A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a szatmári régióban"

Átírás

1 A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi együttműködés megerősítése és összehangolása a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program között ECOCOOP-SZATMÁR, a HURO/1001/222/ es projekt

2 - Tartalomjegyzék - ELSŐ FEJEZET - BEVEZETŐ Kontextus A tanulmány elkészítésének motivációja A tanulmány szerkezeti felépítése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.4 Az Országos Fejlesztési Terv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.5 Operacionális Programok Az Országos Vidékfejlesztési Program Határon Átnyúló Együttműködési Programok Az európai finanszírozású programok gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogszabályok Romániában MÁSODIK FEJEZET - SZATMÁR MEGYE A megye rövid története Földrajzi elhelyezkedés Szatmár megye lakossága Szatmár megye lakosságának összetétele A lakosság természetes mozgása Szatmár megye aktiv lakossága Munkaerő A foglalkoztatottak összlétszáma Szatmár megyében A bejegyzett munkanélküliek száma Szatmár megyében A lakosság jövedeleme Az átlag bruttó jövedelem Szatmár megyében A szociális és mezőgazdasági átlag nyugdíj havonta. 3Hiba! A könyvjelző nem létezik Oktatás A beiskolázottság oktatási szintek szerint... 3Hiba! A könyvjelző nem létezik. Végzősök az oktatási szintek szerint A es tanügyi év beiskolázási ajánlatainak elemzése A as tanügyi év beiskolázási terve Az egészségügyi hálózat Szatmár megye egészségügyi hálózatának leírása Szociális szolgáltatások

3 2.9 Szatmár megye gazdasága Mezőgazdaság Az erdőgazdálkodás Ipar Ipari parkok és ipartelepek Építkezések A Kereskedelem Külföldi tőkeberuházások Turizmus... Hiba! A könyvjelző nem létezik Insfrastrukturális elemek Közuti megközelítés: Vasúti megközelítés..75 Légi közlekedés.... Hiba! A könyvjelző nem létezik.6 Kommunikációs hálózat:... Hiba! A könyvjelző nem létezik.6 Közszolgáltatási hálózatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik.7 A földrajzi környezet leírása... Hiba! A könyvjelző nem létezik.8 Hulladékgazdálkodás... Hiba! A könyvjelző nem létezik.8 Környezetvédelem... Hiba! A könyvjelző nem létezik.9 HARMADIK FEJEZET - GAZDASÁGI ELEMZÉS Folyamatban levő beruházások a megyében Fejlesztési lehetőségek Export lehetőségek a megyében NEGYEDIK FEJEZET - A MEGYE GAZDASÁGÁNAK SWOT ELEMZÉSE A megye gazdaságának erősségei A megye gazdaságának gyenge pontjai Fejlesztési lehetőségek Veszélyek ÖTÖDIK FEJEZET A MEGYE STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE Az infrastruktúra fejlesztése Turizmusfejlesztés A helyi gazdaság versenyképességének növelése A humán erőforrás fejlesztése A természeti értékek védelme Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése

4 I. FEJEZET - BEVEZETÉS 1.1 Kontextus Jelen tanulmány a román-magyar határmenti régióra vonatkozó Európai Területi Együttműködési Program 3. célkitűzését képezi, ez a regió magába foglal nyolc III NUTS szintű megyét, melyek közül négy romániai és négy pedig magyarországi megye. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzése behelyettesíti az INTERREG Közösségi Kezdeményezést 2007 és 2013 között, ezáltal kihangsúlyozza a határon átnyúló együttműködés fontosságát, mint az Európai Uniós Kohéziós Politika részét. Az Európa Tanács 1083/2006-os számú Szabályzatának 3. cikkelye értelmében, (mely megfogalmazza az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Az Europai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános előírásait), az Európai Területi Együttműködés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a ERFA tevékenysége három fő együttműködési területre összpontosul : A szociális tevékenységek és a határon átnyúló környezet fejlesztésére, közös stratégiák alkalmazásával, melyek biztosítanának egy hosszantartó területi fejlődést A két nemzet közötti együttműködés megerősítésére, a közös prioritásokra fókuszáló tevékenységek által és az integrált területi fejlődés támogatására a regionális politika hatékonyságának növelésére, az interregionális együttműködés támogatásával, és tapasztalatcserék szervezésével ugyanazon területi szinteken. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzéseinek határon átnyúló együttműködése három operacionális program révén valósul meg. Ezen programok az Európai Unió határain belül, elsősorban az alábbi területekre összpontosulnak: A vállalkozói réteg támogatása, különösen a kis- és középvállalkozások, a turizmus, a kultúra és a határon átnyúló kereskedelem fejlesztése. A környezet védelme és ebből a célból egy közös menedzsment létrehozásának támogatása és fejlesztése, valamint a természeti és műszaki veszélyek megelőzése. A város és a vidék közötti kapcsolatok fenntartása, Az elszigeteltség csökkentése a szállítás minőségének javítása által, információs és kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, határon átnyúló víz- és villanyhálózat kibővítése, Együttműködés kialakítása a meglévő infrastruktúrák jobb kihasználtságának érdekében, elsősorban az egészségügy, a kultúra, a turizmus és az oktatás terén. 3

5 1.2. A tanulmány elkészítésének motivációja A határon átnyúló együttműködési program célja, kapcsolatok kialakítása a különböző szereplők között magán személyek, gazdasági szereplők és közösségek, - annak érdekében, hogy a határmenti régiók fejlődéséből adódó lehetőségeket hatékonyabban hasznosítsák. Tehát a tanulmány elsődleges célja, hogy Szatmár megyén belül megállapítsa melyek azok az erős pontok melyeket hasznosítani lehet, melyek azok a gyenge pontok, amelyeken javítani kell, és melyek azok a veszélyek amelyek elhárításával, egy virágzó határon átnyúló együttmükődést lehet kialakítani Románia és Magyarország, illetve Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék között A tanulmány szerkezeti felépítése A tanulmány Szatmár megye egy átfogó elemzése, információkat szolgáltat úgy a helyhatóságokról (polgármesteri hivatalok, megyei tanács), mint az adatelemzésekre szakosodott intézetekről (Cégjegyzék, Statisztikai Hivatal). A dolgozat első része a bevezetőt és a tanulmány elkészítésének a motivációját tartalmazza, a második rész két fejezete Szatmár megye összetett elemzéséről szól. Az utolsó rész tartalmazza a SWOT analízist, az üzleti szférában működő szereplők által kitöltött kérdőívek eredményeit és következtetéseket, rövid és hosszú távra szóló javaslatokat. A tanulmány elénk tárja azokat az elméleti és gyakorlati szempontokat, objektív következtetések hozzáfűzésével, amelyek a két szomszédos határmenti megyének lehetőségeket biztosítanak egy szoros együttműködés kiépítésére. 1.4 Az Országos Fejlesztesi Terv Románia Országos Fejlesztési Terve (OFT) a as pénzügyi év azon stratégiai tervezési dokumentuma és több évre szóló pénzügyi programja, melyet jóváhagyott Románia Kormánya, és az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének irányítására dogoztak ki, az Európai Unió Kohéziós Politikájának megfelelően. Az Országos Fejlesztési Terv alapján bocsátották ki a as periódusra szóló Országos Stratégiai Referenciakeretet, melyet egyeztettek az Európai Bizottsággal a strukturális eszközök felhasználását illetően, valamint az Operacionális Programokat, amelyek segítségével felhasználják ezeket az alapokat. Az Országos Fejlesztesi Alap as periódusra szóló fejlesztési stratégiája az ország fejlesztési szükségleteit tükrözi annak érdekében, hogy Románia minél rövidebb idő alatt behozza lemaradását az Európai Unió tagországaival szemben. A as stratégia a kohézió létrehozását célzó 4

6 közösségi stratégiákra, valamint a Lisszaboni szerződés Naptárában foglaltakra és a göteborgi célkitűzésekre fókuszál elsősorban. Románia Országos Fejesztési Terve hat prioritást foglal magába az országos fejlesztésre nézve a as periódusra: 1. A gazdaság versenyképességének növelése és a tudásalapú gazdaság fejlesztése 2. A szállítási infrastruktúra fejlesztési és korszerűsítése 3. A környezetvédelem és ennek minőségének javítása 4. A humánerőforrás fejlesztése, a társadalmi beilleszkedés és foglalkoztatottság érvényre juttatása, illetve a közigazgatási kapacitás megerősítése 5. A vidéki gazdaság fejlesztése és a mezőgazdasági szektor termelékenységének a növelése 6. A fejlesztési egyenlőtlenségek csökkentése az ország régiói között. Románia Országos Fejlesztési Terve a as periódusra az alábbiakat képviseli: - Eszköz a fejlesztési közberuházások időbeni besorolásának hatékonyabbá tételében - Megteremti a közköltségek menedzsmentjének a javítására szolgáló feltételeket középtávon, egy stabil, látható és előrelátható beruházási keret, - Megalapozza azoknak a pénzügyi stratégiáknak a szükségességét, amelyek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg - Hasznos eszköz az adakozók összehangolására (Európai Unió, Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek) - A teljes dokumentációt az alábbi weboldalon lehet tanulmányozni: - Az Országos Stratégiai Referenciakeret az a stratégiai referenciadokumentum amelyet a Strukturális Alapok és Kohéziók ütemezésére alkalmaznak Romániában. Ezt a dokumentumot, a Politikai Kohézióra vonatkozó legújabb szabályozások értelmében, minden európai uniós állam kibocsátja. 5

7 Ezek a dokumentumok tartalmazzák azoknak a módszereknek a leírását, amelyek segítségével gyakorlatba ültethetők Románia Strukturális Eszközei között. Az Országos Stratégiai Referenciakeret fő célja, hogy megerősítse a gazdaságpolitika stratégiai célkitűzéseit, Románia társadalmi és regionális kohézióját, valamint, hogy olyan szoros és megfelelő kapcsolatot alakítson ki, mely összhangban van az Európai Bizottság átal folytatott politikával, legfőképpen a Lisszaboni Stratégiával, amely minden gazdasági fejlesztési politika alapját képezi, és elősegíti új munkahelyek teremtését. Az Országos Stratégiai Referenciakeretet a as periódusra szóló Országos Fejlesztési Terv alapján dolgozták ki. Az Országos Stratégiai Referenciakeret szintézise az alábbi weboldalon tekinthető meg: Az Országos Stratégiai Referenciakeretet az Operatív Programokkal ültetik gyakorlatba Ágazati Operatív Programok A Regionális Operatív Program (ROP) fő célkitűzése a regionális fejlesztés az Országos Fejlesztési Terv keretében, a Szállítási Fejlesztési Operacionális Program, valamint a Gazdaság Versenyképességének Növelésére készített Operacionális Program alkalmazásával elősegíti az Országos Fejlesztési Stratégia és az Országos Stratégiai Referenciakeret cékitűzéseinek megvalósítását, vagyis az egyenlőtlenségek csökkentését Románia gazdasági és társadalmi fejlődésében és Románia felzárkózását az Európai Unió tagállamaihoz. Az Országos Regionális Terv az európai szubszidiaritás elvének megfelelően lett megfogalmazva, a regionális fejlesztési stratégiák alapján, és a NUTS-renszer II. szintű régióit célozza meg az Európa Unió, a területi egységek besorolására vonatkozó 1059/2003-as számú szabályzatának értelmében. Ezen területi besorolás alapján Románia 8 fejlesztési regióra van felosztva: - Az Észak-Keleti Fejlesztési Régióra: Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui (www.adrnordest.ro) - A Dél-Keleti Fejlesztési Régióra: Brăila, Buzău, Galaţi, Vrancea, Tulcea, Constanţa (www.adrse.ro) 6

8 - A Dél-Munténia Fejlesztési Régióra: Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova, Teleorman (www.adrmuntenia.ro) - A Dél-Nyugati Olténia Fejlesztési Régióra: Dolj, Olt, Gorj, Mehedinţi, Vâlcea (www.adroltenia.ro) - A Nyugati Fejlesztési Régióra: Arad, Krassószörény, Hunyad, Temes (www.adrvest.ro) - Az Észak-Nyugati Fejlesztési Régióra: Bihar, Beszterce, Beszterce-Naszód, Kolozsvár, Szatmár, Máramaros, Szilágy (www.nord-vest.ro) - A Központi Fejlesztési Régióra: Fehér, Brassó, Kovászna,Hargita, Maros, Szeben (www.adrcentru.ro) - A Bukarest-Ilfov Fejlesztési Régióra: Bukarest-Ilfov (www.adrbi.ro) A Regionális Operatív Program stratégiai célkitűzése, hogy támogatást nyújtson hosszú távon Románia különböző régióinak a fejesztésében gazdasági és társadalmi téren, hogy hozzájáruljon a városi pólusok hosszútávú fejlesztéséhez, az üzleti környezet és az infrastruktúra javításához. Sajátságos célkitűzések: - Az urbanisztikai központok gazdasági és társadalmi szerepének a növelése, policentrikus megközelítéssel - A régiók megközelíthetőségének a javítása, főképpen az urbanisztikai központokat - A társadalmi infrastuktúra minőségének javítása a régiókban - A régiók versenyképességének a növelése úgy, hogy azok alkalmassá váljanak üzleti tevékenységek végzésére - A turizmus hozzájárulásának növelése a régiók fejlesztéséhez. A Regionális Operatív Program gyakorlatbaültetésének következtében csökkennek a régiók, a vidék és a város, az urbanisztikai központok és a hozzájuk tartozó területek közötti egyenlőtlenségek. A regionális szinergiák jobb felhasználásával csökkenthetők a városok közötti egyenlőtlenségek is, és nagyobb vonzerőt jelenthetnek a befektetők részére. A közberuházások által történő helyi infrastruktúrák javításával, az üzleti tevékenységek ösztönzésével és a helyi források értékesítésével elérhető a régiók kiegyensúlyozott fejlesztése, mely az alábbi tematikus, prioritási tengelyek mentén valósul meg: 7

9 - 1-es prioritási tengely: A városok hosszú távú fejlesztésének támogatása mint a növekedés potenciális pólusai - 2-es prioritási tengely: A regionális és a helyi szállítási infrastruktúra javítása - 3-as prioritási tengely: A szociális infrastruktúra javítása - 4-es prioritási tengely: A regionális és helyi üzleti környezet fejlesztésének javítása - 5-ös prioritási tengely: A turizmus hosszútávú fejlesztése és népszerűsítése - 6-os prioritási tengely: Műszaki asszisztencia Ezek a prioritási tengelyek összhangban vannak a gazdasági fejlesztést és új munkahelyek teremtését szorgalmazzó közösségi politikákkal, amelyek a as Kohéziós Politika Új Irányzatában foglaltak értelmében tükrözik az Európai Unió álláspontját is. A Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programja (GVNÁOP) A GVNÁOP általános célkitűzése a román vállalatok termelékenységének a növelése, a hosszú távú fejlesztést biztosító tényezők támogatásával, és ezek felzárkóztatása az Európai Uniós vállatok termelékenységi szintjéhez. A cél, hogy 2015-re Románia elérje az Uniós termelékenység összértékének 55 százalékát. Sajátságos célkitűzések: - A termelő ágazat megerősítése és hosszú távú fejlesztése - A vállalatok hosszú távú fejlesztéséhez szükséges kedvező környezet kialakítása - A kutatási-fejlesztési kapacitás növelése, a kutatási és innovációs intézetek közötti együttműködés ösztönzése, valamint lehetővé tenni a vállalatok számára ezen intézetekkel való elérhetőséget - A műszaki, információs és kommunikációs kapacitás értékesítése, és ezek alkalmazása a közigazgatási és a magán szektorban (intézmények, civilek) - Az energetikai rendszer hatkékonyabbá tétele és hosszú távú fejlesztése az újrahasznosítható energiaforrások népszerűsítésével. A Humánerrőforrás Ágazat Fejlesztéséről szóló Operatív Programot (HÁFOP) Románia bocsátotta ki, és jóvá hagyta az Európai Bizottság. A program 8

10 keretében közös megegegyezés alapján, az Európai Szociális Alap részt vesz a humánerőforrás ágazat stratégiájának fejlesztésében. A HÁFOP-ot a Kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégia Irányzatainak, és a munkahelyek szabályozására vonatkozó Lisszaboni Stratégia előírásainak alapján bocsátották ki, figyelembe véve, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap általános rendelkezéseit szabályozó Európa Tanács 1083/2006-os számú Szabályzatát, az Európai Szociális Alapra vonatkozó Európai Tanács 1081/2006-os Szabályzatát, amelyekben rögzítik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós és Szociális Alapok általános rendelkezéseit. A HÁFOP általános célkitűzései: a humánerőforrás fejlesztése és versenykénypességének növelése, az egész életen át tartó tanulás és oktatás, valamint a munkaerő piac összehangolása által, lehetőségek biztosítása, annak érdekében, hogy a jövőben ember részt vállaljon a modern és rugalmas munkaerőpiacon. Sajátos célkitűzések: - Az oktatás, valamint a minőségi és folyamatos alapkézés népszerűsítése, beleértve a felső oktatást és a kutatást is, - A vállalkozói kultúra népszerűsítése, valamint a munka termelékenységének és minőségének növelése, - A fiatalok és a munkanélküliek bevonásának megkönnyítése a munkaerőpiacra, - Egy modern és rugalmas piac fejlesztése, - Az inaktiv személyek bevonása, illetve visszahelyezése a munkaerőpiacra, a vidékieket is beleértve, - A közszolgáltatások minőségének javítása a foglalkoztatási ágazatban, - Megkönnyíteni a kiszolgáltatott helyzetben levő emberek számára a továbbtanulást és a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. A Humánerőforrás Ágazatának Fejlesztési Operacionális Programja hét prioritási tengely és 21 fő beavatkozási terület szerint van tagolódva : Mindegyik prioritási tengely alapjául a hosszú távú fejlesztés elve szolgál, annak érdekében, hogy olyan sajátságos intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek gyakorlatba ültetésével megteremtődik egy egyensúly a gazdasági, társadalmi és a környezetvédelmi tényezők között, ezáltal jólétet biztosítva a jelen és a jövő generációjának. 9

11 Tartós fejlesztésről abban az esetben lehet beszélni, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések nem valósíthatók meg külön-külön. A Környezetvédelmi Operatív Program határozza meg Romániában az európai pénzforrások szétosztását a környezetvédelmi szektorban a as periódusban, a Regionális Fejlesztési Európai Alapon és a Kohéziós Alapon keresztül. Ez a program egyike azon 7 operatív programoknak, amelyeket a Konvergencia Célkitűzések keretében bocsátottak ki a as periódusra, egyeztetve az Országos Fejlesztési Terv harmadik prioritási tengelyével A Környezet védelme és minőségének javítása és az Országos Stratégiai Referenciakeret 1-es prioritású tengelyével Az Infrastruktúra fejlesztése az európai standardok szerint. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program a legfontosabb pénzügyi asszisztencia program a környezetvédelmi infrastruktúra szempontjából, mivel hogy egy valóságos katalizátort jelent egy versenyképes gazdaság, egy tisztább környezet és egy kiegyensúlyozott regionális fejlesztés számára. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program folytatja a már folyamatban levő országos programokat a környezetvédelem infrastruktúra területén, figyelembe véve az előcsatlakozási programokból (PHARE, ISPA, SAPARD) finanszírozott fejlesztési projekteket is. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program fő célkitűzése a lakosság életszínvonalának és a környezetvédelmi standardok javítása, főképpen a közösségi vívmányok betartását tartja szem előtt a környezetvédelemben, valamint arra irányul, hogy csökkentse a Romániában létező környezetvédelmi infrastruktúra és az Európai Unióban levő infrastruktúra közötti egyenlőtlenségeket, úgy mennyiségi mint minőségi szempontból. A program gyakorlatba ültetése a hatékonyabb közszolgáltatásokban fog megnyilvánulni, - víz, gáz, csatornázás, fűtés - a tartós fejlesztés elvét és az aki szennyez fizet elveket alapul véve. A Környezetvédelmi Területiv Operatív Program összeségében az Európai Unió célkitűzésein és politikájának prioritásain alapszik, és összhangban van a Románia által felvállalt nemzetközi kötelezettségekkel és sajátságos nemzeti érdekeivel. A Környezetvédelmi Területi Operatív Program összköltségvetése körülbelül 5,6 milliárd euró, amelyből 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő hitel az Európai Unió részéről és több mint egy milliard euró az ország hozzájárulásából adódik. A Szállítási Területi Operatív Programot az Országos Stratégiai Referenciakeret alapján bocsátották ki, és megállapítja a szállítási ágazat prioritásait, célkitűzéseit és biztosítja az ágazat fejlesztéséhez szükséges pénzalapokat Romániában. A programot a C(2007) 3469/ i Európa Tanácsi határozat hagyta jóvá. 10

12 A Szállítási Területi Operatív Program (SZTOP) alapját az Európai Unió Szabályzatának 1080/2006-os, 1083/2006-os, 1084/2006-os szabályai képezik, ugyanezek rögzítik a Kohéziós Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és az Európai Szociális Alapra érvényes szabályokat is a as periódusra. A Szállítási Területi Operatív Program összhangban van a Közösségi Kohézió Stratégiai Irányelveivel (az Európa Tanács 2006/702-es számú határozata), valamint a szállítási ágazatra, a területek felvásárlására, a közbeszerzésekre, és közfinanszírozásokra érvényes törvényekkel, fontos célkitűzése, hogy az ország gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségét csökkentse más Európai Uniós országokhoz viszonyítva. Egy hatékony, tartós és rugalmas szállításügyi stratégia ugyanolyan fontos előfeltétele a gazdasági fejlesztésnek, mint a TEN-hálózat bővítésére és a TEN-projektek prioritásaira vonatkozó egyezmény. A SZTOP általános célkitűzései: egy tartós szállítási hálózat kiépítése Romániában, biztosítva ezáltal a biztonságos, gyors és hatékony személy- és áruszállítást, országos és európai viszonylatban, Románia régióin belül és között, európai szabványok szerint. A szállítási infrastruktúra korszerűsítése és javítása hozzájárul a termékek és szolgáltatások versenyképességének növeléséhez a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban Románia minden régiójában. A globális hatás Románia gazdasági tevékenységeinek javításához vezet. A SZTOP es periódusra szóló összköltségvetése körülbelül 5,7 milliárd euró, az Országos Stratégiai Referenciakereten belül, Romániának kiutalt pénzalapok 23 sázalékát képezi. Ebből az összegből, 4,57 milliárd euró uniós pénzforrásból származik, 1,09 milliárd euró pedig a Románia önrészét képezi. Az uniós pénzforrást az Európai Regionális és Fejlesztési Alap, illetve a Kohéziós Alap biztosítja. A Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése Operatív Program (KKFOP) általános célkitűzése egy hatékony és versenyképes közigazgatás kialakítása, az országos gazdasági társadalmi fejlődés összefüggésében. A KKFOP sajátságos cékitűzései három prioritási tengely köré vannak tömörítve: - Az első prioritási tengely: a közpolitikai ciklus menedzsmentjének strukturális javítása - A második prioritási tengely: a közszolgáltatások minőségének javítása és hatákonyabbá tétele, a decentralizáció - A harmadik prioritási tengely: a műszaki tanácsadás. 11

13 Orientatív tevékenységek: - Az ismeretek menedzselése és reformja, innovációs technológiák alkalmazása a közigazgatásban, - Az EU tagállamainak helyi közigazgatásáról végzett tanulmányok és kutatások, reformminták - A menedzsment reformja és a menedzsment strukturális átalakításához szükséges eszközök biztosítása, - Műszaki tanácsadás nyújtása az intézményesített informatizáláshoz szükséges stratégiák kibocsátásában, - Műszaki tanácsadás a szakmai átképzésekhez szükséges tervek készítéséhez, - Szakmai tréningek és tanácsadás a pozitív gyakorlatok alkalmazásához, - Tanulmányok készítése a monitoring és felmérési rendszerek fejlesztéséhez. A program kedvezményezettjei: - A központi és helyi közigazgatások, - A közigazgatási hatóságokkal partnerségben levő felsőfokú oktatási intézmények, - Olyan nonprofit szervezetek, amelyek tevékenységük végzésében partnerségben állnak közigazgatási intézményekkel. A Műszaki Felügyeleti Operatív Programnak (MFOP) vízszintes jellege van, amely abból adódik, hogy biztosítja a strukturális eszközök gyakorlatbaültetésének folyamatait Romániában, a partnerségi elvek és szabályok, programozás, felmérés, kommunikáció, menedzsment, beleértve a pénzügyi menedzsmentet is, monitoring, ellenőrzés elveivel megegyezően, a tagországok és Európai Bizottság közötti felelősségek alapján, Európa Szabályzatának (ET) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Társadalmi Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó 1083/2006-os Átalános Szabályzatának előírása értelmében. Általános célkitűzései: a strukturális eszközök hatékony, átlátható és eredményes lehívásának és gyakorlatba ültetésének érdekében történő koordinálási folyamatok támogatása Romániában. Sajátos célkitűzések: - A as időszakra szóló strukturális eszközök hatékony és eredményes gyakorlatbaültetésének és koordinálásának a támogatása, valamint a as időszak előkészítése. 12

14 - A Strukturális Eszközökre és az Országos Kommunikációs Stratégia értelmében kidolgozott Kommunikációs Tevékenységi Terv gyakorlatba ültetéséről szóló üzenetek szisztematikus terjesztése országos szinten. A Műszaki Felügyeleti Operatív Programot, Menedzsmenti Hatósági minőségében, a Pénzügyminisztérium készítette elő több minisztérium közreműködésével más operatív programok részére. A célkitűzései, prioritási tengelyei és javasolt fontosabb beavatkozási területei vízszintesek és pontosan elhatárolódnak a többi operatív programtól, a szubszidiaritás, a logikus koherencia és a kiegészítő elvek alapján, nagy figyelmet szentelve azoknak a vezérvonalaknak, amelyek mentén a strukturális alapok gyakorlatbaültetésének rendszerei megalapozódnak Az Országos Vidékfejlesztési Program Románia, az Országos Vidékfejlesztési Programon keresztül egy sor olyan célkitűzést szabott ki, amelyek támogatják az élelmiszer-mezőgazdasági ágazat és az erdészet versenyképességének növekelését, a környezetvédelmet és a vidékiek életminőségének javítását, a vidéki gazdaság változatosabbá tételét, a helyi fejlődésre szolgáló kezdeményezések elindítását és működését. Aktív foganatosítások: - Fiatal mezőgazdászok ösztönzése - A mezőgazdasági területek korszerűsítése - A mezőgazdasági és faipari termékek hozzáadott értékének a növelése - Az önellátó gazdaságok támogatása - Termelői csoportok kialakítása - Kisvállalkozások létesítésének és fejlesztésének a támogatása - Turisztikai tevékenységek támogatása - A falvak fejlesztése, felújítása, a vidéki lakosságot és gazdaságot célzó alapszolgáltatások javítása, és a vidéki örökségek érétékesítése. Prioritási tengelyek: - 1-es prioritási tengely: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása - 2-es prioritási tengely: A vidéki területek és a környezet feljavítása - 3-as prioritási tengely: A vidéki életminőség javítása és a vidéki gazdaság változatosabbá tétele 13

15 - 4-es prioritási tengely: LEADER - 5-ös prioritási tengely: műszaki tanácsadás biztosítása az Országos Fejlesztési Terv megvalósításában - 6-os prioritási tengely: kiegészítő támogatások nyújtása. Az Országos Vidékfejlesztési Terv utolsó verzióját decemberében aktualizálták, és 907 oldalt tartalmaz. A dokumentum megtekinthető a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján: Rurala-versiunea10-consolidata-decembrie-2012.pdf 1.7 Határon Átnyúló Együttműködési Program A Határon Átnyúló Együttműködés Program fő célkitűzése, hogy elmélyítse a határ mentén élő emberek, közösségek, gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat, és hogy a határmenti régió sajátos, kulcsfontosságú erősségeire alapozva támogassa ezt az együttműködést. A as időszakban Romániában az alábbi Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Programok bonyolódott le: - A magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő megyék együttműködését célzó Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program - A román-bolgár határ két oldalán elhelyezkedő megyék együttműködését célzó Román-Bolgár Határon Átnyúló Együttműködéis Operatív Program - A Magyar-Szlovák-Román-Ukrán-Moldáv Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program - A Magyar-Szlovák-Román-Ukrán Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program - A Román-Szerb Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program - A Fekete-tenger medence Együttműködési Operatív Program. A Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program sajátos célkitűzései: - A szállítási infrastruktúra javítása a határ menti övezet elérhetőségének megkönnyítése érdekében - Az információáramlás javítása a közös lehetőségek kiaknázása érdekében 14

16 - A humánerőforrás hatékony felhasználása és a határ menti övezet értékeinek védelme - A határ menti gazdasági kapcsolatok megerősítése annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdasági fejlesztést, figyelembe véve a környezet védelmének szükségességét is - A társadalmi és kulturális koherencia megerősítése az emberek és a közösségek között. 1.8 Európai uniós finanszírozású programok gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogszabályok Romániában Országos Jogszabályok A közösségek megsegítésére kiutalt vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó jogszabályok: - Az infrastrukturális Alapok pénzügyi kezelésére és a konvergenciás célkitűzések elérésére vonatkozó 64/2009-es Sürgősségi Kormányhatározat előírásainak alkalmazását szabályozó Metodológiai Normákat jóváhagyó 218/2012 március 23-i határozat. - A visszatérítési kérelemben szereplő költségek ÁFÁ-jának le nem írhatóságára vonatkozó Nyilatkozat, illetve a pályázatban szereplő költségek ÁFÁ-jának le nem írhatóságára vonatkozó bizonyítvány tartalmára vonatkozó Minősítési Eljárást jóváhagyó 33/2012. január 11-i Rendelet - Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányhatározat 11. cikkelyében rögzített előírásoknak az alkalmazására vonatkozó Rendelkezéseket jóváhagyó 204/2011. december 27-i Rendelet. - Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatosági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányrendelet módosítására és kibővítésére vonatkozó 1135/2011. november 9-i Határozat. - A strukturális eszközök gyakorlatbaültetésére vonatkozó előírások módosításáról és kibővítéséről szóló 802/ i Kormányhatározat - A Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek nyújtott támogatási Program gyakorlatbaültetésének a szabályait jóváhagyó 175/2010. március 3.-i Határozat. Kibocsátotta: Románia Kormánya. Megjelent a 162/2010 március 12-i Hivatalos Közlönyben. 15

17 - A strukturális eszközök gyakorlatbaültetését szorgalmazó intézkedések megállapítására vonatkozó 606/2010. június 23-i Határozat - A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított támogatási Program gyakorlatbaületésére vonatkozó, a Garancia Szerződés és a 9/2010-es Sürgősségi Kormányrendelet 8. cikkelyében szereplő bejegyzéseket, valamint az FNGCIMM által biztosított garancia után fizetendő jutalék mértékét megállapító Konvenciót jóváhagyó 820/2010. március 18-i Határozat. Kibocsátotta: a Pénzügyi Minisztérium. Megjelent a 179/2010. március 19-i Hivatalos Közlönyben. - A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított támogatási Programot jóváhagyó 9/2010. február 17-i sürgősségi rendelet. - A Romániának kiutalt, az Európai Unió strukturális eszközeiből finanszírozott, a román gazdaság számára prioritást jelentő ágazatokban nyert projektek kedvezményezettjeinek biztosított, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket garantáló Országos Alap törzstőkéjének növelésére biztosított támogatási Programot jóváhagyó 9/2010. február 17-i sürgősségi rendeletet módosító és kiegészítő 92/2010. október 13-i sürgősségi rendelet. - A Pénzügyminisztérium működésére és szervezésére vonatkozó 34/2009-es Kormányhatározat. - Az operatív programokból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályaira vonatkozó 759/2007-es Kormányhatározat módosításáról és kibővítéséről szóló 491/2008-as Határozat. - A strukturális eszközök kezelésére és koordinálására vonatkozó 457/2008-as Kormányhatározat. - A Környezetvédelmi Minisztérium által kibocsátott, a Natura 2000 projekt engedélyeztetésére vonatkozó 1338/2008-as rendelet. - Az Európai Területi Együttműködési Csoportra vonatkozó 127/ i Sürgősségi Kormányrendelet. - Az operatív programból finanszírozott tevékenységek keretében felmerülő költségek elszámolhatósági szabályzatára vonatkozó 759/ i Kormányhatározat. - Románia regionális fejlesztésére vonatkozó 315/ i törvény. 16

18 - Az Országos Fejlesztési Terv partnerségben való kidolgozására vonatkozó 1115/ i Kormányhatározat. A Romániának ítélt vissza nem térítendő európai közösségi pénzügyi hozzájárulás kezelésének pénzügyi keretére vonatkozó jogszabályzat: - A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát módosító pénzügyminiszteri rendelet - A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát módosító 2370/2011-es pénzügyminiszteri határozat. - A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát módosító 2359/2011-es pénzügyminiszteri Határozat. - A Konvergencia célkitűzéseinek (888/2010. december 30-i Hivatalos Közlöny) elérése érdekében felhasznált strukturális eszközök kezelését szabályozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet módosítására és kibővítésére vonatkozó 120/ i sürgősségi kormányrendelet. - A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát jóváhagyó 2548/2009-es rendeletet módosító és kiegészítő 12/2010-es rendelet. - A 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet (345/2010. május 25.-i Hivatalos Közlöny) alkalmazási szabályzatát jóváhagyó 2548/2009-es módosítására és kiegészítésére vonatkozó 1080/2010-es rendelet. - A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek, a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabáyzatát módosító 2548/ i rendelet A szöveget Románia Hivatalos Közlönyének május 25-ig közölt módosító rendeletek alapján frissítették. - A strukturális eszközök kezelésére és ezeknek, a konvergencia célkítűzésekben való felhasználására vonatkozó 64/2009-es sürgősségi kormányrendelet A szöveget Románia Hivatalos Közlönyeinek december 30-ig közölt módosító rendeletek alapján frissítették. - A gazdasági és pénzügyminiszter 3154/2008-as rendelete, mely módosítja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, mely a strukturális eszközök kiutalására, az előfinanszírozásról és társafinanszírozásról szól, melyeket az állami költsgévetésből utalnak ki, beleértve az Országos Fejlesztési Alapokat is, azoknak az állami intézményeknek, amelyek implikálódnak a strukturális eszközök kezelésébe és felhasznalásába, a konvergencia célkitűzések elérése érdekében, melyet 17

19 jóváhagy a 911/2007-es pénzügyminiszteri rendelet által jóváhagyott 249/2007- es törvény, az idevonatkozó módosításokkal és kiegészítésekkel - A 19-es Kormányrendelet mely módosítja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendeletet, amely a strukturális alapok kiutalásáról, az elő- és társfinanszírozásra vonatkozik az állam költségvetéséből. - A 2007/07.12-i 249-es Törvény, mely jóváhagyja a 29/2007-es kormányrendeletet, a strukturális alapok kiutalására, előfinanszírozására és társfinanszírozásra vonatkozóan az állami költségvetésből, illetve az Országos Fejlesztési Alapból, a strukturális eszközök kezelésébe implikálódott intézmények részére, és ezek felhasználására a konvergencia célkitűzéseinek megvalósításában. - A 911/ es pénzügyminiszteri Rendelet, mely jóváhagyja a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, amely az állami költségvetésből történő strukturális alapok kiutalására, a társ- és előfinanszírozásra vonatkozik, beleértve az Országos Fejlesztési Alapokat is, olyan állami intézeteknek, amelyek részt vesznek a strukturális alapok kezelésében és felhasználásában a konvergencia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, amelyet jóváhagy a 249/2007-es törvény az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel. - A 469/ i pénzügyminiszteri határozat, mely jóváhagyja és kiegészíti a 29/2007-es Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát. A közösségi alapok visszaszerzésére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok: - A 875/2011-es Kormányrendelet, mely jóváhagyja a 66/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet előírásainak alkalmazási szabályzatát, az európai alapok és/vagy állami alapok felhasználásában történt szabálytalanságok megállapítására és szankcionálására vonatkozóan. - A 66/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet, mely az európai alapok és/vagy állami alapok felhasználásában történt szabálytalanságok megállapítására és szankcionálására vonatkozik - A 205/ es Törvény, mely jóváhagyja a 12/2007-es Rendeletet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozó 79/2003-as Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozik. - A 12/ es Kormányrendelet, mely módosítja és kiegészíti a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozó 79/200-as Törvényt. 18

20 - Az 1358/ es Kormányhatározat mely módosítja és kiegészíti a 79/2003-as Kormányhatározat alkalmazási szabályzatát, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik és jóváhagyott a 1510/2003-as Kormányrendelet. - Az 53/ ös Kormányrendelet, mely az állami költségvetésben és könyvelésben alkalmazott intézkedések szabolyázásra vonatkozik. - A 2396/ es Kormányhatározat, mely módosítja és kiegészíti a 79/2003-s Kormányrendelet alkalmazási szabályzatát, amely a közösségi, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik és jóváhagyott a 1510/2003-as Kormányrendelet. - A 94/ os Kormányrendelet, mely egyes pénzügyi intézkedésekre vonatkozik. - Az 1510/ as Kormányhatározat mely jóváhagyja a 79/2003-as Kormányrendelet alkalmazási szabályzatát, a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozóan. - Az 529/ es Törvény, mely jóváhagyja a 79/2003-as Kormányrendeletet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik. - A 79/ as Kormányrendelet, mely a közösségi alapok, illetve a célnak nem megfelelően felhasznált társfinanszírozási és közösségi alapok ellenőrzésére és visszaszerzésére vonatkozik. A z állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok: - A 137/ es Törvény, mely jóváhagyja a 117/2006-os Sürgősségi Kormányrendeletet, mely az állami támogatások országos alkalmazására vonatkozik. - A 117/ es Sürgősségi Kormányrendelet, mely az állami támogatások országos alkalmazására vonatkozik. A Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programjára vonatkozó jogszabályok 19

21 Első prioritási tengely: - A 2355/2012. október 30.-i Rendelet mely jóváhagyja a Minimis Segély Tervet, amely az alábbi tevékenységek gyakorlatba ültetésére vonatkozik: a vállalatok beilleszkedésének támogatása a beszállítók soraiba vagy klaszterekbe az 1.3. Beavatkozási Terület keretében, illetve a vállalkozói réteg tartós fejlesztése a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Programjának keretében. - Az 1795/2012.szeptember 17.-i Rendelet, mely jóváhagyja a Minimis Segély Tervet, amely az alábbi tevékenységek gyakorlatba ültetésére vonatkozik: a vállalatok beilleszkedésének támogatása a beszállítók soraiba vagy klaszterekbe az 1.3. Beavatkozási Terület keretében, illetve a vállalkozói réteg tartós fejlesztése a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Programjának keretében. - A 385/2012.március 22.-i Rendelet, mely jóváhagyja azoknak a pénzügyi projektek elszámolhatossági költségeinek listáját, amelyeket a as időszakra vonatkozó Gazdasági Versenyképesség Növelésének Ágazati Operatív Programjából finanszíroznak, az első prioritási tengely mentén, Egy innováció és ökológiai szempontból is hatékony termelési rendszer, az 1.3.-as beavatkozási terület A tartós vállalkozói réteg fejlesztése, valamint a Az országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése versenyképességi pólusok tevékenységek keretében. - A 363/2012. február 23.-i Rendelet, mely jóváhagyja az Állami Segély Tervet az alábbi tevékenységek támogatására és gyakorlatba ültetétésére: az Országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése versenyképességi pólusok az 1.3-as beavatkozási terület keretében, A vállalkozói réteg tartós fejlesztése a Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Területi Program keretében. - A 3188/2011. december 12.-i Rendelet, mely jóváhagyja az Állami Segély Tervet az alábbi tevékenységek támogatására és gyakorlatba ültetétésére: az Országos és nemzetközi üzleti élet támogatására szolgáló struktúrák fejlesztése versenyképességi pólusok az 1.3-as beavatkozási terület keretében, A vállalkozói réteg tartós fejlesztése a Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Területi Program keretében. - A 480/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: A kisés középvállalkozások versenyképességének növelésére nyújtott támogatás tanácsadói szolgáltatások által, melyhez hozzá tartozik b). A tanácsadások támogatása a kis- és középvállalkozóknak, az 1.3.-as beavatkozási terület keretében A vállalkozói réteg tartós fejlesztése. - A 479/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Állami Segély Tervet: Támogatás a termelői szektor megerősítésére és korszerűsítésére, a nagy vállalatokba való beruházások révén, melyhez hozzá tartozik a). Támogatás a 20

22 termelői szektor megerősítése és korszerűsítése kézzelfogható és érinthetetlen beruházások által (szabályozza a 1943/2008.június 19-i Rendelet, mely módosítja a 479/2008-as pénzügyminiszteri Rendeletet). - A 478/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: Kisés középvállalkozásoknak nyújtott speciális tanácsadás és szakoktatás, beruházási projektek kibocsátása és gyakorlatba ültetése végett, hozzá tartozó tevékenység a). Támogatás a termelői szektor megerősítése és korszerűsítése direkt és indirekt beruházások által, 1.1-es beavatkozási terület Termelői beruházások és a vállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások felkészítése a piaci versenyképességre. - Az 1862/2008. június 13.-i Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: Gazdasági Versenyképesség Növelése az Operatív Területi Program keretében. - A 477/2008. február 20.-i Rendelet, mely jóváhagyja a alábbi Állami Segély Tervet: Támogatás a termelői szektor megerősítésére és korszerűsítésére, a nagy vállalatokba való beruházások révén, kapcsolódó tevékenységek a). Támogatás a termelői szektor megerősítése és korszerűsítése direkt és indirekt beruházások által, 1.1-es beavatkozási terület Termelői beruházások és vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállakozások felkészítése a piaci versenyképességre, 1- es prioritási tengely Egy hatékony és innovatív termelési rendszer a Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Területi Program keretében. 2-es prioritási tengely: - A 3388-as pénzügyminiszteri Rendelet az alábbi Állami Segély Terv jóváhagyására: Kutatási, fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében, kapcsolódó tevékenységek Kutatási tervek partnerségben, Kutatási és fejlesztési projektek magas tudományos szinten, amelyben részt vesznek külföldi szakemberek és Az innovációk népszerűsítése a vállalatokon belül. - Az 1293/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Regionális Állami Segély Tervet: Kezdő beruházások finanszírozása a kutatásban, fejlesztésben és innovációban, kapcsolódó tevékenységek A kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése a vállalatoknál, új munkahelyek teremtése a kutatás területén és Az innovációk népszerítése a vállalatokon belül, a 2.3. beavatkozási területeken A vállalatok hozzáférése a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez, 2-es prioritási tengely Versenyképesség a kutatás, műszaki fejlesztés és innováció által, a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében. 21

23 - A 387/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi Minimis Segély Tervet: Minimis Tervek a START UP-ok és a SPIN OFF-ok támogatásához a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében, 2- es prioritási tengely Versenyképesség kutatás, műszaki fejlesztés és innováció által, 2.3.-as beavatkozási terület A vállalatok hozzáférése a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez, es tevékenység Az innovációs START UP-ok és SPIN OFF-ok támogatása. 3-as prioritási tengely: - A 2229/2008-as Rendelet Regionális Állami Segély Terv a 3.3-as beavatkozási területhez kapcsolódó tevékenységekhez - A 2159/2008-as Rendelet A Minimis Segély Terv a es és es beavatkozási területekhez kapcsolódó tevékenységekhez. - A 632/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja az alábbi tervet: Minimis Segély kisés középvállalkozásoknak széleskörű internet-hozzáféréshez, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz, kapcsolódó tevékenységek Támogatás széleskörű internet-hozzéféréshez és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz, 3.1.-es beavatkozási terület Az információs technológia használatának támogatása, 3-as prioritási tengely Információs és kommunikációs technológiák a magán- és a közszféra részére, a Gazdasági Versenyképesség Növelése Területi Operatív Program keretében. 4-es prioritási tengely: - A 750/2008-as Határozat, jóváhagyja a regionális állami segély tervet az újrahasznosítható energiaforrások értékesítésére vonatkozóan. - A 718/2008-as Határozat, jóváhagyja a horizontális állami segély tervet, a tartós regionális fejlesztésre és a káros gázkibocsátások csökkentésére vonatkozóan. A Regionális Operatív Program jogszabályai: - Állami Segély Terv a regionális fejlesztésre, az üzleti életet támogató fejlesztési struktúrák létrehozása által (A Versenyhivatal 794/ os számú engedélye). - A 413/2008-as Rendelet, melyet a Fejlesztési, Közmunkálatok és Lakásügyi Miniszter bocsátott ki a 155/2008-as Rendelet függelékének módosítása végett. - A 261/2008-as Rendelet, mely jóváhagyja a regionális fejlesztési segély tervet a turizmusban eszközölt beruházásokra vonatkozóan. 22

24 - A Fejlesztési, Közmunkálatok és Lakásügyi Miniszter által kibocsátott 287/2008- as Rendelet, mely jóváhagyja a regionális fejlesztési segély tervet, olyan struktúrák létrehozására és fejlesztésére vonatkozóan amelyek támogatják az üzleti életet a Regionális Operatív Program keretében. Az államháztartásra vonatkozó jogszabályok, forrásokra vonatkozó speciális előírásokkal a vissza nem térítendő külső - A 874/ i Határozat, mely jóváhagyja és kibővíti a 264/2003-as Kormányhatározatot, a műveletek és a költségek kategóriákba való besorolására, kritériumokra, eljárásokra, a közpénzekből történő kifizetések mértékének a megállapítására vonatkozóan (615/2010. augusztus 31.-i Hivatalos Közlöny). - Az 1883/ i Határozat, mely jóváhagyja a Környezet Területi Operatív Program keretében finanszírozott projekteket tartalmazó listát, amelyekre alkalmazzák az államháztartásra vonatkozó 500/2002-es Törvény 52. cikkely (9 1) bekezdésének b) betű előírásait és a helyi pénzügyekre vonatkozó 273/2006-os Törvény 54. cikkely (9 1) bekezdés b) betű előírásait (854/2010. december 21.-i Hivatalos Közlöny). - A Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Közigazgatási és Belügyminisztérium, a Régiófejlesztés és Közigazgatási Minisztérium 135/76/84/ február 10-i keltezésű közös Rendelete, mely jóváhagyja a magán és állami projektek hatását felmérő alkalmazási szabályzatot a környezetre. - Az 57/ i Sürgősségi Kormányrendelet, amely kiegészít néhány jogszabályt (a 436/2010. június 29-i Hivatalos Közlöny). - A 673/ i pénzügyminiszteri Rendelet, módosítja a 752/2006-os pénzügyminiszteri Rendeletet, mely jóváhagyja a pénzügyi adóigazolás kibocsátására vonatkozó eljárást, jogi és magán személyek esetében, a költségvetési kötelezettségekről kiállított bizonyítványokra vonatkozó eljárást, valamint ezeknek a tartalmát és mintát (355/2009.május 27-i Hivatalos Közlöny). - A 75/767/ as, a Közigazgatási és Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közös Rendelete, jóváhagy néhány típusnyomtatványt, amelyek az Adóhatóság által végzett, helyi adók és illetékek begyűjtésére vonatkoznak. - A 445/ as Kormányhatározat bizonyos magán és önkormányzati projektek a környezetre mért hatásának felmérésére. - A 28/2008. január 9-i Határozat, jóváhagyja a közberuházások műszakigazdasági dokumentációinak tartalmát, valamint a beruházások és munkálatok költségterveinek kibocsátására vonatkozó módszertanokat és struktúrákat. 23

25 - Az 1187/2007. április 16-i Határozat, mely módosítja és kiegészíti a közintézmények könyvelésének a szervezésére és irányítására, a közintézmények költséghely tervének és ezek alkalmazására vonatkozó instrukciókat szabályozó módszertani normákat, melyeket jóváhagyott az 1917/2005-ös Pénzügyminiszteri Rendelet. - Az 1865/ es Kormányhatározat, mely módosítja az új beruházások műszaki-gazdasági jóváhagyásához szükséges értékhatárokat. - A Helyi Adóhivatalra vonatkozó 273/ es Törvény szövegfrissítés a módosító szabáyok alapján, - megjelent Románia Hivatalos Közlönyének, I. részében, július 2-ig. - A 752/2006-os pénzügyminiszteri Rendelet, mely jóváhagyja a magán és jogi személyek adóigazolásainak és a költségvetéssel szembeni kötelezettségek igazolásának kibocsátásához szükséges eljárást, valamint ezek mintáit és tartalmát. - A 264/ as Határozat, mely megállapítja a tevékenységeket és költségkategóriákat, a közintézmények költségvetéséből kifizetésre kerülő előlegek kritériumát, eljárását és ezek mértékét (módosításokkal újraközölték a 109/2004. április 5-i Hivatalos Közlönyben, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel szövegfrissítés a módosító szabályok értelmében a Hivatalos Közlöny augusztus 31-i, számának I., részében jelent meg). - Az Adóhivatalra vonatkozó 500/ i Törvény, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel szövegfrissítés a módosító szabályok értelmében a Hivatalos Közlöny november 25-i számának I, részében jelent meg. A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok - Az 1050/ i Rendelet, a strukturális eszközökből finanszírozott projektek privát kedvezményezettjei számára kidolgozott odaítélési procedúrákról, a Konvergencia céljainak teljesülése érdekében. - Az 52/2011-es Kormányhatározat a 30/2006-os Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, mely a közbeszerzési szerződések, koncessziós szerződések és a szolgáltatások elvégzésére kötött koncessziós szerződések odaítélésének procedúráit ellenőrző eljárások szerepére vonatkoznak. - A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság Közbeszerzések 302/2011-es Törvénye, mely jóváhagyja az ajánlatok kibontásakor készített jegyzőkönyvek és a procedurális beszámolók típusnyomtatványait, melyek a közbeszerzési, koncessziós és szolgáltatási szerződések odaítélési procedúráinak részét képezik. 24

26 - A 802/2011-es Kormányhatározat módosítja és kiegészíti a strukturális eszközök gyakorlatbaültetésére vonatkozó egyes szabályokat. - A 801/2011-es Kormányhatározat módosítja és kiegészíti a Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság működésére és szervezésére vonatkozó 525/2007-es Kormányhatározatot. - A 24/ i Kormányhatározat jóváhagyja a közszolgálati munkák és közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítéléséről szóló akalmazási előírásokat, a közbeszerzések, közszolgálati munkák és közszolgáltatások koncessziós szerződéseinek odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Komyánrendelet értelmében. - A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság működésére és szervezésére vonatkozó 525/ i Törvény. - A 942/ i Kormányhatározat jóváhagyja a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkcióját szabályozó 30/2006-os Sürgősségi Kományrendelet alkalmazási szabályait. - A 30/ i Sürgősségi Kormányrendelet a közberszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkciójáról, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel szövegfrissítés, a LEX EXPERT informatikai termék segítségével, a módosító szabályok értelmében megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében október 15-ig. - A 228/ es Törvény jóváhagyja a közberszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó procedurális eljárásokhoz tartozó ellenőrzések funkcióját szabályozó 30/2006-os Sürgősségi Kormányrendeletet. - 24/ i Sürgősségi Kormányrendelet a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződések és a közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítéléséről szövegfrissítés, a módosító szabályok értelmében, megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. részében, december 31-ig. - A 19/ i Kormányrendelet a közbeszerzési szerződések odaítélési előírásainak alkalmazási szabályzatáról, a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződések és a közszolgáltatási koncessziós szerződéseinek odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Korményrendelet értelmében szövegfrissítés, a módosító szabályok értelmében, megjelent Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében, július 27-ig. 25

27 - A Közbeszerzéseket Szabályozó és Monitorizálási Országos Hatóság 183/ i Rendelete, a médiával kötött hirdetési szerződésekre vonatkozó rendelkezésekről. - A 22/ i Kormányhatározat jóváhagyja a közbeszerzési szerződések elektronikus úton történő odaítélésének előírásait szabályozó alkalmazási szabályzatot, a közbeszerzési szerződések, a közszolgálati munkák koncessziós szerződéseinek és a közszolgáltatási koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó 34/2006-os Sürgősségi Korményrendelet értelmében - A 782/2006. június 14-i Kormányhatározat jóváhagyja a Fellebbezések Megoldásának Országos Tanácsának működési és szervezési szabályzatát. - A 74/ i Sürgősségi Kományrendelet a Közbeszerzések Szabályozására és Monitorizálási Országos Hatóság létesítésére vonatkozóan. - A 111/ es Törvény, a Közbeszerzések Szabályozására és Monitorizálási Országos Hatóság létesítésére vonatkozó 74/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet jóváhagyásáról. A strukturális eszközök közleményei: - Memorandum a as Strukturális Eszközökkel kapcsolatos közlemények országos stratégiájának jóváhagyásáról. Európai Jogszabályok - A 397/2009-es Szabályzat: módosítja az 1080/2006-os Szabályzatot - A 396/2009-es Szabályzat: módosítja az 1081/2006-os Szabályzatot - A 284/2009-es Szabályzat: módosítja az 1083/2006-os Szabályzatot - A Kohéziós Alapra vonatkozó 1084/2006-os Szabályzat - A Strukturális Eszközök előírásaira vonatkozó 1083/2006-os Szabályzat - Az európai területi együttműködési csoportokra vonatkozó 1082/2006-os szabályzat - A Szociális Európai Alapra vonatkozó 1081/2006-os Szabályzat - A Regionális Fejlesztési Európai Alapra vonatkozó 1080/2006-os Szabályzat - Az 1083/2006-os Szabályzat gyakorlatbaültetésére vonatkozó 1828/2006-os Szabályzat - Az állami támogatással kompatibilis kategóriák mentességére vonatkozó 800/2008-as Szabályzat 26

28 - A Minimis Segély Terv alkalmazására vonatkozó 1998/2006-os Szabályzat. A Lisszaboni Szerződés december 1-től lépett életbe, ezáltal lezárult egy többéves alkudozási korszak az intézményi szempontok témakörben. A Lisszaboni Szerződés módosítja az Európai Tanácsra vonatkozó Szerződést és az Európai Uniós Szerződéseket (de nem helyettesíti be ezeket) és törvényes keretet és joszabályokat bocsát az Unió rendelkezésére, annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a jövőbeni kihívásoknak és az állampolgárok elvárásainak. A szerződés tárgya: - Egy demokratikus és átlátható Európa, melyben az Európai Parlament és a tagországos parlamentjei egy jó behatárolt és stabil szerepet töltenek be, egy olyan Európa, amelyben az állampolgároknak nagyobb esélyük lesz, hogy meghallgattassanak és pontosan meghatározza, hogy mik a teendők és kik kell ezeket elvégezzék európai és országos viszonylatban. - Egy stabil szerep az Európai Parlamentnek: melyet közvetlen választanak meg az Európa Unió állampolgárai, új feladatkörrel látva el, a törvényhozás, a költségvetés és a nemzetközi egyezmények terén. Azáltal, hogy egyre gyakrabban folyamodnak a közös döntésekhez az európai politikák kibocsátásának érdekében, az Európai Parlament egyenrangúvá vált az Európai Tanáccsal (amely a tagországokat képviseli), legalábbis a törvényhozás terén. - Nagyobb szerep juttatása a tagországok parlamentjeinek: a tagországok parlamentjei nagyobb részt vállalhatnak a közös tevékenységekben, egy új mechanizmus révén követhető, hogy csak olyan esetekben avatkozzanak közbe, amikor jobb eredmények érhetőek el a közösség számára (a szubszidiaritás elve). Az Európai Parlament szerepének megerősítése mellett, a tagországok parlamentjeinek a bevonásával, hangsúlyosabbá válik az unió demokratikus jellege és jelentősen növeli létjogosultságát. - Erősebb hangot biztosít az állampolgároknak: az állampolgárok kezdeményezésének eredményeként, egy millió állampolgár kérheti a bizottságtól, hogy új politikai javaslatokat eszközöljön. - Ki és mit csinál: a kompetenciák leosztása által, nyilvánvalóbbá vált a tagországok és az Európai Unió közötti viszony. - Az Európai Unióból való kilépés: A Lisszaboni Szerződés fogalmazza meg első alkalommal egy tagország kilépésének körülményeit az Unióból. - Egy hatékonyabb Európa új munkamódszerek kidolgozása és a választási szabályok egyszerűsítése által, hatékony és korszerű intézmények létesítése, annak érdekében, hogy a 27 taggal rendelkező Unió jobb teljesítményt érjen el a fő tevékenységi területeken. 27

29 - Egy hatékonyabb döntéshozó rendszer: a szerződés kiterjesztette a minősített többségi szavazás használatát azzal, hogy minden döntési területen bevezette. Ezentúl 2014-ben megváltozik a minősített többség meghatározása, akkor lép majd érvénybe, ha a tagállamok legalább 55%-a van egy javaslat mellett, akik az EU állampolgárainak legalább 65 százalékát képviselik. - Egy stabilabb és hatákonyabb intézményesített keret : a Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Tanács elnöke funkciót, akit két és fél évre választanak meg, közvetlen kapcsolat áll fenn a bizottság elnökének megválasztása és az európai választások eredményei között, új rendelkezéseket ír a jövőbeni Európai Parlament szerkezeti felépítésére nézve, új szabályokat fogalmaz meg az együttműködés és a banki intézkedések terén. - Egy jobb élet Európa állampolgárainak: A Lisszaboni Szerződés csökkenti az EU azon hatáskörét, hogy bavatkozzon az Unió és állampolgárai számára kiemelt fontossággal bíró területeken mint például a szabadsághoz való jog, nemzetbiztonság és igazságszolgáltatás (a terrorizmus elhárítása vagy a bűnmegelőzés). Bizonyos mértékig, a szerződés előírásai más területekre is vonatkoznak, ilyenek például a közegészségügy, a klimaváltozások, a közérdekű szolgáltatások, energetika, kutatás, területi kohézió, kereskedelem, humanitárius segélyek, sport, turizmus és területi együttműködés. 2. FEJEZET SZATMÁR MEGYE 2.1. Rövid története A Szamos folyó által keresztezett Szatmár megye, ősidők óta a géto-dákok által lakott vidék, a román civilizáció és kultúra bölcsője. Az Avasban, Erdődön, Aranyosmeggyesen, Homoródon, Szaniszlón végzett régészeti kutatások során olyan relikviák kerültek napvilágra, amelyek bizonyítják, hogy már a paleolitikus időkben is volt élet ebben a régióban. A régió történelmében fontos állomást jelent a dákok jelenléte, akik majdnem 100 évig éltek ezen a területen és ez idő alatt virágzó civilizációt hoztak létre. Példaként hozható fel Aranyosmeggyes, ahol 13 fazekaskemencére bukkantak a szakemberek, ez volt az országban ez idáig a legátörőbb régészeti siker. A IX. század végén és a X. század elején, a terület Menumorut vajdaságának részévé vált, Szatmári központtal (Castrum Zotmar). Mivel, hogy fő kereskedelmi útkereszteződésben helyezkedett és gazdag altalajkincsekkel rendelkezett, Szatmár vármegye igen fejlett gazdasággal büszkélkedhetett, ezt a tényt 1181-ből fennmaradt írásos bizonyítékok is igazolják. A szatmárnémeti, az erdődi, aranyosmeggyesi és nagykárolyi várak romjainak maradványai a mai napig 28

30 megmaradtak. A civilizáció létezését és az itt élő népek kontinuitását bizonyítja továbbá a románkorból fennmaradt templom Ákoson (a XIII. századból), és a gótikus stílusban épült templom Erdődön, Érszentkirályon, Krasznabélteken. 2.2 Földrajzi fekvése Szatmár megye Románia észak-keleti részén helyezkedik el, a Magyar és ukrán határ mentén. Az Észak-Nyugat régió, illetve a Kárpát medence része. : Határátkelők (vám): Pete (közúti) Halmi(közúti és vasúti) Csanálos (közúti) Börvely (vasúti) Szatmárnémeti (légi)) Távolságok szárazföldön: km-re Párizstól km-re Bruxelles-től 700 km-re Bukaresttől 600 km-re Bécstől 590 km-re Pozsonytól 350 km re Budapesttől Szatmár megye területe km² (az ország területének 1,9%-a) Területek : 72 % mezőgazdasági terület 18 % erdő 3 % folyó 7 % más terület Szomszédos megyék: Bihar, Szilágy, Máramaros, Szabolcs-Szatmár-Bereg (Magyarország). Vízei: Szamos folyó (60 km a megyében), Túr folyó (66 km a megyében), Kraszna (57 km a megyében). 2.3 Lakosság Szatmár megye lakosságának összetétele Az utolsó, október 20-i népszámlálás ideiglenes adatai alapján, Szatmár megye lakóinak száma ,4 % városi lakos 55,6 % vidéki lakos 29

31 A lakosság háztartásban él. Lakosainak száma alapján, Szatmár megye a 29. legnagyobb megye az országban, népsűrűsége 83,5 lakos/ km². A lakosság megoszlása a fontosabb helységek szerint: 1-es számú táblázat: Főbb helységek Stabil lakosok száma Szatmárnémeti Municípium Nagykárolyi Municípium Avasfelsőfalu - város Tasnád város Sárközújlak - város Erdőd - város Aranyosmeggyes község Bikszád - község Avasújfalu - község Turc - község A stabil lakosság etnikai összetétele: 1-es ábra 30

32 Románok Ukránok Magyarok Más etnikumok Romák Nem nyilvántartott Németek Forrás: A 2011-es romániai népszavazás ideiglenes eredményeire vonatkozó február 2-I sajtóközlemény (A Lakások és lakosok népszámlási Megyei Bizottság) A fenti ábrán megfigyelhetjük, hogy a megye stabil lakosságának 35 százalékát magyar nyemzetiségűek alkotják, ami igazolja azt a tényt, hogy egy határon átnyúló projekt Szatmár megye (Románia) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Magyarország) könnyen megvalósítható és sikeres lehet. A lakosság természetes mozgása Az átlag természetes népességszaporulat az utolsó 12 hónap alapján csökkenő tendenciát mutat, az élveszületések aránya mintegy 25%: 2-es számú táblázat ) ) Aug. Szept Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. máju Jun. Júl. aug Élveszületettek Elhunytak Természetes szaporulat Házasságkötések Válások Elhalálozás 1 éves kor alatt 1) Végleges adatok; 2) Ideiglenes adatok Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság 31

33 Szatmár megye aktív lakossága A 2009-es évhez viszonyítva, az aktív lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, nagyobb visszaesés figyelhető meg a férfi lakosok körében: 2-es ábra Nők Férfiak 2.4 Munkaerő A foglalkoztatottak összlétszáma Szatmár megyében Szatmár megye foglalkoztatottjainak számát nagyban befolyásolta a 2008-as gazdasági válság, számuk hozzávetőlegesen 13%-kal csökkent 2010-ig és 2011 között a munkavállalok száma enyhe emelkedési tendenciát mutat. 3-as ábra A foglalkoztatottak összlétszáma az év végén Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság 32

34 Összehasonlítva 2012 év augusztusát a 2011-es év augusztusával, megállapíthatjuk, hogy a munkavállalok létszáma 1,59 százalékkal nőtt. Ha elemezzük a 4-es számú ábrát, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a től lassan és fokozatosan emelkedik a dolgozók létszáma, és ez a tendencia kimutatható 2012-ben is. 4-es számú ábra A Szatmár megyei foglalkoztatottak számának evoluciója Az iparban és az építkezéseken 5,25 százalékos emelkedés tapasztalható, ha összehasonlítjuk 2012 augusztusát 2011 augusztusával. Ez a két iparág magába tömöríti a megye munkavállalóinak százalékát. Ez a szám, jóval az országos átlag fölött található, ami a megye határmenti elhelyezkedésének tulajdonítható. Ez a tény is bizonyítja, hogy létezik együttműködés a két határmenti megye között. Az elmúlt évben 1,38 százalékkal csökkent a különböző szolgáltatási szektorban dolgozók száma. Ez a szektor biztosítja a legtöbb munkahelyet Szatmár megyében, a munkavállalok 51 százalékának. Ez a szám valamivel az országos átlag alatt van, amely 60 százalék, de a turizmus fejlesztésével, jelentősen növelhető lehetne, figyelembe véve az országhatár közelségét. Ennek érdekében az első lépés az infrastruktúra fejlesztése és kibővítése lenne (ugyanakkor ezáltal növekedne az építkezéseken dolgozók száma is), illetve egy jól kidolgozott marketingtervvel népszerűsíteni kellene megyénk turisztikai látványosságait. A mezőgazdaság a másik olyan szektor, amelyik elég sok munkahelyet biztosít Szatmár megyében. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az utolsó évben az itt dolgozók száma 2,08 százalékkal csökkent, arányaiban. A foglalkoztatottak összlétszámának kevesebb mint 2 százaléka dolgozik a mezőgazdasági szektorban Szatmár megyében, míg országos viszonylatban 3 százalék. 33

35 5-ös számú ábra Mezőgazdaság, vadászat és az idetartozó foglalkozások, erdészet és halászat Ipar és Építőipar Szolgáltatások Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság Amint azt az 5-ös számú ábra is mutatja, az iparban és az építőiparban dolgozók száma van növekedőben. 33-as számú táblázat p) Aug. szept Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. máj Jun. Júl. Aug. Az egész megye Mezőgazdaság, vadászat és az ide tartozó szolgáltatások, erdészet és halászat Ipar és építőipar Szolgáltatások Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság A bejegyzett munkanélküliek száma Szatmár megyében A Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökségnél bejegyzett munkanélküliek száma 2,45 százalékkal nőtt (a 2012 augusztus és 2011 augusztus összehasonlításában). 34

36 6-os számú ábra A munkanélküliek számának evoluciója Szatmár megyében Ennek ellenére, amint az a 6-os számú ábrából is kiderül, a munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat. 7-es számú ábra Férfiak Nők Forrás: Az Országos Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség Észrevehető, hogy a nemek szerint nem tapasztalható lényeges változás, sem ha a hónapok szerint vesszük, sem pedig ha a augusztust hasonlítjuk össze augusztusával. 2.5 A lakosság jövedelme Az átlag bruttó jövedelem Szatmár megyében Az átlag bruttó jövedelem a mezőgazdaságból, vadászatból, halászatból, erdőgazdálkodásból és egyéb tevékenységekből élők körében, 15%-kal kevesebb mint az országos átlag (1 313 lej, míg az országos átlag lej). 35

37 Figyelembe véve, hogy ugyanez jellemző az egyéb ágazatokban dolgozók esetében is, az iparban és építkezéseken (1 415 lej a lejjel szemben), illetve a szolgáltatások terén (1 717 lej a lejjel szemben), bizton állíthatjuk, hogy Szatmár megye dolgozóinak átlag fizetése mindenképpen alul marad az országos átlagnál. 8-as számú ábra Mezőgazdaság, vadászat és a hozzátartozó szolgáltatások, Erdőgazdálkodás és Halászat Ipar és építkezések Szolgáltatások A szolgáltatások az, egyetlen olyan ágazat, ahol a fizetések növekedő tendenciát mutatnak. Összehasonlítva a 2011 augusztusi és a 2012 augusztusi fizetéseket, 18 százalékos növekedést tapasztalható. Az iparban és az építkezések esetében 48,6 százalékkal kellene növekedniük a jövedelmeknek ahhoz, hogy elérjük az országos átlagot. Ezek ellenére, a bruttó átlagbérek mértéke nem mutat növekedő tendenciát. Nagy figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, ugyanis a bérek az ágazaton belül jóval alulmaradnak az országos átlagnál, és folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg. Intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy az ágazat vonzóbbá váljon, úgy befektetési, mint a munkaerő szempontjából. 4-es számú táblázat aug Szep okt nov dec jan Febr. már ápr máj jun júl aug Az egész megyében Mezőgazdaság,vadászat és az ide tartozó szolgáltatások, erdőgazdálkodás, halászat Ipar és építkezések*) Szolgáltatások*) Forrás: A Szatmár Megyei Statisztikai Igazgatóság 36

38 A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatainak értelmében, az átlag bruttó jövedelmek az országos átlag alatt vannak. Az országos átlaghoz viszonyított eltérések ágazatonként a 2012-es év feléig mutatkoznak: 568 lej a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, haltenyésztésnb, lej az iparban és építkezéseken, illetve 259 lej a szolgáltatásokban. A szociális és mezőgazdasági átlag nyugdíj havonta 2009-től kezdődően, a havi átlag nyugdíj szintje viszonylag stabilizálódni látszik. Megállapíthatjuk azonban, hogy a mezőgazdasági nyugdíjak nagyon alacsonyak, körülbelül 300 lej (65 euró). Ez az összeg nem biztosítja a létminimumot biztosító minimális költségeket sem. 9-es számú ábra A havi átlag nyugdíj Szociális nyugdíjak Mezőgazdasági nyugdíjak Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal A Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb tanulmánya alapján, Szatmár megyében a havi átlag nyugdíj értéke 667 lej, sokkal alacsonyabb az országos átlagnál, melynek értéke 777 lej. 2.6 Oktatás A beiskolázottság oktatási szintek szerint Amint azt a 10-es számú ábra is mutatja, az utóbbi 7 évben több mint 10 százalékkal csökkent a beiskolázottak száma Szatmár megyében. Riasztó tény, hogy ez a csökkenés folyamatos. 37

39 10-es számú ábra A beiskolázottak száma Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal Ha részletesen elemezzük a beiskolázottságot a különböző oktatási szinteken (11-es ábra), megállapíthatjuk, hogy az egyetem előtti oktatásban mutatható ki egy folyamatos csökkenés. A felsőfokú oktatás nincs nagy mértékben jelen a megyében, aminek egyik oka, Kolozsvár közelsége. 11-es számú ábra A beiskolázottság az oktatási szinteken az iskolát megelőző oktatás az egyetemet megelőző oktatás felsőfokú oktatás Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal Az egyetemet megelőző oktatás adatait elemezve megállapítható, hogy szinte teljes mértékben megszűntek a szakiskolák, ennek egy része kompenzálódik a líceumi oktatással. Ennek ellenére, a középiskolai képzés (beleértve a líceumokat és szakiskolákat is) csökkenő tendenciát mutat, személyről re csökkent a tanulók száma. 38

40 A Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint az iskolaelhagyás 1,7 százalékos az alsó tagozatokon, a líceumokban és szakiskolákban pedid 3,5 százalékos. Az érettségin átmenők aránya 2012-ben 40,79 százalékos volt, jóval kisebb mint az elmúlt években. Párhuzamot vonva, megállapítható, hogy úgy az elemi és középiskolai, mint a líceumi és szakiskolai beiskolázottság, csökkenő tendenciát mutat. 12-es számú ábra A beiskolázottság az egyetem előtt oktatásban elemi oktatás általános iskolai oktatás líceumi oktatás szakiskolai oktatás posztliceális oktatás Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal 5-ös számú táblázat Oktatási szintek Iskola előtti oktatás 13,523 13,518 13,457 13,804 13,910 13,848 13,718 Egyetem előtti oktatás 54,301 52,967 51,894 50,852 49,817 48,463 46,404 Elemi és általános iskolai oktatás 35,543 33,940 32,846 31,976 31,539 31,064 29,448 Elemi oktatás 17,312 16,828 15,550 15,458 15,563 15,438 14,963 Általános iskolai oktatás 18,231 17,112 17,296 16,518 15,976 15,626 14,485 Középiskolai oktatás 18,150 18,534 18,475 18,182 17,562 16,575 15,948 Líceumi oktatás 12,120 12,882 13,480 13,827 15,021 15,479 15,669 Szakiskolai oktatás Posztliceális oktatás 6,030 5,652 4,995 4,355 2,541 1, ,008 Felsőfokú oktatás ,084 1,348 1,939 1,776 1,489 Összesen 68,586 67,273 66,435 66,004 65,666 64,087 61,611 39

41 Végzősök az oktatási szintek szerint Amint a 13-as számú ábrán is látható, a különböző típusú oktatási intézményekben végzett személyek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a közötti periódusban. Ha összehasonlítjuk a 2010-ben végzettek számát a 2005-ben végzettekével, akkor megállapíthatjuk, hogy ez 14 százalékkal kevesebb. 13-as számú ábra Az oktatási intézetekben végzettek száma Annak ellenére, hogy a líceumi oktatásban részt vevők száma növekedőben van, ez nem kompenzálja a szakiskolákban végzett diákok számának csökkenését (ez nagyrészt annak tudható be, hogy csak nagyon kevesen jelentkeznek szakiskolákba), a 14-es számú ábra szerint, azt eredményezi, hogy jelentősen csökken a végzősök összlétszáma. 14-es ábra A végzősök száma a különböző oktatási szintek szerint Elemi és általános iskolai oktatás líceumi oktatás szakiskolai oktatás posztliceális oktatás felsőfokú oktatás 40

42 Forrás: Az Országos Statisztikai Hivatal A es tanügyi év beiskolázási ajánlatainak elemzése Megyei szinten, Szatmár megyében, figyelembe véve az oktatás minőségére vonatkozó intézkedéseket és az új oktatási törvények előírásait, kialakulnak mindazon kedvező feltételek, amelyek biztosítják az összhangot az oktatásban megfogalmazott célkitűzések és az ismeretalapú gazdasági és társadalmi fejlődés szükségletei között. Ami a szakmai képzést illeti, sajátos elvek mentén alakultak ki a prioritások: egy olyan oktatási rendszer kiépítése, amelyben a hangsúly a képességeken, tehetségen és szakértelmen alapszik. egy rugalmasabb oktatási terv kidolgozása egyénre szabott oktatási formákban való részvételi lehetőségek megteremtése új szelektálási kritériumok bevezetése új tantárgyak bevezetése, és ezek összehangolása a mindennapi élet követelményeivel, a munkaerőpiac szem előtt tartásával az társadalmi partnerek felelősségének a tudatosítása az oktatási problémákkal kapcsolatosan Az oktatási ajánlat elkészítésénél hangsúlyt fektettek arra, hogy az összhangban legyen a munkaerő piac igényeivel, amit a beiskolázási szám bevezetésével szabályoznak. Az egyetem előtti oktatásban a beiskolázási számot az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium által jóváhagyott módszertanok alapján állapították meg, figyelembe véve a gazdasági tényezőket megyei szinten. A es tanévre, a IX. osztályosok számára kidolgozott beiskolázási ajánlatok 58,3 százaléka a műszaki oktatásra összepontosult, ezen belül az elektronikai, automatizálási, kereskedelmi, faipari, mechanikai, textilipari, turisztikai, közélelmezési, élelmiszeripari képzésre (a munkaerőpiacon hiányszakmák). A szakiskolát végzettek 78,21 százaléka jelezte igényét, hogy líceumban folytassa tovább tanulmányait (az európai benchmarks 85%-os), 10,66 százalék a kötelező osztályok elvégzése után szakmunkás képzőbe iratkozik be (a gyakornoki évek után a végzősök 2-es fokozatú szakmunkási diplomat kapnak), 89,34 százaléka a diákoknak, az általános iskola elvégzése után pedig líceumokban tanul tovább. 41

43 Az osztályok aránya szakok szerint 15-ös számú ábra Vokacionális: 8,00% Elméleti: 34,00% Műszaki: 58,00% A as tanügyi év beiskolázási terve Annak érdekében, hogy optimizálják a szakmai képzésre vonatkozó ajánlatokat a műszaki és szakoktatási intézményekben, és az ehhez szükséges költségeket, a es tanévben a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Szatmárnémeti Társadalmi Partnerség Helyi Fejlesztési Bizottságával közösen újraszervezte a műszaki és szakiskolai hálózatot. A szakoktatás újjászervezésének elsődleges célja, hogy műszaki- és szakosztáyokat hozzanak létre, amelyek összhangban lennének a munkaerő piaci igényeivel. Az, hogy milyen ágazatokban, szakmákban és profilokban indítanak képzést, azt a Regionális Tanügyi Akciócsoport és a Helyi Tanügyi Akciócsoport tervei alapján állapították meg. A beiskolázási ajánlatban szereplő szakképzések és képesítések megállapításánál, minden oktatási intézmény esetében figyelembe vették az ehhez szükséges felszereltséget, a szakmai oktatást biztosító műhelyek létét (beleértve a társadalmi és gazdasági partnerekkel megkötött szerződéseket is, ahol az egyes szakiskolák diákjai gyakornoki munkát végezhetnek a Tanügy Minisztérium 1702 / is rendelete értelmében), illetve annak lehetőségét is, hogy a szakoktatáshoz szükséges képzett oktatók biztosítva legyenek. A as tanévben, a IX.-ik osztályra vonatkozó beiskolázási ajánlat 57 százaléka a műszaki szakokra összpontosult, ezen belül főleg a mechanikai, gazdasági, faipari, elektronikai, automatizálási, textilipari, turisztikai, közélelmezési, élelmiszeripari szakokra (ahol egyébként a legnagyobb hiány mutatkozik a munkaerő piacon). A törvények által előírt kötelező tanulmányok elvégzése után a diákok 25,41 százaléka gyakorlati tanulmányokat folytat, 74,59 százaléka pedig líceumokban tanul tovább. 42

44 A as tanév egy újdonsága, hogy lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy szakmai oktatásban vegyenek részt, ez főleg a szakmai készségek fejlesztésére irányul. Az ebben a rendszerben tanuló diákok a 2-es fokozatnak megfelelő képzésben részesülnek, ami európai viszonylatban, a gazdálkodó szervezeteknél letöltött gyakorlat 3-as fokozatának felel meg. A szakoktatás kétéves, és a IX. osztály elvégzése után folytatható, a líceumi oktatás részeként. A szakoktatás keretében folytatott szakképzés magába foglalja : az első évben egy általános szakképzést egy bizonyos szakma területén; a második tanévben egy szakképzés egy bizonyos szakmában. Szatmár megyében a beiskolázási ajánlat 6 szakterületre irányul : 16-os számú ábra Mechanika Élelmiszeripar Kozmetikai és higiénia Fafeldogozás Textil- és bőripar Épületgépészet A szakképzések nyújtásával a beiskolázási ajánlat egyensúlyt teremt a munkaerő kínálat-kereslet piacán, ezenkívül megteremti a lícum végzősei, ugyanakkor a munkaerőt kereső cégek számára is a lehetőséget egy országos gyakorlati felkészülésre. Nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai felkészültségre, amelyet a diákok egy cégnél eltöltött gyakorlati idő után szerezhetnek meg, ezáltal biztosítva egy jövőbeni szakma alapjait. A szóban forgó partnerség helyi szinten valósul meg, és célja, az iskola és a munkaerő piac közötti kapcsolat megerősítése, valamint az európai szinten elismert szakképesítést tanúsító diplomák által segítséget nyújt a végzősöknek, hogy 43

45 munkahelyet keressenek szakmájukon belül, úgy az ország határain belül mint azon kívül. 2.7 Az egészségügyi hálózat Szatmár megye egészségügyi hálózatának leírása Egy rövid előzetesként megemlíthetjük, hogy a XX. század második felében Szatmár megye egy szakmai szempontból jól felkészült orvosi csoporttal rendelkezett. Ezek az orvosok jelentős szakmai tekintélyre tettek szert az országban, sokan közülük külföldön is. Sok beteg vette igénybe szatmári orvosok szolgáltatását az ország különböző megyéiből és a szomszédos országból is. Jelentős szakmai publicisztikai tevékenységet folytattak, szakmai és tudományos konferenciákon vettek részt, nagy hangsúlyt fektetve a határon átnyúló együttműködésre is. Éppen ebből kifolyólag megfigyelhető, hogy igen jelentős azon magyar nemzetiségű orvosok száma akik szakmai tudásukkal és felkészütségükkel beírták magukat Szatmár megye történelmébe. Sokan feladták egyetemi karrierjüket azért, hogy a Szatmár megyei betegek szolgálatába álljanak, az egyetemi segédtanártól kezdve a docensig, kórházainkban osztályvezető főorvosi teendőket láttak el. Ilyenek voltak : -Dr. Perta Balázs, sebészasszisztens a Kolozsvári Orvosi Egyetemen, -Dr.Barbu Mihály, egyetemi asszisztens a Kolozsvári Orvosi Egyetemen -Dr.Szerémy Margit, szemorvos, docens, katedrafőnök a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Gózner Alexa, sebész, docens a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Militaru Mircea, bőrgyógyász, szakmai irányító a Kolozsvári Orvosi Egyetemen -Dr.Szerémy Lajos, urológus, szakmai irányító a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen -Dr.Pop Vasile, fül-orrgégész, tanársegéd a Kolozsvári Orvosi Egyetemen, később egyetemi tanár lett a Marosvásárheyi Orvosi Egyetemen -Dr.Bolgár Dezső, radiológus, tanársegéd a Debreceni Orvosi Egyetemen. Sok orvos olyan jelentős szakmai cím birtokosa lett, mint pl. I-es fokozatú főorvos, jelentős szakmai eredményeket értek el praxisuk során és tudományos téren is. Ilyenek : - Dr.Vida Ioan, füll-orr-gégész - Dr. Micu Ioan, gyermekorvos 44

46 - Dr. Barbu Ioan, belgyógyász - Dr. Deutsch Márton, tüdőgyógyász, aki a Párizsi Universite du Medicin-en folytatta tanulmányait és szerzett orvosi diplomát - Dr. Reich Izidor, kardiológus, a nagyhírű bécsi Wenkenbach Kardiológiai Intézetben szerzett orvosi diplomát. Szaktudásukkal és emberi értékeikkel kimagaslanak : - Dr. Militaru Elena, nőgyógyász - Dr. Rachieru Gheorhe, kardiológus - Dr. Barbul László, fertőző betegségek szakorvos - Dr. Tarta Aurel, kiváló szerzvezői tevékenységet folytatott - Dr. Lőrinczy Dengezics, radiológus - Dr. Teichman Itu, laboratóriumi orvos - Dr. Barna József, fertőző betegségek szakorvos - Dr. Manu Cornel, tüdőgyógyász Jelen pillanatban, Szatmár megyében öt állami kórház áll a lakosok rendelkezésére, 108 magánrendelő, 70 fogorvosi rendelő és 144 állatorvosi rendelő van bejegyezve. Az orvosi szolgáltatásokat igénybevevők számával aránytalanul kevés a szakorvosok száma minden városban. 2.8 Szociális szolgáltatások A szociális szolgáltatásokat a Szatmár Megyei Társadalmi- és Gyermekvédelmi Igazgatóság keretében biztosítják. Ez a közérdekű szolgáltatás megyei érdekeltségű közintézményként működik, saját jogi személyi státusszal rendelkezik, és a Szatmár Megyei Tanácsnak van alárendelve. Megyei viszonylatban, a Szatmár Megyei Társadalmi- és Gyermekvédelmi Igazgatóság biztosítja az összes szolgáltatást a gyermek- és családvédelem terén, egyedülálló személyek és időskorúak, fogyatékossággal élők, és bármilyen szükséget szenvedő személyek esetében. Az igazgatóság tevékenysége az alábbi alapelvek szerint folytatja tevékenységét: az emberi méltóság figyelembe vétele, mely szerint minden személynek garantálják szabad fejlődését és személyiségének kibontakozását, egyetemesség, minden személynek joga van a szociális juttatásokhoz a törvény előrírásainak értelmében, társadalmi szolidaritás, mely értelmében a szociális kohézió megerősítés érdekében, a közösség támogat minden olyan személyt akik erre rászorulnak, 45

47 partnerség - a közintézmények és a civil szervezetek együttműködnek annak érdekében, hogy bővítsék és tovább fejlesszék a szociális szolgáltatásokat, szubszidiaritás az állam közbelép minden olyan esetben, amikor helyi szinten egyáltalán, vagy csak részben tudják megoldan a szükséget szenvedők igényeit. Szerkezeti felépítés Vezérigazgató: - jogi osztály - belső felügyeleti osztály - a monitoring, stratégiákét és projektekért felelős osztály - megelőző és védelmet ellátó iroda Gyermekvédelmi Osztály: - állapot felmérést végző osztály - a gyermekvédelmi bizottság titkársága és a közönségszolgálat - családi típusú szolgáltatások (Prichindel Napközi, Robert Napközi) - örökbefogadással foglalkozó részleg - anyaotthon - az erőszakos visszaélések, gyermekelhagyás és más sürgősségi beavatkozásokért felelős részleg (a Sf.Nicolae Gyermekközpont, az emberkereskedelem esetén védelmet biztosító Andrei Központ ) - családi típusú gyermekotthonok (az Iris Családi Központ Berenden, Stefania Családi Központ Óváron, a Daniel Családi Központ Barlafaluban, a Mihaela Családi Központ Tasnádon, az Alexandra és Teodora Házegyüttesek Amacon és Sárerdőn, a Speranta Violeta és Andrea, illetve a Gyöngyvirág Házegyüttesek Nagykárolyban, az Orchidea Családi Központ Szakaszon, a Laura, Havasi Gyopár Családi Központok Horezu Mare községben, valamint az Antal Családi Központ Érkáváson.) - A Gyermekvédelmi Osztály szerkezeti felépítése: - a CEPA bizottság elnöke - Társadalomvédelmi Osztály felnőtt személyeknek (Alexandru Idősgondozó, Sansa Idősgondozó, Sf. Spiridon, a Lucia, az Új Élet Idősgondozók, a társadalomvédelmi felügyeleti osztály). - a felnőttek állapotfelmérésével foglalkozó osztály - titkárság 46

48 - A gazdasági osztály szerkezeti felépítése: - humánerőforrás osztály - költségvetési, pénzügyi, könyvelőségi osztály - műszaki és logisztika osztály - adminisztrációs osztály - a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó osztály - közbeszerzési osztály. A Szatmár Megyei Társadalom- és Gyermekvédelmi Igazgatóság hivatalos honlapja szerint, az alábbi projektek állnak kiértékelés és lebonyolítás alatt: A betegségükből kifolyólag, társadalmi kirekesztettségnek kitett személyek szakmai és társadalmi beilleszkedése Célkitűzése: Az olyan személyek segítése a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, akik betegségük miatt ki vannak téve a társadalmi kirekesztettségnek, ezen személyek segítése szakmai képzésükben, tájékoztatásukban, illetve megfelelő szociális és gazdasági körülmények biztosításában. A projekt finanszírozása: Humánrerőforrás Fejlesztésével Kapcsolatos Operacionális Program, 6-os számú Társadalmi Integráció Fejlesztése prioritási tengely, a 6.1 Fő beavatkozási területek, A társadalmi-gazdasági fejlesztés A projekt értéke: 454,707 euró A projekt fázisa: A projekt jelen pillanatban a kiértékélési fázisban található. Egy többfunkciós szociális központ építése a Sárerdőben olyan fiatalok számára, akik elhagyják a gyermekvédelmi rendszert Szatmár megyében. Célkitűzés: Segítségnyújtás egy független élet kialakításában 20 olyan fiatalnak, akik elhagyták vagy el fogják hagyni a rendszert. Segítségnyújtás 20 olyan fiatalnak akik elhagyták vagy el fogják hagyni a gyermekvédelmi rendszert, a társadalomba való beilleszkedés terén, és szakmai képzésükben Finanszírozás: A veszélyes helyzeteknek kitett fiataloknak szóló program, mely része a Társadami Beiilleszkedési Programnak, III. rész Társadalomvédelmi Programok, melyeket Románia Kormánya finanszíroz az Újjáépítési és Fejlesztési Nemzetközi Banktól (BIRD) kért hitelből, a Románia és BIRD között létrejött 4825-ös számú hiteszerződés értelmében, melyet jóváhagyott a 40/2007-es Törvény. A projekt értéke: 306,726 euró 47

49 A projekt fázisa: nyertes project, a gyakorlatbaültetési fázisban található. CRISTIANA Központ kialakítása, azaz egy a fogyatékossággal élők számára kialakított neuropszichiátriai rehabilitációs központ építése és lakások kialakítása Nagykárolyban amelynek végrehajtásában partner a Caritas Szervezet. Célkitűzés: Létrehozni a fogyatékossággal élő személyek számára egy neuropszichiátriai rehabilitációs központot és négy lakást Nagykárolyban. Finanszírozás: Fogyatékossággal Élő Személyek számára kidolgozott Program, mely része a Társadami Beiilleszkedési Programnak, III. rész Társadalomvédelmi Programok, melyeket Románia Kormánya finanszíroz az Újjáépítési és Fejlesztési Nemzetközi Banktól (BIRD) kért hitelből, a Románia és BIRD között létrejött 4825-ös számú hiteszerződés értelmében, melyet jóváhagyott a 40/2007-es Törvény. A projekt értéke: 940,242 euró A projekt fázisa: Kormányrendelet közlését várják a gazdasági és műszaki mutatók jóváhagyására vonatkozóan. A Floare de Colt Gyermekelhelyezési Központ helyreállítása és felszerelése, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára elérhetőbbé tegyék azokat a szolgáltatásokat amelyek az önálló életvitel kialakítására és szakmai képességek fejlesztésére szolgálnak. Célkitűzések: - a központi épület hőszigetelése annak érdekében, hogy növeljék ennek hatékonyságát, a hőkomfortot és energiatakarékosabbá tegyék a fűtést. -.A központ A épületének részleges manzárdolása, belső átalakítások elvégzése, és az új manzárdrész berendezése, egy sportterem és raktárhelyiség kialakítása. - A fürdőszobák tatarozása és felszerelése az A épületben. -Egy szabászati műhely kialakítása és felszerelése. Egy multimédia terem létesítése és felszerelése, amelynek nagy szerepe lenne oktatási programok folytatásában. -Az öt családi típusú ház bebútorozása és felszerelése háztartási gépekkel Finanszírozás: A as Regionális Operatív Program, 3-as számú prioritási tengelye A szociális infrastruktúra javítása, 3.2.-es fő beavatkozási terület A szociális szolgálgáltatások infrastruktúrájának a helyreállítása, korszerűsítése, fejlesztése és felszerelése. A projekt értéke: 296,070 euró A projekt fázisa: A projektet tartaléklistáján. jóváhagyták, és szerepel a finanszírozó 48

50 A szociális szolgáltatások decentralizációjának támogatása, a személyzet továbbképzése által minden Szatmár megyei helyi közigazgatási intézményben. Célkitűzések: A Szatmár megyei helyi közigazgatási intézmények kapacitásának növelése a decentralizált szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében. Finanszírozás: A Közigazgatás Kapacitásának Fejlesztése Operatív Program, 2- es számú prioritási tengely A közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása a decentralizációs folyamatban, DMI 2.1. A szolgáltatások decentralizáiójának támogatása a különböző területeken, A struktúrák optimizálása művelet az új, decentralizált és dekoncentrált szolgáltatások részére a három fő területen; A projekt értéke: 173,956 euró A projekt fázisa: A projekt befejeződött. Határon átnyúló együttműkődés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központ és a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság között. Célkitűzések: - tapasztalatcserék szervezése, annak érdekében, hogy a gyermekvédelem terén alkalmazott és bevált román és magyarországi mintákat népszerűsítsék - A szociális kohézió megerősítésének hatásának felismerése a határmenti régióban (műhelymunkák szervezése). -Szakemberek és nevelőszülők képzése. Finanszírozás: A as Román-Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program 2-es számú prioritási tengelye, - A szociális és gazdasági kohézió megerősítése a határmenti régióban, 2.5 fő beavatkozási terület Együttműködés a közösségek között, es akció People-to-people-akciók A projekt értéke: 23,213 euró A projekt fázisa: A project befejeződött. 2.9 Szatmár megye gazdasága Mezőgazdaság Egy 2012-ben, a Szatmár Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara által végzett tanulmány szerint a megye egyik legfontosabb gazdasági területét a mezőgazdaság képezi, és a megye összlakosságának 39 százalékának nyújt megélhetést. 49

51 A többi észak-nyugati régiós megyével összehasonlítva a mi megyénkben foglalkoznak a legtöbben mezőgazdasággal, az országos átlagot is meghaladja. Ez a jelenség is tükrözi, hogy milyen kiemelt szerepet tölt be a mezőgazdaság a megye gazdaságában, illetve a lakosok jövedelmének szempontjából. Ennek ellenére, a többi iparágban alkalmazottak számához képest a mezőgazdasági alkalmazottak száma nem annyira jelentős, az összdolgozók számának alig 3,6 százalékát teszi ki. Ennek a nagy eltérésnek sokféle oka van, ezek közé sorolhatjuk a mezőgazdasági munkák idény jellegét, hogy nincs egy folytonossága, illetve, hogy a mezőgazdaságban hivatalosan dolgozók száma nagyon alacsony. A mezőgazdaság megyénk gazdaságának legfontosabb ágazata (a bruttó nemzeti össztermék 30 százaléka). A régió éghajlata és talaja megfelelőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre. Szántóterület Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a parlagon heverő szántóterületek, ennek nagysága 2011-ben 22 százalékra, 2010-ben pedig 25 százalékra rúgott. Az utóbbi hét évben nem lehet felállítani egy trendet, de elmondhatjuk, hogy ezek a mezőgazdasági területek potenciális jövedelemforrást jelenthetnének megművelésük esetén. 17-es számú ábra - A szántóterületek szerkezete A megművelt területek összesége A parlagon heverő területek A parlagon heverő területek nagy része magán tujadonban vannak, és az elmúlt két év során 240 százalékkal növekedett nagyságuk. Az állami tulajdonban levő földek viszonylag jól hasznosítottak, a megműveletlen területek nagysága elég alacsony (kivételt ez alól csak a 2006-os év jelentett). 50

52 18-as számú ábra A parlagon hagyott területek helyzetének alakulása a tulajdonviszonyok alapján A parlagon hagyott szántóföldek a tulajdonformák alapján (hektárban) Magántulajdon Kollektív tulajdon Köztulajdon A megművelt területek A megművelt földterületek nagysága jelentősen csökkent 2008-ban, ennek hátterében a magántulajdonban levő területek parlagon hagyása szerepel 59 százalékkal. Ennek egyik magyarázata, hogy a bekövetkezett gazdasági válság nagyon károsan befolyásolta a magánszektort. A helyzet a mai napig változatlan, az utolsó négy évben alig 10,6 százalékkal növekedett a megdolgozott földek száma. A kollektív gazdaságok 2008-ban 20 százalékát, míg 2011-ben a 32 százalékát tették ki a magántulajdonoknak., tehát növekedő tendenciát mutat. A köztulajdonban levő területek kihasználtsága egyre kisebb, míg 2005-ben 2,47 százalékos volt, addig 2011-ben alig 0,74 százalékot ért el. A tendencia csökkenő és több mint valószínű, hogy az ágazat ez a szegmense lassan teljesen elhanyagolódik. 19-es számú ábra A megművelt területek evoluciója a tulajdonformák szerint 51

53 A megművelt területek (hektárban) a tulajdonformák szerint Magán termelés Kollektív termelés Közszféra Az utolsó hét év ingadozásaitól függetlenül, a kukorica termés a legszámottevőbb. Az utolsó négy év átlagát véve alapul, a kukorica termés a megművelt összterület 38 százalékát képezi Szatmár megyében. Második helyen a búza áll százalékkal, míg a harmadik helyet a takarmánytermesztés foglalja el, az utolsó négy év átlaga 14 százalék. A napraforgó a negyedik helyen áll, ami egyáltalán nem elhanyagolható eredmény, mivel a megművelt összterület alig 7 százalékát teszi ki. Az első négy kategóriában felsorolt növényekkel bevetett földek az utóbbi négy évben a megművelt összterület 81 százalékát képezik. 20-as számú ábra a főbb termények evoluciója a megművelt területek függvényében 1. Kukorica 2. Búza 3. Takarmányok 4. Napraforgó 5. Zab 6. Burgonya 7. Zöldségek 8. Szója 9. Árpa és kétsoros árpa 10. Repce 11. Cukorrépa Egyéb 52

54 A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből kiderül, hogy a gabonatermesztés a megművelt összterület 63,2 százalékát teszi ki. Szatmár megye az ország egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő megyéje, az országos földieper termés több mint a felét megyénk biztosítja. A szőlészet egy nem elég kiaknázott mezőgazdasági ág Szatmár megyében, ahol a termőföldek 41,1 százalékát szőlősök alkotják. Ha a mezőgazdasági termelés egy hosszabb periódusát elemezzük, akkor kiderül, hogy a termelés ingadozását nagyban befolyásolja az arra az időszakra jellemző időjárás és csapadék mennyisége. Így, azokban az években, amikor bizonyos természeti jelenségek nagy gyakorisággal fordultak elő, az jelentősen befolyásolta a termés minőségét és mennyiségét is, főleg a növénytermesztés esett vissza azokban az években. A szatmári mezőgazdaságban jelentős beruházásokra van szükség, a géppark és a mezőgazdasági eszközök esetében egyaránt, de szükség van beruházásra a talaj állagának javításában és öntöző rendszerek létesítésében is. A beruházás szempontjából fontos területek: a biotermékek termesztése, a sertéshízlaldák, a gyümölcsök és bizonyos zöldségek (pl. zöldborsó, cukorrépa, stb.) értékesítése, fűszernövények és olajos magvak termesztése, illetve bioenergia előállítására alkalmas növények termesztése. Nagy fejlődést eredményezhet az üvegházakban termesztett növények, jelenleg alig 8-9 hektáron zajlik üvegházakban való növénytermesztés, ami a megye össztermőföldjének alig 0,1 százaléka. Hektáronkénti átlag terméshozam Ha elemezzük a hektáronkénti átlaghozamok kérdését, a termesztett főbb kategóriák és a bevetett termőfelületek függvényének vonatkozásában megfigyelhető, hogy az átlagos hektáronkénti hozamok többnyire állandóak, kivételt képez ez alól a 2007-es év, amikor időjárási okok miatt minden veteménytípus hozama csökkent. A 2007-es évet követően a hozamok lassú értéknövekedést mutatnak. 21-es ábra Hektáronkénti átlaghozamok 53

55 Kukorica Búza Takarmány Napraforgó Zab Burgonya A mértékegység:kg/ha Ha a hektáronkénti átlaghozamot az első 10 termékre kivetítjük (kg/hektár termék hozamot véve alapul) megítélhetjük a zóna termelési potenciálját. Így első helyen a cukorrépa hektáronkénti termelékenysége a legnagyobb, amelyet a zöld silókukorica követ, majd harmadik- negyedik helyen kis távolságra egymástól a paradicsom és görögdinnye következik. Ezeket a káposzta követi a 4. helyen a hektáronkénti átlag termelékenységi listán. 22-es számú ábra Az első 10 növényfajta hektáronkénti átlag termelékenysége Paprika A 2011-es év átlagtermése kg/ha Száraz hagyma Burgonya Takarmány Fehérkáposzta Görög- és sárgadinnye Paradicsom Zöld silókukorica Cukorrépa Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek Ha a 2010-es évi mezőgazdasági termelési érték szerkezetét taulmányozzuk, amelynek összértéke kb. 1,4 milliárd RON, megfigyelhető, hogy a szerkezetben a nagyobb arány a növénytermesztésé, majdnem 66%, az állattenyésztésé 34%, míg a szolgáltatások arány alig 1%. 54

56 23-as számú ábra Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek Mezőgazdasági ágazatok szerinti termelési értékek 2010-ben Ezer RON-ban kifejezve Növényi Állati Mezőgazdasági szolgáltatások Állatállomány A szárnyasok állománya a 2010-es évig növekedési tendenciát mutat, amikor a H5N1-es vírus hatására ez megállt tavaszán országos viszonylatban nagyszámú szárnyast semmisítettek meg madárinfluenza gyanúja miatt. A juhok száma is stabilan növekvő tendeciájú az utóbbi 4 évben. Ha figyelmen kívűl hagyjuk a szárnyasok számának 2010-es évbeli drasztikus csökkenését a H5N1-es virus következtében, megállapítható, hogy az állatállomány növekedőben van, kivételt képeznek ez alól a szarvasmarhák és nyulak. 24-es számú ábra Az állatállomány fajták szerinti alakulása Szárnyasok Felnőtt tojó szárnyasok Juhok Sertés Juhok és bárányok Szarvasmarhák (A 19.-es sz. grafikon adatai a jelentősebb adatokat tartalmazzák. A teljeskörű adat mennyiség a csatolt táblázatokban található) 55

57 Állattenyésztés Az állattenyésztés tulajdonformáit vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy annak 99.5%- a magánkézben van. Az utóbb 5 évben a hústermelésben egy viszonylagos stabilitás mutatkozik 31,156 kg-al (a fogyasztásra levágott állatok élősúlya). Ebből a közös termelési formák kezdenek teret nyerni az egyéni gazdálkodással szemben. 25-ös számú ábra A fogyasztásra levágott állatok élősúlyban Közös gazdálkodás Egyéni gazdálkodók Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi 5 évben ágazati szinten a termelési értékek viszonylagos állandóságot mutatnak, a 26-os számú ábrából kitűnik, hogy a vizsgált periódusban a szarvasmarha tenyésztés 40%-os esést mutat. A sertés, juh és kecsketenyésztés viszonylagos állandóságot mutat. Pozitív evolúció állapítható meg a szárnyas állomány növekedésében, amely az utóbbi 7 évben 69%k-al nőtt. (összehasonlítási alap a 2011-es év a 2005-öshöz). 56

58 26-os számú ábra a magánszektorban tenyésztett állatállomány szerkezete Szárnyaso Juhok Juhok és Kecskék Szarvasmarhák Alternatív tevékenységek a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak alárendelt Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságtól kapott adatok szerint az ágazat főbb alternatív tevékenységei az alábbiak: - faluturizmus - biomassza termelés elektromos és hőenergia előállításához, - mezőgazdasági termékek feldolgozása (malomipar, sütőipar, takarmányelőállítás, konzervgyártás, tejipar, húsfeldolgozás) - szakoktatási célokat szolgáló gazdaságok - szórakoztató jellegű farmok: lótenyésztés, lovaglás Az erdőgazdálkodás Az erdőállomány területe Az erdőállomány több mint 98%-át erdőségek alkotják, ezeknek nagy részét 95%-át lombhullató erdők teszik ki. Fontos tényező, hogy az erdőállomány területi növekedő tendenciát mutat az utóbbi 7 évben ( ). 57

59 27-es számú ábra Az erdőállomány felülete területi kategóriák és erdőfajták szerint Tűlevelű Lombhullató Más erdőterületek Mértékegység- ezer hektár Fajták szerinti fakitermelés volumene A kitermelt faanyag volumenét elemezve megállapítható, hogy a kitermelt fafajták összetétele hozzávetőlegesen állandó: tölgy, bükk, más keményfa fajták, más puha fa fajták, tűlevelűek. Megyei szinten a kitermelt faanyag 90%-át a keményfa fajták teszik ki. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a es időszakban a bükkfa kitermelését mérsékelték, ám 2010 és 2011-ben visszaállt a os szintre. A tölgykitermelés volumene között volt a legalacsonyabb szinten, majd 2011-ben az utóbbi 7 év legmagasabb szintjét érte el. Amennyiben ágazati szinten, az utóbbi 7 évben hozzávetőlegesen 140 ezer köbméter az éves kitermelés mennyisége, 2011-ben ez eléri az eddigi legmagasabb 155 ezer köbméteres kitermelési szintet. 58

60 28-as számú ábra Fajták szerinti fakitermelés volume Tölgy Bükk Más keményfa fajták Más puha fa fajták Tűlevelűek Mértékegység- ezer hektár Ipar A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012-es jelentése szerint a megye gazdaságának jelentős hányadát a gépipar és szerelvények, könnyűipar, élelmiszeripar és bútorgyártás képviseli. A könnyűipar területén Szatmár megye hagyományosan jó konfekcióiparral rendelkezik, amelyen belül kisebb konfekcióipari vállakozások is működnek, valamint textilgyártás, cipőkészítés folyik mind bérmunkában, mind pedig saját márkák gyártásában a belső piacra. A gépgyártás és szerelvények iparágában ugyancsak hagyományos értékek vannak: jól képzett, bányafelszerelések, vontatók, hidraulikus elemek gyártásában szakosodott munkaerő, amelyet külföldi tőkével működő kereskedelmi társaságok foglalkoztatnak, amelynek nyomán Szatmár megye az autóalkatrészek és háztartási gépek gyártásának egyik központjává vált. Az élemiszeriparban reprezentatív egységek vannak jelen a megyében: több ezekből országos első helyezett, mint például az étolaj, cukor, a malom- és sütőipar, tej-, és a húsfeldolgozás területén. A fafeldolgozó ipar bútorgyártási ágazatában több, nagyobb és kisebb méretű egység tevékenykedik, magas színvonalú bútoripari termékeket állítva elő, amelyet főleg exportra termelnek, annak ellenére, hogy az iparág kifejezett hanyatlásnak indult az utóbbi években. Az éves forgalom értékindexei az iparban (bel- és külpiac) A 2012-es évet a 2011-es évhez viszonyítva, az első 8 hónap (június augusztus) üzleti forgalmának értékindexe 120,5%. Azzal együtt, hogy a 59

61 2011-es évben az ipar üzleti forgalmának értéknövekedés 32,6%, ben is nagyon jelentős, 20,5%-os forgalmi értéknövekedést állapíthatunk meg az előző évhez viszonyítva, mindebből az következik, hogy a megye ipara két nagyon jó évet tud maga mögött. 29-es számú ábra Az éves forgalmi értékindex alakulása az iparban Forgalmi értékindex az iparban 100% Az ipari termelés mutatószámai Annak ellenére, hogy a forgalmi értékindexek növekvő tendenciát mutatnak, az ipari termelés mutatószámai 2012-től csökkenő folyamatokat jeleznek, így a 2012-es év az első az utóbbi 7 évben, amikor az ipari termelés volumene 100 alatti értéket mutat. 30-as számú grafikon Az ipari termelés mutatószámainak alakulása Az ipari termelés mutatószámai 60

62 Ipari parkok és ipartelepek Szatmárnémeti Megyei Jogú Város Szatmárnémeti Déli Ipari Park A vonatkozó projekt egy 69,54 hektáros területet hasznosít a város déli részén, a régió fenntartható fejlődésének letéteményeseként. A területen teljes infrastruktúra fejlesztést hajtottak végre: utak, villamos- és gázvezetékek, víz és csatornázási közmű és szennyvíztisztító kialakításával. A parcellák eladásra illetve koncesszióba adásra kerültek beruházók részére. Az ipari létesítmény számára kijelölt terület a Helyi Tanács 54/ es számú Határozata szerint 69,54 ha, a (Szatmárhegyi út- Lucian Blaga és a védelmi zöldfüggönnyel leválasztott Körtvélyesi lakónegyed között. Erősségek: Kijárat a DN19A jelzésű (Zilah- Kolozsvár irányába vezető) főútra; Két határátkelő közelsége az EU felé, 14 km-re a Pete-Csengersima, Ukrajna (Lengyelország, Balti államok) felé pedig, 46 km-re a halmi határátkelő; A Szatmárnémeti Déli Pályaudvarral egyenes, közúti összeköttetés 5 km-es távolság a szatmárnémeti nemzetközi reptérig; Kijárat a DN19A főút kelet-nyugati és a DN19 dél-északi tengelyeire. A 69,54 ha-s területet 18 parcellára osztották 1,25-6,9 ha-os felületekkel A jelenleg itt működő cégek közül a legreprezentatívabb a ZES ZOLLNER Kft., amelyik az autóipar számára gyárt elektromos alkatrészeket. A gyár éves forgalma 2011-ben 231 millió lej volt, az itt foglalkoztatottak száma 832 személy október 1-én a 18 parcellából 13 volt lefoglalva, a fennmaradt 5 parcella 8202 és négyzetméter közötti felületek. A Déli Ipartelep tömöríti mind a hagyományos, mind pedig az új ipari tevékenységeket folytató üzemeket. Ezekből kiemeljük az alábbiakat: a DRM DRAXLMAIER Kft. az autóipar elektromos autóalkatrészeinek összeszerelése területén fejti ki tevékenységét. Éves forgalma 149 millió lej volt 2011-ben, alkalmazottainak száma 4229 személy. 61

63 az ANVIS ROM Kft. autóipari alkatrészeket gyártó vállalat, 141 millió lejes éves forgalommal 2011-ben, amelyet 256 alkalmazottal realizált. Nagykároly municípium Nagykárolyi Északi Ipari Park Magánkezdeményezés által jött létre, kb. 19,5 ha területen, Mureşan Cornel vámfalusi vállalkozó beruházásának eredményeképpen. Minden közmű csatlakoztatva van: villamos energia, csatornamű, ivóvíz, utak kiépítve. Jelenleg az ipari parkban nincs lefoglalva terület, és áruba van bocsájtva. A nagykárolyi ipartelep A város régi ipari egységeivel érintőlegesen fejlődött ki, kijárattal a DN 19.-es jelzésű országútra. Ezek közül a legjelentősebbek: a CONTITECH AUTOMOTIVE FLUID Kft amely gumialkatrészek gyártását végzi az autóipar számára, Éves forgalma 2011-ben 510 millió lej volt, a foglalkoztatottak száma pedig 1230 ugyanebben az évben. az ARDEALUL Rt. növényi olajokat gyártó vállalat, 222 millió lejes éves forgalommal, amelyet 282 alkalmazottal realizált a 2011-es évben. az ALCONOR COMPANY Kft. az üdítőitalok gyártása terén tevékenykedik, 64 millió lejes forgalmat realizált 209 foglakoztatottal a 2011-es évben. Tasnád város iparát az alábbi cégek képviselik: a SAB RO Kft. fő tevékenységi területe általános gépészeti műveletek, mint a fémszerelvények gyártása, valamint fémszerkezetek tartozékainak valamint tartályok, szállítótartályok, konténerek gyártása, fémfelületek kezelése és beborítása ben közel 7 millió lejes forgalmat realizált 168 alkalmazottal a SONDEX ROMÂNIA Kft, 15 millió lejes forgalmat realizált hőcserélők fejlesztésével és gyártásával, valamint friss víztermelő generátorok világszintű forgalmazásával. A tasnádi üzem több mint 100 személyt foglalkoztat. a szatmárnémeti SIHA ROMÂNIA Kft. tasnádi részlege kötött- horgolt ruházatok gyártását végzi, 9 milliós évi forgalmat realizál 50 alkalmazottal. Avasfelsőfalu (Negreşti-Oaş) A város termelő szférájában tevékenykedő főbb cégek az alábbiak: 62

64 a GREIF FLEXIBLES ROMANIA Kft. - avasfelsőfalui kirendeltségének legfőbb tevékenységi területe a műanyag csomagolóanyagok gyártása. A 2011-es évben a kirendeltség több mint 107 millió lejes éves forgalmat bonyolított le 525 alkalmazottnak biztosítva munkát, megélhetést. a NOVA OAS Kft. ásványvíz-töltő tevékenységet folytató cég ben 10 millió lejes forgalmat bonyolított 83 alkalmazottal. A IULIA BOSS Kft. ásványi anyag kitermelő vállalat: dísz-, építkezési és mészköveket, gipszet, krétát, palát forgalmaz ben több mint 8 millió lejes forgalmat bonyolított szintén 83 alkalmazottal. Erdőd A város emblematikus ipari egysége az ARDUDANA Rt., amely masszív fából gyárt bútorokat. Az üzemcsarnokok összfelülete négyzetméter ben a cég 10 millió lejes évi forgalmat bonyolított 168 alkalmazottal. Vetés a) A vetési Ipari Park A HOLROM ROMANIA Kft. adminisztrálja, 3 kilométerre található Szatmárnémeti megyeközpontjától a Nagyvárad- Arad- Temesvár felé vezető DN19-es országúton. A vetési Ipari Park csupán 10 km távolságra van a Pete Csengersima határátkelőtől, és 40 km-re az Ukrajnába vezető halmi határátkelőtől. Mindkét határátkelőn teherforgalom is bonyolítható. Az Ipari Park 22 hektáron terül el. A mintegy négyzétméterből négyzetméteren 19 termelőcsarnok van felépítve, mindegyik közművel ellátott. Ezekben fafeldolgozó, műanyagnyílászárókat készítő, malomipari, kábelgyártó, valamint konfekció és kötöttáru gyártó cégek tevékenykednek. Az ipari részleg: Az UNICARM Kft.- az élelmiszeriparban tevékenykedik: a húsfeldolgozás és konzervkészítés, sütőipari termékek készítése, tejfeldolgozás területén ben a cég éves forgalma 635 millió lej volt, 2688 alkalmazottat foglalkoztatott. Az UNICARM Kft. bonyolította Szatmár megyében a legmagasabb üzleti forgalmat 2011-ben. A BARDI INDUSTRY Kft. bútorgyártásra szakosodott cég ben 5 millió lejes éves forgalmat bonyolított 148 foglalkoztatottal. A SCHLEMMER ROMANIA Kft. tevékenységi területe az autógyártás területén használatos műanyag lapok, fóliák, csövek és idomok gyártása ben 28 millió lejes forgalmat bonyolított 33 munkatárssal. Mezőfény község 63

65 A község nem rendelkezik kimondott ipari parkkal, de jelentős ipari fejlődésnek indult az utóbbi 7 évben, a komoly német tőkeberuházásnak tulajdoníthatóan. A POLIPOL MOBILA Kft. kárpitozott bútorok gyártására szakosodott négyzetmétenyi termelőfelületén 660 alkalmazott dolgozott 2011-ben, az éves forgalma pedig elérte a 68 millió lejt. Mezőpetri község A község önkormányzata pályázatból fejleszt ki egy négyzetméteres ipari parkot, amely minden szükséges infrastruktúrát tartalmaz majd, beleértve egy saját szennyvíztisztító berendezést is. Építkezés A közötti időszakban az építkezés állandó, folyamatos fejlődést regisztrált, mind országos, mind Szatmár megyei szinten. A 2008-ban kezdődött gazdasági recesszió pontosan ebben az ágazatban volt a leginkább lemérhető, amely még a 2010-es évben is 1%-os csökkenést jegyezhetett a 2009-es évhez viszonyítva. A nagy ingatlanfejlesztések Szatmárnémeti város és környékén összpontosultak. A válság fő kiváltó oka a vásárlóerő csökkenése volt. Az ágazat általános szerkezetével ellentétben, amely 13%-os részarányt jelent az elemzett tevékenységek összvolumenéből, Avasfelsőfaluban az építő cégek részaránya magasan felülmúlja ezt a maga 51%-val. A jelenséget az magyarázza, hogy a megye keleti részén az építkezések nem álltak le, főleg Certeze községben, valamint hogy ezek a cégek jelen vannak az országos munkálatoknál. A 2011-es évben 600 építési engedélyt adtak ki lakásépítésre, abiből 479 lakást fejeztek be, 183-at városi, 296-ot falusi környezetben. Összehasonlításképpen ben 809 lakásépítési engedélyt adtak ki a megyében, amelyekből 544-et sikerült befejezni. Az Országos Statisztikai Hivatal utolsó jelentése szerint az építési munkák volumene országos szinten 0,2%-ot esett 2012-ben, míg a szezonban végzett munkanapok számát vizsgálva 1,6%-al nőtt. Csökkent az alábbi kategóriák volumene: - a karbantartási és javítási munkálatok 11,4%-al - a generáljavítási munkálatok 8,9%-al - a lakásépítési munkálatok volumene 15,4%-al - az álatalános javítási munkálatok 11,2%-al - a folyamatos karbantartási és javítási munkálatok volumene 7,9%-al 64

66 Növekedést az alábbi kategóriákban regisztráltak: - mérnöki építkezések 2,9% - nem lakáscélú építések 2,1% Viszonylagos növekedésre ebben az ágazatban csak a következő 3 évben számíthatunk. A legnagyobb potenciált a nagy infrastrukturális beruházások jelenthetik, amelyek az Országos Autóút és Autópálya Társaság átszervezését követően, amelyben privátmenedzsment érvényesül majd két területen, egyik az országutak másik pedig az autópályák építése területén. A felosztás várt eredménye a hatékonyabb működés, és az európai pályázati pénzek jóval hatékonyabb lehívása, ami jelenleg csupán 6%-os. A kereskedelem A Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a kereskedelem az egyik legjobban fejlődő ágazat a megyében, ezen belül pedig a megyszékhelyen, Szamárnémetiben. Az újabb, nagy felületű kersekedelmi egységek építésének befejezés, valamint a tervezettek megvalósítása jelentős befektetések mind a megjelenő ismert márkanevek, mind pedig a létrehozandó, nagyszámú munkahelyet tekintve. Például a 2007-ben és 2008-ban elindított két nagy beruházás összesen 114 millió euróból valósul meg, két kiskereskedelmi park (Atrium és Armonia) néven, amelyek hozáadódnak a már meglévő nagyáruházakhoz. Sajnos a beruházások 3 éve állnak, a munkálatok újraindításának pontos időpontjai még nem ismeretesek A fogyasztási javak nemzetközi kereskedelme A Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal információi szerint, a megyében az import jelentősen magasabb mint az export. Kivételt ezalól csak az utolsó év négy hónapja képezett. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a szaldó negatív, értéke alig 55,439 RON. 31-es számú ábra - Nemzetközi kereskedelem javakkal A C IF-import összérté ke A FO B-exp ort öss zértéke 65

67 A FOB/CIF egyenleg Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Jan Feb Mar Apr May Jun Exporturi FOB-export FOB 65,703 64,716 68,052 80,340 77,574 79,866 59,706 68,272 64,975 81,068 70,094 78,310 68,624 Importuri CIF-import CIF 69,367 77,794 76,961 80,053 88,485 82,417 67,322 62,286 66,080 77,698 74,016 78,184 82,076 FOB/CIF Sold egyenleg FOB/CIF -3,664-13,078-8, ,911-2,551-7,616 5,986-1,105 3,370-3, ,452 A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara 2012-es beszámolója szerint az összexport viszonylatában a legnagyobb kereskedelmi piaca Németországnak van, 58 százalék, őt követi Magyarország 19,6 százalékkal, Olaszország 7,7 százalékkal, Franciaország 5 százalékkal, Anglia 3,8 százalékkal, illetve Csehország és Ausztria 2,9 százalékkal. 32-es számú ábra Az export kereskedelmi piaca Az export szerkezete Magyarország: 19,6% Olaszország: 7,7% Franciaország: 5,0% Anglia: 3,8% Csehország: 2,9% Németország: 58,0% Ausztria: 2,9% A Kereskedelmi és Iparkamarának ugyanazon beszámolójából kitűnik, hogy Szatmár megyében az import legnagyobb piacát Németország biztosítja 49,3 százalékot, Magyarország 25,7 százalékot, Olaszország 9,3 százalékot, Ukrajna 5,3 százalékot, Lengyelország 4,2 százalékot, Franciaország 3,2 százalékot és Ausztria 3,1 százalékot. 66

68 33-as számú ábra Az import szerkezete Az import szerkezete Olaszország: 9,3% Ukrajna: 5,3% Magyarország: 25,7% Lengyelország: 4,2% Franciaország: 3,2% Németország: 49,3% Ausztria: 3,1% Az is megfigyelhető, hogy Szatmár megye Magyarországra nagyobb volumenű árut importál, mint exportál. Következtetésképpen, kell találni egy olyan piacot, amelyen kölcsönös együttműködéssel növelhetők az export és az import értékei, és jó esetben megelőzheti a pillanatnyilag első helyen álló Németországot. A legfontosabb exportált termékcsoportok (amely a megye összexportjának több mint 90%-a) az alábbiak: A javak exportja a 2012.I VI.30 közötti periódusban Megvalósított Export Szerkezet Részleg ezer % A megyében összesen 431,342 Gépek és mechanikai alkatrészek; gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések 162, % Műanyag, gumi és ezekből készült termékek 86, % Bútorzat, különféle termékek 40, % Textiláruk és ebből készült termékek 38, % Közönséges fémek és ezekből készült termékek 25, % Lábbelik, kalapok, eseernyők és hasonló termékek 20, % Állati eredetű zsíradékok és olajok 15, % A legfontosabb importált termékcsoportok (amely a megye összimportjának több mint 90%-a) az alábbiak: A javak importja a 2012.I VI.30. közötti periódusban Megvalósított Import Szerkezet Részleg ezer % A megyében összesen 440,340 Gépek és mechanikai alkatrészek, gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések 137, % 67

69 Közönséges fémek és ezekből készült termékek 69, % Műanyag, gumi és ezekből készült termékek 62, % Textiláruk és ebből készült termékek 36, % Szállító eszközök és anyagok 34, % Vegyi ipari termékek és ehhez vonatkozó ipari termékek 15, % Élő állatok és állati eredetű termékek 14, % Növényi eredetű termékek 12, % Lábbelik, kalapok, eseernyők és hasonló termékek 9, % Élelmiszerek, italok és dohányáruk 8, % A legfontosabb termékcsoportok amelyek export-import mérlege negatív Termékek, melyek export-import mérlege negatív 2012.I.1.-VI.30. között FOB-CIF mérleg (ezer euró) A megyében összesen -8,998 Közönséges fémek és ezekből készült termékek -44,204 Szállító eszközök és anyagok -28,393 Vegyi ipari termékek és ehhez vonatkozó ipari termékek -14,234 Élő állatok és állati eredetű termékek -9,513 Kőből készült termékek, gipsz, cement, azbeszt, csillám és hasonló termékek -6,863 Ásványi termékek -6,617 Növényi eredetű termékek -5,443 Papír, karton és ezekből készült termékek -3,213 Nyers bőr, cserzett bőr, bundák és hasonló termékek -2,531 Optikai, fotó, mozi, orvosi eszközök és felszerelések, órák, hangszerek és -2,166 ezekhez tartozó kiegészítő eszközök A legfontosabb termékcsoportok, amelyek export-import mérlege pozitív. Termkékek, melyek export-import mérlege pozítiv 2012.I.1.-VI.30. között FOB-CIF mérleg (ezer Euró) A megyében összesen -8,998 Bútorzat, különféle termékek 34,895 Gépek és mechanikai alkatrészek, gépkocsik, elektromos készülékek és berendezések 24,343 Műanyag, gumi és ezekből készített termékek 24,089 68

70 Állati és növényi eredetű zsíradékok és olajok 14,462 Lábbelik, kalapok, esernyők és hasonló termékek 10,528 Fából készült termékek (kivéve bútorok) 2,416 Textiláruk és ebből készült termékek 1,889 Élelmiszerek, italok és dohányáruk 1,247 Annak érdekében, hogy az export versus import (FOB-CIF) mérlegben egy pozitív hozzáadott értéket nyerjünk, két lehetőség jöhet számításba: tőkésíteni kell a potenciális export termékeket és ezáltal növekednek az export-értékek a potenciális export javak esetében megoldásokat kell találni az importált termékek előállítására és beszerzésére Romániában Külföldi tőkeberuházások A Kereskedelmi és Iparkamara beszámolója szerint decembertől kezdődően, egészen december 31.-ig Szatmár megyében külföldi tőkerészvételű kereskedelmi társaságot iktattak be, amerikai dollár összértékű tőkével, melyből jogi szempontból aktív 1 579, összesen amerikai dollár értékű tőkével. Annak függvényében, hogy a külföldi befektető cégek törzstőkéjéhez milyen arányban járulnak hozzá, az illető országok besorolása december 31-ig az alábbi: Sorszám Ország Valoarea capitalului social A külföldi törzstőke értéke Cégek száma $ % # % Befektetett lej/ szerzett 1 Németország $33,459, % % RON 38,949,911 2 Franciaország $10,229, % % RON 11,778,873 3 Svájc $5,160, % % RON 1,107,992 4 Anglia $3,045, % % RON 24,878 5 Olaszország $2,676, % % RON 12,175,038 6 Magyarország $1,849, % % RON 7,915,889 7 Svédország $1,334, % 7 0.6% RON 43,286,218 8 Ausztria $1,106, % % RON 6,283,988 69

71 34 es számú ábra Külföldi befektetők Magyarország: 3,1% Olaszország: 4,5% Svédország: 2,3% Ausztria: 1,9% Külföldi befektetések Anglia: 5,2% Svájc: 8,8% Németország: 56,8% Franciaország: 17,4% A külföldi tőke megoszlása a főbb tevékenységi területeken ( ): 31,38% az építőipar, felszerelések és eszközök, 21,50% faipar, 11,92% turizmus, szállítás és egyéb szolgáltatások, 11,85% könnyűipar, kevesebb mint 18% elsődleges iparágak és energetika. Ami a külföldi tőke regionális eloszlását illeti, a befektetések 69,73%-a Szatmárnémetiben, 12,16%-as Tasnádon, 7,59%-as Nagykárolyban, 5,13%-as pedig Avasújvárosban van jelen, az 5,39%-os különbség más városokban és vidéken való befektetésből adódik.. Övezet Cégek Törzstőke melyből összesen lejben USD Szatmárnémeti 12, ,047,736 51,719,740 Nagykároly 2,912 84,734,477 5,509,900 Avas 3,326 39,103,634 3,943,883 Tasnád ,944,936 8,605,602 Szamoshát 724 2,867, ,192 Összesen 20, ,697,914 69,925,317 A tőke származási helye szerint a kis- és középvállalkozások szerkezetében a hazai privát szféra dominál, a Szatmár megyei cégek 92%-a, a fennmaradó többi cég állami vagy valamilyen privát partnerségi tulajdonban van. 70

72 A Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint a megyében gazdálkozó szervezet volt bejegyezve ig, melyből független magán személy, családi egyesület, illetve engedélyezett magán személy, független és családi vállalkozás, az érvényben levő jogszabályok szerint a szervezeti formák 35%-át képezik, korlátolt felelősségű társaság, ez 64%-ot tesz ki, 219 részvénytársaság és 68 szövetkezeti társulás, mezőgazdasági szervezetek, gazdasági érdekcsoportok. A Cégbíróságon bejegyzett tevékenységi területük szerint 2011 végén, az összes aktív kereskedelmi társaságból 11%-nak az ipar volt a fő tevékenységi területe, 16%-nak az építkezés, 26% a kereskedelemben, 8% a szállító iparban, 11% a mezőgazdaságban fejtette ki tevékenységét. A többi bejegyzett cég egyéb szolgáltatásokat végzett. A könyvelési mérleg adatai szerint én kereskedelmi társaság tett le könyvelési mérleget, míg 2010-ben mindössze cég. A gazdálkodó szervezetek többsége (55,23%) Szatmárnémetiben folytatja tevékenységét, ugyanitt van a legtöbb alkalmazott (58,13%) nyilvántartva, Nagykároly municípiumban az aktív cégek összeségének mintegy 8%-a működik. Alkalmazottak aránya Cégek aránya Erdőd, Sárközújlak, vidék: 24,0% Erdőd, Sárközújlak, vidék: 28,8% Tasnád:1,5%, Avasújváros: 7,1% Nagykároly: 9,2% Turizmus Szatmárnémeti: Tasnád:1,5%, Avasújváros: 6,7% Nagykároly: 7,8% Szatmárnémeti: A Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara utolsó beszámolójából kitűnik, hogy a turizmus egy nagy potenciállal rendelkező gazdasági ágazat, viszont jelenleg, sajnos nincs eléggé kihasználva. Az ágazat fejlesztéséhez szükség lenne a turisztikai infrastruktúra korszerűsítésére és fejlesztésére, természeti, kulturális és történelmi értékeink megőrzésére, a turisztikai jelnetőséggel bíró vidékek helyreállítására, és legfőképpen egy erőteljes marketing tevékenységre. Az utolsó évben Szatmár megyében közel 90 ezer turista látogatott el, tel kevesebb mint 2010-ben, az észak-nyugati régiót látogató turistáknak alig 8%-a. Megfigyelhető, hogy az utolsó két évben jelentősen csökkent a turisztikai egységeket látogatók száma. 71

73 37-es számú ábra A turisztikai szálláshelyekre érkező turisták száma A turisztikai szálláshelyekre érkező turisták száma Románok Külföldiek Ami az elfoglalt éjszakák számát illeti, a régiót látogató turisták alig 4,47 százaléka igényelt éjszakai szállást Szatmár megyében, ezek száma 2011-ben majdnem személy volt, vel kevesebb mint 2010-ben. Az adatokból kiderül, hogy a turizmus domináns formái: üzleti turizmus, konferenciák és kongresszusok, tranzit turizmus. 38-as számú ábra - A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma összesen a turisták típusa szerint A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma összesen a turisták típusa szerint Románok Külföldiek 72

74 Megfigyelhető, annak ellenére, hogy az ideérkező turisták és az itt töltött éjszakák száma ugyan csökkent 2011-ben, a külföldi turisták által eltöltött éjszakák száma viszont növekedett 2,25 éjszakáról 2,75-re. Fontos, hogy a külföldi turisták száma növekedőben van. 39-es számú ábra A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma A turisztikai egységekben eltöltött éjszakák száma átlagban Összesen Románok Külföldiek Ha elemezük a turisták által preferált első öt szállásformát (ami az összszálláshelyek 90%-a), megfigyelhetjük, hogy 2011-ben az első helyen a szállodák állnak, második helyen a motelek, harmadik helyen a turistavillák, negyedik helyen a panziók, és nagyon kevéssel lemaradva, az ötödik helyen a kabanák állnak. Jelentősen növekedett a motelekben eltöltött éjszakák száma, 500 százalékos a növekedés, illetve a villákban, ahol a növekedés 50 százalékos, összehasonlítva a 2006-os évet a 2011-es évvel. Érdekes jelenség, hogy a szállodákban eltöltött éjszakák száma is növekedő tendenciát mutat (ha összehasonlítjuk az elmúlt 3 évet). 40-es számú ábra Az első öt igényelt szállásforma 73

75 Szállodák Motelek Turistavillák Panziók Kabanák A megye leginkább közúton és vasúton közelíthető meg. A vidék egyik problémája a turisztisztikai infrastruktúra hiányosságaiból adódik, mely meglehetősen fejletlen. A turisztikai látványosságok szempontjából, Szatmár megyei viszonylatban négy jelentős övezetet különböztetünk meg: az Avast, a Szamoshátat, Nagykároly környékét és Szatmárnémeti környékét. Mivel sok város rendelkezik termálvízzel: Szatmárnémeti, Tasnád, Nagykároly, Bikszád, Turc-fürdő, Büdössár, Mária-völgye, Krasznabéltek, Ákos, a megyére jellemző a gyógyturizmus. Az Avasi hegyek a téli sportok és a túra-kedvelőinek ideális hely. A Luna-Ses síparadicsom terve lassan a befejezési fázisba kerül, várhatóan 2012 év végéig megnyílnak a sípályák. 74

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között RMDSZ Ügyvezető Elnökség, Önkormányzati Főosztály, Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda 1 Az EU gazdasági és szociális kohéziós politikája

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS

ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS 227/2010-es számú HATÁROZAT Hargita megye 2010-es évi, jövedelmi és kiadási költségvetésének kiigazításáról és a Hargita Megyei Tanács rendelkezésére álló költségvetési

Részletesebben

A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában

A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában VI. Országos Tanácsadói Konferencia Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2013. március 21. A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában Kerekes Sándor Dr. Kerekes Kinga

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben