56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

Átírás

1 HHÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA A SZENTKORONA A MAGYAR ÁLLAMHATALOM LEGMAGASABB RANGÚ ALANYA AUGUSZTUS - SZEPTEMBER

2 IMÁDKOZZUNK MAGUNKÉRT, HAZÁNKÉRT, A FELTÁMADÁSÉRT! HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN, MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN, AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN; AKI FOGANTATOTT SZENTLÉLEKTŐL, SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL; SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT; MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK. ALÁSZÁLLT A POKLOKRA, HARMADNAPON FELTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL; FÖLMENT A MENNYBE, OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN; ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT. HISZEK SZENTLÉLEKBEN. HISZEM A KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT; A SZENTEK KÖZÖSSÉGÉT, A BŰNÖK BOCSÁNATÁT; A TEST FELTÁMADÁSÁT ÉS AZ ÖRÖK ÉLETET, ÁMEN

3

4 PETŐFI SÁNDOR BIZONY MONDOM, HOGY GYŐZ MOST A MAGYAR Bizony mondom, hogy győz most a magyar, Habár ég s föld ellenkezőt akar! Azért nem győzött eddig is e hon, Mert sohasem volt egy akaraton. Most egy a lélek, egy a szív, a kar... Mikor győznél, ha most sem, oh magyar? Egy ember a haza, s ez halni kész, S ezért, oh népem, ép ezért megélsz, S dicső lesz élted, boldog és szabad, Amilyen senkié a nap alatt! S én bátran állom a csaták tüzét, Tudom, hogy a golyó nekem nem vét, Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, Mert én leszek, nekem kell lenni, ki Ha elleninket mind a föld fedi, Megéneklem majd diadalmadat, Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt keresztvized, S halálhörgése bölcsőéneked; Meg kell, hogy érjem azt a szép napot, Midőn áldásodat reánk adod, S mi annyi átokteljes év után Sírunk, mosolygunk, az öröm mián, Midőn, mit eltört láncunk ád, a nesz Egy szabad nemzet imádsága lesz! Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot, Amelyért lantom s kardom fáradott! Marosvásárhely, március 6-7.

5 EMLÉKEZZÜNK AUGUSZTUS CZÉDLI ISTVÁN ERDÉSZ JÓZSEF HARAZIN JÁNOS HÁMORI ISTVÁN KOMJÁTI JÓZSEF KORSÓS JÓZSEF KÓSA PÁL KOVÁCS LAJOS LASSÚ ISTVÁN MAKÓ-KLÉGER LÁSZLÓ DR NICKELSBURG LÁSZLÓ RIZMAJER JÓZSEF SIPOS ISTVÁN SIPOS ZSIGMOND STEINER LAJOS JÓZSEF SZEPTEMBER ÁCS LAJOS KOCSIS SÁNDOR SZEGEDI FLÓRIÁN SZELEPCSÉNYI ISTVÁN SZMREK BENJÁMIN SZOBOLYA ZOLTÁN DR TORACZ SÁNDOR TÓTH GYÖRGY TUSCH JÓZSEF (A HALOTTAINK II. c. KIADVÁNYBÓL)

6 HITVALLÁS SZENT ISTVÁN KIRÁLY (Esztergom 975 körül Székesfehérvár augusztus 15.) Géza nagyfejedelem és Sarolt fia Vajk, aki a keresztségben apjához hasonlóan kapta a vértanú István diakónus nevét. Apja tudatosan kereszténynek és leendő magyar fejedelemnek nevelte. Ennek megfelelően a katolikus bajor herceg leányát, Boldog Gizellát vette feleségül. Apja halálát követően 997-ben ő lett a fejedelem. Minden erejével azon volt, hogy a magyar népből egységes nemzet és keresztény ország váljon. Hogy célját elérhesse, sok külső és belső ellenséggel kellett megküzdenie. Kérésére Asztrik, bencés szerzetes kevéssel 1000 karácsonya előtt 11. Szilveszter pápától királyi felségjelvényeket, koronát és zászlós lándzsát hozott. Hamarosan Esztergomban az úgynevezett mainzi ordó szerint királlyá kenték, illetve koronázták. Ettől fogva az ország apostoli uralkodójának tekintette magát. Tíz püspökséget, több apátságot és kolostort alapított. Vallási törvényeket és rendeleteket hozott. A vármegyék megszervezésével létrehozta a modern közigazgatás alapját. Élete alkonyán érte a legnagyobb csapás, mikor legkisebb, egyetlen életben maradt gyermekét, Imre herceget is elveszítette. Ezután koronáját és vele országát a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta. Pápai felhatalmazással augusztus 20-án Szent László király avatta szentté. Első szent királyunk jóvoltából lettünk erős, keresztény nemzet. Tudta, a béke milyen fontos, ezért szigorú törvényeivel is folyton arra törekedett. Előrelátóan, megfontoltan cselekedett, nem máról holnapra gondolkodott. De azzal is tisztában volt, hogy ennek a népnek elsősorban magában és Istenben kell bíznia, mert másoktól hiába remél segítséget. Ha túlzottan másokra épít, könnyen összeomolhatnak tervei. Az idő igazolta aggodalmait: valahányszor határainkon túlról reméltük a döntő segítséget, s erre támaszkodva igyekeztünk függetlenségünket kivívni, illetve megtartani, mindig kudarcba fúlt erőfeszítésünk. (Gondoljunk csak például: 1526-ra, 1711-re, 1849-re, 1920-ra, ra.) De Szent István király a mindenkori Magyarország vezetőinek, politikusainak is példát adott. Üzenete mit sem változott a századok során: a magyarnak ma is saját magának és elsősorban saját magával kell harcát megvívnia, hogy végre talpra álljon. Elkötelezett, önzetlen keresztény, hazafias vezetőkre és polgárokra van szüksége e sokat szenvedett népnek, hazának! "ELŐTTED KÖNYÖRGÜNK, BÚS MAGYAR FIAID, HOZZÁD FOHÁSZKODUNK, ÁRVA MARADÉKID. TEKINTS, ISTVÁN KIRÁLY, SZOMORÚ HAZÁDRA, FORDÍTSD SZEMEIDET RÉGI ORSZÁGODRA. Forrás: Internet, A Hitvallás című lapból)

7 AUGUSZTUS 20. AZ ÜNNEP KIALAKULÁSA - ÜNNEP A körmenet kialakulása A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Ragusából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ban először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. A szokás történetében az es szabadságharc után, több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta ban az enyhülés vetett véget a tilalomnak. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte. Augusztus 20-a, a Monarchiában a francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15-e és augusztus 20-a körül forgott. Az utóbbit, ellenzői az esemény katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartották a soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére. Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. A fent említett okok azonban megakadályozták, hogy általánosan elfogadott ünnep alakuljon ki, hiszen a körmenet elsősorban a katolikusok körében volt népszerű. A vasúthálózat bővítésével párhuzamosan vidékről akár több százezren is a fővárosba érkeztek, a budai várt ellepték az ünnepi viseletbe öltözött emberek. Hasonló azonban nem mondható el a Bécsben székelő uralkodóról, aki nem vett részt a körmeneten, ez alól kivételt jelentett az 1917-es háborús év, amikor az utolsó magyar király, IV. Károly a menet élén vonult. A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás : a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon. Az újságokban megjelentek a Szent István-napi vásár hirdetések, az üzletek pedig teli polcokkal várták a látogatókat. Ez a vásárlási láz egészen az 1940-es évek végéig kitartott, csak a Rákosi-rendszerben szűnt meg. Ugyancsak a Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett szokás, az aratóünnep. Miniszteri kezdeményezésre elevenítették fel a néphagyományt, amely ekkor még nem kapcsolódott össze augusztus 20-val. Az új kenyér jelenléte csak fél évszázad múlva vált meghatározóvá. Augusztus 20-a Horthy-rendszerben Az első világháborúban és az azt követő években a nagyszabású ünnepségek elmaradtak. Néhány évnek kellett eltelnie, hogy a kialakult új politikai rendszer megfogalmazza önmagát és ennek megfelelően alakítsa az államiságot szimbolizáló ünnepet. A Horthy-rendszerben fektették le augusztus 20-nak, mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt és az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal bővítettek ki. Az új és a ma is létező szokások közé beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Csak a korszakra voltak jellemzőek és az idő próbáját nem állták ki a sokgyermekes anyák kitüntetése, a Gyöngyös bokréta műsora valamint az ünnep kiterjesztése egy teljes hétre. A két világháború között a körmenet továbbra is a várban zajlott. A felekezeti hovatartozás jelentőségének eltörpülését jelzi, hogy Horthy Miklós kormányzó aki egyébként református volt, vallása pedig nem fogadja el a szentek létezését maga is rendszeresen részt vett a Szent Jobb körmeneten. Az ünnep újdonsült eleme a tisztavatás volt, amit a Monarchiában az uralkodó születésnapján tartottak. A Ludovika végzős növendékeit az akadémia udvarán avatták tisztté, gyakran Horthy kormányzó jelenlétében. Szintén az államiságot szimbolizálta a budapesti Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászló, amely a megemlékezések központi helyszínévé vált. Talapzatát a történelmi Magyarország jelentősebb pontjairól összegyűjtött földből építették. A következő években több száz településen avattak országzászlókat, ezek a történelmi Magyarország egységét hirdették. Szent István ünnepe tehát a revíziót, a határok módosítását, a korszak legfontosabb követelését jelenítette meg. Mindemellett fontos szerep jutott a szórakozásnak: dalnokverseny, ökörsütés, táncmulatság, légi bemutató, sétahangverseny, sportesemény, virágkorzó, cirkusz, tárogatókoncert. Röviden és a teljesség igénye nélkül évről évre bőséges program várta a több százezres nézősereget. Két meghatározó eseményt érdemes kiemelni: a tűzijátékot és a Gyöngyös bokrétát. A 19. században már tartottak tűzijátékot Szent István napján, azonban a szokás 1927-től vált menetrendszerűvé. A Gellérthegyről kilőtt rakéták fényeit a rakpartról és sétahajókról csodálták. A Gyöngyös bokréta a népművészet beemelését biztosította. Az 1931-ben létrehozott szervezet táncokat és más népszokásokat mutatott be autentikus módon, vagyis nem művészek, hanem parasztemberek előadásában. Augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Nemcsak határon túl, hanem a kivándorolt magyarok is

8 megemlékeztek az államalapító királyról. Az ünnep egyben turisztikai látványosságként is funkcionált, hiszen több ezer külföldi érkezett Magyarországra, hogy megcsodálja a látványos programokat. Augusztus 20. a Rákosi-diktatúrában A második világháborút követő években új arculatot kellett találni az ünnepnek, mivel a Horthy-korszak kiemelten kezelte a jeles napot, s a koalíciós kormány élesen elhatárolódott politikai elődjétől. Olyan hangok is megszólaltak, hogy az ünnep hagyományait nem érdemes folytatni, ennek ellenére a felújított Szabadság hidat mégiscsak elkezdték használni az ünnepet. Kezdetben a körmenet is folytatódott, igaz az ország vezetői már kevésbé képviseltették magukat, publicitása is kisebb volt, mint korábban. Gyökeres váltás a diktatúra kiépülésével, 1948-ban következett be. Az ünnep ezen újabb fejezete csak részben jelentet törést, mert a régi elemek közül többet is felhasználtak, csak a külsőségeket alakították át. Megmaradt a tisztavatás, de a Ludovika Akadémia helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékeit avatták fel. Megtartották a tűzijátékot is, ezen felül bábszínház, kultúrműsor, díszelőadás és hasonló mulatság szórakoztatta a népet. A körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után a Bach-korszakhoz hasonlóan ismét tiltólistára került, ezúttal negyven évre. Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Addig Szent István napnak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először lekopott a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált. Az ötvenes évek elején a programok megrövidültek, csak termelési versenyekről és lelkes sztahanovistákról adott hírt a korabeli sajtó. A tűzijáték is elmaradt, helyette a Gellérthegyen csak tábortűz volt. Viszont a korszak vívmánya a kitüntetés-adományozás művészeknek, népművelőknek, amely ma is létezik. A kommunisták tehát szakítottak a múlttal, de az ünnep továbbra is a hatalom birtokosainak identitását szimbolizálta. Augusztus 20- a Kádár-rendszerben Az ünnep új arculatot a munkás-paraszt szövetség megjelentével kapott. A Kádár-kormány november 4-én rádióban beolvasott közleményében Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányként definiálta önmagát, ennek megfelelően minden évben munkás-paraszt találkozót tartottak. Szintén lényeges elemként jelent meg az avatás: pályaudvart, iskolát, gyárat, üzemet, szállodát, lakótelepet, utat avattak, egy évfordulóra több meglepetés is jutott. Megtorpanás a nyolcvanas évek derekán rajzolódik ki, amikor a gazdasági helyzet csak kisebb költségvetésű újdonságok játszótér, tornaterem átadást engedte meg. A szórakoztató műsorok repertoárja a hatvanas évek közepén bővültek látványosan, többek között újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. Folytatódtak az olyan hagyományok is, mint a zászlófelvonás és a tisztavatás a Kossuth téren, a néphagyományok bemutatása és a szórakoztatás. A Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy szigorúan a szent jelző említése nélkül István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körment továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az elsőt. Augusztus 20. a rendszerváltás után A választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15. augusztus 20. és október 23.), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A történelem ismétli önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel ezelőtt ismét augusztus 20-ra esett. A különböző politikai erők persze más-más helyszínen ünnepelnek a rendszerváltás óta, azonban a fent említett három ünnep közül, még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó. Az ünnep menetrendje nagymértékben hasonlít a Kádárrendszer forgatókönyvéhez, persze a külsőségek megváltoztak. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés. Jelentős ünnepségek az ezredfordulón voltak, 2000-ban avatták ortodox szentté István királyt, bővítették ki a körmenet útvonalát, valamint augusztus 20-án indult a millenniumi év és a következő esztendő ugyanazon napján ért véget. Az ünnep fekete évének számít a 2006-os év, amikor rögtön a tűzijáték elkezdése után óriási szélvihar támadt Budapesten. A katasztrófa felkészítetlenül érte a szervezőket, a sajnálatos eseményben több ember életét vesztette (Forrás: Internet, Antalóczi Adél)

9 JÓZSEF ATTILA NEM, NEM SOHA! SZÉP KINCSES KOLOZSVÁR, MÁTYÁS BÜSZKESÉGE, NEM LEHET, NEM, SOHA! OLÁHORSZÁG ÉKE! NEM TEREMHET BÁNÁT A RÁCNAK KENYERET! MAGYAR SZÉL FOG FÚJNI A KÁRPÁTOK FELETT! HA ELJŐ AZ IDŐ SÍROK NYÍLNAK FEL, HA ELJŐ AZ IDŐ - A MAGYAR TALPRA KEL, HA ELJŐ AZ IDŐ ERŐS LESZ A KARUNK, VÁRJATOK, TESTVÉREK, OTT LESZÜNK, NEM ADUNK! MAJD NEMES HARAGGAL ROHANUNK ELŐRE, VÉRKERESZTET FESTÜNK MAJD A HATÁRKŐRE. ÉS MINDENT LETIPRUNK AZ LESZ A VIADAL!- SZEMBESZÁLLUNK MI A POKLOK KAPUIVAL! BÖMBÖLVE ROHANUNK MAJD, MINT A TENGERÁR, EGY CSEPP VÉRIG KÜZDÜNK S ÁLL A MAGYAR HATÁR. TELJES EGÉSZÉBEN, MINT NEM IS OLYAN RÉGEN, ÉS CSILLAGUNK ISMÉT TÜNDÖKLIK AZ ÉGEN. A LOBOGÓNK LOBOG, VILLÁMLIK A KARDUNK, FUT A GAZ ELŐLÜNK HISZ MAGYAROK VAGYUNK! FELHATOL AZ ÉGIG HARAGOS SZÓZATUNK. HAZÁNKAT AKARJUK! VAGY ÉRTE MEGHALUNK! NEM LÉSZ KISEBB HAZÁNK, NEM, EGY ARASSZAL SEM, ÚGY FOGSZ TÜNDÖKÖLNI, MINT RÉGEN, FÉNYESEN! MAGYAR RÓNÁN, HEGYEN EGY KIÁLTÁS ZÚG ÁT: NEM ENGEDJÜK SOHA! SOHA ÁRPÁD HONÁT!

10 SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn. Mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más méltóságokat. Részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, védik, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is. Úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván, eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!... (Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat), akkor nagy lesz száma élted éveinek. Ebből a mondásból tehát észbe veheted, ha azt, amit atyai gyöngédséggel parancsolok, megveted - távol legyen! -, nem szívelnek többé sem Isten, sem az emberek. De halljad az engedetlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyanis, kit az isteni alkotó, valamennyi létező teremtője a maga hasonlatosságára formált, s minden méltóság örökösévé tett, széttörte a parancsok bilincsét, s nyomban elvesztette a magas méltóságokat meg a paradicsombéli lakást. Isten régi, kiválasztott s kivált kedvelt népe is, amiért szétszaggatta a törvények Isten ujjával kötözött kötelékét, különbkülönbféleképpen pusztult el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egymást koncolta fel. Salamon fia is, félrevetve apja békéltető szavait, gőgjében pöffeszkedve kardcsapásokkal fenyegette a népet apja ostorsuhintásai helyett, azért sok rosszat tűrt el országában, végül is kivetették onnan. Hogy ez véled ne történjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait s a különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá s finnyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi. Ezeket előrebocsátván térjünk a tárgyra. FEJEZETEKRE OSZTÁS I. A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL II. AZ EGYHÁZI REND BECSBEN TARTÁSÁRÓL III. A FŐPAPOKNAK JÁRÓ TISZTELETRŐL IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL V. AZ IGAZ ÍTÉLET ÉS A TÜRELEM GYAKORLÁSÁRÓL VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL I. A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: "Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd." A hit tehát, melyről beszélek, a következő: Higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő

11 egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született. Az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. "Ez a katolikus hit, melyben - miként Atanáz mondja - ha akárki híven és erősen nem hisz, semmiképp sem üdvözül." Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok - távol legyen! -, kik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, különös gondod legyen. II. AZ EGYHÁZI REND BECSBEN TARTÁSÁRÓL A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen. És ámbár mindig hajt új sarjat, más helyeken mégis mintegy réginek tartják; itt viszont, kedves fiam, a mi birodalmunkban eddig még, mint ifjú, friss hajtást prédikálják. Épp ezért kíván meg szemfülesebb s szembetűnőbb őröket, nehogy a jó, amivel az isteni kegyelem bennünket mérhetetlen irgalmában érdemtelenül elárasztott, tunyaságod és restséged, valamint hanyagságod miatt megromoljék s megsemmisüljön. Mert aki a szentegyház méltóságát csorbítja vagy csúfítja, azon munkál, hogy Krisztus testét csonkítsa. Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat." Ő ugyanis önnönmagát nevezte kősziklának, s nem ám fából, avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta a saját magára épült szentegyháznak. Ha valaki lázában e szentegyház tagjait vagy kicsinyeit megbotránkoztatja, az evangélium tanítása szerint méltó arra, hogy malomkövet kössenek a nyakára és a tenger mélységébe vessék, azaz a hatalom méltóságából kivetik, és az igazak egyházán kívül marad a világi nyomorúságban, mint valami pogány és vámos. Így hát, fiam, napról napra virágzó szorgalommal kell őrködnöd a szentegyházon, hogy inkább gyarapodjék, mintsem fogyatkozzék. Azért is nevezték az első királyokat nagyságosnak, mert az egyházat nagyobbították. Te is ezt tegyed, hogy koronád híresebb, életed boldogabb és hosszabb legyen. III. A FŐPAPOKNAK KIJÁRÓ TISZTELETRŐL A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned. Hiszen ha ők megbecsülnek, bátran foghatsz mindenhez, imádságuk ajánl téged a mindenható Istennek. Őket állította ugyanis Isten őrül az Isten népe fölé, és őket tette meg a lelkek felvigyázóivá, valamint az egész egyházi méltóság és isteni szentség részeseivé és osztóivá. Mert nélkülük királyok nem is állíttatnak, nem is országolnak. Az ő közbenjárásukra törlik el a vétkezők vétkeit. Ha irántuk az igazi szeretetet tanúsítod, magadat is kétségkívül megjobbítod, országodat is tisztességgel igazítod. Mert az ő kezükbe van lerakva a bűnből oldás és a bűnbe kötés hatalma. Mert Isten megegyezett velük örök szövetségben, és elkülönítette őket az emberektől, a maga nevében és szentségében osztozott velük, és az istenes Dávid király szavával megtiltotta, hogy az emberi világ gáncsolja őket: "Fölkentjeimet ne érintsétek!" Az illeti meg ugyanis Isten felkentjeit, ki az isteni és kánoni végzéssel szembeszállva a szent renden való férfiakat hamis vádaskodásokkal mocskolja és a nyilvánosság elé hurcolja. Teljességgel megtiltom fiam, hogy így cselekedj, ha boldogan akarsz élni, királyságod megbecsülni, mert az ilyen dolgok sértik Istent elsősorban. Ha esetleg valamelyik azok közül, akikről szó van, kárhoztatásra méltó vétekbe esik - távol legyen! -, figyelmeztesd háromszor, négyszer is négyszemközt az evangélium tanítása szerint. Ha akkor intelmeidet nem hallgatja meg, nyilvánosan kell megfeddni a következők alapján: Ha rád nem hallgat, jelentsd az egyháznak. Mert ha e rendet megtartod, dicső koronádat teljességgel felmagasztalod. IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni

12 fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen. V. AZ IGAZ ÍTÉLET ÉS A TÜRELEM GYAKORLÁSÁRÓL A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet, Isten, bízd a királyra. És ugyanő másutt: Király vagy, az igazságosságot szereted. A türelemről így beszél Pál apostol: "Tanúsítsatok mindenki iránt türelmet." És az Úr evangéliumban: "Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket." Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes. VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák. VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: "Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos. És Dávid zengi: Jósággal közeledsz a jóhoz, Az igazhoz igaz vagy. A tisztával tisztán bánsz, A hamissal azonban hamis módra. Ezért hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló is az a tanács, mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd.

13 VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szeletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban. Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latinmódra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel. IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás. Te pedig fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: "Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben [minden időben]." És ismét: "Uram, Atyám, életemnek Istene, ne hagyj engem álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram." Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok, te is ugyanezzel fohászkodj, hogy Isten minden vétked eltörlésére méltasson, hogy mindenki legyőzhetetlen királynak hívjon. Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvalóddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját. X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tízedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét. Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen. (Forrás: Internet; Kurucz Ágnes fordítása)

14 Dobai Péter ELTŰNT CSENDJEINK Tudom, nem Árkádiában élünk Hatalmas áruház-láncban élünk. Az éden régen odalett, a helyén megnyíltak széria üzletek! Igen régi emberek beszédes csendjeinek mégis lenne értelme a szakadatlan szóáradat ellenében No more info! No more motoring! No more motorization! No more motorway! No more digital mix-up and no more mull! Régi szép arcokat, nyugodt, komoly személyiségeket kellene látnunk, kik édes ellenméregként a gömbtelevízióvá vált világ kentaur-madonna bemondónőinek mandragóra-mosolyát idegen jövőknek jegelnék, örökjéggé fagyasztanák! De mi, most élő emberek: már csak szavak vagyunk, SMS-és FAX szavak, melyekben többé nincsen se hívás, se üdvösség, se semmi üzenet senkitől senkinek zsámolyos áhítat végképp nincsen A százados kolostor-kerengők: képeslap-üzletek lettek Média lett minden. A híreknek ellent mondani lehetetlen. Pedig nincsenek hírek! Régen hír volt a másik ember Tettleges hazugsággá váltak a szavak! Nincs önvédelem! Eltűnt, eltékozolt csendjeink helyébe lopakodó bombázóként invázor multimédia-szómágia nyomult be, mint egy ufo-robot-kommandó, hadüzenet nélkül. Avagy eljön-e egy lélektisztább nemzedék, visszahódítani az Édent, Teremtéskori, Aranykori, Bűnbeesés-előtt szépségében, szűzen, és épen? S ők, egy távoli jövőben, visszahelyezik Orpheusz fejére a babérkoszorút és kiszabadítják Vénuszt az áruházi ruhabábuk kirakatából!

15 A CSÖND ERDEJE ELŐTT RÉSZLET: ALBER CAMUS: A MAGYAROK VÉRE c. írásából. Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavallérosodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának, és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon, az elmúlt húsz esztendőben A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok, életüket adták, és soha, sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. A FORRADALMAT KÖVETŐ MEGTORLÁSOK ÁLDOZATAI (Életutak a Halottaink, 1956 I. c. könyvből) BÁRÁNY JÁNOS ( ) Munkáscsaládból származik, apja a Csepeli Vasművekben kohász. A nyolc elemi elvégzése után 1945-ben lakatos tanuló, 1948-ban lakatos segéd lett. Azóta folyamatosan a Csepeli Vasműben dolgozott, szerszámkészítő szakmunkásként. Katonaidejét a belső karhatalomnál töltötte. Október 23-án a reggeli műszakban dolgozott, amelynek kettőkor volt a vége, bement a városba és a tüntetőkhöz csatlakozott, a Parlament elé vonult, majd onnan a Rádióhoz. A tűzharc kezdetekor hazamegy Csepelre, s onnan teherautónyi munkással tér vissza, részt vesznek a Rádió ostromában. Másnap a Tompa utcai fegyveresek vezetőjüknek választják. János megszervezi a felkelőket, biztosítja a környéken a rendet, élelmiszert osztat, a megvédi a kommunistákat a zaklatástól. Harcolnak a szovjet csapatok ellen. Megszervezi az együttműködést Angyal Istvánnékkal és a Bakáts téri felkelőkkel. Katonai fegyelmet tart, őrséget helyez a Boráros térre. Legendás alakká válik, a környéken hordósapkás Jancsinak hívják. Vezetésével több szovjet támadást visszavertek, több harckocsit felgyújtottak. Szervezi a Nemzetőrséget. Vidékre is elmennek, szervezik az ellenállást. Csoportjában harcol Kárászi János repülőszázados is. A második szovjet agresszió után visszatér Csepelre, ahol a munkástanács tagjává választják, és elkezdi szervezni a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetséget, amelynek vezetőjévé választják. November második felében kerül kapcsolatba Nagy Józsefékkel és egy másik szálon, Mécs Imrén keresztül egy műegyetemi nemzetőr csoporttal. Vállalja a csepeli munkásosztag megszervezését, szükség esetén akár ezer fegyverfogató kiállítását. December 10-én letartóztatják. A nyomozók hiába faggatják, semmi adatot, szálat nem tudnak belőle kiszedni. A Nagy József-per hatod rendű vádlottja, őt is halálra ítélik, szervezkedés vezetéséért, meg nem állapítható számú gyilkosságért; őt is megpiszkolják lopással (élelmiszert osztat az éhezőknek). A tárgyaláson az ügyész által felsorakoztatott tanúk nagyrésze dicséri, hogy fenntartotta a rendet a környéken. Bárcsak mindenki ilyen lenne - mondotta a vád egyik tanúja, a pártfőiskola idős tanára, mire Tutsek Gusztáv elkezdett vele artikulátlanul ordítozni. A nehéz várakozás kilenc hónapját nagy derűvel, kiegyensúlyozottan élte át. Nagyon kedves, szimpatikus társ volt- sokat olvasott, igen értelmes fiatal munkásember volt. A többiekben is tartotta a lelket. Nagyon hiányzik a mai Magyarországról. Amikor elbúcsúzott tőlem, akkor is viccel enyhítette a helyzet tragikumát. Az utolsó beszélőre apja is bejött hozzá, aki karhatalmista lett; munkásőr és nagyon durván leszidta halálra készülő fiát. Ezzel az utolsó keserűséggel a lelkében ment az akasztófa alá. Azt kiáltotta: Isten veletek, éljen Magyarország. (Mécs Imre)

16 A KÁRPIT Egy fiatal szerzetest meghívtak néhány hónapra egy flandriai kolostorba, hogy más szerzetesekkel együtt vegyen részt egy fontos kárpit szövésében. Az egyik nap aztán méltatlankodva otthagyta a székét. Elegem van! Nem bírom tovább! Az útbaigazítások, amiket adtak, ostobák! kiabálta. Egy arany fonállal dolgoztam, és egyszerre csak minden ok nélkül meg kellett csomóznom, és elvágnom. Micsoda pazarlás! Édes fiam válaszolt neki az idősebb szerzetes, te nem úgy látod ezt a kárpitot, ahogyan nézik majd. Te, az ellenkező oldalán ültél és a kárpitnak csak egy pontján dolgoztál. Odavezette őt a kárpit elé, amely szépen kifeszítve függött a tágas műhelyben, és a fiatal szerzetesnek elállt a lélegzete. l A Mágusok Imádása képének nagyon szép szövésén dolgozott, és az ő aranyfonala képezte a kis JÉZUS feje körüli dicsfényt. Ami az ifjúnak értelmetlen pazarlásnak tűnt, valójában csodálatos volt. A MENNYORSZÁG TITKA Egyszer egy kövér és otromba szamuráj meglátogatott egy jelentéktelen kis szerzetest, és mondta neki: - Tanítsd meg nekem, hogy mi a pokol és a mennyország! A szerzetes felemelte szemeit, hogy megnézze a nagydarab harcost, és végtelen megvetéssel válaszolta: Megtanítani neked, hogy mi a pokol, és mi a mennyország? Neked semmit sem tudok megtanítani. Piszkos vagy és bűzlesz, a borotvád éle biztosan rozsdás. Gyalázata, csapása vagy a szamurájok kasztjának. Tűnj el a szemem elől, látni sem bírlak! A szamuráj rettentően dühös lett. A dühtől remegni kezdett, az arca vörös lett, képtelen volt egy szót kiejteni. Kirántotta kardját, a magasba emelte, készen arra, hogy megölje a szerzetest. - Ez a pokol mormolta közben a szerzetes. A szamuráj meghökkent. Mekkora szánalom, mekkora megadás van ebben a kis emberkében, aki kész az életét is feláldozni, csakhogy tanítást adjon neki arról, mi a pokol! Lassan leeresztette a kardját, tele hálával, és váratlanul megnyugtató békével. - És ez a mennyország mormolta a szerzetes. Hosszú és hősi élet után, egy derék szamuráj megérkezett a túlvilágra. Helyét a mennyországban jelölték ki. Mivel igazi kíváncsi szerzetes volt, engedélyt kért, hogy előbb hadd pillantson be a pokolba is. Egy angyal teljesítette kívánságát és elvezette a pokolba. Egy tágas teremben találta magát. Középen terített asztal volt, tele ínycsiklandozó és falánkságra ingerlő étkekkel. Az asztalnál ülők mégis bágyadtak, sápadtak voltak és soványak, mint a piszkafa. - Hogyan lehetséges ez? kérdezte a szamuráj a vezetőjét. Mikor Isten minden áldása ott van előttük az asztalon! - Figyeld meg: midőn ide érkeznek, valamennyien két hosszú pálcát kapnak. Ezeket használják evőeszköz gyanánt. Csakhogy ezek egy méternél is hosszabbak és szigorúan a végüknél fogva szabad csak használni őket. Csak így szabad az ételt a szájukhoz vinni. A szamurájt kirázta a hideg. Rettenetes büntetés volt ezeknek a nyomorultaknak, akik bárhogyan is erőlködtek, képtelenek voltak egy morzsát is a szájukba rakni. Nem is akart mást megnézni, és kérte, vigyék őt minél gyorsabban a mennyországba. Ott nagy meglepetés várta. A mennyország tökéletesen ugyanolyan terem volt, mint a pokol. A hatalmas teremben ugyanolyan nagyszámú asztaltársaság; előttük ugyanolyan ínycsiklandó ételek bősége. Sőt, még ez is: az asztaltársak ugyanolyan egy méternél is hosszabb pálcákkal voltak ellátva, amikkel csak a végüknél fogva volt szabad az ételt a szájhoz vinni. Egy különbség volt csupán: itt az asztalnál ülők mind vidámak voltak, jól tápláltak, arcuk majd kicsattant az örömtől és az egészségtől. De hogyan lehetséges ez? kérdezte a szamuráj? Az angyal elmosolyodott: a pokolban mindenki azon töri magát, hogy felcsípjen valami ételt, és azt kizárólag a saját szájába juttassa, mert a földön is mindig így viselkedett. Itt azonban, épp ellenkezőleg, a pálcákkal felvett ételt igyekszik mindenki valamelyik szomszédjának a szájába juttatni. Mennyország és pokol a kezedben van: Itt és most! (Bruno Ferrero)

17 KÁRPÓTLÁS A HŐSÖKNEK A BÖRTÖNÉVEKÉRT november 1-én lépett életbe a szabadságharcosok teljes körű rehabilitációja. A Németh-kormány idején, november 1-jén lépett életbe a szabadságharcosok teljes körű rehabilitációját biztosító törvény. Egy ugyancsak 1989-ben kiadott, majd 1990 novemberében módosított kormányrendelet a nyugdíjemelésről rendelkezett. Ennek értelmében a szabadságvesztéssel, illetve szabadságkorlátozással büntetetteknek az első évért havi ötszáz, a másodiktól az ötödik évvel bezárólag 250, a hatodiktól évenként havi háromszáz forint nyugdíjemelés jár. Ez beépült a nyugdíjba és az évenkénti emelésekkel értékét növelte. Mádi Jenő, a POFOSZ elnöke kérésünkre úgy becsülte, hogy öt-hat év börtön nyomán átlagosan havi tíz-és húszezer forint között összeggel emeli a sajátjogú nyugdíjat a rendszerváltás kezdetén hozott rendelkezés. A következő lépcsőfokot az 1992-es XXXII. törvény jelentette. A jogszabály szerint azokat, akiket március 11 és október 223. között életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak ebbe a körbe tartoznak az 1956-osok is -, kárpótlásban részesülnek. A hatósági igazolás alapján a 30 napot meghaladó szabadságvesztés miatt minden megkezdett hónap után havi egyszeri 11 ezerforintos kárpótlási jegyet kapott az érintett. Vagy a hosszabb börtönbüntetést átvészelőknek az 1992-es árfolyamon másfél millió forintnál nagyobb értékű kárpótlási jegy jár. Az Antall-kormány idején az Országgyűlés törvényt hozott az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról. Érmet a forradalmi tevékenységért szabadságvesztésre ítéltek kaptak, emléklap azoknak járt, akik nem ültek ugyan, de bizonyítottan cselekvő részesei voltak a küzdelemnek, például a munkástanácsok tagjaiként. Odaítélésükhöz nem csak a bírósági dokumentumokat tekintették bizonyítéknak, a levéltári anyag is megfelelt. A kilencvenes évek elején a bizonyításhoz még tanúkat is elfogadtak. A kitüntetés anyagi előnyeiről a Horn-kormány rendelete döntött annak a Nemzeti Helytállásért elnevezésű pótléknak a bevezetésével, amelyet az emlékérem és az emléklap tulajdonosai kaptak meg. Az 1995-ös rendelet értelmében, ha az érintettek saját jogon szerzett nyugdíja nem ért el egy bizonyos, évente meghatározott összeget, akkor ki kellett egészíteni. Eredetileg 25 ezer forintig emelték a nyugdíjakat. Gáspár István, a TIB jogtanácsosa lapunknak elmondta: ha valaki akár tíz évet is ült, de a nyugdíja meghaladta ezt az összeget, egy fillért sem kapott. Két hónapos előzetes fogva tartás után viszont egy 15 ezres nyugdíj esetén már tízezer forint járt. Szerinte az aránytalanság azért került a jogszabályba, hogy a forradalmároknak adott juttatást szociális segéllyé degradálja. Másrészt viszont tény, hogy az emléklap vagy emlékérem tulajdonosának a nyugdíját ban már havi 120 ezer forintig egészítik ki decemberében született az a kormányrendelet, amely tartósan szabadságelvonással sújtottaknak a nyugdíj-kiegészítésen fölül külön juttatást írt elő. A három és öt év közötti szabadságvesztésért havi húsz-, öt és tíz év között harminc-, tíz év fölött havi negyvenezer forint a többletjuttatás összege. Akire halálbüntetést szabtak ki, havi ötvenezer forintnyi juttatásra jogosult. A POFOSZ elnöke felhívta a figyelmet: ez az összeg egyrészt nem emelkedik az inflációval, másrészt, mivel a letöltött börtönbüntetés számít, a két és fél évre bezárt emberek nem részesülhetnek belőle. Mádi Jenő elmondta: tavaly ősszel a kormányfő ígéretet tett a helyzet rendezésére-, de még nem történt semmi. A kisebb nyugdíjjal rendelkezőket az 56-os szervezetek Szabadságharcosok Közalapítványon keresztül szociális segélyben részesítik, emellett működik a szociális gyógyszerellátás is. A ma életben lévő szabadságharcosok számáról nincs kimutatás ben az emlékérem és emléklap új tulajdonosai csaknem kilencezren voltak. Regéczy-Nagy László, a TIB elnöke rámutatott: 22 ezer bírósági ítélet szabott ki börtönbüntetést az 1956-os részvétel miatt, és minimum 12 ezer embert internáltak. Még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, hány embert dobtak ki az állásából, hány karrier tört ketté. Sok érintett lemaradt az emlékérem- és az emléklap-adományozásról. A köztársasági elnök holnap nyújt át 79 emlékérmet olyan 56-osoknak, akik közül egyesek nyolcéves börtönbüntetésen is átestek, ám az információs csatornák rossz működése miatt nem tudtak jogosultságukról. A most 75 éves Cserépy Gyulát azért ítélték életfogytiglanra, mert november 4-e után részt vett a szovjet csapatok elleni harcokban. Később 15 évre módosították büntetését, ebből majdnem 13 évet le is ült. Az emlékérmen kívül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével is kitüntették. Havi 160 ezer forintból él. Barátai, az egykori harcostársak és a börtöntársak közül már sokan meghaltak. A csepeli Királyerdőben lakik, azt mondja, a környezete megbecsüli, bár nem mindenki tudja róla, hogy a forradalom tevékeny részese volt. Az erkölcsi igazságtétel is rendkívül fontos. A TIB 1988-ban azért jött létre, hogy a kivégzetteket tisztességesen eltemesse. Ezt elérték, és a forradalom szelleme is kiszabadult. A szabadság azonban nem egészen olyan lett, mint amilyenért harcoltunk értékelte Regéczy-Nagy. A demokráciához kell néhány demokrata nálunk nincsenek elegen. Szocialista brigádok tagjainak nevelt emberek és gyermekeik élnek Magyarországon, akik nem törődnek a történelemmel. A TIB ügyvezető elnöke, Dinnyés László szerint 56-tal szemben a mostani kornak nincs vezéreszméje a pénzen kívül. A politikai diktatúrát és az erőszakot a pénz diktatúrája váltotta fel. Az erkölcsi jóvátétel elemei között Mádi Jenő megemlítette a jelentős katonai előléptetéseket. A forradalomban részt vevő ezredesekből vezérőrnagyok lettek, a főhadnagyokból ezredesek, a hadnagyokból őrnagyok. A hivatásos katonákat Für Lajos minisztersége idején három hónapra állományba vették, majd nyugdíjazták őket a magasabb rendokozattal és többnyire megemelt nyugdíjjal. A jelenlegi kormány sokmilliós támogatást adott a 298-as, a 300-as és a 301-es rákoskeresztúri temetőparcellák rendbe hozásához is. (Forrás: Internet; Magyar Hírlap; Neumann Otto)

18 HOL ZSARNOKSÁG VAN, OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK A PUSKACSŐBEN, NEMCSAK A BÖRTÖNÖKBEN, NEMCSAK A VALLATÓ SZOBÁKBAN, NEMCSAK AZ ÉJSZAKÁBAN KIÁLTÓ ŐR SZAVÁBAN, OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK A FÜST SÖTÉTEN LOBOGÓ VÁDBESZÉDBEN, BEISMERÉSBEN, RABOK FAL MORSE JÉBEN, NEMCSAK A BÍRÓ HŰVÖS ÍTÉLETÉBEN: BŰNÖS! OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK A KATONÁSAN PATTOGTATOTT VIGYÁZZ! BAN, TŰZ BEN, A DOBOLÁSBAN S ABBAN, AHOGY A HULLÁT GÖDÖRBE HÚZZÁK, NEMCSAK A TITKON FÉLIGNYÍLT AJTÓN IJEDTEN BESUTTOGOTT HÍREKBEN, A SZÁJ ELÉ HULLTAN PISSZT JELZŐ UJJBAN, OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK A RÁCS SZILÁRDAN FÖLRAKOTT ARCVONÁSBAN S E RÁCSBAN MÁR SZÓTLAN VERGŐDŐ JAJSIKOLYBAN, A CSÖNDET NÖVELŐ NÉMA KÖNNYEK ZUHATAGÁBAN, KIMEREDT SZEMBOGÁRBAN, OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK A TALPRAÁLLTAN HARSOGOTT ÉLJENEKBEN, HURRÁHKBAN, ÉNEKEKBEN, HOL ZSARNOKSÁG VAN, OTT ZSARNOKSÁG VAN NEMCSAK AZ ERNYEDETLEN TAPSOLÓ TENYEREKBEN, KÜRTBEN, AZ OPERÁBAN, ÉPPOLY HAZUG HARSÁNYAN ZENGŐ SZOBORKÖVEKBEN, SZÍNEKBEN, KÉPTEREMBEN, KÜLÖN MINDEN KERETBEN, MÁR AZ ECSETBEN; NEMCSAK AZ ÉJBEN HALKAN SIKLÓ GÉPKOCSIZAJBAN S ABBAN, MEGÁLLT A KAPUALJBAN; HOL ZSARNOKSÁG VAN, OTT VAN JELENVALÓAN MINDENEKBEN, AHOGY RÉG ISTENED SEM; OTT ZSARNOKSÁG VAN AZ ÓVODÁKBAN, AZ APAI TANÁCSBAN, AZ ANYA MOSOLYÁBAN, EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL ILLYÉS GYULA ABBAN, AHOGY A GYERMEK IDEGENNEK FELELGET; NEMCSAK A SZÖGESDRÓTBAN, NEMCSAK A KÖNYVSOROKBAN SZÖGESDRÓTNÁL JOBBAN BUTÍTÓ SZÓLAMOKBAN; AZ OTT VAN A BÚCSÚCSÓKBAN, AHOGY ÍGY SZÓL A HITVES: MIKOR JÖSSZ HAZA, KEDVES; AZ UTCÁN OLY SZOKOTTAN ISMÉTELT HOGY VAGY OKBAN, A HIRTELEN PUHÁBBAN SZORÍTOTT KÉZFOGÁSBAN, AHOGY EGYSZERCSAK SZERELMED ARCA MEGFAGY, MERT OTT VAN A LÉGYOTTBAN, NEMCSAK A VALLATÁSBAN, OTT VAN A VALLOMÁSBAN, AZ ÉDES SZÓ MÁMORBAN, MINT LÉGY A BORBAN, MERT ÁLMAIDBAN SEM VAGY MAGADBAN, OTT VAN A NÁSZI ÁGYBAN, ELŐTTE MÁR A VÁGYBAN, MERT SZÉPNEK CSAK AZT VÉLED, MI EGYSZER MÁR ÖVÉ LETT; VELE HEVERTÉL, HA AZT HITTED, SZERETTÉL, TÁNYÉRBAN ÉS POHÁRBAN, AZ VAN AZ ORRBAN, SZÁJBAN, HIDEGBEN ÉS HOMÁLYBAN, SZABADBAN ÉS SZOBÁDBAN, MINTHA NYITVA AZ ABLAK, S BEDŐL A DÖGSZAG, MINTHA A HÁZBAN VALAHOL GÁZFOLYÁS VAN, HA MAGADBAN BESZÉLGETSZ, Ő, A ZSARNOKSÁG KÉRDEZ, KÉPZELETEDBEN SE VAGY FÜGGETLEN, FÖNT A TEJÚT IS MÁR MÁS: HATÁRSÁV, HOL FÉNY PÁSZTÁZ, AKNAMEZŐ; A CSILLAG: KÉMLELŐ ABLAK, A NYÜZSGŐ ÉGI SÁTOR: EGYETLEN MUNKATÁBOR; MERT ZSARNOKSÁG SZÓL LÁZBÓL, HARANGOZÁSBÓL, A PAPBÓL, KINEK GYÓNOL, A PRÉDIKÁCIÓBÓL, TEMPLOM, PARLAMENT, KÍNPAD: MEGANNYI SZÍNPAD; HUNYOD NYITOD A PILLÁD, MIND AZ TEKINT RÁD; MINT A BETEGSÉG, VELED MEGY, MINT AZ EMLÉK; VONAT KEREKE, HALLOD, RAB VAGY, RAB, ERRE KATTOG; HEGYEN ÉS TENGER MELLETT BE EZT LEHELLED; CIKÁZ A VILLÁM, AZ VAN MINDEN VÁRATLAN ZÖREJBEN, FÉNYBEN, A SZÍV HÖKKENÉSBEN; A NYUGALOMBAN, E BILINCS UNALOMBAN, A ZÁPOR ZUHOGÁSBAN, AZ ÉGIG ÉRŐ RÁCSBAN, A CELLAFAL FEHÉREN BEZÁRÓ HÓESÉSBEN; AZ NÉZ RÁD KUTYÁD SZEMÉN ÁT, S MERT MINDEN CÉLBAN OTT VAN, OTT VAN A HOLNAPODBAN, GONDOLATODBAN, MINDEN MOZDULATODBAN; MINT VÍZ A MEDRET, KÖVETED ÉS TEREMTED; KÉMLELŐDSZ KI E KÖRBŐL? Ő NÉZ RÁD A TÜKÖRBŐL, Ő LES, HIÁBA FUTNÁL, FOGOLY VAGY, S EGYBEN FOGLÁR; DOHÁNYOD ZAMATÁBA, RUHÁID ANYAGÁBA, BEIVÓDIK, EVŐDIK VELŐDIG; ESZMÉLNÉL, DE ESZME CSAK ÖVÉ JUT ESZEDBE, NÉZNÉL, DE CSAK AZT LÁTOD, MIT Ő ELÉD VARÁZSOLT, S MÁR KÖRBE LÁNGOL ERDŐTŰZ GYUFASZÁLBÓL, MERT AMIKOR LEDOBTAD, EL NEM TIPORTAD; S ÍGY RÁD IS Ő VIGYÁZ MÁR, GYÁRBAN, MEZŐN, A HÁZNÁL, S NEM ÉRZED MÁR, MI ÉLNI, HÚS ÉS KENYÉR MI, MI SZERETNI, KÍVÁNNI, KAROD KITÁRNI, BILINCSEIT A SZOLGA MAGA ÍGY GYÁRTJA S HORDJA; HA ESZEL, ŐT NÖVESZTED, GYERMEKED NEKI NEMZED, HOL ZSARNOKSÁG VAN, MINDENKI SZEM A LÁNCBAN; BELŐLED BŰZLIK, ÁRAD, MAGAD IS ZSARNOKSÁG VAGY; VAKONDKÉNT NAPSÜTÉSBEN, ÍGY JÁRUNK VAKSÖTÉTBEN, S FESZENGÜNK KAMARÁBAN, AKÁR A SZAHARÁBAN; MERT AHOL ZSARNOKSÁG VAN, MINDEN HIÁBA, A DAL IS, AZ ILYEN HŰ, AKÁRMILYEN MŰ, MERT OTT ÁLL ELEVE SÍRODNÁL, Ő MONDJA MEG, KI VOLTÁL, POROD IS NEKI SZOLGÁL. (Megjelent: Irodalmi Újság, nov. 2.)

19 CSAK AZOK SZEREPELJENEK A NÉVSORBAN, AKIK VALÓBAN A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAI VOLTAK A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány a történészbizottság jelentése alapján, az érintett volt politikai üldözötti szervezetekkel egyeztetve intézkedett, hogy a Nemzeti Gyászpark 298-as és 301-es parcelláiban található táblákat június 5-én, csütörtökön reggel 8 órakor vegyék le- közölte a két szervezet szerdán az MTI-vel. A Történelmi Igazságtételi bizottság (TIB) elnöke hétfőn még úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy nem sürgetik az emléktáblák levételét, amit az Szabadságharcosokért Kuratórium által felkért történészbizottság javasolt. Regéczy-Nagy László elnök megfogalmazása szerint a TIB álláspontja nem lehet hátrányos 1956-ra nézve, azaz nem szabad elhamarkodni az emléktáblák levételét, mert ezzel az 56-osok emléke is sérülhet. Megítélése szerint ugyanis olyan emberek is lekerülnek onnan, akiket megillet a méltó tisztelet az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételért, illetve a Kádár-rendszerrel szembeni fellépéséért. Megemlítette, hogy noha jó eséllyel vannak a névsorban köztörvényes embereket takaró nevek, azt sem szabad elfelejteni, hogy sokakat ilyen címszó alatt ítéltek el, holott szabadságharcosok voltak. Konkrét példaként hozta fel Tóth Ilona orvostanhallgató esetét, akit forradalmi tevékenysége okán ítéltek halálra, ugyanakkor a bíróság köztörvényes bűnök miatt végeztette ki. Ugyanígy azok az emberek, akik fegyvereket osztogattak a felkelőknek, szintén köztörvényesként lettek elítélve, mert a vád szerint meglopták az államot, ugyanis a fegyver az állam tulajdonát képezte. Regéczy-Nagy László felhívta a figyelmet: nekik is fontos, hogy csak azok szerepeljenek a névsorban, akik valóban a kommunizmus áldozatai voltak. Arról viszont már eszmecserét kellene folytatniuk a szakértőkkel, történészekkel, hogy nevek felsorolása nélkül, vagy megtisztított névsorú emléktáblák legyenek a parcelláknál. Amíg a táblákon szereplő nevekhez kapcsolódó pereket egyenként és részletesen át nem tanulmányozzák, addig az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy mintegy 40 százaléka a neveknek nem oda való vélekedett. A TIB elnöke elmondta, hogy mindenféle megfontolás nélkül temettek ide embereket, és úgy látszik, hogy még a halott ellenség sem volt elég jó ahhoz, hogy emberként tiszteljék meg holtában. Az oda nem figyelés miatt fordulhatott elő, hogy nem csak azok az emberek vannak a sírokban, akik fel vannak írva a táblákra, másrészt valóban kerülhettek közéjük tényleges köztörvényesek. A Politikai Elítéltek Közössége (PEK) viszont múlt heti nyilatkozatában kijelentette: el kell távolítani a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as parcellájából a neveket tartalmazó emléktáblákat. Fehérváry István, a PEK elnökének tájékoztatása szerint szervezetük számára elfogadhatatlan, hogy a névtáblákra illetéktelenül is felkerültek bizonyos nevek, ezért kérik, hogy azokat távolítsák el, újat pedig ne állítsanak. A Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság múlt hétfőn küldte el jelentését a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek; így a PEK-nek, a TIB-nek és a POFOSZ-nak. A bizottság javaslata szerint el kellene távolítani az emléktáblákat a rákoskeresztúri Új köztemető 298-as és a 301-es parcellájából, s olyan emlékművet kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek. Idősebb Sömjéni László, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója ehhez az MTI-nek nyilatkozva múlt hétfőn azt is hozzátette, hogy gyors intézkedést remélnek, mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója. A bizottság teljes konszenzusos javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke május 23-án azzal magyarázta az MTI-nek, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket. A történészi munka végét lezáró jelentés tartalmaz egy adattárat is, amely számba veszi, hogy kik tartoznak ahhoz a mintegy 40 százalékhoz, akiknek a neve méltatlanul szerepel a táblákon, illetve kiknek a nevét írták tévesen attól függetlenül, hogy méltóan vagy méltatlanul szerepelnek a táblákon.

20 A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt embereket. A 200-as parcellában nyugszanak Nagy Imre kivételével a Nagy Imre-per áldozatai (Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József), a megtorlások során kivégzett, de előbb vidéken elhantolt szabadságharcosok, valamint ott találhatók az 1956-ban börtönbüntetésre ítélt, de a rendszerváltozás után meghaltak közül is néhánya. Boross Péter volt miniszterelnök a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját. A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott. LEVETTÉK A NÉVTÁBLÁKAT A 298-AS ÉS A 301-ES PARCELLÁBAN Levették csütörtök reggel a Rákoskeresztúri Új köztemetőben a 298-as és a 301-es parcellában eltetettek nevét tartalmazó táblákat, mert azokon a történészbizottság szerint sok köztörvényes bűnöző és háborús bűnös is szerepel. A táblákat lecsavarozták a tartóoszlopokról, és teherautóra rakva elszállították azokat. A Nemzeti Emlékhely Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány jelentésére hivatkozva, szerdán döntött a táblák levételéről. A történészbizottság jelentésében az állt: mivel az összes név százaléka köztörvényeseket és háborús köztörvényeseket tartalmaz, és nemcsak a kommunizmus áldozatait, a táblákat el kellene távolítani. A TIB hétfőn úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy nem sürgetik az emléktáblák levételét, amit a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriuma által felkért történészbizottság javasolt. 298-as parcellából képek Regéczy-Nagy László elnök megfogalmazása szerint a TIB álláspontja nem lehet hátrányos 1956-ra nézve, azaz nem szabad elhamarkodni az emléktáblák levételét, mert ezzel az 56-osok emléke is sérülhet. Megítélése szerint ugyanis olyan emberek is lekerülnek onnan, akiket megillet a méltó tisztelet az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételért, illetve a Kádár-rendszerrel szembeni fellépésükért. Megemlítette, hogy noha jó eséllyel vannak a névsorban köztörvényes embereket takaró nevek, azt sem szabad elfelejteni, hogy sokakat ilyen címszó alatt ítéltek el, holott szabadságharcosok voltak. Regéczi-Nagy László felhívta a figyelmet: nekik is fontos, hogy csak azok szerepeljenek a névsorban, akik valóban a kommunizmus áldozatai voltak. Arról viszont már eszmecserét kellene folytatniuk a szakértőkkel, történészekkel, hogy nevek felsorolása nélküli vagy megtisztított névsorú emléktáblák legyenek-e a parcelláknál. A PEK viszont múlt heti nyilatkozatában kijelentette: el kell távolítani a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as parcellájából a neveket tartalmazó emléktáblákat. Fehérváry István, a PEK elnökének tájékoztatása szerint szervezetük számára elfogadhatatlan, hogy a névtáblákra illetéktelenül is felkerültek bizonyos nevek, ezért kérik, hogy azokat távolítsák el, újat pedig ne állítsanak. A Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság múlt hétfőn küldte el jelentését a köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek; így a PEKnek, a TIB-nek és a POFOSZ-nak. A bizottság teljes konszenzusos javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke május 23-án azzal indokolta az MTI-nek, hogy a táblákon mintegy 40 százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltóak arra, hogy az utókor tisztelje őket. A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönökben különböző módon meghalt embereket. Forrás: Internet, MTI)