Értékpapír Befektetési Lehetőségek Az Erste NetBroker Rendszerével

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudomány Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügy Tanszék Értékpapír Befektetési Lehetőségek Az Erste NetBroker Rendszerével Szakmai belső konzulens : Dr. Bozsik Sándor Szakmai külső konzulens: Török Adél Készítette: Gombos Zsolt Tankör: GTKLABPS 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Értékpapír befektetési lehetőségek és azzal kapcsolatos kérdések Hogyan döntsünk arról, milyen befektetési formát válasszunk Mekkora hozamot várunk el Milyen a kockázatvállalási hajlandóságunk Meddig vagyunk hajlandóak lemondani a pénzünkről Milyen módszerek segíthetik a döntéseinket Piaci, gazdasági információk kiszűrése Hogyan értelmezzük a fundamentális és technikai elemzéseket Módszerek a veszteségek megakadályozására, nyereségrealizálásra Adózási, bevallási kötelezettség Hogyan számítsuk ki az adót, mikor és hogyan kell a keletkezett nyereség (veszteség) utáni adót megfizetni Hogyan optimalizáljuk a fizetendő adót Az online elektronikus kereskedés, mint új lehetőség az értékpapírok területén Az elektronikus kereskedés működése A rendszer biztonsága A kereskedés kontrollálhatósága A rendszer hatékonysága A fenntartás költségei Az Erste Befektetési Zrt A cég bemutatása Tulajdonosi szerkezet Piaci szegmensei, részesedése A cég eredményei, pénzügyi helyzete A gazdasági környezet bemutatása, ahol a cég tevékenykedik Versenyhelyzet, a szegmensben elért eredmények Főbb tervek a jövőt illetően

3 4. NetBroker funkcióinak és működésének bemutatása, a rendszer kezelhetőségének megismerése Mi az a NetBroker, mire használható? Miért Erste NetBroker? Hogyan igényelhető a szolgáltatás A NetBróker rendszerrel, mivel és milyen módon kereskedhetünk Részvénykereskedés a NetBroker rendszerben Határidős kereskedés Short lehetőség A rendszer kiegészítő szolgáltatásai NetBroker Pro bemutatása Markers grafikonrajzoló program Kereskedésen túli funkciók, szolgáltatások A Befektetési Zrt. új szolgáltatásának, az Erste Market bemutatása A rendszer további hasznos funkciói Tapasztalatok, észrevételek, tanácsok a rendszerrel kapcsolatban A rendszer jellemzése a problémák szemszögéből nézve A rendszer kezelése Befektetői igények Befektetői szemszögből feltárt hiányosságok Az indikatív adatszolgáltatás Határidős termékek szűk köre Napon túli short hiánya Tartós Megtakarítási Számla (TMSZ) elérésének hiánya A rendszerrel folytatott kereskedésem alapján levont következtetés Néhány jó tanács a költségek csökkentésére Összefoglalás Felhasznált irodalom 69 Szószedet 69 Idegen nyelvű összefoglaló Summary 70 Mellékletek

4 1.Beveztő A szakdolgozatom célja, hogy bemutassa és megvizsgálja az Erste Befektetési Zrt. NetBroker rendszerét, az értékpapír befektetési lehetőségek új világát, amely ötvözi a befektetési szolgáltatások fejlődését és a számítástechnika, internet által nyújtott előnyöket egyaránt. Ez egy olyan rendszer, ami a befektetők elvárásai alapján lett kifejlesztve, és ami az igényeknek megfelelően tovább javítható, fejleszthető. A témaválasztás fő indoka az volt, hogy a kisbefektetőknek, amilyen én is vagyok, nehéz jó befektetési módot találni, és a lehetőségek közül eldönteni, hogy melyiket válasszuk. Nem sok alternatíva adódik számunkra, de az általuk kínált befektetési formák, ma már széleskörű lehetőséget kínálnak. Megtakarításaink befektetésének kezelését bízhatjuk erre szakosodott társaságokra, de mi magunk is irányíthatjuk azt. Erre alkalmasnak találtam az Erste Befektetési Zrt. NetBroker rendszerét, de még is fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam azt, mennyire alkalmas ez egy olyan befektető számára, aki nem rendelkezik mérvadó pénzpiaci és befektetési ismeretekkel. Fő célom hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy ez az újfajta szolgáltatás előnyösebb e, mint a régi hagyományos személyes kapcsolaton alapuló és választható befektetési lehetőség. Érdemes e a rendszerrel kereskedni, könnyen elsajátítható vajon a kezelése, kielégíti e maximálisan egy befektető igényeit, mennyire alkalmas értékpapír befektetések használatára. Milyen irányba lehetne még fejleszteni és mik azok a dolgok, szolgáltatási területek, amik javításra szorulnak. Mivel én már közel három éve kereskedem a rendszer segítségével, és előtte már több éven keresztül megtakarításaimat bankban helyeztem el különböző szolgáltatások igénybevételével, így van összehasonlítási alapom, a megelőző illetve az azóta eltelt időszak befektetéseit illetően, minden területet figyelembe véve. Összehasonlítom az egyéni befektetéseim alapján elért időszakok hozamait, egy hasonló portfolióval rendelkező befektetési alapéval. Így választ kaphatok arra a kérdésemre, hogy érdemes volt vajon a saját magam döntései alapján kereskedni, 4

5 vagy jobban jártam volna, ha ezt nem teszem, illetve a rendszer biztosította lehetőségek közül mi az, ami a legjobb számomra. Azóta rendszer több új lehetőséggel, szolgáltatással bővült, de még mindig, fejleszthető és bővíthető lenne ezek köre, valamint a benne rejlő hibákat orvosolni kellene. A legfontosabb azonban az, hogy segítsen mindazoknak, akik kedvet éreznek ilyen módon befektetni és kereskedni, valamint eloszlassa azokat a kételyeket, bizonytalanságokat, amik ilyenkor egy átlagos befektető fejében felvetődnek. Segítséget nyújtson a befektetések különböző kockázatú típusainak megismerésében, főleg a tőzsdei ügyleteket segítő alapismeretek elsajátításában, értelmezésében. Ezek után remélhetőleg mindenki el fogja tudni majd dönteni, hogy mennyire megfelelő számára ez a lehetőség, képes e önállóan és felelősség teljesen használni befektetési és kereskedési célra, vagy inkább ezeket egy befektetési tanácsadóra vagy brókerre bízza. Választ kaphatunk azon kérdésekre, amelyek a befektetőt leginkább foglakoztatják egy ilyen új rendszerrel kapcsolatban. Ezek pedig:- biztonság - megbízhatóság - hatékonyság - kontrolálhatóság - költség - működés A szakdolgozatomat két fő részből építettem fel. Az első átfogóbb magával a befektetéssel, mint problémával és annak orvoslásával, valamint a Befektetési Zrt. és rendszerének bemutatásával foglakozik. A második rész, a saját tapasztalataimat, észrevételeimet a feltárt hiányosságokat ismerteti a rendszerrel kapcsolatban, valamint itt térek ki a kérdőív segítségével végzett felmérésemre is, aminek célja az volt, hogy kiderüljön mennyire ismert az értékpapír befektetők körében ez a szolgáltatási forma. A rendszert bemutattam egy olyan befektetőnek is, aki eddig még nem használt ilyet, és az Ő megállapításai, észrevételit is leírom. Kielemzem az általam a rendszerrel eddig kereskedett 5

6 időszakokat, eredményesség és hatékonyság szempontjából, majd levonom a konzekvenciákat. Ahhoz hogy tisztában legyünk az értékpapír befektetéssel, több szempontot is meg kell vizsgálnunk. A könnyebb megértés céljából példákkal is bemutatom az általános eseteket, amelyek segítenek megérteni a befektetéssel kapcsolatos dolgokat. Ezek után már könnyebb lesz a NetBroker rendszer működését és funkcióit elsajátítani. Mindezek mellett igyekszem felhívni a figyelmet,a befektetés során legfontosabb szempontra, a kockázatra, és olyan módszereket bemutatni, amelyek segítségével ezt a tényezőt a minimálisra csökkenthetjük, megosztva az olvasóval a saját már átélt tapasztalataimat, melyek kudarcok és sikerek tesznek teljessé. Kielemzem a saját befektetéseim hozamait, amely után választ kapok arra, számomra ajánlott ilyen módon befektetni. Fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmét mindazoknak, akik ez után kedvet kapnak majd ehhez a befektetési formához, hogy az általam bemutatott kereskedési technikát nem szabad és ajánlott, mint mintát elfogadni, és felhasználni, hanem próbáljunk meg saját magunk által kialakított szabályrendszer és gondolkodási mód alapján befektetni, illetve kereskedni. Az ezekben meghatározottakhoz pedig mindig ragaszkodjunk, bármi történjen is, és akkor sikeres befektetőkké válhatunk, aki képes önállóan döntést hozni, felvállalva ez által annak sikerét és kockázatát egyaránt. Mivel a dolgozat terjedelem oldalszámhoz kötött, ezért nem térnék ki értékpapír típusok bemutatására, kockázatuk ismertetésére, ezeket majd mindenki elolvashatja a megadott szakirodalmi hivatkozásaimban, ami alapján elegendő értékpapír piaci ismeretet szerezhet, aki ennek hiányában van. 6

7 2.Értékpapír befektetési lehetőségek és azzal kapcsolatos kérdések Ezt azért tartom fontosnak kielemezni, hogy tisztában legyünk a befektetési lehetőségekkel, megismerjük a különböző értékpapírok tulajdonságait, de legfőbbképpen kockázati tényezőit, aminek ismeretében könnyebben tudunk majd döntést hozni, illetve ki tudjuk választani a számunkra leginkább megfelelő befektetési formát. 2.1 Hogyan döntsünk arról, milyen befektetési formát válasszunk. Megtakarításaink értékpapírba való fektetése egy olyan lehetőséget biztosít, mellyel a banki kamatnál nagyobb hozamot érhetünk el. Ahhoz azonban, hogy a megfelelő értékpapírokat vásároljuk alapvető gazdasági és tőkepiaci ismeretekkel kell rendelkeznünk. Befektetéseink lehetnek hosszú távúak, de akár spekulatív jelleggel rövidtávra is vásárolhatunk értékpapírokat. Hogy milyen értékpapírokat célszerű választania azt az időtáv is befolyásolja. Nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik befektetési formát válasszuk, de a döntést megfontoltan, megalapozottan kell meghoznunk Mekkora hozamot várunk el. Az egyik fontos szempont az értékpapírok kiválasztásánál a hozam. Minél nagyobb a hozama egy befektetésnek, annál kockázatosabb is. A kockázatot pedig több tényező befolyásolhatja. Ezeket általában gazdasági, ágazati, vállalati tényezők alakítják. De egy politikai döntés, törvényi szabályozás is képes egy adott szektor, vagy vállalat sorsát befolyásolni, ezáltal értékét növelni vagy csökkenteni, ami önmagában is már kockázatot jelent. Az állampapírok esetében, ahol a hozam kisebb, még a vétel előtt meggyőződhetünk annak lejáratkori hozamáról, így pontosan tudjuk, mire számíthatunk, minimális kockázat mellett. Befektetési jegyeknél, ahol már magasabb hozamra vannak kilátások csak a napi aktuális vételi árfolyamot látjuk, a hozamra csak az elmúlt időszakok adataiból vonhatunk le következtést, így bizonyos mértékig kiszámíthatatlan kockázatott vállalunk. Részvények esetében hasonló a helyzet, ott egy aktuális, azonnali, prompt, árfolyamon juthatunk az általunk megvásárolni kívánt vállalat részvényeihez, aminek jövőbeni eladási értékét pontosan nem tudjuk megállapítani, így az általa elért hozam bizonytalan, erre is csak a múltbéli adatokból és a piaci helyzetből 7

8 tudunk következtetni. Ebben az esetben a nagy profit reményében, jelentős kockázatot is vállalnunk kell. Ne felejtsük el, a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát, a jövőbeni hozamokra nézve Milyen a kockázatvállalási hajlandóságunk. Ezt befektetője válogatja. Sok tényező együttesen határozza meg, milyen kockázatot vállalhatunk. Alapjában véve úgy gondolom, a személyiségünk fogja meghatározni a kockázatvállalóságunkat. Aki az életben megfontolt, előrelátó az a befektetéseinél is az lesz, s igyekszik a kockázatot minimálisra csökkentve kiválasztani a megfelelő formációt. Egy ilyen befektető, a biztonságosabb állampapír, vagy tőkevédett pénzpiaci, esetleg kötvényalapba fog befektetni, mert megelégszik egy alacsonyabb, de biztos hozammal. Aki az élet dolgaiban is a kockázat, a kihívást keresi, az már bátrabban és több kockázatot vállalván fog befektetni. Ha ilyen típusúak vagyunk, akkor már bátrabban fektetünk részvény vagy pl. ingatlan alapokba, amelyek az előzőnél akár többszörös hozamot, de akár a tőkénk jelentős részének is az elvesztését eredményezhetik, ha nem vagyunk képesek a piac diktálta irányhoz alkalmazkodni. Nagyon fontos azonban a megfelelő gazdasági és tőkepiaci ismeret, tudás, mert ezekkel csökkenthető a kockázatok mértéke Meddig vagyunk hajlandóak lemondani a pénzünkről. Ezt a szempontot azért nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert nem mindegy hogy milyen likviditású befektetést választunk, így az sem mikor és milyen módon juthatunk a pénzünkhöz. Ez alapján azt kell eldöntenünk, hogy nyílt vagy zárt végű befektetési alapba fektetünk. Egy nyílt végű pénzpiaci alapból bármikor kivehetjük pénzünket, az addig felhalmozott kamattal együtt. Ezzel szemben egy zárt végű befektetési alapból, a futamidő lejárata előtt, az eltelt idő függvényében hozam, de akár csak tőkeveszteség révén tudunk pénzhez jutni. Ezért ilyen jellegű formánál fontos eldönteni, hogy a nagyobb hozam reményében képesek vagyunk e nélkülözni a pénzünket, s tudjuk e biztosítani optimális likviditásunkat. 2.2 Milyen módszerek segíthetik a döntéseinket. Ha már az előzőek alapján eldöntöttük, hogy milyen formáját válasszuk, a befektetésnek az gondolhatnánk, a nehezén túl vagyunk. Valójában most esünk majd csak dilemmába. Nem mindegy ugyan is, hogy a számtalan ajánlatból 8

9 melyiket fogadjuk el. Mint majd a továbbiakban látni fogjuk, csak a NetBroker esetében is, több lehetőség és azon belül is tucatnyi termék közül lehet választanunk. Az állampapírok esetében egyszerűbb a helyzet, ott a hozamokat a befektetés időtartama alakítja, így általában döntésünket az határozza meg, meddig tudunk pénzünkről lemondani. Befektetési jegyek és részvények vásárlása előtt, viszont már nem árt körültekintőnek lenni, mielőtt döntést hozunk, főleg akkor, ha kevés az információnk az adott értékpapírral, részvénnyel kapcsolatban. Ezt segítik elő, a különböző elemzések, a piacot mozgató hírek, tényezők ismerete. Abban az esetben, ha saját magunk képtelenek vagyunk döntést hozni, és tanácsot kérünk mástól, pl. egy befektetési tanácsadótól, vagy brókertől az alábbiakra legyünk figyelemmel. Ne gondoljuk azt, hogy a társaságok azért kínálják termékeiket, hogy az a mi számunkra előnyős legyen. A legfontosabb szabály, hogy befektetési döntéseinket érzelmeink nem befolyásolhatják Piaci, gazdasági információk kiszűrése. Mit értsünk ez alatt? Azokat a híreket, amelyek a piacokat befolyásolják. Ha ezekkel az információkkal naprakészen tisztában vagyunk, akkor könnyebben szelektálhatunk a befektetési lehetőségek között. Egy példa erre. Ha a piaci információk alapján tudjuk, hogy az ingatlanpiac gondokkal küzd, és nem várható rövidtávon fellendülés, akkor nem ajánlatos ingatlanpiaci alapba fektetni, mert nem hogy hozamot, de valószínűleg tőkeveszteséget szenvedünk el. Ezzel ellentétben, ha a telekommunikációs szektor kilátásai jónak mutatkoznak, s azon belül, pl. Magyar Telekom piaci szerepe megnövekedhet, akkor részvényeinek megvásárlása a jövőre nézve, jó döntés lehet, miután maga a vállalat fundamentálisan rendben van, osztalékpolitikája fenntartható. Az internet világában a piaci és befektetési hírek percre készen elérhetők bárki számára, sőt már jól működő fórumokhoz is csatlakozhatunk, melyeken sok hasznos információhoz juthatunk. Ilyen pl. a portfólió oldal rengeteg hírrel, témával kapcsolatban találunk segítséget Hogyan értelmezzük a fundamentális és technikai elemzéseket. Ezek ismerétében főleg részvényvásárlásnál, tudunk megfelelő információhoz jutni. A szakirodalmak gyakran említik, hogy csak biztos fundamentális alapú cégek 9

10 részvényeivel kereskedjünk. De mit jelent a biztos fundamentum? Vajon a technikai elemzés választ ad minden kérdésünkre egy döntés meghozatalánál vagy ennél többre van szükség? Sajnos a technikai elemzés ismerete nem elegendő. Szükség van a fundamentumok megismerésére, a vállalatok növekedési lehetőségeinek vizsgálatára. Hiszen a technikai elemzés a piaci szereplők hangulatával foglalkozik, melyek elsősorban rövidtávon határozzák meg a részvények árát. Ezért vannak kiemelkedő esések és növekedések, ezeket a trendeket lehet meglovagolni a technikai elemzés alakzatainak, a japángyertyák és az indikátorok alkalmazásával. Hosszú távon ez azonban nem működik. Ott már érvényesül a vállalatnövekedési lehetősége, eredményei, a profit alakulása. A fundamentumok elemzése sokkal bonyolultabb és összetettebb feladat. Szerencsére az egyes szaklapok és brókercégek rendszeresen elkészítik ezeket a fundamentumokról szóló elemzéseket, de az elemzésekben olvasottak értelmezéséhez is alapos ismeretekre van szükség. Ilyen naprakész technikai elemzéseket találhatunk az alábbi oldalakon. A fundamentális elemzés a részvény értékének meghatározására törekszik. A vállalat profitnövekedéséből határozzák meg az adott részvény értékét. Ha a vállalatnövekvő profitot ér el, a cég értékesebbé válik, ezáltal a tőkepiacon a részvényeinek árfolyama növekedni fog. Mivel a részvény keresettebbé válik, így a befektetéseink értéke is növekedni fog. Egy ilyen vállalat részvényeinek árfolyama hosszútávon növekvő. De ez alatt a növekedési időszak alatt lesznek időszakok, mely során a részvényárak elrugaszkodnak a vállalat tényeleges értékétől, illetve lesznek olyan időszakok, amikor a tényleges érték alatt lesz a részvény árfolyama. Ilyenkor a tőkepiac szereplői, a kereslet-kínálat határozza meg a részvény árfolyamát. Ha sok eladó jelenik meg a piacon a részvény árfolyama csökkenni fog, ellenben sok vevő esetén az árak növekedni fognak. De mire is használható a fundamentális elemzés? Ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján magasabb a piaci árnál, akkor érdemes vásárolnia a részvényből. Ha a részvény értéke a fundamentális elemzés 10

11 alapján alacsonyabb a piaci árnál, akkor a részvény túlértékelt, el kell adni. Természetesen a fundamentális elemzés sem tévedhetetlen. Ne felejtsük el, hogy hiába alulértékelt egy részvény, ha a piacon nem jelentkezik vételi erő, nem fog az árfolyam növekedni. Ilyen most pl. a Danubius Nyrt. részvényeinek árfolyama, ami csak a könyv szerinti értékhez képest 70%-os, de az elemzők által becsült fundamentális értékhez képest viszont már csak 40%-os diszkonton forog jelenleg. A fundamentális elemzés módszereinek elsajátításával képesek lehetünk arra, hogy megvizsgáljuk egy vállalat gazdasági folyamatait, eredményeit befolyásoló környezetét. A fundamentális elemzés elméletei és módszerei lehetővé teszik, hogy következtethessünk egy részvény jövőbeni árfolyamára. Ha rövidtávon szeretnénk kereskedni, elengedhetetlen, hogy olyan részvényeket vásároljunk, melyek biztos fundamentumokkal rendelkeznek. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat eredményeit, ezt a pénzügyi mutatók segítségével megtehetjük, gazdasági folyamatait, az iparágban levő hasonló vállalatokat, a vállalat környezetét. Amennyiben hosszútávon kívánunk befektetni egy vállalat részvényeibe a fundamentális elemzést kell a részvényválasztás középpontjába helyeznünk. Melyek a legfontosabb pénzügyi mutatók? 1. A ROE mutató a sajáttőke arányos megtérülést fejezi ki. A következő módon számítható ki: ROE=(adózott eredmény/átlagos saját tőke). Azt mutatja meg, hogy az egységnyi saját tőkére vetítve mekkora volt a cég jövedelem termelése. A ROE gyakorlatilag a befektetés megtérülését fejezi ki. Például egy 10%-os ROE mutató esetén az adott évben a befektetett tőke 10%-a térült meg. Nagyon fontos, hogy nem csak az adott év ROE mutatóját szükséges figyelni, hanem az előző évekhez képest a mutató változását is. 2. Piaci kapitalizáció a tőzsdére bevezetett részvények jelenlegi árfolyamon mért összegzése. A piaci kapitalizáció értékét úgy számítják, hogy a részvények számát megszorozzák a piaci árfolyammal. Ezt nevezik piaci értéknek is (market value). Mivel az árfolyam, kötésről kötésre változik, ezért a kapitalizáció is követi ezt. A piaci kapitalizáció értéke kifejezi, hogy a vállalat mekkora értékben forog a Budapesti Értéktőzsdén. Minél nagyobb ez az érték, annál kevésbé hatnak a 11

12 részvényre a spekulációs manipulációk. Gyakorlatilag az ilyen részvények árfolyamát nehezebb manipulálni. 3. EPS mutató az egy részvényre jutó eredményt szemlélteti. Számítása során a vállalat adózott eredményét kell osztani a részvények számával. Így megtudhatjuk, hogy a vállalat az adott évben mekkora adózott nyereséget ért el egy részvényre vonatkozóan. Az EPS mutatók összehasonlításánál mindig figyelembe kell venni a részvény piaci árát, mivel ez fejezi ki a befektetése értékét. 4. P/E (árfolyam/nyereség) a fundamentális elemzés egyik leggyakrabban használt mutatója. Az EPS segítségével számítható ki, azaz a piaci árat kell osztani a részvény EPS értékével. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a részvény jövedelmezőségéhez képest hányszorosát kell fizetni az értékpapírért. Tehát az EPS azt mutatja meg, hogy 1 db részvény mennyi jövedelmet termelt a vállalatban. Ha osztjuk a piaci árral, akkor azt kapjuk meg, hogy a piaci ár hányszorosa az éves szinten realizált eredménynek. Mire lehet következtetni a P/E mutatóból? Alacsony P/E értéket akkor kapunk, ha a piaci árfolyamhoz képest az egy részvényre jutó nyereség (EPS) magas. Alacsony részvényár és magas egy részvényre jutó nyereség együtteséből kapunk alacsony P/E mutatót. A P/E mutató az adott évben kialakult vállalati eredményekből kerül kiszámításra. Bár készülnek előrejelzések a jövőre vonatkozóan a P/E alakulásáról, de a vállalat jövőbeni növekedési lehetőségeit nem veszik figyelembe. És talán ez az egyik legfontosabb tényező a befektetési döntés meghozatalakor, hogy vajon 5 év múlva milyen kilátásai lesznek a vállalatnak a régióban, az iparágban, a piacán. A P/E mutató alkalmazásánál célszerű az adott vállalat ágazatán belüli más cégek P/Ejével összehasonlítani. És ez alapján besorolni, hogy olcsó-e a részvény. Például az OTP bank részvényei esetén célszerű a P/E mutatót összehasonlítani nyugat európai és közép európai bankokkal összevetni. Technikai elemzés: A technikai elemzés tudománya abból a feltételezésből indul ki, hogy a befektetők azonos történésekre hasonló válaszokat adnak. Az elmélet szerint a befektetők pszichéje, hangulata határozza meg az általuk hozott döntéseket. A technikai elemzés abból von le következtetéseket, hogy a befektetők egy múltbeli 12

13 szituációban, piaci helyzet kialakulásakor milyen módón döntöttek. (Például vásároltak vagy eladtak.) Hiszen az idő múlásával az emberi gondolkodás nem változott, ezért a mai kor befektetői is hasonló döntést hoznak, ha egy olyan piaci szituáció alakul ki, melyre már a múltban példa volt. A technikai elemzés feltételezéseken alapul. 1. A részvény árfolyama tükrözi a piac szereplői által megismert információkat. 2. Az árfolyam tükrözi a kereslet és kínálat egyensúlyát, hiszen ha több eladó van, akkor esnek az árak, ha pedig több vevő van, akkor emelkednek. A részvény árát a kereslet-kínálat helyzete határozza meg. 3. A technikai elemzés az árfolyam változásával foglalkozik, nem érdekli a változás okának a kiderítése. 4. A technikai elemzés alakzatokat használ. Az elmélet szerint a múltbeli árfolyamokból megfigyelt alakzatok megismétlődésének nagy a valószínűsége. Természetesen, ha ezek a feltételezések minden esetben igazak lennének, akkor tisztán technikai alapon sikereket lehetne elérni a tőzsdén. A japán gyertyák alkalmazása a technikai elemzésben. Ahogy már említettem, a technikai elemzés a múltbeli árfolyamokból von le következtetéseket. Ezért az árfolyamok elemzéséhez szükség van ezen adatok ábrázolására, vagy a már meglévő ábrázolások értelmezésére. Ezen technikák közül két fontosabb típust különböztetünk meg: vonal diagram, japán gyertya. Tekintsük meg a következő két ábrát, mellyel a BUX index árának változását szemlélteti. Forrás: Vonal diagram 13

14 Forrás: A japán gyertyák magyarázata Japán gyertya diagram Forrás: A japán gyertyák egy adott kereskedési nap legfontosabbb információit hordozzák. A gyertya testee a nyitó és a záróárat jelenti, a gyertya kanóca pedig a minimum és a maximum árfolyamokat mutatják meg az adott napon. Az emelkedő napokat fehér gyertyával, a csökkenő napokat fekete gyertyával ábrázolhatjuk. Jól látható, hogy az egyszerű vonal diagramnál sokkal több információt hordoz magában a japán gyertyákból felépített árfolyam diagram, hiszen egyetlen gyertya négy információt hordoz. Ezen kívül a múltban történt megfigyelések alapján a gyertyák alakjaa és a gyertyákból kirajzolódó alakzatoknak is jelentősége van. A gyertyákkal kapcsolatos megfigyelések segítik a döntés meghozatalát, pozícióba lépés, illetve pozíció zárás esetére. A gyertyák fontosabb jelzései: minél nagyobb a gyertya este, annál erőteljesebb emelkedés vagy csökkenés volt az adott napon. A hosszú kanócnak is 14

15 jelentősége van. Jelezheti, hogy a meglévő trend fordul, de utalhat a piac bizonytalanságára is. DOJI GYERTYA: A doji alakzatok olyan gyertyák, melyeknek nagyobb a kanócuk, mint a testük. Az ilyen alakzat a legtöbb esetben a piac bizonytalanságára utal, de erős vételi vagy eladási erő megjelenésére is figyelmeztethet. SÍRKŐ GYERTYA: A sírkő gyertyával a leggyakrabban emelkedő trend folyamán találkozhat. Ebben az esetben a nyitást követően az árfolyam emelkedni kezd, amíg elér egy ellenállásszintet, ahol nagyobb mennyiségű részvényt kínálnak eladásra, profitrealizálási célból. SZITAKÖTŐ DOJI: A szitakötő doji gyertyával jelölt napon a nyitást követően az árfolyam a mélybe zuhan, majd az alacsonyabb árfolyamon megjelenő vételi erő hatására a nyitó szintre visszatér a részvény ára. Ennél a gyertyánál napon belül jelentős elmozdulás figyelhető meg az árfolyamban. Ezek lettek volna a technikai elemzéshez és a fundamentális elemzéshez kapcsolódó legfontosabb alapismeretek. Természetesen, ha ezek a feltételezések minden esetben igazak lennének, akkor tisztán technikai alapon sikereket lehetne elérni a tőzsdén. A gyakorlatban azonban számos esetben nem úgy változik a részvény árfolyama, ahogy a technikai elemzés alakzatai, indikátorai jelzik, mivel rengeteg zavaró hatás keletkezik az elemzés során. Az árfolyam, alakzatok megismerése, és a későbbek során majd bemutatásra kerülő indikátorok alkalmazása segíthet minket a jó belépési pontok megtalálásában. A technikai elemzés elvei a piac működése alapján lettek kialakítva, ezért megértésük könnyű. A sikeres elemzéshez rengeteg technika és eszköz áll a rendelkezésre. Természetesen a technikai elemzés gyengeségét sem szabad figyelmen kívül hagyni, azaz nem törvényszerű, hogy a múltbeli adatokból sikeresen meghatározhatjuk a jövőt! Módszerek a veszteségek megakadályozására, nyereségrealizálásra Amikor olyan befektetési formát választunk, amely nagy kockázatott rejt magában, pl. egy részvényalapba való befektetés vagy akár egy bizonyos részvény megvásárlása, akkor ki kell dolgoznunk egy saját személyre szabott kockázatkezelési módszert. E nélkül nehéz lesz a veszteséges pozíciókból való kilábalás. Ne feledjük, mindenkinek lesznek veszteséges pozíciói, ez törvényszerű. 15

16 Ha pedig mindent jól csinálunk, s még szerencsénk is van, meg kell tanulnunk a nyereséges pozíciót is időben zárni, de legfőbbképpen megakadályozni annak veszteségbe való fordulását. Véssük az eszünkbe, hogy nincsenek biztos módszerek, az erőteljes emelkedések is pillanatok alatt megtörhetnek, de legfőbbképpen nincsenek csodák. Egy jól működő stratégia és a veszteségszabályozás módszerei nélkül a befektetéseinkbe könnyen bele is bukhatunk. Minden alkalommal, amikor pozíciót nyitunk, megvan a lehetősége, hogy veszteséget is realizálhatunk. Ha sikeres befektetők szeretnénk lenni, akkor elengedhetetlen meghatározni, hogy befektetései során maximum mekkora veszteséget vagyunk hajlandók elviselni. Ha ezt nem tesszük meg, illetve az adott veszteség elérése esetén nem zárjuk a pozíciónkat, akkor sokat veszíthetünk. A legjobb módszer a bukásra, hogy tétlenül várjuk az árak emelkedését, és közben a részvény vagy befektetési alap árfolyamában trendtörés következik be. Az árak mélybe zuhanása után előfordulhat, hogy akár évekig nem tér magához az árfolyam, így nem férhetünk hozzá a pénzünkhöz. Ilyen volt a Matáv, vagy Rába részvényekbe való befektetés még a kilencvenes évek végén. Ne kövessük el hasonló hibákat. Az örök hiba a diszpozíciós hatás. A viselkedési pénzügyekben ismert diszpozíciós hatás lényege, hogy a befektetők túl korán realizálnak nyereséget, míg a veszteséges pozíciókat nem zárják időben, " kiülik" az esést. Ez annyit jelent, hogy jellemzően nyereséges tartományban kockázatkerülő, míg nagyobb veszteség esetén kockázatkedvelő attitűdöt mutatnak, mely eredményeként romlik a befektetési teljesítményük. A nagyobb diszpozíciós hajlam melletti rosszabb hozamokat számos tanulmány (például Wermers 2003, Frazzini 2006) kimutatta. Azaz amennyiben meg tudunk szabadulni a veszteséges pozícióba történő beakaszkodástól (jellemzően a stop-loss segítségével), úgy javíthatjuk a befektetési teljesítményünket. Egy következetes befektető pozíciónyitás előtt mindig meghatározza, hogy maximum mennyit hajlandó elveszíteni, és mekkora az elvárt profit. A veszteség nagyságát mi állíthatjuk be a stop szint segítségével. Ezek az úgynevezett stop loss megbízások, amelyek a NetBroker rendszer funkció között is megtalálhatóak. 16

17 Első lépésként határozzuk meg, hogy egy pozíció nyitásával tőkénk hány százalékát vagyunk hajlandók veszélyeztetni. Az ésszerűség szerint megtakarításának maximum 1-10 %-át kockáztassuk, ugyanis ezen összegek nem csökkentik le jelentősen a befektetett tőkénket. Így a jövőbeni befektetések esetén sem csökken megtakarításunk jövedelemszerző képessége. Második lépésként meg kell határozni a vásárolandó részvénymennyiséget, melynek kiszámolását a következő példa szemlélteti. Tegyük fel, rendelkezünk Ft-tal. Ha ezzel az összeggel szeretnénk kereskedni, akkor meg kell határoznia, hogy egy pozíció felvétele esetén maximum mennyit vagyunk hajlandóak kockáztatni. Ehhez vegyük figyelembe a részvények átlagos ingadozását, hogy elkerüljük a pozícióból való kirázást. Általában vezető részvények estén (blue-chip) 4-5%, kevésbé likvid részvények esetén 5-10% a normális ingadozás az árfolyamban. Figyeljük meg a kiválasztott részvény szokásos ingadozásait, és ez alapján döntsünk. Példánkban 5%-os ingadozást veszünk alapul. A befektethető összeget 5%-os ingadozás esetén a következő számítási módszerrel tudjuk meghatározni: Ft x 0,04 = Ft, maximum ekkora veszteséget vállalunk Ft/0,05 = Ft, azaz maximum ekkora értékben vásárolhatunk az adott részvényből. Ebben az esetben, 5%-os árfolyam ingadozás esetén, lezárt pozícióban a veszteség a teljes tőkénk 4%- a lesz. Az 5%-ot akkor állapította meg jól, ha a részvény ilyen mértékű esése, trendtörést eredményez. Rövidtávon így a jövőben az árfolyam esésére lehet számítani, nincs értelme bennragadni a pozícióban. Harmadik lépésként meg kell adnunk a megbízást. Ha 1000 Ft/db áron vásárolunk részvényt, és az előbbi gondolatmenet alapján 5%- os esés esetén eladunk, akkor amint a részvény ára eléri az ( ) = 950 Ft-ot, el kell adnunk. Mivel állandóan nem figyelhetjük a részvény árát, ezért be kell állítania a kereskedési rendszerünket, illetve megbízást kell adnunk brókerünknek. Ez gyakorlatilag egy stop loss megbízás megadását jelenti 950 Ft-os áron, így amint a részvény árfolyama eléri a 950 Ft-ot, eladják az értékpapírunkat. A stop megbízást az aktiválási árral lehet beállítani. A számítógépes kereskedési felületen a következő két paramétert kell megadnunk. Egyrészt be kell állítani az aktiválási árat, amelyet 17

18 ha elér a részvény árfolyama, a limitáras megbízásunk bekerül a részvény ajánlati könyvébe. Másrészt az aktiválási ár mellett a limitáras megbízást is meg kell adnunk. Példánknál maradva az aktiválási ár 960 Ft lesz, így ha a részvény árfolyama eléri a 960 Ft-ot, akkor a limitáras megbízása 950 Ft/db áron bekerül az ajánlati könyvbe, és ha van ellenajánlat, azonnal teljesül. Hová tegyük a stop megbízást? Az alábbi ábrán látható, hogy az árfolyamot a berajzolt vonal támasztotta meg az eltelt 8 hónap alatt. Ebben az esetben a stop loss szintet célszerű a vonal alá tenni úgy, hogy ha az ár a támaszvonal alá kerül, akkor aktivizálódik a megbízásunk. Forrás: Jól látszik az ábrán, hogy ha eladtuk a részvényeinket, miután az árfolyam a támaszvonal alá került, nagyon sok kellemetlenségtől óvtuk meg magunkat. Persze könnyen elképzelhető, hogy a részvény ára visszakapaszkodik néhány hónap vagy fél év múlva, illetve az is lehetséges, hogy akár néhány nap múlva visszatér a csatornába az árfolyam, azaz behal a letörés. De mi van akkor, ha nem, és hónapokig a részvényben áll a pénzünk. Egyrészt szembesülünk a veszteséges pozíció okozta kudarccal, másrészt a pénzünkhöz sem férünk hozzá, nem tudjuk újból befektetni, ezáltal újabb profitra szert tenni. Fontos szabály, hogy nagy kockázatot ne vállaljunk minimális hozamért. Ne hagyjuk, hogy a nyereséges pozíciónk veszteségbe forduljon! Nem elég csak a veszteséget elvágni, nagyon fontos, hogy nem szabad hagynunk a nyereséges pozíció veszteségbe fordulását. Ez azt jelenti, hogy ha a részvény árfolyama elindul felfelé, akkor emelnünk kell az előzőek alapján a stop szintet is, így megvédhetjük a nyereséget. Ha követő stop-ot alkalmazunk, akkor az azt jelenti, 18

19 hogy az árfolyam emelkedésével emeljük a stop szintet is, azaz nyereséges pozíciónál is meg kell adnunk a stop megbízást. A másik esetben, pedig ha egy elvárt nyereséget elértünk, akkor megelégedvén a profittal, szintén zárhatjuk a pozíciónkat, és ezután esetleg más befektetési lehetőség után nézhetünk Adózási, bevallási kötelezettség Aki értékpapírokkal kereskedik, annak tisztában kell lennie annak adózási és bevallási kötelezettségeivel, mert előfordulhat, hogy kellemetlen meglepetések érhetnek. Ilyen eset, ha valaki egy szép nyereséget realizál egy részvényen, majd fogja és elkölti a pénzt. Az értékpapírok adás-vételéből származó nyereséget 2011.január 1.-től az addigi 20%-os kamatadót megszüntetve 16%-os adó lépett életbe, ami kedvezőbben érinti a befektetőket. Adóköteles termékek: A tőzsdei értékpapírok, részvények és származtatott ügyletek árfolyamnyeresége. Banki betét vagy bankszámlán elhelyezett összeg után jóváírt kamat. Befektetési jegyek utáni hozam, illetve az elért árfolyamnyeresége. Kamatozó kötvények, állampapírok kamata, illetve az elért árfolyamnyeresége. Adóköteles a magyar, illetve az EU és az OECD tagállamaiban működő tőzsdén kötött ügyletek árfolyamnyeresége Hogyan számítsuk ki az adót, mikor és hogyan kell a keletkezett nyereség (veszteség) utáni adót megfizetni Az adó kiszámítása: A pozíció zárásakor befolyt összegből le kell vonni a beszerzési értéket, és pozíciót érintő levonható járulékos költségeket. Ez a kamatadó alapja, mely után re még 20%, jövőre 16 % lesz az adó mértéke. Külföldi piaci ügylet esetén az eredmény megállapításánál a teljesülés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az árfolyamnyereségből levonhatóak a következő költségek: - brókerdíjak, tranzakciós költségek, adatszolgáltatási díj, tanácsadói díj, számlavezetési díj, egyéb, a pozíciót megszerzését, tartását, átruházását, lezárását érintő közvetlen költések. Veszteség elhatárolás: 19

20 Az adott év eredményével szembeállítható az előző két évben elszenvedett veszteség, ami csökkenti az elért árfolyamnyereséget. Csak a különbözeti eredmény után kell az adót megfizetni. Saját magunk dönthetünk arról, hogy az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve a megelőző két év veszteségeit állíthatja szembe az adott év árfolyamnyereségével. Lehetőség van arra is, hogy a tőzsdei részvényügyleten és származtatott ügyleten elszenvedett veszteségét együttesen vegyük figyelembe. Egészségügyi hozzájárulás (EHO): A tőzsdei árfolyamnyereség után nem kell EHO-t fizetni. Osztalékadó: A tőzsdén forgalmazott értékpapírok után felvett osztalék 2011.január 1.-től az eddigi 10 százalékról 16%-ra nőtt, ami negatívan érinti a befektetőket. Adóbevallás: 1.BÉT A magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a tőzsdei ügyletekről, és kötelező SZJA bevallást készíteni a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján. Nem kell adóbevallást készíteni azoknak, akik a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereségből a kifizető már levonta a kamatadót. 2.Külföldi piacok (EU, OECD) Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. Külföldi bankból), az adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja és fizeti meg, továbbá az adóévről szóló bevallásában, a bevallásra előírt határidőig vallja be. Az adó számítását és bevallását megkönnyíti, hogy a számlavezető pénzintézetünk a bevallás előtt elküldi részünkre az adóév teljes kimutatását, pontosan feltüntetve az elért nyereséget, illetve veszteséget, a levont és elszámolt költségeket, így nekünk már csak az összesített eredményt kell beírnunk az adóbevallásunkba Hogyan optimalizáljuk a fizetendő adót Ha adott évben már realizáltunk nyereséget, de az azóta felvett pozíciónk veszteségbe fordult, célszerű azt zárni. Az így realizáltunk veszteség csökkenti az előző nyereséget, így annak adótartalmát, azaz 16%-ot nyertünk az adott évre. 20