SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MUNKAANYAG KÉSZÍTETTE: november 1

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7 I. BEVEZETÉS 8 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 8 I.2. A város rövid története 8 I.3. Földrajzi adottságok 12 I.4. Természeti és táji adottságok 13 I.5. Megközelíthetőség 18 II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 20 III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 29 Városszerkezet 29 III.1. Gazdaság 29 III.1.1. Vállalkozások helyzete 29 III.1.2. Mezőgazdaság 34 III.1.3. Ipar 38 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 40 III.1.5. Turisztika, látványosságok 43 III.1.6. A város költségvetése 51 III.2. Társadalom 56 III.2.1. Demográfia 56 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 63 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 67 III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete 68 III.2.5. Egészségi állapot 70 III.2.6. Civil szervezetek 73 III.2.7. Ifjúsági és idősügy 74 III.3. Környezet 78 III.3.1. Épített és természeti környezet 78 III.3.2. Lakásállomány 83 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 85 III.4. Közszolgáltatások 94 III.4.1. Oktatás-nevelés 94 III.4.2. Szociális ellátás 106 III.4.3. Egészségügyi ellátás 120 A korábbi időszak fejlesztései 124 2

3 III.5. Összegzés: Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése 125 IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 128 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 128 IV.1.1 A városrészek i megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise 133 IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett ek lehatárolása és a lehatárolt ek helyzetének elemzése 196 A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE 220 A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 221 A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA: 227 ÖSSZEGZÉS: 229 A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229 A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229 AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229 A művészeti oktatási intézményekben a HH és HHH tanulók aránya nagyon alacsony. 230 V. STRATÉGIA 231 V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 232 A város hosszú távú jövőképe: 233 Tematikus célok 236 A városrészi célkitűzések bemutatása 238 INTEGRÁCIÓS TERV 258 V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 262 V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 262 V.2.2. A célrendszer koherenciája 266 V Környezeti hatások értékelése 266 V során fejleszteni kívánt akcióek kijelölése 268 V.3.1 Az akcióekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása 271 V.3.2 Az akciói fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása 278 V.4. A stratégia megvalósíthatósága 279 V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv 279 V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 282 V.4.3. Partnerség bemutatása 284 V.4.4. Szervezeti elvárások 286 V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai 289 V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 290 3

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében ( ) ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben ( ) ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen ( ) ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági áganként ( ) ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a szentesi kistérségben ( ) ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma Szentesen ( ) ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen ( ) ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói ( ) ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai ( ) ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken között (vendégéjszaka) ábra: Lakónépesség számának változása ( , %) ábra: Szentes város lakónépessége (fő) ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen között ábra: Élveszületések száma Szentesen között ábra: Természetes szaporodás/fogyás ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (december havi adatok) ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen ( ) ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen ( ) ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes Városban ( ) ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes Városban ( ) ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási intézményeiben között (fő) ábra: Városrészek Szentes városában ábra: Szentes Belváros városrész ábra: Szentes Felsőpárt városrész ábra: Szentes Alsópárt városrész ábra: Szentes Kisér városrész ábra: Szentes Kertváros városrész ábra: Szentes Nagyhegy városrész ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Ipar városrész

5 TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői táblázat: Szentes és térsége szántóeinek aranykorona értékei táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőe Szentesen táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006) táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen ( ) táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) táblázat: Haláloki struktúra Szentesen táblázat: Születéskor várható élettartam, táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben ( ) táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen ( ) táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben ( ) táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006) táblázat: Óvodák és általános iskolák, táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben táblázat: Általános iskolai nevelés oktatás a Szentesi kistérség településein táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények táblázat: Egyházi iskolák táblázat: Bölcsődék, táblázat: Szociális intézmények, táblázat: Szociális intézmények Szentes városában táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak száma táblázat: Kórházi adatok táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában táblázat: Belváros városrészi adatok humán intézmények táblázat: Belváros városrészi adatok gazdaság táblázat: Felsőpárt városrészi adatok humán intézmények táblázat: Felsőpárt városrészi adatok gazdaság táblázat: Alsópárt városrészi adatok humán intézmények táblázat: Alsópárt városrészi adatok gazdaság táblázat: Kisér városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kisér városrészi adatok gazdaság táblázat: Kertváros városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kertváros városrészi adatok gazdaság táblázat: Nagyhegy városrészi adatok humán intézmények táblázat: Nagyhegy városrészi adatok gazdaság táblázat: Ipar városrészi adatok humán intézmények táblázat: Ipar városrészi adatok gazdaság

6 51. táblázat: Lapistó városrészi adatok humán intézmények táblázat: Lapistó városrészi adatok gazdaság táblázat: Magyartés városrészi adatok humán intézmények táblázat: Magyartés városrészi adatok gazdaság táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok gazdaság

7 Vezetői összefoglaló Szentes Városa 2007-ben határozta el a település hosszú távú stratégiai dokumentumainak megújítását. E munka eredményeként 2008 végén indult az a folyamat, melynek eredményeként 2009 augusztusában elkészült Szentes Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztéspolitikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések többsége. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és i - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése, a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióek kijelölése. 7

8 I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a i alapú, i szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, i megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akciói terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, január 28.). I.2. A város rövid története A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert. A feltárt régészeti leletek bizonysága szerint a az újkőkortól kezdve (i.e ) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős 8

9 kurcai átkelőhely helyét mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán (Hékéd 11.). A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) János ( ), majd fia, János Zsigmond ( ) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd ( ) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a ről. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta. Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek, majd a tizenötéves háború idején ( ) ismét lángba borult a vidék ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség évi dézsmajegyzéke Szentest már jó városnak mondja, ahol a református egyház históriája szerint 115 ház található. Buda szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni szentesi ütközete nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét 9

10 kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt negyedik megülésnek mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót ( ) uralma alá került; a Maros Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a en, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az esztendőben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá. Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek valamint a különböző kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás eredményeként a népesség jelentős gyarapodást ért el. Az évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések. Az évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott. 10

11 1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A szabadságharc leverése után az 1848/49-ben kialakított közigazgatási rend felbomlott. A felsőbb akarat megnyilvánulásaként 1865-ben Szentest megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe visszaállították a szabadságharc előtti falusi kupaktanács rendszert. Az évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett tanácsú hatóságát a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc-nek megfelelően alakította ki. 200 fős képviselőtestülete felerészben virilisekből (a legtöbb állami és helyi adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből állt. A polgármestert és a főbb tisztviselőket 6 évre a közgyűlés választotta. Ez ig változatlan maradt, ekkor érvényben hagyva a virilista rendszert 80 főre szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. (1950 után a tanácstagok létszáma meghaladta az 50 főt. Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban kijelölték Csongrád vármegye székhelyévé. A megnövekedett közigazgatási szerepkörnek köszönhetően felgyorsult városiasodása. Utcái szilárd burkolatot kaptak, az ásott kutakat ártézi kutak váltották fel, 1887-ben megindult a vasúti közlekedés, bevezették a villanyvilágítást, kiépült a telefonhálózat, s elkészültek a belváros díszes középületei. Jellemző a kulturális célú egyesületek és körök elszaporodása, a helyi újságok megjelenése. Ebben az időszakban telepedtek le a térségben a Balkánról, a török elöl menekülő bolgárok, akik öntözéses kertgazdálkodásukat folytatva alapozták meg a város és vidéke mára világhírűvé vált kertészeti kultúrát. A dinamikus fejlődést az I. világháború megakasztotta. A háború négy éve alatt kb. 10 ezer szentesi teljesített katonai szolgálatot, megjárva a szerbiai, galíciai, bukovinai és olasz frontokat. Az eltűntek, elesettek, a fogságban szerzett betegség következtében meghaltak összlétszáma megközelítette az 1300 főt. A II. világháború kitörése előtt a lakosság létszáma fölé emelkedett. A háború végén az emberveszteség elérte az I. világháborús szintet. A tanácsrendszer bevezetésével egy időben (1950) Szentes elveszítette megyeszékhely státusát, a továbbiakban 1983-ig járási központként funkcionált. Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette. Az ipartelepítés során olyan új üzemek jöttek létre, mint a Kontakta (ma Legrand Zrt), a Ruhagyár, az új téglagyár (ma SZEMA Kft.) megyei vízmű (mai jogutódja a Vízmű Kft.), modernizálódott és meghatározó nagyvállalattá nőtt az egykori Baromfikiviteli Rt. (ma Hungerit Zrt.) 11

12 A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges elköltözés; megnőtt a település vonzereje, lakosságmegtartó képessége. Az ipari létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek. Az agráriumban a szövetkezetek és állami gazdaságok a hagyományos mezőgazdasági ágak fejlődése mellett, meghonosították a termálvízre alapozott modern kertészetet. Mai utódaik: Árpád Zrt., Pankotai-Agrár Rt jelenleg is meghatározói a magyar mezőgazdaságnak A város természeti adottságait kiaknázva, valamint a termelés és kereskedelem integrátori, valamint a kertészeti és humántudás összekapcsolásával, hírnevet szerzett termékeivel, máig is az ország jelentős élelmezője. A 90-es évek közepétől a várospolitika vezérelvévé az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és az áttekinthető nyilvánosság vált. Ebben kiemelt szerepet kapott az összehangolt állami, vállalkozói városfejlesztés. Teljessé vált a város infrastruktúrája a kiépített víz-, gáz- és szennyvízhálózattal, a burkolt utakkal, a szennyvíztisztítóval, a hulladéklerakóval, a telefon- és internethálózattal, a várost elkerülő úttal. Megtörtént a Kurca főcsatorna rehabilitációja, új egészségügyi, szociális és oktatási létesítmények épültek. Az elmúlt évtizedben a figyelem a meglévő értékek megőrzésére, a városközpont történelmi épületeinek megújítására irányult. Így vált napjainkra Szentes egy nyitott szellemű, európai, komfortos várossá. A közösség eredményeit számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el. A város önkormányzati igazgatásának főbb jellemzői, alakulásuk az 1989-ben történt rendszerváltozást követően: 1990-től a városi képviselők száma 27 fő, 1994-től 23 fő óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választhatják. Ezóta a negyedszerre megválasztott polgármester a város történetének leghosszabb ideje tevékenykedő politikusa. Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült Szentes közműhálózata, megkezdődött az ipari park kiépítése és betelepítése, megtörtént a Kurca városi szakaszának rehabilitációja, megújultak a város történelmi épületei és terei, teljessé vált a szociális intézményrendszer, új orvosi rendelők és kórházi diagnosztikai tömb épült, bővült a szociális lakásállomány, és sportcsarnok valósult meg. Ennek a tudatos és folyamatos városépítő munkának a jövőbeli kereteit és irányait kívánja alátámasztani az IVS. I.3. Földrajzi adottságok Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa. A térség geomorfológiai szempontból síkvidék, a Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg, az Alsó-Tiszavidék - Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Az előbbihez Szegvár, míg az utóbbihoz Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke tartozik. A térség 12

13 adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép és mikró tájak ismerete, hiszen meghatározó tényező lehet egy-egy település gazdasági fejlődési lehetőségei tekintetében. I.4. Természeti és táji adottságok Szentes térsége síkvidék, jellegzetes alföldi táj képét mutatja a hozzá tartozó feketeföldi (szántóföldes) tanyavilággal, ún.: kubik gödrökkel (a Tisza szabályozásánál elsődlegesen a gátépítéshez használt termőföld kitermelését követően megmaradt nagyobb méretű gödrök), a Tisza-parttal és a Hármas- Körös völgyével. Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85,0 m tszf.) medencerészben foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi üledékösszlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése enként különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri eredetű üledék legnagyobb vastagságban ( m) az ún. harmadkorban képződött, anyaga mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek az üledékösszletnek a porozitása alulról felfelé növekedik, a felsőpannóniai rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmaz. A en feltárható víz 60 o C-nál melegebb. A kitermelhető hévízkészlet fajlagos értéke itt eléri az 50 m 3 /d.km 2 mennyiséget is. Egyedülálló természeti adottság a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes közigazgatási én 32 termálkút üzemel, amelynek átlagos hőfoka C 0 közötti. Vízhozamuk liter/perc között változik. Ezt az adottságot gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítjuk. A termálvíz lakásokat, közintézeteket, fólia- és üvegházakat fűt, illetőleg gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A szentesi termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, ezen kívül a Kórház II. számú kútjának, valamint az Ilona-parti kútcsoport vizeinek jelentős fluorid tartalmuk van, tehát fluoridos ásványvizek. A szentesi Kórház I. sz. kútjának vizét 505/GYF számon az egészségügyi miniszter gyógyvízzé nyilvánította. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, melynek vize mozgásszervi, reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas méter mély, vizének hőfoka 71 C 0. A kutak több, mint a fele 80 C 0 feletti kifolyási vízhőfokú tartományba tartozik, a kémiai vizsgálatok szerint a Kórház gyógyvizű kútjának ásványi összetevői azonosak a többi termálkút vizének eredményeivel. A tengeri üledékekre a jégkorszakban az ősfolyók rakták le kavicsban és homokban gazdag hordalékot. A jégkorszak végén már a szél munkája is egyre nagyobb szerepet játszott a térség jelenlegi geológiai-geomorfológiai képének kialakításában. A mély fekvésű eken vékony rétegű, főként nedves térszíni lösz képviseli a felső pleisztocén üledéket. A m vastagságú jégkorszaki üledékösszlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletét. A talajvizek a néhány méter vastagságú jelenkori rétegekben helyezkednek el. Az Alsó-Tisza-vidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árét foglalja magába, kivéve a bal part alsó szakaszát, amely a Marosszög kistájhoz tartozik. A kistáj 77 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri síkság. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, majd egyre 13

14 durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti dűnék homokja helyi igények kielégítésére alkalmas. A tiszai ártér a folyószabályozás előtt intenzíven feltöltődő, simára alakított volt. A magasabb ártéri felületeknek élénkebb a domborzata, miután ezek csak ritkábban kerültek elöntés alá, így kiegyenlítődésük kevésbé történt meg. A mélyártér is a legtöbb helyen tagolt, egykori folyómedrekkel szabdalt nyugtalan képet mutat. Emiatt és a kis terepesés következtében itt sok a lefolyástalan, időszakos vízállásos. A a Körös-Csongrádi-sík kistájcsoporton belül a Csongrádi síkhoz, a Körösszög kistájhoz, a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton belül pedig a Békésihát kistájhoz tartozik. A Csongrádi sík m közötti tszf. magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. A felszíni formák kiegyenlítettek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes anyaggal kitöltött erodált mélyedései jelentenek. A Körösszög kistáj déli részéhez Szentes-Magyartés és Nagytőke e tartozik. Ezen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. feltöltődése jellemző. A felszínközeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós lösz fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva csak kis felületeken fordul elő. A Békési-hát kistáj Árpádhalom és Nagymágocs ére nyúlik be. Ez a kistáj legmélyebb része, átlagosan 83 m tszf. magasságú. Felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatokkal keletkeztek. Összefoglalva a felszínközeli, földtani és geomorfológiai adottságokat, a térség lényegében két egységre osztható: - a Tisza völgye (mélyártéri, ártéri ) és - Tiszántúli (infúziós lösszel borított térség). Domborzat és vízrajz Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű ei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A egy része mélyártéri, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas- Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített ár a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá. A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított, egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a mélyártéren 0,1-0,4 m/km. A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles áret alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát. 14

15 A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs helységeket érintve éri el a Kórógyeret. A Kórógy-ér Fábiánsebestyén és Derekegyház ét szeli át és Szegvár én torkollik a Kurcába. A Veker Szentes és Nagytőke között éri el a befogadó Kurcát. A legjelentősebb a Kurca-főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek. A szabályozottság következtében mára súlyos vízminőségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd. A Kurca városi szakaszának kotrása között megtörtént, de a térség fejlődésének súlyos gátja lehet a Kurca teljes rehabilitációjának elmaradása. Ez a probléma azonban már régiós gond, hiszen a Körösökön lévő főművek (Bökény gát) rehabilitációja nélkül nem lehet a közel természetes állapotú vízsebességet helyreállítani. A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a en juttatják be a befogadóba. A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését. A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A "vízbőség" a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik. Csongrád megye belvizek által különösen veszélyeztetett ei közé tartozik a Kurcai belvízvédelmi egység, ahol a küli részeken esetenként nagy eket borít el a belvíz, ezzel nagy károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak. A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése. Az öblözetek kiépítettsége elvben megfelelő. A művek mára már eléggé elhanyagolt állapotúak az 1980-as évek óta fokozatosan csökkenő állami támogatás és rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. A jól működő rendszer azonban a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. Az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki. Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de Szentestől ÉK-re még ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon korú, melynek vízhozama kutanként 1000 l/p-t meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai típusa szerint Na- HCO 3 -os, általában 60 C feletti felszíni hőmérséklettel. Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny eken levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi en lévő települések) közül kevésbé az érzékenybe sorolható. 15

16 A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és gyógyvízként használják fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a belőle nyert energiát a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az úgynevezett geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának egyik kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget illetően is vezető szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban üzemi épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.: Legrand Rt.). Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is, mely során a magas hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi Kórház és a Gyógyfürdő, illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő). A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az arzén tartalmuk jelent). Különösen gond ez Eperjes és Fábiánsebestyén községekben. Eperjes községben a vezetékes ivóvíz megteremtésének elkészülő tervei alapján mintegy 130 millió Ft beruházás lenne, ami önerő hiányában igen soká készülhet el. Éghajlat Elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán, esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak. A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek hőmérséklete 0,2-0,4 o C-kal magasabb, mint az északi térségeké. A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 o C- nál kisebb (8,6 o C - 12,4 o C). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a megye én, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a téli félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző. Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Jellemző - utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek, mint az évek. A téli időszak csapadékminimuma következtében a en tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány Észak-északkeleti. 16

17 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői Éghajlati jellemzők Hőmérséklet évi középértéke Legmelegebb nyári hőmérséklet Leghidegebb téli hőmérséklet Évi átlagos hőingadozás Utolsó tavasz fagy Első őszi fagy Fagyos/fagymentes napok száma Évi csapadékösszeg Vegetációs időszak csapadéka Hótakarós napok átlagos száma Átlagos maximális hóvastagság Napsütéses órák évi középértéke Átlagos szélsebesség Forrás: Magyarország kistájkataszterei Értékek 10,2-10,6 o C 39 o C -29,1 o C 23,5 o C április között október között 90 nap 590 mm 310 mm 33 nap 5,4 cm 2050 óra 3,2 m/s Talajadottságok A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók Nagytőke és Eperjes községek én nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepek vannak. Nagytőke én "ősgyep" található. 2. táblázat: Szentes és térsége szántóeinek aranykorona értékei Települések Szántó átlagos AK érték Árpádhalom 30,00 Derekegyház 32,00 Eperjes 22,78 Fábiánsebestyén 22,00 Nagymágocs 34,00 Nagytőke 21,00 Szegvár 27,82 Szentes 24,00 KISTÉRSÉG 26,06 Forrás: Helyi települési adatgyűjtés

18 Növényzet és állatvilág A teljes a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Fő jellegzetességek - az árterek erdőtársulásai bokorfüzesek fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil liget erdők. Az ártéren kívüli ekre a löszpusztarétek (bókoló zsálya) homoki legelők, sztyepprétek és szikesek (osztrák sárkányfű, besenye vasfű) növény világát találjuk. Mint általában az ember tájformáló tevékenysége következtében az eredeti természetes növényzet átalakult. A flórában sok a sztyepp elem. Az eredeti növényzetre a gyomnövények utalnak, pipacs, búzavirág, szarkaláb, vadrepce, tarlóvirág, a kárt okozó aranka, folyondár, lándzsás útifű. A száraz szikeseken kéklik a sóvirág, orvosi szikfű. A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse. Az állatvilág nyomai a jégkorig vezethetők vissza. A pleitstrocén idején mammutok és orrszarvúak éltek. Minden idők legnagyobb szarvasfajának maradványai a Tisza medréből kerültek elő. A világhíres mondabeli magyar csodaszarvas óriás jávorszarvas leletei is megtalálhatók. Az emberi tevékenység az állatvilágot is átalakította. A leggyakoribb emlősök: kelet európai sün, vakond, erdei cickány, denevér, róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge, vaddisznó, őz. A madárvilág igen gazdag, alföldi mezőségi, ártéri-erdei, és folyóvízi ornitológiai képpel találkozunk. A Tisza és a holtágak menti liget erdőkben az odú lakók - a fűz és nyárligetek erdeiben - mint a széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok, a kedvezőtlenebb fészkelési lehetőség miatt - kisebb számban találhatók a pinty, feketerigó, gerle, sárgarigó- a réteken, legelőkön él a fácán, a bíbic, tövisszúró gébics, veréb. Az árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok ezrei találkoznak (bíbic, cankó, goda) a gázlóban bakcsók, gémek, kócsagok halásznak. A tocsogók fellett dankasirályok, csérek repkednek. A Csongrádi sík löszös én említésre méltó fajok - egerésző ölyv, vércsék, vetési varjú, csóka és pacsirták, kevésbé kedvelt madarak, szarkák, hamvas varjú, mezei veréb, seregély. Gazdasági értékű fajok: fácán, fogoly. Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféleségeket találunk. I.5. Megközelíthetőség Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán (Kiskunfélegyházáig), illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. A 45-ös főútvonal Hódmezővásárhellyel, Szegeddel és a röszkei határátkelővel köti össze a várost. Északi irányban Jász- Nagykun-Szolnok megyével kapcsolódik közvetlenül. A békés megyei Szarvassal a 4401-es főút köti össze a Szentest és a kistérséget. 18

19 A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen elérhetővé teszi a kistérség központját. A város nem kapcsolódik nemzetközi főútvonalra, tőle a legközelebbi nemzetközi főút (E75) 35 km-re, nyugatra van. Vasúton minden irányból megközelíthető a szentesi vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni más településekre. Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére, megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról. Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a 45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól 4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz. Szentes 2,64 km kerékpárút-hálózattal csatlakozik az EuroVelo kerékpárhálózatba. A település országon, régión és megyén belüli elhelyezkedését jól szemléltetik az alábbi távolság adatok: 3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc) Szentes-Budapest Szentes-Szeged Szentes-Békéscsaba Szentes-Kecskemét Szentes-Csongrád Szentes-Hódmezővásárhely Szentes-Makó Szentes-Baja Szentes-Szolnok Forrás: A TérképCentrum adatbázisa alapján kalkulált távolságok 19

20 II. Szentes város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Szentes városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai Kistérségi megállapodás (feladatmegosztás stb.) A város szerepe a térségi munkamegosztásban (kapcsolódás tágabb környezetéhez) Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa Forrás: Dél-alföldi Operatív Program 20

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: Inno-Motive Nonprofit Kft. Cím: 6726 Szeged, Tárogató u. 60. Tel.: (+36) 62-642-712 Fax.:

Részletesebben

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MUNKAANYAG KÉSZÍTETTE: 2009. május TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7 I. BEVEZETÉS 8 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködő

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

,, Szamostatárfalva belterületi

,, Szamostatárfalva belterületi ,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Tanyafejlesztési Program

A Tanyafejlesztési Program A Tanyafejlesztési Program Háda Attila osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2015. április 23. HELYI TERMÉK-HAGYOMÁNY, HÁLÓZAT AVAGY FIATAL KUTATÓK VIDÉKEN, MEZŐTÚR A Program

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben