ELNÖKI BESZÁMOLÓ 2 ÜZLETI BESZÁMOLÓ 9. KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS ÜZLETI JELENTÉS (A Magyar Számviteli Szabályok szerint) 49

Átírás

1 T A R T A L O M ELNÖKI BESZÁMOLÓ 2 ÜZLETI BESZÁMOLÓ 9 PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ (A Magyar Számviteli Szabályok szerint) 15 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS ÜZLETI JELENTÉS (A Magyar Számviteli Szabályok szerint) 49 ÜZLETI JELENTÉS (Az MKB Csoportba tartozó fõbb vállalkozások üzleti beszámolója) 56 NEM KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI JELENTÉS (A Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint) 67 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI JELENTÉS (A Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint) 103 A BANK VEZETÕSÉGE 143 A BANK VEZETÕ TESTÜLETEI ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓJA 144 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 148 1

2 ELNÖKI BESZÁMOLÓ ERDEI TAMÁS elnök-vezérigazgató 2

3 ELNÖKI BESZÁMOLÓ A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLÕDÉSÉBEN VÍZVÁLASZTÓNAK TEKINTHETÕ ÉVVEL BÚCSÚZOTT A XX. SZÁZADTÓL. A TÚLBANKOSÍTOTT PIACON ZAJLÓ KIÉLEZETT VERSENYBEN SZINTE KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN SZEREPLÕ NYERESÉGE STRUKTURÁLIS OKOKBÓL CSÖKKENT. A FESZÜLTSÉGEKKEL TERHES TAVALYI ESZTENDÕ EGYBEN EGY KONCENTRÁCIÓS ÉS SZELEKCIÓS IDÕSZAK KEZDETE IS, AMELY AZ EDDIGIEKNÉL MARKÁNSABBAN MUTATJA MEG A BANKSZEKTOR TAGJAI TELJESÍTMÉNYÉBEN MEGLÉVÕ NÖVEKVÕ KÜLÖNBSÉGEKET. EBBEN A KÖRNYEZETBEN A FENNÁLLÁSÁNAK 50. JUBILEUMÁT IDÉN KÖSZÖNTÕ MKB, JÓLLEHET PROFITABILITÁSA ELMARADT AZ ELÕZÕ ÉVEK TELJESÍTMÉNYÉTÕL, PIACI POZÍCIÓIT TOVÁBB ERÕSÍTETTE. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN UNIVERZÁLIS PÉNZÜGYI CSOPORTTÁ FEJLÕDÖTT BANKUNKNAK MINDEN ESÉLYE MEGVAN ARRA, HOGY SIKERREL FELELJEN MEG A HARMADIK ÉVEZRED KIHÍVÁSAINAK, MEGHATÁROZÓ SZEREPLÕJE LEGYEN AZ ISMÉT MÉLYREHATÓ ÁTALAKULÁS ALATT ÁLLÓ MAGYAR BANKRENDSZERNEK. ERRE GARANCIA AZ MKB ÖT ÉVTIZEDET FELÖLELÕ MÛKÖ- DÉSE SORÁN FOLYAMATOSAN ÁPOLT TRADÍCIÓJA, AMELY AZ ÉRTÉKEK MEGÕRZÉSÉT A FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGÉVEL HARMONIZÁLTA, VALAMINT SZILÁRD PÉNZÜGYI HELYZETE, TULAJDONOSI HÁTTERE, MINÕSÉGI ÜGYFÉLKÖRE ÉS SZAKEMBERGÁRDÁJA. MAKROGAZDASÁGI HELYZET: ÚJRA A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN A magyar gazdaság tavaly elsõ félévi mûködését az as feltörekvõ piaci pénzügyi válság, valamint a koszovói háború közvetlen és közvetett hatásai határozták meg. Az új évezredre gyakorlatilag teljesen nyitottá vált magyar piac most elsõ ízben szembesült a globalizációnak a gazdaság felfokozott sebezhetõségében megmutatkozó következményeivel. Azonban az elmúlt év nyarán a nyugat-európai dekonjunktúra megszûntével a magyar gazdasági fejlõdés új lendületet vett, méghozzá úgy, hogy eközben a legfontosabb egyensúlyi célok is teljesültek. A gazdasági növekedés az elmúlt évben 4,5% körül alakult, a fizetési mérleg hiánya pedig az év elején feltételezett 2,5 Mrd USD helyett mindössze 2,1 Mrd USD lett, amiben egyaránt szerepet játszott a kereskedelmi mérleg javulása, az exportnak az importot meghaladó expanziója és az idegenforgalom bevételi többlete. Az államháztartási egyensúly megõrzése sikerült, a hiány a GDP 3,9%-át érte el, de fenntartásához a fiskális szigor a jövõben sem mellõzhetõ, mert a fordulatszerû államháztartási egyenlegjavulás, ami az év végén realizálódott, zömében nem ismétlõdõ rendkívüli bevételeknek vagy az állami beruházások átmeneti elhalasztásának eredménye. Monetáris szempontból kulcsfontosságú, hogy az infláció csökkenés ismét egy lélektani határhoz érkezett; az éves fogyasztói áremelkedés 1999-ben 10%-os volt. Május után a világpiaci ártendenciák drasztikus változása nyomán 3

4 a hazai áremelkedés is gyorsulni kezdett, ezért az egy számjegyû célkitûzés 1999-ben még nem valósulhatott meg. Természetes, hogy a dezinfláció az éves áremelkedés 5 15% közötti tartományában kétszer-háromszor nagyobb erõfeszítést igényel, mint a magas, évi 30 50%-os inflációs ráták társadalmilag is erõsen támogatott, ezért látványos eredményekkel járó letörése. Mindazonáltal a monetáris politika változatlanul elkötelezett és mindezidáig sikeres az infláció fokozatos mérséklésében. BANKSZEKTOR: ERÕSÖDÕ POLARIZÁLÓDÁS A bankszektor tavalyi teljesítményén két ellentétes tendencia hagyott markánsan nyomot. A vállalati szféra hitelkereslete csak az év utolsó négy hónapjában erõsödött, a külpiaci konjunktúra a külgazdasági teljesítményt is ebben az idõszakban javította. Az elsõ nyolc hónap gyengébb reálgazdasági teljesítménye óhatatlanul a bankok közötti verseny kiélezõdését váltotta ki, és önmagában mintegy 15 20%-os csökkenést eredményezett a nettó kamatjövedelem, konverziós és jutalékbevételek terén. A vállalati szektor túlnyomó része szilárd ellenálló képességet mutatva szinte sértetlenül vészelte át a piaci bizonytalanságokkal terhes idõszakot, de a koncentráltan érintett ágazatokban, különösen az agrárszektorban és az élelmiszeriparban kiélezõdtek a termelõi és pénzügyi problémák. A lakossági hitelkereslet és megtakarítás egyaránt folyamatosan növekedett, tavaly ebbõl fõként a fogyasztási és gépjármû-hitelezésre specializált intézmények profitáltak. A szektor mérlegfõösszege az inflációt 3%-kal haladja meg, az említett folyamatok miatt az összesített eredmény viszont 15 20%-kal marad el a tavalyitól. Az inflációs rátát meghaladó költségnövekedés volt általában jellemzõ a lakossági piac meghódításáért végrehajtott folyamatos számítástechnikai beruházások, fióknyitások és a korábbiaknál erõteljesebb marketingtevékenység miatt. Nem kizárólag a tavalyi év külsõ körülményeire, hanem jóval inkább strukturális okokra vezethetõ vissza a nyereségtömeg visszaesése, mert az egyedi különbségek erõsödtek: a bankok egy jól körülhatárolható csoportja évrõl évre tendenciaszerûen, ha csökkenõ profitabilitás mellett is, de jelentõs nyereséget ér el, míg egy másik egyre szélesebb csoportja nagyon alacsony eredménnyel vagy éppen veszteséggel zár. MKB: KIEMELKEDÕ TÕKEERÕ ÉS ÜZLETI POZÍCIÓ, NÖVEKVÕ PIACI RÉSZESEDÉSEK Az MKB Magyar Számviteli Szabályok szerint kimutatott, auditált, nem konszolidált mérlegfõösszegét az inflációt meghaladó mértékben, 12,4%-kal, 603,0 Mrd Ft-ról 677,9 Md Ft-ra növelte. A Bank szilárd tõkeerejét jelzi a saját tõke 58,1 Mrd Ft-os nagysága (7,3%-os növekedés), valamint a 13,2%-os tõkemegfelelési mutató (1998: 13,8%) évi teljesítménye alapján az MKB üzleti aktivitást tükrözõ mérlegfõösszeg és tõkeerõ tekintetében megszilárdította pozícióját, mint a szektor második legnagyobb bankja. A Bank jövedelemtermelõ képessége továbbra is erõteljes, a vállalati piacon bekövetkezett drasztikus marzsszûkülésben testet öltõ kiélezett verseny ellenére. Az MKB 1999-ben 7,2 Mrd Ft adózás elõtti eredményt ért el (1998: 9,1 Mrd Ft), a magyar bankszektor 3. legnagyobb profitját produkálva. Csökkenõ inflációs környezetben az adózás elõtti eredmény 1998-hoz képest bekövetkezett visszaesése miatt, az átlagos saját tõke-arányos hozam 10,8%-ot ért el a tavalyi évben. Az 1999-ben elért 6,1 Mrd Ft-os adózott eredmény alapján az MKB Közgyûlése részvényenként 18%-os mértékû osztalék kifizetését hagyta jóvá. A kifizetési ráta, jóllehet az elõzõ évek értékeit meghaladja, továbbra is prudens, növekedésorientált osztalékpolitikát tükröz. 4

5 Az MKB konszolidált mérlegfõösszege 12,9%-kal bõvülve 691,4 Mrd Ft-ot ért el 1999 végén, a saját tõke 59,7 Mrd Ft-ra növekedett, míg csoportszintû adózás elõtti eredménye 6,7 Mrd Ft-ot tett ki a tavalyi évben. A Bank Nemzetközi Számviteli Szabályok szerinti kimutatásai az MSZSZ-ben foglaltakhoz hasonló tendenciákról adnak számot. A nem konszolidált mérlegfõösszeg 12,5%-os növekedést követõen 670,9 Mrd Ft-ot ért el, a saját tõke nagysága 57,0 Mrd Ft, míg az adózás elõtti eredmény 7,3 Mrd Ft volt 1999 végén. Az MKB Csoport konszolidált mérlegfõösszege 13%-kal növekedve 683,0 Mrd Ft-ot tett ki; 61,4 Mrd Ft saját tõke mellett a Bank 7,2 Mrd Ft adózás elõtti eredményt ért el a tavalyi évben. Optimizmusra adhat okot részvényeseink és üzleti partnereink számára, hogy az MKB a teljesítmény alapján polarizálódó magyar bankrendszerben fõbb piacain részesedését tovább növelte 1999 során. Az MKB vállalati hitelezésben piacvezetõ 11,6%-os részesedéssel (1998: 11,6%), míg a vállalati betétgyûjtésben birtokolt hányad 10,1%-ra emelkedett (1998: 9,8%). A Bank számára különösen örömteli, hogy lakossági piaci részesedése folytatva az elmúlt évek tendenciáit jelentõsen nõtt, és a betétállományokban 4,0%-ot ért el 1999 végén (1998: 3,3%). SZILÁRD TULAJDONOSI HÁTTÉR, TOVÁBB ERÕSÖDÕ ÜZLETI BIZALOM Az MKB fõ tulajdonosai a német Bayerische Landesbank és az osztrák BAWAG hosszú távú elkötelezettsége a Bank tartós fejlõdése iránt biztos hátteret jelent az MKB mindennapi munkájában. Üzleti partnereink számára jelzésértékû; Magyarország, a hazai pénzintézeti szektor és az MKB számára pedig különösen nagy jelentõségû, hogy az öt nemzetközi hitelminõsítõ intézet közül három 1999 folyamán (Moody's, S&P's, FitchIBCA), kettõ pedig 2000 elején (Thomson FBW, Capital Intelligence) tovább javította Magyarország szuverén besorolását. Ezzel párhuzamosan emelték az MKB hosszú lejáratú kötelezettségeire adott ratingjeiket is, sõt három esetben még a Bank egyedi kockázati besorolását is. Az MKB változatlanul a régió és Magyarország legjobb hitelminõsítéssel rendelkezõ pénzintézeteinek egyike. REGIONÁLIS ÜZLETPOLITIKA: FOKOZATOS ÚJRANYITÁS HANGSÚLYELTOLÓDÁSOKKAL Az MKB aktív kockázatmenedzselésnek köszönhetõen képes volt az oroszországi válság közvetlen következményeit mérsékelt veszteséggel limitálni. Regionális üzleti aktivitásában hangsúlyeltolódás következett be a tavalyi év során: miközben számottevõen redukálta egyéb, kockázatosnak tekintett közép- és kelet-európai kintlévõségeit, az alacsonyabb kockázatú országokban fokozta jelenlétét a blue chip vállalati finanszírozásban. Új elemként az MKB befektetési kategóriájú besorolással rendelkezõ állampapír- és vállalati kötvényportfólió felépítését is megkezdte a tavalyi évben. A jövõben a növekedés alapvetõ hordozói azonban a Bank helyi érdekeltségei, melyeknél a cél változatlanul a portfólióminõség fenntartása mellett az aktivitás fokozatos felfuttatása. Csehországi bankérdekeltsége, az Interbanka a többségi tulajdonos BLB támogatásával és a BLB pénzügyi csoport tagjaként megújult banküzemmel, jó eséllyel rendelkezik arra, hogy az elkövetkezõ években az átalakuló cseh bankszektorban minõségi középbankká váljék. A célkitûzés nem lehet más a zágrábi Convest Banka számára sem, amelyben az MKB változatlanul többségi tulajdonos. 5

6 MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK: FELKÉSZÜLÉS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA Meggyõzõdésem, hogy a rendszerváltás óta eltelt évek alatt végbement mélyreható strukturális átalakulás, a megerõsödött alkalmazkodási képesség, valamint a következetes monetáris és fiskális szigor jelenti azt a szilárd alapot és továbbra is követendõ pályát, amely révén az ország a regionális válságból relatíve sértetlenül kerülhetett ki, és amelyre építhet az európai uniós tagság elnyeréséhez elvégzendõ feladatainak megvalósításakor. A magyar gazdaság jó esélyekkel rendelkezik arra, hogy a világgazdasági konjunktúra bázisán középtávon tartósan fenntartsa a nemzetközi átlagot meghaladó 4 4,5%-os növekedést és a két számjegyû exportdinamikát is. Az uniós csatlakozásra való felkészüléshez gyors ütemben fokozni szükséges az ország akkumulációs képességét, javítani kell az erõforrás-allokáció hatékonyságát, folytatni kell a dezinflációs folyamatot, és ami a legnehezebb, mindezeket egyidejûleg kell megvalósítani. A bankrendszernek e nem ellentmondásmentes feladatcsomag megoldásában kitüntetett szerepet kell kapnia. Ugyanakkor vitathatatlanul komoly üzleti lehetõségeket jelent az MKB számára is, hogy az uniós csatlakozásra való felkészülés jelentõs magántõkére épülõ, nagy volumenû állami projektek beindítását igényli számos területen, így az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások támogatása, a környezetvédelem és a közszolgáltatások terén. A fenntartható és nemzetközi viszonylatban is imponáló növekedési pályán lévõ magyar gazdaság 2000-ben is biztos alapot jelent a Bank számára üzleti aktivitásának további fokozásához, a benne rejlõ fejlõdési potenciál mind teljesebb kiaknázásához. 50 ÉV: SZAKOSÍTOTT PÉNZINTÉZETBÕL UNIVERZÁLIS BANKCSOPORT Az MKB az elmúlt fél évszázadban adottságaira támaszkodva, de mindig a piaci követelményekhez alkalmazkodva folyamatosan átalakult. A nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi mûveletekre szakosodott kis pénzintézetbõl mára erõs, több lábon álló, regionális kitekintésû univerzális bankcsoporttá vált, a magyar bankrendszer stabilan második legnagyobb bankjává. Ebben alapvetõ szerepe volt annak, hogy a megbízhatóságot, a prudens mûködést, a minõségi ügyfélkiszolgálásban és a magas hozzáadott szellemi érték létrehozásában megtestesülõ hagyományait féltõ gonddal ápolta az évtizedek során. A kihívásokkal szemben rendre megerõsödve került ki, mert folyamatosan megõrizte megújulási képességét. Mára az MKB magyar pénzügyi életben betöltött szerepe elvitathatatlan: ezt piaci részesedésein túl mintegy 11 ezer vállalati és intézményi, 60 ezer lakossági, valamint 100 ezer nyugdíjpénztári ügyfele is visszaigazolja. KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITÛZÉSEK: AZ MKB CSOPORT ÚJ NÖVEKEDÉSI PÁLYÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA A harmadik évezred elején ismét komoly kihívásokkal néz szembe a Bank: a profitabilitás tartós javítása érdekében jelentõs középtávú üzleti bõvülést és mûködési hatékonyságjavulást kell megvalósítania, hogy a pénzügyi szektor globalizációs folyamatai közepette megõrizze versenyképességét. Ennek alapvetõ eszközei a Bank összehangolt stratégiai programja keretében az alábbiak: a meglévõ ügyfélkör részére magasabb nyereségtartalmú termékek és szolgáltatások keresztértékesítése; a meglévõ infrastruktúra és a kapacitások mind teljesebb kihasználása az ügyfélkör bõvítésével, üzletszerzéssel; 6

7 a mûködési folyamatok rendszerszerû áttekintése, hatékonyságközpontú szervezetfejlesztés; a költséghatékony elosztási csatornák alkalmazási lehetõségeinek folyamatos vizsgálata, a számítástechnikai támogatottság erõsítése; akvizíciós növekedési lehetõségek kihasználása. ÜGYFÉLKÖR ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Az MKB számára a legfontosabb üzleti érték ügyfélkörének bizalma és lojalitása. A Bank meghatározó részesedést és pozíciót épített föl a vállalati, intézményi, biztosítói és lakossági piac felsõ szegmensében. Alapvetõ stratégiai cél egyfelõl ezen ügyfélkör még teljesebb körû kiszolgálása pénzügyi termékekkel, másrészt szélesebb kör számára lehetõvé tenni, hogy részesülhessenek az MKB Csoport magas színvonalú szolgáltatásaiban. A vállalati ügyfélkörben a keresztértékesítés további erõsítésének eszközei többek között a kifinomult kockázatkezelési, a lízing- és faktoringtermékek. A projektfinanszírozásban fölhalmozott szakmai tapasztalatokat a jövõben a kisebb méretû speciális projektekben is hasznosítja a Bank. A bankcsoport tagjai által kínált lakossági termékcsomagokat, nyugdíj- és értékpapír-szolgáltatásokat növekvõ mértékben teríti vállalati és intézményi ügyfélkörében. A lakossági üzletág a betéti források, jutalék és konverziós bevételek közel felét adja már ma is. Alapvetõ célkitûzésünk, hogy a bankcsoport 60 ezer lakossági és 100 ezer nyugdíjpénztári ügyfele számára a évben már a hiteltermékek széles körét, benne jelzálog-, fogyasztási és folyószámlahitel, valamint hitelkártya-igénybevételi lehetõségét nyújtsuk. AZ ÜGYFÉLKÖR BÕVÍTÉSE Az üzleti célok elérésében továbbra is meghatározó jelentõséggel bír a belföldi piacon való aktívabb szerepvállalás, amelyben a korábbi idõszakoktól eltérõen, erõsebb hangsúllyal szerepel az ügyfélkör szélesítése. A vállalati üzletág tervezett expanziójában kiemelt szerepet kap a kis- és középvállalati ügyfélkör felé történõ nyitás, lakossági oldalon pedig a vagyonosabb ügyfélszegmensektõl a középszegmensek felé történõ elmozdulás. A növekedést hordozó üzleti irányok standardizáltabb termékek, termékcsomagok kifejlesztését és értékesítését követelik meg. Ezért az ügyfélkör kiszélesítése mind a vállalati, mind a lakossági oldalon kiemelt feladatot ró az átalakuló ügyfélkör igényeihez igazodó, egyszersmind a banki portfólió minõségének megõrzését biztosító hatékony kockázatértékelés és -kezelés kidolgozásával megbízott szervezeti egységekre. ALTERNATÍV ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK, INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK Alapos, koordinált felkészülést követõen a évre való áttérés teljes mértékben problémamentesen zajlott le az MKB-nál. Az MKB a jobb kiszolgálás érdekében és a bankpiaci tendenciákra válaszul figyelemmel kíséri az alternatív elosztási csatornák terjedését, különösen a még kevésbé érett lakossági üzletágban. Ezen megfontolásból a fejlettebb kártyamenedzsment-rendszerre történõ 2000 eleji átállást követõen várhatóan a második félévben indítja Call-Centerét, amellyel teljes ügyfélkörének kiszolgálására törekszik. Szintén várhatóan még ebben az évben indítja internet-bróker szolgáltatását. Ezzel párhuzamosan vizsgálja a lakossági ügyfélkör részére optimális elektronikus banki termék kialakításának formáját. Az alternatív értékesítési csatornák térhódítása, a csoportszintû integrált kockázatkezelés, a controllingfunkció erõsítése a számítástechnika terén is komoly fejlesztéseket követel meg. 7

8 SZERVEZETFEJLESZTÉS Az MKB számottevõ termelékenységnövekedést és költséghatékonyság-javulást kíván elérni az ez év elején beindított szervezetfejlesztési projekttel, amelynek keretében szisztematikusan áttekinti a banki kulcsfolyamatokat, és a feltárt erõforrás-tartalékokat a folyamatok racionalizálása révén kiaknázza. AKVIZÍCIÓS NÖVEKEDÉSI LEHETÕSÉGEK Az MKB tõkeereje lehetõvé teszi, hogy az organikus növekedés mellett figyelemmel kísérje az akvizíciós lehetõségeket a banki és a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások piacán egyaránt, és eseti alapon értékelje azokat abból a szempontból, hogy a piacrész növelésének költséghatékony és elfogadható kockázati szint mellett megvalósítható útját kínálják-e. PÉNZÜGYI CÉLKITÛZÉSEK A ÉVRE A évi üzletpolitikai terv 749 Mrd Ft-os mérlegfõösszeg mellett 69,6 Mrd Ft-os saját tõkével 10,5 Mrd Ft adózás elõtti eredmény realizálását tûzte ki célul, amely 13,4%-os sajáttõke-arányos hozamot jelent részvényeseink számára. A célkitûzés a mérlegfõösszeg 10 15%-os, az ügyfélhitelek 20 22%-os, az ügyfélbetét-állomány 15 17%-os növekedése mellett valósítható meg. A jövõ évre tervezett vagyonarányos megtérülésnek a megelõzõ évekhez viszonyított jóval magasabb reálértéke a kiélezett verseny, csökkenõ nominálkamatok és egy számjegyû infláció által fémjelzett környezetben komoly feladat; tükrözi a középtávon tartósan emelkedõ profitabilitás elérésére irányuló törekvést. ELISMERÉS ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak ügyfeleinknek és részvényeseinknek folyamatos bizalmukért és támogatásukért. Szeretném külön megköszönni Alfred H. Lehner úr munkáját, aki egyéb elfoglaltságaira való tekintettel április 27-ével lemondott a Felügyelõ Bizottságban betöltött elnöki pozíciójáról és tagságáról. Ezúton kívánok további sikeres munkát Heinrich Schmidhuber és Dr. Nagy Lajos uraknak, akiket a Közgyûlés újabb három évre megerõsített Felügyelõ Bizottsági tagságukban. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Dr. Dietrich Wolf urat a Felügyelõ Bizottság tagjává történt megválasztásának alkalmából, akit a testület elnökévé választott. Ezzel egyidejûleg Wolf úr április 27-ével lemondott Igazgatósági tagságáról. Felelõsségteljes munkájához sok sikert kívánok új pozíciójában. Élve az alkalommal az Igazgatóság új tagjaként üdvözlöm Gerold Brandt urat, a Bayerische Landesbank Girozentrale Igazgatóságának tagját, valamint kívánok további sikereket az Igazgatósági tagságukban újabb három évre megerõsített Miklós Gábor, Dr. Stotz Péter és Werner Strohmayer uraknak. Az MKB elnök-vezérigazgatóját a Közgyûlés szintén újabb három évre erõsítette meg igazgatósági tagsági tisztségében, és az Igazgatóság a testület elnökévé választotta. Ehelyütt szeretném megragadni az alkalmat, hogy õszinte köszönetemet fejezzem ki megtisztelõ bizalmukért és támogatásukért. Elismerésemet fejezem ki a Bank dolgozóinak, igazgatósági és felügyelõ bizottsági tagjainak az elmúlt év során végzett odaadó és eredményes munkájukért. ERDEI TAMÁS 8

9 ÜZLETI BESZÁMOLÓ 9

10 ÜZLETI BESZÁMOLÓ 1999-BEN AZ MKB ÜZLETI AKTIVITÁSÁNAK JELLEGÉT DÖNTÕEN BEFOLYÁSOLTA A PIACI FOLYAMATOK MARKÁNS ÉVKÖZI VÁLTOZÁSA. AZ ÉV NAGYOBBIK RÉSZÉBEN AZ ELLENTMONDÁSOKKAL ÉS BIZONYTALANSÁGOKKAL TERHES KÖRNYEZET A POZÍCIÓK ÓVATOS KONSZOLIDÁLÁSÁRA, VALAMINT A FOKOZOTT KOCKÁZATOK FÓKUSZÁLT KEZELÉSÉRE KÉSZTET- TÉK A BANKOT. A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETÉNEK LÁTVÁNYOS JAVULÁSA, AZ ÜZLETI ÉLÉNKÜLÉS AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN LENDÜLETET ADOTT A BANK SZÁMÁRA IS AZ ÚJBÓLI EGÉSZSÉGES NÖVEKEDÉSHEZ, ÍGY AZ MKB ÖSSZES- SÉGÉBEN IS ÉS AZ EGYES ÜZLETÁGAK POZÍCIÓIT TEKINTVE IS TOVÁBB NÖVELTE PIACI SÚLYÁT. MIKÖZBEN VÁLTOZAT- LANUL A VÁLLALATI ÜZLETÁG VEZETÕ BANKJA, EGYRE MARKÁNSABB SZEREPLÕVÉ VÁLIK A LAKOSSÁGI BANKPIACON ÉS EGYES TÕKEPIACI SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN, AHOL FIGYELEMRE MÉLTÓ NÖVEKEDÉST ÉRT EL. PIACI KÖRNYEZET Az év során a magyar bankrendszer egészében két markánsan ellentétes idõszak volt megkülönböztethetõ. Az elõzõ évek gyors ütemû növekedésével ellentétben 1999 elsõ nyolc hónapja során a teljes bankrendszerben a vállalati üzletág dinamikájának erõteljes lassulása, reálértelemben mérve pedig csökkenése volt megfigyelhetõ. Ennek oka alapvetõen a hektikus tõkepiaci mozgások, a stagnáló exportvolumenek, valamint a kedvezõtlen makrogazdasági mutatók miatt a hazai és külföldi piaci szereplõk elbizonytalanodása volt, ami a hitelképes vállalkozások hitelkeresletének erõteljes visszafogásában is testet öltött. Ezt az idõszakot a finanszírozási igények határozott visszaesése, a beruházások elhalasztása, a külföldi anyavállalati finanszírozás elõtérbe kerülése, a külkereskedelmi forgalmak mérséklõdése jellemezte. Eközben erõsödött a gazdaság sajátos dualitása, amely a vámszabad területi multinacionális társaságok válságtól független növekedésében öltött testet, szemben a hazai cégek aktivitásának átmeneti lassulásával. A beszûkült piacon kibontakozó intenzív verseny a kamat- és jutalékmarzsok drasztikus lemorzsolódásához vezetett. A vállalati szektor aggregált hitelállományának az év során tapasztalt csökkenõ trendje a harmadik negyedév utolsó hónapja folyamán fordult meg a külpiaci konjunktúra bázisán, melynek alapján az újra növekedésnek indult állományok az év egészére nézve kismértékû reálnövekedést eredményeztek. A fordulat oka elsõsorban a javuló gazdasági környezet, valamint a monetáris aggregátumok az év utolsó harmadára általában jellemzõ szezonális növekedése volt, melyben elsõsorban az év elsõ felérõl elhalasztott beruházások beindítása miatt újjáéledõ hitelkereslet, a határozottan bõvülõ exportvolumenek, valamint a tõkepiac év végi szárnyalása játszott meghatározó szerepet. 10

11 Míg a vállalati üzletág csak az év utolsó harmadára indult bõvülésnek, addig a lakossági üzletág növekedési üteme az év során végig látványos maradt, így éves viszonylatban két számjegyû reálnövekedést produkált. A növekedés motorja a fogyasztási hitelek felfutása volt, de az év közepéig tartó hosszabb stagnálás, illetve csökkenés után a lakás- és jelzáloghitelek állományai is számottevõ bõvülésnek indultak. Ezzel egyidejûleg a lakossági megtakarítások szintén igen határozott mértékben nõttek. Elsõsorban az évi drasztikus tõzsdei árfolyamesés hosszú távú hatásaira visszavezethetõen amelynek következtében a lakossági szektor által birtokolt nem banki értékpapírok összesített állománya voltaképpen azonos szinten maradt a bankok által kibocsátott értékpapírok (mindenekelõtt a betéti okiratok és kötvények) állományai az év folyamán igen gyors ütemben növekedtek. VÁLLALATI ÉS INTÉZMÉNYI ÜGYFÉLKAPCSOLATOK Az MKB vállalati üzletága évi teljesítményét alapvetõen befolyásolták a szektor egészében megfigyelt, már ismertetett, markánsan ellentétes folyamatok ben az új ügyfélkapcsolati pontok belépése és az ügyfélakvizíciós munka intenzívebbé válása mintegy 9%-os ügyfélszám-növekedést eredményezett a vállalati számlavezetésben. Az MKB a magánszemélyeket és a kisvállalkozókat nem számítva 1998-hoz képest 131-gyel több, összesen immár 1350-et meghaladó hitelkapcsolattal rendelkezett 1999 végén. Ez is szerepet játszott abban, hogy a vállalati hitelállomány (külföldi, belföldi és projekt) 12,2%-os növekedést mutatva 324 Mrd Ft-ot ért el 1999 végén. Ezen belül azonban a belföldi állományok 19%-kal, mintegy 46 Mrd Ft-tal nõttek 1999 során, 288 Mrd Ft-ot érve el. Ez alapján az MKB megõrizte belföldi piacvezetõ pozícióját 11,6%-os piaci részesedésével (1998: 11,6%). A sokáig kedvezõtlen gazdasági környezet ellenére az MKB a tavalyi évben is részt vett az összes nagy jelentõségû hazai tranzakcióban. A Bank megõrizte ágazati szerkezet szerint kiegyensúlyozott hitelportfólióját, melyben a feldolgozóipar, a telekommunikáció és a szállítmányozás, a kereskedelem, a minõségi ingatlanfejlesztések, az energia- és az élelmiszeripar rendelkeznek meghatározó súllyal. A vállalati számlaállomány a tervezettet meghaladóan az elõzõ évhez képest 8%-kal bõvült. A vállalati forrásgyûjtés egészét tekintve 20,7%-os növekedés következett be, az állomány 215,7 Mrd Ft-ra bõvült. Ennek köszönhetõen a piacrészesedés meghaladta az elõzõ évit, és 10,1%-ot ért el (1998: 9,8%). Az MKB az intézményi ügyfélkapcsolatokban a vállalatihoz hasonló, illetve annál is erõsebb pozíciót mondhat magáénak. Ezt jelzi az alapítványi forrásgyûjtésben elért 11%-os piaci részesedése is, és az a tény, hogy a biztosítói ügyfélkörben tovább erõsítette piaci pozícióját 1999-ben; a 21 magyarországi biztosítótársaságból 8-cal teljes körû, míg további 4 biztosítóval részleges kapcsolatban áll. Tovább nõtt az ügyfélszám az egyéb intézményi szegmensben is (pl. ügyvédi irodák), melyet az ügyvédi letéti számla mint új termék bevezetése is segített. A feltörekvõ piacokon végigsöprõ válság az MKB regionális szerepvállalásának módosulását eredményezte, mely egyfelõl a kockázatosabb országokkal szembeni kintlévõségek komoly visszafogásában, az aktivitás mérséklésében, másfelõl a jobb hitelkockázatú területek felé történõ elmozdulásban öltött testet. A beszûkült belföldi finanszírozási lehetõségek és a kockázatossá vált közép-kelet-európai régió miatt elfogadásra került a külföldi intézményi és vállalati ügyfélkört érintõ, befektetési célú és befektetési minõsítésû kategóriába sorolt hitel- és devizakötvény-portfólió kiépítése, melynek eredményeként cseh és lengyel minõségi vállalati adósságpapírok megvásárlására került sor az elmúlt évben. 11

12 PÉNZINTÉZETI ÉS ORSZÁGKOCKÁZATRA TÖRTÉNÕ FINANSZÍROZÁS Az MKB az év során az orosz válság utóhatásaként fõleg a közép-kelet-európai pénzintézeti portfólió tekintetében megfontolt, visszafogott üzletpolitikát folytatott. Regionális portfóliója az elõzõ évihez képest 10 Mrd Ft-tal csökkent, és minõsége nagymértékben javult. A legnagyobb mérséklõdés a magasabb kockázatú országokba történõ kihelyezéseknél következett be. Bõvülés alapvetõen banki szindikált hitelezések révén valósult meg, fõleg a kevésbé kockázatos országokban, így Lengyelországban és Szlovéniában, kisebb mértékben pedig Csehországban. Ennek eredményeként a befektetési kategóriába sorolt pénzintézeti hitelportfóliónál összességében 20%-os növekedést sikerült realizálni. PRIVÁT BANKSZOLGÁLTATÁSOK Különösen nagy jelentõségû az MKB számára, hogy lakossági forintforrásait az évhez képest több mint 60%-kal, a bankszektor egészére jellemzõ bõvülési ütemet jóval meghaladó mértékben gyarapította. Mindezenközben a belföldi devizabetétállomány 15%-kal nõtt. Ezért a piaci részesedés a lakossági betétgyûjtésben 1998 végéhez képest 0,7 százalékponttal, 4,0%-ra nõtt (1998: 3,3%). Az MKB által kibocsátott bankkártyák száma a tavalyi esztendõben 20%-kal, mintegy re nõtt. Gyakorlatilag az összes kártyatípusból a szektor átlagos növekedését meghaladóan értékesített az MKB. A szolgáltatási komfort növelése érdekében a Bank a korábbi RS2 kártyamenedzsment-rendszerrõl sikeresen állt át a fejlettebb Bankworks 3-ra 2000 elején. Immár lakossági ügyfélbõl álló bázisán (8%-os ügyfélszám-növekedés 1999-ben) az MKB profitálni kíván a lakossági hitelezés felfutásából, ezért a lombardhitel évi és a folyószámlahitel tavalyi bevezetését követõen számos új, elsõsorban lakásfinanszírozási termékkel lép piacra 2000 közepén, melyek fejlesztését már az évben elindította. A lakossági termékfejlesztések sorában kiemelkedõ jelentõségû, az idei esztendõben is folytatódó feladat a különbözõ megcélzott ügyfélszegmensek igényeihez igazodó termékcsomagok kialakítása, ezen keresztül a további forrásszerzés, valamint a jutalékjellegû bevételek növelése. A kialakított négyféle termékcsomag közül a Komfort munkabérszámla-csomag bevezetése megtörtént, a többire a évben folyamatosan kerül sor. 12

13 TÕKEPIAC, BEFEKTETÉSI BANKI SZOLGÁLTATÁSOK A projektfinanszírozás terén az MKB továbbra is õrzi piacvezetõ pozícióját a hazai bankok között. A folyósított állomány meghaladja az 54 Mrd Ft-ot; 10%-kal növekedett 1998-hoz képest. Az év során alapvetõen a korábbi üzletek refinanszírozása történt, szervezõi szerepben az MKB két nagyobb üzletben vett részt. Speciális finanszírozási konstrukciókból 8,3 Mrd Ft-os állományt épített fel az MKB. A nyugdíjpénztári üzletágát az MKB sikerrel építette tovább: az organikus fejlõdés eredményeképp a létszámnövekmény 12 ezer fõ az önkéntes, 5 ezer fõ a magánágon. Vagyon tekintetében a helyzet hasonló, 4,7 Mrd Ft a növekmény az önkéntes, illetve 600 M Ft a magánágon. Stratégiai céljainak megfelelõen az MKB továbbra is aktív résztvevõje a piaci koncentrációs folyamatnak: a Közlekedési és a Pedagógus Nyugdíjpénztár beolvadása révén az önkéntes ágon vagyona 14,0 Mrd Ft-ra növekedett, taglétszáma 78 ezer fõt ért el, magánágon 1,4 Mrd Ft vagyon mellett a taglétszám immár 14 ezer fõ. A kezelt vagyon tekintetében az önkéntes ágon az MKB pénztára a legnagyobbak egyike. A nyugdíjpénztári üzletág számítástechnikai támogatottsága és a vezetõi információs rendszer minõsége számottevõen javult az év során. Kidolgozásra és elfogadásra került az MKB letétkezelési stratégiája; a letétkezelt állomány immár 227 Mrd Ft-ot ért el. Az MKB célja változatlanul az, hogy a hazai intézményi ügyfelek, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok egyik vezetõ letétkezelõje legyen. Az évben az alapvetõen kedvezõtlen tõkepiaci klíma ellenére is folytatódott a tõkepiaci instrumentumok révén történõ forrásbevonás: az MKB Európa kötvények záróállománya meghaladta a 10 Mrd Ft-ot, az értékpapírt alapvetõen lakossági ügyfelek vásárolták. A befektetési alapok állománya az októbertõl tartó értékpapír-piaci fellendülés következtében 9,2 Mrd Ft-ot ért el (1998: 8,6 Mrd Ft). PÉNZ- ÉS DEVIZAPIACI AKTIVITÁS A Magyar Külkereskedelmi Bank likviditási helyzete stabil és kiegyensúlyozott volt 1999-ben csakúgy, mint az azt megelõzõ években. A dátumváltás likviditáskezelés szempontjából eseménytelenül telt el, a jó elõkészítés és felkészülés következtében hozamáldozat-mentes volt. A mérlegfõösszeg és az üzleti aktivitás emelkedése a strukturális és dinamikus likviditás további erõsödése mellett ment végbe, mely kifejezõdött a likvid eszközök volumenbõvülésében és minõségének javulásában. A forrásoldalon a vállalati, intézményi és lakossági betétek csaknem 30%-os növekedést követõen a teljes mérleg 55%-át finanszírozzák, ami jelentõs, 7 százalékpontos strukturális javulást jelent; külön említésre méltó az elsõdleges ügyfélforrásokon belül a lakossági betétek növekvõ, immár 44%-os részaránya. A Bank aktív pénzpiaci jelenlétének köszönhetõen és erre támaszkodva tovább bõvültek a közvetlen vállalati kapcsolatok mindinkább testreszabott termékekkel, egyedi kockázatkezelési tanácsadással, rugalmas befektetési lehetõségekkel. A Treasury Customer Desk több tucat nagyvállalattal tart kiemelt kapcsolatot. Számos nagyvállalatnál pozitív fogadtatásra talált az MKB napi rendszerességû elektronikus pénzpiaci hírlevele. Az euróra való átállás lehetõvé tette a nostroszámla-háztartás racionalizálását, javítva a költséghatékonyságot és a cashflow-gazdálkodást. A Kondor+ pozícióvezetõ rendszer implementációja gyakorlatilag befejezõdött. 13

14 HÁLÓZATFEJLESZTÉS ÉS ALTERNATÍV ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK Az MKB 1999-ben három fiókkal bõvítette hálózatát. Júliusban átadásra került a tatabányai fiók, mellyel a vidéki hálózati egységek száma 15-re emelkedett. Az év második felében 2 új budapesti pénztár nyitására került sor a Westend City Center Bevásárlóközpontban (VI. kerület), illetve a XIV. kerületben (Siemens-ház) elején az MKB folytatta a fõváros lefedését a még ellátatlan dél-budai területen (XI. kerület) 14. budapesti pénztárának megnyitásával. Ezzel az MKB jelenleg országszerte 29 hálózati egységben áll ügyfelei rendelkezésére. A Bank külképviseleti hálózatának mûködését tovább racionalizálta a bukaresti, moszkvai, kijevi képviseleteinek a jövõben fly-in alapon történõ mûködtetésével. A Bank elektronikus elosztási csatornáinak növekvõ szerepet szánva kiemelkedõ jelentõségû megállapodást kötött az EURONET Banktechnikai Kft.-vel, melynek eredményeként az MKB kártyabirtokos ügyfelei az EURONET és az MKB ATMjeibõl országszerte összesen közel 400 helyen kedvezményes díjtételért juthatnak készpénzhez. A már meglévõ MKB Telebank szolgáltatási körének bõvítése folyamatos, míg az MKB az idei esztendõben indítja a teljes ügyfélkört kiszolgálni képes Call-Centerét. Az MKB elektronikus bankszolgáltatását legnagyobb vállalati és intézményi ügyfelei közül immár 1900 veszi igénybe, ez 600 új kapcsolati pont létesítését jelentette a tavalyi évben. 14

15 PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ A MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT december

16 Nem konszolidált mérleg (A Magyar Számviteli Szabályok szerint) (adatok ezer forintban) SORSZÁM A TÉTEL MEGNEVEZÉSE ELÕZÕ ÉV TÁRGYÉV dec dec. 31. a b c d ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 1 A) FORGÓESZKÖZÖK ( SOROK) I. PÉNZESZKÖZÖK II. ÉRTÉKPAPÍROK ( SOROK) Kötvények és más tôkearányosan jövedelmezô piacképes értékpapírok ( sorok) a) a Magyar Állam, helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapírok b) más kibocsátó által kibocsátott (7 10 sorok) ba) anya- és leányvállalatok 8 bb) közös vezetésû vállalkozások 9 bc) társult vállalkozások 10 bd) egyéb c) saját kibocsátású és visszavásárolt Részvények és más nem tôkearányosan jövedelmezô értékpapírok (13 16 sorok) a) anya- és leányvállalatok 14 b) közös vezetésû vállalkozások 15 c) társult vállalkozások 16 d) egyéb Saját részvények Értékpapírok után képzett céltartalék ( ) III. KÖVETELÉSEK ( SOROK) Hitelintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra ( sorok) a) látra szóló (22 25 sorok) aa) anya- és leányvállalatok 23 ab) közös vezetésû vállalkozások 24 ac) társult vállalkozások 25 ad) egyéb b) egyéb (27 30 sorok) ba) anya- és leányvállalatok 28 bb) közös vezetésû vállalkozások 29 bc) társult vállalkozások bd) egyéb c) MNB-vel szembeni követelés Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra (33 36 sorok) a) anya- és leányvállalatok b) közös vezetésû vállalkozások c) társult vállalkozások d) egyéb Egyéb követelések ( sorok) a) Tõzsdei befektetési, szolgáltatási tevékenységbõl adódó követelések (39 42 sorok)

17 SORSZÁM A TÉTEL MEGNEVEZÉSE ELÕZÕ ÉV TÁRGYÉV dec dec. 31. a b c d 39 aa) anya- és leányvállalatok 40 ab) közös vezetésû vállalkozások 41 ac) társult vállalkozások 42 ad) egyéb 43 b) Tõzsdén kívüli befektetési, szolgáltatási tevékenységbõl adódó követelések (44 47 sorok) ba) anya- és leányvállalatok 45 bb) közös vezetésû vállalkozások 46 bc) társult vállalkozások 47 bd) egyéb c) Befektetési szolgáltatási tevékenységbõl eredõ ügyfelekkel szembeni követelések (49 52 sorok) ca) anya- és leányvállalatok 50 cb) közös vezetésû vállalkozások 51 cc) társult vállalkozások 52 cd) egyéb d) Elszámolóházzal szembeni követelések (54 57 sorok) da) anya- és leányvállalatok 55 db) közös vezetésû vállalkozások 56 dc) társult vállalkozások 57 dd) egyéb e) Különféle egyéb követelések (59 62 sorok) ea) anya- és leányvállalatok eb) közös vezetésû vállalkozások 61 ec) társult vállalkozások 62 ed) egyéb Hitelintézetekkel szembeni követelések éven túli lejáratra (65 68 sorok) Ebbõl: MNB-vel szembeni követelések a) anya- és leányvállalatok 66 b) közös vezetésû vállalkozások 67 c) társult vállalkozások d) egyéb Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra (70 73 sorok) a) anya- és leányvállalatok b) közös vezetésû vállalkozások c) társult vállalkozások d) egyéb Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések (75 78 sorok) a) anya- és leányvállalatok 76 b) közös vezetésû vállalkozások 77 c) társult vállalkozások 78 d) egyéb Követelések után képzett kockázati céltartalék ( ) Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék ( )

18 SORSZÁM A TÉTEL MEGNEVEZÉSE ELÕZÕ ÉV TÁRGYÉV dec dec. 31. a b c d 81 IV. KÉSZLETEK ( sorok) Anyagok Áruk Alvállalkozói teljesítmények Saját termelésû készletek Készletekre adott elôlegek Készletek után képzett céltartalék ( ) B) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ( SOROK) I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ( SOROK) Részvények és más nem tõkearányosan jövedelmezõ értékpapírok (91+96 sorok) a) hitelintézetekben (91 95 sorok) aa) anya- és leányvállalatok ab) közös vezetésû vállalkozások 94 ac) társult vállalkozások ad) egyéb 96 b) egyéb vállalkozásokban ( sorok) ba) anya- és leányvállalatok bb) közös vezetésû vállalkozások bc) társult vállalkozások bd) egyéb Egyéb pénzügyi befektetések ( sorok) a) anya- és leányvállalatok 103 b) közös vezetésû vállalkozások 104 c) társult vállalkozások 105 d) egyéb Kötvények és más tôkearányosan jövedelmezô értékpapírok ( sorok) a) a Magyar Állam, helyi önkormányzat által kibocsátott b) más kibocsátó által kibocsátott ( sorok) ba) anya- és leányvállalatok 110 bb) közös vezetésû vállalkozások 111 bc) társult vállalkozások 112 bd) egyéb Befektetett pénzügyi eszközök után képzett kockázati céltartalék ( ) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 115 II. IMMATERIÁLIS JAVAK ( SOROK) Immateriális javak Immateriális javak értékhelyesbítése 118 III. TÁRGYI ESZKÖZÖK ( SOROK) Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei ( sorok) a) ingatlanok b) mûszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármûvek c) beruházások d) beruházásra adott elôlegek

19 SORSZÁM A TÉTEL MEGNEVEZÉSE ELÕZÕ ÉV TÁRGYÉV dec dec. 31. a b c d Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei ( sorok) a) ingatlanok b) mûszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármûvek c) beruházások 128 d) beruházásra adott elôlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 130 C) AKTÍV IDÔBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN ( SOROK) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 132 D) KÖTELEZETTSÉGEK ( SOROK) I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ( SOROK) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ( sorok) a) látra szóló kötelezettségek ( sorok) aa) anya- és leányvállalatok 137 ab) közös vezetésû vállalkozások 138 ac) társult vállalkozások 139 ad) egyéb b) meghatározott idôre lekötött kötelezettségek ( sorok) ba) anya- és leányvállalatok bb) közös vezetésû vállalkozások 143 bc) társult vállalkozások bd) egyéb c) MNB-vel szembeni kötelezettség Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ( sorok) a) látra szóló takarékbetétek ( sorok) aa) anya- és leányvállalatok 149 ab) közös vezetésû vállalkozások 150 ac) társult vállalkozások 151 ad) egyéb 152 b) meghatározott idôre lekötött takarékbetétek ( sorok) ba) anya- és leányvállalatok 154 bb) közös vezetésû vállalkozások 155 bc) társult vállalkozások 156 bd) egyéb 157 c) egyéb látra szóló kötelezettségek ( sorok) ca) anya- és leányvállalatok cb) közös vezetésû vállalkozások cc) társult vállalkozások cd) egyéb

20 SORSZÁM A TÉTEL MEGNEVEZÉSE ELÕZÕ ÉV TÁRGYÉV dec dec. 31. a b c d 162 d) befektetési szolgáltatásból eredõ, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ( sorok) da) anya- és leányvállalatok 164 db) közös vezetésû vállalkozások 165 dc) társult vállalkozások 166 dd) egyéb 167 e) egyéb meghatározott idôre lekötött kötelezettségek ( sorok) ea) anya- és leányvállalatok eb) közös vezetésû vállalkozások 170 ec) társult vállalkozások ed) egyéb Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok egy éven belüli lejáratra ( sorok) a) kötvények ( sorok) aa) anya- és leányvállalatok 175 ab) közös vezetésû vállalkozások 176 ac) társult vállalkozások 177 ad) egyéb b) egyéb értékpapírok ( sorok) ba) anya- és leányvállalatok 180 bb) közös vezetésû vállalkozások 181 bc) társult vállalkozások 182 bd) egyéb Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ( sorok) a) szövetkezeti formában mûködõ hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása 185 b) tõzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységbõl adódó kötelezettségek c) tõzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységbõl adódó kötelezettségek d) befektetési szolgáltatási tevékenységbõl eredõ, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek e) elszámolóházzal szembeni kötelezettség f) különféle egyéb kötelezettség ( sorok) fa) anya- és leányvállalatok fb) közös vezetésû vállalkozások 192 fc) társult vállalkozások 193 fd) egyéb II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ( SOROK) Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben ( sorok) Ebbõl: MNB-vel szembeni kötelezettség a) anya- és leányvállalatok 198 b) közös vezetésû vállalkozások 199 c) társult vállalkozások 200 d) egyéb