Helyzetkép március - április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzetkép 2012. március - április"

Átírás

1 Helyzetkép március - április Gazdasági növekedés Az európai reményeknél gyengébb, a megjelent prognózisoknál kedvezőbb lett az Európai Unió országainak összesített gazdasági teljesítménye az idei év kezdetén. Az Eurostat előzetes adatai azt mutatják, hogy az eurózóna nem csúszott recesszióba, az első negyedévben stagnált a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest és minimális mértékben, 0,1%-kal csökkent a múlt év első negyedévéhez viszonyítva. Az Európai Unió egészére is ugyanez a gazdasági teljesítmény volt jellemző azzal, hogy az előző év azonos időszakához képest valamelyest, 0,1%-kal nőtt a GDP. Az előző negyedévhez képest ebben a relációban is stagnálást regisztrált a statisztika. Ezek az adatok azért számítanak viszonylag kedvezőnek, mert az előző negyedévben a megelőző év negyedik negyedévéhez képest emelkedett a GDP: az eurózónában 0,7%-kal, az Európai Unió egészében 0,8%-kal; ugyanakkor a harmadik negyedévhez képest mindkét relációban 0,3%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye; ez most tehát nem következett be. Az Európai Unió, de még az eurózóna gazdasági helyzete is meglehetősen nagy különbségeket takar. A fejlett országok közül Németországban, Ausztriában, Belgiumban és az észak-európai országokban emelkedett a GDP, míg Franciaországban és Nagy- Britanniában stagnálás figyelhető meg. Hollandiában, Cipruson és az államháztartási gondokkal küzdő dél-európai - országokban recesszióba süllyedt a gazdaság. A középkelet-európai térség országaiban az egy főre eső GDP szintjét illetően a fejlett országokhoz sorolható Csehország és Szlovénia kivételével bővült a bruttó hazai termék, Lengyelországban, Szlovákiában és a balti országokban dinamikus volt a növekedés. E téren Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen eltér az Unióhoz az utóbbi évtizedben csatlakozott országokétól, és csupán néhány komoly államháztartási és

2 2 finanszírozási gonddal terhelt gazdaságban volt nagyobb zuhanás az ország teljesítményében az első negyedévben, mint amit nálunk regisztrált a statisztika. A magyar gazdaság kilátásait kimondottan javította, hogy Németországban az előző negyedévhez képest 0,5%-kal, a múlt év első negyedévéhez képest 1,2%-kal nőtt a GDP. Finnországban jelentősen, negyedéves viszonylatban 0,8%-kal, éves összehasonlításban 1,7%-kal bővült a bruttó hazai termék, míg Svédországban negyedéves összehasonlításban ugyancsak 0,8%-kal, éves egybevetésben pedig 1,5%-kal nőtt a GDP. Ausztriában 0,2%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez és 0,7%-kal a múlt év azonos időszakához képest; Belgiumban az előző negyedévhez képest valamelyest nagyobb, 0,3%, míg az egy évvel korábbihoz képest némileg kisebb, 0,5% volt a bruttó hazai termék növekedése. Franciaországban az előző negyedévhez képest változatlan maradt a gazdaság teljesítménye, míg a múlt év első negyedévéhez képest szerény mértékben, 0,3%-kal növekedett. Nagy- Britanniában a múlt év utolsó negyedévéhez képest 0,3%-kal, a tavalyi első negyedévhez viszonyítva pedig csekély mértékben, 0,1%-kal visszaesett a GDP. Recesszió volt Hollandiában, ahol mindkét összehasonlításban második negyedéve, az előző negyedévhez történő viszonyításban harmadik negyedéve zsugorodik a gazdaság; az első negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez és jelentősen, 1,3%-kal a múlt év azonos negyedévéhez képest. A ciprusi gazdaság teljesítménye mindkét összehasonlítás alapján az egymást követő harmadik negyedévben csökkent; az idei első negyedévben a visszaesés 0,3% volt negyedéves, míg 1,4% éves visszatekintésben. A financiális problémákkal nehezen birkózó országokban egyre kedvezőtlenebbek a növekedési kilátások. Spanyolországban csupán szerényebb mértékben, negyedéves viszonylatban 0,3%-kal, éves egybevetésben 0,4%-kal csökkent a bruttó hazai termék, de az előző negyedévhez viszonyított mutató már a múlt év utolsó negyedévében is 0,3%-os csökkenést jelzett. Olaszországban a pénzügyi gondokkal arányosan - nagyobb volt a visszaesés: az előző negyedévhez képest 0,8%, az előző év azonos negyedévéhez képest 1,3%; az olasz gazdaság már a harmadik egymást követő negyedévben zsugorodik. Portugáliában több mint egy éve kezdődött a recesszió: az első negyedévben a GDP 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez és markánsan, 2,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Görögország 2010 második féléve óta recesszióban van; az első negyedévben a gazdaság teljesítménye 6,2%-kal zuhant az egy évvel korábbihoz képest /a görög statisztikai hivatal nem számol negyedéves összehasonlítású adatokat/. A kelet-közép-európai országokban továbbra is érzékelhetően bővül a gazdaság. Lengyelországban 0,8%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez és jelentősen, 3,8%-kal az előző év azonos időszakához képest. Szlovákia bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez és számottevő mértékben, 3,2%-kal az előző év azonos negyedévéhez képest. Változatlanul kiemelkedő a balti országok gazdasági növekedése. Lettországban negyedéves visszatekintésben 1%-kal, éves összehasonlításban nagyon jelentős dinamikával, 5,5%-kal nőtt a GDP az első negyedévben. A litván bruttó hazai termék 0,8%- kal bővült az előző negyedévhez és 4,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Észtországban a 0,5%-kal bővült a gazdaság a múlt év utolsó negyedévéhez és szintén jelentősen, 4%-kal az

3 3 előző év azonos időszakához képest. A balkáni országokban szerényebb dinamikát mért a statisztika. A bolgár GDP stagnált az előző negyedévhez és 0,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Romániában csekély mértékben, 0,1%-kal csökkent a bruttó hazai termék negyedéves összehasonlításban, míg 0,8%-kal bővült az előző év első negyedévéhez képest. Recesszióban van a cseh gazdaság. A negyedéves adatok már harmadik alkalommal mutatnak visszaesést; /igaz, az éves összehasonlítású adatok első alkalommal/; az első negyedévben a GDP mindkét összehasonlításban 1%-kal visszaesett. A térség országai közül kirívóan rossz Magyarország helyzete. Az Eurostat által alkalmazott, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye már egymást követő negyedik alkalommal nem nőtt negyedéves összehasonlításban; az első negyedévben jelentősen, 1,3%-kal csökkent a GDP az előző negyedévhez és 1,5%-kal a múlt év első negyedévéhez képest. A fejlett gazdaságokat magába foglaló OECD országok bruttó hazai terméke az első negyedévben érzékelhető mértékben, 1,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fejlett országok átlagánál most is gyorsabban bővült az amerikai gazdaság. Az Egyesült Államokban a GDP 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez és 2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A természeti katasztrófát követően újra növekszik a japán gazdaság; a bruttó hazai termék az első negyedévben a viszonylag alacsony bázishoz képest - jelentősen, 1%-kal nőtt az előző negyedévhez és 2,6%-kal az előző év azonos időszakához képest. Kiemelkedően fejlődik a norvég gazdaság: a GDP 1,4%-kal nőtt az előző negyedévhez és 4,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Svájcban e két viszonylatban 0,7%-kal, illetve 2%-kal bővült a gazdaság. A kínai gazdaságra vonatkozó korábbi lassulást jelző prognózis valóban realizálódott, ami abban nyilvánult meg, hogy a bruttó hazai termék az első negyedévben 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy nincs globális válság a fejlett világban. Az Európai Unió, illetve az eurózóna komoly, elsősorban fiskális és finanszírozási problémákkal küzd. Tulajdonképpen válaszút elé kerültek a tagországok: az integráció erősítésével, vagy az egyes országok saját megoldások keresésével, a jelenlegi állapotok minél ésszerűbb szinten tartásával lábaljanak ki a finanszírozási válságból. Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa meglehetősen nehézkes, nem egyszer bürokratikus és gyakran nem hatékony, de eddig minden kritikus esetben ha késve is de előre mutató megoldást találtak. Igaz, csaknem minden bővítési lépést követően nőtt az unión belüli heterogenitás, elnehezültek az egyeztetési mechanizmusok. Láthatóan a tagországok többsége most is az integráció pártján van, még Görögország eurózóna tagságának fenntartását illetően is. Úgy tűnik, a magyar kormány képtelen felismerni a magyar gazdaság valóságos érdekeit. A jelenlegi vezetés látványosan szembemegy az Európai Unió általános céljaival, az Európai Bizottság törekvéseivel, sőt döntéseivel, és látványosan negligálja a fejlett piacgazdaságokban működő intézményrendszert, kétségbe vonja a nemzetközi pénzügyi intézmények, az országok közötti egyeztetési mechanizmusok létjogosultságát. A kormány gazdasági szabadságharca tulajdonképpen a XIX. század adekvát gazdaságpolitikájának, és nem a XXI. század követelményeinek felel meg. /Ezzel analóg probléma a kormányzati ideológia, amely viszont

4 4 a XX. század első harmadának a szintjét célozza./ Ezzel a politikával Magyarország kirekeszti magát a fejlődés lehetőségéből, és a periféria irányába tesz határozott lépéseket. A KSH közölte első becslését a magyar gazdaság idei első negyedéves teljesítményéről. A statisztikai szolgálat egyben lefelé korrigálta a múlt évi GDP negyedéves visszatekintésű adatait. Míg a korábbi publikáció szerint a múlt év minden negyedévében bővült a gazdaság az előző negyedévhez viszonyítva, rendre 0,7%-kal, 0,1%-kal, 0,4%-kal, illetve 0,3%-kal, addig az új számítás szerint az utóbbi négy negyedévben nem volt növekedés. A múlt év első negyedévének adatát felfelé változtatták 1,4%-ra, a második és a negyedik negyedévben stagnált a GDP, míg a harmadik negyedévben 0,1%-kal csökkent. A most első alkalommal közölt idei első negyedéves adat a bruttó hazai termék jelentős, 1,3%-os csökkenését regisztrálta az előző év negyedik negyedévéhez képest. Az éves összehasonlítást tartalmazó adat legalább ilyen lehangoló: a nyers, kiigazítás nélküli számbavétel szerint 0,7%-kal szűkült a bruttó hazai termék a múlt év első negyedévéhez képest, a naptárhatás kiszűrésével számított érték 1,3%-kal csökkent, míg az Eurostat által használt és a fentiekben is elemzett szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar GDP az első negyedévben számottevően, 1,5%-kal esett vissza az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A gazdaság helyzetének alaposabb elemzésére a részletes adatok ismeretében lehet visszatérni. Az azonban már e számok, illetve az eddig publikált bruttó szemléletű mutatók alapján is megállapítható, hogy egyre komolyabb strukturális problémák jelentkeznek a gazdaságban. A múlt évben a kedvező időjárásnak köszönhetően a mezőgazdaság hozzáadott értéke olyan jelentősen emelkedett, hogy szinte egymagában képes volt kompenzálni a gazdaság más ágazatainak gyengülő teljesítményét. A két éve folytatott dilettáns kormányzati gazdaságpolitika ugyanakkor egyre mélyebbre taszítja a gazdaságot. A folyamatos rögtönzések, az egész világ ellen folytatott szabadságharc, a kiszámíthatóság teljes hiánya, a normális gazdasági kapcsolatok szétzilálása, a bankrendszer elleni szüntelen támadások ellehetetlenítik a gazdaság tervszerű működését, a piaci lehetőségek kihasználását. Az adórendszer értelmetlen átalakítása a foglalkoztatást nehezíti, a kkv szektor egy részétől elvesz minden mozgásteret, növeli a szürkegazdaság arányát. A túladóztatott vállalkozások nem képesek fejlődni, csökken a beruházások volumene, elszabadult az infláció, a forint árfolyamának jelentős volatilitása megnehezíti a külgazdasági szerepvállalást, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, az állami beavatkozások miatt menekül a működő tőke, a reálkeresetek zuhanása szűkíti a fogyasztást és fokozatosan ellehetetlenül az egész gazdaság. A gazdaság olyan állapotba került, hogy a kormányzat egyetlen gazdaságpolitikai célkitűzése sem teljesülhet. Nem a munkahelyek, hanem a munkanélküliek száma nő, az adóterhelés nem csökken, hanem nő, az adórendszer nem egyszerűsödik, hanem egyre áttekinthetetlenebbé és egyben diszfunkcionálissá válik, a gazdaság nem bővül, hanem szűkül és egyelőre az államadósság sem csökken, miközben az államháztartás hiánya is csak folytonos megszorítások árán tartható a 3%-os GDP arányos szint alatt. A gazdaság lefelé menő spirálban van és a következő két évben nem várható változás a katasztrofális kormányzati gazdaságpolitikában. A következmény a magyar gazdaság lecsúszása; ha az eddigi folyamatok nem változnak gyökeresen, akkor a gazdaság teljesítménye 2014-ben a

5 5 gazdasági világválság évi kitörését megelőző szintet sem fogja elérni. Ezzel a gazdasági produktummal könnyen kialakulhat az a helyzet, amelyben Magyarország csak Bulgáriát és Romániát előzi meg az Európai Unió országai közül. Az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve a rendelkezésre álló legutóbbi, tehát évi adatok alapján Magyarország a 21. helyen áll a tagországok fejlettségi rangsorában. Az egy főre jutó magyar GDP az európai uniós átlag 65%-a, azaz alig kétharmada. Azok az országok, amelyek már 2003-ban az Európai Unió tagjai voltak, az egy főre eső GDP-t tekintve a déleurópai térség kivételével érzékelhetően meghaladják az uniós átlagot. A térség országai közül Olaszországban az egy főre jutó GDP 2010-ben 1%-kal haladta meg az uniós átlagot, míg Spanyolországban éppen megegyezett azzal. A görög gazdaság fejlettségi szintje az uniós átlag 90, míg a portugálé 80%-a. A 2004-ben csatlakozott országok közül Ciprus fejlettségi szintje gyakorlatilag megegyezik az Európai Unió átlagával, 2010-ben annak 99%-a volt, Szlovéniáé az uniós átlagnak 85%-a, míg Málta egy főre jutó bruttó hazai terméke ennek az átlagnak 83%-a. Csehországban az egy főre jutó GDP 2010-ben az uniós átlag 80%-a volt. A többi évet követően csatlakozott ország fejlettségi szintje lényegesen elmarad az uniós átlagtól. Természetesen ezekben az országokban az utóbbi években megfigyelhető volt a felzárkózás, de még mindig távol vannak az unió általános fejlettségi szintjétől. Mivel az egyes országokban eltérő a gazdasági fejlődés dinamikája, az országok egymás közötti sorrendje is változik, néhány százalékpontos eltérés nem minősül számottevőnek. Így Szlovákia néhány éve utolérte Magyarországot, 2010-ben az egy főre eső GDP elérte az uniós átlag 74%-át és ez már jelentős különbséget takar. Feltehetően Lengyelország és Észtország ez évben utoléri, illetve megelőzi a magyar gazdaság fejlettségi szintjét. Két éven belül ez a fordulat bekövetkezik Litvánia, a hamarosan csatlakozó Horvátország és nem kizárt, hogy Lettország egy főre eső bruttó hazai termékének esetében is. Így az Európai Unió országai közül 2014-ben az akkori 26. helyen leszünk az országok egy főre eső bruttó hazai termék szerinti rangsorában. Utólag nyer értelmet a Fidesz ellenzékben sokszor hangozatott kijelentése, hogy éllovasból sereghajtók lettünk. Akkor ez természetesen egyike volt a sok fideszes blöffnek, de utólag kiderült, hogy ez pontos prognózis volt egyben a évre. Foglalkoztatottság, keresetek A munkaerőpiac gyorsuló ütemben romló helyzetét tükrözik az idei év első hónapjaiban rögzített adatok. Az alkalmazottak száma a versenyszférában és a költségvetési szektorban egyaránt csökkent; a közfoglalkoztatásban hosszú késlekedés után végre nőtt a közmunkások száma, de a jogi és közgazdasági feltételek megalázóak a résztvevők számára, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak sem kapják meg a minimálbért. Egyre szélesebb körben érződik az időben és összegében - radikálisan csökkentett munkanélküli ellátások hatása, amely rohamosan romló életkörülményeket okoz.

6 6 A február és április közötti három hónap átlagában a KSH mintavételes lakossági munkaerőfelvétele szerint a foglalkoztatottak száma ezer fő volt, 52 ezer fővel, 1,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A éves korosztály foglalkoztatási rátája 56,1% volt, 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az aktív munkanélküliek száma e három hónap átlagában 496 ezer fő volt, 15 ezer fővel, 3%-kal több, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma ebben az időszakban 130 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta február és április között változatlanul rendkívül magas, 11,5% volt, 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A legjobb munkavállalási korosztálynak tekintett éves korúak munkanélküliségi rátája 10,7% volt, amely ugyancsak 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. Továbbra is kritikus, 27,3% a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő évesek munkanélküliségi rátája, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Figyelmeztetően magas a tartós munkanélküliség részaránya; az álláskeresők 45,7%-a egy évnél is hosszabb ideje nem talált munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama csaknem másfél év, 17,8 hónap volt a vizsgált időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában április végén 555 ezer munkanélküli szerepelt, fővel, 6,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal és fővel, 9,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek számának mérséklődésében két tényezőnek van szerepe. Csaknem kétéves érthetetlen és felelőtlen késlekedés után a kormány rászánta magát a közmunkaprogram legalábbis mennyiségileg elfogadható működtetésére. Ugyanakkor már érezteti hatását az - az Európai Unióban egyedülálló, - embertelen törvény, amely mindössze három hónapra csökkenti az álláskeresési ellátásra jogosultság időtartamát, ezzel együtt csökkentették a rendszeres szociális segélyre jogosító egy főre eső családi jövedelem felső határát. Így megdöbbentő mértékben növekszik a teljesen ellátatlan munkanélküliek száma, akik közül sokan érdekeltség hiányában megszakítják a kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálattal, így kikerülnek a nyilvántartásból, ezzel lefelé torzítva a munkanélküliség adatait. Erre utal, hogy áprilisban fővel, 8,8%-kal nőtt az előző hónaphoz képest a munkanélküli nyilvántartásba újonnan bekerültek száma, azaz nem a munkanélküliek, hanem csupán a regisztrációban szereplő munkanélküliek száma csökkent. Változatlanul igen nagyok a foglalkoztatottságban a területi különbségek. Az ország két régiójában minden ötödik aktív korú munkanélküli; Észak-Magyarországon a gazdaságilag aktívak 20,9%-a, Észak-Alföldön 20,4%-a volt állás nélkül áprilisban. Különösen kritikus volt a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol gyakorlatilag a felnőtt lakosság negyede, 24,3%-a, fő volt munka nélkül. Ez annak ellenére rendkívül magas érték, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest fővel, 8,4%-kal, míg az egy évvel korábbihoz képest fővel, 11,6%-kal csökkent. A másik nehéz helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben 22,8%-os volt a munkanélküliség, fő szerepelt áprilisban a munkanélküliek nyilvántartásában, fővel, 6,1%-kal kevesebb, mint ez év márciusában és fővel, 8,5%-kal kevesebb, mint a múlt év áprilisában. Nógrád megyében is 22,8%-os munkanélküliségi rátát mért a statisztika, a regisztrált munkanélküli fővel, 8,6%-kal csökkent egy hónap és fővel, 11%-kal egy év alatt.

7 7 Miután a kormány elsősorban a szociális támogatásokon, a munkanélküli ellátásokon takarékoskodik, - amelyet azután átcsoportosít a magas jövedelműek javára -, áprilisban csupán a regisztrált munkanélküliek 13,2%-a, fő volt jogosult álláskeresési ellátásra, fővel, 19,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban és fővel, 54,6%-kal kevesebb, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Az igen szerény összegű szociális ellátásban 200 ezer fő részesült áprilisban, fővel, 5%-kal kevesebb, mint az előző hónapban és fővel, 5,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek több mint fele, 50,7%-a, fő semmilyen ellátásban sem részesült. Ez ugyan fővel, 2,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban, de jelentősen, fővel, 7,9%-kal több, mint a múlt év áprilisában. Márciusban fő vett részt közfoglalkoztatásban, csaknem kétszer annyi, 96,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Fontos tényező a közfoglalkoztatásban, hogy a közmunkások 84,5%-a teljes munkaidőben dolgozott, igaz a 8 órás foglalkoztatással is csupán forint bruttó átlagbért kaptak a törvényes minimálbér alig négyötödét, 80,6%-át. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első negyedévben a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a megfigyelési körbe tartozó nonprofit szervezeteknél ezer fő állt alkalmazásban, fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában ezren álltak alkalmazásban, fővel, 1,3%- kal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában; ezen belül a teljes munkaidőben dolgozók száma ennél nagyobb mértékben, fővel, 2,2%-kal csökkent. A költségvetési intézményeknél az első negyedévben 664 ezren álltak alkalmazásban, fővel, 2,4%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás és védelem területén 0,5%- kal nőtt a létszám, míg az oktatásban 4%-kal, az egészségügyben és szociális ellátásban 2,4%- kal csökkent az alkalmazottak száma. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első negyedévben forint volt, 4,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférában regisztrált forintos bruttó átlagkereset 6,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a közszféra forintos átlagkeresete 2,7%-kal volt több, mint az előző év első negyedében. A költségvetési intézményeknél az adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezése érdekében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 56%-a az első negyedévben a keresetbe nem tartozó, átlagosan forint kompenzációt kapott. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első negyedévben forint volt, 1,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Mivel az idei év első negyedévében a fogyasztói árak 5,6%-kal emelkedtek, a reálkereset jelentősen, 3,9%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, 3,4%-kal több, vásárlóértéken ugyanakkor 2,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra szellemi dolgozóinak átlagkeresete forint volt, amely nominálértékben 2,5%-kal nőtt, míg reálértékben 2,9%-kal csökkent. A költségvetési intézményeknél a nettó átlagkereset az első negyedévben forint volt, mindössze 0,9%-kal több, reálértékben 4,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közigazgatás és védelem területén a nettó átlagkereset 2,8%-kal nőtt, így ezeken a munkahelyeken a reálkereset 2,7%-kal csökkent. Az oktatásban a nettó

8 8 nominális átlagkereset 1%-kal, míg a reálkereset 6,2%-kal esett, az egészségügyben és szociális ellátásban a nettó kereset 1,1%-kal, a keresetek vásárlóértéke 6,3%-kal zuhant. Áralakulás A kormányzat gazdaságpolitikai dilettantizmusa felpörgette az inflációt, és az év elején igen magas áremelkedési ütemet regisztrált a statisztika. A recesszió általában nem kedvez az áremelési törekvéseknek, az adóemelések, a bérterhek irreális emelése mégis magasan tartja az áremelések dinamikáját. Úgy tűnik, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika most már az inflációs várakozásokat is megemelte, így igen csekély a remény arra, hogy az év hátralévő részében érzékelhetően csökkenjen az infláció mértéke. Sőt a hazai fizetőeszköz volatilitása, azaz értékének folytonos, jelentős ingadozása még növeli is ennek a valószínűségét. Az ipari termelői árak márciusban 0,2%-kal nőttek az előző havihoz képest és 6,4%-kal emelkedtek az előző márciusihoz viszonyítva. Az ipari termelői árak az első negyedévben 6,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet; kiemelkedő mértékben, 28,1%-kal nőttek a kőolaj-feldolgozásban, 12,7%-kal a vegyiparban és 10,1%-kal a gyógyszeriparban. Az ipari export forintban mért értékesítési árai márciusban 0,3%-kal emelkedtek az egy hónappal korábbihoz és 5,8%-kal az egy évvel azelőttihez képest. A hazai fizetőeszköz márciusban az előző hónaphoz viszonyítva kissé, 0,5%-kal gyengült az euróhoz és 0,6%-kal a dollárhoz képest, míg az egy évvel korábbi értékéhez hasonlítva 7,9%-kal gyengült az euróhoz és 14,4%-kal az amerikai dollárhoz képest. Az ipar belföldi értékesítési árai márciusban 0,1%-kal csökkentek az egy hónappal korábbiakhoz és 7,4%-kal nőttek az egy évvel azelőtti értékükhöz képest. A belföldi értékesítési árak 7,6%-kal emelkedtek az első negyedévben. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai márciusban 1,1%-kal nőttek a februárihoz és 8,3%-kal a tavaly márciusihoz képest. Az építőipari termelői árak az első negyedévben 2,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest és 0,8%-kal az előző negyedévhez viszonyítva. Az épületek építésénél 0,9%-kal, az egyéb építményeknél 2,6%-kal, míg a szaképítési ágazatban 2,5%-kal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest. A mezőgazdasági termelői árak márciusban a magas bázishoz képest 4,1%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 11,7%-kal mérséklődött a múlt évi kiemelkedően jó termésnek köszönhetően, míg az élő állatok és állati termékek ára ugyanebben az időszakban jelentősen, 14,7%-kal emelkedett. A gabonafélék termelői ára márciusban 14,3%-kal alacsonyabb volt az előző márciusi szintnél; ezen belül a búza termelői ára 24,8%-kal, a kukoricáé 8,4%-kal csökkent egy év alatt. Jelentősen, 56,3%- kal esett ebben az időszakban a burgonya, 18,7%-kal a zöldségfélék és valamelyest, 1%-kal a gyümölcsök termelői ára. A vágómarha termelői ára márciusban jelentősen, 19,2%-kal, a vágósertésé ennél is nagyobb mértékben 24,6%-kal, míg a vágóbaromfié szerényebb mértékben, 3,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az állati termékek termelői

9 9 ára ebben az időszakban jelentősen, 16,8%-kal emelkedett, ezen belül a tej felvásárlási ára 8%-kal, a tojásé rendkívüli mértékben, 65,5%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelés ráfordításai az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 5,4%-kal emelkedtek, ebből a folyó termelő-felhasználás árai 5,8%-kal, ezen belül az energiaárak 9,8%-kal, a műtrágyaárak 17,7%-kal nőttek, míg a takarmányárak 1,1%-kal csökkentek. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 2,4%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló az első negyedévben a múlt évi 5,7%-os záródást követően 7,3%-kal nyílt, azaz a mezőgazdaság nem tudott a költségnövekedéssel lépést tartó árakat érvényesíteni. Áprilisban ismét gyorsult az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt az ebben az összehasonlításban - jelentősnek számító 0,8%-kal nőttek és 5,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az igen magas infláció fennmaradásában jelentős szerepe van a permanens és ötletszerű adóemeléseknek, a forint gyenge árfolyamának, az üzemanyagok előbbi tényezőtől természetesen erősen függő áremelkedésének és a bérterhek értelmetlen növekedésének. Áprilisban az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest a szokásosnál nagyobb mértékben, 0,8%-kal emelkedtek. Ugyancsak kiugró mértékben, 3,4%-kal nőtt egy hónap alatt az üzemanyagok ára. Az előző áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek az átlagosnál kevésbé, 4,2%-kal drágultak. Ugyanakkor az átlagot jóval meghaladó mértékben, 62,1%-kal drágult a tojás, 30,9%-kal a sertészsiradék, 19,9%-kal a csokoládé és a kakaó, 15,7%-kal a kávé, 12,1%-kal a sertéshús, 10,7%-kal a párizsi és a kolbász. A megfigyelt időszakban 16%-kal csökkent a liszt, 10,6%- kal a cukor ára és 14,7%-kal váltak olcsóbbá az idényáras élelmiszerek. A jövedéki adó jelentős emelése következtében az átlagot meghaladóan, 12,6%-kal nőtt a múlt év áprilishoz képest a szeszes italok és a dohánytermékek ára. Az átlagos értéket több mint háromszorosan meghaladva, 18,3%-kal emelkedett egy esztendő alatt az üzemanyagok ára. Szintén átlag feletti, 7%-os volt az energiaárak növekedése, ezen belül a palackos gáz 14,1%-kal, a távfűtés 11,7%-kal drágult. A szolgáltatások árszintje, az átlagot el nem érően, 4,2%-kal emelkedett, de ezen belül a szemétszállítás 6,4%-kal, a csatornadíj 5,4%-kal magasabb volt áprilisban az egy évvel korábbinál. A ruházati termékek csupán 2%-kal kerültek többe, a tartós fogyasztási cikkek pedig 1,2%-kal kevesebbe, mint a múlt év azonos hónapjában. A lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok csoportja összességében 6,4%-kal drágult egy év alatt; miután ezek a termékek és szolgáltatások fedik le a rezsiköltségeket, láthatóan nem teljesül az a miniszterelnöki ígéret, mely szerint a rezsiköltségek nem emelkedhetnek az akkor még 4%-nál kisebb üteműnek tervezett - általános inflációnál nagyobb mértékben. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció áprilisban 5,4% volt, azaz az áremelkedések szerkezetének megfelelően ezúttal nem érte el az általános árindex értékét. Ennek ellenére több mint egy százalékponttal meghaladta a januári nyugdíjemelés mértékét. Továbbra is gondot okoz, hogy a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok nélkül számított maginfláció rendkívül magas, áprilisban 5,1%-ot tett ki, ami a kiemelkedő infláció további

10 10 fennmaradását vetíti előre. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árindex 5,6%-kal emelkedett. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint az alacsony bázishoz képest - 0,5%-kal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva és 0,9%-kal emelkedett a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom gyakorlatilag stagnált, 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi eladások volumenét. A forgalom szerény bővülésében az élelmiszer eladások érzékelhető növekedése játszott szerepet: az árucsoport forgalma márciusban 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; ez évben korábbra esett a húsvét, így az élelmiszerforgalom ünnep előtti szokásos emelkedése jelentős részben márciusra tevődött át. Az élelmiszereken kívüli cikkek forgalma márciusban 0,9%-kal bővült. Az első negyedévben az iparcikkek forgalma a rendkívül alacsony bázishoz képest 10,6%-kal, a ruházati termékeké 5,4%-kal emelkedett, a bútorok és műszaki cikkek eladása 2,8%-kal, az üzemanyagok forgalma 2,9%-kal, míg a gyógyszereké 7,7%-kal esett vissza. A lakosság bruttó pénzügyi vagyona az első negyedév végén milliárd forint volt, 2,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A szerény mértékű növekedés jelentős szerkezeti változásokkal is járt, amely arra utal, hogy megrendült a lakosság pénzügyi biztonságérzete részben nemzetközi körülmények, - főképp az euróövezeti válság -, jelentős részben a kormány jogállamiságot nyíltan semmibe vevő, valamint, a megtakarítások értékállóságát komolyan veszélyeztető lépései miatt A háztartások birtokában március végén milliárd forint készpénz volt, jelentősen, 19,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A lakosság forintban tartott betéteinek állománya milliárd forintot képviselt, 5,7%-kal többet a múlt év március véginél. A kormány iránti bizalom komoly mértékű megingására utal, hogy a lakosság külföldi bankokban elhelyezett betéteinek állománya egy év alatt csaknem másfélszeresére nőtt: a március végi 426 milliárd forint értékű betét 43%-kal haladta meg a bázisidőszaki állományt. A lakosság birtokában lévő részvények és részesedések összege milliárd forintot tett ki, aktuális árfolyamon 1,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a részvények állománya milliárd forint volt, 4,7%-kal több a bázisidőszakinál. A háztartások tulajdonában lévő befektetési jegyek összege március végén milliárd forint volt, amely egy év alatt 8%-kal csökkent. A lakosság birtokában az első negyedév végén 805 milliárd forint névértékű kincstárjegy és államkötvény volt, 8,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A biztosítási díjtartalékok összesen milliárd forintot képviseltek a háztartások vagyonában, 2,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a nyugdíjpénztári megtakarítások állománya milliárd forintot tett ki, amely 0,7%-os csökkenést jelent egy év alatt. A múlt évi bázisban már nem szerepel a magánnyugdíjpénztári

11 11 vagyon erőszakos államosítását megelőző állomány, az idei állomány pedig még tartalmazza az idei második államosítási hullámmal érintett vagyont, mivel az a második negyedévben kerül az állam birtokába. Az életbiztosítási díjtartalékok március végén milliárd forintot tettek ki, 2,7%-kal kevesebbet az előző márciusinál. A csökkenésben feltehetően szerepe volt a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztésnek, amely miatt az érintett családok ilyen módon is mozgósították a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat. A háztartások tartozásállománya az első negyedév végén milliárd forint volt, 3,1%- kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a hitelek állománya milliárd forint volt, 3,6%-kal kisebb az előző márciusinál. A csökkenés mellett az adósság szerkezete is jelentősen átalakult. Március végén a kötelezettségek 55%-át a devizahitelek tették ki, 5,7 százalékponttal kevesebbet a múlt év márciusinál. Az említett végtörlesztés keretében az adósok zömében magasabb jövedelemmel rendelkező egyötöde összesen milliárd forinttal csökkentette a tartozását, amelyhez a bankszektor a törvény erejénél fogva 266 milliárd forint, míg az államháztartás 104 milliárd forint kedvezményt adott az adósoknak. A lakosság nettó pénzügyi vagyona március végén milliárd forint volt, 5,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Az inflációt is figyelembe véve a háztartások pénzügyi vagyona reálértékben változatlan maradt, amelynek egyik összetevője a vagyon 687 milliárd forintot kitevő negatív átértékelődése, valamint az milliárd forint megtakarítás. A háztartások az idei első negyedévben a végtörlesztéshez kapcsolódó tőke transzfer nélkül nettó 149 milliárd forintot takarítottak meg, amely a GDP 2,3%-át tette ki. A lakosság betétállománya áprilisban 19 milliárd forinttal csökkent és a hó végén milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 8 milliárd forinttal nőtt, míg a devizabetéteké a magyar fizetőeszköz értékének változása következtében 25 milliárd forinttal, a tranzakciók eredményeként 2 milliárd forinttal csökkent. A hónap utolsó napján a lakossági devizabetétek összesen 978 milliárd forintot képviseltek. A lakosság hitelállománya áprilisban 140 milliárd forinttal csökkent és a hó végén milliárd forintot tett ki. A forinthitelek összege nem változott, míg a devizahiteleké az átértékelődés következtében 110 milliárd forinttal, a tranzakciók eredményeként pedig 31 milliárd forinttal csökkent. Április végén a teljes devizahitel állomány így milliárd forintot tett ki, a lakossági hitelek 57,5%-át. A KSH közzétette a múlt évi létminimum számítás egyes adatait. A magyar statisztikai gyakorlat a normatív létminimum számítási módszert alkalmazza, amely az élelmiszerfogyasztás értékének alapján határozza meg a minimális szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jövedelmet. A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. Mivel a családok fogyasztásának egy része nem függ szorosan a családtagok számától, ezért a létminimumot fogyasztási egységre határozzák meg. A KSH ennek alapján a múlt évi létminimum értékét forintban állapította meg. A kétszülős kétgyermekes családok létminimuma forint, az egyszülős, egygyermekes családoké , a két nyugdíjasból álló családoké forint volt a múlt évben.

12 12 A létminimum értéke 2010-ben forint volt, egy év alatt tehát 6,6%-kal, az inflációt meghaladóan nőtt. A statisztikai szolgálat ezúttal nem közölte, hogy számításai szerint hányan éltek tavaly a létminimum alatt. A legutóbbi KSH adat így a évről áll rendelkezésre, mely szerint ezer fő élt abban az évben ennél kevesebb jövedelemből. Publikus adat hiányában csak következtetni lehet a létminimum alatt élők számára az érintett családok fogyasztási szerkezetéből. A reprezentatív mintavételen alapuló háztartásstatisztikai felvételek vizsgálják a családok fogyasztását. Azokban a családokban, amelyekben az élelmiszerfogyasztás közel áll a normatív értékhez, a fogyasztás megoszlása mutatja a jövedelem nagyságát. Minél magasabb a család jövedelme, annál kisebb hányadot képvisel az élelmiszerekre fordított kiadás a családi költségvetésben. Az érintett családok 2010-ben a havi jövedelmük 31,3%-át költötték élelmiszerek vásárlására, csaknem ugyanilyen hányadát lakásfenntartásra, mely összeg több mint fele az energiaköltségek fedezetét jelentette. A múlt évben az érintett családok a jövedelmüknek valamelyest növekvő hányadát, 31,4%-át költötték élelmiszerre, ugyanilyen hányadot lakásfenntartásra, melynek már 60%-át kellett energiavásárlásra fordítaniuk. Ennek megfelelően más kiadásokra szerényebb összeg maradt. Közlekedésre mindkét évben a jövedelem 8%-át költötték a családok, egészségügyre és testápolásra 2010-ben még 7,3%-át, a múlt évben már csak 7,1%-át. Többek között az extra adók következményeként emelkedő árak miatt a családi kiadások között a telefóniára fordított részarány 5,6%-ról 5,9%-ra emelkedett. Ugyanakkor ruházkodásra 2010-ben még a jövedelem 3,6%-át, a következő évben már csupán 2,6%-át, oktatásra és művelődésre tavalyelőtt a jövedelem 4,4%-át, míg a múlt évben már csak 3,6%-át fordíthatták az érintett családok. Ezek az adatok egyértelműen az elszegényedés növekvő mértékére, a létminimum alatt élők 2010-ben ezres - számának érzékelhető emelkedésére utalnak. A másik statisztikai mutató a relatív jövedelmi szegénységet vizsgálja. Ez a módszer a medián jövedelem 60%-át tekinti a szegénységi küszöbértéknek. A KSH most közölte ennek a mutatónak a évi értékét, amely havi forint volt. Ennél alacsonyabb jövedelemből élt a népesség 12,3%-a, ezer fő. A relatív szegénységi küszöb értéke 2009-ben még forint volt, s ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezett a lakosság 12,4%-a. Ez a relatív szegénységet mérő statisztikai mutató azt tükrözi, hogy 2010-ben valamelyest csökkent a medián jövedelem, miután a kormányváltást követően leállt a közmunkaprogram és csökkentek a szociális juttatások. Feltehetően e téren jelentős elmozdulás, a relatív szegénység számottevő növekedése a múlt évben ment végbe, erről azonban még nem rendelkezünk statisztikai adatokkal. Államháztartás, külgazdasági egyensúly A külkereskedelmi forgalom növekedésének dinamikája több mint fél éve folyamatosan csökken. Az idei első két hónapban már igen szerény volt a forgalom növekedése, melyet márciusban a forgalom csökkenése követett. Márciusban az export volumene 1,4%-kal, az importé 1,3%-kal maradt el az egy évvel azelőtti értéktől. Az első negyedév egészében a

13 13 kivitel volumene 1,6%-kal, míg a behozatalé 0,9%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a vizsgált negyedévben 513 milliárd forintot, illetve millió eurót tett ki, 65 milliárd forinttal, illetve 383 millió euróval kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben az árszínvonal az exportban 6,4%-kal, míg az importban 9,4%-kal emelkedett, így a cserearány a magyar külkereskedelem számára 2,7%-kal romlott. Ebben az időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest 8,9%-kal, az amerikai dollárhoz képest 13,5%-kal romlott. A magyar külkereskedelmi forgalomban meghatározó gépek és szállítóeszközök kivitele az első negyedévben 4,7%-kal, behozatala 2,7%-kal visszaesett. Az árufőcsoport kivitelében a jelentős csökkenés oka a híradástechnikai termékek exportjának drasztikus, több mint 30%-os zuhanása. A feldolgozott termékek exportja 10,6%-kal, importja 4,6%-kal bővült. Az energiaimport volumene - 26%-os áremelkedés mellett - 3,5%-kal nőtt. Az élelmiszerek exportja az első negyedévben 3,1%-kal, importja 3,3%-kal emelkedett. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene az első negyedévben csekély mértékben, 0,7%- kal bővült, a tavalyinál 645 millió euróval kedvezőtlenebb, de így is jelentős, millió eurós aktívum mellett. A 15 régi tagországba irányuló export 0,8%-kal csökkent, míg a 12 új tagországba irányuló 4,5%-kal nőtt. Az Európai Unióból érkezett import volumene az exporthoz képest jelentősen, 3,4%-kal bővült; itt még nagyobb volt a különbség a régebbi és az új tagállamok között: az előbbiekből 1,5%-kal, míg az utóbbiakból dinamikusan, 9,4%-kal nőtt a behozatal volumene. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló export 4,6%-kal emelkedett, az import ugyanennyivel, tehát 4,6%-kal csökkent 266 millió euróval javuló, de ennek ellenére 680 millió eurós külkereskedelmi passzívum mellett. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya április végén 228 milliárd forint volt, az éves hiány előirányzat 39,6%-a. Áprilisban 289 milliárd forintos többletet mutatott az államháztartás központi alrendszere, ezzel lényegesen kedvezőbbé vált a költségvetés végrehajtásának pozíciója, mivel az első negyedév végén a hiány már elérte az éves előirányzat 89,8%-át. Ez a javulás ugyanakkor nem strukturális változások, hanem főképp egyszeri tényezők következménye; így áprilisban pénzforgalmi szemléletben jelentősen csökkent az áfa visszatérítések összege, mivel az új törvényi előírás szerint az adóhatóság bizonyos körben a korábbi 45. nap helyett csak a 75. napon utalja vissza a gazdálkodó szervezeteknek az általános forgalmi adót. Ezen felül néhány jelentős összegű egyszeri befizetés is gyarapította az áfa bevételeket, melyek energetikai cégektől származtak. A központi rendszer bevétele az első négy hónapban összességében milliárd forint volt, az éves előirányzat 31,6%-a, ugyanebben az időszakban milliárd forint kiadás teljesült, az éves előirányzat 31,9%-a. A gazdálkodó szervezetek az első négy hónapban 321 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, 1,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fontosabb adónemek közül a társasági adóbevétel 4,6%-kal nőtt, az egyszerűsített vállalkozói adóbevétel 17,5%-kal csökkent. A fogyasztási adókból milliárd folyt be az államkasszába, jelentősen, 21,5%- kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A magasabb bevétel az említett egyszeri hatáson túlmenően az év eleji nagyarányú adóemelések következménye. A lakosság adóbefizetései

14 milliárd forintot értek el, 4,2%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére ebből az adónemből némi elmaradás van az időarányoshoz képest. A költségvetés kiadásai közül a költségvetési szervek kiadásaira 883 milliárd forintot fordítottak az első négy hónapban, 13%-kal többet, mint a múlt évben; ezzel jelentősen túllépte a kormány az éven belüli arányos ráfordításokat, hiszen elérték az éves előirányzat 36,5%-át. A fogyasztói árkiegészítésekre fordított 35 milliárd forint 9,1%-kal kevesebb a múlt évinél, amelynek következtében érdemi szerkezeti változtatások hiányában máris kaotikus állapotok vannak a közösségi közlekedésben, így a BKV-nál és a MÁV-nál. A kormány érdemben a szociális és a munkanélküli ellátásokkal takarékoskodik. Családtámogatásokra nominálértékben 2,3%-kal, reálértékben 7,9%-kal költött kevesebbet a kincstár, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatásokra a múlt évinek jóval kevesebb mint a fele, 41,8%-a jutott az érintetteknek, valamint a munkanélküliek ellátására szolgáló kiadásokat az egy évvel korábbi ráfordításokhoz képest csaknem megfelezte a kormány, az érintettek a tavalyi összegnek mindössze 57%-át kapták. Jelentős megtakarítás realizálódott a táppénz kiadásoknál; az első négy hónapban, több mint negyedével, 25,6%-kal kevesebbet fordítottak ilyen célra. A szigorításokon túl ebben szerepe van a növekvő munkanélküliségnek és a munkanélküliségtől való félelemnek is. A már tavaly is jelentősen csökkentett gyógyszerkiadásokat ez évben tovább kurtítja a kormány: az április végéig realizált kiadások 15,3%-kal alatta maradtak az egy évvel korábbinak. Ennek ellenére az e rovaton tervezett keretet időarányosan túllépte az egészségügyi kormányzat, mivel elérte az előirányzat 38,9%- át. A szaktárca által jelzett további szakszerűtlen - szigorítások láthatóan kezelhetetlen helyzetet idéznek elő a gyógyszerellátásban. A gyógyító megelőző ellátás ráfordításai az első négy hónapban nominálértékben 3,2%-kal emelkedtek, reálértékben 2,3%-kal csökkentek, miközben nem látható a költségvetésben a megígért év elejétől járó orvosi és szakdolgozói béremelés fedezete. Az államháztartás működésének komoly zavaraira utal a költségvetési szervek magas adósságállománya. A Magyar Államkincstár jelentése szerint április végén e kör adóssága minden korábbinál magasabb, 51 milliárd forint volt. A tényleges tartozásállomány ennél feltehetően magasabb lehetett, mert a kincstári beszámoló szerint a jelentésre kötelezett költségvetési szervek 16%-a nem közölt adatokat, s nagy valószínűséggel a mulasztó szervezetek között felülreprezentáltak az akár jelentős tartozás állományt görgető intézmények. Ez a jelentős adósság többnyire lejárt határidejű szállítói tartozás, amely tovább súlyosbítja, illetve gerjeszti a versenyszféra egyes ágazatainak komoly nehézséget okozó körbetartozást. Az első négy hónap adatai nem alapozzák meg azt a kormányzati kommunikációt, hogy az idei költségvetés hiánycélja mintegy automatikusan teljesül. Az nem kétséges, hogy a kormány mindent megtesz a 3%-os hiány betartásáért, hiszen mára láthatóan a gazdaságpolitikának egyetlen célja maradt: a túlzott deficiteljárás alóli kimenekülés. A költségvetésben szereplő 2,5%-os hiánycél elérése irreálisnak látszik, sőt a 3% eléréséhez is további megszorító intézkedésekre lesz szükség. A nemrég elfogadott újabb távközlési adó egy ezek közül, de messze nem elég. Láthatóan rögtönzések sorozatára épül a kormányzás,

15 15 így feltehetően az őszi időszakban intézkedik majd a kormány a szükséges költségvetési bevételek realizálása érdekében. Külön gondot okoz az államháztartás finanszírozása. A pénzpiacok változatlanul bizalmatlanok a szabadságharcos kormánypolitika iránt, amelynek következményeként az ország kockázatát kifejező CDS mutató a évi választáskor mért 170 bázispont helyett ismét 600 bázispont fölé került. Ebben természetesen az eurózóna számos problémájának is szerepe van, de döntően a hazai gazdaságpolitikára vezethető vissza ez az érték, hiszen a térség minden országában lényegesen alacsonyabb a CDS, mint nálunk. Hosszabb ideje a hitelminősítők a világ 9. legkockázatosabb országának tartanak bennünket. Ennek az a következménye, hogy az államadósság hosszabb távon finanszírozhatatlanná válik. A kialakult 7 és 9% közötti állampapír hozamok kitermelhetetlenek; ha ez nem változik meg, az adósságszolgálat rendkívüli mértékben megemelkedik és megállíthatatlanul nőni fog a bruttó államadósság. Előzetes adatok szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a március végével záruló egy évben milliárd forint, a GDP 4,4%-a volt, azaz jelentősen meghaladta a 3%-ot. Ezen belül az első negyedévben a nettó finanszírozási igény 124 milliárd forintot tett ki, a bruttó hazai termék 1,9%-át. Negyedéves időtávban ez is rendkívül magas érték. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, ún. maastrichti adóssága az első negyedév végén milliárd forint volt, a GDP 78,9%-a. Az adósság az első negyedévben 231 milliárd forinttal emelkedett a nettó hitelfelvétel következtében és 526 milliárd forinttal csökkent a forint erősödésének köszönhetően. Beruházás A beruházások a tavalyi jelentős csökkenést követően - drasztikusan visszaestek az első negyedévben. A múlt évi 4,5%-os, komoly zsugorodás után az idei első negyedévben 8,6%- kal tovább zuhant a beruházások volumene. Ez olyan mértékű esés, amely a következő időszakban is rányomja bélyegét a gazdasági növekedés lehetőségére, pontosabban annak lehetetlenségére utal. A beruházások az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazított volumenindex szerint az igen jelentősnek számító 4,2%-kal mérséklődtek. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent, némelyekben drasztikusan visszaesett a beruházások volumene. Sőt, az előző negyedévekben még dinamikusan bővülő feldolgozóipari beruházások is összességében stagnáltak, csupán néhány feldolgozóipari alágban, így a gépi berendezések gyártásában, a járműgyártásban és a villamos berendezések gyártásában nőtt a beruházások volumene. A többi nemzetgazdasági ág közül az energetikában több mint kétharmadával, 66,9%-kal, az építőiparban 22,7%-kal, a vízellátás és hulladékgazdálkodás területén 8,2%-kal, a szállításban 0,8%-kal esett vissza a beruházások volumene. Az idegenforgalomban egy jelentős egyedi beruházás révén 27,6%-kal, a kereskedelemben 5,6%-kal, a mezőgazdaságban 3,1%-kal bővült a beruházási volumen. A humánszektorban is drasztikusan csökkent a beruházások volumene: az oktatásban 46,9%-kal, a kultúrában 38,8%-kal, az egészségügyben és szociális ellátásban 29,4%-kal.

16 16 A nagyobb visszaesés az építési beruházásoknál következett be, ahol 13,9%-kal csökkent a beruházások volumene; a gépberuházásoknál ennél kisebb, 1,8%-os volt a szűkülés. Az adatok azt mutatják, a kormányzat kincstári optimizmusával szemben még mindig nem indultak újra az Európai Unió forrásaiból finanszírozott és a évi kormányváltást követően látványosan teljesen értelmetlenül leállított különféle beruházások, most már veszélyeztetve a jövő év végi határidő betarthatóságát. Ezzel pedig igen jelentős uniós pénzeszközök elvesztését kockáztatja a kormány. A beruházási kilátásokat jelzi az MNB vizsgálata a bankok hitelezési gyakorlatáról. A jegybanki elemzés szerint a vállalati hitelezés feltételei az első negyedévben szigorodtak és a következő félévben a tendencia folytatódása várható. A hitelezési feltételek szigorításához a rendkívül alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. A mikro- és kisvállalkozások 4-6 százalékpontos kamatfelár mellett jutnak hitelhez, egyes esetekben a kamatfelár eléri a 8 százalékpontot is. A felmérés szerint a bankok a beruházási hitelek iránti kereslet csökkenését tapasztalják a teljes vállalati körben és ebben nem számítanak fordulatra a következő időszakban sem. A pénzintézetek ellen vívott szabadságharc győztesnek kikiáltott csatái az egész gazdaságot hozták lehetetlen helyzetbe; a magánberuházások ellehetetlenülése a növekedési kilátásokat a távoli jövőbe helyezi. Ipar, építőipar Az ipari termelés ez évi adatai a visszaesés jeleit mutatják. Az ipari termelés volumene márciusban 1,6%-kal csökkent, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index szerint 0,6%-kal nőtt. Az első negyedévben az ipari termelés volumene gyakorlatilag stagnált, 0,1%- kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar termelése az első negyedévben mindössze 0,2%-kal bővült, az energiaipar kibocsátása pedig 2,7%-kal csökkent. A feldolgozóipar alágai közül a járműgyártás továbbra is dinamikusan bővül, az első negyedévben 8,7%-kal növelte a termelését. A számítógépek és elektronikai termékek gyártása az alacsony bázishoz képest is jelentősen, 15%-kal csökkent, az élelmiszeripar kibocsátása 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A gyógyszeripar termelése az első negyedévben 8,3%-kal nőtt, de ezen belül márciusban 4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gépgyártás kibocsátása az első negyedévben ugyancsak 8,3%-kal, ezen belül márciusban csupán 1%-kal bővült. Az ipari export a korábbi évek tendenciáitól eltérően igen csekély mértékben, az első negyedévben 0,7%-kal, márciusban 0,5%-kal emelkedett. A kivitelt meghatározó két feldolgozóipari alág közül a járműgyártás exportjának volumene márciusban is dinamikusan, 9,9%-kal bővült, míg a számítógépek és elektronikai termékek kivitelében márciusban is 8%- os csökkenést regisztrált a statisztika. Az ipar belföldi értékesítése az első negyedévben 1,6%- kal, márciusban jelentősen, 7,6%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi eladásai márciusban 3,6%-kal csökkentek a múlt év azonos hónapjához képest.

17 17 A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó ipari termelés az első negyedévben 1,3%-kal nőtt a létszám ugyanilyen mértékű, 1,3%-os csökkenése mellett. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya márciusban 17,1%-kal nőtt az előző márciusihoz képest. Az új exportrendelések kiemelkedő mértékben, 21,2%-kal nőttek a járműipari rendelések felfutásának köszönhetően, ugyanakkor a belföldi új rendelések jelentősen, 10%-kal csökkentek. Az ipar teljes rendelésállománya az első negyedév végén 24,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés a beruházások és a lakásépítések jelentős visszaesése miatt folyamatosan zuhan. A termelés volumene márciusban számottevően, 12,6%-kal, az első negyedévben 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az első negyedévben 14,5%-kal, az egyéb építményeké 6,1%-kal szűkült. A márciusi új rendelések állománya 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek építését célzóké 10,6%-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésére irányulóké 6,8%-kal nőtt a tavaly márciusihoz képest. Az első negyedév végén az építőipar teljes rendelésállománya 16,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületek építésére irányulóké drasztikusan, 31%-kal, a másik ágban kötötteké 6,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első negyedévben az alacsony bázishoz képest 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 18,4%-kal, ezen belül a gabonaféléké 21,7%-kal, a zöldségféléké 38,2%-kal, a gyümölcsöké a tavalyi jelentős visszaesés után 53,8%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása az első negyedévben 12,8%-kal, ezen belül a vágóállatoké 12,7%-kal, az állati termékeké 13,2%-kal bővült. Idegenforgalom Az első negyedévben 8,1 millió külföldi érkezett hazánkba, 6,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában; ezen belül az egy napra érkezők száma valamivel nagyobb mértékben, 7,8%-kal emelkedett. A külföldiek több mint háromnegyede, 76,6%-a egyetlen napra érkezett; e látogatások között jelentős szerepe volt a bevásárló turizmusnak, amely a gyenge forint árfolyammal is magyarázható. A külföldiek az első negyedévben 17 millió napot töltöttek nálunk, 2%-kal többet az előző évinél és ezen idő alatt 143 milliárd forintot költöttek, 9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A magyar állampolgárok az első negyedévben 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 44%- ban turisztikai céllal. Az utazások száma gyakorlatilag nem változott, 0,3%-kal csökkent az

18 18 előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldre utazók 70,4%-a egyetlen napot töltött a felkeresett országban. A külföldre látogatók összesen 110 milliárd forintot költöttek utazásuk során, némileg, 1,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az utasforgalmi egyenleg 119 milliárd forint, illetve 402 millió euró volt az első negyedévben, 20 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévben a kereskedelmi szálláshelyeken ezer vendég fordult meg, gyakorlatilag ugyanannyi, 0,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor 2,4%-kal nőtt. A szálláshelyeken a külföldi vendégek száma 5,1%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké 7,7%-kal nőtt. Több külföldi, hosszabb időre érkezett hozzánk, mint egy évvel azelőtt. A szállodák forgalma jelentősen nőtt, kivéve az ötcsillagos hoteleké; ebben a kategóriában a forgalomban érződik a MALÉV csődje, míg a fapados légitársaságok növekvő forgalma főként a háromcsillagos szállodák vendégkörét bővítette. A belföldi vendégek száma 3%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké csaknem ugyanilyen mértékben, 2,6%-kal csökkent. A szállodák szobakihasználtsága 41%-os, ezen belül az ötcsillagosoké még mindig a legmagasabb, 55%-os, a négycsillagosoké 47%-os volt. A növekvő forgalom ellenére a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele folyó áron azonos volt az egy évvel korábbival, azaz reálértéken nem tudták növelni az eredményt. Népesség, népmozgalom Az első negyedévben 22 ezer gyermek született, 3,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A szökőnaphatástól megtisztított arányszám ugyanakkor ennél kisebb, 2,4%-os emelkedést mutat. A születési arányszám 8,9 volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben házasságot kötöttek, 2,5%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A házasságkötési arányszám így 1,6 volt, valamelyest 0,1 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony értéknél. Az első negyedévben halálesetet regisztráltak, 1,2%-kal, szökőnaphatással korrigált mutató szerint 1,1%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 14,3 volt, ugyannyi, mint az előző év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám a megfigyelt hónapokban 5,6 volt, 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint a tavalyi első negyedévben. A természetes fogyás az első negyedévben fő volt, 5,6 -es arányszáma némileg, 0,1 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlási nyereséget is figyelembe véve az ország népessége az első negyedév végén ezer fő volt.

19 19 Bűnügyi helyzet Az első negyedévben személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, 3,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A halálos kimenetelű balesetek száma 2,5%- kal nőtt, a súlyos sérüléssel járóké 5,7%-kal, a könnyű sérülést okozóké 3,2%-kal csökkent. A balesetek 90%-át a járművezetők okozták. A motorkerékpárosok okozta balesetek száma drasztikusan, 48,7%-kal, a kerékpárosok által okozott baleseteké is jelentősen, 21,2%-kal nőtt. Az ittasan okozott balesetek száma némileg, 1,4%-kal csökkent, ugyanakkor a motorkerékpárosok megdöbbentően, három és félszer annyi, a kerékpárosok 29,5%-kal több balesetet okoztak alkohol hatása alatt, mint egy évvel korábban. A balesetek jelentős része a gyorshajtásra vezethető vissza, noha ezek száma 6%-kal csökkent. A gyorshajtás ugyanakkor az autópályákon 6%-kal több baleset okozója volt, mint egy évvel korábban. A baleseti statisztika adatainak elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a rendkívüli módon növekvő üzemanyagárak és a recesszióban lévő gazdaság átrendezték a forgalmi viszonyokat. Jelentősen csökkent a személygépkocsi forgalom, míg a közutakon igen gyorsan nő a kerékpárok száma. A belföldi közúti áruszállítás volumene az első negyedévben 22%-kal, a nemzetközi áruszállításé 1%-kal csökkent. A helyközi személyszállításban 4%-kal kisebb volt az utaskilométerben számított teljesítmény, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben tovább csökkent a forgalomban lévő gépjárművek száma; az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 26 ezer volt, a évi megfelelő értéknek mindössze 55%-a. Az első negyedévben bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, jelentősen, 19,6%- kal, ezen belül Budapesten 27,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűncselekmények száma igen jelentősen, 24,6%-kal, a fővárosban egyenesen másfélszeresére, 47,9%-kal nőtt, míg a vétségek száma is dinamikusan, 16,9%-kal emelkedett. A közbiztonság helyzetét jelző egyik fontos mutató, a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma aggasztó romlást, 19,1%-os, Budapesten 19,9%-os emelkedést mutatott az első negyedévben. Számottevően, 19,3%-kal, ezen belül a fővárosban kiugró mértékben, 34%-kal nőtt a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. A bűnözés gyors növekedésének következtében jelentősen, 29%-kal, Budapesten megdöbbentő mértékben, 57,4%-kal nőtt a sértett természetes személyek száma. Az érzékelhetően romló bűnügyi helyzet ellenére az ismertté vált bűnelkövetők száma az első negyedévben némileg, 0,8%-kal, a fővárosban meglepő mértékben, 13,7%-kal csökkent. A rendelkezésre álló adatok aggasztó tendenciát tükröznek. Ugyanakkor a bűnügyi helyzet tényleges elemzéséhez nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok. A Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség az utóbbi két évben gyakorlatilag megszüntette a korábbi összes adatközlést; azóta csak mélyebb elemzéshez messze nem elégséges önkényesen kiválasztott adatokat hoznak nyilvánosságra, ezzel törvénysértő módon félő, hogy szándékosan megakadályozzák a bűnügyi helyzet tényleges értékelését. A csekély számú adat alapján feltételezhető, hogy gyors ütemben emelkedik a vagyon elleni

20 20 bűncselekmények, ezen belül is a lopások és a betöréses lopások száma, mivel ezeknek a bűncselekményeknek olyan jelentős a súlya a teljes bűnözésen belül, hogy csak így emelkedhetett az ismertté vált bűncselekmények száma ilyen drasztikus mértékben. Nem hagyható figyelmen kívül a bűnügyi statisztikának az a jellegzetessége sem, mely szerint a rendőri szervek nem ritkán torzítják az általuk összeállított adatokat; gyakran visszaélnek azzal a módszertani sajátossággal, hogy a bűncselekmények akkor kerülnek a statisztikai adatgyűjtésbe, amikor lezárják a nyomozást, s ennek időpontját a statisztika kozmetikázására használják fel. Ezért könnyen lehet, hogy az elmúlt két év tudatos torzításai, amelyet a romló bűnügyi helyzet elfedése érdekében elkövettek, most mintegy ráomlik a bűnüldöző hatóságokra. A korábbi években az ügyészségi szervek ellenőrizték és ha szükséges volt korrekcióra szólították fel a rendőrséget, az utóbbi időszakban azonban ehhez a gyakorlathoz láthatóan asszisztálnak, sőt a korábbi ügyészségi bűnügyi statisztikai adatközlést is minimálisra csökkentették. Így azonban folyamatosan nő az eltérés a bűnügyi statisztika és a bűnözési helyzet valósága között, amely természetesen hosszabb távon semmilyen manipulációval sem leplezhető el. Budapest, június 7. Dr. Katona Tamás Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2 2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Vezetői összefoglaló augusztus 1.

Vezetői összefoglaló augusztus 1. 2017. augusztus 1. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frank ellenében erősödött. A BUX 7,9 milliárd forintos átlag alatti forgalom

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Vezetői összefoglaló június 23.

Vezetői összefoglaló június 23. 2017. június 23. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 6,9 milliárd forintos, átlag alatti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. június - július

Helyzetkép 2013. június - július Helyzetkép 2013. június - július Gazdasági növekedés Hosszú idő után először fordult elő, hogy az Eurostat a várakozásoknál valamivel kedvezőbb adatokat hozott nyilvánosságra a gazdasági növekedésről.

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. június - július

Helyzetkép 2012. június - július Helyzetkép 2012. június - július Gazdasági növekedés A már hónapok óta erősen hullámzó, hol pesszimista, hol némileg optimistább nemzetközi piaci hangulatot, illetve várakozásokat csak kevéssé változtatta

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. március - április

Helyzetkép 2013. március - április Helyzetkép 2013. március - április Gazdasági növekedés Az Európai Unió gazdasága a várakozásoknak megfelelően még nem lábalt ki a válságból, igaz, az első negyedéves adatok a prognosztizáltnál valamivel

Részletesebben

Helyzetkép I. negyedév

Helyzetkép I. negyedév TANULMÁNYOK dr. KATONA TAMÁS Helyzetkép 2002. I. negyedév A gazdasági növekedés üteme az elsõ negyedévben az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatta. A 2,9 százalékos növekedési rátánál sokkal nagyobb

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Vezetői összefoglaló november 23.

Vezetői összefoglaló november 23. 2017. november 23. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró, a svájci frank és a dollár viszonylatában egyaránt gyengült. A BUX 15,4 milliárd forintos, jóval átlag feletti forgalom

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

Vezetői összefoglaló december 8.

Vezetői összefoglaló december 8. 2017. december 8. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, míg a dollár ellenében gyengült. A BUX 11,4 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés

Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés Az Európai Bizottság közzétette szokásos tavaszi prognózisát az Európai Unió és az eurózóna idei és jövő évi gazdasági kilátásairól. A helyzetelemzés

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

Helyzetkép október - november

Helyzetkép október - november Helyzetkép 2012. október - november Gazdasági növekedés A múlt év talán legnagyobb gazdaságpolitikai tanulsága: a 2008 óta tartó világgazdasági válság gyors meghaladására nem lehet számítani. Ez a válság

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév 213/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 81. szám 213. október 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 213. II. negyedév A tartalomból 1 A i kibocsátási árak indexei (SPPI)

Részletesebben

Helyzetkép 2014. június - július

Helyzetkép 2014. június - július Helyzetkép 2014. június - július Gazdasági növekedés Az első félévről eddig rendelkezésre álló adatok némileg kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek a prognózisokban megfogalmazottnál annak ellenére, hogy

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 3.

Vezetői összefoglaló március 3. 2017. március 3. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama vegyesen mozgott a vezető devizák ellenében. A BUX 11,5 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett 0,56 százalékos csökkenéssel

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben