Védőoltások ma és régen

Átírás

1 Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola Védőoltások ma és régen Konzulens: Dr Czanik Sarolta Gyermek háziorvos Készítette: Pekovics Nikolett Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó 2012 Makó 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető...3. Oldal A védőoltás történet..4. oldal A védőoltásról általában...5. oldal Hogyan hatnak a védőoltások...6. Oldal A védőoltások mellékhatása, kockázata, szövődménye oldal Magyarországi oltási rendszer...9. Oldal Az oltóanyagok beszerzése és előkészítése Oldal BCG Oltás Oldal DI-PER-TE védőoltás Oldal Influenza Oldal Szakmódszertan oldal Hipotézis, kérdőív oldal Válasz a hipotézisre oldal Összegzés oldal Forrás oldal 2

3 1.Bevezető Makón a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközép iskolában tanulok csecsemő és gyermeknevelő-gondozó szakon. Ennek a képzésnek a keretében a gyermekekkel való szakszerű foglalkozást sajátítjuk el. A témát azért választottam, mert nekem, mint leendő gondozónőnek tudatában kell lennem, hogy a csecsemőknek és kisgyermekeknek milyen védőoltásokat kell kapniuk azoknak mi az előnye és lehet-e mellékhatása. Tudatában kell lennem az alapvető védőoltásokkal kapcsolatos tudnivalókkal, valamint felhívhatom a szülő figyelmét arra, hogy milyen betegségek alakulhatnak ki, ha nem kapja meg a megfelelő védelmet a gyermek. A szülők feladata és felelőssége, hogy gyermekének megadjon mindent, ami segíti az egészséges fejlődését. Az egészségügy feladata, hogy minél korszerűbb módszerekkel próbálják megelőzni a súlyos betegségek kialakulását. Már korábban is voltak kételyek a védőoltásokkal kapcsolatban, és napjainkban is előfordulnak olyan hírek, amelyek elbizonytalanítják a szülőket a védőoltások beadatásával kapcsolatban. A szakdolgozatom első felében a védőoltásokról írtam általában és azok jellemzőiről, továbbá ismertetem a védőoltások után várható reakciókat, kockázatokat, esetleges szövődményeit. A szakdolgozatom második felében ismertetem, hogy Magyarországon melyek a kötelező védőoltások különböző életkorokban valamint az oltóanyagok beszerzéséről és előkészítéséről írtam. Szakdolgozatom utolsó felében az általam kiválasztott 3 védőoltásról írtam, azok jellemzőiről, valamint felállítom a hipotézist, illetve az összegzést. 3

4 2.Története A védőoltások története több mint 200 évre nyúlik vissza. A védőoltások elődje az ún. varioláció volt, amikor is egészséges embereket oltottak a járványos fekete himlő ellen. Az emberiség félelmetes ellenségei a járványok a XVIII. századig legyőzhetetlenek voltak. Ez idő alatt a bevezetett védőoltások száma folyamatosan nőtt, a járványszerűen előforduló fertőző betegségek száma ugyanakkor folyamatosan csökkent. Az orvostudomány és a közvélemény a visszaesést többnyire a védőoltások pozitív hatásának tulajdonítja, holott az elmúlt két évszázad alatt életkörülményeink, higiénés viszonyaink és táplálkozásunk is alapvetően megváltozott. Ezekhez a klasszikus bakteriológia fénykorának hatalmas felfedezései szolgálnak alapot. A további felfedezések már jórészt tervszerű kísérleti munka eredményeként jöttek létre. A betegségek megelőzését célzó védőoltás ötlete 1796-ból származik. Edward Jenner brit gyermekorvos úgy gondolta, hogy azok a fejőlányok, akik már túlestek a tehénhimlőn (egy enyhébb betegségen), nem kaphatják meg a himlőt, ami halálos betegség. Jenner elméletére alapozva fejlesztették ki az első himlő elleni oltásokat, azonban a védőoltások hatására nem csökkent a himlős megbetegedések száma. Hatalmas járványok törtek ki, lényegesen súlyosabbak, mint korábban. A beoltott személyek túlnyomó többsége megkapta a himlőt, amelyet a himlős betegeket befogadó intézmények egyértelműen dokumentáltak. Ennek hatására több ország betiltotta a himlő elleni oltást. A WHO által néhány évtizeddel ezelőtt kezdeményezett himlő elleni oltási program során hivatalosan elismerték, hogy nem a védőoltások hatására tűnt el a himlő a Földről. A megfelelő higiénés feltételek biztosítása, a betegek elkülönítése és a csatornázás akadályozta meg a betegség terjedését. A védőoltások kidolgozása és széles körű alkalmazása nagy szerepet játszott abban a változásban, ami az utóbbi évtizedekben a fertőző betegségek terén zajlott. Az orvostudomány leghasznosabb, legtöbb emberéletet megmentő ágának tartják a vakcinológiát. Most 26 potenciálisan halálos betegség előzhető meg oltásokkal. Emberi életek milliói menthetőek meg évente, pár tűszúrással. Mára halált, súlyos fogyatékosságot, hosszas szenvedést okozó betegségeket számoltak fel teljesen, a védőoltásoknak köszönhetően. 4

5 2.1 A védőoltásokról általában A védőoltás szerepe, hasznossága vitathatatlan. A védőoltások minden esetben életet veszélyeztető betegségek elleni védelmet biztosítják.. A megelőzésben, csakúgy, mint a gyógyításban használt minden eszköznek, gyógyszernek, oltóanyagnak biztonságosan kell hatékony védelmet illetve gyógyulást eredményezni. Nem lehet nagyobb kockázata a megelőzésnek, mint magának a betegségnek! Senki sem kérdőjelezheti meg az orvos jó szándékát és hozzáértését. A haszon-kockázat elve alapján mindenképpen a védőoltás által provokált betegség a kisebb trauma a szervezet számára. A védőoltások célja a szervezet immunizálása fertőző betegségek ellen. Két alapvető módszere az aktív és passzív immunizálás. Aktív immunizálás esetén a kórokozó antigénjével igyekszünk a szervezetből olyan immunválaszt kiváltani, amely megvédi a pácienst a természetes fertőzésektől. Az aktív immunizálásra szolgáló összes oltóanyagot vakcinának szokták nevezni. Az első aktív védőoltás hatása 2-6 hét alatt alakul ki, viszont az immunitás hónapokig vagy évekig tart. Az aktív immunizáló oltóanyagok élő vagy ínaktivált mikrobákat, illetve azok termékeit tartalmazzák. Alapvető követelmény, hogy a vakcina készítésére használt mikrobatörzs a betegséget okozó mikrobával, azonos antigénekkel rendelkezzék. Az aktív immunizálás során az élő vakcinákkal történő oltás a természetes fertőzést utánozza annak veszélyei nélkül. Az élő vakcinával végzett egyszeri sikeres oltás tartós immunitást biztosít, amelynek tartalma kórokozóként változik. Az élő vakcinák hatékonyságának feltétele az, hogy az oltómikroba a szervezetben szaporodjék. A passzív immunizálást idegen szervezetben termelődött antitestek közvetítésével végzik. A passzív védőoltás azonnal hat, de hatása csak néhány hétig tart, mivel a bevitt ellenanyagok lebomlanak. Passzív immunizálást elsősorban toxinok és vírusok ellen alkalmaznak. Az ellenanyagoktól csak a fertőzési folyamat egy bizonyos pontjáig várható hatás. Az ellenanyagok hatása mindig preventív. A betegség soha nem jön jókor, ezért a védőoltás beadásakor van mód arra, hogy épp a legjobb immunitású állapotot válasszuk ki, amikor várhatóan az oltás által kiváltott imitált betegség kevésbé viseli meg a szervezetet, illetve annak lelki-fizikai egyensúlyát. Sokan úgy hiszik, hogy a védőoltásoknak köszönhetően ma már a fertőző betegségek eltűntek, de ez nem minden esetben igazolt. Azokban az országokban ahol nem megoldott a védőoltás alkalmazása ott még előfordul kanyaró vagy bárányhimlővel megfertőződött ember, mivel a fertőző betegségek elleni küzdelemnek sosincs vége. 5

6 2.2 Hogyan hatnak az oltások? Védőoltás adásakor az immunrendszert mesterségesen késztetjük az aktív védettség kialakítására. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített formáját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. Védőoltás adásakor a természetes folyamatot csak utánozzuk. Oltási betegségre gyengített, élő kórokozó tartalmú oltás esetén van lehetőség. Az oltási betegség nem fertőz, igen enyhe lefolyású, a tünetek inkább csak emlékeztetnek a természetes fertőzésre (láz, kiütés). Legtöbb oltás esetében az oltóanyag antigének többszöri adagolása esetén érjük el a kívánt hatékony és tartós antitest választ. A védőoltások kifejlesztésekor az egyik cél az, hogy a szervezetbe lehetőleg csak védelmet biztosító antitest kialakulásáért felelős antigént vigyük be; ez azonban csak a védőoltások egy részénél megoldott. Ilyen antigén lehet: - A baktérium termelte toxinok kémiailag átalakított betegséget nem okozó, de erőteljes immunválaszt kiváltó formája - Mesterségesen szaporított, majd gyengített vagy elölt vírusok. Vírusalkotórészek, melyek a teljes vírus hasításából származnak. - Egyes baktériumok sejtfalának alkotórészei. Minden védőoltás tartalmaz adalékanyagokat, melyek egyrészt az antigénantitestreakciót gyorsítják, segítik, illetve biztosítják az oltóanyag hatásának állandóságát (stabilizátorok). Legtöbbször ez az anyag felelős az oltás környéki duzzanatért, fájdalomért. Különösebb teendőt nem igényel, idővel minimális heg hátrahagyásával gyógyul és a további, oltások beadhatók. Egyre kevesebb vakcina gyártásánál használnak konzerváló szert, így a korábban aggodalmat keltő higanyszármazék ma már nem található az alapimmunizálásra használt oltóanyagokban. Az antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szennyeződés megelőzése érdekében van szükség, mely azonban nem jelent allergizáló mennyiséget. Penicillin allergiában szenvedők szabadon olthatók. Egyes élő vírus tartalmú oltóanyagok magasabb neomycin tartalma miatt, súlyos neomycin allergiások nem olthatók. 6

7 2.3 A védőoltások mellékhatása, szövődménye és kockázata Magyarországon egyre több tanulmány foglalkozik az oltások kapcsán felmerülő komoly problémákkal. Minden orvosságnak, amelynek valamilyen hatása van, mellékhatása is van. A gyerekek immunrendszere fokozatosan alakul ki, ezért az egyes fertőző betegségek megelőzése érdekében már csecsemőkorban oltásokat kapnak. A védőoltások a gyerekek immunizálását és immunrendszerük megerősítését hivatottak elősegíteni a különböző fertőző betegségekkel szemben. A védőoltások hiányában ezek a fertőző betegségek kialakulásának kockázata és veszélyei sokkal nagyobbak, mint az immunizálással járó esetleges szövődmények, vagy olyan kellemetlen mellékhatások, mint a beadást követő oltási reakció. Ezek a mellékhatások minden esetben kezelhetők, de célszerű a gyermeket hamar orvoshoz vinni, amint a tünetek jelentkeznek, mert akár még kellemetlenebb szövődményekhez is vezethetnek. Ezeket az enyhébb vagy akár komolyabb mellékhatásokat általában az oltóanyagban található idegen fehérje váltja ki, amelyik vivőanyagként szolgál, illetve több injekció egyidejű beadása is okozhat hasonló reakciót. Az orvosnak kötelessége, hogy az adott kockázatokról tájékoztatást nyújtson, hiszen végül a páciens kell, beleegyezzen a beavatkozásba. Fontos, hogy az orvos tudjon a családban előforduló krónikus megbetegedésekről, esetleges oltási szövődményekről, a szülők félelméről. Magyarországon is, ahol törvényileg kötelező a védőoltások beadása ott működik oltási szaktanácsadó és oltási szövődményeket figyelő szolgálat. Az oltásról szóló felvilágosításhoz természetesen hozzátartozik az az információ is, hogy milyen gyakori és milyen veszélyes az a betegség, amit meg akarunk előzni. Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót vagy antigént, idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat (tartósítószereket, adalékanyagokat). Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek, ezért minden esetben mérlegelni kell a betegség veszélyének illetve az oltási károsodásnak a kockázatát. Ugyanúgy, mint az oltások, extrém esetben a betegségek is vezethetnek katasztrófához. Az oltások mellékhatásait részben az oltási antigének, részben pedig az adalékanyagok válthatják ki. Az előbbi mellett szól, hogy az azonos adalékanyagokat tartalmazó különböző oltóanyagok mellékhatásprofilt mutatnak. Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. 7

8 Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is. Ilyen esetben egy másik állatfaj által megtermeltetett szérumot kell a betegnek adni. Az oltások mellékhatásainál megkülönböztetjük az oltási reakciókat, az oltási betegséget és az oltási szövődményeket. Az oltási reakció esetében átmeneti eseményről beszélünk. Enyhe reakció például: a helyi pír, duzzanat, a láz vagy az ingerültség. Erősebb oltási reakciók: az apátia vagy a túlzott ingerelhetőség görcsrohamok, oltási tályog, heveny ízületi panaszok, csecsemőknél légzésleállás vagy allergiás reakciók: csalánkiütéstől az asztmás rohamokon át, egészen az allergiás sokkig. Az oltási szövődmények súlyosabbak és maradandó károkat, tehát oltási károsodásokat okozhatnak, vagy idült betegségekbe torkollhatnak. Ide sorolandók az idegrendszer autoimmun megbetegedései (ideggyulladás, szklerózis multiplex, autizmus stb.) és az idegrendszeren kívüli autoimmun megbetegedések, mint a reumás ízületi gyulladás vagy a diabétesz. 8

9 3. Magyarországi védőoltási rendszer ÉLETKORHOZ KÖTÖTT KÖTELEZÔ OLTÁSOK: 2011 BCG= Bacillus Calmette-Guérin tuberculosis elleni oltóanyag DPT= diftéria-pertusszisz-tetanusz IPV= inaktivált polio vírus vakcina OPV= orális polio vírusvakcina MMR= morbilli+mumpsz+ rubeola DT = diftéria-tetanusz emlékeztető oltás céljára 9

10 3.1 Az oltóanyagok beszerzése és előkészítése Magyarországon a védőoltások ingyenesek. Az oltóanyagok a védőoltási rendeletben meghatározott módon szerezhetők be. Kötelező védőoltásokhoz az oltóanyagot általában a Kormányhivatal Népegészségügyi Intézete illetve az elsőfokú közegészségügyi járványügyi hatóság biztosítja. Bizonyos oltóanyagok gyógyszertári forgalomban is vannak és orvosi vényre készpénzért megvásárolhatók. A társadalombiztosítás terhére bizonyos oltóanyagok rendelhetőek. Az oltóanyagok összetételén, adagolásán az új kutatásoknak megfelelően évről évre változtatnak, fontos ezért a mellékelt használati utasítást elolvasni. Az élő mikrobákat tartalmazó oltóanyagok általában liofilezve kerülnek forgalomba. Az oltóanyagot közvetlenül az oltás előtt oldjuk fel. Az oltáshoz steril fecskendőt és tűt használnak. Használat előtt az ampulla többszöri megfordításával vagy enyhe rázásával az oltóanyagot homogenizálni kell. Erősebb rázás habképzést okoz, amely az oltóanyag fecskendőbe szívása után légbuborékot okoz. A szuszpenzió a fecskendőben is ülepedhet, ezért felszívás után azt azonnal be kell adni. Oltóanyagot a tápcsatorna megkerülésével és a tápcsatornán át is juttathatunk a szervezetbe. Egy steril eszközzel csak egyetlen egyént szabad oltani. Tömegoltások esetén lehetséges csak, hogy egy fecskendőből több személyt is oltsunk, de a tűt akkor is cserélni kell. 10

11 3.2 BCG oltás (Bacille Calmette-Guérin) A BCG vakcina élő gyengített virulenciájú törzs. Kialakítása Calmette-nek és Guérinnek sikerült 1921-ben.Az oltóanyag készítéséhez a BCG törzs Sauton-táptalajon nyert tenyészetét használják fel, homogenizálás után beállítják csíratartalmát ellenőrzik sterilitását és allergizáló képességét. Régebben folyékony szuszpenzió formájában, ma már csaknem kivétel nélkül, így Magyarországon is liofilezetten kerül forgalomba. A folyékony oltóanyag hátránya, hogy élőbaktérium-tartalma rohamosan csökken, de az oltóanyag +4 Co-on hónapokig, sőt évekig, szobahőmérsékleten 4 hétig változatlan állapotban eltartható. Reszuszpendálás után viszont különösen napfényen gyorsan csökken a csírák vitalitása, ezért mindig frissen oldott vakcinát kell használni. Az oltás technikája: A BCG vakcinát különböző módon lehet a szervezetbe juttatni. Legelterjedtebb az ic. oltás, a magyar oltási rendelet is ezt írja elő. Adagja 0,1 ml. Több országban alkalmazzák a multipunktúrát ehhez azonban tízszer töményebb vakcinára van szükség. Az oltópisztolyt tömegoltási kampányokban lehet jól kihasználni. A Calmette által ajánlott és egyes országokban felelevenített orális oltáshoz nagyobb mennyiségű BCG többszöri bevitele szükséges, s hatékonysága még így sem éri el az ic. oltásét. Tuberculosis: Az oltás ideje: megszületés után néhány nappal. A tuberkulózis Magyarországon a XX. század ötvenes évei előtt népbetegségnek számított. A betegség megelőzése céljából Magyarországon minden egészséges újszülöttet még a szülészeti intézményben, de legkésőbb 6 héten belül BCG vakcinával védőoltásban részesítenek. A vakcinát hazánkban több évtizede alkalmazzák a gümőkór megelőzésére. A gyermekkori megbetegedések előfordulásának kiemelkedően kedvező alakulása elsősorban az újszülöttek igen magas arányban végrehajtott BCG oltottságának köszönhető. 11

12 3.3Oltási reakció: Az oltás helyi reakciója nyomán 2-4 hét múlva 10 mm-t általában meg nem haladó átmérőjű, vörös, kékes vörös csomó képződik az injekció helyén, amely maximális nagyságát 4-6 héttel az oltás után éri el. A csomó közepe gyakran beolvad és kiürül, majd pörkösödik vagy felszínes gennyező fekély képződik, amely lassan feltisztul, néha 2-3 hónapig is nedvezik, legkésőbb 4 hónappal az oltás után kis fehér heggel gyógyul. Ezzel egy időben a hónalji nyirokcsomók is megduzzadhatnak. Amennyiben borsónyinál nagyobb duzzanat keletkezik, feltételezhető, hogy az oltóanyag a bőr mélyebb rétegeibe került, vagy a szükségesnél több volt a befecskendezett mennyiség. A nem kívánt reakció különösebb kezelést nem igényel, szárazon tartása és védelme elegendő. Igen ritkán a hónalj alatti nyirokcsomó extrém mértékű duzzanata miatt sebészi feltárás szükséges. Gyakorta tapasztalható, hogy a BCG reakció körül vérbő, hámló, esetenként hólyagos kiütés keletkezik, mely jelenség az immunológiai reakcióval összefüggésben zajlik. Nyugtató, hidratáló krém gyorsíthatja a folyamat múlását. BCG oltással egy időben vagy szabad időközzel bármilyen oltás adható, de oltásra a bal felkart 3 hónapig nem lehet használni! 12

13 3.4 Diphtheria Pertussis Tetanus ( DI-PER-TE) Története: A diftéria nevet Pierre Fidèle Bretonneau vezette be 1826-ban ban a kórokozót keresve vizsgálták a mikroorganizmusokat. A valódi kórokozót Friedrich Loeffler találta meg 1884-ben. Diphtheria ellen 1928 óta oltanak Magyarországon, Az idők során az oltóanyag formáján, összetételén, az oltások számán és rendjén folyamatosan változtattak. Kezdetben csak a 6-10 éves korcsoportban oltottak tól folyamatosan áttértek a csapadékos oltóanyag használatára így lehetővé tette a fiatalabb korosztályok immunizálását is tól 6-11 hónapos korban előbb egy, majd 1951-től két oltásból álló alapimmunizálást vezettek be tól alkalmazzák a jelenlegi hármas kombinációt. E védőoltás klinikai szempontból különböző betegségek ellen hivatott védelmet nyújtani. A diphtheria és a tetanus immunológiája ugyan sok hasonlóságot mutat, de a pertussis e vonatkozásokban eltér a másik kettőtől. A diphtheria: Egy baktérium által okozott fertőző megbetegedés, ami ritkán fordul elő. Jellemzője a torokfájás és egy hártya kialakulása, amely beborítja a torkot. Ha ez a hártya megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a légzést, akkor a betegség veszélyessé válhat. A diftéria szövődményei a szívizomgyulladás, ami szívelégtelenséghez vezethet és a végtagok, a légző izmok vagy a torok és a szem izmainak átmeneti paralízise, ritkábban a vesét károsítja. A lappangási idő 2-4 nap! A betegség cseppfertőzéssel terjed. A diphtheria a szívizomzat érintettsége miatti keringési elégtelenség, gége diphtheriában fulladás által okozhat halált. Magyarországon a védőoltások bevezetése előtti időkben a diphtheria járványos volt. A tetanus kórokozója a spórás, exotoxint termelő baktérium. A fertőzés a talajban, porban előforduló spóráknak roncsolt, szennyezett sebekbe jutásával jön létre. A baktérium szaporodása lokális tüneteket nem okoz, de toxinja felszívódva az idegrendszert károsítja, ami súlyos, fájdalmas izomgörcsökben nyilvánul meg. Magyarországon az 1950-es évek elején évi 500 megbetegedés, közöttük újszülött korban fordult elő. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A betegség jellemző tünete a rohamokban jelentkező köhögés. Halált szövődményei miatt főleg csecsemőkorban okozott. A DI-PER-TE oltás Magyarországon kötelező. Három részletben hónapos korban történik az immunizálás. Az első DI-PER-TE újraoltás 18 hónapos, a második 6 éves korban kötelező. A 11 éves gyermeket egy DI-TE emlékeztető oltásban részesítik. A csecsemő és kisgyermekkori oltásokat folyamatos oltási rendszerben végzik, a 11 évesek oltása iskolai feladat. 13

14 4. Influenza és a védőoltás: Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél, súlyos szövődmények léphetnek fel. Az influenzának 3 típusa ismert. 4.1 Influenzavírus A Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket: antigen shift révén ugyanis gyakran alakulnak ki újabb változatok, melyek ellen a gazdaszervezetek még nem védettek. Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. 4.2 Influenzavírus B és C A B típusú influenzavírus kisebb járványokat képes okozni, a C típusú pedig leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva. 4.3 Kezelés és megelőzés: A beteg leggyakrabban magától meggyógyul, viszont javasolt az ágynyugalom és a lázcsillapítás, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. A betegnek tanácsos kerülnie a várandós nőket, csecsemőket, és az idős beteg emberek társaságát. Az influenza kezelhető neuraminidáz-bénítókkal, valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos adamantán-származékokkal. Szalicilátok (pl. aszpirin) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos agy- és májkárosodást okozhat! Influenza megelőzésére adható a védőoltás. A vakcina elölt teljes vírust, hasított vírust vagy csupán felszíni antigéneket tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak. H1N1 influenzavírustörzs ellen oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők is. 14

15 Szakmódszertan Lehetőségem adatott, hogy egy gyermekorvosi rendelőben megfigyeljem a csecsemők és kisgyermekek védőoltás felvételét. Szülői és orvosi beleegyezéssel bent lehettem az orvosi rendelőben, hogy saját szememmel láthassam, mi történik, hogyan reagálnak a gyermekek a vizsgálatokra és a védőoltásokra. Azon a napom, mikor megérkeztem a rendelőbe csak 3 gyermek volt egy 2 hónapos kisfiú, aki édesanyjával érkezett, és egy 18 hónapos ikerpár szüleivel, aki 1fiú és 1 lány volt. Először a 2 hónapos csecsemő került sorra, mivel ő a legkisebb és mielőtt megkapná a kötelező 2 hónapos korban beadandó DTPa + Hib+ IPV oltást előtte elvégzik a csecsemő vizsgálatát. A doktor úr felajánlotta a szülőknek, hogy bent maradhatnak a rendelőben vagy, hogy ne lássa a szülő gyermekét szenvedni akár ki is mehet. A szülő úgy döntött, hogy ő inkább bent marad és figyeli a történteket. A csecsemő a vizsgálatokat láthatóan jól tűrte, de a védőoltásnál bizony nagyon eltört a mécses. Miután megkapta, a csecsemőt átadták édesanyjának és néhány percen belül megnyugodott. A doktor úr elmondta az édesanyának a várható reakciókat és a kezelési módokat, ezután a szülő és gyermeke távoztak a rendelőből. Következett az ikerpár, akik édesapjukkal és édesanyjukkal érkeztek a doktor úrhoz. Külön-külön mindkét gyermek átesett a kötelező alapvizsgálatokon és a doktorúr a szülőt kérdezte van e a gyermekeknek jelenleg valamilyen betegségük, mivel beteg állapotban a védőoltást nem vehetik fel, illetve láz után 14 napot várni kell. Mivel egyik gyermeknek sem volt betegsége így az asszisztensnő megkérte az édesapát, hogy az egyik gyermekkel fáradjanak ki a váróba, míg a kisfiú bent marad édesanyjával. Ő is megkapta a védőoltást, és mivel a kisfiú fájdalomként élte meg az oltást ő is sírt, de a doktor úr gyors vigaszra talált egy matrica által, amit a gyermek választhatott magának. A kisfiú kiment a váróba ahol már édesanyja várta vigaszt nyújtva gyermekének. Édesanyja elmondta kisfiának, hogy egy ilyen erős nagyfiúnak nem szabad sírnia és elmagyarázta neki, hogy a doktor bácsi csak jót akart. Ekkor az édesapa bevitte kislányát a rendelőbe, hogy ő is megkaphassa a védőoltást. A reakció szinte ugyanaz volt, mint a kisfiúnál, de a kislány sokkal jobban sírt, viszont a matricát ő is megkapta. Miután a kislány látta, hogy testvére már nem sír így szépen lassan megnyugodott ő is. A szülők szintén megkapták a megfelelő információkat és hamarosan távoztak a rendelőből. A két megfigyelés alapján látható hogy minden kisgyermek fél a védőoltástól, de a szülő bátorítására hamar megnyugszanak. 15

16 Hipotézis: Feltételezem, hogy a védőoltások felvételével kiszoríthatóak az antibiotikumok túlzott alkalmazása, illetve megelőzhetőek különböző fertőző betegségek terjedése illetve kialakulása. Feltételezem, hogy a szülők nagy része beadatja a gyermekének a nem kötelező védőoltásokat. Feltételezem, hogy a szülők rendelkeznek megfelelő ismerettel a védőoltások után várható nemkívánatos reakciókról. Kérdőív: 1) Az Ön gyermekének neme?... 2) Az Ön gyermekének Életkora?... 3) Az ön családjában hány gyermek él? Gyermekei életkora, neme?... 4) Bízik e a védőoltás védelmében? Ha igen miért? Ha nem miért?... 5) Gyermeke megkapta e a kötelező védőoltásokat? Ha nem miért?... 16

17 6) Adatott e be gyermekének nem kötelező védőoltást? Ha igen, melyik védőoltást kapta meg? Húzza alá! Rota vírus ellen Pneumococcus fertőzés ellen Meningococcus fertőzés ellen Bárányhimlő ellen Kullancsok okozta vírusos megbetegedések ellen Egyéb: 7) Tudja e a védőoltások beadatása után várható reakciókat? Ha igen mik azok?... 8) Feleslegesnek tart e bármilyen kötelező védőoltást? Ha igen miért?... 9) Kapott -e ön vagy gyermeke olyan betegséget, ami ellen be volt oltva? Ha igen melyik betegség volt az?... 10) Ön miért tartja fontosnak a védőoltásokat?... 11) A védőoltásokkal kapcsolatos információkat honnan szerzi? Húzza alá! Orvos Védőnő Egyéb Internet Baba-mama újságok 17

18 12) Amennyiben beadatta gyermekének a kötelező védőoltásokat eredményesnek bizonyult e? 13) Ha önnek van idősebb gyermeke tapasztalta e, a különbséget a védőoltások között? 14) Az ön gyermeke megkapta e a nem kötelezően beadandó járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltást? 15) Az ön gyermeke megkapta e a nem kötelezően beadandó járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltást? 18

19 Válasz a hipotézisre Kérdőívemet 40 példányban töltötték ki olyan kisgyermekes szülők, akiknek 0-3 éves korú gyermeke van, ezáltal tudtam felállítani a három hipotézisemet. Az első hipotézis miszerint a védőoltások felvételével kiszorítható a túlzott antibiotikumok fogyasztása azért helytálló, mert a kérdőívemet kitöltő szülők mindegyike beadatja gyermekének a kötelező védőoltásokat így ezek a súlyos betegséget nem lépnek fel, és nem igényelnek antibiotikumos terápiát. A szülők bíznak a védőoltások védelmében, és fontosnak tartják azok felvételét gyermekük egészsége és védelme érdekében. 40fő Igen megkapta a kötelező védőoltásokat. 19

20 A második hipotézisem, melyben a nem kötelező védőoltások beadatásáról kérdezem a szülőket szintén beigazolódott, mert 40 kitöltő közül 24 beadatja gyermekének a nem kötelező védőoltásokat ezek közül is legtöbben a Pneomococcus fertőzés ellenit. További 16 szülő nem tartja fontosnak a nem kötelező védőoltások beadását, mert bízik benne, hogy gyermeke nem kapja meg az adott betegséget, illetve idősebb gyermekére támaszkodva nem tartja fontosnak a nem kötelező oltás felvételét. A választási lehetőségek több félék voltak. Nem kötelező védőoltások beadatása Összes Beadatta Nem adatta be 0 Rota vírus elleni 9 fő 17,3 % Meningococcus fertőzés ellen 11fő 21% Pneumococcus fertőzés ellen 14fő 21.2% Bárányhimlő ellen 4fő 26.9% Kullancsok terjesztette vírusos megbetegedések ellen 6fő 7.7% Egyéb 2fő 11.5% Nem adattam be nem kötelező védőoltást gyermekemnek % 20

21 A harmadik hipotézisem szintén beigazolódott, mert a szülők orvos, védőnő által rendelkeznek megfelelő információval illetve néhány szülő még további információkat keres az interneten, illetve különböző baba-mama újságokban. Tisztában vannak a várható reakciókkal és azok kezelésével. A választási lehetőségek több félék voltak. A védőoltásokkal kapcsolatos információkat honnan szerzi? Orvos % Védőnő % Internet % Baba- Mama újság 3 3.8% Egyéb 2 2.6% Összes válasz 78 21

22 Összegzés Témaválasztásomnak több indoka is van. A későbbiekben is gyermekekkel szeretnék foglalkozni, elsősorban egészségügyben azon belül, is mint csecsemő és kisgyermekápoló. Nem zárom ki a bölcsődei gondozónői állást sem, de az inkább a második helyen áll. 9 éves húgom megszületésének köszönhetően figyelemmel kísérhettem családon belül is egy új gyermek érkezését, és azt hogy édesanyám hogyan látja el a csecsemőt, ez által tudtam tőle tanulni valamint megfigyelni védőoltás felvételeit. Ha sikerül az egészségügyben elhelyezkednem nap, mint nap részese lehetek különböző életkorú gyermekek ellátásában. 22

23 Forrás: -Budai József- Nyerges Gábor : Védőoltások - Dr. Randall Neustaedter: Véd-e az oltás?

24 Köszönetnyilvánítás Köszönttel tartozom a dolgozat elkészítésében nyújtott segítségért, türelméért, és értékes tanácsaiért témavezetőmnek Dr Czanik Sarolta házi gyermekorvosnak. Továbbá szeretném megköszönni minden kérdőívet kitöltő szülőnek, hogy hozzájárultak sikeres vizsgamunkám elkészítéséhez. 24

25 Nyilatkozat Alulírott... 2/14c nappali tagozat csecsemő és gyermeknevelő- gondozó felsőfokú szakképzés hallgatója kijelentem, hogy... című szakdolgozatom saját kutatómunkám eredménye. Aláírás 25