Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Dr. Becker G., Dr. Hunyadi Z. Évf. felelős: Dr. Takács Lajos 2011/12. tanév II. félév

Átírás

1 1 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Dr. Becker G., Dr. Hunyadi Z. Évf. felelős: Dr. Takács Lajos 2011/12. tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. tantárgy 3 sz. szerkesztő gyakorlatához Folding tokos ajtó, ajtókiválasztás Az óra menetéről: az ajtók teljesítményelvű kiválasztásának ismertetése után a legegyszerűbb kivitelű folding tokos ajtó részletes bemutatásával kezdjünk. A tolóajtót és az akusztikailag igényes ajtószerkezeteket elegendő vázlatosan, azonban kérem az akusztikailag igényes ajtószerkezetek elveit és szerkesztését részletesen ismertetni. Hangsúlyozzuk, hogy nem az ajtók megtervezéséről van szó, hanem az ajtók mint kész termékek teljesítményelvű kiválasztásáról, mivel az ajtók termékek, amelyek piaci megjelenését hosszas termékfejlesztés és minősítő vizsgálatok sora előzik meg. Ez a tevékenység nem végezhető asztal mellől, tőkeerős gyártói, termékfejlesztői háttér szükséges hozzá. A szerkesztő gyakorlat célja tehát az ajtók szerkezeti megismerése mellett a beépítésük helyes módjának bemutatása. Itt a szerkezet megismerésére azért van szükség, hogy a beépítés egyes elemei érthetővé váljanak. 1. Ajtók kiválasztása teljesítményük alapján A gyakorlat első részében az ajtók teljesítmény (használati követelmény) szerinti kiválasztására adunk példát. Összesen három különféle ajtóra lesz szükségünk egy felsőoktatási intézmény tanszékén belül: Irattári ajtó (akusztikai követelményszint nélküli egyszerű belső ajtó) Tanszéken belüli iroda ajtó (iroda és a tanszéki folyosó között) Tanszéki könyvtár és folyosó közötti ajtó Az első szerkezet a folding tokos ajtó fautánzatú vékonylaminátummal. Ennek felülete azonos a faforgács lapból készült bútorokéval. A tanszéki iroda ajtajára egy nagyobb hanggátlású furnérozott felületű folding tokos teleajtót választunk (szerkesztő gyakorlat 3., már csak vázlatosan ismertetendő szerkezete). Végül a tanszéki könyvtár és a folyosó közé acél tokos keménylaminátum felületű hanggátló ajtót választunk. Az acél tokot és a keménylaminátum felületet a nagyobb hanggátlási igényen túl a nagy forgalomból adódó fokozott mechanikai igénybevétel is indokolja (jelen szerkesztő gyakorlat 4., csak vázlatosan ismertetendő szerkezete). A hallgatók az akusztikai alapfogalmakat már ismerik és az ajtók akusztikai tulajdonságairól, tömítési lehetőségeiről már volt szó. Említsük meg, hogy az ajtókra vonatkozó léghangszigetelési követelményeket (is) az MSZ :2007 szabvány rögzíti. Az ajtók akusztikai minősége hangszigetelési termékjellemzőjével fejezhető

2 2 ki. Egy adott épületbe tervezett ajtó megfelelő akusztikai termékjellemzője a szabvány táblázatai, illetve az azok alapján készült áttekintő táblázat alapján határozhatók meg. A léghangszigetelési követelmény tényleges számértéke ((R w +C) té ) megegyezik a szabvány, illetve az áttekintő táblázat adataival, ha a helyiségek rendeltetése megegyezik a szabvány, illetve az alábbi táblázat helyiség rendeltetésével: (R w +C) té = R w +C Épülettípus Lakóépület Szálloda jellegű épületek Egészségügyi intézmény Oktatási intézmény Irodaépület Zajos helyiség, vagy zaj-terhelésnek kitett szerkezet és a zaj ellen védendő helyiség megnevezése Az épület igényszintje alapján a követelmény Fal Lépcsőház és lakószoba, lakóelőtér alapérték 51 között fokozott érték 54 Lépcsőház és előszoba között alapérték 51 fokozott érték 54 Lakáson belül, szoba és bármely helyiség közötti fal, ha nincs köztük ajtó Szálláshely. I. csoport, szállodai szoba és közlekedő között Szálláshely. II. csoport, szállodai szoba és közlekedő között Kezelőhelyiség és közlekedő, lépcsőház között Tanterem és közlekedő, lépcsőház között Lépcsőház, közlekedő és iroda helyiség között Lépcsőház, közlekedő és tárgyaló helyiség, előadóterem között Laboratóriumi termékjellemző (R w + C) db ajtó alapérték - - fokozott érték 39 * - alapérték 47 fokozott érték alapérték 43 fokozott érték 47 alapérték 43 fokozott érték 48 alapérték 45 fokozott érték alapérték fokozott érték alapérték fokozott érték Megjegyzések: Szálláshelyiség I. csoport: háromcsillagos, vagy magasabb osztályú szállodákban, gyógy- és üdülőszállókban, szanatóriumokban, kórházakban. Szálláshelyiség II. csoport: kétcsillagos, vagy alacsonyabb osztályú szállodákban, kollégiumokban, szociális otthonokban, munkásszállókon. * nem laboratóriumi jellemző, hanem helyszíni méréssel meghatározható, a megvalósult beépítést jellemző adat Ha a zajos helyiség rendeltetése eltér a szabvány, illetve az itt közölt áttekintő táblázatban megfogalmazottaktól, akkor a léghangszigetelési követelmény tényleges számértéke (R w +C) té a következő összefüggéssel számítható: (R w +C) té = R w +C + ΔR s, ahol ΔR s a, hangszigetelési követelményt növelő tényező, melyet a szabvány 3.1. táblázata 5 db-es lépcsőkben tartalmaz. Példaként említsük meg: a szabvány 3.1. táblázata többek között az alábbi hangszigetelési követelményt növelő tényezőket tartalmazza:

3 3 A követelményt növelő tényező, ΔR s, (db) A zajos helyiség rendeltetése -általános rendeltetésű tanterem, tanári szoba, -beszéd célú előadóterem -iroda helyiség, melyben 5 személynél többen dolgoznak, központi nyomtató, másoló, rajzológép dolgozik, - nyilvános forgalmú üzlethelyiség zeneszolgáltatás nélkül -iskolai folyosó, zsibongó -ének zene tanterem, edzőterem nyilvános forgalmú étterem, presszó, zeneszolgáltatás nélkül Példa: határozzuk meg a felsőoktatási intézmény folyosójáról nyíló tanszéki könyvtár léghangszigetelési követelményének tényleges értékét (R w +C) té t A fenti táblázat alapján: Az áttekintő táblázat alapján: ΔR s = 10 (db) R w +C = 32 (db) A léghangszigetelési követelményének tényleges értéke: (R w +C) té = R w +C+ΔR s = = 42 db Értékelés: Tekintettel arra, hogy ilyen helyiségkapcsolatban kiemelkedően igényes, drága szerkezet alkalmazása volna szükséges, célszerű az építészeti szituáció megváltoztatása, és zsilip helyiségen keresztül, közbenső közlekedőből nyitni a könyvtárat! 2. Szerkesztő gyakorlat 2.1. Folding tokos belső ajtó A folding szó összehajtást jelent angolul, ez a technnológia lényege. A színelt, különlegesen tömör, jó minőségű faforgács lapot a mellékelt vázlat szerint két irányból bevágják, majd behajlítják, és az érintkezési felületen összeragasztják. Ezzel a technológiával készül a perem- és a horonyborítás. (Az előbbi csak takar, az utóbbiba kerül az ajtószárny.) A technológia lényegéhez tartozik a jó minőségű, viszonylag vastag laminátum, ami általában valamilyen fautánzatú, de lehet bármilyen más felületi megjelenésű is. A tokot furnírozni is lehet. A tok belső oldala nátronpapírral van bevonva.

4 4 Az ajtószárny általában furnérozott, de lehet laminált felületű is. A szerkezeti kialakításból adódóan a tok gyakorlatilag tetszőleges vastagságú falhoz (4-38 cm) alkalmazható, az adott méret esetén viszonylag nagy tűréssel követi a fal méreteltérését (-5,+10 mm) Ezek az ajtók végleges és igényes felületkezelésűek, az építés befejező fázisában kerülnek a helyükre. A fal szerkezetétől és a kivitelezés körülményeitől függően vaktokkal, vagy anélkül készülnek. Az ajtószerkezetnek nincs szüksége a vaktokra, ezért kiselemes válaszfalban elegendő csak szemöldökdeszkát készíteni, ha megoldottuk a válaszfal huzalozásának kikötését, az áthidalást és a falélek építés közbeni védelmét. A tokot rúdszerű elemekből a helyszínen szerelve állítják össze. Két részben szállítják a helyszínre: a hornyolt bélésborítás és a horonyborítás összeragasztva (ez a tok szárny felőli része) a (folding rendszerű) peremborítás. Vasalat: 2 db ún. táskás pánt, amit 4 csavarral a tokbéléshez rögzítenek. Ez egy ledugózott kivitelű, és belső kulcsnyílású csavarral utólag is állítható. Bevéső ajtózár, állítható biztonsági zárólemez és kilincsgarnitúra. Összeszerelés: A helyszínen először a tok szárny felőli oldalát állítják össze erre a célra készített acél kapcsokkal, amik a bélések hátoldalába mart árkokba kalapácsütéssel bepattinthatók. A tokot a falnyílásba helyezik, pontosan beállítják, függőleges oldalai mentén három-három helyen kiékelik, a tok belsejében ugyanezen helyeken (a csomagban mellékelt hevederekkel) kitámasztják. Ezután legalább az ékek környezetében cm magasan, de rendszerint a tok teljes kerülete mentén a fal (vaktok) és a tok közötti rést helyszínen habosodó poliuretán habbal kihabosítják (összesen 6 helyen). A hab kötésidejétől függően 15- perc múlva a kitámasztás eltávolítható, a teljes kiszáradás után a peremborítást a hornyok pontonként beragasztásával fel lehet helyezni. Igény, illetve szükség esetén a tok átmenő (réz) csavarokkal (ledugózott kivitelben is) rögzíthető. A tok különféle profilú díszlécekkel egészíthető ki. Az ütközőhoronyban elhelyezett tömítés a záráson kívül a zajtalan csukódást is szolgálja. Az ajtószárnyak ütközőprofilosak, a tok-szárny csatlakozás kettős ütközésű. A folding tokos szerkezetekből tolóajtót is ki lehet alakítani, ennek zárása jobbára csak optikai jellegű, mivel hangszigetelési szempontból a szerkezet nem kedvező. Az ajtólap ütközőperem nélküli. Vasalt: (állítható) függesztősín ütközővel és fékezővel, függőlegesen állítható csatlakozású kocsi, alsó (pontszerű) megvezető Folding tokos esztétikailag és hangszigetelési szempontból igényes ajtó Belső téri I. klímaosztályba tartozó (alacsony követelményszintű: 5 fok hőmérsékletkülönbség, /50 % relatív páratartalom), M (közepes) mechanikai

5 5 igénybevételre készített, furnírozott teleajtó lappal és furnírozott felületű folding tokkal készül. Léghanggátlási jellemzője: (R w +C) = 32 db (A). Lapvastagság 43 mm, rétegelt lemezből ragasztott keretben 3x11 mm forgácslap betét, amelyre kétoldalt színfurnérozott vagy felületkezelt MDF lap borítás kerül. Körben tömítés a szárnyon, alsó önzáró, automatikus tömítés. Utóbbi egy kilincsművel az ajtó becsukásának pillanatában lenyomódva tökéletes zárást eredményez. A padlóburkolatban burkolatváltást képeztünk ki az automatikus tömítés alatt, hogy minél kedvezőbb legyen annak felfekvése. A tömítés síkja a szárnyon belül aszimmetrikus, annak érdekében, hogy a rugalmas, körbefutó tömítéshez legyen közelebb. A tok-fal hézag körben 50 mm széles ásványgyapot csíkkal van tömítve a kedvezőbb léghanggátlás érdekében, ennek két oldalán a tok rögzítésére szolgáló poliuretán hab kitöltés készül. Az ajtó fő műszaki adatai az alábbiak: Léghanggátlási jellemzője: R w +C = 32 db Ajtószárny felülettömege 28 kg/m 2 Tömítés: 3 oldalon kétszeres tömítés küszöb nélküli automatikus alsó tömítés Tok-fal közötti hézag: ásványgyapot kitöltés és PUR hab Pántszerkezet 3 db pánt 2.3. Acélt tokos, hangszigetelési szempontból fokozott igényszintű ajtó Belső téri ajtó, mint az előző, de az acél tok és a keménylaminátum felület nagyobb mechanikai igénybevételnek felel meg, mint az előző és a tisztíthatósága is könnyebb. Súlyozott laboratóriumi léghanggátlási jellemzője (R w +C) = 40 db. A teleajtó 3x11 mm speciális forgácslap betétből áll, amelyet kétoldalt 3,6 mm vtg. gumilemez fed be. Ezen burkolatként kétoldalt 4 mm MDF lap található, amelyre színfurnérozás, keménylaminátum vagy üzemi felületképzés kerülhet. Az acél tokot építéskor helyezik el (esetleg utólag építik be), de a tok és a fal csatlakozását teljesen ki kell tölteni cementhabarccsal. Az ajtólap a tokhoz kettős lágy ütközéssel (gumitömítéssel) csatlakozik. A küszöbkialakítás jellemzője, hogy körbefutó tömítést és automatikus tömítést együttesen tartalmaz. Az automatikus tömítés pontosan a tok és a szárny közötti gumitömítések síkja között helyezkedik el, annak érdekében, hogy a tömítések síkjainak felületfolytonossága a szerkezetváltás ellenére biztosított legyen. Az ajtó fő műszaki adatai az alábbiak: Léghanggátlási jellemzője: R w +C = 40 db Ajtószárny felülettömege 32 kg/m 2 Tömítés: 3 oldalon kétszeres tömítés + küszöb+ küszöb nélküli automatikus alsó tömítés Tok-fal közötti hézag: cementhabarcs kitöltés Pántszerkezet: 3 db állítható pánt Zárszerkezet: Több ponton behúzó (fokozott tömítés) Dr. Becker Gábor tárgyelőadó Dr. Takács Lajos évfolyamfelelős