TÁMOP B.2-13/ Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése című projekt.

Átírás

1 TÁMOP B.2-13/ Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése című projekt. TANULMÁNY A pszichológiai immunitás vizsgálatának eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez Készítette: Dr. Bredács Alice Mária Ph.D. adjunktus Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

2 A pszichológiai immunitás vizsgálatának eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés, a kutatás célja és a pszichológiai immunitásra vonatkozó hipotézisek 2. A pszichológiai immunitás fogalma, jellemzői és összetevői 3. A mérőeszköz leírása 4. A minta jellemzése és az elemzés főbb lépéseinek leírása 5. A pszichológiai immunitás főértéke és alfaktorainak átlagértékei a minta különböző csoportosításaiban 6. A pszichológiai immunitás 16 faktorának eredményei a minta különböző csoportosításaiban 7. A vizsgálati csoportok pszichológiai immunitásának összegzése 8. A hipotézisek megválaszolása 9. A kutatás eredményeiből kinyerhető fejlesztési javaslatok a szakképzésben Irodalom 1. Problémafelvetés, a kutatás célja és a pszichológiai immunitásra vonatkozó hipotézisek Ebben a tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a pszichológiai immunitás milyen szerepet játszik a szakképzésben részesülő tanulók életében, iskolai teljesítményében. Ahhoz, hogy erről minél komplexebb képet kapjunk nem csak a szakképzésben részesülők pszichológiai immunitását vizsgáltuk, hanem az adatokat felvettük egy általános iskolai csoporttal és egy gimnáziumi csoporttal. A csoportok részletesebb leírását és a kapott eredmények felhasználhatóságát a dolgozat későbbi fejezeteiben fogjuk ismertetni. A probléma, ami ezt a kutatást inspirálta az, hogy a környezeti tényezők hatására az újabb generációk lényeges és rájuk jellemző személyiségváltozáson estek át és változnak napjainkban is, annak pozitív és negatív vonatkozásaival együtt (Tari, 2010, 2011; Pais, 2011). Tanításuk, nevelésük egyre nehezebbé válik a tanárok számára. Ezt főleg a szakiskolákban tanítók jelzik vissza, mert folyamatosan meg kell küzdeniük a tanítási gyakorlatuk mindennapjaiban a tanítványok tanulással kapcsolatos érdektelenségével, a kitartás hiányával, a különböző kontrollformák gyengeségeivel, az érzelmi intelligencia csökkenésével és összességében a tanulók önismereti hiányosságaival. Sajnos a témával kapcsolatos korábbi kutatások is visszajelzik e problémák jelentős részét (például: Oláh, 2005; Szélesné, 2005; Bredács, 2009a, 2009b, 2009c; Nagy, 2009; Albert-Lőrincz, Albert- Lőrincz, Kádár, Kovács és Lukács-Márton, 2011). Néhány tanulmány arra világít rá, hogy a szakiskolába járó tanulók tanulási motivációja egyre gyengébb, tudásuk hiányos, tanulmányaik során sorozatos kudarcok elszenvedői. Mindezek már az általános iskolában is megmutatkoznak és ezért e tanulók számára a szakiskola az egyetlen továbbtanulási lehetőség (Szebenyiné 2007; Kelemenné, 2012). Az iskolai szelekció fő elszenvedői ezek a tanulók lesznek. 2

3 E problémák nem csak az iskolai tudás elégtelenségét eredményezhetik és a teljesítményre, valamint a tanulók neveltségi szintjére hatnak károsan, és nem is csak a tanárok munkáját nehezítik meg, hanem elsősorban a tanulókra nézve hátrányosak. A tanulói vélemények szerint a legtöbb tanulónak a szakképzésben nincs releváns jövőképe, nincsenek hosszú távú céljaik, növekszik a frusztráció a tanulókban és a tanárokban egyaránt, ami számtalan iskolai konfliktus forrása lehet. A környezet és a személyes tulajdonságok elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Szerencsére az emberek többsége képes önmaga és környezete elmélyült tanulmányozására, megértésére és befolyásolására. Ezt továbbgondolva azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a pszichológiai immunitást vajon a születési adottságok és a kifejlesztett képességek határozzák-e meg, vagy a társadalmi hovatartozásnak van nagyobb szerepe benne. Elfogadva akár az egyén tulajdonságainak és képességeinek, akár a környezetnek és a társas háttérnek a fontos segítő-támogató vagy gátló-visszahúzó szerepét, a pedagógiában azt képviseljük, hogy nem csupán a diagnózist kell felállítanunk, nem csupán a pedagógiai patológiát kell megtalálnunk, hanem ezekre építve elsősorban a hatékony fejlesztési módok, a tanulási teljesítményt fokozó módszerek megkeresését és a jó programok kidolgozását kell képviselnünk. A kutatás célja tehát a szakképzés módszertanának megújítása, annak feltárásával, hogy az említett csoportok közül vajon melyik csoport pszichológiai immunitása a jobb, melyik csoportban hogyan alakulnak a pszichológiai immunitás alrendszerei és faktorai. Mivel a középfokú művészeti iskolák iskolaszerkezete a szakképzésbe tartozik, megállapításainkat rájuk is vonatkoztatjuk, de figyelembe vesszük a szakirodalomban gyakran jelzett alapvetést, hogy a művészek, illetve a művészetet tanulók kreativitásuknál fogva a pszichológiai immunitás területén speciális mintázatot mutathatnak. A korábbi kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy a pszichológiai immunitás összefügg az elérhető közép és hosszú távú célok kiválasztásával, a célok elérésére vonatkozó törekvésekkel, és így egyik meghatározója a tanulók motiváltságának is. A pszichológiai immunitás vizsgálatát azért tartottuk fontosnak a szakképzés megújítása szempontjából, mert a téma jól illeszkedik a generációs változások jellemzőinek megállapításához, mivel a pszichológiai immunitás a tanulókról és a vizsgált iskolatípusokkal leírható tanulói csoportokról keresztmetszeti és a vizsgált iskolafokozatok szerint leírható csoportokról hosszmetszeti jellemrajzot képes felvázolni. Így tehát kutatásunkkal az új generációk tanulóinak pontosabb megismerését is megcélozzuk, megnevezve a pszichológiai immunitással kapcsolatos tanulást segítő erősségeiket és gyengeségeiket. A vizsgált pszichológiai jelenségek közül elsősorban azokra szeretnénk fókuszálni, amelyek az oktatásban nevelésben eredményesen fejleszthetők. A pszichológiai immunitás-kutatás eredményei a szakképzés módszertanának fejlesztéséhez a következőkben járulhat hozzá: A tanárképzésben résztvevő hallgatók egy olyan új és komplex vizsgálati módszerrel ismerkednek meg, amelynek eredményei azonnal felhasználhatók a tanulói diagnózisalkotásban. Az eredmények alapot nyújtanak a tanulói programok, fejlesztési tervek elkészítéséhez. Előre jelezhetőek lesznek bizonyos generációs változások (például a feladatvégzéssel kapcsolatos kitartás, vagy motiváció csökkenésének, illetve emelkedésének mértéke), amelyek komoly kihívást jelentenek a pedagógusi munkában. A vizsgálat fókuszba helyezi a célkitűzés és a célok elérésének fontosságát. Mindez egyértelműen rámutathat arra, hogy a pedagógiai munkában a nevelésnek egyre fontosabb szerepet kell kapnia, kijelölve ennek konkrét területeit. 3

4 A fejlesztésre szoruló tulajdonságok és képességek pontosabb ismeretében a tanárok hatékonyabb és részletesebb fejlesztési terveket tudnak majd készíteni akár az egyes tanulók, akár a tanuló csoportjaik számára. Kutatásunktól azt reméljük, hogy ha nem is fogják az eredményeink egy csapásra megoldani a fenti problémákat, de segítik majd kijelölni az a fejlesztési irányokat, mivel a tanulmányt azzal zárjuk, hogy javaslatokat teszünk a bemutatott vizsgálati eredmények hasznosítására. A kutatás hipotézisei Az életkorral kimutathatóan változik-e a tanulók pszichológiai immunitása, azaz van-e jelentősebb fejlődés az általános iskola és a középiskola osztályos tanulói között? Van-e jellegzetes különbség a vizsgált iskolafokozatok szerinti csoportokban a pszichológiai immunitás alrendszereinek tekintetében? Határozottan elkülönülnek-e az adott iskolafokozat szerint szétválasztott csoportok a pszichológiai immunitás faktorális mintázatában? Kimutathatóan különbözik-e a tanulók pszichológiai immunitása, ennek alrendszerei, illetve faktorai tekintetében a középiskolások iskolatípusai szerint kialakított csoportokban? Van-e speciálisan csak a szakképzésre jellemző pszichológiai immunitás-mintázat, amelynek megismerése alkalmas a szakképzés fejlesztésére? Korábbi kutatások alapján az feltételezhető, hogy a gimnazisták és a művészetet tanulók pszichológiai immunitása jobb és feltételezhetően a szakiskolákba járó tanulóké lesz a leggyengébb. 2. A pszichológiai immunitás fogalma, jellemzői és összetevői A pszichológiai immunitás egy feltáró, védő- mozgósító-megelőző rendszer, amely képes felerősíteni a mentális egészség megőrzését támogató kompetenciákat és kiegyensúlyozni a személy és környezete közötti kölcsönhatásokat. Mivel a külvilág az egyén számára folyamatosan és egyre gyorsabban változik, segíti az alkalmazkodóképesség fejlődését. Tulajdonképpen ez felel azért, hogy az egyén képes-e megküzdeni az új generáció korszakainak kihívásaival, mert előhívja a problémahelyzetek felismerését, kezelését, és ezzel együtt a helyzetekhez illő helyes érzelmi és viselkedési stratégiák megválasztását, valamint a személyben kialakult metakognitív stratégiák felismerését. Minden fiatalra egy konkrét, de fejlődőképes pszichológiai immunitás-mintázat jellemző, ahogyan ő megküzd a mindennapok problémáival (Soltész és Oláh, 2011). Ezekben alkalmazkodóképes és kevésbé alkalmazkodóképes megküzdési módok azonosíthatók. Az alkalmazkodni tudóbb, rugalmasabb, stressz tűrőbb, céljaikért megküzdeni, önkiteljesedni tudó fiatalok magasabb pszichológiai immunitás-potenciállal rendelkeznek. A pszichológiai immunrendszer funkciója a lélek védelme, amely hozzásegít a lelki egészséghez. Egyesíti az értelmi, érzelmi, viselkedési, érzékszervi feldolgozásokat igénylő tanulási folyamatokat és maximalizálja a folyamatos lelki újjáépülést. (O Brien, 2008; Oláh, 199-a, 1999b, 2005, 2006, 2009a, 2009b; Bredács és Kárpáti, 2012; Bredács, 2014). 4

5 A pszichológiai immunitás mára olyan többdimenziós integrált koncepcióvá nőtte ki magát, amelyhez egy komplex működő modell tartozik, melyben a személyes, rugalmas erőforrások vagy adaptív képességek a stressz okozta lelki sérülésektől védettséget nyújtanak. (Bredács és Kárpáti, 2012: 198) A pszichológiai immunitásnak 16 megküzdési képessége (faktora) van. Ezeknek e tanulmányban csak az alapvető és rövidített meghatározását adjuk meg Bredács Alice (2014) egy korábban készített tanulmányában leírtak alapján. A meghatározásoknak a teljes és részletes leírása Oláh Atilla (a Pszichológiai Immunitás Kérdőív kidolgozása során kiadott kézikönyvében és) 2005-ben kiadott könyvében található. 1. Optimizmus: hit az események kedvező alakulásában. 2. Kontrollképesség: a saját érzelmek ellenőrzésének képessége. 3. Koherencia érzés: az életcélok, a gondolkodás, az érzések és a viselkedés összehangolása. 4. Öntisztelet: a pozitív, de reális önértékelés talaján a büszkeség, az önjutalmazás, a saját testi-lelki egészség ápolása. 5. Növekedésérzés: a saját fejlődés folyamatosságának és az önkiteljesedésnek a megélése. 6. Személyes forrásmonitorozó képesség: a fejlődésre és az újra való nyitottság. 7. Személyes forrásmobilizáló képesség: erősíti a meggyőződést, a célok elérését, a helyes tevékenységek kiválasztását. 8. Személyes forrásteremtő képesség: a találékonyság, leleményesség, alkotóképesség, amelyek segítik az élettervek, ötletek, alternatívák kialakítását, az ismeretek átstrukturálását és a megvalósítást. 9. Társas forrásmonitorozó képesség: a társas környezeti információk érzékeny és szelektív észlelése és felhasználása. Ennek pozitív irányultsága az empátia. 10. Társas forrásmobilizáló képesség: segíti a kapcsolatteremtést, mások meggyőzését, támogatásuk megszerzését, aktivizálását és irányítását. 11. Társas forrásteremtő képesség: segíti a csoportépítést, a szervezést, az együttműködés irányítását. 12. Szinkronképesség: a környezeti változások követésének képessége a végzett tevékenységre való odafigyelés mellett. 13. Kitartás: a feladatok végig vitelének képessége, gátló körülmények mellett is, valamint a jutalom késleltetésének képessége és a magas frusztrációs tolerancia együttese. 14. Impulzivitáskontroll: az ösztönök megfékezésének, a viselkedés racionalizálásának, helyénvaló formáinak kiválasztásának képessége a várható következmények kontextusában. 15. Érzelmi kontroll: a kudarcok és a negatív érzelmek konstruktív viselkedéssé való átalakításának képessége. 16. Ingerlékenység gátlás: az indulatok, a düh és a harag feletti ésszerű kontroll gyakorlásának és konstruktív felhasználásának képessége. A pszichológiai immunitás faktorai három nagyobb csoportot képeznek. Ezeket alrendszereknek nevezzük. A Megközelítő monitorozó alrendszer funkciója az egyén környezetének feltérképezése és megértése (Oláh 2005). Az Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer funkciója az, hogy az egyén, a céljai szempontjából képes mobilizálni és aktualizálni saját képességeit és környezetét, miközben megéli személyiségének fejlődését és egyensúlyérzését (Oláh 2005). Az Önszabályzó alrendszer funkciója a figyelem irányítása és a kontroll biztosítása (Oláh 2005). Az alrendszerek között egymás működését szabályzó dinamikus kölcsönhatás van. Ezzel segítik az én működését, fejlődését és alkalmazkodását. (1. táblázat) 1. táblázat. A pszichológiai immunitás alrendszerei PI FAKTOR PI Optimizmus Megközelítő monitorozó Koherencia érzés Növekedésérzés Kontrollképesség Személyes forrásmonitorozó képesség - kihíváskeresés, rugalmasság alrendszer 5

6 Társas forrásmonitorozó képesség = empátia Személyes forrásmobilizáló képesség = énhatékonyság érzés Személyes forrásteremtő képesség = leleményesség, problémamegoldó képesség Társas forrásmobilizáló képesség Társas forrásteremtő képesség Öntisztelet = kreatív énkép Kitartás = célorientáció Szinkronképesség Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység kontroll Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer Önszabályzó alrendszer A pszichológiai immunitás vizsgálata alapján egy személyiségrajz, illetve csoportok vizsgálata esetén egy csoport vagy akár egy egész generáció jellemzői is felrajzolhatók. Az adatok összekapcsolhatók más vizsgálatokkal, például a motivációval, az érzelmekkel, a boldogságérzéssel, önismereti és önmonitorozó kutatásokkal is. 3. A mérőeszköz leírása Az adatokat a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív, junior változatával vettük fel, amely egy 48 kérdésből álló önbevallós standard kérdőív. A kérdőívet Oláh Attila és munkatársai dolgozták ki, 1976-ban, majd a későbbiekben tovább finomították. A kérdőívben szereplő kérdések különböző élethelyzetekkel kapcsolatosak. Azt vizsgálják, hogy a tanuló vélekedése szerint mennyire jellemző a tanuló életfelfogására az adott kérdés megítélése. A válaszok igaz vagy hamis megadásának erőssége egy négy-fokú skálán történt: - egyáltalán nem jellemző rám - egy kicsit jellemző rám - jellemző rám - teljesen jellemző rám Az adatok feldolgozására az SPSS statisztikai program 22. verziójának segítségével került sor. Az átlagértékeket pedig súlyozottan számoltuk ki. 4. A minta jellemzése és az elemzés főbb lépéseinek leírása A teljes minta 534 elemszámból áll. A mintában a pályázati vállalásnak megfelelően többségben vannak a középiskolába járok és közöttük is a szakképzésben részesülők. Így nem törekedtünk egy teljesen arányos minta kialakítására. A minta kiválasztásában közrejátszott az is, hogy mely tanulók töltötték ki teljes egészében az önbevallós kérdőíveket. A hiányosan kitöltött kérdőíveket kivettük. Bár az is fontos mutató, hogy mely csoportokban töltötték ki csak részben, a kérdőíveket, mely csoportban unták el idejekorán, vagy voltak tanácstalanok a döntésekben a megkérdezettek. A legtanácstalanabbak és legkevésbé kitartóak az általános iskolások voltak. Náluk a megkérdezettek kérdőíveinek csak 30 százalékát lehetett felhasználni. A kitöltésre vállalkozó középiskolások kérdőíveinek 73 százalékát lehetett használni. Így tehát a mintában az általános iskola a magyar közoktatásban mért KSH adatok szerin (5. táblázat és 1. ábra) alulreprezentált. A középiskolások iskolatípusok szerinti bontásában legtöbb kérdőívet a szakközépiskolások adták be, 75 százalékos kitöltöttségi szinttel. A szakiskolások és a gimnazisták nagyjából ugyanannyi kérdőívet adtak be, de míg a gimnazisták 78 százalékban, addig a szakiskolások csak 65 százalékban adtak be 100 százalékosan kitöltött kérdőíveket. A 6

7 mintában a tényleges magyar közoktatásban részesülőkhöz képest (5. táblázat és 1. ábra) a gimnázium is alulreprezentált. A művészetet tanulók sem vették túlságosan komolyan a munkát, nekik is csak 69 százalékuk fordított gondot a kérdőívek teljes kitöltésére. Ebben a csoportban találkoztunk azzal a jelenséggel először, hogy nem egy-egy kérdést hagytak válasz nélkül némelyek a kérdőívben, hanem elunva a feladatot a kérdéssor teljes második felét kitöltetlenül hagyták. (2 4. táblázat) A kérdőívek kitöltöttségének 60% 1 feletti aránya elfogadhatónak mondható. 2. táblázat. A minta elemzése a kitöltött és a nem kitöltött kérdőívek alapján a két iskolafokozat csoportjában CSOPORT N az adattisztítás tisztítás előtt N az adattisztítás tisztítás után N kiszelektált kérdőívek felhasznált adathányad %-ban Általános iskolások ,3 Középiskolások ,0 Össz ,5 3. táblázat. A minta elemzése a kitöltött és a nem kitöltött kérdőívek alapján a négy iskolatípus csoportjában CSOPORT N az adattisztítás tisztítás előtt N az adattisztítás tisztítás után N kiszelektált kérdőívek felhasznált adathányad %-ban Szakiskolások ,4 Szakközépiskolások ,3 Gimnáziumba járók ,9 Művészeti szakközépiskolások ,4 Össz ,0 4. táblázat. A 2014/2015-ös tanév köznevelési statisztikai adatai Feladatellátási hely iskolafokozat szerint Feladatellátási hely a középiskolák iskolatípusa szerint A nappali oktatásban résztvevők száma / fő Általános iskola Középiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Forrás: Statisztikai Tükör 2014, 141, Oktatási adatok, tanév (előzetes adatok) URL: 1. ábra. A középfokú oktatás nappali képzésein tanulók számának alakulása, Forrás: Statisztikai tükör 2012/23. szám; Oktatási adatok, 2011/ Érdemes lett volna egységesen 65 százalékra beállítani az elfogadottsági szintet. Ezt ebben a kutatásban azért nem tehettük meg, mert ez a vizsgálat egy összehasonlító elemzés egyik része. Amelyik csoportban ez nem kivitelezhető, ott az adatokat csak külön lehet elemezni. 7

8 A kapott adatokat két fő lépésben elemeztük. Először az iskolafokozatnak megfelelően két csoportra bontottuk a mintát: a hetedik és nyolcadik osztályba járó általános iskolások csoportjára (N = 94), valamint a kilencedik és tizenkettedik osztályba járó középiskolások csoportjára (N = 440). Az általános iskolásoknál tehát két életév tartozik egy csoportba, míg a középiskolásoknál négy év. A két iskolafokozat határán életkorbeli átfedések is vannak, de mértékük nem jelentős. Természetesen felmerült bennünk az is, hogy a mintát életévek szerinti csoportokba elemezzük, de ezt elvetettük, mert így nem tudtunk volna a szakképzés jelenlegi iskolaszerkezetéhez kapcsolódni. A második körben a középiskolába járókat iskolatípusok szerinti csoportokra bontottuk: a szakiskolások (N = 100), a szakközépiskolások (N = 186), a gimnazisták (N = 120) és művészeti középiskolába járó tanulók (N = 34) csoportjaira. A szakképző intézmények elsősorban a szakiskolásokkal és a szakközépiskolásokkal foglalkoznak. A gimnáziumi csoport a kontrollcsoport funkcióját töltötte be a vizsgálatban. A csoportlétszámokat tekintve a középiskolásoknál összességében a mintában egy túlreprezentált csoport (szakközépiskolások) és egy alulreprezentált csoport (művészetet tanulók) található. Azonban ez a reprezentáció a valóságos középiskolai populáció megoszlásától sem idegen, mert igen speciális csoportról van szó. E speciális csoportunk tagjai különféle művészeti területeken tanulnak egy művészeti középiskolában (N = 34). Ebben a csoportban szakközépiskolások és gimnáziumi tanulók is vannak a művészetet preferáló közoktatási rendszernek megfelelően, de mi egységesen művészetet tanulók csoportjaként kezeltük őket. Adottságaik, érdeklődésük és motiváltságuk véleményünk szerint igen speciális. Az azonban nem állítható, hogy e csoportban mindenki kiemelkedő tehetség valamely művészeti területen, csak az, hogy kiemelten szánnak időt és energiát a művészet tanulására. Elképzeléseink szerint bármely művészeti ág tanulása segíti a pszichológiai immunitást, vagy valamely igen fontos alrendszerének a fejlődését. Az alábbi két táblázatban a minta összetételét és az elemszámok arányait mutatjuk be. (5 6. táblázat) 5. táblázat. A vizsgált minta összetétele és elemszámai az iskolafokozatok szerinti csoportjában CSOPORT N Általános iskolások 94 Középiskolások 440 Össz táblázat. A vizsgált minta összetétele és elemszámai az iskolatípusok szerinti csoportjában CSOPORT N Szakiskolások 100 Szakközépiskolások 186 Gimnáziumba járók 120 Művészeti szakközépiskolások 34 Össz. 440 A pszichológiai immunitás átlageredményei egy 10-es skálán lettek elhelyezve, így a pontértékek nem csak egy randomskálán helyezhetők el, hanem a pontértékek közötti különbségek mértéke is feltárható és az egyes alfaktorok, valamint a faktorok egymáshoz is viszonyíthatók. Minden értéket átlag-pontértékben adunk meg és az átlagok közötti különbségeket is pontértékben határozzuk meg. A pontértékek sohasem jelenthetnek ítéletet csak egy állapotot írnak le, mert ebben a kutatásban nem tanulói teljesítményekről van szó. 8

9 5. A pszichológiai immunitás főértéke és alfaktorainak átlagértékei a minta különböző csoportosításaiban A csoportbontás tükrében először az iskolafokozatok szerinti két nagy csoportot vizsgáljuk meg, majd a középiskolásoknál az iskolatípusok szerint bontjuk a csoportokat. Mindkét csoportban ugyanaz a kérdőív használható, mert a Pszichológiai Immunkompetencia Junior kérdőív előre meghatározott küszöbérték nélkül ugyanúgy méri mindkét korosztályt. Először a pszichológiai immunitás főátlagait elemezzük, majd az egyes alrendszerek legjobb és leggyengébb teljesítményeit mutatjuk be, majd az egyes csoportokat jellemezzük a pszichológiai immunitás alrendszereinek tekintetében, végül a csoportok eredményei közötti összehasonlításokat is bemutatjuk. A pszichológiai immunitás átlagai az általános iskolások és a középiskolások csoportbontásában két század ponttal térnek el egymástól. Ennek az eredménynek az alapján a különbség minimális a fiatalabb és az idősebb korosztály között. E különbséget az életkoron kívül a jelentős csoportméret eltérés is okozhatta, ezért a megállapítások itt csak tendenciákat mutathatnak. Az átlagértékek vizsgálatából sokkal több információhoz jutunk az alrendszerek összehasonlítása alapján. A pszichológiai immunitás három alrendszerében az eredmények egyfelől hasonlóak, másfelől viszont már differenciáltabb eltérést is mutatnak. A Megközelítő monitorozó alrendszer (5,14 pont) és az Önszabályzó alrendszer (5,16 pont) átlagai között csak 0,02 pontnyi eltérés van. A három alrendszer közül egyedül a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer átlagértéke kiugró (5,76 pont), ebben a Megközelítő monitorozó alrendszertől 0,62 ponttal, a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszertől pedig 0,64 ponttal értek el jobb eredményt a tanulók. Ezzel minden csoport fő erőssége a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer lett, és a másik két alrendszer pedig a gyengéje a csoportoknak, de nem azonos sorrendben és mértékben. Ha a csoportok teljesítményeit a három alrendszerben egymáshoz viszonyítjuk, akkor a részleteket is szemügyre vehetjük, mivel az ördög mindig a részletekben bújik meg. (1. táblázat és a 2. ábra) 6 5,8 5,6 5,4 5,2 5 4,8 PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ 2. ábra. A pszichológiai immunitás alrendszereinek átlagértékei Az általános iskolás csoport fő erőssége a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer 2 (5,67 pont). A második helyen áll az Önszabályzó alrendszerük 3 (5,23 pont). A csoport leggyengébb oldala a Megközelítő monitorozó alrendszer 4 (5,08 pont). 2 A Mobilizáló alkotó végrehajtó Alrendszerbe tartozik: a forrásmobilizáló képesség, a forrás-teremtő képesség, a szociális forrás-mobilizáló képesség, a szociális forrásteremtő képesség és az öntisztelet. 9

10 A középiskolás csoportban szintén a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer (5,78 pont) emelkedik ki. Náluk a második helyen a Megközelítő monitorozó alrendszer (5,25 pont) áll, és gyengéjük az Önszabályzó alrendszer (5,09 pont). A csoportok közötti összehasonlítás érdekességei, hogy a Megközelítő monitorozó alrendszer és a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer eredménye teljesen egyformán (azaz 11 ponttal) az általános iskolások csoportjában lett az alacsonyabb. Ezzel ellentétes irányú az Önszabályzó alrendszer eredménye, mert 14 ponttal magasabb a fiatalabb korcsoportban. (7. táblázat és a 3. ábra) 7. táblázat. A pszichológiai immunitás és alrendszereinek átlagértékei az iskolafokozatokon CSOPORT N PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ Ált.isk. 94 5,33 5,08 5,67 5,23 Közép.isk ,35 5,19 5,78 5,09 Súlyozott PI átlag 534 5,34 5,13 5,76 5,12 6 5,8 5,6 5,4 5,2 PI ÁTLAG MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÁTLAG Ált.isk. Közép.isk. 5 4,8 4,6 MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ ÁTLAG ÖNSZABÁLYZÓ ÁTLAG 3. ábra. A pszichológiai immunitás és alrendszereinek átlagértékei az iskolafokozatokon A szórások a két csoportban nagyon hasonlóak, a Mobilizáló végrehajtó alrendszer esetében teljesen meg is egyeznek. A 8. táblázatban található szórásértékek szerint a Megközelítő monitorozó alrendszerben található a legmagasabb szórás mindkét csoportban, de a középiskolások csoportjában 0,06 ponttal magasabb mint a másikban. A legalacsonyabb szórás mindkét csoportban az Önszabályzó alrendszernél látható, itt az általános iskolásoké az alacsonyabb (0,07 ponttal). (8. táblázat) 8. táblázat. A pszichológiai immunitás és alrendszerei átlagértékeinek szórása az iskolafokozatokon CSOPORT N PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ Ált.isk. 94 1,50 1,67 1,54 1,35 Közép.isk ,49 1,73 1,54 1,42 Súlyozott PI átlag 534 1,49 1,72 1,54 1,41 Az alrendszerek megvizsgálásából következő részletek arra világítanak rá, hogy: 3 Önszabályzó Alrendszerbe tartozik: a Kitartás, a Szinkronképesség, az Impulzivitás kontroll, az Érzelmi kontroll és az Ingerlékenység kontroll. 4 Megközelítő monitorozó Alrendszerbe tartozik: az Optimizmus, a Koherencia érzés, a Növekedés-érzés, a Kontrollképesség, a Forrásmonitorozó képesség és a Szociális forrás-monitorozó képesség. 10

11 Mindkét korcsoportban a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer viszi a pálmát, de az idősebbek teljesítménye a magasabb, ez arra utal, hogy ők könnyebben térképezik fel a környezetüket és önmagukat. A középiskolások ezeket a bejövő információkat jobban is tudják mobilizálni és hasznosítani a végrehajtásban. A kontrollképességek viszont az idősebb korosztályban alacsonyabbak, ez egyrészt azt is jelenti, hogy nem minden pszichológiai alrendszer eredménye a középiskolás csoportban a jobb, másrészt a leválási folyamatok intenzívebbé válása generálhatja azt, hogy a magasabb iskolafokozaton a tanulók elvesztik a kontrollképességeiket és ingerlékenyebbeké, impulzívabbakká válnak. Hogy az egyes alrendszereken belül végül is konkrétan mely képességterületek viszik a pálmát, illetve melyek az átlag alattiak, ezeket a faktorelemzések mutatják majd ki. A következőkben a középiskolások csoportját négy alcsoportra (szakiskolába, szakközépiskolába, gimnáziumba és a művészeti iskolába járók csoportjaira) bontva vizsgáljuk tovább. Az alcsoportokban ismét először a pszichológiai immunitás főátlagait tekintjük át, ezt követően itt is az egyes alrendszerek legjobb és leggyengébb teljesítményeit emeljük ki, majd az egyes alcsoportokat jellemezzük a pszichológiai immunitás alrendszereinek tekintetében. Bár a nagyobb csoportszám miatt sokkal bonyolultabb az elemzés, de itt sem hagyható el az, hogy ne hasonlítsuk össze a csoportok eredményeit egymással is. A táblázat összes eredménye egymással is összehasonlítható, mert minden érték egy tízes skálán került kiszámolásra az SPSS rendszerben. A pszichológiai immunitás mintaátlaga alatt két csoport található, legalul a művészetet tanulók állnak (4,82 pont) a mintaátlagtól való 0,43 pont eltéréssel 5, majd a gimnáziumban tanulók jönnek (5,15 ponttal), ők a mintaátlagtól csak 0,10 ponttal vannak lemaradva. Az iskolatípusok szerinti csoportbontásban a szakközépiskolába járók (0,10 pont) és a szakiskolába járók (0,08 pont) teljesítettek az átlag fölött. E két csoport átlageredménye között lényegi különbség nincs, a mintaátlagtól csak 0,08 0,10 ponttal teljesítettek jobban. Tehát a pszichológiai immunitás főszámait illetően az állapítható meg, hogy van a vizsgált csoportok között különbség, de nem a feltételezetteknek megfelelően. Furcsa, hogy a gimnazisták és a művészetet tanulók pszichológiai immunitása alacsonyabb, mint a többi csoporté. Az alábbiakban a csoportok pszichológiai immunitásvizsgálat alfaktorainak eredményei következnek. A többi alrendszer eredményeihez képest a Megközelítő monitorozó alrendszer eredményei viszonylag alacsonyak lettek. Az átlageredmény a művészetet tanulók csoportjában a legalacsonyabb (4,93 pont), ez 0,26 ponttal van a mintaátlag alatt. A szakiskolába járók e tekintetben a legjobbak (5,23 pont), ezzel 0,04 ponttal haladják meg a mintaátlagot. A Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer átlageredményei minden csoportban a legmagasabbak. A legjobb eredményeket a szakiskolások (5,90 pont) és a szakközépiskolások (5,82 pont) érték el. Az első csoport 0,12 ponttal, a második már csak 0,04 ponttal haladja meg a mintaátlagot. Kirívóan gyenge eredmény ebben a mezőnyben sincs, bár itt különösen érdekes, hogy legkevésbé éppen a gimnazisták eredményesek, a maguk 5,65 pontnyi eredményükkel, amely 0,13 ponttal van elmaradva a mintaátlagtól. A korosztályra jellemzően az Önszabályzó alrendszer eredményei a pszichológiai immunitás értékei közül a legalacsonyabbak. Ebben az alrendszerben a szakközépiskolások a 5 Itt ismét fel kell hívni a figyelmet arra, hogy náluk arányaiban kevesebben töltötték ki a kérdőívet. 11

12 legeredményesebbek (5,29 pont), 0,19 ponttal haladják meg a mintaátlagot. A mintaátlagtól szintén kirívóan 0,70 ponttal maradnak el a művészetet tanulók, a maguk 4,40 pontjával. Ez a pontérték a legalacsonyabb a 11. táblázatban. A fenti eredmények a tanulói csoportok szerint is végigkísérhetők. A szakiskolások érdekes módon minden alrendszer tekintetében a mintaátlag felett vannak. Kiemelkedő erősségük a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer (5,90 pont), amely a mintaátlagtól 0,12 ponttal jobb. Az önszabályzásuk (5,13 pont) 0,03 ponttal jobb, mint a mintaátlag, bár ez tulajdonképpen a csoport önmagához viszonyított gyengéjének számít. A szakközépiskolások szintén minden eredménye a mintaátlag fölött van. Náluk is a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer a kiemelkedő (5,82 pont), de ők már csak 0,04 ponttal jobbak a mintaátlagnál. Ettől az alrendszertől gyengébb eredményt kaptunk a csoportban az Önszabályzó alrendszer tekintetében (5,29 pont), de ez is sokkal jobb a mintaátlagnál, mégpedig 0,19 ponttal. A gimnazisták csak a Megközelítő monitorozó alrendszer eredményükkel (5,21 pont) nincsenek a mintaátlag alatt, bár a pszichológiai immunitás alrendszerei közül nekik is a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer az erősségük (5, 65 pont). A legalacsonyabb értékük az önszabályzásuk (4,99 pont), ez valójában a mintaátlag alatt van 0,11 ponttal. A művészetet tanulók pszichológiai immunitás alrendszereinek eredményei igen különös képet mutatnak. Egyik alrendszer tekintetében sem érik el a mintaátlagot a Megközelítő monitorozó alrendszernek (4,93 pont) a mintaátlagtól való eltérése 0,26 pont. A Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszer (5,71 pont) mintaátlagtól való eltérése csak 0,07 pont. Viszont az Önszabályzó alrendszer (4,40 pont) mintaátlagtól való elmaradása igen magas, 0,70 pont. A csoportok egymáshoz viszonyított eredményei során a 9. táblázatból a két legjobb és a két leggyengébb alrendszer eredményét emeljük ki. Mindkét legjobb eredményt a Mobilizáló alkotó végrehajtó alrendszerben találjuk és mindkettőt a szakképzésbe járók a szakiskolások (5,90 pont) és a szakközépiskolások (5,82 pont) hozták. Mindkét legalacsonyabb értéket a művészetet tanulók produkálták, az egyik az Önszabályzó alrendszer átlageredménye (4,40 pont) a második pedig a Megközelítő monitorozó alrendszeré (4,93 pont). (9. táblázat és a 4. ábra) 9. táblázat. A pszichológiai immunitás és alrendszereinek átlagértékei az iskolatípusokban CSOPORT N PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ Szakiskola 100 5,33 5,23 (1) *5,90 5,13 Szakközépiskola 186 5,35!5,21 (2) *5,82 5,29 Gimnázium 120 5,15 5,21 *5,65!4,99 Művészeti 34 4,82 4,93 *5,71 (1)!4,40 Súlyozott PI átlag 440 5,25 5,19 5,78 5,10 12

13 PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ-MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ-VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ 4. ábra. A pszichológiai immunitás és alrendszereinek átlagértékei az iskolatípusokban A szórások a Megközelítő monitorozó alrendszerben a legmagasabbak és az Önszabályzó alrendszerben a legalacsonyabbak. Ez is jól mutatja azt, hogy az Önszabályzó alrendszerben megfigyelhető jelenségek jellemzik a legegyértelműbben a vizsgált csoportokat. A 10. táblázatban a művészetet tanulók Megközelítő monitorozó alrendszerében kapott szórási eredmény a legmagasabb (1,78 pont). Ettől csak 0,04 ponttal maradnak el a gimnáziumba járók ugyanebben az alrendszerben. A legalacsonyabb szórási eredményt a gimnáziumba járó tanulók csoportjában kaptuk, ami csupán 1,33 pont. (10. táblázat) 10. táblázat. A pszichológiai immunitás és alrendszerei átlagértékeinek szórása az iskolatípusokban CSOPORT N PI ÁTLAG MEGKÖZELÍTŐ- MONITOROZÓ MOBILIZÁLÓ- VÉGREHAJTÓ ÖNSZABÁLYZÓ Szakiskola 100 1,53 1,71 1,49 1,40 Szakközépiskola 186 1,60 1,70 1,58 1,53 Gimnázium 120 1,51 1,74 1,45 1,33 Művészeti 34 1,60 1,78 1,63 1,40 Súlyozott átlag 440 1,56 1,72 1,53 1,44 6. A pszichológiai immunitás 16 faktorának eredményei a minta különböző csoportosításaiban A következőkben a 16 pszichológiai immunitás alrendszer szempontjából elemeztük ki a csoportokat. Itt is először az egyes faktorok legjobb és leggyengébb eredményeit vettük sorra, először általánosságban, majd az egyes csoportok jellemzésére került sor a faktorok alapján, bemutatva erősségeit és gyengeségeit. A 16 faktor segítségével már pontosan jellemezhetőek a csoportok. Ezek az elemzések megmutatják azt, hogy melyek lesznek a fejlesztésre szoruló területek és melyek azok, amelyekkel elégedettek lehetnek az adott iskolafokozaton tanító tanárok. A minta egészét a pszichológiai immunitás faktorait tekintve a következők jellemzik: igen magas a belső energiák forrásmonitorozó (6,19 pont) és forrásmobilizáló (6,31 pont), valamint a kitartás képessége (6,20); magas a társas forrásmonitorozó képesség (5,80 pont) és az öntisztelet (5,78 pont) is. A kitartás képességéről azonban meg kell jegyeznünk, hogy az egyik legmagasabb szórású érték (2,14 pont a 16. táblázatban), tehát a vizsgált minta egyes tagjai igen kitartóak, másokra pedig ez nem annyira jellemző. Ezekkel szemben igen alacsony 13

14 a társas forrásmobilizáló képesség (4,37 pont) és koherencia érzés (4,51 pont), valamint alacsonynak mondható a tanulók impulzivitás kontrollja (4,90 pont), a szinkronképessége (4,96 pont), a fejlődésük és növekedésük megélése (4,95 pont), és az érzelmi kontrollja (4,99 pont) is. Ezekről az eléggé ellentmondásos jellemzőkről a teljes minta már szépnek számító nagysága miatt azt mondhatjuk, hogy akár generációs jellemzők is lehetnek. Szembetűnő, hogy a tanulók milyen jól képesek a külső és a belső energiákat és a környezet jelenségeit monitorozni, de a kapott információkat csak saját mozgósításukra, mobilizálásukra képesek felhasználni, mivel a társas forrásmobilizáló képességük kifejezetten gyenge. Valószínűleg a netgeneráció már inkább a saját energiáit tudja jobban mozgósítani, mint együttműködni egy valóságos hús-vér közösségben! Ugyanakkor a fiatalok a magas monitorozó és önmozgósító képességeikkel meg is lehetnek elégedve, erre utal a magas öntisztelet. A faktorokban kapott átlagértékek között ellentmondás is feszül, mert a magas öntisztelet ellenére alacsony a növekedésérzésük. Azaz hiába vannak egyes teljesítményeikkel megelégedve a fiatalok, ha nem érzik, hogy optimális ütemben fejlődnének. Ettől a disszonanciától pedig igencsak stresszesek, feszültek lehetnek, amely az alacsony érzelmi és impulzivitás kontrollban jelenik meg. (Ezek a tulajdonságok alacsony szórásúak is, tehát általában jellemzik a fiatalokat.) E helyzetet tetézheti az is, hogy egyes tanulók erősen pesszimisták (erre az mutat rá, hogy az optimizmus átlagértékeinek szórása az egyik legmagasabb szórás: 2,21 pont). Egyes fiatalok igen kitartóak (a magas szórások alapján nem egyformán), talán az alacsony impulzivitás kontroll miatt azt is mondhatjuk, hogy kissé erőszakosak és kevésbé empatikusak. Ez utóbbi ismét kapcsolatba hozható az alacsonyabb érzelmi kontrollal is. Az alacsony koherencia érzés, szinkronképesség és érzelmi kontroll e korosztálynak valószínűleg sajátossága, mert minden hasonló korábbi mérési eredmény ebben a korosztályban ugyanezt az alacsony értéket mutatta ki. Sőt a két iskolafokozat átlagai között nincs, vagy igen minimális az eltérés. A pedagógiában a kooperáció módszere egyre inkább felértékelődik, ez a mérés is ennek a fontosságát támasztja alá. De az adatokból úgy tűnik, hogy a kooperáció mint módszer még mindig inkább csak a szakirodalomban van jelen, pedig sokkal intenzívebben kellene az iskolai gyakorlatban is megjelennie, ellensúlyozva ezzel a tanulók által a számítógép előtt eltöltött magányos órákat. A magas személyes és társas forrásmonitorozó képességek melletti sokkal alacsonyabb személyes és társas forrásteremtő képesség pedig arra utal, hogy a fiatalok problémamegoldásával is baj van. A fejlettebb kritikai gondolkodásuk, az adatok és érvek sikeres begyűjtése ellenére is nehezen találják meg a problémák megoldásához vezető utat. Azaz felismerik a problémát, de nincsenek jó mintáik, és nem is elég kreatívak a megoldásukhoz. A minta kielemzéséhez a továbbiakban az általános iskolások és a középiskolások jellemzőit vizsgáljuk meg külön-külön, majd arra keressük a választ, hogy az eredmények kimutatnak-e valamilyen fejlődést, vagy visszacsúszást valamely faktor tekintetében. Az általános iskolások legfőbb erősségei a saját források mobilizálásának képessége (6,51 pont) és a kitartás (6,36 pont) ez a 11. táblázat legmagasabb két értéke. Még két magasabb érték jellemző e csoportra, az öntisztelet (6,01 pont) és a saját energiák forrásmonitorozó képessége (5,91 pont). Ennek a fiatalabb csoportnak a társas forrásmonitorozás csak közepesen erős tulajdonsága (5,56 pont). A csoportnak kifejezetten gyenge oldala a társas forrásmobilizáló képesség (4,15 pont), a koherencia érzése (4,44 pont), valamint a társas forrásteremtő képesség (4,67 pont) sem tartozik az erőségeik közé. 14

15 A csoportot így főleg a saját értékek felismerése, ezek értékelése és kitartó hasznosítása, de a közösségi és a környezeti jelenségek figyelmen kívül hagyása és mobilizálása jellemzi. Ezért szinte nyilvánvaló a koherencia érzés hiányának megjelenése. A középiskolások nem sok tekintetben múlják felül a néhány évvel fiatalabbakat. Róluk is elmondható, hogy igen jó a forrásmonitorozó (6,25 pont) és a forrásmobilizáló képességük (6,27 pont), valamint a kitartásuk (6,16 pont). Náluk már megjelenik a társas környezet fokozottabb monitorozása (5,85 pont), de a bejövő információkkal nem sok mindent tudnak kezdeni, mert a mobilizálásuk (4,42 pont) a leggyengébb képességük. Koherencia érzésük (4,52 pont) így hát szintén az egyik gyenge pontjuk. Egy új gyenge tulajdonság is megjelenik ebben a csoportban, mégpedig az impulzivitás kontroll értéke alacsony (4,85 pont). Összegezve a csoport tulajdonságait: ön- és a környezet monitorozásának képessége kifejezetten erős oldala a csoportnak, de csak a saját energiák felismerésével tudnak mit kezdeni. Ebben a csoportban kifejezetten megjelenik a nagy kitartás mellett a gyenge impulzivitás kontroll, amely a kitartást egy makacsság és erőszakosság irányába tolhatja el. (11. táblázat és az 5. ábra) 11. táblázat. A pszichológiai immunitás faktoreredményei iskolafokozatokon Súlyozott Iskolafokozat A középértékek változásai PI faktor átlag N=534 Ált.isk. N=94 Középisk. N=440 az általános iskolától a középiskoláig 1. Optimizmus 5,45 5,90 5,35-0,55 1. Koherencia érzés 4,51 4,44 4,52 0,08 1. Növekedésérzés 4,95 5,04 4,93-0,11 1. Kontrollképesség 5,35 5,08 5,41 0,33 1. Személyes forrásmonitorozó képesség 6,19 5,91 6,25 0,34 1. Társas forrásmonitorozó képesség 5,80 5,56 5,85 0,29 2. Személyes forrásmobilizáló képesség 6,31 6,51 6,27-0,24 2. Személyes forrásteremtő képesség 5,46 5,15 5,53 0,38 2. Társas forrásmobilizáló képesség 4,37 4,15 4,42 0,27 2. Társas forrásteremtő képesség 4,96 4,67 5,02 0,35 2. Öntisztelet 5,78 6,01 5,73-0,28 3. Kitartás 6,20 6,36 6,16-0,20 3. Szinkronképesség 4,96 4,94 4,97 0,03 3. Impulzivitás kontroll 4,90 5,11 4,85-0,26 3. Érzelmi kontroll 4,99 4,99 4,99 0,00 3. Ingerlékenység kontroll 5,47 5,51 5,46-0,05 PI-átlag 5,34 5,33 5,35 0,02 7 S. átlag Ált.isk. Középisk ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei iskolafokozatok tekintetében 15

16 Az általános iskolások és a középiskolások átlagértékeinek szórása szinte minden faktor tekintetében hasonlóan alakult. A szórások általában ott magasabbak, ahol az átlagértékek alacsonyabbak voltak (például: az optimizmus, a társas forrásmonitorozó képesség, az öntisztelet és a kitartás esetében) és általában ott alacsonyabbak, ahol az átlagértékek átlagosak, vagy magasabbak (például: a növekedésérzés és a szinkronképesség esetében) voltak. Tehát az átlagértékek és a szórások fordított arányossággal viszonyulnak egymáshoz. A két csoport szórásai között csak a társas forrásteremtő képesség esetében van nagyobb különbség (0,41 pont). (12. táblázat) 12. táblázat. A pszichológiai immunitás faktoreredményeinek szórása az iskolafokozatokon Súlyozott Iskolafokozat PI faktor átlag N=534 Ált.isk. N=94 Középisk. N= Optimizmus 2,21 2,07 2,24 1. Koherencia érzés 1,81 1,69 1,83 1. Növekedésérzés 1,44 1,54 1,42 1. Kontrollképesség 1,60 1,54 1,61 1. Személyes forrásmonitorozó képesség 1,94 1,95 1,94 1. Társas forrásmonitorozó képesség 199 2,10 1,97 2. Személyes forrásmobilizáló képesség 1,86 1,87 1,86 2. Személyes forrásteremtő képesség 1,95 2,00 1,94 2. Társas forrásmobilizáló képesség 1,75 1,71 1,76 2. Társas forrásteremtő képesség 1,96 1,62 2,03 2. Öntisztelet 2,08 2,23 2,05 3. Kitartás 2,14 2,23 2,12 3. Szinkronképesség 1,54 1,47 1,55 3. Impulzivitás kontroll 1,67 1,70 1,66 3. Érzelmi kontroll 1,62 1,52 1,64 3. Ingerlékenység kontroll 1,58 1,53 1,59 PI-átlag 1,82 1,50 1,87 A faktoreredményekből is jól kirajzolódnak a középiskolás korosztály sajátosságai. Három kiemelkedő érték erre az életkorra stabilizálódni látszik. Ezek a forrásmonitorozó, a forrásmobilizáló képesség és a kitartás. A belső egység meglétére és a kontrollra vonatkozó képességek alacsonyak, ilyenek a koherencia érzés, a szinkronképesség, az impulzivitás és az érzelmi kontroll. Az öntisztelet mutatja a legnagyobb csoportbeli különbségeket. (13. táblázat és az 6. ábra) 13. táblázat. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a középiskola iskolatípusaiban Súlyozott Középiskolai iskolatípus PI faktor átlag N=440 Szaki. N=100 SZKI N=186 Gimn. N=120 Műv. N=34 1. Optimizmus 5,35 5,29 5,48 5,29 4,97 1. Koherencia érzés 4,52 4,84 4,25 4,72 4,25 1. Növekedésérzés 4,93 4,84 5,06 4,86 4,84 1. Kontrollképesség 5,41 5,23 5,49 5,57 5,03 1. Személyes forrásmonitorozó képesség 6,25 6,28 6,37 6,05 6,31 1. Társas forrásmonitorozó képesség 5,85 5,97 5,73 5,91 6,01 2. Személyes forrásmobilizáló képesség 6,27 6,42 6,37 6,07 5,92 2. Személyes forrásteremtő képesség 5,53 5,11 5,65 5,61 5,85 2. Társas forrásmobilizáló képesség 4,42 4,62 4,16 4,62 4,54 2. Társas forrásteremtő képesség 5,02 5,12 4,97 4,79 5,88 2. Öntisztelet 5,73 6,32 5,91 5,32 4,44 3. Kitartás 6,16 6,37 6,31 5,98 5,39 3. Szinkronképesség 4,97 5,03 5,04 4,96 4,48 3. Impulzivitás kontroll 4,85 4,93 4,83 4,85 4,71 3. Érzelmi kontroll 4,99 4,93 5,25 4,90 4,15 3. Ingerlékenység kontroll 5,45 5,28 5,67 5,31 5,29 PI-átlag 5,36 5,33 5,35 5,15 4,82 16

17 7 Szakisk. SZKI Gimn. Művészeti ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a középiskola iskolatípusaiban A szakiskolások több pszichológiai immunitás területen is jeleskedtek, például nekik a legmagasabb a forrásmobilizáló képességük (6,42 pont), a legmagasabb a kitartásuk (6,37 pont), az öntiszteletük (6,32 pont) a mintaátlaghoz képest és a forrásmonitorozó képességük (6,28 pont) is jó. A középiskolások mintaátlagától azonban jelentősen, azaz 0,42 ponttal alacsonyabb a forrásteremtő képességük és 0,17 ponttal az ingerlékenység gátlás képességük, de csak 0,066 ponttal kevésbé optimisták, mint az átlag. A forrásteremtő képesség alkotóképességet is jelent, úgy, hogy ez a tulajdonságuk azt is jelzi, hogy kevésbé kreatívak, az pedig, hogy ingerlékenyebbek a többi csoportnál, egybecseng a tanáraik véleményével. (7. ábra) S. átlag Szakisk. 7. ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a szakiskolákba járóknál A szakközépiskolások pszichológiai immunitás sarokszáma (összértéke) a legmagasabb. Részleteiben hasonló eredményeket értek el a faktorok tekintetében, mint a szakiskolások. Majdnem ugyanazon képessége erősek vagy gyengék, mint az előbbi csoportban. A középiskolai mintaátlagnak azonban jobban megfelelnek, mint a szakiskolások, amit a nagyobb minta is okozhat. (Azaz a nagyobb létszámuk miatt, a szakközépiskolások jobban befolyásolják a mintaátlagot, mint a kisebb létszámú csoportok.) A szakközépiskolások 17

18 erősségei a jó forrásmonitorozó és a forrásmobilizáló képességük (mindkettő 6,37 pont). Szintén egyik fő erényük a jó kitartásuk (6,31 pont), de kevésbé magas eredménnyel, mint a szakiskolásoké. A középiskolai mintaátlag fölé még három képességterületen emelkedett jelentősebben a csoport, 0,26 ponttal az érzelmi kontrollban (5,25 pont), 0,21 ponttal az ingerlékenység gátlásban (5,67 pont) és 0,13 ponttal az optimizmusban (5,48 pont). Ez a három képességterület nagyon fontos különbséget mutat a szakiskolások és a szakközépiskolások kötött is. Talán a tanulási képességek mellett ezek a különbségek mutatják meg, hogy miért választanak egyesek szakiskola helyett szakközépiskolát. Egy gyenge területük is kiemelhető, ez a koherencia érzés (4,25 pont), ebben a tulajdonságban saját képességeikhez és a többi csoporthoz mérten is alacsony az értékük. (8. ábra) S. átlag SZKI 8. ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a szakközépiskolákba járóknál A gimnazistáknak kevesebb a magas képességterületük, mint az előző két csoportnak, és még ezekben is jelentősen a mintaátlag alatt maradnak. E két terület itt is a többi csoportban már megszokott forrásmonitorozó (6,05 pont) és a forrásmobilizáló képesség (6,07 pont), csak hogy ezek a középiskolások mintaátlagától 0,20 0,20 ponttal vannak elmaradva. A gimnazisták társas forrásteremtő képessége (4,79 pont) önmagukhoz viszonyítva és a többi csoporthoz mérve is alacsony, ez a mintaátlagtól 0,23 ponttal marad el. A gimnazistáknál csoporton belül alacsony értékűnek számít a koherencia érzés (4,72 pont), de ez a mintaátlagtól 0,20 ponttal magasabb. A csoportban a csoporttagok öntisztelete (5,32 pont) sem erős és ez a mintaátlagtól is nagymértékben 0,41 ponttal alacsonyabb. (9. ábra) 18

19 S. átlag Gimnázium 9. ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a gimnáziumba járóknál A művészetet tanulók három kiemelkedő képességterülete megfelel az eddig látottaknak. Tehát a művészetet tanulók csoportjában is magas a forrásmonitorozó (6,31 pont) és a forrásmobilizáló képesség (5,92 pont), bár ez utóbbi a középiskolások mintaátlagától 0,35 ponttal alacsonyabb. Ezzel szemben szép eredményt értek el a társas forrás-monitorozó képesség tekintetében (0,01 pont), amely a középiskolások mintaátlagától 0,16 ponttal magasabb. Két nagyon lényeges területen emelkednek a mintaátlag fölé, mindkettő az alkotóképességgel és a kreativitással hozható kapcsolatba. E kettő a forrásteremtő (5,85 pont) és a társas forrásteremtő képesség (5,88 pont). Az előbbi 0,32 ponttal, az utóbbi 0,86 ponttal magasabb a középiskolai mintaátlagnál. Ezek az értékek arra utalnak, hogy a művészetet tanulók jobbak a problémamegoldásban, mint a többi középiskolai csoport. Sajnos több faktorban elmaradnak a mintaátlagtól. Ezek a szélsőséges, lefelé húzó eredmények az alacsony csoportlétszámnak is betudhatók. Ilyen terület a művészetet tanulók rendkívül alacsony optimizmusa (4,97 pont), amely 0,38 ponttal alacsonyabb a mintaátlagnál. Ugyanilyen terület a koherencia érzés (4,25 pont), amely 0,27 ponttal alacsonyabb a mintaátlagnál, a kontrollképesség (5,03 pont), amely 0,38 ponttal, az öntisztelet (4,44 pont) amely 1,29 ponttal tér el lefelé a mintaátlagtól. Alacsony és lefelé szintén eltérő értéket mutat a szinkronképesség (4,48 pont), az érzelmi kontroll (4,15 pont) és az ingerlékenység gátlás (5,29 pont) is. Ezek közül igen jelentős a mintaátlagtól való eltérése az érzelmi kontrollnak, ami 0,84 pont és a szinkronképességnek, ami 0,49 pont. (10. ábra) 19

20 S. átlag Művészeti 10. ábra. A pszichológiai immunitás faktoreredményei a művészetet tanulóknál A szórássokkal kapcsolatban a középiskolások csoportjaiban is ugyanazok mondhatók el, mint az iskolafokozatok szerinti bontásban. Itt is a legmagasabb szórások az optimizmus, az öntisztelet és kitartás faktorában láthatók, a legalacsonyabbak pedig a növekedésérzés és a szinkronképesség faktoraiban. A táblázatban a legalacsonyabb szórás a szakközépiskolákban tanulók növekedésérzés (1,35 pont) és szinkronképesség (1,36 pont) faktorában található. Kirívóan magas szakiskolába járók társas forrásteremtő képességének a szórása (2,82 pont). Az egész táblázatban ez a legmagasabb szórásérték. Arra utal, hogy a szakiskolások között vannak, akik jól segítik a csoportépítést, jó szervezők és együttműködőek, de vannak olyanok is, akik kifejezetten ezek ellen tesznek. A tanulmányom bevezetőjében leírt tanári vélemények ezekkel a tanulókkal kapcsolatos problémákat fogalmazzák meg, ugyanis az olyan osztályban, ahol a tanulók egy része egyáltalán nem kíván együttműködni sem a társaival sem a tanáraival, lehetetlen a gördülékeny munkavégzés, hiába vannak egyébként magas faktorértékek a többieknél a csoportban. A kevés együttműködni nem kívánó leszívja a többiek energiáját. Igen magas a művészetet tanulók csoportjának szórása is az optimizmus faktorban (2,56 pont), ez azt jelzi, hogy köztük az optimisták mellett meglehetősen sok a pesszimista tanuló is. (14. táblázat) 14. táblázat. A pszichológiai immunitás faktoreredményeinek szórása a középiskola iskolatípusaiban Súlyozott középiskolai iskolatípus PI faktor átlag N=440 Szaki. N=100 SZKI N=186 Gimn. N=120 Műv. N=34 1. Optimizmus 2,15 2,07 2,18 2,07 2,56 1. Koherencia érzés 1,69 1,81 1,67 1,59 1,80 1. Növekedésérzés 1,45 1,51 1,35 1,50 1,68 1. Kontrollképesség 1,56 1,69 1,52 1,52 1,55 1. Személyes forrásmonitorozó képesség 1,91 1,83 1,93 1,88 2,18 1. Társas forrásmonitorozó képesség 1,86 1,83 1,82 1,94 1,94 2. Személyes forrásmobilizáló képesség 1,95 1,78 2,04 1,94 1,95 2. Személyes forrásteremtő képesség 1,85 1,79 1,82 1,86 2,16 2. Társas forrásmobilizáló képesség 1,66 1,97 1,52 1,66 1,48 2. Társas forrásteremtő képesség 1,94 2,82 1,77 1,45 1,96 2. Öntisztelet 2,22 2,09 2,29 2,22 2,21 3. Kitartás 2,15 2,01 2,21 2,17 2,16 3. Szinkronképesség 1,44 1,62 1,36 1,38 1,58 3. Impulzivitás kontroll 1,63 1,73 1,65 1,44 1,90 3. Érzelmi kontroll 1,69 1,80 1,75 1,58 1,43 20