Kik vagyunk? Szegénység elleni küzdelem. Segítség a bajbajutottaknak. Társadalmi szolidaritás erősítése. Célkitűzéseink MAGYARORSZÁGON, KÜLFÖLDÖN

Átírás

1 1

2 3 Ajánlás Kik vagyunk? Az 1991-ben alapított Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete. Az alapító egyházak összefogása ma már szakemberek, önkéntesek, adományozók és felelős vállalati partnerek egyre bővülő közösségeként segíti a bajbajutottakat és nélkülözőket. A Segélyszervezet nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül, a legszigorúbb szakmai és átláthatósági követelményeknek megfelelve nyújt segítséget a rászorulóknak Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ számos országában. Célkitűzéseink Szegénység elleni küzdelem MAGYARORSZÁGON, KÜLFÖLDÖN Segítség a bajbajutottaknak KRÍZISHELYZETBEN, KATASZTRÓFÁK ESETÉN Nem könnyű a szociális munkások élete. Azt gondolom a kijelentéssel nem sok újat fogalmaztam meg és a szociális szférában dolgozók jelentős többsége egyet is ért ezzel. A megállapítás háttereként elsősorban az anyagi és a szakmai megbecsülés hiányát, az egyre sokasodó dokumentációs terheket és azokat a nehéz, megoldhatatlan életsorsokat sorolják fel a szakemberek, amivel nap, mint nap találkozniuk kell. A gondolatot tovább folytatnám, illetve más szintre emelném. Nehéz a szociális munkások élete, mert sok esetben nem rendelkeznek olyan eszközökkel (tudással, módszerekkel, jogszabályi keretekkel), melyek a hatékony munkához szükségesek. Sok esetben hiányzik a mérhetőség, a tudatos fejlesztési folyamat, amikor egy-egy egyénnel vagy családdal megkezdődik a segítő tevékenység. Nehéz úgy dolgozni, ha az ellátottak jogai mellett nem jut kellő hangsúly a kötelezettségekre, illetve, ha a felelősségi kérdések nem kerülnek a helyükre. Nem lehet elérni úgy szakmai sikereket, ha az intézményi klímában nem tud megjelenni a motiváció, az empowerment. Az Ökumenikus Segélyszervezet szociális munkáját tudatosan fejleszti annak érdekében, hogy változásokat érjünk el ezen a területen. A kiadványunkban számos olyan új módszer, illetve ajánlás jelenik meg, amelyek bevezetése új lendületet és értelmezést ad a szociális munka egyes részeinek. Fontosnak tartjuk, hogy kezdődjenek egyeztetések, alakuljanak szakmai műhelyek, melyek meghatározzák, miben kell változtatni a szociális munkás képzésben, intézmények működési szabályozásában, a gyakorlati terepmunkában. E kiadványunkban több éves szakmai tapasztalat alapján tettük meg javaslatainkat, és fogalmaztuk meg azokat az irányokat, amelyek bevezetését szükségesnek tartjuk. Célunk, hogy a szociális munkában világossá váljanak a célok. Fontos, hogy meg tudjuk határozni, honnan hová tartunk, ehhez milyen eszközök kellenek és talán, ami a legfontosabb, milyen értékek mentén szerveződnek a szolgáltatásaink. A kiadványhoz jó olvasást, a változásokhoz sok bátorságot kívánok. Lehel László elnök igazgató Ökumenikus Segélyszervezet Társadalmi szolidaritás erősítése SZEMLÉLETFORMÁLÁS, ÖNKÉNTESSÉG, ADOMÁNYGYŰJTÉS 2

3 4 5 Segítség a változáshoz AZ ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET TANDEM PROGRAMJA A VELUX ALAPÍTVÁNYOK ÉS A DANCHURCHAID TÁMOGATÁSÁVAL A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2012 márciusában indította el TANDEM programját, melynek keretében 3 központjában (Szolnok, Orosháza, Miskolc) hajtott végre jelentős fejlesztéseket, valamint civil és egyházi szervezetek számára mikrotámogatási pályázati rendszert dolgozott ki. A TANDEM szó kifejezi, hogy sikereket csak közösen a célcsoport aktív bevonásával, közreműködésével lehet elérni. A projekt szolgáltatásai támaszkodnak a családok felelősségére, motivációjára, mellyel hosszú távú, fenntartható eredmények születhetnek. A TANDEM szó azt fejezi ki, hogy a projektben megfogalmazott célokat csak úgy lehet elérni, és akkor lesz sikeres, fenntartható, és a szükséges változás, akkor fog hosszú távon megvalósulni, ha a fejlesztést a projekt célcsoportja és a Segélyszervezet mint projektgazda közösen, szoros együttműködésben valósítják meg, kiegészítve egymást. A megvalósítandó program komplexitását jelenti, hogy a hátrányos helyzetű családok problémáját több oldalról közelíti meg, valamint nem csak természetbeni támogatást nyújt. Újszerű megoldásokat kínál a gyerekek fejlesztésére, a felnőttek munkaerő-piaci integrációjára, valamint épít azokra a jó gyakorlatokra is, melyek a projektben résztvevő szervezetek valósítanak meg. Miért lettünk TANDEM program? A TANDEM mozaikszó betűinek jelentése számunkra: Támogatás: Alap: Növekedés: Döntés: Együttműködés: Munka: mely fontos ahhoz, hogy valakinek segítsünk. Ez lehet érzelmi, kifejezi, hogy értékes vagy, képesnek tartalak a változásra, a fejlődésre. Lehet anyagi is, hiszen a célok elérése érdekében szükséged van eszközökre, szolgáltatásokra, esetleg ruhára vagy élelmiszerre is. mely ha biztos, szilárd, akkor lehet rá építeni. Fontos jó alapot teremtenünk. Egy kapcsolat, egy közös munka csak biztos alapokon indulhat el. mely fontos része a változásnak. Növekednünk kell tudásban, változnunk kell hozzáállásunkban, készségeinkben. Növekednie kell eszköztárunknak, mely segít a nehézségek leküzdésében, növekednünk kell kitartásban, elkötelezettségben mely eljuttat a következő lépésig, amit meg kell tennünk. mely ahhoz szükséges, hogy elinduljunk egy úton. Döntés, ami tovább visz, újszerű megoldásokat hoz, új lehetőségeket teremt. Döntés, ami szabaddá tesz a választásra, döntés, amely elkötelez a változások iránt. melyben egyenrangú felek, partnerek vesznek részt, és kifejezik felelősségüket az együtt munkálkodásban. Együttműködés, mely során elismerem nekem is feladatom van, a célokat együtt érhetjük el. mely kiindulási alapja az együttműködésnek. Munka, amely értékként megjelenik a szolgáltatásokban, a célokban. Munka mint elérendő cél, melyhez változnom, tanulnom, fejlődnöm kell. A projekt mint TANDEM kerékpár: A projekt üzenete, hogy csak akkor jutunk előre, ha mindkét fél ugyanabba az irányba akar menni, és energiát fektet a cél elérése érdekében. Együtt messzebbre jutunk. A projekt mint egy TANDEM ugrás: A tandemugrásban az indulás előtt a személy tele van feszültséggel, az ismeretlentől és a veszélytől (változástól) való félelemmel, viszont az ugrás amely kizökkenti addigi megszokottságából után egy hatalmas élménnyel lesz gazdagabb, ami ráébreszti, hogy a változásra és az új dolgokra szüksége van. A kiadvány célja, hogy bemutassa ezen szakmai elvek mentén hova jutottunk el. A kiadvány 3 részből épül fel: a) Az első részben bemutatjuk a TANDEM Fejlesztési Alapot, az elért eredményeket. b) A másik rész a Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonában megvalósuló szolgáltatásokat mutatja be, eredményeket, fejlesztéseket, további lehetőségeket. c) A harmadik része egy tanulmány, mely a családok átmeneti otthona működésén keresztül de nem csak családok átmeneti otthonában dolgozó szakemberek részére - keresi azokat a lehetőségeket (jogszabályi módszertani), amelyek elősegítik a változásokat szakemberekben, ellátottakban, rendszerekben egyaránt. A kiadványhoz jó olvasást kívánunk.

4 6 7 I. TANDEM Fejlesztési Alap MIKROPROJEKTEKKEL A SZOCIÁLIS TERÜLETEN DOLGOZÓ CIVIL ÉS EGYHÁZI SZERVEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉÉRT Háttér és indokoltság Mi hívta életre a TANDEM Fejlesztési Alapot: a) Felelősségünk a megszerzett tudást továbbadni: Az Ökumenikus Segélyszervezet bevételeinek nagy részét pályázati forrásokból biztosítja. Ahhoz, hogy sikeres pályázatok lebonyolítására legyen képes egy szervezet, nagyon sok tényezőnek kell rendelkezésre állnia. Nem elegendőek a mindenre elszánt szociális szakemberek, fontos ismerni a pályázati rendszereket, azt a nyelvezetet, melyet a kiírók elvárnak, valamint a magát a pályázó szervezetet is alkalmassá kell tenni arra, hogy a projektek végrehajtása is sikeres legyen. Már a tervezési szakaszban gazdasági szakemberek bevonására is szükség van, akik végigkísérik az egész folyamatot egészen a pályázat lezárásáig. Hosszú tanulási folyamat volt ez melynek soha sincs vége -, melyben aktívan segítettek minket nemzetközi partnerszervezetek is. Fontos volt számukra, hogy képessé tegyen bennünket nagy projektek lebonyolítására, források elérésére. A megszerzett tudással felelősséget is kaptunk abban, hogy adjuk ezt tovább más szervezetek számára, segítsük őket abban, hogy alkalmasak legyen források elérésére, új innovatív programok kidolgozására. b) Országos Módszertani Intézményként szerzett tapasztalatok: A Segélyszervezet Miskolci Családok Átmeneti Otthona 2008 és 2012 között mint Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona működött. Ebben az időszakban nagyon sok hasonló intézmény életébe kapott bepillantási lehetőséget. Megismerkedhettünk az intézmények mindennapi nehézségeivel, fenntartók problémáival, szervezeti gondokkal. Feladatunknak tekintettük, amennyiben lehetőségünk van rá, úgy plusz forrásokat hozzunk be az ellátásba, annak érdekében, hogy ezen ellátási formában is új modellek alakulhassanak ki ban egy országos felmérést készítettünk, melyben azt is vizsgáltuk, hogy az átmeneti otthonokat működtető szervezetek milyen pályázati tapasztalatokkal rendelkeztek, illetve, hogy milyen tényezők hátráltatják őket a sikeres pályázat megírásában. 1 sz. diagram: Az intézmények pályázattal kapcsolatos nehézségei: Szakemberek hiánya 29,17 % Időhiány 33,33 % Utófinanszírozás 60,42 % Önerő biztosítása 56,25 % Partner hiánya 16,67 % Integrált intézmény prioritása 6,25 % Fenntartó prioritásai 14,58 % Információhiány 2,08 % Nincs megfelelő pályázati kiírás 77,08 % c) Kis összegű támogatások katalizátor hatásai: A Segélyszervezetnek egy pályázat keretében lehetősége volt, hogy egy kb.: Ft os összegből valamilyen új dolgot próbáljon ki. Ekkor kezdtük el a családok átmeneti otthonaiban vizsgálni azt, milyen gyerekfejlesztési lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy tényleges eredményeket érjünk el az otthonban ellátott gyerekek életében. Ezen kis összeg indított el bennünket azon az úton mely később lehetővé tette TÁMOP programok sikeres megvalósítását, valamint nemzetközi pályázatok elnyerését. Hittünk abban, ha számunkra is ilyen nagy segítség volt egy ilyen kis összeg, akkor ez más szervezeteket is elindíthat egy olyan úton ahol, sikeres modelleket alakíthat ki, melyben fejlődhetnek a szolgáltatásaik mellett a szervezetük is. A táblázatból jól látszik, hogy a legnagyobb nehézséget az jelenti, nincs megfelelő pályázati kiírás családok átmeneti otthonai számára, valamint, hogy a fenntartó nem tudja előteremteni az utófinanszírozás pénzügyi feltételeit. Nagy gondot jelent, amennyiben önerőt kell biztosítani egy pályázathoz, de nem elhanyagolható az sem, hogy nincsen olyan szakemberük, aki pályázatokat tudna írni. Ezek alapján a Segélyszervezet két alapvető célkitűzést fogalmazott meg a pályázati rendszer kialakításakor: forráshoz juttatni a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó egyházi és civil szervezeteket, hogy újszerű fejlesztési eszközöket adaptálhassanak munkájukban, valamint kapacitásfejlesztéssel és támogató jellegű monitoring tevékenységgel erősíteni szakmai, illetve projektmenedzsment tudásukat, hogy képessé váljanak pályázati források lehívására. A pályázati rendszer célkitűzései és egyedisége: A pályázati rendszer alapvető célkitűzése hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik komplex fejlesztésének elősegítése. Célkitűzésekben rejlő egyediségek: Eszköztelenségből eszközt kovácsolni : Új eszközök és módszerek kipróbálása a gyerekfejlesztésben. A pályázati kiírások meghagyták azt a választási lehetőséget, hogy melyik szervezet milyen szakemberrel dolgozik, milyen tevékenységet valósít meg a kiírás alaptémáján belül. Emellett korszerű fejlesztőeszközök beszerzésére és fejlesztőszobák felújítására is lehetőséget adott, így a fejlesztőtevékenységek több helyen csökkentett formában ugyan, de tudtak önkéntes alapon folytatódni. Eredmények: A támogatott gyerekfejlesztő tevékenységek konkrét példákon keresztül: 1. Művészetterápiás foglalkozások: Magatartásbeli és koncentrációs problémákat lehetett kezelni a foglalkozásokkal, és a gyerekek finommotoros mozgása fejlődött. Az intézményekben lakó gyerekek korábban ilyen foglalkozásokon nem vettek részt, családi kultúrájukban a mondókázásnak, a közös kézműveskedésnek nem volt hagyománya. A foglalkozások fontos sikerélményeket adtak a gyerekeknek, motivációt a további fejlődésre. Emellet az anyákat megerősítették szerepükben az új dalok, mondókák, gyerekeikhez fűződő kapcsolatuk elmélyült. 2. Fejlesztőpedagógusok alkalmazása: A fejlesztőpedagógusok játékos tevékenységének hatására a gyerekek verbális kommunikációja gyorsan fejlődött, az iskolákból pozitív visszajelzések érkeztek, és a dicséretek hatására kissé csökkent a hiányzások száma is. A pedagógus gyakorló feladatokkal a szülőket is igyekezett bevonni a fejlesztésbe, a szülők egyre érdeklődőbbek lettek a gyerek fejlődése iránt. A fejlesztőpedagógus munkájának eredménye a bizalmi légkör megszilárdulása után kezdett mutatkozni. Az intézményvezető olyan sikeresnek ítélte ezt a tevékenységet, hogy csökkentett formában, de beépítette az intézmény működési rendjébe. 3. Drámapedagógia: A pszichodráma alkalmak során a gyerekek agresszivitása csökkent, toleranciaszintjük javult, koncentráló képességük és figyelmük nőtt. A gyerekek szívesen öltöztek be jelmezekbe, és így átlényegülve olyan dolgokat próbáltak ki, amelyek számukra idegen valamint problémát jelent. Így javult az egymáshoz való viszonyuk, szociális készségeik fejlődnek.

5 Kortárssegítés: Egy sikeres pályázó kerékpárszerelés és a kerékpározás köré szervezte a kortárssegítést. Olyan kortársak tartották a foglalkozásokat, beszéltek meg nehéz kérdéseket kerékpárszerelés, kirándulás közben, akikre a gyerekek felnéztek. A bizalmi légkör gyorsította a fejlesztési folyamatokat. 5. Modernizációs ártalmakra felkészítő komplex prevenciós programok: Olyan programok valósulnak meg, melyek nemcsak az információ átadására szorítkoznak, hanem sokszínű eszközöket alkalmazva gyakorlati módszereket adnak a megelőzéshez. Munkaerő-piaci tanácsadástól a munkaerő-piaci integrációig, hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci fejlesztése: A hátrányos helyzetű felnőtteknek tartandó munkaerő-piaci tanácsadás módszereinek tekintetében a kiíróként választási lehetőséget hagytunk, de ösztönöztük a személyiségfejlesztéssel kombinált megoldásokat a hosszútávú eredmények érdekében. Kombinált megoldásokkal elért eredmények konkrét példákon keresztül: 1. Munkaerő-piaci gyakorlati tanácsadás: A gyakorlati képzés álláskeresési technikák, önéletrajzírási ismeretek átadásáról szólt. Emellett a tréner a csoportfoglalkozás keretében a lakókkal együttműködve feltérképezte az erősségeiket, gyengeségeiket. A tréner személyének hitelessége, az, hogy maga is a kisebbséghez tartozott, sokat lendített a résztvevők befogadóképességén, az énvédő klisék sorra lehullottak. 2. Próbainterjúk, életpályatervek készítése: Egy pályázó projektjében a foglalkozás utolsó alkalmával a Microsoft HR-esével készíthettek a többségében még GYES-en lévő lakók életpálya-tervet, ennek hatására többekben megfordult az a gondolat, hogy OKJ-s képzésen vegyenek részt. 3. Digitális kompetencia-fejlesztés: A projektekben a digitális kompetencia-fejlesztésre is nagy volt a fogadókészség. Olyan alapvető dolgokat tanultak meg a számítógép használatról, ami kell az önéletrajz összeállításához, az interneten történő álláskereséshez. 4. Mentor biztosítása az álláskeresési folyamatban: Hatására a projekt során az átmeneti otthon minden lakója láncreakcióban elhelyezkedett. Ez nagyban volt köszönhető annak, hogy a mentort a lakók elfogadták, a fejlesztés folyamán vele együttműködőek voltak. 5. Önismeret-fejlesztés: Egyik projektben a pszichológus tematikus napokat tartott, és olyan sikeres volt a foglalkozása, hogy a program végén még egyszer vissza kellett hívni. Hatására a kliensek önmagukért vállalt felelősségvállalása erősödött. Több projektben a drámapedagógiát használták a trénerek az önismeret-fejlesztés eszközéül, ezzel a játékosabb módszerrel hamarabb kialakult a bizalmi légkör, és a lakók más bőrébe bújva tudtak dolgozni elakadásaikon. 6. Próbamunka biztosítása: Egy debreceni projektben néhány napos próbamunka lehetőséget biztosított a pályázó, úgy, hogy anyagi hozzájárulást is adott a klienseknek. Hasznosnak bizonyult a felkínált lehetőség, elérhetővé tette a munka fogalmát, és többen szembesültek vele, hogy egészen más elképzelésük volt az adott munkakörről, illetve magáról a munkáról. Magad uram, ha szolgád nincs : önellátást elősegítő tevékenységek beindítása: Az önellátást elősegítő szociális programok különböző szinten állnak országszerte, a megvalósítók sokat tanulhatnak egymástól. Vannak, akik már eredményekkel büszkélkedhetnek ezen a területen, így biztos háttérrel bővíthetik projektjeiket. Vannak, akik most teszik az első lépéseiket. Az ilyen jellegű projektek volumene nagyban függ az elérhető lehetőségektől, lépésről lépésre lehet fejlődni, ezt a TANDEM pályázati rendszer is ösztönzi. A siker zálogát a jól működő motivációs rendszer, a szaktudással rendelkező szakemberek, a piac közeli lehetőségek és a családgondozás együttese jelentheti. Gazdálkodási megoldások szociális problémákra konkrét példákon keresztül: 1. Háztájira épülő tésztaüzem egy családok átmeneti otthonában: A projektben háztáji gazdálkodás került kialakításra, tyúkokat tartanak, és a tojásokat helyben egy kis tésztüzemben feldolgozzák. A tésztának a felvevőpiaca a helyi éttermek lehetnek. Nemcsak gazdasági, hanem szociális haszna is van a projektnek, a nehéz helyzetekből érkező anyáknak visszaadja a hasznos munka az önbecsülését. Az üzem vezetőjének irányítása mellett közösségi élet szerveződik, a lakók figyelnek egymásra.

6 Kecsketartásra és sajtkészítésre alapuló gazdálkodás: Az állattartást az alapjaitól kezdve kell megtanítani a lakosoknak, ilyen jellegű tapasztalati tudással a kliensek körében csak kevesen rendelkeznek. A tudásátadásra és az állomány kialakítására a pályázat nyújtott lehetőséget. A egyik projektjében a kecskéket kifejezetten házi használatra tartják, közösen gondozzák az állatokat a projektvezető irányítása alatt, a sajtkészítés fortélyait kitanulták, az elkészült sajtot elosztják egymás közt szükséglet alapján. Egy másik projektben a kecsketartást már nagyobb volumenben indították be, mert az egyházközség és intézményei fel tudják vásárolni a felesleget. A kecskék gondozása egy családnak már a teljes megélhetését biztosítja ebben a projektben. 3. Közös földterületen burgonyatermesztés nemcsak saját igények kielégítésére, hanem értékesítésre is: Egy plébánia a megvalósított projektben a rászoruló családokkal egyházi földterületen kezdett burgonyát termeszteni. Minőségi színvonalon termesztik a burgonyát, amit rászorulók között szigorúan a belefektetett munka arányában osztanak szét. A későbbiekben keletkező felesleget a helyi közétkeztetés fel tudja vásárolni. Elért eredmények a számok tükrében: A 3 éves projekt futamidő alatt 3 pályázati kiírás valósult meg, összesen Ft került vissza nem térítendő pályázati támogatás formájában kiosztásra. Az első pályázati kiírásban családok átmeneti otthonai pályázhattak komplex családfejlesztésre, 10 nyertes projekt valósult meg. A második pályázati kiírás A komponensében hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek pályázhattak komplex családfejlesztésre, e kiírás keretében 12 projektet tudtunk támogatni. A második kiírás B komponensében önellátást elősegítő pályázatok valósulhattak meg. A 14 projektből 5 e területen már rendelkezik számottevő eredménnyel, modellként szolgálhat a többiek számára, ezért került meghívásos rendszerben a projektbe. A nyílt pályázati rendszerben támogatást nyert 9 pályázóból a fél éves projektidő végén 5 pályázó forrást nyert az eredmények továbbvitelére, vagy azért mert a továbbvitellel meg tudja szilárdítani eredményeit egy olyan településen, ahol más munkalehetőség ténylegesen nincs, vagy azért mert a továbbfejlesztéssel piacra lépési szint közelbe értek. A harmadik kiírásban 31 komplex, a modernizációs ártalmak kezelésére felkészítő prevenciós programot megvalósító gyerekfejlesztési szervezet kapott támogatást. Újszerű megközelítési módok, melyek beépítését javasoljuk a hazai pályáztatási rendszerek kialakításába: Kapacitásfejlesztés helye a pályáztatási folyamatban: Ma már gyakorlattá vált, a pályázatok meghirdetése kapcsán különböző fórumokon segítséget lehet kapni, hogy sikeres pályázatok szülessenek. A Segélyszervezet a pályázat lezárásáig szervezett kapacitásfejlesztési alkalmakat a támogatottak számára. Már a pályázat meghirdetésétől figyelemmel kísértük a megvalósítókat. Milyen nehézségeik akadtak, melyek a leggyakoribb kérdések, hol vannak a legnagyobb elakadások. Ezeket elemezve a következő plusz segítségeket biztosítottuk a pályázók számára: a) Helyszíni tanácsadás: Adott témában (pl.: munkaerő-piaci tanácsadás) a megvalósítási helyszínekre leutazva személyes, szakmai segítés biztosítása a projekt team számára. b) Plusz szakember biztosítása adott projektek számára: A pályázat megvalósítása során felmerült probléma kezelésére a pályázóval egyeztetve plusz szakemberek biztosítására volt lehetőség, melyet a pályáztató finanszírozott. Így volt lehetőség például mentor, szupervízor, vagy pszichológus bevonására az egyes projektekben annak érdekében, hogy sikeres legyen a vállalt indikátorok teljesítése. c) Kapacitásfejlesztő napok szervezése: Negyedéves beszámolók tapasztalatai alapján több szervezetnél tapasztalt kérdésekben tréningeket szerveztünk. Így volt lehetőség motivációs tréningen részt venni a pályázóknak, hogy a vállalt ügyfélszámok teljesíthetőek legyenek. A tréning nagy népszerű volt a pályázók körében. A kapacitásfejlesztésnél figyeltünk arra, hogy ezen plusz elem ne terhelje túl a programok megvalósítását, ne vegyen el túl sok időt a pályázóktól (Biztos Kezet Házak pályázatból való működtetésénél vannak ezzel kapcsolatban negatív tapasztalatok, ahol már olyan sok képzésen kell részt venni, hogy nincs idő a helyszínen a szolgáltatások nyújtására), illetve tényleges igényekre reagáljanak a képzések. Ezekkel a módszerekkel segíteni tudtuk a jó ötletekkel, de kevés pályázati tapasztalattal rendelkezőket abban, hogy sikeres pályázatot adjanak be, és azt meg is valósítsák. Elérhetőség biztosítása, tényleges segítségnyújtás mellett: A pályázat meghirdetésétől kezdve rendelkezésre állt egy telefonvonal és egy cím, melyen segítséget lehetett kérni a pályázattal kapcsolatban. Segítséget nyújtottunk a projekttel kapcsolatos dokumentációk elkészítésében, hatékony indikátorok megtervezésében, olyan plusz információk átadásában, amely hozzásegítette a pályázót a sikeres megvalósításban. Komplex eszköztárak használatának ösztönzése: A projekt sikeres megvalósítása érdekében számos olyan dokumentáció, hatékonyságmérés, jogi útmutató, gyakorlati tanács elérhető volt, melyek segítették a programok megvalósulását. Jó módszereket, megközelítéseket, gyakorlatokat szívesen adtunk tovább. Rugalmasság biztosítás a megvalósítás során: A megvalósítási időszak alatt nagyon rugalmasan állt hozzá a szervezetünk a pályázatok menet közbeni változtatásához. Az esetek 90%-ban rövid időn belül jóváhagytuk ezeket a kéréseket, ha abból látható volt, hogy a cél elérését szolgálják. Vállalt határidők tartása: Pályáztatóként az esetek döntő többségében vállaltuk a pályázati útmutatóban szereplő határidőket. Időben megtörténtek az utalások, az ellenőrzések, az elszámolások, nem veszélyeztettük a programok megvalósítását. Támogató jellegű monitoring: A pályáztatásban fő elvünk a következő volt: Egy pályázat sikeres megvalósítása a pályáztató sikere is. Egy meg nem valósult pályázat a pályáztató kudarca is. Ennek szellemében végeztük a monitoring látogatásokat is. A helyszíni ellenőrzések hangulata segítő légkörben történt, ahol nem elhallgatni kell a problémákat, hanem őszintén előhozni, hogy közös megoldásokat találjunk a orvoslásukra. Egy ilyen légkörben végigvitt pályázati rendszerben lehetnek hatékonyak a kapacitásfejlesztések is, hiszen ténylegesen felmerült problémákban tudunk segítséget nyújtani. Összegzés: A Segélyszervezet egyik legnagyobb projektjét hajtotta végre, melynek egyik meghatározó eleme volt a mikro támogatások rendszerének kialakítása és sikeres megvalósítása. Azt gondoljuk sikerült ezt olyan elvek menték kialakítani, ami a mindennapi munkáját jellemzi a Segélyszervezetnek. A támogatások kapcsán a hátrányos helyzetű családok megsegítése mellett megvalósulhatott az a célunk is, hogy a pályázó szervezetek fejlesztéséhez is hozzájárulhattunk. Őszintén mondhatjuk, hogy amink volt (tudásban, eszközökben, gyakorlati tapasztalatokban, pénzforrásban) azt rendelkezésre bocsájtottuk a 72 nyertes pályázó számára. Fontos feladatunk még, hogy a pályázatok lezárását követően összegezzük a tapasztalatokat, és a jó gyakorlatokat összegyűjtve ajánlásokat tegyünk meg a döntéshozók felé. Ebben is számítunk arra az együttműködésre, mely a pályázati megvalósítást is jellemezte. Köszönjük, hogy részt vehettünk egy ilyen rendszer működtetésében és bizalmat kaptunk a pályázóktól, hogy mertek fáradtságos munkával projekteket megírni. d) Plusz eszközök finanszírozása: Szintén a negyedéves beszámolókra, illetve a helyszíni ellenőrzésekre alapozva lehetőség volt olyan plusz eszközök beszerzésére is plusz forrás biztosítása mellett, ami szükséges volt ahhoz, hogy a vállalt eredményeket elérhessék, de a pályázat megírásánál nem számoltak vele, vagy olyan új ötlet fogalmazódott meg, amely nagyban segíti a pályázat megvalósítását. Ennek keretében volt, hogy plusz gyerekfejlesztő eszközöket sikerült beszerezni a foglalkozások biztosításához, más esetben pedig a hatékony munkaerő-piaci reintegrációt kerékpárok beszerzésével lehetett még jobban elősegíteni.

7 13 II. TANDEM program az Ökumenikus Segélyszervezet 3 fejlesztő központjában A TANDEM program ezen programelemének átfogó célja a hátrányos helyzetű gyermekek, családok támogatása a társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében és a magyar szociális ellátórendszer meglévő hiányosságainak pótlása volt. Ehhez az átfogó célkitűzéshez kapcsolódva valósult meg a program a Segélyszervezet három családok átmeneti otthonában: Miskolcon, Szolnokon és Orosházán. A Segélyszervezet fenntartásában működő intézmények Magyarország keleti régióiban nyújtanak támogatást a hátrányos helyzetű családoknak. Az átmeneti otthonokban folytatott munka során kiderült, hogy a célcsoport társadalmi beilleszkedési esélyeinek növelése érdekében az ellátás kiszélesítésére, és újszerű megközelítések, modellek alkalmazására van szükség. Ezzel együtt a Segélyszervezet a komplex, hosszabb távú megoldást nyújtó módszerek és modellek megalkotásában, továbbfejlesztésében valamint alkalmazásában elkötelezett. Ezért a TANDEM program három családok átmeneti otthonában megvalósuló programeleme is a komplex megközelítést tükrözi, amely a célcsoport fenntartható fejlődésére, rövid távú problémáinak megoldására és hosszú távú társadalmi beilleszkedésének elősegítésére irányul. A projekttel célunk volt olyan szolgáltatásokat beindítani, amely olyan szükségleteket elégít ki, amelyek hiányoznak a mai szociálpolitikából, veszélyeztetve egy-egy család problémájának megoldását vagy a jelenlegi segélyezési rendszerek rugalmatlanságuk, túlzott bürokratizálásuk miatt nem tudnak valós megoldásokat nyújtani. Célcsoport: A programelem célcsoportját a három családok átmeneti otthonában lakók jelentik, valamint azok a családok, akik a szociális ellátórendszerben a partnerintézmények vagy küldő intézmények (önkormányzat, szociális intézmények, civil szervezetek, iskolák) közvetítésével értesülnek a szolgáltatásokról. A célcsoport elérésében kiemelten fontos az aktív és kölcsönös visszajelzésen, tájékoztatáson, egyeztetésen alapuló együttműködés a küldő intézményekkel, ezért rendszeresen szociális fórumokat szerveztünk. Szolgáltatások: A családokat alapvetően háromféle típusú szolgáltatásba tudtuk bevonni: Gyermekfejlesztést segítő szolgáltatások Krízisintervenciós szolgáltatások Munkaerő-piaci szolgáltatások A programon belül a különböző szolgáltatások komplex egységben jelennek meg. Az egyik szolgáltatás kiegészíti a másikat, ezáltal segítő, motivációs teret biztosít egy másik programelem igénybevételére. A projekt, és a szolgáltatások nyújtásának alapelvei közé tartozik az egyén felelősségének kihangsúlyozása, a partnerség biztosítása, a segítségnyújtás bizonyos feltételekhez kötött biztosítása, valamint a szolgáltatások kialakítása úgy, hogy az empowerment a program folyamatában biztosított legyen. A szolgáltatások révén az ellátások kiszélesítése, és az újszerű megközelítések alkalmazása új kompetenciákat igényelt a Fejlesztő Központoktól, melyet részben a meglévő munkatársaknak, nagyobb részben pedig a mindhárom központban felvett egy-egy új projektmunkatársnak kellett biztosítani, elsajátítani.

8 14 15 Gyermekfejlesztést segítő szolgáltatások A szolgáltatások célja, hogy a partnerszervezeteken keresztül, illetve a saját intézményeinkből bevont gyerekek számára megteremtsük, javítsuk az optimális tanulási körülményeket, segítsük az iskolába, óvodába való eljutást, illetve a részképességek fejlesztésével, speciális programok szervezésével hozzájáruljunk a gyerekek megfelelő szocializációjához. Fontos, hogy a szolgáltatások részben hozzájáruljanak, elősegítsék azon problémák, körülmények megszüntetését (pl.: iskolai eszközök, tankönyvek hiánya, betegség, éhezés, nem megfelelő ruházat, stb.), amelyek negatív hatást gyakorolnak a gyerekek iskolába, óvodába járására, illetve minőségileg a gyerekek intézményhez való viszonya pozitív irányba mozduljon el. A szolgáltatáscsoportot a következő elemek mentén terveztük meg: Tankönyv, taneszköz támogatás A támogatás elsősorban taneszközök, tankönyvek támogatására szolgál, elsősorban augusztustól októberig elérhető. Fejlesztést, szakemberhez való eljutást szolgáló motivációs támogatás Ebben a programelemben elsősorban a gyerekek számára jutalmazási rendszer bevezetésére, illetve a gyerekeket kísérő felnőtt útiköltségének biztosítására fordítható összeg. Élelmiszertámogatás Számtalan esetben találkozunk olyan élethelyzetekkel, amikor gyerekek iskolai óvodai teljesítménye azért nem megfelelő, mert a gyerekek éhesen mennek az intézményekbe. A támogatás ennek kezelésére szolgál. Ezen szolgáltatásnál különösen is fontos megvizsgálni, hogy a család élethelyzetéből fakadóan miért is alakult ki ezen probléma, és be tudjuk-e vonni a családot a Fejlesztő Központ más szolgáltatásába is annak érdekében, hogy megoldódjanak a nehézségek. Utazási támogatás A támogatásból biztosítható a gyermekek iskolába, óvodába, szakemberhez való eljutásának utazási költsége, illetve az utazáshoz szolgáló eszköz megvásárlásának résztámogatása is. Terápia és tanácsadás Az iskolai, óvodai hozzáállás javítását célzó egyéni és csoportos terápia valamint tanácsadás megfelelő szakemberek bevonásával és ajánlásával vagy egyéni fejlesztési terv alapján történt. Pályaorientációs szolgáltatások Új szolgáltatási elemként jelenik meg a Fejlesztő Központok számára. A szolgáltatás megkezdését megelőzi a helyi sajátosságok felmérése és elemzése. 2 sz. diagram Gyermekfejlesztést segítő szolgáltatások június június: összes esetszám (3030 eset) szolgáltatások 7. Pályaorientációs szolgáltatások 8 % 6. Egyéni terápia és tanácsadás 46 % 1. Tankönyv, taneszköz támogatás 13 % 2. Fejlesztést, szakemberhez való eljutás szolgáló motivációs támogatás 4 % 3. Élelmiszertámogatás 7 % 4. Utazási támogatás 4 % 5. Egyéb támogatás 18 % A szolgáltatások eredményei számokban A szolgáltatások hatékonyságát minden esetben mértük a program indulásakor kialakított mérőlapok segítségével, illetve az új szolgáltatások esetében egyedi mérőlapok kialakítására volt szükség. A gyermekfejlesztési szolgáltatásokba 600 gyermek bevonását terveztük, és vállaltuk, hogy a szolgáltatások igénybevételét követően legalább 60 %-ban javulást tudunk kimutatni az óvodához, iskolához való hozzáállásban azoknál a gyerekeknél, ahol ez az előzetes mérések és tesztek alapján a szakemberek problémát észleltek. A programba június 30-ig 897 gyermeket vontunk be összesen a három helyszínen, és a hatásvizsgálatok alapján 90 %-ban tudtunk az iskolai vagy óvodai hozzáállás tekintetében javulást elérni a szolgáltatások segítségével. A gyermekfejlesztési szolgáltatások esetszáma június 30-ig 3030 volt. 3 sz. tablazat A bevontak száma és a hatásindikátorok a különböző helyszíneken a következőképpen alakultak június 30-ig: Helyszín Esetek: Gyermekfejlesztési szolgáltatásokba bevont gyermekek száma Szolgáltatásba bevont gyermekek száma, akiknél az iskolai vagy óvodai hozzáállás nőtt Hatékonyság (Iskolai, óvodai hozzáállás javult) Miskolc ,91% Szolnok ,20% Orosháza ,54% Összesen % A hónapban sikerült hozzájárulni ahhoz, hogy egy gyermeket ne emeljenek ki a családból. Egy 11 éves kislányt elhagytak a szülei, a nagyszülő lett a gyámja, Ő gondoskodik róla. A gyermek után járó ellátásokat még nem kapta meg a nagymama, így a gyermeket nem tudta megfelelően ellátni, mivel jövedelme Ft. Az iskola jelezte, hogy nem megfelelő a gyermek ruházata és hiányos a felszerelése. Az iskola jelzését követően a nagyszülő a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordult segítségért, ruházat és taneszköz támogatásában kértek segítséget, ők a Segélyszervezethez irányították a nagymamát. Központunk Ft támogatással járult hozzá a gyermek iskolába járásához, melyből ruhanemű és iskolai felszerelés került beszerzésre. A nagyszülő Ft önerőt vállalt. Ezen kívül élelmiszercsomagot is kapott a család, így a nagyszülő be tudta fizetni az osztálypénzt, valamint a színház bérletet is. Egy egyedülálló édesanya kereste fel intézményünket, hogy gyermeke számára nem tudja megvásárolni az orvos által felírt szemüveget, így viszont az iskolában a gyermek nem tud részt venni megfelelően az oktatásban. Az édesanya munkanélküli. A gyerek után járó jövedelme Ft, a szemüveg pedig Ft-ba került. A Segélyszervezet kombinált megoldást ajánlott fel az édesanya számára. A szemüveg megvásárlásában Ft-tal segítettünk, az édesanya pedig vállalta az Ft-os önrészt. A támogatás mellett az édesanya bekapcsolódott egy munkaerő-piaci tréningfolyamatba is, hogy minél hamarabb el tudjon helyezkedni. Két testvér (13 és 18 évesek) 5 éve árván maradtak, azóta egyedül neveli őket nagymamájuk. A beiskolázási időszak minden évben nehéz a család számára. A nagymama elmondta, hogy mindig arra kéri unokáit, nagyon vigyázzanak az iskolai felszerelésükre, hogy amit csak lehet a következő tanévben is használni tudjanak. A tankönyvek közül is sokat megörököl Anna a bátyjától, de idén sok új típusú könyv jelent meg, amit muszáj volt megvenni a kislánynak. Így a tanszerek megvásárlására nem maradt elegendő pénz, a több éves egyre rosszabb állapotú felszereléssel pedig már szégyellnek megjelenni az iskolában a kamasz gyermekek. Ezért az iskolai tanszerek megvásárlásában segítséget nyújtottunk a családnak, aminek Anna és Bence nagyon örült. Tankönyvcsomagok ára: 7. osztály = Ft; 12. osztály = Ft. A nagymama még forint értékben vásárolt ruhaneműket a gyermekeknek (tornacipő, tornaórára póló, rövidnadrág, a kislánynak új kabát is kellett, amibe iskolába járhat). A Tandem programon belül forintos tanszer csomaggal támogattuk a két gyermeket.

9 16 17 Összegzés: A gyerekek részképesség-fejlesztés tapasztalatairól és szükségességéről a kiadvány más részében bővebben is szólunk. Amit mindenképpen meg kell említenünk: Az iskolakezdés nagyon sok családot megvisel anyagilag. A tankönyvek, az írószerek, egyéb iskolai eszközök beszerzése komoly nehézséget jelent a családok számára, és könnyen sodor veszélybe egyegy családi háztartást. Számtalan olyan családdal találkozunk, akik az év közbeni kiadásaikat, ha nagy nehézséggel is, de előteremtik. Kifizetésre kerül a rezsi, az albérlet, a devizahitel, az alapszintű megélhetés, de az iskolakezdés nagyon nagy kihívás számukra. Ekkor kezdődnek el olyan szintű átcsoportosítások, alkuk a családi költségvetésben, aminek később súlyos következményei lehetnek. (Albérlet nem fizetés, rezsi tartozás felhalmozás, uzsora,...) Vannak családok, akik az iskolai kiadásokon próbálnak meg spórolni. Nincs körző, megfelelő iskolai ruha, speciális tankönyv. Nagyon rossz üzenete van ennek a gyerekek számára. Az osztályon belül könnyen peremhelyzetbe kerülhet. Sok gyermek szégyelli, ahogyan iskolába kell indulnia az év elején. Számtalan hátrányos helyzetű gyermek marad ki azokból az iskolai, óvodai rendezvényekből, amikért plusz fizetési kötelezettség terheli a szülőt. Kimaradnak színházlátogatásból, gyerekműsorokból, kirándulásokból. Ez erősíti hátrányos helyzetüket és marginalizálódott szerepüket. Még mindig gondot jelent Magyarországon, hogy a gyerekek eljussanak olyan fejlesztésekre, amik a gyerekek számára fontos lenne ahhoz, hogy a későbbiekben ne küzdjenek magatartási és tanulási problémákkal. Számos esetben a fejlesztésre való eljutás is gondot jelent egy-egy családnak. Tovább kell erősíteni az elmaradt térségek szakember ellátottságát annak érdekében, hogy minél hamarabb hozzájussanak a szükséges fejlesztésekhez (korai fejlesztés) a gyermekek. Krízisintervenciós szolgáltatások Ezen szolgáltatások a munkanélküliség, munkahely fizetésképtelensége miatt, a párkapcsolati erőszak, gyerekbántalmazás, válás, egyéb családi konfliktus, betegség, lakhatás hirtelen elvesztése vagy egyéb hirtelen kialakult helyzet miatt krízishelyzetbe került családok támogatását célozzák meg. Fontos, hogy ezen támogatási csomagban olyan nehézségek kezelésével foglalkozunk, mely a közelmúltban következett be és a kialakult helyzet miatt a család alapvető működése, létfenntartása veszélybe került és a család tagjai nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, tudással, forrással, amellyel a kialakult helyzetet meg tudnák oldani, így tudatuk beszűkült az előttük álló problémára és megoldásaik inadekvátak. Helyzetük rendezéséhez azonnali beavatkozásra van szükség, mely a programon belül lehet természetbeni támogatás, valamint szociális információs tanácsadás. A szolgáltatáscsoportot a következő elemek mentén terveztük meg: Rezsitámogatás A támogatás azon családok számára érhető el, akik pár hónapos rezsi elmaradással küszködnek vagy olyan élethelyzetbe kerültek, hogy a következő hónapokban nem fogják tudni fizetni a lakásuk rezsiköltségeit, a család nem tud bekapcsolódni az állami adósságkezelő rendszerekbe, valamint a tartózás felhalmozásának vagy jövőbeli nem fizetésének oka jól körülírható, látható és a krízistámogatással orvosolható. Ezen támogatás alapvető célja, hogy a családok rövid időn belül ismételten rendszeresen fizetővé váljanak és megakadályozzuk, hogy rászocializálódjanak a tartós nem fizetésre és segélyezésre. Élelmiszertámogatás A támogatás élelmiszercsomag formájában kerül átadásra. Az élelmiszercsomag tartama összértéket tekintve egységesen meghatározott. A támogatásnál fontos azt látni, hogy az élelmiszertámogatás hogyan oldja meg a kialakult krízishelyzetet, illetve, hogy a krízistámogatáson felül, annak hatékony kezelésére más egyéb - a Fejlesztő Központ által biztosított - szolgáltatással hogyan kombinálható. A támogatás megítélésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a támogatás egyéb céljait (gyerekek minőségi iskolába, óvodába járása, szülők munkaerő-piaci esélyeinek javulása) miként segítheti elő. Utazási költségtérítés Ezen szolgáltatási típusban olyan támogatást nyújtunk, amely által a kialakult krízishelyzet utazási költségtérítéssel (helyi, távolsági jegy, bérlet) megoldható. Segítségével olyan szolgáltatások érhetőek el, amely segít kialakult krízishelyzet rendezésében. Egyéb támogatás Ezen támogatási forma azon speciális esetek megoldását szolgálják, amelyek nem férnek bele az előző támogatási formákba, de a támogatás nyújtásával elősegíthetőek az ebben a szolgáltatatási típusba megfogalmazott célok elérése. Szociális, információs tanácsadás A krízishelyzet kezelésének hatékony formája lehet a segítő beszélgetés, mely információk átadásával, illetve tanácsadási folyamat biztosításával is járhat. Ezen szolgáltatáselemmel kiegészülnek a támogatási szolgáltatások. Fontos, hogy az információs tanácsadás ne párhuzamos folyamat legyen más alapellátási formákban nyújtott szolgáltatásokkal, és ne azok diszfunkcionális működését pótolják.

10 18 19 A krízisintervenciós szolgáltatások különböző formáinak gyakorisága június 30-ig a következőképpen alakult: 4 sz. diagram Krízisintervenciós szolgáltatások június június: összes esetszám (1467 eset) szolgáltatások 5. Szociális információs tanácsadás 15 % 4. Utazási költségtérítés 3 % 3. Egyéb támogatás 13 % A szolgáltatások eredményei számokban 1. Rezsitámogatás 10 % 2. Élelmiszertámogatás 59 % A szolgáltatások hatékonyságát itt is minden esetben mértük, a program indulásakor kialakított krízislapok segítségével és az esetkezelő szociális munkás helyzetértékelése alapján. A krízisintervenciós szolgáltatásokba június 30-ig 581 felnőttet vontunk be összesen a három helyszínen és az esetek 96 %-ában a krízishelyzet megoldódott a szolgáltatások segítségével. A krízisintervenciós szolgáltatások esetszáma június 30-ig sz. táblázat A bevontak száma és a hatásindikátorok a különböző helyszíneken a következőképpen alakultak június 30-ig: Helyszín Krízisintervenciós szolgáltatásokba bevont felnőttek száma Krízishelyzet megoldódott Krízishelyzet kezelés hatékonysága Miskolc ,14% Szolnok ,17% Orosháza ,19% Összesen % Összegzés: A krízishelyzetet kiváltó okok mára jól körvonalazódtak, a kiváltó okok minden esetben meghatározhatók. A támogatásokkal áthidalható az az időszak, ami alatt a család mentálisan összeszedi magát és bevételre tesz szert. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet évek óta segítséget nyújt a krízisbe került hátrányos helyzetű gyerekek és családok számára. A családokra jellemző, hogy nagyon szűk az a társas mező, melyben életük zajlik, kapcsolataik zöme az ellátórendszerre korlátozódik. A szociális ellátások között egyáltalán nem működik a krízistámogatás rendszere. Az alapszolgáltatást végző intézmények (pl.: családsegítő központ) krízishelyzetekkel találkozva a legtöbb esetben eszköztelennek érzik magukat. Fontos lenne újra átgondolni ezen támogatások bevezetésének rendszerét. Sokszor sokkal többe kerül egy krízishelyzet megoldása, ha azt nem kezeljük azonnal. Egy hirtelen kialakult helyzet miatt lakhatatási problémával küzdő család helyzete szinte azonnal megoldódna, ha lenne forrás arra, hogy 200 kilométerre lévő ismerőseihez költözzenek vagy egy messze lévő családok átmeneti otthonába el tudnának utazni, de senki sincs, aki ezt megfinanszírozná. Ehelyett esetleg ideiglenes hatályú elhelyezéssel oldjuk meg a helyzetet, mely sokkal drágább és drasztikusabb megoldás, nem beszélve arról, hogy nem oldottunk meg vele semmit. Nem készítünk költségelemzéseket egy-egy probléma megoldása kapcsán. A TANDEM program módszertanának kialakításakor fontos szempont volt a szolgáltatások kombinálhatóságának lehetősége. Mivel több eszköz áll így a szakember rendelkezésére, szükség esetén több oldalról is tudja támogatni a családot a hosszú távú és hatékony megoldás megtalálásában. A programba bevont összes felnőtt 20,68 %-a részesült mind a krízisintervenciós, mind pedig a munkaerő-piaci szolgáltatásokból. Fontos a támogatási rendszerek olyan típusú kialakítása, amely megkülönböztet olyan ellátásokat, amely mindenki számára elérhető, de a további segítségnyújtás, szolgáltatás elérése érdekében bizonyos kötelezettségek is megfogalmazásra kerülnek. Úgy látjuk, hogy a napos rezsitartozások kezelésére nincsenek megfelelő segélyezési rendszerek. A jelenlegi rendszerek a tartós nem fizetésre ösztönöznek. A támogatási rendszerek nem vizsgálják, hogy a család mennyire együttműködő a családsegítő központtal, iskolával, óvodával, stb. Esetek: Egy 4 tagú családot irányított a Segélyszervezethez az egyik küldő partner, hogy segítsünk hozzájárulni ahhoz, hogy a családban lévő 2 egyetemista gyermek folytatni tudja tanulmányait. A családban három gyermek van, az édesanya egyedül neveli őket, takarítónőként dolgozik részmunkaidőben (napi 4 óra) egy középiskolában. A család jövedelme a gyermekek után járó ellátásokból, valamint az édesanya munkabéréből tevődik össze, melynek összege: Ft. Férjétől elvált bántalmazás miatt. A tanévkezdés és a tandíj befizetése anyagilag megterhelte a szülőt, tartalékait felélték, így a rezsi befizetésével elmaradt és Ft tartozása keletkezett az áramszolgáltató felé. A szülőt írásban tájékoztatták, hogy amennyiben tartozását nem rendezi, intézkednek az áramszolgáltatás megszüntetéséről. A család nem látott megoldást a helyzet rendezésében, áram nélkül a gyerekek tanulása teljes mértékben ellehetetlenült volna. A családban kérdésessé vált, hogy a gyerekek tudják-e folytatni az egyetemet. A rezsitámogatással sikerült megakadályozni, hogy a gyerekek félbeszakítsák tanulmányaikat, a támogatással orvosoltuk a felhalmozott tartozást, az édesanya ismét rendszeres fizetővé vált. Egy 4 tagú család esetében rezsitámogatással sikerült a felmerült nehézséget megoldani és helyzetüket rendezni. A szülők 2 gyermeket nevelnek, iskoláztatásuk sokba kerül. A felmerülő iskolai költségek mellett a gyermekek iskolába való eljutását is finanszírozni kell. A család Nyékládházán lakik, de a gyerekek Miskolcon tanulnak középiskolában, illetve egyetemen. Az édesanya elveszítette munkahelyét októberben. Megállapították az aktív korúak ellátásására való jogosultságot, de ellátást még novemberben nem kapott. Az édesapa decembertől kapott munkalehetőséget, fizetést csak januárban fog kapni, így a kialakult helyzet miatt a család alapvető működése, létfenntartása veszélybe került. A családot Ft.-tal támogattuk, így a következő hónapokban fizetni tudják a lakásuk rezsiköltségeit és az átmeneti helyzet rendeződött. A krízistámogatásnak köszönhetően egy családban élelmiszertámogatással meg tudtuk akadályozni, hogy egy gyermeket kiemeljenek a családból. A Gyermekjóléti Szolgálat jelzést kapott az iskolától, mivel a gyermek éhesen megy folyamatosan iskolába. A gyermeket nagymamája neveli, aki nagyon nehéz anyagi helyzetben él, jövedelme a rendszeres szociális segély ( Ft), melyből nem tudta minden kiadását rendezni, így tartozásokat halmozott fel. Decemberben unokájának Ő lett a gyámja. A gyermek után járó ellátásokat (családi pótlék: Ft, gyermektartás díj: Ft) januárban még nem kapta meg, így alakult ki a nehéz helyzet. A nagyszülő rendezte tartozásait ( Ft), azonban nem volt felkészülve arra, hogy ellátási gondjai lesznek, így nem maradt pénze a hónapban, nem tudott enni adni unokájának. A család esetében megoldást jelentett az egyszeri élelmiszercsomag.

11 20 21 Egy család esetében egy váratlan műtét nem várt jövedelem kieséssel járt. Az édesanya nem volt felkészülve arra, hogy betegségének meggyógyítása jelentős anyagi megterhelést fog okozni. Az anya 2 iskolás gyermeket nevel nehéz anyagi körülmények között. A gyermekek tartós betegek. Az édesanya pajzsmirigy műtéten esett át, melynek következtében kétoldali hangszálbénulást kapott, életmentő műtéten esett át. A kórházi kezelések és a segédeszközök vásárlása miatt a család élelmezése veszélybe került. Az édesanya elveszítette munkahelyét, ami jelentős jövedelem kieséssel jár ( Ft/hó), így a család lakhatása veszélybe kerül, amennyiben a család rövid időn belül nem tud plusz bevételre szert tenni. A krízistámogatások kombinálása (élelmiszer, rezsi és gyógyszertámogatás) olyan megoldásokhoz vezet, melyben a család jövedelmet tud felszabadítani problémája megoldásához, így az nem veszélyezteti tovább a család ellátását és lakhatását. A későbbiekben megoldást jelenthet a munka, illetve a szociális és információs tanácsadás, aminek eredménye lehet, hogy a szülő újra el tud majd helyezkedni. A program segítségének köszönhetően egy 4 tagú család nem került adósságspirálba. A család havi jövedelmét az édesapa Ft-os, és az édesanya Ft-os munkabére alkotja. A családnak egy nagyobb összegű elmaradt közüzemi tartozása volt ( Ft). A szülők ezt önerőből fizették be. Az édesapa munkabérének nagy része az elmaradás rendezésére ment el. Az édesanya 4 órás jövedelme és az édesapa megmaradt munkabére nem volt elegendő arra, hogy a család minden szolgáltató felé rendezze számláját. A programnak köszönhetően szociális-információs tanácsadásban részesült a család, valamint rezsitámogatást adtunk, Ft értékben. A család 2-szer kapott élelmiszertámogatást is, melynek következtében az édesanya át tudta csoportosítani a pénzüket, így minden közüzemi számla időben be lett fizetve. Az óvodába járó gyermeknek támogattuk a téli cipő megvásárlását is. A család nagyon hálás volt a segítségért. Egy édesapát a gyermekjóléti szolgálat delegálta hozzánk. Az ügyfél betegszállítóként dolgozik, feleségével 3 gyermeket nevelnek. A család jövedelme az édesapa munkabéréből ( Ft), valamint a gyermekek után folyósított családi pótlékokból és a gyesből ( Ft) áll össze. Az édesapa jövedelmének fele hiteltörlesztésre megy el. A családnak elromlott a bojlerje, melynek javítása Ft-ba került. Az ügyfél elmondta, hogy váratlanul érte őket ez a helyzet melyben nem látja a megoldást, de a gyerekek miatt szükség van a melegvízre. Az önkormányzat nem tudott számukra segítséget nyújtani. A program keretében az édesapa vállalta, hogy kifizeti a bojler javítási költségeit, szervezetünk pedig élelmiszer és tisztítószer csomaggal támogatta a családot, hogy a következő jövedelem beérkezéséig át tudják vészelni ezt a helyzetet. Munkaerő-piaci szolgáltatások A projekt egyik meghatározó szerepe ez a szolgáltatási csoport, és jelen programkomponensben is kiemelt hangsúlyt kap. A Segélyszervezet az utóbbi években több olyan projektet is elindított, amely valamilyen módon érinti a munkaerő-piacot ( Andersen munkaerő-piaci támogató és képzési program, VÁTI program). A korábbi programok eredményei alapján látható, hogy Segélyszervezetként komoly szerepvállalásra van lehetőség a munkaerő-piaci szolgáltatások területén, ugyanakkor számos tényre hívták fel a figyelmünket. Hiányosak a szociális munkások ismeretei a munkaerőpiac területén Az intézményi klíma (házirend, szokások, szociális munka fókusza) sok esetben gátolja, hogy az intézményben megjelenhessenek a munkaerő-piaci szolgáltatások, illetve az intézmény egy olyan működést alakítson ki, melyben előtérbe kerülnek a munkaerő-piaci kérdések. A szociális ellátórendszerek nagyon távol vannak a munkaerő-piactól. Nincsenek kapcsolódási pontok, hiányoznak a rövid és hosszú távú stratégiák, adhoc jelleggel működnek a kapcsolatok. Szolgáltatáselemek: Elhelyezkedést elősegítő tréningek A korábbi programok tapasztalataira épülve a program célcsoportjának sajátosságait figyelembe véve kialakításra kerül egy munkaerő-piaci tréning. Szociális, információs tanácsadás A szolgáltatás célja segíteni az ügyfeleknek abban, hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra, illetve az ügyfelek munkaképessége újra aktivizálódjon. Álláskeresési tanácsadás (egyéni munkatanácsadás, pszichológiai, jogi tanácsadás) Ezen szolgáltatás több típusú segítségnyújtást is magában foglal. Megjelenik benne a munkát keresők szükségleteihez igazodva a pszichológiai és jogi tanácsadás, egyéni tanácsadói folyamat, pályaorientációs tanácsadás, illetve egyéb olyan tanácsadói folyamatok, amelyek segítik, hogy a munkát keresők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a munkaerő-piacon. A munkatanácsadás nem csak információkat nyújt, hanem hat a személyiségre, attitűdöket változtat meg, rosszul berögzült minták megváltoztatásában nyújt segítséget, készségeket ad a munkakeresők kezébe. Képzési támogatás A programon belül lehetőség van elhelyezkedést elősegítő végzettséget nyújtó képzések támogatására a módszertan alapján előre meghatározott feltételek megléte mellett. Utazási támogatás Az elhelyezkedés elősegítésére igénybe vehető támogatás. Segítséget jelenthet a munkahelyek felkutatásában, és az elhelyezkedés után a munkahelyre való eljutásban egyaránt. A támogatással növelni lehet a munkát keresők mobilitását is. Élelmiszer- és rezsitámogatás (elhelyezkedéstől az első jövedelem megszerzéséig) A szolgáltatáselem célja, hogy az elhelyezkedéstől az első jövedelem megszerzéséig is segítsük a családokat. Ezen támogatás csak akkor nyújtható, ha az ügyfél elhelyezkedett. Egyéb támogatás (munkába járás, munkaruha megvásárlás támogatása) Ezen támogatási csomagban van lehetőség speciális támogatások nyújtására. Pl.: munkaeszközök, munkaruha vásárlására, munkába járáshoz kerékpár biztosítására, olyan egyéb igények kielégítésére, amely segíti az elhelyezkedést és a munka megtartását.

12 sz. diagram Munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szolgáltatások június június: összes esetszám (1715 eset) - szolgáltatások 8. Egyéb munkakeresési szolgáltatások 7 % 7. Egyéb támogatás 7 % 6. Élelmiszer és rezsitámogatás 5 % 5. Képzési támogatás 2 % 4. Utazási támogatás 11 % További megtett lépések, új kezdeményezések 1. Elhelyezkedést elősegítő tréningek 18 % 2. Szociális, információs tanácsadás 9 % 3. Munkatanácsadás 41 % A kezdeti lépések megtétele (a munkatársak felkészítése és a szolgáltatások kidolgozása, bevezetése) után, a szerzett tapasztalatok alapján egy újabb lépést tettünk, mellyel továbbra is célunk volt, hogy az ügyfeleink munkaerő-piaci integrációjának sikere érdekében hatékonyabb segítséget tudjunk nekik nyújtani. Az Andersen munkaerő-piaci támogató és képzési programunk alapján elindított Ygen Humánerőforrás Központ szakmai irányelveit követve 2014 márciusában létrehoztunk egy munkaerő-piaci tanácsadó irodát a miskolci családok átmeneti otthonához kapcsolódva. Az iroda 2014 áprilisától az intézménytől külön helyszínen, önálló munkaerő-piaci tanácsadó irodaként működik, de ügyfélkörét továbbra is a projekt célcsoportja jelenti. A munkaerő-piaci tanácsadó iroda kialakításának folyamatában kapcsolatfelvételt tervezünk a munkáltatókkal, munkaerő-piaci közvetítő és kölcsönző cégekkel, munkaügyi központtal Miskolcon. Speciális munkaerő-piaci integrációs modellként, a szociális ellátórendszerben rendelkezésre álló eszközök bővítése és egy új szemléletbeli megközelítés alapján a szolnoki családok átmeneti otthonában létrehoztunk egy varroda programot. A program célja, hogy az intézményben lakó célcsoporttagokat önkéntes részvétel mellett egy alkotó, kreatív tevékenységen keresztül fejlesszük. Elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztése, a munkaerő-piaci esélyek növelése, a szabadidő hasznos eltöltése és résztvevők számára új készség, szemlélet átadása a célunk. A varroda program is kuponrendszerben működik jelenleg. A szolgáltatások eredményei számokban A szolgáltatások hatékonyságát itt is minden esetben mértük, a program indulásakor kialakított hatékonyságmérő kérdőív segítségével és az esetkezelő szakember helyzetértékelése alapján. A munkaerő-piaci szolgáltatásokba június 30-ig 446 felnőttet vontunk be összesen a három helyszínen és az esetek 87 %-ában javult az ügyfél munkaerő-piaci pozíciója a szolgáltatások segítségével. A szolgáltatásba bevont ügyfelek 45,5 %-a tudott elhelyezkedni a munkaerő-piacon (ebben a közfoglalkoztatásba bekerült kliensek is benne vannak). Összegzés: A munkaerő-piaci szolgáltatások és azok fokozottabb jelenlétéről a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokban a kiadvány más részeiben bővebben írunk. Amit mindenképpen meg kell említenünk: Az ügyfeleink nagy részének jelent gondot, hogy eljussanak egy-egy állásinterjúra anyagi gondok miatt, vagy ha már felvették őket, akkor biztosítsák az első hónapban a munkába járás költségeit. A közmunka program résztvevői számára fontos lenne végigvinni egy toborzást, kiválasztási folyamatot, mely tapasztalat segítené a munkavállalókat abban, hogy nagyobb eséllyel helyezkedjenek el a nyílt munkaerő-piacon, másrészt a közmunkásokat foglalkoztatók is jobban tudnának szűrni kivel tudnak megfelelően együtt dolgozni a foglalkoztatás ideje alatt. A közmunka programban résztvevők számára fontos lenne felkészítő tréningek szervezése, valamint a közmunka program ideje alatt mentor biztosítása, annak érdekében, hogy a közmunkában megélt helyzetek átbeszélésre kerülhessenek, tudatosuljanak, és felhasználhatóak legyenek a nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedésre. Esetek: G. Lajos, 43 éves, legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás képző és targoncavezető jogosítvánnyal rendelkezik. Családjával tavaly nyáron költözött az intézménybe. Kezdetben kevésbé volt motivált a munkakeresésre, majd feketemunkához jutott egy kertészetben. Mivel a családnak hamarosan ki kell költöznie az intézményből, egyre motiváltabbá vált arra, hogy új állást keressen: biztos, bejelentett munkahelyet. Így a hónap során frissítettük önéletrajzát, amit számos helyre eljuttatott. A LINEMAR, gépgyártó vállalatnál felvétel volt, behívták Lajost állásinterjúra és tesztírásra. Lajos kevésbé volt bizakodó, mivel a vállalatról elterjedt a városban, hogy nagyon nehéz bekerülni oda. Bíztattam, hogy próbálja meg és gyakoroltuk az állásinterjús helyzetet, illetve rendelkezésemre álló munkaalkalmassághoz használatos tesztek kitöltését is. Végül, ha nem is teljes magabiztossággal, de kevésbé feszülten ment el az állásinterjúra, amit sikeresen teljesített és felvételt nyert targoncás anyagmozgató munkakörben. Így sokkal jobb kilátásokkal indulhat el a család az otthonból való kiköltözés után. Különösen pozitív visszajelzés számunkra, hogy egyik volt kollegájának - akivel a kertészetben dolgozott együtt - beszélt a munkatanácsadásokról, és Ő ajánlotta neki is. Ennek hatására volt kollegája jelentkezett is nálunk, hogy szeretne bekerülni a programba. (Orosháza, hó) január 22-én kezdtem el dolgozni munkatanácsadás keretén belül S. Viktorral. Az első interjús beszélgetést követően az édesapa jelezte, hogy több helyre is szeretne önéletrajzot küldeni január 23-án tanácsadás keretében az ügyfél új önéletrajzot készített el. (A korábbi önéletrajza esztétikailag nem volt megfelelő.) Még aznap az ügyfél 4 álláslehetőséget is megpályázott január 23-án délután már állásinterjúra hívták az édesapát, amely olyan jól sikerült, hogy fel is vették a megpályázott állásra. (Szolnok, hó) A munkaerő-piaci szolgáltatások esetszáma június 30-ig sz. táblázat A bevontak száma és a hatásindikátorok a különböző helyszíneken a következőképpen alakultak június 30-ig: Helyszín Munkaerő-piaci szolgáltatásokba bevont felnőttek száma Munkaerő-piaci pozíció javulása Hatékonyság Elhelyezkedettek száma Miskolc ,07% 89 Szolnok ,68% 52 Orosháza ,36% 62 Összesen: % 203

13 25 III. Merre tovább? CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONAIBAN FOLYÓ SZAKMAI MUNKA ÁTGONDOLÁSA NEM CSAK ÁTMENETI GONDOZÁSBAN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA A tanulmány címében lévő kérdés talán az egyik legtöbbet feltett kérdés egy családok átmeneti otthonában. Felteszik ezt családok saját maguknak, amikor szembesülnek az átmeneti otthon működési kereteivel, keresve a lehetőségeiket a továbblépésre. Gyakran kérdezik a szociális szakemberek a szülőktől, amikor kikerülési tervet készítenek, vagy készítik a gyerekek egyéni nevelési gondozási tervét. A szülők is fordulnak ezzel a kérdéssel az intézményben dolgozók felé, mert ők maguk nem látják a következő lépést. Végezetül számtalan helyzetben teszik fel ezt a kérdést az intézmény szociális szakemberei is, amikor szembesülnek megoldhatatlan élethelyzetek tehetetlenségével, motiválatlansággal vagy az intézményi keretek nehézségeivel. Amikor a családok átmeneti otthonának szükségességéről beszélünk, nagyon sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak, akik megszüntetnék ezt a fajta ellátást Magyarországon arra hivatkozva, hogy sokba kerül, és az eredmények nem láthatóak. Vannak olyan hangok, akik a profiltisztítást hangsúlyozzák, azt szeretnék, ha teljesen újraértelmeznék az intézmény céljait és pontosabban meghatározásra kerülnének, hogy milyen problémák esetében költözhetnek be családok az intézménybe. Találunk olyan szakembereket is, akik megfelelőnek találják a jogi szabályozást, de hosszabb vagy rövidebb gondozási időt szeretnének, több szakembert, szigorúbb belső szabályozást, nagyobb számon kérhetőséget a szülők tekintetében. Egy közös és minden szakember véleményében végbemenő változásra szükség van. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5 családok átmeneti otthonát működtet. Van, amelyik több százezres nagyvárosban van, működik olyan is, amelyik kisebb, barátságosabb településen és van olyan intézmény is, amely alig pár százas kis faluban nyújtja ezen ellátási formát. Az elmúlt években számtalan pályázati lehetőség adott volt a szervezet számára, amiből fejlesztéseket valósított meg családok átmeneti otthonaiban. A nyújtott szolgáltatások, azok eredményei vagy eredménytelensége, a volt módszertani központunk tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy változtatni kell ezen ellátási formán. Tanulmányunk célja, hogy ezen változások szükségességére mutasson rá, illetve bemutasson olyan lehetőségeket, amelyek bevezetése nemcsak egy hatékonyabb ellátás felé mozdíthatja el a családok átmeneti otthonát, hanem útmutatást, ötletet adhat a szociális és gyermekjóléti intézmények számára is.

14 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 38. 1, 2 bekezdés 2. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről bekezdés 3. Fajcsiné Sándor Andrea, Mihály Blanka, Sidlovics Ferenc: Gyermekek átmeneti gondozása irányelvek 3. oldal készült: évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról bekezdés 1. A családok átmeneti otthonának célja: A jogszabályokat figyelve 3 szint (gyermekjóléti alapellátások, gyermekek átmeneti gondozása, családok átmeneti otthona) különböztethető meg, amikor az átmeneti otthonok céljait keressük: A gyermekjóléti alapellátások célja: 38. (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 1 Gyerekek átmeneti gondozásának célja: (3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy a) ideiglenesen helyettesítse a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását, b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára. 2 A gondozás célja, hogy a válsághelyzetben lévő családok minimális intervencióval meghatározott időn belül rendezni tudják helyzetüket, és a család működőképes maradjon, azaz megszűnjenek azok a tényezők, melyek a gyermek családon belül történő nevelését veszélyeztetik. Fontos, hogy a probléma a gyermekvédelmi alapellátások eszközeivel és meglévő elemeivel megoldható legyen és elhelyezésére csak akkor kerüljön sor, ha más eszközökkel a gyermek további családon belüli nevelése nem biztosítható. 3 Családok Átmeneti Otthonának célja: A családok átmeneti otthonának elsődleges célja, hogy segítse érvényesülni a gyermekek azon jogát, hogy kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség miatt a gyermeket a szülőtől, családjától nem szabad elválasztani. 4 Az átmeneti otthon lehetőséget biztosít a gyermek és a szülő együttes elhelyezésére. Az családok átmeneti otthonainak további célja, hogy 2. Gyerekek fejlesztésének lehetőségei az átmeneti ellátásban: Az átmeneti ellátásba bekerült gyerek helyzete, lelki, testi állapota nagyon sokszínű képet mutat. Általában elmondható, hogy súlyos lemaradások jellemzik őket, tanulási és magatartási zavarral küzdenek, valamint jelentős szocializációs hátrányok jellemzik őket. 8 sz. diagram Gyerekek részképességének mérése egy családok átmeneti otthonában ( % ) Alak-háttér megkülönböztetése Téri információ elrendezése Számemlékezet Akusztikus emlékezet Vizuális emlékezet Szerialitás Alaklátás és téri helyzetek Nehéz szavak utánmondása Hallási differenciáló képesség sz. táblázat Gyerekek szocializációs problémái: Kérdőív szakemberek számára ahol a kérdés a következő volt: Mennyire jellemző a gyerekre szocializációs problémák? 1. nem jellemző - 5. nagyon jellemző évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról bekezdés a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, d) segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, g) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében válasz 2-2 válasz 3-14 válasz 6. Ökumenikus Segélyszervezet: Családok Átmeneti Otthonainak szakmai protokollja készült: A családok átmeneti otthonainak további célja, hogy a szülőket képessé tegye arra, hogy a gyermekeiket önállóan neveljék, problémáikat, nehézségeiket önállóan meg tudják oldani, önálló életvitelt alakítsanak ki, sikeresen tudjanak a társadalomba visszailleszkedni. Cél a családok felkészítése arra, hogy a szociális és gyermekvédelemi rendszer szolgáltatásaival élve hosszú távon olyan lakhatási lehetőséget és életformát tudjanak kialakítani, mely biztosítja a gyerekek megfelelő testi, lelki, érzelmi fejlődését. 6 A jogszabályokban megfogalmazott célok nagyon szélesek. Megfogalmazódik benne a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, a szülők segítése a gyerekek nevelésében, gondozásában ugyanúgy, mint az otthontalanság megszűntetése is. Mit tud felvállalni egy intézmény a rendelkezésre álló szakemberekkel és eszközökkel ezen célok megfogalmazásában? 4-21 válasz 5-12 válasz

15 28 29 Milyen feladatokat kell felvállalnia a családok átmeneti otthonának ezen problémák kezelésében? Ha megnézzük a szakmai létszámot és az ahhoz kapcsolódó kompetenciákat, akkor minimálisak azok a területek, ahol az átmeneti otthon hatékonyan be tud avatkozni. Szociális szakemberek elsősorban a szocializációs hátrányok leküzdésében tudnak feladatokat felvállalni csoportfoglalkozások, szabadidős tevékenységek szervezésében. A heti 5 órában rendelkezésre álló pszichológiai tanácsadó munkatárs pedig terápiás lehetőségeket nem tud felvállalni, inkább a tájékoztatás a feladata. Kézenfekvő lenne a válasz, hogy az állam által rendelkezésre álló egyéb lehetőségek (pl.: nevelési tanácsadó, iskolai, óvodai fejlesztések) kompetenciájába tartozik a megoldás. Segélyszervezetünk megnézte azt is, hogy mi történik a részképességekkel az átmeneti otthonokban. CSÁO 1. CSÁO 2. CSÁO 3. CSÁO 4. CSÁO 5. CSÁO 6. CSÁO 7. CSÁO 8. CSÁO 9. CSÁO 10. Bemeneti Kimeneti sz. diagram Kontrollmérés 10 családok átmeneti otthonában Kontrolmérés Bemene8 Kimene8 A részképesség fejlesztések keretében a következő szolgáltatások voltak elérhetőek: gyógypedagógiai fejlesztés terápiás foglalkozások biztosítása (zene, tánc, mozgás, pszicho) kézműves foglalkozások A hatékony fejlesztési folyamatok azt bizonyítják, szükséges lenne a családok átmeneti otthonaiban plusz szakemberek bevonására annak érdekében, hogy a gyerekek a szükséges fejlesztéseket megkapják. Javaslatok Jelenleg a családok átmeneti otthonaiban heti 5 órában pszichológiai tanácsadót, heti 5 órában pedig jogi tanácsadót kell alkalmazni. A Segélyszervezet javasolja ezen órakeretben a jogszabály tegye lehetővé, hogy az átmeneti otthon szakmai stábja döntse el, hogy milyen speciális szakemberre van szüksége a felmerült problémák megoldásában. Ez a jogszabályban a következőképpen szerepelhetne: Családok átmeneti otthona (min. 12, max. 40 férőhely) férőhelyre férőhelyre intézményenként intézményvezető/szakmai vezető szakgondozó, gondozó családgondozó szakgondozó, gondozó családgondozó speciális szakértő (jogász, pszichológus, gyógypedagógus, egyéb fejlesztő munkatárs) 1 fő 3 fő 2 fő 4 fő 2 fő heti 10 óra CSÁO 1. CSÁO 2. CSÁO 3. CSÁO 4. CSÁO 5. CSÁO 6. CSÁO 7. CSÁO 8. CSÁO 9. CSÁO otthonban végeztünk részképesség méréseket, melyeket 3 hónap múlva megismételtünk. A 10 otthonból 4-ben (1., 2., 9., 10. számú ) van részképesség fejlesztés és ott átlagosan 20 %-os részképesség javulást mértünk. Ahol fejlesztő foglalkozásban nem részesülnek a gyerekek (6 családok átmeneti otthona), ott 3 intézményben 3 hónap alatt az alap szolgáltatások nyújtásával néhány százalékos (2 6 %) javulást tapasztaltunk, illetve 3 intézményben a részképességek csökkentek, ami rémisztő. Amennyiben plusz forrás bevonására is lehetőség van, úgy javasoljuk a speciális szakértői óraszám megduplázását. Javasoljuk meghatározni azokat a szakmai sztenderdeket, hogy milyen fejlesztő eszközökkel és milyen fejlesztő helyiséggel kell rendelkezzenek az otthonok a hatékony munkához. 9 sz. diagram Egy 5 éves gyermek fél éves részképesség fejlesztésének eredménye Részképességek I. Mérés % II. Mérés % beszédprodukció beszédértés téri tájékozódás vizuális memória audiav memória grafomotorika

16 Szülők fejlesztésének lehetőségei az átmeneti ellátásban: Amikor a szülők fejlesztési lehetőségeit térképezzük fel és próbálunk rá megoldási javaslatokat megfogalmazni, számos szakmai dilemmával kell szembe nézni más olyan tényező mellett, amely nagyban befolyásolja, hova tudunk eljutni egy egy szülővel, családdal a fejlesztési folyamatokban. Az ellátórendszerben egyre több olyan család van jelen, akik egyik otthonról a másik otthonra vándorolnak, sőt megjelentek azok a gyerekek is szülőként a rendszerben, akik gyerekkoruk jelentős részét otthonban töltötték. Mit gondolnak a szakemberek a vándorló családokról? Nézzünk néhány véleményt, amit a családok átmeneti otthonaiban dolgozó munkatársak egy felmérés keretében fogalmaztak meg: 10 sz. diagram A szülők szocializációs problémái mennyire jellemzőek: (1: nem jellemző, 5: nagyon jellemző) 12 sz. diagram Jövedelem nélküliség: (1: nem jellemző, 5: nagyon jellemző) 1-3 válasz 2-4 válasz 3-12 válasz 1-0 válasz 2-3 válasz 4-19 válasz 5-17 válasz válasz 4-23 válasz 5-23 válasz sz. diagram Olyan szülői képességek hiánya, amelyek a gyerekek megfelelő nevelésének biztosításához szükségesek. (1: nem jellemző, 5: nagyon jellemző) 1-3 válasz 2-4 válasz 11 sz. diagram Jövőkép teljes hiánya: (1: nem jellemző, 5: nagyon jellemző) 3-17 válasz 4-21 válasz 1-1 válasz 5-6 válasz 2-6 válasz 3-13 válasz 4-16 válasz 5-17 válasz Ha megnézzük a diagramok mögötti fejlesztési szükségleteket a következőkben kellene segítséget nyújtanunk: rosszul berögzült szocializációs minták megváltoztatása segítségnyújtás gyermeknevelési és gondozási hiányosságokban szülői szerep erősítése munkaerő-piaci fejlesztés

17 32 33 Mennyire van erre lehetőség az átmeneti otthonban? Mennyire megfelelőek a jogszabályi hátterek (szakemberek, szolgáltatások, motivációs terek, ellátotti jogok és kötelezettségek rendszere) a hatékony munkához? A következő fontos kérdés, hogy a szociális munkások rendelkeznek-e megfelelő készséggel, eszközökkel, elköteleződéssel, hogy végigvigyenek egy egy fejlesztési folyamatot? Az intézmény - amennyiben az ellátott nem tartja be a megállapodást - nem tud szankcióval élni, az ellátott részére nincsenek következmények. Ha a nyilatkozat ellenére nem működik együtt, azért nem vonható felelősségre. Ha a megállapodásban meghatározott gondozási feladatokat, vagy annak mértéket nem tartják be a szülők, annak sincs jogszerű következménye. Jogok és kötelezettségek az ellátásban: Mikor szüntethető meg az ellátás? évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Talán furcsának tűnik, hogy a fejlesztési folyamatnak mi köze van jogokhoz és kötelezettségekhez. Szociális munkánk során azt látjuk, hogy óriási. Azt, hogy milyen kereteket tudunk felállítani egy egy hosszabb együttműködéshez, nagyban befolyásolja, milyen kötelezettségeket és jogokat határoz meg egy egy ellátás számára a jogszabály, milyen védelmet érez az ellátott és a szociális szakember egyaránt. Az intézmény és az ellátott megköti a jogszabály szerinti megállapodást az alábbiak szerint: (5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 37/A A jogszabály nagyon világos kereteket fogalmazott meg ennek tekintetében: 37/A. (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével, b) a jogosultsági feltételek megszűnésével. (2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. (6) Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, b) - ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt - alternatív napközbeni ellátás esetén. (7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját, d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíjfizetési kötelezettséggel jár, e) az ellátás megszüntetésének módjait, f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait, g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a 33. (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről. (7a) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás - a (7) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét, és b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik. 7 A megállapodás bizonyos fokú jogokat és kötelezettségeket is megfogalmaz. Meghatározza, hogy mennyi ideig lehet az otthonban az ellátott, hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe. Védi az intézményt, hogy mikről tájékoztathatja az igénybevevőket, valamint elvileg meghatározza az ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait a gondozás módját és mértékét. Illetve van benne egy nyilatkozat is, amely szerint a szülő együttműködik a gyermekjóléti szolgáltatóval, intézménnyel. Ezen két utolsó kiegészítés (7a) a és b pontja kifejezetten a családok átmeneti otthona miatt került bele a megállapodásba. Az a) pont elég életszerűtlen. Szinte elképzelhetetlen, hogy a bekerülést követően a megállapodás megkötéséig meg lehessen határozni az ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját és mértékét. (3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn. (4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. (5) Ha az ellátást a 32. (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg. 8 A jogszabályban a megszűnési lehetőségek között egyáltalán nem utal a megállapodás be nem tartására. Egyedül a házirend ismételt súlyos megsértését szankcionálhatja az intézmény, de tehetetlen, ha az ellátott nem együttműködő, nem fizet térítési díjat, nem tartja be a gondozási feladatait, nem hordja a gyerekeket a szükséges fejlesztésekre, nem vesznek részt az intézmény által nyújtott szolgáltatásokban, amiket azért működtet az intézmény, hogy a hozott problémák megoldódjanak. Egyáltalán nincs kapcsolat a gondozás során vezetett és kölcsönösen aláírt adatlapok (ÁTG-2 - Egyéni gondozási-nevelési terv átmeneti gondozás esetén ÁTG-3 - Családgondozási lap átmeneti gondozásban), az együttműködési kötelezettség, valamint a megállapodás között. Javaslatok Jogszabály változtatások: Megállapodás tartalmazza: a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy közreműködik, hogy a gyermekgondozással kapcsolatos feladatok, a gondozás módja, mértéke az ÁTG 2 és ÁTG 3 as adatlapban folyamatosan rögzítésre kerüljön. b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel a hozott problémák megoldásában együttműködik. Az ellátás megszüntetése: Az utána jövő b) pont nagyon fontos nyilatkozat lehetne az ellátás területén, mely megfogalmazza, hogy együttműködési kötelezettség van az ellátott és az intézmény, illetve a szakemberek között. Miért használok feltételes módot? Mi történik, ha a megállapodást valamelyik fél megszegi, felrúgja? Az ellátott amennyiben azt tapasztalja, hogy a megállapodásban foglaltakat az intézmény nem tartja be, az érdekképviseleti fórumhoz fordulhat. A fórum kivizsgálja az ügyet, írásbeli tájékoztatást ad, ha szükséges a fenntartóhoz, illetve a gyermekjogi képviselőhöz fordul további ügyintézés tekintetében. További lehetősége az ellátottnak, hogy megkeresi az ellátottjogi képviselőt, megkeresi panaszával az illetékes Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát, esetleg az illetékes Minisztériumhoz fordul. (3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti: a ) ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti b) a személyi térítési díjat az ellátott sorozatosan nem fizeti meg c) a megállapodásban rögzített együttműködési kötelezettségét többször megszegi d) nem működik együtt az ÁTG 2 és ÁTG 3 adatlap elkészítésében és az abban foglalt feladatok megvalósításában. e) az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn. Tisztában vagyunk a szociális munka nem a kötelezettségekről, az állandó számonkérésekről szól, de fontos tiszta kereteket teremteni, látni az elvárásokat, hiszen akkor döntheti el bárki, hogy igénybe vesz-e valamilyen ellátást, ha tisztán látja, minek mi lehet a következménye, kinek mi a feladata. Különösen fontos ez egy olyan ellátás tekintetében, ahol 4 fős család normatívája meghaladja a Ft-ot.

18 34 35 Motivációs terek az intézményes ellátásokban: Amikor arról beszélünk valakit fejleszteni kell annak érdekében, hogy bizonyos célokat elérjen, megvalósítson, mindenféleképpen fontos, ő is akarja a változást, ő is aktívan részt vegyen a fejlesztési folyamatban. Röviden: motivált legyen a feladat elvégzésében. Amikor átmeneti ellátásban résztvevő családokról, szülőkről beszélünk, nagyon gyakran találjuk szembe magunkat azzal, hogy nem rendelkeznek kellő elköteleződéssel helyzetük megoldása érdekében. Ennek hátterében nagyon mély, soktényezős okokat találhatunk. Ahhoz, hogy megfelelő motivációs térrel rendelkezzünk, az alábbi tényezőknek kell birtokában lennünk: ERŐ: Testileg egészségesnek érzem magam, megfelelő fizikai állapotban vagyok Magamat helyesen látni: Megfelelő önismeret, reális célok, erősségeimmel, gyengeségeimmel tisztában vagyok. ERKÖLCS és ETIKA: Megfelelő alapértékekkel rendelkezem, tiszteletben tartom a másikat, törvényes eszközökkel kívánom elérni a céljaimat, elfogadom a társadalmi szabályokat. Tanulás: Képes vagyok a tanulásra, új ismeretek megszerzésére Pozitív gondolkodás: Hiszek abban, hogy életemben jó dolgok is történhetnek, hogy van megoldás azokra a nehézségekre, amikben most benne vagyok. Tudom, tehetek azért, hogy pozitív irányba változzanak a körülményeim. Növekedés, fejlődés: Képesnek tartom magam arra, változzak, hogy új készségeket sajátítsak el, hogy egyes tulajdonságaimon változtassak. Javaslatok Szakmai protokollokba, sztenderdekbe kerüljenek meghatározásra azok az értékek (képzés és az elhelyezkedés fontossága, a gyerekek tanulmányi előmenetelének a prioritása, agressziómentesség, együttműködések szükségessége), amelyek mentén az ellátás szerveződik. A szakmai programok tükrözzék azokat a célokat, értékeket, amelyek mentén szerveződik az ellátás, valamint mutassa be azokat az eszközöket, melyekkel ezek elérhetőek. Pl.: A szülők mielőbbi elhelyezkedése érdekében az intézmény munkaerő-piaci tréninget szervez, valamint lehetőség van egyéni munka tanácsadás igénybevételére is. / A családok átmeneti otthona ellátásaival lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a gyerekek rendszeresen járjanak iskolába, óvodába, a szülők figyeljenek oda a tanulmányi eredményekre, továbbá a hozott nehézségek megoldása érdekében fontos, hogy a szülők minél több szolgáltatásba kapcsolódjanak be. Az ellátás a kölcsönös együttműködésen alapul. A házirend felépítése, a benne lévő szabályok a valóságot tükrözzék (életszerű legyen), váljon láthatóvá benne a minimális intervenció elve. Ne csak a korlátozások kerüljenek bele, hanem kerüljenek megfogalmazásra azok a lehetőségek, akár plusz szolgáltatások elérésének lehetősége is, amely elérése már valamilyen kötelezettség teljesítése után válik elérhetővé. (pl.: lehetőség van a munkaerő-piaci tanácsadás keretében utazási támogatást igényelni, melynek feltétele az álláskeresési tréningen való részvétel.) A Segélyszervezetnél úgy gondoljuk, hogy át kell strukturálni az intézményeink szolgáltatásait, hozzáférhetőségét, a pályázatok kapcsán elérhető plusz foglalkozások részvételi lehetőségeit, valamint azoknak az adományoknak az elérhetőségét, amit a Segélyszervezet oszt szét az ellátottak körében. Lehetőségek, szabad választás: Látok lehetőségeket, szabad választásom van az engem érintő kérdésekben. Érdemes végiggondolni ezeket a tényezőket, hogy milyen viszonyban is vannak az általunk ellátottakkal, szülőkkel, gyerekekkel. Azt gondolom elég lesújtó észrevételek érkeznének a szociális munkásoktól arra nézve, mi van ezekből a tényezőkből az ellátottaknál. A következő kérdés ezzel kapcsolatban: hogyan állnak ezekekkel a tényezőkkel az intézményben dolgozó munkatársak? Nekik mekkora a motivációs terük? Mennyire hiszik el, hogy van értelme annak, amit csinálnak, hogy lehet tovább fejlődni a szakmán belül,. Ez sem egy egyszerű kérdés. Mit sugároz az intézmény az ellátottak felé? Milyen az intézményi klíma? Intézményi klíma alatt a következőt értjük: Az intézmény szakmai programja, házirendje, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a szolgáltatások rendszere milyen üzenetet közvetít az ellátottak és az intézményben dolgozók felé? Milyen értékeket képviselnek a munkatársak? Mi a fontos? Közvetíteni tudjuk-e azokat a pozitív értékeket, ami ahhoz kell, hogy az egyén, család változtatni tudjon? Módszertani működésünk ideje alatt több intézményben vizsgáltuk az intézményi klímát. Néhány példa, hogy miket tapasztaltunk: Szigorú házirend, ahol délelőtt és délután is 2 órát kell takarítani, hogy a házban tisztaság legyen. Ha ebben az időben van az állásinterjú nem tud elmenni a szülő. A munkába járó szülő hátrányba kerül (írásbeli figyelmezetést kap, mert nem mosott ki időben. Szegény szülő nagyon fáradt volt, és ledőlt egy kicsit pihenni.) Aki nem jelenik meg a csoportfoglalkozásokon, közösségi programokon, az valamilyen szankciókra számíthat. Mindenképpen beszélni kell a pszichológussal. Ezek a működésmódok nagyban meghatározzák, hogy milyen értékek mentén szerveződik egy-egy intézmény élete. Fontosnak találjuk, hogy ezen változtassanak az intézmények.

19 A motiváció elősegítése: Kuponrendszer bevezetése az intézményes ellátásokba A Kofoed Iskola programmal a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet egy dániai tanulmányútján találkozott. A Segélyszervezet munkatársai úgy találták, hogy az iskola egyes modelljei sikeresen átvehetőek, alkalmazhatóak a hazai ellátórendszerben is. Szociális munkánk során tapasztaljuk, hogy a szociális és a gyermekjóléti ellátásokban működtetett szolgáltatások igénybevétele számos esetben teremt olyan helyzeteket, melyben az ügyfél motivációs tere nem alakítható ki, vagy nem növelhető, így a célként meghatározott változások elérése nagy nehézségekbe ütközik, gyakran ellehetetlenül. Gyakran előfordul, hogy a nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzájutás bizonyos tekintetben egyoldalú. Az igénybevevőnek semmilyen hozzájárulása, felelőssége, kötelezettsége nincs, az esetek többségében a szolgáltatások kialakításában nincs semmilyen szerepe. Fontos, hogy az ellátottak minden esetben képességeikhez mérten bevonásra kerüljenek a problémamegoldás folyamatába, annak érdekében, hogy érezzék a saját felelősségüket a kialakult helyzet kezelésében. Egy egy szolgáltatás igénybevételekor tapasztaljuk, hogy a komplex, egymásra épülő problémák jelenléte miatt, a helyzet sikeres megoldása újabb szolgáltatások szükségességét indokolja. (Pl.: Egy munkaerő-piaci tanácsadáson való részvétel önmagában nem lehet sikeres, ha az ügyfélnek nincs miben elmennie az első interjúra, illetve a munkakeresés költségei sem állnak rendelkezésére. Tovább nehezíti a helyzet kezelését, ha az érintett családjának súlyos problémát jelent a napi betevő előteremtése is.) Óriási szakmai dilemma, hogy ezen helyzetekben az újabb és újabb szolgáltatások bekapcsolása a segítő folyamatba hogyan történjen, milyen mértékben járuljon hozzá a segítő szervezet a probléma megoldásához, illetve milyen erőfeszítés várható el a rászorulótól? A kuponrendszer célja: A kuponrendszer célja, hogy az ellátást igénybe vevő érezze felelősségét saját problémájának megoldásában, ugyanakkor érezze azt is, ha ő hasznos tevékenységet végez, annak akár azonnali eredményei is lehetnek. A kuponrendszer további célja, hogy kialakítsa a motivációt azokban a helyzetekben, ahol erre szükség van, illetve világossá tegye, hogy nem jár minden szolgáltatás automatikusan, ezek eléréséhez saját erőre is szükség van. Hasznos tevékenység a kuponrendszerben: Hasznos tevékenységnek nevezünk minden olyan aktivitást, mely az adott személy vagy családja számára, illetve a társadalom számára értékes tevékenységnek, cselekedetnek minősül. Ezen tevékenység alatt érthetjük az ellátást igénybe vevő azon törekvéseit, amikor saját fejlesztése céljából tanácsadásokon, programokon vesz részt, amikor olyan irányú tudást szerez, amely hozzájárul a családi szerkezet megerősítéséhez, a családi működés stabilabbá tételéhez, amikor a tevékenység végzése kapcsán valamilyen készsége fejlődik, önfenntartása erősödik. Fontos továbbá azon cselekedetek megerősítése, amikor a társadalom számára végez hasznos, értékteremtő tevékenységet (faültetés, kertgondozás, közösségi terek alakítása, ). Kuponrendszer felépítése az intézményekben: A Segélyszervezet számára fontos, hogy a kuponrendszer alkalmazása összhangban legyen az adott intézményt meghatározó jogszabályokkal és szakmai elvekkel. Fontos, hogy a jogszabályban lefektetett szolgáltatásokhoz akadálytalanul, és feltétel nélkül hozzáférjenek az ellátottak, ugyanakkor az is lényeges, hogy a plusz szolgáltatások vagy magasabb minőségű szolgáltatások elérését feltételhez kössük. Ennek érdekében az intézményekben nyújtott olyan szolgáltatásokhoz, amelyek esetében a részvételhez a motiváció elősegítése szükséges, illetve ahol a szolgáltatás eredményei hosszú távon járnak nyereséggel az igénybevevő számára, kuponokat rendelünk. (Pl.: kupont lehet kapni egy pszichológiai tanácsadásért, egy munkaerő-piaci folyamatban való részvételért, valamilyen készséget fejlesztő foglalkozásért, ) A kuponok meghatározott ideig gyűjthetőek és különféle plusz szolgáltatásra válthatóak be. Ennek kidolgozása és meghatározása az igénybevevőkkel együtt történik. Általában az alapját azok a kielégítetlen szükségletek adják, amik jellemzőek a célcsoportra, és az adott intézményi szolgáltatással vagy az adott ellátórendszerrel nem lehet lefedni. (pl.: egy segítő folyamat kapcsán fény derül arra, hogy szemüvegre lenne szükség, de ennek költségeit nem fedezi a TB, illetve az adott ellátórendszer sem tud ebben segíteni. / Az édesanya jelzi, hogy nincs pénz mosószerre, ennek előteremtése nagy gondot jelent számára. / Születésnapja lesz a gyermeknek, de nincs ajándékra pénz, mégis szeretne valamilyen kis ajándékot a gyermeknek előteremteni.) A kuponrendszer végleges formája írásban rögzítésre kerül, hogy minden fél számára egyértelműen látható legyen annak működése. A kuponrendszer eredményei: Erősíti a partneri kapcsolat érzését az igénybevevő és a szolgáltató között. Egy adott hiányt nem adományba kap az ellátott, hanem megdolgozott, tett érte. Erősíti az ellátottak felelősségérzetét saját problémáik megoldásában. Nem csak azt látja, hogy mire van szüksége, hanem azt is, hogyan érheti el. Olyan szolgáltatásokba is bekapcsolódnak az ellátottak, aminek szükségességét az adott pillanatban nem érzik, nem látják, illetve az érezhető eredmények csak hosszú távon realizálódnak (terápiás folyamat, oktatás, képzés, készségfejlesztés). Az ellátott a közösség érdekében is végez tevékenységet, ezáltal értékteremtővé válik. Elkerülhetőek az adományosztás mellékhatásai. Kuponrendszer a gyakorlatban (Erőfeszítés nélkül nincs nyereség): Hosszú út, amíg egy adott intézmény szolgáltatásai átalakíthatóak és beilleszthetőek egy kuponrendszerbe. Nem könnyű feladat ez a családok átmeneti otthonaiban, hiszen az igénybevevők jelentős része több éve veszi igénybe ezen ellátási formát. A szülők tekintetében számtalanszor találkozunk állami gondozott múlttal, berögzült rossz magatartási mintákkal, alacsony felelősségvállalási szinttel, melyek mintaként szolgálnak a gyerekek életútja tekintetében is. Nem elég csak a hiányokra megoldási alternatívákat, szolgáltatásokat kialakítani. Végig szem előtt kell tartani a célcsoportok motivációs szintjét is. Az első kérdés, amit fel kell tennünk magunkban: miért kezdünk bele valamibe, miért vagyunk hajlandóak lépéseket tenni, változtatni eddigi működés módunkon? A válaszok a következők szoktak lenni: Nem jó, amiben most benne vagyok, rosszul érzem magam, álmaim vannak, amiket szeretnék megvalósítani.

20 38 39 Hogyan maradhatnak ezek a próbálkozások tartósak? Talán akkor, ha látom az értelmét, egyezik az elképzeléseimmel, látom az eredményeket, azonnal profitálhatok belőle. Amikor megtervezésre kerülnek a szolgáltatások, ezeket mindenképpen figyelembe kell vennünk. Nem lesz elég motiváció, ha azt mondjuk: ha végigcsinálja a terápiát majd megoldódnak a problémák vagy meglátod év végén már jobbak lesznek a jegyeid. A munka gyümölcse legyen látható és kézzel fogható! Ennek érdekében kialakítottunk egy kuponrendszert az intézményben belül. Ha valaki részt vesz valamilyen foglalkozáson, akkor kuponokat kaphat. Az, hogy milyen szolgáltatásért hány kupon jár, súlyoztuk. Van, amelyikért 1, és van olyan is, amiért 3 jár. A kuponok természetesen beválthatóak különböző szolgáltatásokra, természetbeni adományokra. Mi kapható a kuponokért? Ha már motivációról beszélünk és arról, hogy legyél aktív részese a jövőd alakításának, akkor már itt fontos volt, hogy bevonjuk az ellátottakat ennek meghatározásába. Kértük, hogy határozzák meg ők, mire legyenek beválthatóak a kuponok. A demokrácia egyik fontos meghatározója, hogy a résztvevők határozzák meg a jövőjüket, és legyenek ebben aktívak. Ezért kértük a felnőtteket és gyerekeket egyaránt, hogy együtt találjuk ki ezt a rendszert. Amikor nekikezdtünk ennek a folyamatnak, a gyerekek kuponrendszerétől féltünk jobban. Tartottunk attól, hogy csoki, chips, kóla lesz a sláger. Nagyon kellemesen csalódtunk, amikor felállították a kategóriákat, amelyben persze volt csoki is, de megtalálható benne az utazási bérlet, 1 óra plusz internetezési lehetőség, divatos iskolatáska, higiénés szerek, kozmetikai termékek. Két csoportfoglalkozás alatt a gyerekközösség megállapodott a rendszerben. A szülőkkel már nehezebb volt a munka. Maguk adják, így mondják meg, mit kaphatunk. Ezt tarthatnánk szimpatikus gesztusnak is. Értelmezhetnénk úgy is, hogy de jó, hogy nem követelőznek. Azt gondoljuk, nem erről van szó. Az ellátásban lévők hozzászoktak, hogy meghatározzák a körülöttük lévő rendszereket, világot, és passzív résztvevőként használják azt. Négy csoportos leülésre volt szükség ahhoz, hogy meghatározzák mi az, ami nekik jó, elfogadható egy ilyen kuponrendszer működtetésével. Miért fontos így kezdeni? Mert a kezdetektől benne van az ellátottak munkája, véleménye, igénye. Felelősséget vállaltak a rendszer kiépítésért, a döntésekért. Nagyobb a lojalitásuk a rendszer felé. Könnyebb megérteni és elfogadni, valamint könnyebben jönnek az új kezdeményezések, átélhetik, hogy magukért aktívan részt vettek valaminek az elkészítésében, aminek haszonélvezői ők lesznek. A kuponrendszer vázlatos keretrendszere: Tapasztalatok: A kuponrendszer fontos szerepet kap a motiváció fenntartásában. A Tandem programban elérhető szolgáltatásokat (korrepetálás, pszichológiai tanácsadás, mozgásfejlesztés, pályaorientáció, közösségi programok, szabadidős tevékenységek, munkaerő-piaci szolgáltatások) is beillesztettük a kuponrendszerbe. Fontos, hogy a rendszer folyamatosan változtatható legyen azáltal, ahogyan a részvevők belső elköteleződése erősödik, nő. Ekkor csökkenthetőek az adott kuponok, illetve azok a juttatások, amikre a kuponok beválthatóak. Vigyázni kell arra, hogy a túl sok juttatás csökkenti, és nem növeli a motivációt és teljes mértékben megakadályozza a belső motiváció kialakulását. Lehetőség van a rendszerben fontos értékek meghatározására is. Például, ha egy szülő elhelyezkedik, az otthonban automatikusan havonta 10 kuponban részesül. A díjazásokban kifejeződnek azok az értékek, amiket fontosnak tartunk: oktatás, tudás, munka, család, gyerekek fejlesztése. Sokszor csak az elindulás nehéz. Külön öröm az számunkra, amikor már egy-egy szolgáltatás igénybevétele nem a kuponok miatt történik meg. A szolgáltatás élménye, értelme átveszi a motivációt. Jó volt együtt lenni, beszélgetni, elmondani, megtanulni. Javaslatok Javasoljuk, hogy az intézményekben való szolgáltatások elérése ne legyen minden esetben automatikus, hanem alakítsuk ki azok igénybevételének feltétel rendszerét. Ezzel az ellátott is jobban érzi, hogy részesévé vált saját problémáinak a megoldásában. Ezzel egyidőben kerüljön meghatározásra, milyen hasznos tevékenységekért, szolgáltatásokban való részvételért adható kupon. Kezdődjenek egyeztetések arról, hogy a szociális és gyermekvédelmi rendszerben hogyan integrálhatóak be ilyen vagy ehhez hasonló új típusú elképzelések. Meg kell vizsgálni, hogy az adott szolgáltatások közül melyeket kell alapszolgáltatásnak tekinteni, illetve melyek azok, amiket feltételekhez lehet kötni. Készüljön el egy módszertani állásfoglalás arra nézve, hogy az intézményben nyújtott szolgáltatások hogyan kuponozhatóak be. Ennek egyik előfeltétele, hogy a jogok és kötelezettségek rendszere világos legyen az ellátottak és a munkatársak számára is. Világosan kerüljenek rögzítésre, hogy egy egy intézmény milyen motivációs rendszerekkel dolgozik. Ezek jelenjenek meg a szakmai programban is. Össze kell gyűjteni azokat a jó gyakorlatokat, amik hasznos tevékenységnek minősülhetnek egy-egy ellátás keretében (pl.: növénytermesztés, állattenyésztés, szocializációs csoportok, terápiák, kreatív foglalkozások, oktatás, munkaerő-piaci szolgáltatások, ) és bevezetésüket ösztönözni, támogatni kell. Ki kell alakítani a megfelelő jogszabályi kereteket arra, hogy akár emelt szintű szolgáltatások kialakítása is bevezethető legyen egy-egy intézmény életében ezen rendszerek elindítása mellett. minden foglalkozáson való részvétel kupont ér a kuponok értéke úgy nő, ahogy a foglalkozások kedveltségi szintje csökken pl.: művészetterápia 1 kupon, korrepetálás 3 kupon a kuponok beválthatóak különféle tárgyi eszközökre (pl.: csoki, társasjáték ) beváltani csak saját, névre szóló kupont lehet a tárgyi eszközöket a gyerekek, illetve a felnőttek javasolják a munkatársak szabják meg, hogy mennyi kuponba kerül a kívánság pl.: csoki = 5 kupon; kifestő színes ceruzával = 10 kupon; belépőjegy a kalandparkba = 50 kupon