Huszonegy esztendõ BENKÕ LEVENTE. Még néhány nap, és újból döccen egyet a huszonegyedik

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Huszonegy esztendõ BENKÕ LEVENTE. Még néhány nap, és újból döccen egyet a huszonegyedik"

Átírás

1 Huszonegy esztendõ Még néhány nap, és újból döccen egyet a huszonegyedik század kereke. Rövidesen kétezertizenegyet írunk, fogadkozásokkal, hogy az új esztendõben jobbak leszünk; s hogy jobban odafigyelünk szeretteinkre, barátainkra, munkatársainkra, egyáltalán embertársainkra. És a természetre, amelyet Isten minden szépségével és jóságával olyanra teremtett, amilyen, vagyis szépre és jóra, s hogy a jövõ esztendõben nem fogjuk ezt a csodálatos alkotást ölni, gyilkolni, pusztítani, hanem oltalmazzuk, és barátságosan szólunk annak, aki errõl megfeledkezik: ne tedd. És ezzel is jobban odafigyelünk arra a mûfajra, amelyet úgy nevezünk, hogy egyszerû emberi alapmûveltség. De még mielõtt eljönne az ünnep s az Óesztendõt búcsúztató koccintás ideje, vessünk egy pillantást, mint õsszel jószágára és termésére a jó gazda, hogy mire is jutottunk. Megállapíthatjuk, hogy nem bizonyult túlságosan nyerõnek az decemberi rendszerváltozás utáni huszonegyedik esztendõ. Mindenféle politikai áthallásos vagy utalásos megfogalmazástól ódzkodva is leszögezhetjük, hogy az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtizedben csak annyit léptünk elõre, amennyit a változásra következõ elsõ néhány esztendõben sikerült kikaparnunk magunknak. Jogban, anyagiakban, intézményeinkben, demokráciában, esélyben és -egyenlõségben, miegyebekben. Ugye, hosszú-hosszú évek teltek felesleges, csak a szélhámosok politikai és gyaníthatóan gazdasági tõkéjét gyarapító nemzetiségi vitákkal, illetve nemzetiségi hovatartozás alapján szított ellentétekkel, vélt vagy valós félelmekkel, gyanakvásokkal, amelyek közül mintegy érzékeltetésként csak egyet említenék. Amikor a kilencvenes évek elején Széman Péter és lelkes csapata Szilágysomlyón megszervezte az elsõ Báthory-napokat, a helybéli románok egy része, de még a hatóságok is gyanakodtak, hogy miféle Erdélyt elszakító terveket szõnek itt a magyarok. Miközben emezek semmi mást nem tettek, csak egy kicsi önazonosságot erõsítve pallérozták egy cseppet az érdeklõdõ közönség szellemét. Az ilyesfajta munkálkodások Erdély-szerte gyökeret vertek, legfeljebb a hangsúlyok voltak imitt-amott helyhez pászítottak, mert azért mégiscsak könnyebb a kultúra magyar nyelvû mûvelése mondjuk Székelyföldön, mint a Partiumban, a hepehupás vén Szilágyban, a Bánságban vagy másutt. A közös vonás ettõl függetlenül mindahány vidéken és helységben mégiscsak egy: eljuttatni tarisznyányi útravalót a mûvelõdés iránt érdeklõdõkhöz. Az Úrnak kétezertizedik esztendejében pedig ott állunk, hogy az egy évvel korábbi állapothoz képest semmit nem léptünk elõre, sõt! Megtorpantunk, mert idõközben honnan, honnan nem, a világot s vele együtt bennünket is ellepett valamiféle kór amirõl még kiderülhet, hogy pontosan olyan mondvacsinált vagy valakiknek a gazdasági érdekeit jól szolgáló ötlet volt mint a világijesztgetõ tyúk-, majd disznónátha, amit szaknyelven gazdasági válságnak neveznek. S akár van, akár nincs, széltében és hosszában megfelelõen szellõztetve, arra mindenképpen jó, hogy a társadalomból adók és illetékek alakjában kipréselt pénzbõl ne vagy alig jusson vissza valami. Így jutottunk vissza majdnem ugyanoda, ahol 1989 decemberében oly nagy reményekkel és várakozásokkal tartottunk. Azzal a különbséggel, hogy míg akkor a politika diktatúráját nyögtük, mostanság a pénzét kínlódjuk. Hirtelenjében nem tudnám megmondani, hogy az Európai Unióban átlagosan mennyi a bruttó nemzeti össztermék mûvelõdésre fordított aránya. Vagy a kultúrára fordított pénz egy fõre esõ összege. Mindenféle rosszindulatot, netán ártó beidegzõdést mellõzve attól tartok, hogy e téren még a kullogók is lekörözik azt az Romániát, amelyikre ma nem csak a kultúra terén súlyos nincstelenség nehezül, de amelyik az 1989 decemberi rendszerváltozáskor állítólag senkinek egyetlen garassal sem tartozott. Mindenféle félreértés elkerülése végett: az érdem nem a Ceauºescué volt, hiszen nem õ törlesztette az adósságot, hanem azt mi böjtöltük ki. Aligha sírja vissza bárki azt az idõszakot aki nem a gyomrával gondolkodik, amikor például a könyvkiadást, a mûvelõdési házakat, a színházakat, az operákat, a kulturális sajtót, de még a közszolgálatit is mint intézményes kereteket és mint tartalmat egyaránt az állam fizette. Mert aki fizet, az követelni is szokott. De azért azt a fajta támogatási rendszert, amely révén nyugodtan üzemelhet és fejlõdhet, újabb és újabb értékeket mutathat fel az a mûfaj, amelyet kultúrának, mûvelõdésnek, közmûvelõdésnek nevezünk, és amely tudvalevõleg nem nyereséget termelõ ágazat, nos ezt a fajta hátszelet azért mindannyian hiányoljuk. A magunkfajta, nem politikai, nem is túlzottan tudományos, de azért némi ismereteket mégiscsak továbbadó világok birodalmában bóklászó egyszerû emberek márpedig semmi különlegeset nem várnánk el, legfeljebb annyit, hogy azok, akik felelnek ezért, ne feledkezzenek meg arról, hogy minden ország annyit ér, amennyit a kultúrára és a tanulásra áldoz. Pontosabban amennyit a társadalom szellemi pallérozására a tõle kölcsönkért anyagi tõkébõl visszaad. De az eltelt huszonegy év egyebet is mutat. Azt, ami a jövõ esztendõre s talán az utána jövõkre is biztató lehet: a közmûvelõdés igen sok esetben önerõbõl is mûködik. Valami rejtett belsõ erõk tolják elébb és elébb a szekeret, csak az nem látja, aki nem akarja, vagy mert ostoba, hogy micsoda erõ és jó és szép iránti érzék munkál azokban, akik még mindig hiszik, hogy politikai és gazdasági helyzetektõl függetlenül a jó és a szép megmarad. Ideje volna jobban rájuk figyelni. Ideje volna jobban idefigyelni. Barátainkra, munkatársainkra, egymásra. Erre a világra, amelyet Isten minden szépségével és jóságával ilyenre teremtett, amilyen. Vagyis szépre és jóra. És ideje valóra váltani a huszonegy éves álmokat, a reményeket, az ígéreteket. BENKÕ LEVENTE 3

2 XVI. Partiumi Honismereti Konferencia Ismerkedés Nagyváraddal és környékével 4 A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság (PBMET) szeptember 3 5. között tartotta Nagyváradon a XVI. Partiumi Honismereti Konferenciát. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lezajlott eseményre több mint százan voltak kíváncsiak. A Szózat eléneklése után Csûry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke és Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke tartott áhítatot. A megjelenteket köszöntõ János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a jövõben erõsebb kapcsolatokat szeretne kötni egyesületünkkel, amelynek tevékenységét nagyon sikeresnek értékelte. Üdvözlõ beszédet mondott Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Pethõ Csilla parlamenti képviselõ, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetõ elnöke. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke nevében Török Sándor, a Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte a részvevõket, ugyanakkor jókívánságait tolmácsolta Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szegedi irodájának vezetõje, Borbáth Erika, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus fõigazgatója, Debreczeni Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Gaal György, a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság elnöke is. Tamás Juditnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének üdvözlõ levelét Dukrét Géza olvasta fel. A konferenciát megtisztelte jelenlétével még Hõhn József, a KÖH gyulai irodájának vezetõje, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédõk Szövetsége, a Hungaria Nostra Egyesület elnöke, Széman Péter, a Szilágysomlyói Báthory István Alapítvány elnöke, Mátyás Attila, a Nagyváradi Evangélikus-lutheránus Egyház esperese. Ezt követõen átadták a Fényes Elek-díjakat: Starmüller Gézának (Kolozsvár), Tácsi Erikának (Temesvár), Mihálka Magdolnának (Nagyvárad), valamint Gellért Gyula bihardiószegi tiszteletesnek. A konferencia fõ témái közé tartozott mûemlékeink védelme, a helytörténet, illetve a 20. század öröksége. Az elõadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Nagyvárad megismerésével kezdõdött. Lakatos Attila történész (Nagyvárad) Várad õstörténetérõl, a város határában történõ ásatásokról értekezett, Dukrét Géza (Nagyvárad) a város történetét ismertette, megalapításától a 19. századig, Fleisz János történész (Nagyvárad) elõadását a város századi eseményeirõl Fleisz Judit olvasta fel. Mihálka Nándor (Nagyvárad) a váradi vár északi kazamatája régészeti kutatásait ismertette vetítettképes elõadásában. Tácsi Erika (Temesvár) az intézményalapító Schaffer Károlyról értekezett, Matekovits Mihály (Arad) az Arad megyei iskolák névadóit ismertette, Berek Lajos (Budapest) Bocskai István közterületi szobrait mutatta be. Az elõadások után Meleg Vilmos és Kupán Árpád megnyitották a Bocskai István dokumentumaiból válogatott kiállítást. Jakabffy László építészmérnök részletesen mutatta be a váradi várat, valamint az itt zajló munkálatokat, majd Péter I. Zoltán városnézõ sétán kalauzolta végig a tanácskozás részvevõit. A napot F. Márton Erzsébet színmûvész mûsora zárta. Másnap Ráday Mihály Budapest mûemlékvédelmét ismertette, de szóvá tette kötelezettségeinket mûemlékeink védelme érdekében. Szomorúan jelentette be, hogy az évtizedek óta közvetített Unokáink sem fogják látni címû televíziós mûsort megszüntették. Kupán Árpád (Nagyvárad) A legnagyobb magyar bihari napjai címmel Széchenyi István bihari kötõdéseit ismertette. Vajda Sándor (Borosjenõ) a szabadságharc zárófejezetének színhelyérõl és háziasszonyáról, Szõgyén Antóniáról értekezett. Ciorba Teréz (Érsemjén) Fráter Lóránd nótáskapitány halálának 80. évfordulója alkalmából mesélt Érmellék pacsirtájáról. Ezt követõen a részvevõk meglátogatták a római katolikus székesegyházat vagy kis bazilikát, ahol Fodor József általános helynök bemutatta az egyház kincstárát. Dénes Zoltán (Debrecen) partiumi testvértelepülésekrõl, testvérgyülekezetekrõl, egyházközségekrõl, majd Merlák Zsuzsanna (Debrecen) a magyarországi Gyomaendrõd és Bihardiószeg közötti testvértelepülési kapcsolatok kialakításáról beszélt. Pásztai Ottó (Nagyvárad) Nagyvárad elpusztult és megmentett egyházi mûemlékeit ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) Tündérhárfa ég és föld között címmel a Temesvár-gyárvárosi zsinagógát mutatta be. Debreczeni Droppán Béla (Budapest) az épített örökség és a honismeret kapcsolatait boncolgatta, külön kiemelve a civil szervezetek felelõsségét. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) a Partium egyetlen hajdúvárosáról, Nagyszalontáról beszélt, Jósa Piroska (Nagyvárad) Püspökfürdõ és Félixfürdõ 20. század eleji helyzetét ismertette. Szendrõ Dénes (Isaszeg) az isaszegi református gyülekezet alapításáról és szolgálatáról, Vallasek István (Kolozsvár) a buziásfürdõi ásványvíz-hasznosítás történetérõl, Makai Zoltán (Nagyvárad) a resicabányai vízmû és a Grebla-vízi erõmû regényes történetérõl tartott elõadást. A konferencia közgyûléssel zárult, amelyen megtárgyaltuk az egyesület legfontosabb problémáit. Szálkai Tamás (Debrecen) bemutatta a nemrég alakult honismereti egyesületet. A végén a tagság petíciót írt alá, amelyben azt kéri, hogy a Duna Televízió indítsa újra Ráday Mihály mûemlékvédõ mûsorát. Este a rogériuszi református templomban Kozma Gyula karnagy közremûködésével orgonahangversenyt hallgathattak meg az érdeklõdõk. A háromnapos konferencia szakmai kirándulással zárult. Belényesben megtekintettük a reformá-

3 tus és a római katolikus templomot, Magyarremetén megcsodáltuk a református templomban a nemrég feltárt falképeket, Köröstárkányban meglátogattuk a református templomot, majd virágot helyeztünk el az április 19-én egy félkatonai román alakulat által legyilkolt 91 tárkányi magyar emlékmûvén. Tenkén megnéztük a református templomot és a természetrajzi múzeumot, Nagyszalontán pedig Dánielisz Endre vezetésével meglátogattuk az Arany János szülõháza helyén létesült tájházat, valamint a Csonkatornyot. DUKRÉT GÉZA Kulturális transzferek. Filológia színház pedagógia Visszapillantás az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezvénysorozatára A Kulturális transzferek címû programunk célja az együttmûködés formáinak keresése, kialakítása volt tudományos eredmények kulturális eseményekké váltása a nyilvánosság elõtt, a megértésre törekvés hagyományainak, sõt erre vonatkozó nemzetközi dialógusnak kialakítása és csoportos megélése. Eseményeinkbe kulturális személyiségei révén Románia, Magyarország, Franciaország, Finnország kapcsolódott be a filológia, színház, a fordítás, a pedagógia, a zene kutatása területén. A sorozat márciusban kezdõdött. Április 12-én Jonctions címmel kerekasztal- beszélgetést szerveztünk a kulturális kapcsolatok kutatásának lehetõségeirõl. Külföldi meghívottunk Marie-Françoise Vajda, Közép-Európa történetére szakosodott kutató volt a Sorbonne-ról. Beszélgetõtársai: Sipos Gábor történész, az EME elnöke, Horváth Andor, a BBTE tanára, a Korunk szerkesztõje, Berki Timea, a BBTE doktorandusza, Claudiu Gaiu könyvtáros (Központi Egyetemi Könyvtár). A beszélgetés a kapcsolatok kutatásának tradicionális és újabb módszereit tette vita tárgyává, a kapcsolattörténet kutatásának a politikai helyzettõl való függését, a diplomáciatörténeti, mûvészettörténeti kapcsolatok kutatásának fontosságát hangsúlyozták. Május én mûfordító mûhelybe és kerekasztal-beszélgetésre invitáltuk az érdeklõdõket, meghívottaink Outi Hassi (Finnország), Pap Éva, Pap Vera Ágnes mûfordítók, Horváth Tamás szerkesztõ (Magyarország), továbbá kolozsvári magyar írók és mûfordítók (Berszán István, Selyem Zsuzsa, M. Bodrogi Enikõ, Mihálycsa Erika, Demény Péter, Karácsonyi Zsolt, Jankó Szép Ivett) voltak. A kisebb nyelvek közti kapcsolatokról és az erdélyi, illetõleg a skandináviai irodalomról való beszélgetést filmvetítés követte. A színházi találkozások folytatásaként május 25- tõl kezdve Arlecchino commedia dell arte címmel szerveztünk elõadássorozatot. Külföldi meghívottunk Rosalba Gasparro, a G. D Annunzio Egyetem (Pescara-Chieti) tanára, az olasz francia kulturális kapcsolatok szakértõje a commedia dell arte hagyomány áttekintésére vállalkozott, és a színpad e sajátos jelnyelvének jelenkori lehetõségeire is rámutatott az Arlecchino. Il parcorso della Commedia dell arte nell Europa ( ) címû elõadásaiban. Pirandello e la marionetta nell avanguardia címmel a Bölcsészettudományi Karon értekezett. Az olasz elõadásokat többnyelvû beszélgetés és az erre az alkalomra felújított bábszínházi produkciók megtekintése követte (a Pulcinella címû és Carlo Gozzi Szarvaskirálya a kolozsvári Puck Bábszínházban, mindkettõt Mona Chirilã rendezte). Június 18-án Filológia, színház, pedagógia címmel kiskonferenciát tartottunk, itt a fiatal irodalomkutatók mutatták be irodalom-, színház- és neveléstudományi kutatási eredményeiket, többek között a Spectator folyóirat. illetve a Robinson korai magyar fogadtatásáról, a Faust új színpadi adaptációjáról. 22-én a szövegkritikai kérdéseket tárgyaló interaktív mesterképzõs nyílt napon a magyar irodalmi kultúra európai kapcsolatairól volt szó, többek között II. Frigyes mûveinek (erdélyi) magyar fordításáról, Szervét Mihályról szóló magyar kéziratról. Október 6-án Jean-Marie Valentin professzor, színháztörténész, a párizsi Sorbonne, Kovács Flóra, a Szegedi Tudományegyetem összehasonlító irodalom tanára, illetõleg Tar Gabriella Nóra, a BBTE német nyelv és irodalom tanára volt a vendégünk; Lessing Hamburgi dramaturgiájáról és a színházi kritika fontosságáról szerveztünk kerekasztal-beszélgetést a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban, a tudományos tanácskozást francia, német, magyar és román nyelven folytattuk Lessing könyve francia fordítójának, közreadójának irányításával. Az európai drámaelméleti hagyományok mai értelmezése, a hagyománytörés kérdése váltott ki szakmai vitát a részvevõk körében. Október 8-9-én a neves finnországi írónõ, Rosa Liksom volt Kolozsvár vendége, a vele való beszélgetés részben a Marianumban (Bölcsészettudományi Kar), részben a kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében zajlott, itt A nõ burka címmel Rosa Liksom mûveibõl ihletett elõadást is tartottak a Szilágyi-Palkó Csaba által irányított színinövendékek, levetítették az írónõ Finlandia címû mûvét. A beszélgetés a fordítás kérdésein túl az olvasói elvá- 5

4 rásokról, az irodalom nyelvérõl is szólt, Visky András író, dramaturg moderálta. A beszélgetésben Harriet Lonka, a budapesti Finnagora központ vezetõje, Molnár Bodrogi Enikõ, a BBTE tanára, mûfordító és Jankó Szép Ivett (BBTE), Liksom magyar fordítója is részt vett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Marco Pribilla, Finnország bukaresti nagykövetségének elsõ titkára és Vili Maunula, az írónõ irodalmi titkára. Október 27-én a Magyar Opera elõcsarnokában kettõs könyvbemutatót tartottunk, meghívottak: Gajdó Tamás (Országos Színészeti Múzeum és Intézet), Kiss Zsuzsánna (Nyíregyházi Egyetem). Bartha Katalin Ágnes: Shakespeare Erdélyben. XIX. századi magyar nyelvû recepció (Budapest, Argumentum, 2010), Kiss Zsuzsánna: Búnak bohócai. Lear magyar köntösben címû könyvét (Budapest, Protea, 2010) Egyed Emese ismertette. A rendezvényen a Báthory Gimázium diákjai (Bakó Barbara, Máté Péter, Vincze Bálint) adtak elõ részleteket a Lear királyból angol és magyar nyelven. Gajdó Tamás ezt követõ két színháztörténeti elõadása valóságos kulturális eseménnyé vált: Színházmûvészek Bécsben (2010. október 27., Kolozsvári Akadémiai Bizottság) és Az 50-es évek magyar színháza (Erdélyi Múzeum-Egyesület) címû alapkutatásokra épülõ elõadásait hallgatta a közönség. Bízunk abban, hogy színvonalas rendezvényeink az ifjúság kulturális fejlesztését, a kulturális cserekapcsolatokat és a jövõ Kolozsvárát is szolgálta. A rendezvényeken egyetemi hallgatók, tanárok, kutatók és érdeklõdõk vettek részt. Maga a sorozat az Erdélyi Múzeum-Egyesület (fõszervezõ) és Finnország bukaresti nagykövetsége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Communitas Alapítvány, az Interkulturali-THÉ Egyesület, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és ennek finn tanszéki csoportja, a BBTE Magyar Nyelvészeti és Irodalomtudományi Tanulmányok mesterképzõje, a BBTE Színház és Televízió Kara, az Olasz Kulturális Központ, a kolozsvári Puck Bábszínház, a kolozsvári Állami Magyar Opera együttmûködésének eredménye. Köszönet érte. EGYED EMESE Lengyel Dénes emlékezései 6 Talán nincs is olyan olvasónk, aki nem emlékeznék Lengyel Dénes nevére, nem olvasta légyen, vagy akinek gyermekkorában nem olvastak volna a Régi magyar mondákból vagy valamelyik másik mondáskönyvbõl szüleik, nagyszüleik. A kisbaconi Benedek Elek portán száz esztendeje született Lengyel Dénes megírta önéletrajzi visszaemlékezéseinek két kötetét. Az elsõt három éve adtuk ki, s a centenáriumra szerettük volna a folytatást is az Olvasó kezébe adni. Nem sikerült támogatást szerezni sem a hazai, sem a magyarországi könyvpályázatokon. Ezért csak egy kis részlet közlésével állítunk emléket a szerzõnek, amelyben idézi a néprajzi gyûjtõmunkával egybekötött mézeshetek emlékeit, a Bácskából a szerbek elõl menekült székelyek s a Tolnából erõszakkal kitelepített svábok szomorú sorsát is. Nagyon bízunk benne, hogy elõbb-utóbb megjelenhet a teljes szöveg könyv formájában. (SZS) * A folytonos látogatások színesítették az életünket, s még színesebbé varázsolta csodálatos nászutunk. Mások a velencei galambok turbékolására, külföldi vagy hazai szállodák kényelmére, hálókocsira emlékeznek vissza; a mi nászutunk közös néprajzi gyûjtõmunkából állt. Ez felelt meg leginkább közös hivatásunknak, s erre adott módot Ortutay Gyula szép terve, az 1848-as hagyományok országos gyûjtése. Ágnes ekkor már a Táj- és Népkutató Intézetben dolgozott, s fõnöke, Gyõrffy György szervezte az egész gyûjtést. Így hát nem sokkal a házasságkötés után már Deme László kis szobájában álltunk, s a térképet néztük, hol akad még számunkra üres megye, hová mehetünk el gyûjteni. Nagyon megörültem, amikor Tolna megyét jelölte ki. Már annak is örültem, hogy végre megismerhetem azt a tájat, amelyet olyan sokszor magam elé képzeltem Babits és Illyés Gyula verse és prózája nyomán, de még inkább annak, hogy Tolnában székely telepesekkel találkozhatom. A szervezõktõl rengeteg pecsétes papírt kaptunk. Arra is figyelmeztettek, hogy a házasságlevelet feltétlenül vigyük magunkkal, kell az, amikor valakit a szállásán igazoltatnak. Én fölényesen mosolyogtam ezen a fontoskodáson, de azért jól eltettük a különbözõ igazolványokat. Akkor még nem sejtettem, hogy a szervezõknek van igazuk, s kár ilyen dologban fölényeskedni. Az elõkészület nem sokból állt. Bár a kirándulófelszerelés egy részét a háború elvitte, mert turistaöltözékben vonultam be munkaszolgálatra, maradt még annyi, amibõl erre az útra felöltözhettem. Ágnesnek is volt gyûjtõruhája s egyéb felszerelése, háztartásunk, ruházatunk korántsem volt olyan teljes, mint más fiatal házasé, de az 1947-es divatnak megfelelõ néprajzi gyûjtõkosztümöt még össze tudtuk szedni. Már nem marhavagonban, hanem szabályos fapadosban utaztunk. Az út nagy részét az ablaknál állva töltöttük, ahogy kutatókhoz illik. Amilyen szép volt a dunántúli õsz, olyan elszomorító a sok rom, a sok rongyos ember, kiéhezett háziállat. Az

5 országúton egyetlen valamirevaló jármûvet sem láttunk, a szekerek elé borjakat és csikókat fogtak, csak néha pillantottunk meg olyan ökröt vagy tehenet, amelynek tarisznyát lehetett akasztani a csípejére, hogy székely fordulattal éljek. Útinaplót nem írtam, sem az útvonalat, sem a gyûjtés egészét bemutatni nem tudom, csak néhány emléket elevenítek fel. Mi naivul néprajzi gyûjtõútra indultunk, de az egész környék lázas izgalomban élt. Egyrészt választási harc folyt, minden községben megtaláltuk a Független Kisgazdapárt, a Kommunista Párt, a szociáldemokraták és a parasztpártiak korteseit. A kocsma, ahol ételt-italt, szállást kaphattunk, egyegy párt hadiszállása volt. Az egyik kocsmában hosszan beszélgettem a szociáldemokraták kiküldöttjével, bizony, más beszélgetõpartnere alig akadt. A kisgazdák a község nagygazdáit, a kommunisták és a nemzeti parasztpártiak a szegénységet képviselték, falun a szociáldemokraták csak akkor érhettek el sikert, ha régi, megbízható szervezetekre támaszkodtak. Ennek az osztályharcnak a következményeit mi sem kerülhettük el: amikor Czakó Károly kastélyában megszálltunk, õ éppen Erdélybõl származó családjának múltját, egész családfáját állította öszsze, a faluvégi suszter pedig, aki a Kommunista Pártot szervezte, alaposan megmagyarázta, hogy rosszul választottuk meg patrónusunkat. A nagygazdák, az úgynevezett kulákok már érezték a veszedelmet, rendkívül bizalmatlanok voltak. Elzárkóztak minden városi elõl, be sem engedtek az udvarra, náluk nem lehetett gyûjteni. Szállást meg éppenséggel nem kaphattunk náluk, sok községben a kocsmárosnak sem volt üres szobája, ezért Tevelen istállóban aludtunk, másnap be sem mentünk a faluba, hanem Ágnes kívánságára egy nagy diófa tövében, a szabadban aludtunk. Azért az õ kívánságára, mert én már sokszor aludtam a kemény földön, a fogolymenet, a pasli egész tartama alatt az anyaföld ölelte át fáradt testünket, ahogy Vergilius mondaná, de bizony kemény volt az ölelése. Hát Ágnes kedvéért beleegyeztem a szabad éjszakázásba, de egyikünk sem aludt sokat. Hiába, így teljes a nászutazás! Amíg faluról falura vándoroltunk, rengeteget beszélgettünk. Egy percig sem unatkoztunk, eddigi életünk eseményeit, a politika, a szaktudomány, különösen az irodalmi népiesség és a népköltészet kérdései mind újra meg újra elõkerültek. Amikor elindultunk, azt hittük, nagyon ismerjük egymást, most, hogy ráértünk beszélgetni, nemegyszer még vitára is került sor. A vitában legtöbbször Ágnesé az utolsó szó. Ennek nem valamiféle udvariasság az oka, hanem az, hogy én általában vagyok mûvelt, olvasott, õ azonban egy szakterület alapos ismerõje. Ezért aztán minden részletkérdésben is tájékozott, s ahol én csak nagyjában ismerem ki magam, õ otthon van. Ezt újra meg újra felismerem beszélgetéseink, vitáink során, azért tudom stilárisan javítani az írásait, õ meg tudományosan pontosítja az enyémeket, eltünteti belõle a részletek hibáit. Maga a gyûjtés csak közepesen sikerült. A falusiak dolgoztak vagy politizáltak, nehezen vehettük rá õket, hogy a múlttal, a negyvennyolcas hagyománnyal foglalkozzanak. Mégis összegyûjthettünk néhány népmondát, köztük egyet Bem apóról, aki saját ágyújával lõtt le lováról egy orosz tábornokot. Találkoztunk székelyekkel is, köztük Földi István tanárral, aki a székely letelepülõk történetét készült megírni. Siralmas látványt nyújtott a vásár Tamásiban. Eszembe juttatta a baróti baromvásárt, amelyet gyerekkorunkban úgy megbámultunk. Milyen szép állatokat láttunk ott! Oda a gazdák még azt a szép csikót, lovat is elvitték, amit el sem akartak adni, s ha megkérdezték, mi az ára, mondták, hogy nem eladó. Hát akkor miért hajtotta ide? Hogy szebb legyen a vásár! Hát bizony a tamási vásár nem volt szép. Csupa görhes ló, sovány marha, fejletlen borjú. Pang is az üzlet, csak néhány cigány mint fekete varjú köröz az állatok körül. Tamásiban kaptunk éjjeli szállást, de a vendéglõs nagyon megnézte a papírjainkat, és azzal biztatott, hogy az õrjárat éjjel biztosan igazoltatni fog. Nem sokba vettem, egyrészt fenyegetésnek véltem, másrészt a hadifogoly fölényével gondoltam rá, ugyan mit tehet velem egy magyar õrjárat, hiszen nekem a Vörös Hadsereggel volt dolgom, elõtte meg horthysta katonák õriztek szuronyos puskával! Jöjjön hát az a híres õrjárat! No, ha hívtam, meg is jött. Éjjel kettõkor berúgták az ajtót, amelyet bezárni nem is lehetett, s bedugtak egy puskacsövet. Ez jól kezdõdik! Ezután behatolt a vegyes társaság, ez egy katonából és két rendõrbõl állt. Igazolják magukat! Tessék! Minden papirost gondosan elõkészítettem, pecsét, Ortutay-aláírás annyi volt, mint a parancsolat. Most láttam hasznát a szervezõk elõrelátásának! A sok tudományos papír nagyon meghatotta a fegyvereseket, bocsánatot kértek az alkalmatlankodásért, és lábujjhegyen távoztak, mert Ágnes úgy tett, mintha aludnék. Nemsokára megtudtuk, mit jelent az éjszakai igazoltatás. A szomszéd községben szemtanúi lettünk, hogyan telepítik ki a svábokat. Sikoltozó aszszonyok, síró gyerekek, puskás katonák s az út közepén egy nagy teherautó, annak a platóján zsúfolták össze azokat, akik németnek vallották magukat a hitlerista idõkben. Nekünk semmi okunk sem volt a sajnálkozásra, mert halálos ellenségeinket telepítették ki, mi mégis együtt éreztünk a szerencsétlenekkel. Maga a látvány volt embertelen: így senkivel sem szabad bánni! Ezt éreztük mind a ketten, s a látvány után eszünkbe sem jutott olyan hagyományt gyûjteni, amely a hét svábra emlékeztet, tehát azokra a svábokra, akik 48-ban mellettünk harcoltak. Gyûjtõmunkánk ezzel a szomorú epizóddal szakadt félbe. LENGYEL DÉNES 7

6 Galéria Álarcban Tekintetek Tájak (avagy a kettõsség állandó varázsában) Kötetlen beszélgetés Lõrincz András Ernõ színmûvésszel 8 Nemrég táblás ház, szép számú közönség elõtt került sor harmadik egyéni tárlatod megnyitójára Csíkszeredában a Csíki Játékszín elõcsarnokában Tájak címmel. Tulajdonképpen, mikor is kezdtél el kacérkodni a rajzolással, festészettel? Bizony elég régecske történt, még a középiskolai évek során, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban. Kezdõdött azzal, hogy elolvastam Dalos Sándor remekbe szabott könyvét Munkácsy Mihály életérõl. Igencsak megragadott a könyv, majd kaptam egy képeslapot, amelyen a Köpülõ aszszony címû festményének a reprója volt, és ezt én megpróbáltam eredeti nagyságában megfesteni. Nos, ezt tekinthetem az elsõ igazi impulzusnak, amely a festészet irányába sodort. A marosvásárhelyi Szakszervezetek házában mûködött egy festészeti szakkör, ahova beiratkoztam. Egyre többet foglalkoztam a rajzzal és a festészettel. Mivel reál osztályba jártam, többnyire autodidakta módon képeztem magam. Bekerültem egy képzõmûvész csoportba, akik befogadtak és nagyon sok hasznos szakmai tanáccsal láttak el. Marosvásárhely fõterén volt egy mûterme a csoportnak, jómagam is odajártam, amikor csak idõm volt. 89 decemberét követõen, karitatív szándékkal igencsak sok külföldi megfordult a városban, akik a mûterembe is ellátogattak és festményeket is vásároltak, köztük az én alkotásaimból is. Mikor volt az elsõ igazi megmérettetésed? 1990-ben volt a csoportnak egy közös tárlata az Ifjúsági Házban, nos ez volt számomra az elsõ jelentkezés. Ezután 1992-ig folyamatosan festettem... És érdekes módon mégis egy másik mûvészet felé fordultál a világot jelentõ deszkák irányába. Valóban igencsak érdekes, mondhatnám, fura fintora volt a sorsnak, hiszen az igazat megvallva meg sem fordult a fejemben, hogy a képzõmûvészeti fõiskolára felvételizzek. Mert elérkezett egy olyan idõszak, amikor egyre erõteljesebben a színház világa lett számomra a meghatározó ben felvételiztem a rendezõi szakra, de nem jutottam be, aztán 1992-ben sikeresen felvételiztem a marosvásárhelyi Színmûvészeti Akadémia színmûvészeti szakára, és ban végeztem. A festészet továbbra is megmaradt mintegy második szenvedélyként az életemben. A fõiskolai évek során, III. éven voltunk egy németországi turnén, ahova ajándékként elvittük néhány festményemet. Itt kell elmesélnem egy rendkívüli, meglepõ sztorit: a családnál, ahol el voltam szállásolva, igencsak ismerõsnek tûnt egy festmény, hamarosan rájöttem, hogy a saját alkotásommal (a korábbi évekbõl különben elég sok festményem került külföldre) szembesültem. Mikor volt az elsõ egyéni tárlatod? Erre a Szatmárnémeti Északi Színháznál töltött évek alatt került sor, Vihar címen (a fõiskola elvégzése után ugyanis ehhez a színházhoz szerzõdtem). Ezen a tárlaton ismerkedtem meg és barátkoztam össze Ion Sasu festõmûvésszel, a Szatmárnémeti Képzõmûvészeti Szövetség elnökével. Ennek a barátságnak köszönhetõen alkotásaimat kiállíthattam a szövetség két galériájában. Ebben az idõszakban Szatmáron is nagyon sok külföldi

7 megfordult, akik érdeklõdtek a képzõmûvészetek iránt, és képeket is vásároltak. Nekem mint kezdõ színésznek ez anyagilag is nagyon sokat jelentett. A kapcsolat mind a mai napig tart, jelenleg is küldök festményeket a galériába. Miként alakult a továbbiakban e kettõs mûvészi pálya? 1999-ben átkerültem Székelyudvarhelyre, a Tomcsa Sándor Színházhoz, s a felejthetetlen színészi feladatok mellett itt megrendezhettem egy egyéni kiállítást. Akkor térjünk a jelenbe, mikor is kerültél a Csíki Játékszínhez? 2003-ban. Örömmel mondhatom, hogy igencsak sikeres utat futhattam be a világot jelentõ deszkákon, hiszen nem kevesebb mint negyven szerep megformálásáról van szó, melyek közül a legnagyobb megvalósításnak azt tartom, hogy negyvenévesen eljátszhattam Claudius szerepét Shakespeare Hamlet címû darabjában, valamint Kós Károly Zalán Tibor Az országépítõ címû darabjában pedig kettõs szerepben léphettem a közönség elé (Radla, István nevelõ papja és egy festõ szerepében, aki a színpadon festette képeit). Mondjam azt, hogy véletlen a két szenvedély találkozhatott egy elõadás keretében, csodálatos, örökre felejthetetlen élmény. De a festészet sem maradt amolyan árva gyerek... Így igaz. Hiszen itt három egyéni tárlatom volt: az elsõ, Álarcban (többnyire figuratív, kissé groteszk, de igencsak széles skálájú megjelenítések a szerzõ megj.), a második Tekintetek, a harmadik pedig Tájak címmel. Nos ez utóbbi tárlat kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a szép számban megjelent közönség számára igazi meglepetésként szolgált a kiállítás, hiszen az utóbbi években a tájképfestészet mintha eltûnt volna a tárlatok palettájáról. S ha már itt tartunk, akkor beszélj kedvelt technikádról. Ilyen nem volt és ma sincs tulajdonképpen, hiszen állandóan változott az évek során talán kissé többet fordul elõ a vászonra festett olaj, de akadnak jócskán pasztellek is. Ideje szólnunk a kettõsségrõl is. Én úgy gondolom, hogy az alkotó ember számára nem léteznek mûfaji korlátok, lett légyen szó színházról, irodalomról, képzõmûvészetrõl, vagy akár zenérõl is. Természetesen fennállhat annak a veszélye, hogy amatörizmussal, netán dilettantizmussal vádolják meg az embert én azonban ezzel sohasem foglalkoztam. Az, hogy ki milyen értéket teremt, nos a jelenkori megítélés mindig szubjektív, végül is az idõ adja meg majd erre a választ. Talán ezért sem véletlenül nevezték a képzõmûvészetet szépmûvészetnek. Befejezésül néhány szóban a terveidrõl. Szeretnék ezentúl évente legalább egy egyéni tárlatot összehozni. Remélem, hogy a színészi pályán is további kihívások várnak reám és meg tudok majd felelni a velem szembeni elvárásoknak. Köszönöm a beszélgetést és további sikereket kívánok mindkét mûvészi pályán! FORRÓ MIKLÓS 9

8 10 Hiábahaza Szokatlan, egyedi szókapcsolatból alkotott új fogalmat legújabb könyvében (x) Sarusi Mihály. Noha regényének cselekménye a magyar román határon keletre és nyugatra egyaránt átnyúló régióban játszódik le, az Arad és Gyula közti régióban, a Hiábahaza nem a térképen, hanem a lélekben, a tudatban keresendõ, abban a régióban, ahol az õshonos temesközi magyarok otthon bozgorok azaz hazátlanok, a határ túlsó felén pedig, ahol nem csupán életlehetõséget, hanem otthont, nyugalmat keresnének, románokként aposztrofálják õket. Szentjánosháza száz évvel ezelõtt még színmagyar falu volt, melyben csak elvétve akadt más nemzetiségû lakos, de ha be is költözött néhány, hamar beolvadt a többségi lakosságba. Az esztelen trianoni döntés a román oldalra sodorta, hivatalos neve Sânioan lett. Az ezt követõ demográfiai folyamat megtörte az évszázados szerves fejlõdést, a falu magyarsága apadásához vezetett, a románság betelepedésével etnikailag új helyzet alakult ki. Sarusi Mihály Békéscsaba szülötte, de családi szálak révén az elszakított részeken is otthonosan mozog ben Kisiratos díszpolgára lett. Nem véletlenül, hisz több mûve Kisiratos ragadványnevei (tanulmány, 1992), Szalbek Iratos (falurajz, 2005), Személynevek Kisiratoson (tanulmány, 2005), Kisiratosi tájszótár (falurajz, 2008) köti e vidékhez, regényeinek cselekményszálai is gyakran átnyúlnak a határon, jelezve, hogy ami egybetartozott az lélekben, a tudat mélyén szét nem választható. E munkámban a temesközi magyar falu pusztulásának, a beolvadásnak, a kényszerû menekülésnek és a megkapaszkodásért vívott küzdelemnek az ábrázolására vállalkozom olvashatjuk az író ajánlását a kötet hátsó borítóján. Szegény, többnyire mások birtokán cselédeskedõ emberek lakják, akik a régi idõkben is kemény munkával biztosították a mindennapi kenyeret. A nyomor, az ifjú Szalay uraság galád viselkedése, a határváltozás következményeinek együttes hatása okozta, hogy közel tucatnyi család a jobb élet reményében kivándorolt Brazíliába. Néhányan Kanadában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban keresték boldogulásuk lehetõségét. Mások csak pár lépésnyire, de a határon túlra, az anyaországba telepedtek át. Az erõteljes iparosítás évtizedeiben a fiatalság Arad és Temesvár ipari létesítményeiben keresett munkát, elõbb ingázott, majd lakhelyet is változtatott. A tengerentúlra menekvõket a szülõföldre emlékeztetõ helységnév, Sanjuan, sem menthette meg, beolvadtak az idegen tengerbe. A húszas években Magyarországra áttelepedõket még az Erdélybõl kimenekülõk iránti rokonszenv fogadta. A közelség, a hazalátogatások az otthon maradottakban is tartották a lelket. A városok tömbháznegyedeiben otthonra találókat a gyakori hazautazás lehetõsége tartotta meg többé kevésbé a faluközösség számára, de ezek a kötõdések is folyton lazultak, erõtlenné váltak. Adott a kötetben egy negyedik hullám is: a kilencvenes években átszökõké. Ez alkalmat teremt arra is, hogy az író felvillantsa, érzékeltesse az anyaországiak meggyengült nemzettudatát, történelmi ismereteinek hiányát, minek egyenes következménye lett, hogy minden erdélyiben románt láttak, nem tudva azt, hogy a határon túl nemzettestvéreik élnek. Az otthonukat elhagyók helyét elõbb csak szórványosan, majd mind számosabban más ajkú népek foglalták el. A nemzetiségi elnyomás, a vorbiþi numai româneºte lélekromboló légköre tartósan vált úrrá ezen a tájon. Õk a négy évnyi magyar idõ áldásaiban sem részesülhettek. A szocializmus évei, különösen az utolsó húsz esztendõ, alapjaiban rengette meg a szülõhaza már amúgy is csak az illúzió szintjén létezõ biztonságát, az alkalmazkodás kényszere, a vegyes házasságok, az oktatásban bekövetkezett nyelvváltás kikezdte, majd mind erõteljesebben felfokozta a nemzetiségi lét legerõsebb bázisa, az anyanyelv erózióját is. Mindezzel egyenes arányban csökkent a magyarok száma, vált kisebbséggé saját falujában, annak áldatlan következményeivel együtt. Kurucz Jani, a regény fõhõse tehetetlenül vergõdik a számára ki és felismerhetetlen világban. Fiatalságára a külsõ hatásokon kívül súlyosan nehezedik az italos apa tiltása, párválasztásának akadályozása, az iskolázatlanság következménye. Megreked a falu rétegzõdéseinek alsó szintjén. Egyetlen, életét befolyásoló döntése a nyolcvanas évek utolsó szakaszában a zöldhatáron való átszökés is tiszavirág életû lesz. A romániai forradalom után anyja hívó szava találkozik azzal a sokkhatással, amelyet a választott gyulai menyecske lerománozó, ebbõl fakadó elutasító viszonyulása váltott ki benne. Hazajön, s ezzel végleg részese lesz annak a folyamatnak, amely mint medrébõl kiszaladt folyó, sodorja a falu magyarságát a felszámolódás felé. Élete a tõle jóval fiatalabb regáti román lánnyal kötött házasságban révbe jut ugyan, de a szálak, amelyek identitása megõrzésének bázisai lennének, gyengülnek. A falu új gazdasági rendje az anyagi létet teszi bizonytalanná, a vidékre rátelepedõ nyelvi hódítás anyanyelvében gyengíti, a kultúrájában megmarad a kocsmai ének szintjén. Vegetál, lebeg valahol egy világban a Hiábahazában. Sarusi Mihály könyvét szívesebben neveznénk irodalmi riportnak. A társadalmi háttér megjelenítése, a pattogó, gyors ritmusú párbeszédekre épülõ cselekménybonyolítás, a napi élet jeleinek közvetlen beépítése indít erre a megállapításra. Ez semmivel sem csökkenti írói szándékának megvalósulását: Szentjánosháza és fogyó magyarsága sorsának, Kurucz Jani életútja bemutatásával, a saját értelmiségi réteg szinte teljes hiánya súlyos következményeinek érzékeltetésével lármafaként int a nemzet jövõje szempontjából. Látlelet ez egy korról, korántsem csak egy falu, hanem az elszakított területek sorsáról. MÁRIÁS JÓZSEF (x) Sarusi Mihály: Hiábahaza Veszprém, VárUcca Mûhely 20.

9 Enciklopédia A Veress-elõdök emlékezete Nagyenyeden I. A Veress család id. Veress István, Veress Gábor, ifj. Veress István rendkívüli szerepet játszott Nagyenyed és a kollégium mûvelõdési, társadalmi és gazdasági életében a 20. század folyamán. Valamennyien szakmai elhivatottságuk legmagasabb fokán állottak, s e szintrõl tudásuk, képességeik legjavával szolgálták az enyedi magyar társadalmat, és alkottak ezáltal szakterületükön minden tekintetben maradandót, értékeset és hasznosat életük mindennapjai során. Munkásságuk méltán nyerte el mind a kortársak, mind az utókor elismerését. Éppen ezért, jelen összefoglalómban is nem teszek egyebet, mint ismételten fölidézem a rendelkezésemre álló enyedi forrásmunkák alapján e jeles nagyenyedi elõdök munkálkodásának néhány fontos vetületét. Id. Veress István Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása és könyvtárosa, közismert irodalom- és mûvelõdéstörténész, aki felesége, Veress Rozália révén a Veress család rokona volt, kisméretû könyvtári katalóguscédulára id. Veress Istvánról az alábbi tömör életrajzi adatokat jegyezte fel: Született V. 30-án Marosvásárhelyen, elhunyt XII. 28-án Nagyenyeden júniusában elvégzi a kolozsvári állami tanítóképzõt, XI IX. 14. között nagykapusi református elemi tanító, IX I. 10.: abrudbányai állami elemi tanító, I IX. 1.: nagyenyedi állami elemi tanító, IX IX. 1.: az enyedi ref. gyakorló iskola tanítója, : a református tanítónõképzõ ének- és zenetanára, közben IV. 7-én ének- és zenetanári vizsgát tesz a kolozsvári zenekonzervatóriumban, : a tanítóképzõ, a gimnázium, majd csombordi óraadó ének- és zenetanár. Dalárdát vezetett Nagykapuson, Abrudbányán és Enyeden (polgári leányiskola ), Nagyenyedi Daloskör ( ), Iparos Dalárda ( ) : a budapesti polgári fiútanítóképezde és a Magyar Nemzeti Zeneakadémia növendéke, majd Marosvásárhelyen a református egyház kisegítõ énekvezére : enyedi református kántor. Cikkeket írt az Enyedi Hírlapba. Zizi nevû gyermek-operettje kéziratban. Enyedi vonatkozásban a helybeli Közérdek június 18-i számában találtam meg a tevékenységére vonatkozó elsõ utalást, mely így hangzik: Folyó hó 14-én délután a kollégium dísztermében egy lelkes kis mûvészcsoport két és fél órán át gyönyörködtette válogatott egyházi jellegû darabok korrekt elõadásával az ad hoc összehívott zenekedvelõ közönséget. Hogy kik lehettek a csoport tagjai, azt városunkban talán mindenki sejtheti: Lázár Málcsi, Winkler Lia, Weinrich, Habekoszt és a Veressek. A kezdeményezés az utóbbi urak érdeme s az övék is marad, ha tervük szerint hasonló összejövetelek még máskor is és éppen a közeljövõben is lesznek. Ezen összejövetelek tulajdonképpen az önképzés jegye alatt születnek, de a zene megkedveltetését és a zenei ízlés fejlesztését célozzák. A szerdai mûsort ide iktatjuk egyrészt azért, hogy az ezután tartandó hangversenyek nívója és jellege felõl az érdeklõdõk tájékozódhassanak, részint pedig azért, hogy akik szer- Id. Veress István (középen) és bajtársai. Szentes,

10 12 Veress István idõsebben dán a megjelenést az invitáció ellenére is elmulasztották, szomorkodjanak. A mûsor pedig a következõ volt: Händel: Largo. Hegedûn játszott Veress István, zongorán kísérte Habekoszt Alajos, harmóniumon Veress Gábor. Ch. Gounod: Ave Maria. Énekelte Lázár Málcsi, hegedûn kísérte Veress István, zongorán Habekoszt, harmóniumon Veress Gábor. Klosz Oszkár: Salve Regina. Hegedûn Veress István, zongorán Habekoszt, harmóniumon Veress Gábor. Bach: A tavasz ébredése. Hegedûn játszott Veress István és Weinrich Frigyes, zongorán kísért Lázár Málcsi. Kacsóh Pongrác: Egy rózsaszál kezdetû dal a János vitézbõl. Énekelte Lázár Málcsi, hegedûn kísérte Veress István, zongorán Habekoszt. A következõ hírt az enyedi Alsófehér február 8-i számából veszem, mely szerint azon hónap 10-én du. 5 órakor a felenyedi állami iskolában Veress István, a város ismert muzsikusa, a székelyek zenéjérõl tart felolvasást, mely alkalommal gramofonon mutatja be a ropogós székely táncok zenéjét. A felolvasás keretében bemutatott szomorú és víg dalokat, valamint a szebbnél szebb eredeti székely balladákat pedig Felméri Sándor tanító énekelte. Ugyanazon hónap 29-én a Nagyenyedi Daloskör hangversenyérõl szereznek tudomást a lap olvasói. A hangverseny ezúttal is vonzó, változatos és mûvészi színvonalon álló zenedarabokkal fogja a zenekedvelõ közönséget gyönyörködtetni hangzik a biztatás. Megtudjuk azt is, hogy az öt számból álló mûsor nem fogja meghaladni a másfél órát, ellenben élvezetesek lesznek, anélkül, hogy fárasztanák a közönséget. Az elsõ és utolsó számot a zenekar szolgáltatja. Majd Mazarinak, a lángeszû német zeneköltõnek egy kedves, könnyed, vidám hangulatú szerenádját, Schubert h-moll szimfóniájának I. tételét Farnos Olga adja elõ. Veress István: Honfi dal címû karénekét a férfikar énekli, majd a vegyes kar Szentgáli Gyula bájos szerzeményét zenekari kísérettel adja elõ. Lázár Etus mezzoszoprán és Bodoni Kálmán tanítójelölt operarészletet énekel. Végül Kienzl Bibliai ember címû dalmûve két része kerül elõadásra a zenekar. a gimnázium és a tanítóképzõ növendékeibõl alakult vegyes kar kíséretével. A hangverseny zenemûvészeti gyönyörûségeiért mindenesetre elsõsorban a karvezetõket illeti az elismerés: Veress Gábort, ki az elõkészítés fáradalmainak oroszlánrészét vállalta magára és Veress Istvánt írta az Alsófehér. Az március 5-én tartandó Altman Grósz hangversenyrõl V. P. aláírással Veress Pista ír részletesen az Alsófehér március 2-i számában. Megtudhatták az olvasók és a zenekedvelõk, hogy Altman Leo mint hegedûvirtuóz, hosszú ideig az egyik elõkelõ külföldi operaháznak volt hangversenymestere. A dicsõség és babér utáni vágya Amerikába vezérelte, ahol hírnevet szerzett. Ezután Németország nagyobb városaiban szerzett becsületet a magyar mûvészetnek, újabban pedig országos körúton igyekezett bizonyítani külföldi elismertségét. Méltó társa, Grósz Ernõ zongoramûvész is folytatja Veress István figyelemreméltó helyet foglal el a magyar mûvészek sorában. Komoly mûvészetérõl és mélységes intelligenciájáról bizonyságot tevõ muzikális tudását igazolta a kritika berlini hangversenye után. Darabjai megválasztásában a komolyság és értékesség számbavétele mellett igyekszik elhárítani az unalmasságot, mi bizony sok elõadómûvésznek hibája. Nagy feltûnést keltett játékával tavaly a budapesti közönség elõtt is írja. Az összeállított mûsort pedig így jellemzi az enyedi szakember: Altman mûsorának gerincét Csajkovszkij Hegedûversenyének elsõ tétele teszi. Briliáns alkotás, egyenlõ nívón áll Beethoven s Mendelsohn hegedûkoncertjével. A Wieniawsky:»Airs russes«címû mûsor darabja alkalmas a szemfényvesztõ, bravúros technikai ügyesség bemutatására. Csupa variatio sorozat, heves dallammal, melyben felcsendül az orosz himnusz is. Nagy hatást fog elérni bizonyára Bazzini L.: La rande des lutins-ével is, amelynek elõadása a vonó kezelésének boszorkányságát követeli meg. Schubert: Ave Mariája pedig a mély vallásosság megnyilatkozása, s mint ilyen a szélesen felcsendülõ és dinamikai árnyalatokban éppen nem szûkölködõ alkotás, bõ alkalmat nyújt Altmannak a darab rövidsége mellett is, elmélyedõ és nemes érzésekkel áthatott kvalitásait bemutathatni. Grósz zongoramûvész Beethoven, Chopin és Liszt alkotásaival lépett dobogóra. Mûsorának fénypontja írja a cikkíró Beethoven f-moll szonátája, de nagy figyelmet érdemel a többi darabja is, hiszen 1-2 kivételével valamennyije a zeneirodalom válogatott gyöngyszemeinek mondható.

11 A lezajlott mûvészi eseményt pedig többek között így értékeli a lap március 9-i száma: Nem tudjuk megállapítani, a kettõ közül melyik nagyobb, melyik ragadott el inkább mûvészi játékával. Elõadásukat nemcsak a Paganinire emlékeztetõ technikai készség és bravúrosság jellemzi hiszen a technikai virtuozitás csak eszköz az igazi mûvész kezében, hanem a bensõ, mély érzés, az ihletett költõi felfogás is, amely szívünkre hat. Altman Leo hegedûjátéka a fuvolaszerû flagolettekben, az olvadékony kettõs hangokban, a hatalmas oktávákban, a tréfás pizzicatókban, a gyöngyözõ staccató minden nemében, az érzelmes széles vonójárásban s a többi technikai ördöngösségekben egyaránt legmagasabb rendû mûvészet. Grósz Ernõ pedig az általában kevésre becsült kopogó zongorába lehelt eleven életet, melegséget, érzést és fenséges erõt, úgyhogy az egészen laikus hallgatót is meglepte és magával ragadta. A különben nem éppen kifogástalan állapotban levõ zongora a mûvész keze alatt valósággal sóhajtozott, dalolt, énekelt. Ugyancsak azon év március 9-én zajlott le a Nagyenyedi Daloskör évi rendes közgyûlése, mely alkalommal Veress István a daloskör titkára írta és olvasta fel az évi beszámolót. Megtudjuk, hogy a daloskör már a megelõzõ évben 1912-ben megérte fennállásának 30. évfordulóját, s a választmány határozata értelmében e dicsõséges múltat hangversennyel egybekapcsolt díszközgyûlés keretében kellett volna megünnepelni, de saját szavai szerint ennek megtörténtét sokféle mellékkörülmény akadályozta meg. Ezek között említi a szeszélyes idõjárás viszontagságaiból származó gazdasági pangást, a félelmet elõidézõ háborús híreket, a szerencsétlen belpolitikai fejleményeket s végül a helyi protestáns dalárda zászlóavató ünnepségét. Jelentése szerint az elõzõ évi közgyûlés június 23-án zajlott le, mely alkalommal a daloskör élére került Asztalos Kálmán elnök, Farnos Dezsõ és Weinrich Frigyes alelnökök, Veress István titkár, Horváth Pál pénztáros, Felméri Sándor gazda, Veress Gábor és Veress István karnagyok. A választmány 12 tagból állt, két tiszteletbeli tag volt, 64 pártoló tag. A nõi kar tagjainak száma 21 volt, a férfiaké pedig: 17 rendes tag és 8 tanítóképezdei növendék. A zenekari tagok száma 20 volt, közülük 6 fõgimnáziumi és képezdei növendék volt. A mûködõ tagok száma 66, a tagok összlétszáma pedig 137 volt. A már említett hangversenyeken kívül az 1912 decemberében lezajlott rendes hangverseny keretében Vojka Antal marosvásárhelyi számvizsgáló magas bariton hangon elõadott dalaival emelte a mûsor nívóját, Balla Béláné zongorakísérete mellett, majd Farkas Ödön elhunyt zeneszerzõre Szerenád címû saját szerzeményû dalának elõadásával emlékeztek. Májusban a kolozsvári 21-ik honvédezred zenekara kapott meghívást, és lépett fel Nagyenyeden Borsay karnagy vezetése alatt egy szimfonikus hangverseny keretében a vendéglátó megfogalmazása szerint a nagy klasszikus zenekari mûvek megismeréséhez és élvezetéhez alkalmat szolgáltatni a város zenekedvelõ közönségének. Veress István az elkövetkezendõ évtizedekben is a fentiekhez hasonló hozzáállással teljesítette hivatását, miközben irodalmi munkásságával is valós értéket hagyott maga után. Ezen alkotásait az Enyedi Hírlapban fedezhetik fel napjaink olvasói is. A lap es évfolyamában közölt írásai: Gólyagyöngédség (1940. április 28.), Madársírás (1940. május 5.), Az elbujdosott hollók (1940. május 26.), A repülõ kopó (1940. június 9.), A hibás kézirat (1940. június 23.), Az elsõ vadászzsákmány (1940. augusztus 4.), Az akasztott ember (1940. szeptember 1. és 15.), Borzcsapdák (1940. október 26.), Megdermedt vadászok (1941. január 26.). Gazdasági jellegû írásai az Erdélyi Gazda es nagyenyedi évfolyamában olvashatók ezekkel a címekkel: Gondoljatok a téli madárkosztosokra, Szokatlan vendég a gyümölcsösben és A gyermek a kertészetben. Veress István 1939-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáról Elekes Viktor kollégiumi rektorprofesszornak június 25-i tanévzáró beszédébõl Veress Gábor 13

12 14 szerzünk tudomást, aki így méltatta több évtizedes munkásságát: A nyugdíjazási korhatár elérése miatt a jövõ szeptember 1-én a Bethlen Kollégium tanárai közül két régi munkás hiányozni fog. Fövenyessy Bertalan fõgimnáziumi ének- és zenetanár, valamint id. Veress István a gazdasági iskola énekés zenetanára, jelenben a fõgimnázium ének és zenetanárának helyettesítõje, elemi iskolánk igazgató tanítója szeptember 1-re nyugdíjazásukat kérték. Mindketten a dal és zenemûvészet lelkes, kiváló képviselõi voltak. Majd így folytatja: Veress István 40 évi szolgálatra tekint vissza. 20 évig a magyar állami iskola, 20 évig egyházunk szolgálatában állott, szeptember 1-tõl gyakorló elemi iskolánk igazgatója. Mint okleveles ének-zene tanár kollégiumunkkal régibb idõ óta szoros összeköttetésben állott. Az évi Egyházkerületi közgyûlés szeptember 1-i hatállyal fõgimnáziumunk rendes ének- és zenetanárává választotta. Állását azonban, minthogy nyugdíjügyét az államnál rendezni nem tudta, nem fogadta el. Ennek dacára, ahányszor csak szükség volt, készséggel állott a kollégium bármely tagozatának szolgálatába. Tanított két tanéven át a tanítóképzõ intézetben, csaknem hét éven át a gimnáziumban, hét évig volt a tanítónõképzõ intézet ének-zene tanára s három évig tanított a csombordi gazdasági iskolában s két kántortanfolyamon készítette elõ a kántorjelölteket. Mindig megértõ, jó barát, kedves kartárs volt. Tovább dolgozó kartársai szeretettel õrizzük emlékét, s munkássága kellõképpen nyer értékelést a kollégium évkönyveiben. Vita Zsigmond pedig így jellemezte: Id. Veress István kitûnõ, temperamentumos karmester volt. Mindenütt ott volt, ahol szükség volt reá, fiatal korában, bátyjával, Veress Gáborral együtt részt vett a népdalgyûjtõ utakon, a gyûjtése bele is került a Dalok az iskolának címû (1927) tankönyvbe, ugyanakkor pedig Enyeden és Csombordon lelkesen, szívvel, lélekkel tanította az ifjúságot énekelni, de a vadászatra és kertészkedésre is mindig jutott ideje. Mint kedves, jó humorú vadászt szerették az egész városban a legegyszerûbb emberek éppúgy, mint a város vezetõ körei. A gyermekek nevelését szolgálta az 1930-as években kisebb-nagyobb év végi elõadása, vagy pedig önálló elõadásokra készült kompozícióival. A törpék lázadása címû zenés játéka után, 1937-ben Enyeden, Tordán és Kolozsváron a Magyar Színházban mutatták be az Új Cimbora szerkesztõje, László Marcella szövegére komponált és nagy sikert aratott Zizi címû gyermekoperettjét. Ez utóbbi eseményrõl az Enyedi Hírlap április 11-i számából értesülünk: Van-e, ki e nevet nem ismeri? Igazán felesleges õt bemutatnunk, aki újabban azzal lepett meg bennünket, hogy sok jó tulajdonsága mellett mint tehetséges operett-zeneszerzõ jelentkezett. Nagy és gondos elõkészületek után került színre zsúfolt ház elõtt a Zizi, mely mint a kolozsvári lapok arról kedves tudósításokban beszámolnak, teljes sikert aratott. Fényes, pazar kiállítás, jó elõadás, ifjúsági zenekar, lelkes közönség és minden feltétel megvolt a nagy sikerhez. E siker és jó hangulat illusztrálására az enyedi lap a kolozsvári lapok méltatásából is idéz. Az Ellenzékbõl ezt veszi át: A közönség áhítattal nézi a sok erkölcsi tanulságot rejtõ darabot. Milyen más ez a közönség, mint a felnõttek. Elsõsorban abban különböznek tõle, hogy teljes szívvel fejezik ki tetszésnyilvánításukat. Úgy tapsolnak, ahogy a szívük diktálja. Hangosan kiabálják, hogy Zizi!, Zizi! És hívják a függöny elé a szerzõket, akik meg is jelennek. A mosolygó László Marcella, a zeneszerzõ Veress István, akinek muzsikája csupa dallam és költészet És a rendezõ, Demjén Miklós, aki minden dicséretet megérdemel, hiszen valóságos tömeggel dolgozott, s a karmester Péterffy István, aki hallatlan lendülettel és ambícióval vezényelte a diákzenekart. A Keleti Újság ismertetõjébõl ezt a részt idézte az enyedi lap: László Marcellát, a darab tehetséges, fiatal szerzõnõjét, valamint Veress Istvánt, az operett zeneszerzõjét a színházat zsúfolásig megtöltõ közönség úgy felvonás közben, mint az elõadás után hosszan tartó, lelkes tapssal ünnepelte. Itt jegyzem meg, hogy életben levõ utódai elmondása szerint évi rendszerességgel háromszoros ünnep keretében ülte meg névnapját, Karácsony másodnapján. Elõször a családban, másodízben a városi elõkelõségek, majd harmadszor vadásztársai, barátai társaságában. Különben is az elsõ világháborút megelõzõ idõszakban, de még a két világháború közötti nehezebb években is komoly magyar közösségi élet zajlott Nagyenyeden. A korabeli sajtó bizonysága szerint is az enyedi polgári családok körében egymást érték a bensõséges családi események, ünnepségek, megemlékezések igen nagyszámú rokonság, jó barátok, munkatársak, jó szomszédok, városi elõkelõségek részvételével. Mindez pedig a helyi magyar társadalom folytonos erõsödését, kohézióját, egymásra találását, szolidaritását eredményezte. Igen sok esetben maga a kollégium játszotta a vezetõ szerepet. Ott találkozott nagyon gyakran a város közönsége, a díszteremben zajlottak az ünnepi megemlékezések, a kulturális mûsorok, elõadások a kollégium tanári kara és diáksága, de a városi polgárok közül kikerült tehetségek gyakori bevonásával is. Hasonló események helyszíne volt a városi kaszinó is, amely a maga sajátos rendezvényein erõsítette az együvé tartozás tudatát, a nyíltság, a közvetlenség hangulatát. Mindezek együttesen rendkívüli hatást gyakoroltak az enyedi magyar közösségre, amely tömegesen volt jelen a városban megszervezett magyar rendezvényeken. Aki napjainkban is bele akarja élni magát a letûnt enyedi idõk hangulatába, belelapozhat a korabeli sajtóba, és nyomban egy csodálatos, sajátos enyedi magyar világban találja magát. Amit sajnos már csak idézni lehet, de visszavarázsolni már nem. GYÕRFI DÉNES

13 Mûvelõdés 2010 Tartalomjegyzék és névmutató Közmûvelõdés, riport Ábrám Zoltán: Húsz esztendõ emlékezete 5:10; Tófalvi Zoltán laudációja 7:6 Árkossy István: Kilencvenöt hársfalevél. Festmény helyett 95 éves Édesapámnak 2:16 Benkõ Levente: A közmûvelõdés fölöttébb szükséges voltáról 11:3; A mellõzöttségtõl a nemzeti darabig, avagy a Bánk bán örök idõszerûsége 5:16; Az összefogás gyümölcse. Tetõ alatt a Kalotavár Magyarvistában 8:3; Huszonegy esztendõ 12:3; Kolozsvári Magyar Napok. Az életképesség és értékteremtés napjai 9:3; Megvalósuló álmok 2:3; Múltbõl merítõ jelen a kalotaszegi Sztánán 3:3; Százhuszonöt esztendõ hídfõi és kövei 125 éves az EMKE 6:3 Benkõ Samu: Kiss András laudációja 10:3 Berszán Lajos: Hajdó István esperes-plébános laudációja 10:6 Csomafáy Ferenc: A munka egyszer meghozza gyümölcsét. Beszélgetés Horváth József karmesterrel 2:8; Horror is nevelhet. Az önbíráskodás nem megoldás 10:20; Imád énekelni. Fülöp Márton portréjához 4:5; Kolozsváron is lehet világra szóló filmet készíteni. Felméri Cecília filmes sikere 5:14; Korniss Péter megteremtette saját világát 8:4; Varga Katalin 3:13; Viva Vox másodszor 12:30 Dáné Tibor Kálmán: A Barabás Miklós Céh laudációja 10:5 Dukrét Géza: XVI. Partiumi Honismereti Konferencia. Ismerkedés Nagyváraddal 12:4 EMKE-díjak :4 EMKE-laudációk 6:4 Farkas Zoltán: Az egyszemélyes kutatóintézet. 130 éve született Konopi Kálmán 4:4 Filep Antal: Az EMKE 125 éve magyar örökség 10:4 Fodor György: Dsida Jenõ-nap. Az Istenszeretettõl áthatott költõre emlékezett Kolozsvár 4:7 Gaal György: A mûemlékvédõ Balogh Ferenc ( ) 5:6; Húszéves a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság. Ünnepi közgyûlés 5:3; Rendhagyó turistakalauz 2:6; Sándor József, az EMKE alapítója 7:3 Gálfalvi Zsolt: A Román Televízió bukaresti magyar adása 6:6 Gáspár Attila: Szilágysági magyarok az ezredfordulón A bábszínház a csodák világa. Beszélgetés Meleg Attilával 3:10; Édesapámnak sok mindent köszönhetek. Beszélgetés Major Miklóssal 8:8; Csak magam akartam lenni minden körülmények között. Beszélgetés Kui Jánossal 1:12; Ígérd meg, hogy ezt a földet soha nem hagyod el! Beszélgetés Lakóné Hegyi Éva régésszel 9:11; Jóra változtatni a világot. Beszélgetés Demeter Attila festõmûvésszel 11:11; Zilahi maradtam. Beszélgetés Õsz Csaba bábszínésszel 5:11 Graur János: A Pesty Frigyes-díj évi kitüntetettjei 7:7 Guttman Mihály: Újraalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Romániai Magyar Dalosszövetség 2:10 Halmos Katalin: Fekete Miklós laudációja 2:14 Házy Bakó Eszter: Molnár János 6:11 Iszlai Enikõ: Bazsó Dombi Ferenc laudációja 2:15 Jakobovits Miklós: Tõzsér József és Kozma Mária 6:12 Jánosi József: Ivácson László 6:6 Kelemen Antal: Gyergyai Barna laudációja 2:12; Kiss Katalin laudációja 2:12 Király István: Ambrus Ádám 6:14 Kovács András: Csíky Csaba laudációja 2:13 Kozma Zsolt: Az erdélyi magyar protestáns lelkészképzés magyar örökség 10:10 Köllõ Katalin: Kézdi Imola 6:11 Kötõ József: Csíky András 6:10 Krajnik-Nagy Károly: Üzenet Erdélybõl 8:4 Lengyel László: Változatok a hûségre 1:6 Lisztóczky László: Az egri Dsida Jenõ Baráti Kör évi munkája 2:4 Magyar Örökség-díjak Kolozsvárt 10:3 Mátyás Károly: Rózsa Imre laudációja 2:11 Medgyessy Éva: Kilyén Ilka laudációja 10:8 Murad Betty: Mûvelõdés Tartalomjegyzék és névmutató 12:15 Páll Gyöngyvér: Fiatalok filmesztétikai képzése az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon 3:15 Pillich László: Egy néptáncfesztivál csodái 9:8; Észak Dél ellen. Húsz éve alakult a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács 1:4 Pleºa Róbert: Az erdélyi magyar kulturális élet változásai. Interjú Szép Gyulával, a Kolozsvári Magyar Opera ügyvezetõ igazgatójával 3:8; MOL-tábor Torockón 7:9 Pomogáts Béla: Radnóti Miklós emléktáblája elõtt 3:6 Poráczky Rozália: Okos Rigó Ilona 6:13 Pozsony Ferenc: Olosz Katalin 6:7 Sára Sándor: A képlátó ember méltatása 10:9 Sipos Gábor: Gergelyné Tõkés Erzsébet 6:13 Skultéty Csaba: Egy tiszta hang Kárpátaljáról. Weiss Sándor élete 7:8 Sylvester Lajos: Benedek Elek emlékalbum 2:31 Szabó Zsolt: Futó pillantás hátra 1:3; Isten éltesse, Sándor bácsi! 2:16 Szász István Tas: Asztalos Miklós emlékezete 11:5; Világ árnya világ fénye. Kiállítás és könyvbemutató 9:9 Szekernyés János: A magyar csalogány. 120 éve hunyt el Hollósy Kornélia 10:15 Széman Emese Rózsa: Egész-ség és jövõkép a XVIII. Báthory Napokon Szilágysomlyón 10:12 Szép Gyula: A Tomcsa Sándor Színház 6:9; Kelemen Hunor laudációja 5:8 Szilágyi Aladár: Dukrét Géza 6:7 Szilágyi Zsolt: Sipos Zoltán 6:8 Szörényi László: és meghalni? 8:6 Tátrai Zsuzsanna: Kovács Ágnes emlékezete 1:9 Tötszegi Tekla: A népi textilkultúráról mindenkinek 5:18 Vekov Károly: Egy mártír emlékezete. Demeter Béla Magyar Öröksége 4:3 xxx A XXI. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó felhívása 4:31 xxx Vásárhelyi EMKE-hírek 7:4 Enciklopédia Ábrahám Barna: Václav Pankovèín életmûvének magyar olvasata 11:30 Bakó Botond: Apáczai utazásai és iskolái ( ) 1:23; Nehéz idõk rektorprofesszora 12:19 Benkõ Levente: A Berde Mária-hagyaték titkaiból. Erdélyi szerzõk ismeretlen kéziratai a Kolozs megyei levéltárban 1:19; Gloria Victis! Erdõvidéki politikai elítéltek 10:26 Csetri Elek: Kelemen Lajos (Részlet az Elõszóból) 4:14 Diószegi György Antal: Adalékok a 17. századi magyar zenetörténet egyik fényes csillagához, avagy Spielenberg János hangszeres zenész, zeneszerzõ éle- 15

14 16 te és alkotásai 3:21 Egyed Emese: Kulturális transzferek. Filológia színház pedagógia. Visszapillantás az Erdélyi Múzeum- Egyesület rendezvénysorozatára 12:5 Farkas Magda: Elmélkedések. Dégenfeld Sándor könyve 3:25 Fekete Albert: Szemelvények az Erdélyi Mezõség nemesi kertkultúrájából 11:7 Finály Henrik: Látnivalók Kolozsvárt 1891-ben 7:16 Gaal György: Amit nem árt ismét elmondani. Gálffy Attila könyvérõl 4:28 Gordiè Petkoviè, Vladislava: Kilenc utazás 11:27 Gurzó K. Enikõ: A borosjenõi Losonczi-vár a negyvennegyedik helyen a legveszélyeztetettebbek listáján 2:22; Mûemlék-felújítás Temesváron 4:26 Gyõrfi Dénes: Veress-elõdök emlékezete Nagyenyeden I. Id. Veress István 12:11; Nagyenyed város 330 éves constituciója 3:17 György Béla: Báró Eötvös Józsefnek, Mikes Kelemen-i stílusban 3:20 Halmesvirta, Anssi: A magyar illúziók és a reálpolitika: az 1956-os forradalom a budapesti finn diplomaták szemével 6:20 Kertész Bagala, Kolomán: Ének a derékba tört hangyaútról 11:29 Kortárs közép-európai irodalmak 11:20 Krajnik-Nagy Károly: Széchenyi Brassóban 9:24; Sziklarepesztõk a Vaskapunál 9:23 Kupán Árpád: A legnagyobb magyar bihari napjai 9:20 Lajos Katalin: Ion Nete írásmûvészete 11:22 Lakatos Artúr: Balázs Ferenc 3:26 Lengyel Dénes emlékezései 12:6 Makay Botond: A boksánbányai leányegyház 3:23; Bánsági és Arad vidéki magyar lapok 2:28 Manasia ªtefan: Az elfelejtett gyémánt. Néhány szó az új román költészetrõl 11:20 Máriás József: Hiábahaza 12:10 Maxim Orsolya: Bod Péter térképei 1:28 Moldovan, Vlad: Internet és irodalom Romániában 11:21 Nete, Ion: Minden emberben egy világ vajúdik 11:24 Nyyssönen, Heino: Felkelés, forradalom, szabadságharc. Az 1918-as háború elnevezései és a politika Finnországban 6:24 Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak jövedelme 8:25 Orbán István: A kolozsvári Finály család 7:15 Sike Lajos: Barangolás Széchenyi Istvánnal 9:17 Skultéty Csaba: A közjegyzõség intézménye történelmünkben 12:29; Késmárk egykori német magyar diákvilága 1:30 Szabó Emília: Erdély elsõ mineralógus utazója 8:21; R. Berde Mária 1:16 Illusztrációk Ambrus Ádám 6:5 Apáczai Csere János 1:23 I. Apafi Mihály 1:25 Apostu, Sorin 9:5 Árkossy István 9:9: Árkossy Sándor 2:16 B. Kõrössy Ibolya 10:2, Bágyoni Szabó István 9:9 Balaskó Nándor 6:18 Balaskó Zsuzsa l. Balaskóné Osváth Zsuzsa Balaskóné Osváth Zsuzsa 6:2, 15 19, 31 Balázs Ferenc 3:26 Balázs László 10:25 Balogh Dezsõ 11:16 Balogh Ferenc 5:7 Bánffy Ádám 11:9 Bara István 5:4 Baráth Csaba 9:18 Bartoldi, August 5:29 Bazsó Dombi Ferenc 2:15 Benedek Elek 2:31 Benkõ Boróka 5:17 Benkõ Ferenc 8:21 Benkõ Levente 10:13 Benkõ Samu 10:3 Berde Mária 1:16 Berszán Lajos 10:7 Bethlen Gábor 1:24 Bitay Anna 6:16 Bod Péter 1:28 Bolyai Gergely 8:27 Bolyai János 8:25-27 Szabó Zsolt: Csetri Elek ( ) 4:13 Széchenyi emlékév Nagycenktõl Brassóig 9:17 Széman Péter: Kisebbségi beteg, kisebbségi orvos a Kárpát-medencében 12:27 Thurman Zoltán: Szobrok a térben 5:24 Tóth Pál Péter: A magyar népességfejlõdés meghatározottsága. Múlt, jelen, jövõ 4:20 Tringli István: Mátyás király külpolitikája és diplomatái 2:19 Vali Zsuzsa: Pusztuló mûemlékek Erdélyben. Kiszsolna középkori temploma 8:16 Vares, Vesa: A jobboldaliság és a konzervativizmus eltérõ feltételei és irányvonalai Finnországban és Magyarországon a két világháború között 6:29 Galéria B. Kõrössy Ibolya: Amit a batikolt selyemrõl tudni kell 10:22; Mûhelyvallomás 10:22 Ferenczy Miklós: Kiállítási megnyitó 4:11 Forró Miklós: Álarcban Tekintetek Tájak (avagy a kettõsség állandó varázsában) Kötetlen beszélgetés Lõrincz András Ernõ színmûvésszel 12:8; Gyökerek üzenete. Beszélgetés Hadnagy Gabriella marosvásárhelyi festõmûvésznõvel 2:17 Heim András: Aktív szemlélõdés, és ami mögötte van. Balázs László és Takács Gábor bonchidai kiállításáról 10:25 Holló Barna: A Gyimesek szerelmese 4:8 Kántor Lajos: Gazdag formavilág 10:22 Orbán István: Balaskóné Osváth Zsuzsa festõmûvész 6:15; Darkó László festõmûvész emlékére 5:20; Rövid vallomás 7:10 Székely Géza: Barangolások Gy. Szabó Béla emlékére 8:13 Szentimrei Judit: Sok szép emlék 10:24 Takács Gábor: A Bei Hai park 3:16; In memoriam Szederjesi András 8:11; Liviu Vlad itáliai rajzai 11:17 Wagner Péter: A Gyimesek legszebb vidéke 4:9 Vadrózsa Dulainé Madarász Annamária: Szászfenesi hajnali 2:30 Gurzó K. Enikõ: Az elfeledett bánsági egyiptológus. Herz Miksa keze nyoma 3:29 Kun Árpád: Temetkezési szokások Mezõkeszüben az as években 8:29 Veres Emese: Divatos-e a koporsó? A barcasági csángók sorsfordító rítusának változása az elmúlt 250 évben 9:28 Játékszín Csávossy György: Ilonavár. Zenés mesejáték három felvonásban 7:20 Bordi András 6:2 Boros Zoltán 6:4 Bortnyik Irén 6:16 Both Zsuzsa 4:8 Brâncuºi, Constantin 5:30-31 Ciupe, Aurel 6:16 Ciupéné Király Mária 6:16 Csetri Elek 4:13 Csíky András 6:4 Csíky Csaba 2:13 Csomafáy Károly 6:16 Dáné Tibor Kálmán 10:5 Darkó László 5:2, 19-23, Daróczi Tamás 5:17 Demény Ferenc 6:16 Demeter Attila 11:11-13, 16 Dénes László 11:21, 31 Demeter Béla 4:3

15 Dine, Jim 5:28 Dukrét Géza 6:4 Egyed Ákos 9:26 Elekes Gyula 12:23 Elekes Viktor 12:19, 21, 23 Éltes Barna 10:28 Eriksen, Edvard 5:26, 29 Fadrusz János 5:31 Falkonet, Étienne 5:29 Falusi Márton 11:21 Fekete Albert 11:8-10 Fekete Emõke 9:5 Fekete János 5:31 Fekete Miklós 2:14 Felméri Cecília 5:15 Ferenczy Miklós 4:8 Filep Antal 10:4 Finály Henrik 8:15 Fülöp Márton 4:5; 5:17 Gaal György 5:4, 9 Gáll Annamária 8:4 Gáspár Attila 10:12 Gergelyné Tõkés Erzsébet 6:5 Gidófalvy István 12:29 Gillenhammar, Charlotte 5:28 Gordic Petkovic, Vladislava 11:21 II. Gusztáv Adolf 5:25 Gy. Szabó Béla 6:30, 31; 8:2, 6, 7, 10, 13 15, 28 Gyergyai Barna 2:12 Hadnagy Gabriella 2:2, 17, 18 Hajdó István 10:6 Halmos Katalin 2:14 Hauer Erich 7:7 Herz Miksa 3:29, 30 Hoffmann Edit 10:27, 28 Holló Barna 4:8 Hollósy Kornélia 10:15, 16 Horváth Elekes Ida 12:22 Horváth József 2:10 Iszlai Enikõ 2:15 Ivácson László 6:4 Izsák Márton 5:26, 27 Kádár Károly 5:30 Kádas Levente 10:14 Karlssohn, Olle 5:28 Kazinczy Ferenc 3:6 Kelemen Antal 2:12 Kelemen Hunor 5:9 Kézdi Imola 6:4 Kézel Ilus 6:16 Kilyén Ilka 10:8 Kiss András 10:3 Kiss István 5:25 Kiss Katalin 2:12 Kolozsvári Márton és György 5:25 Korniss Péter 8:5; 10:9 Kós Károly 9:7 Kotzebue, Lidia 5:31 Kovács Ágnes 1:10 Kovács András 2:13 Kováts Elekes Ildikó 12:23 Kozma Mária 6:5 Kozma Zsolt 10:11 Kui János 1:12 Lajos Katalin 11:20 Lakóné Hegyi Éva 9:11-13 László Rózsika 6:16 Leitli Norbert 10:14 Lengyel Dénes 12:6 Lisztóczky László 2:4 Lisztóczky Lászlóné 2:5 Lõrincz András Ernõ 12:8, 9 Major Miklós 8:8, 9 Manasia, ªtefan 11:31 Mátyás Károly 2:11 Mátyássy Áron 10:21 Meleg Attila 3:11, 12 Meszlényi M. János 5:28 Moldovan, Vlad 11:31 Molnár János 6:5 Moseholm, Kjeld 5:25 Moyses Márton 10:27 Müller Csaba 8:3 Nagy Pál 6:4 Nemes Irén 6:16 Németh Júlia 9:5 Niemyer, Oscar 5:29 Okos Rigó Ilona 6:5 Oláh János 11:21 Oláh Katalin 3:6, 7 Olajos Gábor 6:16 Olosz Katalin 6:4 Onojescu, Aurelia 6:16 Orbán István 7:2, 5 7, 10 14, 16, Osváth Zsuzsa l. Balaskóné Õsz Csaba 5:11, 12 Páva Zsolt 9:5 Péter Hilda 3:13, 14 Péterfy Lajos 8:4 Radnóti Miklós 3:7 Reoli Lujza 12:23 Rohonyi D. Iván 9:3; 10:11 Rózsa Imre 2:11 Sándor Árpád 5:17 Sándor József 7:3, 4 Sára Sándor 10:9 Schreiber István 7:7 Sike Lajos 9:18 Simonffy Katalin 6:4 Sipos Zoltán 6:4 Sólyom László 10:28 Starmüller Géza 5:4 Strickland, Peter 3:14 Szabó Zsolt 11:31 Széchenyi István 9:2, 17 19, 21 Szederjesi András 8:11, 12 Széman Péter 10:13, 14 Szép Gyula 3:8; 5:9 Szilágyi István 10:13 Szilágyi Mátyás 3:5; 9:5 Sziszik József 9:18 Szotyori Nagy Géza 1:27 Sztremeny Géza 5:27 Takács Gábor 10:25 Tervonen, Viljo 6:30, 31 Tõzsér József 6:5 Vastagh György 5:27 Veress Gábor 12:13 Veress István, id. 12:11, 12 Vetró András 9:27 Vlad, Liviu 11:2, 3, 5, 17 19, 23, 30 W. Kovács András 11:10 Wagner Péter 3:3, 6; 4:2,4,8 12, 14,15,19.25 Wass Ádám 11:10 Wass Béla 11:10 Wass György 11:9 Névmutató Ábrahám Barna 11:30 Ábrám Zoltán 5:10; 7:6 Ambrus Ádám 6: 5, 14 Apáczai Csere János 1:23 I. Apafi Mihály 1:25 Apostu, Sorin 9:5 Árkossy István 2:16; 9:9 Árkossy Sándor 2:16 Asztalos Miklós 11:5 B. Kõrössy Ibolya 10:2, Bágyoni Szabó István 9:9 Bakó Botond 1:23; 12:19 Balaskó Nándor 6:18 Balaskó Zsuzsa l. Balaskóné Osváth Zsuzsa Balaskóné Osváth Zsuzsa 6:2, 15 19, 31 Balázs Ferenc 3:26 Balázs László 10:25 Balogh Dezsõ 11:16 Balogh Ferenc 5:6, 7 Bánffy Ádám 11:9 Bara István 5:4 Baráth Csaba 9:18 Bartoldi, August 5:29 Bazsó Dombi Ferenc 2:15 Benedek Elek 2:31 Benkõ Boróka 5:17 Benkõ Ferenc 8:21 Benkõ Levente 1:19; 2:3; 3:3; 5:16; 6:3; 8:3; 9:3; 10: 13, 26; 11:3; 12:3 Benkõ Samu 10:3 Berde Mária 1:16, 19 Berszán Lajos 10: 6, 7 Bethlen Gábor 1:24 Bitay Anna 6:16 Bod Péter 1:28 Bolyai Farkas 8:25 Bolyai Gergely 8:27 Bolyai János 8:25-27 Bordi András 6:2 Boros Zoltán 6:4 Bortnyik Irén 6:16 Both Zsuzsa 4:8 Brâncuºi, Constantin 5:30, 31 Ciupe, Aurel 6:16 Ciupéné Király Mária 6:16 Csávossy György 7:20 Csetri Elek 4:13, 14 Csíky András 6: 4, 10 Csíky Csaba 2:13 Csomafáy Ferenc 2:8; 3:13; 4:5; 5:14; 8:4; 10:20; 12:30 Csomafáy Károly 6:16 Dáné Tibor Kálmán 10:5 Darkó László 5:2, 19 23, Daróczi Tamás 5:17 Dégenfeld Sándor 3:25 Demény Ferenc 6:16 Demeter Attila 11:11-13, 16 Demeter Béla 4:3 Dénes László 11:21, 31 Dine, Jim 5:28 Diószegi György Antal 3:21 Dsida Jenõ 4:7 Dsida Jenõ Baráti Kör 2:4 Dukrét Géza 6:4, 7; 12:4 Dulainé Madarász Annamária 2:30 Egyed Ákos 9:26 Egyed Emese 12:5 Elekes Gyula 12:23 Elekes Viktor 12:19, 21, 23 Éltes Barna 10:28 17

16 18 EMKE-díjak :4 Eötvös József 3:20 Eriksen, Edvard 5:26, 29 Fadrusz János 5:31 Falkonet, Étienne 5:29 Falusi Márton 11:21 Farkas Magda 3:25 Farkas Zoltán 4:4 Fekete Albert 11:7-10 Fekete Emõke 9:5 Fekete János 5:31 Fekete Miklós 2:14 Felméri Cecília 5:14, 15 Ferenczy Miklós 4: 8, 11 Filep Antal 10:4 Finály Henrik 7:16; 8:15 Fodor György 4:7 Forró Miklós 2:17; 12:8 Fülöp Márton 4:5; 5:17 Gaal György 2:6; 4:28; 5:3, 4, 6, 9; 7:3 Gálfalvi Zsolt 6:6 Gálffy Attila 4:28 Gáll Annamária 8:4 Gáspár Attila 1:12; 3:10; 5:11; 8:8; 9:11; 10:12; 11:11 Gergelyné Tõkés Erzsébet 6: 5, 13 Gidófalvy István 12:29 Gillenhammar, Charlotte 5:28 Gordiè Petkoviè, Vladislava 11:21, 27 Graur János 7:7 Gurzó K. Enikõ 2:22; 3:29; 4:26 II. Gusztáv Adolf 5:25 Guttman Mihály 2:10 Gy. Szabó Béla 6:30, 31; 8:2, 6, 7, 10, 13 15, 28 Gyergyai Barna 2:12 Gyõrfi Dénes 3:17, 12:11 György Béla 3:20 Hadnagy Gabriella 2:2, 17, 18 Hajdó István 10:6 Halmesvirta, Anssi 6:20 Halmos Katalin 2:14 Hauer Erich 7:7 Házy Bakó Eszter 6:11 Heim András 10:25 Herz Miksa 3:29, 30 Hoffmann Edit 10:27, 28 Holló Barna 4:8 Hollósy Kornélia 10:15, 16 Horváth Elekes Ida 12:22 Horváth József 2: 8, 10 Iszlai Enikõ 2:15 Ivácson László 6:4, 6 Izsák Márton 5:26, 27 Jakobovits Miklós 6:12 Jánosi József 6:6 Kádár Károly 5:30 Kádas Levente 10:14 Kántor Lajos 10:22 Karlssohn, Olle 5:28 Kazinczy Ferenc 3:6 Kelemen Antal 2:12 Kelemen Hunor 5:8, 9 Kelemen Lajos 4:14 Kertész Bagala, Kolomán 11:29 Kézdi Imola 6: 4, 11 Kézel Ilus 6:16 Kilyén Ilka 10:8 Király István 6:14 Kiss András 10:3 Kiss István 5:25 Kiss Katalin 2:12 Kolozsvári Márton és György 5:25 Konopi Kálmán 4:4 Korniss Péter 8:4, 5; 10:9 Kós Károly 9:7 Kotzebue, Lidia 5:31 Kovács Ágnes 1: 9, 10 Kovács András 2:13 Kováts Elekes Ildikó 12:23 Kozma Mária 6: 5, 12 Kozma Zsolt 10:10, 11 Köllõ Katalin 6:11 Kötõ József 6:10 Krajnik-Nagy Károly 8:4; 9:24 Kui János 1:12 Kun Árpád 8:29 Kupán Árpád 9:20 Lajos Katalin 11:20, 22 Lakatos Artúr 3:26 Lakóné Hegyi Éva 9:11 13 László Rózsika 6:16 Leitli Norbert 10:14 Lengyel Dénes 12:6 Lengyel László 1:6 Lisztóczky László 2:4 Lisztóczky Lászlóné 2:5 Lõrincz András Ernõ 12:8, 9 Magyar Örökség-díj 10:3 Major Miklós 8:8, 9 Makay Botond 3:23; 2:28 Makra Hajnalka 6:20 Manasia, ªtefan 11:20, 31 Máriás József 12:10 Mátyás Károly 2:11 Mátyássy Áron 10:21 Maxim Orsolya 1:28 Medgyessy Éva 10:8 Meleg Attila 3:11, 12 Meszlényi M. János 5:28 Moldovan, Vlad 11:21, 31 Molnár János 6: 5, 11 Moseholm, Kjeld 5:25 Moyses Márton 10:27 Murad Betty 12:15 Müller Csaba 8:3 Nagy Pál 6:4 Nemes Irén 6:16 Németh Júlia 9:5 Nete, Ion 11:22, 24 Niemyer, Oscar 5:29 Nyyssönen, Heino 6:24 Okos Rigó Ilona 6: 5, 13 Oláh János 11:21 Oláh Katalin 3:6, 7 Oláh-Gál Róbert 8:25 Olajos Gábor 6:16 Olosz Katalin 6:4, 7 Onojescu, Aurelia 6:16 Orbán István 5:20; 6:15; 7:2, 5 7, Osváth Zsuzsa l. Balaskóné Õsz Csaba 5:11, 12 Palkó Attila 5:18 Páll Gyöngyvér 3:15 Pankovèín, Václav 11:30 Páva Zsolt 9:5 Pesty Frigyes-díj 7:7 Péter Hilda 3:13, 14 Péterfy Lajos 8:4 Pillich László 1:4; 9:8 Pleºa Róbert 3:8; 7:9 Pomogáts Béla 3:6 Poráczky Rozália 6:13 Pozsony Ferenc 6:7 Radnóti Miklós 3:6, 7 Reoli Lujza 12:23 Rohonyi D. Iván 5:17; 9:3; 10:11 Rózsa Imre 2:11 Sándor Árpád 5:17 Sándor József 7:3, 4 Sára Sándor 10:9 Sarusi Mihály 12:10 Schreiber István 7:7 Sike Lajos 9:17, 18 Simonffy Katalin 6:4 Sipos Gábor 6:13 Sipos Zoltán 6:4, 8 Skultéty Csaba 1:30; 7:8; 12:29 Sólyom László 10:28 Spielenberg János 3:21 Starmüller Géza 5:4 Strickland, Peter 3:14 Sylvester Lajos 2:31 Szabó Emília 1:16; 8:21; Szabó Zsolt 1:3; 2:16; 4:13; 11:31 Szász István Tas 9:9; 11:5 Széchenyi István 9:2, 17 19, 21, 24 Szederjesi András 8:11, 12 Székely Géza 8:13 Szekernyés János 10:15 Széman Emese Rózsa 10:12 Széman Péter 10:13, 14, 12:27 Szentimrei Judit 5:18; 10:24 Szép Gyula 3:8; 5:8, 9; 6:9 Szilágyi Aladár 6:7 Szilágyi István 10:13 Szilágyi Mátyás 3:5; 9:5 Szilágyi Zsolt 6:8 Sziszik József 9:18 Szotyori Nagy Géza 1:27 Szörényi László 8:6 Sztremeny Géza 5:27 Takács Gábor 3:16; 8:11; 10:25; 11:17 Tátrai Zsuzsanna 1:9 Tervonen, Viljo 6:30, 31 Thurman Zoltán 5:24 Tófalvi Zoltán 7:6 Tóth Pál Péter 4:20 Tötszegi Tekla 5:18 Tõzsér József 6:5, 12 Tringli István 2:19 Vali Zsuzsa 8:16 Vares, Vesat 6:29 Varga Katalin 3:13 Vastagh György 5:27 Vekov Károly 4:3 Veres Emese 9:28 Veress Gábor 12:13 Veress István, id. 12:11, 12 Vetró András 9:27 Vlad, Liviu 11:2, 3, 5, 17 19, 23, 30 W. Kovács András 11:10 Wagner Péter 3:3, 4:2, 4, 6, 8 12, 14, 15, 19, 25 Wass Ádám 11:10 Wass Béla 11:10 Wass György 11:9 Weiss Sándor 7:8 Összeállította: MURAD BETTY

17 Nehéz idõk rektorprofesszora Ímé, Tanítód, gyújtó fáklya-szellem, meghajtja halvány martír-homlokát, ki a tudásnak büszke forradalmát alvó szívekbe tûzzel vitte át. Áprily Lajos: A Fejedelemhez Amikor régi idõkre, nagy emberekre emlékezünk akik sokat tettek közösségünkért, rendszerint a szellemi hagyatékra gondolunk. Annyi visszatekintés után meggyõzõdtünk arról, hogy a ma problémáit pusztán múltidézéssel megoldani nem lehet. Lélekerõsítõnek, önbizalom-serkentõnek, buzdítónak a további küzdelemre azonban mindenképpen kiválóan alkalmasak, ha vannak régi bevált mintáink, a mélybõl elõbukkanó, tápláló, megbízható gyökereink. Elekes Viktor, a Bethlen Kollégium rektorprofesszora 130 éve, április 30-án született, és 53 éve, március 8-án hunyt el. A 20. század embere volt, olyan idõkben töltötte be a történelmi kollégium legmagasabb tisztségét ( ), amikor ennek léte, megmaradása forgott veszélyben. Elõször diákként élt az õsi falak között, és a kollégium lelki táplálékán vált emberré, majd tanárként, gondnokként mûködött, és végül rektorprofesszorként hárult rá a kollégium intézményeinek igazgatása. Két világháborút élt át. Az elsõt hazája színeiben harcoló tartalékos hadnagyként, majd kitüntetett fõhadnagyként, a másodikat féltett iskolája vezetõ mentoraként. Jogosan mondhatjuk, hogy nehéz történelmi idõk rektorprofeszszora volt. Nagyenyed ma is õrzi Elekes Viktor emlékét. Rokonok és tanítványok egész sora egyöntetûen állítja, hogy szelíd tekintetû, kedves, melegszívû és derûs, de határozott ember volt és jó tanár. Unokái (Madaras Ildikó és Tóth Gyöngyi) is ezt igazolták, miközben sok információval segítettek életmûvének feldolgozásában. Régi, Malom utcai háza új kiegészítõ épületével együtt dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház néven ma is a magyar közösséget szolgálja. Mûködése különösen az Áprily-estek révén vált ismertté Erdélyben. Elekes Viktor unokáin kívül személyesen ismertem második feleségét, Panni nénit (Elekes Annát), és sokszor elbeszélgettem vele. Néha beléphettem antik berendezésû, sajátos hangulatú szobájába, ahol sok régi emlék és szép könyvek között nézelõdhettem. Ilyenkor mintha a múltba tértem volna vissza, legalább egy évszázadot. A legtöbbet azonban leánya, Horváth Ida (Icu néni. született Elekes Ida) mondott el édesapja életérõl. Elekes Viktor ( ) Iskolatörténeti kitekintõ A rektorprofesszori tisztség a kollégium alapításának, illetve akadémiai rangra emelésének idõszakába nyúlik vissza (1622). A megnevezést ilyen formában csak jóval késõbb használták. Bethlen Gábor fejedelem Utasításában a mindenkori vezetõ rektor számára a következõket írja: A rektor a kollégiumban mindent a többi tanítóval egyetértve tegyen, õket ne szolgáinak, hanem társainak tekintse a szolgálatban, s tartozó tisztelettel illesse. A Bethlen Kollégium legújabb története (1896), amit a millennium tiszteletére szerkesztettek, kitér a rektorprofesszori funkció mibenlétére is, hiszen ekkor már használják a kifejezést. Míg a kollégium tagozatai (a fõiskola, a fõgimnázium, a tanítóképzõ, az elemi iskola) igazgatóinak hatásköre tisztán a tanulmányi ügyekre vonatkozott, addig a rektorprofesszori funkció szerepe a kollégium egészének képviselete és összes belügyeinek kormányzása. Itt mindenképpen számításba vették, hogy harmadfélszáz éven át a kollégium alkotóelemei egymás mellett éltek, egymásra támaszkodtak. Az együttlakás, az internátus, a magántanítóság, a segélyezések kérdése komoly összefonódásokat eredményeztek. Ezért történt, hogy a különbözõ intézmények igazgatói funkciói mellett meghagyta a rektorprofesszori tisztséget, amely a közös problémákat kezelte. Ilyen téren a Bethlen Kollégium szervezeti felépítése, vezetése különbözött más er- 19

18 20 A nagyenyedi Magyar Iparos Önképzõkör szeptember 23- án kiállított mesterlevele délyi testvérintézetek irányítási rendszerétõl. A kollégium vezetése 1884-ben a meglévõ törvények és utasítások pótlásaképpen külön rendelkezéseket dolgozott ki. 12 pontban határozza meg a rektorprofesszori teendõket. Néhányat felidézünk ezek közül: képviseli és igazgatja a fõiskolát minden olyan ügyben, amely az intézetet egyetemesen érdekli, elnöke a közös tanári kar gyûlésének, a tanévet megnyitja és bezárja, a bennlakás legfõbb felügyelõje, gondoskodik a tanulók ünnepségekre tanári felügyelet alatt történõ megjelenésérõl, ellenõrzi a jutalmakat, ösztöndíjakat és segélypénzeket, a többi igazgató munkáját összesíti, értesítõket szerkeszt és ad ki. Musnai László, a Nagyenyedi Református Teológia hajdani rektora ( ) elkészítette a Bethlen Gábor Kollégium rektorainak 1867 utáni névsorát, amely a Bethlen Kollégium Emlékkönyvében (Gyõrfi Dénes, 1995) is megjelent. Ebben a sorrendben a 14 felsorolt rektorprofesszor közül Elekes Viktor idõrendben az utolsó elõtti helyen szerepel. Ennek ellenére többen ismertetõ, népszerûsítõ cikkeikben is Elekes Viktort utolsó rektorprofesszorként emlegetik. Az adatok alapján azonban nyilvánvaló, hogy januári búcsúzása, majd decemberi végleges lemondása után Erdélyi Gyula pedagógia szakos tanár néhány hónapon keresztül az 1948-as államosításig még betöltötte ezt a magas tisztséget. Fejes Áron 14 évig ( ), Nagy Lajos 13 évig ( ), míg Elekes Viktor 10 éven keresztül vezette a kollégiumot után tehát õk igazgatták egy évtizednél hosszabb ideig az iskola intézményeit. Érdekes iskolatörténeti adalék, ami Elekes Viktor rektorprofesszorsága idejéhez kapcsolódik, hogy az 1896-ban Enyedrõl Kolozsvárra költöztetett Református Teológia között visszatért Nagyenyedre, hogy a dél-erdélyi magyarságnak is legyen papképzése. A fogadókészséget természetesen a rektorprofesszornak kellett biztosítania. Családi krónika Unokái és más idõs rokonok is emlékeznek az Elekes család krónikájának kezdeteire. Székelyföldrõl származnak, úgy a 19. század elején két kézdialbisi földbirtokos testvér idõs apjukkal elindultak Erdély észak-nyugatibb területei felé, hogy birtokot vásároljanak, talán a jobb föld reménye serkentette õket a nagy útra. Kézdialbis a Bodokihegység peremén, Alsócsernáton és Dálnok között, Kézdivásárhelytõl délre helyezkedik el. A testvérek, Elekes Sámuel és Zsiga eljutottak Magyarbogátra, de onnan valamilyen oknál fogva tovább vándoroltak, és így érkeztek meg Solymosra, ahol a Zeyk birtok is volt. Itt a szerencse melléjük szegõdött, mert sikerült földet vásárolniuk, és családot alapítottak. Elekes Sámuel házasságából, amit egy hajóskapitány lányával, Szendrey Júliával kötött, két gyermek született: Zsigmond és Albert. Utóbbi neje Reoli Lujza (akinek német származású apja, Reoli Henrik ecet- és sörgyáros volt) nyolc gyermeknek adott életet, akik közül öt maradt életben: Ödön, Károly, Dezsõ, Matild és Viktor, utóbbi Nagyenyeden végezte iskoláit. Itt ismerkedett meg a közösségért fáradozó életvitel mintáival. Egész élete folyamán végigkísérte az iskolája iránti hálaérzet, amit lankadatlan munkájával viszonzott. Érettségi után a Kolozsvári Hittudományi Intézet Bölcsészeti Karán történelmet és magyar nyelvet hallgatott. A kollégiumból az elsõ világháború harcaiban rajta kívül a tanítóképzõ ifjúságának egy része és a tanári kar is részt vett. A III. és IV. éves képzõsök kérést nyújtottak be a kormánybiztoshoz, hogy hazafias kötelességüket teljesíthessék. A nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban megtalálható a frontról küldött leveleik gyûjteménye. Ezekbõl Nagyenyed és kollégiuma (Kolozsvár, 1999) címû könyvében Gyõrfi Dénes közzétett néhányat, köztük Elekes Viktor Fejes Áron rektorprofesszorhoz intézett két, március 10-i és április 6-i levelét is. A fiatal kisbirtokos tanárnak négy gyermeke született elsõ házasságából: Viktor, István, Ida és Ilma. Elsõ felesége, Dancs Ida azonban agydaganatban elhunyt. Elekes Viktor ekkor, a család elvárásának megfelelõen, elvette elvesztett felesége húgát, Dancs Annát, akivel felnevelték a gyermekeket. Ma

19 már csak az Amerikában élõ Ilma, a legfiatalabb gyermek van életben. Fiatal korában Elekes Viktort a tanári munkán kívül népes családjának gondjai kötötték le. Több árva rokon gyermek istápolását, támogatását vállalta. Falujából, Kissolymosról sokan kértek és kaptak tõle segítséget. Széna téri házának (ma: Malom utca) tágas udvara heti vásárok idején tele volt szekerekkel, és a családi gesztenyefa alatt nemegyszer igen sok, néha teríték is állt. Szeretetbõl és egy jó ebédbõl nála rokonnak, barátnak, jó ismerõsnek egyaránt jutott. A Viktor napokon sokan összegyûltek, és ilyenkor a vendégszeretõ házigazda rendszerint igen kitett magáért. Tanári és rektorprofesszori munka 1902-ben az egyetem elvégzése után a Budapesti Pedagógiai Intézetben szerzett tanítóképzõi tanári oklevelet. Az elöljáróság jóvoltából képezdei és fõgimnáziumi óraadó tanár volt a kollégiumban, ami biztató kezdetnek számított, de mint a kollégium ifjúsági elnöke (senior) újabb bizalmat és lehetõséget kapott. Ez a tisztség az akkor már jól mûködõ diák önkormányzat legfontosabb szerepköre volt. Juhász Albert szerint (Református Szemle 1957/9.) jobbkeze volt a rektorprofesszornak. Fiatal tanítóként, aki a diákokhoz korban is közel állt, fenn kellett tartania az épület rendjét, tisztaságát és felügyelnie kellett a bennlakás életét. Ez a komoly feladat nagyszerû elõiskolája volt a késõbbi magas beosztásnak. Elekes Viktort sokáig erélyes, keménykezû, de igazságos seniorként emlegették. Késõbb a tanítóképzõ rendes tanáraként (1906) magyart és történelmet tanított, ezeknek kiemelt szerepük volt az akkori tanrendben. Ezzel is magyarázható, hogy tanítási módszere és pedagógiai hozzáállása hamar meghatározó jellegû lett a kollégiumban. 45 évi tanári mûködése alatt ugyanennyi nemzedék nyert tanítói oklevelet, akik közül sokan egész életükön át tanítottak. Közülük többen tanfelügyelõk lettek. Õ maga így ír errõl az idõszakról: Melegen érdeklõdtem tanítványaim mindenféle ügye iránt, szerettem õket, s azt hiszem, õk is szerettek engem. Nyugodtan vállalom, hogy bárki, bármelyik volt tanítványomtól kérjen felvilágosítást tanári mûködésemrõl. Néhányat fel is sorol sikeres tanítványai közül, például Tamás Dénes tanfelügyelõt, Nemes János képezdei igazgatót, a kollégium késõbbi aligazgatóját, Incze János dési festõmûvészt, Bakó Bélát, a Bolyai Egyetem pedagógia szakos tanárát. Tanítványaira olyannyira hatott, hogy a mai napig emlékeznek rá. Pedagógiai munkásságának két vonását Juhász Albert így emeli ki: egyrészt a tiszta emberi eszmények, elsõsorban a magyar modellek egyértelmû fenntartását, valamint a tudás gyakorlati tapasztalatokkal történõ gazdagítását. Ez utóbbiakért különösen hálásak voltak a tanítványai, hiszen fogékony korban voltak, és nagyon figyeltek az élettapasztalatokra. Egyik kedves tanítványa, Bartha Lajos késõbb véndiákként is rendszeresen levelezett a rektorprofesszorral. Volt tanára halála Elekes Viktor sírja a nagyenyedi temetõben elõtt küldte talán utolsó, szeptember 28-i levelét, amelyben egyebek mellett azt írja: Mellékelem az akkori kedvenc diáknóták kottáját is, arra az esetre, ha ez a régi jó diákhangulatot tükrözõ dal az idõk változásai következtében feledésbe merült volna ( ) a képezdei élet leírásában a legszegényebbek életét rajzoltam meg, mert ilyenek valánk, a legtöbben. Érdekes adalék Fülöp Istvánnak, a csombordi mezõgazdasági szakközépiskola aligazgatójának a vallomása pályakezdésének kezdeteirõl: szept. 14-én Elekes Viktor rektorprofesszor személyes meghallgatásra hívott és közölte, hogy õszinte beszélgetést kíván folytatni megbízhatóságom felõl. Leültetett és folyamatosan kérdezett a lakhelyem, a tanulmányi eredmények, szüleim foglalkozása, katonaságom, fogságom részleteirõl és a különbözõ dolgokról alkotott véleményemrõl. Az iránt is érdeklõdött, hogy hol tanultam meg prédikálni. Elmondtam, hogy a református szórványban, egy háromszéki faluban (Mikóújfaluban) végeztem szolgálatot, ahol rendszeres bibliaolvasással foglalkoztam és az Igével kapcsolatos magyarázatokat is tartottam. Mindez arra volt jó akkoriban, hogy Fülöp István tanítót óraadó vagy segédtanárnak alkalmazzák közmûvelõdési tárgyak tanítására. Rektori mûködésének egyik évente ismétlõdõ 21

20 22 Horváth Elekes Ida (Icu néni), Elekes Viktor harmadik gyermeke tanítóképzõs korában. feladata volt, amikor összegezte a különbözõ kapcsolt intézetek jelentéseit, és abból megalkotta a maga évi beszámolóját. Ezek egy része megmaradt a nagyenyedi Dokumentációs Könyvtárban, illetve a családi hagyatékban, aminek különös jelentõsége van, ha számításba vesszük, hogy 1948 után nem jelenhettek meg a kollégium hagyományos értesítõi. Itt hozzájuthatunk rendkívül érdekes iskolatörténeti adatokhoz, például Pogány Albert fõgimnáziumi igazgató, Csefó Sándor képezdei és Nagy Endre csombordi igazgató jelentései alapján. Ezekkel a tájékoztatókkal részben kitölthetjük azokat a fehér foltokat, amelyek a kollégium iskolatörténetének ebben az idõszakában jelentkeznek ben a kollégium gazdasági ügyeinek ellenõrzõje és inspektor-professzor, majd elnyeri a rektorprofesszori címet. Utóbbi tisztségben az elsõ évi jelentésében ( ) azt vizsgálta: az iskolai év mennyiben igazolta azt az elvárást, hogy a kollégium ma is országos fõiskola; mint a tudományok hajléka mennyiben õrzi a legnagyobb kálvinista fejedelmek emlékét; a tanárok és tanítványaik munkája, koruk szellemének megfelelõen mennyiben tette nemesítõ iskolává az intézetet. Ekkor még éltek a régi virágzó kollégium õsi hagyományai, és egyike volt az utolsó éveknek, amikor még különösebb zaklatások nélkül dolgozhatott a közösség a szegény sorsú kálvinista gyermekek jövõjén. Talán ekkor használta elõször a nemes ifjúság megszólítást, amit leánya, Icu néni késõbb is oly gyakran és oly szívesen idézett, és amelyben benne volt maga a nemesítõ szándék is, amellyel Elekes Viktor az ifjúság felé közeledett. Hitt a családi élet társadalmi alkotó erejében, az internátussal kapcsolatban meleg családi otthonról beszélt. Érdekes iskolatörténeti adalék, hogy abban az évben a kollégium diáklétszáma 690 volt, ma, 2010-ben 693. Összegezésében külön kiemeli a tanárok iskolán kívüli munkásságát, amit a vallásos, nemzeti és tudományos kultúránk védelme és megtartása céljából végeztek, és amelyben önmaga szerepét is megemlíti. Felhívásában tisztelettel felkéri a kartársakat, hogy a folyó iskolai évben végzett iskolán kívüli munkásságukat a nevük után írják be. A mának is szóló tanulságos példákat sorolok fel, amelyek talán rávilágítanak a Bethlen Kollégium szellemiségének akkori szintjére is. Fövényessi Bertalan zenetanár énekkari mûveket írt; Deák Ferenc tanulmányokat és tankönyveket írt és szerkesztett Csefó Sándor képzõigazgatóval közösen, aki közmûvelõdési elõadást is tartott; Szathmáry Gyula székfoglaló beszédet tartott az átöröklésrõl; Pálffy Endre irodalmi cikket írt; Csõgör Lajos iskolaorvos az iparos önképzõkörben a vitaminokról tartott elõadást; Elekes Viktor ismeretterjesztõ elõadást tartott az Iparos Önképzõkörben és a Leányszövetségben; Juhász Albert lapszerkesztéssel és bibliaórákkal foglalkozott; Vita Zsigmond elõadást tartott, tanulmányokat írt például Áprily Lajosról az Erdélyi Helikonban, és három erdélyi költõrõl beszélt a kolozsvári rádióban; Szabó Géza a kerületi közgyûlés hangversenyén és a május 24-i Bartók Kodály-estélyen zongoraszámokkal szerepelt; Erdélyi Gyula elõadásokat tartott az Iparos Önképzõkörben és a Református Leányszövetségben, vallásos estélyen vett részt és gyermeklélektani tanulmányt írt. A rektorprofesszor ben kiemelkedõ eseményként említi a fõgimnázium és a tanítóképzõ intézet közös énekkarának a megalakítását. Gyermekkora idejét látta elõtûnni, amikor a kollégium ének- és zenekarában a teológusok, gimnazisták és tanítójelöltek együtt szerepeltek. Elekes Viktor mint a Nagyenyedi Református Egyházmegye tanügyi elõadója sokszor gyalog járta végig a vidéki iskolákat. Az Enyedi Újság október 31-i számában arról olvashatunk, hogy Elekes Viktor egy aranyosgyéresi tanítási értekezleten elõadóként szerepelt. Kifejtette, hogy a nagyok, a közismertek mellett, hosszú, nagy sora van a névtelen hõsöknek, akiknek a munkájától egész vidékek, országrészek szellemi irányítása függ. A kiváló érdemû falusi kántortanítókat, akik pl. Tompa, Arany és sok más szellemi értéket felismertek és sokak továbbtanulását lehetõvé tették, alig említi a história. Ebben a feledésben van valami elszomorító. A továbbiakban javaslatokat tett az elemi iskolai tanítás felemelésére, a tanítók jobb megbecsülésére. Gazdasági ügyintézõ tevékenység Azért, hogy a Bethlen Kollégium elismert szellemi szintjét a második világháború elõtt, majd az ezt

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Hausmann Alice Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar SZAKMAI TAPASZTALAT

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4.

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. Szemelvények az előadáskivonatokból III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3. - 4. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18.

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. 1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. Május 11. 10.00 órától: Református ünnepi istentiszteletek Helyszínek: Nagyvárad református templomai (a rogériuszi templomban

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

6 2011. október HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS Egyéni Atlétika Verseny - Szarvas, 2011. 09. 27. A III-IV. korcsoportnak (5-8.osztály) megrendezett atlétika versenyen, minden tanuló, abban a versenyszámban indulhatott,

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. 2013. október 3 24. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2013. október 3 24. október 3. Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.) Mesterek és tanítványok 17.00 Prof. Dr. Winkler Gábor építésszel, egyetemi tanárral dr.

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

CURRICULUM VITAE SZEMÉLYES ADATOK: Név: Fazakas Mihály Születési adatok: 1978. április 3. / Sepsiszentgyörgy Cím: Str. Oltului nr. 41 bl. 28. sc. H. ap. 2, cod. 520027, Sf. Gheorghe (, Romania Telefon:

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Egyházi Könyvtárak Egyesülése 1085 Budapest, Üllői út 24. 20/824 38 81 gabriella.hubert@lutheran.hu Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Örökségünk jövője - A 21. század kihívásai a muzeális

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

Határtalanul. A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10

Határtalanul. A program címe: Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán. A projekt száma: HA-13-01-10 Határtalanul A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10 Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán Pályázatunk célja a határon túli magyarság kultúrájának, a

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail.

NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail. NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail.com Szakmai beszámoló Hang-Játék-Zene Ismeretterjesztő élménykoncertek

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

AKIKET NEM HORDOTT TENYERÉN A SORS. MAGYAR KULTÚRA ALAPÍTVÁNY CORVIN TEREM I. ker. Szentháromság tér 6. magyar- romani nyelven

AKIKET NEM HORDOTT TENYERÉN A SORS. MAGYAR KULTÚRA ALAPÍTVÁNY CORVIN TEREM I. ker. Szentháromság tér 6. magyar- romani nyelven XX. NEMZETKÖZI JUBILEUMI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AKIKET NEM HORDOTT TENYERÉN A SORS R ÉS ZLETES P RO GRAMTERVEZET IDŐ : 2010. október 26-27. HELYSZÍN: MAGYAR KULTÚRA ALAPÍTVÁNY CORVIN TEREM I. ker. Szentháromság

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése Pető Csilla Parlamenti képviselő Nagyvárad 2009 decembere A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A). Parlamenti tevékenység B). Területi

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Iskolánkról Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolát 2004-ben alapította a Szegedi Tudományegyetem. Iskolánk, fiatal kora

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. melyet a kiállításunk képeivel próbálunk megjeleníteni. Próbáltuk az indulással az érkezés folyamatát összevetni, mely meghatározza

Részletesebben

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Iskolai zenei életünk története

Iskolai zenei életünk története Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u. Szakmai önéletrajz Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.72/3 Telefon: 0743405426 E-mail: annna83@yahoo.com Foglalkozásom:

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat

HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat A Magyar történelmi, irodalmi emlékek nyomában Erdély szép tájain című HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat Készítette: Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola csapata

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

A humán munkaközösség munkaterve a. 2013 2014-es tanévre

A humán munkaközösség munkaterve a. 2013 2014-es tanévre A humán munkaközösség munkaterve a 2013 2014-es tanévre Összeállította: Ipcsicsné Weinhoffer Csilla mk. vezet Zalaszentgrót, 2013. szeptember 29. A munkaközösség tagjai magyar, történelem, valamint ének

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

Az Esélyegyenlőségi klub 2014. év februári beszámolója

Az Esélyegyenlőségi klub 2014. év februári beszámolója Az Esélyegyenlőségi klub 2014. év februári beszámolója Február 03-án, az idősödő szervezet, testi változások, és az egészséges öregedés 30 pontja című olvasmányok megvitatására került sor a hallottak alapján.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év A tevékenység meghatározása 2007 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Napcsoda Hatvanban 2015

Napcsoda Hatvanban 2015 Beszámoló a Civil Alap öntevékeny, önszerveződő közösségeket támogató keret pályázatához Napcsoda Hatvanban 2015 A Tilma a Gyermekművészetért Alapítvány által szervezett Ezerszínű Világ című 10. Jubileumi

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER Homonyik Sándor ünnepi műsora Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER ADVENTI KONCERT- 2014. NOVEMBER - DECEMBER 1 A műsorról Ünnepi dalok akusztikus köntösben ADVENT - a felkészülés időszaka. Ezekben

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben