy miközben az egyik kezüket a kormányrúdon tartják, még abban sem ért egyet senki, hogy melyik kezüknek kellene a kormányrúdon lenni. (Néhai barátunk, Prof. Kindler József fordítása.) Körülbelül ez jellemzi azokat a problémákat is, amelyeknek a kutatásával az elmúlt években a TÁMOP támogatás segítségével foglalkozhattunk. Örömünkre szolgál, hogy az MTA volt elnöke, Glatz Ferenc történész akadémikus elfogadta felkérésünket, tanulmányában az embertudományok felelőssége szempontjából vizsgálja a fenntartható fejlődés oly gyakran használt és oly sokszor félremagyarázott fogalmát. A tanulmányok nagy része figyelemfelhívásnak tekinthető. A közjóért érzett aggodalom jegyében születtek ezek az írások. Arra hívják fel a figyelmet, sokszor nyíltan, máskor implicit formában, hogy a fenntartható fejlődés mindegyik pillére inog, nem csak a környezeti-ökológiai. Még a jó híd is, egy század katona együttlépésének hatására is leszakadhat. A jó parancsnok ezért nem engedi, hogy a katonák a hídon lépést tartsanak. Ha mindenki másképpen lép, a híd kibírja, megmenekül. A gazdasági elemzők, az IMF, az EU bürokrácia azt vezényli, hogy lépést tarts. Pedig a három pillér már inog, és más vezényszóra, s olyan katonákra volna szükség, akik értik a vezényszavak változását is. A vezényszavak nem változnak, mert könnyebb együtt lépkedni. A fenntartható fejlődés gyönyörű gondolata a hibás, rosszkor, vagy rossz helyen kimondott vezényszavak áldozatává válhat. A tudomány és a kutatás feladata, hogy segítsen megtalálni a helyes vezényszavakat. A feladat nehéz, mert a mindennapok káprázata elvakít bennünket. Azt reméljük, hogy a kutatás keretében elkészült, és a kötetben szereplő tanulmányok segítik a társadalmat és a politikát is abban, hogy megoldást találjon a huszonegyedik század legnagyobb kihívására: van-e még néhány ezer éve az emberiségnek az értelmes életre, itt a Földön? Budapest, május 31. Szerkesztők 5

6