BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely"

Átírás

1 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely NEVELÉSELMÉLET Tanulmányi útmutató 2. félév dr. Péter Lilla egyetemi adjunktus

2 UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINłE ALE EDUCAłIEI CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ ÎN EDUCAłIE ANUL UNIVERSITAR 2008/2009 SEMESTRUL 2 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK 2008/2009 EGYETEMI TANÉV 2. FÉLÉV I Az elıadásokra vonatkozó általános információk Tantárgy neve: Neveléselmélet Kód: PED 1208 Kredit szám: 7 Helyszín: Fıiskolai terem (Márton Áron tér, 2. sz.) Az órarendben jelölt tevékenységek: Elıadás (2 óra) + Szeminárium (2 óra) II Az elıadó tanárra vonatkozó adatok Név: dr. Péter Lilla Iroda: Márton Áron tér 2. sz.. Telefon: Fax: peter.lilla@gmail.com Fogadóóra: kedd 15,00-17,00 óra A tutorokra vonatkozó adatok Tutor1: dr. Péter Lilla (peter.lilla@gmail.com) Tutor2: dr. Barabási Tünde (tunde.barabasi@gmail.com) III A tantárgy leírása Az elıadás sorozat fıbb célitőzései: 2

3 A kurzus befejeztével a hallgatókban egy általános kép alakul ki a neveléselméletrıl, ismerik és értelmezni tudják a neveléselmélet alapvetı területeit, ismerik az egyes területek fejlesztéséhez kötıdı fejlesztési feladatokat és nevelési teendıket, tájékozottak lesznek és tudatosan használják a napjaink társadalmi kihívásainak eredményeként megjelenı különleges nevelési területeket, és azok alapfogalmait. A kurzus során szerzett elméleti ismereteket alkalmazni tudják a pedagógiai gyakorlat során megjelenı nevelési helyzetekben. Az elıadások tartalma/tematikája Az elıadássorozat egy bevezetı jellegő fejezettel kezdıdik, amelybıl a hallgatók a neveléselmélet klasszikus és korszerő megközelítésével ismerkednek meg. A következı fejezetben a neveléssel mint tevékenységszervezési folyamattal ismerkedünk meg. Az elıadássorozatban a nevelési területek közül az értelmi és erkölcsi nevelésre helyezıdik a legnagyobb hangsúly. Az értelmi nevelésen belül az eszköz jellegő készségek és kognitív motívumok kerülnek elıtérbe. Az erkölcsi nevelésen belül a jellemfejlesztésre helyezik nagy hangsúlyt, mivel az egyén morális magatartásában a jellemnek van meghatározó szerepe. Az erkölcsi nevelés módszerei és alapelvei szintén az erkölcsi nevelés szerves részét képezik. A továbbiakban olyan egyéb nevelési területekre helyezzük a hangsúlyt, mint környezeti, esztétikai, ill. különleges nevelési területek. Az elıadássorozatot napjainkban jelentkezı legújabb nevelési igényekkel, kihívásokkal zárjuk. A tantárgy elsajatítása során szerzett készségek Az elıadások során alkalmazott eljárások, módszerek Az elıadás módszere a kapcsolódó tudományos fogalmak kialakítását alapozza meg. Ez a szemléltetés és magyarázat módszerével is összekapcsolható. A beszélgetés módszere részben a hallgatók kérdéseire való válaszadást, részben a hallgatók aktivitásának a kiváltását szolgálja. A magyarázat módszere az ok-okozati összefüggésekre való rávilágításnál, fogalmak alakításánál használatos. 3

4 A szemináriumok során alkalmazott eljárások, módszerek Az egyéni és csoportmunka a szemináriumok során használatos. A beszélgetés, szemináriumi bemutatás (kiselıadás) és vita a hallgatók pedagógiai kompetenciánák és tudatosságának a fejlesztéséhez járul hozzá. IV Kötelezı könyvészet (megtalálható Az Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék, Szakönyvtárában, ) Sorszám Szerzı Cím Hozzáférhetıség 1 Bábosik István (1999) A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Biblioteca Centrala Universitara 2 Nagy József (2000) XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest Biblioteca Centrala Universitara 3 Nicola, I. (2000) 4 Fodor László (2000) 5 Fodor László (2001) 6 Nicola, I. Farcas, D. (1995) Tratat de pedagogie şcolară. Editura Aramis, Bucureşti Nevelés az iskolában. Educatio Kiadó, Kolozsvár ): Az iskola pedagógiai világa. Educatio Kiadó, Kolozsvár Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás alapfogalmai, EDP, Bukarest Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara 7. Péter Lilla (2008) Neveléselméleti alapkérdések, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. Biblioteca PIPP Extensia Odorhei 4

5 V. Az elıadások,szemináriumok során felhasznált specifikus anyagok, eszközök: VI. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása Az egyetemi félév során megtartandó elıadások és szemináriumok idıpontja és helyszíne az órarendben van feltüntetve Az elıadások tematikája Dátum Tematika Alapfogalmak/kulcsszavak Forrásmunkák A hallgatók részvétele 1.hét A neveléselmélet neveléselmélet, Bábosik István (1999): A nevelés Az alapvetı tárgyköri felépítése klasszikus és korszerő elmélete és gyakorlata. Nemzeti szakirodalom és (klasszikus és korszerő megközelítések Tankönyvkiadó, Budapest szemináriumi tematika megközelítések) Nicola, I. Farcas, D. (1995): Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás áttekintése. Alapvetı nevelési alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp modellek és koncepciók napjainkbanösszehasonlító elemzés és beszélgetés. 2. hét A nevelés mint a nevelés, Bábosik István (1999): A nevelés Szakirodalmi áttekintés tevékenységszervezési tevékenységszervzés, a elmélete és gyakorlata. Nemzeti A nevelés metaforái 5

6 folyamat. A nevelés nevelés mint gondozás, Tankönyvkiadó, Budapest (Egyéni szakirodalmi fogalma és metaforái kivezetés, vezetés, Nicola, I. Farcas, D. (1995): tanulmányozásra épülı értékrendszerben kormányzás, az Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás csoportmunka, amelynek önfejlıdés támogatása, az alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp. 3-6 során a nevelés alkalmazkodás Kron, F. (1997): Pedagógia, Osiris különbözı metaforáinak kialakítása, Kiadó, Budapest, összehasonlítása zajlik. segítségnyújtás az élethez 3. hét Az értelmi nevelés értelmi nevelés, értelmi Bábosik István (1999): A nevelés Szakirodalmi áttekintés lényege, célja és alapvetı feladatai. Az értelmi informálás formálás és informálás elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp Indokolják az információk szerepét az egyéni értelmi fejlıdésben (csoportmunka, beszélgetés). Nicola, I. Farcas, D. (1995): Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 6

7 hét Az értelmi formálás értelmi formálás, értelmi Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie Szakirodalmi áttekintés mint kognitív jártasságok, készségek, şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp. A kognitív kompetencia kompetenciafejlesztés képességek, kognitív fogalma és szintjei kompetencia. Nagy József (2000): XXI. század és (egyéni olvasmányok nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 63- alapján csoportmunkában 79 határozzák meg a Nicola, I. Farcas, D. (1995): kognitív komteneciához Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás kötıdı alapfogalmakat. alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp hét Az eszköz jellegő értelmi képességek és kognitív képességek fejlesztése bizonyos képességek eszköz jellege, megfigyelıképesség, mőveleti képességek, kreativitás, erıfeszítés képessége Bábosik István (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 80- Szakirodalmi áttekintés Az informatikai oktatás szerepe az értelmi fejlesztésben (egyéni kisdolgozat bemutatása 126, és frontális Nicola, I. Farcas, D. (1995): megbeszélése). 7

8 Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás alapfogalmai, EDP, Bukarest, hét A kognitív motívumok tanulási motiváció, Bábosik István (1999): A nevelés Szakirodalmi áttekintés és tanulási motiváció alakítása kognitív motívumok, tanulási életsílus elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nagy József (2000): XXI. század és Tanulási motiváció, tanulási életstílus (hasonlítsák össze és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, pp elemezzék a tanulási 126 motiváció különbözı Nicola, I. Farcas, D. (1995): szintjeit és formáit, Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás indokolják mindegyik alapfogalmai, EDP, Bukarest, p. 9. szükségességét). 7 hét Az erkölcsi nevelés erkölcs, erkölcsi Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie Szakirodalmi áttekintés lényege, céljai és fejlıdés és fejlesztés, şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp. A nevelés etikája. A alapvetı feladatai erkölcsi tudat és pedagógus mint erkölcsi magatartás, erkölcsi Nagy József (2000): XXI. század és személyiség (egyéni szokások, készségek, nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, kisdolgozaton alapuló képzetek, fogalmak, Nicola, I. Farcas, D. (1995): frontális beszélgetés, ítéletek Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás amelynek célja az 8

9 . alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp , és erkölcsi nevelés feladatainak a pedagógus erkölcsi magatartásával való összevetése). 8 hét A jellemfejlesztés. Az jellem, jellemfejlıdés, Fodor László (2000): Nevelés az Szakirodalmi áttekintés erkölcsi fejlıdés szilárd jellem és iskolában. Educatio Kiadó, Kolozsvár, Az erkölcsi fejlıdés sajátosságai óvodás- és jellemgyengeség, az pp sajátosságai (J. Piaget és kisiskoláskorban erkölcsi fejlıdés szakaszai Bábosik István (1999): A nevelés L. Kohlberg felfogásának elmélete és gyakorlata. Nemzeti összehasonlító elemézése Tankönyvkiadó, Budapest egyéni olvasmány Nicola, I. Farcas, D. (1995): alapján). Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp hét Az erkölcsi nevelés alapelvei alapelvek az erkölcsi nevelésben Nicola, I. Farcas, D. (1995): Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp. Szakirodalmi áttekintés Az erkölcsi nevelés alapelvei alapelvek érvényesülésének, (Különbözı vagy 9

10 nem érvényesülésének összehasonlító elemzése konrkrét példák alapján. Csoportmunka, majd beszélgetés. 1o hét Az erkölcsi nevelés módszer az erkölcsi Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie Szakirodalmi áttekintés módszerei. nevelésben, erkölcsi şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp. Direkt és indirekt Sajátosságai és beszélgetés, magyarázat, nevelési metodikák. A alkalmazási feltételek mesélés, példa, gyakorlás, Bábosik István (1999): A nevelés nevelési módszerek helyeslés és helytelenítés elmélete és gyakorlata. Nemzeti osztályozása és rendszere Tankönyvkiadó, Budapest (A módszerek Nicola, I. Farcas, D. (1995): csoportmunkában való Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás osztályozása, majd alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp frontális megbeszélés) Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp , hét Az esztétikai nevelés esztétikai és mővészeti Nicola, I. (2000): Tratat de pedagogie Szakirodalmi áttekintés 10

11 lényege, célja és nevelés, esztétikum, és şcolară. Editura Aramis, Bucureşti, pp. Szeminárium: Az alapvetı feladatai annak felismerése, esztétikai nevelés mint megırzése és Bábosik István (1999): A nevelés embernevelés. Esztétikai megalkotása. elmélete és gyakorlata. Nemzeti önfejlesztı szükségletek Tankönyvkiadó, Budapest (Indokolják az esztétikai Nicola, I. Farcas, D. (1995): önfejlesztı szükségletek Neveléselmélet és a pedagógiai kutatás fontosságát). alapfogalmai, EDP, Bukarest, pp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp hét Különleges nevelési médianevelés, világnézeti, Fodor László (2000): Nevelés az Szakirodalmi áttekintés területek (média, állampolgári, toleranciára, iskolában. Educatio Kiadó, Kolozsvár, A világnézeti és világnézeti, együttmőködésre, pp állampolgári nevelés állampolgári nevelés, interkulturális nevelés Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. alapfogalmai (A interkulturális, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. különleges nevelési világnézeti nevelés) , , területekkel kapcsolatás fogalmak szótárának 11

12 elkészítése. Csoportmunka, majd frontális megbeszélés. 13. hét A környezeti nevelés környezeti nevelés, Fodor László (2000): Nevelés az Szakirodalmi áttekintés problematikája környezetszennyezés, iskolában. Educatio Kiadó, Kolozsvár, Napjaink nevelési környezetvédelem, pp kihívásai és a környezeti környezettudatos Bábosik István (1999): A nevelés nevelés (Indokolják a magatartás elmélete és gyakorlata. Nemzeti környzeti nevelés Tankönyvkiadó, Budapest szükségességét Fodor László (2001): Az iskola napjainkban) pedagógiai világa. Educatio Kiadó, Kolozsvár, pp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp hét A XXI. század új nevelési kihívásai globalizáció, oktatási expanzió, nevelési igény, Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 19- Szakirodalmi áttekintés Nevelési kihívások és inegrációs törekvések 21 szükségletek. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Médiahatások a 12

13 Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. nevelésben. A nevelés és a média veszélyei (egyéni kisdolgozaton alapuló csoportos, majd frontális beszélgetés). 13

14 VII A felmérés módja Az egyetemisták tudásának felmérése a következı képen történik A tantárgy feldolgozása során kialakult fogalmak, kompetenciák folyamatos felmérése a szemináriumi tevékenységek és aktivitás által történik. A szemináriumi tevékenységekhez kapcsolódnak a kijelölt témákra készített házi dolgozatok. A vizsgán ezen túlmenıen a tárgyhoz kapcsolódó elméleti ismeretek számonkérése is várható. VIII Szervezési részletek Az elıadásokon, szemináriumokon való aktív részvétel (%) A vizsgán való részvétel elıfeltétele bizonyos óraszámon való részvétel. A szemináriumi hiányzások nem haladhatják meg az összóraszám 33%-át, az elıadásokról való hiányzás pedig az 50%-ot. A plagizálás (másolás) és a vizsgán való csalás a vizsgáról való kizárást vonja maga után. A jelölt a következı vizsgaszesszióban jelentkezhet ismét vizsgára. Tudományos dolgozat, referátum megírása (%) A házi dolgozatoknak tükrözniük kell, hogy a hallgatókban kialakult tudásrendszert és szakmai kompetenciát. Az alapvetı fogalmak kialakulásán túlmenıen bizonyos szintő tájékozottságot igényel. A dolgozat kb. 1o-15 oldalt tartalmaz, amelynek bevezetıt, a téma elméleti vagy gyakorlati megközelítését, következtetéseket és bibliográfiát kell tartalmaznia. A házi dolgozatok témája egy bizonyos kereten belül egyéni választások alapján történik. A házi dolgozatokat az utolsó kontakt órán adják le a hallgatók, és azok egy részét a szemináriumok folyamán mutatják be a hallgatók. A házi dolgozat megírása és bemutatása hiányában nem vehetnek részt a vizsgán. Parciális vizsga (%) Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (%) A végsı jegy 75%-át a vizsgai teljesítmény képezi, amíg a házi dolgozat 25%-os aránnyal jelenik meg a vizsgajegyben. A vizsga írásbeli jellegő, amely több feladatból áll. Ezek jelentıs része kidolgozandó, vagy esszé típusú választ igényel, amelyeken belül a felhalmozott tudásrendszert, kialakult kompetenciát, kreativitást célozza. A vizsgadolgozatban elérhetı összpontszám 1oo

15 pont, amelybıl 1o pont a megjelenés, 9o pont az esszé típusú és kiválasztandó típusú feladatok között oszlik meg. IX Ajánlott irodalom Lappints Árpád (1998): Érték és nevelés. Comenius Bt, Pécs Bugán Antal (1994): Érték és viselkedés. Akadémiai Kiadó, Budapest Czike Bernadett (1996): Bevezetés a pedagógiába. EJK, Budapest Kolozsvár Dékánhelyettes 2008 Október Prof Dr. Szamosközi István 1

16 TARTALOMJEGYZÉK I. MODUL: A NEVELÉSELMÉLET ÉS A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI 4 CÉLKITŐZÉSEK 4 TANULÁSI ÚTMUTATÓ 4 1. téma: A neveléselmélet tárgykörének meghatározása 4 Célkitőzések 4 Kulcsfogalmak 4 Kérdések és feladatok 10 Bibliográfia téma: Alapvetı nevelési modellek 13 Célkitőzések 13 Kulcsfogalmak 13 Kérdések és feladatok 17 Bibliográfia téma: Alapvetı nevelési metodikák és módszerek 19 Célkitőzések 19 Kulcsfogalmak Alapvetı nevelési metodikák A nevelési módszerek osztályozása és rendszere 22 Kérdések és feladatok 24 Bibliográfia 25 HÁZI DOLGOZATOK 26 II. MODUL: A NEVELÉS HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJSZERŐ TERÜLETEI 27 CÉLKITŐZÉSEK 27 TANULÁSI ÚTMUTATÓ téma: Az értelmi nevelés 27 Célkitőzések 27 Kulcsfogalmak 27 Kérdések és feladatok 30 Bibliográfia téma: Az esztétikai nevelés 34 Célkitőzések 34 Kulcsfogalmak 22 Kérdések és feladatok 39 Bibliográfia téma: A testi nevelés 42 Célkitőzések 42 Kulcsfogalmak 42 Kérdések és feladatok 47 Bibliográfia 49 2

17 4. téma: A szakmai nevelés 50 Célkitőzések 50 Kulcsfogalmak 50 Kérdések és feladatok 52 Bibliográfia téma: Az érzelmi nevelés 55 Célkitőzések 55 Kulcsfogalmak 55 Kérdések és feladatok 56 Bibliográfia 61 HÁZI DOLGOZATOK 61 III. MODUL: AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 62 CÉLKITŐZÉSEK 62 TANULÁSI ÚTMUTATÓ téma: Az erkölcs és az erkölcsi nevelés 62 Célkitőzések 62 Kulcsfogalmak 62 Kérdések és feladatok 67 Bibliográfia téma: Az erkölcsi nevelés feladatai 69 Célkitőzések 69 Kulcsfogalmak 69 Kérdések és feladatok Az erkölcsi tudat alakítása 72 Kulcsfogalmak 76 Kérdések és feladatok Az erkölcsi magatartás alakítása 79 Kulcsfogalmak 79 Kérdések és feladatok A jellemformálás 85 Kulcsfogalmak 85 Kérdések és feladatok 87 Bibliográfia Az erkölcsi fejlıdés sajátosságai óvodás- és kisiskoláskorban 90 Célkitőzések 90 Kulcsfogalmak 90 Kérdések és feladatok 96 Bibliográfia téma: Az erkölcsi nevelés módszerei 99 Célkitőzések 99 Kulcsfogalmak 99 Kérdések és feladatok 103 Bibliográfia 103 HÁZI DOLGOZATOK 106 3

18 1. MODUL: A NEVELÉSELMÉLET ÉS A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI Célkitőzések: A neveléselmélet tárgykörének meghatározása, a neveléselmélethez kötıdı alapfogalmak elsajátíttatása. A neveléselmélet tárgykörének klasszikus megközelítését elhatároljuk más, összetettebb megközelítésektıl. A neveléselméletben fellelhetı alapvetı nevelési modellek és metodikák értelmezése, és a köztük levı összefüggések felismertetése. Tanulási útmutató: Az elsı modul a neveléselmélet tárgykörének meghatározását, értelmezési kereteit, az alapvetı nevelési modelleket és metodikákat tárja fel. A neveléselmélet tárgykörének meghatározásában fontos a hagyományos és egyéb megközelítések egymástól való elhatárolása. Annak számbavétele, hogy milyen nevelési feladatokat határolhatunk el, ha a nevelést perszonalizációs folyamatként, értékteremtésként, a konstruktív életvezetés kialakításaként, ill. kompetenciafejlesztésként értelmezzük. Az alapvetı nevelési modellek értelmezésében támpontot nyújthat az ellentétes modellek szembe állítása, a metodikák esetében pedig a közvetlen és közvetett metodikák elkülönítése. 1. téma: A neveléselmélet tárgykörének meghatározása Célkitőzések: A neveléselmélet tárgykörének klasszikus és korszerő elhatárolása, a különbözı felfogások egymással való szembe állítása. A neveléselmélet tárgykörének meghatározásában tovább fontos annak számba vétele, hogy a nevelésnek perszonalizációs folyamatként, értékközvetítésként, a konstruktív életvezetés kialakításaként és kompetencia-fejlesztésként való értelmezése milyen nevelési feladatok elhatárolását teszi lehetıvé. A nevelés kompetencia-fejlesztésként való értelmezésekor el kell határolnunk a kognitív, szociális, személyes és speciális kompetenciákat. Továbbá fontos a témához kötıdı alapvetı fogalmak meghatározása, a kapcsolódó fogalomrendszerben való biztos eligazodás. Kulcsfogalmak: nevelés, neveléselmélet, perszonalizációs folyamat, humanizáció, individualizáció, moralizáció, kulturalizáció, értékközvetítés, értékteremtés, kompetenciafejlesztés, konstruktív életvezetés, önfejlesztı szükségletek, értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi, szakmai, érzelmi nevelés. A neveléselmélet tárgyköri felépítése különbözı szerzıknél és irányzatoknál annak megfelelıen változik, hogy milyen területeket és szempontokat tartanak fontosnak a 4

19 személyiségfejlesztésben. A neveléselmélet az a pedagógiai résztudomány, amely a nevelés folyamatát, területeit, ezek követelményrendszerét, tartalmát, módszereit és eljárásait vizsgálja. A klasszikus megközelítés a mindenkori társadalmi elvárásokból és nevelési eszménybıl kiindulva, a nevelés különbözı területeit határolja. R. Hubert például egy személyiségmodellbıl (nevelési eszmény) kiindulva öt alapvetı nevelési területet határol el: értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi és szakmai nevelést, és ezek mindegyikéhez sajátos nevelési feladatokat rendel. Ezt a felfogást nagyon sok szerzı átveszi, ennek megfelelıen határolva el a nevelés alapvetı feladatait és területeit (idézi Nicola Farcas, 1995). E nevelési ágak mindegyike hasonló felépítéső: tudatból (ismeretek, fogalmak, képzetek, érzelmek) és magatarásból, képességekbıl tevıdnek össze. Feladat: Mi a véleménye a neveléselmélet tárgykörének klasszikus megközelítésérıl? Talál-e benne hiányosságokat? Fodor (2001) a nevelést perszonalizációs folyamatként értelmezi, így a nevelési erıfeszítéseket öt funkció köré csoportosítja. Tehát nevelési dimenzióként a humanizáció, individualizáció, szocializáció, moralizáció és kulturalizáció jelenik meg, és ezek mindegyikéhez sajátos feladatok rendelhetık. A humanizációs folyamat során az egyénben kialakulnak az emberre jellemzı alapvetı pszichikus tulajdonságok, az individualizációs folyamat az egyént egyedivé, egyszerivé, megismételhetetlenné teszi. A szocializáció során az egyén olyan tudás-, képesség- és tulajdonságrendszerre tesz szert, amely alkalmassá teszi ıt változatos szociális helyzetekhez való alkalmazkodásra. Ez a mindenkori társadalmi értékek és normák által meghatározott. A nevelés mindig egy adott kultúra közegében zajlik, az adott kultúra kognitív és normatív elemeinek kell személyiségének részévé válnia, így a nevelés kulturalizációs folyamatként is felfogható. Például 5

20 Kron (1997) a nevelésrıl mint énkulturációs folyamatról ír, amelynek során az egyén egy sajátos kultúrába vezetıdik be, vagyis kialakul anyanyelve és egy adott kultúra értékeinek és normáinak megfelelıen tud viselkedni. A nevelés moralizációs folyamatként is felfogható, amelynek eredményeképpen az egyén egyfajta etikai tudatossággal rendelkezik, másfelıl pedig bizonyos erkölcsi szokások, tulajdonságok, képességek birtokába jut. Emellett Fodor (2005) a nevelés hat hagyományos területét is elhatárolja, amelyek a következık: értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, testi és világnézeti nevelés, ugyanakkor más munkáiban (Fodor, 200, 2001) az állampolgári nevelés fontosságát is hangsúlyozza. Feladat: Milyen szerepe van az értékeknek a nevelésben? Véleményét konkrét példával is alátámaszthatja! A nevelési feladatok meghatározásánál az értékek oldaláról is lehet közelíteni, tehát a nevelés értékközvetítı és értékteremtı folyamatként is felfogható. Zrinszky (2002) szerint, a neveléselméletek nem határolhatják el magukat az értékektıl, azonban a értéknevelés döntı kérdéseiben kialakított álláspontok öt kategóriába sorolhatók. Ezek a következık: monista (alternatívák nélküli), plurális, mentális, személyes értékvilágra összpontosító és külön pedagógiai értéktartományt tételezı. Lappints (1998) a nevelést értékszocializációs folyamatként határozza meg, egy olyan értékstruktúra megalkotására tesz kísérletet, amely a XXI. századi nevelés alapját is képezheti. Az értékek csoportosításában az alapvetı kategóriák a következık: a biológiai lét értékei, az én harmóniájára és autonómiájára, a társas kapcsolatokra, a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek, ill. a humanizált társadalom és világkép értékei. Az értékmegvalósítás útja a következı: értékrendszer célrendszer nevelési feladatok 6

21 módszerek (Lappints, 1998). Bábosik (1999) szerint a neveléstudománynak induktív úton kell meghatároznia a közvetítendı értékeket, és ezeknek a nevelési gyakorlat számára jól értelmezı és megvalósítható értékeknek kell lenniük. Bábosik (1994) szerint a nevelés alapvetı célja a konstruktív életvezetés kialakítása, amely szociálisan és az egyén szempontjából eredményes életvitelként határozható meg. Feladat: Hogyan fogalmazná meg saját szavaival az egyén és a közösség szempontjából eredményes életvitelt? A konstruktív életvezetés területeiként egyrészt a jellemfejlesztést, másfelıl az önfejlesztı aktivitás szükségleteit jelöli meg. Az utóbbi kialakításában három szükségletcsoport fejlesztésére tevıdik a hangsúly: az intellektuális-mővelıdési, az esztétikai és egészséges életmód iránti szükségletekre. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelezı oktatás illetve képzés idıszaka alatt kell elsajátítani. A késıbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. Európai Tanács, november, idézi Birta-Székely Noémi, 2008) Az alábbi táblázatban bemutatjuk azt a nyolc kulcskompetencia területet, amelyet az Európai Tanács elfogadott és fejlesztését célul tőzte ki. KOMPETENCIA Anyanyelvi kommunikáció Meghatározás A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történı kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelı módon történı nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján az oktatásban és képzésben, a 7

22 Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia munkahelyen, otthon és a szabadidıben. Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fı területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történı megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelı skáláján a munkahelyen, otthon, a szabadidıben, az oktatásban és képzésben az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különbözı nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétıl és örökségétıl függıen eltérı lehet. A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értı alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelıen átalakítja. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidıben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintő információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetıbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. A tanulás tanulása a saját tanulás önállóan és csoportban történı szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony idıbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különbözı kontextusokban otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben történı alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erıteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevıje van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külsı tényezık által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelıssége saját pozitív és negatív cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitőzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. A kulturális kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történı kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. 4. táblázat. A kulcskompetenciák összefoglalása (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. Európai Tanács, november.) 8

23 Nagy József a nevelést mint személyiségfejlesztést értelmezi. Felfogásában a nevelési területek meghatározásának alapját a kognitív pszichológia adja. Ezért a nevelési területek meghatározását nem a társadalmi elvárásokból, hanem a személyiség komponensrendszerébıl, valamint komponenskészleteibıl vezeti le. Ebben az értelmezésben a nevelést kompetencia fejlesztésként értelmezi, négy kompetenciát jelölve meg: a kognitív, szociális, személyes és speciális kompetenciát. (Nagy, 1996, 2001). Mindegyik kompetencia: döntést szolgáló motívumokat, tudásrendszert, jelzı, késztetı érzelmeket és képességeket egyaránt magába foglal. A megjelölt kompetenciák közti viszonyt az alábbi ábrával vázolja fel. 1. ábra: A személyiség funkcionális modellje és az ehhez köthetı nevelési területek (Nagy József, 1996, 11) A kognitív kompetencia az információfeldolgozáshoz mint önálló létfunkcióhoz kapcsolódik. Az nem véletlen, hogy a különbözı kompetenciák metszetében van, mivel kognitív kompetencia nélkül a többi nem mőködhet, ugyanakkor alapvetı funkciója a többi szolgálata. Itt arra kell gondolnunk, bármilyen természető fejlesztéshez alapvetıen egy bizonyos szintő értelmi fejlettség szükséges. A kognitív kompetencia az információfeldolgozást, konkrétabban az információk vételét, kódolását, átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer, s mint ilyen tudásrendszert (ismeretek összessége), a szükséges energetikai alapot nyújtó kognitív motívumokat (megismerési vágy, ingerszükséglet, érdeklıdés, sikervágy, kudarcfélelem stb.) és kognitív képességeket (tudásszerzés, önálló tanulás, gondolkodás, kognitív rutinok stb.) foglal magába. A szociális kompetencia funkciója az egyén szociális kölcsönhatásainak, a szociális környezettel való együttélésének eredményes, hatékony megvalósítása, szándékos és szándéktalan alkalmazkodása, önfejlıdése és szociális környezetének alakítása, fejlesztése. Az egyéni élet 9

24 folyamán az egyénnek a környezetével való kapcsolata létfontosságú, ezért a szociális kompetencia alapvetı, egzisztenciális funkcióval bír. A szociális kompetencia nagyon sokféle alkotóelemet sőrít magába: ezek részben belsı tartalmak, szociális motívumok (hajlamok, emberekhez való kötıdés stb.) és szociális szokások, készségek, képességek (például együttmőködési, kommunikációs, altruizmus, proszocialitás stb). A személyes kompetencia, az elıbbihez hasonlóan szintén egzisztenciális funkcióval rendelkezik, csupán annyi a különbség, hogy amíg az elıbbi inkább a faj túlélését, addig a személyes kompetencia az egyén túlélését szolgálja. Ezen funkció a testi-lelki egészségben, a jó közérzet megırzésében, vagy helyreállításában, a szervezet, személyiség stabilizálásában, védelmében, optimális mőködésében, az életkörülmények javításában nyilvánul meg. Ez a kompetencia is többféle alkotóelemet sőrít magába: személyes motívumokat (biológiai, komfort, mozgásszükséglet, élményszükséglet, önvédelmi motívum, önértékelési motívumok stb.), személyes képességeket (önellátási, önvédelmi, önreflektív stb.), és a mőködéshez szükséges szokásokat, mintákat, készségeket, ismereteket egyaránt. A speciális kompetenciák a sokféle foglalkozás, hivatás, munkakör, sajátos tevékenységek eredményes és hatékony ellátásának pszichikus feltételét képezik. Meg kell jegyeznünk, hogy csak abban az esetben beszélhetünk speciális kompetenciáról, ha az adott egyén esetén ténylegesen a szakma gyakorlásához kötıdik. Például a háziasszony fızési kompetenciája, bárki autóvezetési készsége a személyes kompetenciához tartozik, míg egy szakács, valamint egy sofır esetén ugyanezek a készségek már a speciális kompetencia körébe sorolhatók. A speciális kompetenciákhoz is motívumok, speciális képességek, szokások, minták, készségek, és ismeretek rendszere tartozik. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. A neveléselmélet tárgykörének hagyományos elhatárolásában milyen nevelési területek különülnek el egymástól? Röviden határozza meg mindegyiket! 10

25 2. Értelmezze a nevelés kompetencia-fejlesztésként való felfogását! Miért összetettebb ez a felfogás a nevelési területek hagyományos elhatárolásánál? 3. Határozza meg a nevelést mint értékközvetítést! E felfogás nevelési gyakorlatban való érvényesítésének milyen feltételei lehetnek? 11

26 4. Határozza meg a konstruktív életvezetés fogalmát! 5. Ha a nevelést konstruktív életvezetésként értelmezzük, akkor ennek milyen részfeladatai lehetnek? Miért tekinthetı a jellemfejlesztés alapvetı feladatnak? Bibliográfia: Bábosik, I. (1981): A személyiség irányultságának formálása mint nevelési cél. Magyar Pedagógia, 3 sz. Bábosik, I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Lappints, Á. (1998): Az értékekre alapozott nevelési modell megalkotásának szükségessége és esélyei. Új Pedagógiai Szemle, 6 sz. Lappints, Á. (2001): Érték és nevelés. Comenius Bt., Budapest. Nagy, J. (1996): Nevelési kézikönyv. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Nagy. J. (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, pp

27 2. téma: Alapvetı nevelési modellek Célkitőzések: Az alapvetı nevelési modellek elhatárolása, ill. egymással való szembeállítása a célunk. Továbbá fontos, hogy a különbözı modellek egymással szembeállításának szempontjait felismerjük, és magyarázzuk, hogy miben különböznek egymástól a normatív és értékrelativista, irányított és szabad, intellektualista és naturalisztikus, befogadásra és aktivitásra épülı felfogások. Az elméleti ismeretek tárgyalásán túlmenıen fontos lehet, hogy mint gyakorló pedagógusok állást foglaljuk a különbözı felfogások mellett, ill. ellen. Kulcsfogalmak: nevelési modell, normatív és értékrelativista, irányított és szabad, intellektualista és naturalisztikus, befogadó és aktivitásra épülı. A nevelés különbözı tényezık rendszere által befolyásolt, komplex, nyílt rendszerként meghatározható folyamat, és ebbıl adódóan minden nevelési helyzet tulajdonképpen egyedi, egyszeri és megismételhetetlen a maga nemében. Ennek ellenére a nevelési helyzetek sokaságában bizonyos sajátosságok, irányultságok fedezhetık fel. Ezeket az irányultságokat, sajátosságokat általánosítva nevezzük nevelési modelleknek. Feladat: Értelmezze saját szavaival a nevelési modell fogalmát! Bábosik (1999) négy kritérium alapján nyolc modellt határol el, azonban nem zárja ki más rendezıelvek lehetıségét sem. Ezek a következık: a nevelési értékközvetítés érvényesülése szerint: normatív és értékrelativista a nevelési folyamat szabályozottsága szerint: irányított és szabad a nevelési hatásszervezés szerint: intellektualista és naturalisztikus 13

28 a nevelési folyamat megszervezésének alapja szerint: befogadásra és aktivitásra épülı nevelési modellek. A nevelési modellek a nevelési gyakorlatban nem jelentkeznek ilyen tiszta formában, hanem egymással ötvözıdve, különbözı tengelyeken megjelölhetı erısséggel. A normatív nevelési koncepciók fontosnak és szükségesnek tartják bizonyos maradandó emberietikai értékek, valamint magatartási normák közvetítését és interiorizálását, a felnövekvı nemzedékek esetén. Ennek hátterében az a felfogás áll, amely szerint létezik és leírható olyan értékstruktúra, amely aránylag idıtálló, a nevelés számára jól értelmezhetı és a nevelési gyakorlatban alkalmazható. Így fontosnak tartják a nevelés cél- és értékrendszerének körülhatárolását. Például Lappints Árpád: Érték és nevelés címő mővében egy olyan értékrendszert határoz meg, amely kiindulópontját képezheti a XXI. század nevelésének. Értékrendszerének alapvetı kategóriái a következık: a biológiai lét értékei, az én harmóniájára, a társas kapcsolatokra, a szociális kapcsolatokra, a társadalmi eredményességre és a humanizált társadalomra vonatkozó értékek (Lappints, 1998). Az értékrelativista koncepciók szerint nem határozható meg olyan értékstruktúra, amely valamennyi nevelt igényeinek megfelelı lenne, ugyanakkor maguk az értékek is, a társadalmi feltételek változásával veszítenek alkalmazhatóságukból. Ezenkívül hangsúlyozzák az egyéni értékrend jelentıségét, valamint a gyermeknek az értékekre vonatkozó döntési szabadságát. Zrinszky László megfogalmazásával élve: az értékrelativizmus az egyik legfıbb antipedagógiai érv (Zrinszky, 1997, 225). Nyilvánvaló, hogy a két egymásnak teljesen ellentmondó felfogás közül az elsı a jellemzıbb a neveléstudományban. Feladat: Ön mint gyakorló vagy leendı pedagógus normatív vagy értékrelativista elveket vall? Milyen szerepet szán az értékeknek a nevelésben? Véleményét konkrét példával is alátámaszthatja! 14

29 Az irányított nevelési koncepciók általában normatívak is, mivel a nevelési folyamat külsı (pedagógus általi) irányításának fontosságát hangsúlyozzák, így aránylag kevés teret hagyva a gyermek önálló kezdeményezéseinek, kíváncsiságának, megnyilvánulásainak. Ennek a nevelési koncepciónak az érvényesülésekor erıteljes külsı szelektív hatásrendszer érvényesül, ez részben a célok pontos kijelölését, másfelıl pedig a nevelési céllal egybeesı megnyilvánulások megerısítését jelenti. Itt nyilvánvaló a direkt irányítás, és pontosan ebben rejlik az ilyen jellegő nevelési felfogások legszembetőnıbb hiányossága is. A túlzott szabályozás nemcsak nem minden életkornak felel meg (például serdülıkorban gyakran ellentétes eredményt ér el), hanem károsan hat a személyiségfejlıdésre, ún. éngyenge ember kialakulását eredményezheti (Ranschburg, 1977). Ezzel szemben a szabad nevelési felfogások kizárják a külsı szabályozás jelentıségét, így a nevelı feladata a gyermek önkibontakozásához szükséges feltételek megteremtése. Ebben az értelmezésben a gyermek érdeklıdése, szükségletei és életkori sajátosságai kiemelt szerepet kapnak, míg a pedagógus nem irányítója (indirekt irányítás), hanem tulajdonképpen szolgáltatója a folyamatnak. Az elıbbi példához visszatérve a szabad, de inkább bátorító megengedı nevelési koncepciók (bár a kettı között vannak árnyalatbeli különbségek), inkább segítik a pozitív énkép, az énerıs ember kialakulását (Ranschburg, 1977). Ennek a felfogásnak csupán az a korlátja, hogy a gyermekek nem kapnak megfelelı támpontot a követendı és elutasítandó magatartásformák tekintetében. Feladat: Az irányított és szabad nevelési koncepciók közül Ön melyiknek a híve? Dönteni tud-e egyértelmően ebben a kérdésben? Véleményét konkrét példával is alátámaszthatja! 15

30 Az intellektualista nevelési felfogás képviselıi a fejlesztésben és a magatartás alakításában a tudatosításnak, és így a meggyızés módszereinek tulajdonítanak jelentıs szerepet. Ezen nevelési koncepció gyakorlatban való megnyilvánulása esetén az intellektuális-logikai-verbális hatások töltik be az alapvetı személyiség- és magatartásformáló szerepet (Bábosik, 1999, 163). Így a magatartásformálásban a tudathoz kapcsolódó tényezık (tudatossági szint, normaismeret, ítélıképesség, elıre vetítı képesség) gazdagítása, fejlesztése által látják megvalósíthatónak a nevelési célokat. Az elıbbi koncepcióval szemben helyezkedik el a naturalisztikus felfogás, amelynek képviselıi a személyiségfejlesztésben a szokásrendszer kialakítására helyezik a hangsúlyt, így a tapasztalati és beidegzı-begyakorló hatások kerülnek elıtérbe. Az egyéni gyermeki tapasztalat és aktivitás jut fontos szerephez. A két nevelési koncepció közti középút megtalálása lenne ideális. Feladat: Az intellektualista és naturalisztikus felfogások közül melyik áll Önhöz közelebb? Ha tud, akkor hozzon egy konkrét példát az eddigi nevelési gyakorlatából, amely alátámasztja elıbbi választását! 16

31 A befogadásra épülı nevelési koncepciók a tanulót az oktató nevelı tevékenység tárgyának tekintik. A gyermek pszichikai és fizikai aktivitása helyett a pedagógus elıtérbe helyezése, a tanuló passzív befogadói magatartása mellett voksolnak. Emellett a kényszerítı, szankcionáló és bíráló nevelı-hatások kerülnek elıtérbe. Bár ez a felfogás Comenius és Herbart tanaira alapozva egyáltalán nem tekinthetı XX. századinak, sajnos ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a mai XXI. századi nevelési gyakorlatban ne találkoznánk ilyen jellegő nevelési koncepcióval. Az aktivitásra épülı koncepciók reformpedagógiai fejlemények, és a befogadásra épülı tagadása, elutasítása következtében jelentek meg. Lényege, hogy a személyiség és magatartás formálásában döntınek tekinti a nevelt aktivitását. Az iskola kínálatát nagymértékben a tanulói elvárásokhoz, érdeklıdéshez és kíváncsisághoz igazítja, bevonva a tanulókat az oktató nevelı tevékenység tervezésébe, szervezésébe és értékelésébe is. Nyilvánvaló, hogy ebben a modellben a nevelési folyamat irányítása indirekt jellegő. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. Röviden határozza meg a bemutatott nevelési modellek mindegyikét! 2. A bemutatott nevelési modellek mindegyikét példázza egy-egy konkrét nevelési szituációval! 17

32 a.) normatív: b.) értékrelativista: c.) irányított: d.) szabad: e.) intellektualista: f.) naturalisztikus: g.) befogadásra épülı: h.) aktivitásra épülı: 3. A különbözı szempontok szerint csoportosított nevelési modellek közül melyek rendelhetık egymás mellé, és melyek zárják ki egymást? a.) nevelési modellek, amelyek egymás mellé rendelhetık: b.) nevelési modellek, amelyek kizárják egymást: 4. A bemutatott nevelési felfogások egymáshoz való kapcsolódását próbálja egy ábrán is érzékeltetni! Figyeljen arra, hogy ábráján mindegyik modell megjelenjen, ugyanakkor az osztályozási szempontokról se feledkezzen meg! 18

33 Bibliográfia: Bábosik, I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Zrinszky, L. (2002): Neveléselmélet. Mőszaki Kiadó, Budapest, pp Lappints, Á. (1998): Érték és nevelés. Comenius Bt., Budapest. Ranschburg, Jenı (1977): Családi kör. RTV- Minerva, Budapest. 3. téma: Alapvetı nevelési metodikák és módszerek Célkitőzések: A nevelésben érvényesülı direkt és indirekt nevelési hatások elkülönítése, alapvetı sajátosságainak felismertetése, értelmeztetése. A nevelési módszereknek az oktatási módszerektıl való elhatárolása, ugyanakkor a különbözı módszereknek a közvetlen, ill. közvetett nevelési metodikákhoz való társítása. Fontos, hogy különbséget tegyünk a tudatosítás, tevékenységszervezés és magatartásalakítás, ill. a szokásformálás, példaközvetítés és meggyızıdés-formálás módszerei között. A mindennapi iskolai életbıl vett konkrét szituáció megoldásához nevelési metodika, a nevelési módszerek társítása. Kulcsfogalmak: direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) nevelési metodikák, nevelési módszer, oktatási módszer, meggyızés módszerei, a tevékenység megszervezésének módszerei, a magatartásra ható módszerek, a szokásformálás módszerei, modellek közvetítésének módszerei, a meggyızıdés-formálás módszerei Alapvetı nevelési metodikák A nevelési metodikák a nevelési modellekkel összefüggı, a nevelési módszerek használatára, azok gyakoriságára, ill. a tanulói aktivitásra vonatkozó irányultságként értelmezhetık. A nevelési módszerek használatában kétféle: direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) nevelési metodikát 19

34 különíthetünk el. A normatív modellek a direkt módszerek alkalmazásának kedveznek, amíg az értékrelativista modellek általában indirekt metodikákat alakítanak ki. A direkt vagy közvetlen nevelési módszerek alapvetı jellemzıje az, hogy alkalmazásuk során a nevelı közvetlenül hat a neveltre, minden áttételezés nélkül, s ennek megfelelıen a nevelı hatás forrása a nevelı, a befogadó a nevelt. Az interiorizálásra kerülı társadalmi tartalmakat is a nevelı szelektálja, dolgozza fel és közvetíti. Ilyen módszerek például a beszélgetés, helyeslés, helytelenítés, gyakorlás. A közvetlen nevelési módszerek alkalmazása a nevelı vezetı szerepének érvényesülését teszi lehetıvé. A nevelési folyamatnak direkt módszerekkel történı túlszabályozása az önszabályozó képesség, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg, és így mintegy akadályává válhat a legmagasabb szintő nevelési célok elérésének. Elınye az, hogy a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit, megkönnyíti a neveltek számára a különbözı tapasztalatok értelmezését, és megkíméli ıket a hibázástól. A közvetlen nevelési módszerek nem mellızhetık a nevelési folyamatban, alkalmazásuk gyakorisága életkorfüggı is. Alkalmazásuk óvodás- és kisiskoláskorban kimondottan igényelt, mivel megfelel a gyermekek fejlıdési sajátosságainak. A serdülıkort megelızıen a gyermekek igen nyitottam fogadják a közvetlen nevelıi hatásokat, csak azt követıen zárkóznak/zárkózhatnak el a közvetlen hatásrendszer elıl. Ezért nagyobb életkorban a közvetlen nevelési metodikák aránya valamelyest visszaszorul, de nem szőnik meg teljesen. Feladat: Hozzon fel egy olyan konkrét nevelési szituációt, amelyben Ön szerint közvetlen nevelési metodika érvényesül! 20

35 A közvetett vagy indirekt nevelési módszerek alkalmazásakor a nevelı a közösség számára jelöli ki a feladatot, és a kortárskapcsolatok és közösség dinamikáját felhasználva, tulajdonképpen a közösségen keresztül hat a neveltre. A gyermekközösségben spontánul alakuló kapcsolatok és a nevelı által szervezett feltételek úgy alakítják a tanulók kölcsönhatásait, hogy ezek a kölcsönhatások válnak a normák, értékek és magatartásformák közvetítıivé és megteremtıivé. A nevelı tehát nem közvetlenül hat a neveltre, hanem közbeiktatja a feladatokat, s ezzel indirekt úton a kortársi interakciókat is irányítja. Az indirekt nevelési módszerek igen jó hatásfokúak az önállóság, az önvezérlı képesség, vagyis az autonómia fejlesztésében, ugyanakkor mivel nem állnak a nevelı közvetlen szabályozása alatt, a nem kívánatos magatartásformák és attitődök megerısödését is eredményezhetik. Az indirekt módszerek alkalmazásának hatékonysága abban rejlik, hogy a legkritikusabb életkori periódusban (serdülıkor) kikapcsolják a tanulók személyi ellenállását. Napjainkra egyértelmővé vált, hogy jó hatásfokkal a közvetlen és közvetett módszerek együttesen alkalmazhatók, így nem is tekinthetı korszerő nevelési felfogásnak az, amely nem számol a közvetlen és közvetett módszerekkel egyaránt. Feladat: Hozzon fel egy olyan konkrét nevelési szituációt, amelyben Ön szerint közvetett nevelési metodika érvényesül! Nem véletlen tehát, hogy a nevelés megújítására irányuló törekvések már a XX. század elsı éveiben a közvetett hatásrendszerre irányították a figyelmet, s elkezdıdött erre a hatásrendszerre épülı módszerek kidolgozása is. Csak sajnálni lehet, hogy ezt követıen gyakran kizárólag a 21

36 közvetett metodikát alkalmazták egyes nevelési modellek, holott igazán jó hatásfokkal a közvetlen és a közvetett módszer együttesei alkalmazhatók, ezért ma már nem tekinthetı korszerő és hatékony nevelési koncepciónak az, amelynek módszertana nem foglalja magában a közvetlen módszerek mellett a közvetett módszerek rendszerét A nevelési módszerek osztályozása és rendszere A nevelési módszer fogalmával a pedagógiának több részdiszciplínája is foglalkozik, ezért most azokat a területeket emeljük ki, amelyek a neveléselmélet szempontjából aktuálisnak mondhatók. Geiler (1982) szerint: Nevelési módszerek alatt azokat az eszközöket és helyzeteket értjük, amelyek segítségével a nevelı növendékre hatást gyakorol, azzal a szándékkal, hogy annak magatartását, beállítottságát vagy cselekvéshez szükséges indítékát kialakítsa, megszilárdítsa vagy megváltoztassa.. A nevelési módszereket el kell határolnunk az oktatási módszerektıl. A nevelési módszerek esetében célunk mindig a tágabb értelemben felfogott személyiségfejlesztés, ami az erkölcsi, szociális, érzelmi fejlesztésben, alakításban nyilvánul meg. Az oktatási módszerek az intellektuális fejlesztést szolgálják. Számos esetben nem könnyő az elhatárolás, mivel az adott módszer (például gyakorlás, beszélgetés) oktatási és nevelési módszerként is egyaránt használható. Feladat: Gyakorlati tapasztalata alapján soroljon fel minél több nevelési módszert! A nevelési módszerek kiválasztásánál: a gyermek viselkedése, a gyermek szándéka, a gyermek kora, az elızmények és a nevelı szándékai, céljai (Zeissner, 1983), ill. a nevelési cél, nevelési feladat, a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, a tanár személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátosságai, a pedagógiai szituációk és azok tartalma (Kozma, 1997) egyaránt szerepet játszhatnak. A módszerek osztályozása is többféle szempont szerint történhet. A nevelés folyamatában betöltött szerepe szerint Kozma (1997) a módszereknek három csoportját határolja el. 22

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények:

TÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények: TÁNC ÉS DRÁMA 9 11. évfolyam Célok és feladatok A Tánc és dráma tantervi modul a drámajáték eszköztárának és a különbözı színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását helyezi a középpontba. Ez természetesen

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

BABE-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely NEVELÉSELMÉLET

BABE-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely NEVELÉSELMÉLET BABE-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely NEVELÉSELMÉLET egyetemi jegyzet 2. félév Péter Lilla tanársegéd 2007

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY 1. Ismertesse a deviáns viselkedés kialakulásának társadalmi okait, magyarázatait! Jellemezze a deviáns viselkedésformákat Magyarországon!

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 1 Gyakorlat: 1 Összesen 2

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 1 Gyakorlat: 1 Összesen 2 Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Prezentációs

Részletesebben

Tantárgyi program 2010/2011. II. félév

Tantárgyi program 2010/2011. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2010/2011. II. félév Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK II. félév

KÖVETELMÉNYEK II. félév KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_KMNA209-K3) 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 2011/2012. I. félév

Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 2011/2012. I. félév 1 Tantárgy megnevezése: Vezetéselmélet és módszertan Tantárgy kódja: Tanterv

Részletesebben

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés Neveléselmélet. Az erkölcs. Az erkölcs. Az erkölcsi nevelés. Az erkölcs fogalma. dr. Péter Lilla

Az erkölcsi nevelés Neveléselmélet. Az erkölcs. Az erkölcs. Az erkölcsi nevelés. Az erkölcs fogalma. dr. Péter Lilla Az erkölcs fogalma Az erkölcsi nevelés Neveléselmélet dr. Péter Lilla peter.lilla@gmail.com Az erkölcs olyan társadalmi tudatforma, amely magában foglalja és elıírja a magatartás azon elemeit, normáit

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Tanulmányi terület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai irodalom a NymE SEK Könyvtárában

Pszichológiai és pedagógiai irodalom a NymE SEK Könyvtárában Pszichológiai és pedagógiai irodalom a NymE SEK Könyvtárában Tematikus könyvajánló?? avagy a pedagógiai olvasás és tanulás útjai Gerölyné Kölkedi Éva könyvtári szakértı, NymE RPSZKK 2010. november 4. A

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógia tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a pedagógia tantárgy oktatásához Helyi tanterv a pedagógia tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: SZAKKÖZÉPISKOLA 11-12. évfolyam Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály 111 óra 12. osztály 96 óra Általános

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 1 37 6 1 37 7. 1 37 8. 1 37 A fejlesztés célterületei - kompetenciák kompetenciakomponensek Személyes kompetenciák fejlesztése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz II. évfolyam GI szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz LEVELEZŐ Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szervezeti magatartás és vezetés Tanszék:Vállalkozás

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai A TANTÁRGY ADATLAPJA 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek CGB1203 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens A tantárgyfelelős

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének forrásai) Tantárgy neve: Tantárgy kódja: PDB 1103

KÖVETELMÉNYEK. A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének forrásai) Tantárgy neve: Tantárgy kódja: PDB 1103 Tantárgy kódja: PDB 1103 Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgy oktatója és beosztása: Tantárgy oktatójának elérhetősége: 2230 A nevelés történeti alapjai 3. ( A magyar nevelés történetének

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Tanulmányi terület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Teológia és Zenepedagógia Intézet 1.4

Részletesebben

RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK. Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú

RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK. Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK Tájékoztató a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar neveléstudományi MA szak felsıoktatás-pedagógia szakirányán induló Felsıoktatás-pedagógia,

Részletesebben

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,

Részletesebben

BODONYI ILONA NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL

BODONYI ILONA NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL BODONYI ILONA NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL Az alábbi megjegyzések kizárólag arra szolgálnak, hogy szándékunk szerint a lehetı legrövidebben és áttekinthetıbben, definíciószerően összefoglalják

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A kompetencia meghatározása. Terület

A kompetencia meghatározása. Terület 2. táblázat: A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek és az egyes területekhez tartozó ismeretek, 1. Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli

Részletesebben