7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT"

Átírás

1 RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 22. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, ILLETVE TANÁCSKÖZTÁRSASÁG november 13-án a szovjet kormány érvényteleníti a breszt-litovszki kényszer-békeszerződést november 14-én Prágában megnyílik a csehszlovák nemzetgyűlés november 20-án a Román Nemzeti Tanács kiáltványa Magyarország románlakta területeinek elszakítása mellett foglal állást. November 25-én a szerbek újvidéki nemzetgyűlése kimondja csatlakozását a létesítendő Szerb- Horvát Szlovén Királysághoz november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács parlamenti ülésén hozott határozata értelmében Magyarország független és önálló népköztársaság lett. November 23-án az 1918:I. néptörvény minden 21. évét betöltött férfinak és 24. évét betöltő, írni-olvasni tudó nőnek választójogot ad novemberében Szibériában az antant Kolcsakot Oroszország főkormányzójá -vá teszi november 22-én kikiáltják az önálló, független Lengyelországot november 17-én Budapestre érkezik Kun Béla, valamint az Oroszországban alakult kommunista csoport néhány vezetője november 24-én megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elnökletével. Vörös Újság című lapja december 7-én indult november 30-án a leszerelő tisztek bajtársi szövetsége ként Molnár Dezső altábornagy vezetésével megalakul a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), melynek elnöke január 19-től Gömbös Gyula lett december 1-2. közötti gyulafehérvári erdélyi román nemzetgyűlés kimondja csatlakozását a Román Királysághoz december 2-7. között a román hadsereg bevonul Marosvásárhelyre, Besztercére, Brassóba. December 26-án I. Ferdinánd román király dekrétumában kinyilvánítja Erdély és Románia egyesítését december elején Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását december 11-én Hont, Gömör, Sáros, Szepes, Liptó és Zemplén vármegye küldöttei Kassán kikiáltják a tót köztársaságot december 3-án Vyx alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, jegyzékében követeli a Felvidék (Szlovákia) kiürítését és átadását Csehszlovákiának december 5-én a Károlyi-kormány manifesztuma autonómiát helyez kilátásba a nemzetiségeknek december 6-án Bartha hadügyminiszter parancsot ad a Felvidék kiürítésére december 24-én a román hadsereg bevonul Kolozsvárra, 25-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, 26- án a csehszlovák katonaság bevonul Eperjesre, 29-én Kassára december 30-án a balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre, és a Bánságban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé évi néptörvények: - I. (november 23.) a választójogról, - III. (december 7.) a nép esküdtbíráskodásáról, - IV. (december 7.) a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, - II. (december 8.) a sajtószabadságról, - V. (december 15.) önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról, - X. (december 23.) a magyarországi rutén (ruszin) nemzet autonómiájáról.

2 január 1-jén Pozsonyba bevonul a csehszlovák hadsereg január 3-án munkástanács veszi át a Ganz Villamossági Gyár és a Fegyvergyár, 7-én a csepeli Weiss Manfréd-gyár vezetését. Január 6-án Károlyi Mihály és Lovászy Márton új kormány alakításáról tárgyal. Január 7-én Festetics Sándor hadügyminiszter sikertelen puccskísérletet hajt végre évi néptörvények: - III. (január 2.) egyesülési és gyülekezési szabadságról, - IV. (január 14.) a budapesti közlekedési eszközök közvagyonba vételéről, - VI. (január 29.) a magyarországi német nép önrendelkezési jogáról, - XI. (február 11.) a népköztársasági államforma védelméről, - XVI-XVII. (február 15.) községi és városi tanácsok felállításáról, január 3-án a salgótarjáni bányászok elfoglalják a bányákat. Január 5-én Nyíregyházán merényletet kísérelnek meg Szamuely Tibor ellen január 8-án a román csapatok megszállják Nagybányát és Szatmárt, a csehek pedig Érsekújvárt. Medgyesen az erdélyi Szász Nemzeti Tanács ülése kimondja csatlakozását Romániához január 10-én Brémában kikiáltják a német tanácsköztársaságot. Január között a munkásokat leverik Berlinben. Január 15-én Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot meggyilkolják január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választja. Ideiglenes miniszterelnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszter lett. Kormánya január 18-án alakult január 23-án a minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kommunistákkal szemben megelőző intézkedéseket léptessen életbe február 3-án a rendőrség feldúlja a Vörös Újság szerkesztőségét január 18-án Párizsban megkezdi munkáját a békekonferencia, Clemenceau francia kormányfő elnökletével február 6-án Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a békekonferenciához, amelyben rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket január 27-án meghal Ady Endre január 27-én a fővárosi munkanélküliek nagygyűlést tartanak az Országház téren januárjában zajlottak az Alkotmányozó országgyűlési választások. Lengyelország végleges határait az 1919-es Versailles-i békeszerződések állapították meg, de a lengyel-német határ újabb háborús viszályok magját rejtegette: Danzigot (Gdańsk) szabad várossá nyilvánították, Felső-Szilézia és Mazuria lengyellakta területei is német kézben maradtak, jóllehet Sziléziában között 3 fegyveres felkelés tört ki az anyaországhoz való csatlakozás érdekében. A párizsi konferencián (december 8.) G. N. Curzon tesz javaslatot Lengyelország keleti határaira. A szovjet-lengyel, rigai szerződés (1921) által meghatározott keleti határok sem követték a pontos etnikai határokat, így Lengyelország továbbra is soknemzetiségű állam maradt február 4-én a KMP munkanélküli gyűlést tart Budapesten. Követelik az üzemek államosítását és a munkásság felfegyverzését február 12-én megalakul a Leszerelt Katonák Szabadszervezete február 16-án közzéteszik a földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919:XVIII. néptörvényt, amely a nagybirtok 500 holdon felüli részét kártalanítás ellenében kisajátítja, s azt 5-20 holdas kisbirtok, illetve 200 holdig terjedő középbirtok létesítésére kívánja felhasználni. Február 20-án a földnélküli parasztok Gödöllőn és Kerepesen megkezdik a föld foglalását. A földtörvény életbeléptetésével egy időben, február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán, Kálon (Heves m.) ünnepélyesen megkezdi a földosztást február 19-én Budapesten Bethlen István vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP).

3 február 20-án kommunistaellenes provokációt hajtanak végre a Népszava szerkesztősége előtt. Munkanélküliek tüntetnek a Népszava székháza előtt. A tüntetés több halálesettel és sebesüléssel járó incidenssé fajul. Február 21-én a rendőrség az éjszakai órákban letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. A párt helyiségeit és a Vörös Újság szerkesztőségét bezárják február 22-én a hadügyminiszter elrendeli a toborzás útján felállítandó hadsereg megszervezését. A kormány feloszlatja a MOVE-t. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Budapesten tüntetéseket és gyűléseket szervez a KMP ellen. Az Országház téren tartott gyűlésen több mint fő vesz részt. Demonstrációk vannak Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nagyatádon, Székesfehérvárott, stb február 24-én a budapesti vas- és fémmunkások gyűlése tiltakozik a kommunisták letartóztatása ellen. 1919:XX. (február 25.) néptörvény jelenik meg a forradalom vívmányait veszélyeztető egyének rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről február 25-én a kaposvári munkástanács határozatot hoz az Esterházy-birtokon gazdálkodó Mezőgazdasági Ipar Rt holdas birtokának termelőszövetkezetté alakításáról február 26-án a párizsi békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa Magyarországra vonatkozó határozatának értelmében a magyar alakulatokat majdnem a Tisza vonaláig kell visszavonni. A kiürítendő terület Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonaláig román megszállás és közigazgatás alá kerül, míg a másik részén km szélességű semleges övezet létesül. Március 2-án Károlyi Mihály a székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: soha nem ír alá olyan békét, amely Magyarország feldarabolását jelentené március 1-jén ismét megjelenik a Vörös Újság március 2-6. között Moszkvában megalakul az új, III. Internacionálé, az I. Kommunista Internacionálé március 4-én Országos Földbirtokrendező Tanács létesül az önkényes földfoglalások ellen. Március 7-én a Budapesti Munkástanács határozatában a nagyipar, a bányák államosítása és a progresszív adórendszer bevezetése mellett foglal állást március 10-én Kaposvárott sztrájkoló, felfegyverzett munkás és paraszt követelésére a kormány küldötte jóváhagyja a földfoglalásokat március 18-án Albertfalván, Aszódon és környékén a parasztok megváltás nélkül kisajátítják a nagybirtokokat március 11-én Kun Béla a baloldali szociáldemokraták sürgetésére levélben, 10 pontban rögzíti a KMP és az MSZDP egyesülésének feltételeit. Március 13-án az MSZDP nyilvánosságra hozott választási felhívásában a bányák, gyárak, közlekedési üzemek államosítását, szociális törvények hozását és a tartós béke megkötését követeli. Az évi XIX. (március 12.) néptörvény kimondja, hogy a békeszerződés után Magyarország északi, szlováklakta területeiből Slovenska Krajna néven autonóm terület szervezendő március 19-én a februárban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. Aznap munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követve, munkanélküli tüntet a Népjóléti Minisztérium előtt március 20-án Vyx alezredes átadja Károlyi köztársasági elnöknek a nagyhatalmak által jóváhagyott február 26-i határozatát, a román demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A késő esti órákban a Berinkey-kormány lemond március 21-én tárgyalások során a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokraták között egyesülés jön létre. A KMP és az MSZDP egyesülésével létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Aznap kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács Garbai Sándor ( ) vezetésével, külügyi népbiztosa Kun Béla lett március 21-én a Forradalmi kormányzótanács 1. sz. rendeletével bevezeti a statáriumot.

4 400 Március 22-én a lapok közlik a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) MINDENKIHEZ! c. kiáltványát. Március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács üzenetet küld Leninhez. A Forradalmi Kormányzótanács: március 24-én elrendeli a munkás-paraszt Vörös Hadsereg felállítását. A rendelet eltörli a katonai rangokat. Minden hadtesthez a hadügyi népbiztos politikai megbízottat nevez ki. Aznap Kun Béla az antanthatalmakhoz intézett jegyzékében elismeri az november 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezmény érvényességét, de elutasítja a Vyx-jegyzéket március 25-i 4. sz. rendeletében a forradalmi törvényszékek felállításáról, az 5. sz. a rémhírterjesztőknek a forradalmi törvényszékek elé állításáról rendelkezik március 26-án rendeletet alkot a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipar, a bánya- és közlekedési üzemek, a pénzintézetek és a lakóházak államosításáról, az általános munkakényszerről és a munkához való jogról. Aznap a Belügyi Népbiztosság rendeletileg megszünteti a csendőrséget és rendőrséget, s felállítja a Vörös Őrséget. Egységei Cserny József vezette Lenin-fiúk 200 fős csapata, a Belügyi Népbiztosság Politikai osztályának vezetője Korvin Ottó volt március 28-i 15. sz. rendelete a lakásrekvirálásról szól. Intézkedik a lakásbizottságok felállításáról. Kun Béla ( ), szocialista újságíró, politikus, 1917-től az orosz bolsevik párt tagja, 1918-ban tért vissza Oroszországból Magyarországra, ahol megalakította a KMP-t. Vezetésével egyesült a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP) és március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot (1919. március 21.-augusztus 1.). Kun Béla 1919-ben a Forradalmi kormányzótanács tagja lett, külügyi, majd hadügyi népbiztos, a proletárdiktatúra vezetője. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, egyik vezetője volt a III. Internacionálénak, 1920-tól a Szovjetunióban élt, ahol a magyar kommunista emigráció vezetője lett ben, koncepciós perben halálra ítélték, és 1938-ban kivégezték március 27-én a fővárosi közoktatásügyi bizottság elrendeli a közoktatás megszűntetését a fővárosi iskolákban március 28-án az antanthatalmak Legfelsőbb Gazdasági Tanácsa Magyarország elleni gazdasági blokád mellett határoz április 1-jén Lukács György elnökletével megalakul az írói direktórium. Április 12-én alakul a Zeneművészeti Direktórium: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla. Bartók és Kodály Bartók Béla ( ), magyar zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és zongoratanár volt. A magyar egyetemes XX. századi zenetörténet kiemelkedő alakja, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc hagyományainak folytatója. Pozsonyban Erkel László, a budapesti Zeneakadémián (1919 óta Zeneművészeti Főiskola) Thomán István tanítványa lett. Első jelentős zeneműve a nemzeti zene eszményét tükröző, 1903-ban írott Kossuth szimfóniája. A Kodály Zoltánnal kötött barátság hatására foglakozott népdalgyűjtéssel. Úttörő jelentőségű a Kodály Zoltánnal 1906-ban készített Magyar népdalok című sorozata től Thomán István utódaként a budapesti Zeneakadémia tanára lett. Népzenei gyűjtőútjain hatalmas anyagot rögzített, a magyar népdalok mellett a nemzetiségek és a szomszéd népek zenéjét is gyűjtötte, valamint török és arab zenét is. Magyar népi dallamok mellett jelentős gyűjtője volt a szlovák, román, arab és török népdaloknak is. Bartók Béla tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Előadóművészként bejárta Európát, 1927-ben az USA-t, és a Szovjetuniót. Zeneszerzői munkáival a szólóhangszeres, kórus-, színpadi, zenekari és oratorális irodalmat egyaránt gazdagította. A budapesti Operaház bemutatta táncjátékát és operáját, a főváros Pest és Buda egyesítésének jubileumára művet rendelt tőle. Operája A kékszakállú herceg vára, táncjátékai A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Egisto Tango ( ), olasz karmester, között a budapesti Operaház karmestere volt. Bartók Béla A kék szakállú herceg vára és A fából faragott királyfi című műveinek ősbemutatóját ő vezényelte. Bartók Béla a fasizmus elleni tiltakozásképpen családjával együtt az USA-ba emigrált, ahol utolsó nagy műveit is írta. Hamvait 1988-ban hozták haza. Budapesten újratemették. Síremléke Borsos Miklós szobrászművész alkotása.

5 401 Kodály Zoltán ( ), zeneszerző, tudós és pedagógus, az MTA tagja, Kecskeméten született. Az innen induló életpályája Galántán, Nagyszombaton (Tranava), Pozsonyon át vezetett a fővárosba. Egyetemi és zeneakadémiai tanulmányait párhuzamosan végezte. Koessler János ( ) orgonaművész, karnagy tanítványa lett. Népdalgyűjtő útjait 1905-ben kezdte, innen ered kapcsolata Bartók Bélával től zeneakadémiai tanár lett. Első szerzői estjét 1910-ben Budapesten adta ben Bartókkal alapította az Új Magyar Zeneegyesületet, és kidolgozta az új, egyetemes népdalgyűjtés alapjait. Zenekritikái között a Nyugat című lapban és a Pesti Napló -ban jelentek meg ben szerződést kötött az Universal Edition-nal ban a Psalmus Hungaricus, 1926-ban a Háry János daljátékát és 1927-ben a Székelyfonó szvit színpadi műve sikereket hozott. Kórus kompozícióival ( Fölszállott a páva ) megújította a kórusmozgalmat. Kodály-módszerével új pedagógiai nevelést valósított meg. Az ének-zenei általános iskola először Kecskeméten jött létre. Kodály Zoltán szerkesztésében jelent meg a Magyar Népzene Tára (I-V.) április 2-án a Forradalmi Kormányzótanács 26. sz. rendelete: a Magyarországi tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányáról; 31. sz. rendelet: köztulajdonba veszi a nagykereskedelmi, a nagybani eladást is végző, valamint a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket április 4-én a 38. sz. rendeletével köztulajdonba veszi a közép- és nagybirtokokat élő és holt felszerelésével együtt, s átadja a mezőgazdasági proletároknak termelőszövetkezetek alakítása céljából. A rendelet megtiltja az elkobzott birtokok felosztását április 6-án rendelet születik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúsításáról április 7-én a Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az oktatási és kulturális rendeltetésű épületek köztulajdonba vételét április 12-én a Forradalmi Kormányzótanács 56. sz. rendelete felállítja a Központi Anyagelosztó Hivatalt. Április 17-i 67. sz. rendelet államosítja a gyógyfürdőket, gyógyintézeteket és üdülőhelyi szállodákat április elején Kolcsak támadása ismét fenyegeti Szimbirszket és Szamarát. Áprilisban az antant csapatok elhagyják a fekete-tengeri kikötőket. Április végén megindul az újabb támadás Kolcsak ellen április 4-5. között Jan Christian Smuts tábornok Budapesten jegyzéket adott át Kun Bélának, amelynek értelmében a demarkációs vonal a március 20-i követeléshez képest 25 km-rel keletebbre húzódott volna. A kommunista vezetők az elutasító válaszjegyzéket április 5-én adták át Smuts tábornoknak április 16-án megindul a román hadsereg támadása a Tanácsköztársaság ellen, északon Királyháza, keleten a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad vonalon. A székely hadosztály visszavonul április 6-án Budapesten a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások közös ülése kimondja a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) néven április 7-én helyi tanácsválasztások zajlanak Magyarországon április 12-én Bécsben Bethlen István vezetésével magyar emigránsok megalakítják az Antibolsevista Comitét (ABC) április 13-án kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot április 19-én a Belügyi Népbiztosság elrendeli az állam és az egyház különválasztását március 30-i kormányzótanácsi rendelet alapján, április 19-től a Vörös Hadsereget szervezett munkásokból toborzott önkéntesekből kell felállítani. Április 21-én Gödöllő székhellyel, Böhm Vilmos vezetésével létrehozták a Vörös Hadsereg parancsnokságát. Április 19-én a Hadügyi Népbiztosság a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé nevezi ki Stromfeld Aurél vezérkari ezredest. A román hadsereg április 23-án bevonul Debrecenbe. Április 26-án a székely hadosztály leteszi a fegyvert. Április 27-én megindul a csehszlovák hadsereg általános támadása a demarkációs vonal keleti és nyugati részén április 27-én a francia hadsereg megszállja Makót. 28-án Csap és Munkács között találkozik a csehszlovák és a román hadsereg. A Magyar Keleti Hadseregparancsokság április 29-én elrendeli a tiszántúli területek kiürítését. Május 1-jén a román csapatok elfoglalják a tiszai hídfőt. A Vörös Hadsereg kiüríti Diósgyőrt, Miskolcot és Ózdot.

6 402 Stromfeld Aurél ( ), katonatiszt, 1918-ban a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1919-ben hadügyminisztériumi államtitkár, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke lett. A győzelmes északi hadjárat vezetője. A proletárdiktatúra bukása után kétévi börtönbüntetésre ítélték április 26-án rendelet jelent meg az egész terményfelesleg beszolgáltatásáról, és megkezdődnek a katonai erőszakkal végrehajtott rekvirálások május 1-je országos állami ünnep lett május 2-án a Budapesti központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére. Május 3-4. között a tanácshatalom megvédésre ember áll a Vörös Hadsereg soraiba, és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek a tartalék munkásszázadokba. Május 3- án a Vörös Hadsereg visszafoglalja Szolnokot május 2-án magyar és osztrák fehérgárdisták elrabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségének 135 millió koronás pénztárát május 2-án a csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. Május 8-án a csehszlovák megszállás alatt álló Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást május 3-án a Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az előző nap kirobbant ellenforradalmi puccsot. Május 5-én Aradon Károlyi Gyula vezetésével ellenforradalmi kormány alakul, amely székhelyét május 31-vel Szegedre teszi át május 16-án a Vörös Őrség leleplezi a Dietz Károly volt budapesti rendőrfőkapitány által irányított ellenforradalmi szervezkedést május 9-én a Vörös Hadsereg a salgótarjáni arcvonalon megkezdi ellentámadását a csehszlovák hadsereg ellen. Május 20-án Miskolc térségében tör előre, 21-én visszafoglalja a várost május 19-én a Forradalmi Kormányzótanács 97. sz. rendelete felállítja a Népgazdasági Tanácsot, a 98. sz. rendelete kimondja az ellenforradalmárok vagyonának elkobzását május 21-én Szamuely Tibor a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából repülőgépen Moszkvába utazik Leninhez. Lenin (Vlagyimir Iljics Uljanov), orosz forradalmár és politikus ( ) a szocializmus teoretikusa volt. Az oroszországi Kommunista Párt és a szovjet állam megalapítója volt. Jogot tanult, fiatalon kapcsolódott be az oroszországi munkásmozgalomba, többször börtönre, szibériai száműzetésre ítélték között Szibériában volt száműzetésben, ben emigrációban élt. Részt vett az 1905-ös forradalomban, között, és az I. világháború idején Svájcban élt. Az februári forradalom után a német hadvezetőség segítségével április 3-án tért vissza Oroszországba. A Kerenszkíj-kormány bukása után a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. Kezdeményezésére alakult meg 1919-ben, Moszkvában a világ kommunista pártjait összefogó III. (Kommunista) Internacionálé (Komintern). Tudatosan a II. (Szocialista) Internacionálé ellensúlyozására hozták létre. Célja a kommunisták politikai harca (osztályharc) a világforradalomért és a proletárdiktatúráért. Sztálin 1943-ban feloszlatta ben a Kominform (kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) váltotta fel. A Kominform 1956-ban oszlott fel. Samuely Tibor ( ), újságíró, kommunista politikus. Az orosz bolsevik párt magyar csoportja, majd 1918-ban a Német Kommunista Párt egyik alapítója. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes, majd közoktatásügyi népbiztos lett. Mint a frontmögötti bizottságok elnöke a vörös terror irányítója volt. A proletárdiktatúra bukásakor, a nyugati határ közelében menekülés közben öngyilkos lett május 24-én megnyitják a magántulajdonban lévő kerteket és parkokat a gyermekek számára. Június 5-én megkezdi munkáját az Országos Gyermeküdültetési Hivatal május 30-án felszabadul Losonc május 31-én a francia csapatok által megszállt Szegeden Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányt alakít. Július 1-jén Teleki Pál és a bécsi ABC más megbízottjai is Szegedre érkeznek. Június 4-én Szegeden megalakul az első tiszti különítmény Prónay Pál huszárezredes parancsnoksága alatt június 1-jén a Vörös Hadsereg elvágja egymástól a csehszlovák és a román hadsereget. 2-án elfoglalja Lévát, Losoncot, Párkányt és Putnokot, 3-án Érsekújvárt és Muraszombatot, 6-án Kassát, Korponát és Selmecbányát. Június 9-én elérte Eperjest, Rozsnyót, majd 10-én Bártfát, a galíciai határt.

7 június 7-én a párizsi békekonferencia elnöke, Clemenceau, jegyzéket intéz a Forradalmi Kormányzótanácshoz, melyben a csehszlovák csapatok elleni támadás megszüntetését követeli. A jegyzék elutasítása esetén antanttámadást helyez kilátásba június 6-án Horthy Miklós hadügyminiszterként belép a szegedi ellenforradalmi kormányba június 8-án Szegeden megalakul a magyar nemzeti hadsereg I. hadműveleti csoportja Bernátsky Kornél tábornok parancsnoksága alatt június 11-én a párizsi Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta, majd a következő napon a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a véglegesnek tekintett csehszlovák-magyar, román-magyar határvonalakat június között zajlik a Tanácsok Országos Gyűlése Budapesten. Elfogadják a Tanácsköztársaság alkotmányát június 15-én, Szegeden megalakul a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége június 15-én leverik a bécsi forradalmat június 16-án azonban Eperjesen Antonin Janoušek cseh kommunista vezetésével kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot június 23-án fegyverszünet jön létre Csehszlovákia és Magyarország között június 24-én a dunai monitorok és a Ludovika laktanya felkelésével ellenforradalmi puccskísérlet tör ki Budapesten. Június között Szamuely Tibor vezette karhatalmi ezred leveri a Duna menti és Kalocsa környéki falvak felkelését június 29-én Budapesten eltemetik az ellenforradalmárokkal vívott harcok halottait június 24-én a Szövetséges Központi Intéző Bizottság Garbai Sándor elnökletével újraválasztja a Forradalmi Kormányzótanácsot, amely június 29-én elrendeli a visszavonulást a felszabadított felvidéki területekről. Stromfeld Aurél vezérkari főnök levezette a csapatkivonást, majd lemondott június 26-án Budapestről 700 gyermek nyaralni indul a Balatonhoz június 28-án a Nemzetek Szövetsége megtartja első közgyűlését. Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződést Németország és az antant között az ultimátum utáni tárgyalásokon való német részvétel nélkül -, június 28-án írták alá. A versaillesi békeszerződés által Németország elveszített területéből km 2 -t és minden gyarmatát. Hadseregének létszámát 100 ezer főre kellett csökkentenie. Hozzá kellett járulnia a Rajna bal parti területének 15 éves megszállásához. Az I. világháború kitöréséért kizárólag Németországot tették felelőssé és minden okozott kárért hatalmas jóvátételt vetettek ki rá. A megalázó békét Németország túlnyomórészt igazságtalannak találta, és szinte valamennyi politikai erő elutasította június 29-én Szegeden megjelenik a nemzeti és keresztény szellemű Új Nemzedék c. lap június 30-július 4. között a Vörös Hadsereg északon a demarkációs vonalra vonul vissza. Július 10-én Kun Béla Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen július 12-én Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új, ellenforradalmi kormány alakul július 16-án a Forradalmi Kormányzótanács 129. sz. rendelete a német nemzetiségi terület felállításáról rendelkezik. Július 21-én a párizsi békekonferencia Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítéli július 20-án megindul a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája: egységei Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre átkelnek a Tiszán. Július 24-én a román hadsereg ellentámadást indít. 26-án megindul a csehszlovákok támadása. Landrer Jenő ( ), magyar politikus, ügyvéd, 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, az 1919-es Tanácsköztársaság idején belügyi- és kereskedelemügyi népbiztos volt május elejétől a Vörös Hadsereg III. hadtestének parancsnoka lett, majd júliustól a hadsereg főparancsnoki tisztét töltötte be től haláláig emigrációban élt.

8 július 24-én a párizsi békekonferencia a gazdasági blokád feloldásáért a tanácskormány eltávolítását szabja július 25-én Böhm Vilmos, Peyer Károly és Weltner Jakab Bécsben tárgyalásokat folytat az antant bécsi megbízottjaival, akik tervezetükben polgári koalíciós kormány alakítását követelik. Sürgetik a magántulajdon visszaállítását, és a kommunista propaganda beszüntetését. A szociáldemokrata küldöttség elfogadja a tervezetet július 28-án az antant a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követeli június 30-án Oroszországban Gyenyikin elfoglalja Caricint, és július 30-án parancsot ad a Moszkva elleni támadásra május-július között felszabadul az Ural július 30-án a román királyi csapatok Szolnoknál, augusztus 1-jén Kiskörénél átkelnek a Tiszán. Augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemond. Az antant feltételeinek megfelelő szakszervezeti kormánynak (Peidl-kormány) adja át a helyét augusztus 1-jén a 2/1919. sz. kormányrendelet elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, a 3/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a forradalmi törvényszékeket augusztus 1-jén a Forradalmi kormányzótanács lemond, megalakul a Peidl-kormány. Augusztus 1-jén - az osztrák kormány politikai menedék-jogával élve - Kun Béla, Landrer Jenő, Lengyel Gyula, Pogány József, Pór Ernő, Rákosi Ferenc, Vágó Béla és Varga Jenő Ausztriába távozik. Kun Béla 1920-ban Szovjet-Oroszországba menekült, itt júniusában letartóztatták, majd augusztus 29-én kivégezték. 23. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Augusztus 1-jén a Budapesti Munkás- és Katonatanács Peidl Gyulát, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. augusztus 2-án Magyarország államformája újra Köztársaság lett. Az augusztus 3-i a 4/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a Vörös Őrséget és felállítja az államrendőrséget. Augusztus 4-én a román királyi csapatok bevonulnak Budapestre. Augusztus 4-5. között a román hadsereg megszállta a fővárost és kifosztotta az országot. Augusztus 4-én elindul a Dunántúlra a Szegeden Prónay Pál által szervezett tiszti különítmény és csendőrszázad. A Prónay Pál ( ) által 1921-ben Nyugat-Magyarországon létrehozott Lajta bánság, mint önálló tartomány jelentős szerepet játszott annak kikényszerítésében, hogy az évi trianoni békeszerződés által Ausztriához csatolt - Sopron és környékének hovatartozását 1921 decemberében népszavazás döntse el. Augusztus 6-án régi tulajdonosaiknak kormányrendelet adja vissza az államosított ipari és kereskedelmi vállalatokat, az 1/1919. ME. (VIII. 7.) sz. rendelet pedig a köztulajdonba vett földeket augusztus 5-én antantbizottság érkezik a fővárosba. Augusztus 6-án Friedrich István vezetésével - a román katonai hatóságok támogatásával az ellenforradalmi erők lemondatják a Peidlkormányt. Augusztus 7-én az alcsúti birtokáról 5-én a fővárosba érkező József főherceg, Magyarország kormányzója Friedrich Istvánt bízza meg a kormányalakítással augusztus 8-i 3886/1919. sz. kormányrendelet visszaállítja a régi közigazgatási szerveket. Augusztus 9-én Horthy Miklós ellentengernagy Szegeden saját vezetése alatt hadsereg-fővezérletet alakít. Augusztus 12-én József főherceg, kormányzói minőségben kinevezi Horthyt fővezérré. Horthy Miklós ( ), magyar politikus, tengerésztiszt, június 18-án Horthy István és Halassy Paula fiaként Kenderesen született között I. Ferenc József szárnysegéde, az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának főparancsnoka volt ban ellentengernagyként leverte a cattarói matrózfelkelést ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, március 1-jén a különítményesek támogatásával kormányzóvá választották október 16. között Magyarország kormányzója ban alapította meg a Vitézi Rendet ben meghiúsította IV. Károly két puccskísérletét. Az olasz és a német fasizmus politikai, majd katonai szövetségese lett ban erőtlen és eredménytelen kísérletet tett az angolokkal, amerikaiakkal való békekötésre. Nem tiltakozott Magyarország német megszállása ellen. A II. világháborúból való október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után a németek másnap lemondatták a kormányzói tisztségről, és Németországba internálták.

9 405 Horthy Miklós a politikai hatalmat 1944-ben a legszélsőségesebb fasiszta pártnak, a Nyilaskeresztes Pártnak adta át ban amerikai fogságban volt től haláláig Portugáliában élt február 9-én Estorilban (Portugália) halt meg, Lisszabonban temették el, majd 1993-ban Kenderesen újratemették. - Felesége Purgly Magdolna (1901). Horthy Miklós nagyobbik fia, Horthy István ( ), gépészmérnök, 1942-ben kormányzó-helyettes, a második világháborúban a keleti fronton tisztázatlan körülmények között repülőgépével lezuhant. Ifj. Horthy Miklós ( ), magyar sportvezető, között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, között a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. Augusztus 13-án Siófokon létrejön a nemzeti Hadsereg fővezérségének főhadiszállása. Augusztus 10-én és 17-én a Prónay-különítmény meggyilkolja a szekszárdi direktórium és munkástanács vezetőit és tagjait. Augusztus 13-án megszüntetik a korábbi munkanélküli- és szénsegélyt. Augusztus 15-én megalakul a második Friedrich-kormány. Augusztus 19-től gyorsított bűnvádi eljárások zajlanak a volt kommunista vezetők ellen. Augusztus 19-én megalakul az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szövetsége. Augusztus 21-én a 4044/1919. ME. sz. rendelet kimondja a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítását. Augusztus 24-én újjáalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Augusztus végén Keresztényszociális Párt, szeptember 3-án az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párt alakul szeptember 10-én a Párizs melletti Saint Germainben az antanthatalmak megkötik a békét Ausztriával, neki ítélik Nyugat-Magyarország többségében német lakosú részét (Burgerland, 4000 km 2, lakos, köztük magyar) szeptember 10-én az antanthatalmak a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító szerződést kötnek Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal. Szeptember 14-én a fővezérség rendeletet ad ki a katonai és polgári hatóságok hatásköréről: Horthy Miklós fővezér a katonaság főparancsnoka szeptember 30-i 5083/1919. ME. sz. rendelet szabályozza az egyesülési és gyülekezési jogot szeptemberében megalakul a titkos Etelközi Szövetség és Perényi Zsigmond vezetésével az irredenta Magyar Nemzeti Szövetség október 1-jén Román állami tulajdonba veszik a Kolozsvári magyar Színházat. Október 5-én a Budapestet megszállva tartó román csapatok el kívánják szállítani a Nemzeti Múzeum Erdély történetére vonatkozó kincseit azzal az indoklással, hogy Erdély immár Romániához tartozik. Az akciót Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai misszió vezetője úgy akadályozza meg, hogy lepecsételi a múzeum termeit október 10-én Vázsonyi Vilmos elnökletével megalakul a Nemzeti Demokrata Párt. Október 12- én a Kaposvárott rendezett nagygyűléssel megindul a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földmunkás Párt országos szervezése, mely november 29-én egyesül az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párttal. Október 25-én létrejön a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) októberében Oroszországban Jugyenyics újabb támadást intéz Petrográd ellen. Október 15-én megszervezik Petrográd és Moszkva körzetének védelmét és a Gyenyikin elleni támadást. A Vörös Hadsereg október 20-án ellentámadást indít Gyenyikin ellen, Orloj felszabadul, október 24-én felszabadul Voronyezs, november közepén Kurszk. Október 21-én a Vörös Hadsereg támadásba lendül Jugyenyics ellen, november 14-én megkezdődik a támadók megsemmisítése október 23-án a koalíciós kormány létrehozásának megbízatásával Sir George Clark angol diplomata Budapestre érkezik november között a román csapatok kivonulnak Budapestről és a Duna-Tisza közéről. November 16-án Horthy Miklós fővezér a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre november 17-én az 5985/1919. ME. sz. r. általános, egyenlő és titkos választójogot vezet be a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választásoknál. November 24-én megalakul az ún. koncentrációs Huszár-kormány. November 25-én Clerk, az antant főmegbízottja elismeri a kormányt. Az antant, a magyar kormány hivatalos elismeréseképpen, Magyarországot meghívja a párizsi békekonferenciára.

10 november 25-én Szovjet-Oroszország jegyzéket intéz a magyar nemzeti kormányhoz, melyben közli, hogy az Oroszországban lévő magyar hadifogoly tiszteket túszoknak tekinti a Magyarországon üldözött kommunistákért december 7-én szász csoport megtámadja a NÉPSZAVA és Az Est szerkesztőségét december 12-én a Kisfaludy Társaság kizárja tagjai közül Móricz Zsigmond írót december 18-án Kerekes Árpádot és a többi halálra ítélt Lenin-fiút kivégzik. December 29-én kerül sor Korvin Ottó és László Jenő kivégzésére december 28-án Pest vármegye székházában megalakul az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Orosz-lengyel háború január 7-én az orosz Kolcsakot kivégzik Irkutszkban márciusában Krzsizsanovszkij vezetésével megindul az Oroszországi Állami Villamosítási Bizottság (GOELRO). Március 27-én Novorosszijszk felszabadításával befejeződik az orosz Gyenyikin szétverése. Anton Ivanovics Gyenyikin ( ), orosz tábornok volt. Az évi oroszországi polgárháborúban a bolsevikok ellen harcoló csapatok parancsnoka lett ban emigrált ban az antant végül is feloldja a Szovjet-Oroszországot sújtó kereskedelmi blokádot áprilisában kivonják az utolsó intervenciós csapatokat a Szovjetunióból. Április 25-én megindul Lengyelország hadüzenet nélküli támadása. Május 6-án elfoglalják Kijevet júniusában az I. Lovas Hadsereg áttöri a lengyel frontot. Június 12-én felszabadul Kijev. Július 7-én megindul Vrangel támadása a Krímből. Július közepén a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomul Varsó és Lemberg felé. Edward Rydz-Śmigły ( ), lengyel katonatiszt, 1936-tól marsall, Piłsudski közeli munkatársa volt között a titkos lengyel katonai szervezet vezetője, majd 1920-ban a Kijevig előrenyomuló lengyel hadsereg parancsnoka lett től a lengyel hadsereg főfelügyelője, majd ben főparancsnoka lett. Szemjon Mihajlovics Bugyonníj ( ), szovjet-orosz katonatiszt, az orosz polgárháborúban és az évi lengyelek elleni háborúban a Vörös Hadsereg megszervezője és parancsnoka volt. (1935-ben a Szovjetunió marsallja, 1941-től a délnyugati front több szakaszának főparancsnoka lett.) Az évi orosz-lengyel fegyverszünet alkalmával kitűzött demarkációs vonal, az ún. C-vonal : Grodno-Breszt-Litovszk-Sokoły-Przemyśl lett. Az évi rigai béketárgyaláson Lengyelország kedvezőbb eredményt ért el. A II. világháború után is kisebb módosításokkal a C-vonalat fogadták el lengyel-szovjet határnak. Magyarországi események január 5-én Apponyi Albert vezetésével Bethlen István és Teleki Pál kíséretében elutazik Párizsba a magyar békeküldöttség. Február 6-án a békekonferenciához intézett közös memorandumban Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar küldöttség által követelt népszavazás ellen január között folynak a nemzetgyűlési választások a Tisza vonalától nyugatra eső területeken januárjában az emigrációban lévő Károlyi Mihály felhívást intéz a nyugati országokhoz a fehérterror ellen február 17-én Budapesten az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolják Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét, és munkatársát, Bacsó Bélát február 24.-március 30. között a román csapatok kiürítik a Tiszántúlt február 29-én hatályba lép az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:I. tc., mely bevezeti a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja a nemzetgyűlés. Március 15-én megalakul a Simonyi- Semadam Sándor vezette kormány április 1-jén egy honvédelmi miniszteri rendelet megszünteti a fővezérséget, így a nemzeti hadsereg vezetése ismét a honvédelmi miniszter kezében összpontosul április 6-án IV. Károly azonban levélben közli visszatérési szándékát április 11-én, Budapesten, a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra április 15-én jelenik meg a csehszlovák nyelvi törvény. Megindul a szomszéd államokban rekedt magyar tisztviselő középosztály áramlása a megmaradt Magyarországra.

11 407 A párizsi békekonferencia és hatása A békekonferencia Párizsban, január 18-án nyílt meg. A legyőzött központi hatalmak képviselőit csak a szerződés aláírására és átvételére hívták meg. A béketárgyalások eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchiát feldarabolták, Magyarországot megcsonkították, a Balkán-félsziget politikai térképét átrajzolták, és létrehozták a független Lengyelországot. Az új határok következtében Közép- és Kelet-Európában ismét soknemzetiségű országok jöttek létre, amely magában foglalta a későbbi nacionalista és nemzetségi konfliktusok csíráját, egy újabb háború veszélyét. Elsőnek Németország írta alá a békeszerződést június 28-án, a Nagy-Trianon kastélyban. Magyarországon 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amely csak rövid életű volt. Az első világháborút lezáró, Párizs környékén kötött békeszerződések közül Magyarországgal a versailles-i Kis-Trianon-kastélyban kötötték meg a békeszerződést május 6-án Párizsban nagyköveti értekezlet átadja a magyar békeküldöttségnek az antant végleges békefeltételeit. Elutasítják a magyar ellenjavaslatokat. (A békekonferencia elnöke, Millerand kísérőlevelében azonban megemlíti a későbbi békés határigazítás lehetőségét.) Június 4-én a versailles-i Kis-Trianon kastélyt a Nagy Trianon palotával összekötő csarnokban délután 4 óra 30 perckor Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Az évi trianoni békeszerződés magyar aláíróinak egyike Benárd Ágost ( ), magyar politikus, orvos, ben népjóléti és munkaügyi miniszter volt. Az június 4-én, az I. világháború győztes hatalmai által Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe: - Horvátországot nem számítva km 2 -ről km 2 -re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. - Ausztriához került 4000 km 2, lakos, ebből magyar nemzetiségű, - Csehszlovákiához került km 2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, - a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához, Horvátországot nem számítva) került km 2, 1,6 millió lakos, ebből magyar nemzetiségű, - Romániához került km 2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, Ezenkívül több, súlyos korlátozó intézkedés elfogadására is kényszerítette Magyarországot (hadsereg létszámának csökkentése, jóvátétel, vasútvonalak korlátozása). A békeszerződés jelentősen hozzájárult az ország gazdasági és társadalmi helyzetének romlásához és az irredenta mozgalom megerősödéséhez. A béketárgyalást követően az önállóvá lett Csehszlovákiához került a Felvidék (Szlovákia), Romániához Erdély és a Bánát egy része, Jugoszláviához a Bánát másik része, a Bácska (Vajdaság), a Dráva-Száva köze (Horvátország egy része), Ausztriához Nyugat-Magyarország egy része (Burgerland). Az antant eredeti terveiben Debrecen, Salgótarján, Miskolc és Szeged átadása is szerepelt, amelyet azonban a magyar katonai ellenállás meghiúsított. A békefeltételekbe belefoglalták a nemzeti kisebbségek védelmét is, jogegyenlőséget, emberi jogaik biztosítását, ezek a jogok azonban Magyarországon is, az új államokban is csak papíron léteztek. Minthogy Horvát-Szlavónország, ha társországként is, de tagja, része volt a magyar királyságnak, vele együtt az elcsatolt területek 233 ezer km 2 -re emelkedtek. A korábbi 325 ezer km 2 -es Magyarország több, mint 2/3-át csatolták el. A trianoni békediktátummal a km 2 -es és 2,6 milliós Horvát-Szlavónország nélkül Magyarországtól elcsatolt területek és népességük megoszlása a következő volt: Ország ezer km 2 % Népesség (millió) % Románia 102,7 36,4 5,2 28,7 Csehszlovákia 62,9 22,2 3,5 19,6 Jugoszlávia 20,9 7,4 1,5 8,2 Ausztria 5,0 1,8 0,4 2,2 Fiume 0,02 0,0 0,005 0,3 Összesen: 191,7 67,8 10,7 59,0 Csonka-Magyarország 93,1 32,2 7,4 41,0 Magyarország összesen: 284, ,2 100

12 408 A szétdarabolt ország 20 milliós népességéből 13,3 millió lakos élt az elcsatolt területeken. Az elcsatolt 10,7 millió lélek Horvát-Szlavónország nélkül etnikai megoszlása az alábbi volt: - magyar 3,3 millió fő - román 2,9 millió fő - szlovák 1,8 millió fő - német 1,4 millió fő - ruszin 0,46 millió fő - szerb 0,43 millió fő - horvát 0,15 millió fő - egyéb 0,33 millió fő Az 1870-es évekbeli rendezés után 63 vármegyéje lett Magyarországnak. A trianoni békediktátum ebből nálunk csupán 10 vármegyét hagyott sértetlenül: Fejér, Tolna, Veszprém, Somogy, Heves, Borsod, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú vármegyéket. A párizsi békeszerződések során a területrendezések következményei: A cári, majd a kommunista Oroszországnak, miután a vesztesek oldalára sodródott, fel kellett adnia Finnországot, a balti államokat, Lengyelország keleti felét, Bukovina egy részét és Besszarábiát. Azokat a nem-orosz területeket tehát, amelyeket a terjeszkedő orosz birodalom a XVIII-XIX. század során kebelezett be. A veszteségek is messze eltörpültek az orosz, majd szovjetté lett birodalom hatalmas térségei mellett. Németországnak Kelet-Poroszországot, Posent, Pomeránia és Szilézia egy részét, Elzász- Lotharingiát, Schlesswig-Holstein egy részét kellett átengednie Lengyelországnak, Franciaországnak, Belgiumnak, illetve Dániának. Bizonyos területek pedig (pl. Danzig vagy Gdańsk környéke) a Népszövetség hatalma alá kerültek. A Lengyelországhoz került területek zöme a XVIII. században, Lengyelország többszöri felosztása után került Poroszországhoz, majd a XIX. század második felében a belőle kinőtt Németországhoz. A vesztesek oldalára került Bulgáriának Dél-Dobrudzsát és Macedónia, illetve Trácia egy részét kellett átengednie szomszédainak. Az elcsatolt területek nagysága 4 ezer km 2 volt a meghagyott 114 ezer km 2 -rel szemben. A XVI-XVIII. században formálódott Habsburg-birodalom 300 ezer km 2 -nyi területéből a meghagyott Ausztria területe 82 ezer km 2 lett. Viszont ha a dinasztikus birodalmat és Ausztriát, külön-külön nézzük, akkor a német nyelvű és osztrák múltú ország valódi vesztesége Dél-Tirolon kívül valójában nemigen volt. Ráadásul ezzel egyidőben mintegy Krajna Szlovéniáért cserébe Magyarországból adományoztak német nyelvű területeiért. Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) naiv költőnő ( ) Hitvallás című verse az évi trianoni békeszerződés után Nemzeti Hiszekegy -gyé vált: Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen A két világháború között a magyar iskolákban ezzel kezdődött a tanítás május 9-én megkezdődik a pénzcsere: 500, 1000, koronások májusában megalakul az Angol-Magyar Bank május 29-én belügyminiszteri rendelet feloszlatja a Magyarország területén lévő szabadkőműves-páholyokat június 18-án az MSZDP vezetője a jogrend mellett foglal állást és követeli a fehérterroristák elítélését július 13-án alakul meg az egységes kormánypárt, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földműves Párt néven. (1921. február 10-ig működik.) Július 19-én hosszas huzavona után megalakul gróf Teleki Pál kormánya.

13 július 27-én az Ébredő Magyarok Egyesülete két halottal járó merényletet követ el a budapesti Club Kávéház ellen július 5-én az e napon kötött megállapodás értelmében osztrák hadifoglyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar népbiztosokat Szovjet-Oroszországba. Magyarországon július 5.-november 24. között folytatja le a Budapesti Büntető Törvényszék az ún. népbiztos-pert. Az ítéletet december 28-án hirdetik ki. Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet, Vántus Károlyt halálra ítélik, 7 fő életfogytiglani fogházra ítélnek július 19.-augusztus 7. között a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa felhívást intéz valamennyi ország munkásaihoz, keljenek védelmére a forradalmi Oroszországnak augusztus 2.-szeptember 15. között a budapesti hadosztálybíróságon lefolytatják a Tisza István meggyilkolásával vádolt katonák bűnperét augusztus 10-i 6622/1920. ME. sz. r. az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlásáról, 6650/1920. ME. sz. r. a vitézi telkek adományozásáról rendelkezik augusztus 14-én a kisantantot megalapozó szövetségi szerződést köt Csehszlovákia és a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság augusztus 19-i 1920:XVII. tc. kiterjeszti a kormányzó jogkörét: jogot kap az országgyűlés elnapolására, berekesztésére, feloszlatására; némi megszorítással általános kegyelem adására, valamint közvetlen fenyegető veszély esetén elrendelheti a hadsereg országhatárokon kívüli felhasználását szeptember elején kormányzói döntés létrehozza a Vitéz Széket évi törvények: - XVIII. tc. (augusztus 19.) a mezőgazdasági érdekképviseletekről, a mezőgazdasági bizottságok működéséről, - XXV. tc. (szeptember 26.) numerus clausus =felsőoktatási intézményekre való beiratkozás szabályairól, - XXVI. tc. (szeptember 29.) az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (botbüntetés), - XXXVI. tc. (december 7.) a földbirtok helyesebb megoszlásáról október 7-én az Ébredő Magyarok Egyesülete megostromolja a Lipótvárosi Kaszinót és a Demokrata Kör helyiségeit október 11-én a kolozsvári és pozsonyi egyetem ideiglenesen Budapestre költözik október 12-én Szovjet-Oroszország fegyverszünetet köt a Lengyelországgal. - Október 28- november 2. között Vrangel a melitopoli harcokban döntő vereséget szenved november 7-én megkezdődik a Krím felszabadítása. November 16-án európai Oroszország területéről az utolsó fehérgárdisták is elmenekülnek november 10-én a rendőrség és a katonaság felszámolja a budapesti Britannia Szálló fegyveres lakóit és az Ehmann-telepet, a fehérterrorista különítmények központját november 15-én, 42 tagállam részvételével tartja a Népszövetség első ülését december 15-én megindul a Magyarság c. napilap december 24-én a kormány amnesztia rendeletet ad ki, ha a forradalmakban való részvétel miatt elitélt személyek büntetése 5 évnél kevesebb, és ugyancsak közkegyelmet kaptak az augusztus február 16. között elkövetett fehérterror elkövetői is ban a Romániában élő magyarok száma: fő ban megjelenik Szekfű Gyula Három nemzedék című történelmi műve ban külföldre emigrált Polányi Károly ( ), gazdaságtörténész, társadalomtudós, a XX. század eleji magyar baloldali értelmiség egyik jeles egyénisége, aki a Galilei Kör első elnöke és gróf Károlyi Mihály híve volt. Héjjas István ( ), magyar katonatiszt, különítményparancsnok, 1919-ben a fehérterror egyik vezetőjeként tűnt fel ben a nyugat-magyarországi harcok egyik parancsnoka lett ben a Rongyosgárda parancsnoka, majd 1945-ben Spanyolországba menekült. Ostenburg-Moravek Gyula ( ) katonatiszt, a másik különítményparancsnok, az évi fehérterror egyik vezetője, ben a nyugat-magyarországi harcok egyik vezetőjeként ben IV. Károly visszatérési kísérletének támogatója volt. Az évi második királypuccs leverése után háttérbe szorult.

14 január 16-án, Budapesten a Szabadság téren leleplezik az irredenta szobrokat január 22-én a belügyminiszter rendeletben szabályozza a magyar királyi csendőrség szervezetét február 10-én Mayer János elnökletével újjáalakul a Kisgazdapárt. Február 17-én Polgárok és Munkások Szövetsége néven megalakul az MSZDP és a liberális pártok politikai szövetsége március 14-én Bruckban (Ausztria) Magyarország képviseletében Teleki Pál miniszterelnök és Csehszlovákia képviseletében Gratz Gusztáv külügyminiszter, Beneš és Hotovec cseh miniszterek találkoznak. Eduard Beneš ( ), cseh politikus, Csehszlovákia létrehozója, társalapítója volt között külügyminiszter, 1935-ben államelnök lett őszén, a müncheni egyezmény és a Szudétavidék elcsatolása után visszalépett között az emigrációs csehszlovák kormány vezetője, majd 1945 őszén újra államelnök lett ban, a kommunista hatalomátvétel után visszavonulásra kényszerítették március 26-án IV. Károly bejelentés nélkül Szombathelyre érkezik (Románia, Olaszország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia tiltakozik a visszatérés ellen.) Április 6-án elhagyja az országot. IV. Károly ( ), március 26-án a királyi hatalom visszaállítása céljából Szombathelyre érkezett. Március 27-én, Budapesten Horthy kormányzóval tárgyalt. Az antant követelésére április 5-én azonban kénytelen volt elhagyni az országot. IV. Károly feleségével, Zita királynéval október 20-án repült Dénesfára, majd a soproni katonaság felesküdött rá, és Rakovszky Istvánnal ( ) az élen kinevezte kormányát. Rakovszky között a képviselőház elnöke, majd ben a nemzetgyűlés elnöke volt. Az antant tiltakozása, Csehszlovákia és a délszláv állam mozgósítása miatt Horthy Miklós kormányzó a nemzeti hadsereggel meghátrálásra kényszerítette. A budaörsi csata a második királypuccs idején, a Horthy Miklós kormányzóhoz hű nemzeti hadsereg és a IV. (Habsburg) Károlyt támogató csapatok között október 25-én zajlott le. A király és hívei vereséget szenvedtek. Károlyt és feleségét, Zita királynét pedig őrizetbe vették, majd átadták az antant megbízottainak. IV. Károlyt és családját az antant hatalmak Madeira szigetére száműzték. Zita Maria Adelgunda ( ), bourbon-pármai hercegnő, 1911-től a későbbi IV. Károly osztrák császár és magyar király felesége 1916-tól Ausztria császárnéja és ban Magyarország királynéja volt től férjével együtt száműzetésben élt április 13-án gróf Teleki Pál miniszterelnök beadja lemondását. Április 14-én megalakul gróf Bethlen István kormánya. Teleki Pál ( ), politikus, földrajztudós az 1919-es ellenforradalmi kormány külügy- és földművelésügyi minisztere ben miniszterelnök és külügyminiszter, ratifikálta a trianoni békeszerződést áprilisában az első királypuccs után lemondott között elsősorban tudományos munkát folytatott évi törvények: - III. tc. (április 6.) az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, - XXV. tc. (június 16.) a trianoni béke folytán székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegeden, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsett helyezi el, - XXXIII. tc. (július 26.) a trianoni békeszerződés törvénybe iktatása: A békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer km 2 területéből 93 ezer km 2 (33 %) maradt magyar fennhatóság alatt. Az évi népszámláláskor összeírt főnyi népességből 7,6 millió (36 %) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából (30 %) magyar nyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. (1930-ban a romániai Erdélyben 1481 ezer magyar (az összlakosság 26,7 %-a), 1921-ben Csehszlovákiában 745 ezer magyar (6 %), Jugoszláviában 468 ezer magyar (3,9 %) élt ben Ausztriához, Burgerlanddal 30 ezer magyar ajkú lakos került.) 1922-ig menekült, nagyrészt tisztviselő érkezett Magyarországra május 22-én Horthy Miklós a Várpalota Zsigmond-kápolnájában felavatja a vitézi rend első vezetőit. Augusztus 21-én Budapesten a Várkertben a kormányzó vitézzé avatja az első kiválasztott személyeket július 5-én a belügyminiszter feloszlatja az irredenta egyesületeket.

15 július 6-án Kolozsvárott megalakul a Magyar Szövetség augusztus 1-jén a XIV. tc. értelmében a Magyar Állami Jegyintézet megkezdi működését, az Osztrák-Magyar Bank megszűnik augusztus 3-án Határmegállapító Központ alakul augusztus 8-án Rigában aláírják a magyar-szovjet fogolycsere-egyezményt október 20-án IV. Károly Svájcból feleségével együtt különrepülőgépen a Sopron megyei Dénesfára érkezik, gróf Cziráky József Vas megyei birtokára. Innen 22-én vonattal indul Budapest felé. Október 23/24-én Budaörsnél összecsapnak a nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató csapatok. November 6-án a nemzetgyűlés becikkelyezi a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló 1921:XLVII. tc.-t november 26-án a Kisgazdapárt és a kereszténypárt értekezletén Bethlen István miniszterelnök meghirdeti a konszolidáció programját december 11-én megalakul a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara december között népszavazást tartanak Sopron és környékén. A lakosság a Magyarországhoz tartozás mellett dönt december 22-én aláírja a Bethlen-Peyer-paktumként emlegetett megállapodást a kormány és az MSZDP december 23-án közzéteszik a közkegyelemről szóló kormányrendeletet. Peyer Károly ( ), SZDP politikus, elítélte a proletárdiktatúrát ban belügy-, majd munkaügyi és népjóléti miniszter lett. Az évi Bethlen-Peyer-paktummal biztosította az MSZDP legalitását között parlamenti képviselő volt ben a németek koncentrációs táborba hurcolták után a szociáldemokrácia kommunista kisajátítása ellen foglalt állást ben kizárták az SZDP-ből, ezután emigrált. Haláláig az USA-ban élt, 1989-ben rehabilitálták. Az 1921-es alkotmány értelmében Lengyelország köztársasági államformájú ország volt. Súlyos nehézségekkel küzdött. Jellegét tekintve agrárország. A külső kapcsolatok terén az uralkodó osztály egy része franciabarát, más része angol-, illetve egyenesen németbarát politikát folytatott január 5-én Bethlen bejelenti, hogy belép a Kisgazdapártba. Február 22-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyesül a Kisgazdapárttal február 1-jén Budapesten 11878, vidéken 6334 szervezett munkás van munka nélkül február 10-én megszűnik a Magyar Nemzetiségügyi Minisztérium. A nemzetiségi kérdések intézését a miniszterelnökség II. akciós ügyosztálya veszi át március 2-án megjelenik a 2200/1922. sz. ME. r. a választójogról, és a belügyminiszter 34100/1922. sz. rendelete a népgyűlések engedélyezéséről március 30-án a kormány közli a Jóvátételi Bizottsággal: nincs olyan helyzetben, hogy jóvátételt fizessen. Augusztus 8-án a kormány felállítja a Devizaközpontot április 1-jén Madeira szigetén elhunyt IV. Károly április 3-án az SZK(b)P XII. kongresszusán a párt főtitkárává választják J. V. Sztálint. Sztálin (ered. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), grúz származású orosz forradalmár és szovjet politikus ( ) tól az orosz SZDP tagja, 1912-ben kooptálták a bolsevik párt KB-ba előtt többször elítélték, bebörtönözték és száműzték. Az 1917-es októberi forradalom egyik pétervári vezetője lett től mint az SZKP KB főtitkára ellenőrzése alá vonta az SZKP pártapparátusát. Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után az SZKP-n belüli különböző csoportok ügyes kijátszásával egymás után állította félre Trockíjt, Zinovjevet, Kamenyevet és más ismert bolsevikokat. Az 1920-as évek végétől a párt és az ország diktátora lett. Belpolitikai győzelmét követően brutális terrorrendszert hozott létre től a Népbiztosok Tanácsának elnöke és a Vörös Hadsereg főparancsnoka lett augusztus 23-án megállapodást kötött Hitlerrel és nyugati irányú bekebelező politikát folytatott. A II. világháború után szocialista tábort hozott létre, amely a hidegháborúhoz vezetett. Maga körül személyi kultuszt hozott létre. Sztálin kidolgozta a sztálinista elméletét a bolsevista kommunizmus megvalósítása érdekében. Az ellenzéki politikusok kiiktatásával az 1930-as évektől totális diktatúrát vezetett be. Fő jellemzői: - a marxizmus dogmatizálása, mértéktelen személyi kultusz - minden polgári szabadságjog felszámolása - tízmilliók legyilkolása.

16 után a sztálinizmus kiterjedt a szovjetek kelet-európai csatlósállamaira is május 28-június 11. között nemzetgyűlési választásokat tartanak Magyarországon június 1-jén megindul a Prágai Magyar Hírlap augusztus 17-én Horthy országos nyomorenyhítő akciót hirdet szeptember 1-jén hatályba lép a nagy közgyűjtemények önkormányzatáról szóló 1922:XIX. tc szeptember 17-én Zentán megalakul a Jugoszláviai Országos Magyar Párt szeptember 18-án a Népszövetség felveszi tagjai sorába Magyarországot október 26-án Mussolini-puccs zajlik Olaszországban: Marcia su Roma november 21-én megnyílik a budapesti Corvin Mozi november 22-én aláírják a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést december 1-jén a nemzetgyűlés megszavazza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állami támogatásáról szóló 1923:I. tc.-t december 16-án a nemzetgyűlésen Gömbös Gyula nyilvánosságra hozza fajvédő programját. December 17-én az olasz fasizmus létrejöttét követő két hónap múlva - a pesti Vármegyeház dísztermében tartja alakuló közgyűlését a Magyar Fascista Hungarista Tábor december 21-én, Budapesten megalakul a Magyar Munkaadók Központja december 23-án megnyílik a Fővárosi Operettszínház december 30-án létrejön a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (SzSzKSz = SZU.). A Szovjetunió és Németország az olaszországi Rapallóban diplomáciai és gazdasági egyezményt köt ben megjelenik József Attila első verseskötete A Szépség Koldusa, és Móricz Zsigmond Tündérkert c. műve, melynek további 2 folytatása 1935-ben jelenik meg. Lengyelországban Piłsudski visszavonulása után az első törvényesen megválasztott államfőt, Gabriel Narutowiczot decemberében, egy héttel hivatalba lépése után szélsőséges nacionalisták meggyilkolták. A bizonytalan gazdasági helyzet nyomán fellángoltak a sztrájkmozgalmak. A Lengyel Kommunista Párt illegalitásba vonult. Az 1923-as krakkói általános sztrájk fegyveres harcba csapott át a munkásság és a katonaság között január 1-jén megkezdi működését a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT.) Władysław Sikorski ( ), lengyel politikus és katonatiszt, január-május között miniszterelnök volt között a londoni emigrációs kormány miniszterelnöke lett február 21-én a Budapesti Büntető Törvényszék ítélete alapján államosítják a hazaárulás vádjával vádolt Károlyi Mihály magyarországi birtokait január 31-én Magyarország belép a Népszövetségbe, és április 22-én Genfben, a népszövetségi tanács 24. ülésszakán Magyarországnak ítélik Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a környékbeli bányákat március 2-án üzembe helyezik a csepeli rádióadót április 3-án Budaörsről megindul a magyar légiforgalom május között Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter Párizsban, Londonban és Rómában a magyar pénzügyi kölcsönről tárgyal. A Jóvátételi Bizottság elvileg hozzájárul a kölcsönhöz. Július 28-án Svájcban összeül a kisantant konferencia (Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), amely megtárgyalja a magyar kölcsön ügyét. A kölcsönt Magyarország nem fordíthatja fegyverkezésre és irredenta propagandára május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet Gerő Ernő és 66 kommunista társa perében június 21-én teszik közzé a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. ME. sz. rendeletet.

17 július 24-én Lausanne-ban az antanthatalmak és Törökország képviselői aláírják a békeszerződést augusztus 2-án Gömbös Gyula és csoportja Fajvédő Pártot alapít szeptember között a Genfben folytatott tárgyalásokon megegyezés jön létre Bethlen miniszterelnök és Beneš cseh külügyminiszter között a határátlépések megkönnyítésére, az állampolgárság és illetékesség, a propaganda és a magyar államkölcsön kérdésében szeptember 8-án kiadott 1923:XXV. tc. a közalkalmazottak létszámát 20 %-kal csökkenti. Az október 19-i 7502/1923. ME. sz. r. szabályozza az állami alkalmazottak politikai tevékenységét október 14-én Pécsett megnyílik az áttelepült Erzsébet Tudományegyetem november 14-én polgári és katonai érdemek jutalmazására a kormányzó új érdemkeresztet, valamint ezüst és bronz érdemérmet alapít november 20-án a budapesti Bazilikában ünneplik Habsburg Ottó születésnapját december 20-án a Népszövetség tanácsa elfogadja a magyarországi pénzügyi szanálás tervezetét. Irányelvek: - Magyarország új jegybankot állít fel, - a költségvetés egyensúlyát június 30-ig helyreállítja, - az ország 250 millió aranykorona újjáépítési hitelt vesz fel, - az ország pénzügyi ellenőrzését főbiztos végzi, júniusáig a jóvátételi fizetéseket felfüggesztik, - a népszövetségi kölcsön 20 év alatt fizetendő vissza ban megalakul a Bauxit Trust ban megjelenik Bartók Béla Kodály Zoltán Erdélyi magyarság. Népdalok c. munkája januárjától megjelenik a Magyar Rádió Újság január 21-jén meghal V. I. Lenin február 21-én a Jóvátételi Bizottság elfogadja Magyarország pénzügyi szanálásának tervét: 179 millió aranykorona jóvátételt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak 3 évi szénszállítást rögzít március 14-én Genfben magyar-román egyezményt írnak alá, amelyben Magyarország lemond a háborúban a románok okozta károk megtérítéséről, Románia pedig garantálja Magyarország területi épségét évi törvények: - II. tc. (március 28.) a kisebbségi nyelvek közhivatalokbani ismeretéről, - IV. tc. (április) az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, - V. tc. a Magyar Nemzeti Bank felállításáról, - XI. tc. (május 20.) a középiskolákról április 10-én a Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított Légügyi Hivatal a katonai repülés szervezője volt április 14-én megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. (MSZMP.) május 24-én megalakul a Magyar Nemzeti Bank május 31-én kiadott 4300/1924. ME. sz. r. az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság felállításáról június 30-án a belügyminiszter /1924. ME. sz. körrendeletében a leventeegyesületek szervezéséről intézkedik szeptember 5-én Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai egyezményt köt Berlinben szeptember 12-én aláírják a magyar-szovjet kereskedelmi megállapodást szeptember 17-én Bécsben megnyílik a Collegium Hungaricum szeptember 28-án Veszprémben megtartják az első balatoni kongresszust.

18 október 26-án Szegeden felavatják az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet november február 28. között a belügyminiszter megvonja a Népszava utcai árusításának jogát december 31-én a Népszava közli a Bethlen-Peyer-paktumot. - Az MSZDP 1924 december elejétől május 26-ig parlamenti passzivitásban van ben megalakul a Magyar Hirdető Iroda ben megjelenik Kosztolányi Dezső Pacsirta c. regénye március 18-án a nemzetgyűlés elfogadja az első aranyalapú költségvetést április 18-án megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár június 3-án megnyílik a Csepeli Szabadkikötő június 30-án Vági Istvánt és társait letartóztatják július 7-én a nemzetgyűlés elfogadja a választójogi törvényjavaslatot, amely az ország nagy részén visszaállítja a nyílt szavazást augusztus között tartja a Kommunisták Magyarországi Pártja I. kongresszusát Bécsben szeptember 22-én a rendőrség letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP.) és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP.) 40 tagját, köztük Rákosi Mátyást és Hámán Katót. Hámán Kató ( ), magyar kommunista munkásmozgalmi vezető 1925-ben az MSZMP egyik alapítója volt től a Vörös Segély titkára lett ben bebörtönözték, 1936-ban szabadult november 18-án hatályba lép az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925:XXXI. tc november 21-én 125 éves jubileumát ünnepli a Pesti Izraelita Hitközség december 1-jén felavatják a pesti rádióstúdiót december 19-én MTI közlemény adja közzé: Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert 10 millió frank értékben, hamisított ezerfrankosokat találtak náluk december 14-én tartóztatta le a rendőrség Jankovich Arisztid magyar diplomáciai futárt. A frankhamisítási botrány vezetői Teleki Pál és Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány voltak január 20-án a frankhamisítási botrány politikai vonatkozásainak kivizsgálására a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot küld ki ben megnyílik a pesti Corvin Áruház. August Hlond ( ), lengyel római katolikus főpap, 1925-től Gniezno érseke és Lengyelország prímása, 1927-től bíboros, között a német megszállás idején emigrációban élt január 12-én Budapesten megalakul a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt február 25-én Gaál Gaszton vezetésével megalakul a konzervatív Agrárpárt. 1926:VII. tc. (március 24.) népiskolák létesítéséről és fenntartásáról, báró Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszter törvénye május 16-án a Budai-hegységben, Nagyszénáson felavatják az első munkás-turistaházat május között a frankhamisítási per a törvényszék előtt. Május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a frankhamisítási perben: Nádosy Imrét és herceg Windischgrätz Lajost 4 évi fegyházra és millió korona pénzbüntetésre, hivatalvesztésre és politikai jogaik felfüggesztésére ítélik. Piłsudski májusában a lengyel hadsereg nagyobbik részének támogatásával államcsínyt hajtott végre, és magához ragadta a tényleges hatalmat. A háromnapos lövöldözés a Witos-kormány és Vojciechowski államelnök május 12-i lemondásával végződött. Ignacy Mościcki ( ), lengyel kémikus és politikus, - Piłsudski híve között töltötte be a lengyel köztársasági elnöki tisztséget ben Svájcba emigrált július 1-jén a Népszövetség Tanácsának magyar albizottsága megszünteti a magyar államháztartás ellenőrzését és a népszövetségi főbiztosi állást július 16-án Rassay Károly elnökletével megalakul a Független Nemzeti Demokrata Párt.

19 július 18-án Marosvécsen megalakul az Erdélyi Helikon írói munkaközösség október 3-6. között Bécsben rendezik a Páneurópai Unió első kongresszusát október 14-én Bethlen István miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását a frankhamisítási ügy politikai vonatkozása miatt. A lemondást a kormányzó nem fogadja el december között, az Egységes Párt 60,1 %-os győzelmével tartják az országgyűlési választásokat évi törvények: - XXII. tc. (november 15.) az országgyűlés felsőházáról, - XXIV. tc. (december 2.) a leány-középiskolákról és leánykollégiumokról november 20-án a budapesti Városligetben megnyitják a Műjégpályát december 23-án a fővárosban a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán felállítják az első közlekedési lámpát ban felépült az első szovjet vízi erőmű ban Németországot felveszik a Népszövetségbe január 1-jén bevezetik az új fizetőeszközt, a pengőt január 27-én a /1926. sz. belügyminiszteri körrendelet bevezeti a fényképes személyigazoló jegyet március 31-én megszűnt az antant katonai ellenőrzése április 4-6. között Bethlen István miniszterelnök római látogatása alkalmával Bethlen és Mussolini aláírják a kölcsönös olasz-magyar barátsági és gazdasági együttműködést június 21-én H. S. Rothermere lord a Daily Mail c. lapban írt cikkében Európa érdekében is szorgalmazza a trianoni béke revízióját július 15-én a forradalmi tüntetőkkel utcai harcokra kerül sor Bécsben július 27-én Herczeg Ferenc elnökletével megalakul a Magyar Revíziós Liga. Herczeg Ferenc ( ) a Budapesten, között megjelenő Új Idők, magyar irodalmi hetilap szerkesztője volt között. Herczeg Ferenc a XX. század elején és a két világháború között a konzervatív irodalom vezéralakja volt között a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. Német családból származott, a gimnáziumban tanult meg magyarul. Munkatársai, a korszak divatos írói: Csathó Kálmán ( ) színházi rendező, Kosáryné Réz Lola, Harsányi Zsolt ( ) volt évi törvények: - XII. tc. (július 3.) a polgári iskolákról, - XIII. tc. (július 3.) a külföldi magyar intézetekről és a magyar műveltség céljait szolgáló ösztöndíjakról, - XXI. tc. (december 28.) március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról, - XXXII. tc. (december 28.) Kossuth Lajos örök érdemeit és emlékét törvénybe iktatja szeptemberében megindul a Magyar Szemle szeptember 5-én a kormányzó jelenlétében Tihanyban felavatják az Országos Magyar Biológiai Kutató Intézetet. Alapkövének letételére 1926 augusztusában került sor október 26-án a kormány megbízásából, Prónay György vezetésével 8 tagú küldöttség utazik Rómába, az olasz fasizmus rendszerének tanulmányozására november 6-án a budapesti Országház téren felavatják a Kossuth-szobrot november 9-én a kommunista Szántó Zoltánt nyolc és félévi börtönre ítélik december 23-án a Koronatanács határozatot hoz a rejtett haderőfejlesztésről augusztus 1- jétől vezetik be az általános védkötelezettséget ben létrejön az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI). Serédi Jusztinián (tkp. Szapucsek György) római katolikus főpap és egyházjogász ( ), től esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása lett.

20 március 4-én Debrecenben tartott beszédében Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy az ország a határok békés revíziójára törekszik április 10-én Balatoni Intéző Bizottság alakul április 26-án hatályba lép az ún. második numerus clausus törvény: 1928:XIV. tc április 29-én a lakihegyi új, 20 kw-os rádióadó megkezdi a műsorszórást. Júniusban a rádió előfizetők száma 100 ezer fő június 15-én Kassán megalakul a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, titkára: Sziklay Ferenc augusztus 4-én hatályba lép az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást kimondó 1928:XL. tc augusztus 11-én megalakul a Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártja szeptember 9-én Budapesten levegőbe emelkedik az első helikopter, Asbóth Oszkár találmánya október 1-jén megalakul az Idegenforgalmi Tanács október 28-án átadják a forgalomnak a csepeli nemzetközi szabadkikötőt november 24-én Horthy kormányzó felavatja az Alföld energiaszükségletét biztosító salgótarján-szolnoki villamos vezetéket december 11-én a pilisvörösvári bányászok tüntetnek ban megjelenik Hóman Bálint - Szekfű Gyula Magyar Történet c. művének első kötete ban kiadják Zilahy Lajos Valamit visz a víz c. regényét. Hóman Bálint ( ), magyar történész, kultúrpolitikus, és között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Németbarát, de náciellenes politikai irányvonalat képviselt. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte, 1951-ben a börtönben hunyt el. A középkori magyar történelem kiemelkedő kutatója volt. Fő művei között szerepel a Magyar pénztörténet ; A magyar királyság pénzügyi és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Szekfű Gyulával kiadta az ban elkészült, ötkötetes Magyar Történet című művet. Szekfű Gyula ( ), magyar történész, a Magyar Szemle szerkesztője, Magyarország moszkvai nagykövete, majd között moszkvai nagykövet volt. Fő műve az Iratok a magyar államnyelv kérdéseinek történetéhez; Bethlen Gábor; A száműzött Rákóczi; Forradalom után ban a Margit-szigeten megszűnik a Lóvasút május 1-3. között utcai harcokra kerül sor Berlinben a tüntető kommunisták és a rendőrök között május között megrendezik az első könyvhetet Magyarországon július 1-jén a Rendőr Újonciskolán felállítják az első magyar páncélosalakulatot. 1929:XXXIII. tc. (július 18.) a Nemzeti Közművelődési Alap létesítéséről augusztus 3-9. között Budapesten rendezik a XXI. Eszperantó Világkongresszust október 25-én kirobban a New York-i tőzsdakrack, kezdetlét veszi a világgazdasági válság január között Hágában konferenciát rendeznek, amely a magyar jóvátétel végleges rendezéséről is határoz. Magyarországot 25 évre évi 13 és fél millió pengő háborús jóvátétel fizetésére kötelezik. Magyarország pénzügyi ellenőrzése megszűnik április 11-én újabb Bethlen-Mussolini találkozóra kerül sor Rómában május 20-án megszűnik a magyarországi népszövetségi ellenőrző bizottság működése június 4. a trianoni békeszerződés 10. éves évfordulója június 15-én Bethlen Londonba látogat. Az július 3-i 1930:XXXI. tc. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy egyes gazdasági ágazatokra és országos beruházásokra az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül kölcsönt vehessen fel szeptember 1-jén tüntetések a fővárosban és vidéken.

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

VI. A KIRÁLY NÉLKÜLI KIRÁLYSÁG

VI. A KIRÁLY NÉLKÜLI KIRÁLYSÁG 126 1919. augusztus 1-jén a Budapesti Munkás- és Katonatanács Peidl Gyulát, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. 1919. augusztus 2-án Magyarország államformája

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN - FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1. MAGYARORSZÁG A HÁBORÚ VÉGÉN A Központi hatalmak 1918 őszén teljes katonai vereséget szenvedtek. Béketárgyalási javaslatot tettek Wilsonnak,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont) KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az első világháború (1914 1918)

Az első világháború (1914 1918) SZAMOSI LÓRÁNT Az első világháború (1914 1918) 1. Európa a XX. század elején A XVI. századtól kezdve Európa folyamatosan gyarapodott, s a XIX. század végére már azt hitte, hogy a világ kiválasztott kontinense,

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Foglalkozása a diktatúra elıtt. Vallása

Foglalkozása a diktatúra elıtt. Vallása Garbai dr. Landler Jenı Vágó Béla Csizmadia Vantus Károly dr. Hamburger Jenö Nyisztor György Varga Jenı Székely Béla Kunfi Zsigmond Lukács György Bokányi Dezsı Ügyköre III/21. a bukásig a forradalmi kormányzóta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919. március 21. 1919. augusztus 1.)

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919. március 21. 1919. augusztus 1.) A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919. március 21. 1919. augusztus 1.) 1. Előzmények: Az őszirózsás forradalom kormánya és Károlyi Mihály nem volt könnyű helyzetben 1919 márciusában. Egyfelől Damoklész kardjaként

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a

Részletesebben

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY

Részletesebben

TRIANON. Szerkesztette ZEIDLER MIKLÓS

TRIANON. Szerkesztette ZEIDLER MIKLÓS TRIANON Szerkesztette ZEIDLER MIKLÓS OSIRIS KIADÓ BUDAPEST 2003 TARTALOM Előszó 9 I. FORRÁSOK HÁBORÚ ÉS FELBOMLÁS Az antanthatalmak és Románia együttműködési szerződése Románia hadba lépéséről (Bukarest,

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

VI. A konszolidáció időszaka, új társadalmi berendezkedés kialakítása:

VI. A konszolidáció időszaka, új társadalmi berendezkedés kialakítása: VI. A konszolidáció időszaka, új társadalmi berendezkedés kialakítása: Az I. világháború kitörése után jelentkezett önkéntesnek, és tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton teljesített szolgálatot.

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Jászi Oszkár 1929 novemberében

Jászi Oszkár 1929 novemberében Szociáldemokrácia 1918-ban Jászi Oszkár 1929 novemberében Kunfi Zsigmondról (1879 1929) írott nekrológjában kifejtette, hogy a magyar munkásmozgalom három, európai mértékkel mérve is nagyszabású és jelentékeny

Részletesebben

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 Készült: 2011. november 24. Készítette: Héra Éva, Ádám Krisztina www.cioff.hu cioff@mail.datanet.hu Szervezet neve Város Rendezett fesztivál neve Fesztiválminısítési eredmény

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Az I. világháborúban a gyõztes

Az I. világháborúban a gyõztes Határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem Az I. világháborúban a gyõztes nagyhatalmak az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Japán elõzetes egyeztetései után Párizsban, 1919.

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma Külképviseleti választás 2. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. ban szavazó választópolgárok száma 2. külképviseleti Település Ország névjegyzéki létszám (fő) 1 Abu Dhabi Egyesült Arab

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid

FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid FOGALOM Dekrétum a hatalomról Vörös Őrség Alfred von Schlieffen Hosszú XIX. Század Dekr. A földről Szocializált nagybirtok Paul von Hindenburg Rövid XX. Század Dekr. A békéről Rekvirálás Jean Jaures Világháborúk

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 1. Valószínű, hogy Dózsa Györgyöt nem ültették izzó vastrónra kivégzésekor, csupán ácsolt székre. Ám a fejére valóban felhevített vaskoronát tettek. Hol történt

Részletesebben

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Érettségi témakörök TÉMÁK 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00-

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00- . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak Források Részlet az 1918. november 13 14-i aradi magyar román tárgyalások anyagaiból Jászi miniszter reflektál az elhangzott észrevételekre. Nagy hálával tartozik Maniu Gyulának azért a nyílt férfias állásfoglalásért,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVI.) Új folyam II. 2011. 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/06/a-magyar-oktatas-es-tortenelemtanitas-evfordulonaptara-ii-aprilis-1-jetol-junius-30-ig-02-02-13/

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben