TÁJÉKOZTATÓ A VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

Átírás

1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató I.1 H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) Fax: (94) Szám: 36800/3024-5/2015.ált. TÁJÉKOZTATÓ A VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Szombathely, május -n Erdélyi Krisztián tűzoltó ezredes megyei igazgató

2 -2- TARTALOM I. Bevezetés... 3 II. Az év legfontosabb célkitűzései... 3 III. Vezetés-irányítás fő feladatai... 4 IV. Humán tevékenység... 5 V. Szakmai tevékenység... 5 V/1. Tűzoltósági szakterület... 5 V/2. Polgári védelmi szakterület V/3. Iparbiztonsági szakterület V/4. Katasztrófavédelmi hatósági szakterület VI. Gazdálkodási tevékenység VII. Együttműködési tevékenység VIII. Összegzés IX. Mellékletek... 24

3 -3- I. BEVEZETÉS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) mint a katasztrófavédelem területi szerve tevékenységével biztosítja a területi szintű megelőzési, felkészülési és műveleti feladatok végrehajtását. Hatékonyan ellátja a polgári veszélyhelyzetek tervezési és szervezési feladatait. Gyakorolja a katasztrófavédelmi, továbbá szeptember 10. napjával a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet alapján a vízügyi, vízvédelmi hatósági és szakhatósági jogköröket. Továbbá a fenti jogszabály alapján jogutódlással - a Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság, mint jogelőd szerv az igazgatóság szervezetébe integrálódott. Az igazgatóság (rendvédelmi szerv) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. Az igazgatóság helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek, ezek alárendeltségében működnek a hivatásos tűzoltóparancsnokságok. A járások közigazgatási területéhez igazodóan a hivatásos tűzoltóparancsnokságok szintjén kialakított katasztrófavédelmi megbízotti rendszer pedig a települési szintű védelmi igazgatási, polgári védelmi és egyes hatósági feladatok ellátását biztosítja. Az igazgatóság működési rendjéhez tartozik továbbá, hogy - jogszabályi előírás alapján a hivatásos tűzoltóparancsnokságok szakmai felügyeletet látnak el a megyében lévő öt Kőszeg, Csepreg, Répcelak, Celldömölk, Vasvár önkormányzati tűzoltóparancsnokság és egy létesítményi BPW Hungária Kft.- tűzoltóság felett, továbbá ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai tevékenységét. Jelentős szervezeti és személyi változásokat lezárva megvalósult az egységes hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kialakítása és működtetése. (1. számú melléklet) II. AZ ÉV LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEI A Belügyminisztérium és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) stratégiai céljaihoz való igazodáson túl a 2014-es évre vonatkozóan az alábbi fő feladatok kerültek meghatározásra: 1) Szlovén-magyar együttműködési programból (SI-HU projekt) adódó feladatok végrehajtása. 2) Iparbiztonsági beavatkozó egység létrehozására elgondolás készítése és annak megvalósítása. 3) Kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos hatósági felkészítések. 4) KML és KIV gépjárművek felszerelése, iparbiztonsági központ kialakítása. 5) Új típusú polgári védelmi szervezetek kialakítása, határozatok kiadása. 6) Települési önkéntes polgári védelmi szervezetek felállításának megkezdése. 7) Járási mentőcsoportok felszerelése, minősítésük végrehajtása. 8) Első és második katasztrófavédelmi osztályba besorolt településeken a polgári védelmi szervezetek riasztási gyakorlatának végrehajtása. 9) Civil szervezetek katasztrófavédelmi felkészítésének folytatása. 10) Őrség Mentőcsoport éves kiképzésének végrehajtása. 11) Hosszantartó tüzek felszámolásának támogatására törzskari vezetés megszervezése, tárgyi és személyi feltételek biztosítása.

4 -4-12) Önálló beavatkozást vállaló önkéntes tűzoltó egyesületek rendszerbe állítása, felkészítése, fokozott ellenőrzése. 13) Önkéntes tűzoltó egyesületek és önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok felkészítése a hatósági megelőző munka végrehajtására. 14) Önkéntes parancsnoki tanfolyam folytatása. 15) A Vas Megyei Önkéntes Mentőszervezetek Szövetségének megalakítása. +1 Kereskedelmi és szálláshelyek tűzvédelmi ellenőrzése. III. VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS FŐ FELADATAI A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a vezetés-irányítás területén a kiemelt feladatok közé tartozott a munkatervezés, a vezetői fórumrendszer, a jelentési kötelezettségek, a rezsimszabályok, a normaalkotás egységes rendje érdekében a belső szabályzók felülvizsgálata, illetve szükség esetén az újraszabályozás. A szervezeti változásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása követte, valamint kidolgozásra kerültek a szervezeti elemek új ügyrendjei is. Az igazgatóság és helyi szervei, valamint az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, a megállapodás alapján együttműködő önkéntes tűzoltó egyesületek vezetői fórumrendszerének, egységes megszervezésének és működésének szabályozására új normát adtunk ki. Az intézkedéssel egységes elvek mentén, periodikus jelleggel működő vezetői fórumok működnek az igazgatósági szervezet minden szintjén. A kontrollált rendszer megvalósulásának fontos eleme az Ellenőrzési Szolgálat tevékenysége. A szolgálat több alkalommal célellenőrzés keretében vizsgálta a vezetői fórumrendszer működtetésével kapcsolatos szabályok betartását. A vezető-irányító munka hatékonyabbá tétele érdekében megalakításra kerültek a Szolgálatparancsnokok Tanácsa és a Tiszthelyettesi Küldöttgyűlés testületek. Létrehozásra került továbbá az igazgatóság és az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok, a létesítményi tűzoltóparancsnokságok, valamint a megállapodás alapján együttműködő önkéntes tűzoltó egyesületek közötti szorosabb kapcsolattartás kialakítása, valamint a szervezeti célok hatékony megvalósítása érdekében az önkormányzati tűzoltóparancsnokok, létesítményi tűzoltóparancsnokok és a megállapodás alapján együttműködő önkéntes tűzoltó egyesületi parancsnokok tanácsa testület. A vezető-irányító munkát a Hivatal, mint funkcionális szervezeti elem biztosítja. A Hivatal alapvető feladata meghatározott elvek így jogszerűség, szakszerűség, tervszerűség és követelménytámasztás mentén a vezetői tevékenység támogatása, az egységes katasztrófavédelem megjelenítése, valamint a zökkenőmentes működéshez szükséges háttér biztosítása. A hatékonyabb szakmai döntés előkészítés támogatása érdekében létrehozásra kerültek a polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági munkacsoportok, melyek havi rendszerességgel tartották üléseiket. A munkacsoportok munkájába - témától függően - eseti jelleggel a gazdasági szakterület is bevonásra került.

5 -5- IV. HUMÁN TEVÉKENYSÉG A Humán Szolgálat alapvető feladata az eredményes szakmai munkavégzéshez szükséges humán erőforrás folyamatos biztosítása, a humánpolitikai feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása, valamint, hogy a szakmai feladatokhoz a megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, tenni akaró, innovatív, a szervezet iránt lojális munkaerő álljon rendelkezésre. Az igazgatóság a költségvetési létszámhoz viszonyítva 94%-os feltöltöttséggel hajtotta végre feladatait. Az igazgatóság hivatásos állományú tagjainak átlag életkora 37 év. Az év során 33 fő érkezett a megyei katasztrófavédelemhez és 12 fő távozott a szervezetből. Az alacsony fluktuáció bizonyítja azt a tényt, hogy az igazgatóság állománya hivatásának tekinti a szakmáját, és azt társadalmi megbecsülés övezi. Kiemelt figyelmet fordítunk az állomány képzésére, melynek eredményeként az év során 211 fő vett részt különböző témájú rendészeti vezetővé képző, rendészeti szakvizsga, alapismereti tanfolyam, szerparancsnoki képzés stb. - oktatáson. Az alapfeladatok eredményes végrehajtásához az állomány felelősségteljes, fegyelmezett helytállása megfelelő erkölcsi, morális hátteret biztosított. Ennek elismeréseként 45 fő első sorban a végrehajtásban dolgozó részesült dicséretben, jutalomban. Az igazgatóság fegyelmi helyzete stabil. Közösségi szolgálat és ifjúságfelkészítés Hatályos együttműködési megállapodások biztosítják, hogy a diákok minél szélesebb köre ismerkedjen meg és éljen a katasztrófavédelmi közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségével. A tavalyi évben 708 kilencedik és tizedik évfolyamos tanuló vett részt a foglalkozásokon. Az értékelt időszakban is nagy hangsúlyt kapott a gyermek és ifjúságfelkészítés, melynek keretében több oktatási intézményben is gyermeknapi rendezvény keretén belül a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével játékos, interaktív foglalkozások keretében veszélyhelyzeti ismeretek oktatására került sor. V. SZAKMAI TEVÉKENYSÉG V/1. Tűzoltósági szakterület A közbiztonság meghatározó, szerves részeként működő tűzvédelem célja, hogy a jogszabályok és szabványok segítségével a valós élet, valós problémáira nyújtson megfelelő megoldási lehetőségeket. A tűzoltósági szakterület feladata, hogy a szabályok következetes betartásával és betartatásával védje az állampolgárokat, teremtse meg a tüzek oltását célzó hatékony beavatkozás feltételeit és emellett biztosítsa a beavatkozó állomány alapvető biztonságát is.

6 -6- A tűzoltósági szakterület integrált hatósági tevékenységének szerteágazó jellege miatt a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor és a hivatásos tűzoltóparancsnokságok is részt vesznek egyes eljárási cselekmények végrehajtásában. A szakterület eljárásaira jellemző, hogy az elsődleges és halaszthatatlan eljárási cselekményeket a készenléti szolgálat hajtja végre (szén-monoxid mérgezések, kéménytüzek, tűzvizsgálat), majd a hatósági eljárás időigényes eljárási cselekményeit a tűzoltósági felügyelők koordinálásával a hatósági osztályok ügyintézői végzik el. A helyszíni szemlék és az egyes eljárási cselekmények végrehajtásába a területi munkát végző katasztrófavédelmi megbízottak is bevonásra kerülnek. Tűzvizsgálat A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység. Célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a kárfelszámolási tevékenység feltételeinek javítására. A évben keletkezett tűzeseteket követően 40 tűzvizsgálati eljárás indult, amely tizenhárommal több, mint a évben (48%-os növekedés). A tűz keletkezését 14 esetben a nyílt láng használata, 1-1 esetben hőtermelő berendezés, dohányzás és robbanás, 2-2 esetben elektromos energia és technológiai hiba okozta, valamint 19 esetben ismeretlen volt a tűz keletkezésének oka. (2. számú melléklet, 2/a. ábra) Katasztrófavédelmi műveletek A hivatásos, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóparancsnokságok a hatályos jogszabályoknak és belső szabályozóknak megfelelően végezték tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa elhárítási tevékenységüket. A tűzoltóságok az eseményekhez történő vonulásokat az előírásoknak megfelelő létszámmal, normaidőn belül, a rendszeresített eszközökkel és felszerelésekkel hajtották végre. (3. számú melléklet) Az igazgatóság megyei illetékességgel Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot (a továbbiakban: KMSZ) működtet, melynek állománya 6 fő, szolgálati rendjük a hivatásos tűzoltóparancsnokságokéval megegyező. Fő feladatuk a káresemény helyszínén a beavatkozók felügyelete és ellenőrzése, valamint a helyszíni szemlék végrehajtása. A KMSZ alkalmazására 2014-évben 303 alkalommal került sor. Vas megyében évben 17,8 %-kal csökkent a tűzoltói vonulást igénylő esetek száma. A megyei műveletirányítási ügyeleten 1624 eseményt regisztráltak. A megye tűzoltóságai 326 alkalommal tűzesethez, 1081 alkalommal műszaki mentéshez vonultak. Téves jelzés 197, utólagos jelzés 14 esetben történt. Szándékosan megtévesztő jelzést 6 alkalommal rögzített a megyei műveletirányítási ügyelet. Minden esetben szabálysértési feljelentést tettünk. (2. számú melléklet 2/b., 2/c., 2/d., 2/e. ábrák) A csapadékosabb téli és tavaszi időjárás miatt a hatósági megelőző tevékenységnek, valamint a Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság figyelemfelhívó kampányának eredményeként jelentősen, mintegy 25,6%-kal csökkent a tűzesetek, ezen belül pedig 32,5%-kal a szabadtéri tűzesetek száma. A tűz- és egyéb káreseteket felszámoló erők a legalacsonyabb I. fokozatban az esetek 98%- ban, II. fokozatban 1,9%-ban, míg ennél magasabb III-V. fokozatban 0,1 %-ban kerültek bevetésre az elmúlt évben.

7 év kiemelt katasztrófavédelmi műveletei január 24. havazás január 24-én órakor a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője elrendelte a megyei operatív törzs részleges alkalmazását. A törzs a tevékenységét, másnap 17 óráig végezte. Az operatív törzs működési ideje alatt a megyében nem alakult ki rendkívüli időjárási körülmény, azonban Szlovénia órától korlátozta a területére belépő tehergépjárművek forgalmát, így elő kellett készülni a megye déli részén a 86-os főút térségében a kényszervárakoztató helyek aktiválására, illetve ezeken a helyeken az ellátás szükség szerinti megszervezésére. A kényszervárakoztató helyek aktiválása nem vált szükségessé, tekintettel arra, hogy a szlovén hatóságok órától feloldották a korlátozást a magyar- szlovén államhatáron január 30. ónos eső, jegesedés január 30-án órakor elrendelésre került a megyei Operatív Törzs felállítása, valamint a Katasztrófavédelmi Mobil Labor készenlétének elrendelése. A Szlovéniában kialakult rendkívüli téli időjárási körülmények miatt a szlovén hatóságok korlátozták a belépő teherforgalmat, ezért a nemzetközi szállításban résztvevő kamionok kényszervárakoztatását kellett végrehajtani. Az éjszaka folyamán a kijelölt várakozó helyen veszteglő kamionok ellátást nem igényeltek mivel a helyszíneken kereskedelmi egységek (benzinkutak, üzletek, vendéglátóhelyek) üzemeltek. A várakoztatott kamionok legnagyobb száma az eseménykor 151 volt. A megyében a közútkezelő folyamatosan síkosságmentesítette, érdesítette az utakat, ezért járhatatlan útszakasz nem alakult ki. Február 02-án órától a Vas megyei operatív törzs beszüntette a működését, a továbbiakban készenlétet látott el február 16. Rába árhullám, helyi vízkárok Az aznap délután lehulló jelentős mm - csapadék hatására a korábbi napok magas vízállására ráfutva harmad fokot elérő árhullám alakult ki a Rába folyó körmendi szakaszán. A helyzet kezelése érdekében Csákánydoroszló Dózsaliget településrészén volt szükség megelőző jelleggel lakóházak homokzsákos bevédésére, illetve a 86-os főút Csörnöc-híd és Szarvas-csárda közötti szakaszán vált szükségessé a forgalom folyamatos biztosítása érdekében ideiglenes védmű építése. Az árhullám által veszélyeztetett településeken a katasztrófavédelmi megbízottak és az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai folyamatos figyelőszolgálatot láttak el. Egyéb lakosságvédelmi intézkedés meghozatala nem vált szükségessé május 15. Viharos időjárás A viharos időjárással összefüggésben 24 óra alatt több mint 150 jelzés érkezett a megyei műveletirányítási ügyeletre. Túlnyomóan fakidőlés és veszélyes fa eltávolítása, magasból lógó tárgy eltávolítása vagy rögzítése, valamint sérült tetőszerkezetek, épületkárok miatt érkezett bejelentés. A különböző kárhelyszíneken a műszaki mentésben a hivatásos tűzoltóparancsnokságokon kívül a megye öt önkormányzati tűzoltósága, valamint tizenhat önkéntes tűzoltó egyesület is részt vett. Lukácsházán a kőszegi önkormányzati tűzoltók, valamint a nemescsói és a kőszegdoroszlói önkéntes tűzoltók mellett a Kőszegi Járási Írottkő Mentőcsoport hat fős műszaki kárelhárítási egysége is alkalmazásra került.

8 -8- Az Apátistvánfalva és Kétvölgy közötti útszakaszt le kellett zárni a tömegesen útra dőlő fák okozta veszély miatt. Az egymás után kidőlő fák miatt mindaddig lehetetlen volt a fák eltávolítása, amíg a szél nem mérséklődött. A megyében a maximális széllökések meghaladták a 100 km/h-t május Vihar, extrém nagy mennyiségű csapadék, vízkárok A május 16-ról 17-re virradó éjszaka lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében a Rába folyón és a megye kis vízfolyásain árhullám alakult ki, ezért szükségessé vált a folyóvölgyeken keresztülvezető alsóbbrendű utak - öt út teljes és három út részleges - lezárása. A megye nyugati részén öt településen, köztük Kőszegen alakultak ki olyan helyi vízkárok, amelyek kezelése érdekében homokzsákokból ideiglenes védműveket kellett építeni. A védekezés során összesen homokzsák került felhasználásra. A védekezésben önkormányzati és önkéntes tűzoltók, polgárőrök, települési önkéntesek vettek részt a Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatásos állománya, valamint a vízügy szakembereinek irányításával. Kőszeg Hatházak városrészén 10 fő önkéntes kitelepülő volt, melyből 5 fő rokonoknál, 5 fő az Evangélikus Szeretetszolgálathoz került ideiglenes elhelyezésre. A kialakult helyzet kezelése érdekében elrendelésre került az igazgatóság operatív törzsének részleges alkalmazása, valamint helyszíni műveletirányítók kirendelése a veszélyeztetett településekre. A gyors reagálás biztosította a kialakult helyzet által felvetett feladatok hatékony megoldását, a megfelelő katasztrófavédelmi döntések előkészítését és végrehajtását, a beavatkozások megyei és helyi szintű koordinációját július 30. Zivatar és felhőszakadás A viharos időjárás következtében Szombathely, Kőszeg és Körmend térségében harmincöt esetben került sor a katasztrófavédelem beavatkozására letört faágak, úttesteket elöntött, illetve pincékbe betört víz eltávolítása érdekében. A hivatásos erőkön kívül a kárfelszámolásban részt vettek a megye önkéntes tűzoltó egyesületei is. A magasan fekvő területekről lezúduló víz miatt Kőszeg környékén 6 településen védekezési munkálatokra volt szükség, melyhez 6000 homokzsákot biztosított a megyei katasztrófavédelem. A helyszíni védekezési munkákat az igazgatóság hivatásos tisztjei irányították szeptember 13. extrém nagy mennyiségű csapadék, vízkárok A nap folyamán a lehullott extrém mennyiségű csapadék hatására a Rába folyón és a megye kis vízfolyásain árhullámok alakultak ki. A Rábán Szentgotthárdnál harmadfokú, Körmendnél másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Körmenden a Helyi Védelmi Bizottság rendkívüli ülést tartott, melynek során határozatot adott ki a 86-os főút Csörnöc-patak menti szakaszának bevédésére. A védművet 4000 homokzsák felhasználásával 115 méter hosszan a Körmendi Városgondnokság építette ki a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság irányításával. Körmenden a Rába folyó magassághiányos védtöltésének magasítása 700 méter hosszan, 8000 homokzsák felhasználásával történt meg. Csákánydoroszló Dózsaliget településrészén tíz lakóházat veszélyeztetett a víz, itt a Csákánydoroszlói Önkéntes Települési Mentőcsoport avatkozott be, homokzsákokkal védték meg az ingatlanokat a víz betörésétől. A munkálatokat a katasztrófavédelmi kirendeltség tisztjei irányították. A kialakult helyzet miatt 18 személy került kitelepítésre.

9 -9- A fenti eseményekkel összefüggésben 72 esethez riasztották a megye tűzoltó egységeit. A három hivatásos és három önkormányzati tűzoltóparancsnokság mellett 16 önkéntes tűzoltó egyesület, 122 fővel és 18 technikai eszközzel vett részt a beavatkozásokban. A Hármashatár Mentőcsoport 21 fővel, az Őrség Mentőcsoport 24 fővel, a Csákánydoroszlói Önkéntes Települési Mentőcsoport 18 fővel avatkozott be, valamint a szakonyfalui települési polgári védelmi szervezet 20 fővel védekezett. A tűzoltó egységek és mentőcsoportok szivattyúzási és homokzsákolási feladatokat láttak el, mindösszesen 58 lakóházat védtek meg a víz betörésétől. A lehullott csapadék miatt összesen 19 településen került sor védekezési és vízszivattyúzási munkálatok végrehajtására. A védekezési munkákat mindenütt a megyei katasztrófavédelem helyszíni műveletirányító tisztjei irányították, a katasztrófavédelem közel homokzsákot és 36 szivattyút biztosított a települések megvédéséhez szeptember Zala megyei helyi vízkárok, illetve Mura és Dráva áradás szeptember közötti időszakban a Zala megyében bekövetkezett helyi vízkárok, majd a Mura és a Dráva folyókon levonuló rendkívüli árhullám kezelése érdekében a BM OKF főigazgatója elrendelte a Regionális Irányító Törzs felállítását. A törzsbe munkavégzésre vezényelték az igazgatóság állományából a megyei polgári védelmi főfelügyelőt és a területi vízügyi hatóság osztályvezetőjét. A vezényelt személyek a Regionális Irányító Törzsben döntés-előkészítési, szakértői és koordinációs tevékenységet hajtottak végre szeptember 28. Nádasd, benzol-szállító kamion balesete szeptember 28-án este órakor jelzés érkezett a megyei műveletirányítási ügyeletre egy Nádasd térségében oldalára borult, mintegy liter benzolt szállító tartányjárműről. A tartány a baleset során nem sérült meg, így a veszélyes anyag nem jutott ki a szabadba. A veszélyes anyagot át kellett fejteni egy másik tartányjárműbe és csak azután lehetett talpra állítani. A kárfelszámolás másnap óráig tartott, melyben a körmendi egységeken kívül a százhalombattai FER Létesítményi Tűzoltóság speciális eszközei és szakemberei, valamint az igazgatósággal együttműködési megállapodással rendelkező civil mentőszervezet technikai eszközei vettek részt. A nagy szakértelmet, precizitást és óvatosságot igénylő kárfelszámolás során sikerült elkerülni, hogy a rendkívül gyúlékony és mérgező anyag a szabadba jusson október 22. Rába árhullám, helyi vízkárok A nap folyamán a lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására a Rába folyón és a megye kis vízfolyásain árhullámok, Szombathely és Körmend térségében helyi vízkárok alakultak ki. A tizenhét esetben érkezett riasztást követően a kivonuló egységek homokzsákolási feladatokat, a felgyülemlett víz szivattyúzását, valamint letört faágak eltávolítását hajtották végre. Összesen 18 lakóház bevédésére került sor, melyhez az igazgatóság homokzsákokat biztosított. A hivatásos tűzoltók mellett 7 önkéntes tűzoltó egyesület 43 tagja, valamint 147 helyi önkéntes vett részt a kárelhárítási munkákban. A védekezési munkálatokat a helyi katasztrófavédelmi megbízottak irányították, lakosságvédelmi intézkedésre nem került sor december 27. hófúvás december 27-én és 28-án cm friss hó hullott, továbbá a viharos erejű széllökések hatására jelentős hófúvások alakultak ki megyeszerte. A helyzet kezelése érdekében elrendelésre került az igazgatóság Operatív Törzsének részleges alkalmazása.

10 -10- December 28-án az esti órákban a megye útjai legalább egy nyomon járhatóak voltak. Kőszeghegyalján és a Répce mentén azonban kritikus állapot alakult ki amiatt, hogy a szél hordta a havat és a látótávolság ezeken a szakaszokon 1-2 m-re lecsökkent. A kamionforgalom előtt lezárásra került a Kőszeg - Bük - Csepreg közötti összekötő út. A megyében december 29-én reggelre az időjárási viszonyok normalizálódtak, a megye útjainak állapota télies jellegű, de járható volt, ezért az operatív törzs órakor befejezte működését. Hivatásos tűzoltóparancsnokságok irányítása, szakmai felügyelete Az igazgatóság a tavalyi évben is folyamatosan felügyelte és ellenőrizte a hivatásos tűzoltóparancsnokságokon a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység szakszerűségét, hatékonyságát, a biztonsági előírások betartását. Szakmai állásfoglalások kiadásával szabályozásra került a szolgálatváltás, a szolgálati okmányok rendszerének, tartalmának és vezetésének kérdése, a készenléti állomány ciklikus képzésének rendje, valamint az ügyeletekre érkező jelzésekkel kapcsolatos eljárásrend. Fontos kiemelni, hogy a beavatkozó tűzoltói állomány a feladatait szakszerűen és hatékonyan végezte, megfelelő szinten elsajátította a rendszeresített eszközök szakszerű alkalmazását, a beavatkozásoknál a szabályozókban előírt protokollnak megfelelően hajtotta végre a mentő és beavatkozó tevékenységet. A beavatkozásoknál nem csak a mentendő személyek érdekében, de a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásának figyelemmel kísérése mellett hajtotta végre feladatát. Ügyeleti szakterület A 2012-es szervezeti átalakítás jelentős változást eredményezett az ügyeleti rendszerben is. A kialakított műveletirányítás új rendszere megszilárdult. A szolgálatot teljesítő műveletirányítók és a főügyeletes az informatikai programok (DÖMI és PAJZS) használatát jól elsajátították. A döntéstámogató program egy térinformatikai hálózattal való összekapcsolása révén egy dinamikus, a szerek tényleges tartózkodási helyét figyelembe vevő riasztási rendszert eredményezett a korábban használt statikus alkalmazással szemben. Az igazgatóság felkészült a Hívásfogadó Központokból érkező jelzések fogadására, valamit a Rendőrségi Tevékenységirányító Központokban való szolgálat ellátására. Önkormányzati tűzoltóparancsnokságokkal kapcsolatos tevékenység Az igazgatóság illetékességi területén öt önkormányzati tűzoltóparancsnokság lát el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. Az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehetők, 8 perces riasztási idővel, egy gépjármű fecskendővel és négy fő bevethető tűzoltóval kivonuló, 24 órás készenléti szolgálatot ellátó, elsődleges műveleti körzettel rendelkező tűzoltóságok. A tűzoltóságok szakmai felügyeletének és irányításának keretében az igazgatóság ellenőrizte az önkormányzati tűzoltóságok működéséhez adott állami támogatások felhasználását is. (2. számú melléklet 2/c. ábra.) Önkéntes tűzoltó egyesületek A megyében 63 önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezett hivatásos tűzoltóparancsnokságokkal kötött együttműködési megállapodással.

11 -11- Önkéntes tűzoltó egyesületek beavatkozásai káreseteknél Az együttműködési megállapodással rendelkező önkéntes tűzoltó egyesületek (a továbbiakban: ÖTE) különösen a vegetációtüzek, az árvíz elleni védekezés és a viharkárok időszakában nyújtanak a tűzoltóságoknak hathatós támogatást. Az ÖTE-k vezetői a hivatásos tűzoltókkal azonos időben SMS alapú jelzést kapnak a területükön bekövetkezett káresettel kapcsolatban. Ez az új elektronikai rendszer lecsökkenti az ÖTE-k riasztási idejét, így rövidebb időn belül kezdhetik meg a kárhelyre történő vonulást. A kárhelyi kommunikáció, valamint a megyei műveletirányítási ügyelettel való megfelelő kapcsolat érdekében az elmúlt évben 22 egyesület jutott EDR rádióhoz, míg a évi pályázaton újabb 11 kézi és 1 mobil EDR készüléket biztosított a pályázatkiíró. A májusban bekövetkezett csapadékos és viharos időjárás következményeinek felszámolásában 22 tűzoltó egyesület több mint 200 fővel, a szeptemberi vízkár-elhárítási feladatokban 16 ÖTE 122 fővel működött közre. Az ÖTE-k évben összesen 220 káresemény felszámolásában vettek részt. Beavatkozó ÖTE-k tevékenységének megkezdése Az ÖTE-k a katasztrófavédelem rendszerének fontos elemei. A nagy kiterjedésű, illetve időben elhúzódó káresetek kezelésében jelentős szerepet vállalnak. A téli rendkívüli időjárás, a kialakult árvízi helyzet, valamint a viharkárok kezelése során is bebizonyosodott, hogy az önkéntes közreműködők komoly segítséget nyújthatnak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére. A megye közbiztonságának növelése érdekében kiemelten fontos feladat volt olyan ÖTE tevékenységének a megkezdése, amely ún. fehér folton, azaz a beavatkozó tűzoltóságoktól 25 perces vonulási távolságon kívül található. Az együttműködési megállapodással rendelkező hatvanhárom ÖTE közül elsőként a hosszúperesztegi felelt meg a feltételeknek és kapta meg a lehetőséget, hogy önállóan, hivatásos tűzoltók jelenléte nélkül is végrehajtson tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. A Hosszúperesztegi Önkéntes Tűzoltóság április elsejei indulásával mind az öt, általa ellátott településre a korábbinál gyorsabban ér oda a tűzoltói segítség, Hosszúpereszteg esetében például megfeleződik ez az idő. ÖTE pályázatok évben 54 egyesület nyújtott be pályázatot. A pályázatok előkészítését, szakmai értékelését Bíráló Bizottságok segítették. A szakszerű előkészítő munka eredményeként mind az 54 pályázat sikeres volt. A vasi önkéntesek munkájának országos szakmai elismertségét jelzi, hogy az elnyert pályázati támogatás az idén 33 millió 735 ezer forint, szemben a es évben elnyert 14 millió 129 ezer forintos, illetve a 2013-as évben elnyert 28 millió 102 ezer forintos pályázati támogatással. A vasi tűzoltó egyesületek pályázati sikere kiemelkedőnek mondható abból a szempontból is, hogy a 19 megye figyelembevételével, ez az összeg közel 13%-os támogatást jelent.

12 -12- Gyakorlatok szervezése A megye hivatásos és önkormányzati tűzoltóparancsnokságai részére évben 216 alkalommal került sor különböző típusú gyakorlat szervezésére. Kiemelkedő szerepet kapott a parancsnoki és megyei ellenőrző gyakorlatokon a komplex feladat-feldolgozás. A gyakorlatokon nem csak a tűzoltó állomány hajtott végre feladatokat, hanem a polgári védelmi, az iparbiztonsági és a hatósági szakterület is. Tekintettel a gazdálkodó tevékenységet folytató vállalkozások egyre szélesebb skálán mozgó veszélyes anyag felhasználására, a bekövetkezett események élet- és vagyonbiztonságot, természeti és mesterséges környezetet veszélyeztető hatásaira a gyakorlatok helyzetbeállításaiba, a gyakorlatok feladatainak kidolgozásába be kellett vonni az iparbiztonsági és a polgári védelmi szakterületet is. Ezzel elérhető volt a kárhelyparancsnokok komplex nem csupán az életmentésre és tűzoltásra koncentráló gondolkodásának, feladatmegoldó képességének fejlesztése. Ugyanakkor más szakterületek vezetői, illetve beosztott állománya is gyakorolhatták szakterületük feladatait, felkészülhettek valós helyzetben felmerülő problémákra és azok megoldására. Az ellenőrző gyakorlatok során az érintett katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztálya a gyakorlattal egybekötve tűzvédelmi ellenőrzést hajtott végre a tűzvédelmi előírások érvényesülésének felmérése érdekében. A évben az igazgatóság a komplex feladatmegoldás mellett a speciális felkészítésre is nagy hangsúlyt helyezett. Ennek keretében jégről és vízből mentési gyakorlat, mélyből és magasból mentési módszertani gyakorlat, a rendőrséggel közös komplex tűzvizsgálói gyakorlat, a csényei volt megyei vezetési ponton pszichikai szituációs gyakorlat, három ország mentőerői részvételével erdőtűzoltási gyakorlat és a Szombathelyi Országos Büntetésvégrehajtási Intézet, a Rendőrség, a TEK, a Mentőszolgálat és a Vöröskereszt részvételével katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat végrehajtására került sor. V/2. Polgári védelmi szakterület A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) meghatározza a katasztrófavédelem polgári védelmi feladatait, melyek a természeti vagy civilizációs katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló feladat- és intézkedési rendszer működtetése. A szakterület alapfeladata a lakosságvédelem, tehát az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés, amellyel hozzájárul a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez. Önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek A katasztrófák elleni védekezések sikeres végrehajtása érdekében a jogszabályok előírják, hogy a településeknek, illetve a megyéknek mekkora létszámú polgári védelmi szervezeteket kell létrehozniuk, felkészíteniük. A január elsején hatályba lépett Kat. tv. értelmében az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében létrehozott polgári védelmi szervezetek lehetnek önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek. Az önkéntes polgári védelmi szervezetek három pillérre épülnek: az önkéntes mentőszervezetekre, a társadalmi és karitatív szervezetekre, valamint az önkéntes állampolgárokra.

13 -13- Köteles polgári védelmi szervezeteket ott kell létrehozni, ahol nincs elegendő létszámú önkéntes szervezet. Ez esetben az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően hatósági határozattal, állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében kerül beosztásra a polgári védelmi szervezetek személyi állománya. Járási mentőcsoportok A évben rendszerbe állított járási mentőcsoportok (Kőszegi Járási Írottkő Mentőcsoport, Szombathelyi Járási Borostyánkő Mentőcsoport, Szentgotthárdi Járási Hármashatár Mentőcsoport, Vasvári Járási Hegyhát Mentőcsoport, Sárvári Járási Rába Mentőcsoport, Celldömölki Járási Kemenesalja Mentőcsoport) részére az év során nemzeti minősítő gyakorlatok kerültek megszervezésre, ahol a mentőcsoportok megszerezték a nemzeti minősítést alapvető vízkár elhárítási tevékenységre. A 2012-ben minősített Őrség Mentőcsoporttal összesen jelenleg 301 fő minősített önkéntes tagja van a területi rendeltetésű polgári védelmi szervezeteknek. Önkéntes települési polgári védelmi szervezetek A járási mentőcsoportok megalakításának kedvező társadalmi fogadtatása alapján, az önkéntesség nagymértékű megnyilvánulásának eredményeképpen megkezdődött a települési önkéntes polgári védelmi szervezetek rendszerének a szervezése. Az év során három településen alakult önkéntesekből álló települési mentőcsoport: április 26-án Csákánydoroszlóban 50 fős, június 14-én Lukácsházán 50 fős és június 29-én Ikerváron 25 fős önkéntes települési szervezet került megalakításra. Csákánydoroszlóban rendszerbeállító-minősítő gyakorlat, a másik két településen alapképzés került végrehajtásra. A csákánydoroszlói mentőcsoport szeptember 13-án 20 fővel és 4 technikai eszközzel beavatkozott a Rába folyón levonuló árhullám elleni védekezés során. Települési köteles polgári védelmi szervezetek A katasztrófavédelmi osztályba sorolás miatt a települési polgári védelmi szervezeteket a veszély-elhárítási tervezés rendszerében át kellett alakítani az új szabályozás szerint. A veszélyelhárítási tervek jóváhagyását követően a települések elkészítették a települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terveit, a beosztó határozatok kiadása június 15-ig végrehajtásra került valamennyi településen. A települési polgári védelmi szervezetek összlétszáma 5123 fő november 3. és december 9. között kerültek végrehajtásra a települési polgári védelmi szervezetek riasztási gyakorlatai. A riasztási gyakorlatokon 45 I., illetve II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településen összesen 165 egységbe 947 fő beosztott állampolgár riaszthatóságának ellenőrzésére került sor. A riasztási gyakorlatokat az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségvezető javaslata alapján a települési polgármesterek rendelték el. A riasztási gyakorlat végrehajtása minden településen megfelelő értékeléssel zárult. Tervezési feladatok Települési kockázatértékelés és katasztrófavédelmi osztályba sorolás A megyében élő állampolgárok biztonságának biztosítása érdekében a megyei védelmi bizottsággal közösen értékelésre került a települések katasztrófavédelmi szempontokon alapuló veszélyeztetettsége. A kockázatbecslési eljárás eredményeképpen Vas megye településeinek 46%-a az I. (8 település) és II. (91 település), 54% (117 település) a III. katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra. A megye azonosított fő kockázati tényezői az árvízi, a villámárvízi veszélyeztetés, a tranzit útvonalak elhelyezkedése, a veszélyes áru

14 -14- szállítás és az ehhez kapcsolódó veszélyeztető hatás. A rendkívüli időjárási körülmények közül a hófúvások kialakulásának magas kockázata is befolyásolta a települések katasztrófavédelmi besorolását. A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásának évi felülvizsgálata során nem került azonosításra olyan új kockázati tényező, illetve nem csökkent olyan mértékben a meglévő kockázat, amely indokolta volna magasabb vagy alacsonyabb osztályba sorolni a településeket. A sorolásnak megfelelően minden településen pontosításra került a valós kockázatokhoz igazított veszélyelhárítási terv. Az árvízi elöntések által veszélyeztetett települések rendelkeznek kitelepítési-befogadási tervekkel is. A Rába folyó nyílt árterében fekvő településekre (Csákánydoroszló, Gasztony, Rátót, Magyarlak, Alsóújlak, Rábahidvég, Egyházashollós, Püspökmolnári, Szentgotthárd és Molnaszecsőd) jogszabályi előírásnak megfelelően a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette a települési vízkár elhárítási terveket, melyek a települési veszélyelhárítási tervek mellékleteit képezik. Veszélyelhárítási tervezés Pontosításra került az árvizek és a helyi vízkárok elleni védekezések humán és anyagi erőforrásigényének, logisztikai támogatásának biztosítására kidolgozott Erőforrás Átcsoportosítási Terv. A terv tartalmazza az árvízi kockázattal veszélyeztetett településekből (60 település) kialakított árvízi felelősségi körzeteket (14 körzet), továbbá a felelős katasztrófavédelmi tisztek kijelölését. A területi veszély-elhárítási tervet az igazgatóság koordinálásával a megyei védelmi bizottság felülvizsgálta és pontosította. Külső védelmi tervek Vas megye területén egy felső küszöb értékű veszélyes üzem - az OPAL Tartálypark Zrt. - található. Az üzem külső védelmi tervének teljes körű gyakorlására december 10-én került sor. A felső küszöbértékű üzem mellett kettő alsó küszöbértékű üzem és kettő küszöbérték alatti üzem esetében a tavalyi évben (Répcelak, Hegyfalu, Szombathely Megyei Jogú Város és Sárvár vonatkozásában) külső védelmi terv készítési kötelezettség előírására került sor. Az előírt tervkészítési kötelezettségnek mind a négy település eleget tett. Szombathely és Sárvár vonatkozásában szeptemberben végrehajtásra kerültek a részgyakorlatok. Lakosságvédelmi adattárak A veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges települési és területi szintű adatbázisok három pillérre támaszkodnak: a katasztrófavédelem központi on-line rendszerére (HELIOS polgári védelmi adatnyilvántartó rendszer), a megyei térinformatikai rendszerben térképi felületen nyilvántartott adatokra és a megyei adattárban táblázatos formában nyilvántartott adatokra. A rendelkezésre álló térinformatikai rendszer segítségével az igazgatóság elemzéseket, számításokat végzett a veszélyeztetettségek, a kockázatok pontos meghatározásához. A rendszer az egyes bekövetkezett események során a vezetői döntések, javaslatok előkészítéséhez szükséges elemzési-értékelési (döntés-előkészítési) tevékenység végzéséhez is alkalmazható. Az igazgatóság térinformatikai rendszere kapcsolódik a megyei önkormányzat által üzemeltetett VASTEIR Vas megyei térinformatikai rendszerhez.

15 -15- Védelmi igazgatási feladatok A Vas Megyei Védelmi Bizottság (a továbbiakban: MVB) 2014-ben kettő rendes ülést tartott, rendkívüli ülés összehívására nem volt szükség. Az MVB ülésein a katasztrófavédelmielnökhelyettes által előterjesztett napirendi pontokat (beszámoló az árvizek és a helyi vízkárok elleni védekezésre történő felkészülés feladatairól, beszámoló a téli időjárásra való felkészülésről, valamint tájékoztató az ár- és belvízvédekezésre való felkészülés helyzetéről) a bizottság elfogadta január 9-én a bizottság a katasztrófavédelmi elnökhelyettes kezdeményezésére ülésen kívüli határozatot fogadott el a kényszervárakoztató helyek kijelöléséről. Az MVB évi működése során kiemelt figyelmet fordított a katasztrófakockázattal kapcsolatos feladatokra, így az ár-és belvizek elleni védekezésre, valamint a téli rendkívüli időjárásra történő felkészülésre, a területi veszélyelhárítási terv éves felülvizsgálatára és pontosítására, az operatív munkaszervek felkészítésére, a járási mentőcsoportok nemzeti minősítő gyakorlatainak anyagi támogatására, a mentőcsoportok honvédelmi felkészítésére, az önkormányzati választásokat követően a polgármesterek védelmi igazgatási felkészítésére. Az MVB teljesítette a fő célkitűzését, a megye védelmi igazgatási rendszere és erőforrásai, valamint a közreműködő szervezetek folyamatos felkészültsége biztosította az emberi életet és az anyagi javakat veszélyeztető helyzetek szakszerű és eredményes kezelését, folyamatosan készen állt a katasztrófavédelmi és a honvédelmi feladatok végrehajtására, az alárendelt szervek, szervezetek irányítására. Az MVB titkár-helyettese - a katasztrófavédelem állományába tartozó személy - biztosította az MVB titkárság és az igazgatóság közötti folyamatos, napi kapcsolat meglétét. A januárban és februárban jelentkező rendkívüli téli időjárás miatt (jegesedés, ónos eső) elrendelésre került a megyei védelmi bizottság katasztrófa-elhárítási operatív törzs részleges alkalmazása az igazgatóság bázisán. A gyors reagálás biztosította a kialakult helyzetben a feladatok hatékony megoldását. A Rába folyón és a megye kis vízfolyásain februárban kialakult árhullám miatt elrendelésre került az igazgatóság Veszélyhelyzet-kezelési Központjának aktiválása. Katasztrófavédelmi tisztek kerültek vezénylésre a vizek kártételei által veszélyeztetett településekre, biztosítva ezzel a megfelelő katasztrófavédelmi döntések előkészítését és végrehajtását, valamint a beavatkozások megyei szintű koordinációját. A megye hét járásában működő helyi védelmi bizottságok (a továbbiakban: HVB-k) katasztrófavédelmi elnökhelyettesei, a katasztrófavédelmi kirendeltségek kirendeltségvezetői, illetve felügyelői állományából kerültek kijelölésre. A HVB-k a tavalyi évben kettő-kettő rendes ülést tartottak, továbbá a körmendi HVB február 13-án és szeptember 13-án a Rába-folyón levonuló III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullámok miatt az árvízi védekezési feladatok meghatározása és koordinálása céljából rendkívüli üléseket tartott. A rendkívüli üléseken a HVB határozatot adott ki az árvízi védekezés feladatairól. A HVB elnökök és a katasztrófavédelmi elnökhelyettesek napi kapcsolatban állnak egymással, az elnökök a védelmi igazgatási tevékenységüket az elnökhelyettesek szakmai javaslatai alapján végzik.

16 -16- A HVB-k elnökei részt vettek az illetékességi területükhöz tartozó járási mentőcsoportok minősítő gyakorlatain. A HVB-k katasztrófavédelmi munkacsoportjai áprilisban bevonásra kerültek az árvízi védekezési törzsvezetési gyakorlat végrehajtásába. A Szombathelyi, Sárvári és Celldömölki HVB-k katasztrófavédelmi munkacsoportjai külső védelmi terv gyakorlatok végrehajtásába is bevonásra kerültek. Közbiztonsági referensek tevékenysége A közbiztonsági referensek a katasztrófavédelmi tervező-szervező munkát (a települések polgári védelmi adatainak, a veszélyelhárítási és kapcsolódó tervek, a települési pv. szervezetek okmányainak naprakészen tartása) az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóparancsnokságok szakmai irányításának megfelelően, napi kapcsolattartás mellett hajtották végre. A napi kapcsolattartáson túl a közbiztonsági referensek kéthavonta részt vettek a hivatásos tűzoltóparancsnokság havi vezetői értekezletein, ahol a következő időszak kiemelt feladataira kaptak felkészítéseket, valamint beszámoltak az elmúlt időszakban végrehajtott tevékenységükről. A káresemények bekövetkezése esetén a közbiztonsági referensek a polgármester irányításával megszervezték a védekezést végzők váltását, logisztikai támogatását, a lakosságvédelmi feladatok ellátását. Az elmúlt időszakban a megyében kialakult árvízi, villámárvízi, rendkívüli időjárási események kezelésében minden esetben aktívan részt vettek. A katasztrófavédelmi gyakorlatok (járási mentőcsoportok minősítő gyakorlati, honvédelmi felkészítési gyakorlat, települési pv. szervezetek riasztási gyakorlatai, külső védelmi terv gyakorlatok) szervezésébe és lebonyolításába is bevonásra kerültek. Az előkészítési fázisban elkészítették a megjelenési kötelezettség teljesítésére felhívó határozatokat, részt vettek az előzetes helyszín bejárásokon. A gyakorlatok végrehajtása során lakosságvédelmi feladatokat láttak el, valamint aktívan részt vettek a gyakorlatok irányításában is. A közbiztonsági referensek részt vettek továbbá a katasztrófavédelem által szervezett supervisori ellenőrzések (vízelvezető rendszerek szemléi, kockázati helyszíneinek szemléi, befogadó- és melegedőhelyek ellenőrzései) végrehajtásában is. Az ellenőrzések és szemlék során sokat segített a végrehajtó katasztrófavédelmi állománynak a közbiztonsági referens helyismerete és aktív részvétele. Általános gyakorlat az is, hogy a közbiztonsági referensek folyamatosan közreműködnek a települést érintő vis-maior eseményekkel kapcsolatos ellenőrzéseken, a pályázati anyagok összeállításában, elkészítésében. Vis maior támogatásokkal kapcsolatos eljárások A megye települési önkormányzatai a rendkívüli időjárás és a vizek kártételei miatt 34 esetben nyújtottak be vis maior pályázatot összesen 163 millió Forint kárenyhítési igénnyel. Az igazgatóság a Vas Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveivel együttműködve részt vett a bejelentést követő helyszíni szemléken. A bejelentések 19 esetben a rendkívüli időjárás és az árvíz elleni védekezési feladatokból, 15 esetben a bekövetkezett események utáni helyreállításból eredtek. A bejelentések közül 27 kérelem támogatására, egy esetben a pályázat elutasítására került sor, a fennmaradó 6 kérelem elbírálása a tavalyi évben nem fejeződött be.

17 -17- V/3. Iparbiztonsági szakterület Az iparbiztonsági tevékenység négy fő területre terjed ki. A veszélyes üzemek felügyeletére, a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi, légi szállításának ellenőrzésére, a létfontosságú rendszerelemek védelmére, valamint a nukleárisbaleset-elhárítására. Ipari baleset-megelőzési tevékenység Az iparbiztonsági szakterület legfontosabb feladatai közé tartozott 2014-ben a megye illetékességi területén található veszélyes és küszöbérték alatti veszélyes üzemek hatósági ellenőrzése. Vas megyében egy felső és kettő alsó küszöbértékű üzem található, melyek katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkeznek. Az elmúlt évben a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv (SKET) készítésére kötelezett, küszöbérték alatti üzemeket a szakterület fokozott felügyelet alatt tartotta. Az év végéig kettő küszöbérték alatti üzem kapott működéséhez katasztrófavédelmi engedélyt így a küszöbérték alatti üzemek száma 19-re emelkedett. Az üzemek nyilvántartása az igazgatóság honlapján elérhető. (4. számú melléklet) Veszélyes üzemek telephelyén 2 esetben történt üzemzavar, melyeket mindegyik esetben az üzemeltető jelentett be. A bejelentést követő átfogó vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az eseményekkel összefüggésben az üzemeltetőket személyi felelősség nem terheli, a műszaki hiba okozta üzemzavar a veszélyes anyag technológiát közvetlenül egyik esetben sem érintette. Az elmúlt évben az igazgatóság 72 esetben folytatott le üzemazonosítási eljárást, melynek során kettő új küszöbértékű üzem került beazonosításra. A tavaszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatosan a növényvédő szereket forgalmazó vállalkozások, nagykereskedések telephelyeinek, továbbá a nyárra történő felkészülés jegyében a közfürdők ellenőrzésére is sor került. Veszélyes áru szállítás ellenőrzése Az igazgatóság az értékelt időszakban is folyamatosan ellenőrizte a közúti és vasúti áruszállítást, annak érdekében, hogy a veszélyes árut szállítók maradéktalanul betartsák a jogszabályban meghatározott szállításra vonatkozó előírásokat. A közúti és vasúti veszélyes áru szállítmányok és a veszélyes üzemek ellenőrzése, illetve hatósági felügyelete a tavalyi évben jelentős eredményeket hozott. A veszélyes áru közúti szállítására (a továbbiakban: ADR) vonatkozóan 2014-ben ellenőrzött 2791 járműszerelvény közül 357 tartozott az ADR hatálya alá. A vizsgált veszélyes árut szállító járművekből 51 (50 magyar és 1 külföldi honosságú) volt szabálytalan. A veszélyes árut feladó vagy fogadó telephelyeken hatvannyolc esetben tartott ellenőrzés során kilenc telephely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Egy esetben történt veszélyes árut szállító gépjárművel baleset, azonban az esemény nem a szállítás körülményeivel összefüggő volt, veszélyes áru nem szabadult ki a környezetbe. Az előző évek tapasztalatait feldolgozva növekedett a vasúti veszélyes áru szállítás (a továbbiakban: RID) ellenőrzésének gyakorisága. Az ellenőrzések során az 1006 ellenőrzött vasúti kocsiból 478 tartozott a RID hatálya alá, melyből 34 volt szabálytalan. Vasúti telephelyet, illetve rendező pályaudvart 20 esetben ellenőrzött az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, hiányosság egy esetben került feltárásra. (5. számú melléklet)

18 -18- Létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúra) védelme Létfontosságú rendszerelemek kijelölésével kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok Az iparbiztonsági szakterület egyik kiemelt feladata a létfontosságú rendszerelemek és létesítmények kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos hatósági szakfeladatok ellátása. A terület tevékenységét megalapozó törvény mellett annak végrehajtási rendeletében, illetve több ágazati energia, közbiztonság-védelem, víz és agrár kormányrendeletben előírt kötelezettségnek megfelelően kerültek végrehajtásra a hatósági és szakhatósági feladatok. Rotációs Kikapcsolási Renddel kapcsolatos hatósági feladatok Az igazgatóság fokozott figyelmet fordított a határozatban kijelölt 35 alapvető és 45 létfontosságú villamos energiafogyasztási hely (pld. rendvédelmi szervek objektuma, gázfogadó állomások, alapvető élelmiszerellátást biztosítók stb.) energia ellátásának zavartalanságára. A téli időjárás vagy a villámárvizek következtében kialakult eseményeket, kisebb üzemzavarokat az érintett közszolgáltatók, társszervek, szervezetek bevonásával az igazgatóság eredményesen kezelte. Katasztrófavédelmi Mobil Labor A Katasztrófavédelmi Mobil Labor (a továbbiakban: KML) veszélyhelyzeti felderítő tevékenységet a 2014-es évben riasztás alapján 5, gyakorlaton 14 alkalommal végzett, továbbá 127 esetben veszélyes áru szállítás, 42 esetben veszélyes üzem ellenőrzésen vett részt. A KML az integrált katasztrófavédelmi hatósági tevékenység megvalósítása érdekében - a hivatásos tűzoltóparancsnokságok bevonásával - részt vett továbbá az egyes eljárási cselekmények foganatosításában is. Az igazgatóság decemberben új KML gépjárművet kapott, mely a képzések végeztével került rendszerbe állításra. V/4. Katasztrófavédelmi hatósági szakterület A hatósági szakterület integrált hatósági tevékenysége a tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági szakterületek hatósági és szakhatósági feladatait foglalja magában. A Nyugatdunántúli Vízügyi Hatóság szeptember 10-én jogutódlással területi vízügyi hatóságként integrálódott az igazgatóság szervezetébe. A vízvédelmi hatósági és szakhatósági hatáskörök a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől jogszabályváltozás következtében szintén szeptember 10-től az igazgatósághoz kerültek. Míg az igazgatóság és helyi szervei a tűzvédelem, polgári védelem és iparbiztonság vonatkozásában Vas megye közigazgatási területén járnak el, addig a területi vízügyi hatóság a vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat 5 megye (Vas, Zala, Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron) összesen 499 településén látja el. A katasztrófavédelmi hatósági tevékenység középpontjában a megelőzés áll, melynek fő célja a veszélyhelyzetek megelőzése, valamint azok kockázatának lehető legkisebbre történő csökkentése.

19 -19- Szakmai tevékenység Az igazgatóság évben összesen 2011 hatósági ellenőrzést folytatott le, amely 35%-al több mint a megelőző évben. (6. számú melléklet 6/a. ábra) A hatósági ellenőrzések számának növekedése az óvodák tűzriadó terveinek soron kívüli célellenőrzése, a szállásépületek átfogó ellenőrzése, a zenés-táncos és szabadtéri rendezvények folyamatos ellenőrzése, a polgári védelmi kockázati helyszínek és a hulladékszállítással kapcsolatos célellenőrzések következménye. A közúti és vasúti veszélyes áru szállítmányok ellenőrzése, illetve hatósági felügyelete a tavalyi évben jelentős eredményeket hozott. A veszélyes áruk szállítására vonatkozóan ben ellenőrzött 3797 jármű- és vasúti szerelvény közül 835 tartozott az ADR, illetve a RID hatálya alá. A vizsgált veszélyes árut szállító járművekből 85 volt szabálytalan. A veszélyes árut feladó vagy fogadó telephelyeken hatvannyolc esetben tartott ellenőrzés során kilenc telephely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Vasúti telephelyet, illetve rendező pályaudvart 20 esetben ellenőrzött az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, hiányosságot egy esetben tárt fel. A tűzvédelmi hatósági munkát tekintve a hatósági ellenőrzésen túl 711 hatósági eljárás került lefolytatásra. A évben keletkezett tűzeseteket követően 40 tűzvizsgálati eljárás indult, amely közel kétszerese a évben lefolytatott tűzvizsgálati eljárásoknak. (6. számú melléklet 6/b. ábra) Hatósági felülellenőrzést 11 esetben végzett a szakterület. Az értékelt időszakban 7 hatósági (4 tűzvédelmi, 1 tűzvizsgálati és 2 veszélyes áru vasúti szállítás) és 2 szakhatósági ügyben járt el az igazgatóság másodfokon, ami 50 %-os csökkenés a évihez képest. Az igazgatóság és helyi szervei az értékelt időszakban összesen 1451 szakhatósági eljárásban vettek részt, ami közel 50%-os növekedést mutat a 2013-as évhez képest. Az eljárások között építési, használatbavételi engedélyezési eljárások, működési engedélyek, telepengedélyezési eljárások szerepeltek. Kiemelt beruházás (integrált kormányzati ügyfélszolgálatok, kormányablakok átalakítása) kapcsán 6 esetben érkezett hatósági megkeresés (tűzjelző és tűzoltó rendszer létesítése), illetve az igazgatóság szakhatósági eljárásban 3 esetben vett részt. Az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR) 339 építésügyi szakhatósági eljárás lefolytatására került sor, ami szintén 50 %-os növekedést jelent az előző évihez képest. (6. számú melléklet 6/c. ábra) A tűzvédelmi ellenőrzések során több olyan hiányosságot tárt fel a hatóság, melyek minden esetben hatósági eljárások kezdeményezését és bírság kiszabását eredményezték. Az elmúlt évben mind a tűzvédelmi bírságok darabszáma, mind pedig az összege csökkent, ami a vállalkozások, gazdasági társaságok és a lakosság jogkövető magatartásának javulását mutatja. Iparbiztonsági szakterület vonatkozásában az ellenőrzések száma évben kis mértékben csökkent (5%-al) ennek ellenére a bírságok darabszáma és összege is jelentősnek mondható mértékben, %-al nőtt. (6. számú melléklet 6/d. ábra) Szombathely közigazgatási területén és Vas megye településein január 1-jétől a kéményseprő-ipari közszolgáltatás sikertelen közbeszerzési eljárás miatt megszűnt. A kéményseprő-ipari közszolgáltatási feladatok biztosítása érdekében a kijelölési eljárást lefolytatva január 15-én határozatot hozott az igazgatóság. Az átmeneti ellátás

20 -20- időtartama alatt a kijelölő határozatban foglaltak betartását, valamint a hatósági felügyeleti jogkörből adódóan a közszolgáltatást a hatósági szakterület folyamatosan ellenőrizte. Az ellátásért felelős önkormányzat és a közszolgáltatásra pályázó gazdasági társaságok között május 16-án a közszolgáltatási szerződések megkötésre kerültek, melyek határozott idejűek (2014. július június 30.). A közszolgáltatókkal szembeni hatósági felügyelet folyamatos, évben egy esetben került tűzvédelmi bírság kiszabásra közszolgáltatóval szemben, mert nem végezte el a sormunkát. A hatósági felügyelet következtében a kéménytüzek száma 40 %-kal csökkent a 2013-as évhez képest. (6. számú melléklet 6/e. ábra) A megye területén 155 település esetében járt le december 31-én a közszolgáltatóval kötött hulladékszállítási szerződés. Egy település nem tudott eleget tenni január 1. napjától az önkormányzat illetékességi területén a szilárd hulladékszállítási közszolgáltatási feladatának, mivel az ismételt pályázati kiírásra sem volt érvényes ajánlattevő. A hulladékszállítási közszolgáltatási feladatok biztosítása érdekében a kijelölési eljárást lefolytatva december 29-én kijelölő határozatot hozott az igazgatóság, melynek végrehajtását havonta ellenőrzi. A hatósági munkába társhatóságokat bevonva, a megelőzés fontosságát szem előtt tartva supervisori ellenőrzések is lefolytatásra kerültek mindhárom szakterületen. Tűzvédelmi szempontból kora tavasszal supervisori ellenőrzés került végrehajtásra a szabadtéri tűzesetek megelőzésére (erdőterületek, földművelési területek), illegális hulladéklerakás visszaszorítására lakossági bejelentés és az előző évi adatok alapján (Nárai, nagykölkedi gumiabroncs tároló telep), szeszfőzdékben téli időszakban, valamint zenés-táncos rendezvényekkel kapcsolatban. Az ellenőrzések következtében egy esetben tűzvédelmi bírság került kiszabásra. Az igazgatóság 13 kockázati helyszínen tartott társhatóságokkal közösen ún. supervisori iparbiztonsági ellenőrzést, melyek során több eljárás indult tűzvédelmi, veszélyes áru szállítási szabálytalanságok, illetve a társhatóságok által feltárt hiányosságok miatt. Polgári védelmi szempontból a kijelölt kockázati helyszíneken belterületi vízelvezetők (árkok, átereszek, védművek), valamint befogadó és melegedőhelyek (késő őszi időszak) supervisori ellenőrzésének végrehajtására került sor. Lakosságvédelmi ellenőrzések A megye területén a bel- és a külterületi csapadékvíz elvezető rendszerek működőképességének folyamatos fenntartása érdekében végrehajtásra került a csapadékvíz elvezetők és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtőárkok rendszeres ellenőrzése, illetve az ellenőrzéseken feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az üzemeltetők részére a javító kötelezések kiadása. Az értékelt időszakban a megye valamennyi településén, összesen 234 kockázati helyszínen a belterületi vízelvezetők, 26 esetben az árvízvédelmi védművek ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzések során 69 esetben tártak fel szabálytalanságot. Az ellenőrzések részben a helyi szervek állományának (polgári védelmi felügyelők, katasztrófavédelmi megbízottak) személyes részvételével, részben a kevésbé veszélyeztetett településeken az ÖTE-k bevonásával kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a megyében az árkok, átereszek az esetek zömében megfelelően karbantartottak. E megállapítást támasztja alá az tény is, hogy a hirtelen lezúduló nagy, de nem extrém mennyiségű csapadékot a kiépített rendszerek megbízhatóan el tudják vezetni.