A Magyar Képzőművészeti Egyetem évi gazdasági beszámolójának szöveges indoklása

Átírás

1 A Magyar Képzőművészeti Egyetem évi gazdasági beszámolójának szöveges indoklása Budapest, április 11. Készítette: Juhász Ferenc gazdasági főigazgató

2 I. Feladatkör, tevékenység I.1.1. Az intézmény neve: Magyar Képzőművészeti Egyetem. Törzskönyvi azonosító száma: ÁHT azonosító: Szektor: 1051 Tagozat: 20 Cím/alcím: 0200 Szakágazati besorolás: Honlapjának címe: I.1.2. Az intézmény feladatkörének, évi szakmai tevékenységének értékelése A Magyar Képzőművészeti Egyetem által ellátott feladatokban évben az előző évekhez viszonyítva nem következett be lényegi változás. - Az intézmény az SZMSZ-ben felsorolt művészeti területeken, akkreditált szakokon (festő, szobrász, grafika, restaurátor, intermédia, látványtervező, tanárképző, képzőművészet-elmélet) egyetemi szintű képzést folytat, s e képzési formákban oklevelet ad ki, - A MAB jóváhagyása alapján Doktori Iskolát működtet, ahol DLA képzést és habilitációs eljárást folytat, - A képzéshez kapcsolódóan kutatási tevékenységet folytat, - Kiállítások szervezésével, a műalkotások széles nyilvánosság felé történő közvetítésével hozzájárul a nemzeti és egyetemes kultúra megismertetéséhez, - A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola, mint gyakorló iskola fenntartójaként közoktatási feladatot lát el, - Mind az egyetemi oktatáshoz, mind a középfokú oktatáshoz kapcsolódóan kollégiumi elhelyezést és étkezési, kulturális, sportolási lehetőséget biztosít a diákok, hallgatók számára. Az egyetemi és szakközépiskolai szakfeladatokra fordított kiadásokat az utóbbi öt év vonatkozásában az alábbi adatsor szemlélteti:

3 (adatok: ezer Ft-ban) Egyetemi szakfeladatok Szakközépiskolai szakfeladatok Összesen: 2009.év év év év év Az intézmény évben az alapfeladataira (egyetemi oktatás, középiskolai oktatás, kollégiumok működtetése) az előző évihez képest összességében 34,4 millió Ft-tal többet költött. Ennek egyik oka, hogy központi forrás kiegészítéssel megvalósult a szakközépiskolában a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó bérfejlesztés, másik oka pedig, hogy év végén az intézmény a pénzügyi helyzetére tekintettel pluszforrást kapott az államtól, melyet a szállítói tartozásállományának kiegyenlítésére fordított így évben az egyetemi szakfeladatra is 23 millió Ft-tal több kifizetés történt, mint előző évben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az év végi kiegyenlítetlen tartozás állomány örvendetesen lecsökkent. Az egyetemi feladatokhoz, a szakközépiskola működtetéséhez és uniós projektekkel kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket részletesen bemutató tárgyévi elszámolást az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ebből jól látható, hogy az előző évhez képest a középiskolai pedagógus bérfejlesztésen túl lényeges belső szerkezeti elmozdulás nem történt. Az intézménynek sem a szakmai feladatai, sem azok teljesítéséhez szükséges forrásai nem változtak az előző évhez képest. Az uniós projektek tárgyévi részletes pénzügyi adatait az 1.c. sz. melléklet foglalja magába. I.1.2.a, Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések Az egyetemen illetve a szakközépiskolában lényeges szervezeti korszerűsítés évben nem történt, a szükséges változtatásokat már az ezt megelőző években megtette intézményünk. Mivel az intézmény évben olyan mérvű központi támogatás csökkenést élt túl, melyet az azt megelőző években együttvéve sem, ezért az intézmény belső tartalékai 2012 évre teljesen kimerültek. A Szenátus évre az egyetemi működés tekintetében minimális mértékű racionalizálást határozott el a beruházások, felújítások, bizonyos anyagfelhasználások tekintetében, a személyi jellegű kiadásoknál, járulékoknál és hallgatói juttatásoknál pedig a korábbi évekhez képesti szinten tartást, mely meg is valósult a rendelkezésre álló forrásokból évre a szaktárca az

4 intézmény számára olyan költségvetést készített, mely sokkolta az egyetemi polgárságot. Amíg a gyakorló iskolai szakfeladatra valamint a hallgatói juttatásokra a évivel azonos szintű forrás állt ban is rendelkezésre, addig az egyetemi oktatási szakfeladatra szánt központi támogatási forrást a tárca a korábbi évihez képest 38 %-kal csökkentette. Mindez figyelembe véve a korábbi években már végrehajtott támogatáscsökkentést az egyetem számára megvalósíthatatlannak bizonyult. A költségvetés az egyetemi oktatás megszüntetését jelentette volna. Előbb a szaktárcától, majd a Kormánytól kért intézményünk segítséget a súlyos költségvetési probléma megoldására, mely küzdelem végül sikerrel ért véget, január 30-án Lázár János a miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy a kormány intézményünk költségvetését a évi szintűre, 300 millió Ft-tal kiegészíti. Mivel az ígért forrás kiegészítés csak az utolsó negyedévben valósult meg, ezért intézményünk év közben a felhalmozódott szállítói számlatartozást csak úgy tudta lefaragni és a fizetésekre csak úgy tudott fedezetet biztosítani, hogy négy alkalommal előirányzat előrehozatalt kezdeményezett a kincstárnál. Ilyen körülmények között intézményünk egész éves szakmai tevékenységét a szigorú takarékos gazdálkodás jellemezte. Ennek eredményeképpen az intézménynél a személyi juttatások és hozzá kapcsolódó járulékok a pedagógus bérfejlesztés ellenére jóval az előző évi szint alatt maradtak. A felhalmozási kiadások mértéke 20 millió Ft-tal maradt alatta a évi szintnek, a készletbeszerzéseket pedig sikerült az előző évi szinten tartani. Egyedül a szállítói szolgáltatásokra fordított kifizetések nőttek az előző évhez képest, ez azonban nem az igénybevétel emelkedésének tudható be, hanem annak, hogy intézményünk az év végi pluszforrásokból rendezett minden korábbról fennmaradt szállítói számlát, így a évi gazdálkodás lényegében tartozás állomány nélkül indul. Takarékosságra ösztönözte egyetemünket bizonyos eszközök (bútor, informatika) beszerzését központi engedélyhez kötő kormányhatározat is, mely nyomán alig történt informatikai eszközbeszerzés. Ez azonban a jövőt illetően nagyon aggályos, hiszen az elavult eszközök pótlását elsősorban a szerverállomány frissítésére gondolunk ez alatt a közeljövőben mindenképpen meg kell majd oldanunk. A központi költségvetési egyensúly megőrzését célzó jogszabályi intézkedések (beszerzési tilalmak, zárolások) valamint a költségvetési támogatás mérhetetlenül alacsony szintje intézményünket komoly erőpróba elé állították, azonban a megtett intézkedések hatásfokát jelzi, hogy a pénzügyi egyensúlyt mindvégig sikerült megőrizni, az utolsó negyedévben pedig amikor végre folyósításra került az év elején megígért támogatás tartozásmentesen zárta intézményünk az évet. Ezzel sikerült elérni, hogy mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban az alapfeladatok megfelelő színvonalon ellátásra kerültek, sőt a szakközépiskolában az eszköz és épületállomány fejlesztésére is jutott elegendő forrás. A takarékossági program másik elemét az energiaracionalizálás jelentette évben ugyan ezen a téren komolyabb beruházások nem történtek, viszont a felhasznált gázmennyiség az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent, hiszen az egyetemi

5 főépületen és kollégiumon kívül az intézmény teljes épületállománya az előző években korszerűsített fűtési rendszerrel üzemelt. Az energia kiadások számottevő lefaragását jelentette a közüzemi szolgáltatók csoportos közbeszerzéssel történő kiválasztása is július 1-től a gázszolgáltatásnál egy felsőoktatási intézmények konzorciuma által lebonyolított csoportos közbeszerzéssel sikerült elérni jelentős, 30 %-os díjmérséklést, év végén pedig ugyanezen konzorciumhoz csatlakozással az áramdíj mértékét sikerült hasonló mértékben csökkenteni. Ezek energia díjcsökkenések számlákban, és kiadási megtakarításokban való érvényesülése teljes mértékben évben érződik majd. I.1.2.b. Alapítványok, közalapítványok támogatása (NÉ) Intézményünk tárgyévben nem támogatott alapítványt, közalapítványt. I.1.2.c. d. Vállalkozási tevékenység, vegyes rendeltetésű eszközök (NÉ) A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek kizárólag alap, kiegészítő illetve kisegítő tevékenységeihez kapcsolódóan származott bevétele, vállalkozási tevékenységet tárgyévben sem folytatott. Ennek megfelelően vegyes rendeltetésű eszközei sem voltak. I.1.2.d. A kiszervezett tevékenységek helyzete Az intézmény sem tárgyévben sem az azt megelőző években nem szervezett ki tevékenységet. A takarítási valamint portaszolgálati tevékenység kiszervezése 7 ill. 10 évvel ezelőtt zajlott. Ezen tevékenységek minősége és jelenlegi árszabása megfelelő intézményünk számára. Áremelés az utóbbi években nem történt, takarítási tevékenységnél viszont 10 %-os ármérséklést sikerült elérni évben a közbeszerzés során. I.1.2.e. Gazdasági társaságban való részvétel (NÉ) Intézményünknek nincs részesedése gazdasági társaságokban. I.1.2.f. A dolgozók lakásépítési támogatása (NÉ) Intézményünk sem tárgyévben, sem azt megelőző néhány évben nem folyósított lakásépítési támogatást munkavállalójának, erre nem volt igény. A sok-sok évvel ezelőtt adott támogatásokat a jogosultak már törlesztették, így a lakásépítési elkülönített számlát megszüntette intézményünk. I.1.2.g. Kincstári számlán kívüli pénzforgalom Az intézménynek a kincstári körön kívül négy bankszámlája van, melyen egykori művészek illetve azok örökösei által alapított közérdekű kötelezettség vállalás jogcímen elhelyezett összegeket kezeljük. A bankszámlák pénzforgalma igen csekély. A lakásépítési bankszámlát 2013-ban megszüntettük, hiszen forgalom már nem bonyolódott rajta. A közérdekű kötelezettség vállalási számlákon e Ft

6 kamatozik, ez pedig nem képez olyan komoly tőkerészt, melynek kamataiból a közérdekű célt finanszírozni lehetne. Ennek értelmében el kell gondolkozni azon, hogy az örökösök egyetértésével a tőkerészt néhány év alatt a megadott közérdekű célra felhasználja az intézmény. A bankszámlák év végi összesített záró egyenlege e Ft volt. I.1.2.h. A kincstári finanszírozás helyzete Intézményünknek a kincstári finanszírozással illetve kincstári elszámolással kapcsolatban kedvezőek a tapasztalatai. Mind az előirányzatok, mind a pénzforgalmi kiadások-bevételek vonatkozásában megfelelő összhang van az intézmény által könyvelt adatok és a kincstári adatok között. Az előirányzatokat illetően egyáltalán nem fordult elő eltérés a kincstári és intézményi adat között, a kiadások és bevételek tekintetében pedig kizárólag az engedélyezett eltérések (kerekítési különbözet, pénztári pénzkészlet illetve deviza számla állománya) fordultak elő. A finanszírozás tekintetében sem volt semmilyen problémánk a rendszerrel, a teljesítményalapú finanszírozás új rendszere kiválóan működött intézményünknél. Az intézményünk költségvetési támogatásának alacsony szintje miatt év közben 4 alkalommal kényszerültünk előirányzat előrehozatalra, melyet a Kincstár mindegyik alkalommal jóváhagyott és végrehajtott. I.2. Az alaptevékenység változása és gazdálkodással való összefüggése I.2.1. Változások az intézményi szerkezetben, a szolgáltatási struktúrában Az intézmény szerkezetében, szervezeti felépítésében évben nem történt semmilyen lényegi módosulás. Az egyetemi oktatással összefüggő szolgáltatási struktúrában a korábbiakban kezdeményezett mester szak indítások nyomán a as tanévtől immár 3 szakon folyik mesterképzés egyetemünkön (tanárképzés, látványtervező művész képzés és kurátorképzés). A képzési szolgáltatási struktúrában változást jelentett, hogy ősztől beindult a brazil hallgatók képzése is egyetemünkön, Az elkövetkező években ezt az irányt szeretnénk folytatni a külföldi hallgatók számának növelésével és az idegen nyelvű képzések akkreditációjával. A szolgáltatási struktúrában jelentős változást hozott az egyetemi előkészítők rendszerének átalakítása is. A Regionális Tehetségkutató Program keretében nyújtott művészeti alapozó képzés köré az egyetemi szakok hétvégi előkészítőt szerveztek, így a résztvevők nemcsak a rajzkészségük fejlesztését érhetik el, hanem megismerkedhetnek az egyes művész szakokon folyó munkával és azok szakmai elvárásaival is.

7 A szakközépiskolában is jelentős fejlesztések történtek az elmúlt időszakban a kiegészítő képzések terén évben az iskolában OKJ-s felnőttképzések, ezen túlmenően egyetemi, illetve középiskolai felvételi előkészítő tanfolyamok, valamint több kisebb szaktanfolyam egészítette ki a középiskolai oktatást. I.2.2. Hallgatói, képzési változások: Az egyetemen folyó képzés iránt immár évtizedek óta számottevő hallgatói érdeklődés tapasztalható, erre utal az évenként ismétlődően jelentkező 6-8-szoros túljelentkezési arány, melynek nyomán az intézménybe történő felvétel többfordulós kiválasztási rendszerrel történik. Az egyetemi képzési struktúrában évben a legjelentősebb változás az volt, hogy valamennyi osztott szakon folyt már mesterképzés is intézményünknél s ezen túlmenően elindult a brazil hallgatók képzésével az idegen nyelvű oktatás kiépítése is egyetemünkön. I Államilag támogatott képzés év októberi adatok alapján az államilag támogatott hallgatói létszám 616 (redukált) fő volt, melyből 20 fő doktorandusz létszám, 18 (redukált) fő pedig levelező hallgató volt. Ez lényegében megegyezik az előző évi októberi statisztikai létszámmal. Nappali képzés A fenti hallgatói állományból 598 fő képzése nappali képzési struktúrában történik. Levelező képzés Levelező képzés keretében a Nemzeti Múzeummal közösen történik a tárgyrestaurátor hallgatók képzése évben 36 fős létszám kerettel. Levelező képzés keretében tanárképzés is folyik még intézményünknél. Diplomával rendelkezők képzésére a 2 szemeszteres képzőművész mestertanárképzés nyújt lehetőséget, melyre művész diplomával hallgatókat várjuk őszén 27 hallgató felvétele történt meg erre a szakra. Doktori képzés keretében intézményünk Doktori Iskolájában októberi statisztika alapján államilag támogatott nappali képzés keretében 20 doktoranduszhallgató végezte tanulmányait, mely az utóbbi évek legmagasabb hallgatói létszáma. Ezen túlmenően 7 fő nappali és 4 fő levelező költségtérítéses doktoranduszhallgató végezte tanulmányait évben. I Költségtérítéses képzés Intézményünknél az alapképzési és az osztatlan mesterképzési szakokon évről-évre összesen 5-6 fő kezdi meg költségtérítéses rendszerben tanulmányait, így egyetemünkön szemeszterenként nappali rendszerben átlagosan kb. 30 fő végzi költségtérítéses rendszerben tanulmányait ban 30 fő nappali osztatlan képzésű, 6

8 fő mesterképzésű, 26 fő levelező és 11 fő doktoranduszhallgató végezte költségtérítéses formában tanulmányait. Ezen túlmenően szakirányú továbbképzés keretében 39 fő mentortanár folytatta tanulmányait intézményünknél őszétől 5 brazil hallgató kezdte el tanulmányait intézményünknél, melynek költségtérítési díja az államközi egyezmények alapján központilag kerül elszámolásra. Az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésbe történő átsorolás minimális, és a költségtérítési díjak megemelése miatt az utóbbi évben csökkent a 12 félév elfogyasztásából adódó költségtérítéses formába történő átsorolás is. Ezen hatások következtében jelentősen csökkent a költségtérítéses hallgatók száma egyetemünkön. A költségtérítéses képzésben résztvevők viszonylag alacsony létszáma két okkal magyarázható. A képzéshez kapcsolódó fizikai korlátok (műterem kapacitás) nem teszik lehetővé lényegesen több hallgató felvételét, másrészt a képzési díj megfizetése is nagy áldozatot követel a szülőktől, hallgatóktól. A fentiek alapján a költségtérítéses képzésben résztvevők létszámának jelentős növelése kizárólag a fizikai korlátok (műterem hiány) leküzdésével, másrészt fizetőképes külföldi hallgatók képzésbe vonásával képzelhető el, melyre a brazil hallgatók képzésével már meg is indult az alapok lerakása egyetemünkön. I Hallgatói juttatások belső felhasználása évben a hallgatók részére az alábbi pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosította az intézményünk: Rendelkezésre álló pénztám: pénzbeli jutt. dologi kiad összesen jogosultság különbözet Hallgatói pénzbeli tám: Bursa ösztöndíj: Doktorandusz ö.díj: Köztársasági ö.díj: Tankönyv, jegyzet, sport: Kollégiumi tám: Lakhatási tám: Miniszteri ö.díj: Hallgatói tám. össz: Intézményi saját bevételből ösztöndíjak:

9 I Hallgatók pénzbeli támogatása (tanulmányi, szociális ösztöndíj): A figyelembe vehető hallgatói létszám (569 fő) csupán egy fővel volt alacsonyabb a fenntartói előzetes számításokhoz képest (570 fő), így a jogosult előirányzatot 119 e Ft-tal meghaladta a rendelkezésre álló előirányzat, s ennek megfelelően intézményünk pótlólagos normatíva visszafizetésre szorul. Egyetemünk a rendelkezésre álló előirányzatból a tanulmányi (79%) szociális (30%) ösztöndíjakat és a HÖK működését (1%) finanszírozta. I Bursa Hungarica ösztöndíj: Örvendetes, hogy évről-évre igen magas arányban kapnak Bursa ösztöndíjat hallgatóink évben 81 hallgató szerzett jogosultságot a támogatásra, de az előzetes számítások alapján rendelkezésre bocsátott előirányzatot (4.000 e Ft) a jogosult hallgatói létszám alapján számított összeg (3.248 e Ft) nem érte el, így egyetemünk normatíva visszafizetésre kényszerült. Természetesen a hallgatók a központi finanszírozásból biztosított forrás mellett ugyanilyen nagyságrendű összeget kaptak önkormányzati forrásból is. I Doktoranduszok ösztöndíja: októberben 20 hallgató iratkozott be államilag támogatott képzésre a doktori iskolába (2 fővel több, mint 2012-ben). A 18 fős éves átlagos államilag támogatott doktorandusz létszám után járó jogosultság minimális mértékben (93 e Ft-tal) haladta meg a rendelkezésre álló előirányzatot. I Köztársasági ösztöndíj: Minden tanévben szép számmal pályáznak kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók köztársasági ösztöndíjra, sajnos az utóbbi években a szűkös állami források csupán szemeszterenként 5-5 fő számára adnak lehetőséget. Az így megállapított jogosultsági összeg pontosan megegyezik az előzetes számítások alapján rendelkezésre bocsátott előirányzatnak. I Tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatása A tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatására 587 hallgató után e Ft jogosultságot szerzett az intézmény, és ez lényegében megegyezik a rendelkezésre bocsátott e Ft előirányzattal, így utólagos korrekció mértéke minimális.

10 A jegyzet és tankönyvtámogatásra központilag biztosított összegnek törvényi előírás szerinti hányadát (56%) a Tanulmányi Osztály ösztöndíj támogatás formájában biztosítja a hallgatók részére. A fennmaradó rész (44%) dologi kiadások formájában jelenik meg könyvkiadásban, sport, kultúra támogatásában. A központi támogatási normatíva természetben biztosítandó részéből a könyv, jegyzet kiadást a Könyvtár kezeli, mely a rendelkezésre álló összeget könyv-kiadásra, külföldi folyóiratok írott és elektronikus formájú előfizetésére, valamint művészeti kiadványok elektronikus hozzáférésére költi. Emellett évben is 1000 Ft/tanév/hallgató összeget biztosítottunk a hallgatóink fénymásolási szükségleteinek támogatására. I Kollégiumi támogatás: Az egyetem kollégiuma 146 férőhellyel rendelkezik. Ez a vidéki hallgatók kb. felének a kollégiumi elhelyezését biztosítja. (A többiek nem igényelnek kollégiumi ellátást, rokonoknál, lakást bérelve oldják meg a fővárosi szállást). A kollégium egész évben ugyan teljes férőhelyi betöltéssel üzemelt, de a márciusi mérési és az októberi mérési időszak között nagy volt az ingadozás, így a 141 fős átlagos jogosultság után e Ft előirányzat illette meg az intézményünket, mely 932 e Ft-tal alatta maradt a központilag előzetesen biztosított e Ft támogatásnak. A központilag biztosított támogatás évben a kollégium fenntartási költségének csak egy részét fedezte, a többit az intézmény saját bevételi forrásból: kollégiumi hallgatói díjakból, a kollégiumi vendégszobák hasznosításából biztosította, a hiányzó részt pedig az egyetem saját bevételéből pótolta ki. Az egyetemi kollégium épülete műszaki színvonal és felszereltség szempontjából néhány éve még igen elavult volt. Ez azonban mára már jelentősen megváltozott. A közös használatú helyiségek felújítását követően az intézmény 4 éve elindította a lakószobák felújítási programját, melyet 2013-ban is folytatott 6 szoba felújításával. I Lakhatási támogatás: A kollégiumot nem igénylő vidéki hallgatók száma alapján évben 255 fő volt jogosult lakhatási támogatásra e Ft összeggel. Mivel az előzetes adatok alapján rendelkezésre bocsátott előirányzat Ft volt, ezért ilyen jogcímen 300 e Ft normatív támogatás kiegészítés illeti meg intézményünket. A lakhatási támogatás 60 %-át a hallgatók pénzbeli támogatására használta fel intézményünk (a pontrendszeren keresztül beépítve a szociális ösztöndíjba). A lakhatási támogatás 40 %-át kollégiumi felújításra, valamint a kollégium illetve a Piroska utcai hallgatói szállás infrastruktúrájának bővítésére fordítja intézményünk.

11 Miniszteri ösztöndíj Miniszteri ösztöndíjat a 2011/12-es tanévben egy hallgató a 2012/13-as tanévben két hallgató a 2013/14-es tanévben pedig már három hallgató részére folyósítottunk. Mivel intézményünk teljes naptári évre három hallgató után kapott előzetesen ellátmányt, ezért 172 e Ft visszafizetési kötelezettségünk keletkezett Hallgatók kiemelkedő közéleti, művészeti tevékenységének támogatása saját bevételből évben különböző külső támogatások révén illetve az intézmény saját bevételéből összesen e Ft-ot fordított hallgatói ösztöndíjak formájában a legkiemelkedőbb eredményt elért hallgatók pénzbeli támogatására. A saját bevételi forrásból támogatott ösztöndíjak közül a legjelentősebbek: a Székely ösztöndíj, a Carmen Würth ösztöndíj, a Barcsay ösztöndíj, valamint a Kiss Józsefné ösztöndíj A HÖK költségvetése A HÖK működésére és egyéb hallgatói rendezvényekre intézményünk évről évre a hallgatói normatív előirányzat 1 %-át (kb. 700 e Ft-ot) fordítja évben ezt az összeget kiegészítette még a korábbi évekből megtakarított 400 e Ft, így tárgyévben a HÖK működtetésére és rendezvényeire összesen e Ft állt rendelkezésre, melyet a Hallgatói Önkormányzat maradéktalanul fel is használt évben a hallgatók sportolási lehetőségének kibővítése céljából a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére a margitszigeti uszodában és környékén biztosított sportolási lehetőséget kibővítettük aerobik, tánc, jóga mozgásformákkal, illetve a fiuk részére a BVSC sporttelepén tornatermet béreltünk teremfoci céljára. I Tudományos Diákköri Tevékenység Az egyetemen nagy hagyománya van a tudományos diákköri munkának. Amíg a évi OMDK országos seregszemléjén intézményünket 14 hallgató képviselte, addig a évi Egerben megrendezett nagy seregszemlén 38 hallgató 35 pályamunkával képviselte intézményünket. Mindez jól mutatja, hogy intézményünknél is egyre többen ismerik fel a diákok és oktatók közül az Országos Művészeti Diákköri Konferencián való részvételben rejlő lehetőségeket, az intézményünk falain belül rejlő értékek megmutatásával. Nemcsak a részvétel, hanem az elért eredmények is méltón reprezentálják egyetemünk hallgatóinak kiemelkedő művészeti munkáját, képességeit, hiszen 5 első, 5 második és 3 harmadik helyezést értek el a pályázóink a különböző szekcióban, ezen túlmenően pedig két különdíjat is egyetemünk hallgatói kaptak. Mindezen eredmények nemcsak a hallgatók, hanem az őket felkészítő oktatóink munkáját, felkészültségét is jól példázzák.

12 I Hallgatói mobilitás Erasmus mobilitás 2013 A Tempus Közalapítványon keresztül Európai Uniós források felhasználásával egyetemünk is intenzíven részt vesz a hallgatói mobilitást segítő Erasmus programban, ahol minden évben az élmezőnybe tartoztunk az egy hallgatóra eső kiutazók számát illetően évben a program keretében e Ft támogatást kapott intézményünk, melyből 61 hallgatói, 4 oktatói, valamint 6 személyzeti mobilitás valósult meg. Intézményünk évben összesen 40 külföldi Erasmus hallgató és 8 oktató fogadását biztosította Erasmus programból történő finanszírozással. Erasmus IP 2013 A 2013-as évben lezártuk az Erasmus Intenzív Program keretében, 2012-ben elindított Correspondences and Interventions c. projekt második ciklusát és sikeresen megpályáztuk a támogatást a harmadik, egyben befejező ciklusra. A Tempus Közalapítványtól összesen e Ft támogatást kapott intézményünk. A projekt egy két hetes nemzetközi találkozó és workshop, melyen 4 ország (Egyesült Királyság, Lengyelország, Magyarország, Németország) egy-egy művészeti egyetemének hallgatói (összesen 40 fő) és oktatói (összesen 12 fő) találkoznak és dolgoznak együtt az egyik partnerintézményben. CSF brazil program 2013 Egyetemünk 2013 folyamán bekapcsolódott a Tudomány Határok Nélkül (Ciencia sem Fronteiras - CSF) programba, mely teljes egészében a Brazil állam által finanszírozott és brazil hallgatók számára meghirdetett egy éves részképzési ösztöndíjprogram. Az előkészítő évben, szeptembertől 5 brazil hallgatót fogadtunk, és ezzel párhuzamosan zajlott a 2014-es év előkészítése, amikor 20 további brazil hallgató kezdte meg tanulmányait egyetemünkön. I.2.3. Gyakorló intézmény: A Magyar Képzőművészeti Egyetem fenntartásában gyakorló iskolaként működik a Képző és Iparművészeti Szakközépiskola. A szakközépiskola tanulói létszáma lényegében az előző évi szinten maradt, és a középiskolai fiú-lány kollégiumokban elhelyezett tanulói létszám sem változott. A szakközépiskola induló normatív ellátmánya e Ft volt, mely e Ft-tal kiegészült az alacsony keresetűek bérkompenzációja kapcsán. A 2013 szeptemberétől végrehajtott pedagógus bérfejlesztés I. ütemének lebonyolítására fedezetül kapott e Ft valamint a kötelező nyugdíjazás miatti többletterhek kompenzációjára kapott e Ft az iskola állami támogatási forrását tovább növelte, így mindezek együttes eredőjeként 2013.

13 évben összesen e Ft költségvetési támogatás állt a szakközépiskola rendelkezésére. A normatív állami támogatást egészítette ki az intézmény e Ft összegű támogatás értékű bevétellel, e Ft összegű működési bevétellel, valamint e Ft. összegű előző évi normatíva elszámolásból eredő állami támogatási bevétellel. Az elkölthető pénzforrást növelte még az előző évről áthozott e Ft összegű pénzmaradvány is, így a szakközépiskola éves szinten e Ft e Ft-os bevétellel gazdálkodhatott évben. A szakközépiskola és az ahhoz kapcsolódó kollégium működtetésére évben e Ft-ot fordított, mely csupán 600 e Ft-tal több, mint az előző évi kiadás. A működési kiadásokra elsősorban a pedagógus bérfejlesztés következtében - az előző évhez képest 18,4 M Ft-tal többet használt fel, a felhalmozási kiadásokra pedig 17,8 M Ft-tal kevesebbet költött az intézmény évben is folytatta az iskola a modernizációs, felújítási programját, mely keretében megtörtént a főépület homlokzatának és tetőszerkezetének rekonstrukciójára és néhány tanterem felújítása. A kiadásokra ( e Ft) a normatív támogatás, a saját bevétel valamint az előző évről áthozott pénzmaradvány együttes összege ( e Ft) teljes mértékben fedezetet nyújtott, s ezzel az intézménynek sikerült megőriznie az előző években felhalmozott pénzügyi többletéből 9,2 millió Ft összegű maradványt, mely a évi gazdálkodást segíti. A szakközépiskola évi részletes gazdasági adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. I.2.4. Létszámhelyzet, oktatói változások: Az intézmény egyes foglalkoztatási csoportjaiban bekövetkezett változásokat a következő táblázat szemlélteti: (Adatok: főben ill. e Ft-ban) Egyetemi okt./tud.fok. 76/42 76/47 77/46 74/ 53 76/52 Egyetemi okt. (tanárok) Szakközép. tanárok Egyetemi egyéb alk Szakközép. egyéb alk Összesen: Személyi jell. kiadás: A fenti adatsor jól szemlélteti az intézmény létszámában, személyi összetételében bekövetkezett változásokat:

14 Intézményünk létszámstruktúrájában a lényeges változások ben történtek hoz képest 2009 évben összesen 13 egyéb alkalmazott jogviszonya szűnt meg pótlás nélkül ben az egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatottak körében történt jelentős létszámcsökkenés, 2011-ben pedig a szakközépiskolai tanárok állományában ben tovább folyt ugyan a létszám racionalizálás, de már érthetően csökkenő ütemben. Az adatok azt mutatják, hogy az egyetemi oktatók összlétszámában az utóbbi években alig van ingadozás +/- 2-3 fős mozgás tapasztalható csak, mely alapvetően a nyugdíjazással van összefüggésben és mely egyik évről a másikra kiegyenlítődik. (Ennek a stabilitásnak jó példája, hogy a évet éppen annyi egyetemi oktató kezdte el, mint ahányan 2008-ban voltak, csak közben a közalkalmazotti oktatói gárda közel egynegyede kicserélődött. Intézményünknél 2011-ben a teljes munkaidős egyetemi oktatók 60 %-a rendelkezett tudományos fokozattal, ami a hazai felsőoktatási intézmények között komoly rangot jelent, s hűen tükrözi az intézmény oktatói bázisának kiemelkedő szakmai, művészeti színvonalát től adminisztratív módon ugyan, de tovább javult ez a részarány, hiszen ettől az évtől már a 74 oktatóból 52 rendelkezett tudományos fokozattal, mely az oktatók 71 %-nak felel meg. A változást az okozta, hogy a felsőoktatási törvény legújabb módosításával lehetővé vált az állami művészeti díjjal rendelkező oktatók díjainak tudományos fokozatként történő elismerése a normatíva elszámolás során. Ez az arány a nyugdíjazások mellett sem változott jelentősen évben. (68%) Az utóbbi évek során az egyetemi oktatói fronton végrehajtott korfa frissítse - a gazdasági előnyök mellett óhatatlanul magával hozott negatívumokat is, nevezetesen, hogy a nyugdíjazások miatt jelentősen lecsökkent a vezető oktatók (egyetemi tanárok, docensek) létszáma, és a sok fiatal belépése miatt megnőtt a tanársegédek, adjunktusok részaránya. A korfa frissítését követően szakmai, akkreditációs szempontoknak való megfelelés okán is gondoskodnunk kellett arról, hogy a szakmailag felkészült oktatói gárda előrejutását munkaköri váltással biztosítsuk, melyet a szenátus stratégiai célként tűzött ki. Ennek eredményeként ben 5 fő egyetemi tanár és 4 fő docens kinevezésére került sor években az egyetem költségvetése figyelembe véve a év végi elvonást valamint a évi tarthatatlan költségvetést - nem biztosított fedezetet oktatók előrejutására, így ennek a kiemelt célnak a finanszírozás oldaláról történő biztosítása a következő évek kiemelt feladata lesz. Az elmúlt évek során ( közötti időszakban) a tanárok létszáma mellett mind az egyetemen, mind a szakközépiskolában jelentősen, több mint 20 %-kal csökkent az egyéb kiszolgáló adminisztratív illetve fizikai foglalkoztatottak létszáma. A szakközépiskolában főleg a fizikai karbantartó létszám tekintetében történt számottevő racionalizálás, az egyetemen pedig az adminisztratív tevékenységet végzők körében ben ezen a téren már lényeges változás nem történt, a racionalizálási lehetőségeket az előző években kimerítette intézményünk ban a kötelező nyugdíjazások miatt újabb 10 fővel csökkent a kiszolgáló terület létszáma. A helyzetet nehezíti a nyugdíjba vonult kollégák álláshelyeinek zárolásáról szóló kormányrendelet

15 is, mely alapján nincs mód az ily módon megüresedett álláshelyek közalkalmazotti státusszal történő betöltésére. A kiszolgáló területen korábban megvalósult racionalizálás nyomán már csupán egy-két fő munkáját lehetett végleg kiváltani belső átszervezéssel, a nyugdíjba vonult kollégák többségének fontosabb feladatait - melyet külső szakemberrel el lehetett végezni vállalkozási, megbízási formában látjuk el a jövőben. Intézményünk az egyetemi oktatásban az utóbbi években évi fő óraadó oktatót foglalkoztatott, közülük fő, akiket rendszeresen, egy-egy szemeszteren keresztül komplex tantárgyi előadás sorozat megtartásával és vizsgáztatással bíz meg intézményünk, a többi óraadót pedig eseti jelleggel, többnyire néhány órás elfoglaltsággal kéri fel egyetemünk előadások megtartására. A megbízással történő külső óraadók foglalkoztatása nagyon hasznos szakmai szempontból, mivel speciális ismereteikkel, érdekfeszítő előadásaikkal emelik az oktatás szakmai színvonalát. A személyi jellegű juttatások szintjének előző évhez képesti 15 millió Ft-os csökkenése több hatás együttes eredőjeként alakult ki évben az unió projektekkel összefüggő kifizetések jelentősen csökkentek, másrészt az nyugdíjazások miatt is csökkent a kiáramló bértömeg, ezzel szemben a pedagógus bérfejlesztés plusz bérkiáramlást jelentett a bázishoz képest. Összegzésképpen tehát elmondhatjuk, hogy az utóbbi hat évben jelentős, 15 %-os mértékű közalkalmazotti létszámcsökkenés történt intézményünknél. A létszám racionalizálás nem érintette az egyetemi oktatói munkaköröket, ott létszámcserékkel jelentős fiatalítás zajlott le intézményünknél. A létszámcsökkentés elsősorban a tanári munkakörű és az egyéb kiszolgáló foglalkoztatottak körét érintette, mely nyomán a megbízási jogviszonyú kifizetések növekedését is figyelembe véve jelentős költségmegtakarítást sikerült elérni az intézménynek. Döntően ennek köszönhető, hogy a folyamatos megszorítások mellett is sikerült megőrizni a pénzügyi egyensúlyt egyetemünkön. I.2.5. Kutatási tevékenység Az egyetemen a kutatási tevékenység centruma a Doktori Iskola, melynek szinte teljes működése a kutatás szolgálatában áll. A Doktori Iskolában folyó képzésre év során a fenntartó e Ft összegű normatív támogatást biztosított. Az előző évhez hasonlóan a szaktárca anyagi korlátok miatt év során sem írt ki pályázatot a doktori iskolák működésének segítésére, fejlesztésére, így kizárólag csak az állami támogatás állt forrásként rendelkezésre. A támogatást intézményünk maradéktalanul felhasználta a doktoranduszképzésre, és a Doktori Iskolában folytatott művészeti kutató tevékenységre. A Doktori Iskolában októberi létszámadatok alapján 20 fő államilag támogatott és 11 fő költségtérítéses hallgató végezte tanulmányait. Az iskola év során maradéktalanul teljesítette szakmai programját, mely keretében 9 tudományos fokozat odaítélésére került sor.

16 A Doktori Iskolában megvalósuló kutatásokon túl intézményünk 2013 évben uniós finanszírozású projektek keretében is jelentős összegeket költött kutatási tevékenység fejlesztésére. Az egyik ilyen projekt keretében a Doktori Iskolában folyó képzés infrastrukturális feltételeinek javítása (számítógépes labor) valamint a doktori képzési programok fejlesztése állt. A korábbi évekről áthúzódó projekt tárgyévi aktuális feladatai keretében összesen e Ft-ot költött intézményünk a pályázatban foglalt projekt célok megvalósítására. A másik kiemelt uniós finanszírozású projektünk a Restaurátor tanszékünk bázisán kiépítésre került anyagvizsgálati laboratórium megvalósítása volt, mely nyomán európai léptékkel mérve is az egyik legkorszerűbb mikroszkópokkal és röntgenberendezésekkel felszerelt kutató műhelyt sikerült létrehoznunk. A projekt keretében év során összesen e Ft-ot költött egyetemünk elsősorban elsősorban a laboratórium kiegészítő eszközeinek a megvásárlására. A két projekt keretében végrehajtott szakmai programok, fejlesztések összesen e Ft-tal emelték meg az intézmény tárgyévi kutatási ráfordításait. A két program szakmai és pénzügyi része elején teljesen lezárult. I.2.6. Megvalósult felújítások, beruházások Örvendetes tény, hogy a pénzügyi zárolások és elvonások évében is az átlagosnál magasabb összegű forrást, e Ft-ot költött intézményünk felhalmozási kiadásokra. Ez 20 millió Ft-tal ugyan elmarad a évi szinttől, azonban intézményünk így is biztosítani tudta, hogy az amortizációnál tárgyévben is többet költött a vagyonállomány értékének megőrzésére, növelésére. A fentieken túl az intézmény pénzforgalmán kívüli forrásból is jelentős vagyonállomány növekedés történt tárgyévben, hiszen az anyagvizsgálati labor műszer beszerzéseinek túlnyomó része szállítói finanszírozással történt. Az eszközállomány bővítése, az épületvagyon felújítása nyomán az intézmény nettó vagyonállománya az amortizációt is figyelembe véve - az előző évhez képest jelentősen, 90 millió Ft-tal nőtt. Immateriális javak vásárlása: Intézményünk évben immateriális javak vásárlására nem költött pénzforrást. Felújítás: évben az intézmény összesen nettó e Ft-ot költött épület felújításra, mely teljesen megegyezik az előző évi felújítási kiadással. Ebből az egyetem nagyon kis részt e Ft + ÁFA-t tett ki, ami egyrészt a kollégiumi lakószobák felújítási programjának épületrekonstrukciós kiadásait foglalja magába, másrészt a látványtervező tanszék padlózatának felújítását évben is az előző évekhez hasonlóan - az épület felújítás döntő hányada a szakközépiskolában valósult meg e Ft + ÁFA összértékben. Ennek keretében az életveszélyes attikafal lebontásra, a vízelvezető attika csatorna felújításra került, ezen túlmenően az épület külső homlokzatának alsó része is renoválva lett. Ezek együttes tárgyévi értéke e Ft + ÁFA értéket tett ki. Az épület belsejében is jelentős változások történtek két

17 nagy terem valamint az archív könyvtár teljes felújításával, a lábazat megújításával és a folyosó rész kifestésével. Beruházás, tárgyi eszköz vásárlás: Intézményünk évben e Ft+ÁFA összeget költött tárgyi eszköz bővítésre, mely az utóbbi évek forráscsökkenéses időszakában igen szép teljesítménynek számít. Ebből e Ft+ ÁFA összeget költött az egyetem, mely keretében kicserélésre került az Epreskerti IV. épület kazánberendezése. A fenti összegen túl évben befejeződött a Restaurátor tanszék anyagvizsgálati laborjának a felszerelése is uniós projekt keretében, melyre e Ft + ÁFA összeget költött intézményünk, s melyből megvalósult a mikroszkópok, röntgen berendezések, fotótechnikai berendezések beszerzése. A szakközépiskola évben szintén uniós pályázati forrásból e Ft + ÁFA-t költött berendezésekre, melynek legnagyobb részét informatikai eszközök beszerzésére fordította. I.2.7. Pályázati tevékenység Intézményünk évben is nagyon sikeres évet zárt a pályázati forrásból finanszírozott projektek megvalósítása terén. Az állami források beszűkülése ugyan érződött a pályázati lehetőségek és az elnyerhető összegek csökkenésén keresztül, azonban intézményünknek így is sikerült 8 nyertes pályázattal összesen e Ft összegű támogatást elnyerni a Nemzeti Kulturális Alaptól különböző művészeti, oktatási projektek megvalósításához. Az intézményünknél 2013-ban párhuzamosan három uniós finanszírozású projekt futott, melyből kettőt TÁMOP-os, egyet KMOP-os pályázat és program keretében valósítunk meg (kettőt az egyetem, egyet a szakközépiskola). Ezen túlmenően uniós pénzből, alapítványon keresztül jutunk hozzá azokhoz a forrásokhoz, melyből évrőlévre mintegy hallgató és 5-10 oktató külföldi tanulmányútját finanszírozzuk (Erasmus). A projektek többségét 100 %-os állami finanszírozással bonyolítjuk le, csupán egy programnál (az anyagvizsgálati labor létrehozását célzó KMOP-s projektnél) volt szükség önerő biztosítására. Ez utóbbi esetben is bár előre megfinanszíroztuk az önerő kiadásokat évi kormányhatározat szerint önerő visszatérítésre vált intézményünk jogosulttá, így az önerőként felhasznált 15 millió Ft saját forrást ben vissza fogja kapni intézményünk. A 2013-ban futó uniós programok megvalósításához tárgyévben összesen e Ft támogatási bevételt realizált intézményünk, mely lehetővé tette, hogy a projektek lebonyolítására összesen e Ft-ot kiadást fordítsunk tárgyévben. Az uniós projektek közül kettő (a Doktori Iskola fejlesztését célzó projekt valamint az anyagvizsgálati labor létrehozására irányuló program) tárgyév első negyedévében mind szakmai szempontból, mind pénzügyileg sikeresen lezárult. A szakközépiskola által 2013-ban elnyert TÁMOP-os projekt megvalósítása áthúzódik évre.

18 Az uniós finanszírozású pályázatok évi gazdasági adatait az 1.c. sz. melléklet tartalmazza. I.3. Az év folyamán végrehajtott szervezési, takarékossági intézkedések: Az egyetemen illetve a szakközépiskolában lényeges szervezeti korszerűsítés évben nem történt, a szükséges változtatásokat már az ezt megelőző években megtette intézményünk. Mivel az intézmény évben olyan mérvű központi támogatás csökkenést élt túl, melyet az azt megelőző években együttvéve sem, ezért az intézmény belső tartalékai 2012 évre teljesen kimerültek. A Szenátus évre az egyetemi működés tekintetében minimális mértékű racionalizálást határozott el a beruházások, felújítások, bizonyos anyagfelhasználások tekintetében, a személyi jellegű kiadásoknál, járulékoknál és hallgatói juttatásoknál pedig a korábbi évekhez képesti szinten tartást, mely meg is valósult a rendelkezésre álló forrásokból évre a szaktárca az intézmény számára olyan költségvetést készített, mely sokkolta az egyetemi polgárságot. Amíg a gyakorló iskolai szakfeladatra valamint a hallgatói juttatásokra a évivel azonos szintű forrás állt ban is rendelkezésre, addig az egyetemi oktatási szakfeladatra szánt központi támogatási forrást a tárca a korábbi évihez képest 38 %-kal csökkentette. Mindez figyelembe véve a korábbi években már végrehajtott támogatáscsökkentést az egyetem számára megvalósíthatatlannak minősült. A költségvetés az egyetemi oktatás megszüntetését jelentette volna. Előbb a szaktárcától, majd a Kormánytól kért intézményünk segítséget a súlyos költségvetési probléma megoldására, mely küzdelem végül sikerrel ért véget, január 30-án Lázár János a miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy a kormány intézményünk költségvetését a évi szintűre, 300 millió Ft-tal kiegészíti. Mivel az ígért forrás kiegészítés csak az utolsó negyedévben valósult meg, ezért intézményünk év közben a felhalmozódott szállítói számlatartozást csak úgy tudta lefaragni és a fizetésekre csak úgy tudott fedezetet biztosítani, hogy négy alkalommal előirányzat előrehozatalt kezdeményezett a kincstárnál. Ilyen körülmények között intézményünk egész éves szakmai tevékenységét a szigorú takarékos gazdálkodás jellemezte. Ennek eredményeképpen az intézménynél a személyi juttatások és hozzá kapcsolódó járulékok a pedagógus bérfejlesztés ellenére jóval az előző évi szint alatt maradtak. A felhalmozási kiadások mértéke 20 millió Ft-tal maradt alatta a évi szintnek, a készletbeszerzéseket pedig sikerült az előző évi szinten tartani. Egyedül a szállítói szolgáltatásokra fordított kifizetések nőttek az előző évhez képest, ez azonban nem az igénybevétel emelkedésének tudható be, hanem annak, hogy intézményünk az év végi pluszforrásokból rendezett minden korábbról fennmaradt szállítói számlát, így a év lényegében tartozás állomány nélkül indul. Takarékosságra ösztönözte egyetemünket a bizonyos eszközök (bútor, informatika) beszerzését központi engedélyhez kötő kormányhatározat is, mely nyomán alig történt

19 informatikai eszközbeszerzés. Ez azonban a jövőt illetően nagyon aggályos, hiszen az elavult eszközök pótlását elsősorban a szerverállomány frissítésére gondolunk ez alatt a közeljövőben mindenképpen meg kell majd oldanunk. A központi költségvetési egyensúly megőrzését célzó jogszabályi intézkedések (beszerzési tilalmak, zárolások) valamint a költségvetési támogatás mérhetetlenül alacsony szintje intézményünket komoly erőpróba elé állították, azonban a megtett intézkedések hatásfokát jelzi, hogy a pénzügyi egyensúlyt mindvégig sikerült megőrizni, az utolsó negyedévben pedig amikor végre folyósításra került az év elején megígért támogatás tartozásmentesen zárta intézményünk az évet. Ezzel sikerült elérni, hogy mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban az alapfeladatok megfelelő színvonalon ellátásra kerültek, sőt a szakközépiskolában az eszköz és épületállomány fejlesztésére is jutott elegendő forrás. A takarékossági program másik elemét az energiaracionalizálás jelentette évben ugyan ezen a téren komolyabb beruházások nem történtek, viszont a felhasznált gázmennyiség az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent, hiszen az egyetemi főépületen és kollégiumon kívül az intézmény teljes épületállománya az előző években korszerűsített fűtési rendszerrel üzemelt. Az energia kiadások számottevő lefaragását jelentette a közüzemi szolgáltatók csoportos közbeszerzéssel történő kiválasztása is július 1-től a gázszolgáltatásnál egy felsőoktatási intézmények konzorciuma által lebonyolított csoportos közbeszerzéssel sikerült elérni jelentős, 30 %-os díjmérséklést, év végén pedig ugyanezen konzorciumhoz csatlakozással az áramdíj mértékét sikerült hasonló mértékben csökkenteni. Ezen energia díjcsökkenések számlákban, és kiadási megtakarításokban való érvényesülése teljes mértékben évben érződik majd.

20 II. Az előirányzatok alakulása Kimutatás az intézmény évi főbb előirányzatainak alakulásáról érték: ezer forintban megnevezés 2012.évi tényleges teljesítés 2013.évi eredeti előirányzat 2013.évi módosított előirányzat 2013.évi teljesítés kiadások: Kiadások összesen: Működési kiadások összesen: Ebből - személyi juttatások munkaadókat terh. járulékok dologi kiadások ellátottak pénzbeli jut Felhalmozási kiadások összesen: intézményi beruházási kiadások központi beruházás felújítás Összes éves kiadás évi tényleges maradvány évi tényleges maradvány bevételek: Bevételek összesen: Támogatás: Működési bevételek: Átvett pénzeszközök: működési célra: felhalmozási célra: előző évi normatíva elszámolás pénzmaradvány igénybevétele: Létszám (fő): Engedélyezett létszám (35.űrlap 13.sor) Átlagos stat. állom.létszám (35.űrlap 18.sor) Tartósan üres álláshelyek száma (35.űrlap 17.sor)

21 II.1 A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása. Az intézmény a költségvetési támogatásból és a saját bevételéből év során valamennyi tervezett feladatát meg tudta valósítani, mégpedig úgy, hogy a kiadási főösszeg évhez képest közel 35 millió Ft-tal nőtt, ami azzal van összefüggésben, hogy az intézmény bevétele is jóval meghaladta előző évit. A saját működési bevétel ugyan 8 millió Ft-tal csökkent (ami a művészeti, kutatási projektek számának csökkenésével van összefüggésben), számottevően nőtt viszont a támogatási bevételek éves összértéke, mely egyrészt a TÁMOP-os projektek bevételeiből, másrészt az utolsó negyedévben állami részről juttatott kiegészítő támogatási bevételből adódik. Az intézmény a fenti többletbevételből olyan forráshoz jutott, mely az előző évi normatíva elszámolásból eredő realizált bevétellel kiegészülve - kiváló alapot jelentett a szakközépiskola épületrekonstrukciós programjának folytatásához és az egyetemen év közben a forráshiány miatt keletkezett likviditási egyensúlyhiány megszüntetéséhez. A szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére megvalósított fejlesztésekre azért is büszkék vagyunk, hiszen kevés felsőoktatási intézmény mondhatja el magáról, hogy a pénzügyi megszorítások, zárolások időszakában is az amortizációt lényegesen meghaladó összeget fordított a rendelkezésére bocsátott vagyon értékének megőrzésére, növelésére. II.2. Az előirányzatok évközi változásai: év során az intézmény rendelkezésére álló e Ft összegű induló előirányzat összesen e Ft-tal, e Ft-ra nőtt. Ez a hatalmas mértékű előirányzat növekedés zömmel az állami támogatás év közbeni jelentős emelkedésének köszönhető. Év elején a szaktárca intézményünk költségvetési támogatását az előző évi szinthez képest 300 millió Ft-tal csökkentette január végén a kormány bejelentette, hogy intézményünk költségvetését az előző években már végrehajtott költségcsökkentésekre tekintettel a évi szintűre visszaállítja és 300 millió Ft-tal megemeli. Ez végül is nem következett be azonnal, hanem csak az utolsó negyedévben, így intézményünk év közben négy alkalommal is előirányzat előrehozatalt kezdeményezett a tárcánál, melyet meg is kapott. A szaktárca végül intézményünk év eleji e Ft-os költségvetési támogatását az alábbi jogcímeken emeltre meg: e Ft pedagógus bérfejlesztés fedezete (induló költségvetés kiegészítése) e Ft alacsony keresetűek bérkompenzációja e Ft kötelező nyugdíjazások többletkiadásainak támogatása 120 e Ft Könyvtári országos dokumentációs rendszer támogatása e Ft Struktúraátalakítási Alapból intézményi támogatás

22 A központi költségvetési támogatás így év közben e Ft-tal emelkedett és év végére elérte a e Ft-os értéket. Nemcsak a központi támogatás, hanem a különböző jogcímen átvett pénzeszközök előirányzati szintje is emelkedett év közben, mégpedig e Ft-tal. Az intézmény 2012 évről e Ft előirányzat maradványt hozott át évre. Az előirányzat maradvány teljes összege kötelezettség vállalással terhelt előirányzat maradványnak tekinthető, hiszen annak teljes összege a novemberi nagy összegű zárolás nyomán keletkezett év végi szállítói tartozásállomány kiegyenlítésének fedezetéül szolgál. A évről áthozott pénzmaradványt intézményünk még tárgyév első negyedévében elköltötte. A fenti hatások együttes eredőjeként ( e Ft költségvetési támogatásemelkedés, e Ft átvett pénzeszköz előirányzat emelkedés, e Ft előző évről áthozott előirányzat maradvány) intézményünk induló előirányzata ( e Ft) jelentősen, e Ft-tal e Ft-ra emelkedett, mely kellő fedezetet biztosított intézményünk működési kiadásainak és fejlesztéseinek finanszírozásához. II.2.1. A személyi juttatások előirányzatának és teljesítésének alakulása: A személyi jellegű juttatások évi költségvetésben biztosított induló előirányzata e Ft volt, melyet a fenntartó először e Ft-tal megemelte az alacsony keresetűek bérkompenzációjának végrehajtásához, majd e Ft-tal a nyugdíjazások többletkiadásainak fedezetére, legvégül e Ft-tal a pedagógus bérfejlesztések végrehajtása céljából. A központi intézkedések hatására a személyi juttatás előirányzat év közben e Ft-tal megemelkedett, mely előirányzatot intézményi hatáskörben az év utolsó napjaiban e Ft-tal csökkentettünk. E kettős hatás eredményeként alakult ki a személyi juttatások végleges előirányzata e Ft összegben. Intézményünk évben személyi jellegű juttatásokra e Ft-ot költött. Ez az előző évi e Ft-os kifizetéshez képest e Ft-tal kevesebb kiadást jelent. Ennek oka, hogy a június 30-án végrehajtott nyugdíjazások kapcsán az év második felében realizált személyi jellegű megtakarítások felülmúlták a pedagógus bérfejlesztések utolsó negyedévben jelentkezett többletterhét. A személyi juttatások szintjét csökkentette az is, hogy az uniós pályázatokhoz kapcsolódóan is alacsonyabb személyi kifizetések merültek fel 2013-ban, mint előző évben. A rendelkezésre álló előirányzat szinte kizárólag az alkalmazottak számára járó, törvényi előírások szerinti kifizetéseket, illetve az egyes projektekben vállalt többletfeladatokért járó pluszjuttatásokat engedte meg évben intézményünknél mozgó bér kifizetés nem történt. A tartalékok a korábbiakban tehát már kimerültek, a személyi juttatások további csökkentésére minőség romlás nélkül már nincs mód. A kötelező nyugdíjazások miatti álláshely zárolás hosszú távon nem tartható, mivel az intézmény alapfeladatainak ellátását veszélyezteti. A korábbi központi támogatáscsökkentések miatt az intézmény komoly létszámleépítést hajtott végre az