Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS"

Átírás

1 Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS 1

2 2

3 Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda,

4 A könyv megjelenését a Communitas Alapítvány támogatta. A kötet I. fejezete a XX. Század Intézet támogatásával végzett kutatás alapján készült. Oláh Sándor Pro-Print Könyvkiadó ISBN

5 TARTALOMJEGYZÉK Az Olvasóhoz I. Fejezet: KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA Bevezetés Általános helyzet Tervek, elképzelések a Székelyföld gazdasági felemelésére A közvetítõ intézmények A mezõgazdaság állami támogatása Az erdõgazdaság támogatása Pénzügy, ipar, kereskedelem Építkezések, infrastrukturális fejlesztés Településfejlesztés Szociálpolitika Az állami támogatások jelentõsége az emlékezet tükrében Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Összefoglalás II. Fejezet: MINDEN ÚJ RENDBE MEGY... (egy földmûves naplójából, 1949) A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban. Vázlatos statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra Rendeleti tulajdonkisajátítás a Magyar Autonóm Tartományban,

6 A cukor ügyétõl az Internácionálé elénekléséig. Egy falusi politikai szervezet színeváltozásai, Társadalmi konfliktusok egy székely falu kollektivizálása idején Egy elõrenézõ ember Hétköznapi társadalmi viszonyok 1956-ban a Székelyföldön Kivizsgálás. Egy zûrzavaros történet álnok szereplõkkel. 347 Kliensek és patrónusok. Egy szocialista termelõszervezet tündöklése és bukása A kötet írásainak elsõ megjelenési helyei

7 Az Olvasóhoz E kötet írásaiban az állam és a társadalom viszonyának kivizsgálásával próbálkozunk, két a köztudatban egymástól élesen elkülönülõ történeti korszakban. Az közötti székelyföldi magyar idõ, a kicsi magyar világ elsõsorban, mint erõteljes nemzetépítõ korszak él az emlékezetben. Az elmúlt bõ másfél évtizedben errõl az idõszakról ezt a képet forgalmazta és erõsítette a történeti tárgyú publicisztika is. Az ezt követõ több mint négy évtizedet a szocialista korszakként ismert félmúltunkat, a rendszerváltás utáni nyilvánosság az elõbbitõl gyökeresen eltérõ toposzokkal minõsítette: a közéleti fórumokon a társadalmi, nemzeti elnyomás korszakáról szólt a diskurzus, ám a lenti fél-nyilvánosságban, a különbözõ társadalmi csoportokban errõl az idõszakról egymásnak olykor élesen ellentmondó, egymásnak feszülõ narratívák élnek. A letûnt korok társadalmi viszonyait vizsgáló történeti kutatás olykor a jelen nyilvánosságában uralkodó kánonoktól eltérõ tartalmú következtetésekre juthat. A fent említett két történeti idõszakban az állam-társadalom viszony megnyilvánulási formáit vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a sok vonatkozásban különbözõ politikai berendezkedések, élesen szembenálló ideológiák ellenére például a tulajdon kérdésében a két történeti idõszakban ez a viszony struktúrájában azonosságokat, tartalmában hasonlóságokat, párhuzamosságokat mutat. A köznapi gondolkodásnak nem része, hogy az olyan hatalmi technikák, mint az erõforrások (föld, erdõ) használatának szabályozása, a javak elvonása, az árak hatósági szabályozása napirenden volt mindkét korszak uralomgyakorlásában. Ki gondolná, hogy az olyan gazdasági kényszereket, mint a hatósági áron történt állami terménybegyûjtést, a termelési versenyeket, az ipari növények 7

8 kötelezõ termeltetését, nem a szocializmus hajnalán a kollektivizálás idõszakában találták ki a Román Népköztársaságban, hanem alkalmazták ezeket már a központosító magyar állam kereteiben is, a hadigazdálkodás idején. E behatolási akciók, szabályozó korlátozások hárítására a társadalom mindkét korszakban ugyanazokkal a magatartás- és viszonyulásmódokkal válaszolt. A társadalom életvilágába behatoló hatalmi szándék, terv, lehetett modernizáló, építõ vagy romboló, tiltó vagy kirekesztõ, a társadalmi csoportokban, családokban, munkahelyi közösségekben voltak a hatalmi szándékokkal azonosulók és a hatalmi szándékok elõl kitérõ, azzal szembeszálló, vagy azokat eltávolítani igyekvõ társadalmi szereplõk. A hatalmi behatolás konfliktusokat, feszültségeket gerjeszthetett a hasonló életvitelû, vagyoni helyzetû társadalmi csoportok között, válaszfalakat emelhetett nemzedékeken, családokon belül is. A hatalom erõk játéka, amely áthatja a társadalom egészét írta egy neves francia gondolkodó. Az olvasó e kötet írásaiban a különféle erõk játékainak változatos formáit követheti nyomon, makro- és mikroszinten, az állami és regionális szinttõl a munkahelyi, települési, családi kapcsolatokban, viszonyokban bekövetkezett változásokig. Nem gondoljuk, hogy vizsgálódásainkkal a szóban forgó viszony részletes diagnózisa készült volna el, a kutatás folyamata lezárhatatlan. A magunk számára kitûzött szemléleti kereteket, módszertani eljárásokat a különbözõ helyzetekben cselekvõ emberek döntéseinek, viszonyulásainak megértése motiválta. Az I. fejezet több részfejezetbõl álló hosszabb tanulmányában egy rövid, nagypolitikai eseményektõl zaklatott idõszakban kutattuk az állam-társadalom viszony alakulását. E korszak vizsgálatát a budapesti XX. Század Intézet támogatása tette lehetõvé ben, egyéni kutatási program keretében. A II. fejezet néhány esettanulmányának témája a szocialista korszak idõszakának uralomgyakorlási formái, és a hatalomnélküliek ezekhez való viszonyulása. A tanulmányok elkészüléséhez 8

9 a probléma iránti egyéni érdeklõdésen túl a Székelyföld az ötvenes években Magyar Autonóm Tartomány kutatási programban való részvétel és a kutató-feltáró munka során kialakult szakmai közeg, illetve a publikációs lehetõségek, konferencia-részvételek járultak hozzá. A kötet utolsó írása Gagyi József nyárádmenti kutatási programjában készült. A vizsgált jelenségre vonatkozó dokumentumokat, forrásokat a csíkszeredai, marosvásárhelyi és budapesti levéltárakban kutattuk, emellett korabeli folyóirat- és újságkollekciókat, magángyûjteményekben lévõ iratokat is használtunk. A kutatás és feldolgozás intézményes és anyagi kereteinek biztosításához a XX. Század Intézet támogatása mellett a Teleki László Intézet járult hozzá, az értelmezõ, feldolgozó munkához a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja biztosított kereteket. Kivizsgálási kísérleteinket szakmai tanácsokkal segítette a maga után fájdalmas ûrt hagyó Benda Gyula, valamint Bárdi Nándor és Csanády András. A forrásfeltárásban Boér Hunor muzeológus és Lõrincz György író nyújtott segítséget. Mindannyiuknak hálás köszönettel tartozunk. A szerzõ Csíkszereda, június 2. 9

10 I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA 1. Bevezetés Az augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli különbség volt. A visszacsatolás utáni gyors helyzetfeltárásban a kormányzati intézmények mellett részt vettek a társadalomtudományok képviselõi is (közgazdászok, történészek, földrajzosok, statisztikusok, demográfusok). A visszatért területek helyzetét, társadalmi viszonyait, gazdasági, demográfiai, közegészségügyi és más mutatókkal dokumentáló társadalomkutatók, statisztikusok, publicisták, agrárszakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy Magyarország területe gazdaságilag elmaradott, társadalmi viszonyaiban fejletlen, hátrányos helyzetû országrésszel gyarapodott. Az elmaradottságot a társadalom szegmentáltsága, a gazdaság teljesítõképessége, intézményrendszere, az ipari termelés technikai színvonala, a mezõgazdasági termelés technológiája és hozamai, a jövedelmi viszonyok, a szociális ellátás színvonala, az alapellátás és más szolgáltatások területén mutatták ki. A helyzet azonnali szemrevételezése után az állami beavatkozásokat sürgetõ idõszak következett. A visszacsatolás utáni években két eltérõ sajátosságokat mutató társadalom lépett kölcsönhatásba. Egyfelõl a modernizáló szerepben megjelenõ magyar állam individualizálódó társadalma intézményeivel, bürokratikus szervezeteivel és támogatáspolitikájával, másfelõl a két évtizedig egy másik állam keretében létezõ 10

11 területrész archaikusabb sajátosságokat mutató társadalma. Az erdélyi társadalmi berendezkedést, gazdasági, kulturális viszonyokat fejletlenebb piaci viszonyok, erõteljesebb közösségideológiák jellemezték, nemcsak a közéleti, politikai szférában, hanem a társadalom mikro-viszonyainak szintjén is. Az eltérõ sajátosságok szisztematikus elemzését hosszas, alapos feltáró munka elvégzése után lehetne összegezni: a gazdasági és társadalmi viszonyok egészének komplex elemzésével. Ebben a kötetben csak a konfliktusokban, feszültségekben felszínre bukkanó sajátosságokat vehettük számba. A kormányzat széleskörû fejlesztési programot bontakoztatott ki az erdélyi területek gazdasági, társadalmi felemelésére, az országrészek közötti különbségek mérséklésére. Az állami és társadalmi intézmények, szervezetek akciókat indítottak a gazdaság fellendítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére, a foglalkoztatási gondok felszámolására. Az alapellátási hiányok enyhítésétõl a hálózati infrastruktúra (utak, vasutak, posta) fejlesztéséig, a korszerû termelési ismeretek terjesztésétõl (pl. az iskolán kívüli népoktatás szervezése), az adminisztratív rendszer tökéletesítéséig számos területen modernizációs célú beavatkozásokra került sor. A társadalomirányítás és a gazdasági törvényhozás egyik célja az ország területi, társadalmi egyenlõtlenségeinek csökkentése, az integrációs folyamatok serkentése volt. Ebben a könyvben a gazdasági, társadalmi viszonyok átalakításának kísérletében két szomszédos székelyföldi megyében Csík és Udvarhely használt eszközrendszer, a fejlesztési szempontok és konkrét megvalósítások felleltározását végeztük el. Ugyanakkor igyekeztünk feltárni a fogadó környezetben fennálló viszonyok megváltoztatására indított állami kezdeményezések, fejlesztési akciók meggyökeresedésének feltételeit, azonnali és hosszú távú társadalmi hatásait, az elmaradott vidék felemelését célzó kormányzati politika nyomán a falvak és kisvárosok mindennapi életében, a társadalmi csoportok közötti viszonyokban bekövetkezett változásokat. 11

12 Céljaink és forráslehetõségeink a kutatási módszertant is meghatározták. Munkánkat a hagyományos írásbeli történeti források kutatásával kezdtük. Budapesti és székelyföldi kutatóhelyeken a korabeli intézmények (kormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, mint pl. az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, a Nemzeti Önállósítási Alap, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyi Párt, az Erdélyi Ipari Munkaszervezési Intézet, az Erdélyi Szociális Szervezet, Országos Nemzet és Családvédelmi Alap és más intézmények) iratanyagát kutattuk. A társadalmi, gazdasági változások mibenlétének, mértékének feltárását, a fejlesztõ jellegû állami beavatkozások hatásait a korszak emberének életvilágára, a vizsgálat földrajzi területén a helyi sajtóanyagok és a személyes történeti emlékezet rögzítésével oral history felvételekkel végeztük. Nyilvánvaló, hogy a fennmaradt iratanyag túlnyomó többsége az állami intézmények, hivatalok irattermelésének része és elsõsorban a kormányzati célokat, megvalósításokat, és ideológiát dokumentálja. Ezekben a dokumentumokban kevés adalékot találunk a támogatott társadalmi csoportok viszonyulás- és magatartásmódjára, fogadókészségére. Valamivel bõvebben tükrözõdik az alullévõ, hatalmi intézményekkel kapcsolatba lépõ csoportok gazdasági, társadalmi változásokkal összefüggõ beállítódásainak alakulása, az erdélyi társadalmi szervezetek (EMGE, Hangya) aktivistáinak jelentéseiben és szórványosan a cenzúrázott napi sajtóban. A viszonylag közeli történeti korszak folyamatainak megértéséhez ezért személyes dokumentumokat emlékezéseket is felhasználtunk. Figyelembe véve, hogy ezek forrásként történõ használata épp olyan problematikus, mint a kormányzati sikerpropagandát visszhangozó írott dokumentumoké, igyekeztünk a személyes identitáskonstrukciók, az önlegitimációs jelzések ideológiáit mellõzve, az állami fejlesztések, támogatások tárgyi konkrétumaira, ezek hatásaira vonatkozó emlékezetanyaggal dolgozni. 12

13 A negyvenes évek elsõ felében a Székelyföld társadalmának felemelésére jelentõs állami támogatással, korszerû tudás- és technológiatranszferrel elindított folyamat felülrõl kezdeményezett modernizációs kísérletként értelmezhetõ. A modernség, modernizáció fogalmának meghatározásával kísérletezni e helyen reménytelen vállalkozás lenne. Magunk részérõl e fogalom munkadefiníciójaként a székelyföldi, döntõen agrárius, számos vonatkozásban inkább kollektív, mint individuális jellegû társadalom viszonyaiban a külsõ beavatkozásra beindult, illetve felgyorsult változásokat, adaptív folyamatokat értjük. Úgy véljük a korszak jelenségeinek ilyen szempontú tárgyalása egy rendkívül aktuális kérdésfelvetést jelent a mai és az elkövetkezõ években várható székelyföldi társadalmi folyamatok megértéséhez. Az elmaradott és fejlett régiók viszonyában mûködõ mechanizmusok kutatása a jelen társadalmi folyamatainak megértéséhez is fontos társadalomismereti tapasztalatokat jelenthet. Olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyek közvetetten eligazíthatnak saját korunk jelenségeinek megértésében is. Átfogó, folyamatjellegû kulturális jelenségként definiálva a fejlesztõ, erõforrásokat elosztó ugyanakkor a termelt javak egy részét elvonó állam és a felemelni kívánt régió társadalmának kölcsönhatásaiban megvalósult átalakulásokat, válaszokat kaphatunk a mai fejlesztési törekvések esélyeire is. Egy rövid, nagypolitikai eseményektõl zaklatott társadalomtörténeti idõszakot kutattunk, amikor a politikum mélyen belenyúlt a társadalmi életvilágok sûrûjébe. Szûk idõ- és földrajzi határok között vizsgálódtunk, a korszak politikai, eszmei irányzataira csak a támogatáspolitika alakulása szempontjából fordítottunk figyelmet. Ennek az önkéntes korlátozásnak fõ oka az egyszemélyes kutatói apparátus volt. Eredményeinket abban a reményben foglaltuk e kötetbe, hogy talán más kutatótársakkal szövetkezve szélesebb földrajzi, tematikai keretben elvégezhetõ lehetne ennek az izgalmas, ma is hasznosítható tanulságokban bõvelkedõ korszaknak átfogó történeti vizsgálata. 13

14 2. Általános helyzet Az erdélyi magyarság két világháború közötti társadalmi, gazdasági, politikai viszonyairól, jogi helyzetérõl, a két évtized társadalmi folyamatairól több munka megjelent, illetve ért meg újrakiadást. 1 Rövid áttekintésünkben a 2. bécsi döntés idejének erdélyi viszonyairól ezért csak a gazdasági helyzet néhány sajátosságát tárgyaljuk. A döntõen rurális jellegû térség mezõgazdaságában ezeken a területeken nagyobb volt a súlya az õstermelésnek a trianoni területtel szemben... a területi visszacsatolás egyik következménye mégis az lett, hogy országos szinten 60,7%-ról 50,6%-ra csökkent a szántóterület aránya, 12,3%-ról 20,7%-ra emelkedett az erdõterület. 2 A földtulajdonviszonyokra jellemzõ volt a szétaprózott birtokszerkezet, elmaradott volt a termelési kultúra és alacsonyak a termésátlagok. A gabonanemûek hektáronkénti termésátlagai a trianoni Magyarország területén és Erdélyben az elsõ világháború elõtti és az évi adatok alapján az alábbiak voltak: 3 (q) búza rozs árpa zab kukorica Erdély ,8 10,6 13,9 12,5 16, ,4 10,0 10,4 9,7 11,2 Magyarország ,3 11,3 13,5 12,2 18,5 Látható, hogy a mezõgazdasági termelés színvonala Erdélyben a két világháború között visszaesett. (Megjegyezzük, hogy nem egész Erdély területén. Vita Sándor: A Székelyföld önellátása c. tanulmányának adatai szerint a barcasági szászok termésátlagai, 1 A kolozsvári Hitel folyóiratban Vita Sándor, Parajdi Incze Lajos, Venczel József tollából megjelent tanulmányokra, cikkekre gondolunk. 2 Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében. In: Hitel. 8 évf p. 3 Pongrácz Kálmán: Erdély és a Székelyföld gazdasági problémái. In: Közgazdasági Szemle, sz. 804 p. 14

15 a gabonanemûeknél a kukorica kivételével meghaladták a magyarországi átlagokat is. 4 ) A harmincas évek végére az alacsony termelési színvonal és terményárak következtében a mezõgazdasági lakosság életszínvonala egész Erdély területén, de fõleg a Székelyföldön tovább süllyedt s bár szakszerû üzemstatisztikai felvételek nem készültek, szakértõk véleménye szerint egy 3-4 holdas kisbirtok évi jövedelmét leinél, vagyis kb. 500 pengõnél többre nem lehet értékelni. 5 E megállapítás idõszakának mezõgazdasági napszámbéreit figyelembe véve, egy ilyen kisbirtok 500 pengõs évi jövedelme egy gazdasági cseléd kb napi bérének felelt meg. 6 Az agrárszakemberek a mezõgazdaság alacsony termelékenységének okait abban látták, hogy a földmûvelõ gazdák nem rendelkeztek megfelelõ vetõmagvakkal, rét és legelõgazdálkodás gyakorlatilag nincs, a gyümölcstermesztés külterjes. Az állattenyésztésben szükséges a fajtajavítás és az állatorvosi szolgálat megszervezése. 7 Erdély állattenyésztése alig fejlõdött a két világháború között, a 100 km 2 számított állatlétszámban visszaesés mutatkozott a szarvasmarháknál, juhoknál, sertéseknél. Minõségi szempontból azonban az erdélyi állattenyésztés felülmúlta az ország többi régiójának színvonalát. Erdély szántóföldi termelését Románia termelésének keretében vizsgálva, Vita Sándor megállapította, hogy a csökkenõ terméseredmények ellenére felülmúlta a jobb termõhelyi adottságú Ókirályság átlageredményeit. Bár az erdélyi szántóterület az országosnak csak 25%-át jelentette, pl ben Románia búzatermésének 32%-át, kukoricatermésének 30%-át, zabtermésének 41%- 4 Vita Sándor: A Székelyföld önellátása. In: Hitel, 2 évf p. 5 Pongrácz Kálmán: i. m. 802 p. 6 Fol. Hung Jelentés Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék Vármegyék nemzetiségi és társadalmi viszonyairól, valamint gazdasági és hitelügyi helyzetérõl. 9p. 7 Dr. Solty Ernõ: Agrárpolitikai feladatok Erdélyben. In: Kárpátmedence. Gazdaságpolitikai Szemle május p. 15

16 át Erdély adta és csak a rozs és árpatermelés arányszáma maradt a szántóterület arányszáma alatt. 8 Az erdélyi ipar helyzetének elemzõi is az elmaradottságot, fejletlenséget állapították meg. A 100 km 2 -re jutó gyárak átlagos számát tekintve a trianoni terület és a visszacsatolt részek helyzete a következõ volt: 9 Trianoni Magyarország Felvidék Kárpátalja Erdély Délvidék 4,30 4,42 2,21 0,9 1,14 2,80 A kis- és nagyiparban az üzemek és alkalmazottak száma valamint a termelési érték szerint a trianoni terület és Erdély adatai az 1941-es a népszámláláskor végrehajtott iparstatisztikai adatgyûjtés alapján az alábbiak voltak (a %-os arányszámok a két országrész részesedését jelzik Magyarország évi mutatóiból): 10 Trianoni Erdély Magyarország üzemek száma % 73,6 11,2 ezer lakosra jutó üzemek száma 20,6 11,4 alkalmazottak száma % 81,6 7,6 ezer lakosra esõ alkalmazottak 77,2 26,1 száma termelési érték % 85,4 4,8 8 Vita Sándor: Erdély mezõgazdaságának helyzetképe. In: Hitel. Válogatta, a bevezetõ tanulmányt írta és a repertóriumot összeállította Záhony Éva. Bethlen Gábor Könyvkiadó p. 9 Hantos László: i. m.: 486 p. 10 Szalay Zoltán: Az évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott iparstatisztika elsõ eredményei. In: Magyar Statisztikai Szemle. 21 évf p. 16

17 Az ipar termelékenységi-technológiai színvonalának különbségeit legrelevánsabban a megvalósított termelési érték arányai jelzik. Erdélyben, különösen Székelyföldön sok volt a kézmûipari szinten mûködõ kisiparos. Az erdélyi politikusok szerint az itteni magyarság gazdasági képe egészségtelen a kisipar tönkrement. Ennek a helyzetnek egyik okát, a gyáripar térhódítása mellett az elmúlt idõszak etnikai alapú gazdasági diszkriminációiban látták: az erdélyi városok híres kisipara elsorvadt és mûvelõi tízezres tömegekben vándoroltak át az Ókirályságba. Az itt maradt iparosság az igazságtalan adóztatás miatt s minden hitellehetõség hiányában elszegényedett, iparengedélyét tömegesen adta vissza s jelentõs tömege kontárként vagy alkalmi munkákból tengette életét. 11 Az erdélyi magyar kisebbség politikai, gazdasági sérelmeit 1938-ban memorandumban összefoglaló Szász Pál (ekkor az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, szenátor) a román kormánytól az iparosok és kereskedõk számára érdekképviseleti lehetõséget, egyenlõ közteherviselést, a román iparosokkal egyenlõ hitelellátási és támogatási esélyeket kért. A székelyföldi gazdasági, termelési feltételek könnyítésére kérte, hogy a móc vidék részére nyújtott gazdasági elõnyök, szállítási kedvezmények, adóleszállítások terjesztessenek ki a székelyvidékre is, amelynek gazdasági helyzete azonos a mócvidék helyzetével. 12 A következõkben a székelyföldi viszonyokra korlátozzuk a 2. bécsi döntést közvetlenül megelõzõ társadalmi, gazdasági viszonyok jellemzését. Székelyföld: csak a szegénység nagy. A Székelyföld társadalmi-gazdasági helyzete a visszacsatolt erdélyi területen belül is egyike volt a legrosszabbaknak. Székelyföld -ön a korabeli közéleti, politikai nyelvezetben gyakran hasz- 11 Zathureczky Gyula: Metamorphosis Transylvaniae. In: Hitel. 6 évf sz (A szerzõ dr. Pál Gábornak az erdélyi képviselõk budapesti bemutatkozásakor elhangzott parlamenti beszédébõl idézi az itt felhasznált hivatkozást). 12 Szász Pál memoranduma a román Koronatanácshoz. (1938. április 27.) Közzéteszi: György Béla. Pro Minoritate. 2002/õsz p. 17

18 nált négy székely megye : Maros-Torda, Csík, Háromszék és Udvarhely megyék területének gazdaság- és társadalom-földrajzi viszonyait értjük, itt élt a visszacsatolt észak-erdélyi lakosságnak 28,7%-a. A magyar népesség megyénként a következõképpen oszlott meg: 13 Megye Összes lakosság (fõ) Magyar nemzetiségû lakosság (%) Csík ,6 Háromszék ,9 Maros-Torda ,5 Udvarhely ,3 A Székelyföld települései a korabeli magyar közigazgatási beosztás szerint az alábbi típusokba tartoztak: 14 Törvényhatóságú város Megyei város Nagyközség Kisközség Kültelki lakott hely Az erdélyi társadalomfejlõdés lassú folyamataira jellemzõ, hogy az 1910-es népszámlálás óta jelentékeny társadalomszerkezeti- és foglalkozási változások vizsgálatunk idõszakára nem következtek be. Ekkor a fõ foglalkozási csoportok arányai megyénként a következõk voltak: Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok között. Teleki László Alapítvány, Pro Print Könyvkiadó. Budapest, Csíkszereda p. 14 Magyarország helységnévtára Szerkesztette és kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. Hornyánszky Viktor Rt. Nyomdai Mûintézet. 15 Thirring Lajos dr: Terület és népesség. In: Magyar Statisztikai Szemle. 18 évf sz. 678 p. 18

19 Csík % Háromszék % Maros- Torda % Udvarhely % mezõgazdaság 72,1 64,8 72,5 76,4 ipar, bányaipar, forgalom 17,7 24,8 17,3 14,9 A döntõen mezõgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság jövedelmi viszonyait az elmaradott, jórészt extenzív termelési mód, az osztott örökösödési szokásjog következtében (a századelõn végrehajtott tagosítások óta) szétaprózódott birtokszerkezet, a rossz értékesítési lehetõségek határozták meg. A három székely megyében az átlagos birtoknagyság 1,7 hektárt tett ki, míg ez a szám az öt hektáron aluli birtokosoknál 0,9 hektárra süllyedt, vagyis oly csekély terület, amelyen többet tervszerûen gazdálkodni nem lehet. 16 [Maros-Torda vármegyét nem érti ide aszerzõ O.S.] A harmincas évek elsõ felének gazdasági válsága a székelyföldi kistermelõket is súlyosan érintette. Vita Sándor a harmincas évek közepén megállapította, hogy a Székelyföld évente tonna gabona-behozatalra szorul. A szarvasmarha állomány között hozzávetõlegesen fõvel csökkent, a sertésállomány ugyanez idõ alatt rõl re esett vissza. 17 Vita elemzése szerint a székelyföldi mûvelési módok és az elért terméseredmények nemcsak a közép európai gazdálkodás mögött maradnak el, hanem a barcasági szászok gazdálkodását sem közelítik meg Pongrácz Kálmán: i.m.: p. 17 Vita Sándor: i. m.: 277 p. 18 Vita Sándor: i.m.: 272 p. 19

20 Mûvelési ágak A földterület mûvelési ágak szerinti megoszlása törvényhatóságonként 1940-tõl 1942-ig 19 Csík ha Háromszék ha Maros-Torda ha Udvarhely ha Szántóföld Kert Rét Szõlõ Legelõ Erdõ Nádas 203 Adó alá nem esõ Összes terület A mezõgazdaság alacsony termelékenységéhez amellett, hogy a kisbirtokrendszer volt uralkodó az is hozzájárult, hogy a harmincas évek végén még mindig jelentõs területeken ugarhagyó gazdálkodás folyt. Csík és Udvarhely megyékben az ugar aránya meghaladta a 20%-ot. 20 Ez a mûvelési rendszer azt jelentette, hogy a szántóhatáron az ugarföldet pihentették csak legelõként hasznosult. A szántóterület felhasználása a székely megyékben, 1937-ben: 21 (%) Megye Élelmi növények Ipari növények Gabonafélék Takarmányfélék Ugar Csík 61,4 13,2 0,5 3,2 21,7 Háromszék 60,4 15,9 1,3 13,3 9,1 Maros 74,8 3,0 1,6 12,2 8,4 19 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. L Szerkeszti és kiadja: A Magyar Kir. Központi Statiszikai Hivatal. Budapest p. 20 Magyar Statisztikai Szemle. XVIII évf sz. 702 p. 21 Vita Sándor: Erdély mezõgazdaságának helyzetképe 245 p. 20

21 Megye Élelmi növények Ipari növények Gabonafélék Takarmányfélék Ugar Udvarhely 63,6 4,5 0,8 8,6 22,5 Erdélyi átlag 74,0 4,5 1,6 8,2 11,5 A kedvezõtlen domborzati adottságok ellenére, a vetésterület nagyobb részét a gabona foglalta el még a zord éghajlatú Csík megyében is. A feldolgozóipar hiányát is jelzi, hogy ipari növényeket alig termesztettek a székely megyékben. Az élelmi növények közül Csík és Háromszék megyében a burgonya volt a legfontosabb kultúra. A termesztett takarmányok Csíkban voltak a legkevésbé elterjedve, ennek egyik oka a szûkös szántóterület volt. Az egyes gabonanemûek hektáronkénti átlagtermése 1932 és 1937 között: 22 q Megye Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Csík 8,68 9,60 9,86 9,76 9,30 Háromszék 11,24 11,64 11,24 10,82 11,78 Maros 11,76 9,08 9,98 9,84 11,28 Udvarhely 10,48 9,04 10,28 9,54 12,62 Erdélyi átlag ,02 10,43 9,68 11,25 Összehasonlítva a székely megyék átlagterméseit, látható, hogy Háromszék megyében voltak a legmagasabbak, meghaladva minden kultúránál az erdélyi átlagokat is. A magasabb termelékenység, a természetföldrajzi viszonyok mellett, feltehetõen a nagybirtokok nagyobb részarányával is magyarázható. Az alacsony termelékenység egyik következményeként, a székelyföldi egyoldalú szemtermelés ellenére a lakosságot gabonahiány sújtotta. A visszacsatolás utáni napokban Bárdossy László bukaresti követ a helyzettel és a viszonyokkal ismerõs szakembe- 22 Vita Sándor: i.m.: 247 p. 21

22 rek meghallgatása után a Székelyföld közellátásának megszervezésére igen sürgõs javaslatot küldött a Külügyminisztériumba. Nem érdektelen részletezni Bárdossy javaslatát: tükrözi a Székelyföldön tapasztalható közellátási hiányosságokat. A javaslat szerint a meglévõ három Hangya áruraktár mellé (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely) az elsõrendû közszükségleti cikkek megfelelõ elosztásának állandó biztosítására a székelyföldi járásközpontokban még további tizenkét raktárt kellene felállítani. A tizenöt raktárt elsõsorban kenyérliszttel (vagy esetleg õröletlen búzával) és tengerivel kellene ellátni... a szakemberek megegyeznek abban, hogy havonként minden egyes raktárban legalább 3 vagon kenyérlisztnek és 4 vagon tengerinek rendelkezésre kellene állani. A többi legfontosabb közszükségleti cikkbõl a következõ mennyiségû készletnek kellene minden egyes raktárban havonként rendelkezésre állani: cukor 1-2 vagon, petróleum 1 vagon, zsír kg (különösen Sepsiszentgyörgy és Oklánd környékén, valamint Csík megyében mutatkozik nagyobb szükséglet), étolaj 100 kg, szappan kg, mosó szóda kg, ecet liter, gyufa kis doboz, talp 500 kg, bõr 50 kg, pamutfonal, dohány, cigaretta, patkóvas, kerékabroncs, patkósarok, patkószeg, valamint építéshez szükséges szeg mindenfajta méretben, gyógyszerek, só-ellátás, tûzifa-ellátás biztosítása. A gyáriparral rendelkezõ Brassó elszakításával kialakult szolgáltatási hiányok pótlására sürgõsen gondoskodni kellene különösen Háromszék, Udvarhely és Csík megyékben kisebb gépjavító mûhelyek felállításáról. 23 Az évi népszámlálás iparstatisztikai eredményei azt mutatják, hogy a Székelyföld iparosodottsága is messze elmaradt az országos átlagtól. Míg az egy üzemre esõ termelési érték országosan (ezer pengõben) 7,29, addig Csík (1,85) Háromszék (2,56) és Udvarhely (2,04) megyék átlaga csak 2,15 ezer pengõ volt. 24 A Kolozsváron megjelenõ Hitel egyik cikkírója szerint a 23 MOL K d Szalay Zoltán: i.m.: 277 p. 22

23 székelyföldi gazdasági helyzetre jellemzõ, hogy nincs tõke, nincs ipar. A székely vidékek ma alig bírnak valamit eladni, de ugyanakkor rá vannak utalva a bevitelre, ruházkodási, közhasználati és élelmi cikkekben egyaránt... Nincs nagybirtok, nagytõke és nagyváros. (Csak a szegénység nagy). 25 Az új országhatár súlyos gazdasági problémákat is felvetett a Székelyföldön. A háromszéki, Udvarhely megyei és Csík megyei falvakat elválasztotta Brassótól, a legnagyobb dél erdélyi várostól, amelyhez a székelységet számos gazdasági érdek fûzte: nemcsak munkalehetõséget jelentett, de a mezõgazdasági termények felvevõpiaca is volt: Brassó élelmezését kb %-ig különösen a baromfi, tejtermékek, tojás, zöldség, fõzelék félék és gyümölcs szükséglet tekintetében Háromszék megye látta el. 26 A Nyárádés Küküllõ menti zöldségtermelõ falvakat a bécsi határ a dél erdélyi városok piacaitól választotta el. Elvágta a vasúti összeköttetést a Székelyfölddel, az áruforgalmat csak gépkocsikkal, a Beszterce Szászrégen közötti rossz állapotban lévõ köves úton költségesen és nehézkesen lehetett bonyolítani. A rossz utakon a szállítás lassan haladt, Besztercén nagymérvû volt az árutorlódás. 27 Az áldatlan közlekedési viszonyok miatt hiányos volt az áruellátás. A közszükségleti cikkek megdrágultak, vagy eltûntek a piacról, a fizetések stagnáltak, esetleg csökkentek. Ahogy azt a Bárdossy-féle javaslat már szeptember elején helyesen elõrelátta és próbálta megelõzni, a visszacsatolás után néhány hónappal akadozott az élelmiszerellátás: a petróleum, a cukor, idõnként a liszt, sõt a kenyér, a burgonya is hiánycikk volt Parajdi Incze Lajos: A Székelyföld az országépítésben. In: Hitel. 5 évf sz p. 26 MOL K d MOL K d L. Balogh Béni: A magyar-román kapcsolatok 1939-ben és a második bécsi döntés. Gazdasági következmények c. fejezet. Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda, p. 23

I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA

I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA 1. Bevezetés Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek és a trianoni terület között jelentős

Részletesebben

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155.

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155. Székelyföldi szövetkezetek 1940 44 között Oláh Sándor A mi autonómiánkra szükség van. Amásodik bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi részek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása

6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása 6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása A szántóföldi termények és az állati termékek állami beavatkozással történõelvonása hatóságiáron korszakunkfalusitermelõineknem

Részletesebben

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950 V. 59. 926950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52. állvány, 6. polc C/ Polgári kori iratok 926944 a/ Képviselőtestületi iratok 926944 0,09 fm b/ Elöljárósági iratok 937944,0 fm D/ Népi demokratikus

Részletesebben

V. 1133. Tápiószecső nagyközség iratai 1945-1950

V. 1133. Tápiószecső nagyközség iratai 1945-1950 V. 33. 945 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 46. állvány, 82. polc D/ Népi demokratikus kori iratok 945 a/ Képviselőtestületi iratok 945 0,08 fm b/ Elöljárósági iratok 945 3,30 fm d/ Adókezelési és

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Szervezeti bemutató Gyulafehérvári Caritas......26 éve a közösség érdekében...679 munkatárs...789 önkéntes...több mint 35.000 gondozott... 7 megyében jelen, 123

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950 18871950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 57. polc C) Polgári kori iratok 18871944 (1948) a) Képviselőtestületi iratok 19191931 0,07 fm b) Elöljárósági közigazgatási iratok 18871944

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében Dr. Tóth György elnök, Völgység Kincse Szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/ 1921- /-1954/ Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 11-16. polc C/ Polgári kori iratok 1921-1930 a/ Képviselő-testületi iratok 1921-1930 0,03 fm D/ Népi demokratikus kori iratok /1941-/

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Üzleti Tervek Versenye

Üzleti Tervek Versenye Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! Drucker, Peter F. Támogatói mappa Üzleti Tervek Versenye utv.juniorbusinessclub.ro 2014 Tisztelt Hölgyem / Uram!

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után

Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után Tóth-Bartos András Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után Erdély gazdasági helyzete A második bécsi döntés után rövidesen kiderült, hogy Magyarország egy elmaradott országrésszel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN*

ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN* OPRA PÁL ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN* Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros a továbbiakban Erdély területén az 1930. évi népszámlálás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2014. december 10. A Tanyafejlesztési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

OLÁH SÁNDOR. Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940 1944. Bevezetés

OLÁH SÁNDOR. Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940 1944. Bevezetés OLÁH SÁNDOR Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940 1944 Bevezetés A második bécsi döntést követően Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek gazdasági, társadalmi felemelésére a gyors szemrevételezés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben