Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS
|
|
- Kinga Deákné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS 1
2 2
3 Oláh Sándor KIVIZSGÁLÁS Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda,
4 A könyv megjelenését a Communitas Alapítvány támogatta. A kötet I. fejezete a XX. Század Intézet támogatásával végzett kutatás alapján készült. Oláh Sándor Pro-Print Könyvkiadó ISBN
5 TARTALOMJEGYZÉK Az Olvasóhoz I. Fejezet: KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA Bevezetés Általános helyzet Tervek, elképzelések a Székelyföld gazdasági felemelésére A közvetítõ intézmények A mezõgazdaság állami támogatása Az erdõgazdaság támogatása Pénzügy, ipar, kereskedelem Építkezések, infrastrukturális fejlesztés Településfejlesztés Szociálpolitika Az állami támogatások jelentõsége az emlékezet tükrében Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Összefoglalás II. Fejezet: MINDEN ÚJ RENDBE MEGY... (egy földmûves naplójából, 1949) A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban. Vázlatos statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra Rendeleti tulajdonkisajátítás a Magyar Autonóm Tartományban,
6 A cukor ügyétõl az Internácionálé elénekléséig. Egy falusi politikai szervezet színeváltozásai, Társadalmi konfliktusok egy székely falu kollektivizálása idején Egy elõrenézõ ember Hétköznapi társadalmi viszonyok 1956-ban a Székelyföldön Kivizsgálás. Egy zûrzavaros történet álnok szereplõkkel. 347 Kliensek és patrónusok. Egy szocialista termelõszervezet tündöklése és bukása A kötet írásainak elsõ megjelenési helyei
7 Az Olvasóhoz E kötet írásaiban az állam és a társadalom viszonyának kivizsgálásával próbálkozunk, két a köztudatban egymástól élesen elkülönülõ történeti korszakban. Az közötti székelyföldi magyar idõ, a kicsi magyar világ elsõsorban, mint erõteljes nemzetépítõ korszak él az emlékezetben. Az elmúlt bõ másfél évtizedben errõl az idõszakról ezt a képet forgalmazta és erõsítette a történeti tárgyú publicisztika is. Az ezt követõ több mint négy évtizedet a szocialista korszakként ismert félmúltunkat, a rendszerváltás utáni nyilvánosság az elõbbitõl gyökeresen eltérõ toposzokkal minõsítette: a közéleti fórumokon a társadalmi, nemzeti elnyomás korszakáról szólt a diskurzus, ám a lenti fél-nyilvánosságban, a különbözõ társadalmi csoportokban errõl az idõszakról egymásnak olykor élesen ellentmondó, egymásnak feszülõ narratívák élnek. A letûnt korok társadalmi viszonyait vizsgáló történeti kutatás olykor a jelen nyilvánosságában uralkodó kánonoktól eltérõ tartalmú következtetésekre juthat. A fent említett két történeti idõszakban az állam-társadalom viszony megnyilvánulási formáit vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a sok vonatkozásban különbözõ politikai berendezkedések, élesen szembenálló ideológiák ellenére például a tulajdon kérdésében a két történeti idõszakban ez a viszony struktúrájában azonosságokat, tartalmában hasonlóságokat, párhuzamosságokat mutat. A köznapi gondolkodásnak nem része, hogy az olyan hatalmi technikák, mint az erõforrások (föld, erdõ) használatának szabályozása, a javak elvonása, az árak hatósági szabályozása napirenden volt mindkét korszak uralomgyakorlásában. Ki gondolná, hogy az olyan gazdasági kényszereket, mint a hatósági áron történt állami terménybegyûjtést, a termelési versenyeket, az ipari növények 7
8 kötelezõ termeltetését, nem a szocializmus hajnalán a kollektivizálás idõszakában találták ki a Román Népköztársaságban, hanem alkalmazták ezeket már a központosító magyar állam kereteiben is, a hadigazdálkodás idején. E behatolási akciók, szabályozó korlátozások hárítására a társadalom mindkét korszakban ugyanazokkal a magatartás- és viszonyulásmódokkal válaszolt. A társadalom életvilágába behatoló hatalmi szándék, terv, lehetett modernizáló, építõ vagy romboló, tiltó vagy kirekesztõ, a társadalmi csoportokban, családokban, munkahelyi közösségekben voltak a hatalmi szándékokkal azonosulók és a hatalmi szándékok elõl kitérõ, azzal szembeszálló, vagy azokat eltávolítani igyekvõ társadalmi szereplõk. A hatalmi behatolás konfliktusokat, feszültségeket gerjeszthetett a hasonló életvitelû, vagyoni helyzetû társadalmi csoportok között, válaszfalakat emelhetett nemzedékeken, családokon belül is. A hatalom erõk játéka, amely áthatja a társadalom egészét írta egy neves francia gondolkodó. Az olvasó e kötet írásaiban a különféle erõk játékainak változatos formáit követheti nyomon, makro- és mikroszinten, az állami és regionális szinttõl a munkahelyi, települési, családi kapcsolatokban, viszonyokban bekövetkezett változásokig. Nem gondoljuk, hogy vizsgálódásainkkal a szóban forgó viszony részletes diagnózisa készült volna el, a kutatás folyamata lezárhatatlan. A magunk számára kitûzött szemléleti kereteket, módszertani eljárásokat a különbözõ helyzetekben cselekvõ emberek döntéseinek, viszonyulásainak megértése motiválta. Az I. fejezet több részfejezetbõl álló hosszabb tanulmányában egy rövid, nagypolitikai eseményektõl zaklatott idõszakban kutattuk az állam-társadalom viszony alakulását. E korszak vizsgálatát a budapesti XX. Század Intézet támogatása tette lehetõvé ben, egyéni kutatási program keretében. A II. fejezet néhány esettanulmányának témája a szocialista korszak idõszakának uralomgyakorlási formái, és a hatalomnélküliek ezekhez való viszonyulása. A tanulmányok elkészüléséhez 8
9 a probléma iránti egyéni érdeklõdésen túl a Székelyföld az ötvenes években Magyar Autonóm Tartomány kutatási programban való részvétel és a kutató-feltáró munka során kialakult szakmai közeg, illetve a publikációs lehetõségek, konferencia-részvételek járultak hozzá. A kötet utolsó írása Gagyi József nyárádmenti kutatási programjában készült. A vizsgált jelenségre vonatkozó dokumentumokat, forrásokat a csíkszeredai, marosvásárhelyi és budapesti levéltárakban kutattuk, emellett korabeli folyóirat- és újságkollekciókat, magángyûjteményekben lévõ iratokat is használtunk. A kutatás és feldolgozás intézményes és anyagi kereteinek biztosításához a XX. Század Intézet támogatása mellett a Teleki László Intézet járult hozzá, az értelmezõ, feldolgozó munkához a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja biztosított kereteket. Kivizsgálási kísérleteinket szakmai tanácsokkal segítette a maga után fájdalmas ûrt hagyó Benda Gyula, valamint Bárdi Nándor és Csanády András. A forrásfeltárásban Boér Hunor muzeológus és Lõrincz György író nyújtott segítséget. Mindannyiuknak hálás köszönettel tartozunk. A szerzõ Csíkszereda, június 2. 9
10 I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA 1. Bevezetés Az augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli különbség volt. A visszacsatolás utáni gyors helyzetfeltárásban a kormányzati intézmények mellett részt vettek a társadalomtudományok képviselõi is (közgazdászok, történészek, földrajzosok, statisztikusok, demográfusok). A visszatért területek helyzetét, társadalmi viszonyait, gazdasági, demográfiai, közegészségügyi és más mutatókkal dokumentáló társadalomkutatók, statisztikusok, publicisták, agrárszakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy Magyarország területe gazdaságilag elmaradott, társadalmi viszonyaiban fejletlen, hátrányos helyzetû országrésszel gyarapodott. Az elmaradottságot a társadalom szegmentáltsága, a gazdaság teljesítõképessége, intézményrendszere, az ipari termelés technikai színvonala, a mezõgazdasági termelés technológiája és hozamai, a jövedelmi viszonyok, a szociális ellátás színvonala, az alapellátás és más szolgáltatások területén mutatták ki. A helyzet azonnali szemrevételezése után az állami beavatkozásokat sürgetõ idõszak következett. A visszacsatolás utáni években két eltérõ sajátosságokat mutató társadalom lépett kölcsönhatásba. Egyfelõl a modernizáló szerepben megjelenõ magyar állam individualizálódó társadalma intézményeivel, bürokratikus szervezeteivel és támogatáspolitikájával, másfelõl a két évtizedig egy másik állam keretében létezõ 10
11 területrész archaikusabb sajátosságokat mutató társadalma. Az erdélyi társadalmi berendezkedést, gazdasági, kulturális viszonyokat fejletlenebb piaci viszonyok, erõteljesebb közösségideológiák jellemezték, nemcsak a közéleti, politikai szférában, hanem a társadalom mikro-viszonyainak szintjén is. Az eltérõ sajátosságok szisztematikus elemzését hosszas, alapos feltáró munka elvégzése után lehetne összegezni: a gazdasági és társadalmi viszonyok egészének komplex elemzésével. Ebben a kötetben csak a konfliktusokban, feszültségekben felszínre bukkanó sajátosságokat vehettük számba. A kormányzat széleskörû fejlesztési programot bontakoztatott ki az erdélyi területek gazdasági, társadalmi felemelésére, az országrészek közötti különbségek mérséklésére. Az állami és társadalmi intézmények, szervezetek akciókat indítottak a gazdaság fellendítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére, a foglalkoztatási gondok felszámolására. Az alapellátási hiányok enyhítésétõl a hálózati infrastruktúra (utak, vasutak, posta) fejlesztéséig, a korszerû termelési ismeretek terjesztésétõl (pl. az iskolán kívüli népoktatás szervezése), az adminisztratív rendszer tökéletesítéséig számos területen modernizációs célú beavatkozásokra került sor. A társadalomirányítás és a gazdasági törvényhozás egyik célja az ország területi, társadalmi egyenlõtlenségeinek csökkentése, az integrációs folyamatok serkentése volt. Ebben a könyvben a gazdasági, társadalmi viszonyok átalakításának kísérletében két szomszédos székelyföldi megyében Csík és Udvarhely használt eszközrendszer, a fejlesztési szempontok és konkrét megvalósítások felleltározását végeztük el. Ugyanakkor igyekeztünk feltárni a fogadó környezetben fennálló viszonyok megváltoztatására indított állami kezdeményezések, fejlesztési akciók meggyökeresedésének feltételeit, azonnali és hosszú távú társadalmi hatásait, az elmaradott vidék felemelését célzó kormányzati politika nyomán a falvak és kisvárosok mindennapi életében, a társadalmi csoportok közötti viszonyokban bekövetkezett változásokat. 11
12 Céljaink és forráslehetõségeink a kutatási módszertant is meghatározták. Munkánkat a hagyományos írásbeli történeti források kutatásával kezdtük. Budapesti és székelyföldi kutatóhelyeken a korabeli intézmények (kormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, mint pl. az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, a Nemzeti Önállósítási Alap, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyi Párt, az Erdélyi Ipari Munkaszervezési Intézet, az Erdélyi Szociális Szervezet, Országos Nemzet és Családvédelmi Alap és más intézmények) iratanyagát kutattuk. A társadalmi, gazdasági változások mibenlétének, mértékének feltárását, a fejlesztõ jellegû állami beavatkozások hatásait a korszak emberének életvilágára, a vizsgálat földrajzi területén a helyi sajtóanyagok és a személyes történeti emlékezet rögzítésével oral history felvételekkel végeztük. Nyilvánvaló, hogy a fennmaradt iratanyag túlnyomó többsége az állami intézmények, hivatalok irattermelésének része és elsõsorban a kormányzati célokat, megvalósításokat, és ideológiát dokumentálja. Ezekben a dokumentumokban kevés adalékot találunk a támogatott társadalmi csoportok viszonyulás- és magatartásmódjára, fogadókészségére. Valamivel bõvebben tükrözõdik az alullévõ, hatalmi intézményekkel kapcsolatba lépõ csoportok gazdasági, társadalmi változásokkal összefüggõ beállítódásainak alakulása, az erdélyi társadalmi szervezetek (EMGE, Hangya) aktivistáinak jelentéseiben és szórványosan a cenzúrázott napi sajtóban. A viszonylag közeli történeti korszak folyamatainak megértéséhez ezért személyes dokumentumokat emlékezéseket is felhasználtunk. Figyelembe véve, hogy ezek forrásként történõ használata épp olyan problematikus, mint a kormányzati sikerpropagandát visszhangozó írott dokumentumoké, igyekeztünk a személyes identitáskonstrukciók, az önlegitimációs jelzések ideológiáit mellõzve, az állami fejlesztések, támogatások tárgyi konkrétumaira, ezek hatásaira vonatkozó emlékezetanyaggal dolgozni. 12
13 A negyvenes évek elsõ felében a Székelyföld társadalmának felemelésére jelentõs állami támogatással, korszerû tudás- és technológiatranszferrel elindított folyamat felülrõl kezdeményezett modernizációs kísérletként értelmezhetõ. A modernség, modernizáció fogalmának meghatározásával kísérletezni e helyen reménytelen vállalkozás lenne. Magunk részérõl e fogalom munkadefiníciójaként a székelyföldi, döntõen agrárius, számos vonatkozásban inkább kollektív, mint individuális jellegû társadalom viszonyaiban a külsõ beavatkozásra beindult, illetve felgyorsult változásokat, adaptív folyamatokat értjük. Úgy véljük a korszak jelenségeinek ilyen szempontú tárgyalása egy rendkívül aktuális kérdésfelvetést jelent a mai és az elkövetkezõ években várható székelyföldi társadalmi folyamatok megértéséhez. Az elmaradott és fejlett régiók viszonyában mûködõ mechanizmusok kutatása a jelen társadalmi folyamatainak megértéséhez is fontos társadalomismereti tapasztalatokat jelenthet. Olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyek közvetetten eligazíthatnak saját korunk jelenségeinek megértésében is. Átfogó, folyamatjellegû kulturális jelenségként definiálva a fejlesztõ, erõforrásokat elosztó ugyanakkor a termelt javak egy részét elvonó állam és a felemelni kívánt régió társadalmának kölcsönhatásaiban megvalósult átalakulásokat, válaszokat kaphatunk a mai fejlesztési törekvések esélyeire is. Egy rövid, nagypolitikai eseményektõl zaklatott társadalomtörténeti idõszakot kutattunk, amikor a politikum mélyen belenyúlt a társadalmi életvilágok sûrûjébe. Szûk idõ- és földrajzi határok között vizsgálódtunk, a korszak politikai, eszmei irányzataira csak a támogatáspolitika alakulása szempontjából fordítottunk figyelmet. Ennek az önkéntes korlátozásnak fõ oka az egyszemélyes kutatói apparátus volt. Eredményeinket abban a reményben foglaltuk e kötetbe, hogy talán más kutatótársakkal szövetkezve szélesebb földrajzi, tematikai keretben elvégezhetõ lehetne ennek az izgalmas, ma is hasznosítható tanulságokban bõvelkedõ korszaknak átfogó történeti vizsgálata. 13
14 2. Általános helyzet Az erdélyi magyarság két világháború közötti társadalmi, gazdasági, politikai viszonyairól, jogi helyzetérõl, a két évtized társadalmi folyamatairól több munka megjelent, illetve ért meg újrakiadást. 1 Rövid áttekintésünkben a 2. bécsi döntés idejének erdélyi viszonyairól ezért csak a gazdasági helyzet néhány sajátosságát tárgyaljuk. A döntõen rurális jellegû térség mezõgazdaságában ezeken a területeken nagyobb volt a súlya az õstermelésnek a trianoni területtel szemben... a területi visszacsatolás egyik következménye mégis az lett, hogy országos szinten 60,7%-ról 50,6%-ra csökkent a szántóterület aránya, 12,3%-ról 20,7%-ra emelkedett az erdõterület. 2 A földtulajdonviszonyokra jellemzõ volt a szétaprózott birtokszerkezet, elmaradott volt a termelési kultúra és alacsonyak a termésátlagok. A gabonanemûek hektáronkénti termésátlagai a trianoni Magyarország területén és Erdélyben az elsõ világháború elõtti és az évi adatok alapján az alábbiak voltak: 3 (q) búza rozs árpa zab kukorica Erdély ,8 10,6 13,9 12,5 16, ,4 10,0 10,4 9,7 11,2 Magyarország ,3 11,3 13,5 12,2 18,5 Látható, hogy a mezõgazdasági termelés színvonala Erdélyben a két világháború között visszaesett. (Megjegyezzük, hogy nem egész Erdély területén. Vita Sándor: A Székelyföld önellátása c. tanulmányának adatai szerint a barcasági szászok termésátlagai, 1 A kolozsvári Hitel folyóiratban Vita Sándor, Parajdi Incze Lajos, Venczel József tollából megjelent tanulmányokra, cikkekre gondolunk. 2 Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében. In: Hitel. 8 évf p. 3 Pongrácz Kálmán: Erdély és a Székelyföld gazdasági problémái. In: Közgazdasági Szemle, sz. 804 p. 14
15 a gabonanemûeknél a kukorica kivételével meghaladták a magyarországi átlagokat is. 4 ) A harmincas évek végére az alacsony termelési színvonal és terményárak következtében a mezõgazdasági lakosság életszínvonala egész Erdély területén, de fõleg a Székelyföldön tovább süllyedt s bár szakszerû üzemstatisztikai felvételek nem készültek, szakértõk véleménye szerint egy 3-4 holdas kisbirtok évi jövedelmét leinél, vagyis kb. 500 pengõnél többre nem lehet értékelni. 5 E megállapítás idõszakának mezõgazdasági napszámbéreit figyelembe véve, egy ilyen kisbirtok 500 pengõs évi jövedelme egy gazdasági cseléd kb napi bérének felelt meg. 6 Az agrárszakemberek a mezõgazdaság alacsony termelékenységének okait abban látták, hogy a földmûvelõ gazdák nem rendelkeztek megfelelõ vetõmagvakkal, rét és legelõgazdálkodás gyakorlatilag nincs, a gyümölcstermesztés külterjes. Az állattenyésztésben szükséges a fajtajavítás és az állatorvosi szolgálat megszervezése. 7 Erdély állattenyésztése alig fejlõdött a két világháború között, a 100 km 2 számított állatlétszámban visszaesés mutatkozott a szarvasmarháknál, juhoknál, sertéseknél. Minõségi szempontból azonban az erdélyi állattenyésztés felülmúlta az ország többi régiójának színvonalát. Erdély szántóföldi termelését Románia termelésének keretében vizsgálva, Vita Sándor megállapította, hogy a csökkenõ terméseredmények ellenére felülmúlta a jobb termõhelyi adottságú Ókirályság átlageredményeit. Bár az erdélyi szántóterület az országosnak csak 25%-át jelentette, pl ben Románia búzatermésének 32%-át, kukoricatermésének 30%-át, zabtermésének 41%- 4 Vita Sándor: A Székelyföld önellátása. In: Hitel, 2 évf p. 5 Pongrácz Kálmán: i. m. 802 p. 6 Fol. Hung Jelentés Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék Vármegyék nemzetiségi és társadalmi viszonyairól, valamint gazdasági és hitelügyi helyzetérõl. 9p. 7 Dr. Solty Ernõ: Agrárpolitikai feladatok Erdélyben. In: Kárpátmedence. Gazdaságpolitikai Szemle május p. 15
16 át Erdély adta és csak a rozs és árpatermelés arányszáma maradt a szántóterület arányszáma alatt. 8 Az erdélyi ipar helyzetének elemzõi is az elmaradottságot, fejletlenséget állapították meg. A 100 km 2 -re jutó gyárak átlagos számát tekintve a trianoni terület és a visszacsatolt részek helyzete a következõ volt: 9 Trianoni Magyarország Felvidék Kárpátalja Erdély Délvidék 4,30 4,42 2,21 0,9 1,14 2,80 A kis- és nagyiparban az üzemek és alkalmazottak száma valamint a termelési érték szerint a trianoni terület és Erdély adatai az 1941-es a népszámláláskor végrehajtott iparstatisztikai adatgyûjtés alapján az alábbiak voltak (a %-os arányszámok a két országrész részesedését jelzik Magyarország évi mutatóiból): 10 Trianoni Erdély Magyarország üzemek száma % 73,6 11,2 ezer lakosra jutó üzemek száma 20,6 11,4 alkalmazottak száma % 81,6 7,6 ezer lakosra esõ alkalmazottak 77,2 26,1 száma termelési érték % 85,4 4,8 8 Vita Sándor: Erdély mezõgazdaságának helyzetképe. In: Hitel. Válogatta, a bevezetõ tanulmányt írta és a repertóriumot összeállította Záhony Éva. Bethlen Gábor Könyvkiadó p. 9 Hantos László: i. m.: 486 p. 10 Szalay Zoltán: Az évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott iparstatisztika elsõ eredményei. In: Magyar Statisztikai Szemle. 21 évf p. 16
17 Az ipar termelékenységi-technológiai színvonalának különbségeit legrelevánsabban a megvalósított termelési érték arányai jelzik. Erdélyben, különösen Székelyföldön sok volt a kézmûipari szinten mûködõ kisiparos. Az erdélyi politikusok szerint az itteni magyarság gazdasági képe egészségtelen a kisipar tönkrement. Ennek a helyzetnek egyik okát, a gyáripar térhódítása mellett az elmúlt idõszak etnikai alapú gazdasági diszkriminációiban látták: az erdélyi városok híres kisipara elsorvadt és mûvelõi tízezres tömegekben vándoroltak át az Ókirályságba. Az itt maradt iparosság az igazságtalan adóztatás miatt s minden hitellehetõség hiányában elszegényedett, iparengedélyét tömegesen adta vissza s jelentõs tömege kontárként vagy alkalmi munkákból tengette életét. 11 Az erdélyi magyar kisebbség politikai, gazdasági sérelmeit 1938-ban memorandumban összefoglaló Szász Pál (ekkor az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, szenátor) a román kormánytól az iparosok és kereskedõk számára érdekképviseleti lehetõséget, egyenlõ közteherviselést, a román iparosokkal egyenlõ hitelellátási és támogatási esélyeket kért. A székelyföldi gazdasági, termelési feltételek könnyítésére kérte, hogy a móc vidék részére nyújtott gazdasági elõnyök, szállítási kedvezmények, adóleszállítások terjesztessenek ki a székelyvidékre is, amelynek gazdasági helyzete azonos a mócvidék helyzetével. 12 A következõkben a székelyföldi viszonyokra korlátozzuk a 2. bécsi döntést közvetlenül megelõzõ társadalmi, gazdasági viszonyok jellemzését. Székelyföld: csak a szegénység nagy. A Székelyföld társadalmi-gazdasági helyzete a visszacsatolt erdélyi területen belül is egyike volt a legrosszabbaknak. Székelyföld -ön a korabeli közéleti, politikai nyelvezetben gyakran hasz- 11 Zathureczky Gyula: Metamorphosis Transylvaniae. In: Hitel. 6 évf sz (A szerzõ dr. Pál Gábornak az erdélyi képviselõk budapesti bemutatkozásakor elhangzott parlamenti beszédébõl idézi az itt felhasznált hivatkozást). 12 Szász Pál memoranduma a román Koronatanácshoz. (1938. április 27.) Közzéteszi: György Béla. Pro Minoritate. 2002/õsz p. 17
18 nált négy székely megye : Maros-Torda, Csík, Háromszék és Udvarhely megyék területének gazdaság- és társadalom-földrajzi viszonyait értjük, itt élt a visszacsatolt észak-erdélyi lakosságnak 28,7%-a. A magyar népesség megyénként a következõképpen oszlott meg: 13 Megye Összes lakosság (fõ) Magyar nemzetiségû lakosság (%) Csík ,6 Háromszék ,9 Maros-Torda ,5 Udvarhely ,3 A Székelyföld települései a korabeli magyar közigazgatási beosztás szerint az alábbi típusokba tartoztak: 14 Törvényhatóságú város Megyei város Nagyközség Kisközség Kültelki lakott hely Az erdélyi társadalomfejlõdés lassú folyamataira jellemzõ, hogy az 1910-es népszámlálás óta jelentékeny társadalomszerkezeti- és foglalkozási változások vizsgálatunk idõszakára nem következtek be. Ekkor a fõ foglalkozási csoportok arányai megyénként a következõk voltak: Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok között. Teleki László Alapítvány, Pro Print Könyvkiadó. Budapest, Csíkszereda p. 14 Magyarország helységnévtára Szerkesztette és kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. Hornyánszky Viktor Rt. Nyomdai Mûintézet. 15 Thirring Lajos dr: Terület és népesség. In: Magyar Statisztikai Szemle. 18 évf sz. 678 p. 18
19 Csík % Háromszék % Maros- Torda % Udvarhely % mezõgazdaság 72,1 64,8 72,5 76,4 ipar, bányaipar, forgalom 17,7 24,8 17,3 14,9 A döntõen mezõgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság jövedelmi viszonyait az elmaradott, jórészt extenzív termelési mód, az osztott örökösödési szokásjog következtében (a századelõn végrehajtott tagosítások óta) szétaprózódott birtokszerkezet, a rossz értékesítési lehetõségek határozták meg. A három székely megyében az átlagos birtoknagyság 1,7 hektárt tett ki, míg ez a szám az öt hektáron aluli birtokosoknál 0,9 hektárra süllyedt, vagyis oly csekély terület, amelyen többet tervszerûen gazdálkodni nem lehet. 16 [Maros-Torda vármegyét nem érti ide aszerzõ O.S.] A harmincas évek elsõ felének gazdasági válsága a székelyföldi kistermelõket is súlyosan érintette. Vita Sándor a harmincas évek közepén megállapította, hogy a Székelyföld évente tonna gabona-behozatalra szorul. A szarvasmarha állomány között hozzávetõlegesen fõvel csökkent, a sertésállomány ugyanez idõ alatt rõl re esett vissza. 17 Vita elemzése szerint a székelyföldi mûvelési módok és az elért terméseredmények nemcsak a közép európai gazdálkodás mögött maradnak el, hanem a barcasági szászok gazdálkodását sem közelítik meg Pongrácz Kálmán: i.m.: p. 17 Vita Sándor: i. m.: 277 p. 18 Vita Sándor: i.m.: 272 p. 19
20 Mûvelési ágak A földterület mûvelési ágak szerinti megoszlása törvényhatóságonként 1940-tõl 1942-ig 19 Csík ha Háromszék ha Maros-Torda ha Udvarhely ha Szántóföld Kert Rét Szõlõ Legelõ Erdõ Nádas 203 Adó alá nem esõ Összes terület A mezõgazdaság alacsony termelékenységéhez amellett, hogy a kisbirtokrendszer volt uralkodó az is hozzájárult, hogy a harmincas évek végén még mindig jelentõs területeken ugarhagyó gazdálkodás folyt. Csík és Udvarhely megyékben az ugar aránya meghaladta a 20%-ot. 20 Ez a mûvelési rendszer azt jelentette, hogy a szántóhatáron az ugarföldet pihentették csak legelõként hasznosult. A szántóterület felhasználása a székely megyékben, 1937-ben: 21 (%) Megye Élelmi növények Ipari növények Gabonafélék Takarmányfélék Ugar Csík 61,4 13,2 0,5 3,2 21,7 Háromszék 60,4 15,9 1,3 13,3 9,1 Maros 74,8 3,0 1,6 12,2 8,4 19 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. L Szerkeszti és kiadja: A Magyar Kir. Központi Statiszikai Hivatal. Budapest p. 20 Magyar Statisztikai Szemle. XVIII évf sz. 702 p. 21 Vita Sándor: Erdély mezõgazdaságának helyzetképe 245 p. 20
21 Megye Élelmi növények Ipari növények Gabonafélék Takarmányfélék Ugar Udvarhely 63,6 4,5 0,8 8,6 22,5 Erdélyi átlag 74,0 4,5 1,6 8,2 11,5 A kedvezõtlen domborzati adottságok ellenére, a vetésterület nagyobb részét a gabona foglalta el még a zord éghajlatú Csík megyében is. A feldolgozóipar hiányát is jelzi, hogy ipari növényeket alig termesztettek a székely megyékben. Az élelmi növények közül Csík és Háromszék megyében a burgonya volt a legfontosabb kultúra. A termesztett takarmányok Csíkban voltak a legkevésbé elterjedve, ennek egyik oka a szûkös szántóterület volt. Az egyes gabonanemûek hektáronkénti átlagtermése 1932 és 1937 között: 22 q Megye Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Csík 8,68 9,60 9,86 9,76 9,30 Háromszék 11,24 11,64 11,24 10,82 11,78 Maros 11,76 9,08 9,98 9,84 11,28 Udvarhely 10,48 9,04 10,28 9,54 12,62 Erdélyi átlag ,02 10,43 9,68 11,25 Összehasonlítva a székely megyék átlagterméseit, látható, hogy Háromszék megyében voltak a legmagasabbak, meghaladva minden kultúránál az erdélyi átlagokat is. A magasabb termelékenység, a természetföldrajzi viszonyok mellett, feltehetõen a nagybirtokok nagyobb részarányával is magyarázható. Az alacsony termelékenység egyik következményeként, a székelyföldi egyoldalú szemtermelés ellenére a lakosságot gabonahiány sújtotta. A visszacsatolás utáni napokban Bárdossy László bukaresti követ a helyzettel és a viszonyokkal ismerõs szakembe- 22 Vita Sándor: i.m.: 247 p. 21
22 rek meghallgatása után a Székelyföld közellátásának megszervezésére igen sürgõs javaslatot küldött a Külügyminisztériumba. Nem érdektelen részletezni Bárdossy javaslatát: tükrözi a Székelyföldön tapasztalható közellátási hiányosságokat. A javaslat szerint a meglévõ három Hangya áruraktár mellé (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely) az elsõrendû közszükségleti cikkek megfelelõ elosztásának állandó biztosítására a székelyföldi járásközpontokban még további tizenkét raktárt kellene felállítani. A tizenöt raktárt elsõsorban kenyérliszttel (vagy esetleg õröletlen búzával) és tengerivel kellene ellátni... a szakemberek megegyeznek abban, hogy havonként minden egyes raktárban legalább 3 vagon kenyérlisztnek és 4 vagon tengerinek rendelkezésre kellene állani. A többi legfontosabb közszükségleti cikkbõl a következõ mennyiségû készletnek kellene minden egyes raktárban havonként rendelkezésre állani: cukor 1-2 vagon, petróleum 1 vagon, zsír kg (különösen Sepsiszentgyörgy és Oklánd környékén, valamint Csík megyében mutatkozik nagyobb szükséglet), étolaj 100 kg, szappan kg, mosó szóda kg, ecet liter, gyufa kis doboz, talp 500 kg, bõr 50 kg, pamutfonal, dohány, cigaretta, patkóvas, kerékabroncs, patkósarok, patkószeg, valamint építéshez szükséges szeg mindenfajta méretben, gyógyszerek, só-ellátás, tûzifa-ellátás biztosítása. A gyáriparral rendelkezõ Brassó elszakításával kialakult szolgáltatási hiányok pótlására sürgõsen gondoskodni kellene különösen Háromszék, Udvarhely és Csík megyékben kisebb gépjavító mûhelyek felállításáról. 23 Az évi népszámlálás iparstatisztikai eredményei azt mutatják, hogy a Székelyföld iparosodottsága is messze elmaradt az országos átlagtól. Míg az egy üzemre esõ termelési érték országosan (ezer pengõben) 7,29, addig Csík (1,85) Háromszék (2,56) és Udvarhely (2,04) megyék átlaga csak 2,15 ezer pengõ volt. 24 A Kolozsváron megjelenõ Hitel egyik cikkírója szerint a 23 MOL K d Szalay Zoltán: i.m.: 277 p. 22
23 székelyföldi gazdasági helyzetre jellemzõ, hogy nincs tõke, nincs ipar. A székely vidékek ma alig bírnak valamit eladni, de ugyanakkor rá vannak utalva a bevitelre, ruházkodási, közhasználati és élelmi cikkekben egyaránt... Nincs nagybirtok, nagytõke és nagyváros. (Csak a szegénység nagy). 25 Az új országhatár súlyos gazdasági problémákat is felvetett a Székelyföldön. A háromszéki, Udvarhely megyei és Csík megyei falvakat elválasztotta Brassótól, a legnagyobb dél erdélyi várostól, amelyhez a székelységet számos gazdasági érdek fûzte: nemcsak munkalehetõséget jelentett, de a mezõgazdasági termények felvevõpiaca is volt: Brassó élelmezését kb %-ig különösen a baromfi, tejtermékek, tojás, zöldség, fõzelék félék és gyümölcs szükséglet tekintetében Háromszék megye látta el. 26 A Nyárádés Küküllõ menti zöldségtermelõ falvakat a bécsi határ a dél erdélyi városok piacaitól választotta el. Elvágta a vasúti összeköttetést a Székelyfölddel, az áruforgalmat csak gépkocsikkal, a Beszterce Szászrégen közötti rossz állapotban lévõ köves úton költségesen és nehézkesen lehetett bonyolítani. A rossz utakon a szállítás lassan haladt, Besztercén nagymérvû volt az árutorlódás. 27 Az áldatlan közlekedési viszonyok miatt hiányos volt az áruellátás. A közszükségleti cikkek megdrágultak, vagy eltûntek a piacról, a fizetések stagnáltak, esetleg csökkentek. Ahogy azt a Bárdossy-féle javaslat már szeptember elején helyesen elõrelátta és próbálta megelõzni, a visszacsatolás után néhány hónappal akadozott az élelmiszerellátás: a petróleum, a cukor, idõnként a liszt, sõt a kenyér, a burgonya is hiánycikk volt Parajdi Incze Lajos: A Székelyföld az országépítésben. In: Hitel. 5 évf sz p. 26 MOL K d MOL K d L. Balogh Béni: A magyar-román kapcsolatok 1939-ben és a második bécsi döntés. Gazdasági következmények c. fejezet. Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda, p. 23
3. Tervek, elképzelések a Székelyföld gazdasági felemelésére
3. Tervek, elképzelések a Székelyföld gazdasági felemelésére A visszacsatolás utáni közéleti-politikai diskurzusok egyik, talán leggyakrabban hangsúlyozott gondolata az egybehangolás az erdélyi újjáépítés,
Részletesebben2. Általános helyzet
2. Általános helyzet Az erdélyi magyarság két világháború közötti társadalmi, gazdasági, politikai viszonyairól, jogi helyzetérõl, a két évtized társadalmi folyamatairól több munka megjelent, illetve ért
RészletesebbenI. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA
I. Fejezet KEDVEZMÉNYEK ÉS KONFLIKTUSOK KORA 1. Bevezetés Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek és a trianoni terület között jelentős
Részletesebben8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155.
Székelyföldi szövetkezetek 1940 44 között Oláh Sándor A mi autonómiánkra szükség van. Amásodik bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi részek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenA székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.
A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi
RészletesebbenA parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás
A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,
RészletesebbenHELYZET KÖNYVEK. Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
HELYZET KÖNYVEK Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002 KAM Regionális
RészletesebbenII. fejezet. MINDEN ÚJ RENDBE MEGY... (egy földmûves naplójából, 1949)
II. fejezet MINDEN ÚJ RENDBE MEGY... (egy földmûves naplójából, 1949) A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Vázlatos statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra Terület és népesség
RészletesebbenTARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet
TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenA Kárpát-medence ökogazdálkodása
A Kárpát-medence ökogazdálkodása Dr. Solti Gábor előadása a Környezettudatos növénytermesztés és kertészeti gazdálkodás lehetőségei, és a benne rejlő üzleti előnyök 2016-ban c. konferencián Budapest, 2016.
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenV. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950
V. 59. 926950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52. állvány, 6. polc C/ Polgári kori iratok 926944 a/ Képviselőtestületi iratok 926944 0,09 fm b/ Elöljárósági iratok 937944,0 fm D/ Népi demokratikus
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenKözös gondok-közös megoldások
Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenV. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950
V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenA KIS MAGYAR VILÁGRÓL
ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944
RészletesebbenV. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950
Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó
ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenV. 1133. Tápiószecső nagyközség iratai 1945-1950
V. 33. 945 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 46. állvány, 82. polc D/ Népi demokratikus kori iratok 945 a/ Képviselőtestületi iratok 945 0,08 fm b/ Elöljárósági iratok 945 3,30 fm d/ Adókezelési és
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
Részletesebben6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása
6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása A szántóföldi termények és az állati termékek állami beavatkozással történõelvonása hatóságiáron korszakunkfalusitermelõineknem
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenA Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet
A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni
RészletesebbenGyulafehérvári Caritas Ludescher László
Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Szervezeti bemutató Gyulafehérvári Caritas......26 éve a közösség érdekében...679 munkatárs...789 önkéntes...több mint 35.000 gondozott... 7 megyében jelen, 123
RészletesebbenSzékelyföld a XX. században. Székelyudvarhely, március 22.
Székelyföld a XX. században Székelyudvarhely, 2014. március 22. Fogalompontosítás: Kispolitikák: családi szintű stratégiák a földtulajdonlásban, birtoklásban, földhasználatban Nagypolitikák: állami törvénykezés
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenAz adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó
Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA dohányszárítás elmélete és gyakorlata
A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN Horeczki Réka MTA KRTK RKI Áramlások a térgazdaságban XVI. MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018. október 18 19. Az előadás és a tanulmány elkészülését
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenSZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI
LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A
RészletesebbenKorszerű vidékfejlesztés
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenMezőgazdaság számokban
Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenV. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950
18871950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 57. polc C) Polgári kori iratok 18871944 (1948) a) Képviselőtestületi iratok 19191931 0,07 fm b) Elöljárósági közigazgatási iratok 18871944
Részletesebben3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló
Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február
RészletesebbenATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking
2012. 06.-2013.06. ATTASÉ BESZÁMOLÓ Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking A kínai mezőgazdaság szerkezete I. Továbbra is kisgazdaságok dominálnak (0,6-0,8 ha) 670 millióan élnek mezőgazdaságból
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA félév
IV. évfolyam, 1. szám, 212 Statisztikai Jelentések FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 212. félév Fıbb termények és termékek alakulása Fıbb termények és termékek alakulása IV. évfolyam, 1. szám,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenAz önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök
Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Részletesebben2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking
2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking A kínai mezőgazdaság szerkezete I. A mezőgazdaságban a lakosság 55-60%-a dolgozik(600 millió ember) A Mezőgazdaság
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:
RészletesebbenI. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében
A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében Dr. Tóth György elnök, Völgység Kincse Szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenMagyarország gazdaságtörténete
Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21 1. Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos
RészletesebbenÉszak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után
Tóth-Bartos András Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után Erdély gazdasági helyzete A második bécsi döntés után rövidesen kiderült, hogy Magyarország egy elmaradott országrésszel
RészletesebbenA REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN. Horváth Gyula
Regionális tudomány és területi kohézió Budapest, Magyar Tudományos Akadémia 2014. november 20. A REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
Részletesebben