H A T Á R O Z A T. I. A Bányakapitányság a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet jóváhagyja a következő feltételekkel:

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/529-23/2011. ügyintéző: Majtényi Melinda ügyintéző: Horváth Attila : : : : melinda.majtenyi@mbfh.hu attila.horvath@mbfh.hu jogerős: Tárgy: bányászati hulladék-gazdálkodási terv és pénzügyi biztosíték jóváhagyása, bányászati hulladék átmeneti tárolásának engedélyezése MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt Ajka Gyártelep 598. hrsz. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (8401 Ajka, Gyártelep 598.hrsz. továbbiakban: Kérelmező) bányászatihulladék-gazdálkodási terv jóváhagyási és bányászati hulladék átmeneti tárolásának engedélyezésére vonatkozó kérelmét felülvizsgálta és a következők szerint határozott. I. A Bányakapitányság a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet jóváhagyja a következő feltételekkel: I.1. A VI. sz., VII. sz., VIII. sz., IX. sz., X. sz. és X/a. sz. hulladékkezelő létesítmény A osztályú besorolású. I.2. Üzemelő (működési engedéllyel rendelkező) hulladékkezelő létesítményben a timföld gyártási technológiából kikerülő nedves vörösiszap nem helyezhető el, csak az un. félszáraz technológiával előkészített vörösiszap (továbbiakban: bányászati hulladék), melynek nedvességtartalma nem lehet nagyobb 40 m/m %-nál. I.3. A bányászati hulladék kiszállításának megkezdését megelőzően ki kell dolgozni a szállítás biztonságos technológiáját, amely biztosítja szennyezőanyag kijutásának elkerülését szállítás közben. I.4. A bányászati hulladék minőségi vizsgálatát akkreditált laboratóriumban a 14/2008. GKM rendelet előírásainak figyelembe vételével évente el kell készíteni és a bányászati hulladék minősítésére javaslatot kell tenni. A javaslatot a II.2. pontban meghatározott határidőt követető minden tárgyév április 30-ig kell megküldeni a Bányakapitányságnak Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 I.5. A Kérelmezőnek a hulladékkezelő létesítmények vízmérleg egyenlegét, az egységes környezethasználati engedélynek (továbbiakban: EKHE) megfelelően május 31-ig el kell készíteni és a Bányakapitányságnak megküldeni évtől kezdődően az éves felülvizsgálatot minden tárgyév december 31-ig el kell készíteni és a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. I.6. A környezetvédelmi monitoring rendszer átfogó felülvizsgálatát - az EKHE-ben foglaltakra is figyelemmel december 31-ig kell elvégezni és a javaslattételt a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. I.7. A geotechnikai monitoring rendszer elemeit konkréten meg kell határozni és térképen ábrázolni kell. A geotechnikai monitoring rendszerre vonatkozó műszaki dokumentációt e határozat közlésétől számított 30 napon belül a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A Bányakapitányság a műszaki dokumentáció alapján dönt a geotechnikai monitoring rendszer elfogadásáról. I.8. A VI-VII. tárolók északi falának nyugati oldalának megerősítésére szakértői véleményen alapuló tervet kell készíteni és a Bányakapitányságnak március 31-ig megküldeni. I.9. Csurgalékvizek összegyűjtése nem történhet olyan módon, amely talajvízszint és a pórusvíznyomás emelkedéséhez vezet, illetve csökkenti a gátak állékonyságát, valamint az altalaj teherbíró képességét. I.10. A csurgalékvizek minőségét és a kezelt mennyiségét negyedévente vizsgálni kell. A vizsgálati jelentést a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. Az első vizsgálati jelentést ig kell megküldeni, majd ezt követően minden negyedévet követő hónap 10. napjáig. I.11. A bányászati hulladék tárolóba történő beszállítása és elhelyezése nem történhet olyan módon, amely csökkentené a hulladékkezelő létesítmények gátjainak állékonyságát. I.12. A baleseti kockázatok elemzését a VI. sz., VII. sz., VIII. sz. IX. sz. és X/a. sz. tárolók esetében is el kell végezni. Az értékelés alapján a Biztonsági Irányítási Rendszert és a Belső Veszélyelhárítási Tervet ki kell egészíteni. A módosított dokumentációkat április 30-ig kell a Bányakapitányságnak megküldeni. I.13. A tárolók kiporzásának megakadályozására vonatkozó intézkedéseket május 31-ig ki kell dolgozni és az erről szóló jelentést meg kell küldeni a Bányakapitányságnak. I.14. A Kérelmező a határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles biztonsági vezetőt kinevezni. Ennek megtörténtéig a Bányakapitányság dr. Bakonyi Zoltánt tekinti felelős személynek. 2/10

3 II. A Bányakapitányság bányászati hulladék átmeneti tárolását engedélyezi a következő feltételekkel: II.1. A félszáraz technológiából származó bányászati hulladék tárolásának időtartama az egy évet nem haladhatja meg. A Kérelmező a tárolás megkezdését köteles a Bányakapitányságnak bejelenteni. A Kérelmező a tárolás megkezdését követő egy év elteltével köteles igazolni a tárolás megszüntetését. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság bányászati bírságot szab ki, melynek felső határa Ft. II.2. Az átmeneti tárolás során elhelyezett bányászati hulladék minőségi vizsgálatát akkreditált laboratóriumban is el kell végezni, és a vizsgálatok eredménye alapján a hulladék minősítésére újabb javaslatot kell tenni. A javaslatot április 30-ig kell a Bányakapitányságnak megküldeni. II.3. Az ideiglenes tárolás az Ajka 598/24 és 598/39 és 0215/4 és 0215/6 hrsz-ú ingatlanokon a műszaki dokumentáció térképmelléklete szerint lehatárolt területen és módon történhet. A tárolást legalább 0,5 m vastagságban elterített bauxit rétegen szabad folytatni. A tárolás során a felhalmozott hulladék készlet magassága nem haladhatja meg tárolótér talpától számított 5 m-es magasságot. II.4. A csurgalékvízek összegyűjtését és kezelését folyamatosan biztosítani kell. II.5. Az átmeneti tárolásra vonatkozó belső szabályzatokat hatályba kell léptetni, azokról az átmeneti tárolásban résztvevő munkavállalókat (az irányítást végző személyekkel együtt) oktatásban kell részesíteni. Az oktatást megtörténtét igazolni kell. III. A Bányakapitányság a pénzügyi biztosíték mértékét, amely x Ft., mint induló összeget elfogadja, egyben kötelezi a Kérelmezőt, hogy a pénzügyi biztosíték meghatározását valamennyi tároló vonatkozásában határozza meg és e határozat közlését követő 60 napon belül a Bányakapitányságnak küldje meg. A Bányakapitányság a biztosíték fajtáját, mely fedezeti megállapodás elfogadja. A fedezeti megállapodást a határozat közlésétől számított 45 napon belül kell a Bányakapitányságnak megküldeni. Amennyiben Kérelmező a fedezeti megállapodást nem nyújtja be, a Bányakapitányság a bányászati hulladéktárolási tevékenység végzését a fedezeti megállapodás benyújtásáig felfüggeszti. IV. Ügyféli nyilatkozatok Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ügyszám: 4216/2011): A Felügyelőség a 6418/2011. iktatószámú határozatában egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: engedély) adott a Zrt. részére az Ajka-Gyártelep 598 hrsz-ú 3/10

4 ingatlanon lévő telephelyen folytatott nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártására kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással; nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett; nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására 50 tonna/nap kapacitáson felül, mint főtevékenységre, valamint a kapcsolódó tevékenységekre (a technológiai szennyvizek tisztítását szolgáló ipari szennyvíztisztító; az ún. száraz vörösiszap kezelés bevezetésével üzemelő semlegesítő rendszerek; az ipari víz ellátását szolgáló Lőrintei vízkivételi mű és kapcsolódó vízellátó rendszer). A GKM rendelet 10. (2) bek. a) pontja szerint a már meglévő hulladékkezelő létesítmény átalakítása során az üzemeltető biztosítja, hogy a hulladékkezelő létesítmény kialakítása megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek megelőzik - rövid és hosszú távon - a talaj és a felszín alatti víz szennyezését. A fentiekkel összhangban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bek. a) pontja szerint szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, műszaki védelemmel folytatható. Azonban tekintettel arra, hogy a résfal vízzárósága jelenleg nem ismert (annak felülvizsgálata előírásra került az engedélyben), így a megfelelő műszaki védelem amellyel a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek szennyeződése kizárható - nem bizonyított. A X-es kazettában száraz vörösiszap elhelyezése csak megfelelő műszaki védelem alkalmazása mellett - amellyel a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyeződése kizárható történhet. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (170-4/2011/TÜO.), Ajka Város Önkormányzata Jegyzője (06/38-2/2011 iktatószámon), Kolontár, Pusztamiske Községek Körjegyzője (283-2/2011 iktatószámon), Devecser Város Önkormányzat Jegyzője (2259-2/2011 iktatószámon), Somlóvásárhely Község Önkormányzat Jegyzője (19/2011 iktatószámon) ügyféli jogállását nem állapított meg, mivel feladatkörét a kérelem nem érintette. V. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VI. A Bányakapitányság elrendeli a határozat kifüggesztését, ennek foganatosítása érdekében megkeresi Ajka Város Önkormányzata Jegyzőjét, Kolontár, Pusztamiske Községek Körjegyzőjét, Devecser Város Önkormányzat Jegyzőjét, Somlóvásárhely Község Önkormányzat Jegyzőjét. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 5000 Ft., amelyet a fellebbezési ügyiraton kell leróni. 4/10

5 I N D O K O L Á S A MAL Zrt én kérelmet nyújtott be a timföldgyártásból származó (az un. száraz technológia szerinti) vörösiszap, mint bányászati hulladék átmeneti tárolásának engedélyezésére, továbbá a bányászatihulladék- gazdálkodási tervének jóváhagyására. A bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (R) 7. (1) bekezdése alapján az engedélykérelemmel kapcsolatosan közleményt kell közzétenni az illetékes önkormányzat és a Bányakapitányság hirdetőtábláján. A Bányakapitányság e kötelezettség teljesítése érdekében megkereste Ajka, Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely települések önkormányzatait (mint a katasztrófával érintett önkormányzatokat) kifüggesztés teljesítése érdekében. A közleményeket február 15-én kifüggesztették. A közlemény kifüggesztését követő 8 munkanapon belül az érintett nyilvánosság észrevételt tehetett. A közleménnyel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A bányászati hulladékgazdálkodási terv jóváhagyási eljárásra a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (R.) 6. (1) bekezdése alapján a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásban kerülhet sor. A bányászatihulladék-kezelő létesítmény működését az R. 6. (1) bekezdése szerint a bányászatról szóló évi törvény (Bt.) 31. -a és a külön jogszabály (96/2005. GKM rendelet) szerinti eljárásban (bányafelügyelet építésügyi engedélyezési eljárása) engedélyezi a Bányakapitányság. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező a vörösiszap tárolás tekintetében nem minősül bányavállalkozónak, így műszaki üzemi tervet sem készít a hulladéktárolás tekintetétben, a Bányakapitányság külön eljárásban döntött a kérelemről. A bányafelügyelet építésügyi engedélyezési, illetve a bányászati szakigazgatási eljárásában résztvevő szakhatóságokat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. és 3. melléklete határozza meg. A 3. melléklet a bányászatihulladék-gazdálkodási terv jóváhagyási eljárást nem nevesíti, ezért a hulladékgazdálkodási terv jóváhagyási eljárásban résztvevő szakhatóságok körét (bevonási feltételt és szakkérdést) nem szabályozza, így a szakhatóságok részvétele kormányrendeleti kijelölés hiányában nem lehetséges. Az építésügyi engedélyezési eljárás hiányában (mivel az átmeneti tárolás esetében nincs szükség hulladékkezelő létesítmény engedélyezésére) a szakhatóságok nem vesznek részt az átmeneti tárolás engedélyezésében. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 15. (4) bekezdése alapján az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. A Bányakapitányság a tényállás (ez alapján az ügyfélkör) teljes körű tisztázása érdekében a Ket. 50. (1) és 51. (1) bekezdésére figyelemmel, a benyújtott kérelmet megküldte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, Ajka Város Önkormányzata Jegyzőjének, Kolontár, Pusztamiske Községek Körjegyzőjének, Devecser Város Önkormányzat Jegyzőjének, Somlóvásárhely Község Önkormányzat Jegyzőjének. 5/10

6 Nyilatkozat tételi jogával a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) élt (a többi megkeresett hatóság nyilatkozata alapján érintettsége nem állt fenn). A Felügyelőség a tárgyi ügyben a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) alábbi szakaszai szerint rendelkezik feladatkörrel: Általános követelmények 3. (1) A bányavállalkozók megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a bányászati hulladék kezelése b) során ne használjanak olyan eljárásokat vagy módszereket, amelyek károsíthatják a környezetet, a bányászati hulladék kezelése különösen ne jelentsen veszélyt a vízre, a levegőre, a talajra, valamint az állat- és növényvilágra, c) ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot, és d) ne legyen káros hatással a tájra vagy a védett területekre. (2) Az üzemeltető megtesz minden szükséges intézkedést, amely megakadályozza vagy csökkenti a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre gyakorolt káros hatásokat, beleértve a hulladékkezelő létesítmény irányítását - még bezárása után is - az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek környezetre gyakorolt következményei csökkentését. (3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket többek között az elérhető legjobb technikák figyelembevételével kell kialakítani. A bányászatihulladék-gazdálkodási terv célkitűzései tekintetében 4. (2) bek. c) pont: olyan terv kiválasztására, amely cb) pont: megelőzi vagy minimálisra csökkenti a hosszú távú negatív hatásokat (például amelyeket a hulladékkezelő létesítményből származó, levegőben, illetve vízben lebegő szennyező anyagok vándorlása okoz). A bányászatihulladék-gazdálkodási terv tartalmazza legalább 4. (3) bek. d) pont: annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást gyakorolhat a környezetre, valamint a létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző intézkedéseket, e) pont: a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat, f) pont: a javasolt bezárási tervet - beleértve a rehabilitációt is -, a bezárás után követendő eljárásokat és a monitoringot a 11. rendelkezéseinek megfelelően. g) pont: a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket, valamint a levegő- és talajszennyezést megakadályozó vagy minimalizáló intézkedéseket a 12. rendelkezéseinek megfelelően. A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása tekintetében 10. (2) A bányafelügyelet ellenőrzi, hogy egy már meglévő hulladékkezelő létesítmény átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket: a) a hulladékkezelő létesítmény kialakítása megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek 6/10

7 1. megelőzik - rövid és hosszú távon - a levegő, a talaj, a felszín alatti víz vagy a felszíni víz szennyezését, 2. biztosítják a szennyezett víz és a csurgalék hatékony összegyűjtését; b) a hulladékkezelő létesítmény kezelése és üzemeltetése biztosítja a talaj, a levegő, a felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének rövid és hosszú távú megelőzését, valamint - amennyire lehetséges - a tájképben okozott károk minimalizálását; c) megfelelő tervek és utasítások vannak a monitoringra, illetve víz- vagy talajszennyezést mutató eredmények esetén a szükséges intézkedésekre; d) megfelelő intézkedések születnek a terület rehabilitálására és a hulladékkezelő létesítmény bezárására; e) megfelelő intézkedések születnek a hulladékkezelő létesítmény bezárása utáni időszakra. A víz állapota romlásának, a levegő és a talaj szennyezésének megelőzése 12. (1) Az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az eredeti vízállapot romlását, egyebek mellett azáltal, hogy: a) értékeli a csurgalékvíz-termelődés lehetőségét, beleértve a hulladékkezelő létesítmény működési fázisában lerakott hulladék csurgalékvizének szennyezőanyag-tartalmát, és meghatározza a létesítmény vízmérleg egyenlegét, b) megelőzi vagy minimalizálja a csurgalékvíz termelődését, valamint a felszíni víz vagy a felszín alatti víz és a talaj hulladék általi szennyeződését, c) a hulladékkezelő létesítményben lévő szennyezett vizet és a csurgalékvizet a 4. -ban és a 6. -ban meghatározott bányafelügyeleti engedélyben rögzített kibocsátási követelményeknek megfelelően gyűjti és kezeli. (2) Az üzemeltető megteszi a megfelelő intézkedéseket a por- és gázkibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére. A Felügyelőség a fentiekben részletezett feladatkörök tekintetében a szükséges intézkedésekről az engedélyben (EKHE) rendelkezett, valamint az engedélyben foglalt előírások teljesítését követően rendelkezik. A Bányakapitányság kiemeli, hogy a Felügyelőség ügyféli nyilatkozatát, mint általános feltételt szerepeltette határozatában, (figyelemmel arra, hogy e határozat a X. tároló vonatkozásában nem minősül működési engedélynek). Egyebekben a X. tároló helyreállítását követően fennmaradási engedélyezési eljárás során adhat a Bányakapitányság működési engedélyt a bányászati hulladék tárolására, mely eljárásban a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. I. A Bányakapitányság a dokumentáció felülvizsgálata után hiánypótlást bocsátott ki [előírva a bányászati hulladékgazdálkodási tervben nevesített tárolók hosszú távú geotechnikai stabilitására vonatkozó műszaki leírást, a tárolók gátjainak és környezetük geotechnikai viszonyainak ismertetésére is kiterjedően; a száraz technológiából származó hulladék nem veszélyes és nem inert minősítésének igazolását (a vonatkozó elemzések, számítások ismertetése); a szennyezett víz és a csurgalék vizek hatékony összegyűjtésének ismertetését és a vonatkozó vízmérleget; a meglévő monitoring rendszer teljes körű bemutatását; a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárások ismertetését; a javasolt bezárási tervek ismertetését, a rehabilitációra is kiterjedően, figyelemmel a bezárás után követendő eljárásokra és a monitoringra; a víz állapotromlását megakadályozó intézkedések ismertetését, valamint a levegő- és talajszennyezést megakadályozó vagy minimalizáló intézkedéseket, kitérve a 7/10

8 tárolók kiporzásának megakadályozására, csökkentésére vonatkozó megoldások ismertetésére] előírva a műszaki dokumentáció kiegészítését. A hiánypótlást Kérelmező határidőben teljesítette. A benyújtott műszaki dokumentációk alapján a rendelkező részben tett rendelkezésekkel a bányászatihulladék-gazdálkodási tervet a Bányakapitányság jóváhagyta, mivel a hulladékgazdálkodási terv célkitűzései teljesíthetők. Az I. pont egyes rendelkezései a következőkön alapulnak. I.1.: 1. melléklet I. a), II. I. 1. tekintettel arra, hogy a kérelmező a dokumentációban A osztályúként sorolta be a létesítményt. I.2. Az R. 2. melléklet I., II. III., figyelemmel az EKHE-re. I.3.: Az R. 3. (2) bekezdése és 4. (2) cb) pontja, tekintettel a vörösiszap tixotróp tulajdonságára, mely következtében a szállított anyag folyóssá válhat. I.4.: Az R. 4. (3) b) pont, a folyamatos ellenőrzés és hulladék minősítés érdekében. I. 5. Az R. 12.: 4. (3) d), e) az EKHE-ben előírtakkal összhangban. I.6. Az R. 4. (3) d), e) az EKHE-vel összhangban. I.7. Az R. 4. (2) cc), 10. (2) b), figyelemmel arra, hogy a hulladékkezelési tevékenység szempontjából, az alkalmazni kívánt technológiák tekintetében elengedhetetlen a megfelelő geotechnikai megfigyelő rendszer alkalmazása, amely az esetleges káresemények előrejelezhetőségét biztosítja. I. 8.: 4. (2) cc), 10. (2) b), mivel a hiánypótlásban beterjesztett Talajvizsgálati jelentés és szakértői vélemény az Ajka, VI-VII. számú vörösiszap tároló kazetta gáttestjeinek helyszíni és laboratóriumi vizsgálatairól, állékonyságvizsgálatáról és a vöröiszap depónia viselkedéséről című szakértői vélemény pontjában foglaltakra tekintettel, amely megállapítja, hogy a vizsgált gátszakasz biztonsági tényezője n=1,26. A vizsgálatok elvégzését indokolja az a tény is, hogy e tárolókra történik a katasztrófa sújtotta területekről a vörösiszap és szennyezett talaj beszállítása, deponálása. I.9. Az R. 4. (2) cc), 10. (2) b), és a 3. (2) bekezdés, mivel a Kérelmezőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy megakadályozza vagy csökkentse a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, e körben kiemelt szerepet kap a gátak állékonyságának biztostása. I.10. Az R. 4. (2) cc), 10. (2) b), 12. (1), az I.9. pontban kifejtettek szerint. I.11. Az R. 4. (2) cc), 10. (2) b) és 3. (2) bekezdés az I.7. pontban kifejtettek szerint. I.12. Az R. 4. (3) aa), 5. (2)-(3) bekezdés, mivel Kérelmező csak a X. tároló tekintetében készítette el a szükséges dokumentumokat. I.13. Az R. 4. (2) cb), 12. (2), tekintettel arra, hogy Kérelmező csak a lehetséges megoldási módokat sorolta fel, viszont a tényleges technológia tekintetében nem foglalt állást. I.14. Az R. 5. (4) bekezdés, mivel a Kérelmezőnek a biztonsági vezetőt ki kell neveznie, azonban a kinevezés megtörténtéig is szükséges a felelősség telepítése. Az átmenetileg kijelölt személy a biztonsági vezető kijelölésével e kötelezettsége alól mentesül. II. A bányászati hulladék átmeneti tárolása tekintetében, a nem veszélyes és nem inert hulladékok esetében, ha a tárolás nem haladja meg az egy évet, a hulladéktárolásra használt terület (létesítmény) nem minősül bányászatihulladék-kezelő létesítménynek, ezért a külön jogszabály szerinti engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni. Azonban a hulladékkezelésre 8/10

9 vonatkozó általános előírásokat e tekintetben is érvényesíteni kell, ezért vizsgálta meg a kérelmet a Bányakapitányság. A fentebb hivatkozott hiánypótlás teljesítést követően az átmeneti tárolás a rendelkező rész II. pontjában szereplő feltételekkel engedélyezhető volt. Az egyes rendelkezések a következőkön alapulnak. II.1. Az R pontja és az évi XLVIII. törvény 41. (1) d). II.2. Az R. 4. (3) b) pont, figyelemmel arra a tényre, hogy az átmeneti tárolással érintett bányászati hulladék laboratóriumi vizsgálata nem történt (nem történhetett meg), mivel nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű mintaanyag a technológiai váltás eredményeként. II.3. A kérelemnek megfelelően fogadta el az átmeneti tárolók helyét a Bányakapitányság, figyelemmel arra, hogy a kijelölt ingatlanok felett a Kérelmező rendelkezik, harmadik személyek ingatlanát a tárolás nem érinti. II.4. Az R. 3. (2) bekezdés, figyelemmel a Kérelmező azon kötelezettségére, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy megakadályozza vagy csökkentse a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat. II.5. Az R. 3. (2) bekezdés, tekintettel arra, hogy a tárolásra vonatkozó belső szabályzatok oktatása révén elkerülhető a nem kívánatos események bekövetkezése, és ennek érdekében a Kérelmezőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie. III. A Bányakapitányság a pénzügyi biztosítékra vonatkozó ajánlatot az R a alapján elfogadta, azonban megállapította, hogy a számítás csak a X. tárolóra vonatkozik és a többi tárolót figyelmen kívül hagyja. Ismeretes, hogy a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság a további hulladéklerakó hely kijelöléséről szóló 16/2011. (I.12.) számú határozatában elrendelte a katasztrófával érintett mezőgazdasági területekről a vörösiszap és szennyezett talaj VI-VII. tárolókra történő beszállítását. A várható költségek meghatározásánál a tényezőket is figyelembe kell venni. V. A Bányakapitányság a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását a Ket (3) c) pontja alapján rendelete el, mert a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, tekintettel arra, hogy az esetleges jogorvoslati eljárás elhúzódása nemzetgazdasági tekintetben is súlyos kárt okozna, mivel Kérelmező tevékenységének ellehetetlenüléséhez vezetne a végrehajtás hiánya, amely ezres nagyságrendben eredményezné munkahelyek elvesztését. VI. A Bányakapitányság a határozat kifüggesztését az R. 7. (6) bekezdése alapján rendelete el. A Bányakapitányság felhívja Kérelmező figyelmét, hogy a X. tároló helyreállítását követően benyújtott fennmaradási engedélyezési eljárás műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell: - a X/a és X., valamint a X. és IX. tárolók közös gátszakaszainak geotechnikai vizsgálatát (szakértő bevonásával), a gáttest és a gáttest alatti altalajra is kiterjedően, mivel e vizsgálatok alapján lehet eldönteni, hogy a gátkoronákon történő tehergépkocsi forgalom (dinamikus, vibrációs igénybevétel), illetve az átkarolással történő hulladék beemelés milyen hatással lesz a gátakra és a tevékenység engedélyezhető-e, 9/10

10 - a fenti gáttesteken meg kell határozni a geodéziai mérési pontokat, valamint az inklinométerek telepítésének helyét (e körben a mérési pontokat úgy kell kialakítani, hogy a teherforgalom azokban kárt ne okozhasson), - a gáttest megrepedt részeinek injektálására vonatkozó leírásokat - a mérése, ellenőrzések menetrendjét, a mérési eredmények kivizsgálásának, értékelésének menetét, a gáttesteket érintő még megengedhető legnagyobb elmozdulásokat (vízszintes és függőleges), az altalj kuszásának megengedhető mértékét, A Bányakapitányság javasolja, hogy a bányászati hulladék tehergépkocsikkal történő kiszállítása mellett, a kiszállítás más módját is vizsgálja meg a Kérelmező (pl. szállítószalaggal történő kijuttatás). Az ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóságok eljárásainak időtartama. Eljárás kezdete: február 14. Hiánypótlásra felhívás: február 17. Hiánypótlás teljesítése: február 24. Ügyintézési határidő: március 22. A Bányakapitányság az ügyintézési határidőn belül meghozta döntését. Az illetékekről szóló XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján az eljárási illetéket a Kérelmező megfizette. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) b) pontjában, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. (1) és a 99. (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési illeték mértékét az Itv. 29. (2) bekezdése határozza meg. Veszprém, február 28. dr. Káldi Zoltán bányakapitány 10/10