Publications in proceedings Deliverable D7.4 WP7 I2AGORA Europe-wide and global dissemination strategy

Átírás

1 LIFELONG LEARNING PROGRAMME International Internship AGORA (I2AGORA) AGREEMENT NUMBER / PROJECT NUMBER LLP HU-KA4-KA4MP Publications in proceedings Deliverable D7.4 WP7 I2AGORA Europe-wide and global dissemination strategy Developed by University of Miskolc Actual submission date for this version: 31/12/2012 WP Leader: EADTU This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

2 Dissemination information (Internet, electronic, mailings, posters, papers, flyers, newsletters, pictures, et cetera) Ref.No. What When Teaching at higher level For what occasion (event, conference article..) XXIV. Conference of Heat Treatment and Materials Science in Industry, Balatonfured, Target group (s) engineers from technical HEIs and Industry Link or attach document/product Expected Impact it had (number attendees, readers, players, downloads, et cetera) Language pdf file of presentation cc.100 participants HU P1_D1 P1_D2 Presentation and paper, titled: 3 IN 1 - RECENT CHALLENGES FACED BY HIGHER EDUCATION AND THE SOLUTION: E- LEARNING by M.K.Baan ICETA2010-8th International Conference on Emerging elearning Technologies and Applications, The High Tatras, Slovakia world-wide community of professionals in e-learning 2 pdf files cc.120 participants EN P1_D7 Characteristics of entreprenerial activity and international mobility of European students (Az európai fiatalok vállalkozási aktivitásának és nemzetközi mobilitásának sajátosságai) by E. Lukács ERDEI FERENC VI. TUD. KONF. "Válságkezelés a tudomány eszközeivel" economic sector pdf files of the presentation,the paper &the program, experts in economy, HE HU P3_D6 Presentation "Virtual mobility: an alternative or complement to physical mobility", by Ilse Op de Beeck; distribution of I2AGORA leaflets April 2012, Cluj- Napoca, Romania Presentation on virtual mobility/internships at the ERACON 2012 conference; participation in discussion session of the INENTER project conference Erasmus Coordinators, people interested in mobility Ppt attached. Abstract & paper, which was published in the proceedings, attached over 300 participants in the conference; over 100 participants in the session where the presentation was given EN Capital Humano (Journal) P7_D1 Paper. CAPITAL HUMANO: INNOVACIÓN TECNOLÓGICA Y PRÁCTICAS VIRTUALES EN EL CONTEXTO UNIVERSIDAD- EMPRESA January 2012 Economists %B3n-y-desarrollo-innovaci%C3%B3n-tecnol%C3%B3gica-ypr%C3%A1cticas-virtuales-en-el-contexto-universidad-empresa 100 ES P7_D2 paper. CAPITAL HUMANO: LAS PRÁCTICAS VIRTUALES Y LA INNOVACIÓN TECNOLÓGICA EN EL CONTEXTO UNIVERSIDAD-EMPRESA June 2012 AEDEM BARCELONA 2012 Economists ES P7_D4 Models and Practices of Virtual Internships outside Europe Dec 2012 International Journal of Advances in Management and Economics Economists EN

3 nem középiskolás fokon TANÍ-TANI Kocsisné dr. Baán Mária Abstract: Based on a brief review of the most critical problems in Engineering Education, new ways of learning, application of powerful ICT tools, efficiency of e-learning methodology is outlined as a potential solution for many of the analysed problems. Open Education Resources and transparent system of Creative Commons licenses open up new possibilities for sharing resources and improving engineering education. Keywords: engineering education, e-learning, international collaboration 1. Bevezetés A műszaki felsőoktatás terén Magyarország kivételesen jelentős hagyományokra és eredményekre tekinthet vissza. A Miskolci Egyetem jogelődje, a selmeci Bányatisztképző Iskola alapításának éve 1735, akadémiai rangra 1770-ben emelkedett, így a világ első műszaki felsőoktatási intézményeként megelőzte Európa olyan nagyhírű intézményeit, mint a Freibergben 1765-ben, Berlinben 1770-ben, Szentpéterváron 1773-ban, majd Clausthalban, Madridban, Párizsban, Mexikóban stb. megalapított intézmények. Jelentősége azonban nem pusztán az időrendben történő elsőbbségben keresendő, de kiemelést érdemel az a módszertani újítás is, melynek lényege a kiscsoportos, laboratóriumi oktatás gyakorlata. A nagy nevű professzorok által kialakított, a hallgatók öntevékenységén alapuló kohászati-kémiai laboratóriumi oktatási módszer gyökeres változást hozott a természettudományok oktatásában, s hatékonyságának elismerését láthatjuk abban a tényben, hogy ben a párizsi műszaki egyetem megszervezésekor azt a selmeci laboroktatási módszert vették mintául, melyet mai szóhasználatunkban gyakorlatorientált képzésnek, projektalapú, vagy probléma alapú oktatási módszereknek nevezünk. Még egy további jelentős esemény kötődik a selmeci professzorok nevéhez: közreműködésükkel 1786-ban a Selmec melletti Szklenón alakították meg a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, Societät der Bergbaukunde néven. A szervezet 13 európai ország, valamint Mexikó és Bogota 154 szakemberét tömörítette, köztük olyan egyetemes nagyságokat, mint Lavoisier, Goethe és Watt. Elődeink tehát jelentős szerepet játszottak nemcsak a korszerű módszertani fejlesztések, hanem a nemzetközi szakmai együttműködés mai szóhasználattal networking kialakulásában is. A magyar mérnökképzés sikereit pedig feltalálóink zseniális alkotásainak hoszszú sora fémjelzi. Büszkék lehetünk-e múltunk mellett a mérnökképzés jelenére? Megtartottuk-e úttörő szerepünket a kreatív mérnökök képzésére alkalmas, innovatív módszerek kifejlesztésében? Jelentős tényezőként tartanak-e számon ma Európában, a formálódó Európai Felsőoktatási térség műszaki felsőoktatási intézményei között? Mit ér ma a mérnök, ha magyar? E kérdések tényekkel alátámasztható, objektív bemutatása alapos, átfogó, szisztematikus felméréseket igényelne ezek hiányában mindössze két dologra vállalkozhatunk: a hazai iparvállalatok véleményére és az európai együttműködési programok tapasztalataira építve elemezni a mérnökképzés jelenét és felvázolni fejlesztésének lehetőségeit. 2. A hazai mérnökképzés általános problémái Az iparvállalatok véleménye alapján a mérnökképzés legfőbb leginkább orvosolandónak és orvosolhatónak tekintett problémái az alábbiak: - a mérnöki pálya, a műszaki felsőoktatás vonzerejének alacsony szintje miatt a műszaki karokra bejutó hallgatók alacsony szintű felkészültsége, kreativitásának hiányosságai, - a bolognai rendszer erőltetett, formális bevezetéséből adódó, a képzési szintek céljaival nem összehangolt képzési tartalmak és módszerek okozta anomáliák alapképzés szintjén mindenekelőtt a gyakorlat-orientált képzés hiányosságai, 1 Egyetemi docens, m.kocsis.baan@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék

4 - a szakmai karrierhez szükséges korszerű alap-kompetenciák - nyelvismeret, kommunikációs készség, multikulturális kompetenciák hiányosságai. A felsoroltak egy része nem, vagy alig befolyásolható a felsőoktatási intézmények szintjén, kezdjük tehát a számunkra leglényegesebb szempontokkal, a szakmai képzés problémáival. A bolognai rendszer által deklarált elvek teljesülésének egy jelentős hiátusa az alapképzés gyakorlatorientáltsága. Számos tényező indokolja, hogy e téren igen komoly szakadék tátong a ndeklarált elvekben tükröződő, jogos elvárások, és a mindennapok tapasztalata között. Röviden áttekintve néhányat ezek közül: - A felsőoktatás tömegesedését sem az infrastruktúra (oktatási laboratóriumok) kapacitás-bővülése, sem oktatásmódszertani szemléletváltás nem követte következésképp az elitista, kiscsoportos képzés módszertanát próbáljuk kevés sikerrel alkalmazni az alapképzés tömegtermelésére, - Kedvezőtlen változások következtek be a szakmai gyakorlatok vonatkozásában is: - Korábban az öt éves képzésben több, eltérő célú nyári szakmai gyakorlat egészítette ki az elméleti képzést: az első és második évben munkahelyi tapasztalatok szerzése volt a cél, míg a negyedévet követően már kutatási feladatot a diplomatervhez kapcsolódó témakörben kellett megoldani. A jelenlegi rendszerben a BSc képzés során csak egy alkalommal 6 hétre kell a hallgatóknak szakmai gyakorlatot teljesíteniük, s mivel ez a szakdolgozat-készítést közvetlenül megelőző időszakra esik, s enélkül annak teljesítése időben nem is lenne megoldható, így a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetősége helyett nagyon célirányosan a szakdolgozat kutatási feladataira és megírására kell koncentrálni. - Megszűntek azok a környező nagyvállalatok, amelyek a korábbi években diákjainkat nyári szakmai gyakorlatra fogadták. - A jobb képességű, nyelvet beszélő hallgatók külföldi részképzésre vagy szakmai gyakorlatra is utazhatnak. A kiutazási lehetőségek azonban nem minden esetben találkoznak a hallgató szakiránya vagy szakdolgozatválasztása témakörével, és a külföldi intézményben sem mindig fordítanak kellő figyelmet a hallgató érdemi foglalkoztatására. Az oktatói életpálya-modell számos vonatkozásban ellene hat annak, hogy az egyetemi oktatók valós gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezzenek, vagy ilyenek megszerzésére lehetőségük/ ambíciójuk lenne. - A fiatal oktatókkal szembeni elvárás, hogy a PhD fokozatot mielőbb megszerezzék. Ehhez olyan kutatási feladatokkal kell foglalkozniuk, amelyek tudományosan új eredményeként elismerhető tézisekre vezetnek egy briliáns mérnöki megoldást sokkal kevésbé tekintenek értéknek, mint egy mégoly hasznavehetetlen, de új elgondolást vagy mérési eredményt. - Másrészt az oktatók a kutatási eredmények megfelelő szintű publikálására vannak ösztönözve és nemcsak ebben a szakaszban, de egész életpályájuk során ez a legfőbb értékmérő. Pedig a mérnöki munka eredménye nem mindig publikálható épp, mert a gazdaság számára hasznosítható, üzleti érdekek miatt védendő tudást testesít meg. Így nem öszszemérhető a mérnöki kutatás eredményessége a természettudományos eredményeket magas impakt-faktorú folyóiratokban publikáló más tudományterületek kutatásaival. Mégis, a közelmúlt kutatóegyetemi pályázatai során ilyen mechanikus megmérettetést kellett elszenvednünk szakterületükön nemzetközi, vagy hazai iparvállalataink körében elismerést szerzett mérnökök lemaradhattak a gyakorlat számára eredményt alig felmutató, elméleti szakemberek, vagy akár a publikációs listájuk bővítésének prioritást adó kollégáik mögött. - Alig van arra példa, hogy ipari gyakorlattal rendelkező szakember bármely életkorban is oktatói pályára térjen. Ennek nemcsak a jövedelem-különbség az oka bár fiatalabb korban ez a meghatározó. Még nagyobb veszteség, hogy több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereket az Egyetem nem is tudhat oktatóként kiváltképp nem vezetőoktatóként alkalmazni, hiszen többnyire nem rendelkeznek tudományos fokozattal ipari életpályájukon az nem volt elvárás és gyakorlat.

5 - Nem vált gyakorlattá sőt a korábbi gyakorlat ellehetetlenülésével egyre ritkább, hogy akár óraadóként, meghívott előadóként is találkozzanak a hallgatók ipari szakemberekkel. A másik komoly probléma a nyelvismeret és a multikulturális kompetenciák hiánya. Tudjuk, hogy az egyetemi képzés keretein belül, megfelelő alapok nélkül nem oldható meg a nyelvismeret megszerzése. Számos hallgatónk fizet komoly összegeket különórákért, tanfolyamokért, hogy megszerezze a diploma feltételeként megszabott nyelvvizsgát. Természetesen az lenne az ideális, ha már az egyetemi éveket megelőzően, a középiskolában eljutnának a hallgatók egy világnyelvből a középfokú nyelvismeret szintjére. Sajnálatos tapasztalat, hogy bár egyre többen érkeznek nyelvvizsgával a felsőoktatásba, a hallgatók aktív nyelvhasználatra való készsége és ambíciója igen alacsony szintű. Szakmai alaptárgyainkat a Miskolci Egyetemen a 80-as évek közepétől rendszeresen meghirdetjük angol nyelven is, így a szakmai és szaknyelvi képzésre egyidejűleg kínálunk lehetőséget amivel azonban csak igen kevés hallgatónk él. Pedig e képzési programok a hozzánk érkező ERASMUShallgatók szempontjából is igen fontosak, e csoportokban valamennyi résztvevő számára a multi-kulturális közösségekben való együttműködés kompetenciáinak fejlesztését szolgálhatják. A szaknyelvi képzés terén azonban nemcsak a mai egyetemi hallgatók korosztálya, hanem a gyakorló mérnökök továbbképzése is fontos feladata lenne a felsőoktatásnak. Magyarországon az idegennyelv-ismeretre vonatkozó statisztikai adatok igen kedvezőtlenek: a középkorú, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek sok esetben azért nem kaphatnak magasabb szintű fejlesztői-vezetői mérnöki munkakörben megbízást, mert a fokozódó globalizáció körülményei között, nyelvismeretük hiányosságai miatt nem tudnak a multinacionális cégeken belül munkatársaikkal, a külföldi tulajdonosokkal, illetve a megrendelőkkel megfelelő biztonsággal kommunikálni. Olyan tananyagok és képzési programok kidolgozására kell tehát törekedni, amelyek egyidejűleg támogatják a gyakorló mérnököket szakmai ismereteik bővítésében, és elősegítik, hogy aktívan alkalmazni tudják az angol nyelvet mérnöki munkájuk széleskörű feladatai során. 3. Korszerű szemlélet, hatékony módszerek Az eddigiekben felvázolt problémák megoldása során csaknem mindig komoly akadályt jelent az erőforrások hiánya de vannak a felsőoktatás és a mérnökképzés terén olyan, sürgető változást igénylő területek is, melyek nem annyira pénzügyi feltételeket, hanem sokkal inkább szemléletváltást igényelnek. Ez a szemléletváltás pedig a tudás átadásában és generálásában az eddigiektől eltérő, innovatív, korszerű és hatékony módszerek alkalmazását célozná. Szándékosan nem az oktatás, a tanítás módszertanának kifejezését alkalmazva egyrészt a tanuló- és tanulásközpontú szemlélet fontosságát szeretném kiemelni, másrészt a jelenleg formálódó konstruktivista és konnektivista pedagógiai elméletek alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Ezek az újszerű és hatékony pedagógiai elvek és módszerek az informatikai, e- learning hatékony eszközrendszerével párosulva a felsőoktatási intézmények stratégiájának középpontjába kerültek világszerte. Természetes elvárás, hogy az oktatók nagy figyelmet szenteljenek annak, hogy képzési programjaik szakmai tartalmát folyamatos korszerűsítsék ám az oktatás módszereiben alig történik változás. Nem pusztán az eszközhasználatról van szó az írásvetítők, projektorok alkalmazása még nem jelent módszertani megújulást. Az azonos technológiai megoldást alkalmazó taneszközeink pl. a nyomtatott tankönyvek, jegyzetek - között is szembeötlő a különbség, ha egymás mellé teszünk néhány azonos témakörű amerikai vagy nyugat-európai tankönyvet és a mi jegyzeteinket. Míg az előbbiek jól tanulható, problémafelvetéssel, példákkal, szószedettel, ellenőrző kérdésekkel és feladatgyűjteményekkel bővített, gazdagon illusztrált, tipográfiai megoldásokkal a tanulás folyamatát irányító, on-line forráshelyekkel kiegészített oktatási anyagok, a mieink lényegében száraz, személytelen hangvételű, leíró jellegű, ismeretközlő tankönyvek. Megjegyzendő, sajnos szakkönyveknek is igencsak híján vagyunk, számos szakterületen, - így például a hőkezelés terén - nincs magyar nyelven korszerű szemléletű szakirodalom. Nem csoda, hiszen

6 az efféle reproduktív szakmai munkának nincs becsülete, a befektetett munkával arányos elismertsége a publikációk sorában. A haza felsőoktatási szakemberek többségében fel sem igen vetődik, hogy nemcsak az minősíti a felsőoktatást, hogy Ki és Mit oktat, hanem az is, hogy Hogyan. Korábban (a 70- es évek végén) a fiatal oktatóknak kötelező pedagógiai képzésen kellett részt venniük és minimálisan néhány hónapos ipari gyakorlatot kellett teljesíteniük ez az elvárás és lehetőség azóta megszűnt. A mérnökök képzését többnyire olyan oktatók végzik, akik ugyanabban az intézményben szerzett szakmai tudásuk átadásához más módszereket nem ismerve, sőt a tanulás-módszertan jelentőségét sem ismerve ugyanolyan eszközöket alkalmaznak a tanításban, s úgy gondolják, az a diák dolga, hogy az általuk átadott tudást elsajátítsa. Jó példa volt erre néhány éve, hogy amikor a Miskolci Egyetem adott otthont a SEFI-IGIP rangos nemzetközi konferenciájának, hazai előadó kiváltképp módszertani kérdésekkel foglalkozó prezentációja alig akadt a programban. Ezzel szemben jelentős szakmai szervezetek köztük épp a SEFI, a mérnökképzés európai szakmai csúcsszervezete foglalkoznak a műszaki felsőoktatás fejlesztésének kérdéseivel [1], jelentős egyetemek neves professzorai elemzik a fejlődési tendenciákat [2], projektek irányulnak módszertani fejlesztésekre, konferenciákat rendeznek a tapasztalatok és elképzelések megosztásáról [3], számos, az adott témakörrel foglalkozó szakkönyv, monográfia jelenik meg [4-6]. A módszertani fejlesztések kétségkívül leglátványosabb eleme az IKT térhódítása az oktatásban. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a felsőoktatás működését sem hagyhatja érintetlenül az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása. A távoktatás tanuló-központú módszertanára alapozva kifejlődött e-learning fogalmában is kifejezésre jut a hangsúlyeltolódás: az oktatás helyett a tanulás kerül a képzési folyamat középpontjába. E két fogalom sok esetben még most is összemosódva jelenik meg, s nem tud szabadulni a korábbi évek (és néhány oktatási intézmény) alacsony hatékonyságú levelező/távoktatási képzéseinek színvonaltalansága miatt kialakult előítéletektől. Az e-learning lényegében egy, a tanulás hatékonyságát fokozó lehetőség, amely a részidős képzési formákban térbeli és időbeli rugalmasságot is biztosít, de a nappali képzésben tanulók számára is minőségi változást hozhat a tanulás eredményesebbé tételében. A blended learning kifejezés hangsúlyt ad ennek a fontos jellemzőnek: minden képzési szinten és formában, a képzés jellegétől függően a mindenkori optimális arányokra kell törekedni a képzésitanulási eszközök és módszerek széles spektrumának alkalmazásával. Hogyan segíthet a mérnökképzés vonatkozásában felsorolt számos probléma megoldásában az e-learning? Természetesen ez sem csodaszer, de meggyőződésem szerint hatékonyan alkalmazható számos, az előbbiekben vázolt probléma megoldásában. a) Infrastruktúra hiányosságai kompenzálhatóak megfelelő multimédiás tananyagokkal. Nincs olyan gazdag egyetem még a nálunk jóval jobb anyagi helyzetben lévő országokban sem, ahol minden berendezést be lehetne élőben mutatni, gyakoroltatni egy animációkkal és videóval öszszeállított, színvonalas tananyag jó megoldás lehet az oktatás gyakorlatiasabbá tételére aminek az elkészítésébe be lehetne vonni a gyakorlati szakembereket, sőt, a berendezés gyártói, forgalmazói is érdekeltté tehetők ezek kidolgozásában - számukra ez marketing-lehetőségnek is tekinthető. Még azokban az optimális helyzetekben is, amikor rendelkezünk az eszközzel, általában nincs arra idő, hogy egy 2 órás gyakorlat során, egyidejűleg hallgató számára be tudjuk mutatni az eszköz valamennyi funkcióját (mellesleg a próbatestek alapanyaga és gyártása is komoly költség), mert több órás átszerelést igényel, s esetleg épp egy kutatómunka folyamatát szakítaná meg egy-egy gyakorlat. Ezért a BSc képzés nagy létszámú tantárgyaihoz olyan digitális tananyagtárat kellene létrehozni, amely szabványos, újrahasznosítható formában így a tantárgy specialitásaihoz, vagy az oktató szemléletmódjához igazítható szövegkörnyezettel kiváló illusztrációs lehetőség lenne. b) Ipari környezetben készített, multimédiás esettanulmányokkal komplex mérnöki megoldásokat lehet bemutatni ezzel kiváltva a képzési programban nem bővíthető szakmai gyakorlatokat, nem finanszírozható üzemlátogatásokat.

7 c) A külföldi részképzést, szakmai gyakorlatot megelőzően a hallgatónak egy virtuális mobilitás keretében fel kellene készülnie a külföldi egyetemen rá váró konkrét feladatokra így már hatékonyabban hasznosíthatná a kint töltött időt. Még hasznosabb, ha egy ottani diákkal csereprogramban közösen dolgoznak, először virtuálisan, majd felváltva, mindkét intézményben, közös feladatokon. Ebből nyilvánvalóan olyan előny is származhat, hogy megtanulnak egy multikulturális munka-környezetben, hálózati formában együttműködni, gyakorolják a szaknyelvet, kapcsolati tőkét szereznek, stb. d) Videóra rögzített előadások révén a hallgatók az adott szakterületnek mind a hazai, mind a nemzetközi szaktekintélyeit megismerhetnék egy ilyen Tudós-tár (a Mindentudás Egyeteme sorozathoz hasonlóan) nemzedékek között is hidat teremtene, alkalmas lenne a jövő mérnökeinek motiválására, a mérnöki szakmán belüli elismerés kifejezésére is. Az angol nyelvű szakmai videóelőadások a szaknyelvi kommunikációs készséget fejleszthetik. 4. Világszínvonalon, költséghatékonyan és jogtisztán A Miskolci Egyetem számos nemzetközi projekt keretében vett részt az elmúlt másfél évtizedben e-learning képzési programok fejlesztésében, köztük többnyelvű, a hőkezelés és felületkezelés témakörében fejlesztett tananyagok kidolgozásában. [7]. Kétségtelen, hogy a színvonalas e-learning tananyagok fejlesztése nem kevés erőforrást időt és pénzt igényelnek. Így hát utópisztikusnak tűnhet a közeljövő mérnökeinek képzését e módszerek segítségével megújítani, hatékonyabbá tenni. A szemléletmód változás azonban új lehetőségeket teremtett a tananyagfejlesztés terén is: részben a nyílt elérhetőségű tananyagtartalmak on-line megjelenésével ilyen pl. a steeluniversity.org címen található e-learning tananyag, vagy a Cambridge-i Egyetem DOITPOMS projektje. 2. ábra Steeluniversity e-learning tananyagok bárki számára elérhetően, sok interaktív feladattal, multimédia illusztrációval Másrészt a szabványos formátumban kidolgozott elektronikus tananyagtartalmak technikailag igen könnyen újra-hasznosíthatóak, a tananyag-elemek az adott oktató által saját tananyagának tartalmához, képzési szintjéhez igazíthatóak így a költséges multimédia-elemek fejlesztését nem kell ismételten megfinanszírozni. Természetesen ehhez a copyright átlátható, korrekt kezelése szükséges. Az anyagtudomány oktatása terén jó példa erre a CORE projekt adatbázisa, melyben a nyílt elérhetőségű tananyagelemek (Open Educational Resources, OER) sokoldalúan kereshetőek és a Creative Commons licence-rendszere által definiált felhasználhatósági jogosultságokról is tájékoztatást adnak. 1. ábra A MinSE projekt oktatási portálja 3. ábra Jogosultságok a Creatív Commons rendszerében

8 4. ábra Korlátozások jelölés-rendszere a Creative Commons licence-rendszerében A jövő mérnökeit a korszerű és komplex e- learning tananyagok megosztásával nemcsak költséghatékonyan, de a mindenkori világszínvonalnak megfelelően készíthetjük fel a sikeres szakmai pályafutásra. A technikai feltételek adottak, a módszerek ismertek csak rajtunk áll, hogy képesek vagyunk-e változtatni szemléletmódunkon, felismerjük-e, hogy nemcsak az a lényeg, mit oktatunk a minket követő generációknak, hanem az is nagyon fontos, hogyan tesszük ezt. A digitális nemzedék más módon gondolkodik és más tanulási stílussal bővíti ismereteit és fejleszti képességeit sikerességükhöz hozzá kell járulnia a digitális bevándorlók nemzedékének is, hogy megtanulják a rájuk zúduló információ-tömeget értelmezni, rendszerezni, szintetizálni és alkotó módon alkalmazni. Összefoglaló Az International Federation of Heat Treatment and Surface Engineering kezdeményezésére átfogó értékelés készült a hőkezelés és felülettechnológiák oktatásáról a Global 21 projekt keretében [8]. A különböző célcsoportok és képzési célok vonatkozásában sikeresnek tekinthető jó gyakorlatok áttekintését követően a tanulmány főbb megállapításai a következők: A differenciált és komplex képzési igények kielégítésére az e-learning nyújthat megoldást, A fejlesztés olyan erőforrásokat igényel, amelyeket egy-egy cég vagy szervezet nem tudhat egyedül felvállalni. A Miskolci Egyetem az elmúlt évtizedben számos nemzetközi projekt keretében részt vett innovatív tanulási módszerek és tananyagok fejlesztésében. E módszerek segítségével a jövő mérnökeit felkészíthetjük a sikeres szakmai karrierre, tudásukkal és kreativitásukkal a világon bárhol megállhatják majd a helyüket. Referenciák: 1. SEFI (European Society for Engineering Education) honlap: Folyóirata: European Journal of Engineering Education 2. M.C. Flemings, R.W.Cahn: Organisation and Trend sin Materials Science and Engineering Education int he US and Europe, Acta mater.48 (2000) pp , Elsevier Science 3. Material Education Symposia, 2011, University of Cambridge, 7-8 April mbridge/agenda.htm 4. S. D. Sheppard, K.Macatangay, A. Colby, W.M.Sullivan: Educating Engineers Designing for the Future of the Field, Jossey- Bass, Willey, B.Chandromohan, S. Fallows ed. : Interdisciplinary Learning and Teaching in Higher Education,, Routledge, R. Stone ed. : Best Practice for Teaching Science, Corwin Press, SAGE, Kocsisné Baán M: Nemzetközi együttműködés a European Master in Surface Engineering tananyagfejlesztésben XXIII. Hőkezelő és Anyagtudomány a gépgyártásban Országos Konferencia, Balatonfüred, okt.1-3, pp Brian Birch: IFHTSE Global 21: heat treatment and surface engineering in the twenty-first century, Part 8 training in heat treatment and surface engineering, International Heat Treatment and Surface Engineering 2009 vol. 3 No. 1

9 3 IN 1 - RECENT CHALLENGES FACED BY HIGHER EDUCATION AND THE SOLUTION: E-LEARNING and mailing address ( Maria Kocsis Baán Institution(s): University of Miskolc, North Hungarian Distance Education Centre, 3515 Miskolc- Egyetemváros, B3/B4 Contact: Tel/Fax: , m.kocsis.baan@uni-miskolc.hu, URL: 8 th Int. Conference on Emerging elearning Technologies and Applications The High Tatras, Slovakia October 28-29, 2010 Abstract. Higher Education in Europe faces several demanding, and sometimes contradictory challenges. Massification contra individualisation, meeting the specific needs of globalized economy and responsiveness for local needs, as well as demand for continuous quality improvement while suffering from the limitations in financial and human resources all these problems may be treated by one single solution: e-learning. Innovative and pedagogically established application of ICT may improve versatile functions of university operation, starting with e-administration and e-delivery, and gradually approaching the full complexity of e-learning, including virtual mobility and virtual internship programmes. University of Miskolc has been involved in several EU supported projects, focusing of different scenarios and functions of e-learning, building of long-term, strategic partnership with several HEIs of the EU. Lessons learnt in these projects will be introduced, illustrating the appropriateness and success of e-learning for meeting the challenges faced by the Higher Education Institutes. Keywords: Collaboration, Virtual Mobility, Blended learning, Open Educational Resources (OER) 1. INTRODUCTION In the recent decades, Higher Education of Europe faces several challenges even if we mention just a couple of key-words: Bologna, Lisbon, Lifelong learning, ICT and we all know how dramatic changes and processes they have induced. Bologna-process aims at answering the challenges of globalisation, establishing the European Higher Education Space, demanding goals of Lisbon increases the responsibility of HE in improving competitiveness, LLL forces HEIs to change their mission and widen their strategy and integration of ICT changes how we teach and how we learn, opening up unique possibilities for networked learning communities in a globalised education market. HEIs in Central Eastern European region have to recognise to be even in a more complex and dramatic situation. Since the early nineties the education systems of the Central European region have faced - and are still facing - important, if not insurmountable challenges. The radical changes of the political and economical structures raised new educational and training needs from qualitative as well as quantitative point of view. The massification of the education system, especially the tertiary education system proved to be a basic tendency of the democratic systems in the developed countries and it became one of the major objectives of the Central European countries. On the other side privatised market economy generated new demands for curriculum, for new forms and methods of education. As one of the most powerful initiative, the grandiose programme of PHARE Multi-country Programme for Distance Education started in by launching a pilot project and later on, not without administrative obstacles, a massive follow-up project was accepted by the European Commission. Elaboration of a harmonised ODL development strategy for the 11 PHARE countries, establishment of National Contact Points, 40 of wellequipped ODL Study Centres, training of hundreds of teachers and professors in different fields of ODL (managers, content developers, tutors), course development projects, several professional meetings, development of strategic studies all these were very important outcomes of the PHARE MCC programme. Not only the huge number of indicators were amazing results of the programme were not only promising, but in a unique way, intensive cooperative actions led to the building of a professional community of innovative ODL and e-learning experts. Exactly the time period of this PHARE programme has brought dramatic development into the ODL activities of all HEIs in the world multimedia tools and networking, online solutions, e-learning frameworks have been elaborated in these years. Enthusiasm of CEE ODL experts was supported by encouraging messages of our EU partners, saying: in the field of e-learning, we can stand at the startline, together with western colleagues, without the usual stereotypes: the need for closing up. But as usual, as soon as the programmes were completed and financial support was closed, results of these programmes eroded quickly and stability and sustainability of the newly formed ODL units became uncertain, and highly dependent upon the intention and involvement of host institutions management. However these common roots of the HEIs of our region proved to be strong enough for finding the only operable solution: keeping the network alive, new and new EU programmes have to be addressed, planning proposals to be built on each other, providing frameworks and support for continuing methodological and content development and international networking. 1

10 2. HIGHER EDUCATION IN TRANSITION Hungarian HEIs in transition In the past the Hungarian higher education achieved a very high standard of excellence and as a result enjoyed an excellent reputation throughout the region and the entire world. The system at one point produced the highest per capital rate of Nobel prize winners in the world. However, the Hungarian higher education system was not well prepared to meet the challenges that were emerging at the end of the 20th century. First, the system was rigid and unresponsive to the demands of a market economy. Secondly, the system was inefficient and wasted enormous resources. Third, the system was inequitable with the public sector, financing virtually all the costs of the system and private beneficiaries paying few of its costs. In contrast to broad participation in primary and secondary education, Hungary s higher education system has been small and elitist. In 1991, higher education enrolled just 12 percent of the population group age of Half of the students were enrolled in 5-6 year degree programs (university level training). Students were admitted by faculties into over 400 courses. The sequence of courseunits was rigidly specified and few electives were permitted until recently. Students could not move from one course to another course or from one level to another without starting their studies in most cases from the beginning. Accession to the European Union, as well as the Bologna Declaration identified the enhancement of the attractiveness of the educational market and active participation in the creation of the European Higher Education Area as the priority objectives of higher education for the sake of the economic development of the European Community. Pursuant to the principle of the free movement of labour force, it is necessary to provide for the framework of the mobility of teachers, researchers and students thereby facilitating international cooperation and innovation in higher education. It became evident that the operational and management practice of institutions is in conflict with both the tasks deriving from the size of the institutions and the social and economic expectations, while the requirement of efficient and economical operation poses a new challenge for institutions. The greater national and international cooperation, the tasks to be performed in regional development and the connection to international higher education networks demand professional competence in academic and management tasks, the adequate definition of institutional and managerial duties, powers and responsibilities, and the transformation of the structure and management of higher education institutions. The concept of Lifelong Learning (LLL) became a key issue of public discourse about education from the second half of the 90s onwards. In the past couple of years several attempts were made in the policy field of different sectors in order to define the role and factors supporting its extension. The Hungarian strategy for lifelong learning - in accordance with the European concept of LLL - focuses on the concept of knowledge and a broader interpretation of learning. Development of individual key competences such as ICT and language skills - has been put into the focus. The strategy aims at constituting a consensus-based ground for the action programmes and action plans of a variety of sectors, which serve a system-like manner of development. ODL and e-learning in Europe Methodological modernisation, wide scale, but critical and responsible use of ICT for educational purposes, blended and e-learning approaches are considered as major tools for supporting the educational reforms and extension of LLL concept. E-learning has become the mainstream of education in the majority of EU countries and shows dynamic development in Central-East European countries as well. Widespread application of ICT in the context of the Information Society is mentioned as a priority by national development plans of CEE countries. Several EU programs and projects supported such initiatives, but international networking in course delivery still remained at low level of operability. ODL and e-learning at the University of Miskolc The University of Miskolc is one of the largest, state-owned provincial universities of Hungary, situated in the North- Eastern part of Hungary, which was earlier the centre of heavy industry. Founded as a mining school and, at the same time, the first technical HE institution in the world in Selmecbánya in 1735, it looks back on a glorious past and boasts a dynamic present. Although forced to move its location to different towns because of the tribulations of history, first to Sopron in 1919 with the Faculties of Mining and Metallurgical Engineering, then to Miskolc in 1949 adding the Faculty of Mechanical Engineering to the former two, it has never ceased to be in the vanguard of the country s higher education. Within the last decades, it has steadily developed into an institution of real universitas character by launching taught programmes in law (1981), economics (1987), humanities (1992), teacher training, music education and health care studies (2000) in addition to the traditional engineering programmes. Now it offers BSc, MSc and PhD degree courses at 7 Faculties, one College and one Institution, for approximately 7000 full-time and 6500 part-time students. Our accredited PhD Schools (7) offer an opportunity for the further education of experts and their gaining a higher academic degree. Besides the strong, prestigious traditions and strength in engineering, the University of Miskolc offers the widest range of disciplines taught on the same campus in Hungary. This is a unique opportunity for students to carry parallel studies at different faculties, as well as to enrol complex, inter- and multidisciplinary professional training programs, especially in postgraduate level, e.g. engineeringmanagement, economy-law, law-engineering, etc. Hosted by the University of Miskolc North Hungarian Regional Distance Education Centre was established with the objective of coordinating the ODL and e-learning development of the institution as well as of the North- Eastern region of Hungary. In the framework of the mentioned PHARE Multi-Country Programme for Distance Education our ODL Centre was formally established in 1998, as member of the PHARE ODL Network, including 40 study centres in 11 countries of Central-East Europe. 2

11 University of Miskolc was the first HEI of Hungary, where wide-scale implementation of blended learning approach started in 2003, at all Faculties, offering free access to an advanced, complex e-learning environment, developed by Hungarian ICT experts, named COEDU. However, standardisation and more intensive collaboration with international partners induced the need to change this LMS to the widely applied Moodle system, since Target groups of our courses represent a wide range of learners, from on-campus students using e-learning in blended learning approach, to adult professionals, needing refreshment courses in different levels and in many different professional fields. Serving for this versatility, we aim at developing advanced e-learning system, versatile courses mainly in interdisciplinary fields, offering advanced, multilingual learning environment. Since its establishment, NHRDEC have been involved in more than 30 national and international projects for developing infrastructure, ODL networking system and course development. University of Miskolc plays an important role in East-West collaborative projects, building bridges between EADTU (European Association of Distance Teaching Universities) and the former PHARE ODL Network. Fig. 1. The single entry portal of the e-learning systems, operated by North Hungarian Regional Distance Education Centre at the University of Miskolc 3. MASSIFICATION vs INDIVIDUALISATION Widening the participation of young cohorts in Higher Education is still in the focus of European Lifelong Learning policies [1], while limited capacities of campus-based educations as well as diversified needs of economy may require rethinking on our education methodology. Good practice at the Faculty of Economics can illustrate, how e- learning may provide feasible solutions for all these demands. Business Economy is a fundamental subject in the curriculum of different faculties, different levels and specialisations, as follows: 1 st year students of BA courses at Faculty of Economics full time and part time, 2 nd year students at Faculty of Earth Sciences and Engineering, BSc level, full time and part time, 2 nd and 3 rd year BSc, and 1 st year MSc students from Faculty of Mechanical Engineering, following three different specialisations, Postgraduate learners following five different, interdisciplinary curriculum, offered as joint degree programmes of four different Faculties. While the core content taught for hundreds of students is the same and accessible via the moodle system, specific requirements, wide range of background and supporting materials, self-assessment questions, useful links, etc. are offered for the different target groups and differences in requirements are communicated by the system as well. Managing so diversified and huge number of learners would not be possible without the course management and content delivery tools of e-learning [2]. In the framework of an EU supported project, Cross Boarder Virtual Entrepreneurship (CBVE), Virtual Business Planning courses were developed: an English master class and its four language versions were planned to be piloted in IT, ES, HU and EE. Two of the partners (UNED, Spain and UNINETTUNO, Italy) operate as single mode distance universities, with consolidated, robust IT support in their own e-learning framework, while the two others (University of Tallinn and University of Miskolc) are traditional universities implementing e-learning in blended learning approach. However, these two universities followed different approaches in content development of CBVE: University of Tallinn adapted the English master course video-lectures, just adding subtitles to the video, while University of Miskolc has developed wide range of new, versatile content elements within its five pilot-runs. All these pilot courses followed different approaches and aimed at different methodological tests. Each course has been built on a blended delivery, involving different level of ODL and collaborative elements. Emphasis was given to individual and group works, creativity and complex development of entrepreneurial skills. Flexibility and reusability of content elements were considered as key factors in further sustainability. Knowledge pool of these content elements has been continuously widened, moreover some attractive video-films (video case studies, video-illustrations and tests) produced in our former national projects were also reused and reedited for illustrating some basic entrepreneurial skills. Demonstrating the high level of support and commitment at the Faculty of Economics, all video-lectures were recorded by different professors, lecturers. Active involvement of our strategic, associate partner, the Chamber of Commerce and Industry of the county Borsod may be mentioned also as a specific feature of our CBVE model. As part of this collaboration, the Secretary General of the Chamber gave a presentation also video-recorded and adult learners from three neighbouring towns were enrolled to test the Hungarian Master Class, coordinated by the Chamber, moreover, it contributed to the dissemination activities as well (newsletter, distribution of leaflets, etc.) As regular students and adult learners may learn the same courses in the 3

12 same electronic environment, interaction between the different generations is expected to offer unique, mutual benefits for both cohorts of learners. Last but not least, our model intended to illustrate also the paradigm shift initiated by the WEB2.0 technologies: moving the focus from the education materials and technology to the user-student, to user generated content. Not only thousands of pages and hundreds of slides were produced as student generated content elements, but also video-presentations and video illustrations near to 8 hours as total have been developed by learners in the Hungarian CBVE pilot courses. The final Project Reports of students were submitted electronically in pdf with a supplement of an English summary - and were presented to classmates, while video-recorded for future accessibility. Peer review and evaluation were in some cases extended to an institutional and national student research competition, so external evaluators assessed the project results, as well. In addition to the asynchronous e-learning scenario, Final Seminar organised between Miskolc and Tallin utilised videoconferencing tool for direct communication, exchange of experiences at the end of the project, also involving some students, sharing their experiences. Fig. 2. Multilingual scenario of CBVE project demo course is freely accessible for guests. CBVE project was coordinated by the EADTU, as second of two consecutive European projects for supporting employability: Cross Border Virtual Mobility (dealing with remote internships and work placements), and Cross Border Virtual Entrepreneurship (dealing with the training of students entrepreneurial skills so as to promote selfemployment). This year, two follow-up projects gained EU support in Lifelong Learning Programme: the latest flagship of CBV-series: Cross Border Virtual Incubator (CBVI), widening its participation to 17 partners from 13 countries, and the International Internship AGORA, a disseminationtype project, to be coordinated by the University of Miskolc. This latest focuses on virtual placements, which may be beneficial in many ways; they merit increased training opportunities, exposure to not/never-thought-of occupations, integration of disadvantaged individuals, and preparation of, and blending with, physical placements. Recently a joint paper has been compiled for reporting about multi-country experiments with technology-enabled remote access to work, as a contribution to the (work-based) learning and professional mobility of students [4]. This paper first addresses the contribution of traditional placements, followed by the strengths and weaknesses of virtual ones. Next, real pilots with virtual (work-based) arrangements are described. Regular universities experiment with virtual placements in on-campus courses and curricula, in frame of self-organised learning, whereas open universities experiment with virtual placements in offcampus courses and curricula, in frame of socialcollaborative and community-based learning. Results of the different arrangements, their pros and cons are described, drawing final conclusions from the study on the development of skills and competences in students, the implemented didactics and the applied technology. 4. MEETING THE REQUIREMENTS OF THE GLOBALISED ECONOMY AND THE LOCAL/REGIONAL NEEDS University of Miskolc is located in the traditional centre of heavy industry a region suffering extreme difficulties in economic restructuring. Necessity for overcoming high rate of unemployment and improving economical competitiveness require highly effective technology transfer, integration and application of recent results of R+D. Complex, interdisciplinary engineering fields, showing extremely dynamic development (e.g. Computer Aided Engineering, Surface Engineering) can be regarded as energizers in accelerating these processes in wide range of industrial and economical sectors, but also induce needs for new competencies and continuing refreshment of knowledge from professionals. Among these emerging needs improvement of language skills mainly technical English and intercultural competencies must be mentioned as key factors in the more and more globalised labour market. Bilingual training programme for practicing engineers Focusing on these complex demands, our first ODL course offered for practitioners in industry was supported by a PHARE project, titled Advanced Engineering. This course was tailored to meet the specific training needs of the region, recognising that practicing engineers need not only professional refreshment courses, but also and even more importantly improvement of specific language skills. This multi-purpose competence-course supports acquisition and practice of technical English, parallel with offering highly advanced professional content in different engineering fields. Its modular structure involves 10 modules, each of 30 hours for learning: 4 of these modules offer generic subjects in English (also including basics of IT and management), 3 modules are compulsory with basic engineering topics (materials, technologies and life-cycle management) while further three are specialised and electives in different topics as environmental management, logistics, non-metallic materials, CAD/CAM and electro techniques selected topics as detected needs of the local industry. Some of the modules start with an evaluative test and ensure a flexible system of different ways of learning for individual knowledge and special professional interest by offering compulsory and optional subjects, wide range of resources (e.g. training videos and multimedia programmes) as well as project work. 4

13 Added values of international collaboration Common roots of four EU supported content development projects in engineering go back to nearly two decades. Just after the political changes in Hungary, new possibilities opened up for professional collaboration: Hungarian experts became free to join international societies, as members, and different EU supported programmes (TEMPUS, PHARE, LEONARDO, MINERVA, ERASMUS) as partners. Our collaboration with some recognised experts and institutions in Surface Engineering (SE) started with a TEMPUS project titled: "Establishment of new courses on Materials Engineering in Hungary" ( ). One of its three subprograms focused on SE, based on our collaboration with University of Birmingham, aiming at the development of handouts for 15 learning units still in traditional, printed format. Soon after completing this three year project we started to plan new opportunities: the Innov@te Leonardo pilot project - International On-Line Voc@tional Training in Surface Engineering focused on wide-scale methodological experiments in e-learning development, between The Innovate consortium represented top-leader experts and societies the IOM3 (Institute of Materials, Minerals and Mining, UK) was its contractor, professionals were represented not only by universities but also the International Federation of Heat Treatment and Surface Engineering (IFHTSE), while University of Miskolc coordinated the e-learning development. Three different e- learning scenarios were tested, multilingual methodology has been developed. Video-conferencing with the University of Malta and Birmingham proved to offer extremely effective method for enriching the professional content and improving multicultural competencies of learners. Innovative aspects - multilingualism Whenever a course is offered in more languages, it means separate language versions of the course materials from which student can select. In our system, navigation language (EN, HU, SK, PL, RO, BG, RUS and LT) of the overall system can be selected by the user, when entering the system. The other level of multilingual delivery relates to content elements, which may be displayed in the following languages: EN, HU, RO, LT, BG, PL, D, F, IT, ES, SK and RUS. Learners may switch between the language versions within the courses, paragraph-by-paragraph, while system administrator may define the order of languages: any of them can be selected as master, while others are hidden and will be displayed in pop-up windows, when clicking on their flag symbol. Fig.4. Innovative solutions for multilingualism: selection of navigation language (a) and multilingual presentation of core content (b) International MSc in Heat Treatment & Surface Engineering The most complex and ambitious program is represented by the recently completed ERASMUS project, ( ) titled MinSE European Master in Surface Engineering. Built on the experiences of the former projects, the MinSE project aimed at designing, developing and testing a Bologna-conform course leading to a European Master s qualification in heat treatment and surface engineering. The part-online, part face-to-face course have been developed by a consortium of five universities and five industrial partners (scaling from SMEs to huge multinational firms), while IFHTSE provided secretariat and professional networking background. University of Miskolc was involved in both content and methodological development, playing the interface role between professionals and e-learning experts, providing e-learning development and delivery support. Fig.3. Videod lectures of world-wide recognised professors may be integrated into versatile courses Based on the results of Innovate project, 72-hours continuing education e-learning course has been accredited as an adult education course in Hungarian, moreover its learning materials are widely used - in blended learning approach for full time learners as well. The next stage was again a Leonardo project partly with the same consortium members, titled e2ngineering (Development and testing of multilingual e-learning materials and courses in advanced engineering subjects) between In this project 12 short modules have been developed in different topics of Computer Aided Engineering. Valuable, multilingual case studies were developed by Technical University of Kosice, selected modules are offered in EN, HU, SK, PL & RO languages. Fig.5. Demo course for MinSE project can be visited by guests at 5

14 5. QUALITY AND COST EFFECTIVENESS As illustrated by the previous projects, we followed a flexible, resource-based approach in content development methodology. Wide range of training materials have been developed as more or less independent, self-standing training units bite-sized and reusable elements of knowledge transfer, offered in standardised format of the following types of learning elements: Core units (multilingual, text-based learning materials + questions and exercises) multilingual glossary, collection of links and further related resources, video-recorded lectures of leading professionals + lecture notes in English and native languages case studies as illustrations of practical applications as platform free multimedia elements, offered not only on-line but also in CD/DVD format. These course elements and even their building blocks, the learning objects can be used for compiling versatile course content for different target groups as we call it, using a lego -system for course development. Reusability of high quality content element may decrease the costs of e-learning development, while providing effective and versatile tools for knowledge transfer. Open Educational Resources Further, promising solutions are offered by wide range of Open Educational Resources, published on-line, under Creative Commons licence in several disciplines. Instead of reinventing the wheel, multimedia illustrations can be costeffectively integrated into our own curricula. University of Miskolc is involved in the consortium of a newly launched LLL project, called Open Educational Innovation and Incubation (OEII), coordinated by EADTU. The primary objective of this project is to formulate recommendations on the organisation of a more transparently organised and sustainable university-market interface, which is receptive to inside and outside developments, and the valorisation of educational innovation powered by commercial and Open Educational Resources (OER). 6. LESSONS LEARNT Higher Education in Central and Eastern European Countries faces several challenges, difficulties, shortages and barriers. The Bologna process, the increasing demand for fast response to the needs of their restructuring economy, changing mission of HEIs transferring from elitist to masseducation, wide-scale implementation of life-long learning concept all demanding reforms to be implemented in the same time, in a period of economic restrictions and shortage of financial background. Flexible e-learning methodology may be considered as the most suitable tool for enhancing educational networking, offering several benefits of increased accessibility, cost effectiveness, individualisation of learning process, widening inclusion and balancing regional, social and cultural differences. The most important, common characteristics of our projects are the followings: Flexibility of creating different courses meeting with different needs in relevant subjects as well as flexibility of the courses using Open and Distance Learning methodology, basically asynchronous, autonomous selflearning, but also advanced networking facilities, e.g. video-conferencing. Availability and delivery of the materials in multilingual versions supporting simultaneous development in professional content as well as in professional English, promoting harmonisation in adequate usage of terminology of advanced, interdisciplinary areas. Developing innovative methodology and ICT applications may offer us a chance to play active role in the mainstream of European HE progress. 7. REFERENCES [1] Gutierrez-Diaz, M.: New Developments in European Lifelong Learning Policies, EADTU Annual Conference 2010, Strategies and business models for lifelong learning Networking Conference, September 2010, Zermatt, Switzerland (http//: [2] Lukács, Edit Csiszárik, M.: New opportunities for enhancing self-employability - developing entrepreneurial skills via international virtual programs, ICDE World Conference - EADTU Annual Conference Maastricht, June, 2009, [3] Dopr, C.A ed. : European Funded Research on Flexible Modality Entrepreneurship Education and Training, published by EADTU, 2009 (download at: [4] Dorp, C.A., Herrero, A, Virkus, S, Kocsis-Baan, M. Promoting the Learning Mobility of Future Workers: Experiments with Virtual Placements in University-Business Arrangements, to be published by elearningpapers Europa. THE AUTHOR(S) Maria Kocsis Baan: graduated as a metallurgical engineer (1976), PhD (1996), associate professor at the Faculty of Mechanical Engineering, teaching and research in Materials Science, Heat Treatment and Surface Engineering. Founding Head of North Hungarian Distance Education Centre (1998), founding Secretary General and at present the president of the Hungarian e-university Network. 6

15 AZ EURÓPAI FIATALOK VÁLLALKOZÁSI AKTIVITÁSÁNAK ÉS NEMZETKÖZI MOBILITÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI CHARACTERISTICS OF BUSINESS ACTIVITY AND INTERNATIONAL MOBILITY OF EUROPEAN STUDENTS Lukács Edit Egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 3515 Miskolc- Egyetemváros 46/ ÖSSZEFOGLALÓ A 21. századi egyetemeknek felül kell vizsgálniuk kapcsolatrendszerüket mind a regionális, mind a nemzetközi piacokkal. Egyre nagyobb kihívás a végzett egyetemisták foglalkoztatása, a mobilitás és a szerzett diplomák értékállósága. A tanulmányok ideje alatt megszerzendő szakmai gyakorlat egyre több országban és intézményben virtuálisan is teljesíthető, kihasználva az informatika nyújtotta lehetőségeket. Számos kezdeményezés, pályázati program valósult már meg az EU-ban is, melyek a fizikai és a virtuális mobilitást is támogatták. De a jó gyakorlatokat, hasznosítható ötleteket még nagyon kevesen vették át és alkalmazzák. SUMMARY Universities of the 21st Century are expected to reconsider their relationship with both the regional and global economy. Practical placement may act as an important pillar of it, as well as a multifunctional tool for improving the employability of graduates. While flexibility of course delivery and physical/virtual mobility have received quite a lot of attention, leading to widely available good practice cases/guidelines, in contrast much less focus has been directed toward the improvement of flexibility and internationalization of practical placements. 1. AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER (EKKR) A 2000-es évek közepén kiformálódó Európai Képesítési Keretrendszer az élethosszig tartó tanulás meghonosításának egyik legfontosabb eszközévé vált az oktatási rendszerekben és ezen belül a felsőoktatásban, az ehhez kapcsolódó elképzelések átfogják a legfontosabb fenti célokat. Az EKKR célja közös viszonyítási keretrendszer létrehozása, amely megfeleltetési eszközként szolgál a különböző képesítési rendszerek és szintek között. Az EKKR előzményeihez tartozik az angolszász országok 90-es években elterjedő gyakorlata, amely átfogó képesítési keretrendszerek kialakításához vezetett az Egyesült Királyságban, Új- Zélandon, Skóciában, Írországban, Dél-Afrikában. A nemzetközi előzmények között említhető a Bologna Follow-up Group által kidolgozott felsőoktatási keretrendszer, illetve a Tuning-projekt, amely a munkaadók elvárásait figyelembe véve igyekezett közös referenciapontokat s ezekre programfejlesztési módszertant kialakítani (Derényi, 2010). A képzés, továbbképzés, átképzés, a szakmai gyakorlat megszerzése olyan kérdések, melyekkel nap mint nap találkozunk. Fontos versenyképességi mutató a megszerzett ismeretek minősége, korszerűsége.

16 Közismert az a sajnálatos tény, hogy hazánkban az átképzés és a szakmai továbbképzés nem népszerű, a munkáltatók ritkán iskolázzák be munkavállalóikat, a foglalkoztatottak örülnek, hogy munkájuk van, a munkanélküliek a Munkaügyi Központok által kínált képzéseket sokszor kényszeredetten vesznek részt. Hiányzik a belső motiváció. Ezt mutatják a nemzetközi összehasonlító elemzések is. (1. ábra) 1. ábra: A formális és/vagy nem formális képzésben való részvétel a évesek körében iskolai végzettségek szerint, 2007 (%) Forrás: Education at a Glance, OECD A5.1.b táblázat alapján 2.VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS VIZSGÁLATOK Az új vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásának kutatása és elemzése az elmúlt évtizedek egyik meghatározó kutatási témája.. A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) nemzetközi kutatás az első, mely egységes módszertanra támaszkodva rendszeresen megismételve végzi el a nemzetközi összehasonlító elemzéseket. Egyre több nemzetközi nagyvállalat fontosnak tartja a közvetlen kapcsolattartást a felsőoktatási intézmények hallgatóival, a jövendő munkavállalók terveinek megismerésére egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Mindezt jól példázza a Procter&Gamble Academy programja Global Entrepreneurship Monitor kutatás A GEM kutatás a vállalkozói aktivitást, valamint a vállalkozást befolyásoló tényezők alakulását vizsgálja. A kutatás az Egyesült Államokban indult, a bostoni székhelyű Babson College és a London Business School vezetésével, 1997-ben. Kezdetben 9 ország vett részt a munkában. A résztvevők száma 2005-re 35-re emelkedett. Hazánk 2001-ben csatlakozott a programhoz. Magyarországon a kutatás vezetője Dr. Szerb László. A vállalkozói kutatás jelentőségének bizonyítéka, hogy a világ lakosságának 67%-át, GDP-jének 93%-át reprezentálják. Minden kutatás során készül Executive Report, mely az összes résztvevő ország eredményeit tartalmazza, továbbá a résztvevő országok külön-külön is jelentést készítenek. A hazai jelentések elsősorban a Teljes Vállalkozói Mutató és a vállalkozók demográfiai jellemvonásainak bemutatására helyezték a hangsúlyt. A 2005-ös jelentés alapján elmondható, hazánk vállalkozói aktivitása csökken. A jelentés a visszaesés okait igyekszik feltárni. A kutatás fő célja a résztvevő országok, vállalkozási folyamatainak elemzése. A vállalkozási aktivitást három fő szempont alapján vizsgálja a program. Egyrészt az egyes országok közötti eltéréseket, kutatják a jelentés készítői, másrészt a befolyásoló tényezőket igyekeznek feltárni. A harmadik vizsgálati kérdés, hogy melyek azok a gazdaságpolitikák, melyek a vállalkozói

17 aktivitást sikeresen növelni tudják. Ezen célok megvilágítása érdekében a GEM a vállalkozást széles értelemben használja, és az egységek jelentőségére koncentrál. A GEM két primer- és egy szekunder jellegű adatforrással rendelkezik. Az adatbázis legértékesebb része a kérdőíves lekérdezés, melyet országonként általában 2000 fő megkérdezésével. A mintában 18 és 65 év közötti személyek szerepelnek. A vizsgált téma nemzetközi szakértőivel, szakemberekkel, politikusokkal vállalkozókkal, kutatókkal és oktatókkal a GEM nemzetközi kutatócsoportjának tagjai készítenek interjúkat, és töltetnek ki kérdőívet. Másodlagos forrásként szolgálnak az általános nemzetközi statisztikai adatok. A GEM 2005 Magyarország jelentés legfontosabb megállapításai.. A kutatás legjelentősebb hazai vonatkozású megállapítása, hogy a vállalkozási aktivitás visszaesése 2005-ben tovább folytatódott. Rendkívül alacsonnyá vált azok száma, akik vállalkozást szeretnének indítani a közeljövőben. Szintén elkeserítő adat, hogy a vállalkozások társadalmi beágyazottságát vizsgálva a kutatásban szereplő országok, és a volt szocialista országok között is az utolsó helyeken szerepelünk. Ez azt jelenti, hogy országunkban a vállalkozók társadalmi elfogadottsága, értékelése alacsony, ami mindenképpen csökkenti a vállalkozói aktivitást. Szintén figyelemre méltó a lemaradásunk a vállalkozások elindításának személyes feltételeit összehasonlítva. Innovációs folyamatok vizsgálatánál a termékek és szolgáltatások megújítása az egyik legjelentősebb problémaforrás. Tény, hogy működhet egy gazdaság anélkül, hogy a vállalkozási aktivitás magas lenne, azonban az EU fejlett országaihoz való felzárkózásunk elképzelhetetlen jól működő vállalkozások nélkül. Az alacsony vállalkozói aktivitás több okra vezethető vissza. Országunkban bár egyre könnyebb a vállalkozás alapítás adminisztrációja, de a működtetésre valamint a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok tömege a vállalkozók számára megismerhetetlen, bonyolult, ami csökkenti a vállalkozói kedvet. A legfontosabb probléma azonban a fent említett alacsony kulturális beágyazottság. Ezen rövidtávon nem lehet érdemben változtatni. Az GEM 2005-ös kutatás alkotóinak véleménye, hogy Magyarországon az emberek nagy része, ha vállalkozásban gondolkozik, akkor olyan területet vesz célba, ahol nagy a verseny és kicsi a haszon, és ez nagy probléma. A vállalkozások nagy részéből hiányzik a kreativitás, az új ötlet, olyasmiben gondolkodnak, amiből már sok van, mint például fodrászüzlet, kisbolt, vagy ingatlan kiadás. Ezen érdemben az oktatás tudna változtatni. A kutatók szerint a gazdasági alapokat általános iskolától kellene oktatni, továbbá a középiskolákban is általánosan kellene oktatni a vállalkozói ismereteket. Relatíve a legjobb helyzetben az egyetemisták vannak, de a GEM kutatás alapján a felsőoktatási intézményeknek csak kis része tud megfelelni a hallgatók elvárásainak ilyen téren. A GEM kutatás eredményei is megerősítik, hogy a vállalkozói életpályára való felkészítést nagyobb mértékben be kellene építeni a magyar felsőoktatás tananyagába, képzési területektől függetlenül. (Szerb és társai ) 2.2. P&G Academy kutatás: A képességek, készségek és kompetenciák szerepe a karrierépítésben A Procter&Gamble 2010-es tevékenysége nagyban hozzájárulhat az egyetemisták és főiskolások jövőbeni karrierjének sikeréhez. A P&G Academy program lényege, hogy a P&G az eddig is meglévő tevékenységeit, újjakkal kiegészítve egy ernyő alá gyűjtve egészíti ki az egyetemi oktatást gyakorlati tapasztalatokkal. Ennek négy fő vonala, a tréningek, az események a campuson, a nemzetközi szemináriumok, valamint a gyakornoki programok. A felsorolt elemek nem csak rámutatnak, hogy mennyire fontos megteremteni a kapcsolatot az egyetemen megszerzett elméleti tudás és a valós környezet között, hanem segít is a leglényegesebb képességek és kompetenciák fejlesztésében. A program résztvevői találkozhatnak a cég szakembereivel, akik bevezetik őket az üzleti világ rejtelmeibe. A diákok

18 kipróbálhatják tudásukat valós üzleti helyzetben, továbbá részt vehetnek számos nemzetközi szemináriumon, tudásuk elmélyítése érdekében. A Procter&Gamble megbízásából a Kutató Centrum több felsőoktatási intézmény hallgatóinak megkérdezésével végzett kutatást, melyben a Budapesti Corvinus Egyetem (76%), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (5%), a Pécsi Tudományegyetem (9%), a Miskolci Egyetem (5%), a Szegedi Tudományegyetem (3%), a Debreceni Egyetem (1%) és egyéb felsőoktatási intézmények (1%) hallgatói vettek részt. A válaszadók 76%-a nő, 24%-a férfi volt. Köztük 21%ban éves, 36%-uk éves, 31%-uk éves, valamint 12%-uk 25 éves, vagy annál idősebb volt. Évfolyam szerinti megoszlásuk az elsőtől az ötödik évfolyamig sorban 27%, 31%, 25%, 12% és 5%. A megkérdezettek csaknem fele (47%-a) a tanulmányok befejezését követően multinacionális vállalatnál szeretne dolgozni, míg 38%-uk választana magyar céget. Közel egyharmaduk menne külföldre dolgozni. Közel ugyanannyian (32%) helyezkednének el a közigazgatásban, mint ahányan saját vállalkozást is vezetnének. Mindössze 28%-uk nyilatkozta, hogy országunkban kis- és középvállalkozásnál szeretne karriert építeni. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a hallgatók szerint a leendő munkaadóik elsősorban nem a tanulmányi eredményeikre kíváncsiak. A leglényegesebb tulajdonságok ebből a szempontból a nyelvismeret, a kommunikációs készség és a szakmai tapasztalat. Talán erre vezethető vissza, hogy a válaszadók nagy része (83%), úgy gondolja, hogy a képességek, készségek és kompetenciák fejlesztése legalább annyira fontos, mint a tanulmányok során megszerzett tudásbázis, vagy a felsőoktatási intézményben elért érdemjegyek alakulása. 59%- uk fontosnak tartja a kompetencia-fejlesztő programokon való részvételt. A kutatást arra is kitért, hogy ha a hallgatók ennyire fontosnak tartják a tanulmányokon kívüli fejlődést, akkor tesznek-e, saját javulásuk érdekében. A kitöltők 16%-a jelentkezett már tanulmányon kívüli tréningre vagy képzésre, valamint 37%-uk tervezi ezt a közeljövőben. Arra a kérdésre, hogy mik számítanak még pályakezdésnél legtöbben a gyakornoki programban való korábbi részvételt (60%) és a külföldi tanulmányokat (27%) jelölték meg. A kitöltő hallgatók közül sokan (60%) szeretnének a tanulmányok befejezése utáni 5 évben középvezetői pozíciót elérni, 23%-uk pedig felsővezető szeretne lenni. A kérdőív kitért arra a kérdésre is, hogy mik egy jó vezető tulajdonságai. A legjelentősebbnek a vezetői készség bizonyult, ezt a kommunikációs készség, a magabiztosság, majd az emberismeret követte. Ebben a kérdésben a nyelvtudás jóval kevésbé jelentősnek bizonyult, a tanulmányok ebben a kérdésben is a legutolsó helyre lettek sorolva Vállalkozói aktivitás vizsgálat a Miskolci Egyetemen 2010 A kérdőívet a Miskolci Egyetem 100 nappali tagozatos, állalmi finanszírozott képzésben tanuló, végzős hallgató töltötte ki. Köztük 28-an a Műszaki Földtudományi Karra-, 16-an pedig a Állam- és Jogtudományi Karra járnak. A mintában szereplő hallgatók többi tagja a Gazdaságtudományi Kar hallgatója. Nemek szerinti megoszlásuk 50-50%-os. A Miskolci Egyetemen decemberében e három karon záróvizsgát tevő hallgatók 42%-a vett részt a kutatásban. A kutatás szempontjából központi kérdés, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói, ha szabadon választhatnak, akkor az alkalmazotti vagy az önfoglalkoztatói státuszt részesítik előnyben. A felmérés fontosabb eredményeit a konferencia előadásban ismertetem. 3. A MOBILITÁS, MINT FONTOS VERSENYKÉPESSÉGI MUTATÓ (AZ I2AGORA PROJECT)

19 Számtalan szociológiai kutatás foglalkozik a magyarok röghöz kötöttségének vizsgálatával. A nemzetközi karriert tervező egyetemistáknak, azonban venniük kell a vándorbotot, tanulmányaik alatt hosszabb-rövidebb időt külföldön tölteni, azért, hogy a munkaerőpiacon felértékelődjenek. Az Európai Uniós egységes oktatási szintéren számos program, cserekapcsolat, diákszervezet segíti a hallgatók és oktatók mobilitását. Az elmúlt évtizedben több mint száz pályázati program futott melyek célja a mobilitás támogatása. Azonban a hallgatói létszám növekedése a képzési költségek emelkedése miatt csak a diákok kis része tud a csereprogramokban részt venni. Fontos akadály a családi anyagi támogatás hiánya, és a gyenge nyelvtudás is. Azonban a távolságok könnyen áthidalhatók ma már az információ technológia eszközeivel. Egyre több pályázati program célja a virtuális mobilitás megvalósítása. A Miskolci Egyetem is több ilyen program partnere volt (CSVM Cross-Sector Virtual Mobility, CBVE Cross-Border Virtual Entrepreneurship, CBVI Cross Border Virtual Internship) A legújabb program az International Internship AGORA nevet viseli. A program célja a mobilitás bármely típusát (úgy, mint Credit, Degree, Global, System, Excellence mobility, vagy Physical, Blended és Virtual mobility) támogató és/vagy alkalmazó pályázat értékelése, jó megoldási gyakorlatának népszerűsítése. Egy olyan portál létrehozásával, ahol az eddigi programok eredményei, ötletei megtekinthetők, alkalmazhatók. (Mart Achten-Ilse Op de Beeck, Wim Van Petegem(2010) IRODALOMJEGYZÉK 1. Derényi András (2010): Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerének kialakulása és kapcsolata az Európai Képesítési keretrendszerrel. In: Felsőoktatási Műhely, 1. Bologna az első évtized. 2. Fehérvári Anikó-Kocsis Mihály-Szemerszki Mariann (2011): Tények és adatoka a magyar felsőoktatásban. Facts and Figures Higher Education in Hungary (letöltés: augusztus 8.) 3. Education at a Glance 2010: OECD Indicators 4. Szerb László Zoltan J. Acs Varga Attila Ulbert József Bodor Éva: Az új vállalkozások hatása nemzetközi összehasonlításban Közgazdasági Szemle LI. évf július-augusztus ( oldal) pdf 6. Kutatócentrum: P&G Academy kutatás: a képességek, készségek és kompetenciák szerepe a karrierépítésben 7. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből Szerb László-Márkus Gábor: A felsőoktatási környezet hatása a vállalkozói életpálya választására Közgazdasági szemle, LIV évf március ( o) 9.Kiss Paszkál Szerk. (2010.) Kompetencia mérés a felsőoktatásban Diplomás pályakövetés 3. kötet Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest 10. Internationalisation of European Higher Education(2011)European Association for International Education Mart Achten-Ilse Op de Beeck, Wim Van Petegem (2010) Home and Away Forum Conference Proceedings EuroPACE ivzw Belgium

20 VIRTUAL MOBILITY: AN ALTERNATIVE OR COMPLEMENT TO PHYSICAL MOBILITY? Ilse Op de Beeck, Wim Van Petegem Media and Learning Unit KU Leuven, Kapeldreef 62, B-3001 Leuven, Belgium ABSTRACT Virtual mobility, defined as a set of ICT supported activities that realize or facilitate international, collaborative experiences in a context of teaching and/or learning, has great potential to contribute to the internationalization of higher education. Different viewpoints exist on how virtual mobility can achieve these ambitions both as a valuable alternative for those who do not have the opportunity to go abroad and as a complement to enhance the traditional physical exchange programmes such as Erasmus. This paper includes practical examples drawn from a wide range of EU-funded projects and pilots which have successfully shown the prospects of virtual or blended programmes, courses, seminars, exercises and even internships. 1. INTRODUCTION Internationalization has become one of the key issues in present day European Higher Education. The term refers to the integration of an international dimension into the research, teaching and services function of higher education and has as one of its main objectives the development of intercultural competences or sensitivity. Among the most beneficial tools to reach this goal are student mobility and interuniversity exchange programmes. For those students not able to benefit from the existing face-to-face programmes, the concept of virtual mobility can be introduced. Virtual mobility has great potential to contribute to the internationalization of higher education, enabling international cooperation opportunities through the use of information and communication technologies. In this paper we will start from introducing and defining the concept of virtual mobility and presenting the different types that can be distinguished. This will be followed by a number of practical examples, drawn from a wide range of EU-